II
EGYUTT
.. -'eS
"~OU
\l\"
A "SZULOK A HALLAsSERUL T GYERMEKEKERT" ALAPiTV ANY id6szakos kiadv.inya VII. evfolyam 1. szarn
J996.
aprilis
A "Sziil6k a halhisseriilt gyennekekert" Alapitvimy es a szerkeszt6seg cime: 1221 Budapest, XXII. , Gerinc u. 11 6. Tel.: 226-23 -52
A clmla!X1I1 rl!'c hcr Andras .. [3udapest . cimu f.:h !.!le\ c l;:ithat6.
Nyari taborozas Iden nyarra is szeret ncnk teibort szervezni . EgycJorc azonban t6bb variaciot tu dok csak fe1vazoi ni. a vegso konkret tcrv meg: esak most alaku l. A tavalyi zebcgl!llyi tabor idei miikbdese egyclore bizonytalan , mert a tabornak ni nes megfelel6 szcmclyzetc. Beautunk cgy paiyazatot a Nc mzeti Gycrmek- es ltjllsagi K6zalapitvanyhoz egy balatonszemes i taborozas ra, mel ynek eredmcnyer61 aprilis 15-20. kc zbn kapli nk tfljckoztalast. Feivethik a kapcsolatot a so proni Toth Antal Altalanos Iskola CS Dlakotthon k o li egiul1l
Fisc" "r Zoltan S zamlaszilll1 unk : " Sz01 6k a h ull asserOlt gyermckek e rt" A lap itvany Takarek Bank , MN B 11 500 I 02- 100 14365 -0s 5zamla
No lan, Michal - Tucker, Ivan :
Cyakoribb nevelesi problema'" IJcfejczo rCSl
Amikor a gycrck felcbred M~lr nch ..·IIlY honap elt clt cve l is kcpe s (1 gyerek Ll gy fe!rogni a lefekvcsi ido l. mint a j {lt ~kka l es a t.lrsasagban cita llot! iell) vegd, es meg azt is l11~g~ rti . hogy amikUl
Ez ilZ iras az angol szcrz{'lparo s "A hallasserult
reszku:'
2
g~'c nl1e\..
es
c S
c
I.;l'in~· \ c nek
cgy
a szlilo fe lkel hozza az ejszaka kdzepen, akkor nine s ep pen jatekos kedvebe n. De megis az az igazsag, hogy sok gyerek szenved almat lansagbau. Milyen slralegiakkallehetne ezzel megbi rk6zni ? Tetelezziik fe l, hogy amikor a szlil6 otthagyja a gyereket, az elkezd simi, es mikor visszater, abbahagyja, majd ha ismet otthagyja, meg hangosabban sir. Nehiny psziehol6gus azl javasolj a, hogy miutan e ll enorizte a siras oka,t, a peJenLil stb ., hagyjuk magara, ne terj en vissza a szliio. Azi Illondjak , hogy ,.Iegyell hatarozott" es az elso ejszaka 15-20 perees sirast k6veloe n, a I11asodik ejszakan ez mar esak 10 percig tart, majd ezutan mar vaJ6sziniilcg egyaltalan nem fog simi . Erveikkel alatamaszljak, hogy ez egyaitalan nem sokkolj a a gyerekcI , ncm sze nved karosodasl. Maso k ol yan "almeneli" lehetosegel javaso ln ak , hogy hah'Yjak a gye rekel a nappaliban elaludni, es esak utalla vi!:,')'ck a szobaj aba. Ez viszont azt a vesze lyt rejti ma gaban, ho!:,,), felebresztheti a gyenneket, mik6zben elviszik, es meg azl is, hogy eb,),re lovabb kell virn i, amikor id6sebb lesz. Meg eb')' nllis ik javas lat, hOb'Y a gyerekszobaban virj a meg a szulo , ami g a gyennek elalszik . Ez Vi SLU Iit sok idot igenyel. Mi llgy gondoljuk, hObYJI a sZOlonek kell ki v;:iias7taJli a a mcgfelel6 m6dsze rt a saj;it gyennck ismerete alapjein. Ugyanis 6 az egycllcn, aki meg tudja mondani egy hclyzelbcn, hOb'Y mik or szinlel a gyerek. Ki kcl fel , ha a gyerek feJebred? A tanu lmanyb61 ele gendo bizonyitekunk van an-a, hOb'Y az apakllak is aktiv szerepUk van a lefekl etesnel, tehat nines semlni okunk alt hilmi, hogy ok nem veszik ki a reszliket, ha a gyerek felri ad ejszaka . Egy orvos, akinek nehezen alv6 gyereke vo h, meseit nekilnk egy olyan miiszak beosztasr61, ame ly a kovetkezo m6don mi'lk6d6tt. Ha a gyerek fe lebredt, a fe(j vab'Y a feleseg, atl61 fiiggocn , hOh'Y ki vo lt "szolga lal ban", bemenl a gye rekszobaba, es jatszott ve le, vagy tclte, am ire eppen szlikseg volt, igy a Ill asikat ne;: m zava/ia. Ezt es in
J
Diihrohamok A In asodik ev tajekan el6fordul 6 abTfCssziv es hi szteri fts vi se lkedest b'Yakran em legetik a hall
ebbcn az eletkorban ez naluk is rnegjeJcnik . Ez egy elettani fol yamat, amikor a gye rekeknel megindul a ievillas, gyakran osszeutkozik a mi es az 6 akaratuk. Meg kell tanuln iuk , hogy nem mindi g ervenyes OI az, 3mit ok ak amak, nem csimilhatjak azt, amit szeretnenck. Megis az egyik pro blemat ez ida tiljt a tisztazatl an ininyelvekre vezeth etjuk vissza, amelyeket a sliilok kapnak a kultllfi:it6l, ill . a tarsadalomt 61
4
is. A fegyelmezesi eljaras mocljait kovetkezetcsen kell alk almazni, es igy sokka l nagyobb eseiy lesz a sik crrc . Ha az a szandekunk. ho!,'Y kozvetlcniil kerU ljilnk a gyeml ekkel ossze(Hkozesbe, akkor le!''YOnk biztosak abban, hogy kereszHii is tudjuk ezl vinni . Meg azt tudjuk javasolni, hogy a szabalyok kifcjezett minimumat allitsllk csak fel , igy sokkal konnyebb lesz ervenyre juttatni az akaratunka!. Mieliitt azt Illondamink: "Ne erj hom!" vahI)' " Ne csimild ezt!", d6ntstik el, vajon nem tudnank-e hclycttc megmutatni , hogyan haj tsa vegre 6vatosan es bi ztonsagosan. Sok esetbe n bi ztosak lehetOnk benne, hogy a szulii megtalalja ennek a modjal. Vegezetlil elmondjuk , mi tOrtent egy neves aruha zban. A szii l6k vasaro ln i vo ltak kct eves kisfillkka l, aki edesseget akart . Azt mondtak , hOb'Y nem ehet roviddel ebed elotl. igy nagy huhot csapott, es az apja ki vitte az am l"izbol hatarozottan fogva a kezet. Az anya, ak i nehfmy iepesre k6vette oket, ve lctlenUI meghallotta, amin t egy ferfi azt mondta a fe\esegenck: "Az a fick 6 meg eltori a ki sfi ll gerincet." A ki sfill azonnal megnyugodott, mi helyt kiert az aruhazb61 , es 2 perccel kesobb arra kovetkeztethettek. hogy mar nem is cm lckszik ra, hogy l11 icrt csapot! olyan nagy huhot. Ez az elm eny bepillantast adot! azokba a megjegyzesekbe, amelyek sok szOliit arra kesztetnek, tartson attol, mit gondolnak rola a tbbbiek . Ez raj, de a sziil iiknek kell eh'Yutt elniuk a gyereklikkel , nem masoknak. Ha hagyjllk, hogy a gyerek m inde nt megkapj on, am it a boltokban csak akar, akkor hamarosan egy kis szom yeteggel fogunk egylitt elni . Osszefoglalva azt javasoljuk, tetelezze fe l minden szulii, hogy a beszed es a nye lv teIiiletl~ t kivcve , a b'Yerek fejl odesc ugyanolyan lesz, mint a hall o gye nn ekeke, es fog lalkozzanak azza l, hogy Ilonmilisan neve ljek es szocializfl lj ak . Ha megis talalkoznak problemakkal (nehany ritka helyzetben az alyasi prob lema Ichet peldaul organik us eredetu, mint ahogy nehany szobati sztasagra szoktat asi nCIH!Zseg eseteben is lehet erro l szo). kon zu llaljon a sziil6 a tanacsadojavaL ak i majd mi nde nt mC,61esz a problema mcgoldasa erdckeben. (Forditotta: Szelltiwillyi Matyas )
---v --Schmid G iova nnini, Susan:
Hogyan viselkedjek az 6v6no a hallasseriilt gyermekkel? 2. r csz
FOlllas, hogy a b'Yclmekkcl fog lalkozo terapeuta kel-harem honappaJ az ovodai fclvctc l elot! vegye fe l a kapcso latot az 6vonovel, s adjon fclvil agosi last neki a gyenn ckro l. visel kedeser61, kepessegeiroJ es az eddigi fej leszto l11unk ar61. Fontos voln3, hogy az 6v6n6 legalabb egy alkalommal reszt vegye n egy tenipias foglalkozaso n, hogy lalhassa, hogyan szok tak a gyen nek kel beszel ni , mcnnyire el1i a bcszedel, es hogya n kepcs ma ga is a bcszelgetesre . A terapeutfmak a tcrelll
5
akus:z.tikai ado tt sagair61 es a haJJass~ rOIt b')'l.:rmc k szUksegletei rol is beszelnie ke ll az ovonove l. Fontos, hogy a helyisegek ne Icgyenek lil lsagosan visszha ngosak, s hogya gyeml ek nck, amennyire c~ak leiletsegcs, tenneszetes helyze tekbe n Icgyen al kalm a a tarsai beszedel is eszle lni cs mege rt cni . Cs upan az 6v6n6tol fligg, hogy csak a hallasserH lt gye ml~k megjeleneset kove t6 szlil6i ertckezl eten vagy mar ezt megel ozocn taj ekazlatja-e a tbbb i gyc rm ck szUleit. Gyakorlata mban ilgy tala ltam, hogy a ki sebb lelepiHeseke n, ahol mindc nki ismer mindenkit , fo nt os es segito jelie!,rii, ha a terapeuta altai adalt infonnaci 6 mcgelozi a gye nn ek megjelencsct. A nagyobb yaros ok ban azo nhan az 6yon6k inkftbb maguk adjak meg ezl a taj ekozta tast e16szor !"ovid [onnaban, hogy egy hallokeszii h!kes gye mlck jar a csopo rtba, s hOb')' kercsre a tcrapeuta szivesen ad b6vcbb felvilagositast a hall asseriilesr61. A ha ll asserU lt gye rm ek sziileinek ezen a szuI6i cI1ckezieten nyitoltaknak kcll lenniiik egy beszamol6ra, S az oyon6nek seg itscgiikre keillenni e a kapcso lalok felvctelcbcn . J6magam egesz cdd igi hOSSZll palyafutasom alatt csak egyetlen egyszer tapasztaltam egy ki s svajci faillban , hogy ch'Y szlHocsoport tiltakozott a hallokesz[ilekes b'Yennek felvete le ell en. A sz[[16k al161 lart ollak, bogy b'Yellneklik igy majd luitterbe szoml , s enn ek elle nkezoj er61 a video felvete lck es a terapeut ava l folytatott heszelgetes SCIll gy6zte meg 6ket. VegiH a szo mszedos falu ban valasz{oHunk ovodat. A kisfiil azota sikcrcscn fcjezte be inlegniit aita lanos iskolai tanulm anyait is. Aja nlhato az 6vodas gyenn ekek szamara, hogy ellllagyarazzuk nckik , mi is a hall asscriil es. Telj escn az ovono donteset6 1 fiigg, hogy lIl ikor teszi ezt, s ncm szabad sieltetni . Olykor az 6vo nok azi szeretnck, hogy el6bb iSlll l:: ljC meg, es fogadj::t be a kOzOsseg a hallasscliilt gyenncket, mie l6tt saj alossagait mcgbeszeln ek. Amikor a b'Ycnnekckllek e lmagyarazzuk , Ill i is a hallasseriiles, akkor ezl nagyon szemleletesen kcll ten niink . EI6szor mcgislllcrt ctjiik vc hik a Icgcgyszcriibb fO rIn
G
EZlIlilll Illegllluta tjuk, CS el m
7
IlIl1elen eb')' szitlmira idegcn csoportban talalja magat a b'),c nnek, ahul nem szo ktak meg, hogy tekintettel leb'Ycllck tl halhlssertilt gyennckre, s ak iket soha nem sz6litottak rei , hogy crthetobben bl!szeljt!nek. Az il ycn konl gyenn ekeknek , ak ik lIb'Yan j61 hallanak es beszelnck, neh ezsegei k vannak meg abban, hogy gondolataikal mindenki sziuniua cI1hetoen fogalmazz;lk meg. Jatek k6zben gyakran d(lnny6gnck es Illonllognak, eltordulnak, es a jatekok vab,), cb'Y takar6 l1logiil bcszelnek, gyakran eltakarjak a sZtljukat a keziikk el, es az ullukat is szo phatjak. Mi ndezek olyan helyzetek, ame lye k megnehezitik a hallasseriilt gycrmck szfunfua. hogy mcgertsek szava ikat , es k6vessek gondolataikat. . Elorordulhat , hogy veszekedesre keri.il sor, mert a hallasser(ilt gye mlek nCIlI ert elte meg, hO!,'Y a kirakott epitokockak egy varat abnizolnak, s e\toJja oket, vagy 6ltdzletcs helyctt a babat a kadba hclyezi. Az Jiyen esctekbcn be kell avatkoznia az ovonallck, S Illindkt~t felnek elmagyanlzni, miral van szo, mit nem ortett meg a halilisserl'ilt gyennek. (Folytatjuk .) (Forditotta: CSr/lly i Yvolllle)
---,/--Az integralt neyelesrol cgy soproni konfercncia kapcs3n Az Europai Gyogypedagogiai Egyesiilet a\t al rendezett 1995-os losonci Europa Fonunot, meiycn mi szHI6k is rcszt \·ehetHink cgyesiilc riink kep"isc-
tot farto szulokt61, nagyszOl6kt ai nyert
letcben, az integnic ios szell clll uralta.
kezdlem, hOb')' mi lycn k6zos erdck hozta ossze a hallasse rlih gye nnckck IOkepp hallo sZiileit , s tette erd ekeltte oket eb'Y egyeslilet ICtrchozasaban. A szakel10k lltW fogalm
Varakozassal tekinlcttiink tehat a magya r gyogypedag6gllsok, logopedllso k, va lami nl tdbb soproni oktatasi inh!zmenye nck 3 napos konferenciaja clc ez ev marCiUSi:lban, melycn a sZiil6k, igy Illi is beszamolilsi lehetosegel kapttlnk: .. /fof,Zron segilhelik (I s:iif6k a:: IIIlegrcill oklatrish(ltl f"(:s::eso/rj gverlllekek fal1l1lds(if, heil/es::kedexJ(' " cimmeL Szerelt em volna millel sz(;1e~cb b kbrli sziil6i tapasztaImokr01 beszamolni , czert 1Il,1r janmlr ,·cgcn tbbb sziilonck kiildtcm levclcl , mclybc n kCi1em tapasztalalaik , probleIll,"tik , javaslalaik leini.sal megJdoti 10 kcrd0s alapjfm. Sajnos v;i\asz alig erk ezctt, igy a rcnd szercsc n kapcsola-
infonmici6k alapjan il1am meg mo lomat.
b~sza
[3cvczdcskcnt azzal a kcrdcssel
8
latai atapjan jutott el az integnicios
nem mindig sikerul. Ugyanez tortent egyik szulotarsunk eseteben is: a kbzeli ket iskola kbzUi egyik sem fogadta a gyereket. Az egyik iskolaban az igazgat6no va llalkozott a feladatra, de a tanit6n6 teljesitmenycentrikus modszere miatt ket het mlil va el klildte az integraciora egyebkent alkalmas ki sfi liI. A masik iskolaban a tanitok vallaltilk volna, de az ujo nnan jbtt igazgatone mereven elzark6zott. Szerencsere ellenpeldak is adodn ak: esepelen negy elso osztalyos hallassenilt gyennek is elkezdhette az altalanos iskol at. Az egyik tanitono - a PedagogllS Kamara elnoke - ket gyereket is sikeresen integral. A masik ket gye nneket is befogadta egy iskola igazgatoj a es tanitoi. Mivel a szGlok vallaltak a plusz feladatokat a gyennekek nonnal iskolaba jilrnak annak ellenere, hogy megvolt mar a helylik egy specialis iskolaban. Elmondtam, hogy egyes iskolak eleve elzark6znak a seriilt gyerekektal taj ekozatJansagbol, kenye lembol, 6vatossagbol, empiltiahianyb61. Vanna k fogad6kesz iskolak, ahova j arhatnak a serult gyerekek, de fOleg sajnalatb61 , a problemak megoldasat a sZlil6re, gyogypedag6gtlsra bizzak. ll yen esetben a sziil6k szinte teljes idej iiket a gyerekkel valo foglalkozassal, tanulassal kenyszerul nek tblteni , igenybe veve esetleg a gyennek ti z eves koniig j ar6 GYES-t is. Masok, ha tehetik tanilrt fogadnak a gyennek melle. Ha a sztila egyben tanar is, ez a sztil6gyerek kapcsolat rovasara mehet. Az egyGttl etet mas j ellegii fejlesztessel hasznosabb elt blteni . Erre azonban csak ott van a sZlil6nek ideje, ahol az iskola be is fogadja a gyereket, vagyis
szandekhoz. Az lit rogas, de a tapasztalatok azt mutatj ak, hogy megen. A videken lako hallassenilt gyerekeket nem kell a csalOdtol elszakitva intezetbe vinni . A varosi sztil 6k a tObbi szLil6 integraltan nevelked6 gyermekenek eredm enyei bol latja, hogy ez a megfelel6 lehetoseg meg akkor is, ha fokozottabb odafi gyelest, tobb munkat igenyel a sznl ok reszerol is. A sZliioklu b egyik bsszejbvetelen ket hallasser(i\t felnott szamolt be a szUl otarsaknak eletlik alakuhisarol. A hallasserult fiatalasszony vegig beleertve a gimnaziumot is - a hallok iskolajaba j ilrt, majd fO iskollit vegzett. A hallasse nilt fiatalember szegregaltan nevelkedett, s most felnottkent sajnlilta ezt. Megdbbbento volt a kulbnbseg kettejuk fellepese, beszede, bnbizalma kbzbtt, 5 meggyozo volt mindket
erintetl szemely erveiese. Par eves integnici6s tapasztaiatunk azl mu tatja, hogy ma a siker merteke meg egyreszt atto l fii gg, hogy a szulok mennyire tudnak egytittmuk6dni a gyerek iskolai lTIunkaj aban, masreszt, hogy milyen tbbbsegi iskolat talalnak a gyennek szamara. A !''Yogypedagogusi segitseg neJkfllbzhetetl en. A szulok egymast61 es elsosorban az utazo gyogypcdag6gusokt61 kaphatnak
informaci6kat iskolavalasztasi Ugyben. Ismerunk mar tbbb olyan tanitot, akik tanitottak ha llasserult gyenneket, igy van gyakorlatuk, nem odzkodnak ettol a feladatt61, sot! Szerencses esetben ilyen tanit6hoz kertil a gyerek.
A legtbbb sZliio ertheto m6don a legkbzelebbi iskolaba szeretne jaratni hallassenilt gyenn eket, oda ahova esetleg a testver is jar, de ez sajnos
9
komolyan veszi a hallasseriilt tanul ova l jaro fe lelosseget, termeszetesen a t6bbi tanulo erdekeinek felaldozasa nelklil. Hall ottam olyan kijelentest, hOh'Y a seriilt tanu la elveszi a t6bbiekt61 a tanar idejet . Nem errol van szo, hanem olyan ma dszerekr61pI. a tanar lassitja a beszedet, jobban art ikul al, megismetli a tanulok valasrit, ncmesak frontalisan tal1 it, stb , - , melyek a t6bbi tan ul anak is hasznara va lnak. Eb'Yre t6bb Fe Iso tagozatos, ill. kozepisko las integnilt hallasseliilt tanul a van mar, Ezek az uj tagozatok uj abb problemilkat hoznak magukkal. T6bb tanarhoz kell alkalmazkodni , s a t6bb tan ar ncm min degy ike ert egyct az integraciaval, Kere sslik es k6rvonalazodnak mar a lehetosegek enn ek a korosztalynak a segitesere is, A soproni ko nferencian Tokes Sando me e korosztaly heiyzeter61, problemair61 lartott beszamolot. A losonci Euro pa Forum tapa sztalata az volt, hogy a fejl ett orszagokban az inl egr3c io, ha kiilonboz6 mertekbcn is, de llluk6dik. T6bb beszamol6bol is kid erOll , hogy az integracio a sziil6k nyomasara indult el, s va h mind er6teljese bbe , A soproni konfereneia a mai magyar va losagot tlikr6zte: szamos el6adcls hangzott e l az integracio fe ltetelcir61, nemzetkozi helyzeter61, de ugyanakk or kepvise ltelte magat a szegrcgacia is, A Kozokt atas i Torveny bi ztositja az integrait neve les lehet6segel, halad6 szc l1 cm{'1 gyo!:''Ypedag6gllsaink pr6bainak reszlcgescn integrftln i a specialis intezmcnyekb61. Dcbrecenben ietrcjott az e lsa hi vataios
Korai Fejleszto es lntegnic ios Szakszolgalat a hall asseli'iltek isko laja mellett. A konferencian tahllkozhattunk azzal a jelensegge l, hogy bar a gYOb'Ypedag6gusok jol tudjilk , hogy az illtegraci6 si kerehez jcicnietiik es szakmai kozremlik 6desuk nClkfll6zhetetlen, jcieni eg ITI egis tObb okb61 vannak fenntartasaik. Az egyik ok az, hogy mi vel a jobb kepessegii, integralhat6 gyerekek szama cs6kken, a I1lllnkajukra, mely neheze bbe va ii k, valtozatlanul sziikseg van a speciaiis intezmenyekben. A masik ok, hogy egyelo re nines meg a lehetoseg an'a, hogy az integnilt neveU: sre vall alkoz6 gyob'Ypedag6gusok a t6bbsegi iskolakban kihelyezett gyogypedag6gusokkent nagyobb szamban mUk Odhessenek, ezzei segitve az aita lanos iskola integraci6s munkilj at. Egy madridi iskolaball lathattuk, hOb'Y az al land 6 jelleggel ott mlik6d6 b'Yogypedagogus mil ye n jol tudott eb'Ylittmiik6dni az ott tanu l6 - lobbek k6z6tt 5 hall asserfllt - b'Ye nne kekkcl, azok tanit6iva l, sziileivel. Sajnos mlJunk az ft lt aianos iskolak fogadasi keszsege ezen is csell eges, A iegcrdekeJtebbek az inlcgr
Pt!li LajoSlle 10
• Egyesiilettinket az a megtiszteltetes eri e feltehet6en a szeleskbrii es aUanda kapcsolatlartasunk miatt - , hogy Goncz Aql
Hirek Informaciok
meghivta
egy
altaluk
tamogatott,
rcndszercsen
mlik6d6
1l1unkacsoport ba .
,
Kcresiikre elkOldtilk resziikre az EgyesLilettink jellegere es tevekenysegere
\
vonatkozo nyole gepelt olda lbol all o ismertetonket. Dr. G6nez61 Katali n levelben an·ol ertesitelt , hOh'Y fe nt jelzett levelli nket egyben beadvanykent keze li , s elrcndeli annak vizsgalatat, hOb')' kinek a feladata a scrOIt gyennekek intch'f3Cios lehetosegeinek biztositasa a kozaktalas tertileten . Ertesitett tavcibba arrol is, hogy Egyesiiletunk et felvettck a Hi vatall al kapesolatot tarto civi l szervezetek
katal ogusaba . • Alapitvanyunk iigyvezet6i tisztct 1996. marciusat61 ismet Fischer Zoltiln to lti be. DrUliink visszateresenek, s szamitunk a tole megszokott aktivilasra. (A szerkesztoscg) • 1996 . majusaban Morag Clark, neves angol gyogypedagogusno latogat Budapestre a fii iskoia HaJ\asserultek Pedagogiaja Tanszekenek Tempus programj a kereteben. A video bemutat okkal egybek6t6tl elOadasok id6pontja a
kovetkez6: 1996. majus II. (s2Ombat) 9 30 oratol kb. delutan 330_ ig:
A sziilOk mint partnerek. Az olvasas es beszcdfejlesztes kcrdcsei. (Az el6adas elsosorban a sziil6knek sz61.) Helyszin: a Barezi Gusztav Gyogypedagogiai Tamirkcpzo Foiskola Budapest, VII. Damjanieh u. 41-43. sz. alalti cpulete. 1996. majus 13. (hetfii) 9 30 - majus 16. (esut6rt6k) kb. 15 oraig:
A halhisseriiltek konli fejlesztese tanfolyam
L
(Az el6adasok elsosorban gy6gypedag6gusoknak szolnak.) Hel)'szin: a l3arezi Gusztav Foiskola Bethlen ter 2. sz. alatti cp ulete. • 1996. junius 19.-
keriil sor a specialis nevelesi szilkseglet(i. els6sorban hallasserult gyermekek iskolai integnici6jar61 kul f61di es hazai eloadokkal. A
,;
rendezvenyen el6ad a holland Down szindromas gyermekek sziileinek egyesiilete kepviseleteben az egyestilet elnokasszonya is, aki eb'Yben h'Yob'Ypedagogia i tanarkepzesse l foglalko zik. A rendezveny szinhel)'e: Budapesti Tanit6kepz6 F6iskola (Bp. XI I. Ki ss Janos alt abomagy u. 40.) Az eloadasokra szereteltel v.rjnk a t6bbsegi es a !''Yogypedagogiai iskolak
pedagogusait. a fOiskolai tanarokat es tenncszetesen az erdekl6d6 szHI6ket is. II
ED
----== -
,,,
I .../
Keresd me g. mi a rurcsa a ke peken!
- -,
l {{{{(
CD
........
-< CD CD
.,
CD ...... CD ......
:s
........
CD
-< CD CD
v
CD ...... CD ......
:s
CD
-< CD
.
;;:
...... ...... :s CD ......
Jlasontilsd Osszc ! Szinczd ki a kepekc\ !
Hogyan kell harangot onteni?
~
"Harangol kOlllo/yon kell omelli, hiszen nem k6z6nseges hasznalalra szo/g6/, hanem az lesz a do/ga, hogy kazos gyakor/arra sz61ilsa az emberekel. "
Az EGYOTT-l11iikades c. llj sag egy I 992-es szal11a keriilt a kezel11be, l11elyben tobbek k6zbtt az alabbi mondatot olvastam: "a gy6gypedag6gus tafsada)olll nagy resze meg mindig megosztott az integrait oktatassal kapcsolatban". Mcircius 2 123 -ig Sopronban a II. Logopediai Napok konferencian Yettem resz!. Lehetosegel11 volt nehitny eszrevetelemct, tapasztalatomat elm ondani, ebb61 is idezck majd nehany reszletet. Most 1996-ot irunk. s szamomra megdbbbent6 volt , hogy a 92-es allapothoz "I1jven" ma is megosztott a gy6gypedag6gus tarsadalolll. Felve merc m leimi, sot! Mintha rossz irimyba billent vo111a a merle g! A gyo!,'ypedag6gus tafsadalom minden elkepzelhet6 mab'Yarazattal alatamasztva. nagy sebesseggel akarja megalkotni nab'Yszamll szegregaci6s bazisat. Mi a - hitilnk szerint - j6 oldalon a1l 6 gy6gy- , es egyeb pedag6gusok mindenek elott a szulokre tamaszkodva, minden er6nkkel e.s tudasunkkal tamogatjuk az intcgraci6 eiterjede.set. "A harangonu}snek vannak kril;kus pil/anala;. Akik i~ycnkor kelelkednek es leal/nak azokkal nem s:ahad v;lalko:ni, a::okat kenyszeriteni kel/, hogy /olylassak a munkcit. " Az ut6bbi evekben sokszor hallottam magyar es kulfaldi eload6kat beszelni az integraci6r61. Sok beszamol6t halloltam koll egakt61, lattam videofilmeket sikeres e.s ke vesbe sikeres pr6balkozasokr61. Szime minden alkalommal hiimyoltam. hOllY senki nem kerdezte meg a seriilt tanitvanyokat, hogyan latjak I' ·Iyzetliket. Melyek az 0 elkepzeleseik, elvarasaik? J6nak, elegend6nek latjak-e ok a segitsegel, illetve a segitsegnyujtas fonnajat? Tulsagosan passziv szerepet oszlottunk rajuk! Elhataroztam. hogy levelben nehc'my kerdest teszek fel volt tanitvanya inmak e.s n"hany nagyobb (kazepiskolas) hallasseriilt b'Yenneknek, akik ha1l6k iskolajaba jamak vagy jartak . A kavetkezo kerdeseket teltem fel:
~
I. Szeretnem megkerdezni, hogy j6-e neked, hogy ha1l6k iskolajaba, 5 nem a nagyotha1l6keba j arsz? 2. Mi okozza szamodra a legnagyobb gond ot? 3. Kerlek, gondolkozz azon, ha te lenne! a tanar hogyan segitenel hallasserillt lanitvanyodnak a lanitasi orakan es az iskolai e!etben? 4. Val6szilluleg segitenek osztalytarsaid. Hogy erzed, tudnanak-e tabbet vah'Y jabban segiteni, s hOb'Yan? 5. ird Ie keriek, mi az, ami ben Te vab')' jobb tarsaidnal, miben tudnal Te nekik tanacsot adn i, segitcni?
14
6. Biztosan eszrevetted, hOb1)l az iskolaban nemcsak a halhlsseriilteknek v3nllak prob lemai . irjal azokr61 az osztalytarsaidr61, akik bannil yen ok miatt kUl6n tanari segilsegre szorulnak! Rcnclki vlil kcdvcs es reszletes Icvelekc t kaptam, amiket az6ta nagyon sokszo r elolvastam. A ki se bbek na[,'yon 6r(iltek le ve lemnek es gyorsan valaszoltak . A na!''Yobbak " nagyon me glepodtek", azutan 6riilt ek, keszseggel es reszletesen valaszo lt ak. Nagyon szivesen imak maskor is, szerctn cnck velcm szcmelyesen is tal alkozni . Hamarosan tal alok fa m6dot. A tovabbiakban idezek a gyefeke k leveleibol es hozzafGz6m nelulny gondo latomat . Kivetel nelkOi sze rctnck a hal6k iskohijaba j ami . Van, aki a nab1)l0tha116k iskolajab61 keriilt at, s van 6sszehasonlilasi aJapja. A mcgkerdezettek k6ztil he len kezdettol fogva ha1l6khoz jart ak. - .,Nekem j6, hogy ha1l 6k iskolajaba j arok. Azert je, melt igy nem neznek engem htilye sUketnek , nelll tartanak vacak embemek." - "J6 nekem, h06'Y a hall 6k iskolajaba j arok, mert ef,1)Iaitalan nem erzem, hogy va lami Jenne ;'! fiilem m6golt." - "Az, hogy hall6k k6ze jarok azert is j6, mert megtanultam szc pen, erthetoen beszelni , vagyis kommunikalni a ha116kkal slilyos haii ascsbkk E' n0sem ellenere. Ha a ha ll asseriiltek iskolajaba jartam vo ln a, biztos, hogy nem Ic uem volna kepes ilye n szintfl beszelgelesre, mint amilyenre most kepes vagyok." "Egyszer vo ltam a nab'Yothall 6k iskolaj aban es se mmit se m ertette m a beszedlikb61. Mindig ha1l 6k k6z6tt vo ltam, sokkal Jobban ortelll, amit Ill ondallak ." Egy nyolcadikos ki slany 6sszehasonlitja a kettot: - "Nekem mindk etto j 6, de vallllak elonyei es hatnl nyai. Hall6 iskolaban az oszt,ll ytarsaim nagyon rencl esek, de 'H~ mel y ik tan{u1 nelTI tudol11 " nlszoktalni", hogy lassabban beszeljen . Nagyothall 6k iskol ajaban viszonl mas a helyzet, mert sokk al k6 nllyebb a tanulas. A gy6gypedag6gusoknak t6bb liirelmlik vall, mint az at lag tanamak, szepc n, fo nmisa n beszelllek es eb:ryiitt tudnak erczni a baj ban." Vajo n mi ert nem lehct az altalanos iskolaba n fonmlsa n beszcl ni es egyiitt erezni a baj ban? Regebben azl hittem, hogy ehhez gy6gypedag6giai sze ml elet kell , es ez kevese kn ck adatik meg. Ma mar tudom, hogy toleran c ia, s6t empatia ez, am ellye l ncmcsa k gy6gypedag6gusoknak , de mind en tan
15
A kerdese k kozill kiemelem a masodikat es a harm adikat , me lyek valaszait
idezem: ft.;1i
okoz szamodra gondot.?
- "A legnagyobb gondom az, hogy van olyan tanar, aki nem ilja fe l a tablitra a jegyzeteln i va l6t, es en meg kenytelen vagyok konyvbol tanulni . Meg az, hOb'Y (Igy szoktam meg, hogy bemagolom a lecket. Eos ez nem j6. Megkell tan ul nom (nagy nehezen), hogy rendesen ertsem meg. Hal istennek van egy gy6gypedag6gus tanar, az sakat segit. Es ez nekem nagyon j o." - "Ismeretlen szavak jeienteset nem ertem meg azonnal pI. a fizika 6rfm," - "Az, hogy valaki, mondjuk a padtarsam elfelejtett sz61ni nekem, hogy kovetkez6 oran dogat kunk . De ez, szerencsere, ritkan fo rdu l ela. A mas ik, hogy a tanar di ktal, es nem irj a fel a tabhira. " - "A legnagyobb go ndot altalanosban a j egyzete les jelentette (meg most is az), hisze n ami g leirtam egy fontosnak tartot! mondatot a hallottak b61 (inkabb latottakb61, mivel szajr61 olvasok) a tanar tovabb mondta az anyagot s ezalt al Ie lettem maradva a fuze t "vezetesevel". - "Gondot az okoz peldaul, amikor diktalas van. A tanarok is sokszor azt hiszik, hogy a hall6keszillekkel ugyanolyan j61 es ugyanolyan messzirol is hallok, mint ok. - " Nem tudok telefonalni , de bizom benne, hogy fogo k tudni egy par even beWI, mert azt is meg lehet tanulni, mert hall om, hogy belebeszelnek de nem ertem hogy mit mond bele az illeto. (Neha sikerul megerteni, ha a barataimm al pr6balkozok.)"
A hannadik kerdes alTa vonatkozott, hogyha 6 lenne a tanar, akkor hogyan segitene hallasseliilt ta.nitvinyat. - "Nagyon tilrelmes lennek, mindent felimek a tablara, es kerdezgetnem, hogy ertik-e az idegen szavakat. Hogyha a hall asserult gyereknek felmentese lenn e valamelyik tantargyb61 , pI. enekb61, azan az 6nlll korrepetalml1l1 valamib61 a masik teremben. Ugy nevelnem, mintha a sajilt gyerekem lenne," - "I-Ia tanar lennek, akkor eloreultetnem a hallasserult tan itvanyt. gyakran ell enoriznem, hogy mindent jol hallott-e, megengednem, hOh'Y aran megkerdezze a padtarsat61, am it nem hallott. Amig kicsi, odafigyelnek, hogy megtalale mindent az iskolaban, es hogy hallilsa mi att ne bilntsak." - "Ugy segi tenek, hogy a tanitvanyomnak ne leh'Yen tudataban az, hogy en segitek neki pI. : nem fordu~lek soha a tabla fele beszed kozben." - "Ha en lennek a tamlr minden 6sszefoglah\skor tartanek egy ki.il 6n osszefoglal6 6rat a hallasseriilt gyereknek, ugy otthon ko~nye bb lenne dolgozatTa fe lkesziilni . Tanul6parokat csinalnek, de mindig masokkal ugy jobban megismemenk egymast. es ki derillne, hogy egy rosszabb tan ula is lehet valam iben j 6 ~ "
16
VCgezetiil Hozzatok sZDlok , ak ik megtiszte ltetek leveleitekkel, gondolataitokkal. Elnezest kerek az idezett reszletekeIt. Uh'Y gondolom, Veletek es sziileitekkel eh'YUtt nagyoll sakat tudunk segiteni a most cseperedo hallasseriilt gyemlekeket nevelo csaladoknak . Nc ke lljen vegigjamiok a kalvariat. Mostamiban egy kicsit te bb id6m lesz, valaszo lok leveleitekre, s ha engedi tck lljabb kerdesse i ostromollak Benncteket. Az utols6 idezetet a harangbntesr61, mely Ancsel /;'va: Ti)redJkek a::: em heri leljessegrJ/ c. kbnyveb61 val6. Nektek ki.ildbm nagy szcretettel :
~
"Harangol ahban az esethen is lI1O'ami1O' kell onleni, ha a S olyannyira lijjajta ~ - kondul6 ontveny elkes:ilesere s:::01, amelynek megalkolascihoz nem eteg egy embereleJ.
fII eghi:al£1s akkora -
florclll1;o{ fellcil akkor i.\' (ii re/m e.'; szenved(Hlyel {eh ef csak omeni, ha ludja a:z emher, hogy soha scm fogja meghallan; a konduld.wit. "
ToMs Santlorllli pedagogus
- -v - Ala in Parvillie rs:
A sziil6k szerepe* A f6 vegzettsogem, amieIt itt vagyok, az, hogy egy fiatal fogyatokos -
pontosab-
ban egy Down- syndromas tiu - edesapja vagyok. Azok a gondolatok, melyeket itt meg szeretnek Onokkel osztani, a csaladunkban es komyezeWnkbe n a 18 cv a1att atelt tapaszta latokon <'I1apu lnak.
Xavier a masodik gye nn ek hnk, szliletesekor batyja 12 eves volt. Az az cgyszerft Icny, hogy ma itt vagyok O nokkel. azl bizonyi tja, ho!:,'Y va nnak , akik meg vannak r61a gy6z6dve, hogy lehet a szii l6ket partnerckke nt kezeln i a kLi Ionboz6 szintii cselekvesek soran, beleertve a legmagasabb szin tlieket is. I. A szii lO k a Ua hi nos sze r epe gye rme kii k nevelese bcn
Azoknak a 5z016kn ck a szerepe, akik nek fogyatekos gyennektik van alapvc toen ugyanaz, min! ami akkor Jenne, ha .,helkoznapi" gyc rek sZiilei lenn cnek. Ez altalanossagba n azt jelenti , hogy segitsUk a gyenn eket a Icgjobban felkeszlil ni a It:hct6 legteljesebb eletrc .
AIt
17
kiindul6pontja a csalad, hiszen ez az a hely, ahol a b,)'erek az idejc legnagyobb reszet tO ltl, igy itt kimilkoznak a legjobb lehetosegek a megtib,),clescrc es a mcgismcresere is, s termeszetesen a szul6k azak, akiknek szerepiik es lehetosegtik van arra. hogy bizlas ilsak szinnara a folyamalossagol ebbell a tevekenysegben, s osszekapcsoljak a cselekvest a tervve l.
2. A s pecial is ncvelesi sziiksegletu gyel'mck oktatasa nak sajatos slcmpontjai A "specialis sztil6k" azo nban ri tkan vannak oJyan helyzetben, hogy hibatlanul tenykedjenck a maguk erej eb61, 5 hogy szcmbe tudj allak nezni az llj heiyzell cl, melybal a leheto legjobbat kell kihozniok . Gyermekiik ci llapota csak az egyik do log, de (m·a kell lennitik sajat problcIllaikon i ~ Nem aklrom Icirni azokal a leggyakoribb sztiloi lelkiall apotokat, mel yek azutan jelclllkeznek, hogy a szOl6k megtudj ak csecse m6jiik r61 vah,)", kish,)'crmekiikr61 , hogy fogyatekos. Bannilyen modon kozlik , vagy er6shik meg ezl az infonnaciot, vilagossa valik, hOh')' ez a gyerek nem az, akit akartak es az uioiso pillanatig virtak, aki tele van erovel es kiakmizando lehetaseggel, s a do lgok negativumai mi att teljesen Ie vann ak slljtva. Teljes mertekig elveszett nek erzi k magukat, 5 eleszor nem is halljak meg, hOb')' mi az, ami ncm olyan negativ az elmondottakbol ... Enol az elsa pillallattol kozd"e, hogy egy fogyatokos gyenn ek sziilei lettek , segitseget fognak keresni. Infonllaciokra van sztiksegiik, hogy mi lortenhet veltik es gyenn ekukk el at lagos kori.il illenyek kozoH , 5 hogy hogyan pr61nilkozhatnak, mikent befolyasoljak ezt a java!. Sok esetben megmondjak neki k, hogy gye nnektikkcl problemak vannak, de ez az informacio nem teljes: mivel a szakemberek nem akarnak hill rcmenyeket tapialn i a sZillekben, ezert az else infonnaci6kozl6k nem mondjak el nekik , hogy lehet nek a gyenm!kne k olyan er6ssegei, melyeket fejlesztclli kcll , ahogyall a h')'engcsegei is kompenzalasra szomlnak, s a vegeredmeny nagy mertc kben Ill l!lik majd a szill6k onall6 tevekenysegen. Scm a szOlak, scm gycnnekilk nem maradhat egyedlil. kell , hogy o\yan embereket talaijanak, ak ik meb'lllutaljak nekik, hogy Ichet, van mit len ni Partnerekre kell tahilniuk. Gyakorlati lag semm i sem lehet ten ni a gyennek erdckebc n addig., amig a szlil6k nem kezdik el tisztazni saj at nehezsegeikct. Az elso lehetaseg a szam uk ra , hOh'Y belepnek egy oriasi segita h;ilozatba , mely napjaillkban tabbe-kcvesbe befogja az egesz vilagot.
18
Xavier szUl ctcse utan mi is gyors an leptilnk kapcsolatba ktildnboz6 csopol1okkal , fOkeppen szakemberekke l, leginkabb orvosokkal es temleszetgyagyaszokkal. Az. orvosok a legels6 csoport, akikt61 a sziil6k segitseget es tamlcsot remeln ek. Mi ebben ne m hi ttiink tid sokaig. A mod, ahogyan a gyennekgyagyasz taj ekoztatta a felesi!ge met Xavier problemajar61 azonn al elarulta SZilITIUnkra, hogy meg sok a teend6 eze n a lertileten.
Ez megtan itoU minket az 6vatossagra, de meg rna sem tudorn mebrtnondani , hogy az ezl k6velo d6nteseink pusztan csak a sze rencsen multak -e, vagy tapaszta ltak ka va ltllnk abban, hOb'Y feli smerjuk az ertekes partnereket. AkMh ogy is, ezutfm a kudarc ulan - bar ebben az esetben nem vo lt valasztasi le het6segtink - olyan emberek re ta laltllnk, akikkel a kiilonbozo teruleteken v. laban hat ekony es tart6s kapcsolatot epiteltiink ki annak erdekebe n, hogy segi tsOk gye rmekfmkel feln6ni es kepessegeit kifejl esztc ni. Els6 gyenn eklink fejl6dese es elemi iskolaztatasa ann yira problemamentes vo lt, hOh,), nem vo lt alk alrnunk elernezni , hogy mi mit is tettllnk, es 6 hObryan fejl6dolt. Most mas vo lt . helyzet. Reszletesen at kell elt gondolni a gye rek fejl6desenek minden lepcs6fokat, es raepiteni a megel6z6re. A kezdet kezdeten tanllltllnk, s ponto san k6vettlik az egyes szakemberek javaslatait es utasilasa it. Ki s ida mulva megtanultuk, hogyan ke ll jobban mebrfigyeln i es elemezni , ami tortenik. Gondolatain k tamadtak arrol, mit is kell ene tenni , s megbeszelWk ezeket a szakemberek kel. Az eb'Yik lepcsOfokrol kiindul va kezdttik kital alni, hogy mi is lehetne a kovetkezo. Kapcsolatunk a szakemberekkel aktivabba es hatekonyabba val t. A legid6sebb fitlnk sikerese n miik od6tt kozre mindebben. Ezutan j6t! az iskola, es llj elet kezdadott Xavier szamara, mivel most mar egy cso port tagj iwa kellett valnia, 5 meg kell ett tanuln ia a lobb iekkel va16 kommunikaci6t. Bar az elsa orvos azt Illondta, hogy a fi t'lI1k sosem fog idaig eljut ni , Xavier a hazunkhoz kozel i iskolaba kezdett jam i a t6bbi szomszed gyerekkel egy litl . Meg mindig tartja az eb'Yik tanaraval a kapcsolatot, ak i az c.lsa cvben lanitotta. Ub')lallil ycn j6 kapcsolatot al ak itottunk ki mi is, 6 is, a l1l asik kct isko la talltesHiletevel, ahova kes6bb jan . A szakemberckkc l val6 kapcsolatunk aita lanos minosege, a benyomasok, mc lyc ket Illcgosztottunk vchik, gyakran a minasegnek es hat ekonysagnak egy crdckes szintjet erlek el. A j6 credmcnyek, melyeket Xavie r fej l6desebe n tapasztal tullk , lehetove tcu ek szamunkra, hogy a celokat mcglchctOscn magas ra ti·'ZZlik ki , minden olliimit as nelkfll. Ez a faj ta egyiitl miik6des szerencsere egyre gyakoribb az eszaki felteke orszagaiban. Segit6 szolgahatasok epnltek ki , ~ e1. mcsszebbre vezet, mint az cb,), gycnllckkel vegze lt .,egyszerii" tevekenyseg. A ~ ziiI 6k, akir e,gyenil eg, akar az egycs Ol ctek kepvise16ikent, cbryre gyakrabban vesznek reszt a szakem herek alap-
19
ill. tovabbkepzesein, mint eliiad6k . Nekem is alkalmam nyilt eITe gyennekgondoz6kkal, akik feltartak hivatalos kepzesiik gyengeseget, valamint videki korzeti orvosokkal. tovitbba el6adast tartottam tanitoknak is a fOh'Y3tekos gyerrnekek integraci6j:ir61. A f6 tema c'lltaiaban a dol gok pszicho l6giai megkozelitese. es a 5z(i1 6kne k nYlljtand6 ilyen irimyu segitseg, meiyre a szakemberek sokszor fe lkeszOletlennek erzik mab'1.1kat. A szul6knek arra van sznksegok, hogy valaki segitse gyerekliket, es ugyanakkor oket komo lyan vegye. Ebbiil a szempontb61 fontos kerdes az alkalmazott beszedstilus. A sZiil6ket lebenithatja az utmutatasok szakmai nye lvezete. Nem sakat ertenek abbal, am it mond anak nekik , de nem akamak magyanizatot kemi, s va\oszinlileg ez frusztnici6hoz, maj d vegs6 soron ahhoz vezet, hogy lehetetlenne valik a sziikseges partneri kapcsolat ki cpitese . 3. A sziilok, mint az altalanos tevekenyseg szereplOi Amikor Xavier problemait, fo gyatekossagat biztosan megallapitottak , ez nel"iny h6nappal a sZiiletese utan tortent, bekerultiink egy masik vihigba, egy [Ij h016zatba, a szlil6sz6vetsegbe is. Nehany olyan ev kovctkeze tt , amikor mi is csak olyanok volrunk, mint a tObbi sziilo, majd lehetiisegem nyilt aITa, hogy tobb cselekvesorientalt munkaban is reszt vegyek. Ez a 70-es evek vegen tortent, amikor Franciaorszagban elindult a "kisgyerekek szlilei " mozgalolll, mely llj nezeteket es fil oz6fiat hozett . A talalkoz6kb61 es azokb61 az osszehason litasokb61 , melyek aITa vonatkoztak, hogy mi tOrtent ve liink es gyemlekiink ke l egyi k legfontosabb le vonhat6 kovetkeztetesunk az volt, hogy a szerencse fontos szerepet j atszik a fialal fogyatekos b'Yemlekek sztil ei nek nyilj tott szolgalt atasok minasegeben. Helyr61-h elyre, varosr61-varosra, de meg lIbryanazon varoso n bellil is a szerencsen mulik, hogy amig az egy ik csalftd a legjobb segit segcl kapja , addig a masik a leheta legrosszabb he iyzetben tai ftihatja magat remenylele n nehC7-scgek k6zepette. Szal11unkra ez nem vo lt elfogadhato. Pedig cz Franciaorszah'Ta vonatkozott , meiyrol azl tartott,lk, hogy kli16nl egesen tflillogato fOhryatekos t6rvenye van, ill. olyan helyekrc , mclyek nem vo lt ak messze Parizs k6zpontjat61. Manapsag a do lgok fejlad nek, kevesebb katasztr6 fa t6rten ik . de meg min den t6keletes, 5 a szerencsenek meg mindig tlll nab')' szerep j ut.
IlCIll
A fogyatekos szemelyek he lyzete a vihlgon mindeniitt llgy alakult ki , hob'Y mindenhol es minden fogyatekossagi terl'lleten nehany sziilaszervezet, baralok es konkret esetekben maguk a fogyatekos szemelye k hoztak aket letre, mivel ll gy tiinik , hogy ok a va lt ozasok sztik seges motorjai . Meg ott is, a110 l fonto s fej 16des tort ent, lenyegi szerepet ke ll jMsz3niuk a fogyatekos szemclyekke l szembeni viszonyuhl sok kia l a kul;~saban , a kHlo nb6zo segito szolgaltatasok letrehozasaban es fejieszleseben es az lljitasokban , valamint vadaszkutyakent kell 6rk odniiik
20
mindcnre kiterjedoen a tevekenysegc k minosegen. be lecrt ve a szabal yok bctarta sflt is. Nehany orszagban, mint pI. Franc iaorszagban sze repiik kozvetlen partnerkapcsolatot is jelen! az onk orm anyzatokkal a szo lgaltatasok iranyi tasaban. Ha va laki rendelkezik a szlikseges intellektua lis es kuiturali s iehet6segt: , hogy sze repet tud j ~ltszani ezen a szinten, es elerhetove is Itldja lenni magat , ll gy reSZI kell venni e a tevekenysegben.
Neill reszletezem azokat a terlileteket, ah ol az onkentes sziil6 i e!,ryesOle lek tevekenykednek . Minden tcri.il etet felol eillek a fil ozoficlt61 az atlitLldfo llll alasig, a po li tikai nyomasgyakorlast61 a torvenyi vegrehajt
21
@.J
¥
Postankb61 C0 Postankb61
~ Postankb61
Fiam, Magyary Kossa Zsolt a Budapest XI. ker.-i Te leki Blanka nemet tagozatos Altahinos Isko la 8.b osztalyos tan ul 6ja, tovabbtanulasra els6 helyen a budapesti Pet6fi Sandor Gimnaziul110t je16Jte meg. Itt mar ismerik a hallasserultek go ndj ai l, prob lemai!. T avaly egy leany - akit Zsolt meg a budapesti nagyothallo k altal anos isko hij ab61 ismer - , na,bryon j6 eredmennye l ereltsegizett, nagyon elegede ltek voltak vele.
Zsoltnak a negyedik osztalyt61 a nyolcadik osztaly televeig mindig csak kitl'1I16 osztal yzatai voltak. A gimmiziumi fe lvetel ire februar 23-3n keriilt SO r. EI6szor egy 36 kerdesb61 allo logikai lesztet kellett mego ldani . A tollbamondas al61 felmentest kapott . A " razos" helyesi,,;s i teszt, mely 14 kerdesb61 alit mindenkil megizzasztott, kerdesenkent 4 valaszb61 kellett kivalasztani a helyeset. Marci us elejen kaptuk a gimmiziulTl ertesiteset a1T61, hogy Zsoll felvetelt nyel1 az ahitoll flltalfmos tagozatra . (Az iskola fi zika- szamitastechni ka, matematika es Wrtenelern tagozatot inditott meg.) December k6zepen az iskolai hcizi kemia versenyen Zsolt szerepelt a legjobban , igy leheloseget kapott a keriileti versenyen val6 reszve leire . Szive szcrint meg f6 1drajzb61 is indult volna, de ez mar nab'Yon megterheio lett voilla szamara. A versenyt febmar 8-an rendezlek meg az Cb'Yik keriil eti isko h\ban. 23 keruleti iskolab61 23 b'Yelmek kii zd6tt meg egymassal gyakorlati (l aborat6riumi) resz kereteben , csak irasban. Zsolt lan ara, dr. Pal Janosne kulon is fo glalkozott Zsolttal lyukas 6rak kereteben , hiszen itt meg alaposabb, ponlosabb, reszletesebb tudasra van sziikseg. Atismeteltek a 7. osztaly anyagat is. Az isko la kitfm6 es meg lehetosen draga kiegeszit6 tankonyvekkel, teszt- es fcladatb'Yujt emenyekkcl latta e l Z soltot. EZUl an sok tanulas, gyakorlas kovetkezett . Rengeteg pe!da! es feladatot o ldottunk meg. Kozben alTa is tigye ln i kellett , hOb'Y az amugy is fokozott iskolai temp6 mellett, ne terheljOk till Zsoltot. A kemiaversenyen nagy oromlinkre j61 szcrepeJt , es 5. helyczest Cit cl, csupan egy ponttal lemaradva a 4. helyezett61. A kerO lel magas lelekszamat , a ve rscnyen illdul6k nagy lelszamat tekintctbe veve azonban bej lltott a budapesti kemia verse nyrc . Nagy kedvvc l es igyekezettel alit neki az lljabb eropr6banak ebben a most mar eros me zonyben. Abban a tudatban tclte ezl, hogy az ilteni tapaszlalalakat es er6feszilesekel a gimn ilziumi tanlilmanyok saran b6segesen kamatozlat ni togja. Fejl6dik peldamegold6 keszsege, ah~rzi a vizsga es ve rsenyhangul alot, n6vekszik o nbizalm a. A megmerettetesre marci us 30-an 8 6rakor kerult sor az Orszitgos Kozoktalasi Intezet szervezesebell, a Horvath Mihaly teri Fazekas Mihaly Gyakorl 6 Gimnaziumban. A fOvaros 23 kerlil etebol 88 gyennek vetl reszt a verse nycn. KerOlet cllkent 3- 6 b'Ycrm ck indulh atott a kernlet nagysaganak an.l nyaban. Fehllno volt a fegyelmezettseg, a j 6 hangul at , bar az elejt!1l erezheto volt nemi fes zii ltseg es
izgalolll. A ve rseny id6tm1ama 60 perc volt, 9 feladatot kellett irasban rnegoldani . Gyakorlati resz itt nem vo lt . Az egesz orszagban egysegese n, szinte eb,),idej("alcg tart oltak meg a megye i vcrsenyeket is, ugyanazokkal a feladatokkal . A tantercmb61 kil epo gyerckeket a mcgjelent szaktanarok valaminl a sztilak fogadt ak.
Zsolt lathataan j6kedvli volt. Ezul im jo felo ras setal tettUnk az orszag elsa gimnaziumanak fo lyoso in a tabl 6kat nezcgetve , majd ch'Y kozeli cukniszdaban, Zsolt kcdvcnc to r1ainak fot,'yasztasa kozbcll , fel szabadultan - neha talan ttil hangosan is - eleve nitette rei a lort entcket , clerneztc a kerdesekel. Nagyon elegedetlek lennenk, ha s ikerlilne a kozc!pmez6nybcn vegeznie. Ugy hallottuk , hOb')' altal
Magyary Kosso Peter szi.il6
Megjelent! W Megjelent!
m Megjelent!
[il Csa nyi Yvonne (szcrk.): Pcdo:.ludiologia. A tal1alOlll b61: a hall 6keszlilekek ~s
kiegeszit6 ik leirasa, kezeh!sc, a ll1 (ikodes ell en6rzese, a gye nnekeknCl alka lmazott halhismerc sek, a kesziilt!kek beallitasfmak font osabb elve i.
U.l Csanyi Yvonne (slcrk.): A hallasscriilt gycrmekek korui fejles,tcsc. A tartal omb61: a korai fejles ztes cljarasai, a sziil6k bevonasa, a felmerlil 6 neve lesi prob lem{lk .
LJ Cs.t nyi Yvonne (szc rk.): Tanulmanyok a halhissediltek beszeder1he1oscgcnek fejlesztcserol. A ta rtalomb61: a hallasse riilt gyel111 ckek hangadasanak, be sz~ d c n e k jcllcIllz6 hibai es javitasllk , az egyen i fej lesztes f6bb mo dszerei, a hallas cs az Cb'Ycb erze kszervi csatorn ak bevo nasanak indokai . a tcrvezes es nyollloll kovetes kerdese i. Va lamellllyi ktJ nyv korszcrll kiilf61di szakirodalllli sZl:lllcl vc llyek rordi t;isainak b'y i'ljtelllenye. A szakkonyve k a Barczi Gusz1av Gyogypedagogiai Tan;irke.pzii Foiskola kony\"csholtj;lban (Budapest, VII. Bethlcn ter 2. Nyit vntm1as: 10- 15 ara ) szerczhet6k be.
Fclad6: "SziilOk a halhisseriilt gyermekekert" Alapitv:]ny 1221 Budapest XXll., Cerinc u. 116.
NYOMTATVANY!
