A "SZULOK A HALLASSERULT GYERMEKEKERT" EGYESULET
idoszakos kiadvan ya IX. cvfolya m I. szam
1998. JUDius
A ll csi
EGYii'l"l'MUKODES
.l
INTEG - racio? Ma maT a k6zember sem tudja magat kivonni a politikai hatasok a161. Nap mint nap kell szembeneznunk azokkal a tenyekkel amelyek minket, gyemlekeinket erintik. Orszagunk is nagy feladat elott all: egyre kozelebb igyekszunk keriilni Ellropi,hoz ... Az ut6bbi idoben hazank fejlodeset is az EU nonnativitinak ti..ikreben igyekeznek megitelni, s politikank es gazdasagunk is igyekszik az ottani kiftnomult elv{,r{,-
soknak megfelelni. T6rekszunk - s a csatlakozasi targyalasok soran sok eselbcl1 k6teleznek is ra - atvenni l1onmlikat, szabalyrendszereiket az elet szinte minden apra teruleterol , ajogharmonizacio jegyeben igyekszunk mindenben megfelelni az elvar;\soknak. Integralodni akarunk. Beepulni egy olyan nagyobb es nalunk hatekonyabban l11uk6d6 szervezetbe mint a mienk. Mintakat kapunk, S ennek a fejJodesnek ugy tl'mik
nines altemativaja. Igyekszunk Europaba. Ehhez at kell alakitanllnk az iranyito es vegrehajto rendszcrunket es nagyon sok teri.ileten a gondolkozasm6dot is. Mondhatni nemikepp penzkcrdes, de roleg aktiv es hatckony hozzaalhis kcrdcsc. Az evtizedes szokasrendeket
es eloiteletek nem lehet mar61-holnapra atalakitani. A hagyom{lIlyok FOleg a nirsadalmi szokasrendekben gyokereznek. Ennek talajan epult fel nalunk az elmult evtizedek
alau peldaul a szegregalt iskolai rendszer melynek falai az elmult evek hatasai nyoman mar repedeznek llgyan de meg masszivan allnak. S ezeken a falakon beliil elklilaniilve a tarsadalom tagjait61, kikeriilve a latokari.ikboI - elnek, nevelkednek a tarsadalom elesettebb tagjai . Azok, akikct ma kezdfink megismemi, s szinte csodalkozunk rajuk: milyen sokan vannak, mennyifele testi-szellemi problema val kiizdenek egyeni eletiikben l Most, az europai integnicio szellemeben kezdjuk csak oket felfe-
dezni, s nehol mar segiteni is. Ez a segitseg meg sokszor csak egyenek felol crkezik, a szeles tarsadalmi kazeg meg kevesse fogekony a problcmakra. Eloterbe a fogyati!kos ember htitrilllyai. s nem clonyei vannak allitva. Azon orszagok tagjai melyekhez mi 1110st igyekszlink csallakozni mar reg6ta nem csak deklaralt elvekben valljak, hogy minden ember egyen10, s egyenloen hasznos a tarsadalom szanuira.
Azonban a tarsadalomnak legkisebb reszei az egycnek - az egyenek klil6nb6zo csoponjai - akik megsem mindig valljak magukenak ezt az egyenloseget, azok k(ilonbozo praklikakkal nehezitik egy kisebbseg - egyebkent sem konnyu - helyzetet.
Uton Europa fele mar idejetJnulta az a torekves, hogy a seriilt - fogyatckos szemelyeket el kell dugni a ki.ilvilag szeme elol, s az ilyen gyerekeket szegregaltall lehet csak fejleszteni, nevelni. Akik ezeket a nezeteket kepviselik azok feltetelezheto-
en nem akarnak veliik a fcInottc valasuk uuin sem a tarsadalomban talalkozni. Marpedig ok is szerves reszci, s llgyanolyan deklaralt jogokkal birnak mint masok. Csak tlZ
4
EGYiiTTMUKiiDES
ordekorvonyesita kopessegiikjaval gyengebb. Mert ebben is erasitesre vamak Azoktal akik nem utasitjak el aket, akik kepesek oket a hatranyaikkal egyiitt elfogadni. Szerencsere mar egyre tobben vagyunk, s ezt a tendenciat - mint az EU-s csatlakozasunkat - szerencsere mar semmi sem tudja megililitani. Integnlci6? Igen, csak ez lehet ebben az esetben is a helyes megoldas. Egyiitt kell veliik elniink, es segiteniink kell aket ott, ahol raszorulnak. Megpedig az elsa lepesektal kezdve. Segiteni a csaladot, hogy ne erezze magat azert kirekesztve mert fogyatekos gyenneke sziiletett. Neki 0 a legfontosabb. Mindazl- sot neha tabbet is - megtesz erte mint az ep gyennekeert. S ebben a tarsadalomnak segiteni kell. Meg kell mutatni az errefele vezeto helyes lItat, s nem azan erolkodni, hogyan vftlasszak el ot a csalAdjat61. Ezert nagyon fantos dolog
az integnici6! Racio? Igen, mert mashol mar kitaposott osvenyei vannak. Mert a gyerekkozossegek, ahova a valamiben seriilt tarsaik bekeriilnek, sokkal toleninsabbak mint a felnottck, de a pedag6gusoknak fantos szerepuk van a helyes iranyitasban, a megfelel6 banasmad kialakitasaban, a minta elsajatittatasaban. Egy befogada kazasseg hllzaerot jelent a hendikepes gyerek szamara, tarsaik pedig "em csak feln6tt korukban szembesulnek a massag vilagaval, s mire feln6nek nem csak egyi.itt elni, hanem segiteni is megtanulnak nekik. Mert a segitsognek is sok fajtaja letezik, de csak az a hatokony amelyben aktiv k6zremuk6d6 az is, akinek ezl adjuk. Hogyan valosithato meg? Toleranciaval. EZI pedig koran el kcll kezdeni - tanulni. A folyamatnak kel alanya van: a tanulo es a tanit6. A mintat tenneszetesen a tan ito - es a k6myezet - hordozza. A jot is, es a rosszat is ... Europa fele tartva mi most igyeksziink onnan a j6 mintakal atvenni, s ebbe az ott mar lonyegesen elabbre tarta tarsadalmi iotegracias folyamat is benne kell, hogy legyen. T6bbo mar nem kezelhetjiik ugy ezt a kerdest ahogy eddig. Nyitni kell. Mogpedig az iskolakat is es a szemleletmadot is. Elsa lopeseihez j6 alapot teremt az 1998. ovi XXV I. t6rvony a fogyatokos szemelyekjogairal os eselyegyelliasegiik biztositasar61. Tag keretnek jo. de egyel6re semmifele konkret kezzelfoghato es szamonkerhet6 elonyt nem lehet a fogyatekos cmberek szamara ebbol kiolvasni . Vegrehajtasi rendelete meg nines, s a benne talalhato hataridok az evezreden tulmutatnak, megvalasitasa pedig a kavetkeza kOflminyok feladata lesz. Raeio az integraci6? Meggyiizodesem, hogy igen, mert ha a fogyatekosok t6bbsege nem rokkantellatasban reszcsli) han em hasznos munkat vegez alckor gazdasagilag tenneloero lesz, nem mell6z6tt szellemiseget pedig a tarsadalol11 ceijainak erdekeben tudja majd kamatoztatni . Ezert remelem, hogy hamar lesz milunk nlcio az altalunk vart integnici6.
Fischer 201/1111
EOYU'I"I'MUKODES
5
ASZULOK AHALLASSERULT GYERMEKEKERT EGYESULET es ALAPiTVANY vezetoj Peline Balog Eva Ferjevel es t6bb szlilatarsaval I 990-ben alapitottak a Sziil6k a Hallasserliit Gyennekekert Egyesliletet, majd a k6vetkez6 evben az Alapitvanyt. Ferje nagyszulein keresztul megismerte a szcgregalt, zan intezeti oktatas ulrsadalmi kirekeszt6 hatasait. Sajftl es szlilotarsai halh'tsserlilt gyemlckei erdekeben, fO\eg dr. Csanyi Yvonne nemzetkozi tapasztalataib61 kezdtek megismcrni az integnilt oktalas el6nyeit es lehet6segeit. Felvettek a kapcsolatot a FEPEDA-val - a I-Iall,isseriiit Gyemlekek Szlileinek Nemzetkozi Szovetsegevel-. Ferje munkcija mialt Hollandiaba menlck . Eva Egyesliletunk vezetosegi tagja, tevekenyseget ma is folyamatosan figyelcmmel kiseri. Beszamol6ikb61 megismerhetjuk a hollandiai integnlci6 helyzetet es lehet5segeit, valamint a holland iskolarendszert.
Peli Lajosne
Peline. Balog Eva - 32 Egyesi..ilet alapitojanak tavozasakor- vette at az Egyesulet ve zcteset. Halhissertilt szUlei szegregalt intezetben nevelkedtek, hallasseriilt Andri s unokaja viszont itthon is nannal ovodaba jart. Pedag6gus. Igazgat6-helyetteskent mCI1I nyugdijba.
Mint a Pedagogusok Szakszervezetenek gazdasagi munkatarsa ma is kapcso!atban all ovana, tanar es tanita kollegakkal. A Magyarorszagi Szlil6k Orszagos EgyesUietenek eln6khelyettese. Munkakapcsolatban van t6bb, seruit gyerekek szlileinek egyeslileteve!. Ennek is k6sz6nheta, hogy I997-ben 5 eyre bevalasztottak a Muvelodesi CS K6zoktatasi Miniszteriul11 - Kozektatas-politikai Tanacs - 4 tag'" Szlil6i Olda"iba. Mint a KPT tagia rendszeresen kap meghivast oktatasligyekkel kapcsolatos konfe-
renciakra. Mind a KPT -ben, mind a konferenciilkol1 sokoldalu tajekozodasi lehel()segek kinalkoznak. Minden alkalmat mcgragad, hogy ezeken a f6rumokon a serUIt gyerekek os sziileik erdekeit kepvise lje, s az integnicios lehet6segek felgyorsitasa erdckebcn ui.mogat6kat nyerjen. K6sz6ni a szUl6k, nagysziil6k eddigi egylittmuk6deset es keri, hogy meg t6bb szlila, nagysztilo vegyen aktivan n!szt az egyestilet munkajaban.
6
EGYUT'rMUKiiDES
dr. Csa ny i Yvo nn e
Gyogypedagoglls es psziehologlls. Evekig tanitott a Nagyothallok Altahinos Iskoli.joban, majd a Barezi Guszti.v Gyogypedagogiai Tanorkepz6 F6iskohira kerult. Adjunktllskent, kes6bb doeenskent dolgozott. Jelenlegi beosztasa: fOiskolai tanor, a Hallasseriiltek Pedagogiaja Tanszek vezetojc. Kicmclt szakteri.iletci: a sl,lyos hallasserultek hallas- beszedfejlesztesenek modszerei. a hallasserult gyennekek korai fejleszleSe es a ha1l6kkal kalQS nevelese-oktatasa. T6bb konyvet irt es sz.:1mos szemelvenygyiijtemenyt {dlitott ossze, mclyekkcJ ncves kUlfOldi szerzok inisait igyekezett magyar nye lvcn is hozzaferhet6vc tenni. KiilfOldi szakmai kapcsolatait tobbek kozott arra haszIHiita es haszmilja tbl. hogy vilaghiri.i e16ad6kat hazankba hivjon es cload{,sakal, szem inariumokat tartasson veliik. Folyamatos kapcsoiatot tart fenn az UNESCO· val, melynek integnki6s tovflbbkepzesi projektjet magyar nyelven is megjelentelle, S ennek hazai elterjedeset jelenleg is segiti . K6zremuk6d6tt a Sziil6k a Hallosseriilt Gyermekekert Egycsiilet letrehozasaban, s az alapitas ota igen aktiv kapcsolatol tart fcnn a sziiloszervezettel. Kozvetitese reven rendezi az Egyeslilet havi osszejoveteleit a B{uczi Gusztav Gy6gypedag6giai Tan{lrkepzo Foiskola epuleh~ben, segiti a szervezetlapjanak szerkeszteset es terjesZH!Sel. A Szul6k a Hallasserult Gyermekekel1 Alapitv{my kllratorillmanak einoke.
Fischer Zolt an Vegzettseget tekintve nepmuvelo-pedagogus, - jelenleg egy mllzellmban dolgozik ket gyenllek edesapja, akik k6ziil a kisebbik - II eves - a hallasseriilt. Az Egyesiilet letrej6tH!t k6vetoen nem sokkal 0 is az aktiv tagok soraba lepett, s a megalakliit Alapitvanynak egyik vezeto kepvisel6je lett. Azota - kisebb kihagy{\ssa l - vegzi az Alapitvany muk6desevel es muk6dtetesevel kapcsolatos adminisztracios es a konkret tevekenysegekben reaiizal6d6 fcladatait: kapcso latot tart fenll a regisztnilt szUl6kkei. iskolakkal, hallokeszulek-forgalmazokkal os az e k6rben erintet! egeszsegub'Yi szervekkel, szervezetekkel, kUl6nb6zo - oktatasi, egeszsegugyi - forumokon kepviseli " hall,isseriih gyermekek es csaludjaik erdekei, "tolja" az integraci6 szekeret, irja es szerkeszti az EGYOTTMUKODES c. uj"igot es az egyeb kiadvill1yainkat, nyi"i es evk6zi taborokat valamint Szul6kl ub programokat szervez, palyazatokal ir, vallalkozasokat. gazdasagi egysegeket probai tamogatonak mcgnyemi .
EGYUTTMUKODES
7
SZULOKLUB HiREK Nagy varakozas elozte meg es elenk erdeklodes kisene a februari Sziiloklub esten a WIDEX hall6kesziilek-forgahnaz6 eeg bemutatkozasat. Eloszor Hamar Istvim, helyettes ugyvezeto tartott hljekoztatot a daniai anyavalJalat letrejottenek koriilmenyeirol, majd a WIDEX .. haIl6kesziilek-esaladfat" mutatta be. Errol most eleg legyen annyit sz61ni, hogy minden hallastartomany kieses p6tlasara van kifejlesztett hall6kesziilek tipusuk. Mindezek koziil is a paJmM a legujabb tennekiik a SENSO digitalis hall6kesziilek-esalad viszi el. EZl kovet6en igen tanulsagos vo lt dr. Katona Erzsebet fLil-orr-gegesz szakorvos cloadasa, mely tagitotta meglevo ismereteinket a hall as alapveto folyamatair61 , aj6 hal16kesziilek kivalasztasr61, a helyes viselesrol stb. Eloadasat a kovetkezo kerdesek
kare csoportositotta: Milyen halhi kcsziilek kell ,. gyereknek'! Tipust61 fiiggetleniil olyan, amelyik j61 korrigalja a hallasesokkenest a hallasgorbe szerint ott es annyil, amennyire sziikseg van. Ezzel segiti a hallasfigyelcm kialakula.s8t, majd a beszed meghalhisat es mcgerU!Set. Ezell egymasra epGlo folyamatoknak az alapja az emberi beszedben elofordul6 hangmagassagok j6 felismcn!sc. Ehhez nyujt segitseget a korszeru, j61 kivalasztott es beallitott hal16kesziilek. Mi az elOfeltetele annak, hogy az audiologus a legmegfelelObb kesziilekckct valaszthassa ki ? A pontos hallasvizsgalat, ami termeszetesen az oletkor fiiggvenye lehet. A megfigye-
lesen alapulo audiometrias modszerek mellett a legelterjedtebb az objektivnek nevezett BERA vizsgalat, ami azonban a csecsemo vagy gyermek hallasanak csak szGk teriiletere, a 2-4000 Hz erzekelesi kiiszobertekre ad felvilagositast. Vannak azonban olyan m6dszerek is amelyekkel objektiv m6don a mely hangok hallaskiiszobet is meg lehet allapitani. A legujabban alkalmazott OTOACUSTICUS EMlSS IO vizsgalata, gyakran a BERA-val kombinalva hasznos eszkoz mar az ujszlilottkori halhiscsokkenes felfedezeseben is. Mi i1yenko r a megold:is? Lehetoleg szeles frekvenciakarakterisztikaju es az erositesbeli jellemz6iben is l1agyon rugalmas hall6keszulekre van sziikseg. Az mindenkeppen fontos, hogy az emberi beszed frekvenciait kepes Jegyen atvinni es felerositeni elegseges mod on. De sem a tulzott, sem az alacsony erosites nem megfelel6, s i.igyelni kell arra is, hogy ne a hatterzaj erosodjon fel, elfedve a hasznos infonnaei6t. igya gyan6k arra torekednek, hogy az altai uk leghatekonyabbnak tartott megolda-
EGYUTTMUKiiDES sokkal pr6baljak lefedni a hallasesakkenes minden tartomanyal, hogy ezallal legyek lehetove a hal16keszulek legrugalmasabb illesztes.t. M il ye n fe ltetelck szuksegcse k a j o halhi kcsziilck-ell:itasho z? 11J6 hal16keszulekek es fiji illesztekek lezek leteznekl 21 J61 elvegzett, rendszeres haillisvizsgalatok lelerheliikl 31Audiologusok . szurdopedag6gusok akik a mert halhisgorbe szerint kivalasztjitk
es beallitjak a hal16keszi.ileket, ill. vegzik a ha llas- es beszedfejlesztes aldozatos munkajat. /vannakl 41Szi.i1ok, nevelok akik mcgfigyeh:seikkcl es kitart6 fejleszto Illunkaj ukkal segitik az el6bbiek munkftjat a meg pontosabb beallitfis es a sikeres beszedelsajatittatas erdekeben. M ilye n a j6 h. 1I6kesziilck? Raviden: az egyeni hallasesakkeneshez igazilott. Tul'0donkeppen minden hall6keszii16k idealis valakinck, de a kivalasztasaban az a muveszet, hogy a sok j6 kozi.il a legjobbat talalja meg az audiol6glls, am it az egyen szfllmira a iegmcgfelel6bben tud beallitani. A WIDEX ezt a dilemmal azzHI igyekezetl megoldani, hogy az OTICON-nal egyidejiHeg kifejlesztettek a vihigon az else teljesen digitalizait hallokeszulekeiket, mel yet a WlDEX SENSO-nak keresztelt. Ez egy technol6giai merf6ldko, mert az eddigi .na-
log ciramfolyamot egy digitalis valtja fel, es ez ajelfolyam vesztesegmentesen es gyakorlatilag korlatlanul kezelhete, azuz varialhato. Ennek segitsegevel az asszes lipllsu os sulyossagi rOkll hHllasesakkenest 2-3 hall6keszulekkel meg lehel oldani. Ez llgy erhelo e l, hogy a kesziilek "agyaba" beirh.t6 • hallaskiiszab-garbe es a kellemetlensegi-kuszab garbe egyarant. A h.1I6kesziilek en-
nek megfeleloen eresit, figyelembe veve a hozza erkez6 hangok intenzitasat frekvenciakarakterisztikajat, valamint azt, hogy a hangok emberi beszednek felelnek meg, vagy z".it kepviselnek inkabb.
Mi a digitalis h a ll6k esz iilf~ k hasz na? • Rugalmas illeszthetoseg (a kulOnbozo audiogram-fomak eseteben, az audiogram valtozasakor, esetleg a hallaski.iszob kezdetbeni nem pontos megallapitasa miatt) • CD tiszlasagll hang (nines belso zaj I)
• I-Iatterzaj csokkentes, a beszedfrekvencia kiemelese (delre a gyermek nem farad el!) • Jobb telefonhasznala!.
• Nines szGkseg hangero szabfliyz6ra, kis gyermeken az erashes allando szinten tarthato. · Gazdasagos aramfogyasztas. Bogyan lehet hozzaj utni a SENSO-hoz'!
EGYU'I"I'MUKiiOES
9
Jogosultsag eseten szakorvos altai receptre felirva az EO Penztar tamogatasaval, de sajnos nem a koz-gyogyelhltas terhere. igy a jelenlegi netto ara darabonkent: 8590.000 Ft. A budapesti kepviselet cime: XVlll. Petofi 1I. 75. Amennyiben barkinek is felkeltette erdeklodeset ez az uj keszulekcsalad, az kcrem a fenti cimenjelentkezzen. (Celszerii elotte telefonon idopontot egyeztetni. Tel.: 357-2447,357-2427)
Ez ev marciusaban a SzGI6klub osszejoveteliink6n az OM KER 4.sz. Hallilsjavito keszlilekek szakuzletenek vezetoje - Kolos; ZOllill1l1 e -, cgy magyar feltahil6, Csovics Bala:s - a Hajnal HI vi11ogo ebresztoora kifejlesztoje - es az OPE RATOR H UNGARlA szemelyhivo es adatatviteli kft egy kepviseloje volt a vendeglink . Az OPERATOR HUNGARY kepviselojetol kapott tiljekoztatobol idezunk : A vilagunkat at-, meg athalozo telefonkabelek szeleskorli kommunikacios lehetoseget biztositanak, legylink barhol is a vilagon. A tavkozlesi mliholdak segitsegevel 5zinte nines olyan pont e F61don ahova a kommunikaci6 szalai el ne emenek. A siket es nagyotha1l6 emberek azonbanj6reszt kiszorulnak a verbal is kommunikaci6 e nagyszerli lehetosegeib61. A szcmeiyhivG rendszer az 6 periferiara szorultsagukat is cs6kkcntheti. Mit is Iud ez a rendszer? Ez egy szemelyhiv6, amely a keszi..ilek hiv6sza,mara ki..ildotl rovid, szoveges lizenetek (max. 67 karakter) irasos vetelere alkallllas. A hozzatartoz6 szolgaltatasi rendszer az egyiranyu iizenetkozvetites hatekony lllegval6sitasat teszi lehetove nagyjab61 az egesz orszag teri..ileten. Hogyan mlikodik? A feladok telefonon vagy faxon felhivjak az OPERATOR HUNG ARIA ejjel-nappal mlikodo diszpccserkozpontjat, ahonnan a cimzett keszlilekre sugarozzak az i..izeneteket az URH radi6k hullalllhosszan. A legkorszeriibb keszi..ilektipus az ozenet megerkezeset diszkreten, rezgessel is tudja jelezni - a hangjelzes helyelt vagy mellett -, s az lizenet a kijelzon rogton olvashato. Ez az egyoldalll kommunikaci6s kapcsolat lehetove teszi pl. , hogy hallasseri..ilt szemelynek infomlaci6t, lizenetet kli ldji..ink, fi&'Yelllleztesslik valamire. Ez lenyegeben irott informflciMlral11las, mely pontosan jut el a cimzetthez. Emellett szamos szolgaltatast lehet rajta keresztol igenybe venni, pI.: meteorol6giai elarejelzest, toto-lotto eredmenyek, kozlekedesi infomlaciok, ebresztes stb. A szolgaltatasr61 os annak ,,!szleteirol az OPERATOR HUNGARlA Kft eimen lehet kerni : 1068 Hp. Dozsa Gyargy itt 841b, tel.: 461-2311 .
/0
EGYU'I"I'MUKOOES
Az OMKER lizlet vezetoje eloadasaban felhivta figyelmlinket a szolgaltatasaikra: ingyenes hallasvizsgaiat, szakszer{j orvosi ell,itas, elemek,jelzorendszerek, valamint hall6keszulekek es tartozekaik ftrusitas3. Speeialitasuk a RIONET - japan - haIl6keszlilek-esahid, melyek legvonz6bb tlilajdonsaga a viztill6saguk. A kesziilekcsal
kekbe az idok folyaman beszivarog a borzsir, ami az elektromos kontaktusokat is tiinkreteszi. Fontos tudnival6 meg, hogy ezek a keszlilekek is felirhat6k kii zgy6gyellatasi igazolvanyra . Tovabbi informaci6kert kerem forduljanak Kolo si Zoltannehoz: 1066 Budapest, 6 utea 4., tel. : 331-9149, 269-1;290. Az [izletben sokszor kaphat6k akei6s termekek, kiiztlik hall6keszlilekek is. Szintcn ez az uzlet forgalmazza Csovics Balazs lljito-feltalal6 termckeit: a I-I aj nal HI villog6 ebreszt66n'tt cs az I NDI - 10 illdukci6shurok-erosit6 berendezcst. Nehany szo az 6rarol : ez az ebreszto6ra spccialisan a halhisserult emberek szillllara lett kifejlesztve. Kliliinleges tulnjdonsaga, hogy a beallitott ebredesi idopontban nemcsak hangjelzest ad, hanem egy nagyfenycrejii lampa is villog. Lenyegcben egy jo minosegu analog ora es egy beepitett transzfonmitorrol mi.ik6do 12V 20W-os halogenizzo egyuttese. A keszulek hasznalhato k6z6nscges 0lvas6lampakent is, de csatlakoztathat6 hozza hangerzekel6 egyseg is, mely erzekelve n ktiliinbiizo hangfomisok hangjar Ipl.: babasiras, csengo, te lefonl villog6 fenyjclzest ad. Egy [111. kiiziisito egyscg haszmilataval a csatlakozlathato erzckelok sz,imat max. 4 db-ra lehet n6velni, kialakitva igy a "P ILLA- B" fantazianevii rendszcrt. A kcszi.ilek TB altai tfllnogatott temlek! A masik igen hasznos forgalmazott tenneklik az I DI-IO indukci6shurok erosito kesztilek. Elosz6r is tisztazand6 mi az indukcios hurok: egyszeriisitve egy olyan vezet6k amit a hangerosito kcszlilekek !radio, TV, lemczjatsz6 stb.! audio kimenetehez lehet csatlakoztatni, s a hall6keszlileket "T" vagy "MT" allasba helyezve lehet a berendezes hangjat hallgatni. Az IND I-IO kcszlilekkel 1'1. egy szobat lehet ily m6don korbevezetekezni, s 3 - pI. a fent emlitett - hangforrast lehet egyidejlileg csatlakoztatni hozza. Ezen fellil csatlakoztathat6 a hozza adott mikrofon is mellyel egyidejiileg tudunk a TV-ben latottakhoz, a nidi6ban hallottakhoz egyidejiileg gondolatokat hozzMiizni. A hallasseriilt pedig a bekabelezctt szobaban szabadon mozoghat, s mindcnhoi egyfonnallj61 fogja a hangokat erzekelni . A keszulekel eload6lermek, klubhclyi-
EGYUTTMUKiiDES
/I
segek erositesere is lehet haszmllni, a vezeteket a fOldon vagy a mennyezeten is lehel vezetni, ott, ahollatvanyilag kevesbe zavara. A keszliiek a szi.ikseges hatosagi engedelyekkel rendelkezik.
Fcnti keszUiekekr61 szintcn az OMKER uzletben tudnak reszletesebb felvilagosiHlst adni.
A nyar elOtti utols6 sziilaklub foglalkozasunkon vendegiink Szucs Gez., • GEE RS ha1l6keszulek-forgalmazo ccg vezetoje volt. Vele - cegevel - eioszor szinte pontosan egy evvel ezelott tahilkozhattunk. ugyhogy most mar ncm leijesen ismeretlcni.il bcszelgettiink.
Roviden elmondta, hogy immaron 6t esztendeje vannakjelen a magyar piacan, s legfabb celjuk, hogy elegedell paciensek hagyjak el iizletiiket. Enllek erdekeben mindent meg is tesznek, szakkepzett munkatarsaik hosszu evtizedeket t61t6ttek el az audiol6giai szakelhitasb.n. Elmondta, hogy a hal16kesziilekek szeles skalajat tudjak
a raszorultaknak kiajf1l11ani , s kivansagra minden tipust be is tudnak szerezni. Szeles valasztekot kimilnak a kiil6nb6za hallas-kiegeszita eszk6z6kbal (haIl6kesziilek-tisztit6 keszlet, sztetoklip, elemellenorza stb.), tovabba kedveza aron forgalmaznak URI-I-
s ado-vevo keszUleket - mel yet nemcsak audiopapuccsal, hanem indllkci6s hllrokkal is lehet hasznalni-, vilagit6 fenyjelzQ berendezest - ami a hangerzekelan kivlilmozgas es vizerzekelavel is 6sszeszerelheta - s meg szamos egyeb haszllos eszk6zt. Felhivta figyelmUnket, hogy EgyesliletUnk tagsaga tovabbra is 15%-05 kedvezmennycl vasarolhat iizletiikben .
SZ{lI1lOS szolgaitaHisuk segiti a ha116keszi.i1ekel viseloket: ingyenesen vizsgaljak <11 szamit6geppel, megfelela interfacek-kel, gyari tesztprogramok segitsegevel- a hi16nb6zo hall6kesziilekeket, s sziikseg eseten finomitjak a beallitasokat, szabad hang-
teres es hall6keszUlekes audiogral11ot is tudnak kcsziteni, ingyenesen kitisztitjak a hall6kesziileket, kicserelik a hibas illesztekcs6vet, szakmai tanacsokkal szolgalnak. A het bizonyos napjain pedig szakorvos fogadja a pacienseket. Szucs ur figyelmiinkbe ajanlotta a budapesti - VI. ker. Revay k6z 2. sz. alatti - iizle-
tUkben leva demonstracios PHONAK asztait, melyen a svajci ceg audio Z00l110S PI eS keszUlekenek tudas3t minden hallo ember isj61 erzekelheti a zajgenerator altai keltett kiil6nb6za hallashelyzetekben. Budapesti iizletiik nyitva minden nap 8.30 - 16,00 -ig, penteken 14,00-ig, de elare
bejelentkezett szemelyeket ez idan nil is fogadnak. Videken ket UzletUk talalhat6, az egyik Gyarben, a Megyei K6rhaz audiol6giajan ISzent Imre ut41.1, a masik Miskolcon a Di6sgyori K6rhaz Rendelaintezeteben. Halozatukat szeretnek boviteni, idcn
EGYUTTMUKiiDES
12
meg egy budapesti es egy vidcki i.izletben szeretncnck szinvonalas audiol6giai szak-
ellatast biztositani a raszorultaknak. EZUTON SZER£ TNtK KOSZONETET M ONDANI A GEERS CEGNEK UJSA'GUNK MEGJEL£NtSEH£ Z N YUJTOTT TAMOGA TASUKERT. E napon ti sztclte meg osszcjoveteliinket a hazill1kban szakmai programokon resztvev6 erdelyi es karpataljai gy6gypedag6gusok kis csoportja, akik nalunk a gyakorlati komi fcjlesztest es szurdopedag6giai munkavegzes napi feladatait es apro szakmai fogasokat j6ttek elsajatitani . Miutoin mcghallganak kis beszamolonkat a sz(i1oklub tevekenysegerol, az cuani helyzetrol kezdtck el bcszelni. Sz6rnyu k6zalla pot kepe rajzo l6dott elenk. A fogyatekosokat 1989-ig nem is vettek emberszamba. Semmifeic megsegito eszkozh6z nem juthatlak hozzil, legt6bbjliket valami igen rideg. embertelen intezmenybe dugHik el. A helyzet alig liz eve kezdett kicsit valtozni. de az ftllapotok meg rna is balkaniak. Olymertekben deformalt a tarsadalom tudata, hogy m eg ma is megvetessel neznek arra, aki serliit gyermeket neve!. Meg ma semjutnak hozza az alapvet6 segedeszkozokhoz igy a ha1l6keszulekhcz sem, s elemhez sem, Csak az elmlilt nehfmy evben indult meg egyaita lan a gyogypedagogus kepzes , alig van szakkonyviik . A szu l6k ott o lyan szege nyek, hogy sokszor a vasutjegyet sem tudjak kilizetni, hogy meglfttogassak - vagy sziinetben hazavigyek - a speciftlis isko laban nevelkedo gyermekiiket. Ugy gondolom, hogy ezen a helyzeten a magunk erejehez merten illo lenne segitenlink! Meg ott a szliloklubon megi gertem. hogy az ujsagunkban egy felhivast teszek kozze: kerem Tisztelt Szul6tarsainkat. hogy azokat a ha1l6keszulekeket, melyeket gyermeklik mar nem hord - es varhat6an mar nem is fog - juttassak el a Barczi G usztav Gyogypcdag6giai Tanflrkepzo Foiskoi,i ra IBudapest, V II. Bethlen Gabor tcr 5.1, Keresztessy Eva lamirsegcd ci mere. vagy Nagync Gyari Maria szurdopedagogus rcszcre IBudapest, V II . Damjanich u. 41-43., ez a Foiskola Pszichologiai Intezetenek a cimcl. Mivel ez nem kamp.in ytevekenyseg, czert kerem Onokel, hogy lehetoleg szc me lyescnj uttassak cl a megadott cimekre. ak£lr csak a portaig is a keszlilekeket , s ha nelan van felesleges elcmlik hOlza, akkor aZI is ... JAz egyszeru csomagposla nem teljesen biztonsagos, erteklcvellcl ped ig dniga a feladfls.I Keresztessy tanarno vallalta a kcszlilf~kek bevi zsga lasat, s az erintettekhez val6 eljuttaHisat. (Kishibas kesziilek is johet, alkatresznek meg j6 lehel.) Bizom a szul6i osszetartasban. s abba n, bogy hamarosan a mag unk szercny m6djilll clo ludjuk segiten i az erd61yi es kafpataljai hallasserult gyerekek hallok esziiil!khezjuHisin . Mindenkinek elore is koszonom a fflradoz~isat!
Fischer Zoluil1
EGYii'l''I'MUKiiOES Pasztor Eva
HALL4SSERULTEK NOGRAD MEGYEBEN A Bafczi Gusztilv Gy6gypedag6giai Tamirh~pzo Foiskola Halhlsseru ltek Pedagogj{lja Tanszek alta i vezetett kutatas kereteben irtam meg szakdolgozatomat. Mivel 5algotarjanban fogok majd dolgozni, nagyon hasznosnak igerkezctl a tema. Vililaltam, hogy fe lkutatom Nognid megye iskolas kOf alatti hallasserliltjeit es beszelmolok SZ{\-
l11ukr61 , ellatottsagukr61. A kutatas saran SZillTIOS problema ad6don. mclyek val6szinlileg az orszag mas rnegyejeben is hason16ak, ezel1 tartol11 fontosnak , hogy ezekrol beszamoljak. Sziires, ellatas, lIy ilvulltartas:
N6gnid megyeben jo\ szervezetten folyik a szlires. A gyors es pontes diagnosztizalas hoz szukseges eszkazak adotta k, s hogy megsem sikerulminden hallasserult gyermcket id6ben diagnosztizalni, annak egyik aka, hogy ezeket a berendezeseket nem alkalmazzak minden esetben. Ennek ellenere mintegy 90%-osra becsiilik a szurtseg fokat, de tapasztalataim alatamasztjak, hogy a sZlil6k megsemjelennek meg a megyei audiol6gian a gyanuval. A latsz61agj6 orvosi fe ltetelrendszer 111egh~te ellenere. gyakran megkesett a technikai es pedagogiai segitsegnyujtas. Meglep6 volt szamomra, hogy mindossze 5 isko las kor alaui hallasserlilt van nyilvantartva a helyi audiologian. A rendszeres ellen6rzes es az eset leges probakeszlih!kes ell Mas is elmarad. A szul6k taje koztatasa a hallokeszulekekr61, a szukseges speeialis fejlesztesrol feluletes. Mindezek tukrazik a helyi fOallas" szurdopedagogus hianyat es jelzik mukbdesenek sziiksegesseget. A nyilvantartasok nem terjednek ki a megyei statisztikakra, igy igen bonyolult az adatok begyiijtese. Elgondo lkodtato, hogy a megyeben elo hallasseriiltekrol nines szamadat. A tovabbiakban ennek elkeszitese, a sziiletesi cvekre lebontva font os fel adat lesz. Ehhez szukseges az orszagban mHkod6 osszes audiologiitval kiepitett in formacioaramlason aJapuJo kapcsolat. A megtalMt hallasseriiltek szamll, eloszltisa:
Az 199 1-1997. kazatt sziiletettek kazul kerultek ki az idtalam fellclt gyermekek, szamuk 28. A statiszti kai val6szinuseg szerint ez a szam fedi a keresett popu laciol, igy kielegitonek tartom ezt a szamadatot.
14
EGYUnMUKiioES
Erdekes modon a hinyok elorordulasa (60,7%) magasabb, minI a fiuke (39,3%). Az
eletkori megoszhis vizsgalata cS lIp im ket csecscmokorU , 1996-05 szuletesu gyermeket jel6it. Ez ralnutat a korai sztiresek hibai ra, ami - mint kideriilt - nem az eszk6zrendszerben keresendo hancm talan az clj{misban, a szemclyi feltetele kben. Tovabb i bizonyitek erre, hogy 1997-es szi.iletes tit cgya Jtalfll1 ncm talal tum. A gyennekek halhisallapota szerinti csoponositas alapjan. 15 kozepes vagy cnilel sul yosa bb fokban nagyolhall o gyermekellal,il lam os 13 enyhel. EI6zeles becsleseim szerint 12-13 kozepes fokll , vagy ennei sulyosabb gyenncket kellett volna tahilnol11 a kereselt evekben, a 15 gyermek fedi ezl (1000 sziiles/ I hallasseriilt). Feltetelezem tovabbfl, hogy a 13 enyhc fokban hallasserlilt gycfmck sz;ima az elmu lt evek sartin tovabb n6, Illost valoszinlilcg a problermisabb eseteket talaltam meg. A regionkenti megoszlas aJapjan a megyeszekhely, Salgotarjan es korn yeken a Icgnagyobb az alta lam fe lle lt halhisseriilt ek sza ma (12). A salgolarjillli korzellakossaga " megye nek 31 ,7%-a (70950 fO), emian sza milona m is a halhisseriiltek magasabb szamara. Azonban ugy velcm a kapon szam tlli magas a fellelt lersegben (a fellclt nepesseg 42,8%-".).
Elh elyezes,/ej/esztes Specialis imezetben, Vacon, 3 gyerme k nevelkcdik, a 16bbit integn\ ltan, ovodakban ( II ) es csaladban ( 14). Specialis szurdopedagogiai fejleszlesben mindossze 10
gyermek reszeslil, ami a vizsg{th szemelyek 35,7%-a. A speeialis fejlesztescn tul vagy mellette logopediai ellatasban reszcsGl a gycnnekck 25%-a (7). Tapasztalatoll1 szerint a gyermekek 50%-a seml11il yen fejlesztest sem kap. Bar van egy hclyi szurdopedagogus, de 0 nem fOft ll{lsban dolgozik, s a gyennekek esak a velellell folyl{tn kerlilnck hozza. igy 4 gyermckct Iud fejlcszteni. Ennek alapj{11l elmondhat6, hogy a helyi, megyei hallasseri.ilt gyennekek fejlesztcse nem megoldotl. Errc klilonos hangsulyl kell fekletni ajov6ben.
Fontos tapasztalatom vo lt az is. hogy nem esak a kozvelcmeny, de az crintett szii10k, pedagogusok is mennyire uljekozatlanok a hallasscrulessel kapcsolatban. Ennek legfObb okakent a terapeuta hi{mya jelolheto meg. Problem at jeienl , hogy nines mcgfcle lo propaganda az e termlban mcgjeleno kiadv,inyokrol , helyi hozzafcrhctosegi lehetoseg nines. Sajnos aitalanos ervenylive tchclO 11Z is, hogy a szurdopedagogus jelentosege nem tisztazott, cmiatt az ismerosebb hangzasll logopediai fejleszlest kcresik .
EGYUTTMUKiiDES
15
Fe/ttflelezes a kula/as alapj(1II ax orsZtigos helyzelro/ A kutatasom soran tapasztaltak alapjan altalanos, orszagos ervenyu kovetkeztetesek
is levonhat6k: - Tudomasol11 szerint, a hallasserGltekrol megyenkenti kimutatasok nincsenek. Ennek egyik aka az, hogy az 8udio16giak kozt nines informaci6csere.
- Val6sziniileg orszagosan is igaz, hogy az audiol6giak felkeresese roleg a r
res is elmarad. Nines osszhang a sziin!s, meres, ellenorzes teren scm. A szli!ok, pedagogusok figyelmet nem hivjak fel a sztetoklippre, nem elleniirzik szakszeriien a hallokesziileket. - A tajekozatlansag alta lanos a szii liik , pedagogusok es a kiizvelemeny eseteben is. Ez kiterjed a hallasseriilesre, a hallokesziilekekre es a fejlesztesi lehetiisegekre is. - A logopedusok egyre jelentosebb szerepct kapnak, mi g a szurdopedagoglls szerepe ismcretlen. A speciaiis fejlcsztes illctve a komi fejlesztes jelentosegerol nem kapnak tajekoztatast. - A legtobb megyeben nines szurdopedagogus va6'Y nem l11uk6dik a korai fcjlcsztes. lavaslatok:
- Szukseg volna arra, hogy minden adatot szamitogepen r6gzitsenek. igy a megfelelo adatok hoz vale hozzliferes gyorsabba va lna.
- Jo lenne, ha minden megye keszitene szu letesi evek szerinti kimutatast a megyeben elii hallasseriiltekrol.
- Fontos lenne az orszagban mGk6do 3udiol6giak kozotti infonnaci6csere. igy k6nnyebb lenne minden megyeben a megye hallasseruitjeinek nyilvantartasa, meg akkor is, ha azok jelentos Tf!szet mas k6rhazakban latjak el. - Meg kell oldani a hallasserultek folyamatos nyomon k6vetesel a diagn6zis utan . A keszulekes meresekkel folyamatosan ellenorizheto a hal16keszulek mlikodese. Fontos lenne, hogy a keszlilekes meres eredmenyet a szurdopedag6gus is megkapja es azt a szli lonek es a gyermek pedag6gusanak ertelmezzc. - Sziikseges volna a hallasseriilt gyermek szuleinek rcszletesebb tajekoztatasa a hallasseriilesrol, hallokesziilekriil es karbantartasarol, a specialis fejlesztesi lehetiisegekriil. Sztetoklippel kell ellatni a sziiloket es megtanitani a hasznalatara. Tovabbi feladatok:
- szelesk6rli tajekoztatas megszervezese a mediak (TV, radio, lljsagok,
16
EGYiiTTMUKiiDES magazinok .. ) segitsegevei, a sziileszeteken felvi lagosito ftizetek kiosztasa. - altaianos felvilagositas a halhlssertilcsrol, a szurdopedag6gus fontossagar61. - titjekoztatas az integnlci6val kapcsolatos kiadvanyokr61 , valamint
it
hozzaferhetoseg bizlOsitasa. N6gnid megyeben termeszetesen a legfontosabb rcladata megycben e16 hallasseru h gyermekek minosegi ellatasa, a hclyi korai gondoz;;ls mie16bbi atszervezese, tovabb-
fejlesztese. A jov6ben erre egy fejleszl6 kozpont kereteben nyilik lehet6seg. Az elkepzelesek szerint 1998. szeptemberet61 team munkaban fol yi k majd a program. Tervezem az audiologia bevomlsftt is a ll1unkaba. Az eredmenyes fejleszteshez a komi feiismeres, a gyors es pontcs diagnosztizalas, a keszlilekkel va le korai ellatas elengedhetetlen . Fontos az audiologiak jelzese a terapeutaknak , a gyermek es a sziilak azonnali odair,inyitasa, hiszen a fejlesztes beinditasanak a leheta legkonibban kell megtortennie. Mivel eddig f6all~lsll szurdopedagogus nem vo lt a megye ben, a speci:ilis fejlesztes sok esetben elmaradt. Ennek a hiimynak a potlasat is jelenti egyben, hogy 1998. szeplemberet61 bekapcsolodom a megye hallasserliltjeinek ellalasaba. Fontosnak tartom, hogy olyan kapcsolatol epitsek ki a sziilakkel es a pedagogusokkal, amely a gyermek fejlesztesehez idealis.
EGYii'M'MUKiiDES
!l
CS3nyi ¥ ,'onnc
Jon a tavasz es a nvar... Ahogy hosszabbodnak a nappalok es melegszik az ida, egyre ttibb idat ttilthelnek a sziilak gyenneklikkel a szabadban, kertben, a jlitszoteren, Haszl1liljuk ki az ebbal a helyzetbal adodo alkalmakaL Akar a 2-3 eves gyerekkel is megbeszelheljiik milyen ruhat valasztunk ki. miert nem esik a donte-sunk a melegebb nadragra, dzsekire, mclyik ruha va16 a hOlllokoz6ba, kerti Illunkflkhoz. VegYlik cia a homokoz6 lapatot, a fornuikat.jatsszuk eimcg otthol1 , mire val6k. Vonj uk be a gyereket a pahll1uizasba, viniguitetesbc. Rajzoljuk Ie meg az liltetes elott . mi lesz majd a magbo l, pahintilbol. lIyenkor jol jon a naptar is, 3mibe bejcJolhetjuk kis rajzzal, mit is csimiltunk aznap. AZHin kesobb, mire tt~nyleg kibujt az uj kis n6veny, az 5-6 evesekkel, vagy ennel idosebbekkelmegallapithatjuk, a naptar segitsegevel, hogy hany napra volt sziiksog, mikor liltenlink vagy vetettlink. Lktassunk be kirandulasokat a hetvegere. Beszeljlink mar elare ezekral kis rajzok bevonasaval. Tlirgyaljuk meg akar mar a 3-4 eves gyennekkel, mit vigyiink es mit ne vigyi.ink magunkkaJ, mikor es hany crakor indulunk (naptar!), nezzuk meg a terkepen merre fogunk jarni, milyen jannuveket hasznalunk majd. Minel kisebb a gyermek, annal tobb rajzra es konkret szemleltetesre van szukseg. Jo, ha a kirandulason fenykepezunk, hiszen ezek a kepek segitenek majd az utolagos felidezesben. Az is hasznos, ha emlekeket gyGjtogetlink (pI.: autobuszjegy, toboz, termesek, leproselheto virag). Amit csak lehet ezek ktiziil is ragasszunk be napl6nkba. Hasznos segedeszkoz az elenk szinekkcl kicgeszitctt vonalas rajz is, Illely scgit a gyennek szalllara erdekes esemenyek rogzitcseben os kesabbi felidezeseben. (P I. : csiga a bokor alatt, csapjat hoi kinYlljtja hoi nem, vadviragot szedo csaladtag, labdf1zas, rara maszas, ivas a fornismil , stb.) A rajzoknak Illindig a gyennek erdeklodesehez kell igazodniuk. Lehel, hogya nagyobb gyerekct a tavcsovel vain nezel6des, eselleg a focizas ragadla meg leginklibb, egy kisebbet egy maszo bogar vagy a fejen feltort kemeny tojas. Minel kisebb a gycrmek annal nagyobb szukseg van arra, hogy meg a helyszinen kesziilj6n el a rajz vaZlala. Sokszor kicsit irfmyitani kelJ az esemenyeket,jobban elhuzva vagy eppen megteremtve azokat a helyzeteket, melyeket a gyennek kedvel, vagy felkeltik az erdekladeset. Ne mulasszuk el a szabadban a temleszel hangjaira iranyitani a gyennek figyelmel. A legtiibb gyennek meghallja a zugo patakot, vagy a forrasbol a kulacsba, vagy a tennoszbol a poharba folyo vizet, de probalkozhatunk madarhangokkal is. Lehet, hogy azert nem figyel fel a gyerek ezekre a hangokra, mert meg soh a nem hallona. Tisztazzuk, hogy nem folyamatosan sz61 a madar, varjuk es jeleztessuk az ujabb h"ngot, ha erre kepes a gyennek. Az allatkertben, vadasparkban hasonl6keppen jarj unk
II!
EGYiiHMUKiiDES
el, ne csak a iMvany ura\ja az esemenyt, mert az allatoknak is sokfeie hangjuk van. a mi dolgunk erre felhivni a gyermek figyelmel. Gazdag elmenyeket biztosithat a muzeumlatogatas vagy egyeb helyi esemeny is (PI.: gycrmekszinpad, kalonazenekar. epiilo ill vagy haz) . Gondoljllk aI, mi az ami a
gyermeket erdekelheti. nezziik at lak6helyunk hetvegi programjait, s ha alkalmas3t talalunk keszitslik azt e16. besz61gessiink r61a mar elore, rajzokkal is illusztnilva a varhat6 !aIVanyl. s a naplarba is bejelolve enn ek idopontjill. igy alakul ki a gyerl1lek-
ben fokozatosan az id6foga lom. Nem igaz, hogy a halhisseriihnek nines id6fogaima. csak a felnottek olykor nem tartjak szGksegesnek a H! maval vale foglalkozast. "mellesleg" meg nem ha\lja meg az evvel kapcsolat os rnegjegyzeseket a hallasserii lt gye-
rek llgy, ahogyan ez a hal16 gyenn ekne l tenneszetes. Ha gyakran hasznaljuk a naptart az esemenyek rajzos "beharangozasahoz", hamarosa n mege rti a gyermek, mira! is van szo. igy mcgtanul elore orli!ni a vart esemenynck, s pontosan tlldni fogja, mikor kerlil ra a sor, meddig kellmeg varnia. Sok a leheloseg, kis ol lele kk el gazdag ismerelekhezjllttalhaljuk a gyermekeket. Sokn!tuen segithetjuk a gyermekek tajekozotlsaganak fokozasat es nyelvenek gyampodasat a kesobbi isko!ai tananyag mega!apozasat. Csak meg kcll ta!alni a gyermek eletkorahoz igazodo, elvezetes orak kUlonbozo fonmiit. EZl a gyemlek nem 6rzi tallu!asnak, hanem a csa!addal kellemesen toltot! egyiittlelnek.
*** A husveti nyuszikaim Mar nagyo n vartuk testveremmel, Da viddal a hllsveti linnepeket. Igaz{m r6gota szerettlink vol na egy nyuszit. Husvet elott ket hettel jott e l a nagy pillanat. A sajat zsebpenztinkboll1legvehetti.ik az idtalunk kinezett nYllszit. Roger-kemel. igy kcrcszteltiik el. az e lse pillanattol kezdve. Korol1lfekete vo lt, cs rogton a sziviinkbe zartuk. Nagyon otlhonosan crezte magat nalul1k. Sokszor kiengcdtiik ugrillni a szobill1kban. Hamar megismcrt mindent, CS sokszor felugnilt az agyamra, 11 puha takarora. N<'lgyon szcrettem sokat simogatni es szivesen hagyta is magat. Sokszo r l1lentunk vele futkarozni a jatsz6terre. Husvel utlm egy masik aranyos nyuszikat fogadtunk be. 6 feher volt, a rule es a szemc korUI barnas szinezet(i. 6 volt Nyuszi-Muszi. Rogton j6ba lett Roger-kcmmel is. Ezutan mar kettoji.ikkel jatszottunk . A tisztantartasuk - es a lakas takaritasa - azonban egyre tobb idobe keri.ilt. czert aprilis vegcn szol11oruan vittiik el egy videki ismcroshoz, aki sok nyuszit neve!. A l1li nyuszikitink ki.ilon helyet kaptak mila. Rcm elem, meg sokszor meglatogathatjuk oket. Az lljsag hritoldalitn en vagyok Roge r-kemm cl. Fischer Alldrfls
EGYiiT'l'MUKiiDES
19
HIREK A SOROS ALAP i TV ANY a seriilt gyennekekkel kapesolatos nemzetk6zi integraci6s tapasztalatokat ismerve, segit-i a mi integracios torekveseinket is. Egyesliletlink-alapitvanyunk 1996-ban lehetaseget kapon 4 db Mierovox ado-veva keszulek vasaria.sara, melyekcl a szGl6k ken!sei alapjein az integraltan tanula gyennekek reszere kolcsonziink ki. Fenti kesziilekek k6zott az cf,ryik osszealliulsban cgy ado kesztilekhez kct db vevo csatlakoztathat6, mivel ott egy osztalyban kCl halhlsseriilt gyennek tanul. Ez a parositas kezdettal az a segitseglikre s2Olgal, a t6bbi kesziilekeket az igenycknck es a sztiksegleteknek megfelelocn haszmiljak a niszorul6 tanul6k. Szinten a SOROS ALAPiTV ANY tette lehetave a .. Megis kinek a felelassege?" c. kiadvanyunkat, mel yet angol nyelven is kiadtunk . Ezeket a tajekoztato fUzeteket a k620ktatasban munkalkodok szamara szemelyesen adjuk at. foko2Ott figyelmliket Hrve az integnici6s feladatok mcgoldasa teren. Az angal nyelvi verziol a klilfOldi partnerszervezetek szlilai IFEPEDA - Hallasseriilt Gyennekek Szlileinek Nemzetk6zi Sz6vetsege I reszere, valamint kiilfOldi tamlroknak es gy6gypedag6gusoknak ILosonei nemzetkozi gy6gypedag6gus konferenciakon I adtuk at.
EI6fizetest kaptunk az Internetre. Ennek segitsegevel sok hasznos tapasztalatra tettlink szert. Mivel a magas telefonszamlak kifizeleserejelenleg nines mfikodesi koltseglink, most egy idare kenytelenek vagyunk ennek hasznalatat felfliggeszteni . Egy tavalyi palyazatunk alapjan - melyrol elozo lljsagunkban mar hirt adtllnk - nehany gyogypedagogus egyevi korai fej leszta munkajat honoralta a SOROS ALAPiTVANY. Mindazon gyerekek akik idaben jutnak megfelela pedagogiai segitseghez, nagyobb esellyel veszik az integracios akadalyokat mint az ilyen fejlesztesben nem reszeslilo tarsaik .
• 1998. mareiusaban a Barezi GlIsztav Gyogypedagogiai Faiskola audiologiajan, valamint a hallasserliltek ket videki intezmenyeben jart Lisa Nind angol alldiol6glls. UtazasM a Phonak ceg hazai kepvise lete tette lehetave. Dgy ttmik az ilyen jellegii iranymutat6 tanacsokra meg nagy szukseg van Magyarorszagon. Neill lehet elegge hangsulyozni, hogy COleg a mereseket es a kesziilekek beallitasat vegza szakemberek munkajan mulik a kornyezet beszedenek hozzaferhetove tctele a gyermekek sZchmira, vagyis az akusztikus benyomasokra alapozott nyelvi fejlodeslik .
20
EGYUTTMUKiiDES
ISMET MORAG CLARK Ez ev majus 16-tll1 Morag Clark asszony, nemzetk6zi tan(lcsad6 ismet hasznos gyakorlati tanacsokkallatta el az egybegyrlit sziiloket es a korai fejlesztessel foglalkozo gyogypedagogusokat. Megcrositcs t adolL hogy minel hamarabb kap a hallassertilt kisgyermck hallo-
kesziilekct, annal hamarabb jut ki a csend vil{tgab61. A keszi.ih!kcl az alvasi e.s a fiirdesi idol leszamitva alland6an kell haszmilni, hiszen a ftililnk is mlik6dik egesz nap. Amelyik gyerek nem egesz nap hasznalja. az kesobb tanulmcg hallani e.s tenneszetese n beszeln i is, egyuttal a beszcdminosege is rosszabb lesz. 1-1£1 a kisgyerck kiveszi a keszi.ilcket, azl kovetkezetesen vissza kell lenni, elterelve a figyehnt:1 az lljabb kivete!to l. A haszmi.latra par hel alatt meg lehe! szoktatni . A hall 6 keszi.il ckj 6 mlik odcset es az iltcsztek hibatlansag~il illland6an ell enorizni kell. A sipolast nem ugy kell megszuntetni, hogy a hangero-szabalyoz6 gam bot alacsonyabb allasba tekerjuk a gyermek szamara elOirtmil, hanem az illesztekel kelt folyamatosan kontrollalni (ncm csuszott-c ki, vagy nem t6r6tt-e cl a eso vagy nz illesztektest). A ha1l6keszlilekekkel kapcsolatos aitalanos muszaki inform3ei6krol a "Fog6dzo - sziklamaszashoz sziiloknek" c. kiadvanyunkban olvashatn:.Jk. Morag Clark ezuHin n!szlctcs Hijekoztatast adOIl az iskolaskor c iotti tudnival6krol. Az / el'es /I(l/lcisserii/f kisgyerekkel ugyanllgy kell foglalkozni mint a hasonl6 koru hallo gyerekkel, csak tabbet. alaposabban. Osszefiiggo mondatokban kell vele beszclni. Kezdetben nem u szavakat, hrmclll a bcszcd duilmmit erzekelik. Ha c::.ak szava kaL mondunk , az ncm ~ld cleg infonn{lci6t a gyerekne k, s kesobb termeszetellenes hangminosegel, gorcsos beszedel ered menyez. Sok rillllikus j,itck, enekles, mOIld6kcik segftik a hclyes bcszcdncvelest. Alland6 ismctlcsekrc van sziikseg. 3 eves kortOl a hallasserlilt kisgyerck sziu11£ira minden cscmc ny mcgheszeiesc egy nyelvi 6rfmak foghat6 fel , anc lktil, hogy leiilncnk vele tanulni (pI. : a mosni val6 valogatasakor. szekn!nykipakolaskor rengeteget lehet beszelni aIT61 , hogy melyik ruha mekkora, kie piszkos vagy tiszta. milyen sziniiek stb., rozes k6zbcn, bevasarhis k6zben a nyersanyagoktol kezdve a rozes mCll eten keresztiil az edenyekig stb.) Az apava! k6z6s automosas, biei klijavitas sorim, kozlekedes kozbcn so kfe le lehetoseg ad6dik a beszelgetesre. em extra nyelvonikra van szGkseg, mert a l11indennapi elet nagyon sok lehetoseget kinal. KerGllli kell a tllizott artikul{l!{ISt. A kisbaba e16sz6r hangot ad, kesobb gagyog, halandzsa nyelven beszel. M.C. l11utatott cgy at lagos kepeskonyvet. A boritoja egy biciklit abrazolt, gyerekekkel. Otletkent ell11ondta, hogy a bieiklil - ha mas nines keznel- cllehet kesziteni pl. gYUTmabol.mlkozben a f'elepiteset is vegig lehel beszcl-
EGYUTTMUKiiDES
21
ni. Emberket is lehet ugyanigy gyurmabol kesziteni, s "iiiltetni a biciklire. Meg lehet kerdezni, mi tortenik..majd? A v{liaszt is mi adjuk meg kezdetben. Fontos. hogy a kepeskonyv vegig a mi kezlinkben Icgycn, hogy ininyitani tudjuk a beszelgclest. Kes6bb j6 kerdesekkel - 8mire nem csak egyszavas viliaszok adhat6k - lehet egeszllloll-
datos valaszokat elvarni. Ismetlod6 tapasztaiatok, ismetIOd6 helyzetek segitik az ftlland6 iSJ11Cllest. A szlil6i segitseg nelkUlozhetetlen. Ne a szemet hasznalja a gyerek a rule helyen! Fontos, hogy
mil ycn beszedk6rnyezcl veszi k6ri.il. A TV, a computer idiinkent "villanypasztomak" jo, ha el vagyunk foglalva . Beszedfejlesztcs szempontjiIb61 csak akkor j6 - korialOzott ideig - ha a felnctt is ott til, es alland6an hangosan mondja a gyereknek a sz6veget, mert a TV, a computer hangja gephang. es a nyelvi szint is mas. Magatartas-neve!esro! is szo esell. Dicserettellehet bi ztatni , erositeni, ha valal11ijot csimil a gyerl11ek, e ll110ndva a dicsero szavak kierdemleset a csaladtagoknak is. Meg kell tan ulni egy helyben iilni, eliiszor csak 5-10 percig, majd fokozatosan hosszabb ideig, mikozben a sziilovel egyiitt rajzolnak, kivagnak. ragasztanak. gyunnaznak stb. sok beszeddel kiserve. M.e. hatarozoUan a jeleles e llen foglalt allast, tobbek kozon azert is, mivel a jelnyclv grammatikaja clter a hangos beszed grammati kajat61. A jelelessel a beszederthetiiseg sem fejliidik . A jelelessel kapcsolatos tapasztalatokat. ve lemenyeket a k6vetkezo lljsagunkban megprobaljuk reszletesen k6zreadni .
Pi!!i Lajoslle
A hallassariilt gyermekek integralt Dyodai, as iskolai ellatasanak helyzete Magyarorszagon - egy kulalas eredmenyei Az 1993-as tanevtol kezdod6en kutatomunka ( Perlusz es ll1unkatarsa. ) indult el a Barczi Gusztav Gyogypedagogiai Tanarkepzii Fiiiskoia Hallasseriiltek Pedagog iaja Tanszeken, melynek celja a hazankban integT
EGYUTTMUKiiDES
22
talmaz az integralt ncveles megval6sita.sanak elosegitl~sere. Ugyanakkor a konkret megvaI6sit
°
EGYii'l"l'MUKiiDES
23
({is, mivel ennek allagos ideje a 36 honapos korra teheto. A felismen!s es a kesziilekes
ellatas kiiziitt eltelt ido az enyhe nagyothall6 csoport",il volt a legkisebb, mig a kiizepsulyos es sulyos nagyothall6k eseteben ez egy ev vol\. Az enyhe nagyothall6 csoportnal tapasztalt kedvezo eredmeny oka feltetelezhetoen az volt, hogy a hallasseriilt gyennek a mleszeti megbetegedes okan val6szinGIeg mleszeti kezeles alatt alit, valamint az enyhe halhisseriiles kedvezo tenyezot jelent a hal16kesziilek kivalasztasa es beallitasa szempontjab61. A izallasseriiies felismerese es a lzall6kesziitekkeJ tonemo el/litas kijz611 ehell clt/ag egy ev komoly "alrd/tato tenyezot je/em a hallas- es bes=ed Jejlesztese szempollljab61. Tovabbi vizsgalatokra lenne sztikseg annak eldontesere. hogy miert nem koveti a felismerest es diagn6zist a leheto ieg&'Yorsabban a ha1l6keszu!ekes ellatas. Vizsgalati eredmenyeink arra utalnak, hogy a kesedelem hatter
24
EGYiiTTMUKiioES
arTa vonatkoz6 infonn{lci6t is kaptunk, hogy az ado-vevo haszmilata korulmenyes, illetve a gyerlllck nem szereti hasznalni, mertjobban latszik, mint a hall6keszUlek. A fogado tobbsegi osw\lyokban uralkodo szocialis legkor, a hallasseriilt gyenllek elfogadasa, beilleszkedesenek faka nyilvanva l6an kihat az ad6-vevo keszuiek hasznalaleival szembeni attitudokrc. Az integralt hallasseriilt gyermekekkel foglalkozo kutatas kovetkez6 kerdescsoponjaban arra kerestiink vaiaszt, hogy milyen j ellemz6kcl mutatnak az integnllt hallasserGIt gyennekek a nyclvi 5zint. a tanuhisi teljesitmenyek, a tanulasi szokasok es az iskohin kivUli elfoglalts,igok tekinteteben. Kivancsiak voltunk arra is, hogy milyen fObb l11otivumokjellclllzik a szlil6k integrait nevelesre vonatkoz6 valasztasat, illetve hogyan jeJlemczhet6 a sztil6k es a pcdagogusok kapcso lata az integnilt hallasserlilt gyennekek eseteben. Laplink k6vetkezo sz~iImlban az e kerdesekre vonatkozo vizsgalati eredmenyeket kozoljiik. Perllls= Andrea
GONDOLATOK A KDlOKTATlS TERULETEROL Az elmlilt idobcn t6bb fontos, az oktatast erinto t6rveny es intezkcdes hitott napvihigot, de a kivitelezesben sajnos felrecsusznak egycs font os torekvesek. I. A Kozok!a!"s; Tii r ve ny A Kozoktatasi T6rveny I 993-ban lehetove tette, hogy a serult gyerekek egyiitt. tehat integrflitan tanlilhassanak cp H'trsaikkal. 5 ev elteltevel az oktatastigy felsa veze· tese rna mar pozitivan a ll a seriilt gyerekek integ raci6jahoz, de a kivitelezes elott ma mcg szamos akadaly all. Az oktat{ls fo lyamataba ma meg alig kerlilt az integracios m6dszereket elsajatito fialal gy6gypedag6gus gencraci6. A szegrcgaci6s m6dszereken nevelkedett gy6gypedag6gusok egy resze meg mindig nehezen Iud megbaratkozni az integraci6 tenyevel, holon nalunk ugyanez a gyogypedag6gus genenicio kez· demenyezte a nemzetk6zi tapasztalatok alapjan az integnlci6 bevezeteset, s ismertette meg a sziilokkel is ezt a lchetoseget. A Barczi Guszt{lV Gyogypedag6giai Tan;irkepzo Foiskola intcgraci6s torekve· sci mellett a Civi l Szcrvczetck is elOreviszik az tigyet. A Mozgaskorl{nozottak Egyesiiletcinck Orszagos Szovetsege 1M EOSZI egisze alatt ot eve mukodik a Mozgaskorlatozottak Intcgraci6jat Segito Pedagogusok Munkak6zossege, mel yet az integralt ncvclesben n!sztvcvo intezmenyek vezetoi es munkatarsai hoztak letTe a tapasztalatcserc es a szakmai tovabbfejlesztes erdekeben. Jelenlcg a munkak6zQssegnck - a specialis intezmenyeken kiviil-mcg 71 1l10zgaskorlatozottakat integnil6 "nonnal" inu!zmeny a lagja. Az Orszagos Utazo Szakmai Szolg,'lIatot a BICEBOCA Alapitvany hoz((1
EGYUTTMUKOOES
25
JetTe. hogy utaz6tanaraival segitse aZan intezmenyek ell
zott gyerekeket integnlltan gondoznak, nevelnek. oktatnak. de nem tudnak jelenleg specialis elhltassal foglalkozo szakembereket alkalmazni. Legfontosabb feladatuk: biztositani a mozgaskorlatozott kisgyermekek eselyegyenlosegct, az ep gyerekeket megtanitani a serGltekkel val6 egyuth~h!sre, es megteremteni az integnici6s intezmenyek szamara a szukseges szakmai, anyagi, jogi felteteleket. Mindez a MEOSZ integracios beallitottsaganak koszonhet6. Nalunk ezl a munkar fOleg a Gy6gypedag6giai Foiskola igyekszik e16segiteni, mivel a Siketek es Nagyotha1l6k Orszagos SZQvetsege rna meg nem az integraci6ban erdekelt. igy a mi egyestiletunknek es alapitvflnyunknak kell ezt a munkat fokozatosan felvallalni. Ehhez azonban ki kell harcolni, hogy a SINOSZ reszere atutalt koltsegvetesi tamogatasi keretb61 - az iden ez 105
milli6 Ft volt - ar{myos reszt biztositsanak a Szovetseghez nem tartoz6 SZlil6k a Hallasseriilt Gyermekekert Egyesiilet es Alapitvany integn\cios, fejleszt6 es egyeb ismeretterjeszto munkainak ellatasahoz. Muth, Jakob: "Valamennyi gyemlck egyuttes nevelesenek tamogatasa a muvelodespolitikaban" cikkebol idezve: " Az integraci6 nem egyeztethet6 ossze a specialis iskolai felveteli eljanls rendszerevel". Ez a modszer, irjak, - ahogyan ezt a fogalom is kifejezesre jlltta~a - a special is iskolarendszer egyes tipusaiba, vagy agaiba val6 Felvetelt szabaIyozza azoknak a fogyatekos gyermekeknek az eseteben , akik az aitalanos iskolaba kiv!mnak felvetelt nyemi, ehelyett a specialis nevelesi sziikseglet megallapitilsara van sziikseg az iskolaba val6 belepeskor, de ugyanakkor ennek a megallapitasnak a pennanens felulvizsgalatara is sziikseg van az iskolaido egesz tartama alatt. Naiunk is id6szeru lenne mar olyan bizottsagok ietrehozasa melyben integraci6ban jartas gy6gypedag6gusok, integraci6s tamiri-tanit6i gyakorlatban jartas pedag6gusok, esetleg szul6i reszvetel mellett donthetnenek, javasolhatnanak integnilt 6vodai-iskolai elhelyezest serult gyennekek szamara, egyuttal arra is torekedve, hogy a feltetelek minei szelesebb korben val6suljanak meg, s minellobb oktatasi intezmeny valjon befogadov". II. Pcda goguskepzcs, t ova bb kepzcs
A Muvelodesi es Kozoktatasi miniszter intezkedett a pedag6guskepzes- es tovabbkepzesr61 is, mel yet minden erintett szuksegesnek is tart. A gyakorlatban sajnos ez sem a varakozasoknak megfeleloen alakult. A pedagogusok eddig is reszt vettek szaktantargyi tovabbkepzesben, de siirget6 szukseg van a pedag6giai-pszichologiai tovabbkepzesre is. Az anyagismeret minden szakmaban alapfeitetel. A pedagogus szakma sem mell6zheti a gyerek testi, szellemi adottsagainak megismereset, s figyelembevetelet a pedagogiai munk"ban. Meg kell ismemi a gyerekek kiilonboz6, egyeni kepesseget, kiilonboz6 haladasi tempojat, hogy ezek figyelembevetelt~vel differencialtan foglalkozhassanak veluk . Ez az alapja a seriilt gyerekek sikeres integracios beilleszkedesenek is.
26
EGYUTTMUKiioES
A pedagogus kepzes- tovabbkepzesben eelul tiiztek ki, hogy minden pedagogus kotelezo jelleggel megismerje, elsajOtitsa a serult gyerekekkel kapesolatos alapveto ismeretekel. Sajnos a kotetre rttgo tovabbkepzesi kinalat ezt alig vetle idaig figyelembe. Erert is nagy jelentosegG a fogyatekosok egyutlnevelesi (integracios) pedagogiaja szakirimyU tovabbkepzes a Barezi Gusztav Gyogypedagogiai Tanarkepzo Foiskolan. A kepzes 1998. szeptembereben indul. Az akkreditalt kepzes a kulonbozii tipustl fogyatekos ta-
nul6knak a "em fogyatekosokkal vale integralt oktatasara es egyuttnevelesere keszit fel a tobbsegi iskola keretei kozotl. A kepzes nogy feleves, jelentkezni a Foiskolan (de. Veraszto Mihalyne igazgatasi ov-nel, tel.: 342-1379/42 mell.) lehet. III. T:lIl kii nyv Orvendetesen mcgn6tt a tankonyvkim'tlat, de ez scm mentes a problcmakt61. Ekkora kimilatb61 "chez kivalasztani a megfelel6t mindaddig, 31111g a gyakorlatban ki
"em probfliHik. A szlil6k sziumira komoly anyagi nehezsegetjelent a tank6nyvek megv3sariasa.
A Magyarorszagi SzGl6k Orszagos Egyesulete alaposan tanuhminyozta a tankonyvhelyzetet, es megallapilotta, hogy ,.A tankonyvpiae szereploi - a tanulok, a szul6k. az iskola, a terjeszt6k es a kiad6k - nincsenek egyenlo piaci pozici6ban. A tank6nyvct a
lanar valasztja, a tanul6 haszmilja, az iskola rendeli meg, de a kiad6 es a terjeszto bryarapodik , s az allam IAf'V Rt.1 jut adojovedelemhez es oszlalekhoz. A kereskedelmi
bankok pedig biztos kamatjevedelemhezjutnak, ugyanakkor az egesz rendszert a szli15k finanszirozZc;k. Ha a szUI6k felkeszUltek, akkor az iskolaszek segitsegevel, azon keresztul megakadalyozhatjak az irrealisan magas artl vagy a rossz minosegu tankenyvek megrendeleset." A szuloi osszefogas elso sikerenek tekintheto, hogy az I998-99-e5
tanevben a Nemzeti Tankonyvkiad6 nem emeli a tankonyvei adt. Vegleges ll1egoldas az ingyenes tankonyv lenne Isz6tilrak, atlaszok stb. kive'televell. Ennek lehetoseget a valasztasi programok sorim a partok is felvetettek. Egyik sajtoertekezieten a ll1i egyesuletUnk aztjavasolta. hogy kezdetben a nagycsahidosok, a rossz anyagi korUlmenyek kozott cl6 csaladok es a serUIt gyerekek sZiimara tegyek ingyenesse a tank6nyvet, vagyis azok sziumira akik csahidi potlekra jogosultak. Penzugyi felmeressel kiderlilhet, hogy a 50kfele tamogutasbol kitelhet-e a tankonyv ingyenesse tete Ie. Addig is a Magyarorszagi Szuliik Orszagos Egyesulete
kezdemenyezte a tankonyvtamogatas osszegenek 150%-os emeleset. Fenti szervezet lapjaban a "Pelik:in"-ban megjelent cgy cikk, melyben arrol adnak hirt, hogy az Orszaggy{iles megsZc1vazta azl a koltsegvetest ll1odosito javaslatot mely szerint a szUloi szervezetel - Sz1ll6i Munkak6zessegel vagy IskolaszeketmGkodteto oktatasi intezll1enyeknel ezen szervezet mGkodtetesi celjaira ellatottankent (ez lehet ovodas, iskolas vagy kollegista) az eddigi SO,-Ft/ fO osszeg helyell ISO,-Ft/fO osszeg igenyelheto a fenntartotol. Peh Lajoslle
GEERS HALLOKE5Z0U:K
Mi segitiink hallani! A Sziilok a Hallasseriilt Gycrmckckerl Egyesii lcllagjai NALUNK KEDVEZMENYESEN VAsAROLHATNAK A kedvczmeny merleke a fizclendo osszcg 15% -a!
Mit kinalunk ezert? • Tcrilesmenles hallasvizsgalalol, a Itallokesziilek bevizsgalasat cs szamilogcpes beallilast • Terltesmcnles kcsziilcklisztilasl, kisebb javilasokal • HaUokcsziilekek szcles valaszlekat • Elcmckcl, cgycdi es modul illcszlekckcl, cgyeb larlozekokal • Lcgkorszcrubb kiegeszitO berendezesekcl (Fcnyjclzo rendszcrck, lanar-diak FM kommunikalorok, zsinor nelkiili fejhallgalok, indukcios hurkok, slCloclippck, papucsok sib.) • Korszeru hallokesziih!k liszlltoszcrckcl es cszkozokcl
HoI? - Budapesl, V. ker. Revay koz 2. (a Bazilikaval ,zemb,n) - Gyo r, Szcnl Jmre ul 41. (
- Miskolc, Kerpely Anlal u. I. (a Diosgyori Kor haz RendelOinlczelenck I. emclctcn)
Ujonnan nyHo iizleleinkrol folyamalosan lajekozlaljuk Onokc!.
NYOMTATV ANY
DODD
