II
EGYUTT
,'~ol\eS
~
\\,\\l
A "SZULOK A HALLAsSERULT GYERMEKEKERT" ALAPiTV ANY idoszakos kiadvanya 1994. szeptember
V. evfolyam 2. szam
A "Sziil6k a halbisseriil! gyermekekert" Alapitvany es a szerkeszt6seg cime: 122 1 Budapest, XXII. , Gerine u. 116. Tel.: 226-23-52
.. -
Nyilri emlek a tiiserdiii taborr61
Kedves Szul6k! Fo ly6iratunk most valamivel terjedelmesebb a megszokottm\l , igy pr6baljuk p6tolni a nyari kiesest. Ebben a szamban tobb a kOlfOldi , mint a hazai hiranyag. Reme ljOk, hogy a forditasok elnyerik tetszesOket, hasznos informaciokat kOzvetitenek. EgyesiiletOnk a most indul6 tanevben IS rendszeresen tartja Osszejovete leit minden h6nap utolso csotOrtoken a Fiiiskoia Bethlen teri epOleteben . Ezen talalkoz6k kereteben be szeretnenk mutatni a Fiiiskoia Szurdopedagogiai Tanszeke altai kolfOldOn vasarolt videofilmeket, es vendegeket is hivunk . Az oktoberi osszejovetelen uti beszamo lo lesz a korai fejlesztesriil es az integraci6s munkar61 Svajcban. E helyen kOszOnetet is szeretm!k mondani ket szemelynek, akik az elmillt h6napokban nagyon segitettek az egyesOlet es az alapitvany munkajat. Az egyik dr Sardy IIdik6 jogasznii, aki Onzetlenol segitett egyesOletunk vezetiisegenek az alapitvany jogi lag tisztilzatlan ogyeinek rendbehozatalaban, valamint az oktatasi torvenybiil az integraci6t erintii valogatas osszeililitasaban. A masik a Contarex ceg vezetiije, Karsai Henrik ilr, aki egy kOnyveliit biztositott az Alapitvanynak. Varjuk leveleiket a megadott levelcimen, es ezekben beszamol6ikat, kerdeseiket, javaslataikat.
Az egyesillet vezetifsege Szamlaszamunk : "Sz016k a hallasserOlt gyermekekert" Alapitvany Takarek Bank, MNB 219-98698, 701 130-408-as szamla Trijntje de Wit-Gosker:
A sziillfk, mint partnerek * J6gondolat, hOb'Y nagy figyelmet szentelnek a "SzOI6k, mint partnerek" temanak a Salamaneaban rendezett UNESCO konfereneian. A "SzOI6k, mint partnerek" cim val6ban alkalmas a vitara. Egyebkent, ha elhisszok (elfogadjuk), hogy els6sorban a sz0l6k felel6sek gyennekeikert, es mi ezt igy gondoljuk, akkor a cimet jobb lenne "Szakemberek, mint partnerek"-re valtoztatni. Meg fogjak erteni, hogy en, mint egy 14 eves, Down-szindr6mas lany edesan yja jobban szeretem a "Szakemberek, mint partnerek" eimet, de mint "/Ii
Az eloadas az 1994-ben Salama nca ban rendezett UNESCO konferencian hangzott el.
2
fOiskolai tamir szivesebben veszem a "SzOlok, mint partnerek" timet. Azt kivanom , hogy ennek az eloadasnak a vegere ertsek meg, hogy nagyon fontos igen nagy energiat fo rditani az egytittmiikodesre es a jol kiegyen sulyozott partneri vi szonyra a szUlok es a tanarok kOzOtt. Mindenek e16t! neh{my informaciot fogok nytijtani onOknek a fogyatekos gyennekek oktatasanak teJilleten tapasztal~ato tarsadalmi fejl6desr61 Hollandiaban. Ezutan az altalanos iskolai tanarok specialis szUksegleteire Osszpontositunk, azokera, akik akadalyozott gyermekkel fo glalkoznak a normal osztalyban. Meg fogjuk nezn i, hogyan tudn ak a tanarok es a szOlok partnerkent miikodni. Azt is szeretnenk megvizsgalni, hogy milyen nebez a kiegyensulyozott partnerkapcsolat kifejlesztese a specialis iskolakban a sztilok es tanarok kOzOtt. Hogyan tudnak a szOlok es a tan arok partneri kapcsolatokat letesiteni ? Mint minden kapcsolatot, ezt a szol6k es a tanarok kOzOtt is sztintelenOI apolni kell melegseggel, szeretettel es tOrelemmel. Az el6adas vegen nehany eszrevetelt teszek a sztilokkel es tanarokkal kapcsolatban. A
vtiltozo ttirsadalom
Hollandiaban a seJilIt gyennekek szUlei egyre ramenosebbek lettek. Egyre tObb esetben kerik, hogy egyenjogU szakemberkent fogadjak el oket a gyennekeikkel kapcso latos pedagogiai es didaktikai temaj ll vitas kerdesek soran . Es igazuk van, hiszen a gyerek sajM testtik gyenneke. Ki ismerheti jobban ennek a gyenneknek az erzeseit es kivansagait? Ki tudja a sztil6knel jobban betOltelli az antenna szerepet? Hollandiaban a szUI6k nOvekvo szarnban szeretnek fogyatekos gyennektiket olyan nonnali san iskolaztatni, ahogy csak lehet. Tudjak, hogy a lehet6segek nOvelhet6k amenuyibeu elkezdOnk elni veltik. Ezek a sztilok a kezdetekt61 a tenneszet"s kOmyezetet probaljak meg felhasmalni. A tenneszetes kOmyezet a gyennek szUletesekor iudul ' a csaladban. EIs6sorban a szUl6k felel6sek azert a modert , ahogyan gyennekOket oktatjak. Hosszu id6szakon keresztUl a hivatasos szakerto volt az, aki a denteseket hozta. Ezek a szakert6k ugy veltek, hogy a legjobb a gyenneket a hasonlo fogyatekoso kkal egytit! a specialis iskolaba helyezni, megadva szarn ukra a legspecialisabb oktatast, amire szOksegiik van. Az iskolai kOmyezetet a lehet6 legnagyobb mertekben hozzaj uk igazitottak . De nem realizaltak, hogy ez az adaptalt kOmyezet hasadekot kepez majd a specialis iskola es a gyermek tenn eszetes kom yezete kozOtt. Egyre tobb olyan szol6 van azouban , aki mar nem fogadja el, hogy gyeml eket specialis intezmenybe koldj ek. Es az altalanos iskolak tanarai nOvekv6 szamban fogjak segiteni ezeket a szOl6ket , hogy beteljesitsek alm aikat. Elfogadjak a gyenneket, mint altalanos iskolai osztalyuk tanulojat. Kepesek ana, hOb'Y megtegyek ezt, ha elegend6 infonnaci ot es kepzest kapnak, es amennyiben meb,vannak a szemelyi es anyagi feltetelek. Holl andiaban a specialis oktatas a special is iskolakban a siketek iskolajaval indult. Ez 1790-ben volt. Az alapitot Gyot-nak hivtak. Pedagogus volt . A specialis iskolak minden tipu sat szakemberek alapitottak. Az 190 1-es 3
Kedves Sziil6k! Foly6iratunk most valamivel terjedelmesebb a megszokottnal, igy pr6baljuk potolni a nyaei kiesest. Ebben a szamban tobb a kOlfOldi, mint a hazai hiranyag. Remeljok, hogy a forditasok elnyerik tetszesOket, hasznos informaciokat kozvetitenek. EgyesOletOnk a most indulo tanevbe n is rendszeresen tartja osszejoveteleit minden h6nap utols6 csOtortoken a Fiiiskoia Bethlen teri epOleteben . Ezen talalkozok kere!eben be szeretnenk muta!ni a Fiiiskoia Szurdopedag6giai Tanszeke a ltai kOlfoldon vasaro lt videofilmeket, es vendegeket is hivunk. Az oktoberi osszejovetelen uti beszamol6 lesz a korai fejlesztesriil es az integracios munkar61 Svajcban. E helyen koszOnetet is szeretnek mondani ket szemel ynek, akik az eimult h6napokban nagyon segitettek az egyesOlet es az alapitvany munkajat Az egyik de. Sardy IIdik6 jogasznii, aki onzetlenol segitett egyesOletOnk vezetiisegenek az alapitvany jogilag tisztazatlan ogyeinek rendbehozatalaban, valamint az oktatasi tOr.venybiil az integraci6t erint6 valogatas Osszeallitasaban. A masik a Contarex ceg vezetoje, Karsai Henrik ur, aki egy kOnyveliit biztositott az Alapitvanynak. Vilrjuk leveleiket a megadott leveicimen, es ezekben beszamol6ikat, kerdeseiket, javaslataikat
Az egyesatet vezetifsege Szamlaszamunk : "SzOlOk a haliasserOlt gyermekekert" Alapitvany Takarek Bank, MNB 219-98698, 70 I 130-408-as szam la Trijmje de Wit-Gosker:
A sziiltlk, mint partnerek * 16 gondolat, hogy nagy figyelmet szentelnek a "SzOI6k, mint partnerek" temanak a Salamaneaban rendezett UNESCO konfereneian. A "SzOI6k, mint partnerek" cim val6ban alkalmas a vit3ra. Egyebkent, ha elhisszOk (elfogadjuk), hogy els6sorban a szol6k fele16sek gyermekeikert, es mi ezt igy gondoljuk, akkor a eimet jobb lenne "Szakemberek, mint parttlerek"-re valtoztatni. Meg fogjak erteni, hogy en, mint egy 14 eves, Down-szindr6mas lany edesanyja jobban szeretem a "Szakemberek, mint partnerek" eimet, de mint *' Az eloadas az 1994-ben Salamancaban rendezett UNESCO konrerencian hangzott el.
2
f6iskolai tamlr szivesebben veszem a "SztiI6k, mint partnerek" einlet Azt kivanom, hogy ennek az el6adasnak a vegere ertsek meg, hogy nagyon fontos igen nagy energia! forditani az egyOttmiikMesre es a jol kiegyensiIlyozott partneri viszonyra a sztil6k es a tanarok k6z6tt. Mindenek elotl nehany informaei6t fogok nyiIjtani onoknek a fogyatekos gyermekek oktatasanak terOleten tapaszta!ttato tarsadalmi fejl6desr61 Hollandiaban. Ezutan az altalanos iskolai tanarok speeialis sztiksegleteire osszpontositunk, azokera, akik akadalyozott gyermekkel foglalkoznak a normal osztalyban. Meg fogjuk nezni, hogyan tudnak a tanarok es a sziil6k partnerkent miikodni. Azt is szeretnenk megvizsgalni, hogy milyen nehez a kiegyensiIlyozott partnerkapesolat kifejlesztese a speeialis iskolakban a sziil6k es tanarok kozott. Hogyan tudnak a szii16k es a tanorok partneri kapesolatokat letesiteni? Mint minden kapesolatot, ezt a sztil6k es a tanarok k6zott is sztintelentil apolni kel1 melegseggel, szeretettel es ttirelemmel. Az el6adas vegen neMny eszrevetelt teszek a sztil6kkel es tanarokkal kapesolatban.
A vtiltozo ttirsadalom Hol1andiaban a serOlt gyermekek sztilei egyre nlmen6sebbek lettek. Egyre tobb esetben kerik, hogy egyenjogiI szakemberkent fogadjak el 6ket a gyennekeikkel kapesolatos pedagogiai es didaktikai temaju vitas kerdesek soran. Es igazuk van, hiszen a gyerek sajOt testtik gyermeke. Ki ismerbeti jobban ennek a gyermeknek az erzeseit es kivansagait? Ki tudja a sztiloknel jobban betolteni az antenna szerepet? Hol1andiaban a sztil6k novekv6 szarnban szeretnek fogyatekos gyermekiiket olyan normalisan iskolaztatni, ahogy esak lehet rudjak, bogy a lebet6segek novelhet6k amennyiben elkezdtink eIni velOk. Ezek a sztil6k a kezdeteklol a termeszet"s komyezetet pr6baljak meg felhasznalni. A termeszetes komyezet a b'Yermek sztiletesekor indul · a esaladban. EIs6sorban a szli16k felelosek azert a modert, ahogyan gyermektiket oktatjak . HossziI idoszakon keresztul a hivatasos szakert6 volt az, aki a donteseket hozta. Ezek a szakert6k iIgy veltek, hogy a legjobb a gyermeket a hasonlo fogyatekosokkal egyiitt a speeialis iskolaba helyezni, megadva szamukra a legspeeialisabb oktatast, amire sztiksegiIk van. Az iskolai komyezetet a leheto legnagyobb mertekben hozzaJuk igazitottak. De nem realizaltak, hogy ez az adaptalt komyezet hasadekot kepez majd a speeialis iskola es a gyermek termeszetes komyezete kOz6t1. Egyre tobb olyan szlil6 van azonban, aki mar nem fogadja el, hogy gyemleket speeialis intezmenybe ktildjek. Es az altalanos iskolak tanarai novekvo szamban fogjak segiteni ezeket a sZliloket, hogy beteljesitsek almaikat Elfogadjak a gyermeket, mint altalanos iskolai osztalyuk tanul6jat Kepesek arra, hOb'Y megtegyek ezt, ha elegend6 informaeiot es kepzest kapnak, es amennyiben megVannak a szemeIyi es anyagi feltetelek. Hol1andiaban a speeialis oktatas a speeialis iskolakban a siketek iskolajaval indlllt. Ez 1790-ben volt Az alapit6t Gyot-nak hivtak. Pedagogus volt . A speeialis iskolak minden tiPllSa! szakemberek alapitottak. Az 1901-es 3
oktatasi t6rveny ota minden gyenn ek tankOt eles Hollandiaban. Ett61 az id6pontt61 kezdve rendkiv(i1 sok tanulo jiu1 a specialis iskol akba. Ezeket a specialis iskolakat egyebkent 6k maguk is tovabb specializaltak. A vegere 16 fele kOl OnbOz6 iskola volt: siketek iskolaja, nagyothallok iskolaja, magatartaszavaros gyennekek iskolaj a, beszectproblemas gyennekck iskol aj a, iskola tanulasi nehezsegeket mutatoknak, iskola a sulyos ertelmi stIiilteknek stb. Egyre tObb gyennek valt a "nonnaiistol" eltcr6ve es egyben a t6bbi specialis gyennekt61 is . kOlOnbOz6ve. A folyamatnak soha sincs vege. 1992-ben a holland gyennekek kb. 7 %-at oktattak specialis iskolaban. A szOl6k es maguk a fogyatckos szemeLyek vol tak azok, akik eli nditottak a szegregacios fol yamat megvaltoztatasat. 1970-ben a siket fiatalok kertek az OktatasOgyi Minisztert olyan feltetelek bizlOsitasara, amelyek megkOnnyiti k az :\tjarast az altahinos iskolakba. A vakok, a mozgasserOlt es az Melmi fogyatekos gyennekek sZOlei kOvettek 6ket. 1985-ben peld{ml megkezdOdOtt a Downszindromas gyennekek integracioja 4 ki s!''Yemlekkel. 1993-ban mar t6bb mint 250 - 4 es 15 ev kOz6tti - Down-szindromas gyennek vett reszt egyeni integracioban az altalanos iskolai osztalyokban. 230 k'tiIOnbOz6 iskolabajarnak. Hollandiaban a legtObb osztalyban 30 vagy annal is tObb tanul o jut egy tanma. Ezeknek az iskolaknak tenneszetesen kOIOn segitsegre van sZOksegOk ahhoz, hogy megvalositsak a fogyatekos gyemlekek egyeni integraciojat. A felteleleket a Miivel6desi Miniszterium kOzvetlenOI a befogado iskolaknak biztositja. Peldau!: egy olyan iskola, mely 6- 12 eves Down-szi ndromas gyenneket oktat heti 8 oraban, egy plusz tanart kap. Egy 4-5 eves gyennek szamara 4 ora igenyelhet6, amelmyiben szOkseges. Ha harom azonos fogyatekossagil gyennek jar ugyanazon iskolaba, ami ritkan fordu l e16, kevesebb plusz orat biztositanak a hannadik gyerek szrumira. Fontos tudni, hogy a szol6k sajat tenneszetes k6myezetokben valasztanak iskolat, a leheto legk6zelebbit. Azokban az iskolakban, melyek befogadj ak a kOmyek Osszes gyenneket, nem lesz igazrul lehetoseg arra, hogy speciali s osztalyt inditsanak. Mint tlldjak, a szakemberek szeretnenek specialis csoportokat letrehozni. a 5z016k viszont nem . Hollandiaban nincs hagyomanya a specialis osztalyok szervezesenek az altalanos iskolakban . Ez a teny teszi lehetove Hollandia szlilnara, hogy az iskolai integracio fejl 6deseben ugrast tegyen. Ugrast a specialis iskolAtol az altalrulOs iskolai osztalyig. Mas orszagok atiltal probaItak meg egy lepcsOfokot beiktatni, hogy specialis osztalyokat es ikeri skolakat hoztak lelre az integralt oktatas kiindul6pontjakent. A masodik szakasz azonban, az atmenet a specialis osztalyb61 az altalanos iskolai osztalyba az esetek nagy reszeben sokkal nehezebben realizalhato. Hollandiaban kezdettol fogva csak kOzvetlenUi es nonnal , heterogen csoportokba pr6b!t1tllnk inte!,'!"alni . Meg csak nem reg kezdtOk, de nagy fejlMest tettOnk Az az almom, hogy Hollandiaban specialis osztalyok inditasara az altalanos iskolakban soha nem kenll SOL 4
RemClem, hogy az aita lanos iskolak klinikai osztalyokat (specialis segil6 reszlegeket) fOb'Ilak szervezni, ahol a specialis szUksegletii gyennekek annyi
specialis segitseget kaphatnak. amennyire csak szuksegUk van. Tisztazni kell , hogy egy klinikai osztaly sohasem lehet specialis osztaly. Minden gyemlek eb'Y integralt osztalyhoz tartozik es a nap folyaman valamennyi id6re atmehet a klinikai osztalyba, hogy megkapja a plusz megsegitest. Ami lyen hamar csak lehet, a gyermek visszat';r osztalytarsaihoz a rendes osztalyba. Ez egy JO cel, amiert kUzdeni lehet. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a specialis iskolak rendszere Hollandiaban tovabbra is fennmarad. Nem vagyok a specialis intezmenyek ellen ameddig van nak szOl6k (es gyerekek), akik igenylik ezt a vedett helyet, mely elkalonUI a tarsadalomtol. A sz UI6k azok, akiknek va lasztaniuk kell . Soha ne a szakemberek dontsek el, hogy a gyermeket egy bizonyos intezrnenybe helyezzek, ha a szUI6k nem akarjak azt. Hasonl6an nem j6 rabeszelni a szal6ket, hogy fogyatekos gyermekU ket aitalimos isko laba helyezzek. Vannak szU lok, akiknek tul sok problem at okoz, hogy maguk oktassak fogyatekos gyenn ekti ket. Kerem, hogy adj ak meg nekik a valasztas lehet6seget, hogy gyermekUket specifllis iskolaba iratj ak, vab'Y sem. Egyre tobb tanar es mas szakember dolgozik kemenyen azon, hogy megvalositsa annak lehet6seget, hogy a fogyatekos b'Yermek termeszetes kOmyezetet annyira meger6sitse, hogy megel6zhesse a gyennek szegregaci6jat. Ann ak erdekeben, hogy ezt a helyzetet megvalositsak, a tanarok megtanulj ak a gyenneket a csalad egy tagjakent kezeln i. Ezekre a problemakra bsszpontositva a sziil6ket egyenl6 partnerkent fogadjak el.
Szliljjk es tanlirok az integrlilt osztlilyokban
)
A tan aroknak , akik reszt vesznek a fogyatekos gyennekek aitalanos iskolai egyeni integraci6jaban "maguknak is megvannak a specialis szUksegleteik." EIs6 helyen van szUksegUk infonnaciokra, ismeretre a fogyatekossagrol : a vaksagrol vab'Y a Down-szindr6mar61. Infonnaci6ra van szUksegUk a tanul 6r61: erdeklOdeserol, szemelyiseger61, karakterer61, motivaciojar61 , tanulasi kepesseger61. Infonnaciora van szUkseguk a csalMrol: azonossagtudat, kultuTiilis legkor, foglalkozas. Masodik helyen segitsegre van sZOksegUk, specialis tanulasi program okra adaptait anyagokra. EzenkiVOI a tanaroknak szUksegU k van olyan kepzesre, mely a heterogen osztaly szervezeserol, oktatasar61 sz61. Emellet! meg kell tanulniuk, hogy hogyan foglalkozzanak az osszes tanu l6 es szUleik erzelmi reakci 6ival, nemcsak a fogyatekos tanul6k szUleivel. Az osztalyban meglev6 pedag6giai legkOr nagyon fontos kerdes, amit ovni kell. Azoknak a tanaroknak, akik az aitalanos iskolai osztalyokban tanitanak, nincs tapasztalatuk a specialis oktatasban. A szUI6k pedig nem szakem berek. Ez kOnnyiti meg, hogy egymaSl egyenl6 partnerkent fogadjak el. SziiksegUk van
eb'Ymasra.
Az altalanos iskolai tanar infonnaciot kerhet a sziil6kt61 a fOb'Yatekossagr61 , a gyemlekr61, a csaladr61 es a jov6r61. A tanar segitseget kerhet a szUl6kt61 a gyakorlati probJemak megoldasaban pI. "hogyan tanitsak meg a gyenneket a vece hasznalatra" vagy "hogyan foglalkozzanak a kommunikaci6s problemakkal az osztalyban". Neha a szOl6ket kerik meg arra, hogy leveleket irjanak, melyekben specialis anyagokat ill. mas segitseget kemek az iskola szamara. Arra is Olegkerik a szOl6ket, hogy adjanak javaslatokat gyenneklik szeOldyes jov6beli terveinek elkeszitesehez: "mil yen keszsegek es ismeretek elsajatitasa fontos a gyennek szamara". A legtobb szOl6 nagyon szivesen partnere a tanamak . Tobbnyire nagyon molivaltak abban, hogy eb>yOU dolgozzanak a tanarral, hogy egyOu tekintsek at az anyagokat es m6dszereket, hogy eb>yOU oroljenek mindannak a fejlMesnek, amit a gyennek megtesz, s hogy egyUtt erezzenek csal6dottsagot az eredmenyek neikOli tapasztalatok miatt. Neha a szOl6k nehezen talaljak meg a j6 partnerseghez szOkseges egyensiIlyt. !lyen kerdeseket tesznek fel maguknak: "Mennyi infonnaci6t nyiIjtsunk a gyennekr61, a csaladr61 es a fogyatekossagr61? Mit tegyOnk sZiil6kent, amikor kommunikaci6s problemakat tapasztalunk a gyerekek kozott? Mennyiben kerhetjUk meg a tanart es az iskolat arra, hogy specialis programokat keszitsen?" Hoi van a hatar aj6 partnerseg es a ke!lemetlenked6 szOl6k kOzott? A szOl6k es a tarrar megegyezhetnek partneri viszonyukr61 : a tamimak meg ke!l igemie, hogy nyiltan megmondja, amikor a szill6k Ilil sokat kemek. Arr61 is vilagosan megatlapodhatnak, hogy milyen gyakOIi legyen a szOI6k es a tanar kOz6Ui kapcsolat. Minden tanar klilonb6zo. Az egyik tanar azt szereli, ha naponta beszel a sZiil6vel , a masik azt, ha egyszer egy heten, ill. egyszer egy h6napban. A probJeOlakt61, a gyerrnek korat61 es fogyatekossagat61 is fugg, hogy milyen gyakori kapcsolaUartas szOkseges. Olykor a fogyatekos b'Yerrnek szUleinek specialis kepessegOk van ana, hogy eszrevegyek a csoporton belUli kozossegi problemakat. Gyakran hamarabb tudnak ezekr61 a problemakr61, mint a tanar. Ezekre fontos azonnal reagalni, nehogy tovabb n6j6n a problema. Amikor fokoz6dnak a k6zossegi problemak, legtObbsz6r a legsebezhet6bb gyerek az aldozal. Megha a sziil6k nem is pr6b3ljak megoldani ezeket a problemakat, legalabb sz61nak a tanamak, hogy mi is t6rtenik. llyenkor a tanar reagalhat a csoportra. Elmondhat6, hogy a kozossegi legkor gyakran kellemesebbe valik egy heterogen csoportban, ha egy nyilvanval6an serolt gyerrnek tartozik a csoporthoz. Ezen csoportok tagjai t6bbet gondolkodnak es beszelnek az elet min6seger61 es ertekeir61, mivel oda kell figyelniUk egy gyerekre, felelosseggel tartoznak erte. Ez nagyon e\6mozditja az emberi detrol val6 gondolkodast es azt, hogy hogyan kell egyOu elni ugyanabban a koz6ssegben. A szuI6k es a tanarok k6zoui partnerkapcsolat a bizalomra epiil. Bizni kell a gyermek lehet6segeiben, a csoport pozitiv er6feszfteseiben es egymasban, mint tanit6 feln6ttekben. Mindenkinek megvan a maga felelossege es feladata. Ha a partnerkapcsolat nem alakul ki, ha a sZOlok es a tanarok nem valnak
6
szovetsegesekke, ennek kovetkezlllenyei lesznek a gyennekre lH!zve. Neha az is szUksegesse valik, hogy a gycilnek iskohlt valloztassoll . SZlUifk es tanarok a specialis iskolakban
A special is iskolai tan aroknak elvileg ugyanolyan specialis sziiksegleteik vannak a fogyatekos gyemlekek OklalaSaban , mint az altalanos iskolaban lanit6 kollegaiknak. De a gyakorlalban a szulokkel valo kapcsolaruk mas. Ezeknek a szakosodott lanaroknak az az erzesuk , hogy nekik szakkepzettebbeknek, hozzaertobbeknek kell lenni Uk, mini amilyenek a szUl ok. Neill merik Illebrmutatni hatarozatlan sagukat, ketsegeiket azzal kapcsolalban, hogy hogyan Mnjanak a gyerekkeL A szUI 6k azl varjak el 101Uk, hogy mindenl 11Idjanak. Azi gondoljak, hogy a specialis iskolaban minden anyag rendelkezesre a ll. Ez a leny nemileg kihal a sziil6k akti v reszvelelere. A szul 6k il gy erzik, hogy nem oszloznak a felelossegvallah\sban ugy, ahogy ez az altalanos iskolai lanar eseleben tOrtenik. Atmhazzak a felel6ssegiiket a special is tanma. Az iskola es az otthon kOzotti lavo lsag kiegeszil6 problemava va lh at, amennyiben a gyennek nem a szomszedos iskolaba jar. Ezek a lenyez6k nem kedveznek a kiegyen lilett partnerkapcsolatnak. Hollandiaban a specialis oktatasban reszesiil6 gyerm ekek szUlei gyakran alarendeltnek erzik magukat. Ez az adattarol6 rendszemek koszonheto. Torvenyesen minden gyerekr61 keszul a specialis iskolaban egy dokllmentum. A sliiloknek betekintesi joguk van ebbe az adaUMba, de ha ezl az iskola nem ajanlja fel, a szul6k nehezen kerik. AMI felnek, hogy a lanM majd arra gondol, hogy nem bimak az iskolaban. A specialis iskolakba jaro gye rekek sliilei feltehetoen hasonl6 kerdesekel tesznek fel, mint az integralt gyenn ekek szUi ei. Hoi van a hauir a reszl vallala, a kovetel6 es a kellemetlenkedo sziil6k kOzOtt. Kiilon problema ezen sziilok szacnara, ha nagy a ki\l onbseg a tanarok es a szUI6k kOzott a gyermekrol va lo gondolkodasban, hOh'Y nines va.laszta.si iehetoseg, nines ITIasik iskola, ahova vinni lehet a gyerm eket. A sziil6knek l'"b'Yon el6vigyazatosaknak kelilenniUk . A legtobb specialis iskolai tanar tudja eZI, es megprabal j6 kapcso lalot kialakitani a sZiil6kkeL A szul 6k es a tanarok mindannyian a legjobbal akarj ak lenni a gyerek erdek ebert. Nagyon hasznos lehet mindk el fel szamara ha oszinten tudnak beszelni ezekrol a dolgokr6L Hollandiaban egyre alt alanosabba valik, hogy a specialis osztaly tanAra minden szOlol meghiv a lanev kezdeten, hogy kbzosen besze lgessenek az adott kiilon leges csoport tanan yagar6L Jly madon a sZUlok kepesek nemi halast gyakorolni az iskola programjara. I . sz, javaslat:
Kivanatos lenne, ha a szUI 6knek tObb lehel6seguk voln a arra, hogy a kOvelkez6 tomaban lanfolyamra jarhassanak: "hogyan banjak a gyennekem tanitajaval", kOlOnosen akkor, ha a gyerekn ek specialis szuksegl elei vannak .
7
Minden kerdes, mely ezeken a lanfolyamokon feimerul , nagyszerii tanan yag lesz a tanArkepzes szamara!
A szllllik minttan6rok A legtObb szOl6 nem hivalasos lanar. De a lanilas minI olyan , a szOl6k lermeszeles feladala. A)6 pel dan kivol, hogy hogyan kell elni es viselkedni, a nonnOk es az ertekek kozvelitesen till, a lanitas fonlos resze a gyennek fej lesztesenek otthon es az iskolaban is. KejJesek-e a szOl6k ana is, hogy ugyanolyan j6 lam\rok leb'Yenek, minI az oszlalyfOnok, kOI OnOsen a fogyalekos gyermek eseleben? Nehany ember szerinl nem . Ok att61 felnek , hogy ezek a szol6k till sok idol fognak eltolleni b'YennekOk gyakorollalasaval ahelyett, hogy ja!szananak SIb. Att61 lartanak, hOb'Y a sznl ok tanitasi m6dszere a "kognitiv jartassagok" leren negativan hal majd az iskolaban hasznall m6dszerekre. Yelemenyem szerinl j6 dolog, hOb'Y a szOlok annyi ideig tanitjOk gyennekeikel, ameddig a szOlok es a gyerekek egyO!! szeretoek igy dolgozni. Idealis lehel az otlhon es iskolaban hasznalt m6dszerek egymasra hangolasa. Az azonban nagyon sok energia! emeszl fel , hogy valaki alland6an szolo os lanar is legyen egyszerre.
Hollandiaban megvizsgaltuk, hogy milyen fontos eb'Yszerre meghivni mindkel felel , a sZOlokel es a tanarokal ugyanarra a lanfolyamra. Ha a Downszindr6mas gyenn ekek olvasaslanilasi m6dszererol szervezOnk lanfolyamol, gyakran megtortenik, hogy a lanar megkeri a szOIOl, hogy jOjjOn vele. Mi ana OsztOnOzzok a tanarokat, hogy legyenek igy. Kesobb azulan gyakran elmondjak, hogy milyen fonlos is volt a szulovel egyiilt reszl venni a lanfolyamon . Nem minden szolD akar belefolyni fogyatekos gyennekenek iskolai tanitasi modszereibe. Ez rendben is van' A csaladnak lehetosege kell legyen ana, hogy tenneszeles uljat jarja. No eroltessOk, hogy a szol6k tObb idol tOltsenek fogyatekos gyemlekUkkel, mint amennyil tObbi gyennekUkkel tOltenek altalaban. De ha szeretoek gyennekeiket maguk is lanitani, kerem adjuk me g nekik a lehet6segel, hogy ezl megtegyek . Yelemenyem szerinl a szOlo a legjobb lanar, amit egy gyerek kivanhat maganak, mert a tarsadalom dol gai egyre bonyolultabbakka valtak (ezt fejl6desnek hi vj uk). Az iskolakat evszazadokkal ezelott csak azert lelesitettek mert elkezdtlik elhinni, hogy csak a szakemberek kepesek lanitani a gyerekeket. Es azl is, hogy a special is szUksegletii gyerekekel csak a specialis lanarok Illdjak lanitani. GnOk meg mindig bizhatnak ebben . De en azt hiszem, hOb'Y a szidok is nagyon j6 lanarok lehetnek . Nehany hettel ezelolt egy oklalasi mllzeumban voltam . Latlalll egy papal, aki a bolyg6k egi mozgasar61 beszelt a lanyanak es lattam egy anyill, aki azt magyarazla a fiainak , hogy a hieroglifak egyfajta benlk . Lehel hOb'Y nem olyan sza batosan magyaraztak, minI ahogy egy lanar lenne kepes, de egy nagy adag szerelele!!el lettck ezt. Ugyanebben a mllzeumban a gyerekeknek alkahnuk nyilt arra, hogy megtapaszlaljak a fogyalekosok tol 6kocsijaban valo kozlekedes erzesel. Rem ek 8
szarakozas volt. Egyszer csak jolt egy tol6kocsis felnalt ferti. Egy gyerek felkialtott: "Nezd anyu, egy igazi tolakocsil" A mama zavarba jon a felkialtast61 es nem tudta, hogy hogyan is reagaljon, de a tolakocsis fe rti visszaszalt: "Es egy igazi ember is van benne!"
1. s;.. ja vaslat: A sZOla kn ek, akarcsak a tanaroknak, ja lenne, ha t6bb lehetasegOk volna kozasen olyan tanfolyamokra jami, melyek a specialis tanitasi madszerekral szalnak. Inform:lci6 a slerzorol os munk:lj:lrol Trijntje de Wit-Gosker nehany tan itasi madszert fejlesztett ki Downszindr6mas gyermekek szamara. Kozismert olvasasi m6dszereral "Lezen moet je doe", (Olvasas a cselekves soran), mely azon alapul , hogy kapcsolatot epitsen ki a gesztllsok, hangok es betilk kOlOtt. A piktogram olvasas is resze a m6dszemek. A piktogram olvasas a kovetkezakeppen fest:
mmm mama
iszik
kave
mmm
Trij ntje de Wit a Beszedpedagagiai Szeminan llm tanara, mely a specialis tanarkepzes nemzeti intezmenye. Az olvasas es a Down-szindramas gyermekek egyeni imegraci6ja az rutalanos iskoJaban temakorokben ad ela. Saja! maga is egy Down-szindr6mas gyermek edesanyja. Mas szolakkel es tanarokkal egyiitt a kezdemenyezte a VIM letrejottet I 986-ban, me ly a Down-szindr6mas gyemlekek integraci6jat elasegita tarsasag. A Down-szindramas, egyenileg integralt gyermekek SZanla az altalanos iskola als6 tagozatan az I 980-as 4 fOral I 994-re 260-ra emelkedett. Am ikor a projekt elindult, az elsa integralt gyenn ek 6 eves volt. Most kb. 14 evesek. Kelta kozolok jelenleg kazepiskohlba jar. 5 szOl6 keres kOlepiskoJat a kovetkeza tanevre. Az OktatasOgyi Miniszterillm nemi konnyitest fog adoi azon kozepiskolaknak ,. amelyek Down-szindra mas gyennekek integraci6j M Iatjak eJ. Az 1994. jlinius 3-an es 4-on Hagaban tartott "Mindenki egyOtt (K) OW" konferencia temaja a kozepiskolai es szakkepzesi integraci6 volt. Ez Hollandiaban ela fogia mozdit ani az Ogyet: jelenl eg a VIM celja az, hogy megszervezze a segito lehetasegeket a kozepfokil oktatasban. A VIM sikere a kovetkeza tenyezakan alapul: A VIM a sZOlak es a tanarok kozas szervezete, melynek celja az integralt oktatasr61valo gondoskodas. A VIM els6sorban az integniciora koncentrai es nem a Down-szindr6mara. Ennek a proj ektn ek a sikere ata mas ertelmileg elmaradott gyerm ekek is altalanos iskolaba jarnak. A VIM nem a Down-szindr6masok egyes(i1ete, es a hagyomtmyos sziil6 szervezetekkel sem rokon.
9
Hollandiaban nincsenek specialis osztalyok. Ha a szOl6k az inteb'facio mellett teszik Ie a voksukat, akkor a b'Yennek egye'nileg lesz integralva az altalanos iskolaba. A Down-szindromas gyennekek altalanos iskolai oktatasat konnyit6 intezkedeseket kozvetlenOI az OktatasOgyi Miniszterium adja: egy plusz tanart heti 8 oraban. A szUl6knek nem kell a kbrlllyitesekert helyi szinten harcolniuk. A VIM nem a specialis iskolak segitsegevel probaJ integralni, hanem a segitseget irgynevezett, tamogato iskolak adjak. Ezek altalanos als6 fokir iskolak, melyek sikeres tapasztalatokat szereztek az integraci6ban. A Beszedpedag6giai Szeminarium segitsegevel , mely egy nernzeti tanarkepz6 intezmeny, az altalanos iskolai tanarok eppugy, mint a sztil6k tanfolyamatokat latogathatnak az integracio es a tanitasi modszerek temajaban. Nagyon hatekony, ha a szUl6k es a tanarok egylitt jarhatnak ugyanazokra a tanfol yamokra. (Forditotta: Perlusz Andrea) • 1994. juniusaban a spanyolorszagi Salamancaban keriilt sor az UNESCO vilagkonferenciara, mel ynek temaja a specialis szuksegletii gyermekek es fiatalok integralt nevelese volt. A konferencia ajanlasait legkozelebbi szamunkban tesszuk kOzze. (Lapunk egyik cikke mar e konferencia egyik eI6adasa. )
Mirek belfOidrolkiilfOidrol
• 1994. szeptembereben avattak fel a hallasseru ltek debreceni intezeteben a Korai Fejleszt6 os Integnlcios Pedagogiai Szakszolgalatot. A debreceni szakszolgalat a maga nemeben hivatalosan az elso ilyen tipusu reszleg, j6l1ehet hasonlo munka mar e!indult a hallasserultek mas iskolaiban is. • Modern, a gyermekek ellillasara alkalmas berendezessel felszerelt audiologiai reszleg kezdi meg mukbdeset az I 994/95-0s tanevtOl a Barczi Gusztav Gyogypedagogiai Tanarkepzo Foiskolan. Kedves Sztllok! Kerjiik, hogy leveleiket, javaslalaikat a kiivetkezli cimre jun.asdk cI: "Sziilok a halhisseriill gyermekekert" Alapitvany
1221 Budapest XXII .• Gerinc u. 116. Tel.: 226-23-52
• A "Szulok a hallasserult Alapitvany klubja gyermekekert" minden hOnap utolso csotortdken, 17 orakor tartja OsszejOvetelet a Gy6gypedag6giai Tanarkepz6 Foiskolan (Bp. VI! Bethlen ter 2) Ezen a videki szuloket is szivesen lilljuk. 10
~
9yetekeknek
~
9yetekeknek
~ 9yetekeknek J§
KOSDOSSZEI Vezcsd az lillatokat odu, abol Iaknak!
~~~ W;Cil\ ~~\.: .
0lI
,
~'
<>
"
~
..
-
-cJ
/
C,
(~§ {
<::} ~
t
t , ~-
-=~l
i
r ~
l-
(, /10t 7/ ) I I
J) /
.
. I
I
~
9yerekeknek
<\%
9yerekeknek
~ 9yerekeknek j§
I
r--~----~,-----------------·----~
~z;ne:d ki
I
Ez a sapka Ez a
sal
,
sarga .
vilagoskek .
Ez a kabat barna_
Ez. a ci po
f eket.e _
~
9yerekeknek
~
9yerekeknek
~ 9yerekeknek J§
TRf;rAs KEPEK Kere sd meg. mJ furcsa ezeken a kepeke n! Mese ld el a MamAdnak!
~
~
9yerekeknek
9yerekeknek
~ 9yerekeknek .j
KAKUKKTOJAs Minden sorban egy kep nem Wik a tobbi koze. Me1yek ezek?
EB
~.
I-':
tr
~
CD
o
~ fy '
~
~
~ .
j)
~ (r~r---J: -!1 ". <~
~J
.. ~
"-.~ ,, ' .' \ ~ ~ ~ /4
~ ~
~
OTTHONI FOGLALKOZAsOK
1(iziigyesseg
MANUS A 4. EVUKBEN LEVa GYERMEKEK SZULEINEK ([olytatas) Folytatjuk az Ernst Kiphard nemet pszic hologus konyve alapjan megkezdett ismertetest a fejiodes fontosabb gyakorlati cillomasair61 :
Onalloan oitozkOdik A gyennek teljesiti a kivanatos szintet, ha segttseg nelktil fel tudja venm egy ruhadarabjat, pI. zoknijat, cipojet, nadnigjeit, kabMjat. Felig teljesit ezeo a szinten, ha csak nehezen vagy csak esetenkent kepes e [e1adat teljesitesere.
Gyufasdoboz kinyitasa Tegyunk e16szor egy gyongyot, kavicsot, vagy cukrot egy gyufasdobozba, razza meg a gyermek. hogy erz6kelje, van benne valami . A gyennek akkor teljesiti a szintet. ha nivezetes nelkiil onill6an kinyitja a dobozt. Felig teljesiti a feladatot. ha eioslor meg kell neki mutatni , hogyan is nyilik a doboz, vagya nyitasra fel keU sz6litani.
Cukorkat kibont A gyennek akkor teljesiri a feladatot, ha csak az ujjait hasznalva bontja ki a papirt, f61reteszi azt, 6s kiveszi a cukrot. Felig teljesiri a feladatot, ha segitsegkent a szcijilt is hasznalja, vagy csak ritkan kepes onal1o teljesitenie.
t
Tornyot epit 8 kockabOl Biztassuk arra a gyenueket, hogy a kockiLkat egymasra helyezve tomyot epitsen. Ha om1110ao felrakja mind a 8 kockat, j61 teljesitett. Ha csak 4 vagy 5 kockilt kepes felrakni , felig teljesitette a fe1adatot.
Koroket rnasol Rajzoljunk egy kon ugy, hogy a gyerek ne hissa, hogyan csinaltuk. Adjunk neki papin es ceruzat. En essOk meg vele, hogy ugyanil yet kell rajzolnia egy masik papirra. Majd forditsuk meg a sajat papirunkat, es rajzoltassuk a gyenneket . A feladatot akkor teljesitette a gyerek, ha legalabb ket zart kort kepes rajzolni ot kiseI"l et utan. A fonnanak nem kell tOkeletesnek lennie. A feladatot felig teljesitene a gyennek, ha csak egy kon tud rajzolni .
Vjjaival rneglartja a tollal vagy cerudt Rajzolas kozben fi gyeljtik meg a gyenneket, hogyan tartja az iroszerszeimot. A feladatot akkor teljesitene, ha a szokasos modon. a htivelykujj , mutatoujj es kozepso ujj koz6tt tartja a tollat. Felig teljesitett a feladat, ha meg kell mutatni neki a helyes tanast .
~)
Megrnossa es rnegtorli a kezet 15
Teljesitene a fel adatol a bryennek. ha onal!6an kinyilja a csapot. alaposan megmossa a kezel szappannal, leobliti azt , elzitrja a csapol, es megtorli a kezeit egy t6rtilkozovel minden segitseg nelku!. Felig teljesitett a feladat, ha a kezmosas es a lorl es felUletes.
EJ '\
Csavaros doboz, kulcsok A gyenneknek Ie kel! rodnia csavami egy csavaros doboz fedell:t . es a kulcsot megforditani egy zarban. A feladalot akkor teljesitette, ha mindket tevekenysegre egyedul kepes. Felig teljesitcne a feladalot. ha nehezsegei vannak a megoldas sorim. vagy csak egyet leljesitett .
6:J.
,I.":J.-......
Labdal es csigal formaz W ~ _. Puha, konnyen fOllnalhato gyunnab61 fonnazzon a gyellnek eloszor egy t6bbekevesbe gombolyu golyol. majd alakitsa ezt at egy hossza bb hengen e, melybol csigat vagy kor aJaku kolbaszl fonnaz. A feladatot akkor teljesitette felig, ha csak az egyik fOlmat tudja megval6sitani . Kel ponl kozott vonalat buz . ---. KortilbelUi egy kezllyi tavolsagra rajzoljunk ket eros pontol egy papirra. Ezutan mutassuk meg a gyermek"llek, hogyan kotheta ossze ez a ket pont egy egyenes vonalla!. Majd rajzoljunk ket ujabb ponlot, es bi ztassuk a gyenneket ezek osszekotesere. TeljesiteltTlek vehetjuk a feladatot. ha harom kiserl et utan egyenes vonalat hitz a gyennek. Felig teljesitett a feladat, ha a vonal huililrnzik es bizonytalan. de egyertelm uen osszekoli a ket pontol. ;
01101 hasznal Tartsunk a gyellnek ele ket-ket ujjunk keze esippentve, es kifeszitve cb'Y vekony papiresikot (kb. I em szeles). es biztassuk a gyenneket, hogy az olloval vagi a kene a papirszeletet . A feladalot akkor teljesitene. ha nehany kiserlet utan nehezseg nelktil t6bbszor is elvagia a gyennck a papirt. Felig Ieljesitette a feladatot . ha csak egyszer tudja elvagni. (folytatjuk) (Forditotta es atdol gozta: lIr. Csdnyi Yvonne) Susanne Schmid Giovannini:
Vegii/ ..•.........•.... siker A 7 eves Jerome masfel eves koraban ab'Yhartyagyuliadasban betegedett meg. 9 honappal a gyogyul asa utan jott eloszor hozziun terapiara. Ket fiil m6gotti keszHleke volt es egy vibratora is. Eddig az ida pont ig semmilyen hangra nem reagalt. Elsa benyomasom az volt, hogy egy teljesen magaba visszahuzod6 gyerek, akiral lepergett minden kozeledesi kiserlet. Egyeti en torokhan gon kivo] semmilyen hangot nem adott, es nehany gesztust hasznalt csak. 8 honap telt e1, mire az elsa eredmeny megjelent. Jerome elkezdett jatszani velem, es megprobalkozott egyes hangok utanzasaval is. A dobon kiViil azonban 16
scmmilycn hangra nem rea galt. A vibratort tObbn yire elutasitotta. Egy pszicho16giai vizsgalaton j6 intelligenciat allapitottak meg nala. 1990 nyaran Jerome mar majdnem 4 eves volt, amikor a sztl16k a coc hl earis implantaci6 mellen dOnt6ttek. Jerome beszede ekkor egy- os ketszavas mondatokb61 al it, elkezdett olvasni es nagyoll kifejezo, temleszetcs gesztusokat hasznalt. A hangjanak jobb cscngese lett. Sajnos kidertllt a miiternel, hogy az elektr6dakat nem tudj ak bevezetni a mar eresen elc sontosodott csigaba, hanem csak ezen kivUl tudjak elhelyezni. Az els6 beallitasok soran megis mutatkoztak eredmenyek ab ban, hogy luiny han gra reagalt. Ezzel egyid6ben azonban a jobb arcfelet is elhiIzta. Az elektr6dokat ezen ki kapcsoltak, es vegill odajutottak, hogy az operaci6 sikenelen volt . Rovid ide mulva a sziilok mcgismertek a hannoveri Cochlea Implantaci6s KOzpont sebeszet, a beszelgetest kivizsgaJ>is kavette, mely vegti l odavezetett, hogya szakorvos ke szen alit a mUtel megismetiesere. 1993. janu arjaban ismet megmiitattek a ki sfillt , es a fOorvosnak sikerult a csigaba 8 elektrodat benltetnie. 1993 . maj usaban tapasztaltam el6sz0r, hogy Jerome ismen mondatokat mar meg tudott kii lOnbiiztehl i a fijleive!. A gyakorl ast az 6 eseteben maskent csinaltam, mint szoktam. Id6kOzben Jerome mar na!''Yon f(iszokott a szaj r61 olvasasra es az olvasasra. Egyertehn(ien tudtomra adta, hogy a csak hallassal zajl6 b'Yakorl atokb61 nem kef. igy az olvasasra alapoztam a l11unkat. Hamarosan mar utanozta a ritmllst, fo lytatta a mondat olvasasat, amint en abbahagytam, es egeszell magat61 a hangsulyozasomat is atvene. Most mar eltelt egy ujabb ev azota, hogy a miitet eredmenyesebb volt. Megtanult feli sme mi szamos kOmyezeti zOrejt, reagal a nevere, fe lismeri az osztalytarsai nevel, es most mar kesz a hallasi gyakorlatokra is. Az ismert mondatokat minden vizualis segitseg nelkOI is differencialja. M egvaltozott magatartasa valamennyiiink szamara nagyon font os. Na!'''Yon baratsagos es kOzlekeny lett, a beszede nagyot fejl6dan, eni a viccet, beszedet a halhisaval ellenorzi. Nagyon gyakran "fiilel". Neha behunyja a szemet, amikor elolvasott egy mondatot, es becsukott szemmcl megismetli . Ekozben azonnal raj On, ha kihah'Y0tt egy szat, vagy rosszul ejtene. Barmilyen erde kes is legyen az arank, ha a folyosor61 meghallja az elso gyerekhangokat, azonnal kOzli "Tanarn6, mar szOnet van ~" . (Forditotta: dr, Csanyi Yvonne)
Afogyatekos gyermekek iskolai integraciojanak lehetosegei es hatarai Gondolatok Armin Lowe professzor eiifadtissorozattiroi A professzor 5 napos eloadassorozataban, melyet a budapesti Tanitakopzo Foiskolan tanon , igen szoleskOrii t.jekoztatast adott tobbek kOzOtt az integracia elonyeirol, hiltrfmyairol, felteteleirol, az iIjabb kutatasi eredmenyekr61 a hallasserultek integraci6javal kapcsolatban. 17
Az integrocio elonyei kOzolt szerepelt a han gos nonmil beszedkinalat, a magasabb besZl!dszinvonal kOvetkezteben elsajatithato magasabb beszedkeszseg. A nonnal iskolaban eroltetni kell magat a hallasseriiltnek, hogy megert sek. A specialis iskolakban egyszeriibb nyelvezetet hasznalnak, alacsonyabb szinvonaliI a beszed, megertik a rosszul beszelot is. Mas a viselkedesminta, alkalmazkodni kell az elfogadolt viselkedeshez, magasabb szintii toleranci:ihoz szoknak, Onall6sagra nevelik oket. A specialis iskolakban sok mindent elneznek, magM61 ertetOdo dolgokert dicserik oket, s ha hall6 kornyezetben nem ezt teszik, a gyennekek visszahilz6dnak, megsertodnek. A specialis iskohikban eletidegenebbe valnak, mert mindent a tanar iranyit, sokszor helyelttik vegez el, filggosegre neveli oket. A t e li esi~nenyt a non",11 gyerekek teljesitmenyehez merik, tehat realisabb az ertekeles, mig a specialis iskolakban gyakran nines Osszehasonlitasi alap, elOfordulhat a tiIlertekeles, s ib'Y e teren az eletben fen nail a csalMas lehetosege. A hall6 kozegnek is fontos a hallasseriilt gyerek jelenlete, mert az osztalytarsak, sot azok sziilei is megtanulnak a massaggal tenneszetes m6don egyiiltelni. Felmeresekbol kidertilt, hogy a tobbsegeben altalanos iskolakban tanito tanarok kifejezelten elonyosnek tartjak a hallassertilt gyerekek jelenl etet, mert maga a tanar ilr is igenyesebben kesziil, foglalkozik igy nemcsak a hallassertilt, han em a tObbi gyerekkel is. Hotrollyt az integraci6s fonna azoknak a szUloknek jelent, akik elfoglaltak, s nem tudnak, vagy nem akarnak hallassertllt gyennekiikkel tObbet foglalkozni , mert az integraltan tanul6 gyerekeket nem lehet magukra hagyni, nem celszeri'! egesz nap az iskolaban tartani oket, kiilOn kell veltik foglalkozni. Ezt a tObblet foglalkozast mas szemoly, csaladtag, vagy fogadott segito is ellathatja, de ez sem mentesiti a sztil ot a fokozottabb odafigyelestol. Feltetelkent jelOlte meg a professzor iIr a karai fejlesztest, a megfelelo es idoben kapott hallokesziileket, az iskolasoknal pedig ezen feliil a nelkOlozhetetien ad6-vevo keszOlekel, mely bizlositja a magasabb szintii egyiittmiikOdest. Kisziiri a zavaro zajokal, a tavolsag sem jatszik szerepet, iIgy miikodik, mintha fillre beszelnenek kOzvetleniil. A professzor ilr elmondta, hogy kb. 25 orszag, kOzttik pI. India integracios helyzetet is tanulmanyozta. Megallapitotta, hOb'Y a szegregaci6 oszlopai ma Kina es a volt Szovjetuni6. Nemetorszagban egy fogyatekos gyerek evi koltsege 25 ezer marka, kollegiumi elhelyezes eseten 30 ezer marka, mig a nonnal gyerekeke evi 4 ezer marka. Megfelelo atcsoportositassal sokat lehet lenditeni az integraci6 anyagi feltetelein , tehat az integraci6 nem elsosorban penzkerdes, hanem szemlelet kerdese is. Sokszor jutnak eszembe annak az olasz iskolaigazgat6nak a szavai, aki a Sztiloi Kamara tapasztalatcsere jellegii beszelgetesen elmondta, hogy "Olaszorszagban 1973 6ta megsziint a fogyatekosok tarsadaJmi kirekesztettsege", mivel fokozatosan megsziintettek a speciAlis iskolak zomet, s biztositoltak az integracios vagy egyeni tanulasi lehetosegekhez a meb.felel6 szakembereket es
18
eszkCzCkel. A nemel professzor azt is elmondla, hogy az is lehetne a cel, hogy ne leb'Yen kOICn Gy6gypedag6giai Faiskola, kOI Cn Tanit6-Tamlrkepz6 F6iskola, hanem egy inlezmeny, es igy minden javend6 nevel61 felkeszitenenek a fogyalekos gyerekek normal gyerekekkel val6 egyOttn evelesere. Az integnici6s neveles szelesebb kanlve letelebez sok feladal van meg nalunk, de a visszahuz6 erok ellenere van mar komoly haladas. Egyre tabb helyen foglalkoznak e temaval. Tudomasom szerinl nyaron Bajan is lartottak lanfol yam ot pedag6gusok szamara a "massag" temaban. Ezert is nehezen tudok napirendre lemi , egy egyebkenl ismert gy6gypedag6gus azon kij elenlese felett, miszerinl e leren sem kell a nyugalol ulan ozni . Sajoos nem is tudjuk meg egy j6 darabi g, mert nincsenek meg az anyagi feltelelek, no meg a szemleletvaltas. AIra viszo"t nagy szOksegiink van, hogy megismerjOk az integraci6hoz vezet6 hosszU, buklal6kkal leli sziszifuszi munkajukal, s lapaszlalalaik felhasznalasaval lercviditsOk nalunk ezl az ul al.
Nli Lajosm! Dr. Ernst Lehnhardt:
A cochletiris implantticio a gyermekeknel*
!.
Hannoverben egy ausztraliai muszerrel dolgoznak, amil Cochlear·nak neveznek. Ez a muszer egy mikrofonb61 es egy dobozos ktiszOlekbal all, amit beszedprocesszomak neveznek, mert benne alakulnak al a hanghullamok elektromosakk a. A beszedprocesszor kannyu, 100 gr sulyil, egy gyermek is viselheti pI. egy kis zsebben, nehogy elvesz;lse. Ez fonlos, mert a muszer igen dniga. A mikrofont er6 akusztikus ingerek specialis elektromos impulzussa alakulnak. Ezek egy vezeleken at jutnak el az ad6lekercsbe, amelyel a ful magatt helyeznek el, os egy magnes lartja meg. A bar ala egy masil< magnesl Ollehlek be, s e kaze helyezik el a masik lekercsel, az indukci6s vev6 lekercse!. Innen mennek lovabb az eleklromos jelek a mikrochiphez, vagyis egy mini-mini szamit6gephez, amely arr61 gondoskodik, hogy az elektromos jelek 22 egeszen vekony dr610n al 22 egeszen kicsi plalinairidium elektr6dhoz kerOljenek, es ott a ha1l6idegel ingereljek. A ha1l6ideg 20 000 roslb61all. A csigaban a hangrnagassag a kCvelkez6 m6don oszlik el: a legals6 Ivben fogj uk fel a nagyon magas hangokal, a kCzeps6ben a kCzepesekel es az egeszen mely hangokal a csiga csucsimal. Az emberi hall6szerv, a csiga, mas neven cochlea ket es fel Ivbal all. Az else hason l6 muletel 1963-ban vegeztek el, az61a sokat tOkeletesedett az eljaras. A hannoveri kCzponlban eddig tabb, mint 400 belegen vegeztek el a Illutetet.
A mulettel a munka meg messze nem fejez6dOtt be. A beszedprocesszort minden szemoly szam3ra egyenileg kell programozni es hallasvizsgalatokat
• Megjelent : Newsletter 54. szam, 1994 . 19
vegezni. A felnottekn el az a velemeny, hogy 3 csoport letezik: I. A felolvasott szoveget eleg jol ertik, es ismetlik . 2. A betegek csak a mitssalhangzokat ertik meg szitjrol olvasits nelkUI. 3. A betegek csak a massalhangzok 20 %-itt ertik meg szitj rol olvasits nelkul , de a maganhangzokat feli sme rik. 186 beteg tobb honapos megfi!''Yelese utan megitJlapitottitk, hogy 75 %-uk sorolhato az elsa csoportba: percenkent 4 I szot ertenek meg Ca jol haJlo ember 100- I 20 szat). Ezek az emberek ittlagban tObbnyire csak 7 evig voltak siketek, mi g a masodik es a hann adik csoportba tartozok it!lag 20 evig. Ez utobbiak csak szitjrol olvasitssal kiegeszitve tudtak a szoveget megismetelni (26-36 szot percenkent). Az eredmenyek tehat eiteroek, a siketseg idotartama nagy szerepet jittszik. A C I segitsegevel nem lesz haJlo ember a si ketbol. Zajos komyezetben is nehezsegei van nak. De megis 6riilhetOnk annak, hogy rna egy egykor siket szemely pereenkent 4 szot ismetel meg szitjrol olvasits nelkol. Am i a gyermekeket iJleti, az orvosoknak keresniOk keJl a kapcsolatot a gyogypedagagusokkal. Az utogondozits egy reszet Hannoverben sajat rehabil itacios kozpontjukban vegzik. A b'Yermekeket a masodik ev bet6itese elott nem mGtik, mert ez elott aligha aJlapithato meg, teljesen siket-e vagy nem. Az elsa het evet azonban nagyon erosen ki keJl hasznitlni arm, hogy villaszt kapjanak kerdeseikre: "Nem itJl fenn megis csak haJlasmaradvany?" , es mindenek elOtt fontos, hogy a gyereket han gkepzesre serkentsOk. Lehetoseg szerint a 8. ev bet6itese utan sem operitlnak. A mGtet elOlt minden gyenneknel eltitvolitjitk a garatmandul at , hogy megakadalyozzak a kozepfiilgyuJladasok gyakori feJlepeset. A gyerekek altalaban nagyon boszkek a mGtet hegere, szivesen megmutatjak . Fajdalmuk nines, tObbnyire mitr a mGtet delutanjan felkelhetnek . Nagyon lenyeges, hogy a sZOloket az elozetes beszelgetesek soritn pontosan tajekoztassak a miitel lenyeger61, lefolyasarol, a kes6bbi teendokr61. Arrol, hogyan juthatnak el oda, hogy a szitjrol olvasas a gyermek szitmara a kesobbiekben kevesbe legyen fitraszto. Komplikaeiok Hannoverben nem szoktak feJlepni . Kozepfiil gyu ll adas is csak a legritkabb esetben lep reI. Mutet kozben lehetoseg van arra , hogy ellenori zzek, va loban mGkodik-e mar a halloideg az elektromos ingerl esre, egy apro izmot tudnak a fitlbe n osszehilzodasra kesztetni a halloideg elektromos ingerh~se nyoman, ez az lin. stapedius reflex . A miHet utan nebany hettel nem konnyll a kis gyennekekneJ mega ll apitan i, hogy a beszedprocesszor beitJlitasa soran , melyik az a leggyengebb hang, amit meg erzekel, mi az a hangero, ami maT nil eros. A hallastanulas foiyamata hosszu, a gyermeknek meg ke ll ismerkednie a komyezet zajaival es a beszeddel. KeszttJt egy szamitogepes program is, ami kor is a gyemlek kUlonboz6 zorejeket hall, os a szamitogepen tObb kep k6zUI kell kivalasztania a megfelelot. Nehany pelda: egy 15 honapos korban megsiketUIt kisfiut 4 eves koraban mut6ttek meg. Most mar 3 eve es 2 honapja viseli a keszitleket. Meghatarozza kozben a mondatok 90 %-at, es a szavak 75 o/o-at meghaJlja. 20
Egy masik siketen szOletett gyenneket 4 eves 3 hOnapos konlban operaltak meg. Mar 12 h6nap utan megbatarozott kOrben jel kiilOnbOztetett meg mondatokat, es teljesen szabadon is visszaadta a mondatok 58 %-al. I ewel a mlltet utan mar szinte nab'Yothall6nak runt a konlbban teljesen siket gyennek. Ez nem kizar61ag a mGtet eredmenye, hanem els6sorban a mlltet utani kitGn6 fejleszt6 programnak, amelyben a swI6k akiivan reszt vettek. (Forditotta es roviditve ismertette: dr. Cstinyi Yvonne)
PostankbOl
[8]
PostlinkbOl
[8]
PostankbOl
Egy hallassiriilt kisltiny is a tete/on ... Mikor meghallottam , hogy kapok egy telefonhall gatet, arra gondoltam, hogy ez is kudarcra van itelve, eppugy, mint a tObbi, eddigi ki serletek. Csakis a sZOleim kedveert prebaltam ki ezt az ujfajta keszO lekel. Csodalatos volt, amikor~ n6veremet, Katit felhivtam , es ~egertette,? a kerdeseit , es valaszait. ' £iii' Teljesen el voltam kepedve, hogy en, akl meg sohasem ertettem meg . semmlt a telefonb61, egyszerre "mindent" megertettem, Fantasztikus erzes l Eleinte dOcOg6sen ment a beszelgetes, hiszen szokatlan volt, hogy nem lattam a beszel6 szajilt, de a gyakorlasok kOvetkezteben egyre folyekonyabban ment a dolog. Nagyon-nagyon Oriiltem enn ek az uj lehetosegnek.
Vidam napok Tifserdifn A Bacs-Kiskun megyei Toserdo. "mely a holt Tisza partjan fekszik" nyujtott otthool II csahidoak 1994. VII. l -tiiI9-ig. A tabor megrendezesebez nagy segitseget oyujtoU a Lakitelek Alapitvany, amely jeleolos osszeggel tamogatta a tabor letrejottet. A tamogatasert ezuton is fejezzilk ki koszonetiinket. Igazao kellemes kornyezetbeo, remek elhitas mellett, remekiil ereztek magukat a gyennekek es sziileik. Ezek a kis sorstarsak egymas kozott feloldodva nagyszeriien szorakoztak. A kellemeset a hasznossal mondasnak eleget teve, kihasznaltuk az egyiittletet es azt a lehetoseget, hogy ket szakember, Gyori Maria gyogypedag6gus es Farag6 Peter szakmai tanacsado is "jelen volt", es foglalkozott a gyerekekkel, iIIetve tanacsokkallatta el a sziiloket. Az egy hetet igyekeztiink j61 kibasznalni, tobb olyao programot szerveztiink. amelyben a gyermekek j6J ereztek magukat ... : csonakozas, kiranduhis, st randolas, szinhazi.titogatas es a felejthetetlen Mini Golf, mely minden gyermek tetszeset kivivta. Estenkeot mi sziilc3k osszeiiltiink. velemenyeket, tapasztalatokat csereltiink, mely iguan hasznos volt.
21
Azzal bucsuztunk, bogy jo lenne jovore is valabol taborozni, mert ez nemcsak igen hasznos, hanem azt is eliisegiti, hogy a hallasseriilt sziilok szervezeh~t az erintettek megismerjek. leteriil tudomast szerezzenek. mint abogy ez egy konkret esetben tortent is. Egy belybeJi esalad, akiknek halhisserillt gyermekilk van, edlta. szerzett tudomast az Alapitvanyrol. Ajanljuk a tobbi sziilonek is, bogy kovessek peldlinkat. igaz, bogy munkit is faradsagot igenyel, de szervezzenek hasonlo tabort.
roth Stindornt! FELJEGYZESEK NoRAROL Szeretnek egy ki shinyr61 meselni, aki most Oteves. N6ranak hivjak es kOzepslllyos hall itsserOlt. Hilrom es fel evesen keriilt hozzilrn elenk tekintenel, tilrelmetlenill, varni nem tudassaL Echolalt, ami azt jelenti, hogy mindent amit hall on , pr6halt utaua mondani, de nem ertette mit jelentenek a hallott szavak. Hetente ket alkalomm al jartak hozzilrn. Csapong6 fi gyele m, azonnali akaratervenyesites - ez volt o. En nem hittem el, hogy nem bir letilni es Osszpontositani tiz perere, s kOvetkezetes maradtam. Hilrom h6nap IMsz61agos eredmenyte lensege utau Nora "beindult". Megertette amit kertem tole, lassan haszn alui kezdte a szavakat, az allatok hangjait, neveit, a szineket. Fel ev mlliva feln ottesen helytallt a foglalkozasokon, fe ldobta a siker, s a kedvemert banneddig es bilrmivel foglalkozott. 8elMasa az en maximaliZl11usomra meghato. Kezdetben erdeklodo szemelyisege, szetsz6rt fi gyelme hiltraltatta a beszedtanul ast. Kesobb azonban fi gyelemorientaei6jauak javitasaval es fejleszto tevekenysegek segitsegevel sikerOlt kiveteles nyitottsagat kihasznalni . Jelenleg 5-6 szavas mondatban meseli el mi tOrtent otthon. Sz6kincseben megjelentek azok a mindennapi szavak, amelyeket hall6 kortilrsai kOzOtt "szedett fel" (boesanat, mindjart , Te esinaltad stb.) . . A gazdag beszedpeldat ado h'YennekkOzOssegben toltOtt napok leirhatatlanul fontosak. Gyakorlo es inspiral6 terOlete a sztilo-gyerekgy6gypedag6gus hilrmas munkajanak. Ezert a lehetosegert - ismerve az emberi massagot megismerteto, szemJeletfonn al6 erejet is - kOszonettel tart ozunk.
Simon Hajnalka Most a lljon itt nebany sor Nora OVO nenijet61: N6rika a kedveneem. Nemesak az enyem, hanem az egesz esoporte. Ez a torekeny, esepp lauy esupa elevenseg, vidamsag es ertelem. Ket eve tagja kOzOssegtinkn ek. Ha esak egy napot van tavol, hianyzik szines egyenisege; olyan, mintha a Szenti vaueji alom Puckj a elevenedett volna meg benne. Mindenilt! ott van, lobog es vibraL Mielot! 6vodankban beindult az integralt nevelesi program, tenn eszetesen hall ottam hall asseriiltekrol, sot barMi koromben is talalkoztam ilyen esetteL Az 0
22
gyennekOk a Siketek es Nagyothall 6k Intezeteben volt bentlak6. Csak Onnepeken es hetvcgeken jan haza. Egyik lak6tarsam is hallassertilt. Erosen geszti kul al, sokan kiesUfoljak, gimyoljak . Programunk iranyitoja Rozsane Czigany Enik o psziehopedag6gus javaslatara, a Barezi Gusztav Gyogypedag6giai Tanarkepzo Foi skol~ Gy6gypedagogiai Psziehol6giai Intezetenek vizsgalata utan kertilt a kis Nora ovodankba. Erdeklodessel es szeretettel fogadtuk. Eloszor is megtanultuk a hall6kesziilek miikodteteset, ellenorzeset, ki vetelet, behelyezeset es az elemeseret. N6ra keszOlek nelkOl semmit sem hall, de e segedeszkozzel mindent. Am i eclunk es feladatunk a gyenn ek beszeltetese, a fen nall6 hallasmaradvany kihaszmllasa. N6rat kis tarsai azonnal befogadtak. Anyanyelvi szintje elmaradt , mimikai gesznlsai kifejezoek, meggyozoek. Sokszor nem tudom, er6szakos, kihiv6 viselkedeset hallasserOlesebol ad6do kommunikaci6s problemai okozz
Vig Lajosnt! 6v6n6 Budapest, XX II . ker. Anna u.9-II.Ovoda 23
