II
EGYUTTs ¢
\\\4.ol\e
A "SZULOK A HALLAsSERUL T GYERMEKEKERT" ALAPiTVANY idiiszakos kiadva nya VII. evfolyam 2. • zam
1996. november
A "SzU16k a hall assertilt gyemlekekert" AJapitvliny es a szerkeszt6seg cime: 122 1 Budapest, XXII ., Gerinc u. 11 6. Tel.: 226-23 -52
Kedves Sziil6k!
E
z a lapszamunk bovelkedik a hirekben, infonmici6kban . Mint lathatjuk sok, es egyre tobb a teendo. 10 volna, ba hal6zatunk tovabbra is erosodne, hiszen a sziilo szervezeteket vilagszerte - igy Magyarorszagon is - mind jobban elismerik . Kerjak, ajarujuk, hogy fogjanak ossze korzetenkent a videki sza10k is. Szervezzek meg helyi, megyei szintii egyesilleteiket - abol erre lehetoseg van - , melyek laza kapcsolatban allbatnak orszagos egyesilletlink elnoksegevel. Ez azert volna font os, mert sok kis egyesalet kevesbe tudj a kepviseini hivatalosan celjainkat, mel yek kozal kiemelkedik a hallasserult gyerrnekek korai es integral! fejlesztesenek tamogatasa. 1elentkezzenek, hogy mi is atadhassuk budapesti es videki tapasztalatainkat, s megismerhess(ik a helyi lehetosegeket, eredmenyeket, problemakat. Szeretnenk kapcsolatot teremteni egyreszt szemelyes megkeresessel, masreszt alkalmankent a helyi szervezetek kepviseloinek osszejovetelen keresztill. Szivesen megbeszelnenk a munkarnegosztas kordeseit, egyiltt goodolkodhaolimk a kozponti anyagi forrasok megpaJyazasarol, elosztasar61. TlIda~uk mindenkivel azt is, hogy iIj rovatol szeretnenk inditani iIjsagunkban annak remenyeben, hogy az meg olvasottabb lesz, ill. hogy maguk az erintet1 szalok, b'Yerekek is reszl vesznek majd a szerkeszlesben. A mai napig meg van mindenkinek a lehetosege arra, hogy gyerrneke fejlMesevel, hallasaval sib. kapcso lalban leirja lapasztalatait, hogy azokb61 masok is tanulhassanak. Nekilnk is nagy segilseg lenne, ha jobban megismemenk pI. a videki orvosi-audioI6giaib'Yogypedagogiai lehetosegekel, a sponlim inlegracio helyzelel a szalo szemszogebol, valaminl a csaladokal erinl o egye b kerdeseket. Ezert most arra kerjak Cookel, hogy iIj rovatunkba - a "szOL6 KERDEZ"-be - iJjanak aktoalis problemaikrol, kerdeseikrol, s uti megkerdezzuk a legilietekesebb szakembereket. A vruaszokat az iIjsag oldalain lathatjak azert, hogy masok is tanuljanak belole. Kerdeseiket a szerkeszlobiwttsag cilnere juttassak el. E helyen szeretnenk azl is mindenkivel tudatni, hogy az egyesillelek lagdijfi zelesre kOlelezettek orszagosan, s ez ezentiIl rank is vonatkozik. Elkeszal! az egyesalel csekkje. Kerjuk, bogy az evi 200 Ft-os lagdijat a mellokelt csekken befizetni sziveskedjenek. Aki tebeli , aMI kOslonettel veszUnk magasabb bozz
Az egyesiilel vezelosege EziIton sleretnenk felhivni minden erdeklodo os iIjsagunkat kelbe vevo olvasonk figyelmet arra, hogy az 1996. "vi ad6jogszabalyok lehetovo teszik , hogy minden ad6tizeto magimszemoly reodelkezhet a jovedelme alapjim megaliapitott adoja egy szazalekimak kozceliI felhasznai
§
2
jelent az, ha el ezzel a lehetoseggel, es rendelkezile az osszeg a1apitvanyunk reszere tOrteno atadasAr61, mi viszont olyan tobbletforrashoz jutunk. mellyel lehetoseg nyilile a1apitvanyi celjaink szelesebb korii megval6sitasa.
Szamlaszamunk: "Szul6k a hallasserillt gyennekekert" Alapitvany Takarek Bank, MNB 11500102- I0014365-0s szamla
Beszamolo rendezvenyekrol Az utols6 ujsagunk megjelenese - ez ev aprilis - 6ta tObb rendezvenyen vettOnk reszt. Ebbol harmat szeretnek erinteni : Ez ev majusaban Fischer Zoltannal ismet reszt vettiillk a losonei Europa Forumon, a1101 tobbek kOzOtt dr. Peter Mittler, a Manchester Egyetem professzoranak "A sziilok is szakemberek kozoU; parlnerkapcsolal" c. eloadasat halIgattnk meg. Ebb61 nehany gondolat: - Mi a sziilokkel kialakitott partnerkapcsolat kialakitasanak realitasa manapsag? Mennyire elegedettek a sziilok az iskolillal, tanarokkal kialakitott kapcsolataile minosegevel? Mennyire elegedettek a tanarok? - Es mit tudunk mindennek a kozepen alI6 tanul6k velemenyerol? Az eload6 az Egyesiilt KiraIysag peld~iat ismertette, rniszerint az 1993. evi oktatasi torveny a sziilok bevonasanak sokkal nyilvanval6bb eljaras.inak a1apjait fektette Ie minden szinten, mint korabban. Az uj tOrvenykezes szeriot a sZiiloknek tobb jOb'llk van alUlOZ, hogy megnevezzek a gyerrnekiik szamara megfelelo iskolat, azonban enoek meg mindig harom hagyomanyos minositesnek kell megfelelnie, melyek: " az eroforrasokat hatekonyan kell felhaszoalni , a tobbi gyereknek ez nem v3111at karara es a gyennek speciaIis olctatasi sziiksegleteit ki kell elegiteni". Ezek figyelembevetelevel milyen is egy ideaIis iskola-sziilo kapcsolat? - Kolcsonos tisztelet, valamint a sziilok Os a szakemberek kOzOtti alapveto egyenloseg felismen!se. - Az infonmici6 es a szakismeretek megosztasa. - A donteshozatal folyamatanak megosztasa. - A csaladok egyenisegenek es a gyerrnek egyedisegenek elismerese. Emlitest tett a professzor a csahidok kozotti segites kerdeserol: A nagyobb fogyatekossaggal fogialkozO intezmenyek eredetet szerinte majdnem mindig 3rTa lehet visszavezetni , hogy nehany csalad idorol-idore osszejon, bogy megosszak egymassal elkepzeleseiket es tapasztalataikat, diadalaileat es kndarcaileat. Ezek a talaIkoz6k fokozatosan nyomast gyakorl6 erdekcsoportok kialakulasaboz, az iskolakkal vagy a szakmai kepzest biztosit6 feltetelekkel szemben taroasztott igonyekbez, os helyi, teriileti vegiil orszagos es nernzetkozi szervezetek megalakulasaboz vezetnek . A csaladoknak megvan az az 3
egyedGla1l6 kepessege, hogy hasonl6 helyzetben leven tfunogassak egymast. Ez a segitsegforras kiegeszitlleli a "hi vatalos" scgitsegnyi.jt6 szolgallatasokal . Kitert az eload6 a kOzvelemeny hozzilaliasanak megvaltoztatasa kerdesere is, amely hangsulyozott prioritast kap a fogyalekos emberek szamara fe laliitott szervezeteken belol minden orszagban. A kozvelemeny lrunogatasa nelklil nem val6szini., hogy a kormanyzatok motivaltak lesznek abban, hogy a fogyalekos emberek es esalildjaik szamara biztositott szolgallatasok mennyiseget vagy minoseget javitsak, vagy, hogy annal tCibbet legyenek, mint hogy egyOtterzoen meghaligaljak az onk ontes vagy professzionalis szervezetekel, akik a fejlesztest sGrgclik . Dr. Peler Mittler kulalasai es megaliapitasai elsosorban ertelmi fogyalekosokra vonalkoztak, de erdek es m6don az eloadast koveto clore fe lkert svajei, szlovak, eseh, es a mi hozzilsz6lasunk is fO leg a halhisseriiltekre vonatkozott. Felsz6lalasomban. miutan roviden ismertettem egyes(iletiink celkitflzeseit es
eddigi munkankat, gondjainkr61 is beszeltem. Magam reszerol az idei losonci Eur6pa F6nlln mott6janak dr. lIIyes Sandor professzor kovetkezo megaliapitasat tekintem: "A gyogypedag6giai szakerfe/em ne szegregdllon, hanem a normal iskoldkban nu7k6dj6n. " Felsz61alasomban ezt a megaiiapitasl ideztem, hozzilteve, hogy a gy6gypedag6gusi szakertelemnek jelenleg mar a normal iskolakball is mfikodnie keliene, mert e luSlktil sem a sz1il6k, scm pedig a nonncH iskolakban hallasseriilt gyennekeket vallal6 tanarok nem tudnak eredmenyes munkat vegezni .
Emlltettem meg, hogy j6 megoldas lenne, ha a tObbsegi iskolak pedag6b'" sai posztgradualis kepzessel gy6gypedag6giai alapismeretekre is szert tehetnenek, mert ezl nem
potolhatjak a -
sajnos rna
meg amugy is kis szamll -
utaz6-
tamtrok.
A Losoneon kapott tajekoztat6ban olvastam dr. Seamus Hegarty 1995. evi egyik tanulmanyanak osszefoglal6jaban a kovelkezo elgondolkoztat6 megaliapilast: "A specialis iskolOkol elsosorban a IIJbbsegi iskolak lokelellensege lIIiall hoztak llitre, os a legjohbak olyan szakerte/lllel hallllozlok /el, alllellyel ezek oz Iskolak lIe lll ludnak /eli!rni. " - tovabba: - " Milll!i /okozOllahhall helyeZZlJk a specialis oklalasi ellalaSI a lohhsegi iskolak kereleill be"'lre, anllal hOlekonyahban kepviseljiik ilg)l1Jllkel lis allnal jobb eredlllellyekel eriillk el gyermekeink es fiataljaink esefehen. "
••• Ez ev jimiusaban megfigyel6kent reszt vehettunk az integnici6s munkaban reszt vevo es az llll . befogad6 iskola iranl erdekJodo tanarok szamara a Barezi Gusztav Gy6gypedag6giai Foiskola es szakmai pannerei altai vezelett Tempus "rnjckt zaro reod ezvcnycn a Budapesti TanH6kepzo Foiskolan. aho l tCibb nemel, an gol es holland professzor lanott osszegzo eloadasokal , majd utana esoportos megbeszelesek zajlottak . Tobbek kozott ordekes volt szrunOlnra a holland intezet igazgat6janak beszrunol6ja arr61, hogy naluk a pedag6b'l.sok szamara rendszeresitett l.jsagb61 a
4
sziilok is kapnak egy kivonatolt peldanyt. Keresemre nektink is adott az eload6 egy pedag6gusnak sz616 es az ebbol keszitett szilloi i1jsagpeldanyt .
••• A FEPEDA - a HailasserWt Gyennekek Sziileinek Nemzetkbzi Szbvetsege iden Bees mellett, Strebersdorfban tartotta nyari csalados iisszejiivetelt\t, melynek kbzponti temaja az integraei6 volt. Elozetes, hosszas pr6baucozasok utan sikeriilt esak velill< kapesolatot tereIDteni. Megszereztiik az bsszejbvetel idopontjat, helyet, s kilatasba helyeztek a program meglriildeset is. Ez ut6bbit rossz eimre \ctildtek. Ennek ellenere elhataroztuk, hogy megkeressill< az bsszejbvetelt Strebersdorfban . A soproni taborb61 negyen - Peli Lajosne az egyestilet, Fischer Zoltan az alapitvany neveben, Molname Sardi Emoke tolmaeskent es Tokes Sandome integraci6s tanit6 segitonk - menrunk el a szinbelyre. A programok akkorra mar befejezOdtek, de igy a1kalmunk volt tbbb6ras beszelgetest folytatni a vezetokkel Emoke perfelet angol tudasanak kbszbnhetoen. Megtudtuk, hogy 2 1 orszagb61 vettek reszt esaladok a talalkoz6n. Meglepo volt sz3munkra, hogy bolgar, lengyel, le tt, titvan, eszt, sot orosz esaladok is j elen voltak. Nagy brbmmel fogadtak bennunket, mert sajnrutak, hogy magyar esalad (anyagi okok miatt) nem lehetett jelen. Elmondtak, hogy van kapesolatuk a hallasseriiltek soproni es kaposvan intezeteinek igazgat6ival, de magyar szulokkel eddig meg nem volt. MeglepOdtek azon, hogy velunk jOtt a gy6gypedag6gus vegzettsegii, norrnru iskolaban tanit6, hallasseriilt gyerrnekekkel is foglalkoz6, velunk egyuttrnill
MegIepii volt sz3munkra az orszagokon bellili es a nemzetkbzi eros sziiloi bsszefogas, mely nem sziinik meg a hailasseIjilt gyerrnek felnotte vruasakor sem. Mindeofele korosztruy, beleertve a kozepisko\;is es a felsofo\cti intezmenyekbe jar6 hailasseriiIt fiatalok is jelen voItak. Abboz, hogy mi is eljuthassunk erre a szintre, aktivabbnak kell lennunk mindnyajunknak. Biiviteni kell az erdekeIt szliloi kbrt, erositeni a kapesolatokat, tapasztalatesereket.
n/i Lajosne 5
Kiiziis tanulas a tiibbsegi iskolakban: az Eur6pai Kiiziisseg lepesei a fogyatekosok integralt oktatasa erdekeben Az Eur6pai KOzosseg 1990. majus 31-i tilesen hatarozott a fogyatekosok oktatasaral a tobbsegi iskolakban. A eel az Eur6pai Kozossegbe (a tovabbiakban EK) tartoz6 orszagok lakossaganak mintegy 10%-at kitevo fogyatekosok marginalis helyzetenek megvaltoztatasa. Eur6paban 30 milli6 fogyatekos el, s e letszam kozel fele gyermek es fiatalkoni . Az EK M(jvelodesi Minisztertanacsanak hatarozata a tizenkettek kompromisszurn;it tukrozi ace lb61, hogy a tobbsegi iskolakba val6 integracia ra vonatkoz6 tOreheseket fokozza . A cel erdekeben a tagorszagok egyik f1i erOfeszitese iranYlil erre, rumal is inkabb, mivel a jovoben sor keml az eredmenyek ellenorzesere. A specialis iskohikban vegzett tevekenyseget a jovoben a tobbsegi iskolakban foly6 munka tamogatasanak , s nem aJtemativajanak kivanjak teki nteni . Egyidej(jleg be kell vinni a specialis iskolak metodikait a tObbsegi iskolakba. Az integraci6 uj strategiajanak kiserletei mar megkezdOdtek. Evvel parhuzamosan dolgozott ki az EK egy tanuiJnanyt, anlelybol kideml, az integralt oktat:is mely utjait tettek meg eddig az egyes orszagok . Ezen lUI lenyegesen nagyobb hangsuly helyezendo az integrrut oktatas szempontjab61 a pedag6guskepzesre es
tovabbkepzesre. a szii16k tevekenysegere es a szocialis munkara. Kiemelt szerepet biztositanak a projektben az uj tecbnol6giak felhasznalasa, a kooperaci6 a szocialis es az egeszsegtigyi szolgaltatasokkal. Az EK ugynevezett HELlOS prograrnja az integraci6s politika eb'Yik f1i eszkoze. A progrrun sok milli6 markas, es evente az Eur6pa Parlarnent altai j6v;ihagyott mcgemelt koltsegvetessel rendelkezik. (Megjelent a HELl OS c. szaklapban) (Ford[toua: Cstillyi Yvo II"e)
D
Palyazatot lehet benyi,jtani a Rotaract Alapitv:lny tll lajdonabrul marad6
IIC~ ad6-vevo kesztilekek hasznalatara, illetve ktilon6rak, oktatasi koltsegek
AJapitvany altai tMeno finanszirozasara . Az AJapitvany a palyazati lehetoseggel segiteni kivanja a haJlassemlt gyermekek eszkOzzel val6 ellatasat, a tovabbtanliini vagy6 tehetseges hallassemlt gyennekeket es fiatalokat , valrunint konnyiteni kivan a sztilok anyagi terhein. A palyazatok elbir;iJasa az AJapitvany Kurat6riuma valarnint szakertok , kOzremUkOdese mellett tMenik. A palyazatok beadasi hatarideje 1996. novembe r 30. A palyazat tartalmazza a palyazo szemelyi adatait, rOvid on9 eletrajzat, audiograrnjat, vaJarnint azt, hogy milyen eelb61, milyen osszeg(i ~ t:irnogatast igenyelne az AJapitvanyt61. A palyazatokat ket peldanyban kell eljuttatni az Alapitvany cimere: Bp., .1122 Csaba u. 9. IV . em. I. A pruyaz6kat a palyazat eredmenyer61 1evelben ertesitjtik 1997 . janu... 15-ig. Esetl eges kerdeseikre szivesen vruaszolnak az AJapitvany kepvisel6i: Perlusz Andrea es Nemeth Tiinde (te l. : 342-\379 vagy 160-8503).
L Y
~
6
• A Rotaraet A1apitvany a Fogyatekos Gyermekekert es Fiatalokert - mely 1995. tavaszan alakult - iden masodik alkalommal rendez jotekonysagi galaestet a hallasserult gyennekek es fiatalok tamogalasara a Semmelweis Orvostudomanyi Egyetem Klubjaban, 1996. november 9-en, 22 6ratol. A koneerten olyan neves hazai egyuttesek lepnek fel , mint az EM BEREK, TATRA I BAND, valami nt KARA CSONY JANOS. A koneertrol a Magyar Televizio is felvetelt keszi!. A koneertbol, valamint az alapi tvallY tiunogatoitol befolyt osszeget a kovetkezo eelokra kivanjuk fo rditan i: "" ad o-vevii kesziile ke k beszerzese a hallo gyennekekkel egyutt tallulo halhisserult gyenllekek szamara "" a hallasseriilt gyennekek szuleinek segitese a gye nn ekek kii lii n.ra kiiltsegeinek alva llalas.val "" a hallasseru lt fia ta lok tovabbta nul asa nak t
Hirek Informaci6k
• (den is szeretn enk Mikulas ii nncl1seget szervezni, decembe r 14-en szomb.ton. A helyszin fugg • jelenlkez6k lelszamat61 is, ezert kerem, hogy a 246-6768-as telefonon, vagy az 11 18 Budapest, Fraokhegy u. 8. (Fischer ZOltiul) levelcimen novembe r IS-ig az erdekl 6d6k vi sszajelezni sziveskedjenek. A pontos kezdosi id6pontot os a helyszint levelben kozoljuk a j elentkezokkel. • Okt6 be ri programunk: hasonl6 sorsu, mas sZiil6szervezetek meghivasa, bem utatk ozasa.
• Novem ber 28-an 17 orakor - a szokasos Szulokl ub osszej ovetelen - a G EERS cog mutatkozik be, akik fuggetlen ha1l6keszulek-forgalmaz6k, saj M
vizsgal6-laboratorituTIuk van Budapesten es Gyorben, valamint
szimo~
hasznos
kiegeszito temloket forgalmaznak. Sokak erdekl6desere sz:i.mitunk . • Ja nua rtol sorra kerul6 programj aink : "" dr. Csanyi Yvonne beszamoloj a klil fOldi szakmai tapasztalalair61 "" sz:i.mitogopes oktatoprograrnok bemutatasa "" lovabbtanulasi lehetosegek hal lasserult gyennekek szamara ~
egy cochlea- implantacior615z616 vide6·bemutatasa
• A Kiizokta tasi Tiirveoy 119 § (2)-b61: A testi, orzekszervi, beszed os mas fogyatekos gyerrn ekek nevelesevel es oktatasaval, a pedag6giai szakszolgalatok biztositasaval, a korai fej lesztessel es gondozassal, illelve a fej leszt6 felkeszitessel kapesolatos kozoktalasi feladatok segitese, a feladatellMasban kozremiik6d6 intezmenyrendszer miikodtetese es fej lesztese az erintett gyerrnekek, tanul 6k reszere a kiilonleges gondozas igenykeretehez szlikseges eszkozok beszerzesenek tarnogatasa a sztil6i. gondoz6i tanfolyam megszervezesenek segitese celjabol a kormany kiizalapilva nyt hoz letre.
7
Rakd sor b a.'Meseld el!
HUzd at, amelyik oem val6 a sorba!
~ ~
, ,....... G ~" ~
~.
/1 y-.~
,
,
.....
,..-:
~_ ..
/i-
~ "
• • • ',
~\
.
J
,l-l
--.. .-. '""• • •
t& •
Morag Clark:
A jatekrol* (I. resz)
Minden ki sgyeml ekllek sZiiksege van a jatekra, es fonto s, hogy a haJlassertilt kisgyennekek szUleiben ez tudatosuljon. s biztositsanak idot a napi jaH~kra. SzomorU. ha olyan halhisscruh gyennekkel tal:ilkozwlk, akinek szUlei olyannyir3 akartik a beszedre tanitani gyermekUket, hogy csak keyes idot bizlOsitottak a jatekra. Az iJycn gyennek eleteb51 olyan lehet5segek esnck ki - amelyeket soha sem !ehet mar p6tolni - a gye nneknek olyan szUksegletei van nak, amit eppen a jalek e legit ki . Ezert a sZii l5knek is, a tanacsad6 szakembereknek is ugy kell megtervezniiik a gyennek napjat, hogy b5seges ida jusson a jatekra. Mindj al1 elcjclol fogva tudniuk kell a szUl6knek. hogy a jatekot nem felu::t1enUi jelentik a kereskedelemben beszerezheto jatekszerek. Az olth onok tele vannak tenneszetes jatektargyakkal. mint peldfwt egy szines gombokkal teli zsak vah'Y tires kartondobozok, 5 a kisgyennekeknek meg kell adni a teheloscget arra, hogy fclfedezzck cs kiscrl etezzenek az ilyen tarh'YakkaL Az otthon a zajl kelto targyak gazdag forrasa . On vannak az edenyek fedoi, melye k osszetitogethel6k, a nagy babszemek, mel yeket at lehet enleni ehtyik femedenybol a nuisikba, siu gabors6, melyet lezart femdobozba helyeztiink es igy rrusra cserge hangszerkent szo lgalhat stb . A sztil6knek tudniuk kell, hogy van olyan ida, amikor hagynj kell a gyenneket, hogy magaban fedezze fel a targyak tulajdonsagait, 5 mas alkalmak. amikor maguk is bekapcsol6dhatnak a jatekba. Crowe irja a !''Yennekek jal'ekar61 altalaban a kovetkezoket: "Ha "irtelen tOn/nk be a jOlekba, hogy azi "neve/esi celokra"
haszlUiljuk Jel, meghillsitjuk a termeszet celjol, es a sajollinkat is. " Nagy a ki sertes, hogy pontosan ugy jarjanak el, ami to I Crowe iul. Miutan tudataban vannak annak, hogy a gyenn eknek val6ban sztiksege van arra, hogy meglanulja a nye lvet, hajlanak arra, hogy minden percet beszeddeJ toltsenek ki . Ennek eredmcnyekent a gyenn ekek onal1 6 vi zsgal6dasat h'Yakran sztiksegtelentilmegszakitiak. Bizonyos tigyesscgrc van sztikseg ahhoz, hogy fenntartsuk az egyensulyt a helyes, nem eraszakos inl crakci 6 cs a tul ki csi interakci 6 koron. Talfm azt Ichetne tanacso lni, hogy a gyenneket egyedtil kell hagyni, ha egy adon tevekenysegbe teljesen belemertil. de hOh'Y keszen aUj on a sztila a bekapcsol6dasra, ha a gyemlek felpillant, mintha erre invitalna a szo tat. Az ilyen tanacs altahiban segiti a szotat a megfigyeh:sben, es hogy fele lesseget erezzen a gyennekert, 5 ugyanakkor a sztiJ6k megtanuljak, hogy sajat otleteiket ne ervenyesitsek titlsagosan amikor a gyennek szabadon jatszik. A ki sgyemlekek jalekaban jaralos szakemberek letrehozhatnak olyan helyzeteket, amelyek modellkent szolgalhatnak a gyennekiik beszedfejl6desehez megfelelo nyelvi komyezetet biztositani kivlin6 sztiJ ak szAmilra. A szOloknek meg kell ertcruUk, hogy a teglenyegesebb a kozOs levekenyscg, a jelentes k6vetkezeles megosztasa egymas kown, nero pedig a tevekenyseghez kapcsol6d6. meghatarozott sz6kincs megtanitasa. Egyidejiileg arra is iigyelniiik kell a szakembereknek, hogy ne essenek abba a kiserlesbe. hogy minden munkat maguk vegezzenek el a gyennekkel. A kisgyennekekkel elvezeles a munka, s a gyennekkel val6 interakci6 egy-egy foglalkozason gyakran • A szerzo majusban, Budapesten tartatt tobb eloadast (Iasd kOvetkezo szamunkban). A tanulmany reszlet egyik konyvebol.
10
nagyobb elegedettseget vlilt ki a szakemberbol, mini amikor arra rorditja az idot, hogy megfigyelje a sztil o a b'Yermek interakci6jat, ktil onosen ha ez vahoztatasra szorul. Nem tudjuk elegge hangsulyozni, mennyire rontos, hogy a sz0l6knek szel6 tanacsok az o interakci6juk megfigyeleseire tAmaszkodjanak. A szakember sokat tehet abban a vonatkozasban, hogy novelje a sztilak megfigye lokeszseget. A szill ok bizonyos elegedenseget sikert ereznek, arnikor relh ivjak a figyelmilket valarnel y uj szintre, ami re a gyennek elj utott, vagy val ami erdekesre, amit a gyennek ten, s ez rolyamatosan motivalja is oket a tovabbi interakci6ra es tudatossagra. Me.. erdekes megfigyelesro l sz3mol be a felfedezo j atekkal kapcso latban . Azt allitia, hogy a kisgyennekek azokn ak a t3r!:.'Yaknak a neveit tanuljak meg, amelyekkel tevekenykednek vagy amelyek mozognak. pI. ha kock:ikkal epitenek, a labdak, aUlok. Avval folytatja, hogy a gye nnekeket nem erdeklik azok a dolgok, melyek egyszeruen "ott varulak", pI. az asztalok, szekek stb. Val6ban igaz, hogy mikozben a gye nnekek vizsgiLijak a k6rill6ttiik leva tarb'Yakat, gyakran jobban erdekli oket, hogy ezek a dolgok mit cSinalnok, mint az. hogy mi a l1C!viik. A szerza egy husz honapos hall 6 ki cs it fi gye lt meg, akinek jateka alatamasztj a ezt az elgondolast. Eldobta a mack6j at, felvette, es egy teheraut6ba tette. Kozben igy komm entalta tevekenyseget: Jaj, leesell! - VeddJe l l - Tedd bele l - HlizdJel! - Elmegy. Ez az egesz sorozat a tevekenysegre koncentTtlit. Ha a sztil ok vagy gondozok ill tudjak venni a jatek szell emet, olyan megjegyzesekkel rogjak kisern i, melye kben nagy szazalekban szerepelnek igek. A hallasserult gyenn ekek eseteben t6bb beszedet kell biztosi tani. mi vel az akusztikus tampontok nem elegsegesek. Nem ketseges, hogy a tanulast eJosegiti a kell o id6ben megnyi lvanul 6 okos beavatkozas, amikor a gyemlek erdekl odest mutal egy targy vagy tevekenyseg irant. A kovetkeza pelda ezt szemlelteti . Jan osnak IOOdB feletti hall asvesztesege van az osszes beszedfrekvenciall. Edesanyjaval a f61don tilt, mikozben egy jatekkalapaccsal j atszott. A kozlesek, megnyil vanul asok jelenteseben mindkenen osztoztak, es a tevekenyseggeJ osszefuggesben szamtaJan alkal om kinalkozott a beszed tenneszetes megismetlesere. Janos: (az anyara pill ant) Da-da. Anya: ) 61 van. Oss ra mi"degyikre! Janos: (railt egy szin es szogre a kalapaccsaJ) Do-do. Anya: (ramutat egy masik szogre) MOSI erre ass! Janos: Do-do.do. Anya: (nimutat egy ujabb szogre) Mos t ide is lithetsz. Janos: (Megpr6bal alTa a szogre utni , anlelyikre az anya ramutatott, de elhibaz.z.a) Oil-do. Anya: (nevet) ) aj . nem sikenilt. Nem baj. probald meg lijra! Janos: (nevet, ujra mell e tit) Da-dd. Anya: Te j6 eg! Mar megint nem siken llt. Megprobaljam en? (kinyujtja a kezet a kalapacsert) (Janos b6lint es odaadja a kalapacsot) Anya: fdel/ezz. beleWollem ezl. Mar csak egy moradt. Befe tudod iilni? fdenezz! Ez
es
es
az. Janos: Au-au (bcJetiti az utolso sZ6get).
II
Anya: Ha, deja! Igen, most mar mind e/fogyolt. Janos: Au-ou (nevet, es a jatekra mutal kiforditott tenyerekkel). Anya: Gyere, tegyiik el most. BeJejeztuk 0 kalaptiltist (odaadja ajatekot Janosnak es a szekn:ny fele pillant, Janos bOlint, es a szekrenyhez viszi a jatekot). Az ilyen jeUegii interakci6k a jatekhelyzetben a sziil6ben is, a gyermekben is felepiti azt az elvarast, hogy mindegyik meg fogia erteni a masikal, s igy a komrnunikaci6 a1apjait is lerakjak. Olyan sok minden tortent ebben a rOvid jelenetben. A legelejen Janos pillantasa felszOlitona az anyat, hogy csatlakozzon. s 0 eleg gyors volt a hivas .elfogadasaban. Bar Janosnak meg nem voltak ertheto szavai, mms kialakult a szerepcsere, s az interakci6 eppen tigy zajUk, mint egy tarsal gas. Az anya tampontokat adon Janosnak a javaslataihoz, mikezben tenneszetes taglej teseket hasznall, mint pI. a ramutatas, es a h'Yerek reak:ci6i azt jeleztek, hogy megertene ezek jelenteset. Arnikor az anya neveten. a gyerek is ezt tette, mintegy sajat szerepeben. Megfigyelhetjiik, milyen j6 haltgat6 volt az anya. Amikor a gyermek atvaltott a da-da-r61 az au-au-ra, az anya azonnal megragadta ezt, es jelentest adott neki, amikor azl mondta, "Igen. m OS l mar mind e/fogyo fl ". Az ilyen interakci6 vegere az anya is, a gyennek is elegedettnek erzi magat, s az ilyen tapasztalat erositi a lovabbi tarsalgasok iranti vagyat. Az apcik gyakran egy ettol teljesen ehero tevekenysegfonna kereteben kapcsol6dnak be, jatekaik a gyennekkel tebb testi mozgast, elenkseget tartalmaznak. Egy apa a munkab61 hazaterve a kovetkez6keppen tidvozalte negy es fel eves ki sfiat, Pal it (Palj hallasa II OdB valamennyi beszedfrekvencian): Apa: (szettarja a karjait) Gyere ide ! Gyere opal/oz.1Mil CS;nallal egesz /lap? Pali: (odafut apjilioz) Fel. Apa: A, akarod, hogyl elvegyelek? Fel, lei a maga,ba? Pali: (b6li nt es oromeben felvisit) Apa: (fel emeli a feje fcile, as fehekint raj Pali: Le. Apa: Nem leszel lovabb /enn, ha mar nem akarsz. Gyere. m OS I felfordillak (feijel lefele tartja Palit, miktizben leereszti). Pali: (elragadtatasaban visong)Megl Es igy folytat6d ott a jAtek egy j6 darabig. A mulatsag es nevetes mindkettejiik reszer61 azl mutatja. hogy az apa is, Pali is elvezi a masik tarsasagat. ami mindjan a kommunikaci6 egy masik j6 kiindu16pontjat is adja. (Forditotta: Cstinyi
Yvonne)
Sopronban voltunk Oremrnel jelenthetjiik, hogy ezen a oyaron sem maradt el a mar hagyomanyosnak tekintheta nyari taborunk. EziIttaI a festai leisvarosban, Sopronban, a T6th Antal 6voda, Altalanos Iskola es Diakotthon kollegiwnaban kaptunk eikezest es csal:idonkenti elhelyezest augusztus 5-II-ig. Az elozetes jelentkezesekt61 nemileg eheraen vegiil is 13 csalad elvezte egy hetig Sopron es kOmyeke nyugalmat, a pompas ktimyezet hangulatat, gyennekeink j6kedvii vihancolasat, egymas barati tarsasagat. Mar a masodik napon egy nagyot kirandultunk a kOzeli Brennbergbanya es ktimyeken. A gyerekek mindenhol ' rdekes felfedezeseket 12
tettek a te mH~sze tb e n . Itt eb'Y erdekes naveny, ott egy furesa bogar, megint mashol paninyi bekik kata ttek Ie a fi gye lmuket. Estere - bar elf
es
13
Osszemelegedtek es igen j6kat jatszottak egymassal, mi feln ottek pedig szamos lapasztalattal es ollettel lettUnk gazdagabbak. Ewton is szeretnek kOszOnetet mondani Nagyne Gyory Mana gy6gypedagogusnak, aki vegig velUnk volt, es tanacsaival, javaslataival probAlta a sZOlok munkajat segiteni . Majd eljOtt a vasarnap - az utazilshoz es az addigiakhoz kepest bosszantoan jo idovel - , mikor is faj6 szivvel mondtunk bucsut egymasnak, Sopronnak es az egy helre otrhonunkka lett koJl egiumnak. KoszOnetet mondunk az iskola vezetosegenek es minden dolgoz6janak, akik azon a helen azel1 dolgoztak, hogy mi ott j61 erezzOk magullkat. Remelem, hogy jOvore hasonl6 tabort sikerill osszehozni .
Fischer Zoltan
PostankbOl l8l Postankb61 181 PostankbOl Cochlea implantacion estiink at 1. A baleset, mely megvaitoztatta az eletemet alig 15 eves koromban tortent. Szab3lyos korillmenyek kozott haladtam at a zebran az Orszaghilz elott, amikor elOt6tt egy auto. Az Otkozesro! sellunilyen emlekem nincs, a korhazban eltoltott elso ket betrol is 'csak mbok elbeszeleseibOl tudok. Sulyos koponyaserilleseimnek koszonhetOen komaba estern, nehany nappal kesobb pedig elvesztettem a haUasom. Ket honapos korhazi apohis uW! tertem vissza ujra a mindenoapi eletbe. A mindvegig mellettem alJ6 barataimnak es a csahidom segitsegenek koszonhetoen a lelki setiiles nem volt komoly, igy szinte z6kkenomentesen iUeszkedtem vi ssza korabbi komyezelembe. Tovabb folytattam tanulmanyaimal a bekescsabai Szechenyi Istvan Kozgazdasagi Szakkozepiskola kiilkereskedelmi szakan, nappali tagozaton es tulajdonkeppen ugyanugy eltem, mint bannely mas tizeneves. Eljilrtam moziba, bulikba es soha, senki oem ereztette ve lem, hogy en mas vagyok. A balesel ulan egy evvel Magyarorszagon elsokent nekem epitettek be cochleoiri s implantatumot, amelyet nem volt konoyii megszoknom . Itt szeretnek koszonetel mondani prof. dr. Ribari Otlo n~ a Senunelweis Orvostudomanyi Egyetem Fi.i1-0rrGegeklinika igazgat6janak, Dr. Speer J6zsefne, Kati neninek es Korpassy Peter lanszeki fizikusnak azert a sok-sok segitsegert es tfuelelllert, am.ivel mindmaig egyengetik utamat. A keszO lek elektromos jeleitol kezdetben idegenkedtem, nehez volt elfogadni oket a tenlleSzetes hangok ulan, amelyeket a balesetem elotl hallottam. Kesobb azonban szep foko zatosan Illegtanultam ertekelni, mara pedig mindennapi eletem nelki.i1 0zhetetlen segitotirsava vall Reogeleget segit a rajekozooasban, a ktiJonbozQ zaj fornisok feli smereseben es a szajrol olvasasban is. Segitsegevel sokkal konnyebb az osszpontositas, az utcai kozlekedes es a tarsasagi erintkezes is. Ha valamilyen okb61 kifoly61ag nehilny napig nem tudom hasznalni, leljesen elveszettnek erzem magarn. Utana azonban nagyon boldogga tud tennj a mara mAr rutinszeriien feli smert telefoncsorges vagy eppen kutyaugatas hangja is.
14
Tenneszetesen soha nem fogok vele ugy hall ani, mint regen, de gyakorlas utjan nagyon sok korabban j61 ismert bang felismerheto. S6t, egyre tobb sz6t is megertek, meg akkor is, ha azok a hatam mogott hangzanak el. Most, nyole evvel id6sebben a leheto legoszintebben tudok orillni ilyen apr6sagoknak is. Id6kozben leerettsegiztem, es mivel a nye lveket mar altalanos iskoJas koromban nagyon szerettem, felveteLiztem a szegedi J6zse f Attil a Tudoman yegyetem angol szakara. Kes6bb felvettem az amerikani sztika szakot is es elkezdtem spanyolul tanulni. Az angol szakon iden dipl ornaztarn, jovore befejezem az amerikani sztikat es osztondijaskent az EgyesUIt Allam okban szeremek tovabbi ket evig nemzetkozi diplomaciat
tanuLni. A kesobbiekben pedig tOken! a hOzz3rn hasonl6 sorsuak jogainak es lehet6segeinek mind szelesebb korn tarsadalmi elismen eteseben szeretnek segedkemi . Ma mar vall om. hogy sok egyeb mellett a cochl earis impl antatuInnak is 6riasi szerepe van abban. hogy megtalaitam a helyem, kUlonosebb kornplikaci6k nelkU I be tudtam ill eszkedni a titrsadala mbs . Tuda ro, hogy meg hosszu az ut. hiszen tobbek kozoH roeg a munkavall alas is elottem all , de hiszek benne, hogy tovabbra is kepes leszek megva16s itani ee lj aim at. Koszonet erte mindazokn ak. akik mindig segitettek, biztak bennem, es mellettem allt'ak .
Sdlldor Edilla 2. 1995 . februarjaban tortenl az implantaci6s mut'e t. Fe ItUnk is. de nagyon vanuk a ,.nagy napot". Az operaei6val jar6 kell emetlensegek - szedUles. fajda lom - hamar elmultak. Ezut'an uj abb varakozas kovetkezett, a mutet utani egy h6nap, amikor fe lh elyeztek az uj , magneses hall 6keszUIcket. izgultunk, hogy vaj on milyen lesz a " hall as". Szami t6geppel bemen ek nekUnk, hogy milyen hangerosseg a legmegfelelobb szilmunkra . Eloszor nagyon furesa volt a hallas. Megijedtem, fajt a feje m a szokatlan hangt61. Fokozatosan, el6sz6r esak nehany pereet, majd kesobb hosszabb ideig hasznaltuk a keszUleket. Kb . egy h6napig esak z3rt belysegben, kes6bb az utean is vise lruk. Mi kor mar megszoktuk, akkor mar nagyon erdekes volt hall ani a kUl onbozo hangokat. Nagyon szokatlan vo lt eloszor a telefon esorgese, az apukam vi ll anyborotvajanak a berregese, a porsziv6 zugasa, az olaj sistergcse az olajsiitoben. az ajt6 nyikorgasa, az aut6riaszt6 hangja. Az utean mutet elott esak erezruk az 3utok rezgeset. most haUjuk a zugasat. Ez nah'Y kUl onbseg, mert lila mar nem fehink az autoktol, a koz)ekedestol. Az isko laball esak az 6nikon kapeso lj uk be a kcszUi eket, men a szUnetben nagy a zaj. A tallulasban sokat segil a keszUU:k. Jobban megenjUk a beszedet. sokkal szebben, e rthetobben beszeliink !11i is. Az osztalyunkball azt mondt3k a ffi iskolai hall gat6k, hogy esak a mi beszedUnket lehet en·e ni . Csodalkoztunk. hogy mas a hangja a ferfiakn ak. mas a na knek es mas a gyerekeknek. Ma mar minden beszedhangot haJlw:tk. de a hangok megkUlonboztetese meg nagyon nehez. Meg nagyon sokal kell tanulnunk. men a beszedertes meg nehezen meb'Y. J6 len vo lna, ha nemcsak Kali nenivel, de minden tanarunkkal napnnta gyakorolh attunk volna. r ersze, ez mar nehezen megy a 8. osztalyban . Mi mar szinte egesz nap viselj Uk a kesztileket, de ez keyes. Hozzaert6 es lelkes pedag6gusok rendszeres segitsege is kell hozza. A hallas mindenkeppen nagyon nagy vaitozas az eletiinkben.
Tisza Viktoria es Tisza Lucia 15
Felad 6: "Szul6k a ha llasserult gyerm ekekert" Alapitvany 1221 Budapest XXII ., Gerinc u. 116.
,
NYOMTATVANY!
