••
EGYUTT
"e~ ¢\}~ou 00
A "SZULO K A HALLASSERULT GYERMEKEKE RT" Egyesiilet os Alapitvany id6szakos kiadv:in ya IX. evfolyam 2. szam 1998. december
Jarl nillunk
OJ
M ikul:is
D C E N T E R • 1036 Budapest, Becsi ut 81. • ARENA OZLETHAz • Tel./fax: 250-4718, 250-3436 HALLOKESZULEKEK FORGALMAZASA, SZERVIZE 1036 Budapest, Becsi vt 8 1 . • Te l. : 250 -4 7 18
Szeretettel var;uk a szeptember 1-;,," nyilt akusztikus uzletunkbe. 1114 Budapest, Bocskai vt 17 . • Te l. : 466-4374 Nyitva : H- P. : 9- 16 6raig FUL MOGOTTI KESZUU;KEK
Kipr6 be lt, bevelt .os kozkedve lt megold esok HALLOJARATI KESZULEKEK ES TARTOZEKOK
A diszk ret hall 6keszu lek. HALLOKESZULEK-ELEMEK
minde n tipushoz PROGRAMOZHATO HALLOKESZULEKEK
Hallasvizsgela t Szo mft6gepes keszu lekprogro moza s
PROBAHOROAs TB TAMOGATAS
EGYUTrIlUKiiDES
3
MIKULAS • KARACSONY Hoi van mar a tavalyi ho? Tessziik fel a kohoi kerdest ha val ami regmuh do logrol beszeliink. Hat most itt a nyakunkon az is. Nem teljesen varatlanul, megis hatalmas kaoszt okozva szakadt rank az elsa teli aldas Miklos vedoszent nevnapja elott 2 nappal. Megjo, hogy vannak szancsengok, meg reptilo r"nszarvasok, melyek elott a fOldi akadalyok nem ismeretesek. Ekkepp tortenhetett, hogy toliink sem kesett el, hanem pontosan a kert idore, megerkezett hozzank a szokasos Telapo varakozo heIyunkre, a Lagymlmyosi Kozossegi Hazba, pontban 6-an, a delutani orakban. EIMutarkent ktildott hozzank nehany igen ugyes kis buveszinast a MOLLINI buveszklubbol, akik varazslatos produkcioikkal elkapraztattak a bamul6 gyereksereget, majd Karsai Gizella pantomim miivesz es tanitvanyai - a VITA-MlM pantomim egyi.ittes- szorakoztattak nem csak a gyerekeket, hanem az oket elkisero felnotteket is. Igen taiaiekonyan vontak be a gyerekeket kozos musorszam eloadasaba, s a produkcia vegen, a k6zQS enekh!s kozepette, mintegy varazsUtesre megjelent a Mikulas, mogotte a sulyos batyujat cipelo kis fekete krampusszal. Miuu\n kipihente az ut faradalmait, - s megbizonyosodott arrol, hogy jo gyerekek koze erkezett - kiosztotta nekik az altai uk nagyon vart ajandekcsomagot. Megvarta meg a kozos fenykepezest a gyerekekkel, majd az integeteseik kozepette szepen lassa n elvonult toliink, hogy egy ev mulva talan u.ira talalkozzunk vele. A sikeres iilllleples lehetoseget - imnuiron harmadik esz/endeje let°ile.\'melliesen - a Lagyma1lyosi Mr7ve/Odesi K6zpont vezetosegellek es szivelyes dolgoz6inakezlitoll is haltisan k6szol/-
i llk! Az tv vegi k6sz6ntes lehetoseget en is megragadva alapitv{myunk neveben minden csabidnak, rokonnak, ismerosnek,pedagogusnak, gyogypedagogusnak, orvosnak, audiologusnak, segitoinknek-tamogatoinknak, minden szakman beliilinek es azon kivul alloknak akik valamit pr6balnak tenni a hallasserult gyerekekert kivanok nagyon kellemes karacsonyi unnepeket os sikerekben gazdag boldog uj evet! Fischer Zo/Ifill
EGYiiftMUKiiDES
4
ASZULOK AHALLASSERULT GYERMEKEKERT EGYESULET es ALAPITVANY vezeloi Perlusz Andrea Gyogypedagogus, special is pedagogia szakos tamir. I 993-ota dolgozik a Barczi Gusztav Gyogypedagogiai Tanarkepzii Fiiiskoia Hal1asseriiltek Pedagogiaja Tanszeken tudomanyos osztondijaskent, majd tamifsegedkent. Kiemelt szakterUiete a hallasseriiltek integralt oktatas-nevelese. ReSZl vesz az integnilt hal1asseriilt gyennekek gyogypedagogiai el1atasaban, il1etve a fOiskolai hal1gatok kepzeseben. A hal1asseriilt gyermekek integnlit oktatas-nevelese temak6rben az egesz orszagra kiterjed6 kutatast vegzett. Eliiadokent hazai es kiilfOldi szakmai konferenciakon szerepelt, tobb szakmai publikacioja van. Reszt vesz a Sziiliik a Halhisseriilt Gyennekekert Egyesiilet munkajaban szakmai programok szervezese, illetve az EgyGttmukodes cimii ujsag terjesztese reven.
*
Nagyne Gyiiry Maria Gyogypedagogus, specialis pedagogia szakos tanar. Tizennyolc eve a hal1asseriiltek korai fejlesztese a profilja, tizenegy evet utaz6tamirkent dolgozott a Haliasvizsgal6 Orszagos Szakertoi Bizottsaganal. Azt kovetiien a Barczi Gusztav Gyogypedagogiai Tanarkepzii Fiiiskoia Hal1asseriiltek Pedagogiaja Tanszeke kereteben miikodii HalhisserGltek Korai Fejleszto es Integnki6t segito Centrumat iranyitja, egybcn reszt vesz a terapeuta szakagi kepzes elmeleti es gyakorlati oktatasaban. A hallgatok mila vegzik a gyakorlatokat fejlesztesre es tamicsadasrajaro csahidok terapiajaban. Jelenleg 25 csaladot 1M el (a gyerl11ekek eletkora csecsel11iikort61 iskolas korig terjed). Munkaja soran celja, hogy az auditiv-verbalis terapia segitsegeveJ a hallasseriilt gyermek szemelyisegebe integralodjon a hal1as, mely lehet6ve teszi, hogy tenneszetes beszedfejlesztes utjat jarva a leheto legmagasabb verbalis szintre jusson el. Tanitvanyai tobbsege sikeresen integnilodott a hallo kozDssegbe, tiibbsegi oktatasi intezl11enyekbe jar. Arra tiirekszik, hogy a csaladokat a lehetii legtiibb oldalrol tamogatni es segiteni tudja. Tobb eve reszt vesz tanacsad6kent a Sziil6k a Hallasseriilt Gyermekekert Alapitvany es Egyesii let altai szervezett nyari taborozasokol1.
*
Keresztcssy Eva Gyogypedagogus es specialis pedagogia szakos tanar. Nehany evet tanitott budapesti Siketek Altalanos lskolajaban,jelenleg a Barczi Gusztav Gyogypedagogiai Tamirkepz6 F6iskola Hal1asseriiltek Pedag6giaja Tanszek munkatarsa. Kiemelten fogl~l kozik a hallasseriilt gyennekek audiologiai vizsgalataval, eletkorhoz, fejlettsegi szint-
EGYU'I"I'MUKiiDES
5
hcz alkalmazkod6 vizsgalati c Jjarasok adaptaiasavai es nepszerusitesevcl. Szoros
kapcsolatban all szamos, az orszagban miikodo Gyermek Audiologiai Vizsgalo allomassal. Lehetosege van a legmodernebb hallasjavit6 eszk6z6k kiprobaJasara, tesztelesere, melyet a magyarorszagi ha1l6kesz(i1ek-forgalmazo cegek zome biztosit szamara. FogJalkozik a cochlearis implantacios miiteten atesett gyennekek halhisvizsgalata val es a kesziilek beallitasanak folyamataban. Reszt vesz a Hallasseriilt Gyermekekert Egyesiilet es Alapitvany rendezvenyein (havi osszejovetel, nyari taborozas).
*
Tokes Sandorne Gyogypedagogiai ta""rkent kisegit6 iskolaban, majd korrekcios osztalyban tanitott. A gyogypedagogiai szemleletet megtartva 15 eve"normal" altalanos iskolaban tanit. Az integnlci6 elkotelezett hive, nemcsak a mindennapi munkajaban, de a terjeszteseben, meggy3z6desben. s bemutatasaban is. KtilfOldon szerzett tapasztalatait, sajat gyakorlatat, ismereteit szivesen es rendszeresen megosztja szUlokkel, tanartarsaival. T6bb hallasseriilt tanitvanya volt mar,jelenleg yak gyereket tanit harmadikos osztalyaban. Rendszeresen reszt vesz a Sziiloklubok estein, nyari taborokban, tanacsaival segiti a szUloket. Minden lehetseges forumon (nevelesi ertekezletek, mediak, tajekoztato ftizetek , videki rendezvenyek, ujsag, Soproni Logopediai Napok) hirdeti az integracio fontossagat es .. megtanulhat6sagat".
SZULOKLUB HfREK 1 % Ezuton szeretnenk megk6sz6nni szives hozzajarulasukat mindazoknak sziiloknek. rokonoknak, ismeroseknek - akik szemelyi j6vedelemad6juk 1%-at a Sziiliik a Hallasseriilt Gyermekekert Alapitvany javara ajanlottak fel. Ennek osszege valamivel tebb mint 881 ezer forint, ez nem egeszen a duphija a tavalyi 6sszegnek. Az igy befolyo penzek a miikodesUnk alapjait biztositjak: irodai, postai, utikoltsegek, konyveles dija, szakkonyveket es fejleszto pedagogiai jatekokat vettiink, t!iborozasi hozzajarulast, nyomdai elokeszitesi munkakat fizettiink. Ber es berjellegG kifizetesek nem tortentek, mert alapitvanyunknak nines sem ro. sem pedig mellekfllhisu dolgozoja, alkalmazottja. A penz nagyobbik fele lekotott szamlan kamatozik a bankban. Ez a kesiibbi celjaink eleresehez nyujthat hasznos alapot. Tovabbi felajan lasaikat a mar tavaly ismertetett adoszamon koszonettel fogadjuk. Az alabbiakban (F.z.J pedig EgyesGiettink felhfvasat olvashatjak.
EGYU'r'I'MUKiiDES
6
Szeretnink ismit felhivni sziil6tarsaink is segit6ink figyelmit arra, hogy az adojogszabalyok tovabbra is lehetove teszik, hogy minden adofizeto szemely rendelkezhet ajbvedelme alapjim megallapitoU ad6ja I %-anak kiizcilu felhasznalasar61. (A szemolyi jovedelemad6r61 sz616 1995. evi CXVU tv. 4S.§-a). Az 1999. januar es mareius kbzblti idoben leadand6, erral szolo nyilatkoza! tbbbletmunkat nem jelent, ha el ezzel a lehetoseggel es rendelkezik az bsszeg egyesiiletiink Sziilak a Hallasseriilt Gyermekekert Egyesiiletjavara tbrteno atadasarol. I 997-ben es 199B-ban alapitvanyunk, most pedig egyesiileWnk reszere kerjiik liimogatasukat. Sziil6k a Hallassiriilt Gyermekekirt Egyesiiletek ad6szama: 19671107-1-43 A felajanl6 szemelyi jovedelemado I %- bol: I. Egyesiiletiink folyamatos miikbdeset szeretnenk biztositani, tovabba 2. Egyiittmiikbdes ujsagunkat szerelnenk felev helyelt negyedevenkent, tehat evente negy alkalommal megjelentetni. 3. Minden honap utols6 esiitortbken tartoll Sziila-klubunk llitogatottsaga na. Szeferne-nk el6segiteni a videki szi..ilotarsak reszvetelet is ezeken. 4. Palyazatok elnyeresihez is meg kivannak bizonyos onreszcsedesi osszeget,
amit szinten biztosftani szcrctnenk. Kerjiik , hogy a szemelyi jovedelemado I %-anak Egyesiiletiink reszere tortena fel-
ajanhisara kedves csaiadjukat , barataikat, munkatarsaikat is k6rjek meg. peli Lajoslle
* SZULOKLUB PROGRAMOK A valtozo letszamu erdeklades ellenere tovabb folytatjuk programjainkat minden honap utolso esiitortoken a Barezi Gusztav Gyogypedagogiai Tanarkepza FaiskoIan. A programok most meg nem minden reszleteben kiforrottak, egy-egy aktualis hirlevelben meg lehet, hogy kiilbn ertesites! is kiildbk, de mindegyik elalt ez nem
varhat6 el - mar csak a draga postakoltsegek miatt scm. IDOPONTOK:
Januar 28.: egy hallasseriilt fiata l eddigi elcllitj:inak megismerese. Februar 25.: videovetftes, cegbemutatkozas Mareius 25.: A DEMAX eeg bemutatkozasa, szolgaltatasainak ismertetese+ Gy6ry Marika szurdopedag6gus el6adasa a korai fcjlesztes ten!n szerzett gyakorlati tapasztalalairel April is 29.: beszamolo az Alapitvany munkajarol, terveiral
7
EGYUTTMUKiiDES Majus 27. :
Olyan sziililket, gyerekeket, pedagogusokat szeretnenk meghivni akik aktiv nSsztvev6i az altalunk is szorgalmazott inlegraci6s folyarnatnak. OSZI lDOPONTOK : Szeplember 30., Oklober 28., Novem ber 25., December: Mikulas ilnnepsog
Terveink szerint maTciusban - egy szombaton - a vid6ki sziil6k fe-SZere is szerveziink egy szakmai napat - delel6tt -. Ezen, valamint az osszes csiitortoki klubnapon dr. Csanyi Yvonne tanamo, vagy mas szakember k6ztiink van, szakmai, pedagogiai problemaval meg lehelaket keresni.
CSERE - HERE GYEREKEK Alapilvanyunk uj kezdemenyezessel all a szillak ele. Tudvaleva, hogy gyermekeink
nyari sziinideje j6val hosszabb a mienkm!l, s hasznos tartalommal is nehez megtolteni. Egy kiesit elkoppintva mas ujsagok kezdemenyezeseit most mi is aztjavasoljuk a szillaknek, gondolkodjanak el azon, vajon tudnanak-e nehany napra, esetleg egyegy helre mas esaladokbol nyarra gyereke(ke)t vallalni , s igy kiiziisen programokat csimilni. Ez talan meg erdekesebb falusi-varosi lurk6k eseteben, mert csere eseten mindegyik gyerek egy masik elethelyzetben talalja magat. Elazetesen talan ennyi eleg is, gyakorlati megvalosithat6saga az alapitvanyon keresztill tiirtenhetne, ket modon: a nalunkjelentkezettek nevsonit vagy a kovetkez6 ujsagban k6zzetesszGk, - ez kb. majusra varhato - vagy esak a jelentkezoknek kUldjilk meg az osszes eimet, s kiki azzal egyeztet akivel ohajt. Remelem sikernl noh,ny j6 hetet iisszehoznunk.
FELHivAS Szeretnem ismetelten felhivni T. Szillatarsak figyelmet, hogy ez az ujsag minden hallasserillt gyermeket nevelo esalad foruma. Szakmai, pedagogiai problemaval keressenek meg bennilnket, fogalmazzak meg kerdeseiket, s a vaIaszokbol biztosan nem esak egy szilla jut hasznos ismeretekhez. Az ujsagot pedig a gyerrnekeik altai keszitett rajzokkal, esetleg fotoval, valamint sajat elmenybeszamoloikkal tehetik szinesebbe. Killdjek el nekilnk!
*
J6 hlr a Szegedelllak6 6voddskorti halldsseriiltek, ill. cochlea implaJlfatwlIot kapolt
kisgyermekek szdmdra!!!! 1998. szeptember I -tol negy olyan ovoda Jogadja - elsosorban kiscsoportos eletkoni hallasseriiltek jelelllkezeset -, ahol integracios alapismeretekkel rende/kezo Dvollok es utazD szurdopedag6gus segiti integraciojukat. Az erdeklodo SZllIok reszletes Jelviltigosittist kerhetnek a 621444-4 78-as teleJonsztimOil Vakula Laszlimet61.
Ii
EGYUTTMUKODES
NYARI TABOR '9a - TOKAJ Alapitvanyunk fenmilhisa 61a mondhatni sokadik nyari Hiborozasunkat rendezttik meg, ezuttal a helyszin a 5z616 es a bor varosa a Tisza mel lett : Tokaj volt. A szamunlera idelilis hely kivalasztasa sohasem egyszeru feladat. Rengeteg telefon, fax, megbeszeies, egyeztetes, ajanlatok meriegelese utan jOlt csak e l az a pillanat, hogy a helyszinl szemelyesen is felkeresstik. Erre vegul is majus vegen kerult sor, s a csodalatos kornyezet maT illor is megkap6 volt. igy ut61ag viszont mar el merem mondani, hogy akkor - delid6ben es fedett helyen is- majdnem megettek minket a szunyogok. Meg o lyan satorozasokon edz6dott ven csata16 is mint j6magam sem gy6ztem a moszkit6kergetest. Na, gOI1doltam, szepen vagyunk! Vegre talalok egy jo helyet, elfogadhato arakkal, erre a szunyogok ..kopnek a levesbc". Tarnai Uf, a Hiborvezet6 peldas turelemmel viselve a versziv6k szunn i nem akar6 rohamait, igyekezcn minket megnyugtatni, hogy mire mi jovunk a rovarok elmennek. Indoklasul az addig rendszeres nyarankenti szunyogirtast hozta fel, ami hiheto is volt, meg nem is, fOleg ha a kiirtiliitttink zsongo, rovarfelhore neztiink: ketseges volt van-e annyi vegyszer a vilagon ami ennyi dogot elpusztit? De a helyszinen kivul a vezeto is szimpatikus volt, s hogy nem valasztottunk rosszul azt a tabor reszlvevoi ugy hiszem igazolni tudjak . Vegul is megililnpodtunk, hogy augusztus elejen, j6 idaben s egy szl.ll1yogmcntes heten birtokba vessziik a Tisza es a Bodrog osszefolyasamil elteriilo Vi zispon Centrum teriileu!t. Az augusztus 3-an kezd6d6 hettel aztan mozgalmassa tettuk az tidUl6 terUletet. A 24 csahid sok-sok gyermeke szaladt ki merre lehon, nem egyszer a tbmegmeszarl
EGYUftMUKiiDES
9
tell annak kazepebe, s itt egy livegkalitkaban talaltuk magunkat, mindassze nohony centimeterre a ragadoz6k eles karrnait61 es fogait61. Mivel aznap meg nem kaptak enni, mindenkit a kalickaban poteneialis zsakmanynak neztek, s ekkeppen is viselkedtek. Szerenesere a kijaratnal nalunk nem volt leltarhiany. Egy masik napra kenutimlt sikerlilt szerveznlink. Igen nagy volt az erdeklodes, t6bb mint negyvenen indultunk utnak. Setahaj6kazasnak is lehetett volna nevezni. hiszen autobusszal vittek minket es a negyszemelyes kenukat mintegy 10 kilometerrei feljebb a Tiszan boesatottuk vizre, ahonnan leesorogtunk. Mar aki esak esorgott es elvezte a gyanyoru taj latvanyaL Hiszen az eleje - ki tudja milyen indittatasbol ugy eliramodott mint akinek tuzet fogott a ladikja. Az elboly a tavolsagot olimpiai szintidon beliilletudta, ok a tabbieket a stegen mar kipihenve fogadtak. Kiivetkezo napra ugy a termeszet- mind a strandkedveloknek ki tudtuk elegiteni a kivansagait, hiszen az ut6bbiak a sarospataki VaT megtekintese utan a varosi strandon elveztek a nyar iirameit, mig a Zempleni hegyseg rejtelmeit kedvelak egy igazan kalandos turat tudhattak maguk magatt aznapra. A esapat a boldogkovaraljai var megtekintese utan Arkara kanyargott at a berelt autobusszal, ahonnan egy nehezen meglelt iisvenyen, valamint hegyen-viilgyiin es patakon at, hosszu orak Iabmunkaja - nehany elhagyott eipa es egy halloka elvesztese utan - meggyiitiirten de joleso faradtsaggal rogytunk Ie a Mogyoroska hataraban rank var6 busz kerekeihez. A szombali nap ele a gyerekek tekintettek nagy varakozassal, hiszen ujra vizre szalltunk, ezuttal egy tiszai vizibuszra. Ezuttal t6bb idonk maradt a Tisza mindket oldalan az elovihig alapos tanulmimyozasara, nem csak a lianokkal Mfont arteri erdiiket, bekesen legeleszo allatokat, hanem szamos vizimadarat is megfigyelhettlink. Egyeb szorakozasi es programlehetosegben sem szenvedtunk hianyt, hisz epp ott-tartozkodasunk idejen volt a borfesztival a varosban rengeteg gyerek- es felnottprogrammal, kirakodovasarral, borkostoloval es uteaba llal. Egyik este a vaesora utan meglatogattuk a sokaig esak a protokollvedegeknek fenntartott - es esak nehany eve littogathat6 - hires Rak6czi pincet, mely va laban igen impozans es csodalatos volt. Ket igen hosszu, kovacsoltvas iampakkal gazdagon diszitett asztal melle ultettek Ie minket, s a tokaji borokrol szolo elaadas melle I-I dl igen finom aszubort kimlltak k6stoIasra. Aki mar izleite, nem feledheti. Nem maradhat em lites nelklil a Vizisport Centrum hazigazdajanak vendegszeretete, aki valaban sziven viselte, hogy vendegei jol erezzek magukat, es segitett is a megfelelo programok megval6sitasaban. Sziveslatasa folytanj61 sikeredett a szombati tabortGzzel egybekotott szalonnasutestink is, ahova minden aJapanyagon tuli hozzaval6t is 0 adott. A kozos programokon ionen es tul mindenki maga alakithatta idejet, mehetett gyerrnekevel, esaladjaval felfedezo utra, horgaszni, kiraodulni. Az esteket egyutt toltottiik, ket gy6gypedag6gusunk - Gyari Maria Os Keresztessy Evaszakmai vezetesevel a sziilaket eriota es erdeklii legfontosabb kerdeseket vitattuk meg . .
EGYU'I"I'MUKiiDES
10
A taborban tortenteket meg hosszan lehetne sorolni : az ejszakai horgaszast, a mentomellenyes uszast, a kiil6nfele esti es napk6zbeni jatekprogramokat melyek kellemes oldalat kepeztek az egyiitt tOIt6tt idonek . S itt kell megemlfte1Jem, hogya tabor /eljes k6ltsegvelesehez - az elJogadolf pdiy6zali allyagllllk aiapjall - a Fogyallikos Gyermekeklirl Kozaial'ilWlllY 400.000.Ft-tal jarult houa. EZI/tOIl is k6slofljiik ltimogattisuka r!
Vegiil de nem utols6 sorban itt ragadnam meg az alkalmat, hogy felhivjam sziilotarsaim figyelmet: mindenki megprobalkozhat infonnaci6kat gyGjteni komyezetebol : hollehetne j6vore tabort szervezni? Ha valaki hasznos infofm3ci6khoz jut, kerem irjon a szerkesztoseg cimere! Fischer 'lo /rim TABORELET KEPEKBEN
EGYiiTTMUKiiDES
/I
EGYiiTTMUKiiDES
12
AMagyar Fiil·, orr·, gegeorvosok Egyesiilete Audiologiai Szekcioianak VandorgyUlese Szeged -1998. szeptember 10-12. Harminchannadik alkalommal rendezett vandorgyUlest a Magyar FUl-, OTT-, gegeorvosok Audiolagiai Szekciaja. Az ebben az evben megrendezett konferencia elazetes rendezvenyei kozott nagy erdekladest valtott ki a II. SZEGEDI COCHLEAR IMPLANT WORKSHOP programja. Hazankban 13 eve vegeztek az elsa cochlearis implantaci6s Illutetet Budapesten, a SOTE Fiil-, OIT-, gegeklinikan, harom eves multra tekint SZOTE fUI-, OIT-, gegeklinikan, Szegeden a masodik magyarorszagi centrum. A tanacskozason szamos nelllzetkozi es hazai kutat6 szamolt be az elmult evek sikererol es az uj fejlesztesi eredmenyekroI. A rendezvenyen elhangzott, hogy az implantaum belso resze gyakorlatilag mar nem tOkeletesitheto, de a kUlso rendszerben. a beszedprocesszorban meg nagyon sok fejlesztesi lehetoseg rejlik. Magyarorszagon a MED-EL (SOTE) es a NUCLEUS (SZOTE), rendszereket iiltetik be, gyarta es forgalmaza cegeik beszamoltak a fejlesztesi ujdonsagairal, a kiilonbozo technikakkal szerzett tapasztalatokraI. A kiilonbiizo beszedkadohlsi strategiak kombinalasaval jelentasenjavul az operaltak beszedertese. A kutatak beszamoltak aTTal, hogy a miitetre javasoltak kiire kiszelesedett. Akkor javasolhata, ha a felnatt, vagy a gyermek minket oldalon te ljesen siket, vagy olyan foku hallasseriilese van, mely jal beallitot! nagyteljesitmenyu kesziilekkel sem javithata megfelelakeppen, s az atlagos hallaskiisziibe nagyobb, mint 90 dB es beszedenese ajal bdllitott hallakesziilekkel kisebb, mint 30%. A ve lesziiletett, vagy a beszedelsajatitas elatl hallasukat elveszlak kiireben minel elabb vegzik el a mulelet, az eredmeny anmil biztosabb. A resztvevaknek tala lkozhattak es beszelgethettek nehany mUleten atesett felnattel es gyermckkel, valam inl azokkal a pedag6gusokkal, ak ik a hallasrejleszlesben TI!SZI va llaltak. A kerekaszlal megbeszelesre meghivast kapot! valamennyi hallasseriiltekkel foglalkoza intezmeny igazgmaja is, ahol megallapitasr. keriilt, hogy a kel szakma kepviseloinek osszehangolt munkaja eredmenyezheti a sikert, melynek elsa It!pese a megfelela kivalaszlas. A mutetet megelozaen legalabb 6 hanap inlenziv hallas-beszed fejleszlesre van sziikseg, melynek soran a megfelelo hallakesziilekkel sem ertek el a van eredmennyel a hallas fej\odese szempontjabal - ezl a feladatot hallasseriiltek korai fejlesztesevel foglalkoza pedagagus vegzi, s ha felmeriil amulet lehelasege, 6 segit a csaladnak a felkeszi.ilesben es az opcnlci6 utani fejlesztesben. A konferencian sZ{lInos hall6keszulek forgalmazo ceg l11utatta be az ujonnan pi-
13
EGYiiTTMUKiiDES
aera keriilo digitalis hall6kesziilekeit, mely remelhetoleg a j6voben minel t6bb niszorul6nak segil a jobb hangzas, a jobb hallasminoseg elereseben. A digitalis hall6kesziilekek fejlesztese az ut6bbi evekben felgyorsult, jelent6segiik abban all, hogy beszederzekeny jelfeldogozast vegeznek, a hallasveszteseghez es az egyeni kivanalmakhoz pontosabban beallithat6k, igy segitve a lehetD legjobban a megfelel6 beszedertest. Keresztes,\'y Eva
Ahallasseriilt gyermekek integralt Dyodai, es iskolai ellatasanak helvzete Magyarorszagon - egy IMatas eredmenyeI (loIVl.) Lapullk ez f /liege/OlD suimahan cikksorozatot jnditoftlmk el, me/yb en egy, at integrall Itallasseriilt gyermekekkel kapcso/a tos kutatas /egillktibb erdekllhldsre suimottarto eredlllellyeit adtuk kOZTe. Most a /lJegkezdett sorozutot [olytatjuk kozO/ve at inlegrall ltalIQsseriilt gyermekek nyeil'; sZ;IItjerIJi, (a",,/tis; teljesifm enyeiriJl, tanllMs; szoktisairol, s iskoltin kiviili e/fogla/tsagairol kapott eredm(iJ,yeket. Ezen (Iilmenoell - vizsgalafunk a/apjan - iSlllertetjiik atokat a tenyezokef is, me/yek a sziilok illtegr61t nevelisre VDllatkolo valasztasat, villamint il sziiliik tis /Ogfl-
do pedagogusok hopesolalill jel/emzik.
o Az integn\lt ha l "isseriilt gyennekek nyelvi szintjenek vizsgalata az alabbi tertileteket olelte fel: a beszederthetoseg, a beszedertes, a beszedkesztetes, illetve a szajr61 olvasas es a gesztusrendszer alkalmazasa. E tertilet vizsgalatat abbal a szempontb61 lartottuk fontosnak , hogy mennyire j ellemzoek a hallasseriilt gyermekek kommunikaei6s nehezsegei a hallo kornyezetben, illetve, hogy 6nmagaban a hallo komyezet mennyiben hat osztonzDen a hallasseriilt gyermekek beszedfejl6desere. Vizsgalati eredmenyeink szerint az integnilt hallassertilt gyermekek beszederthet6sege j6nak tekinthet6, kozel 90%-ukat mind a pedagogusok , mind a sziilDk jol ertik. A beszederthetDseg azonban szignifikans kiilonbseget mutatott a gyermekek eletkornval. Mig az 6vodaban a gyermekek kozel felenek a beszede nem, vagy esak kevesse ertheto, addig a felsD tagozaton es a k6zepiskolaban ez mar nem fordul elD, a gyem1ekek alta laban jol , vagy t6keletesen erthetok. A k6vetkezo vizsgalt teriilet a hallasseriilt gyem1ekek beszedertese volt. A sziiloktol kapott valaszok szerint a hallasseriilt gyermekek kozel 70%-anak nittcsenek megerte si problemai, ugyanakkor a pedag6gusok valaszai alapjan ugyan-
EGYUTTIlUKiiOES
I4
ezeo gyennekek 70%-a mutat megertesi nehezsegeket. Az erdekes eredmeny h3ttereben valoszinuleg az all, hogy a sziilai kazlesek mind tartalmukat, mind nyelvi megfogalmazasukat tekintve jobban illeszkednek a gyermek nyelvi szintjehez. Ezen kivul valoszinuleg tenylegjobb a gyermekek beszedertese a sziilokkel megelt hetkaznapi helyzetekben, ahol a nyelven kivul a szituativ elemek (n"if a helyzetbol is ert) is segitsegere vannak. A beszederteshez kapcsolodik az a kerdes is, hogy mikeppen viselkedik a hallasseriilt gyermek, ha nem erti a kazlest. Eredmenyeink szerint a leggyakoribb reakciok a kavetkezak: • kerdeseket tesz rei a gyerrnek, • nem kerdez, de jelzi, hogy nem ertette a k6zIest, • oem kerdez, hancm belenyugszik, hogy oem ertette meg a mondanival6t. • dUh6s lesz.
A gyermek reakciojat az hatarozza meg, hogy mit yen a nyelvi szintje. illetve, hogy rnennyire zavarja altaiaban, ha oem ert meg valamit. Tovabbi erdekes infomlacio az is, hogy mennyire jellemzi a hallasserult gyermeket, hogy ugy tesz, mintha megertcne a k6ziest, pedig oem erti. Vizsgalati eredmenyeink szerint a gyermekek kazel felere jellemzo ez a viselkedes. Leggyakrabban azokban az esetekben fordul clo, amikor a gyermek egyszeruen felreerti a kozh!st (vagyis nem is veszi eszre, hogy oem ertctt meg valamit), amikor faradt es unja a magyanizast, amikor j6 benyomast akar kelteni, illetve amikor zavarban van es szegyell kerdezni. A hallasseriilt gyermekek nyelvi szintjevel szorosan osszefugg a gesztus-rendszer alkalmazAsa es a sZc.;jr61 olvasas. A sziiloi es tanari valaszok szerint a gyennekek kaze l 80%-a nem hasznal gesztusokat a kazJes soran. A gesztusok alkaJmazlisa szignifikans osszcfUggest mutatott azzal. hogy a gyenneket nern ertik meg a kornyezeteben , vagyis azok a gyerekek alkalmaztak, akiknck beszcde nem, vagy csak neheze n ertheto. A szajr61 olvasast - eredmenyeink szerint - megerositeskent hasznalja a vizsgalt gyermekek 60%-a. Azok a gyermekek, akiknek problemaik vannak a beszedmegertesben szignifikansan nagyobb aninyban tamaszkodtak a szajral olvasasra. Vegiil az integnUt halhlsscrult gyermekek nyelvi szintjenek vizsgalata kapcsan arra is kivancsiak voltunk, hogy valtozott-c a gyem,ekek beszedkedve, beszedkesztetese, ami6ta hall6 gyermekekkeljartak. A bcszcdszokasok pozitiv iranyu valtozasat a gyennekek atlag 60%-ana! jcleztek, s kazel 30% eseteben nem tudtak megitelni, mert a gyermek mindig hallo kazassegbe jart. Az eredmenyek azt tiikrazik, hogy a ha1l6 komyezet osztonzoleg hat a verbalis kommunikaci6ra. Az integralt hallasseriilt gyermekek tanulasi teljesitmenyeinek vizsg31ata volt kutatasunk kavetkezo kerdeskare. A hallasseriilt gyermekeknek az osztalytarsakhoz viszonyitott aitalanos teljesitmenye az esetek tobb, mint 70%-aban atlagos, vagy annal jobb. Ez megerasitette azt az elozetes feltevesunket, hogy a hazai iskolak jelenlegi fogado szintjen tabbsegeben azok a hallasseriilt gyermekek tanulnak inte~ raltan, akik kepesek az altalanos iskolai kavetelmenyeknek atiagos, vagy annaljobb
15 szinten megfelelni. Ezt erasiti az a teny is, hogy a vizsgalt gyermekek kozel 10%-a az osztaly legjobb tanul6i kozott van. Hasonl6 eredmenyeket kaptunk illor is, amikor a hallassertilt gyermekek egyes teliileteken (olvasastechnika, szovegertes, SZOkincs, onall6 sz6beli fogalmazas, onall6 frasbeli fogalmazas, helyesfras, malematika) elert eredmenyeit kellett az osztaly atlagahoz viszonyitani, azonban a szovegertes es a sz6kincs teriileten az atlagos, illetve inkabb az atlag alatti mezoben voltak tulsulyban a gyermekek. Az egyes tanulak osztaIyzatai meg ennel is kedvezabb kepet mutatnak. A kozepes, vagy annal jobb osztalyzatot kapot! hallasscliilt tanulok anlnya minden tantargyban 80% koliili volt. E killtinosen j6 osztalyzatok arra utalhatnak, hogy a pedag6gusok az osztalyozaskor figyelembe veszik a hallasscliiltek special is nehezsegeit, s nem az oszt:ily atlagahoz, hanem a gyermek egyeni fejladesehez viszonyitanak. Mindezen kedvezo eredmenyek feltehetoen annak. is k6szonhetak, hogy a gyermekek kozel 70%-a meg korrepetalasra is jar az iskolaban. Nem elhanyagolhata az a kerdes sem, hogy a tobbsegeben atlagos, vagy annal jobb eredmeny eleresehez mennyi tanulasra van szilksegilk a hallasseliilt gyermekeknek. A tanulasra forditott id6 minden osztalyfokon magas, ket ara, vagy annal tobb volt naponta. Kimutathata volt a hallasseliiles fokanak egyenes aranyu osszefiiggese a tanulasi ido mennyisegevel. A gyermekeknek csak 30%-a napkozis, igy a delutani tanulasra tobbsegeben otthon keliil sor. A gyermekek kozel 70%-anak rendszeres napi segitsegre van szilksege a masnapi felkeszilleshez, melyet ilItalaban a sztilak biztositanak. A segitsegnyujtas az alabbi teliiletekre iranyul a leggyakrabban: szamagyarazat, matematika, ellenorzes-felmondas, feladat megbeszelese, helyesiras, fogalmazas, verstanulas, verselemzes, lenyegkiemeles, tartalom elmondasa, idegen nyelv. Vizsgalatunk sonin igyekeztunk kepet kapni arral is, hogy az integralt hallasseliilt gyerrnekek mil yen aranyban vesznek reszt tanaran kivu Ii foglalkozasokon . E helyutt nem szalunk a gyagypedagagiai fejleszto foglalkozasokral, ezekre a gyagypedagagiai segitsegnyujt:is kapcsan nyert informaci6k ismertetesekor leliink ki. VizsgaIatunk szerint valarnilyen ktilon6rara a halh\sseliilt gyermekek kozel 40%-a jar. Ezek a gyakorisag sorrendjcben: tantargyi szakkor (nem kOrrepelalas), sport, tane. rajz (szoves, ker:irnia), idegen nyelv, hangszeres zene, egyeb (pI. termeszetbanit), szamft:islechnika. Vizsgalatunk soran kiemelt kerdeskent kezeltilk, hogy milyenjellemzoi voltak a sztiloi villasztasnak, vagyis, hogy miert valasztottak a szulak gyerrnekeik szamara az integralt neveles!. A szul6k kozel 70%-anak javasoltak, hogy a gyermeket integraljak. A javaslattevo leggyakrabban a gyermek szurdopedagagusa, logopedusa volt. EIOfordult, hogy a gyermek szamara kifejezetten a specialis iskolai elhelyezestjavasoltik, s a szUl6k e javaslat elleneben valasztottak az integracia!. A szlil6i donteS! befolyasola tenyezok - a szakemberekjavaslata mellett -Ieggyakrabban a kovetkez6k voltak:
EGYiinMuKiiDES
16 • a bentlakas elkertilese,
• a gyermeknek kesobb is a halla vilagban kell megallni a helyet, • a beszedfejlodes elosegitese, • magasabb tcljesftmeny, t6bb ismercl elerese, • a massag-erzes kialakulasanak elkerUiesc. Az adott fogada tobbsegi iskola kivlilasztasaban a sziilok a kovetkezo szempontokat emlitettek: ide tartozott a gyermek, volt mlisik fogyatekos gyerek is, itt volt aJacsonyabb letszamu osztaly, eZl javasoltak a szakcmbcrck, a specialis iskohinak ezzel az intezmennyel volt kapcso lala, ez voh kozel, itt fogadlak be a gyerekel, ide jart a testvcr is, ismertek pedag6gusl. A sziiloket megkerdeztiik arral is, hogyha a lakahelyen lenne speeialis iskola, akkor is az integnici6t valasztottak volna-e. A sz1il6k 70%-3 ebben az esetben is az integnleia mellett dontene. A esa!adok kozel 90%-a egyetertett az integralt neveles valasztasakof. a fennmarad6 10% escteben vagy az egyik, vagy mindket szii16 maga is halhlsseriilt volt. A fenti eredmenyekhez adalek, hogy a megkerdezett sziilok kozeI50%-a nem rendelkezett kello ismeretekkel a speeialis iskolakral a donteshozatal pillanataban. Ez az eredmeny a javaslattevo szakemberek felelossegere hivja fel a figyelmet. Az integnilt ncveles az iskola es a szUlok - szokasost61 elter6 - szaros kapcsoJatat, es a gyermek haladasaert vallalt felelosseg megosztasat feitetelezi. Vizsgalatunk sonin annak feltarasara helyeztiik a hangsulyt, hogy mennyire nyilvanul meg az integralt hallasseriilt gyermekek sziileinek fokozott aktivitasa, illetve a fogada pedagagusok hogyan ertekelik a sziiloknek e megnovekedett aktivitasat. A pedagagusok 90%-a itgy nyilatkozott, hogy a sziilok ilyen mertek" tamogatasa nelkiil nem tudnak ennyire eredmenyesen oktatni a hallasserGlt tanul6kat. A pedag6gusok ve lemenye szerint a hallassertilt gyennekek szGlei tobbsegGkben akt ivak a kapcsolattartasban. Mivel az iskola elvarja es alta laban pozitivan ertekeli a szUloi aktivitast, igy az integralt hallasseriilt gyermekek eseteben ez kompenzaeias tenyezo is lehet. A pedagagusok a sziilokkel vala kapesolatukat t6bbsegiikben (80%) pozitivnak iteltek, s szignifikansan azokkal a sziilokkel vala kapesolatukat iteltek meg pozitivan, akik aktivak vo ltak az iskolaval vala kapesolattanasban . Cikksorozatunk kovetkezo reszeben az integnici6 korUlmenyeirol. az 6vodai es iskolai tenyez6krol (a fogada osztlilyok, esoponok letszama, a fogada pedagagusok jellemz6i, stb.) a gyagypedagagiai segitsegnyitjtasral, az integrait neveles kapesan a sziil6k es a pedag6gusok szamara eszlelt elonybkrol es hatranyokr61, es az integralt hallasseriilt gyermekek szoeialis beilleszkedeserol kapott eredmenyek bemutatasara keriil sor. t )-_ ;(l ~
_'
EGYiiTTMUKiiDES
17
Aielnyelvrol. .. A negyvenes evektol vannak tapasztalataim a hallasseriiltek jelelesevel kapcso-
latban, mivel szuleim es baniti korlik is hallasserilltek voltak.
a
Jeleh~ssel
erintkeztek
egymassal, a hall kornyezettel szajrol olvasassal. Hivatalos iigyintezeseikhez hall 6 seg(tsegrc volt sziiksegUk. Az6ta mar nagyon odafigyelnek a beszedfejlesztesre. Par evvel ezelott hallottam, hogy jelelni csak hetedik-nyolcadik osztalyban tanulnak, azt is [akultat'van. Azok a hallasseriilt gyerekek, fiatalok, akik hall6 csaladban elnek, s normal iskolaba jarnak, egyiitt az ep gyerekekkel, azok nem jelelnek, nem is igen ismerik a jelnyelvet. Vannak, akik kesobb megtanuljak, de a legtobben nem, mert nines ni sziiksegiik. HalI6 kozegben nevelkednek, termeszetes modon kommunikalnak a hal 16 k6rnyezettel.
Ertesiileseim szerint a jelnyelv nernzeti, de meg orszagon bellil is eltero. Van nernzetkozi jelnyelv is, mint az eszperanto, de ezl kevesen ismerik. Amerikaban elofordul, hogy egyetemi segitesnei szaknyelvet is kifejlesztenek , de ez els6sorban az ujj abc-vel torteno kiegeszitestjelenti. Tovabbi informaci6k szerint ajelnyelv nem egyezik meg a beszeit nyelvvel nyelvtanilag: kcvesebb a ragok szama, s ezek is szojelkentjelentkeznek. A sz6rend is elter a magyar nyelvetol. A sz6kincs, a jelkincs lenyegesen sziikebb, mint a hangos besz
massaL
EGYii'l"l'MUKiiDES
III
Megkerdeztem az egyik olasz limyt, hogy ok miutan kizar61ag integraitan tanultak, a nonmil iskolaban nem tanultakjelelni, mikor es miert tanult megjelelni? Sokat utazik, s ha mas orszagbeli haliasser"lt fiatalokkal nem tud beszelni, mert nem ertik a nye lvet,jelelessel pr6balkozik. Egyebkent kozepiskolas konlban tanulta meg az elemi jelnyclvcl. Ezen szemelyes tapasztalataim alapjan meggyozodesem, hogy minden erovel a hangos, ertheto beszednevelesre kell koncentn\lni, mert ez biztositja az onall6 eletvitel, a hall6 tarsadalomba val6 beilleszkedes alapveto kovetelmenyeit, lehetosegeit. Nalunk is vannak mar 20 ev feletti integraltan nevelkedo fiatalok is. Ertheto beszediiknek, s j6 kommunikaci6s kepessegiiknek koszonhetoen pI. az egyik fiatallimy onall6an vezeti iizletet videken, beilleszkedvc a ha ll 6 kozossegbe. Masok kozepiskolaba, egyetemre jarnak. Par evvel ezelott hallottam, hogy egy szakkozepiskolilba harom hallasseriilt keriilt egy osztillyba. Ketto szegregalt iskolab61 jott, a harntadik integraltan nevelkedett. A szegregaltan tanult fiatalember hamar feladta az iskolat az integral tan tanult fiatal hiny konnyen beilleszkedett. 6 segitette szegregaltan tanult tarsat, aki nem erezte j61 magat a hall6k kozott, mert nem ehhez szokott. Az integraltan tanult hallasseriilt fiatal lany rna tovabbtanul az egyetemen. Tudunk tobb integnlltan tanult fiatalr61, akik jogi egyetemre jarnak. Szegregaltan lanul6, koranjelelesre szoktatollak sokszor elhanyagoljak a hangos beszedet, mert konnycbb a jeleles szamukra. Ajeleles megjobban elzarja oket a hall6 vilagt61, holott mindenki, ok is a tarsadalomhoz tartoznak. Pili LajosIJe
'" Nehany gondolattal szeretnem kiegesziteni a feoti cikket: Ajelnyelv es a hangos beszed kozoll nagyobb az elteres, mint barmely ket nyelv, mondjuk a spanyol vagy a sved es a magyar kozott. Ennek az az oka, hogy ketszeres atUitetesre van szukseg: egyszer egy vizuaiis, tt~ri olykor mimikai eszk6zokkel is kiegeszitett dimenzi6r61 kell atkapcsolni egy akusztikus, vagyis hanganyaggal rendelkezo repertow, masreszt az egyik jelrendszerrol egy masikra kell atallni. A grammatikai struktirra meroben mas eszkozokbol all, kevesbe gazdag. Megallapithat6 az is, hogy a magyar nyelv sz6kincse meg k6znapi szinten is tobsz6r6se ajelnyelvenck. Mit varnak el a jelnyelv propagalei a haliasser"lt kisgyermekek sziileitOl? Ugy gondoljak, a sziiloknek meg kellene tanulniuk a jelnyelvet, hogy igy erintkezzenek gyermekiikkel. Miutan a sziilok az esetek 92-94 %-aban hall6k, jelnyelvi tudasuk termeszetesen csak rneglehetosen alacsony szintii lehet. Az otthoni es a kiils6 gyermeki kornyezet nyelvileg ketarcuva valna, a gyennekhez intezelt kezdetleges jel-
EGYiiTTMUKiiDES
19
nyelvi komyezet es a sziiloi hazban es a kiilvil3gban termeszetesen tovabbra is zajla, de a gyermekre nem iranyula magyar nyelv. Ebbol az is kovetkezik, hoy a hallakesziilekek hasznositasa szinte a nul"ivallesz egyenlo. A jelnyelv tovabb eroshi a gyermekekben amugy is meglevo vizualis iranyultsagot, gyakorlatilag lehetetlenne teszi a hal "is tanulas:it, a hallasi figyelem kialakulasat. Hangsulyozni kell, hogy ez a lehetoseg a kesobbiekben mar nem tamaszthate fel, az akusztikus lit veglegesen lezarul. A konnyebb ut a gyermek szamara ketsegteleniil ajelnyelv, ebben rejlik azonban a hangos beszedtol a gyermeket mind jobban elzara veszely is. A szajrol olvasas, a beszOdhangokra figyeles csak azaltal fejlodhet, ha folyamatosan hasznaljak. Amint egyidejiileg megjelenik a hangsulyosan vizualis eszkozokkel elo jelnyelv, a szajrol olvasassal es hangos beszeddel felvelt informacio a beszedet meg csak tanulo gyermek szamara masodlagos, harmadlagos lesz, nem alakulhatnak ki az alapvet6 eszlelesi keszsegek. Egy nyelv csak a tarsalgas soran sajatithato el igazan, minel tobbet beszeliink egy adolt nyelven, minel tobbet biztositjak szamunkra egy bizonyos nyelv komyezetet, annal gyorsabb es eredmenyesebb a nyelv elsajatitasa. Minden erovel azon kell tehat lenni , hogy minel gazdagabb magyar nyelvi komyezetet biztositsunk a hal"isseriilt gyermek szamara legfiatalabb kor:itol kezdve. Ugy gondolom, minden gyermeknek emberi joga van arra, hogy a beszedtanu"is szempontjaballegide3lisabb idoszakban meg legyen az eselye a hangos beszed elsajatitasara. A eel, hogy minel magasabb szinten megismerje, haszn3lja csaladja, kornyezete, hazaja nyelvet. Ez lesz az alapja majdani munkaba allasa sikeressegenek, a kulturalis javak kesobbi elsajatitasanak az olvasas utjan. A sorstarsakhoz ot kapcsola jelnyelvet barmikor megtanulhatja, s ha mindket nyelvet beszeli feln61t koraban - de csak akkor -, szabadon d6nthet majd arrol, hogy kivel, melyik nyelvet hasznalja. Dr. Cscillyi Yvonne
20
EOYU'I"I'MUKiiDES
(Nem) kepzelt riport egy osztalybol Eljott a nagy pillanat. Minden keszen alit, uj taskaban uj talltart6, benne uj ceru-
za.k, mellettiik irkak, vonalz6 s minden ami az uj iskoh\ban egyaltahin kellhet. Dani nagyon varta azl a pillanatot am ikor uj osztalytarsaival megismerkedhet. Sokszor megbeszeltek a sziilei vele, hagy mast egy kicsit maskepp kell majd viselkednie,
jobban kell majd a Hirsaira, a tanar nenikre es bacsikra figyelnie, s vigyaznia kell sajat magara is a szUnetekben, valamint az udvaron is. Sziilei ugy gondoltak, hogy 5zamara az uj kornyezethez sziikseges vertezetet megadHik,- hossztl es majdnem sikertelen egyeztetesek utan vallalta el ep ertelmu de halhisserUlt gyennekiiket ez az iskola- s a nevezetes napan elindultak k6losen 3Z uj tanintezet fele.OrUIt, hogy vegre nem kell naponta onikat toltenie a zsufolt buszon es metron, hogy iskolabajusson, bar szomoruan gondelt regi iskolajara. kedvesjatszopajtasaira akiket mar jol ismert. Tudta kivel mennyire es mit lehet bohockodni, meIyik kisllinynak mennyire szabad a hajat meghuzni, hagy abb61 meg baj ne legyen, tudta hava tud az iskalaudvaran ugy elbujni , hagy a tobbiek sakaig ne talaljak meg,
melyik tanito neni mennyire kedves, mikor tett igazan rossz fat a tuzre, mikor szorul atthan egy-egy csinyteveseert, melyik nagyfilu61 kell neki tartania, s tudta kinel ero-
sebb ha muszaj. Most mindez a multe, uj elet kezdodik. az uj iskolaban. Ezeken toprengett a kis reggeli seta kozben mig suliig ertek, mert ez itt valt a kozelben. Nem
kellett koran reggel felkeini, s megis id6ben oda lehetett erni. Kezdetnek nem is alyan rassz. Megallnak az ismeretlen nagy zold bejarat elott. Hat itt valnank - gandalja, s batar leptekkel halad elore, mert egyszer - nem is aly reg - mar jart itt anyu-
val. Az osztalyterem elon meg par szot beszelget a tan ito neni anyuval, majd ket puszi s az ajto maris mogotte csukodik. 6vatosan korulnez,kivancsi szemeivel viszonozza uj osztalytarsai fLirkeszo tekintetet, majd leul a padba ahova a tan ito neni mutatja. Mintha tavoli iskoiacsengo hangjat hallami. de ez mar maskepp szol mint az eddig ismert. KorUiotte sok kivancsi. ismeretlen gyerek. A tanito neni mintha rola beszelne, neha a rule fele mutogat, de nem igazan erti, men tul gyorsan mondja, a szaj,H pedig nem iatja men ablakkal szemben iil.Azt latta, hagy a gyerekek majd kiesnek a padb61 llgy jelentkeznek, mind-
egyik akart valamit mondani . Eleinte nemeiyiklik , majd szinte mindegyikuk megcsodalta hall6kesziileket. llyet meg nem lattak. Kerdezgettek, zaparoztak rele a kerde-
sek, kozben ketsegbeesett pillantasokat vetett arra a tan ito nenire akirol neki anya nagyon sokat beszelt, saki az utolso osszekoto kapocs volt a nem tul reg tavozott anyukaja fele . Probait volna vaiaszolni, de nem tudta magat megfeielokeppen kifejezni. 6 meg nem ismert annyi szot mint a tobbiek, de kuionben sem tudta kinel kezdje a valaszadast. Kozben a tan ito neni is megeJegeJte ezl a piaci hangzavart, s helyiikre kiildte a kivancsiskad6kat. Daninak ugyan zsangatt egy kicsit a reje az
EGYii'l"l'MUKiiDES
21
eddig tortentektal, de probalt figyelni ahogy megigerte. 6ra vegen a t6bbiek kirohantak a teremb6i, vegre egyedul maradt. K6rbenezett. A falakon mindenfele matematikai abrak, plilcikak, kockak, masholliltalala is kedvelt allatos plaklitokat is tallill.Probalt az uj helyevel is megbaratkozni .. bruit, hogy nines az a zsongas a ruleben amit mar ora alatt is el kellett szenvednie. Sajat helsa csendjet egy kialtas zavarta meg: az iigyeletes tanar nezett be, kiparancsoita ot is az osztlilybol , s nyomatekul az ujjaval a folyosora mutatoll. Kiballagott a tobbiek utan, bar inkabb bent maradt volna. A kovetkezo 6ri1l1 mar oem volt akkora a zaj, 5 ncha egy egy sz6t el is tudott csipni abba I amit a tanite neni magyarazott. Latta, hogy a t6bbiek imak is valamit, de annyira nem ertette, hogy a is leirja. Nem ult mellette senki, hogy az 0 ftizetebol tudta vo lna le lmiso lni a magaeba.Varta, hogy a tanita neni uj ra elmondja neki isahogy a l1ulsik iskohlban ha oem ertett valamit - de oem tortent semmi. Kovetkezo sziinetben mar kiment a tbbbiekkel mert oem akart azzal a merges szemii tanit6 nenivel ujfent talalkozni. Lassan eltelt a delelon, s tanitas utan ment a tobbiekkel ebedelni. Igyekezett ugyesen ellesni mit honnan kell elvenni , mit hogyan kell csinalni . Probalt a gyerekekkel beszelgetni, akik erdekl6dve vettek 6t korul , leginkabb arra a mutyurkere voltak kivancsiak a rule mogott. Volt aki specialis setaI6magn6-tartozeknak gondolta, volt aki disznek hitte. De Ie nem vette, vigyazott ra. Ahogy tudta magyarazta a gyerekeknek, hogy 0 csak ezzel hall bannit is. Delutan az udvaron mar egy-egy fogocskat isjatszottak vele,jol figyelt , futni is tudott. Kezden megbaratkozni az uj pajtasaival. De amikor sz6ltak neki nem hallotta, mert az udvaron akkora volt a zsibongas. Sajnos ez az udvar sokkal kisebb volt mint a masik iskolae, egyik vegeb61 jol ellehetett latni a masikba. Dani ugy dontott bej.rja. Celba vette a tavolabbi iskolasarkot s nyilegyenesen tartott fele. Mit is halotta 6, hogy szoltak utana, raadasul nem is a neven. Kesobb IMta,hogy tarsai egy he lyen gyulekeznek, llgy gOI1dolta ezek utan nek i is ott a helye koztlik, hat 0 is beallt kozejuk. A delutani tanuhisra mar nem ment be, anya jott erte, otthon tanultak. Fuzete meglehetosen foghija s volt a lejegyezni nem tudon gyakorlatokt61, a hazi feladatot sem ertette pontosan, igy azt sem tudta leimi az egeszet. Masnap kicsit ismerosebben ment a suliba, mar tudta hoi a helye, ada iilt. Ugyan nem igazan ertette a tanart, a szajarol sem tudta a szavakat leolvasni mert az ablak fenye szembevilagitott vele. s a tanar azt a kisradioszeru dobozt sem tette a nyakaba ami vel otthon anyaekkal gyakoroitak a szavakat, modatakal. Dani megszokta, hogy itt nem kell straplilnia magat, a tobbieket akkor sem tudna lekorozni az oran ha jobban is tudna az anyagot, mert a tantimo kerdeseit sem erti teljesen. Rosszalkodni sem igen tudott az oran mert nem volt kivel. Nehimy nap utan mar eb6d utan el kellett jonnie az iskohlb61 mert a delutanos tamlr neni visszautasitotta a felelosseget, hogy rei vigyazzon. Tortent ugyanis, hogy egy alkalommal 0 bujt ki a kerilesen kivtilre repult labdaert ugyanazon a kitaposott osvenyen a kerites alatt, amin eloue mar na-
22
EGYOffMVIODES
gyon sokan masok. Ezzel a cselekedetevel akaratlanul is megpecsetelte sorsat, s t6bbe nem mehetett a pajtasaival deJutanjatszani az udvarra. Nemigen ertette hoi hib,,lott amikor -mint sok mas esetben is - csak utanozta tm-sait. Nem javult helyzete az iskolaban sem. Hiaba nem ertett meg mindent az aniD, a tanita neoi kulan semmit el oem magyacizott neki, mint ahogy nem ellen6rizte a hazifeladatait sem. Daninak tetszett, hogy nem kell olyan koran kelnie, mint elotte, a ieckek miatt scm erzctt lelkiisrneretfurdalast, amit ertctt megcsinaita, amit nem, hat!? ugyse tole kerdezi a tanar! Arr61 persze fogalma sem volt, hogy a hatterben apu es anyu milyen lazas buzgalommal igyekeznek ezen a k6z6ny6s hozzaallason valtoztatni, am mindhiaba. A tanarnovel tortent beszelgetesek semmi pozitiv eredmenyre nern vezettek, a hozzaallason mar latszott a nemt6rod6mseg. De elso a gyerek erdeke: probaljuk elmagyarazni, falra hanyt bors6! Dani viszont megkedvelte iIj pajtasait s azok is ot. Amikor anyuval setalva delutan 6sszefutott az iskola k6rnyeken valamelyiklikkel amint epp hazafele tartott szlilojevel, akkor jokat nevetgeltek, kicsitjatszadoztak, mig a szliLok beszelgettek. Hamarosan azonban veszes hatarid6 k6zeledett. AZl Dani nem tudta, hogy ez az idilli iskolai allapot hamarosan veget er. 6 iIgy godolta, hogy ez az iIj suli ilyen, itt nemigen kell felelni, elnezik ha nem erti a lecket, s igy t6bb ideje mar.adt otthon jatszani. A szUlok tovabbi egyeztetesi kiserlete is rendre kudarcba fulladt, Dani elomenetelet a tanarno semmilyen modon nem segitette. Nem sokkal kesobb -az egy honapos probaido vege elott 3 nappal- kerek-perec k6zolte, hogy Danit pedig tovabb nem villlaija. Na nem mintha addig olyan sok vizet zavart volna az osztaly eleteben, de addigra a gyerekek mar kezdtek megszeretni az uj fiut, megtanulni, hogy mi az a hallasserules, miert hord mindig ha llokeszlileket Dani, s lassan mar iik kezdtek neki a lecket mondogatni, ha Dani nem tudta felimi. Sok mindent tanult Dani is: csiszolodott szavainak kiejtese, iIj szavakat sajatitott el, kezdte megtanulni hogyan kell neki a ha1l6kkal kommunikalni. Most mindennek a vegere a tanamo tett pontol. A szliliik utolso kiserletkepp a kozeli masik iskola vezetiijenel kopogtattak, hogy egy elindult integracios folyamat ne szakadjon meg, azonban olyan eles elutasitasban reszesultek az igazgatono reszerol-hivatkozva az egesz tantestiiletre-, hogy barmifele tovabbi probalkozasnak semmi ertelme nem maradt. Daninak itt hirtelen megszakadt egy korai lehetosege, hogy sikeresen beilleszkedjen abba a tarsadalomba aminek mar igy is, iIgy is tagia lett. A KDZDSSEG egy eloretolt bastyaja siman teremtett olyan kenyszerito korUlmenyeket Dani es szulei szamara, hogy nem maradt mas ut mint az addigi, a specialis iskolaban. Dani h6napokig nem tala Ita helyet a regi-iIj sulijaban, nem ertette, hogy az altala kedvelt tanito neni miert nem akarja ot tanitani, miert kell ujra hajnalban felkelnie s az egesz varoson atulaznia mikor itt varjak az uj baralai.
EGYii'l"l'MUKiiDES
23
Meg sokaig el tudta mondani az osztalynevsort, meg sokaig meseite az elmenyeit az uj iskolabol, majd lassan-lassan rajot!, hogy hiaba kepzelodik, mereng a multrol, ujra a regi helyen Ul, a tanfto neni kedvesen magyarazza az uj leckel, regi pajtasai hamar visszafogadtak es sokat kerdezgettek, es segitettek neki bep6tol ni az elmaradtakal. Egy alom veget ert. A szUloknek is. Dani meg a regi iskolajaba jar, s neha-neha felemlegeti a regi szep idoket ... - jizz -
"Integracio" a felsooktatasban Az oktoberi SzUlo-klubban es a Barczi Gusztiv Gyogypedagogiai Tanarkepzo Foiskola "Tudomany Napja" rendezvenyen is tema volt a serillt flata lok egyetemi lehetosegei, problemai. A Student Service munkatarsa, Nagy Geza mindket alkalommal beszamolt aITol, hogy miikodik a fels60ktatas teruleten a diakok altalletrehozott erdekkepviselet. Minden hallgat6 szamara sztikseg van tamlcsad6 rendszeriikre. Fokozatosan ervenyes ez a serillt egyetemisllikra, fOiskolasokra. Sziikseg van a befogado komyezet szemleletvaltisara. A Tudomany Napja kereteben dr. Csanyi Yvonne, dr. Zsoldos Marta es ket flatal egyetemista szamolt be kutatasair6l, ez irnnyu tapasztalatair61. dr. Csanyi Yvonne ismertette a nernzetkozi tapasztalatokat: Serilltek szamara el6nyos a tobbszintii kepzesi forma, arnely 2 ev utan mar ad diplomat. (Tudomasom szerint nalunk is ismeretes ilyen lehetoseg.) A masik forma pI. az USA-ban az un. NepfOiskola, ahova minden korosztily jarhat. Itt nem annyira elmeleti, hanem inkabb praktikus tuctas megszerzese lehetseges. A technikai eszkoztamogatas mellett egyeb gyakorlati segitseget is kapnak.
- Nines felveteli vizsga, hanem el6keszito, felkeszito tanfolyam. - Az oktatokat, segito szemelyeket is el6keszitik szemlelet, informaltsag, stb. teren. - Lehetoseg van a kotelez6 tantargy cserere, dolgozatirasnlil hosszabbitasra. - Szobeli vagy irasbeli lehet6seg megvalasztasara . - Jegyzetekrc, video rogziteshez. - Gepico a helyszinen szinkronban irasvetitore ir. A temaval fog lalkozo fiatalok elmondtAk, hogy nalunk meg gyermekcip6benjar a megsegites, a fels60ktatas tAjekozatJansaga es koz6mbossege miatt. A Tanugyi Osztaly valarnivel jobban ismeri oket. A kort"" segito csoportokat pr6baljak megszervezni, kialakitan i. Jelen leg a csalndi, barati segitseg dominalPili Lajoslle
24
EGYiiT'l'MUKODES
A PHONAK ceg 1998-as ujdonsagai A PHONAK eeg jelentos mernbki, akusztikai, audiologiai es gyogypedag6giai kutatasai nak, fejleszteseinek koszonhetoen evre1 eyre mind t6bb uj termekkel jelentkezik a nemzetkozi piacon. Ezek kozul meg hazankban kevesbe vagy egyaltalan nem ismert termekek kerulnek bemutatasra. CLASSICA: 1998-ban egy teljesen uj, anal6g, fiil mbgbtti kesziilekesa laddal jelentkezett a PHONAK, amelya hagyomanyos keszOlekek mar bevalt technikai megoldasait otv6zi egy teljesen uj formatervezesi megoldassal. Tipusai, miiszaki adalok: - Classiea PP-C-P es PP-C-L-P (84 dB Gain, 144 dB MPO) - Classiea CoD (70 dB Gain, 140 dB MPO) EPROM: Egy uj digitalisan programozhato termekcsalad, mely atmenetet jelenthet a klasszikus Phonak keszii lekek es az Audio Zoom mikroteehnol6giat magaba fog lal6 PHONAK Pi CS ha l16eomputerek kbzbtt. A termekfejlesztesben a legf6bb eel az volt, hogy az optimali, beszedertest kombinaljuk a nagyfoku hasznal6i komforttal. Az EPROM-mal a Phonak a digitllis programozasu es taviranyithat6 hall6jarati es fiil mbgbtti kesziilekek egy egeszen uj iranyvonalat kfnalja. Tipusai, miiszaki ada 10k: - Novo-Forte E4 (84 dB Gain, 144 dB MPO) BTE - Novo-Forte E3 (77 dB Gain, 137 dB MPO) BTE - Epiea E2 (54 dB Gain, 121 dB MPO) ITE MICRO-LINK: A minitOrizalt FM technol6gia uj dimenzi6t nyit a hallasserult emberek kommunikaci6jaban. A vi lagon az FM rendszert a 60-as evek vegetOi hasznaljak hallasseriilt gyermekek oktatasaban. Hogy ezt a felhaszmilasi terUletet kiszelesilsuk es jelentosen egyszerubbe tegyii k haszna laUit a Phonak rnega lkotta a vi lag legkisebb (5x5xO,5 mrn, 0,02 g) FM microchipjet. EZl a microchipet hasznalja az el6adason bemutat..lsra kerul6 MicroLink ad6vevo egysegenel. A mai modern hall6keszii lekek gyartasteehnol6giaban, aho l majd minden fejlesztot, gyart6t az a eel vezerel, hogy a hallasseriilt ember jobban, tisztabban, erthet6bben halljon keszulekevel meg szamtalan olyan zavar6 tenyezo van, amelynek kivedesere aWto megoldas ez idaig meg nem szuletett. Ezek koziil harom nagyon fontos: 1. A hatterzaj 2. A visszhangzas 3. A tavols.ig Ezekre a problemakra jelenthetnek megoldast a hall6kesziilekhez esatlakoztathat6 nagyfrekvencias ad6-vevo rendszerek. Itt jon a Phonak fejlesztesenek jelenosege, hiszen ez idaig ezen kesziilekek ad6- es vevo reszere is egy-egy kisebb dobozkab61 allnak, melyekhez vezetekek csatlakoztak. A Microlink egy olyan rendszer, mely rnereteben, hasznalati komfortjaban a legtokeletesebb megoldast nyujtja. Tehat a Microlink mar nemcsak az iskola falain bellil jelenthet segft"seget a hal lasserlilt embernek, hanem a mindennapi eletben minden olyan szituaci6ban, amelyben a fent emlftett harom tenyezo nehezftettt a beszedMest, eza lta l a hall6kesziilekek hasznala tat.
EGYUTTMUKiiDES
REGI
25
OJ VENDEGONK - MORAG CLARK
Ez az idos konlra isj6 kedelyu, vidam sk6t tamtcsad6 asszony egyenesen a repi.ilaterral erkezett a novemberi Sziilaklub rendezvenyiinkre. Nem so kat tetovazott, a videomagn6 beallitasa utan maris belekezdett elaadosaba Mondanival6janak kozponti gondolata ismet a HALLAs fejlesztese koriil mozgott. Nagyon fontos mar egeszen kis kort61 kezdve a "ruleles", hiszen mi hall6k is azert tanultunk meg beszelni mert folyamatosan hallottuk a kornyezetiink hangjait, zajait, s azokra folyamatosan reagaltunk. A hallassertiIt kisgyermekkeJ sem csak a tanulasi 6rakon kell beszelgetni, han ern a nap minden idapontjaban folyamatosan esevereszni kell vele. Tehlit a nagyothall6 gyerekek sem a tanaraikt61 fognak megtanulni besz6lni, hanern a k6rnyezetilkt61. Ez tenneszetesen fOJeg a mamat jelenti, de ebbe a munkaba is minden esaladlagnak folyamalosan be kell segileni. Clark asszony elmondla, hogy Angliaban ugyanazok a dolgok tortennek hetfOtal-pentekig mint itt minalunk. A gyennek ugyanazzal a szemellyel van nap mint nap, ugyanaz a hetkoznapi rutin miikodteti a esaladok eletet reggeltal estig, s ebben a viszonylagos monotonitasban a napi haztartasi feladatok ujra- es ujra el6kerUlnek. Mindezek a szituaci6k kival6 lehetoseget teremtenek a hangsulyos, de er6ltetes 1161kiili folyamatos beszelgetesre, azaltal, hogy a gyerrneknek mintegy kommentaljuk az aktu;ilis cselekveseinket. Ezek a helyzetek pedig nem kivannak a szulot61 sem tanari kepessegeket, megis lass an de biztosan gyarapitjak a gyermek sz6kincset. Fontos, hogy ezen alkalmakkor a normal beszedtempot kovessuk, ezt kozvetitsuk mindig a gyerek fele, hogy ezt szokja meg, (Peldakepp bemutatott egy vide6t: egy nagyon erasen hallasseriilt gyerrnek akeentussal beszelo ha1l6 komyezetben natt fel , 5 az 0 beszede is akcentusos lett, jelezve ezzel azt, hogy a fo lyamatos beszedel a fU len keresztiil sajaWotta el.) Erdekes adalekokat tudtunk meg implantos gyerekekral: a miitetet kovetaen nelll fejladnek egyforman, van akinek a fejladese hirtelen - akar kiemelkedaen is- megugrik, masoknak hosszabb idore van szukseg - a processzor beallitasa utilO is - a kornyezet hangjainak, zajainak realizalasara. Implantaci6ra mar eJeg koran sor kcrii lhet - az egyik bemutatotl pelda eseteben a kisgyermek 16 h6napos vo lt- ha kideriil, hogy ha1l6kesziilekkel gyakorlatilag nem fej lesztheto. A miitetet kovetaen nem speciaiis, szajbarag6s fejlesztesekre van szukseg, han em ugyanugy mint a nagyotha1l6 gyerekek eseteben, a napi elet adta helyzeteket beszeljiik meg vele folyalllatosan, a nyelv altai megkfvant dallamossagban. Mivel az implantot esak az egyik fiilon vegzik el, a masik ftilben eelszerii a ha1l6kOsziileket viselni, segit a sztereo hallitsban, kiegeszitheti az implantos fulan keresztiil szerzett inforrnaei6kat. Az a lapasztalat, hogy a felnott korban elvegzen mutet ullin a beszed hangminosege ugyan nem valtozott, de jobban ertenek, gyorsabban megertenek masokat.
26
EGYii'l"l'MUKiiDES
Erdekes kerdeskent memlt fe l a szajrol olvasas temaj.: mai ertelmezesben ez egy spontan kialakulo vizualis tamasz • halhlssemlteknek, mint ahogy a hall6knak is, hiszen beszed kozben egymas arcaba nezunk, az egesz arcrol kapunk informaciot. Hallassemltek eseteben ez fokozottabban miikodik, olyannyira, hogy egy szajeltakarasos kiserlet kapcsan kiderult : nem is csak a szajrol olvasnak, hanem akar a szem koriili izmok mozgasab61 is kovetkeztetni tudnak - sponlan - a szavakra. annyira figyelnek az areTa. VegUl egy szuloi kerdesre valaszolva Clark asszony elmondta, hogy abban a specialis hclyzetben amikor a ket 5ztilB oem azanas anyanyelvu eroseo meggondolando: nem jobb-e rogton ketnyelvunek nevelni a hallasseriiltet is. Fakepp akkor javallt ez a megoldas, ha az egyik szula reszeral nehez a masik anyanyelv tokeletes
atadasa. A nagy erdeklodessel kisert elaada. vegen meg sok szula ment az elaadohoz egy-kol szemolyes j6 lanacsOrt. Fisch er Zolttill 1)-+<,
FEPEDA· LlSSZABON Ez ev juliusaban igen szep es nalunk meg kevesse ismerl eur6pai orszagban. Ponl galiaban volt a hallassomll gyerekek neruzelkozi szovelSogenek a FEPEDA-nak idei konferenciaja. A lavaJyi ev utan, -mikor is ercdmenyes kapcsolatokat sikeruJt a vezelessel kia lakflanunk- meghfvasl kaplunk az ezevi lal,lIkoz6ra. A he\yszin kivalasztasa mindig nehimy orszag ei6zetes jelentkezese alapjan tortenik, az idei a dontes crre a nagyon banitsagos, vendegszereto Del-europai orszagra, Portugaliara esett. Sajatsagos mediternin temperamentummal, es igazan me leg szivvel fogadtllk, kalauzoltak a resztvevakel, akik joszerivel kontinensiink minden orszagabol erkeztek. [smel vollak akik csaladostoljollek, 5 nagyon sok itju felnall 5 fiatal kepviselte orszagat, hiszen maga a konferencia is az 0 mostani esjovobeni lehetosegeikrol swlt az egyre szelesedo Europai Unioban. Ennek ertelmeben minden hallassemlt fialall egyenrangu munkavallalonak kell elimerni, segiteni keU aket az elhelyezkedesben, hogy vegzettseguknek megfelelo munkM talaljanak lehetaleg a lakok6rnyezetiikben. Ela kell segileni a kiil6nboza kozep- es felsafoku laninlezetekbe valo bekemlesiiket, 5 ebben az onkormanyzaloknak tamogatniuk kellakel. Roviden igy lehelne osszegezni a konferencian elhangzottakat, mellyel a resztvevok egyhanguan egyetertettek. Szamomra ugy tunt, hogy ez a fajta szocialis halo mintha egy kicsiljobban miik6dne
EGYU'I"I'MUKiiDES
27
odakinn. Azok a hallasserUlt fiatalok akikkel ott tal
Sokba keriil a hall
kapcsolatok zavara, az aktivitas korliltozottsaga, csokkent produktivitas, alacsonyabb szintu munkak, elvesztett munkahelyek, kisebb ad6-hozzajaruIasok es a mindennapi eletben val6 korlatozott reszvetelu. Meg a minimaIis hallasveszteseg is befolyasolja a hetkoznapokat. Craig Newman es kollegai a Cleveland Klinikan es a detroiti Henry Ford K6rhazban nemregiben k6zzetettek egy olyan tanulmanyt, amelyben a minimalis hallasveszteseg hatasat vizsgaitak az egyen pszichoszocialis funkci6jara, kommunikaci6s keszsegere a hetkoznapokban.
28
EGYUftMUKiiOES
A kutatok olyan felnott betegeket vizsgaltak, akik egyik fliliik6n vagy nonmilis halhissal rendelkeztek, vagy csak enyhe hallasvesztesegiik volt Ihallaskiisz6biik 40 dB alan volt atlagosan, atlageletkoruk pedig 48,7 ev volt/. A The Hearing Joumallal keszitett interjuban Newman azt mondta: "Az altalunk tanulmanyozol1 felnon csoport valaszaibol kideriilt, hogy ezeknek az embereknek szocifllis, szituaci6s es erzehni problemakkai kell szembeneznilik nap mint nap. "Az enyhe hallasveszteseggel , illetve az egyik ftiliikre ep hallassal rendelkez6k t6bb mint a fele tapasztal megertesi nehezsegeket hal1erzaj eseten, peldaul 6sszej6veteleken, vendeglokben, vagy baratok, rokonok meglatogatasakor. Nagy hanyaduk nehezsegekre panaszkodott radi6hallgataskor, illetve TV n!!zeskor is. "Mindezekhez a kommunikaci6s probh!makhoz ad6dik meg a nagymertekG 5Z0rongas, amelyet ezek a mininuilis hallasveszteseggel rendelkezok ereznek. Gyakrabban lesznek ingerlekenyek, zaklatottabbak. Sokszor ugy erzik, kimaradnak bizonyos csoporthelyzetekbol is. Newman azl a kovetkeztetest vanta Ie, hogy meg a minimalis hallasveszteseggel rendelkezo feln6tteknek is sziikseguk van audiol6giai rehabilitaci6ra. Ennek elsorendii feladata a paciensek es csaladjuk tanacsokkal val6 ellatasa lenne a kommunikacios strategiak, a hallokesziilekek, valamint egyeb hallasjavito segedeszk6z6k hasznalatanak lehetseges elonyeire vonatkozoan. Ugyanebben az ujsagban Carol Flexer, a University of Akron audiologus professzora vazolta azokat a nehezsegeket, amelyekkel a minimal is halhlsveszteseggel rendelkezo iskolas gyerekeknek szembe kell nezniiik. Az USA-b.n elD 40 millio iskolas k6ziil 8 millio valamilyen fajt. hallascs6kkenesben szenved, es ennek kevesebb mint I %-a tartozik az ellatonak k6ze. Flexer szerint ezeknek a gyerekeknek problemat okoz a halk, illetve a tavoli beszed megertese, a gyors Gtemu szovaltasok k6vetese, a parbeszedek finom celzasainak eszrevetele, valamint a sz6vegi ragok,jelek megkGI6nb6zteto finom hangzasainak felismerese. A minimal is hallasveszteseggel rendelkezo gyerekek gyakran tiinnek eretlennek, elobb kifaradnak, mint nonnal hallasu osztalytarsaik, mivel sokkal t6bb erofeszitesre van sziiksegiik. A k6zvetlen beszed, vagyis az input jel es a hatterzaj k6z6tti kapcsolat, azaz a beszed es a zaj aranya meghatarozo a beszedertesnel. Flexer velemenye szerint ez a teny alatamasztja a beszedkiemelo kesziilekek IFM rendszerekl hasznalatat a hallokesziilekekhez csatlakozva, vagy azok helyen az osztalytermekben. "A hallas jelentoseget alabecslilik a gyermek iskolai fejlodeseben. Ha viszont halhissal kapcsolatos informaci6kat tesziink kozze, tamogatva es hangsulyozva a megfelelo hallokesziilekhez valo hozzajutas elengedhetetleniil fontos szerepet, talan segithetnenk azokon a gyerekeken, akiknek minimalis hallaskarosodasuk okozza sikertelensegiiket a normal, azaz hallo osztalyban." - vonta Ie a k6vetkeztetest Flexer.
EGYUT'I'MUKiiDES
29
A hallasvMelem a mohben kezdiidik A legutobbi kutatlisok szerint a hallliskaros0d3sok egy resze meg sziiletes elon alakul ki, es ezek reszben megelozhetoek. Az American Academy of Pediatrics lAAPI tavaly kiadott egy olyan kiizlemenyt, mely szerint bizonyitolt, hogy azok a magzatok es tijsziiliinek, akik zajilrtalomnak voltak kiteve, hailliskilrosodast, es egyeb betegsegeket is kaphatnak. Az egyik tanulmanybol kideriilt, hogy nagyobb valosziniiseggel sziilenek magas frekvenciajti hangtartomanyokban hallaskarosodast szenvedo gyerekek olyan edesanyaktol, akik foglaJkoZ:\sukbol kifolyoan allandoan 85-95 dB-es zajartalomnak voltak kiteve a terhesseg alatt. A vizsgalatot 4-tol 10 eves korti gyerekeken vegeztek. Ez a hallasveszteseg elegendo ahhoz, hogy kedvezotleniil befolyasolja a gyennek tanuhminyi es szocialis fejlodeset a kesobbiekben. Egy kinai lanulmany amJl szamol be, hogy a Lerhessc:':g elso hannad{lban okozotl zajartalmat a Betegsegek Nemzetkozi Osztalyozasaban nyi lvantartott kromoszomas rendellenessegek kiizett szereplo bizonyos velesziiletett rendellenessegekkel hozz:\k kapcsolatba. A megbetegedesek 2,3-szer gyakrabban fordultak elo, mint a zajartalomnak ki nem tett terhessegek eseten. Az AAP beszamolojaban aggodalmat fejezte ki a Perinatalis Intenziv Centrumokban (PIC) falyamatos zajartalmaknak kitett csecsemok mian, ahol szinte soha nincs csend. A Perinatalis lnteozlv Centrum olyan intenziv osztily. ahova a beteg ujszUlottek keriilnek kiizvetleniil a sziiles utan. Sok tanulmany foglalkozik e centrumok altai okozott hallascsokkenesekkel. A beszamoloban levontak a kiivetkeztetest: "Ezen tanulmanyok alapjan elmondhato, hogy (I) az eros zajartalom a terhesseg alatt a magas frekvenciak kieseset okozhatjak az lljszGlotteknel, es gyalcran hozzitk kapcsolatba a korasziilessel, valamint az intrauten!11 novekedesi retardac i6val; (2) a PIC-ben levo zajartalom is okozhat cochliaris kirosodast; (3) zajlirtalom es egyeb kemyezeti tenyez6k a PIC-ben gatolhatjak a korasziilon gyennek nonnalis nevekedeset, fejlMeset. EzekbOl kifolyolag tovabbi tanulmanyok sziiksegesek a magzatok es tijsziiliinek zajilrtalmak akozta megbetegedeseinek vizsg:\latitra." A PIC-ekben levo zajilrtalmakra valaszkeppen az amerikai tilrsadalombiztositlis (US Public Health Service) 800 000 dolllirt adomanyozott egy olyan program kidolgozasahoz, amely reven a kemyezeti artalmak csokkenthetok. Az Egyesiilt Allamokban levo 850 PIC kiiziil csupan nehany rendelkezik hivatalos zajes fenyellenorzo programmaJ. A ttil eros hangok os fenyek karos hatassal vannak a korasziilett csecsemok neurologiai fejl6desere. A tanuhnanyok celja, hogy a PIC-ekben megakadalyoZZ:\k, elkeriilhetove tegyek ezeket az eletre szolo karos kiivetkezmenyeket, ahova a halhlsserUles is tartozik.
(The Hearing Journal 1998. majus I Forditotta: Molname Sardy Emoke)
30
EGYUTI'MUKiiDES
KONYVKOLCSONZES Alapitvanyunk uj kezdemenyezessel kivan segiteni a sztil6k nevelc~si es fOleg oktatasi problemainak megoldasaban. A Barezi Guszffiv Gyogypedagogiai Foiskola konyvesboltjaban nagyon sok olyan kiadvany van, mel ye k a sziiloknek, neveloknek irodtak, es hasznos segitseget jelentenek a mindennapi munkaban. Ezek reszben oleso, nagyobbreszt dragabb kiadvanyok, s ugy gondoljuk, fOleg videki sziilok reszere erhet6k el kevesbe. Reszben azert mert messze van, Teszhen az :ira miatt, Teszben pedig azert mert nem tudjak pontosan melyik konyv vo lna is szamukra a legmegfelelabb_ Ezen a probleman most ugy igyeksziink segi teni, hogy az alabb felsorolt - es roviden bemutatott - konyvekblil vettiink egy nehuny darabot, melyeket reszben kolesonozni, reszben elkerni lehet - nem kell visszakiildeni -. A koicsonozheto konyvekbol altahiban 2-3 darab all a szUl6k rendelkezesere, s javaslatunk szerint 1 honapra lehel kolcsonozni . Ezen ida alatt a konyvet at lchet nezni, a fontosabb dolgokat alaposan ellehet olvasni, ami sziikseges esetleg fenymasolni , ha pedig kideriil, hogy hosszabb tavon is hasznos, akkor erdemes megvenni. Kezdemenyezestink kiserletijellegu, ha jelentas az erdeklades I-I konyv utan akkor vesziink belole tobbet is. A ko lcsiinzes i igenyt ke rem iriisban reszemre elkiildeni: Fischer Zoltan, 111 8 Budapest, Frankhegy u. 8. A konyveket szcmelyesen - pi: sztil6klub alkahmival - vagy postan kerem a nevemre visszaktildeni.
KERHET6 KIADVANYOK: - A radio ado-vevo hasznalata az altalanos isko laban (Fiileg pedagogusoknak kesziilt, rovid, raj zos ismerteto kiadva ny) - Gyermekek a kazepes ncl sulyosabb foku hall:isseriilessel (A magas hangoknul jeientkezo hallasveszteseg) (Nagyon jo kiadvany sziiloknek-pedagogusoknak egyanint, segit e rtelmezni a hallasveszteseget, az audiogramot. javaslatokat ad a gycrmek beszedertesehez) - Gyermekek egyoldali h allasseriilessel (Pedag6guso knak, akiknek az osztalyaban o lyan nagyothall 6 gyermek tanul ak ine k "esak" az egyik fiilen van hallasveszteseg) - Gyerm ekek vezeteses hall:isser iilessel (Nagyothalhis kozepfii lgyulladasok utan) (Magyanizatot ad mi a ktil6nbseg vezeteses es idegi halhiskarosodas k6z6t1 , mi a teendo a valadekos fUllel , pedagogusoknak tanitasi strategiat ad) - A hallasseriilt di a k a kozep- vagy fe lsOfoku okta tasi iDtcz men ybeD (Foieg pedagog usoknak nyujt segitseget megfeleloen ertelmezni egy pI. egy kozepiskolas halhisseriilt tanulasi problema it)
EGYUTTMUKiiDES
31
- Susanna Schmid- Giovannini: Sziiletestiil iskohiba lepesig (Tamicsok es utmutata hallasseriilt gyennekek sziileinek es nevel6inek) (Gyakorlati peldakkal gazdagon tiizdelt konyv reszben a korai fejleszteshez, reszben iskolai, es iskolan nili, otthoni foglalkozasokhoz 0-2 eves korig, 2-4 ev, ill. 2-14 ev kozott.) - Bria cochlearis implantatuma (a sziilok naplaja) (Egy cochlearis implantatumot kapott kislllny fejlOdeset bemutata nap la, melyet a miitet utan kezdtek el vezetni a sziilok, s a tapasztalataikat rogzitik szinte napral-napra.)
KOLCSONOZHET6 KONYVEK: - Hallani tanulunk (Egy konyv, mel yet anyak frtak hallasseriih gyermekek szUleinek) (lgen hasznos konyv gyakorla sziil6k szamara, az elejen az anyak elbeszelesei talalhatak, hogyan alakult gyennekiik hallasfejl6dese, utana az otthoni hallasfejleszteshez kapunk gyakorlati tamicsokat, es ahhoz, hogy milyen eszkozoket kell feltetleniil hasznalnunk az eredmenyek eleresehez) - A hallasseriil! tanulok integral! oktatasarol (Tajekoztata es utmutata a hallasseriilt gyennekeket is az osztalyukba befogada pedagagusok szamara, de sziil6k is haszonnal forgathatjak) - Az integral! hallasserillt tivodas gyermekriil (Tajekoztata es utmutata hallasseriilt gyenneket a csoportj ukba befogada avan6k szamara, alapveto infonnaci6kkal a hallasserUlesrol, a haIl6keszi.ilt~kr61. az eredmenyes integralt fejlesztes megvaI6sf!asahoz, a gyermek sikeres beilleszkedesehez) - Pedoaudiologia (Ez fOleg szakembereknek - es a reszletek utan erdekl6d6 sziil6knek szala - szala kiadvany, melyb61 a hallasveszteseghez kapcsolada technikai felteteleket - hallakesziilek, illesztek, a hallakesziilekhez csatlakoztathato kiegeszit6 rendszerek, stb. - a kiilonboz6 hallasvizsgalati eljarasokat es a hallakesziilek beallitasanak kerdeseit ismerhetjiik meg igen alaposan.) - A haIlas-heszed nevelese (A konyv egyforman szal szurdopedagagiai szake mbereknek es erdekl6d6 sziil6knek, mely tiz fejezetben foglalkozik a kiilonboz6 hallas-ritmus neveles kerdeskorevel, az elsa ot fejezete a konyvnek a halhisseriiltek egesz csoportjat erinti, tekintet nelklil a hallasvesztesegre, az ezl k6vet6 fejezetek mar kifejezetten a specialis intezmenyekben ellatott sulyos foku hallasseriiltekre osszpontosit. Reszletesen ismerteti a korai hallas-beszed neve Iest, a korai diagnazist, a hallasseriiles fObb jellemzoit.) - Tanulmanyok a halhisseriiltek beszed-erthetiisegenek fej leszteserol (Foleg szurdopedagagus szakemberek szamOra kesziilt konyv arr6l, milyen fonnaban es madszerekkellehet a gyennekek heszedet es heszed-erthetoseget fejleszteni, mil yen a hangok egym"ra epiilesenek fonnal, milyen beszedkorrekcias strategiak leteznek, a beszedfejlesztes madszerei. A fejezeteket kiilonbOzo neves kiilfOldi szerzok irtak.)
32
EGYiinMuKiiDES
- A hallasseriilt gyermekek korai fejleszt'se (A ko nyvel ugyan szakemberek !rlak szakembereknek, de bizonyos onall6 fejezelei erdeklodesre tarthatnak szamot a szii lok reszero l is pI.: A kisgyennek hallasfejlodese, A sziilok es a szakemberek egyiittmukodese, A hallasi figye lem fej lesztese, Az alta Janos nevelesi feladatok fejezelben: A szillok altai jelzett, surlln eiOford ul 6 problemak.) - A hallasseriilt gyermekek integralt nevelese (Ez a ko nyv fe loleli azl hiszem mindannyiunk problemajat: gyermekei nk mine l sikeresebb liirsada lm i integnici6jal. Fejezetekben lag lalj a a pI. fclada tokat es levckenysegekel, a befogad6 iskolai szeml"letet, egy nagy resz foglalkozik a hallasseriilt gyennekek egyiittnevelesevel hall6 tarsaikkal , a hallasseriill tanul6k elhitasanak kiilonbozo tipusaival foglalkozik a tobbsegi iskolakban, az iskolai integraei6 gyakorlati tapasztalatair61 szot egy fejezet, S nem utols6 sorban irnak a pedag6gusok hozzaallasar61.)
REHA HUNGARY 199a. Iden masodik eve keriilt sor hazank legnagyobb rehabil itaei6s szakkiallitasara a BNV "F" pavilonjaban november 12-14. kozott. A szervezok lathat61ag igyekeztek mindent megtenni a szelesk6nl rehabilitaci6s bemutatkozas crdekeben, bar minden bizonnyal nem esak a hallasseriiltek rehabilitaei6javal foglalkoz6 eegek hianyoztak errol a szakkiallitasrol. De 6ket - a magunk szernpontjai miatt- kifejezetten hianyoltam, ez al61 egyetlen kivete lkent az OMKER iizlete volt, de ok sok mas egyeb eszkoz [orgalmazasa mel lett kfllalulk portek;iikat a hallasseriilt embereknek. Merl az bizonyara igaz, hogy ha egy halhlskarosodolt ember felke res egy-egy eegkepv iseletet, akkor kfvan sagara szfvesen bemutatjak a teljes tennekpalella.t, de ezen a koneenlTall helyszinen minderre egy helyen nyilt volna lehetoseg. Az idei rendezveny dek lar3ltan is az 1999. januar I-en eletbe lepo eseJyegyelllosegi torveny szellemeben fogant, de a torvenyi megkozelitesen tul a gyakorlati megval6suhisok - feltetelezhetoen penz hianyaban- nagyon akadozllak. EJeg pI. ha az illtegraei6ra gondolunk eppen a hallasseriill gyerekek , vagy az akadalymentes kozlekedesi lehetosegekre a to l6kocsis emberek eseteben. Maga a kiallitas megszervezese termeszetesen nagyon idoszeru volt, hiszen rairanyitotta a tars ada 10m tagjainak figyelmet a naluk elesenebb embertarsainak helyzeterc. Ugyanakkor a rendezvenyen fO leg mozgasserult - es egyeb hendikepes - embereket es feltetelezhet6en csaladtagjaikat lehetett (Mni. Szombat delel6tt a latogat6k ossz-
EGYiiftMUKODES
33
h!tszarna nem volt tuljelentos, s az a tcoy, hogy sok kial1it6 mar egeszen kora delutan 6sszepakoltjelezte, hogy tovabbi latogatakkal a mar nemigen szamolnak. A szervezok sokoldalu programokkal kivantak szinesiteni a kicillitas hangulatat, ezert egesz napos kultunilis es sportprogramok is vartak a hltogat6kat. A j6 szandek mellett ez nagyfoku hangzavart eredmenyezett, s nem csak nagyothallak kifogasoltak az alland6 eros hangositast. Harom szinteren, a szinpadon es ket sportpalyan mentek az egesz napos rendezvenyek, melyek k6z6tt pI. asztalitenisz es tollaslabda bemutata (Magyar Transzplantaltak KulturaIis es Sportsz6vetsege csapatai), kerekes szekes kosarlabda, vakok cs6rgalabdas bemutataja volt, !atni lehetett iilar6plabda merkazest es kerekes szekes vivo bemutat6t. A kul6nb6zQ speciaiis eszk6z6ket - nem csak a sporteszk6z6ket - a !atogatok kiprobalhatl!ik, egy kicsit k6zelebbra l is megismerve a massagot. Erdekes standdal volt jelen a FIAT autogyarta ceg, mely t6bbfele, mozgasseriilt emberek k6zlekedeset nagy ban elasegita autat mutatott be. Egyik erdekessegiik a kifordithat6, specialis .,any6siiles" volt, amelyre igy mozgasseriilt is be tudott szallni, a masik a szemelyszallit6 kisbuszok vegebe felszerelheto kerekeskocsi-emel6 volt, az utasterben pedig ket kerekbilinccsel r6gzitheta a begurult kocsi anelkiil, hogy a mozgasseriilt szemelynek ki kellene szallnia belale. A l11ozgaskorlatozott emberek problemaja jol elaterbe keriilt ezen a kiallitason, mint azoke akikre a legt6bbet gondolunk amikor fogyatekos embertarsainkral beszeliink. De a kiallitak k6z6tt voltak megtalalhatak olyan cegek kepviselai is amelyek egyeb kiegeszitaket forgalmaznak mas tipusu nehezitettsegben szenveda embertarsainknak (pI.: szoba-We, inkontinencia betet, felfekves elleni agy es agybetet, vernyomas-mera kesziilekek, masszfroz6.os ideg-stimuh\lo eszkozok stb.) Bemutatkozott az "Elet Jegyeben Alapitvany" altai Down szindramas gyerekek reszere fenntartott Heinrich Lenzen komi fcjleszto ovoda es aitalanos iskola, mcly Debrecenben talalhata. Vezetajiik elmondta, hogy ezek a gyerekek a sajat k6z6ssegiikben - megszokott k6myezetben! - sok-sok foglalkozassal fejleszthetak, es sikeres munka eseten 18-20-22 eves korukra akar 6nallo eletvitelre is kepesek lehetnek. Szint.on itt talalkozhattunk egy nagyon sajatsagos, os igawn nagyon sajnalatra melt6 k6z6sseg bemutatkoza lablojaval: a Siket-vakok Egyesiiletevel. Leirtak, hogy egyesiiletiiket egyreszt azert kellett lelrehozniuk mert problemaikat sem a vakok, sem
a siketek nem ereztck igazan rnagukenak, masreszt a fejlesztesiik, a veltik vale pedagogia kiil6nb6zik az egyeb fogyatekossaguaketol. Tudomasuk szerint ma hazankban mintegy 5-600 ilyen szemely el, t6bb mint egy tizediik mar igy is sziilelett, a t6bbieknel mar meg leva valamelyik fogyatekossaghoz "tarsult" a masik problema. Nagyon .ordekes a veliik valo kommunikacio. Az ilyen gyerekek elsa kapcsolatte-
remto m6dszere altahiban az egyszeru, tenneszetes gesztusjelek haszmilatan aJapul. lIyen egyszerii gesztusjel peldaul az "ENNI" jele, mikor keziinket felemeljiik es ujjunkkal a szankra mutatunk, vagy az "INN I" jele, mikor a poharbol vale ivast uta-
EGYU'I"I'MUKiiDES nozzuk a szank etott. A jelbeszed kezdetben "kezbiil-kezbe" tortenik. Sok siket-vak ember haszmilja a vakok Braille abc-jet, mely lehetiiseget ad az ii szamukra is az irns-olvasas elsajatitasara. Szinten az iialtaluk hasznalt mOdszer a Braille "kezbe irt" valtozata is, aminek az alapja a Braille iras betiijeleinek a kez megfelelii pontjainak megerintese a betiik mintajara. Ennel sokkal nehezebb a Lorm-fele modszer, melynek lenyege: a tenyer kulonb6zQ pontjai egy-egy betiitjel61nek, s ezeket a betfikombinaciokat olvassak ossze. KiHonbozii kezmozdulatok szinten jel6lhetik az abc betilit. Ezeket a kezmozdulatokat a siket-vak ember tenyeren mutatjak be, S ennek a siketektol atvett jelrendszemek a neve ujj-abc. A lMokkal valo kommunikaciot segiti a latok altai hasznalt nyomtatott nagybetfik tenyerbe rajzolasa. Ezt a modszert leggyakrabban azok hasznaljak, akik kesiibbi eletkorukban vesztettek ellatasukat. A legritkabban hasznalatos modszer a beszelo szajallasanak letapogatasa. Lathato, hogy az emben talalekonysag meg ezekben a gyotrelmesen szelsiiseges esetekben is diadalmaskodik a termeszet kenyszeriisege felett. Osszefoglalaskepp elmondhato, hogy nagyon is idoszerii es fontos a seriilt emberek eletviteli, mentalis problemak6renek megismertetese a tarsadalom epebbik felevel, bar rna aligha hiszem, hogy van olyan csalad ahol kisebb vagy nagyobb mertekben ne fordulnanak elo valamilyen rehabilitaciot igenylii problemak. Fogyatekos embertarsainkat olyan szemlelettel kell kezelnunk, hogy iik csak valamilyen reszkepesseg-zavarral rendelkeznek, ezzel szemben akarat van bennuk a teijesitesre, a tarsadalorn figyelmenek felhivasara, az elismeresre, melyert ok maguk a teszik a legtobbet. S ezt nem, hogy nem szabad figyelmen kivul hagynunk, hanem bMoritanunk es segitenlink kell oket. Fischer
~
Minden kedves Dlvas6nknak sikerekben gazda~ ~ boldog ilj evet _ r~ ! "---.'l:JId.--'"\ kivlmunk!
,
'"
!.
~
Szerkesz toseg
A TISZTA HANG
HALLAs-LATAs CENTRUM • FOL MOGOTII ES FOLBE HELYEZHETO KESZULEKEK TELJES VALASZTEKA ·TBTAMOGATAs·PROBAHORDAs • RESZLETFIZETES • A MOZGASKORLATOZOTTAKAT OTTHONUKBANLATJUKEL • TELJESKORU SZEMESZETI KlVZSGALAs • KONTAKTLENCSEK, KERETEK NAGY VALASZTEKBAN
Nyitva: H-Cs: 8-18-ig, P: 8-16-ig, Szo: 8-12-ig. 1072 Budapest, Klauzal tI~r 2. Tel.: 342-1197
Fe lad 6: Sz ulii k a Hallasse rult Gye rm ekekert Alapit"an), 122 1 Budapest, Gc rill c tI. 11 6.
NYOMTATVA.N Y
']
DODD
