••
EGYUTT, ~ •• ~fl',
])
~"-~
~
A szOL6K A HALLASSEROLT GYERMEKEKERT ALAPiTV ANY id6szakos kiadv:inya X IV. evfolyam I. szjm
ts EGYESOLET 2003. junius
•
•
••
EGY07TMOKODES
Tagok lesziink es eselyesek 1996-ban az O"zagos Ktizoklalasi Inl~zel l ev~lben fordult howlnk:
"
Az ok....s. k~pzes ~s
tudomtiny kerdeseivei foglalkoz6 munkacsoportunk fontosnak tartja, hogy megismeTje a szaktertileten aktfv szakrnai es erdekkcpviselcti szervezeteknek az Eur6pai Uni6s integr.ki6val kapcsoJatos
velemenyet." Mar akkor pozitfvan nyilatkoztam, fontosnak lartva a leend6 uni6s lagsi1gunkal a hallasseriilt gyerekek, fiatalok jov6je erdekeben is. Akkor tenneszelesen meg nem volt annyi szemelyes tapasztalatorn, mint rna. Csanyi Yvonne tanamonek az integnlll nevelessel kapcsolatos, veli.ink is megoszlOu, nemzetkozi ismereteit veleltem ossze hazai pedag6gus tapasztalataimmal cs nem utols6 sorban un. siketnema szOleim eierulj:1val. Akkor mar tudtam. hogy miaJatt ni1lunk a serulteket elktilonitve nevelt~k. ktilfOldtin ltibb ~ve. evtizede (Olaszo"zagban 1973 61a) az ~p gyerekekkel egytin. integr.il-
neveLkedhetett a ~rti ltek nagy resze. A m:isSl1got is m:isk~nt fogadtal<:. KtilfOldi turistautjainkon nem egyszer talaIkoztunk sertilt turista csoportokkal. A romai Panlheonban nagy meglepet~ssel 100ttuk, hogy nem csak kerekes- sukes, de tol601gyas seruhet is elhoztak vih1.got loa.tni. Ez csak nektink, magyaroknak volt meglepa, a tobbi eur6pai turistAnak tenneszetes volt. tan
KoztudOll. hogy ltibb hallasseriilt gyermek hall6 sztilei 1990-ben Csilllyi lan;!.mO szakmai
segftsCg~
vel letrehoztal<: Egyestilettinkel, majd egy ~vre ro1 AlapftvAnyunkal. Egyestiletiink vezetoi rovidesen szem~l yesen felveu~k a kapcsoiatot a FEPEOA, a haJl:isseriih gyennekek sztileinek nemzetkozi szervezetevel, a Luxemburg-i majd a Regensburg-i talo1Lkoz6kon. Kezdetben no1lunk nagy volt az ellenaIlas gy6gypedag6gus- pedag6gus vonalon az illor m~g naiunk alig ismert integn'ilt nevel~ssel szemben. Egy taj~kozott gy6gypedag6gus csoport a nem keves tamad:is ellenere sem hatralt meg, szih'irdan kitartott az integrnlt oktat:isba veten meggyt5zOdese mellett. Akkor meg az Oktata.si Miniszterium sem h1.tott tisztAn ez Ugyben. Megkeresesemre azl frtak, hogy a gy6gypedag6gus szakma meg nem dontone el, hogy szegregaci6 vagy integrnci6. Aki valameIyest is jaratos volt ez tigyben tudta, hogy ez nem vagy-vagy, hanem is-is kerd~se, amint ez rna mar tenneszetes. Az 1993-s Kozoktat:1si Torvenybe mar bevettek az integraIt oktatas l ehetoseg~t , de a megval6sfuist nem szorgalmaztAk:. lIyen helyzetben kerestek meg az Orszagos KozoktaLisi lnt~zetb61 s kertek veJem~nytinket az Uni6t illelilen. Megirtam, hogy az inlegr3ihato seriill gyermekek es csaladjaik szamara I.Ikerdes az uni6s orszagok peldllja, ajanl3sai, hUz6e ..je. Ez lassnn kezdett beigazoJ6dni. Balhori aIlamtitkar lir az egyik oktaU1.si kiadv:1nyaban az Uni6 ajAn-
lasam alit az integr.i1t oktat:1s melle. Keresemre az aIJamtitk:ir ur sajat aIlamtitkfui keret~b6J finanszfrozta Egyestilettink 1997-ben megjeJent ..Fog6dz6 sziklam<1sz:ishoz sztil6knek" kiadv:1nyat. U1yes Sandor professzor ur, a Gy6gypedag6giai Foiskola f6igazgat6ja, az OktatAsi Miniszterium KozneveJesi Tanacs:inak e Jn jjkek~n t szemeJyesen biztatta a mindenkori oktatasi minisztereket az inlegnlh oklatds elfogaddsArn, segflesere.
A szUl6k is sokat tettek az tigy erdekeben egyesUletti nkon, alapftvanyunkon kereszltil, de egyenileg is. Az integrnltan tanul6 gyerekek j6 ¢ldaja is segftett oldani helyi szinten, az iskolakban az ellenaJlasl. Ezzel egyutt segfteu a m:issag elismereseben es elfogadasttban is. A FEPEOA-vaJ val6 kapcsolatunk is lehetove teUe a nemzetkozi ez irfinyu tapaszlalatok megszerzeset. A nemzetkozi h all as~rU h fiatalok talaIkoz6j:1n, olasz, holland angol. 50t orosz hall:issertilt fiatalokt61 ( angolul besulgetve ) megismerhettUk, hogy a j61 megszervezen integrfi.lt neveles kovelkezt~ben milyen az eletm6djuk, milyen eselyeket kaptak. Ezenkfvtil oJasz, holland, spanyol, angol iskolal<:ba
2
EGY01TMOKGDES
latogattunk, ahalla ~rUlt, igy hallc1sserUlt gyerekek is jAnak. A helysunen lattuk, a tantesti.iletekke l besrelve megtudtuk, hogy milyen sokoldalUan segftik. fej lesztik ezeket a gyerekeket kUlOn is az iskolaban dolgoz6 gy6gypedag6gusok segftstgtvel. luhon nagyon sok konferencian vcUtink reSZl az evek folyamIDl. Az ut6bbi evekMl hiirmat emelek ki. Szegeden tartott az Oktatasi mi niszterium ket napos f6rumot a hatranyos helyzetCi gyerekek problemaival kapcsolatban. A (obb 6ffis osszejovetelt a szegedi szinMzban tananak. Erdekes m6dan egyedUl az a f6el6ad6 tett rOvid emli'test az integn1lt oktatasr6l. aki annak idejen azt rna, hogy a gy6gypedag6gus szakma nem dontotte el, hogy szegregaci6 vagy intcgraci6. A deiuuini szekci6 Ulesen annak. ellenere, hogy a halh1ssertilt deleg:ici6 volt lobbsegben csak a hiperaktfv gyerekekrf)! eseU sz6. VelGnk nem voltak hajland6ak foglalkozni, rossz szajizzel tlivoztunk. R6>zt veutink az EOtvos Pedag6giai Tarsasag szinten ket napos konferenei:1jc1n. Rovid, nagyon tanulsagos eilladasoka' ,anonak. A dtlu'ani egyik. ( a legJatogatonabb ) szekci6ii1t5en a hatr.lnyos helyze,G gyerekekrol volt sw. Legnagyobb meglepetesemre szinte kivetel nelkiil az inlegralt okt3Uisr61, annak el6nyeirol, megval6sftm.i lehet6segeirol sz6ltak, f61eg a videki pedag6gusok. J6 erz6s volt reszt venni ezen az igenyes. j61eI6k6szfleu, sz(nvonalas osszejovetelen. Nagyszabasu ket napos jubileumi megemlekezest tartott a Gy6gypedag6giai F6iskola a .. 100 eves a gy6gypedag6gus-ktpzts" efmen. Elvezenel haUganam a 7 f1ara l gy6gypedag6gus ( mleg foisko lai adjunktus ) rovid. tartaImas el6adasaiL KUlonosen meglepeu annak a fialal gy6gypedag6gusnak hatruuzott felJe¢se, aki el6adastiban megr6tta azokat a kollegakat, akik meg mindig szemben aJlnak az integralt oktatassal. vagy passzivak e teren. Mindegyik fiatal el6ad6 kitiLlt az integr:11t oktatas mellett. MegnyugvassaJ konstattiltam, hogy j6 kezekben van a jov6 integr:11t oktatasa. Az integraJt oktattis, legaltibbis elmeletbeli terh6dfttistit jelezte, hogy a Fejleszt6 Pedag6gia foly6iral teljes sz3mal az integraJl oktatasnak szenteltek. Kutauisi es gyakorlati temaju eikkek egyanint olvashat6k benne. Tobb f6leg videki iskola szamolt be ez irnnyu munki1jarol. lapasztalatair61. Sokaig csak egy-egy pedag6gus vaJlaI, egy-egy strOJt gyereke, osztaJy~ban. Ma milr egtsz iskolak vaUalnak fel sertilt gyerekeket es pr6b3.ljak megoldani a gyerekek beilleszkedeset. Hogy hliny Hyen iskola van, j6 lenne tudni. Mindenesetre a torveny szerint minden t>nkormc1nyzat koteles kijelOlni 6vodakat. iskol:ikat, ahol biztositani kell a felteteleket a sertilt gyerekek fogadtisMa es megfelelo foglalkoztatasara. Vajon az onkomlanyzatok eleget tesznek-e ezeknek a kovetelmenyeknek? J6lcnne, ha sztil6kt61 is kapn:ink eITe vonatkoz6 jelzeseket. Ezeket a tapaszlalatokat osszegyujtve fordulhatnank a MOSZ, a Magyar Onkorm~nyza'i Szovetstghez. Visszakanyarodva az Eur6pai Uni6s esatlakozashoz. nemregen hallottam azt a megallapftast, hogy az eselyegyenlOseg n3lunk is l>eepiil a kijztuda tba, ha belenijvii nk az Uni6 kijztissegebe. Az eseUyel minden teren tudni kell elni, igy a hallasseriilt gyerekek eselyeivel is. Fel ken kesziteni gyerekeinketo A j61 megszervezett integralt oktatiis kerett~ be n biztosita ni kell a hall6 tarsadalomba val6 beilleszkedest. A nyelvtudasra, nem csak killf6ldon, hanem a hazai elhelyezkedesnel is sztiks6g va n. Fontos az informatikai ismeretek elsajatitasa, amire a halla.sseriilteknek megvan az adotts8guk. Meg kell tahllni a helyiiket a szakkepzesben, ami nagy atalakulason megy keresztiil , A fe ls60ktauis sines eluirva a halltiss6ri.iltek elell. " Tanuljuk a nyelveket, de nem besz.~ lji.ik." Egy fe lmeres szerint az idegen nyelvtudas teren Magyarorszag nem esak az uni6s tagauamokt61 marad el, hanem a esatlakozni kivc1n6 orszagok kozott is sereghajt6. A h(rek szerint a finnek nagyot haJadtak a nyelvtudasban. Ez szamomra azeT1 is erclekes. men t 977ben egy pedag6gus esoporttaJ Finnorszagban egy ifjusagi szii1l6ban szalltunk meg, ahol esak fin nUl tudlak. Szerenesere volt velilnk egy rajztantir. aki rajzok segftsigevel kommunikaJt veltik.. Az Oklatm.i Miniszterium Vilag-nyelv programjanak celja, hogy minden, az iskoJapadOl elhagy6 fiatal ren-
EG yi/rTMOK6 DES
3
delkezzen legall1bb egy idegen nyelv koz6pszinrti ~s egy m~ i k nyelYalapszinlu ismeretevel. A meghirdeteu 10 alprogram k5lDtt elsa helyen szerepeJ az un . Fomis aiprogram, mely a kozoktat45 hat:r.1nyos helyzeru resZ! vevGinek re l:zar-k6zta~t tamogatja az idegen nyelvek tanulasa (eren. Amikor talfilkozhanunk a nemzelkozi osszejoveteleken az europai orsZ<1.gok haJ lassertih fiataljaival, hifinyoltuk a magyar fiatalok je l e n h~te t. Uni6s tagsagunkban meg keU taJ:1Jnunk azokat a palywti lehcl6segekct, melyek el6segfli k halhiss6rUh fiataljaink reszvetelet is ezeken a nemzetkozi osszejoveteleken. Az angel nye)vtanulas ehhez nelkti lozhetetlen. Ezen a teren is ossze kell gyfijtenUnk a tapaszlalatokat. A FEPEDA 6.JtaJunk is szernelyesen ismen olasz, helga, holJand stb. vezet6it61 is kerUnk ez iranyu tanacsokat. Bosszankodtam. hogy az EU-s csatlakorlsunkat, ezt a gyerekeink, unokai nk jov6j~t meghataroz6 I ~tkerd es t kezdetben a Illoslek es a makos guba szintjere huztak Ie. Jelen gondolataimat a nepszavazas elotti napon fejezem be. BCzom magyar honfi tMsaim bOlcsessegeben. 2003. aprilis }3.
" Beszavaztuk magunkat az Eur6pai Uni6ba." frjak egyik napilapunk fej lecen. Sokfele megnyilatkozas laton napvilagol. A sok k6ztil David l bo l ya~t idezem: ,,Annyi neMz ev utan megerdemli az orszag es a nemzet, hogy ugy kezdOdjon a XXI. sw...ad. hogy vegre a nyenesek oldahin cillunk ." Voltaic fan yalg6 megnyil atkozasok is, de a pozitiv hozzaaliAsok dominaltalc. A kiil fd ld is grnlul:llt. A Francia mi ni szterelnok a magyar n~pszavazas sikeret 6rilisi e I6re l~ p6;n e k ncvezte Eur6pa ujraegyes llese sze mpontjab61. Hozdteue. Eur6pa, benne Franciaorszag csal:1dtagkent varj a Magyarorszagot. J6 6men, hogy aprilis I6-An a csatlakozast a miniszterelnok es a kGli.igyminiszter Athenban, az eur6pai kultura es mGveszet bOlcs6j6ben, a demokr:1cia sztil6haz:1jaban frtak al:1. Az Agora mar ie. VU -VI. sz:i.zadban kozponti hely, jelent6s politikai d ont~sek szfnhel ye volt. Eddig a serultekkel kapcsolatos uni6s tenni val6kr61hi vatalosan keyes sz6 eseu, ezt mar a felkesztiles ~vebe n p6tolni kell. A Humanitlis (a mozgliskorilitozottak Japja) fOszcrkesztoje egy even at folyamatosan rendczte konyvbe ujsfigja Eur6pai Uni6val kapcsolatos cikkeit. A konyv bemutat6jan a Mozgliskoriatozouak. Srovetsegenck elnokc mellen reszt ven az Eur6pai Bizotts<1g Magyarorszagi Deleglki6j Anak 13n:1csosa is. Emlekeztetett arm, hogy az Eur6pai Uni6 kem~ nyen fellep minden fajta Mtninyos megkGlonbOztctes ellen, s igyekszik biztosftani az egyenl5 felteteleket a mindennapi eletben is. Ugyanakkor az uni6 orsza.gaiban nem egyseges a JX:riferiakon el6k helyzctenek kezelese. "Hozon anyagb61 kell dolgozni, es az adall szinten tov:1bbfejleszteni." - l~ nycgeben ez a feladat vruminden csatl akoz6ra. Az uni6 ebben sokal segfthet tapasztalatcserekkel, kfserleti projektek beindftliscival. valamint a fogyat~k ossaggal foglalkoz6 civil szervezetek mmogalliscivaL Ugyanakkor a legfontosabb s egyben legnchezebb fcladat a t6.rsadalom szemJeletenek megvliltoltal3sa.. Az elkoveLkezo evben. evekben az Orszagos FogyatekosUgyi Tanacs, melyben a hallcisseruhek is kepviselve vannak, bizonyarn fOszerepet j citszik az uni6s eselyck es feladatok megismereseben, megval6sfuisfiban es a tcijekoztatasban. Mi sem t~ tlenk edhetUnk . Az uj Eselyegyenlosegi es Eur6pai Uni6s minisztereink munkatarsaival keressGk a kapcsolatol. Az eselyt tevekenyen meg keU ragadnunk hallasseriilt gyerekeink erdekeben. Peli
wjos,,'
EGYOrrMOK6oES
4
HALLASS.~ ROLTEKET OKTAT<) ISKOLAK 5. A Szegedi Khig Peter Iskola Intezmenyiink 190 I-ben nyitotta meg kapui~ melynek rendelteteserol az alapit6 Klug peter igy nyilatkozott: "A hallas elvesztese kovetkezteben nemavci leu gyermckeket beszelni megtanftsa. 5ket erkolcsosen nevelje. s mindazon kozhasznu ismercrck birtokaba junassa, amelyek a gyako rlati eletben leg inkabb szilks6gesek." E celkitGzes - a meglevo hal lasmaradv any max imaJis kihasznaJasan al apul6 beszc!dtanftas - 100 t v elmulHival is helytall6. Elerese a legmodernebb technikai, orvosi, szurdo pedag6giai eljeirasok alkalmazAsaval egyre inkabb reali zAJ6dik. Torekveseink a legmesszebbmenokig talalkoznak a szUl6i igenyekkcl. 0-3 eves kon g a korai fejlesztes es gondozas kereleben k610S er6feszitessel biztositani kell gyermekeinknek a beszedCl, melynek birtokaban teljes e rtl~kG t lelet elhetnek . NevelotestUlettink nagy hangsulyt he lyez a halilisseriilt ki sgyermekck mind ko raibb eletko rban megkezdett hall:1s- es beszedfejlesztesrc. mely utat nyithat a tobbsegi o ktatasba tOrlene beilleszkedeshez. 6 vod:1nk a sulyos fokban hall:1sserii lt csoppsegek sz:1m:1ra megalapozza a beszedfej l6dest. Az :1hal anos iskolai neveles-oktat:1s kereteben jelen tanevben 63 tanul6 saj :1tftja el azt az ismeretanyagot, melynek birtok:1ban hall6 kozossegben, vagy speci:1lis keretek kOZOll folytathatja tanulm:1nyai l. Szaki skol:1nkban tanul6 novendeke ink iden els6kent szerezhetik meg a szamfl6gep kezele i haszn:116i szakkepesftest. 6k e napokban lazasan kesztilOdnek a kozelg6 szakvizsgara.
A jovo tanevt61 alapfoku mGveszetoktat:1ssal bOvtil tevekenyseg i ko riink. Celunk olyan nevelesioktat:1si program megval 6s ft:1sa, mely megalapozza a mGveszeli kifejez6 keszsegekel, mely a vizu6.lis kultura Irani erdekl6d6 es vonz6d6 lanul6k kepessegeinek fejlesztesere az e mlftett mGveszeli agakban val6 jArtassagok ki alakItas:lra es gyakorJas:lrn iranyul. Elosegiti a tanul 6k szabadideje nek ertelmes, hasznos eitoiteset, a tmas kapcsolatok kialakitfisat. A kOlOS, vagy kOlossegben es kOI QSseg elott vegzett munka hozl:1j :1rulh at szemelyisegilk kifejlodesehez. o n azo n ossag- t ud a t u k
EGY01TMOKOoES
5
kialakuhisahOl, onbizalmuk, ontudatuk erosOdesehez. a tArsadalmi cletben tort6no megnyilvanu lasaik eredmenyessegehez. Mivel beiskolazasi korzetunk Bacs-Kiskun-, Bekes- es Csongr:1d megye, lavol lak6 tanul6ink hetkoznap diakotthonunkban laknak. Itt a napi felk6sztiles mellen szlimos, a szabadido eltoltcsct biztosit6 program ~I rendelkezesre:
uszas, korcsoi yazas. iabdajalekok, szinjatsz6 kor,
k6pzomuveszeti. barkacs es haztaI1:isi ismeretek szakkorok. A oyan szli netekben szines programok allnak rendelkezesre. mint peldaul a barlangasztabor es a Halhiss6riih Gyermekekcn EgyestiJcl altaI tamogatoll Balaton pani aktiv pihenes. Ezcn visszatero alkalmak iehcI6segei nyujtanak a hall6 kortarsakkal val6 kapcsolalok megszihirdftasahoz, tart6ssa tetel6hez.
EGY07TMOKDDES
6
Tarsadalmi
fogyatl~kossagaink
2003-at a Fogyatekosok nemzetkozi evenek nyfl vanftottak. Szep gesztus. fgy egy kicsit tobb figyelem is iranyul felejilk. 6k a terheikkel viszont egy egesz eleten at kell. hogy egyiltt eljenek. A velilk val6 tOrooes .os foglalkozas azonban mindennapos terheket r6 szukebb-tagabb kornyezetilkre filggetlenUi a megnevezesekt61. Sajnos a fogyatekossagok nagyon sokfelek lehetnek. s az ellatasuknak a sajatossagaikat mindig is maximalisan figyelembe kell venn iUk. Helyes az a szemlelet amelyik a fogyatekos szemelyt magat is osztOnzi a lehet6segeinek a kiaknazasara .os a segftseg olyan mertekU amely az aktfv kozremUktidesere epft. Mas fogyatekossagi szakterUletre nem szeretnek elkalandozni ezert maradok a haWisserUlt gyerekeknel. Az a helyzetilk azert specialis mert egy nem lathat6 - s ezert sokak szamara kevesse kezzelfoghat6-megerthet6 - problemar61 van sz6. mely a mai napig nem kapott eleg kozfigyelmet a korai felismeresben. Pedig ahogy mindig. az ordog itt is a reszle-tekben talalhat6. Nagyon keyes szil la gondol arra a lehet6segre. hogy gyermeke nagyotha1l6 lehet. akar veleszilletet!, akar kes6bb egy betegseg szov6dmenye kapcsan. s felmerUlt gyanujat sokszor maga az orvos altatja el. A szUia pedig onmaga felelmet is ittkabb palastok rnoge rejtve hisz inkAbb az orvosnak mint sajat tapasztalatainak. Pedig a kornyezetilnkben leva szill6k tapasztalata azt mutatja. hogy a bajt nem palastolni. hanem orvosolni kell. Esetilnkben ez az intenzfv korai fejlesztest jelenti. Ezen ujsag hasabjain is sokszor. sok helyen lefrtuk mar. hogy a lehet6seg szerinti legjobb - .os legjobban beallftott - keszUiek mellett a tematikus. -hallasi- kornak megfelel6 hallasi folyamatok gondozasat kell nem csak a szurdopedag6gusnak. hanem a kisgyermek egesz kornyezetenek vegeznie. A rosszul ha1l6 kisgyermekek szamara igyekeznilnk kell hasonl6an ingergazdag hallasi kornyezetet biztosftanunk mint az ep hall6k szamara. a kUionbseg csak az. hogy mindezt esetleg mas hangerovel. jobban artikuWva kell megtennilnk. Sok szill6 tevekenyseget negatfvan befolyasolja az a teny. hogy a gyermek korantsem fejlMik olyan latvanyosan mint ahogyan azt szeretne. Tudni kell. hogy ezekbe a gyerekekbe sokaig csak csop6gtetjilk az informaci6kat -input- mire abb61 valamit is visszalatunk -output-. Ezeknek a gyerekeknek -termeszetesen a hallasserUlesUk mertekeb61 is ad6d6an - egesz eletilkben problem at okoz az informaci6 megszerzese. s ezert az egesz tarsadalomnak keB. hogy feladatot jelentsen a hatranyaik csokkentese. Mit is jelenthet ez a mindennapi gyakorlatban? EIs6sorban egy pozitfv felejilk val6 fordulast. egy kicsit nyitottabb lelket. egy kicsit tobb segft6keszseget. egy kicsit tobb megerteni akarast. Egy kicsit tobb adafordulast az
EGY07TMOKOOES
7
6vodaban, egy kicsit kevesebb kirekesztest az iskolaban. Minden fogyatekossagtipus mas es mas odafigyelest kivan. De az mar a tarsadalom es a tarsadalmi felvi13gosftas feladatktirebe tartozik, hogy az alapveto dolgokra felhfvja a figyelmel. Azt ugye mar magunkt61 tudjuk, hogy a yak embert illik iIlsegfteni az uton, felsegheni a lepeson, a mozgasseriiltet felsegftjUk a jarmilvekre, ajt6t nyitunk nekik, a kerekesszeket eltoljuk ahova kerik. De mi van a hallasseriiltekkel? Nem csak a fogyatekossag lathatatlan, hanem szinte a szemely is. A siketek jelelnek, oket rajtuk kfvUl kevesen ertik. A nagyothall6k hall6keszUlekeit is nehez eszrevenni, az ezt nem ismeroknek meg nehezebb ebbol a megfelelo ktivetkezteteseket levonni. A televfzi6ban nagyon keyes alkalommal lehet filmfeliratozast I3lni, ami alletelesen is felhfvhatna a figyelmet a hallasseriiltekre. A kommunikaci6s problemaik miall ok maguk sokkal rilkabban keriilnek a mMiafigyelem ktizpontjaba. Kepessegeiket nehezen tudjak elohfvni, mert mar azok kifejlesztesehez is esak korlillozott segftseget kapnak, ha meg ktizUlUk nehOnyan egyetemet-foiskolat elvegeznek akkor elhelyezkedesi problemaik ad6dnak. Ogy lalOm, hogya rohan6 vi13gunk felfokozoll temp6ja inkabb csak megtart emberekke minosftette a fogyatekosokat, akiknek a problemajaval id6r61-id6re foglalkozni illik, de erdemi elorelepes, tarsadalmi elfogadollsag-valtozas nem ltirtenik. Sok remenyt fGztik ket dologhoz: csatlakozasunk az Eur6pai Uni6hoz nem csak a jogelvek iIlvetelet hanem azok integralt harmonizaei6jat is fogiak jelenteni a napi gyakorl atban. S ekkor mar nem lesz eleg a problemakr61 a fillylat meglebbentgetni, hanem a kidolgozoll cselekvessorokat szamon is lehet majd kemi. A masik: a most miniszteri rangra emelt fogyatekosUgyi es kisebbsegi tarea talan jobban fogia a jtivoben koordinalni a szUkseges tevekenysegeket, masreszt a poszt eletrehfvasaval jobban nyflik lehetoseg ugy az egyes Ugyekben mint a globalis kerdesekben val6 allasfogla13sra. A Fogyatekosok eve remelhetoleg egy j6 kiindulasi alap lesz a jtivoben ahhoz, hogy ttibb segfto szandekkal es megertessel forduljunk az arra raszorul6 embertarsaink fele!. A szeretet - odafigyeles - ugyanis sok mindent p6tolhat de a szeretet - odafigyelest - nem p6t6lhatja semmi. (Fischer)
EGYOTTMOKDDES
8
Hallassertilt gyermekek utazotanari ellatasa a kaposvari hallassertiltek iskolajanak vonzaskorzeteben Sztil61dub
Iskoltinkban 1991 6ta mCikOdik utaz6tam1ri szolgaial, amelynek u~rsegebe n
keret~ben
Del-Dum1ntul
latjuk el a halhisseriilt gyermekek komi fejleszteset es az inlegn1ltan oktatott hal-
Jasseriilt gyermekek special is pcdag6giai
meg seg fh~set.
Munkfinkat negy reszbOl a1l6 cikksorozatban mutatjuk be Onoknek: fe l kulal~s ~s
I.
Korai
2.
Korai fejleszlcs
3.
Sztiloklub
4.
Inlegrall ellalas
pedoaudiol6giai
ell~IaS (Egyli"makOd~s
2002. julius)
A sztil6klubunk letrehozc1saban d6nt6 voh, hogy a sztil6k igenyeJtek a sorstfu's sztilokkel val6
kapcsolalfelvcteit. szemelyes lalaJkozast es mi is azt tapasztaltuk, hogy egymasI61 kaphatjak a legtobb segftsegcl, a legtobb bfitorftast. Fontos szempont volt az is, hogy a szi.ilok elsajMftsak
azokat a fejles zto m6dszereket , mellyel gyermekUk optimfilis fejlOdcsmenete biztosflh at6. Kezdetben rendezvenyeink egy naposak voltak, melyct munkanapokon tartottunk, evenle kel alkalommaL Tobbsegeben az any:1k jouek el gyermekUkkel. A f:1raszl6, esetenkenr hosszu utaw. a rendelkezesUnkre :1116 ide; rovidsege nem biztositorta megfe lel6en celjaink megval6sftasfit, a szUli5i igenyek kielegftcset. Szervezesi es m6dszertani vfiltoztatas vAh sziiksegesse. Ehhez segftett hozz:1
bennUnket, A
Fogyatckos Gyermekek. Tanul6k
Fcldrk6ztatAsacrt Orszagos
KozaJapltvany 1997-ben kiin pl1lyazata. szilloi tanfolyamok, sziiloklubok mfikOdtetesere. Az6ta a Kozalapitvany es inlczmenyilnk anyag i lamogatasa segilsegevel rendszeresen szervezzUk ezekct a tall1lkozasokat. Rendezvenyeinkre evente negy alkalommal kertil sor. Penlek delulant61 vasamap delig vagyunk egyiln.
EGYOITMOKODES
9
A szi.i!ok. a ha11assertilt gyermek es a hal16 testverek egytiu vesznek rCszt a programokon. Szallast es etkezeSI diakotthonunkban biztositunk. A lebonyoli'tashoz rendelkezesiinkre all intezmenytink
valamennyi helyisege, technikai berendezese. Az eltelt evek alan gazdag. sokretG programot sikertilt megva16sftanunk. bsszejoveteleink szfn-
vonalat minden alkalommal emeit6k azok a hazai
es
ktilfoldi eload6k, akiket az adou teriilet
kiemelkedo eLmeleti es gyakorlati szakemberei kaztil hfvtunk meg. termeszetesen a sztil6i igenyek figyelembevelei6vel. Amig a szti!6k az eloadasokon vesznek resll, addig a gyennekek szakszerG foglalkoztalasar61 ttibb szakteriiletre kepesftett pedag6gus, gy6gypedag6gus, konduktor koliegaink gondoskodnak. Az () kazremGkOdestikkei vaJik kihasznalua, szakmai szempontb61 teljesse programunk. A sztil6klubot ugy szervezzGk, hogy az elmeleti eload<1sok mellett mindig m6d nyiljon a gyakorlati bemutatasra is. Ennek kereteben szervezrunk kozos vascirlast, etelkeszltest,lovaghist, kinindulast, stb. BemUlattuk a szGl6knek, hogyan lehet ezeket a tevekenysegeket ugy szervezni, hogy az minel jobban hozdjaruljon a halMssertilt gyennek beszed-, nyelvfejlesztesehez. Minden alkalommal sor kertil a gyermekekrel keszGlt videofelvetelek elemzesere. A felveteleken nyomon kovetheto a gyermekek fejlOdese, egyben m6dszertani megbeszelesek lehetoseget is nyujtjlik. igy bemutathat6k, elemezhet6k mindazok az eljeirnsok, amelyek eredmenyesebbe tehetik a gyermekekkel val6 otthoni fog lalkozast. A szUiek hozz<1j
integr~1t
ell<1tasban lev6 gyermekek es csaladjuk.
A szGloknck sz616 el6adasok, tajekoztat6k, videofilrn elernzes ket csoportban folynak es termeszetesen a gyennekekkellorteno szakszerti foglalkoz3.s0k is eletkor szerinti megosztisban zajlanak. Ugy erezzGk tartalmas, sZlnes, hasznos programot sikerti l megva16sltanunk.
Nagyne To/it IboLya szurdopedagogus. utazotanar
Nagyne Heidemvolf Erzsebe/ szurdopedagogus, u/ozotaflar
10
EGylJTrMOKODES
"EgyiittneveIest - egyiittoktatast segito intezmenyi felkeszites programja" konferencia Magam is tankoteles korn, hallt\ssertilt kisfiu anyuk3.ja vagyok. Ortimmel teUem eleget Fischer
ZoItAn felkeresenek, hogy vegyek reszt a kaposvari konferencilin. Dicseret illeli a szervewket, a Kaposva.ri 6voda, AhalAnos (skala, Dial;: es Gyennekotthon pedag6gusait a j6 szervezesert es a szfnvonalas programert es nem utols6 sorban az odaad6 hazigazdai viselkedesert. A program elsa resze delelolt, a Somogy Megyei Gnkonnanyzat tam1cstenneben zajiott, ahal a megnyit6 utan kel szakmai el6adast hall gathattunk meg. Az Oktatasi MiniszH~rium vezeto [otanl1csad6ja Nagy Gyongyi MAria - az egyUttneveles torvenyi szabalyozfisarol es jeJenlegi hel yzelertll - tarton eliladasl. Az el6adas terjedelme miall nines m6domban azt teljes egeszeben Jefrni. de egy sokakal ennla reszet igyekszem val6saghGen visszaadni. A lesti, erzekszervi, ertelmi kepessegekben fogyalckos gyermekek diagnoszlikai vizsgalalMa, a Tanulasi kepesscgekel vizsgal6, az Orszagos Szakert6i es Rehabililaci6s Bizollsa.g, ilIelve a Megyei Szakert6i Rehabililki6s Bizolts3gjogosult (megjegyzem, egyik sem felenese a m
es
ro,
es
,,1999-bell vegzeu v;z,sgtilat szerint az iskoltival szembelli sziiloi elvtirtisokfolllOsstigi sorrelldben: - Kapcsolattartas, - Tanulasi nchezsegck megoldasanak segitese, - Palyava!asztas ta.mogatasa. 2002-bell ugyaflebben a temaball vegzeu vizsgalat szerinf: - Keszsegek. kepessegek fejleszlese - Gondolkodtatva tanitson az iskola - PalyaVaJaszlas u\mogalas - Szerettesse meg a tanulast. Mindez j61 mutatja, hogyan ertekel6dik fel a tanulas szerepe. A kerdesek. hozzasz61asok utan a szervezl5k ebedre invit31tak benntinkel, majd folytat6dou a delutani program, most mar szekci6kra (hall as-. mozgasserUlt es logopediai) bontva.
II
EGYOTTMOKOOES
Ertelemszeruen en a hallassertiltekke! foglalkoz6 szekci6 programj
Bacskai Em6ke Blldapeslr6J. Kaposvar, 2003. aprilis 28.
SZiJLOKLUB HIREK Az Internet egyre nagyobb terh6ditasa nyoman szeretnem az alapftvanyi postamunkakat is egyszerUsiteni: eurt kerern, hogy akinek van internetes efme es erre a szokasos Hfrleveleinket el lehet juuatni azok adj ak meg. celszeriien raglan a sajal elerhet6segemet is le(rom : fischerzoitan @webmail.hu , ide lehet raglan a jeienLkezeseket is elkilldeni. Ezen csaJadoknak a lovabbiakban fgy fogom a leveleinket cljuttatni. az ujsagot lenneszetesen lovabbra is postazom.
12
EGY07TMUKDDES
PALOCFOLDON JARTUNK Hctagra sUlon a Nap 2003. mlijus J7-en amikor regge! 8-kor egy bereh aUI6busszal elindultunk N6grtld megyebe megl~.oga.ni Miksza.h Kalm~n j6 pal6cail. Az au.6palya sztirke be.onja helyell inkabba hosszabb, kanyarg6sabb de m indenkeppc n szebb l:ijakon ativelo orsdgutat valasztouuk. Nem sictttink, hi szen a programunk csak I I-kaT kezdOdou Holl6kon, az UNESCO alta i Vilagorokseg reszeve nyilvanftotl 6fa luba n. A Cserhal meseszep dombjai k6l0tl Balassagyarmaton egy rovid technikai szUnetet lartollunk. majd a megbeszeJt idore id6bcn erkeztiink a MusUtJi Vendegl6hoz. SZlvelyes vendeglat6nk azonnal letiltetett minket a vinigokkal es egyeb regi hasznaJati eszkolokkel dckornlt feden kerti asztalokhoz, s hamarosan megerkezeu a nepviselelbe 6itOlOlt kedves ,.programigazgat6nk" Piroska n~ni. Folk.16rismeretekt61 tavoli varosi kozonsegenek a hol16koi pal6c hagyomanyokr61 meseil, arr61, hogy regen egeszcn mas voh az elcl a faluban. mas kent talalkoztak cs visc lkedlek a fiatalok mint manapsag. A fia talok az ozvegyasszonyoknal tal:1lkozhanak megpcdig fonas i.irGgyen. A guzsalyra kotan kendert a lany a jobb kezevel sodorta. bal kezevcl pedig az ors61 forgana. Ha a flu szimpatikus volt az ors6 sokszor landolt a fOlden, aminek fOlveleieert minden alkalommai cgy cs6k jan.. A fonas lechnikajal meg ugyan !alhalluk Piroska nenitol, azonban az ors6t nem merte leejleni mert nem volt bizlos benne. hogy van a kozelben egy udvarias legeny. FolkJ6rbemutat6jat a hagyomanyos helyi ncpviscici ruhainak bemututasaval folytalla, a csoportunkb6lonkentjelcnlkezclI Emoken es Andrason. Rajuk korantscm a Icljes pal6c ruhakollekci6 kertilt fel, Emokere a 14- J6 szoknya helyeu mi ndossze 4 kertilt, de a diszes ing, a nyakek, a fcjdfsz. a foketo es u cujka - melleny - feiollesevel mAr lokeletes menyecskel lathallunk. Andn1sra helyi mintazatu fcher ing, Icgenykti.eny, mclleny os kemenykalap kertil., kezcben pipaval .tikelc.es ifju part alkollak. A menyecsketancol is ebben a ruMban roptak, a a hclyi n6tat hozza Piroska neni enekelte. Az ifjl1 par a munka leren is jeleskedett: Piroska neni utmututc'i.sai alapjan nyOt tuzen kesziteltek a pattogatolt kukoricat. A bcmutat6 vegeztevel az etteremj6voltab61 u kulinans elvezcteknck adtuk at magunkat: mcgk6stoltuk a pal6cgulyast, a n6gradi pal6cpecsenyet es a csokiontetes fahejasalmas paiacsintal. Ebed utan egy rovid idore Piroska neni meg atvcltc az idcgenvczcto szerepel. ravidcn meselt a falur61. elmondta mit hoi taialunk majd sietosen ment kovClkezQ esoportjahoz. Holl6ko 6fa\uban mind a mai napig mcgtalUlhat6 az cgyseges kozepkori epftkezesi fonna - a hadas telepi.ilesfonna -, a h:1zak valyogb61 epi.iltck. tom.icosak, kisablakuak. tisztcik. Azokban a hazakban melyekbcn laknak sok vin1g talalhat6 az udvaron. tomacon. de j6ncMny clad6 haz is akad. A faJu szintc muzeumfalu: van babamuzcum, postamuzeum, faJumuzeum, li1.jh:1z. A ki.ilanbOzo mestersegeknek is ki.ilon h:1zuk van: Miveshaz. Szov6haz, Fazckashaz, Pajtakert stb. Ezek a lalnival6k az ottaniaknak nyujtanak ncmi beveteli lehetoseget, mert a hirtikon kivi.il nem sok munkaJehcloseg van a faluban. Az idoscbb embcrck kOzi.i1 egy kel tueal olyan idegenvezetest cs hagyomanyapolasl vallal mini Piroska ncnL de a faluban mar keyes a fialal. A csodalatos komyezelben megbuv6 kis fa lucska legf6bb ismerve a holl6koi vAr. A fa lu tortcnete is a vAr tortenclevcl kezdOdik a XI I. sruadt61. A varal a Kaesies nemzetseg epfttette kb. 1270-90 tajekan. Kes6bb nem csak vcdeimi, hanem palota celokat is szolgalt. erre utaJnak a kGlonoozQ
EGYOITMOKOOES
13
merelU emeleti tennei is. Tipusat tekintve szabalytaJan aJaprajzu, belsotomyos v6r. amelyet egy 362 meter magassagu sziklaoromrJ. epftettck. Falai igen vastagok. nchol 3,5 meter sz6lessegfiek.
Az evsz.6.zadok saran sakal veszftcu vedelmi jclcntosegebl51. e.s az ujkori fe!ujftasi munkak is sokat varattak mag ukra. A v:lrat 1966-t61 30 even kereszttil rekonstrualtik mig 1996-ban atadtik a mai fonn:ijaban. A v
14
EGYU7TMOKOOES
Az alabbiakban egy mfiszaki cikk fordit3sat kiiziiljiik a TALK c. ujsag (az NDeS, a Siket Gyerekek Nemzeti S7..ovetsege kiadvtinyab6l, Nagy Britannia), a 2003. aprilisi szamb61.
Jelzo kesziilt!kek
konnyfi haszn:i1 ni. Egyeb jellegzetessege a szundik:i1 as funkci6 es az clemrol mfikOdtethetilseg. A Vibralarm 6ra 34,65£ (kb.14000,-Ft),
a vibraci6s lapka 13,80£, a sLroboszk6bhimpamely a vibraci6s lapkavaJ egytiu hasznalhat617,20£.
Tovabbi tajekoztatast lehel kapni: Connevans Ltd, 54 Albert Road North, Reigate, SUlTey, RH29YR; Tel.: 01737 247571, Fax:01737
Mostanaban kedvero alkalmunk volt megtekinteni nehany uj jelz6 bercndezesl. A Connevans Ltd kUldte nekUnk az uj Vibralarm-ot, extra hangos ebreszto 6rat, amely iev:iilja a nepszeru Vibrasound 6nit Az ara nem vaItozou, igy hogyan hasonlftsuk ossze a kel 6ral?
A legfeltiinobb kiilonbseg a stilus: a Vibmlann egy nagyon modem kesztileknek latszik. konnycsepp forma.ju, mel yet nehany ember ugy jellernzett: "urkorszaki". Ennek kovetkezteben nagy vonzerovel bfr a gyerekek
kOl6tt. Egy masik jellegzetess6ge amely hasznos leheL
kisebb gyerekek szrum'ira: a beepiletl elie1i lampa. Ez nem olvas61Ampa. fgy sok gyerek szereLi ezt ejszaka is egve hagyni. Szamos m6don lehel vele ebreszleni: van egy eros vibral6 lapkaja -mely pulzal vagy folyamatosan vibral-, mellette eros az ebresztohangj a, melynek szeles tartomanyban aJlfthal6 a hangerossege es a hangmagassaga. AZllapasztaltuk, hogy maximal is hangeronel a berrego hangosabb volt mint a Vibrasound 6ra.
223475, E-mail:
[email protected]. Web: www.connevans.com. Az RNLD Sound Advantage ktildott nektink -az NOCS, a National DeafChiJdren's Society-nek (szerk)- 3 uj jelzil berendezest, kipr6bal:lsra. Az
elso egy e.breszto 6ra volt: a Wake 'n' Shake (Ieforditva kb. ebreszt e.s felraz).
Ezen 6ra legmegktilonboztet6bb jellegzetessege a nagyon nagy kijelzo - a fenyes voros LED szamok majdnem 5 em magasak. fgy ez hasznos lehel azon gyerekeknek akiknek problemaja van a legtobb hagyomanyos 6ra leolvasasavaJ. A kijelrolle is lehel halv
A vibnlci6s lapkat a villog6 stroboszk6plampllt kiilan :\rusi0:\1c az 6n1t61.
villog6 feny. Az 6ra tartalmazza a szundikalas gombol es az eJemtarat is. A Wake 'n' Shake-nek van egy extra jellegzelessege: telefonaljzathoz is csatlakoz-
Az 6ranak fenyes, tiszla kijelzoje van amit
tathat6.
es
,----------------------------------~" EGY07TMOK6oES
igy a telefonhfvasokhoz is tud jelezni. Nem talAltunk olyan szabfilyoz6kat az 6ran mint amilyenek lenni szoktak mas term ~ keknel , de a billentyfiit konnyu hasznalni. ha egyszer mar megszoktuk. Mig a "vibnil6 paroa" a Wake 'n' Shake termekben nem olyan eroteljes mint a Vibralarm·ban. sok ember ugy talAlja, hogy a nagy kijel zo igen hasznos es a Wake 'n' Shake igencsak megon az amt a 25,49£-t, mely tanalmazza a "vibra16 prunat" is. Az RNlD Sound Advantage katal6gusaban egy masik uj terrneket is talalunk: a Portable Flashing Doorchime-t (Hordozhat6 Villog6 Ajt6csengo) .
15
Ez egy egyszerii telefon jelzo berendezes egy nagy, fenyes stroboszk6pl6mpcival es egy csengo, valtoztathat6 hang~rOvcl os hIIrom IIIlfthat6 hangszinnel. Ehhez kiegeszit6kent szinten lehet venni egy kis vibraci6s padot az ejszakai haszmllaLhoz. A telefonjelzol egyszcruen a fali konnektorba kell dugni es a telefonalzattal osszek6lni. A CL I Telephone Ringer ru-a 17£, az opcion41is vibrnci6s padocska 12,75£. Ezekkel a keszi.ilekekkel kapcsolatos tov4bbi inforrn4ci6kert kapcsolatba lehet lepni :
RNTD Sound Advantage. I Metro Centre.
Ez egy konnyen kezelhet6 eszkoz egy kis escngogombbal es egy vezet6kn61ktili vevoberen-
de:ressel mely konnyen mozgathat6 szoMr61 szobara. Amikor vaJaki megnyomja a csengot a vevoberendezes hangosan jelez. Tiz beepftett dallama van k6ztOk a Westminster (Big Ben) harangj:ilek is. A szcrkezet egy kek villog6 stroboszk6ph\mp~t is tarta lmaz mel yet magciban is es a hanggal egyUII is lehet haszn:\Jni . Az egyik eJonynek mi azt ereztOk, hogy ez az ajt6csengo tulmutat t6bbi hason l6 temlekeken , mert folyamatosan Iud villogni, igy kevesbe lehet figyelmen klvi.il hagyni . A Portable Flashing Doorchime lira 32,90£. Vogezettil megtekintettilk az RNID uj CL I Telephone Ringer-t (Teleron Csengo).
Welbeck Way, Peterborough, PE2 7 UH. Tel. :0 1733232607 (hang), 01733238020 (sztiveg), Fax.:O 1733361161 , E-m ail:SQlutions@rnid .org.uk. Web:www.midshop.com Mindhfu'om terrnek hozzMerheto a Connevans Ltd 2003-as katal6gusaban. (FordflOtw:Fisciler ZoJlan)
16
EGYOrrMOKDDES
SZUU)KLUB HiREK 2003. ;iprilis 12-i szakmai lal~lkoz6 nkon ismet a cochlea implant mfitclek, a veltik elerheto eredmcnyek, a szakmai es technikai k6vctclmcnyek kerUltek el6terbe. E15ad6nk Knapik Istvan villamosmemok volt, aki a Victofon ce.g kepviseletebcn foglalkozik a Medel ceg ahal keszflett
implantatumok mGt,W e.s mutet utani illesztcsevcl be;iJlftc1savaJ. fgerclci kaptunk (ole, hogy k6velkezQ ujsagunkban az eloadas6t inisban is k6lzeteszi. Ezen osszejovetelGnk alkalmaval 2 szUlotmunk is beszamolt gyermckilk CI mutct utani fej lOdeserol. Bacskai Em6ke os Burany Csaba Zsolli gyem,ekilk masfel eve, 4 eves kor~ban kapta az implanlot, mfg Berkes Etelka Andnis nevG gyenneke korban kcs6bb, 10 evesen kertilt CI ellatasra. Mindketten folyamatosan javul6 eredrnenyekr61 szamoltak be, remeljtik inisaikkal is lalalkozhalunk lapunk haS<1.bjain.
p Nyari tabor! Szerelnem T. szillolarsak figyelmebe ajanlanom ezevi, szegedi, nyan , csalados laborozasi lehelosegunkel. mel yen osszesen kb. 20 csaltid Iud reszt venni. Augusztus 3 es 9-e koz611 Szegeden jovunk ossze. a Den Miksa kozepiskolai kollegiumban lesz a sz3.llasunk -csaladonkenli elhelyezessel- es 011 is kapunk minden nap reggelil es vacsoral. Napkozben ktilonbOzo programjaink vannak a varosban ~s komyeken, megJatogatjuk pI. az 6puszleszeri Nemzeti Torteneti Emh~kparkol is. Eslenkenl kozos beszelgetesek segllik a ktilonbOzo egyeni problemak megoldasal. A sz.allasarak 1000.- Ftlnap -+a felnolleknek az idcgcnforgaJmi ad6-, az etkezes szinlen 1000,-Flfnap/fo. Fcnli arakhoz aJapltvanyunk is hozza.jAruJ, merteke az elnyert paJyazali osszegcktol is fligg, eddig 300.000,-FI-t nyenunk erre a celra a Fogyalekos Gyermekeken Kozalapftvanyt61. lelentkczni Irasban az Alapitvany dmen Ichet 1094 Budapest, MihaJkovics u. 16. Ha tehetik kerem jclentkczcs clott hfvjanak fel az esti 6r.ikban az 1-219-5276-os telefonszamon , hogy a tuljelentkezest elkerUljuk.
17
EGY07TMOKODES
IGAZ TORTf~NETEK MELINDA Kora delutan volt. Hallouam. hogy 10 h6napos kishinyom ebredezik a szobi1.jaban. Egy kicsit j<1lszani akartam meg vele. mjel6u a tobbiek hazajonnek, mert akkor igen nagy milunk
a joves-menes, hiszen Melinda az otOdik gyermekem. Most meg ketten vollunk. Az ajt6hoz leptem, bekukucsk3Jtam. A kisagyban tilt. az ajt6nak haltai e.s onfeledten jatszott az egyik jatekaval. Kopogtam az ajt6n, hogy hatrane.zzen e.s orommeJ tidvoz61hesstik egymast. de nem tortent semmi. Akkor kicsit hangosabban kopogtam. de most
sem tortent semmi. Aztan meg hangosabban, meg hangosabban dorombOltem. a vegen mar szabaIyosan vertem az aklommel az ajt6t, de Melinda nem fordult meg! Nagyon megremliltem. Az elkovetkezo napok azzal tellek, hogy Melinda minden reagaltis
/8
EGY01TMOKODES
egyesre. men csak ott nem sfpolt. En ekkor I ~nam eletemben el6szor k5zelr61 hall6kesztileket. Semmilyen ismerelem nem volt r6la, csak egyetlen egy: amennyiben sfpol. ott vaJami nem j61 mGkOdik . Az audiol6gus ho lgy Melinda hMa mogolt tapsolt, zorgette a kulcs~t. amiTe ugy tunt Melinda
halvanyan reagaJt. Mivel ezek utan mindenl rendben va16nak lal<11t hazamehettUnk. azzaJ az utasftlissaJ, hogy ha valami baj van nyugodtan felkereshetjUk. Az eddig chell 2 het alau Hirelmes voltam, mert azl hittern a hall6keszi.ilek egy csapasra
megoJdja a prob lem<1nkat. De nem fgy tortent! Meg kellett :ill apftanom. bogy kislanyom nem haJJ czzel a hal1 6keszulekkel scm. Ekkor kezdOdott el az az idoszak, amikor ketsegbeesetten kerestem, mi a megoldas? Hova, kihez vigyem a gyermekem, hogy segitsenek rajta? Ismcrosok tudtak j6 orvosokat. Melind<1t elvittem mindenhova. aminek eredmenyekent azt a tanulsagol szurtem Ie, hogy orvos euel a problemaval nem foglalkozik, ide egy j6 audiol6gus kell. Hala Islennek megtaMltuk ezt az e mbert, egy idosebb asszony fonnaj<1ban. Amikor elmentunk hozlA, mar megint nem tortent semmi ( pedig ugy remenykedtem ), men ranezetl Melindara, es megallapitotta, hogy az illeszteket nyugodtan lei lehet dobni. men nem er semmit. Artani nem lin, a flileben hagyhatom, de hasznai ni nem fog. ElkUldott cda, ahol kepesek j6 illeszteket keszfteni. De nem esak elkUldou, hanem odasz61t telefonon, hogy megyunk, fgy ott mar szeretettel vartak. Amikor kesz volt a j6 iIIesztek ( 3 nap mulva ). a koveLkezo lepes az volt, hogy visszavetelezte a mar megkapott keszUlekel es adott egy nagyobb teljesitmenyGt, amit a j6 illeszteknek koszonhetOen 3-4-es hangenjn tudlunk hasznaJ ni . A legenekesebb megis az volt, hogy elmondta: kb. egy fel ev szukseges ahhoz. hogy a gyermek tudja a hangokat meghallani. megktilonbOztetni , enelmezni. Na ezl nem akanam elhinni! ( Kesobb bebizonyosodou, hogy ez bizony igy van! Melind<1n<11 5 h6nap telt eI, amikor e lse; szav<1( kimondta: APA 11 1) Segitseget kaptunk abban is, hogy felhfvt<1k figyelmUnket a szUl6kJub tevekenysegere, ahol nagyon sok kerdesemre tudtak valaszt adni. VaJamint beutal6t kaptunk a hallasserUlteket vizsg<116 szakbizottsaghoz, ahonnan ezutan rendszeresen j3rt hoz.zank hetente egy alkaiommal fejleszt6 gy6gypedag6gus, aki nagyon- nagy segitseg volt a mindennapokban.( Sokkal ink:1bb ban1t volt, mint pedag6gus. ) A kezdel kezdeten tele van az ember kerdesekkel, megoldhatatJannak tGn6 probl emakkal, amikre ez a kedves gy6gypedag6gus mindfg keszsegesen v:1laszolt. utanaj3rt, megnyugtatou, segiteu.
A hall6kesztilekes korszak legelejen a legnagyobb megprobaitatas szamunkra az volt, hogy hogyan szoktassuk ra Melind:1t a ha1l6keszUlek viselesere. Szakemberek szennt egy k..isgyennek kb. ket het alatt hozzaszokik. A mi gyerekUnk ezt a statisztikat nem akana tudom<1sul venni. A keszUleket alland6an kivette a fUleb61. Ideg6r1o volt napj:1ban szcizszor visszatenni. Mar madzagon 16gott os a gallerj ahoz biztosft6tGzvc, hogy legalabb eldobni ne tudj a. Fel ev kellett, hogy beletorOdjon viselesebe, hogy legyen igenye a hasznalaulra. Ezut:m csendesebb, nyugalmasabb id6szak koveLkezett . Mlir nem kutattam ujabb segitseg utan , ugy tGnt j6 he lyen vagyunk. A mai napi g prob l e m ~t jelent vislont, hogy nem vagyok kepes eleg hangosan besz6lni. EI6g halk hangu vagyok, ts az elso hctekben volt, hogy ugy berekedtem az er5 ltetestol. hogy hang sem jOlt ki a torkomon. Mi vel azl mondtAk a szakemberek, hogy a gyerek olyan fokban tanul meg beszelni , amennyi beszedet hall , en mindent meg akartam tenni!
EGYOrrMOKODES
19
Beszehem, lis beszeitem, de mindig nagyobb hanger5vel mini a sajatom. fgy a mai napig valahogy nem tal<11om a hangomat. A rerjem visronl nem fgy volt czze!. 6 aki tilland6an hangozlatta a tObbi gyerektinknel. hogy az egesz pici ujszUlolthoz is alland6an beszelni keJl, most egyszeriben elhallgatolt. Jatszo(t 0 a Melindaval. de nem sz6 h hazza egy sz6t sem! Amikor ezl sz6va (CUem, a vc1lasz az volt, hogy 0
minosegi beszedel inlez hozza es az sokkal fontosabb a mennyisegnel. Aztan meg egy d5bbenelcs feifedezesilcuem! Amfg en azzaJ voltam elfogialva, hogy umnajtirjak, hogyan kaphal legjobb segitseget a kishinyunk, es minden gondolalom czzel voh (c le, - () mas utan jfut! Az a nagyon kedves audio16gus asszony, akihez akkoriban suriibben jfutunk a keszUi6k helyes heallhasa miaH, meg ebben is segftsegemre volt. Elmondta. hogy bizony ez sok csalMmil van fgy. Az apAk nehezen viseli k el, hogy a gyennekUknek van valami fogyat~koss~ga. ElmenekUlnek a problema clo l, es m
Melinda tdesanyja
20
EGYOrrMOKODES
Ket mutet ubin B~nyai Mariannak hivnak . 14 eves vagyok. sztilelesemtol fogva su lyos halliissertilt. Ki csi koromt61 kezdve sakal kellett sztileimmel tanulnom ahhoz. hogy jobban tudjak a hal16kesztill~kemmel hallani es, hogy minei tobb 5z61 ismerjek meg. minel helyesebben tudjak beszelni. A sok tanulas eJlenere a regi hall6kesztih~kekke l sase sikertilt elegj61 hallanom, mindig olyan voh, mintha valami zenel hall ottam volna. 10 eves koromban Mesap:immal elmenttink egy cochlea implant mutt~trol 5z616 eioadasra. Edesapam a sztilokkel beszelgetelt, en pedig a gyerekekkel. A legjobban az letszett. amikor azt mondt:ik, hogy ok tudnak telefom'ilni is. Mire hazaerttink. mar el is hat:iroztam, hogy en is sZeretnem ezl a mutetet. MegkerUik a szurdopedag6gusomat - Perlusz Andre~t -, aki kicsi korom 6ta koveti fejlOdt!:semet, hogy segitsen mint!:1 tobbet megtudni a mutt!:tro l t!:s a varhat6 eredm~nyekrilJ.
Hamarosan megkeresttik 3Z Fiil-, Orr-. Gt!:ge Klinikan Dr. Ribruy Ott6 professzort, t!:s megbeszt!:lttik vele a mutt!:tet. Ezul
21
EGYV7TMOKODES
k6rhazba a m<1snapi rnGtethez, de vegiil esak november 4-en mGtottek meg. Ez az ida nagyon hosszu es nagyon rossz volt. Meg int nem hallouam semmit, esak szajr61 olvasassal ludlam vaJami t megerteni . A banilaimmai. oszllilytarsaimmal esak levelezessel ludtam kapcsolatol lartani, nem ludlam zeneL hall galni, TV-t nezni . Nagyon nehez volt ehhez az elethez hozzaszokni. Ktilonosen nehezze teUe a bi zonytalansag, hogy mindig mas idopontot mondlak a mutetre, oem ludlam, hogy meddig fog ez meg fgy laJ1ani. Vegtil sikeresen atestem a mOtelen is. majd eljolt vegre a beaJlftas napja. Az elso beallftas utan nagyon megijedtem, minden hange! egeszen maskepp hallottam. mini korabban. A ferfiak noies hangan beszeltek a n6 k pedig ugy, mintha enekelnenek. Szerencsere a ffiasodi k beaIlftas utan ez mar jobb lett es az6ta fokozalosan egyre jobban hallok, javul a beszedertesem es egy ida 61a mar lelefonalni is ludok. Meg nem olyan j6 a hel yzel. mint a masodik mutel elott, de bizom benne, hogy fog ez meg javulni. Azl saj nos meg most sem tudom, hogy az else; keszlilekem miert romlou el. Pedig nagyon j6 lenne Ludni , mert az6ta all61 fe lek, hogy ez barmikor megismetlOdhet. 80/lya; MarianI!
Az a16bbiakban egy reszletet kazliink Bonnie Poitras Tucker: A cselld /rangjai c. kanyvebOl, a kiad6 -Baste; Budapest Kiad6i Kft.- jogul6djdnak, az Alexalldra kiad6nak az ellgedeiyevel.
•
f A csend hangjai
22
EGYU7TMOKODES
Bonnie Poitras Tucker: A cselld Irallgjai
Bevezetes lrja Ie nekem onrnagat! Ne legyen zavarban! Mondja c l. hogy kicsoda e.s micsoda! AZI mondta, hogy anya, apa, Uzletasszony, tilkc1mo, UgyvCd, orvosno, gycsen leva apuka? Megmondta, hogy milyen fajhoz tartazik, hogy mi a nerne, mennyi a kora e.s milyen a hajszine? Fogadok, hogy arnikor magarol beszeh, nem e mlftctte meg. hogy ep hal h1.su. Hogy miert oem? Azert, mert az. hogy hall , az tin sztim
hasznalnak a hall6kesztilekek. es ak; egesz eleteben a nagy tobbsegben lev6 ep hall astiak vilfigfiban elt . Nem ha1l6kent mindig is azon igyekeztem, hogy meglartsam a m agam " hel parancsolatfit" (remelem, ISlen megbocsfitja nekem ezt a pIagiumol). Eiso parancsolat: ne fess hami s kepet magadr6l! A nem haJifist mindig a megfelel6 perspeklivaba kell helyezni. Silketsegcm ketsegkfvUl eletem fontos resze, de nem a legfontosabb az elelemben . Masok azt a kepet fogjak I ~tni , amelyet en alkotok magamr61. Azt szeretnem, ha o lyan embemek IfilnAnak, aki mellesleg sOkel, es nem akarom, hogy sliket embemek lassanak.. Perszc. azl is szeretnem. ha megen essel lenne nek sOket voltom irnnt. Mfisodik parancsolat: vegyel reszl az egesz vi lfigban, es ne zArj ki fdl5s legese n semmilyen lehetosegel scm! A vi lag lakossaganak kilencven su1.zaJeka hall es beszel. Nem ak.arok elszakad ni ezektol az emberektol, es nem akarom az elelem korMtok koze szorftani azzal, hogy csak. a nem ha1l6k sokkal kisebb kozossegen belUl letezem. Az eletemel teljes gazdagsagaban szerelnem elni , minden es mindenfele emberrel egyOtt. Harmad ik parancsolal: vaI lald a felelossegel mindazen, ami vel sOkelseged jar! Minden fenntartfi.s nelkUl egyeten ek azokkaJ. akik szerint en nem tehetek arr61, hogy sliket vagyok, es nem tisztesseges dolog azl varni lolem, hogy kemenyebben dolgozzam vagy hogy tobbet tegyek Ie az asztalra, mint masok csak azen, mert sliket vagyok. Mindez fgy igaz: tenyleg nem lehetek r6la. es teny leg nem tisztesseges dolog. De masok sem tehetnck aerol, hogy sliket vagyok. fgy tehat ~n sem varhatom aZl masokt61, hogy korlatlanul a segitsegemre legyenek csak azen, men sliket vagyok. joggal kerek, sot kovetelek bizonyos meluinyossagot, fol zott e lozekenys~get nem kerhetek es nem is varhatok, men a val6s vi lag nem igy mukOdik. Mindenekel6tt az en felelossegem az., hogy minden igyekezelemmelleklizdjem a stiketsegembOl ad6d6 fizikai korlatokal.
Bar
23
EGY07TMOKODES
Negyedik parancsoJat: gyakoroJd a Hirelmess~g erenyel! Ahogy az en tortenetem is illuszlnilja majd. a nem hall6 ember ciele frusztrnci6k vegtelen I Mcola l~b61 all. Stiketkent vagy nagyoLhal 16kenl kel lehelosegilnk van. Az egyik az, hogy belelovaljuk magunkal az 611and6suI6, belegcs ttirelmetlensegbe, a mtisik pedig az, hogy megtanuiunk tiirelmesnek lenni. Sajnos, en eddig meg nem tanuham meg. de nem adorn reI.
OtOdik parancsolat: kezeld stiketsegedet egy csipetnyi humorraJ! lnk~bb nevetek minduntaIan ell5fordul6 apr6bb-nagyobb baleseteimen, e.s nem hagyom, hogy kikeszilsenek. Ezzel a m6dszerrcl jobban boldogulok. Hatodik parancsolat: rendelkezz annyi kommunikaci6s keszseggel, amennyiveJ csak brrsz! Szerencsesnek mondhatom magam, mert nagyon j61 megtanultam besrelni. e.s toke.letesen j61 tudok sztij r61 olvasni . De nines minden sUkelnek ekkora szereneseje, es foleg azoknak nines. akik nern haszn:ilhatnak hall 6keszUleket (bar rna miir a modem teehnikanak koszonhet6en a legtobb hallaskarosult gyerek meg tudja ta nulni , mikepp hasznosf1hatja maradek haHasat annak erdekeben, hogy - meg ha ktiionbOz6 erthetosegi fokon is - megtanuljon beszelni). Am akanniIyen kommunikAei6s kepessegeink vannak is nem hall6kent , ne erjUk be azzal. amink van! Alland6an azon torom a fejem, hogyan javfthalmim kommunikaei6s k6rtilrnenyeimet. Ogyvedkent is azl tapasztaltam, hogy akkor van a legl6bb bajom. ha nem gondoskodom elore arr6l , hogy az adou kereteken beltil 'megteremtsem a kommunikaei6 sztikseges felteteleil. A tervezes minden nek az alf6ja es 6meg6ja. Hetedik paranesolat: tudd, hogy mikor kell el ismemed a veresegedet! Mindannyian szUntelenUl nlkenyszertilUnk arra, hogy felisrnerjUk. hoi vannak kepessegeink hatarai. A halMskiirosuhnak gyakran nehezebben megy ez a felisrneres. Nem szeretnek ido elon kapitul:ilni azert, mert nem ha.llok, ugyanakkor nem akarom mindenaron atlepni a sajAt hatiiraimat. Csak eppen abban sem vagyok mindig biz10S, hogy hoi vannak ezek a hatruuk. Dolgozom azon , hogy ezt megtudjam, s megpr6biilok illor is elegedeu lenni magammal, amikor korlatokba illkozom. AlapjAban veve nagyon egyszeruek ezek a paranesolatok. manapsag megis igenesak vita10l1ak az ugynevezett siketkultura meggy6zOdescs hiveinek a k6reben . ..A sUketseg esodoilalOs" - hirdetik a siketkuitura vezeto kepviseloi gyors es kifejezesteli jelnyelvtik segitsegevel. Ez az egyre terebelyesedo mozgalom a tiirsadalmunk e sajoitos retegevel voillalt korMtlan szolidaritdsl frta zoiszlajiira, es el hatarol6dik az olyan sUketektol, akik - ak:ircsak en - ugy don«;uek, hogy nagyobbreszl az ep haWlsuak vil6g6ban elik e lelilkel.
p (Az amerikai szerzono stiketen sztiletett I939-ben. Meglanult beszelni, szajr61 olvasni es
kiemelkedo kepessegeinek koszonhet6en elvegezte a jogi egyetemel. Ma h:1rom felnott gyennek edesanyja, neves jogdszprofesszor, aki evekig dolgozou gyakorl6 ugyvedkent. K6nyveben rengeteg humorral es szfvbe markol6 oszi nteseggel Irja Ie a nem ha1l6k eletet, es hozza kozelebb az olvas6hoz a fogyatekosok viMgoit, illetve a "mcissAgot". Szoimunkra, hallAssertilt gyermekeket nevel6 sztilok szoimara azert lehet erdekes ez a konyv, mert segft megerteni a rosszul hallAst egy miir felnolt. az elel sok-sok mcgpr6baitatoisoin :Hesett ember loll iib61. aki ugyanakkor minden erej~ve l azon voll, hogy a ha1l6k viliigM megertse es a ha1l6 viliig is megertse 01. Uuoro munkiit vegzeu, szemelye szAmunkrn biztosftek lehel, hogy ki tartassal. akaratlal k.i lehet to mi a esend vi loigoib6l.) A konyv -az Alexandra kiad6 toijekoztatlisa alapjan- hamarosan kaphat6 lesz minden nagyobb budapesli es videki plaza uzletkozponlok Alexandra konyvesboltjaiban.
EGY01TMOKODES
24
EGVUrrMUKODEs ujs~g a SziilOk a Hallass.!riilt Gyennekekert Egyesiilet Szekhely:1221 Budapest, Gerine u. 11 6. TeW.. : 1-226-2352 es a
SziilOk a HalJass.!rtilt Gyennekekert Alapftvany Szekhely: 1094 Budapest, Mihalkovies u. 16. 111/24. Tel.: 1-2 19-5276, Fax: 1-219-5277 hivatalos lapj a
MegjeJenik : evente ketszer Felelos szerkesztOlfot6k : Fischer ZoItc1n T~moga l6nk : Bankarilas Alapilvany Nyomdai eiokesziles es oyomda: Fischcnnan Kit Az Egyesillel ad6szama: 19671107- 1-43 Az EgyesUlel sz~ml asum a: 11 713005- 104 129 15-00000000 Az Alapflvany ad6szama: 19671705-1-43 Az A l apftv~n y szamlasuma: 65 100 149-100 14365-00000000
••
