ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 11. szám 124. évfolyam március 27. TARTALOM

11. szám

124. évfolyam

2009. március 27.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 24/2009. (III. 27. MÁV Ért. 11.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. vagyonvédelméről ...................................... 1157

Utasítások 24/2009. (III. 27. MÁV Ért. 11.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. vagyonvédelméről 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA 1.1. Az utasítás célja a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: (társaság) vonatkozóan meghatározni: a) a szervezetek és személyek vagyonvédelmi feladatait, jogait, kötelezettségeit és felelősségét; b) a vagyonvédelem személyi, tárgyi és szervezési feltételeit; c) a vagyonvédelmi ellenőrzés és vizsgálat, d) a jelentések, tájékoztatások és az adatszolgáltatás, továbbá e) a vagyonvédelmi esemény bekövetkezése esetén szükséges egyes eljárások rendjét. 1.2. Az utasítás célja továbbá, hogy elősegítse a társaság zavartalan működését, a vagyoni károk megelőzését, a kárenyhítés feladatait, a tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátását.

2.0 A HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya kiterjed: a) a társaság valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, b) a társasággal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a társaság utas- és ügyfélforgalom elöl elzárt területére (a továbbiakban: üzemi terület) bármely célból, az erre vonatkozó szabályok szerint belépő, ott tartózkodó más természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre. 2.1.2. Az utasítás rendelkezéseit alkalmazni kell a társaság: a) valamennyi létesítményére, b) vagyoni és nem vagyoni (szellemi) javaira, eszközeire. 2.1.3. Nem terjed ki az utasítás hatálya a társaság tulajdonában lévő, de bérleti jogviszony alapján más birtokába adott szolgálati és bérlakásra, amennyiben annak használata más vasúti létesítmény területétől fizikailag teljesen elkülöníthető. Egyéb esetben a társasággal bérlői, kereskedelmi és más jogviszonyban álló személlyel szem-

1158

A MÁV Zrt. Értesítője

ben az utasításban foglaltakat külön szerződésben kell érvényesíteni olyan mértékben, amely a jogviszony által érintett társasági vagyon megóvásához feltétlenül szükséges. 2.1.4. A társaság szervezeteinek norma kiadására jogosult vezetői ezen utasítás alapján az irányításuk alatt álló szervezetre, illetőleg a szervezet munkavállalóira vonatkozóan saját normatív szabályozást adhatnak ki. A belső szabályozásban ezen utasítás rendelkezéseitől csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt ezen utasítás megengedi, vagy, ha a szabályozott előírás, vagyonvédelmi eljárás vagy módszer legalább egyenértékű ezen utasításban foglaltakkal, vagy jobb védelmi képességet biztosít. A bizonyítás a szervezet vezetőjét terheli. 2.2. Felelősség az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért 2.2.1. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. A vagyon A társaság tulajdonában, használatában, kezelésében álló vagyontárgyak, létesítmények, eszközállomány, pénz-, anyag- és árukészlet (vagyoni javak), tény, információ, adat vagy megoldások (szellemi javak). 3.2. A vagyon biztonsága A vagyon rendeltetésszerű működéséhez, illetve működtetéséhez, kezeléséhez és megóvásához szükséges feltételek meglétének egy adott időszakban jellemző állapota, a vagyon biztonságát sértő, veszélyeztető eseményekkel szemben. 3.3. A veszély A vagyon biztonságát fenyegető helyzet, esemény vagy folyamat, amelynek következményeként fennáll a biztonság állapota kedvezőtlen megváltozásának, csökkenésének, kár bekövetkezésének veszélye. 3.4. A kockázat A veszély bekövetkezésének valószínűsége. 3.5. A kár A vagyon fizikai sérülése, megsemmisülése (beleértve annak elvesztését vagy eltulajdonítását) vagy más károsodása, amely a társaság számára vagyoni vagy nem vagyoni veszteséget okoz.

11. szám

3.6. A vagyonvédelem 3.6.1. Személyi, technikai és szervezési intézkedések összessége, amely biztosítja a) a vagyon rendeltetésszerű használatát, megóvását, b) a társaság vagyonát, működését, üzleti tevékenységét fenyegető veszélyek megelőzését, a veszélyhelyzetek feltárását, a társasági vagyont fenyegető veszélyhelyzet megállapítását, a kockázatok csökkentését, c) a bekövetkezett káresemények okainak, körülményeinek, következményeinek, valamint a személyi felelősség megállapítását, d) a vagyoni károk mértékének, kedvezőtlen hatásainak csökkentését, továbbá, e) segíti a belső ellenőrzést és a munkáltató által elrendelt vizsgálatokat. 3.6.2. A vagyonvédelem megvalósul a) a vagyon biztonságát fenyegető veszélyforrások feltárásával, mérséklésével, megszüntetésével,, az erre vonatkozó adatok gyűjtésével, elemzésével, a kockázatok értékelésével, b) a személyi és tárgyi biztonságot szolgáló belső szabályozások, tervek megalkotásával és érvényre juttatásával, c) rendszeres szakmai és vagyonvédelmi képzéssel, továbbképzéssel, tájékoztatással, d) a technológia és a védelem összhangjának megteremtésével és fenntartásával, e) a vagyonvédelem eljárási és eszközrendszerének kialakításával, rendszeres fejlesztésével és működtetésével, f) a szükséges vagyonvédelmi beruházások lebonyolításával és szolgáltatások igénybevételével, g) a vagyonvédelmi ellenőrzési és vizsgálati rendszer létrehozásával és alkalmazásával, h) a veszélyhelyzetek, káresemények következményeinek megfelelő kezelésével, i) a társaság szervezetei, valamint e szervezetek és a társaság létesítményeit, vagyoni és szellemi javait használó, illetve igénybe vevő személyek, szervezetek közötti együttműködéssel, j) a társaság működési körében a jogsértésekre vonatkozó információk gyűjtésével, k) az üzleti titok, az állam- és szolgálati titok sértetlenségét fenyegető személyi, szervezési és technikai veszélyhelyzetek feltárásával, l) a vezetői döntéshozatal kiegészítő, a tisztességtelen piaci magatartás kizárásához, a céginformáció kiegészítéséhez, az összeférhetetlenség megállapításához vagy kizárásához szükséges információkkal való támogatásával, m) a hatóságok hivatalos eljárásának támogatásával. 3.7. A létesítmény 3.7.1. A környezettől fizikailag jól körülhatárolható ingatlan, a rajta lévő építményekkel és szabad terekkel,

11. szám


amelyen (amelyekben) a társaság szervezeti egységei rendeltetésük és feladatkörük ellátása érdekében működnek. A létesítmény vagyonvédelmi szempontból: a) személyek be- és kiléptetése, bent tartózkodásuk általános rendje, b) járművek be- és kihajtása, mozgása, parkolása, c) anyag, eszköz, áru be- és kiszállítása, d) az építményekre vonatkozó fizikai és elektronikai védelmi követelmények, valamint e) az élő erős őrzés tekintetében egységes objektumnak minősül akkor is, ha abban más vasúti társasághoz tartozó szervezeti egység is működik. 3.7.2. Vagyonvédelmi szempontból nem létesítménynek, hanem a más vagyoni javakon belül nagy értékű védendő vagyontárgynak minősül a) a vasúti pálya és annak tartozékai, b) a vasúti jármű, c) a fuvarozott áru. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A személyi felelősség a vagyon biztonságáért, védelméért 4.1.1. A társaság munkavállalója, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja a betöltött munkakörétől, feladatától, munkavégzésének helyétől és idejétől függetlenül köteles a tőle elvárható módon a) a rábízott vagyont megóvni, b) a vagyon védelme érdekében a részére meghatározott, valamint a rá vonatkozó előírásokat betartani, c) vagyonvédelmi ellenőrzésnek és az elrendelt vizsgálatnak – az arra vonatkozó külön szabályok szerint – magát alávetni, d) a vagyon biztonságát fenyegető veszélyt megelőzni, e) a vagyont fenyegető veszély észlelése esetén azt a szolgálati hely vezetőjének (szolgálati, munkahelyi felettesének, megbízottjának, a munkát közvetlenül irányító személynek, illetve a vasúti pályát és tartozékait érintő, a vasúthálózat használata során jelentkező veszélyhelyzeteket, vagyonvédelmi eseményeket a vasúti forgalom lebonyolításának irányítását végző, intézkedésre jogosult, illetve kötelezett vasutas dolgozónak) haladéktalanul bejelenteni, f) a veszély elhárítása érdekében haladéktalanul intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni, illetve az elhárításban közreműködni, g) vagyonvédelmi feladatainak ellátása során a vagyon védelmében érintett, érdekelt más szervezetekkel, személyekkel együttműködni, munkájukat elősegíteni. 4.1.2. Valamennyi munkahelyi vezető – beosztásában, feladat- és felelősségi körében eljárva köteles:

1159

a) a vagyon védelme érdekében szükséges és számára előírt személyi, technikai, szervezési intézkedést megtenni, vagy intézkedést kezdeményezni, b) a vagyonvédelmi előírások betartására az irányítása alá tartozókat kioktatni, illetve oktatásukat kezdeményezni, c) a vagyonvédelmi előírások betartását rendszeresen ellenőrizni, d) vagyonvédelmi feladatainak ellátása során a vagyon védelmében érintett, érdekelt más szervezetekkel, személyekkel együttműködni, munkájukat elősegíteni, e) jelentési, bejelentési, feljelentési, adatszolgáltatási, kárenyhítési kötelezettségének eleget tenni, illetve a kár megtérítésére vonatkozó igényt érvényesíteni, az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását megkövetelni. 4.1.3. A személyi felelősségi körben elkövetett gondatlan vagy szándékos mulasztás miatt, valamint bizonyítottan e mulasztással összefüggésben bekövetkezett kárért az érintett az erre vonatkozó külön szabályok szerint munkajogi, szabálysértési, büntetőjogi, továbbá kártérítési felelősséggel tartozik. 4.2. A normatív utasítás kiadására jogosult és a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők általános felelőssége 4.2.1 A normatív utasítások, üzletszabályzatok, szabályzatok, szabványok és műszaki előírások, a munkautasítások és a munkaköri leírások készítése, valamint a szerződéskötések során a jelen utasításban meghatározott általános vagyonvédelmi követelményeket a szabályozás kiadásáért (a szerződés előkészítéséért) felelős vezető köteles figyelembe venni és érvényesíteni. A szabályozásban (szerződésben) a részletes vagyonvédelmi feladatokat úgy kell meghatározni, hagy a vagyonért való személyi és szervezeti felelősség az adott tevékenység, technológiai- vagy munkafolyamat minden fázisában nyomon követhető, azonosítható és ellenőrizhető legyen. 4.2.2. Az üzleti és funkcionális folyamatok normatív szabályozására jogosult vezető e feladatkörében eljárva köteles utasításaiban figyelembe venni és érvényesíteni az irányítása alá tartó szervezetre, tevékenységre, a kezelésében, használatában lévő vagyonra előírt vagyonvédelmi követelményeket. 4.2.3. A társaság működési és szervezeti szabályzatában szabályozni kell a vezetők, valamint a szervezetek vagyonvédelmi feladatait, felelősségét és hatáskörét. 4.2.4. A munkáltatói jogkört gyakorló vezető köteles meghatározni a munkavállalók vagyonvédelmi feladatait, felelősségét és hatáskörét.

1160


4.3. A társaság szervezeteinek általános vagyonvédelmi felelőssége Általános felelősség 4.3.1. A társaság vagyonát képező létesítmények és más vagyoni javak védelmének, biztonságának és megóvásának személyi, technikai és szervezési feltételeit az a szervezeti egység köteles biztosítani, amely e vagyoni javakat birtokában tartja, azok felett üzleti tevékenysége során állandóan vagy időleges jelleggel rendelkezik. A vagyonvédelem költségeit és az esetleges kár terheit – ha arról jogszabály, szerződéses kötelezettségvállalás vagy utasítás másként nem rendelkezik – a felelős szervezet viseli. A létesítmények, nagy értékű vagyontárgyak külső beruházó, kivitelező által történő építése, felújítása, karbantartása során a vissznyereményi (bontott) anyagért való felelősséget (a bontott anyagokkal való elszámolás kötelezettsége, annak rendje, őrzés-védelmi, kártérítési kötelezettség és felelősség, feljelentési kötelezettség, jegyzőkönyv felvétele, az érintett MÁV szervezet tájékoztatásának kötelezettsége) a beruházási, kivitelezési, karbantartási stb. szerződésben kell szabályozni. 4.3.2. A társaság munkaszervezetén belül a szervezeti felelősség a vagyon feletti rendelkezési jog ideiglenes vagy végleges átadásával átruházható. A rendelkezési jog átadása kizárólag írásban történhet. 4.3.3. Az üzleti és funkcionális tevékenység során a munkafolyamatokat úgy kell meghatározni, hogy a vagyonért való felelősség mindenkor megállapítható legyen. 4.3.4. Amennyiben a vagyon biztonságát fenyegető veszély vagy kár más szervezethez tartozó személy vétkes magatartása miatt következik be, a vagyonért egyébként felelős szervezet a felmerült költség vagy kár megtérítését, a költségnövekedést vagy kárt okozó szervezettől követelheti. A társaság szervezetei közötti vita esetén a szervezetek közös irányítását ellátó vezető dönt; 4.3.5. A nyílt hozzáférésű vasúti pálya és tartozékai használata során a felelősség és a kárviselés tekintetében a Hálózati Üzletszabályzat az irányadó. 4.3.6. A kártérítési igényről nem lehet lemondani. A normatív utasítások kiadására jogosutl,illetve egyes főtevékenységi kör vezetők vagyonvédelmi felelőssége 4.3.7. A MÁV Zrt. vezérigazgatója a) meghatározza a társaság vagyonvédelmi stratégiáját és programját, b) kiadja a társaság Vagyonvédelmi Utasítását, valamint a vagyonbiztonság szilárdítását és a visszaélések megelőzését szolgáló, hatáskörébe tartozó más vagyon-

11. szám

védelmi szabályozásokat, összehangolja az irányítása alá tartozó szervezeteknek vagyonvédelmi tevékenységét. c) dönt az irányítási feladatot ellátó szakterületek közötti vitás vagyonvédelmi ügyekben, d) biztosítja a vagyonvédelmi tevékenység működéséhez, a vagyonvédelmi beruházások lebonyolításához szükséges forrásokat. 4.3.8. Portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes a) meghatározza a pénzkezelés, pénztárolás, pénzszállítás biztonságára a pénztárak védelmére vonatkozó részletes szabályokat, b) gondoskodik a mindenkori vagyoni kockázati helyzethez illeszkedő kockázatkezelési és biztosítási stratégia kidolgozásáról és végrehajtásáról, c) vagyoni kockázatkezelési tevékenysége során együttműködik a biztonsági igazgatóval a társaság vagyonát veszélyeztető kockázatok feltárásában és kezelési módjának meghatározásában, d) a pénzmosás és terrorizmus megelőzése érdekében gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezetek hatáskörébe utalt feladatok ellátásáról, e) gondoskodik az irányítása alatt álló szervezetek kezelésében lévő létesítmények és más vagyoni javak védelméről. 4.3.7. Stratégiai igazgató a) a társaság stratégiájában, a fejlesztési és operatív programokban a társasági vagyon védelmére vonatkozó célkitűzések, vagyonvédelmi követelmények érvényesítése, b) az Európai Uniós közösségi vasúti biztonságra, szabályozásra, eljárásokra, gyakorlatra vonatkozó információk összegyűjtése, feldolgozása eljuttatása a biztonsági szervezethez. 4.3.10. Kommunikációs igazgató a) a társasági vagyon védelmének, a vagyon elleni cselekmények megelőzésének elősegítése. 4.3.11. Humánerőforrás igazgató a) a munkavállalókkal szembeni biztonsági követelmények érvényesítése a személyügyi munkában, b) a társasági vagyon védelméért való felelősségérzet beépítése a vállalati kultúrába, c) A munkavállalók képzési, oktatási rendszerében a vagyonvédelemmel kapcsolatos képzési követelmények érvényesítése.. 4.3.12. Jogi igazgató a) a vagyonvédelmi tevékenység jogi támogatása, b) a társaság vagyonában bekövetkezett kár viselésének megállapítását elősegítő intézményrendszer kialakítása és működtetése, c) a szabálysértési, büntető ügyek intézése, d) a társaság területére történő ki- és belépés rendjének kialakítása, működtetése.

11. szám


4.3.13. Belső ellenőrzési főosztályvezető a) a belső ellenőrzési stratégiában, ellenőrzési tervekben a társasági vagyon védelmének érvényesítése, megjelenítése, b) célvizsgálatok szervezése és végrehajtása a társasági vagyon védelmére vonatkozó kötelezettségek végrehajtására, annak hatékonyságára. 4.3.14. Üzletági általános vezérigazgató-helyettes a) gondoskodik a vagyonvédelmi beruházások beillesztéséről a középtávú és éves beruházási tervekbe. Részt vesz a kiemelt projektek előkészítésében, a tervezés, engedélyeztetés, a beszállító kiválasztás feladatainak megvalósításában, b) felügyeletet gyakorol a kiemelt vagyonvédelmi projektek megvalósítása felett. 4.3.15. A pályavasúti üzletág főigazgató a) gondoskodik a vasúti pálya és tartozékai vagyonvédelmére, a vasúti létesítmények védelmére, a jogosulatlan hozzáférés, bejutás megelőzésére vonatkozó előírások érvényre juttatásáról, a védelmi eszközök fejlesztéséről, b) gondoskodik a hálózatot használó társaságokat veszélyeztető események megelőzését szolgáló, a felelősségi körébe tartozó intézkedések megtételére, intézkedéseket tesz a következmények, károk lehető legkisebb mértékre történő csökkentése érdekében.

1161

e) közreműködik a vagyonvédelmi, biztonságtechnikai beruházások pályáztatásának lebonyolításában, a tervbírálatban, a beruházás szakmai felügyeletében és az átvételi eljárásban, az 1 milliárd Ft. érték feletti pályázatok lebonyolítása során a biztonsági előírások érvényesítésében, f) gondoskodik a vagyonvédelmi eseményekre vonatkozó adatgyűjtési rendszer kidolgozásáról és működtetéséről, g) együttműködik a társaság szervezeteivel a társaság vagyonát veszélyeztető kockázatok feltárásában és kezelési módjainak meghatározásában, továbbá más szervezetekkel és vasúti társaságokkal. 4.4. A vagyonvédelmi szervezet 4.4.1. A társaság vagyonvédelmi és azzal összefüggő, a vagyonvédelem körébe tartozó egyéb feladatait – a társaság működési és szervezeti szabályzatában, illetve biztonsági szolgáltatási szerződésben meghatározott mértékben és terjedelemben – a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága látja el. A társaság vagyonvédelmi (biztonsági) szervezetének felépítését és részletes feladatait a munkaszervezet működési és szervezeti szabályzata szabályozza. 4.5. A létesítmények biztonságára vonatkozó rendelkezések Általános előírások

4.3.16. Infokommunikációs igazgató a) gondoskodik az infokommunikációs biztonsági szabályozás előkészítéséről, érvényesítéséről, a biztonsági rendszerek technológiai fejlesztéséről. 4.3.17. Egészség-, munkabiztonság-, környezetvédelem osztályvezető a) gondoskodik a foglalkozás-egészségügyi, a munkavédelmi, környezetvédelmi követelmények kialakításáról, érvényesítéséről. 4.3.18. Biztonsági igazgató a) kidolgozza a társaság biztonságvédelmi koncepciójának és programjának tervezetét, előkészíti a társaság vagyonvédelmi utasítását, gondoskodik a jogszabályokban előírt, más szervezetek feladatkörébe nem tartozó biztonsági feladatok végrehajtásának társasági szintű szabályozásáról, b) meghatározza – az érintett szervezetek vezetőivel történő előzetes egyeztetést követően – azoknak a létesítményeknek a körét, amelyek őrzéséről, védelméről a jogszabályokban meghatározott vagyonvédelmi intézkedési kötelezettségek és/vagy a társasági szintű biztonsági érdekek alapján fegyveres biztonsági őrséggel kell gondoskodni, c) gondoskodik a társaság szervezetei által igényelt vagyonvédelmi szolgáltatások előkészítéséről, biztonsági és védelmi szolgáltatásokat nyújt, d) szakmailag irányítja és felügyeli a MÁV Vasútőr Kft.-t,

4.5.1. A vagyonvédelmi szempontból egységes objektumnak minősülő létesítmény vagyonvédelmének költségeit a területén működő vasúti szervezetek, bérlők az előírt, az igényelt, illetve élvezett vagyonvédelmi szolgáltatások arányában együttesen viselik. 4.5.2. Adott létesítmény biztonsága érdekében szükséges részletes vagyonvédelmi előírásokat az irodaházak, oktatási létesítmények, a vasúti szolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó egyéb ingatlanok házirendjében, a vasúti szolgáltatási létesítményekben a jelen utasításban meghatározottak alapján vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasításban kell szabályozni. A házirend és a vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítás hatálya kiterjed: a) az adott létesítményben működő valamennyi vasúti szervezetre és azok munkavállalójára; b) a létesítményen belül – a bérleti, használati szerződésben meghatározottak szerint – a bérlőre, használóra, különösen a létesítmény területére történő belépés, bent tartózkodás, kilépés; járművek be- és kihajtása, parkolása; anyag, áru be- illetve kiszállítása tekintetében; c) a létesítménybe belépő bármely személyre, a bent tartózkodás időtartama alatt. 4.5.3. A házirend elkészítéséért a létesítmény ingatlankezelő szervezetének, a vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítás elkészítéséért a vasúti szolgáltatási létesítményt üzemeltető szervezet vezetője felelős.

1162


11. szám

4.5.4. A létesítmény bérlőinek, használóinak a házirend, illetőleg a vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítás előkészítésében való közreműködési-, illetőleg az utasítás betartásának, illetve betartatásának kötelezettségét a bérleti, használati szerződésben kell szabályozni.

lyaudvarokon, ahol a RID 1.11. pontja szerint belső veszély-elhárítási tervet kell készíteni – a veszély-elhárítási terv összhangját biztosítani kell.

4.5.5. A házirend tartalmazza: a létesítmény leírását, a létesítmény használatára, a használók alapvető munkavégzési, magatartási szabályaira, a közös helyiségek és berendezések használatára, a ki- és beléptetés rendjére, a bent tartózkodásra, anyagszállításra vonatkozó szabályokat; a biztonsági előírásokat; a létesítményben működő biztonsági szolgálat feladatait; a létesítmény kiürítésére vonatkozó előírásokat; a tűz- és munkavédelmi szabályok betartására és betartatására vonatkozó kötelezettségeket; a műszaki üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat; rendkívüli esemény bekövetkezésének esetére vonatkozó előírásokat; más, a létesítmény üzemeltetője vagy a bérlő, használó által fontosnak tartott kérdéseket.

4.5.11. A vasúti szolgáltatási létesítmények külső határvonalát az illetéktelen behatolást megnyugtató módon kizáró, legalább 1,8 méter magas, beton, vagy kő lábazattal ellátott kerítéssel kell határolni. Fejpályaudvar, rendező-pályaudvar, vasútállomás területén kerítés a behatolás szempontjából leginkább veszélyeztetett irányokban részlegesen is telepíthető, vagy a területen belül csak a kiemelten veszélyeztetett építmények védelmére is alkalmazható. A kerítés a védelmi igényeknek és az esztétikai elvárásoknak megfelelően további, áthatolást gátló kiegészítő eszközzel (tüskésdrót, magasított drótháló, stb.) is felszerelhető.

4.5.6. A vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítás tartalmát a 1. számú melléklet tartalmazza. 4.5.7. A házirendet és a vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítást a létesítményben működő valamennyi szervezeti egység vezetőjének – dokumentált módon – tudomására kell hozni. 4.5.8. A társaság tulajdonában, kezelésében lévő bármely létesítmény, vagy azon belüli építmény létesítése, átépítése, felújítása, korszerűsítése során a ter veket vagyonvédelmi szempontból a társaság vagyonvédelmi szervezete véleményezi. A tervező, illetve beruházó gondoskodik a vagyonvédelem kialakítása, fenntartása és védelme érdekében szükséges szer vezési, mechanikai, elektronikai és személyi védelmi feltételek biztosításáról. A véleményezés elmulasztása, vagy annak figyelmen kívül hagyása miatt keletkező kárt a tervező, illetve a beruházó viseli. A beruházó a használatba vételi eljárásba a biztonsági szervezet képviselőjét köteles bevonni. E rendelkezéseket a beruházási terv előkészítése, kivitelezése során érvényesíteni kell. 4.5.9. A létesítményt érintő bármilyen építési, bontási, átépítési, felújítási tevékenység – ha az ingatlant a MÁV Zrt. IKI kezeli – kizárólag az IKI írásbeli engedélyével kezdhető meg. Az engedély meglétét a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető köteles ellenőrizni. Az engedély hiányában még felvonulási célból sem engedélyezhető a belépés, anyagok, eszközök beszállítása. A létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető a munka megkezdése előtt a kivitelezőt köteles tájékoztatni a létesítmény használatára, a vagyonbiztonság fenntartására vonatkozó szabályokról. 4.5.10. A vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítás, az állomási végrehajtási utasítás és – azokon a rendező pá-

A mechanikai védelem követelményei

4.5.12. A kerítésen elhelyezett kapuk a behatolást gátló hatás tekintetében a kerítésnél nem lehetnek gyengébbek, legalább egy kulccsal működő biztonsági zárral, vagy legalább egy, a MABISZ által minősített biztonsági lakatpánttal és lakattal legyenek zárhatók. 4.5.13. A létesítményen belül az épületek bejárati ajtószerkezeteit a külső kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védeni kell. Az ajtók tokszerkezetei falazó körmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon legyenek a falazathoz rögzítve. A zárást minimum kettő darab biztonsági zár végezze. Azokat a raktár- és műhelyajtókat, amelyekre egy darab biztonsági zár került felszerelésre, záráskor minősített biztonsági lakattal is biztosítani kell. Önműködő (toló, forgó, billenő, stb.) bejárati ajtó csak élő erős őrzés (portaszolgálat vagy recepció) mellett alkalmazható. Munkaidőn kívül a bejárati ajtókat zárva kell tartani. 4.5.14. A folyamatosan nem őrzött, elektronikai védelemmel nem ellátott épületek 3 méternél alacsonyabban fekvő nyílászáróit (ablakok, portálok, stb.) minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy más – azzal egyenszilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rács a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 darab falazó körömmel erősített, a minimális beépítési mélység 100 mm legyen, 15 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén. A rácsszerkezet helyettesíthető B1 minősítésű áttörés-biztos üveggel, az üvegtörést jelző elektronikus behatolásjelző berendezés alkalmazása esetén A1 minősítésű üveggel, vagy az üvegfelületre felerősített biztonsági fóliával. 4.5.15. A létesítmény szabad tereit, az épületek bejáratait és földszinti nyílászáróit sötétedés után minimum 3 méter magasan elhelyezett külső fényforrással jól láthatóan – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában legalább

11. szám


10 lx névleges megvilágítási erősséggel – meg kell világítani. 4.5.16. Az épületeken belül az irodák, műhelyek bejárati ajtóit legalább egy; a pénztár, szer verszoba, irattár elhelyezését is biztosító helyiségekét kettő biztonsági zárral kell ellátni. Ez utóbbi helyiségek védelmére – elektronikai védelem hiányában – rácsajtót, a külső ablakaira, ha az a 4.5.14. pont szerint szükséges, rácsozatot kell szerelni. Az elektronikai védelem követelményei 4.5.17. A létesítményben a védendő helyiség, vagy tevékenység szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének kezdeményezése alapján, a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető egyetértésével elektronikai jelző, riasztó, videokamerás megfigyelő berendezés alkalmazható, különösen: a) a pénztárak és más értéktároló helyiségek, raktárak, b) a létesítmény működése, az üzleti titok megóvása szempontjából kiemelt (forgalomirányítási, kommunikációs, informatikai, irattárolási) helyiségek, c) más, az üzemvitel szempontjából jelentős helyiségek, területek védelme érdekében. 4.5.18. A behatolás-jelző, riasztó berendezés legyen képes 24 órás üzemmódban: a) a működési funkciók dokumentálására, b) az értéktárolók elmozdításának, erőszakos mechanikai hatás alá kerülésének érzékelésére, c) a pénztárban, az ügyféltérben elhelyezett beépített vagy mobil pánik kapcsoló működtetésekor riasztójelzés kiváltására, d) munkaidőn kívül a védett helyiségekbe az illetéktelen behatolás, mozgásérzékelésére, a helyszíni riasztó hang- és fényjelzés indítására, továbbá a vagyonvédelmi szolgáltató, vagy más szervezet riasztás-fogadó (távfelügyeleti) központjába riasztó jel továbbítására, egyéb biztonságtechnikai (pl. képfelvételt biztosító) eszköz aktiválására. 4.5.19. A berendezés központját mindig a védett téren belül kell elhelyezni. Biztosítani kell, hogy a riasztó jelzésre az élő erős őrzést ellátó személyzet, vagy más személy, szervezet haladéktalanul reagálni (ellenőrizni, beavatkozó szervezeteket értesíteni, illetve más szükséges intézkedést megtenni) tudjon. 4.5.20. A kiemelt ügyfél- vagy utasforgalmat lebonyolító pénztárak, értékőrzők elektronikai védelmét a jogosulatlan behatolást jelző és rögzítő rendszer alkalmazásával kell biztosítani. A rendszer olyan távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer lehet, amely a jogosulatlan behatolás jelzése mellett a) az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségekből mobil vagy rögzített riasztás-indító

1163

gomb segítségével is működtethető, és az a nyitva tartás ideje alatt állandóan üzemképes, bekapcsolt állapotban van, b) a jogosulatlan behatoló cselekményét (pl. rablást) rögzíti (pl. videó felvételen), és az visszakereshető, képes a vagyonvédelmi szolgáltató, vagy más szervezet riasztásfogadó (távfelügyeleti) központjába riasztó jel továbbítására. 4.5.21. A társaság vagyonának, szellemi javainak és eszközeinek védelme érdekében kizárólag a magyar szabványnak megfelelő vagyonvédelmi eszköz telepíthető. Elektronikus biztonságtechnikai berendezések tervezését, kivitelezését, telepítését, javítását, karbantartását, távfelügyeletét csak magyar szabványnak megfelelő minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkező szolgáltató végezheti. Videó megfigyelő rendszer alkalmazása 4.5.22. Vasúti létesítmény területén videó megfigyelőrendszer telepíthető, különösen: a) az üzletvezetést és az üzemirányítást biztosító kiemelt jelentőségű épületek, b) a pénztárak és értékőrzők, c) a személy-, gép- és vasúti jármű- továbbá az áruforgalom kiemelt helyei (kapuk, parkolók, tárolók, raktárak, gázolaj feladó kutak, stb.), d) a pályaudvarok és állomások utasforgalom számára megnyitott területei, valamint az üzemi területek vagyonbiztonságának növelése érdekében, különös tekintettel a csomóponti állomásokra, a shengeni vasúti határátkelő helyek területére, a távvezérléssel működtetett állomásokra, a személyszállító vonatok kijelölt tároló helyeire, váltókezelő körzetekre, a villamos felsővezetéki rendszerhez kapcsolódó transzformátor alállomásokra, a pályavasúti szolgáltatási létesítmények területére, a rendező pályaudvarok rakodó, rendező és tároló vágányaira. 4.5.23. A videó megfigyelőrendszert úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen különösen a) a megfigyelt területen megjelenők mozgásának, tevékenységének figyelemmel kísérésére; b) indokolt esetekben a kamera képének rögzítésére, az adatvédelmi előírásoknak megfelelő ideig történő megőrzésére, különböző szempontok szerinti visszakeresésére, kinyomtatására, illetve a megőrzési idő utáni törlésére; c) a rablás eseményt jelző és rögzítő rendszer elemeként elvárt funkciók teljesítésére. 4.5.24. A videó megfigyelő rendszer központi egységét, a képrögzítő és nyomtató egységet a vagyonvédelmi riasztó rendszer által védett területen belül, az illetéktelen hozzáférést kizáró módon kell elhelyezni. 4.5.25. A videó megfigyelő rendszer az adatvédelmi, adatkezelési előírások betartásával üzemeltethető.

1164


4.5.26. A 4.5.21. pont rendelkezését alkalmazni kell a videó megfigyelőrendszerek tervezésére, kivitelezésére, telepítésére, javítására, karbantartására is. Az önálló és a videó megfigyelő rendszerekkel együtt üzemeltetett jelző- riasztó berendezések üzemeltetetésének biztosítása 4.5.27. A jelző-, riasztó berendezések működőképességét annak üzemeltetője havonta egy alkalommal egy vagy több érzékelő indításával ellenőrizze, és a próbariasztások eredményét (a rendszer működését, vagy a működési hibát és annak okát írásban dokumentálja. Az újonnan telepített jelző-, riasztó rendszer átvétele során a kivitelezőt nyilatkoztatni kell a rendszer működőképességéről (megfelelőségi nyilatkozat). A rendszer legalább 24 órás folyamatos, és működési zavaroktól mentes próbaüzemeltetési idő után vehető át. Gondoskodni kell a jelző-, riasztó berendezések, térfigyelő rendszerek rendszeres karbantartásáról. Erről a rendszerek állagban tartójának kell gondoskodni és a szükséges költségeket tervezni. A karbantartásra vonatkozó szerződés tartalmának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyártó vagy a tervező rendszerleírásában, vagy a rendszer használati utasításában foglalt karbantartási előírásokat. Valamennyi jelző-, riasztó, megfigyelési rendszernek rendelkeznie kell: a felhasználók részére készített használati utasítással (felhasználói kézikönyvvel), rendszerleírással, eseménynaplóval, karbantartási naplóval, üzemzavari nyilvántartással, a megfigyelési, illetve a jelzést, riasztást fogadó központokban a rendszert kezelők szolgálati nyilvántartásával. Távfelügyeleti központok 4.5.28. A behatolás-jelző, riasztó, videó megfigyelőrendszerek gazdaságos üzemeltetése érdekében a MÁV Zrt. regionális távfelügyeleti központokat épít ki és működtet. Törekedni kell a behatolás-jelző, riasztó, videó megfigyelőrendszereknek a távfelügyeleti központokba történő integrálására. A beléptető rendszer alkalmazása 4.5.29. A létesítmény személy- és gépjárműforgalmat lebonyolító kapuiban a belépés és a bent tartózkodás ellenőrzése érdekében elektronikus beléptető rendszer működtethető. Az alkalmazott rendszernek biztosítania kell legalább a) a belépő személy egyéni azonosítását; b) a belépés, bent tartózkodás, kilépés idejének, helyének dokumentálását; c) a belépési engedély azonosító adatainak (sorszám, engedélyező, érvényesség) rögzítését; d) a belépési korlátozások illetve jogosultságok érvényre juttatását,

11. szám

e) további rendszerek (pl. munkaidő nyilvántartás) részére adatok szolgáltatását, f) a több szempontú visszakeresés (ellenőrzés) lehetőségét. 4.5.30. A beléptető rendszer működtetéséhez állandó személyi felügyeletet (portaszolgálat, recepciós szolgálat) kell biztosítani. 4.5.31. A beléptető rendszer – ahol a műszaki kialakítás ezt önálló alrendszerként lehetővé teszi – más ellenőrzési célból is felhasználható. A személyi védelem (élő erős őrzés) követelményei 4.5.32. A létesítményben: a) a személy-, jármű-, anyag- és áruforgalom ellenőrzésére, a be- és kiléptetés végrehajtására, b) a terület és az ott lévő építmények, az abban elhelyezett anyagi javak őrzésére, c) a riasztórendszer, a videó megfigyelő és a beléptető rendszer, illetve más biztonságtechnikai berendezés (távfelügyeleti központok) működtetésére, felügyeletére, d) a belső rendre vonatkozó előírások betartatására, e) a rendkívüli események esetén szükséges elsődleges intézkedések megtételére saját alkalmazott, vagy vagyonvédelmi szolgáltató közreműködésével portaszolgálat, recepciós szolgálat, diszpécser szolgálat, őr- és járőr- és reagáló szolgálat, az integrált távfelügyeleti központok üzemeltetésére felügyeleti szolgálat működtethető. 4.5.33. Távfelügyelt riasztórendszer alkalmazása esetén a riasztó jelzés okainak haladéktalan kivizsgálására és a szükséges intézkedések megtételére kivonuló szolgálat vehető igénybe. A létesítményben működő állandó vagyonvédelmi szolgálat és a kivonuló vagyonvédelmi szolgálat között a kölcsönös tájékoztatás és az együttműködés megszervezéséről a riasztórendszer üzemeltetője köteles gondoskodni. 4.5.34. A hatékony vagyonvédelem, a megbízók és a vagyonvédelmi szolgáltatók közötti zavartalan együttműködés biztosítása érdekében a vasúti pályahálózat, a társaság kezelésében, illetve a társaság területén lévő létesítmények védelmét, a vasúti pályahálózatot használó MÁV társaságok járműveinek, létesítményeinek védelmét, a vasúti tevékenységük ellátásával összefüggő vagyonvédelmi feladatokat azonos vagyonvédelmi szolgáltató végezze. E követelménytől kivételes esetben, a vasúti pályahálózat, a vasúti szolgáltató létesítmények területén kívül lévő létesítmények védelme, speciális vagyonvédelmi igények esetén lehet eltérni. 4.5.35. A vagyonőri szolgálat ellátása részletes rendjének és feladatainak szabályozását – a megbízó biztonsági igénye szerint, a megbízás, illetve a vagyonvédelmi (fegyveres biztonsági őri) tevékenység ellátására vonatkozó

11. szám


1165

szabályozás keretei között, az őrzésre igénybe vett vagyonőr szolgálat létszámának, az őrzött létesítmény jellegének megfelelően – a szolgáltatótól meg kell követelni. A tevékenység ellátásával szembeni megbízói követelményeket a megbízási szerződésben rögzíteni kell. A szolgáltató által elkészített őrutasítást a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető hagyja jóvá. A vagyonőr szolgálat csak jóváhagyott szolgálati őrutasítás alapján látható el.

e) a társasággal munkaviszonyban álló, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek – akik esetében a munkáltatót terhelő kötelezettségek a társaságot terhelik – munkavégzés céljából, a munkavégzés időtartamára, f) az arra külön jogszabály által felhatalmazott hatóság képviselője, a hivatalos eljárás keretein belül, g) külön utasításban meghatározott személyek2

4.5.36. A társaság területén – ideértve a létesítmény területén kívül ellátandó feladatokat, szállítmányok kísérését is – vagyonőri szolgálat kizárólag a jogszabályban1 meghatározott jellegű formaruhában látható el. A szolgálat jellegétől függően a vagyonőr ellátható védekező eszközökkel, őrkutyával, fegyver- és robbanóanyag kereső eszközzel. A szolgálatok felkészítését, rendszeres szolgáltatói ellenőrzését, a szolgáltatáshoz kapcsolódó okmányok előkészítését, folyamatos naprakészen tartását a vagyonvédelmi szolgáltatótól meg kell követelni.

4.5.42. Nem minősül a belépés korlátozásának vagy engedélyhez kötésének, ha a létesítménybe csak beléptető rendszeren keresztül, a beléptető rendszer aktivizálásával lehet bejutni.

4.5.37. A létesítményben az előírt járőrszolgálat teljesítésének ellenőrzése érdekében járőrellenőrző rendszert kell működtetni. Személyek be- és kiléptetésének szabályai 4.5.38. A létesítmény utas-, valamint az ügyfélforgalom részére megnyitott területére a nyitva tartás időtartama alatt az utazás, vagy más célú ügyintézés érdekében bárki korlátozás nélkül beléphet. Az állomások peronkapuval, vagy más módon lezárt területére az utasok csak az utazásra jogosító érvényes utazási okmány (jegy, bérlet, stb.) birtokában léphetnek be. 4.5.39. A 4.5.38. pont rendelkezésétől eltérően meg kell akadályozni az olyan személyek belépését, bent tartózkodását, akik közegészségügyi, vagy más okból veszélyt jelentenek az utasok biztonságára, egészségére. 4.5.40. A 4.5.38. pont rendelkezésétől eltérően a társasággal munkaviszonyban nem álló természetes vagy jogi személy – külön utasítás2 eltérő rendelkezése hiányában – munkavégzés céljából csak engedéllyel tartózkodhat a társaság létesítményeinek területén. 4.5.41. Az utas – és ügyfélforgalom elől elzárt területre (zárt vasúti vagy üzemi terület) munkavégzés céljából engedéllyel lehet belépni. Engedély nélkül beléphetnek: a) az Alapító, illetve a vagyonkezelő képviselője, b) a MÁV Zrt. és a MÁV csoportba tarozó társaságok Igazgatóságainak elnökei, tagjai, c) a MÁV Zrt. és a MÁV csoportba tarozó társaságok Felügyelő Bizottságainak elnökei, tagjai, d) a MÁV Zrt. és a MÁV csoportba tartozó társaságok elnökei, vezérigazgatói, vezérigazgató-helyettesei, főigazgatói, igazgatói és e munkakörökkel azonos jogállású vezető munkavállalói,

4.5.43. A belépés engedélyezésének rendjét és feltételeit külön utasítás szabályozza. 2 4.5.44. A társaság területén vállalkozó vasúti tevékenységet végző vállalkozó vasúti társaságok és a társaság területén őrző-védő feladatokat ellátó társaságok, személyek és ezek megbízottjai belépésének biztonsági feltételeiről írásban (szerződés, együttműködési megállapodás, nemzetközi szerződés, stb.) kell megállapodni. 4.5.45. A létesítmény területére belépő, ott tartózkodó, kilépő személy köteles: a) a belépési (kilépési) jogosultságát igazoló okmányt (belépő kártyát) a portaszolgálat (a beléptetésért felelős munkavállaló) részére ellenőrzésre kérés nélkül felmutatni (elektronikus beléptetés esetén a belépő kártyát alkalmazni), b) csomagját, kézitáskáját külön kérésre, az anyagok, eszközök behozatalára, kivitelére jogosító okmányt (pl. szállítólevél, fuvarlevél), továbbá a jármű utas- és csomagterét minden esetben a be- illetve kilépés ellenőrzését végzőnek bemutatni. 4.5.46. Nem léphet be a létesítmény területére – illetve a létesítmény területéről eltávolítható – az a személy, aki: a) szeszes ital vagy más bódító hatású szer befolyása alatt áll, b) kilétét, belépési jogosultságát hitelt érdemlően igazolni nem tudja, c) belépéséhez a fogadásra jogosult nem járul hozzá, d) beviteli tilalom alá eső dolgot (4.5.57. pont) birtokol. 4.5.47. A létesítménybe belépési engedély alapján belépő személyt fogadó – a 4.5.44. pont szerinti megállapodásra, stb., továbbá a külön utasítás2 rendelkezéseire is figyelemmel – gondoskodik: a) a belépéstől a kilépésig a látogató, munkát végző kíséréséről, felügyeletéről; b) a bizalmas információk, üzleti titok megőrzéséről; c) a társaság tulajdonát képező anyagok, eszközök védelméről; d) arról, hogy a belépés, a bent tartózkodás ne terjedjen túl az engedélyben meghatározott mértéken.

1166


4.5.48. Az ügyfélforgalom számára megnyitott, nem technológiai célt szolgáló épületekbe, irodaházakba történő belépés külön szabályai. 4.5.48.1. Vendégek, látogatók, a létesítmény területén eseti jelleggel – öt naptári napnál nem hosszabb – építési, karbantartási, javítási tevékenységet végző személyek csak a fogadó személy, illetve a fogadó végrehajtó jellegű szolgálati egység vezetőjének (megbízottjának) előzetes hozzájárulásával léphetnek be. A belépés előtt rögzíteni kell: a belépő személy nevét, személyazonosságának igazolására alkalmas fényképes okmány jellegét (személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél, stb.) és az okmány sorszámát, a fogadó személy, illetve megbízottjának nevét; munkavégzés esetén a foglalkoztató cég nevét, a munkavégzés helyét, idejét, a munkát végzők kíséréséért, felügyeletéért felelős személy nevét. 4.5.48.2. A MÁV Zrt. vezérigazgatósága épületeibe történő be-, kiléptetés, benntartózkodás rendjét külön utasítás szabályozza.3 4.5.48.3. Vendégek, látogatók, ideiglenes jelleggel munkát végző személyek csoportos belépése esetén a belépés a fogadó végrehajtó jellegű szolgálati egység vezetője által jóváhagyott névjegyzék alapján is történhet. 4.5.48.4. A névjegyzék egy példányát a beléptetés érdekében a beléptetést végrehajtó portaszolgálat részére le kell adni. A gépjárművek be- és kihajtása, parkolása

11. szám

4.5.51. Üzemi területre a gépjárművek be- illetve kihajtása csak ellenőrzés (pl. portaszolgálat) mellett történhet. A gépjárműveket a rendszám, a belépési és a kilépési idő feltüntetésével regisztrálni kell. A létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető más adatok regisztrálását is elrendelheti. Az ellenőrzés, regisztrálás a mentést, veszély-, illetve kárelhárítást nem akadályozhatja. 4.5.52. A vasúti üzemi területen kijelölt gépjármű parkoló területét az üzemi terület egyéb részeitől az áthatolást akadályozó kerítéssel kell elválasztani. 4.5.53. A létesítményen belül a gépjárművek közlekedési útvonalait és parkolóhelyeit úgy kell kijelölni, hogy az a létesítmény zavartalan működését, üzemmenetét, a kijelölt mentési, kárelhárítási felvonulási útvonalak igénybevételét ne akadályozza. A beléptethető gépjárművek száma a közlekedési, parkolási lehetőségekre figyelemmel korlátozható. 4.5.54. Pályaudvar területén személyszállítást végző taxi részére külön várakozóhely jelölhető ki, amelyen egy időben csak a vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasításban meghatározott számú jármű várakozhat. 4.5.55. Gépjármű kizárólag az arra kijelölt helyen, lezárt állapotban parkolhat. Áruval megrakott gépjármű huzamosabb ideig tartó, felügyelet nélküli parkolását a létesítmény őrzését ellátó szolgálatnak be kell jelenteni. 4.5.56. A kilépésre jelentkező gépjármű utas- és rakterét, a szállított rakomány eredetét igazoló fuvarokmányokat a létesítmény vagyonvédelmét ellátó szolgálat köteles ellenőrizni, szükség esetén jogosult a gépjárművet fogadó, vagy a rakományt indító szervezet közreműködését igénybe venni.

4.5.49. A létesítmény területére csak az arra kijelölt helyen (kapun) és útvonalon a) a létesítményben működő vasúti és más szervezetek üzemeltetésében lévő, a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető által kiadott behajtási engedéllyel rendelkező, b) anyag, feladott vagy kereskedelmi áru, postai küldemény be- és kiszállítását végző, fuvarlevéllel (menetlevéllel, szállítólevéllel) érkező, c) a létesítménybe belépésre jogosult hatóság üzemeltetésében lévő, hatósági eljárás keretében használt jármű, valamint d) a segélyhívásra érkező vagy betegszállítást végző mentő, rendkívüli esemény esetén intézkedési joggal, illetve kötelezettséggel rendelkező szervezetek járműve (rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem, műszaki mentés, helyreállítás, stb.) hajthat be, a belső gépjármű-közlekedésre és parkolásra vonatkozó szabályok szerint.

4.5.57. A létesítmény területére nem vihető be a) élő állat, az őrzés-védelmi feladatokat ellátó-, vakvezető kutya, valamint a mentési, hatósági feladatok ellátása során alkalmazott állatok kivételével, b) pirotechnikai eszköz, tűz- és robbanásveszélyes, mérgező vagy radioaktív anyag, veszélyes áru, maró, undort keltő vagy fertőzés előidézésére alkalmas anyag (az üzemeltetéshez, szolgáltatáshoz technológiailag előírt anyagok kivételével), c) fegyver (annak viselésére jogosult személy kivételével, a fegyver szállítására vonatkozó előírások megtartásával), d) közbiztonságra különösen veszélyes eszköz4.

4.5.50. Ügyfél gépjárművének behajtását, parkolását a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető a helyi lehetőségek figyelembe vételével engedélyezheti, vagy megtilthatja.

A vasútállomásokra, pályaudvarokra, személyszállító kocsikba élő állat csak a fuvarozásra, illetve a személyszállításra vonatkozó üzletszabályzat szerint, az ott meghatározott feltételekkel vihető be.

Anyagok be- és kiszállítására vonatkozó általános előírások

11. szám


4.5.58. A létesítmény területéről – az árufuvarozás körébe nem tartozó – szerszámot, egyéb tárgyi eszközt, anyagot, stb. – a személyi használatú eszköz, anyag kivételével – kivinni csak az illetékes szervezeti egység vezetője által két példányban kiállított küldlevél alapján lehet. A küldlevél egy példányát a szervezeti egység vezetője a visszaszállításig megőrzi. 4.5.59. A társaság munkavállalója a létesítmény területére csak a munkába járáshoz, a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges személyes tárgyait hozhatja be. A foglalkoztatott személyi tulajdonában lévő tárgyak, eszközök meglétéért, épségéért, amelyeknek a létesítmény területén belüli birtoklása nem kapcsolódik a munkavégzéshez, a társaság felelősséget nem vállal. Anyagok, eszközök igénybevételére, megóvására vonatkozó külön előírások 4.5.60. A társaság tulajdonát képező vagy bérelt, vagy más módon használatba (üzemeltetésre, üzemi tesztpróbára) adott munkagépet, berendezést, eszközt, járművet, csak az arra jogosult engedélyével lehet magáncélra igénybe venni. 4.5.61. Selejtezésre felterjesztett gépeket, járműveket, berendezéseket, eszközöket, anyagokat a selejtezés végrehajtásáig, értékesítésükig, a szolgálati helyek kötelesek állapotuk, mennyiségük megóvását biztosító tárolóban elhelyezni. Az épület, épületrész kulcsainak kezelése 4.5.62. A kapu, az épület, épületrész, raktár és más tároló hely, irattár, közösségi és szociális helyiség bejáratainak kulcsait az ingatlankezelő szervezet által a bérleti (használatba vételi) szerződésben kijelölt szervezet (bérlő, használó, a továbbiakban: kulcskezelő) azonosító számmal köteles ellátni, és azokról nyilvántartást vezetni (2. számú melléklet). 4.5.63. A létesítmény nagyságától függően a létesítményben több kulcskezelő is lehet. A kulcsok nyilvántartásáért, a használó részére történő átadásáért és visszavételéért felelős személyt a kulcskezelő szervezet vezetője jelöli ki.

1167

sáért a használó a felelős. Kulcsról másolat készítését csak a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető engedélyezheti írásban. A másolati kulcsot a kulcsnyilvántartásba be kell vezetni. 4.5.66. Kulcs elvesztését a használó köteles azonnal bejelenteni a kulcskezelő szervezet vezetőjének és a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezetőnek, egyben gondoskodni annak felkutatásáról. Amennyiben a kulcs előtalálása két napon belül nem jár eredménnyel, a használó költségére a kulcskezelő szervezet vezetője intézkedik a zárak és a kulcsok cseréjéről. 4.5.67. A létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető a helyi vagyonvédelmi végrehajtási utasításban elrendelheti a használatba kiadott kulcs kivitelének tilalmát, és használaton (pl. munkaidőn) kívül az arra kijelölt szervezetnél (pl. ügyeletes tiszt, állandó portaszolgálat, stb.) megőrzésre leadását. A megőrzésre leadott kulcs csak zárható kulcstároló szekrényben vagy szárazpecséttel lezárt kulcsdobozba helyezve, zárt szekrényben tárolható. 4.5.68. A kulcs, kulcsdoboz felvételére jogosultak névjegyzékét és a szükséges személyazonosító adatait a kulcskezelő szervezet vezetője köteles a megőrzésre kijelölt szervezet vezetőjének átadni és gondoskodni a névjegyzék naprakészen tartásáról. 4.5.69. A kulcs megőrzésére kijelölt szervezet nyilvántartásba vett (iktatott) kulcsátadó könyvet köteles vezetni. Kulcs megőrzésre történő átvétele és visszaadása csak a kulcsátadó könyvben aláírás ellenében, a kulcs, kulcsdoboz száma, az átadás, átvétel időpontja (év, hónap, nap, óra, perc), az átadó és az átvevő nevének feltüntetésével történhet. A kulcsátadó könyvet a betelte után egy évig meg kell őrizni. 4.5.70. A létesítmény jellegétől függően a létesítmény Házirendjében elrendelhető egyes épületek, épületrészek kulcsai egy példányának lezárt kazettába (un. „tűzkazetta”) helyezése, és a kulcs megőrzésére kijelölt szervezetnél történő elhelyezése. A kazetta felbontására és a kulcsok használatára csak a Házirendben meghatározott esetekben (pl. tűz, közüzem meghibásodása, rendkívüli feladatellátás, stb.) kerülhet sor. Öltözőszekrény, irattároló szekrény kulcsainak kezelé-

4.5.64. Minden kulcsból – a munkaidőn kívüli takarításra kijelölt helyiségek kivételével – általában kettő példány készülhet, amelyből egy a használati, egy pedig a nyilvántartás helyén, zárt (lemez-) szekrényben tárolt tartalék kulcs. A nyilvántartásba vett kulcsok közül a szükséges mennyiséget név szerint és aláírás ellenében kell kiadni a használó részére. 4.5.65. Az átvett kulcs meglétéért, rendeltetésszerű használatáért, az illetéktelen hozzáférés megakadályozá-

se 4.5.71. Az öltözőszekrény kulcsát a használó személyesen őrzi, azt megőrzésre nem kell leadni. 4.5.72. Az öltözőszekrényben kizárólag a munkavállaló munkába járásához szükséges ruházata, illetve munkaruházata és személyes tárgyai tárolhatók. Az öltözőszekrényt folyamatosan zárva kell tartani, az abban elhelyezett értéktárgyakért (különösen ékszer, óra, készpénz) a munkáltató

1168


felelősséget nem vállal. Az öltözőszekrényt annak használóján kívül más személy csak a munkavállaló jelenlétében és hozzájárulásával nyithatja ki. Kivételes esetben, a munkavállaló munkahelyi vezetőjének engedélyével az általa kijelölt legalább két személy nyithatja ki az öltözőszekrényt. Ebben az esetben a nyitásról, az öltözőszekrényben talált tárgyakról, azok sorsáról jegyzőkönyvet kell felvenni. 4.5.73. Irattároló szekrényhez – amennyiben abban minősített iratot nem tárolnak – több használó is rendelkezhet kulccsal. A pénztári páncélszek rény kulcsainak kezelése 4.5.74. A pénztári páncélszekrény zárjának kulcsát a pénztáros, két vagy több záras páncélszekrény kulcsait az arra kijelölt személyek közvetlenül, aláírás ellenében veszik át. A továbbiakban a zár kulcsát a pénztáros, illetve a kijelölt személyek használhatják, azt személyesen őrizzék. Azokról tartalékkulcs, másolat nem készíthető, megőrzésre nem adható át. A pénztári páncélszekrény kulcs(ok) kezelésére a házi- és kézipénztári utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.7 4.5.75. A pénztári páncélszekrény kulcsának használatára felhatalmazott személy akadályoztatása esetén a kulcs átadása a munkahelyi vezető által írásban kijelölt személy részére jegyzőkönyvileg történhet. Ennek hiányában a páncélszekrényt a munkahelyi vezető írásbeli utasítására, az általa kijelölt, legalább háromfős bizottság nyithatja fel. A bizottság köteles a felnyitásról, az elvégzett pénzkezelésről jegyzőkönyvet felvenni és a biztonságos visszazárásról gondoskodni. A felnyitásról készült jegyzőkönyvet az elrendelő vezető és a bizottság tagjai kötelesek aláírni. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az irattároló szekrény kulcsának átadására, kinyitására is azzal az eltéréssel, hogy a kulcs átadásához írásbeli rendelkezés nem szükséges, az irattároló szekrény felnyitásához elég két személy kijelölése. A vagyonvédelmi behatolás jelző (riasztó) rendszer kódjainak kezelése 4.5.76. A riasztórendszer üzembe helyezésekor a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető a rendszer telepítőjének, karbantartójának bevonásával: a) gondoskodjon a riasztórendszer kezeléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek oktatásáról a használók részére, b) az illetéktelen megismerést kizáró módon ellenőrizze a mesterkódot és gondoskodjon annak megőrzéséről. 4.5.77. A felhasználói kód – a biztonságtechnikai berendezés típusától függő számú, de legalább három különböző, nem egymás után következő számjegyből áll. A kód meghatározása az illetéktelen megismerést kizáró módon történik.

11. szám

4.5.78. A riasztórendszer felhasználói kódjának megismerésére csak a berendezést munka-körében használó munkavállaló jogosult. A foglalkoztatottak a felhasználói kódjaikat üzleti titokként őrizzék, azt egymás tudomására nem hozhatják, és azt csak az illetéktelen megismerést (leolvasást, rögzítést) kizáró módon használhatják. A felhasználói kód illetéktelen megismerése esetén az érintett szervezeti egység vezetőjét és a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezetőt haladéktalanul tájékoztatni kell, kezdeményezve a kód megváltoztatását. 4.5.79. A felhasználói kódokat a megismerést kizáró módon (pl. személyenként lezárt borítékba helyezve) a szervezeti egység vezetőjénél kell elzárva tárolni annak érdekében, hogy szükség esetén a rendszer használata utólag ellenőrizhető és azonosítható legyen. 4.5.80. A biztonságtechnikai berendezés felhasználói kódjait meg kell változtatni: a) az üzembe helyezéskor; b) a kezelő személyének változásakor; c) jogosulatlan megismerés esetén; d) lopás, betöréses lopás, vagy annak kísérlete után; e) legalább évente. Épület (irodaház, raktár, műhely, egyéb építmény) nyitása, zárása 4.5.81. Az épület nyitását megelőzően a nyitásra jogosult személy: a) minden alkalommal ellenőrizze az épülethez tartozó nyílászárók és rácsok sértetlenségét; b) betöréses lopás, rongálás, vagy más rendkívüli esemény, illetve arra utaló jelek észlelésekor haladéktalanul értesítse a szervezet vezetőjét és a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezetőt. 4.5.82. Az épület bejárati ajtóit, amennyiben ott munkavégzés nem folyik, zár va kell tartani. Munkavégzés alatt is gondoskodni kell azoknak a bejárati ajtóknak a zárva tartásáról, amelyeket csak ideiglenesen, eseti rakodásra, árumozgatásra, munkavégzésre vesznek igénybe. Ha a helyiséget a munkaidő alatt az ott munkát végzők elhagyják, az ajtót be kell zárni. 4.5.83. Kulcs a zárban őrizetlenül nem maradhat. 4.5.84. Az épület zárása előtt valamennyi értéket (készpénz, értékpapír, bélyegző, irat, használaton kívüli kulcs) el kell zárni. A napi munkavégzés befejezését követően a munkaasztalokon a társaság, az adott szervezet, létesítmény működésével, az üzletmenettel, gazdálkodással, kereskedelmi tevékenységgel összefüggő, vagy személyi adatokat tartalmazó irat, tervezet, fogalmazvány (pl. szerződés, összefoglaló feljegyzés, jelentés, számla, árjegyzék, nyilvántartás, gazdasági számítás, értékelés, stb.) nem maradhat.

11. szám


1169

4.5.85. Záráskor a létesítmény zárására jogosult személy: a) győződjön meg arról, hogy a zárásra kerülő területen senki nem maradt bent, b) gondoskodjon a víz-, és gázcsapok elzárásáról, a nyílt lánggal működő fűtőberendezés kikapcsolásáról, kioltásáról, c) zárja be az ablakokat, belső nyílászárókat, d) ellenőrizze az elektromos berendezéseket, azokat – a szünetmentes áramfor rásra kapcsolt eszközök (pl. riasztórendszer, folyamatos üzemű informatikai eszközök, telefax készülék) és a folyamatos üzemű elektromos készülékek (pl. hűtőszek rény) kivételével – kapcsolja ki, áramtalanítsa, e) a riasztó berendezést helyezze üzembe, f) a külső bejárati ajtót zárja be.

b) 100 000 – 500 000 Ft között 2 fő riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt, MABISZ által minősített pénzszállító táskával, c) 500 000 – 2 000 000 Ft között 3 fő riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt, MABISZ által minősített pénzszállító táskával és gépkocsival. A 2 000 000 Ft összeghatárt meghaladó pénzösszeg szállítására kötelező speciális pénzszállító szolgáltatást vagy fegyveres biztonsági őrséget kell igénybe venni.

4.6. Nagy értékű vagyontárgyak (utasítás 3.7.2. pont) védelme

4.8.1. A vasútállomások általános biztonságának, rendjének javítása, az üzemi terület védelme, a különböző technológiai feladatok ellátása feltételeinek biztosítása érdekében – a Személyszállítási Üzletszabályzat rendelkezéseivel összhangban – az állomások, pályaudvarok közforgalom számára megnyitott területeit az utolsó személyszállító vonat érkezése és az első személyszállító vonat indulása közötti időtartam alatt, de legalább 22.00 és 06.00 óra között zárva kell tartani, feltéve hogy a menetrend szerinti utolsó személyszállító vonat érkezése és az első vonat indulása között legalább négy óra idő van.

4.6.1. Vagyonvédelmi szempontból kiemelten kell védeni a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, különösen az illetéktelen hozzáférés, bejutás ellen. 4.6.2. A vasúti pályákat, a vasúti pályák kijelölt tartozékait, a kijelölt vasúti üzemi létesítményeket, építményeket (épületeket, telephelyeket, raktárakat), az utasok biztonságának védelme érdekében kijelölt pályaudvarokat, jogszabályban előírt esetekben, illetve a fuvarozó megrendelése esetén a veszélyes árukat, közúton – speciális szolgáltató igénybevételének akadálya esetén – a jelentősebb (2 millió Ft. feletti) készpénz, illetve értékszállítmányokat, fegyveres biztonsági őrséggel is védeni kell. 4.6.3. A vasúti járművek, valamint a fuvarozott áru védelmére vonatkozó külön előírásokat az 1. számú, illetve a 2. számú függelék tartalmazza. 4.7. A pénz- és értéktárolás, szállítás általános szabályai 4.7.1. A társaság létesítményeiben készpénz, értékcikk tárolására csak a tárolt összegnek megfelelő, MABISZ által minősített értéktároló (pénztári páncélszekrény, bútorszéf, multiszéf) vehető igénybe. Az értéktárolót épületszerkezeti elemhez legalább 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon kell rögzíteni. 4.7.2. Pénz, értékpapír, vagy más értékcikk szállítását pénztári vagy pénzintézeti befizetés érdekében a társaság alkalmazottai kizárólag nappal, az alábbiak szerint végezhetik: a) 100 000 Ft összeghatárig 1 fő külön előírás nélkül, az elvárható gondossággal,

4.7.3. A társaság pénzügyi vezetője a készpénz tárolására, szállítására vonatkozó részletes szabályozásban a fentieknél szigorúbb feltételeket is meghatározhat. 4.8. A vasútállomások közforgalom számára megnyitott területeinek zárása

4.8.2. A 4.8.1. ponttól eltérően a Budapest Keleti-, Nyugati- és Déli pályaudvarokon, valamint a megyeszékhelyi pályaudvarokon – 22.00 és 06. 00 óra között – az üzemszünet időtartamára a közforgalom számára megnyitott területeket akkor is le kell zárni, ha a menetrend szerinti utolsó személyszállító vonat érkezése és az első vonat indulása közötti időtartam négy óránál kevesebb. 4.8.3. Ha az állomáson a vasúti szolgáltatás szünetel, a közforgalom számára megnyitott területeket az üzemszünet időtartamára zárva kell tartani. 4.8.4. Az állomások, pályaudvarok közforgalom számára lezárt területén is biztosítani kell: a) a vonatok késése miatt csatlakozást mulasztó utasok várótermi elhelyezését, b) Budapesten át történő utazás esetében, továbbá ha a továbbutazás nem az érkezési vasútállomásról történik, a vonat késése miatt továbbutazni nem tudó utasok számára a várótermi elhelyezést abban az esetben, ha érvényes menetjeggyel rendelkeznek olyan vonatra, amellyel utazásukat még a közforgalom számára megnyitott területek zárása előtt folytatni tudták volna, c) az átszállási állomásokon az átszálló és továbbutazni kívánó, érvényes menetjeggyel rendelkező utasok várótermi elhelyezését, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat (fűtés, világítás, illemhely, ivóvíz).

1170


4.8.5. A pályaudvarok zárva tartásának időszakában is biztosítani kell a folyamatos üzemeltetéshez (takarítás, karbantartás), a szolgáltatások nyújtásához szükséges jármű- és személyforgalmat (így különösen sajtóanyagok szállítása, áruszállítás). 4.8.6. A pályaudvar vonatforgalmának függvényében – összhangban az első induló vonat indulási idejével – a zárást úgy kell megszüntetni, hogy az utazóközönségnek lehetősége legyen menetjegyének megváltására, a pályaudvar szolgáltatásainak igénybe vételére. Budapest fejpályaudvarainál ez nem lehet kevesebb 1 óránál. 4.8.7. Az állomás (pályaudvar) közforgalom számára megnyitott területeinek zárásáról az utasokat, a lezárandó területen tartózkodó más személyeket tájékoztató tábla kihelyezésével, illetve az utastájékoztató rendszeren keresztül tájékoztatni kell. 4.8.8. Az állomások, pályaudvarok zárásának, illetve megnyitásának végrehajtásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág területi központjainak vezetői és a MÁV-START Zrt. személyszállítási szolgáltatási központjainak vezetői felelősek. 4.9. A vagyonvédelmi ellenőrzés Általános előírás 4.9.1. A vagyonvédelmi ellenőrzés célja annak megállapítása: a) hogyan érvényesülnek a társaság létesítményeire, a nagy értékű védendő vagyontárgyakra és más vagyoni javakra előírt vagyonvédelmi követelmények, b) milyen mértékben és hatékonysággal jutnak érvényre a vagyon védelme érdekében elrendelt intézkedések, c) történt-e változás a vagyon biztonságát fenyegető veszélyekben, azok kockázataiban, d) milyen új vagy további intézkedéseket kell tenni a vagyon biztonságának megóvása, a vagyonvédelem erősítése, a kockázatok csökkentése érdekében. 4.9.2. Vagyonvédelmi ellenőrzést köteles végrehajtani: a) a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető a létesítmény területén működő vasúti szervezetek vezetőinek bevonásával legalább félévenként, b) az ingatlankezelő szervezet az üzemeltetésében lévő ingatlanokra kiterjedően legalább évente, c) a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság a csomópont létesítményeire. 4.9.3. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága a vagyonvédelmi ellenőrzéseket külön ellenőrzési terv szerint, illetve a MÁV Zrt.-n kívüli társaságok létesítményeit, vagyontárgyait érintően szolgáltatási szerződés (megállapodás) alapján, annak keretei között hajtja végre. Az ellenőrzési tervet a biztonsági igazgató hagyja jóvá. Az el-

11. szám

lenőrzés megállapításait, tapasztalatait jelentésben, jegyzőkönyvben, a felügyeleti vagy az ellenőrzési könyvben kell rögzíteni. 4.9.4. A vagyonvédelmi ellenőrzés megállapításait, tapasztalatait írásban rögzíteni kell, amely tartalmazza: a) az ellenőrzés helyét, idejét, célját, az ellenőrzés résztvevőit, b) az ellenőrzés során tett megállapításokat, a feltárt hiányosságok, eltérések részletes felsorolásával, c) a szükséges, illetve javasolt intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére. 4.9.5. Az ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzés tárgya szerint illetékes szervezet részére meg kell küldeni. A létesítmények vagyonvédelmi ellenőrzésének szempontjai 4.9.6. A létesítmények vagyonvédelmi ellenőrzésének ki kell terjednie különösen a vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasításban meghatározott a) fizikai (pl. kerítések, kapuk, nyílászárók, biztonsági rácsozatok, üvegezés, stb.) és elektronikai (pl. behatolásjelző, videó megfigyelő, stb.) vagyonvédelmi eszközök, berendezések meglétére, épségére, működőképességére, alkalmazási szabályaira, b) az élő erős őrzést ellátók szolgálati tevékenységére, az előírt nyilvántartási okmányok meglétére, vezetettségére, a járőrszolgálatok teljesítésére, az ellenőrzésekre és azok tapasztalataira, c) a létesítmény belső rendjére, különösen a személyek, gépjárművek beléptetésére, a bent tartózkodás szabályaira, és áru, anyag be- és kiszállítására, a kulcsok kezelésére, a szolgálati helyek, öltözők, egyéb helyiségek rendeltetésszerű használatára. 4.9.7. A létesítmény vagyonvédelmi ellenőrzése más biztonsági – pl. tűzvédelmi, munkavédelmi, stb. – ellenőrzéssel összevontan is végrehajtható. 4.9.8. A MÁV Zrt. vagyonvédelmi szervezete tagjai ellenőrzési tevékenysége végrehajtásának feltételeit biztosítani kell. A vasúti személykocsik vagyonvédelmi ellenőrzésének szempontjai 4.9.9. A személyszállító vasúti jármű vagyonvédelmi ellenőrzése a vasúti kocsik külső felületének és belső terének vizuális vizsgálatára, belső felszerelési tárgyak meglétének, rendeltetésszerű állapotának ellenőrzésére terjed ki. 4.9.10. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie különösen: a) a kocsi külső és belső felületeinek állapotára (pl. grafiti, egyéb rongálódások, stb.),

11. szám


b) az ablakok, ülések épségére (pl. törések, repedések az üvegezésen, üléskárpit megrongálása, stb.), c) a kocsi tartozékainak (pl. világítóberendezések, képek, függönyök, színesfém elemek, tűzoltó készülékek, stb.) meglétére, épségére, d) a kocsiban felejtett vagy szándékosan elrejtett tárgyak felfedésére, e) a kocsi tisztaságára. 4.9.11. A védett tároló helyen elhelyezett, vagy tartós tárolásba vett kocsik ellenőrzése során a fentieken túl kiemelt figyelmet kell fordítani: a) a kocsi egyéb műszaki tartozékaira, mint a féktuskók, féktömlők, egyéb színesfém tartozékok, kocsiszekrény burkolatok meglétére, állapotára, b) a kocsik megrongálásának előkészületére utaló jelekre (pl. kerítés megbontása, letaposása, elrejtett festékdobozok, stb.) vagy más, a vagyonbiztonságot veszélyeztető egyéb körülményre (pl. illegális szállás kialakítása, kocsiban elrejtett egyéb értéktárgyak, eszközök, tűzrakás, stb.). A vasúti pálya és tartozékainak vagyonvédelmi ellenőrzése 4.9.12. A vasúti pályán végzett üzemeltetési, karbantartási, és üzembiztonsági ellenőrzési feladatok teljesítése során meg kell győződni arról, hogy különösen a) a jelző, biztosító és távközlési berendezések és azok tartozékai, b) a közút és vasút szintbeli kereszteződésekbe telepített biztosító berendezések, c) a pályatartozékok (sínek, sínrögzítések, talpfák, jelzőtáblák) sérülését, működésképtelenségét, hiányát szándékos cselekmény okozta-e. Ennek megállapítása esetén értesíteni kell a területileg illetékes vasútbiztonsági osztályt. 4.9.13. Amennyiben a forgalmi szolgálat a jelző, biztosító vagy távközlési berendezés váratlan meghibásodását, működésképtelenségét észleli, a hibaelhárítás megállapításai alapján haladéktalanul kezdeményezni köteles a szükséges vagyonvédelmi és üzembiztonsági intézkedések végrehajtását. Áruval rakott teherkocsi vagyonvédelmi ellenőrzése 4.9.14. A feladási, a rendeltetési állomáson, rendező pályaudvaron tartózkodó, kiemelten védendő áruval rakott teherkocsi vagyonvédelmi ellenőrzésének szempontjai: a) a teherkocsi külső állapota, tartozékai megléte, épsége, b) a kocsizárak és konténerzárak megléte, állapota, c) a kiemelten védendő áruval rakott kocsi részére kijelölt vágányok használata,

1171

d) az élő erős és a technikai őrzés rendje, módja, e) az állomás, pályaudvar területén az eltulajdonított áru elrejtésére, kiszállítására alkalmas tereptárgyak, építmények, járművek ellenőrzése, f) a kiszolgáltatási akadály miatt őrzött áru megléte, kezelési szabályainak betartása. 4.9.15. A vagyonvédelmi ellenőrzés során kiemelt figyelemmel kell eljárni azokban az esetekben, amikor: a) a kiemelten védendő áruval rakott vasúti kocsi sérült zárral vagy zárhiányosan érkezik, b) a nyílászárókon felnyitásra, rongálásra utaló jelek láthatók, c) a kocsi elhurcolt küldeménnyel érkezik, d) kirakás nélküli újrafeladásra kerül sor, e) a küldeményt fuvarozási akadály következtében feltartóztatták, f) a kocsi a fuvarozás során baleset részese volt. 4.9.16. Az ellenőrzéskor vizsgálni kell az elegyrendezés során a kiemelten védendő áruval rakott kocsi indokolatlan mozgatását, az elegyen belül az azonos rendeltetési állomású, tartalmú kocsik szétsorolását, más, az áru biztonságát esetlegesen veszélyeztető nem az előírt technológia szerinti munkavégzést. A tehervonatok menet közbeni vagyonvédelmi ellenőrzése 4.9.17. A MÁV Zrt. biztonsági igazgatója – a fuvarozó előzetes hozzájárulásával vagy a fuvarozó megrendelésére – jogosult a tehervonatok forgalom közbeni vagyonvédelmi biztonsági ellenőrzését elrendelni. Biztonsági ellenőrzésre elsősorban az 5. számú mellékletben megjelölt állomásokon kerülhet sor. 4.9.18. A biztonsági igazgató rendelkezése alapján a kijelölt állomásokon a meghatározott vonatok ellenőrzés céljából történő feltartóztatására a hálózati főüzemirányító intézkedik. A Biztonsági Igazgatóság által vezetett, vagy irányításával a területi vasútbiztonsági osztály által végzett ellenőrzésbe a fuvarozó képviselőjét, valamint szükség esetén a rendőrséget, a vám és pénzügyőrséget – kísért vonat esetén a szállítmánykísérőket – az ellenőrzés vezetője bevonhatja. A fuvarozó képviselőjének kérésére őt az ellenőrzésbe be kell vonni. 4.9.19. Az ellenőrzésnek tételesen ki kell terjednie: a) a vonatba sorozott kocsik, illetve azokon fuvarozott konténerek zárjainak állapotára, b) a szállítmány épségére, c) a fuvarokmányok, az abban szereplő adatok ellenőrzésére, összehasonlítására. 4.9.20. Az ellenőrzést úgy kell szervezni, hogy az a forgalom lebonyolítását ne zavarja és a vonat 60 percnél hosszabb idejű feltartóztatását ne eredményezze, az áru

1172


biztonságát és s fuvarozó érdekeit ne veszélyeztesse. Az ellenőrzés eredményéről, illetve a hiányosságokról értékelést kell készíteni. 4.9.21. A 4.9.14.- 4.9.20. pontokban szabályozott ellenőrzés nem terjedhet ki arra a teherkocsira, tehervonatra, amely nem tartózkodik a fuvarozónak kiutalt menetvonalon és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás biztosításának területén. 4.9.22. A MÁV Zrt. biztonsági szervezete, valamint a MÁV Zrt. által működtetett vagyonvédelmi szervezet az előzőekben szabályozott ellenőrzési feladatokat a MÁV Zrt-n kívüli társaságokat érintően külön szerződés szerint látja el. 4.10. A vagyonvédelmi vizsgálat Hatásköri, illetékességi szabályok 4.10.1. A társaság vagyonának sérelmére bekövetkezett káresemények okainak, körülményeinek, valamint a kár bekövetkezéséért való személyi felelősség kivizsgálásáról a károsult vasúti szervezet illetékes vezetője köteles gondoskodni. 4.10.2. A károsult vasúti szervezetnél illetékes az a vezető, akinek a működési (felelősségi) területén a vagyon elleni káresemény bekövetkezett, vagy ahol észlelték, és az esemény vizsgálatát – a társaság belső szabályozása szerint – elrendelni jogosult. 4.10.3. Vagyonbiztonságot sértő esemény vizsgálatát az erre jogosult vezető az alapiratra (távirat, jelentés, feljegyzés, stb.) történő rájegyzéssel, vagy külön írásbeli döntéssel rendeli el. 4.10.4. Amennyiben az illetékes vezető a vizsgálatot nem folytatja le, a területi vasútbiztonsági osztály (MÁV Zrt. Vagyonvédelmi Osztály) köteles a felettes vasúti szervezet vezetőjének figyelmét felhívni a vizsgálat elrendelésére. 4.10.5. A MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága, Igazgatósága, vezérigazgatója a társaságot érintő bármilyen ügyben elrendelheti a vizsgálatot. 4.10.6. A vasúti hálózatot használó társaságok vagyonát érintő eseményekről (kocsizár, konténerzár hiánya, jogosulatlan cseréje, illetve az áruban keletkezett kár, vasúti jármű megrongálása, veszélyeztetése, stb.) szóban és írásban is (telefon, telefax, e-mail, stb.) haladéktalanul értesíteni kell az érintett társaság irányító szolgálatát (kapcsolattartóját).

11. szám

Területi központ, csomópont, osztály, központ hatáskörébe tartozó vizsgálatok 4.10.7. A társaság érintett szervezete vezetőjének hatáskörébe tartozik a 300 000 Ft alatti vagyoni kárral járó káresemény kivizsgálása, ha a vizsgálat szerződés vagy megállapodás, illetőleg ezen utasítás eltérő rendelkezése szerint nem tartozik más szervezet feladatkörébe. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni kell a területileg illetékes vasútbiztonsági osztályt. 4.10.8. A vizsgálat lefolytatásához a vizsgálatot folytató vezető igényelje annak a szervezetnek a közreműködését, amelynek a feladatkörébe tartozó technológiai folyamatok közben történt a vagyonbiztonsági esemény. A közreműködésre felkért szervezetet együttműködési kötelezettség terheli. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi biztonsági megbízottainak (szakértőinek) hatáskörébe tartozó vizsgálatok 4.10.9. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága a vagyonvédelmi vizsgálatokat ezen utasítás, illetve, illetve a MÁV Zrt.-n kívüli társaságok létesítményeit, vagyontárgyait érintően szolgáltatási szerződés (megállapodás) alapján, annak keretei között hajtja végre. 4.10.10. A területi vasútbiztonsági osztály vezetőjének rendelkezése szerint a területi biztonsági megbízott (szakértő) folytatja le a vizsgálatot: a) a 300 000 Ft – 1 000 000 Ft közötti vagyoni kár bekövetkezése esetén, vagy b) a keletkezett vagyoni kár üzembiztonsági, tűzvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi szabályok megszegésével is összefüggésbe hozható. A területi vasútbiztonsági osztályok hatáskörébe tartozó vizsgálatok 4.10.11. A vagyoni káresemény vizsgálata a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság területi vasútbiztonsági osztályainak feladata, ha: a) a keletkezett vagyoni kár az 1 000 000.- Ft-ot meghaladja, b) a vagyon elleni cselekmény a Ro-La vonatokon fuvarozott kamionok, továbbá jövedéki termékek ellen irányult, kárértéktől függetlenül, vagy c) a vagyon elleni cselekmény elkövetésén MÁV dolgozót értek tetten. 4.10.12. A vizsgálatot folytató területi vasútbiztonsági osztály jogosult konkrét kérdések megválaszolása, egyes vizsgálati cselekmények, illetve részvizsgálatok (pl. meghallgatás, adatok egyeztetése, stb.) lefolytatására másik területi vasútbiztonsági osztályt megkeresni, amely köteles annak eleget tenni. Az Osztály az esemény bekövetke-

11. szám


zésének időpontját követően köteles haladéktalanul tájékoztatni a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vagyonvédelmi Osztályát (és a rendőrségi feljelentés egy példányát megküldeni) az 1 millió forintot meghaladó káreseményekről. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vagyonvédelmi Osztályának hatásköre 4.10.13. A MÁV Zrt. Vagyonvédelmi Osztálya szakmai felügyeletet gyakorol a vagyonvédelmi vizsgálat lefolytatására jogosult vasúti szervezetek vizsgálati munkája felett. 4.10.14. Az eljárás megindítására jogosult vezető tájékoztatását követően a területi vasútbiztonsági osztály hatáskörébe tartozó vizsgálatot, annak lefolytatása érdekében magához vonhatja. A hatáskör elvonását követően vizsgálat nem adható vissza, illetve annak lefolytatásával más szervezet nem bízható meg. A vizsgálat lefolytatásának határideje 4.10.15. A vagyonvédelmi vizsgálatot az esemény bekövetkezésétől számított 15 munkanapon belül kell befejezni. A határidőt a vizsgálat elrendelője indokolt esetben, írásban egy alkalommal 10 munkanappal meghoszszabbíthatja. A károsult bevonása a vizsgálatba 4.10.16. A vizsgált eseményekről és a vizsgálat eredményéről – a 4.10.5. pont alapján elrendelt vizsgálat kivételével – tájékoztatni kell az érintett szervezetet, illetve a fuvarozott árut érintő esemény esetén a fuvarozót, és igényük szerint biztosítani kell részvételüket a vizsgálatban. A fuvarozott áru sérelmére elkövetett lopás vizsgálata 4.10.17. A fuvarozott áru sérelmére elkövetett lopás gyanúja esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie: a) a káresemény felfedezésének helyére, időpontjára, b) a helyszínen tett intézkedésekre, c) a fuvarozásra történt felvétel helyére, idejére, illetve határállomás esetén a vonat, illetve a kocsi-átvétel körülményeire, d) a kocsi, konténer lezárására, zárak állapotára, eredetére, a zárpótlások helyére, e) a kocsi, konténer, szállítóeszköz (pl. kamion) adataira, állapotára, f) a kiszolgálás és kiszolgáltatás körülményeire, g) a kocsit, konténert továbbító vonat adataira (vonatszám, menetrendszerűség, vonatmegállások, vonatfeloszlatás, stb.) körülményeire, h) a vonatba sorozásra vonatkozó adatokra, i) az elegytovábbítási rendben előírtak betartása,

1173

j) a kocsi, konténer fuvarozás közbeni elhelyezésére, idejére, átvételére, k) a rendező-pályaudvaron a technológiailag szükséges időn túli tartózkodás indokoltságára, l) a vonat feltartóztatása esetén annak indokoltságára, m) a kiszolgáló személyzet által elmondottak valóságtartalmának ellenőrzésére, n) az áru őrzésére, illetve az őrzés elmaradásának okaira, o) a szállítmány kísérésének körülményeire, p) a kár mérséklésére tett intézkedésekre, q) a rendőrség értesítésére, a feljelentés megtételére, r) a vagyonbiztonságot sértő cselekmény valószínűsíthető elkövetési helyeinek megállapítására, s) az eltulajdonított áruk felsorolására, a kár mértékének megállapítására, t) a természetes személy, illetve szervezet felelősségének megállapítására, u) egyéb, a káreseménnyel összefüggő adatokra, v) kárjegyzőkönyv felvételére. 4.10.18. A vizsgálat során az összes körülményt figyelembe véve törekedni kell annak megállapítására, hogy a) a jogsértő cselekményt elkövető a társaság alkalmazottja (belső elkövető) lehetett-e, avagy külső idegen személynek a segítője, b) az eltulajdonított áruk (annak térfogata, jellege, súlya) alapján az elszállításhoz szükség lehetett-e valamilyen eszközre (közúti jármű, vasúti jármű, stb.), c) az elkövető, illetve elkövetők számára mennyi idő volt szükséges a cselekmény végrehajtásához (pl. zártörés-zárcsere, ajtó, vagy konténernyitás, bontás, az áru átrakodása, stb.). 4.10.19. Az időtényező, az árutömeg, az elkövetési körülmények, és egyéb összefüggések vizsgálata alapján kell megkísérelni, vagy megállapítani az elkövetés valószínű helyét, illetve azt, hogy a szerelvény mozgásának mely fázisában történhetett a jogsértő cselekmény. Kocsi, illetve konténerzár hiánya, sérülése, vagy a fuvarlevéltől eltérő zár vizsgálata 4.10.20. Kocsi, illetve konténer zár hiánya, sérülése, vagy a fuvarlevéltől eltérő zár megléte esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie: a) a felfedezés helyére, idejére, b) a kocsiban, a konténerben keletkezett árukár megállapítására, c) a kocsi, konténerzár feladási helyén, az elhelyezési körülmények tisztázására, d) kocsi, konténer továbbítása közben történt esetleges zárpótlások körülményeire, e) a fuvarlevélen feltüntetett zárszámok azonosítására, f) a nem megfelelő kocsizár eredetének, a felhelyezés valószínűsíthető helyének megállapítására.

1174


Más vagyon elleni cselekmények vizsgálata 4.10.21. A társaság vagyona (tárgyak, berendezések, eszközök) sérelmére elkövetett más vagyon elleni jogsértő cselekmények (rongálás, eltulajdonítás, stb.) gyanúja esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie: a) a káresemény helyszínére, adataira, időpontjára, b) a cselekmény felfedezésének körülményeire, c) az okozott kár összegére, d) a káresemény bekövetkezését elősegítő, lehetővé tevő okokra és körülményekre, e) a káresemény bekövetkezéséért felelős személyek, gazdálkodó egységek felelősségének megállapítására, f) a rendőrségi feljelentés megtételére. Betöréses lopás vizsgálata

11. szám

4.10.24. Az összefoglaló jelentést két példányban kell elkészíteni, amelynek mindegyikéhez csatolni kell a) a vizsgálati jegyzőkönyveket, b) a helyszínvázlatokat, c) a helyszíni fényképfelvételeket, d) az eseménykönyvi jelentéseket, e) a SZIR (Szállításirányítási Információs Rendszer), illetve a ZAIR (Záhonyi Automatizált Információs Rendszer) jelentés kivonatát, f) a kárjegyzőkönyvek másolatait, g) a mozdony kiértékelt sebességmérő szalagját, h) a kísért vonat esetén a szállítmánykísérési és őrzési lap másolatát, i) az írásbeli bejelentés másolatát, j) a vizsgálat során beszerzett szakvéleményt, k) a rendőrségi feljelentés másolatát.

4.10.22. A társaság létesítményeibe történő betöréses lopás esetében a vizsgálatnak ki kell terjednie: a) a jogsértő cselekmény helyszínére, adataira, a lehetséges elkövetés időpontjának megállapítására, b) a cselekmény felfedezési körülményeire, a lehetséges elkövetők körére, c) a jogsértő cselekménnyel okozott kár megállapítására, d) a rendőrség felé tett intézkedésre [rövid úton tett feljelentés (bejelentés), feljelentés], e) a létesítmény technikai védelmére vonatkozó adatokra, f) a létesítmény területén korábban történt jogsértő esetekre, g) a cselekmény bekövetkezésével összefüggésben személy, illetve gazdálkodó egység felelősségének megállapítására.

Az a)-b) pontokban felsoroltak kivételével a többi dokumentumot csak akkor kell elkészíteni, illetve az összefoglaló jelentéshez csatolni, ha azok a megállapítások megalapozottságának igazolásához, a következtetések és javaslatok indoklásához szükségesek.

A vagyonvédelmi vizsgálat befejezése, lezárása, jóváhagyása

4.10.27. A vizsgálatot elrendelő, illetve a vizsgálatra megbízást adó vezető kezdeményezheti a vizsgálat folytatását, kiegészítését.

4.10.23. A vizsgálat végén összefoglaló jelentést (vizsgálati jegyzőkönyvet) kell készíteni, amely tartalmazza: a) az esemény rövid leírását, észlelés körülményeit, időpontját, a kár összegét, jellegét, az elkövetés módszerét (a tényállást), b) a vizsgálat során meghallgatott személyek, bevont szakértők, közreműködők, a tanulmányozott dokumentumok, bizonyítási eszközök felsorolását, c) a vizsgálat megállapításait, d) a vagyon elleni cselekmény bekövetkezésének okaira, azt elősegítő körülményeire, az elkövetők és a felelősök személyére levont következtetéseket, e) a vizsgálatot végző javaslatait a további – pl. munkáltatói, üzemszervezési, vagyonvédelmi, stb. – intézkedésekre, f) a vizsgálatot végző aláírását, g) a vizsgálatot elrendelő aláírását.

4.10.25. A vizsgálati iratokat külső borítólappal kell ellátni, és azokhoz iratjegyzéket kell készíteni, amely időrendi sorrendben az elhelyezés időpontjának feltüntetésével tartalmazza az ügyiratba elhelyezett iratokat, majd az iratokat össze kell fűzni. A legfontosabb iratmintákat a 6-11. számú mellékletek tartalmazzák. 4.10.26. A vizsgálati iratok első példányát a vizsgálatot elrendelő, illetve a vizsgálatra megbízást adó vezető részére kell felterjeszteni, megküldeni, a vizsgálat lezárása és a munkáltatói intézkedés meghozatala érdekében.

4.10.28. Összefoglaló jelentés (vizsgálati jegyzőkönyv) helyett ténymegállapítási jelentést kell készíteni a 12. számú melléklet szerinti tartalommal a fuvarozott árut érintő eseményről, ha a vizsgálat során az állapítható meg, hogy az esemény nem a MÁV Zrt. területén történt (pl. ép állapotú, a fuvarlevélre bejegyzett idegen vasúti zárral érkezett és dézsmált küldemény). A jelentésre egyebekben a 4.10.22. – 4.10.26. pont rendelkezéseit kell alkalmazni. 4.10.29. Amennyiben a vagyonvédelmi vizsgálatról készített jelentés hasonló esemény elkövetésének (bekövetkezésének) megelőzésére vonatkozóan javaslatot, kezdeményezést tartalmaz, a javaslat (kezdeményezés) címzettje – a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül – köteles a vizsgálatot lefolytató szervezetet tájékoztatni a javaslat elfogadásáról, a tett intézkedésekről, illetve a javaslat elutasításáról és annak okáról.

11. szám


4.11. Vagyonvédelmi események bekövetkezése esetén követendő egyes eljárások szabályai Utas sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekmény 4.11.1. Az utas sérelmére elkövetett lopásról két példányban ki kell tölteni a 17. számú melléklet szerinti formanyomtatványt. A nyomtatvány első példányát az állomáson (célállomáson), illetve a határállomáson kell leadni. A kitöltött formanyomtatvány egy példányát a károsult utas részére át kell adni. A formanyomtatvány kitöltése az állomáson a személyszállítási szolgálati hely vezetőjének (megbízottjának), ennek hiányában a forgalmi szolgálatnak, közlekedő vonatokon a vezető jegyvizsgáló, háló vagy fekvőhelyes kocsikban történt esemény esetén a hálókocsi kalauz, illetve a kocsi kísérőjének feladata.

1175

a) saját élete, testi épsége megóvása miatt az elkövető elfogására nem vállalkozik, vagy b) az elfogására nincs módja, vagy c) az elfogott személy a rendőrség kiérkezése előtt a fogva tartásból elmenekül. 4.11.6. A rongálást, lopást elkövetők tettenérése esetén: a) képfelvételekkel és tanúk megnevezésével gondoskodni kell a bizonyítékok rendelkezésre állásáról, b) a szolgálati helyek vezetői (ügyeletes tiszt) kötelesek a tetten ért elkövetőket a rendőrségnek átadni és a büntető feljelentést megtenni, c) a büntető feljelentésben, az annak megtételére jogosult vasúti szervezet kezdeményezze a kárigény polgári jogi úton történő érvényesítését. A vagyon elleni cselekmény helyszínének biztosítása

4.11.2. Az utas sérelmére elkövetett cselekményről – az utas kérésére – az állomáson a személyszállítási szolgálati hely vezetője vagy megbízottja, ennek hiányában a forgalmi szolgálat, személyszállító vonaton történt esemény esetén a vonatszemélyzet (háló-, illetve fekvőkocsi személyzet) közvetlenül, vagy a személyszállítási társaság üzemirányító szolgálata, vagy a legközelebbi állomás forgalmi szolgálata közvetítésével köteles az illetékes rendőri szervet értesíteni, és intézkedést kérni. Az utast tájékoztatni kell, hogy a rendőrség értesítése az utas (a vagyon elleni cselekmény sértettje) részéről történő feljelentést nem pótolja. 4.11.3. Mind az állomáson kiállított, mind a jegyvizsgálói telepállomáson leadott formanyomtatványt (másolatát) a személyszállítási szolgáltatási központ vezetője (megbízottja) részére kell megküldeni, aki haladéktalanul továbbítja a területi vasútbiztonsági osztály részére. A területi vasútbiztonsági osztály a formanyomtatványt telefaxon köteles a MÁV Zrt. Vagyonvédelmi Osztálya részére megküldeni. Büntető és szabálysértési feljelentés vagyon elleni cselekmény miatt 4.11.4. A bűncselekmények, szabálysértések miatt teendő feljelentések során az erre vonatkozó külön utasításban5 meghatározottak szerint kell eljárni.

4.11.7. A felfedezett vagyon elleni cselekmény helyszínét, amennyiben ott helyszíni hatósági vagy vasútbiztonsági eljárás (szemle) szükséges – az életveszély elhárítása, elsősegély nyújtása vagy vagyonmentés érdekében szükséges mérték kivételével – változatlan állapotban meg kell őrizni. 4.11.8. Lopásra, betöréses lopásra utaló nyomok (pl. feltört zár, felfeszített ajtó, kutatási nyomok, stb.) észlelése esetén, amennyiben ott sérült személy vagy más veszélyhelyzet nincs, az érintett helyiséget, építményt zárva kell tartani a nyomok megőrzése és a helyszín változatlanul hagyása érdekében. Ér tesíteni kell a rendőrséget, és fel kell kérni a használót, bérlőt, hogy a helyiségbe, építménybe a rendőrség megérkezéséig ne lépjen be, ne kezdje meg a károk, hiányzó értékek felmérését addig, amíg arra a helyszíni szemlét végző rendőrségi bizottság vezetőjétől engedélyt nem kap. 4.11.9. A szükséges értesítések, riasztások megtételét, az élet- és vagyonmentést, a bűncselekmény elkövetőjének esetleges elfogását követően a helyszín biztosítása terjedjen ki: a) a tanúk helyszínen tartására, az illetéktelen személyek eltávolítására, b) a helyszín körülhatárolására, őrzésére, c) a helyszínen található nyomok, nyomhordozók, anyagmaradványok vagy elváltozások épségének megóvására (szükség esetén annak letakarásával).

Bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása 4.11.5. A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni5. Nem érheti hátrány a munkavállalót, amennyiben a bűncselekmény elkövetőjét tetten érte, és haladéktalanul eleget tett jelentési, értesítési kötelezettségének, de

4.11.10. A helyszínre érkező rendőrt, a vasúti vizsgálatot végző személyt a helyszínt biztosító munkavállaló tájékoztassa arról, hogy: a) pontosan mikor érkezett a helyszínre, milyenek voltak az időjárási, látási viszonyok, b) kiket talált a helyszínen, c) milyen halaszthatatlan intézkedéseket tett, illetve kezdeményezett (pl. elsősegélynyújtás, veszélyelhárítás, stb.),

1176


d) személy elleni erőszak esetén hová szállították az esetleges sérülteket, e) ki, milyen változtatást eszközölt a helyszínen, mi volt ennek az oka, f) milyen volt a helyszín állapota a kiérkezésekor, g) milyen nyombiztosítási munkákat végzett el, h) kik viselkedtek gyanúsan, gyanúját mire alapozza. 4.12. A jelentés, tájékoztatás és az adatszolgáltatás rendje 4.12.1. A vagyonbiztonságot érintő biztonsági eseményeket észlelő személy köteles – szóban, telefonon, egyéb hírközlő berendezésen – haladéktalanul jelenteni közvetlen szolgálati (munkahelyi) felettesének: a) a vonatközlekedést befolyásoló rendellenességeket, b) a közlekedő, feltartóztatott, feloszlatott vonaton fuvarozott árut érintő lopást (dézsmálást), rongálást, c) kocsizár sérülését vagy hiányát, d) a vasúti eszközöket, anyagi készleteket, a vasúti infrastruktúrát, annak elemeit, a MÁV hálózatán közlekedő, tartózkodó vasúti járműveket érintő lopást, rongálást, e) a létesítmények, telephelyek sérelmére elkövetett lopást, f) a vasút területén tartózkodók sérelmére elkövetett lopást, rablást, kifosztást, illetve más erőszakos (pl. garázdaság, rendzavarás, testi sértés, stb.) bűncselekményeket, g) a terrorcselekményt, h) a közveszéllyel fenyegetést (pl. bombafenyegetés), i) közveszély okozását (pl. gyújtogatás), j) a feljelentési kötelezettség alá eső más bűncselekményeket és szabálysértéseket.5 4.12.2. A szolgálati (munkahelyi) felettes a bejelentést követően köteles az eseményt haladéktalanul jelenteni: a) a 4.12.1.a) pont alatti eseményt a forgalmi vonalirányítónak, vagy a területi főüzemirányítónak, b) a 4.12.1.d)-j) pont alatti eseményeket a forgalmi vonalirányítónak, vagy a területi főüzemirányítónak, továbbá a MÁV Zrt. területén fegyveres biztonsági őri, személy- és vagyonvédelmi feladatokat ellátó szervezet (jelenleg: MÁV Vasútőr Kft.) központi ügyeleti szolgálatának (központi személyzetirányítójának). A MÁV Vasútőr Kft. központi ügyeleti szolgálatának telefonszáma: vasúti: (01) 11-45, vezetékes: 210-2186, mobil: 06/80/204811; továbbá értesíteni azonnali intézkedést igénylő esetben az esemény jellege szerint érintett MÁV Zrt-n kívüli szervezeteket (rendőrség, tűzoltóság, mentők, Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség). c) „Vagyonvédelmi bejelentés” megjelöléssel haladéktalanul minden eseményről írásban (fax, e-mail) tájékoztatni a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság illetékes területi vasútbiztonsági osztályát, illetve – a csomóponti biztonsági megbízott vizsgálati hatáskörébe tartozó esemény esetén – a csomóponti biztonsági megbízottat. A jelentésnek tartalmaznia kell:

11. szám

a) a bejelentő szolgálati helyét, b) a személy- és vagyonbiztonságot sértő, veszélyeztető esemény elkövetésének, illetve felfedezésének helyét, idejét, c) az esemény leírását, d) kocsi-, vagy konténerzár hiány esetén a felfedezés körülményét, e) áruhiány esetén az áru megnevezését, a kocsit továbbító vonat számát, f) szétszórt áru felfedezésének helyét, g) kocsi megrongálása esetén annak helyét, h) rendőrség, a vámhatóság részére történt bejelentést, intézkedést, i) a kár becsült mértékét. Belföldi rendeltetésű küldemény esetén az áruhiányról, valamint a kocsizár, illetve a konténerzár hiányáról a bejelentést a fuvarozó kijelölt képviselőjét (a MÁV Cargo esetében a rendeltetési állomás szerinti területi árufuvarozási központot) is tájékoztatni kell. 4.12.3. A forgalmi vonalirányító az áruszállító vonat forgalmi okból történő feltartóztatására, feloszlatásra vonatkozó értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul értesítse az érintett vállalkozó vasútvállalat irányító szolgálatát (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját) és a MÁV Vasútőr Kft. központi ügyeleti szolgálatát a feltartóztatott, feloszlatott vonat számáról, a feloszlatás helyéről, időpontjáról, a feltartóztatott vonat (kocsik) feloszlatás utáni tartózkodási helyéről. 4.12.4. A területi főüzemirányító köteles: a) a vonatközlekedés zavarát okozó, az üzemmenetet befolyásoló eseményt jelenteni az Üzemirányító Központ hálózati főüzemirányítójának, illetve a rendkívüli helyzeteket kezelő irányítónak, b) szükség szerint értesíteni a vasúti hálózatot hálózathozzáférési szerződés alapján használó vasúti társaságok irányító szolgálatát (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóját), c) a rendkívüli eseménnyel összefüggő, a személyvonati forgalmat érintő intézkedéseket egyeztetni a területi személyszállítási főirányítóval, a forgalmi vonalirányítók útján gondoskodni az érintett állomások forgalmi szolgálatának tájékoztatására, d) értesíteni a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság illetékes Területi Vasútbiztonsági Osztályát (készenléti szolgálatot ellátó munkavállalóját): az üzemmenetet jelentősen befolyásoló eseményről (pl. fegyver használata, jármű önkényes elvétele); a vasútüzemet érintő közveszélylyel (pl. robbantással) fenyegetésről; a vasúti szerelvényen vagy létesítményben túszszedéssel elkövetett cselekményről; fegyver vagy robbanóanyag szállítmány sérelmére elkövetett lopásról; védett személyek utazásával kapcsolatos rendkívüli eseményekről vagy arra utaló információkról; a MÁV Zrt. területén terrorcselekménnyel, vagy más kiemelt bűncselekménnyel való közvetlen fenyegetésről, bekövetkezett eseményről; kiemelt bűncse-

11. szám


lekménnyel való közvetlen fenyegetésről, bekövetkezett eseményről; kiemelt biztosítások és speciális szállítások esetén jelentkező, a biztonságot veszélyeztető információkról, eseményekről; a vasút sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekmény, vagy annak kísérlete; ha az elkövetési érték várhatóan meghaladja az 1 millió forintot; utas, vasutas sérelmére elkövetett vagyon elleni vagy más erőszakos cselekmény, ha halált vagy súlyos sérülést okoz; e) együttműködni a vasúti hálózatot hálózat-hozzáférési szerződés alapján használó vasúti társaságok irányító szolgálatával (forgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóival) a biztonsági eseményekkel kapcsolatos intézkedések megtételében; f) kapcsolatot tartani a MÁV Zrt-n kívüli hatóságokkal, szervezetekkel (megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságok ügyeletei, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, stb.) 4.12.5. A legfontosabb jelentés-mintákat a 13-16. számú mellékletek tartalmazzák 4.13. Eljárás közveszéllyel (pl. robbantással, gyújtogatással) fenyegető bejelentés esetén E rendelkezések alkalmazása során használt fogalmak: 4.13.1. Közveszély: az emberek nagyobb csoportját, és/vagy jelentős értékű dolgot veszélybe sodró esemény (robbantás, tűz, stb.) előidézésének veszélye. 4.13.2. Közveszéllyel fenyegetés: közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §) bűncselekményt az követi el, aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. 4.13.3. Intézkedésre jogosult, illetve kötelezett (vezető): a szolgálati hely vezetője (megbízottja), illetve a forgalom (munka, szolgálati tevékenység) lebonyolításának irányítását végző, intézkedésre jogosult, illetve kötelezett vasutas dolgozó. 4.13.4. Illetékes rendőri szerv: az a rendőrkapitányság, amelynek működési területén a közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegetett hely van. Nyílt pályán haladó vonat ellen irányuló fenyegetés esetén a vonat megállítási helye szerint illetékes rendőrkapitányság; 4.13.5. Levélben történő fenyegetés: a közveszéllyel fenyegetés írásban történő közlése, az adathordozó anyagától függetlenül. 4.13.6. A vasúti tevékenységet érintő közveszéllyel történő fenyegetés bekövetkezte esetén a bejelentést fogadó személy rögzítse a fenyegetés módját (telefon, levél, egyéb hírközlő eszköz), idejét, helyét, célpontját. Telefonon, egyéb hírközlő eszköz útján történt fenyegetéskor az

1177

előzőeken túl rögzíteni kell az üzenet tartalmát, a telefonáló nemét (nő, férfi, gyermek), feltehető életkorát, ezen utasítás 18. számú mellékletében foglalt „bombaüzenet– adatlap” értelemszerű kitöltésével. 4.13.7. A bejelentés rögzítése során a bejelentés fogadója őrizze meg a nyugalmát, viselkedjen higgadtan. Törekedjen a bejelentés minél pontosabb, részletesebb feljegyzésére, ha a telefonra kapcsoltan vagy abba beépítve rendelkezésére áll hangrögzítő berendezés, azt kapcsolja be. A bejelentőnek tegyen fel kérdéseket, minél hosszabb ideig beszéltesse (például: mi a neve; honnan hív; adja meg a telefonszámát, hogy visszahívjuk; mikor történik mindaz, amit közölt; miért akarja ezt elkövetni; mi a pontos szándéka; hol lakik; stb.) A beszélgetéssel párhuzamosan figyelje meg a háttérből hallható zajokat (például: járműzaj, vonat hangjelzés, mentősziréna, harangkondulás, beszédfoszlányok, tányércsörgés, stb.) amelyek tájékoztatást adhatnak a bejelentő kilétéről, a bejelentés helyéről. Törekedjen annak megfigyelésére, hogy a telefonáló mobil telefonról, gépjárműből menet közben beszél-e. 4.13.8. A fenyegetésre vonatkozó bejelentést követően a munkavállaló azonnal értesítse szolgálati (munkahelyi) felettesét, illetve az intézkedésre jogosult MÁV alkalmazottat, a szolgálati (munkahelyi) felettes (vezető) pedig az illetékes rendőri szervet, a MÁV Zrt. (fő)üzemirányítóját, továbbá a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság illetékes területi vasútbiztonsági osztályát. 4.13.9. Levélben történt fenyegetés esetén a levél eredeti példányát, illetve telefonon, egyéb hírközlő eszköz útján történő fenyegetés esetén a kitöltött bombaüzenetadatlapot az illetékes rendőri szerv részére kell átadni, egy-egy másolati példányát a Területi Vasútbiztonsági Osztályon keresztül a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága részére kell soron kívül megküldeni. Amennyiben másolat készítése nem lehetséges, a fenyegetés tartalmát kell továbbítani. 4.13.10. Az intézkedésre jogosult, illetve kötelezett (vezető) feladatai 4.13.10.1. Vonat, valamint vasúti szerelvény fenyegetése esetén: a) az illetékes rendőri szerv, a területi üzemirányító (fő)üzemirányító és az illetékes Területi Vasútbiztonsági Osztály értesítése; b) az utazóközönség és a szolgálatban lévő vasúti alkalmazottak megfelelő tájékoztatása mellett intézkedés a vonat, illetve a szerelvény kiürítésére; c) ha a vonat, illetve a szerelvény tűzszerészeti átvizsgálásakor gyanús anyagot, csomagot találnak, a vonatot (kocsit) az épületektől, illetve az utasok (vasúti alkalmazottak) tartózkodási helyétől legalább 200 méter távolságra, illetve a helyi adottságoktól függően a lehető leg-

1178


11. szám

távolabb, de a Rendőrség által megközelíthető helyen kell elhelyezni, feltéve, ha a vonat, (kocsi) kihúzását a Rendőrség elrendelte; e) amennyiben az előzőekben leírtak végrehajtására nincs lehetőség, úgy a szerelvényt az állomás olyan vágányán kell tárolni, ahol az épületek, illetve az utasok (vasúti alkalmazottak) biztonságát nem veszélyezteti. A személykocsikból álló szerelvényben személyek nem tartózkodhatnak, illetve a tehervonati szerelvénybe nem lehet besorozva robbanó, tűzveszélyes vagy veszélyes áruval rakott kocsi, és kerülni kell az olyan tisztítatlan kocsi besorolását is, amelynek utolsó rakománya ilyen áru volt; f) az utasoknak a szerelvényből történő távozása után meg kell győződni arról, hogy maradt-e gazdátlan csomag a vonaton. Erről a csomag elmozdítása és megközelítése nélkül értesíteni kell a kiérkező rendőri erőket, a tűzszerész járőrt, a Rendőrség helyszín re érkezéséig meg kell akadályozni, hogy illetéktelenek a vonatot megközelítsék; g) a vasúti forgalom a fenti intézkedések megtétele után, az illetékes rendőri szerv engedélye alapján a kapott biztonsági utasítások betartása mellett fenntartható; h) nyílt pályán haladó vonat ellen irányuló fenyegetés esetén az összes körülményt mérlegelve olyan helyen kell a legrövidebb időn belül a vonatot megállítani (lehetőleg kisforgalmú állomáson, megállóhelyen), ahol az utasok gyors biztonságba helyezése és a vonat megközelítése az illetékes szervek részéről jól biztosítható. Az intézkedésre jogosult, illetve kötelezett (vezető) intézkedéseivel a vasúti forgalmat a lehető legkisebb, és csak a szükséges mértékben zavarja!

4.13.12. Eljárás elhagyott, gazdátlan (gyanús) csomag találása esetén

4.13.10.2. Épület ellen intézett fenyegetés esetén – a rendőrség megérkezéséig – a létesítmény vagyonvédelméért felelős vezető köteles intézkedni a szükséges biztonsági rendszabályok elrendelésére, így különösen: a) a helyiségek, építmények előzetes átvizsgálására, az őrzés fokozására, az értékek elzárására és a kulcsok szigorított őrzésére, b) a rendőrség rendelkezése esetén a létesítmény vagy egyes részei működésének szüneteltetésére, kiürítésére, c) annak ellenőrzésére, hogy senki ne maradjon a kiürített épületekben vagy a telephelyen. Az épületben tartózkodók részére a veszélyeztetett létesítményen kívül egy biztonságos helyet kell kijelölni. A kiürített területre visszatérni, és ott a munkát folytatni, csak a rendőri (tűzszerészeti) átvizsgálást követően, annak eredményétől függően lehet.

4.13.13.1. A megelőző intézkedések érdekében az illetékes szolgálati egységek vezetői – együttműködve a rendőri szervekkel – kötelesek gondoskodni arról, hogy a rendőr-járőrök a tárolt és a vonatba sorozott járműveken és a MÁV Zrt. egyéb területein zavartalanul és biztonságosan hajthassanak végre ellenőrzést. A járőrök kísérésére a helyi viszonyokat ismerő alkalmazottakat kell biztosítani. Az üzemi területen történő járőrözés során a rendőr járőr figyelmét a baleseti veszélyforrásokra fel kell hívni.

4.13.11. Utasok, vasúti alkalmazottak tájékoztatása Az utasok és a vasúti dolgozók tájékoztatását a helyi lehetőségektől függően az erre kijelölt vasúti dolgozók útján, hangszórón, hangosbemondó berendezésen keresztül kell végrehajtani. A tájékoztatás legyen udvarias, tényszerű, ne okozzon pánikot. A tájékoztatás segítse elő a közveszélyt előidéző esemény következményeinek megelőzésére szolgáló intézkedések végrehajtását.

4.13.12.1. Vonaton, szerelvényen vagy objektumokban talált elhagyott, gazdátlan (gyanús) csomag találásáról haladéktalanul értesíteni kell a legközelebbi rendőri szervet. A rendőrség megérkezéséig a csomag 30 méteres körzetében tilos rádió-adóvevő és rádiótelefon használata. Erről az utasokat, valamint az ilyen készüléket üzemeltető vasúti alkalmazottakat tájékoztatni kell. A tájékoztatás, vonaton a vezető jegyvizsgáló, vasútállomáson a forgalmi szolgálat, egyéb létesítményekben a létesítményben elhelyezett szervezetek vezetőinek feladata. 4.13.12.2. Ha a csomagot vasúti kocsikban találják, a kocsi kiürítése mellett a két szomszédos kocsi kiürítéséről is gondoskodni kell, és a külső környezetet legalább 100 méteres körzetben le kell zárni. Ha az épületben találják, szintén a csomag 100 méteres körzetét kell lezárni. A továbbiakban a rendőrség tűzszerészeti szolgálatának rendelkezése szerint kell eljárni. 4.13.12.3. A kiérkező tűzszerész járőr kísérésére önként vállalkozó, kellő helyismerettel rendelkező személy bízható meg. A kijelölt személyt a szükséges magatartási, biztonsági szabályokra a tűzszerész járőr oktatja ki. A tűzszerész járőrt kísérő személy ezen tevékenysége munkavégzésnek minősül. 4.13.13. Közveszélyt előidéző esemény következményei megelőzésének feladatai

4.13.13.2. A vasútállomások, pályaudvarok elleni közveszéllyel fenyegetés esetén a 19. számú mellékletben szereplő kiemelt állomások, pályaudvarok szükség szerinti kiürítése kiürítési terv alapján történik. Az egyéb vasútállomások és pályaudvarok elleni közveszéllyel (robbantással) fenyegetés esetére a magatartási és intézkedési szabályokat az állomás vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítása (VHVU) tartalmazza. 4.13.13.3. A kiürítési tervek elkészítéséért – az optimális kiürítési útvonalakra, az állomás, pályaudvar elhelyezkedésére, a környező közutakra, valamint az utazóközönség és a vasúti alkalmazottak biztonságos elhelyezésére is tekintettel – a Társasági Szolgáltatások Ingatlankezelési Szolgáltatási Egység Területi Ingatlankezelé-

11. szám


si központjai felelősek, a Pályavasúti Üzletág forgalmi területi központjainak bevonásával, az illetékes területi vasútbiztonsági osztály szakmai segítségével, együttműködve a területileg illetékes rendőri szervekkel. A terveket évente felül kell vizsgálni. 4.13.13.4. A tervet az illetékes Területi Vasútbiztonsági Osztály hagyja jóvá, egy példányát az Osztályon, egy példányát az állomás VHVU mellékleteként kell megőrizni. 4.13.13.5. A MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság folyamatosan kísérje figyelemmel a fenyegetések alakulását, tendenciáját, ennek során működjön együtt az ORFK Közrendvédelmi Főosztály vezetőjével.

1179

4.14.3. Fontos információkkal szolgálhat a személy ruházatának pontos leírása, annak színe, minősége, stílusa, az egyes ruhadarabok jellegzetességei. A személyleírás készítése során ki kell térni, milyen volt a szemüveg (keret, üveg, jelleg), a kalap, a kabát, a zakó, a nadrág, az ing, a nyakkendő, a cipő, milyen tárgyakat tartott magánál (kézitáska, csomag, eszköz, szerszám, esetleg fegyver, álarc). 4.14.4. A gépjárművek leírásánál a legfontosabb jellemzők a típus, a szín, a modell (három ajtós, négyajtós, ötajtós, zárt, nyitott, stb.), a rendszám. Amennyiben lehetséges, fel kell jegyezni a lehetséges évjáratot, és a szembetűnő ismertetőjegyeket (pl. a dísztárcsa, a különleges spojler, a díszítés, vagy autófestés, a színeltérések, az esetleges sérülések).

4.14. Személy- és tárgyleírás készítése 4.14.1. A vagyon elleni cselekmény elkövetőjének megállapítása érdekében az észlelt eseménnyel összefüggésbe hozható személyekről, tárgyakról személyleírás, vagy tárgyleírás készítése válhat szükségessé. A személy- vagy tárgyleírást a nyomozó hatóság, vagy a vasútbiztonsági vizsgáló kérheti a munkavállalótól. 4.14.2. A személyleírás az emberre jellemző külső megjelenési jegyek rögzítése annak érdekében, hogy a későbbi azonosítás ezek ismeretében biztosítható legyen. A személyleírás készítése során az alábbi jellemzőket szükséges rögzíteni: a) a megfigyelt, észlelt személy neme (férfi/nő), b) nemzetisége (európai, ázsiai, stb.), c) kora (év), d) magassága (cm), e) testsúlya (kg), f) testalkata (sovány, zömök, telt, kövér), g) bőrszíne (világos, sötét, stb.), h) haja (szín, sűrűség, hullámos, sima, jellegzetes frizura, stb.), i) szeme (szín, méret, jelleg), j) orra (nagy, kicsi, széles, pisze, stb.), k) füle (fejhez simuló, elálló, kicsi, nagy), l) bajusza, szakálla (szín, forma), m) álla (szögletes, kerek, kiugró, stb.), n) arcjellegzetessége (markáns, ráncos, csontos, forradásos, anyajegy, stb.), o) testtartása (egyenes, hajlott, görbült, stb.), p) mozgása (rendezett, sánta, csoszogó, bizonytalan), q) testrészek jellegzetességei (kéz, láb csonkolása, sérülés, forradás, tetoválás, anyajegy, stb.), r) beszédmódja (akcentus, dialektus, beszédhiba), s) megszólítása (hogyan szólították társai, neve, gúnyneve), t) viselkedése (nyugodt, határozott, ideges, agresszív, stb.), u) egyéb szokások (jobb vagy balkezes, tartás, kényszeredett mozgások, krákogás, dohányzás, stb.).

4.14.5. A személy- vagy tárgyleírást írásban az észlelést követően a lehető leggyorsabban el kell készíteni, az észlelések legfrissebben történő rögzítése érdekében. Ha több személy készít ugyanarról a személyről vagy tárgyról leírást, előtte ne egyeztessék, ne beszéljék meg, hogy mit láttak, mert könnyen befolyásolhatják egymás megfigyeléseit. 4.15. Vagyonvédelmi események nyilvántartása A vagyonvédelmi eseményekről a vagyonbiztonság helyzetének elemzésére, értékelésére alkalmas központi nyilvántartást kell vezetni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások 1. A személy- és vagyonvédelemi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény. 2. 28/2008. (VII. 11. MÁV. Ért. 20.) VIG számú vezérigazgatói utasítás 3. idegen személyek MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának és a külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről. 4. 33/2006. (MÁV Ért. 34.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Vezérigazgatósága (Budapest, Andrássy út 73-75. és Budapest, Kerepesi út 1-3.) épületeibe történő be- és kiléptetés és benntartózkodás rendjéről szóló 25/2004.(MÁV Ért. 13.) VIG. számú vezérigazgatói utasítás módosításáról. 5. A 175/2003. (X. 28.) Kormányrendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről. 6. 1/2009. (I. 16. MÁV. Ért. 2.) VIG számú vezérigazgatói utasítás 7. a bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről 8. A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő

1180


Részvénytársaság területén bekövetkezett biztonsági események során teljesítendő ügyeleti szolgálati és vezetői feladatokról szóló 20/2008. (V. 16. MÁV Ért. 13.) VIG számú vezérigazgatói utasítás. 9. 8/2008. (III. 21. MÁV Ért. 8.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a B3. számú Házi-, kézipénztári utasítás kiadásáról. 5.2. Hatályon kívül helyezés Az utasítás hatályba lépésével hatályát veszti: a) az 57/2004. (X.22. MÁV Ért. 43.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a Magyar Államvasutak Részvénytársaság vagyonvédelméről; b) a 18/2003. (XI. 21. MÁV Ért. 47.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Rt vagyonvédelme érdekében végzett védelmi feladatokról; c) a 10/2006. (III. 10. MÁV Ért. 10.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a közforgalom számára megnyitott területek zárva tartásáról. d) a 16/2006. (MÁV. Ért. 15.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. területén található létesítményeket érintő közveszély előidézésére irányuló – különös tekintettel a robbantással történő – fenyegetés esetén teendő intézkedésekről. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS

11. szám

Mellékletek: 1. számú: A vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítás tartalma. 2. számú: A kulcsnyilvántartás. 3. számú: Szállítmánykísérési és őrzési lap 4. számú: Jelentés vasúti szállítmánykísérés-őrzés végrehajtásáról. 5. számú: Tehervonatok áruvédelmi ellenőrzésére kijelölt vasútállomások. 6. számú: Vizsgálati irat-gyűjtő 7. számú: Iratjegyzék. 8. számú: Vizsgálati jegyzőkönyv 9. számú: Helyszínvázlat 10. számú: Fénykép gyűjtőlap 11. számú: Összefoglaló jelentés vagyonvédelmi vizsgálat lefolytatásáról. 12. számú: Ténymegállapítási jelentés 13. számú: Jelentés áruhiányról, árukár megállapításáról. 14. számú: Jelentés zárhiányról, zárpótlásról. 15. számú: Jelentés vasúti jármű rongálásáról. 16. számú: Jelentés egyéb vagyon elleni cselekményről. 17. számú: Formanyomtatvány utas sérelmére elkövetett lopásról. 18. számú: Bombaüzenet-adatlap. 19. számú: Bombariadó esetére szóló kiürítési terv készítésére kötelezett állomások

6.1. Az utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Heinczinger István s. k. 7.0 FÜGGELÉKEK ÉS MELLÉKLETEK Függelékek: 1. számú: A vasúti járművek védelmére vonatkozó előírások 2. számú: A fuvarozott áru védelmére vonatkozó előírások

Vezérigazgató

11. szám


1181

1. számú függelék

2. számú függelék

A vasúti járművek védelmére vonatkozó előírások

A fuvarozott áru védelmére vonatkozó előírások

1. Vagyonvédelmi szempontból kiemelten védendő vasúti járműnek kell tekinteni: a) a vontató járművet (mozdonyt), b) a motorvonatot (IP, Desiro, Flirt, Talent, BZ, stb.), c) a nemzetközi és a belföldi IC forgalomban közlekedő, d) a különleges célú, valamint e) a külön rendeletre közlekedő (pl. nosztalgia) személykocsit, illetve szerelvényt. 2. A kiemelten védendő vasúti járművet lehetőleg védett tároló helyen kell elhelyezni. Védett tároló helynek minősül: a) a zárható járműszín, b) a legalább kettő oldalról kerítéssel határolt, megfelelő térvilágítással rendelkező, élő erős őrzéssel (vagyonőrrel, járőrrel) biztosított és/vagy térfigyelő rendszerrel felügyelt tároló vágány, vágánycsoport. 3. Üzemidőn kívül a kiemelten védendő vasúti járműveket lehetőleg az állomás olyan vágányán kell elhelyezni, amely megfelelően meg van világítva, a lakott területtől kerítéssel el van választva, a vasútállomáson munkát végző vagyonőrök, más munkavállalók észlelhetik a járművek illegális elfoglalására, megrongálására irányuló cselekményeket. 4. A vasúti járművek védelme érdekében a vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasításban meg kell határozni: a) a védett tároló helyeket, az ott elhelyezett vasúti járművek őrzéséért felelős szervezetet, személyt, b) a pályaudvaron, állomáson ideiglenesen várakozó, kiemelten védendő, illetve tartós tárolásba vett vasúti jármű vagyonvédelme érdekében szükséges feladatokat, c) a vasúti járművekben megállapított károk esetén szükséges feladatokat. 9. A vasúti járműveket üzemeltető társaság belső normája a vasúti járművek védelmének javítása érdekében eltérő előírásokat tartalmazhat.

1. Általános előírások A vasúti pályahálózat üzemeltetése és fenntartása, az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, a vasúti pályahálózat használatával összefüggő szolgáltatások teljesítése során a társaság szervezetei kötelesek együttműködni a vasúti infrastruktúrát igénybe vevő, illetve azt használó vasúttársaságokkal és más szervezetekkel. Az árufuvarozásra, a fuvarozási útvonalra, a fuvarozott árura vonatkozó információkat bizalmasan kell kezelni, azokat illetéktelen személyekkel nem lehet közölni. Ha a vasút területén a munkavállaló (más foglalkoztatott) elhagyott, elrejtett küldeményt, anyagot talál, azt haladéktalanul köteles jelenteni a legközelebbi forgalmi szolgálatnak. Talált tárgyak esetén az állomásfőnök (megbízottja), talált küldemény (áru) esetén a fuvarozó (megbízottja) jár el. 2. A fuvarozott áruban keletkezett kárért való felelősség a) A vasúti infrastruktúra használata közben a fuvarozott áru teljes vagy részleges elvesztéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből keletkezett kárért való felelősség tekintetében a vasúti fuvarozásra vonatkozó hatályos jogszabályok és a magyarországi nyílt hozzáférésű vasúti pálya igénybevételének feltételeit meghatározó Hálózati Üzletszabályzat rendelkezései az irányadók. b) A vagyonvédelmi szervezet a rábízott áru tekintetében, a fuvarozó vasúttársasággal kötött vállalkozási szerződés keretei között felelős a fuvarozott áruért. c) A fuvarozás során a fuvarozó által okozott, vagy a fuvarozó mulasztásából eredő kárt vele szemben érvényesíteni kell. Így a fuvarozó felelősségének megállapítását kell kezdeményezni különösen: – a vasúti infrastruktúra használatára vonatkozó előírás megszegésével a társaság tulajdonában vagy kezelésében lévő vasúti pályában, vasúti létesítményben, vasúti pályahálózatban okozott kárért, – a különleges szállítmányok, veszélyes áruk továbbítására vonatkozó előírások megszegéséből származó kárért, – az áru csomagolási, elhelyezési, rögzítési hiányosságából eredően a vasúti infrastruktúrában okozott kárért. 3. Árukísérővel kísért árut tartalmazó, illetőleg kiemelten védendő áruval rakott kocsit – az elegytovábbítási rendre is figyelemmel – lehetőleg a vonat első harmadába kell be sorozni. Kiemelten védendő árunak kell tekinteni (az áru megnevezése és NHM száma): a) emberi fogyasztásra alkalmas hús, hústermék, 02010210; b) kávé, tea, fűszerek, 0901-0910; c) húskészítmények, 1601-1605;

1182


d) kakaó és kakaókészítmények, 1801-1806; e) italfélék, 2203-2208; f) dohányáruk, 2401-2403; g) ásványolaj termékek, 2707-2749; h) alkoholok és származékai, 2905-2906; i) testápolók, illatszerek, 3301-3307; j) tisztító és mosószerek, 3401-3405; k) robbanó anyagok, pirotechnikai eszközök, 36013604; l) ruházati cikkek, 6001-6002; 6101-6117; 6201-6217; m) cipőfélék, 6401-6406; n) réz és rézből készült áruk, 7401-7419; o) alumínium és abból készült áruk, 7601-7616; p) gépek és készülékek, 8401-8485; q) elektromos gépek, 8501-8548; r) jármű és tartozékai, 8701-8716; s) hangszerek, 9201-9209; t) fegyver, lőszer, 9301-9307; u) játék és sportszer, 9501-9508; v) műtárgyak, 9701-9706; w) átköltözési ingóság (kísérő nélküli), 1901; x) gyűjtőáru, 1902; y) cukor, 1701- 1704. 4. A fuvarozót a pályavasúti szervezetnek dokumentálható módon tájékoztatni kell minden olyan tudomására jutott körülményről, amely veszélyezteti az áru biztonságát, ha az áru őrizetlenül vagy felügyelet nélkül marad. 5. Árukísérővel (vagyonőr, szállítmánykísérő őr) kísért áruk körét a fuvaroztató vagy a fuvarozó állapítja meg. A fuvarozó tájékoztatja a pályavasutat a biztonsági őrszemélyzettel történő kísérésről. 6. Rakott kocsi továbbítása során, továbbá a forgalomszervezési, elegyrendezési, tolatási feladatok ellátása során a társaság szervezeteinek, munkavállalóinak a legnagyobb gondossággal úgy kell eljárni, hogy kizárják, illetőleg a minimálisra csökkentsék az áru eltulajdonításának, megrongálásának veszélyét.

11. szám

Szállítmánykísérésre vonatkozó egyes külön szabályok 9. A MÁV Zrt. által működtetett fegyveres biztonsági őrséget elsősorban a katasztrófa veszélyességű nukleáris, radioaktív, robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, illetve az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagok, továbbá a kiemelten védendő áruk védelme érdekében lehet igénybe venni. 10. A hálózat-hozzáférési szerződében, vagy külön szerződésben a fuvarozótól a teljes menetrendi időszakra vonatkozóan kérni kell a kísérésre kijelölt vonatok megjelölését. 11. A kísérésre kijelölt vonatok jegyzékében rögzíteni kell: a) a kísérendő vonat számát, b) az őrzés-védelemhez szükséges időadatokat (a vonat várható indulási és érkezési idejét, a menettartamát, a szükséges technológiai időket) c) az indulási állomást, d) a rendeltetési és a célállomást, e) az átadó-átvevő személyét. 12. A fuvarozó számára biztosítani kell, hogy a napi kisérésre kijelölt vonatok számát a kiadott menetrendi változás figyelembevételével a hatályba lépés előtt legalább 48 órával írásban módosíthassa. A kijelölt vonat (kocsi) kísérését a menetrend szerinti indulást megelőző legalább 6 órával csak a fuvarozó erre előre kijelölt szervezete mondhatja le. 13. Amennyiben a kijelölt, de le nem mondott vonat kísérését a szállítmány kísérésével megbízott szervezet teljesíteni nem tudja, arról köteles haladéktalanul írásban (e-mail, telefax) értesíteni a fuvarozó kijelölt szervezetét (áruirányítóját, fő-áruirányítóját). 14. Amennyiben az operatív vonatok száma meghaladja a kísérésre igénybe vehető személyzet kapacitását, a kísérési (sorrendet) fontosságot a fuvarozó írásban határozhatja meg.

A kocsilezárásra vonatkozó rendelkezések 7. Az egyes árufajtáknál, járműveknél, valamint konténereknél a kocsizár alkalmazására, felügyeletére, ellenőrzésére, sérült vagy hiányzó kocsizár esetén a kocsizár pótlására vonatkozó eljárás rendjét a fuvarozó szabályozza. 8. Fel nem használt vagy levágott kocsizárat a fuvarozónak a felfedezés helye szerint területileg illetékes árufuvarozási szervezete részére kell leadni, illetve megküldeni.

15. A kísérésre kijelölt vonat minden egyes kocsiját vagyonvédelmi szempontból õrzendõnek, illetve õrzöttnek kell tekinteni. Amennyiben a fuvarozó egy adott vonatnak csak egy kocsiját kéri kísérni, úgy csak ez az egy kocsi minõsül kísérendõnek és õrzendõnek mindaddig – függetlenül a más vonatba történõ sorolástól – ameddig kísérését, õrzését le nem mondják, vagy a kocsit a kijelölt személy (képviselõje) át nem veszi. A késedelmes átvétel miatti többletõrzés és más járulékos feladat költségeit a szállítmánykísérés megrendelõje viseli. 16. A kisérésre kijelölt vonat átvételét és az átadását a szállítmánykísérést ellátó szervezet által kitöltött, hárompéldányos „Szállítmánykísérési és őrzési lap” okmányon

11. szám


(3. számú melléklet) kell dokumentálni. Az okmány harmadpéldányát az átadó, másodpéldányát az átvevő részére kell átadni. 17. A szállítmánykísérő személyzet köteles: a) a kísérendő vonat induló állomásán az indulás előtt legalább egy órával a forgalmi szolgálattevőnél bejelentkezni, a szállítmánykísérésre előjegyzett bejegyzést a fejrovatos naplóban aláírni, és a Szállítmánykísérési és őrzési lap sorszámát abba bejegyezni; b) a kísérésre kijelölt vonatot (kocsit) szemrevételezéssel (kocsik, rakomány) a kocsizárakat tételesen ellenőrizni, a Szállítmánykísérési és őrzési lapra felvezetni, majd azt a kijelölt munkavállalótól átvenni; c) a vonat menetrendtől eltérő állomási megállása esetén a mozdonyról (kísérő kocsiról) leszállni és az őrzési feladatát fokozott figyelemmel ellátni; d) közbenső állomáson kocsik ki- vagy besorozását ellenőrizni, azt a Szállítmánykísérési és őrzési lapra felvezetni; e) a vonat nyílt vonali megállását, feltartóztatását telefonon azonnal bejelenteni a szállítmánykísérő diszpécser szolgálatnak; f) az érkező állomáson a szállítmányt és a kocsizárakat ellenőrizni, a vonatot a Szállítmánykísérési és őrzési lapon az átvevőnek átadni; g) a szállítmánykísérő szolgálat befejezését követően a szolgálat során történt eseményekről és a tett intézkedésekről írásbeli jelentést (4. számú melléklet) készíteni. 18. Szállítmánykísérés közben a szállítmánykísérő személyzet vezetője a mozdony első, tagja(i) a hátsó vezetőállásában (vagy a kijelölt kocsiban) utaznak. Tehervonat vontató járművének hátsó vezetőállásában utazhatnak a szállítmánykísérők a kísérendő áruszállító vonat indulási helyére, illetve a kísért vonat belföldi célállomásáról a telephelyre történő utazás során. A szállítmánykísérők utazási jogosultságát a „Szállítmánykísérési és őrzési lap” okmány igazolja. Nyílt vonali megállás esetén a vonat mindkét oldalára kiterjedő fokozott figyelést a mozdonyról kell folytatni, arról leszállni csak rendkívül indokolt esetben (pl. azonnali intézkedés megtétele érdekében), a mozdonyvezető tájékoztatásával lehet. A nyílt vonali megállás, valamint a 20 km/óra sebességtől kisebb sebességgel történő haladás helyét és időtartamát a szállítmánykísérőnek a Szállítmánykísérési és őrzési lapra fel kell jegyeznie. 19. A szállítmánykísérés befejezését követő 24 órán belül a Szállítmánykísérési és őrzési lap első példányát a hozzácsatolt jelentéssel a szállítmánykísérő diszpécser szolgálat részére meg kell küldeni. Az okmányokat a diszpécser szolgálat öt évig köteles megőrizni, vizsgálat elrendelése esetén azok eredeti példányát a vizsgálatot végző rendelkezésére bocsátani.

1183

20. A szállítmánykísérésre vonatkozó előírásokat, a szállítmánykísérést, a fuvarozott áru védelmét ellátó szolgáltató szervezet és a szállítmánykísérő őrök feladatait, valamint a szállítmánykísérő őrök feladataival összefüggésben más személyek feladatait a szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződésben rögzíteni kell. 21. A MÁV Zrt. által működtetett vagyonvédelmi szervezet a szállítmánykísérésre vonatkozóan – a fuvarozóval, illetve a fuvaroztatóval kötött szerződésben – ezen utasítástól eltérő feltételekben is megállapodhat, amenynyiben az a fuvarozott áru biztonságát nem veszélyezteti. Ezen utasítástól eltérő tartalmú okmányok alkalmazásához a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság előzetes hozzájárulása kell.

1184

A MÁV Zrt. Értesítője 1. számú melléklet

A VAGYONVÉDELMI HELYI VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁS TARTALMA

11. szám

A biztonságtechnikai berendezések üzemeltetésére, ellenőrzésére, karbantartására, javítására vonatkozó előírások. Az élő erős őrzés követelményei

Bevezetés A létesítmény megnevezése, címe, területi határai. A létesítményben működő vasúti és más szervezeti egységek felsorolása. A létesítmény vagyonvédelmével szemben támasztott legfontosabb követelmények. Általános rendelkezések A Vagyonvédelmi Helyi Végrehajtási Utasítás személyi és területi hatálya. A létesítményben működő szervezetek vezetőinek és munkavállalóinak vagyonvédelemmel összefüggő felelőssége, jogai, kötelezettségei, általános feladatai. A létesítmény egészére kiterjedő vagyonvédelmi intézkedések (pl. be- és kilépés, behajtás, áru be- illetve kiszállítás engedélyezése, szigorító intézkedések bevezetése, stb.) megtételére jogosultak meghatározása. A fizikai védelemre vonatkozó előírások Külső kerítések, a személy- és gépjárműforgalom számára igénybe vehető kapuk, ajtók kialakítása, mechanikai megerősítése, alkalmazható zárak, lakatok típusa, száma, kiegészítő berendezések (pl. sorompó, felhajtható gépkocsi akasztó, stb.) alkalmazása. Ablakok megerősítése, átláthatóság kizárása. A létesítmény területére fennálló egyéb bejutási lehetőségek (épületek, épület-részek közötti átjárás, tető, padlás, pince, stb.) korlátozása, alkalmazandó mechanikai védelem. A belső – illetéktelen – mozgás kizárására alkalmazott biztonsági zónák kijelölése (pl. üzemi terület elhatárolása a közforgalom illetve az ügyfélforgalom előtt megnyitott területektől, raktárak, informatikai, hírközlő, értéktárló, stb.), a mechanikai elkülönítés szabályai. Pénz- és egyéb értékek tárolása (alkalmazható páncélszekrény, széf típusa, mechanikai védelme – elhelyezés, rögzítés, zár, láthatóság, stb.). A térvilágítás biztosítására vonatkozó előírások. Az elektronikai védelem követelményei A beléptető rendszer, behatolás-jelző rendszer és a videó megfigyelő rendszer alkalmazása (Hol, milyen eszközt, milyen időszakokban, milyen feltételekkel, ki üzemelteti. A kezelésre, a riasztás-jelzés helyére, módjára vonatkozó előírások. A képrögzítés szabályai, a felvételek tárolása. A rendszerek által rögzített adatok időszakos értékelése).

A vagyonvédelem érdekében alkalmazott élő erős őrzés – fajtája (pl. vagyonőr, fegyveres biztonsági őr, rendőr, stb.), – állománya (pl. saját alkalmazott, vagyonvédelmi vállalkozó, más jogszabály alapján szolgáltató), – módja (területőrzés, pontőrzés, kombinált őrzés), – szolgálati formája (portaszolgálat, recepciós szolgálat, diszpécser szolgálat, őrszolgálat, járőr szolgálat, kivonuló szolgálat) – különleges előírásai (őrkutya, fegyver, fegyver- és/ vagy robbanóanyag kereső berendezés alkalmazása) – időtartama (folyamatos 24 órás vagy ettől eltérő) – feladatai és intézkedési jogosultságai (a birtokost megillető, szerződésben átruházandó jogkörök). A pénz- értékszállításra vonatkozó előírások A szállítás módja, eszköze, időszakai értékhatáronként. A szállítók meghatározása (saját alkalmazott, külső szolgáltató). Az eljárás rendje a pénzszállításra vonatkozó igény jelentkezése esetén. A belső rendre és biztonságra vonatkozó szabályok A belépésre, a bent tartózkodásra és a kilépésre vonatkozó előírások, a létesítménybe, és az egyes biztonsági zónákba belépésre jogosultak köre. A belépési engedélyek kiadásának, nyilvántartásának feladatai. Biztonsági ellenőrzési kötelezettség, csomagok, járművek ellenőrzése a be- és kiléptető pontokon. Szállítmányok átadása-átvétele, tiltott tárgyak kezelése. Az üzemi területen tartózkodás szabályai. Az eseti vagy ideiglenes jelleggel munkát végzők kísérése, tevékenységük felügyelete. Rendezvények engedélyezése). A gépjárművek be- és kihajtása. Gépjárművek mozgása és parkolása a létesítményen belül. Anyagok, eszközök, áru be és kiszállítása, tárolása. Az ügyfélforgalom lebonyolításának biztonsági előírásai (az ügyfélforgalom rendelkezésére álló helyiségek. Az ügyfélfogadás rendje. Az ügyfelekre vonatkozó biztonsági előírások, azok érvényesítése). Letétbe helyezett tárgyak (pl. csomag, feladott pogygyász, áru) megóvása. Az épületek, várótermek, raktárak, műhelyek, színek nyitására, zárására vonatkozó szabályok, felelős személyek. Vagyonvédelmi intézkedések a munkaidő kezdetekor és befejezésekor.

11. szám


A kulcsnyilvántartás, kezelés, tárolás (épületek, irodák, raktárak, pénz- és értéktárolók, járművek, öltöző és irattároló szekrények) szabályai. A takarítás, karbantartás, technikai eszközök, berendezések ellenőrzése. A fejpályaudvarokra, rendező-pályaudvarokra, szerelvénytároló állomásokra vonatkozó különleges szabályok meghatározása A szerelvénytároló, tisztító és javító vágányokon álló szerelvény, vasúti jármű védelme A kocsizárral ellátott, helyben rakott, átmenő vagy helyi rendeltetésű, kirakásra váró kocsi felügyeletének, őrzésének rendje. A vonat- és szállítmánykísérő állomány pihenőhelye. A vagyonvédelmi szolgálatot ellátók (vagyonőr, fegyveres biztonsági őr) teljesítés-igazolásának rendje. A szolgálatszüneteltetés illetve megszakítás megkezdése előtt, illetve befejezése után végrehajtandó intézkedések. Kiemelt vagyonvédelmi és rendkívüli esemény bekövetkezése esetén követendő eljárás Magatartási és intézkedési szabályok a biztonságtechnikai rendszerek riasztó jelzésének észlelése esetén. Magatartási és intézkedési szabályok egyes kiemelt vagyonvédelmi események észlelése esetén. Jelentések rendje. Együttműködés rendje a vasútbiztonsági és a rendvédelmi szervekkel. Belső vizsgálat elrendelése.

1185

A létesítmény üzemeltetése szempontjából rendkívüli eseménynek minősül: − a tűzriadó, − a robbantással való fenyegetés, bombariadó, − a nem rendeltetésszerű használat, − az ingatlanon történő engedély nélküli beavatkozás (építés, bontás, költözés), − bűncselekmény és annak gyanúja, − létesítmények, berendezések, eszközök ellen végrehajtott erőszakos cselekmények, vagy ezek kísérletei, − halálos vagy súlyos sérüléssel járó munkabalesetek, − rendkívüli rendszer-leállások (áramszünet, víz, gáz ellátási problémák), − minden olyan egyéb cselekmény, amely az objektum működését jelentősen akadályozza, illetve emberéletet veszélyeztet. Mellékletek A létesítmény vagyonvédelmi vázlata. Fegyveres biztonsági őrség őrségutasítása. Vagyonőr szolgálati utasítások. Bombariadó terv (I.-III. kategóriába sorolt állomásokra) Telefonszám-jegyzék − munkahelyi vezetők, munkahelyek, biztonsági megbízott, − őrhelyek, ügyeletek, − a biztonságtechnikai eszközök karbantartását, javítását végző szervezetek, − rendőrség, tűzoltóság, mentők, − egyéb fontos telefonszámok. − a vagyonvédelmi helyi végrehajtási utasítással együtt kell kezelni az árukkal kapcsolatos átrakási/átfejtési, illetve az ezekhez kapcsolódó kirakási/tárolási feladatok ellátására vonatkozó előírást, ha az a Pályavasúti Üzletág feladatkörébe tartozik Ezek tartalmát a munkaköri feladataik ellátásához szükséges mértékben a vasúti munkavállalóknak ismerniük kell.

Sorszám

Kulcs száma

Kapu

épület

ajtó

Kulcs rendeltetési helye

2. számú melléklet

Év

hónap

Kulcs kiadási ideje nap

neve

munkaköre

A használó munkahelye

Használó aláírása

KULCSNYILVÁNTARTÁS A kiadó aláírása

A kulcs visszavételének ideje hónap nap

év

A visszaszolgáltató aláírása

A visszavevĘ aláírása

1186 A MÁV Zrt. Értesítője 11. szám

11. szám


1187


MÁV VASÚTėR KFT.

Bizonylat Oldal:1/2

S Z Á L L Í T M Á N Y K Í S É R É S I É S – ė R Z É S I LAP

P.H. Dátum:…….év………hó…….nap

Sorszám:

Szolg. (ó.p.)

Feljelentkezés

Kezd.

Össz. Beo: Óra Honnan vége hova

Össz. IdĘ

Önköltségi út – Módja Ind.(ó.p.)Ér k

Név pk Név Név Név Lezárta: Állomás Neve

Vonat Száma

Érk. idĘ

……….……..hó………nap……..ó…...p Átvétel kezdete

óra, perc vége

Átadó neve aláírás

Mozdony MozdonyvezetĘ neve száma

Gépészeti FĘnökség

Aláírás:

Cég neve

ÁtvevĘ neve aláírás

Aláírás

Cég neve

Kocsik Konténerek db.száma db. száma

VONATMEGÁLLÁSOK, LASSÍTÁSOK 20 km/h ALÁ Állomás / térköz Ind. idĘ Oka és az ellenĘrzés eredménye

A pk . aláírása: Módja: BKV ; vonatszám ; gyalog. MÁV VASÚTėR KFT.

Dátum :

év,

hó,

.nap

Bizonylat

1188


11. szám

Oldal: 2/2

SZÁLLÍTMÁNYKÍSRÉSI ÉS - ėRZÉSI LAP Esemény jelentés (Tartalmaznia kell az esemény rövid leírását – hol, mikor történt – a tett intézkedést, kit értesített és mikor, valamint erre az oldalra kell bejegyezni a leadott/felvett kocsikkal kapcsolatos eseményeket). Jelentem, hogy szolgálatom alatt a következĘ esemény történt: -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

11. szám


1189

SZÁLLÍTMÁNYKÍSÉRÉSI ÉS - ėRZÉSI LAP P.H.

Tartozik a ……………sz. Szállítmánykísérési és Ęrzési laphoz

KOCSIFELÍRÁS SORRENDJE: 1. mozdonytól kezdve 2. vonat végétĘl kezdve (a kívánt rész sorszáma bekarikázandó) KOCSISZÁM

KONTÉNERSZÁM

ZÁRSZÁMOK

JOBB

BAL

MEGJEGYZÉS, LEADOTT, FELVETT KOCSIK ÁTVÉTELÉNEK IGAZOLÁSA (állomásnév, átadó vagy átvevĘ aláírása)

1190


A kitöltĘ aláírása:

11. szám

200… . …………….. hónap…….nap

11. szám


1191


4. számú melléklet MÁV Rt Biztonsági Igazgatóság …………………… Vasútbiztonsági Osztálya részére ………………………………………. (címzés) JELENTÉS Vasúti szállítmánykísérés – Ęrzés végrehajtásáról [A jelentésben rögzíteni kell a szállítmánykísérĘ szolgálat során történt események leírását (hol, mikor, mi történt, ki, mit, hogyan, miért tett, stb.), a tett intézkedéseket (milyen beavatkozás történt, kit, mikor, hogyan értesített)] A 200…. év …………… hónap …. nap …. óra …. perctĘl 200…. év …………… hónap …. nap …. óra …. percig a ……………………………………………………. számú vonat (-ok) kísérése során az alábbi események történtek, illetve az alábbi intézkedések végrehajtására került sor: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………… (hely) 200… év …………… hónap …. nap SzállítmánykísérĘ járĘr vezetĘje Melléklet: …………………. sorszámú Szállítmánykísérési és Ęrzési lap

1192


5. számú melléklet TEHERVONATOK ÁRUVÉDELMI ELLENŐRZÉSÉRE KIJELÖLT VASÚTÁLLOMÁSOK

1. számú vonal Tatabánya Komárom GyĘr 20. számú vonal Székesfehérvár 30. számú vonal Szabadbattyán 40. számú vonal Pusztaszabolcs Sárbogárd 70. számú vonal Rákos-rendezĘ Vác 80. számú vonal Rákos Hatvan Szerencs 100. számú vonal Cegléd Szolnok Szajol Nyíregyháza 120. számú vonal Szajol Újszász 150. számú vonal Kunszentmiklós-Tass

11. szám

11. szám


1193


…………………………………….. A vizsgálatot végzĘ vasúti szervezet Iktatószám: ………………………………………… A vizsgálatot végzĘ neve: …………………………. Telefonszám: ……………………………………….

VIZSGÁLATI IRAT-GYīJTĝ a 200 … év ………………. hónap …. nap …. óra … perckor …………………………………………………. helyszínen észlelt …………………………………………………. által elkövetett …………………………………………………. vagyon elleni cselekmény vizsgálatáról

A vizsgálat elrendelésének ideje: 200 … év …………… hónap … nap … óra … perc A vizsgálat elrendelĘje: …………………………………… (név) …………………………………… (munkakör) …………………………………… (vasúti szervezet) A vizsgálat lezárásának idĘpontja: 200 … év …………… hónap … nap … óra … perc

……………………………. A vizsgálatot végzĘ aláírása

1194


11. szám


IRATJEGYZÉK a ………………………………. iktatószámon nyilvántartásba vett vizsgálati iratgyĦjtĘhöz

Az irat Sorbehelyezésének szám dátuma

Az irat lapjainak száma

Az irat tárgya

Az irat készítĘje

Az iratjegyzék lezárva: …. sorszámtól …. sorszámig 200… év ……………. hónap ….. nap …………………………… a vizsgálatot végzĘ aláírása

11. szám


1195


…………………………………….. A vizsgálatot végzĘ vasúti szervezet Iktatószám: ………………………………………… A vizsgálatot végzĘ neve: …………………………. Telefonszám: ………………………………………. VIZSGÁLATI JEGYZĝKÖNYV Készült: 200… év …………………….. hónap …… nap …. óra …… perckor a ……………….. (vasúti vagy más szervezet, helyszín) helyiségében, területén a fenti iktatószámon nyilvántartásba vett vagyon elleni cselekmény vizsgálata keretében. Tárgy: …..…………….……………………………………………………………………………… (személy meghallgatása, helyszíni szemle, irat, tárgy átvétele) Jelen vannak: …………………………………………….. (név, munkakör, szolgálati hely) …………………………………………….. (név, munkakör, szolgálati hely) …………………………………………….. (név, munkakör, szolgálati hely) …………………………………………….. (név, munkakör, szolgálati hely) A jegyzĘkönyv tartalma: (Pl. tényállás rögzítése, a meghallgatott személy által elmondottak, helyszín, iratok tanulmányozásának megállapításai, nyilatkozatok, stb.)

Mellékletek: (A vizsgálati jegyzĘkönyvhöz csatolt mellékletek felsorolása) …………………………………………….. (aláírás) ………………………… (telefonszám) …………………………………………….. (aláírás) ………………………… (telefonszám) …………………………………………….. (aláírás) ………………………… (telefonszám) …………………………………………….. (aláírás) ………………………… (telefonszám)

1196


11. szám


…………………………………….. A vizsgálatot végzĘ vasúti szervezet

Iktatószám: …… HELYSZÍNVÁZLAT

A helyszín pontos leírása: ……………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………. (pontos cím, szelvényszám, elhelyezkedés, stb. feltüntetése, amely alapján a helyszín késĘbb beazonosítható)

ÉGTÁJ:

JELMAGYARÁZAT:

MÉRETARÁNY:

Készült: 200… év ……………………… hónap …… nap ……………………………. A készítĘ aláírása

11. szám



A vizsgálatot végzĘ vasúti szervezet Iktatószám: ………………………………………… FÉNYKÉP-GYīJTĝLAP … SZÁMÚ FÉNYKÉP

Tárgya: …………………………………………………………………………………………… Helyszín: …………………………………………………………………………………………. Készítés dátuma: 200.. év ……….. hónap … nap …… óra …… perc IdĘjárási és fényviszonyok: ……………………………………………………………………… Készítette: …………………………………………………………… A fényképezĘgép és a film azonosító adatai: …………………………………………………..… … SZÁMÚ FÉNYKÉP

Tárgya: …………………………………………………………………………………………… Helyszín: …………………………………………………………………………………………. Készítés dátuma: 200.. év ……….. hónap … nap …… óra …… perc IdĘjárási és fényviszonyok: ……………………………………………………………………… Készítette: ……………………………………………………………. A fényképezĘgép és a film azonosító adatai: …………………………………………………….

1197

1198


11. szám


…………………………………….. A vizsgálatot végzĘ vasúti szervezet Iktatószám: ………………………………………… A vizsgálatot végzĘ neve: …………………………. Telefonszám: ……………………………………….

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS vagyonvédelmi vizsgálat lefolytatásáról 1. Az esemény rövid tényállásának ismertetése: Az esemény bekövetkezésének, vagy észlelésének helye, idĘpontja, A vagyon elleni cselekmény minĘsítése, az elkövetés módszere, Az elkövetĘrĘl rendelkezésre álló adatok, A keletkezett kár jellege, nagysága, Az elsĘdleges intézkedések leírása. 2. A vizsgálat elrendelése: A vizsgálat elrendelésének idĘpontja, az elrendelĘ vezetĘ és az általa meghatározott feladatok. 3. A vizsgálat tárgya, célja: A vizsgálat minek a megállapítására, ezen belül milyen kérdések tisztázására irányult. 4. A vizsgálat során meghallgatott személyek, tanulmányozott dokumentumok, beszerzett bizonyítási eszközök felsorolása: 5. A vizsgálat megállapításai: Ki, mikor, mit, kivel, hogyan, miért tett, annak mi lett a következménye. Milyen kár keletkezett. Milyen intézkedések történtek a kárenyhítés érdekében. 6. A megállapítások alapján levonható következtetések: Milyen körülmények segítették elĘ a vagyon elleni cselekmény elkövetését. Milyen lehetĘségek voltak a vagyon elleni cselekmény megelĘzésére, megszakítására. Történt-e valaki részérĘl és milyen mértékĦ gondatlan vagy szándékos mulasztás a munkautasítások, technológiai elĘírások vagy más biztonsági szabályok betartásában. Kivel szemben és milyen mértékĦ munkajogi vagy kártérítési felelĘsség állapítható meg. Felmerül-e valakivel szemben a bĦncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének megalapozott gyanúja. Kit terhel a kártérítési felelĘsség. 7. Javaslatok:

11. szám


1199

Kivel szemben, milyen formában szükséges kártérítési eljárást lefolytatni, illetĘleg kárigényt benyújtani. Kivel szemben, milyen hatósági eljárás kezdeményezése szükséges. Milyen vagyonvédelmi, vagy más (pl. technológiai, szervezési, stb.) intézkedések szükségesek a hasonló események elkerülése érdekében. 8. Záradék: A vizsgálat lezárásának idĘpontja. Mellékletek felsorolása. A vizsgálati iratok kinek a részére kerültek továbbításra. ……………………. (település), 200… év …………………….. hónap …. nap

…………………………… A vizsgálatot végzĘ aláírása ………………………………. A vizsgálatot jóváhagyó aláírása (szolgálatvezetĘ, osztályvezetĘ)

1200



11. szám


…………………………………….. vasúti szervezet Ténymegállapítási jelentés (árulopásról, árukár megállapításáról) A vagyon elleni cselekmény felfedezésének helye: ……………………………………………. A felfedezés ideje (év, hónap, nap, óra, perc): ………………………………………………… Az utolsó továbbító vonat száma: ……………………………………………………………… Kocsiszám: …………………………………………………………………………………… Konténerszám: ………………………………………………………………………………… Az áru fuvarlevél szerinti megnevezése, NHM száma: ……………………………………….. …………………………………………………………………………………………………. A kár leírása: ………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A kár összege: ………………………………………………………………………………… A fuvarlevél szerinti kocsizárak jele, száma: ………………………………………………… A kocsin, konténeren ténylegesen talált kocsizárak jele, száma, állapota: …………………… ………………………………………………………………………………………………… A feladási és rendeltetési állomás neve: ……………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A felvett más jegyzĘkönyvek száma, típusa, a felvétel helye, ideje: …………………………. ………………………………………………………………………………………………… A rendĘrségi feljelentés száma, ideje, melyik rendĘri szervnél tették meg: ……………….. ………………………………………………………………………………………………… Megállapítások: …………………………..……………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Mellékletek: (A jelentéshez csatolt mellékletek felsorolása) ……………. 200… ……………. hónap …. nap …………………………………………….. (aláírás) ………………(telefonszám)

11. szám


1201


…………………………………….. vasúti szervezet JELENTÉS (árulopásról, árukár megállapításáról) A vagyon elleni cselekmény felfedezésének helye: …………………………………………………. A felfedezés ideje (év, hónap, nap, óra, perc): ………………………………………………………. FelfedezĘ személy neve, beosztása, elérhetĘsége: ………………………………………………….. Az utolsó továbbító vonat száma: ……………………………………………………………………. Kocsiszám: …………………………………………………………………………………………… Konténerszám: ……………………………………………………………………………………….. Az áru fuvarlevél szerinti megnevezése, NHM száma: ……………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… A károsult fuvaroztató adatai: ……………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………… A kár leírása: …………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… A kár összege: ………………………………………………………………………………………… A cselekmény vélt helyszíne: ………………………………………………………………………… A cselekmény tényleges helyszíne: ………………………………………………………………….. Az elkövetés módszerérĘl, egyéb körülményekrĘl rendelkezésre álló adatok: ……………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… A fuvarlevél szerinti kocsizárak jele, száma: ………………………………………………………… A kocsin, konténeren ténylegesen talált kocsizárak jele, száma, állapota: …………………………… ………………………………………………………………………………………………………… A feladási és rendeltetési állomás neve, a továbbító vonatok száma, viszonylata: ………………….. ………………………………………………………………………………………………………… A szállítmánykísérés viszonylata: ……………………………………………………………………. A szállítmánykísérést, Ęrzést végrehajtó szervezet, személy megnevezése: …………………………. ………………………………………………………………………………………………………… A felvett más jegyzĘkönyvek száma, típusa, a felvétel helye, ideje: ………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… A rendĘrségi feljelentés száma, ideje, melyik rendĘri szervnél tették meg: …………………………. ………………………………………………………………………………………………………… Egyéb megállapítások, észrevételek: ………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… Mellékletek: (A jelentéshez csatolt mellékletek felsorolása) ……………. 200… ……………. Hónap …. Nap …………………………………………….. (aláírás) ………………(telefonszám)

1202


11. szám


…………………………………….. vasúti szervezet JELENTÉS (zárhiányról, zárpótlásról) A zárhiány felfedezésének helye (állomás, vágány): ………………………………………………... A zárhiány felfedezésének idĘpontja (év, hónap, nap, óra, perc): …………………………………… A felfedezĘ neve, beosztása, elérhetĘsége: …………………………………………………………. A zárpótlást végzĘ neve, munkaköre, beosztása: …………………………………………………… A zárpótlás ideje: ……….év, ………..hónap, ……..nap, ………..perc. A vonat száma: ……………………………………………………………………………………….. Érkezési idĘ (év, hónap, nap, óra, perc): ……………………………………………………………... A vonatot továbbító mozdony pályaszáma: ………………………………………………………….. A zárhiány, zárpótlás adatai: A kocsi száma: ………………………………… A konténer száma: …………………………….. A hiányzó zár száma: …………………………. A pótlólag felrakott zár száma: ……………….. A zárpótlás ideje: ……………………………… Feladási (belépĘ) állomás: …………………….. Rendeltetési (kilépĘ) állomás: ………………….

A kocsi száma: ………………………………… A konténer száma: …………………………….. A hiányzó zár száma: …………………………. A pótlólag felrakott zár száma: ……………….. A zárpótlás ideje: ……………………………… Feladási (belépĘ) állomás: …………………….. Rendeltetési (kilépĘ) állomás: ………………….



A kocsi száma: ………………………………… A konténer száma: …………………………….. A hiányzó zár száma: …………………………. A pótlólag felrakott zár száma: ……………….. A zárpótlás ideje: ……………………………… Feladási (belépĘ) állomás: …………………….. Rendeltetési (kilépĘ) állomás: …………………. Mellékletek: (A jelentéshez csatolt mellékletek felsorolása)


……………. 200… ……………. Hónap …. Nap …………………………………………….. (aláírás) ………………(telefonszám)

11. szám



1203

5. s ámú melléklet

…………………………………….. vasúti szervezet JELENTÉS (vasúti jármĦ rongálásáról) A rongálás felfedezésének helye: …………………………………………………………………….. A rongálás felfedezésének idĘpontja (év, hónap, nap, óra, perc): ……………………………………. A rongálás vélt hely és ideje: …………………………………………………………………………. A rongálás tényleges helye, ideje: ……………………………………………………………………. A megrongált jármĦ pályaszáma: …………………………………………………………………….. A jármĦrongálás üzemben lévĘ, tárolt, leállított, javításra váró vagy vonatba sorozott kocsival (kocsikkal) történt.* Vonatba sorozott kocsi esetén a vonat száma: ……………………………………………………….. Károsult társaság (szervezet): ………………………………………………………………………………………………………… A kár pontos leírása: ………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… A kár összege: ………………………………………………………………………………………… A kocsi utasításban meghatározott védelme biztosítva volt – nem volt biztosítva.* A helyi vagyonvédelmi végrehajtási utasításban a kocsi védelmére megfelelĘ intézkedés történt – nem történt.* Tetten érés volt – nem volt.* Tetten érés esetén az elkövetĘk személyazonosító adatai: …………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… RendĘrség részére szóbeli bejelentés történt – nem történt.* A bejelentés ideje (év, hónap, nap, óra, perc): …………………………………………………………………………………………………. A büntetĘ feljelentés megtételének idĘpontja, iktatószáma, a címzett rendĘrkapitányság megnevezése: …………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………… A károsult vasúti szervezet megnevezése, címe: …………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………… Egyéb megállapítások, következtetések, javaslatok: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… Mellékletek: A jelentéshez csatolt mellékletek felsorolása) ……………. 200… ……………. Hónap …. Nap …………………………………………….. (aláírás) ………………(telefonszám) * A megfelelĘ rész aláhúzandó.

1204


11. szám


…………………………………….. vasúti szervezet JELENTÉS (egyéb vagyon elleni cselekményrĘl) A elfedezés helye: ……………………………………………………………………………………. A felfedezés idĘpontja (év, hónap, nap, óra, perc): ………………………………………………….. A cselekmény felfedezĘjének neve, beosztása, szolgálati helye: ……………………………………. A vagyon elleni cselekmény leírása: …………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… Az elkövetés vélt helye és ideje: ……………………………………………………………………… Az elkövetés tényleges helye, ideje: ………………………………………………………………….. A kár összege: ………………………………………………………………………………………… Az utasításban szabályozott védelmi feladatok biztosítva voltak – nem voltak biztosítva.* A helyi vagyonvédelmi végrehajtási utasításban a megelĘzésre megfelelĘ intézkedés történt – nem történt.* Tetten érés volt – nem volt.* Tetten érés esetén az elkövetĘk személyazonosító adatai: …………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… RendĘrség részére szóbeli bejelentés történt – nem történt.* A bejelentés ideje (év, hónap, nap, óra, perc): ………………………………………………………………………………………………….. A büntetĘ feljelentés megtételének idĘpontja, iktatószáma, a címzett rendĘrkapitányság megnevezése: …………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………… A károsult megnevezése, címe: ………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………… A vagyonvédelemért felelĘs vasúti szervezet megnevezése, címe: ………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………… Egyéb megállapítások, következtetések, javaslatok: …………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… Mellékletek: A jelentéshez csatolt mellékletek felsorolása) ……………. 200… ……………. Hónap …. Nap …………………………………………….. (aláírás) ………………(telefonszám) * A megfelelĘ rész aláhúzandó.

11. szám


1205

17. számú melléklet Magyar Államvasutak Rt. Ungarische Staatseisenbahnen AG Hungarian State Railways ȼɟɧɝɟɪɫɤɢɟ Ƚɨɫɭɞɚɪɫɜɟɧɧɵɟ ɀɟɥɟɡɧɵɟ Ⱦɨɪɨɝɢ

Kiállítás után a célállomáson, illetve a határállomáson leadandó! Bitte dem Zugbegleiter abzugeben! After the issue in the destination or in the border destination will deliver! ɉɨɫɥɟ ɡɚɩɨɥɧɟɧɢɹ ɫɞɚɬɶ ɧɚ ɩɟɪɜɨɣ ɫɬɚɧɰɢɢ!

UTAS SÉRELMÉRE ELKÖVETETT LOPÁS DIEBSTAHL AN REISENDEN COMMITED STEALING TO THE AFFRONT TO PASSENGER ɄɊȺɀȺ ȼɍɓȿɊɖȻ ɉȺɋɋȺɀɂɊȺ Az esemény idĘpontja: év hónap nap óra órától Óráig Datum Jahr Monat Tag Uhr Zw Uhr Uhr The event’s date Year Month Day Hour From hour To hour Ⱦɚɬɚ ɩɪɨɢɫɳɟɫɬɜɢɹ ɝɨɞ ɦɟɫɹɰ ɞɟɧɶ ɱɚɫ ɨɬ ɱɚɫ ɞɨ ɱɚɫ Az esemény helye: Vonaton Beszálláskor Pályaudvaron (peron, vágány) Tatort: Im Reisezug b.Einsteigen Am Bahnhof (Am Bstg. / Gl.) The event’s place In train Gettin in In railway station (platform, track) Ɇɟɫɬɨ ɩɪɨɢɫɳɟɫɬɜɢɹ ɇɚ ɩɨɟɡɞɟ ɉɪɢ ɩɨɫɚɞɤɟ ɇɚ ɫɬɚɧɰɢɢ (ɩɟɪɪɨɧɚ, ɩɭɬɶ) Vonatszám:. Vonatnév: Zugnr. Zugname Train number Train name ɇɨɦɟɪ ɩɨɟɡɞɚ ɇɚɢɦɟɧɨɜɚɧɢɟ ɩɨɟɡɞɚ Útvonal: -tól -ig Strecke: Von Bis Line: From To Ɇɚɪɲɪɭɬ: Ɉɬ Ⱦɨ Belföldi kocsi pályaszáma: Külföldi kocsi pályaszáma: Inland W. nummer Ausland int. Bezeichnung W. nummer Home carriage line number Foreign carriage line number ɇɨɦɟɪ ɜɚɝɨɧɚ ɜɧɭɬɪɟɧɧɨɝɨ ɫɨɨɛɲɟɧɢɹ ɇɨɦɟɪ ɜɚɝɨɧɚ ɦɟɠɞɭɧɚɪɨɞɧɨɝɨ ɫɨɨɛɲɟɧɢɹ 1. osztály Termes kocsi Fülkés kocsi Az esemény rövid leírása 1.klasse Grossraumwagen Abteilswagen Kurze Beschreibung des Vorfälles 1.class Saloon carriage Carriage with compartment The event description in short ȼɚɝɨɧ 1. ɤɥɚɫɫɚ Ɉɛɳɢɣ ɜɚɝɨɧ Ʉɭɩɟɣɧɵɣ ɜɚɝɨɧ Ʉɪɚɬɤɨɟ ɨɩɢɫɚɧɢɟ ɩɪɨɢɫɲɟɫɬɜɢɹ 2. osztály FekvĘhelyes kocsi Hálókocsi 2. klasse Liegewagen Schlafwagen 2.class Berth-carriage Sleeping-carriage ȼɚɝɨɧ 2. ɤɥɚɫɫɚ ȼɚɝɨɧ ɫ ɦɟɫɬɚɦɢ ɞɥɹ ɥɟɠɚɧɢɹ ɋɩɚɥɧɵɣ ɜɚɝɨɧ Az ellopott tárgyak: Diebsgut (kurze Beschreibung) The stolen things ɍɤɪɚɞɟɧɧɵɟ ɩɪɟɞɦɟɬɵ Károk: HUF Más valutában: Schaden: Ausl.Währungen Damages In other currency ɍɳɟɪɛɶ: ɜ ɮɨɪɢɧɬɚɯ ȼ ɞɪɝɨɣ ɜɚɥɸɬɟ Az elkövetĘ, gyanúsított személyleírása: Tatverdachtige Personbeschreibung The perpetrator’s, suspected’s dscription ɋɥɨɜɟɫɧɵɣ ɩɨɪɬɪɟɬ ɩɪɟɞɫɬɭɩɧɢɤɚ A KÁROSULT

Családi név: Keresztnév: Geschädigte Fam.name Vorname The injured Family Name Fore Name ɉɨɫɬɪɚɞɚɜɳɢɣ Ɏɚɦɢɥɢɹ ɂɦɹ, ɨɬɱɟɫɬɜɨ Állampolgársága: Lakóhely: utca, házszám, ajtó Stgehörigkeit. Wohnort: Str., Nr., Tür Natoinality Adress: street, house number, door Ƚɪɚɠɞɚɧɫɬɜɨ Ⱥɞɪɟɫ: ɭɥɢɰɚ, ɞɨɦ, ɤɜɚɪɬɢɪɚ Férfi NĘ Irányítószám, helység, ország m. w. PLZ/ORT/STAAT Male female Postcode, locality, country ɦɭɠɱɢɧɚ ɀɟɧɳɢɧɚ Ƚɨɪɨɞ, ɫɬɪɚɧɚ További károsultak: Weitere Geschädigte: Other damaged people Ⱦɚɥɶɧɟɣɲɢɟ ɩɨɫɬɪɚɞɚɜɳɢɹ A cselekmény miatt rendĘrségi feljelentést teszek, a vasúti vizsgálat érdekében személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok. Amennyiben az elkövetés helyén térfigyelĘ rendszer mĦködik, kérem a képfelvételnek a törvényes határidĘig történĘ megĘrzését és az eljáró hatóság megkeresésére annak kiadását.

A károsult utas aláírása Untershift des Reisende The damaged passenger signature ɉɨɞɩɢɫ ɩɚɫɫɚɠɢɪɚ

A vezetĘ jegyvizsgáló aláírása (szolg. hely) Unterschift des Zugbegleiters (Schaffers) The leading’s, ticket collector’s signature ɉɨɞɩɢɫ ɩɪɨɜɨɞɧɢɤɚ/ɤɨɧɞɭɤɬɨɪɚ

1206


18. számú melléklet BOMBAÜZENET-ADATLAP 1. Hívás dátuma:……… év…………… hó…… nap………. óra……………. perc Hívó telefonszáma: …………… (amennyiben a telefonnak híváskijelző funkciója van) 2. Hívást vette: név: ……………………….. szolgálati hely: …………………… beosztás: …………………………. 3. A hívás mely telefonra érkezett: szám: …………………. 4. A hívás típusa: – üzemi – postai – egyéb 5. Az elhangzott beszélgetés lehetőség szerinti pontos idézése:

6. A beszélgetés körülményei: A hívás feltételezhető helye a háttérzajok alapján: – fülkéből – munkahelyről – lakásról – egyéb 7. A hívó feltételezhető neme: – férfi – nő 8. A hívó feltételezhető kora: – idős – középkorú – gyermek 9. Beszédmód: – idegen nyelven – magyarul – magyarul

11. szám

11. szám – rossz kiejtéssel – normális (átlagos) – hadaró – gyors – lassú – nagyon lassú (vontatott) – dadogó – ittas – tájszólás – egyéb 10. Hangjellemzők: – magas – mély – hangos – halk – recsegő – kellemetlen – kellemes – eltorzított – rekedt – orrhang – egyéb 11. Stílus: – ráérős (társalgó) – sietős, ideges – parancsoló – dühös – nyugodt – összefüggéstelen – érzelmes – vidám – trágár – egyéb 12. Háttérzajok: – semmi – vasútállomás – utcai forgalom – zene, rádió, TV – beszélgetés – társaság – szórakozóhely – lakászajok – állatok – irodagépek – gyár – üzem – egyéb


1207

1208


11. szám

13. Az üzenet vasúti létesítményekre, pályaudvarokra vonatkozó részének megfogalmazása, a szóhasználat: – szakszerű – helyi ismeretre valló – laikus 14. A hívással kapcsolatos egyéb észrevételek: (pl.: első vagy ismétlődő üzenet, a közben eltelt idő, egyéb észrevétel) 15. Az üzenet vétele után értesítettem: (Fő)üzemirányító telefonszám: telefax: név: időpont (óra, perc) Rendőri szerv telefonszám: telefax: név: időpont (óra, perc) Területi Vasútbiztonsági Osztály telefonszám: telefax: név: időpont (óra, perc) …………………………………………………………………….. aláírás

11. szám


1209

19. számú melléklet Bombariadó esetére szóló kiürítési terv készítésére kötelezett állomások Budapesti Terület: Bp. Déli, Bp. Keleti, Bp. Nyugati, Kelenföld, Kőbánya – Kispest, Szolnok, Hatvan, Székesfehérvár, Győr, Komárom, Hegyeshalom, Cegléd, Dunaújváros Debreceni Terület: Debrecen, Nyíregyháza, Püspökladány, Mátészalka Szegedi Terület: Szeged, Békéscsaba, Kiskunhalas, Kecskemét Miskolci Terület: Miskolc, Szerencs, Eger, Füzesabony, Sátoraljaújhely Pécsi Terület: Pécs, Dombóvár, Kaposvár, Siófok, Fonyód Szombathelyi Terület: Szombathely, Celldömölk, Veszprém, Balatonfüred, Tapolca, Pápa Záhony Terület: Záhony, Kisvárda

1210


11. szám

11. szám


1211

1212


11. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 11. szám 124. évfolyam március 27. TARTALOM

Recommend Documents