E
••
A"SZiiWK A IIALlAsSERiiLT GYERMEKEKERT ALAPmAN\' Es EGYESULET " id6szakas kiadva nya XII. ovfa lyam 2. szam 2001. decembe r
EGYiiTrMUKiiDES
3
UTKERESES - 10 evesek lettiink Sokszor keriiliinkeletiink soran olyan helyzetbe, hogy cI kell tudjuk diinteni mitvaUalunk, merre, hogyan tovabb? A csalad sz{,mara a gyermek eletiik legfontosabbvallalasa, a k6zQS java bcaranyozas{ltjelenti, erkczeset nagy v[lrakoz{ls el6zi
meg, s a szi..iletesnek a mai korszeru diagnosztikai muszerek es el6rejclzesek mellett is van nemi koekazata. Tagabb s szGkebb k6rnyezetegyiitt agg6dik a kis jiivevc-
nyert, egeszsegeert. Szercncserc az esetek nagyobb r
majuk. Nehanyukkal talalkozva igazan mcgrendit6 sorsokat lathattam. S igazan nem figyelmen kiviil hagyva - mi t6bb hozzank csatlakozasra buzditva 6ket- ink{,bb magunkr61 sz6lnek. Sziiloi visszajelzesekb61 tudjuk, hogy mind a mai napig sokszor igen szivteleniil es szenvteleniil k6zlik a sziil6kkel a les('jto hir!: gyermekiik siket. (Mindamellett, hogy az elso vizsgalatok alkalmaval mert siketseg sok esetben "csak" nagyothalI{,s mertekG lesz a kes6bbi pontosabb vizsgalatok szerint.) Nines mit tenni, adjak
intezctbe, tcrvezzenek masikat. Nem tisztem minosfteni az effelc hozzMillast de mintha nem is hus-vcremberpal{lntar6l bcszelnenek - tisztclct a mindenkori kivelclekl1ek-. A realis j6vokcp felv,\zolasa, a hall6kesziilekes hallas, az integr{,eio, a
cochlearis implant lehetosegc mind pozitfv, eloremutat6 tenykcnt lennc k6zlendo. Orszagosan is immaron tiZ esztendcjc mukad6 cgyestilctiinkct cs alapftvanyunkat a szakembereknck is csak cgy resze ismeri, termeszetesen ennek mi magunk is okai lehetiink. Glyan 6nkentesekb61 all6 szervezet vagyunk akik munkajuk mellett igyekeznek a hallasseriilt gyerekek cs csaliidjaik erclckeit a kiil6nb6zof6rumokon kepviselni, megismerni es tajckoztatni asziil6'ket a t6rvenyek adta lehet6segekr6l Segi-
ttinkcgyengetni a hazai integnlci6 ragas utjat, a sztilO'k fete ingyenes kiadvanyainkkal naprakesz hireket eljuttatni felejiik. Negyedevenkenti Sziil6'klub 6sszej6vete!e-
EGYiiTrMUKOOES
4
..
inken a szu l6'ket leginkabb erdcklotemakb61 igyekszunk felkeszUlt eloadot meginvitiilni, s ban\tsagos Icgkiirben kalauzolni az erdeklodo'ket a gy6gypedag6giai szakma rejtclmcibc. Hisszlik, hogy az a j6 szulo, aki igyckszik maga is autodidakta m6don j6 szurdopcdag6gus lenni, dc legalabbis gycrmckc jiiv6jc efdekeben az irilllYmutatasok szerint cselekedni. Mint ahogy nines ket egyforma - kepessegu - hall6 gyerek, ugy nines kct egyfofma nagyothall6 sem. Ncm esak a hallasvcszteseg kuliinb6zQsege, hanem az cbb61 es a sajat mentalitasukb6I, ilZ elter6 neveJesi es kultur{llis szokasaikb61 ad6d6an is masok .os masok. Amiben azonosak: fejlesztheto'k, e fcdmenyckct tudnak clcmi az iskolaban, az eletben. De cgyedUi nekik scm megy. Szuksegtikvan szti l6i t tanflri, tarsadalmi segftsegre. Mi megpr6ba!un k (Igy a szUl6k mint a tan{lrok segftsegere lenni: oem csak szobeli tamlcsokkal hanem szakkonyv-cimck-
kel, szemclyes talalkozok megszervezesevel, egyeni probl.omiik, e lcthelyzetek mcgbeszelesevel. Nem esak nekiink fontos, hogy hi ggyu nk a gyefekbcn. Ez a folyamat mindig k6lcsonos, s k61cs6n6s bizalomra cpul: het nem adu nk okot a csal6dfls ra akkor egy ida utan fcltellen bizalom alakul ki ugy a sZiil6-gyermck mint a tamlrgyermck kapcso)ataban. Tcvckcnyscgi..inkkcl czekcl a kapcsolatokat szeretnenk sz{)rosabbra fonni. A torvcnyi kerctck csak a hivatalos n!szet kepezik az integnici6nak, mindez a napi gyakorlatok szinteren kuliinbiizo'keppcn val6sul meg. Szijkseg van affa, hogy a j6 peldak minel szelesebb nyilvanossagot kapjanak, es eziranyCI ismeretcinkgyarapodjanak. Ugy a szul(i csszukcbb kiirnyczetc mi nd a tarsada lom felclo$sege, hogy a hallasserult gyefckckbol- ,os mas fogyatekos nebulokb61 ugyszinten- a tole telhcto maximumot kihozza. Ez a kes6bbiek soran crositik az cnkepet s "PfO gyozelmci a kesobbi nagyobb feladatokclvegzesefc is kepessc teszik. Mindekiizbcn kiirnyezetcb61 clismercsekct viv ki maganak -es attetelesen a tiibbi fogyatekosnak is-. Nekunk fogyatekos gyermeket nevelo szuloknek ugy kell a tilfsadalom ele allnunk, hogy csemetcnkb61 kihozzuk azt am it lehet, de eh hcz a tarsadalom is tcgyc hozza azl amit ez a fcj leszto munka megkfvan. Szeretnenk a ktivetkez6 tiz evet ugy magunk mogott hagyni, hogy a maiakhoz hasonl6 ellfltilsi problcmakkal m.:ir nem kell szembeneznun k, s tclrsadalmunk tole· rancia-szinljc is pozitivabb Icsz. Ezt kiv~lI1ja lolunk a fejiocJ6 viiag, s ezt kivanjak
mindazon gycfekek is akik crdekcbcn nap mint eselekszunk.
Fischer Zolttin
..
EGYii'l"rMUKiiDES
5
Napiaink Iii lehetosege: a hallasseriilt liisziiliittek altalanos szurese Rendkiviil nagy jelenloscgO az a kUlfOldtin mar 16bb CV Ola cgyre szelesebb korbcn tcrjcd5 gyakorlat, miszcrint az lijszulouekelmeg a k6rllazban tcljes kONen , lchat folymn
segirsegevel kiboesiitotl hangokat az egeszseges bcls6 Hil (cochl",) nemcsak a magasabb kozpontok reM lovabbftja, hanem egyben vissza is veri bizonyos sz.;lzalckaL, az IchM a speci,ilis milszer reven relfoghat6 kivUlr61. Amennyibcn a ktiZC!p- vagy bcls6 tUlbcn valamilyen problema al l fenn , a hangok visszabocsatasa ncm kbvCLkczik be. Amclyik gycnnck .ti61 tcljesft", annal szaz su1.zalekos, hogy a hallasa rcndben van (azokat a ritka esetekct leszaJ11ftva, amelyekne) a felsobb kozponlOkat crinti a seriiles). Ha a gyenllcknc) ncm mcrhcto kcll6 mertekben az emisszi6, ugy meg ncm biztos, hogy val6ban hallasscrult, tovabbi vizsgalatokm van szukseg, czt elsa szinten t6bbnyirc az OAE mdsodik alkalma7.1l'iaval ill. az ugyancsak
szilro funkci6t bctolt6, a melyebb hangtartomiinyra is kiterjed6 HERA keszUlekkel vegzik. A szures optimal is idcjc a gycI111ck clctenck 3. napja, cbben az id5bcn az any" IcgaJabb is hazankban - meg a k6rh5zban tan6zkodik, az alv6 gyennck nehany perccs szGresc tchat akadalylalanullcfolyhat. Ugyancsak cgyszerOcn keliilhel sar - meg a k6rhazban - a mcgismetclt cljarasra. Az ily moool1 kiszun gyennekck cseteben scm bizonyos azonban, hogy val6ban halhlsscriiltck. A gycl111ck nt'!hany hctes, cgy h6napos komban ismctcllcn hallasseri.ilesrc utal6 adatok miatt valik szuksegcssc a lovabbi rCszlctcscbb kivizsgalas
celjam az audiol6giai swkrendelesre tortcn6 beutaliis. Itt kernl sor a pontosabb diagn6zism (CITC szamos orszagban spccialis, a csccscl110knel
alkalmazand6 szoflvcr all rendclkczcsrc), a hall.lsscrult csecscmokl1ei a hallasvcszlcseg mcnekcnek, Ifpus;.1nak a mcg hat5roi'.11s~ira, sa
hall6keszUlekkei vaI6e1liitasra. Ehhczcsatlakozik a komi tamicsadas. Ahall{1S alakuli,,,nak lovabbi nyomon k6velcsc is lolltos fcladat. A klilfoldi minta s7..crint a m(lSOdik clclcvig Icgalabb 3 havonkcnt sztiksegesek a mcresck, 5 a Im1sodik ev ut ~in 4-6 havonta. I1yenkor lehet
szUkseg a hall6kc!szUlekek bcallitiisanak korrigalasaraesetieg a keszUlckek cserejere. A k(vanmos, ssok hclycn megval6sftoLLcci az, hogy a pontosabbdiagn6zis a gyel111ck
4. honapos koriiig megszUlessen, s a haIl6keszUleke(ke)t legkcs5bb a 6. h6napra megkapja. Ha eddig nem, ilycnkor indul be a komi tan;ksad:.1s. amcly c1s5sorban a szUl6kkcl val6
konzultiici6kool all.Aszubjektiv halliismcresnek a I;,nti eljarassoro7.1tban is meg van a helye. A vizualis kondiciomiliissal kombinalt halliismcres a 6. honapl61kezdOdhet el, a korjn ellatoll gyennekekiiltalabml konnyen kondicionalhat6k, sezl valVa fel ajatckaudiornetria. igy ludjak
6
EGYiiTrMUKiiDES
a korJbbi beallftasokm ellenarizni, sziikseg szerinl korrigaJni. A eochlearis implant>\ei6 indokohsaga 6 havi opumalis hall6kesziilek viseles ulan meriilhel eel. Nem esoda, hogy az ilyen ironyu lepesek meglelelere a fenli eljarassorozm mellen mar sor keriilhel az I . ev belohese utan.
Az amerikai audiol6gus. Ha/J adatai szerinl a Icnli szur5cljarnssal minden 1000 ujszlilou kuztil3 vezcleses, vagyis kozepllil eredclu ese! (ezorvosilag kezelhet6!), keno ketoldali sulyos foku haJlisscriilt, es I mula! cgyoldali sulyos hallasvcszlescgCl. Az USA legtObb allamaban (10 kivelelevel) alk.1lmazzak eZl a kor.;zerii eljaras~ s a meg fcnnmaradl or.;zagreszekben is e15kesziilelben van a bevezeles. Eur6paban Belgium, Hollandia es Auszlriajar az elen, lcljes kora a szares, de szelos korben alkalmazzak pI. Anglinban, NemelorsZ<.1gban is. Magyarorszagon t6bb szakorvos fer hozza m~r az DAE muszerhez, a rulinszeru alkalmazli.sra azonban meg lobbllyirc nem kertilt sor. Tcljes kuru szQres cddig kiu'\r6lag a bajai k6rtlaz sziileszelcn u1jl ik, ahol negy eve vezellek be az eljarasl. A pCesi Kerpel-Fr6niusz Gyemlckk6rtlazban kb. 85%-os szaresi index-szel ugyancsak folyik il yen
imnyu munka. A SZlll-CS rendszercs alkalmaztlsakor az accl, hogy mint!1 jobban leszorftsak azelsOdlegcsen kiszGrtck, vagyis a ViSSu1hrvouak sulImlL A kfv~\nalOs a 2-3% volna, mert cllenkczo cselocn lui magas a Icvescn Viss7..ahfvoll, azaz hal16nak bizonyul6 gyennckek aranya, mni
sok felesleges munknljelenl, s a sztilakel is elbizonylalanfUa. A megoldas a gyakorloll szar""i technika (az CITe betanitott noverck feladata). s az adatok hOZL.1CrtO cI1ekclesc, amil mar a
szakorvos vegez. Tovabbi eel, hogy azerinlell sziilak val6ban vissz..1jojjenek az ujabb ellenartCsckre. Az eljaras legnagyobb haszna, hogy a korai hall6kesztilckes ellatas es a lambadas a lehelo leglialalabb elelkorban, cseescmaknel veszi kezdelCl.A kergi kozponlok ebben az clelSu1kaszban meg maximalisan erzekenyek a bcszodhangok felvelclerees a bcszedfejl6des ocindit..;..,arn. Az credmcnyt cgy japan sz<'1.nnaz.:;"'u
Iflasl a nem kiszartek hasonl6 adataival. Megallapfua, hogy a hagyomanyosan, lehal kosohben felismel1 sulyos fokban haliassCrtilt. tobbnyirc spccialis inlczmcnyekben oktatoll vcgzos tanul 6k olvasasi 5zi n~ c maximum a hall6k kb. 3. osztalyos szintjcnek felcl meg. mig :l nagyothal16k a hal 16k maximum 6. osztalyos szimjcigjumak cl (crre t6bbczer tiaral vi zsgal~\lai utalnak). A kor.:in kiszul1 gyennckck csetebcn 2. 6-5zor nagyobb annak a val6szfnOsegc.
hogy naluk mar az elsa ol evben a nannal savon bellil fejlOdik a nyelv, a beszed. EZl bizonyftj,ik a sz6kincsvizsgalatok Cs a bcszedhangok tem1cszctes mcgjcicnCsct rogzito adatok.
Jelen leg folynak bizonyas lepesek arra vonalkoz61ag, hogy hazankban fokozatosan, cgyre 16bb korhazban vezossek be a vazoh m6dszert, s hogy bizlosflSak a lov;ibbi szintcken (diagn6zis, hall6keszUlek cllatns, lamlcsadas, nyomon kovetcs) isa megfeleio szakcnchncl, szakcmberekct.Afcladat nem k6nnyu, azcrintclt szUlok is segithclik ennck lllicl5bbi
megval6sflaSal.
EGYUTrMUKiiDES
7
KAPOSVAR Foiylatjuk a Ilagyolhallo, siket gyermekek oktalasat -Ilevelisit d iul kitUzoiskoUik bemutaltisat. Most a kaposvari iskaltivalfolytatjuk a sorl. Kaposvaron van egy is kola, amit Zalaegerszegt61 Mohacsig es Barcst61 Szekesfehcrvarig Siketek Iskolajakent emlegetnek, bar hivata loselnevczese: Ovoda, Altahinos [skola, Diakollholl is Gyermekoltholl.
Az evsz3zados hagyomanyt mcgori zve inlczmcnyiink ma r tobb specialis kozremukodest igenyla pedagogia i szakteruleten latja el a k6rnyezeteben cia mozgasseriilt, beszedfogyatekos, beszedhibas, latascsokken t, korai gondozasban , in tegnil t olctatasban nevelkedak, a ha ll asukat coch lea
impantaci6s mutet utan visszanyert gyermekeket. Azevezred fordulojara a kaposvari siketnema intezetb61 szelesk6ru cllatast nylijto
komplexgyogypedagogiai kiizpollli ett. 100 eves mtiltra visszatckint6 illtezmenyunk ugy ismert, hogy oktatast - es Ira kell, ollholll - s nyujt azoknak a del-dumintuli kisgyermekeknck, akiktOl a so rs a hallcis kepesseget elvette. A sc riilt hall"st korunk fejlett OlVostudomanya es a tcchnikaja scm tudj a mindig teljes ertekUen helyreallftani. A hallasseriilcs korai eletkorban tOrlena felismerese azonban lehetsegcs, igy a hallasmaradvany intenziv gondausa, fcjlesztese is. A gyermekek hallokeszulekkcl valo korszcr(i elIMasaval, rendszcres halhlsvizsgalattal, a lehcta legkonibbi szakszeru specialis pedagogiai segit-
EGYiiTrMUKiiDES
Ii
seggel megi ndith ato a hangos beszed, igy a siket gyerrnek mar nem lesz
..
komyczctc SZ:1mard nema, hanem egyre jobban be-
sz616 CS hangos sz6t ert(} hallasseriill. Ezen az ulon nyilik meg el6ttlik is egy teljes crtekii clel. Az eltelt cvek alatt sokat valtozott a vilag es ve le egylitt nagy hagyomanyii iskohink is, Uj epUietekkel, korszeru muszerekkel, berendezesekkellettgazdagabb, A modern muszerekkel felszerelt aud iologiai ,\IIomasunkon tartcnik a hallokesziilekek felinisa, rendszeresen merjiik a gyermekek hallasat, e llenorizni ludjuk a hall6kesziilekek helyes beallit'isat es mukiidCsel. A 0-3 eves es 6vodas korll hallasserUit gyermekek otthonaba indulnak naponta szakembereink, hogy - a sziiloKet isJelktiszitve a kozo. mUllkara - scgitsck az elsa hangos szavak formalasat. Ok a korai gondozast vegzo utazotan{lfok.
6vodank harom korcsoportjaban delel6tt, del-
utan specifilis pcdag6giai munka alapozza a halhisscriilt kisgyermekek beszCdfej lodeset. Kct iskola-e I6'keszito cv utan - adotts6gaikl61
es
a korai beS'litille"e/eseredmellyef61jiiggOeTl - 8 al-
talanos iskolai cvfolyam elvegzesevel szerzik meg a hallasseriill tankateles kOrll gyernlekek azt a beszedkCszsCgetes ismerelanyagot, amelynek birlok"ban ha1l6 tarsaik kaz6ssegcben, vagy specialis iskol,iban tanulhatnak tovabb, Iskolank felkesziil meg Imis eltero fejlodesu es ezert kUliinleges pedagogiai gondozilst igenyl6 gycrmekek segftcscrc is. A sokreW, bonyolult fcladat magas szinvonal'; cllatas'lt tapasztalt szakembcrek: gyogypedagogusok, ovonok, tanft6k, tamhok, konduktorok, OIVOSOk. audiol6gus, apol6no, muszcreszcgyut-
~
I
1
tcs munk[jja biztosftja. Amozgtisukban, vagy/esc,telmi!ejIOdesiikhell akadalyozott haUasseriilt gyermekek is kepessegeik-
EGYiiTrMUKOOES
9
nek megfelelo fejlesztes kapnak, hangsulyozottan azokon a teriileteken, ahol kes6bb - a "munkas elet" soran -jo eredmenyeket erhctn ck cl. Intezmenyiinkben a nagyothaU6 ovodasok es iskohisok keszulnck arra, hogy mi clob b csatl akozhassanak hallo t{,rsaikhoz. Kozlilil k tobben mar Igy is tanulnak a k6zeli altalanos iskolaban gy6gypcdagogus szakcmbc r aIlando segitsege-
vel. Ez az illtegrtilt oktatas, ami nagy erofeszitest kovctcl a di aktol, szulo t6l , iskolatol cgyaninI.
A lak6helyiik6n integniltan tanul6 es 6vod{lba es cochlea imp/all/6ft - gyermckekcl CS tanlt6kat utaz6tan{lfaink segitik rendszercs liitogatasaikkal, tam'icsaikka l, bemutat6 foglalkozasaikkal. Tavollak6 gyermckeink het k6zben di6kottizollUkboll lakhatnak, ahol a napi felkeszi.iIcs utan szakk6rok cgesz sora biztositja szabadidejuk hasznos clt61teset, sokolclalll szellerni cs fizikai feLfrissulest kfnalva: li5zas, atletika, roplabda, foci, sakk, szamitogcp, kezimunka, barkilcso l{IS, agyagozas, szoves, tuzzomanc keszftesben csiszolhatj ilk jaro -tillaltiban enyhiibben hal/asseriil!
aclottsagaikm. So k ki sgyermeket kIse rn ek szulcik hetente tobb alkalo mmal beszMhiba javitasra, hogy az iskohls ko r elotti hanghibak megszunjcnck, beszcd uk tiszta, erth eto legye n. A beszMhibtis beszMJogyaiekos kis ovodasok j{,tekos fo rm aba n, egesz napos foglalkOZelsok kcret6bcn tanuljak a szavak liszta ejteset. Ok az iskola L osztalyara kcszli lnck. Kiizullik ki-ki bejaroke nt, a messze lakok hetkozi ko llegistakent. A logopedi ai
es
clUitas klilonosc n osszctctt fcladata az olvasasi, irasi, he lyesfrasi gondokkal kGzd(l alta lanos isko labajaro gyermekek kezclese. Ez bizony Icgalabb ket tanevig kitarto mun kat kavctel gyennckt6l , Iogopedust61egyanint. Az 1997/ 98-as tanevtol isko la-eloKeszito osztalyun k indult beszedh ibas gyermekcknek, hogy az altalanos iskola ziikken6mentes mcgkczcleset scgitsuk. Isko l,inkban mukiid ik "Somogy megye Peto l ntezete". A sulyosan mozgtisseriill gyermekck gyogyito kczelesCl kondu ktor pcdag6guso k vegzik, a specialis cszkiiziikkel felszerclt foglalkoztatoba n a beszedtenipia is a sokolda lu fcj lcszt es reszet kepczi. Gyc rmck, szlilo, sza kember cgyilll clolgo-
10
zik minden kis mozdulatert, lepesert. Sokszor evekig, de eredmennyel. Intezmenyiink felkeszUlt az integraltan nevelkedo ltittisseriilt gyermekek fejleszteseben-oktatasaban valu k6zrem(fk6desre is. Az orsza-
~
Ij
gos intezetek (Gyengenlat6k es Vakok lntezete) szakmai iranyftasaval lak6helyiikiin segftik a raszoml6 gyermekcket, hogy egyiitt haladhassanak ep crzekszeIVii tarsaikkal az ovodaban, iskol{lban. Harom szemelygepkocsi, ketto aut6busz, 2002-t61 pedig a csaladok 1-2 napos tart6zkodasara kialakitott lakoegysegiink jarul hozza a gyermekek, sziiJ6l< mind teljescbb kiirii cUatasahoz, megftelesehez. Evente3-4 alkalommal hangulatos- 2-3 napos -Szii/o'1dllb rendezvenyiinkiin nyiijtunk lehetosegct szakemberek eloadasaval a sziilol< egym{,ssal vain talalkozasanak. Segftseget nyiijtunk a volt tanitvanyainknak, akik K.aposvaron jarnak kiizepiskol{,ba. Hetente tiibb alkalommal jarnak vissza, hogy keUo fclkesziiltseggel tudjanak helyt{,lIni ep hall6 tarsaik kiizossegeben. Segiteni akamnk minden sziilonek, ha barmi nehcziti gyermcke fcjl6deset, ha fogyatekossag arnyekolja a gycrmekkor felhotlen iiromet. Iskol<\nk kapuja nyitva {lil mindcnki elott, aki tanacso!, segftseget var t61iink. 100 eves iskoliink a kczdetekto1 vallja es cselekszi, hogy minden gyermekro1 tudasunk legjaviit, lehetosegeinkb61 a legtiibbet nyiijtva kell tiirodniink. Gondoskodasunk a fogyatekos gyermekre iranyul es nem fiigg a csal,icisokszor SlUKOS - anyagi helyzetet61. Azt akarjuk, amit a sziilo: gycrmekiik boldogulas{,nak e.elyct megtercmteni. Ehhcz a lehetoseget az iskolank TEUES ERIEKU ELETERT ALAPiTVANY -a biztositja. Segftsegevel valamennyi gyermek ingyen juthat usz60ktauistol tehetsegenek gondozasan iit a taborozasok tamogatasiiig. S ha kell- is bizollY egyre tobbszor kell- segely kiinyvre, ruhara ... Ercdmenye es crtclme van AJapitv£lIlyunk muk6desenek, mert hallasseriilt gyermckeink megyehauiron tulra eljuto dicsoseget szereztek kezmuves kiallitasaikkal, tanulmanyi es sporteredmenyeikkcl. A legt6bbct ertek el, amit lehetet!: IMhatova tcttek ertekeiket. Milzalovics.lello igazgat6
EGYiiftMUKiiDES
/I
Sziilol taiekoztato 2001. november 10. A HaUasvizsgal6 Orszagos Szakert6i es Rehabilitac6s Bizottsag 6s Gy6gypedag6giai Szolgaltat6 K6zpont a hallasseriilt gyermekek, tanul6k kiil6nlegesgondozasahoz, iskolaztatiisahoz n)IUjt segitseget. Bizottsagunk 1974. szeptemberct61 mukOdik, - fcladatk6rrc az6ta folyamatosan b6vtil. Bizottsagunk feladatk6ret ilZ alapit6 akirat tartalma12a, mely orszagos hataskorrcl a hallasserUlt gycnnekek vizsgalatat, szakvelemennyel val6 ellatasat, tamicsadast, korai fcjlesztest, 6vodai, iskolai felv6tclhez az intezmeny kijcl61eset, a fej leszt6 felk6szitesben resztvev6'k clHitas::lt tartalmazza. A kUI6nleges gondozashoz v,,16 jogot a k6zoktatasr6152616,- t6bbszor mOdositott (1993. evi LXX1X.) torveny, valaniint az intezmcnyck muk6desct szabalyozo miniszteri rendeletek hatarozz,-\k meg. A korai fejlesztes a k6zoktatas szclves resze, amely a 0-3 evc."l korosztalyra vOllatkozik. Az a gyennek marad korai fejlesztesben 4 eves konlig, aki ncm jar 6vodaba. Bizotts[lgunkban 1981-t61 vegeznek szurdopedag6gusok korai fejlesztcst. A k6zoktatasr61 sz616 tarveny (30. §.) kimondja, hogy a korai fejlesztes ingye nesen igenybe vehet6 szolgaltatas, att61az id6pontt61, amikor a fogyatekossagot megaJlapitottak. A diagn6zis es a korai fejlcsztes megkezd6se k6z6tt gyakran rovidebb - hosszabb idt5 tclik el, mivel hianyzik az egeszsegUgyi intezmenyekjelentesi katelezettsege. A szUlli gyakran kerUI6 uton tudja meg, hogy hoi talalja meg a fejleszt6 pedag6gust. A haliasserUles megallapitasa es a k6szUlek felirasa utan bizottsagunk szakvelemenyt keszit, melyben a fejlesztes helyet, oraszamat kijcloli, valamint a szul6t utazasi utalvannyal ellatja. A korai fejleszteshez kazpontilag kiadott forgahn i napl6t kell vezetni. / 4/2001./1. 26./0M rendelet. n.§/. A szakert6i bizottsagnak ismerni kell a korai fcjlesztest vegz6 intezmenyek teljes karet, mert csak igy lehet a sziil6 szamara a legkozclebbi intezmenyt megjelolni. A hallasserultek intezmenyci, a korai fejleszto centrumok, a pedag6giai szakszolgalatok alapito okirataba n szerepel a korai fejlesztes,- rendelkeznek a szUksegesszemelyi- targyi feltetclckkcl. A korai fejlesztes eredmcnyessege nagyban hOzLljarul a kesobbi integralt nevel&; sikerehcz. A testi, az erzckszclvi, az crtchni, a beszed- vagy lnels fogyatekos tanul6nak joga, hogy kUlaniegesgondoz.-\s kcreteben aUapot'tnak megfelel6 pedag6giai, gy6gypedag6giai, konduktiv pedag6giai cllatasban reszcsi.iljon a szakcrtrn es a rehabilitaci6s bizottsagszal..."vclemenyeben foglaltak szerint. A gyennekek, tanul6k, 6vodai, iskolai nevelese- oktatasa kUlan e eelra letrehozott gyogypedag6giai nevelesi-oktatasi intezmenybcn, vagy a tabbi gyermekkel, tanul6kkal cgylitt tartenhet. f30.§./2I. A nevclesi-oktatasi intczmcnyt a szul6 valasztja ki a szakcrtOi bizotts;:\g velemcnyc alapj'm. f30.§ .f3/.
12
EGYUftMDKiiDES
Ovodai nevelesben 3 - legfeljebb 7 eves korig maradhat a gyermek. 5 eves kort61az 6voda hhogatasa kiitelezo, iskolara felkeszito jeUeggei. A tankiitelezettseg teljesito mindennapos iskoi;ibajanissal, vagy maga ntanul6kent. A magantanul6i statusban tanu16k szamara hcti J0 ora fogJalkozas kotelez6. Az alap-es kiizepfokon tanul6 k szamara a tiirvenyben biztositott jogok azt a celt szolgal-
~
I t
jak, hogy a tiibbsegi iskolakban tanul6 haUasserjjltek kepesek legyenek haU6 tarsaikkal egyiitt tanulni, az iskolai elvanlsoknak mcgfclclni. Egyes tantargya k, anyagreszck vonatkozasaban az ertckcies es a min6sites al61mente....· seget kaphatnak, ill. egyes anyagreszek e1sajatitiisahoz hOssz,1bb idot, haladekot kaphatnak. (30.§.!9/. Ha a halJc\sseriilt tanula idegcn nye!vertekclese es minosftese a161mentessegct kapo tt, akkor az crcltsegi vizsgan az idegen nyclv kivalthat6 cgy lTIasik vcilasztott tantarggyal. Mentesftes tigyebcll az 1-6. evfolyamoll januiir 3 1-ig ezt k6vet6en csak annak az cvnck iTIclrcius 31-ig, kereshct6 fel a szakert6i bizottsag, amikor az adott tantargyat tanulni kezdte. /14/ 1994. es a 3/1998. OM rendcle!. Az intcgnl1t oktatas akkor sikcrcs, ha a haWissctiilt gyemlck, tanula megkapja a szam{lra sziikseges fe lzark6ztato, rehabilitaci6s cclzaru onlkat. A hallasseriilt gyermck, tanui6 a csoport Ictszamban 3 fOnek sZtimit. Az intezmeny felemelt aUami normallv tamogat{ISfa jogosult, melyct a fenntart6 o llkonmlnyzat biztosit az iskolanak. Az igcnybe vchcto kiegcszito no rmaliv ,Hlami hozziljaruhls jogossagfit az Auami Szamvevoszckvizsgalja. Ha az oktatasi intezmcny 2000. szeptember I-je elo(( szakvelemeny nelkjj l vetl lei fogya tekos !,'yermeket, tanulot, azt 200 1. marcius 31-ig p6tolni kell . /4(2001. I. 26. OM rendelct/. Az oktatasi miniszter rendelctc crtelmeben a szakert6i es rchabilitaci6s bizotL<;{lgok feljjlvizsgalataba n rtiszesitik azokat, akiknek a szakvelemenyet 1998. elott ktiszitetlek el es nem tiibb, mint 12 evesek. Szuksegcs, hogy a sziil6'k a !leVa lakhelyva itozasasokat a bizotts,lgnak bejclcntsck. Aszakve lemenyeket a sziil6, azintezmeny Cs a lak6helyi jegyzo kapja meg. Ha a sZlil(i a s:wkvelemenyben foglaltakkal nem ert egyet, a lak6helyijegyz6b iiz nyujthatja be a I"ellebbczeset. Fellebbezes eseten a jegyzo feljjlvizsgalatra keri fel a tiirvenyben kijeliilt felulvizsga l6 SZC IVCt. Az a gyennek~ aki sulyos fogyatckossaga miatt tankotclezettscget nem tudja iskoJarelldszcru oktatasban teljesitcni, az kepzesi kate/ezeft. A kcpzcsi kotelezettek elhitas{lrol a szakertOi bizottsag gondoskodik. Ha a kepzesi kiitelezett intezmenyes ellat"sban reszcsti l, a fej lesztofelk6szites az i n h~zme ny feladata. A fejleszt6 felkeszitesben reszesjjl6"k feljjlvizsgalata 8. eletevben, ezt kiivetoen 3 evcnkent esedekes. A fejlcszto felkeszitesegyeni fejlcsztes, heLi 3-5 6rab,m, mely a tankiitel"" ko rvegcig tart - Illcghosszabbithat6 2 ewc!. A kiizoktatasr61sml6 tiirveny cs a kapesolod6 vcgrehajt,\si utasitasok szabalyozzak a hallas.'itiriilt gyeI111ekek cllatasat, kepessegeik kibontakoztatasat celm nevcl6.'itit-oktatasat. Gal/os /lolla A Hallasvizsg. Orsz. Biz. igaza toja kozoktatasi szakert()
EGYiiTrMUKiiDES
13
Tovabbra is az integraciorol
••••
A FejleszlaPedagogia szakfoly6irat (12. cvfo lyam, 2001 /3.) cfml apja n a kovetkez(i olvashato:
A gyenllck milll/enekjeleit altoerdeke...
UTAZ EGYUTTNEVELESFELE A foly6 irat te ljes 64 oldalas te rjede le m be n sokoldalua n az integral! nevelt!s haza i tapa sztalatairol s261. Az ertekes gondolatokat olvasva szomoruan emlekezcm a nemrcg clhunyt dr. IlIyc!'. Sandor professzof urra , aki cls6k kozott rogadta cI es kitartoan kepviselte az ep es seriilt gyerckek egyuttncvclcsenck szukscgcssegct . Az egyuttneveles ini nyzata azt kepviseli, hogy a fogy.IOkos gyermeknek nem v.dett kornyezetbcn kell felkcs ziilnic a szamara elCrheto legjobb tclj es lhl1t!llyekrc, hanem va los:i gos clethelyzetben a nem fogyatckos gyermekek kiizii tt. Az e hb61 fakadel 6sszes nehez'\cgiJcn osztoznia kell a t6bbsegi pedag6gusnak CS a gy6gypcuag6-
gusnak egyanlnt. Illyes profcsszor lir HZ Okt atasi Miniszterium K6zneveJesi Ttl mlcs{lnak vezet()jekent is evekcn at sokat teU az intcgr{lci6s ncvcles clfogadtatasacrt, a feltctclek mcgteremtesecrt.
i nisabol: A felm e resek rn a aI talilban azt igazolja k, hogy az egyUttneveleshez szu kseges eloinisok nagy reszet azok, akikre cz tartozik, akik felc l6sck az c l6fr{lSok vegrchajtasacrt, nem vagy csak fclszinescn ismcrik. A kfiloktahls minoseg politik:ija ezt a sulyos tajekozatlanS{lgot a k6vctkczu nch{lIlycvbcn bizollyara fO lszamolhatja. Fony6di Ilona. az Oktat{lsi Minisztcrium gy6gypcdagogus foosztalyvezctOje cikkcbe n az okta tas pol itik,lIlk egyik fontos alape lve kent e mliti : Az e lso, hogy mind e nkine k min6segi o kt atast kell biztosita nunk, enbe beleta rtoz-
Ilak a fogyatekos h,),cnnekck ugyanugy, mint a t6bbi gye rmek. A masodik, hOh'Y az oktatasnak az cselyteremtest kell szolgiilnia. A pedagogu ske pzesbe n Ic he ta ve v{tlik, hogy az alapke pzesbe n b{trmely pedagl)gia i szak pa rositha t6 1egycn barme ly gyogypedagogiai sza kk al es forditva. Ez mind e n-
keppen az illtegnilt oktatiisban val6 szakembe rkcpzest erositi. Erdekl6dessel tanulm,tnyoztam az O.-5zagos Kutatasi Intezet (OKl ) ke t munkat' tr-
s{lIlak kutatasi tapasztalatait. A bevezct6b 61 idczek : Az ut6bbi cvck gyakorlata azL mutatja, hogy a t6 bb5Cgi altala nos is kol a egyre gyakrabban vaIlalja fel a testi-erze k-
szervi fogyatckos b'Yermckek, csetenkcnt mas fogyatckos gycrmekek oktatasa l, ncvclcsct is. Hiszen a vilag ma az intcgraci6ra nyitott.
14
•
EGYii'l"rMUKiiDES
Soidele szempont szerint folyik a kutatas. A beszamol6 Budapest mellett Baranya es Hajdu-Bihar megyere vonatkozott. Nem megiepO' szamunkra, hogy a tiibbsegi iskolakba val6 beiskolazast f61eg a serOll gyerekeksziilei kezdemenyeztek. Az okok kazatt, amint ez a grafikonb61 is kideriil, az elsO' a gyermekek erdeke volt. Tudjuk, hogy a videki szii l61c nem akarjak serii lt
gyermeki.iket a csaladt61elszakftva intezetben neveltctni. Emellett rna mar a sziil6k egyre inkabb wdataban vannak annak, hogy az eselyegyen lO'seg, a beilleszkedes egyik fontos elO'feitetele az epekkcl val6 egyiittnevelkedes. Asziil61c leginkabb az egyiittmukadessel, a folyamatos kapcsolattartassal segithctik gyermekiik beilleszkedeset, de a fogyatekossag tenyenek eIfogadflSa es az otthoni segitseg folyamatos es rendszeres biztositasa is nagyon fontos tenyezO', olvashatjuk az OK! ket kutat6janak beszamol6jaban. Osszefoglalva : a kep, am it festetti.ink Ilagyon tarka es egyaltalan nem r6zsas. T6bb akadalyoz6, mint segfto tenyezot tahlltunk a vizsgalat alatt - frjak. En azt tapasztalom, hogy egyre inkabb hullanak ki a szuro tavisek. Dgy Wnik, hogy a szemleletvaltas az oktatasiigyben folyamatban van. EZl mutatja az a teny is, hogy a Fejleszto Pedag6gia teljcs szama az integraci6r61 sz61, hogy a Fogyatekos Gyermekekert Kiizalapitv{lIlyegyrc tiibb palyazatot biztosit az integralt oktatasban resztvev6k SZamilra. Azoktatasi konferenciakon fontos szerepet kapnak az egyiittnevelessel kapcsolatos temak. A sokat emlegetett feltetelek kazalt a korai fejlesztes fontos szerepet kapott. A Nagyotha1l6k Iskohijanak es a Siketek Intezeteinekgy6gypedag6gusai segitik az integnlltan tanul6 gyerekeket. Ebben a kaposvari speeialis iskola most is e len jar. Ok maguk is integnUnak a szomszedos iskohlkba, gy6gypcdagogusaik utaz6 tan{lfkent evek 6ta reszt vesznek ebben. A FejlesztO' Pedag6gia szakfoly6iratban olvashatunk tanulmanyokat, igy peldaul Konez Hedir61, "ki ma mar e!''Yesiilctii nk vezetO'segi tagia. Olvashatunk integnilt oktatasban resztvevo iskoiakroi, 6vodar6i s az integnlci6t segito Reformatus Pedag6giai Szakszolgalat mUIlkajar61. Ezekb61 pr6b,\Iok nehallY gondola tot kiemeilli: Aszigetvari Istvanffy Mikl6s All. Iskoliinak ket pedag6gusa egy olyan modemizaei6s tevekenysegbe kezdett, mely azeiterO' iitemben fejlO'dO' gyermekek eredmenyes egyeni fejleszteset tuzte ki celli!. Az6ta a tanft6k szeml61ctvaltozasa e teren vegbement. Ebbe a kariiltekintO'en kialakitott pedag6giai m6dszerbe a seriilt gyerekek sikerrel beilleszthet61c. Minden pedag6gus szamara nagyon tanulsagos a differellcialt tanulasi szervezestik megismerese. A hegyaljai Mad mczO'v,irosnak KOl'Oknay Danielr61, a szabadsaghare 14 eves kis-
EGYUTrMUKiiDES
15
dobosa r61elneveze tt ailalflllos iskola munkfljat mutatja be az iskola igazgat()ja cs
gyogypedagogusa. Vallaljak kUl6nb6za fogyatckossagu gyerekek neveleset is. Fclkcsz,tlk a szlil6Ket, gyerekeket, kollegakat. Seglta pa rtneITe talaltak a k6zseg O nkormanyzataba n es a Megyei Pedagogiai hue-
zetben is. A kuta tok beszamo lojukban azt is megemlitettck, hogy a / megkerdeze tt es valaszolt / ep gyerekek sziilc inck mind6ssze 9 % -a tamoga tja az egytittnevelest, 18 % -a semleges, de 29 % -a tilta kozik Madon. Fontosnak tartottu k, hogy szli la i erte kezleteke n az ep gyerekek szlileivel is ko nzul ta ljunk, neki k is c lmo ndjuk, hogy a m"ss"g eletlink reszc. Elcintc vo lt egy kis idege nkedes, de egy fc l cv mulva clfogad tak az (lj helyzetet. Ehhcz sajat tapaszta lalomat teszem hOZZ{I, miszerint az osztalyfon6k hozz{lallasan cs az ezzel kapcso latos beszclgetcseken nagyba n mulik a t6bbi sztila szemlelcte is. Meg egy madi go ndo lat: az integnilt oktatas seg't megsztintetn i a fogya tekosok diszkrimim1ci6jat es stigmatiz{lhisat. Az uj cljanlsoknak koszonhetoen fcjl6c1ik a peclag6gus krca tivitasa, c1asegiti a ktil6 nb6za szakemberek egyiittm uk6desct. A t6bbi gyerekszamara is hasznos a pedagogusok kreat ivitasbe li fcj ladese. Retsag iskoliijaba kerult egy crtelmi scrult gyerek, majd k6sobb gycnge nlat6, h" I1[",scrti lt, beszcd-es mas fogya tekos gyerek is. E nnek az ujfaj t. helyzetnekcs tudasnak a jelenlete illetve ige nye a tantestti letben ktil6 nb6za azo nosul asi szinteken jelent meg. Az cl fogadas, a k6zony, az ellenalias akt fv es passzfv fo rm aja egyanintjelc n vo lt es va n. Az egyik legfo ntosabb belsa feltctel, hogy legye n szakcmber. T" ntestl'letli kben ke t gyogypedag6gus is vo lt ma r ekkor. Modositottak az isko la alap it6 oki ratat, vaitolott a pedagogiai programjuk tartalma is. Az iskoJa a kulOn b6zo kcpessegu gye rekek oktatasa t-nevelcset a legteljesebb mertekben d iffe reneialo oktatassai, azegycni tanitasi- tanui(isi utak kialakftasaval igyckszik megval6sftani. Egyik kollegaj uk gy6gypedag6gusi kepzettseget ado tovabbkepzesben vett reszt. A re tsagi isko la gyogypedagogusat idezem : A valod i ese lyegye nloscg valosziniileg idea marad, de annak ir{lIlyaba val6 t6rekves minden tisztesscgcs pedag6gus k6telessegc. Csakegy-egy gondolatot tud tam ki ragadn i a sokr6tli anyagOO!. Mi nden szii !(lnek, pcdag6gusnak meg kellene ismerni legalabb az iskolak, ovod'ik besz"moI6it az integraci6s megoldasok s mcg inkabb a rcszJetesell is Ici rt m6dszerckvonatkozasaban. A legt6bb iskoliiban megtalalhat6 a Fej leszto Pedagogi. szaldoly6irat. A kiivetkez6 ujsagunkban tovabb szcretnek foglalkozni az integraci6svonatkozasu t6bbi cikkcl is.
peli Lajosne
EGYiiTrMUKiioES
16
Hoseg es husiiles Baranyaban - egv nvari labor pillanalkepei
•
Mint minden nyaren, szerencsere iden scm maradt cl nyari taborozasunk ,
melynek helyszine Pees volt. Legnagyobb aramiinkre most meg t6bb esalad - ujakkal kibovUlve- gyfilt assze, akiknek mindannyian nagyon arciltiink. Julius 30-t61 egy esodalatos hetet taltattunk az Apaczai Nevelesi Kazponl kollegiumaban, csaladonkent 6 'igyas szob,ikban elszallasolva. EIs6 nap a yaros nevezetesscgeit tckintctttik meg: Hunyadi Janos lovasszobra.
a Zsolnay kut,
,IZ
lrgalmasok tcmploma es a t6bbi hHnivalo mcgtekintese kisse
faraszt6nak bizonyult a 40'C-os melegben, de hosiesen turti.ik a " megpr6baltatasokat". A 3 oras seta ui(lJ1 a felnottck mradtan, de crdek16dve kezdtek meselni egym{lsnak, mig a gyerekek f,lracltsagot nem ismcrve futkaroztakes jatszottak. Ezen a helen
,
I t
szakmai scgilScgcl is kaptunk, mint minden nyari taborozas alkalm{wal. McglMogatott minket es velUnk t61t6tt p{lf napot Nagync Gyory M{lria gy6gypedag6gus C~ Abranyi Agnes pccsi audiol6gus, akik sok hasznos tamlccsall{ltHlk el a sztil6'kct. A felnottek es gyerekek kedelyeit vegyes erzelmekkcl borzolgatta az uj halhisjavit6 muteti cJjants a cochlea implant. Ez az uj m6dszcr uj lchctoscge ket ebrcsztctt bennunk, ervek es ellenervek csaptak osszc. izelito tov{,bbi programjainkb61: kedd deleloll a Misina-tet6re mentunk fe l, karbejartuka kozel200 m magasTV tornyot, es gyo nyorkodtu nk a meeseki panor{,maban a 72m magasan elhelyezked6 kilat6szintr61. Agyerekek nagy oromere hazafeIe meg utba ejtetti.ik a hegyoldalba epitett pcesi allatkertet is. Delutan mar a v{trosi strandon elvczti.ik a forr6sagot, a gyerekek a medencekben az apukak pedig egy poh{" sor mellett. Masnap aut6buszos kinlndulason vettunk reszt. Az uticcl Mariagylid, Sikl6s es Villany helyiscgekvoltak. A m{lfiagyfidi kegytemplom mcgtekintese ut{1Il Sikl6son azorszag egyik legjobb {~Iapot(' v;inj[ valamint Malkocs bej dzsamijat ncztiik meg. Villanyban a Bormuzcumot meg a kicsik CS Ilagyok ch'Yiitt tckintettek meg, ezt kovet6cn a csapat kettevalt: a gycrckek egy kozeli jatsz6tcrcn maradtak, a felnottck pedig (nehany ankenyes fiatalabb kiserovel) finom zsiros kenyer mellett izleltek a minosegi borok zamauit. A hangulat magaert beszelt, taIan nem is kcU mondani, hogy kedvUnk ekkor hagott a tetofokara. A kisse faradtsagos napot egy j6kora esti fiird6zesscI koronaztuk meg. Az ANKsportkazpontjf,ban lehetosegunk nynt uszodar Os kosarlabda-palyat berclni. Mivcl a felnottek nem volJak hajland6k kosarazni (tisztelel a kivetelnek), a gyerckekre harult eza "feladat" is Ezt kiivetocn este 22,30.-ig uj sport{Igat honositottunk meg: a kapu nclktili vlzi labdat, mely inkflbb vlzi keziiabdflra hasonlitott... A lenycg, hogy renclkivi.ilj61 sz6rakozlunk.
EGYUTrMUKODES
17
A k6vetkezo napdelelottjet egyeni varosnezesscl, muzeuml
programunk az aba ligeti cseppk6barlang meglatogatasa volt, majd utana a barlang e lotti tavon cs6nakaztunk. Abn\nyi Agnes es csaHidja szives kalauzolasaban ctelut
II!
I •
~
I
-!
EOYiiTTMUKiioES
EGYiiftMUKiiDES
19
I I,
EGYiiftMUKiiDES
20
Riivid iisszefoglalo ahallasseriilt gyermekek utan iaro kedvezmenyekrol es ezek iisszefiiggeseirol Keszitette: dr. Kosa Adam Megpr6balom egy rovid osszefoglal6ban ismertetni azokat a lehet6segeket, melyek utjal1 a halhi.sserult gyermekek utan az allamt61 anyagi hozzajaruJ3.st Ichet kapni. EI61jar6ban szeretnek arrol sz6lni, hogy terjedeicm es ida hianyaban pusztan crin· t61egesen tudok egy-egy kerdesk6rt erinteni, igy egy einagyolt, de legalabb tiszta
I
~
I
-!
kepet kapunk arral, hogy a haWlsseriilt gyermeket nevelo szii lo mikor mely ellM,\st igenyeljen, hogy a halHisseriilt szemdy minel jobban ki tudja hasznalni az allami ellatasokat. Osszefoglal6mban raglan egy tevhitet szeretnek eloszlatni: ezek a tf,mogatasok alapesctben alanyi jogonjarnak, azaz ajogosult minden esetben a hall£ksserUIt gyennek, illetve feln6tl (ez ut6bbira utalni fogok kiil6n is). Vagyis a szi.il6 csak totvcnyes fclugyc lcti joga kereteben, mint a gyermek nevel6je kapja kczhez a tamogatiist. Gycrmckkorban a Icgfontosabb ti'lI11ogatasnak termeszetesen a csaladi potlek, teljcs neven emelt osszetTf,l csalcidi e6ttek minosUI. A csahldok tamogatasarol 5zol0 torveny a csal{ldi p6tit:!kot alapesetben a gyermek 14. ciet6vcig foly6sftja, fogyatekos gycrmc· kek eseteben azonban addig) amfg a fogyatekossag fennetl!. Azonban tOlveny ezen kite-tele okozza a Icgnagyobb zavart a masik tarnogatasi formi'lhoz valo viszonyaban! A masik legfontosabb tamogatasi forma, a fOffvatekossiir:i jiira{tek, amely alanyi jogon jar. Erre minden 18. eletevet bct61tott fogyatekos szcmely jogosult) amennyiben megfelel bizonyos fogyatekoss{lgi kriteriumoknak. A jogszabalyok vagyJagossagot frnak clo, azaz viilasztani kcll minden ) 18. elctevet betoltott haWlsserUlt szemelynek: to· vabbra is az emclt osszegff csaliidi p6tlck folyosftasat igenyJi, avagy erre vonatkozo alanyi jogosultsagar61lemond, cs a fOb'Yatckossag i jaradckot va lassza (termeszetcsen ha nem itelik meg ajarad6kot, akkor a csaladi p6t16kr61 val61emondas is ervenytelen). Ami a jogi hezagot, problem at akozza, az, hogy az ernelt osszcgu csaladi potl6k osszcge magasabb) mint a fogyatekossagi jaradeke, igy sokan ncm kcrik a fogyatekossagi jiiradekot. De a torvcny alapjan mindeddig a hallasse.riilt szemcly valamely sziil6je vagy gondoz6ja kezehez kellctt kifizetni a csaladi p6tlekot, vagyis "csalMban kellett maradnia", egy haztarH\sban kellett elnie - pap iron legali,bbis. Szerencsere a jogalko· tok ezt a gondot cszleltck e.s most mar a csaJ[ldi p6tlek is alanyi jagon jar, e.s azt a 18. eletev betoltese ut{m a jogosult sajat kezeihez fizetik meg, felteve, ha 3 h6napja nem folytat kereso tevekenyseget. Ez esetben a csaladi p6tlek foly6sit
21
feonall. Az emelt osszega csaladi p6t1ek es a fogyatekossagi jaradek kett6ssege fgy mind a mai napig fennall tOS zavart okoz a fogyatekosok koreben: pillanatnyi anyagi helyzetuk es allapo tukt61 teszik fUgg6vc, hogy melyiket igenylik, es tartanak aU61 is, hogy a fogyatekossagi jaradek igenylesevel egy visszafordfthatatlan folyamat kezd6dik: visszatancolni Illar nem lehel. Tovabbi mcgfolltoiasra adhat alapot az is, hogy a hallasserult fiatalok nagy reszc nyugdfjas, fgy - ha fekelen do lgoznak - a csaladi p6t1ck kifizcl6d6bb szal1l llk ra. Egyeb jogosultsagok a hallassertilt gyermek ulan a sziil6 szamara (fclsoroJasszcrucn): l.clorehozott orcgsegi nyugdfjnal 1,5 ev kcdvezmeny a szolgalat i ida tekintete· ben gycfmckcnkent, amennyibcn fogyatekos gyermeket szUlt vagy nevelt leg· aiiibb 10 even at sajat haztartasaban 2.kedvezmeny a munkanelkiili jaradeknal 3. fizelcs nelkUli szabadsag 30 napot meghalad6 resze szolgalali id6nek minosiil, ha legfeljcbb J2 eves fogyatekos gyermeke nevel esc eelj,;b61 illette meg a szabadsag 4.ozvegyi nyugdfj a fogyatekos gyermek 3. eletcveig foly6sflhal6 (alapeselben ez csak 18 h6nap) bsszefoglalva, a ket legfontosabb tamogatast a gyermek erdekebell es a pontos orvosi tenyek ismeretebcn kcll cgy mashoz viszonyitani. Mindaddig, mig hallasscrtilt gyermekiink sajat haztartasunkban van, addig a csaladi potl6kot, 18. elctevc bctoitcse utan pedig az adott helyzet fiiggvenyeben kcll cldonten i: atte runk-e a fogyalckossagi jaradck rcndszcrebc (termcszctcscn, ha a jogosultsag fennall , hiszen az cmclt osszeg(f csaladi p6tJckra va l6 jogosullsag szelesebb kora). Riivid tablazat az elonyokr61 os a hatranyokr61' Jogosultsag tlpusa : Eletkor:
Osszege: Kritcrium:
Igcn yJese : ElOnye: Hiitranya:
Csal;\di pollok
FogyatekossaJd jaradek
alanyi
alanyi
Gyermekkon61 mindaddig. mIg rendszercs keres6 tevckenvsci!et nem folvlat 11500.- Ft A munkakcpesseg 75%-anak clvcsztcsc
18. cletevtOl mindaddig, mIg a fogyalekossag fen nail
Az isko l:1.ztat<1si t:imogalassal mcgegyezu m6don + orvosi szakve lemenv Magasabb osszegu A 18. cietev betoitese lIlan csak addig jar. amig kcres6 leve kcnysegcI nem fO lytat
A mindenkori oregsegi nyugdfj 50%-a 90 dec ibel fcletti hallasveszteseg. fel(eve. hogy czallal a hangz6 beszed cl sajtilltasara es mcgcrtescrc meg segedcszkozzcl scm kepc)' KUlon kerveny iitjan, mel yet audiol6giai szakvclemennycl kell alfitamasztani Alanyi jogon jar6 tamogalfisi fonna, mely fcltclclt61 nem fUgg nines
EGYii'l"l'MUKiiDES
22
A f
1998 .• vi XXVI. tv. a fogyale.kos szenu!/yekjogairol Os eselyegyelliosegiik bizlosf·
•
lasarol 141/2000. (VIII. 9.) kormanyrendelet a fogyalekosstigi ltimogattis folyosittisti·
Ilak szabtilyairol (fogyatekossc{gi jtiradek) 1998. • vi LXXXIv. tv. a esaltidok tamogattisarvl (esalcidi pvttek) 1997 . • vi LXXXI. tv. a ttirsadalombiztositasi Ilyugellattisrol (elorehozott oreg.\·egi Ilyugdfj es liZ ozvegy; IIYUgt:iijllci/ fellluW6 kedvezrnellY) 1991. .vi Iv. tv. a foglalkoztatcis elasegi/{iserol tis a mUllkal/elkiiliek ell6t6s6r61 (mlll/kallelkiili jciradek tis a szolgalati ido kedvezl1l1!llye) Amennyibcn kerdesi..ik, jogi problemajuk van vagy vaJamcJy jogszabaly tcljes get kcrik, keressenek meg bizalommal:
SZ()VC-
dr. K6sa Ada m ligyvcdjeloJt Fax: 200·6417 E-m'li l: adamax@ relax.hu Fogacl66ra: minden heten csutortOk6n 14-16 6ra kozott a SINOSZ·ban
Kedves Sziiiotarsak, Ezuton is
III cg
ko s zo nj ii k az egyesti letlinknek fc lajan lott SZJA 1%-01,421 ezer forintol. A fclaj{mlott osszeg cgy reszet az cgyeslilct 2001. evi m(jk6dtet~sere (tclefon, posta, adminiszlraci6, szakmai foly6iratok, konyvek bcszerzcserc, valamint crtekczlctck, f6rumok ftSszvetcli koltscg\.!irc) forditottuk, a nuisik felet a 2002. cvi mukbdesi kbltscgeirc tartalckoltuk.
Koszonjtik segftsegtiket! ADOSZAMUNK: 19671107-1-43 Szul6K a Hallassertilt Gyermekekert Egyesti let Peli Lajosne
~
I
t
Egylltlal kerjiik, hogy a mel/ekelt csekkell a 2002. livi tagdli Ol/ kellt val/alt osszeget fe/acllli .\7. fveskedjellek.
EGYDTrMUKiiDES
23
In memoriam Prof. Dr. JIIyes Sando r (1934-2001) .
sa
2001. okt61>er 3·on elhul1.lJt TIIyes l1e/or. (( /wzCLi gy6gypeclag6gia kiemelkedo nla!;;". 5znkmai pftlyajiltclslit 19.57-/}ell. n/}/}al1 a P'",icilOloniai Labomt6riwnban kezdte el a Oy6yypedag69iai Thllorkepzo Foiskololl. melyet elele utols6 IlCLI?iai9 vezetett. Tobb mill1300 swkmaio tudom6.11,1}OS /coxle171enyejeienL meg. Ezell" /(iiliil kientelkedik a 24 szerz{ftarssol ldjzosen irt .. Oy6gypecingogiai alapismerelek" c. konyl'. mel.'l2000-/}el1 keriilhetelt az alvas6k kez<'be .. lWhl1ll!1 n'szlet swkmai palyajillast'tMI: 1980· ball az ELTE egyelemi tal1orovo Ilevezlek ki. 1988·/61 1998·ig a Oy6gypee/ag6giai Tan6rkepzo Foiskola joigazgalq;a volt. Tag;a volt n .. Fogyalekos gyermekek es jtalalok" koznlapUvony kuralDrililnonal<. valamint elnoke volt az Orszogos Kozneveles i Tanacsnak . .A 5ziilO'k a IIallosseriilt Oyermekekert Emwsiilet vezelosey" vele els6sor/x l/1 (' ket ut6bbi teveken.lJsege /.-apesan keriilt szel1u!lyes kapesolatba. T61!· ben olvastclk CL sziilok koziil ajogyalekos gyermekek 6vae/ai. iskolai inlegraciqjat eiem7.o tanulmanYCIit is.
Emleket megorizziik'
5ziilok CL Ilallosseriilt Gyermekekerl Egyesiilet 5ziil67, a Ilallosseriilt Oyermekei<ert .'lIapitvoll.'l
•
EGYUTrMUKiiDES
24
EGY - ZONGORA - EST A hallasseriilt gyermekekert
Ez ev febru'lr 17-6n, szombaton este sikeres kezdemenyezes(f koncert helyszfne volt a Heim Pal Gyerl11ekk6rhaz dfszterme. Baranyi lid ik6 gy6gypedag6gus kezdel11enyezesere sikeriilt Fellegi Adam zongoram(fveszt megnyerni e koncert megtartasara. Mint megtudtuk, t6le nem idegen az effele j6tekony fellepes, es az esten szfnes rovid anekdotakkal t(fzdclt zongorabeteteket adott clo. A meghirdetett j6tekonysagi koncertre maganszemelyeknek 500,- Ft volt a belepo, de c6gek, Uirsasagok ennel nagyobb mertekben jarultak hozza az est sikerehez. Vegeredmenyben 201.000,- Ft gyfflt ossze, s lett atutalva a Sziilok a Hallasseriilt Gyermekekert Egyesii!et szamliijara. Sok megbeszeles eredmenyekeppen a vezetoseg ugy dontott, hogy az osszeget felkerekfti 210.000,- FHa es palyiizati lehetosegget felajanlja a sziil61< reszere hall6kesziilek eszkozbeszerzesi tamogatasra. Eisosorban azon szii lok jelentkezeset varjuk, akik nel11 palyaztak sikerrel a Fogyatekos Gyermekek es Tanul6k Felzark6ztatasaert Kozalapftvany altai kifrt paJyazatra, de eszkozbeszerzesiik mar folyamatban va n. Ezen sziil61< gyermekei sziinuira kb. 30.000,Ft-os egyszeri tal110gatast tudunk biztosftani. Fent osszegy(flt osszeget csak erre a celra kfvanjuk fordftani ezert kerjiik T. SziiI61<et, hogy akiket erdekcl ez a tamogatasi forma, az a dokumentumokkal alatamasztott kerelmet minet hamarabb - de legkes6bb februar 28-ig - juttassa el az Egyesiilet cimere (1221 Bp. Gerinc u. 116.). A beerkezett kerclmeket a vezetos6g bfnilja e l a Heim Pal Gyermekk6rhaz kepviselojevel egyiitt. Kifrasunk 6rtelmeben c1sodlegesen azon szii l61
Vezeto:w}g
EGYii'l"rMUKODES
25
FELHivAs Sze retne nk Egyesiiletiin k, AJapitva nyun k tarsadalmi sillyat novelni, melyhez a kapaszkodot, hatlerbazist a esaladokjelentenek szamunkra. Hiszen barm ennyire toreksziink is gyerm ekeinket integniln i a tarsada lmunkba, afrol a sajml.latos tenyr61 ne m feled kezhe tiin k e l, hogy 6 k megisesak egy kise bbseget fognak kepvisel ni . Ennek a kisebbsegnek a ta rsadalmi slilya egyen16 kell, hogy legyen a 16tszamaval, ami rn a meg nines igy. Gye rme kcin k 6rd ekeit nekiink feln6 ttekne k kell elvenyesiteni, a tarsadalmi koo rdi mllast ped ig a Sziil6'k a I-Iallasse riilt Gyermekekert Egyesii let ill. Alapitvany tudja felvaUalni. Szeretncnk minel nagyobb k6zDSSegCt magunk mogott tudni ezert kerjiik mindazon szii l6'ket aki k nem kapjak szem61yre szoloan az ujsagot ill. hirlevelein kc t - es ezt szerctn ek· , azok j uttassa k el ke resiikct, cimlikct szckheIyiinkre: 1221 Budapest, Ge rine u. 116. Szivesen tamogatn ank tovabba olya n victeki sziil6esoportokat, aki k egy-egy te riile-
ten - megyen - bellil vallalnak az egiszunk alatt a kapcsolattartilst cgymassal, segftene k egymast, foglalkozasokat, talalkozokat szerveznene k. A2 6 tapasztalataika t is felhasznalva probalml nk orszagos 5zintcIl meg hatekonyabban ervcnycs fteni gycrmekein k - egy6bkent a torvenyekben egyre jobban szabalyozott - jogai!. Valj uk a jelelltkezeseket. (Fischer)
*** Sikercs szervezes(f konferenciat tartottak cz CV okt6ber5-6n a Barczi Gusztav Gyogypedag6giai F6iskohl ll a cochlea implant m (ih~ ti eljarasr61. Ez a rna mar nem is annyira ujszer(fnek tekintheto mittet azonban csak nagyon sok szakcmbe r szoros osszefogasaval eredmenyezhct sikert. Magan a konferencian is sokf61e sza kember szolalt fel, s bar a rendelkez':s rc a1l6 1O perces id6'korlat sokszor bizonyult rovidnek az isme rtetniva l6 kh oz ke pes t, m6gis azt hiszem sike riilt ugy az 6rd ekl6d6 szii lokne k, mind a szakembereknek ke1l6en a lapos informaci6kat nyUjtani. Megtudtuk, hogy rna Magyarorszagon Budapesten e.s Szegeden vegeznek ilyen muteteket. Maga a mliteti elj£iriis ha egyszerunek ncm is nevezheto de rutin fc ladatnak tckintheto. Nagyon sokmulik a megfelel6 el6keszitesen es az utogondozaso n. A muteti ko rh atfir egyre lejjebb to l6dik, ahogy ko rszerosod ne k a hallasdi agnosztika i eljaraso k os tudjak egyre kisebb korban megallapftani a hallasveszteseg merteket. Ez termeszetesen nem jelenti azt, hogy 6 evesne l id{)sebb gye rekek nem keriilhetnek be a programba, de minden ilyen esetet meg fokozottabb elokeszft6 munka eloz meg. Alapfeltctelnek tekinthet6 az a kritcrium miszerint intenzfv. gy6gypedag6giai scgedlettel torten6 6 h6napos fcjleszto munkavalllcm sikerl.il a hall{lst .,beilldftani". FOlltos
26
EGYUTrMUKiiDES
a mutet el61<eszito szakasza is: az egesz esa"idnak el kell fogadnia, s a mutetet k6vet6en a fejlesztesben reszt venni. Az implant csak egy eszk6z a hallas hoz. Velc eppen ugy meg kell ismerni, fel kell fedezni a halli.s vilagat mint egy hallokesziilekkel. Minden egycs hangert kiiliin meg kell kuzdeni, s ezzel a szul61
cochlea implant muteti e1jarfls. A kivalaszt{ls es megfelel es sza kmai szempontjair61 Speer lozsejilli a budapesti Ful-, Orr-, Gegeklinika pszichologus-gy6gypedagogusa beszelt, a fejleszt6s szakm.i ercdmenycir6l pedig PerluszAlldrea, Nngyfl/i Gyory Marin es Keresztessy Eva gyogypedagogusok SZiUll01tak be. Sok sikeres cselrol tajekoztatlak, aminek nagyon lehet ii riilni, hiszen informaci6s larsadalmunkban egyre nagyobb szerepe van a kommunikacionak, ezen belul is a beszednek. Marpedig ennek a muteti cljarasnak ez a lenyege, vagyis a hallasaban, s igya beszedlehetosegcibcn korlatozott ember hallo k6z6ssegbe val6 integnlhlsanak a megteremtese. Ajiivoben ujsagunk is igyckszik ezt a tc makortsulyanak megfelel6en korbejarni, hiszen minden fazisa egyanint fontos a vegso sikerhez. Ezen Sziilo1
EGYUnMUKODES
27
Sziil(jk szeminariuma Ka posvar, 2oo t .julius 23.
Az al6bbi ircislmkban egy belgium; sziiloszervezet munkiij6ba nyerltetiink bepillant6st at eillok ,ollaM/. Az e/OiJd6... KapOSl'arOll /w"gwtt e/~ egy O/YOII sziil6la/6kozolJ melyre at u'kola iKDZl:atoja ujs6grmk oldalaill, at iskol6jukat be",,,lalo cikkben L\' utal.
VLOC, a sziil6'k szervezete Flandriaban, Belgiumban irla Jan STEVENS Ketfves SziilOk!
TiszJell hOlgyeim es lImim!
Bcvezeles
Miel6tt elkezde m beszamolomat, be szere tnern rnutatni a csa ladomat es j6magamat. Jan STEVENS'nek hivnak, fcJesegcm pedig Mia LEYSKENS. Negy h\nyunk va n, akik koziil a legkiscbb, Helga, sike t. Augusztusba n lesz 31 eves es iigyvedkent dolgozi k Briissze lbe n. Ezenkjvii l a Siketek Europa i U ni6ja titkarsaganak is jogi tanacsad6ja. Mikor felfedezliik si ketsegct. valami isme rctlen taru)t elcnk. M eg azi sc m ludtuk, hogy ho i talalhat6 iskola szii mara, de kidcriih, hogy nines is messzc t6lunk a siketek iskolaja. Ezek igc: n nchez napok voitak szamunkra, de igy le nne czzcl minde n fiala l csa lad. Legfo'keppcn a bizonyta lan java re miSZlctt meg bennunkct. Semmit ne m l11dtunk a hallasscriilcs r6l , es senki nem Yolt , akihcz fordulhattunk Yoln a, aki va lamilyen hasznos tantkcsal cllatott volna be nnunke t. Meg felno!t sikcte kct scm isme rtiink. Szerenesere ha mar kapcsolalba keriiltunk a sikclek iskolajaval, es o tt megis me rkedtiink a rabbi szi.il6vel. Ez vol l palyafutiisunk kczdete a szul6'k sze rvezctebe n. Veletl enszcrue n ugy alakult a helyzctiink , hogy mi cl6tt Helga megsziilctett, ugy hataraztunk , hogy en fe ladom Icljes munkaidcjii all:'isomal, es olthon maradok a IHlzi teend6'k cllatasa ra . Mi a lanarke nt Icljes munkaid6bcn do lgozott egy kazepis kolaban, igy biztos, allande :'i ll<\sa vo lt. En c kkor reszmunkaidos foglalkoziis utan nezlem. Ebben az id6be n legf6'keppc n a rm asszpo ntosftottunk, hogy Helganak a leheto Icgjobh ncveltetest bizlositsllk, es kihasznaljunk minden le hetoseget. Nagyreszl sz6ba n kommuni· kaJtunk, de minde n egyeb eszkozt is megragadtunk: a mimikat, rajzokal, az irast, a termcsze· les gesztikul
EGYiiftMUKODES
211
dorl6k tcszi k ki a vilag minde n reszer61. de fOkepp t6 r6 k6 k es marokk6ia k. A t6bbnyelviiseg
Belgiumban egy szOvetsegi :illam kialakulasa hoz vezetett, ahal kct nyelvi regi6 talalhat6: Fla ndri a cs Wallo nia, valamint Bri.isslcl, a favaros, ahol a tobbscget francia ajku emberck teszik ki. Mindkct nyelv hivatalosa n elfogadotl. Bizonyos politi kai crak, mint p61dau l a j6leti, a kultur
es
A sziil6'kszcrvczetecs tevekcnys(ogfik A sz0l61< szervezete sponmn mooon a lakult ki k6rii lbellil 35 ewel ezel5 tt Flandria kli!6nb6z{:i leriiletein. Nehany lelkiismeretes es felelossegtud6 szlil6 hallo tt vagy olvasott uj technolugiilkrol 6s llj modsze rek r61. Masreszr61 agg6dtak a siketek oktat;:isi szinvonu la miatt is. Annak e llenere, hogy a siketck iskola inak lcgt6bbje mar 120-150 eves mlilira tcki nt vissza, a siket e mberek lehet&egei ko rlatozollak voltak. A vakok te bb lehetoseget kaplak, e.s jobb e rcdlllcnyeket erick eI. Ok t6bb figyclmct is kaptak a tarsadalom reszer61. A sikc tek csllpan pekkcnl, he nleskenl , aszta los kcnt, ruha keszftokent, bOrkikeszft6'kent (cip61<. li lesek), vagy kerteszkent he lyczkedhetl ck cl. Mindennc k e llencrc abban az id6ben ezek megis jele ntos ered me nynek szamltottak, merl a munkane lkii liseg a siket e mbcrck k6 n!bcn szinte " em is letezett. A szli161< azonba n tebb Cs jobb lehetosegeket akartak sikct gyermckeik szamara. Nemi ketkedes es igen erO's n'ihalas utan az iskola v6giil hajland6 volt egyiittmUk6dni. Egy helyi, lega lis stMussza l rende lkcz5 no n-profit tiirsulast alapftottak, fgy e lkezdO'd hetett a penzOgyi ta mogalasok felkutatasanak folyamata. Szinte ugyanabban az id6ben a lakultak ezek a szervczetek
EGY1i'I"rMUKODES
29
A szervezet celkitiizesci SzclVczerunk legfontosabb cclkiruzesei a kovetkez6k: • Info rmaci6csere a tagok kazblt, va lamint az informaci6k tova.bbftasa; • Info nmlci6csere a kul6nbOzo szii lffi szervezetek k6z6tt ; • Fiatal 5zu161< tamogatasa a tCriiletilcg odatartoz6 sztil6'k reve n; • • •
Kapcsolattartas egyeb fogya tekosokkal foglalkozO szervezetc kkd ; Fogyatckosokcrt feleiDs hivatalos szervezctekkcl torteno kapcsolattartas; Lobbizas, vatamint d6nteshoz6k, politikusok bcfolyasol{lsa;
•
Minoscgi szolgaltatas ny(Ijlasa szUl6k es siket gyermekeik szamara;
Biztositott szo lgaltatasok Ami j6 1 szervezctt l
A sziiJ6'k kcl'ZCSC
es
A ke pzcs az info rm{lci6csc re igy a VLOC k6zponti kerdeseivl: vii ltak. Csodalatos kezdemcnyezest tal:iltunk I-Iollandi
Az e ls6 ige n ne hez napo t kovetoen k6 tetlc n bcszclgetesekkel fol ytattuk cszmecse rt!inkct cgy k6zeli kis barban. Ez nagyon fOil lOS a sziil6'k k6zotti megjobb kapcsolato k kicprtesc c rdckcben. A n1
EGYVTrMUKiiDES
30
kcrdcsciket, a lt61 fiigg6cn, hog)' rn ilyen tem{lkban kfvii nna k c lm clyedni . Va l6siigos parbeSled alakult ki a szlilOk cs a szakernberek kazatt, felteve, hogy elegendo id6 alit a rendelkezcsii nkre. A csoport szandekosan nem volt nagy 1615z.:1mll, maximum 24 sziilovel. Az elnoknek meg soha nem o kozott problem at, hogy fe lvesse
Digita lis hall6 keszi.ile ke k es cgyeb segedeszk6z6k; Hogya n tudunk IT
Ilyenko r egesz hetvegen ta rt info rm tlci6s kiallitasunk is ko nyve kkel, magazino kkal F1and ri;ib61 es kiilfo ldr61. A sziinct ekbe n sziil61<: es gyerc kek is uta na nczhc tnc k itt annak, hogy milye n iroda lm at adta k ki a siketsegr61 az e hhez kapcsolo d6 te m{lkrol. Neha ny evcn kercsztiil a ho l1<1ndiai FOSS techno16gia i kia llftast rcndezett egesz he tvcge n, hogy bcmu t'lssa nekiink a lehe tsegcs segcdeszk6z6kel. Eddig ko rtilbeli.i1 300 szii lo csatla kozott ezekh ez a hetvcgi kepzese khcz. Az c lm ti lt evckhcn minde n hely fogl<1!t volt. Mar megka ptuk a jc le ntkezcscket a 18. hervcgen kre is, <1mclyct novemberben fogunk rendczni e.s a levele k elkiil deserc In<1jd csa k szepte mberben ke rlil sor! Hetvegi kc pzesi.ink szajr61 sz{~ rn tc rjcd, ami a leheto Icgjobb rcki
es
to
1
EGYiiftMUKiiDES
31
Az e lmult 3 ev SOfan szinjatszo h6tveget is szervcztunk 9 es 12 ev k6z6tti gyerekek ne k. Fialal siketjcink szamara fo ntos eszk6z, hogy megta nuljak kifcjezni magukat. Ez noveli 6 nbiza lmukat, eredmenyeik pedig nagyo n lelkesse teszik 61
Egyeb tevekenys(ogekfs kam pa nyok Mig ez a hetvegi kepzes n mi Icgfonlosa bb tevc kcnysegii nk, megsem az egycllen. Az cvck folyama" szaffi OS rekl
es
VLOC-Visic Ke t ewel ezel6tt kczdttik el kiadni sajat lijsagunkat, amellyel f61u!pp a szu l61<et cs az c 16ma kar ira nt crdekl6'd61<et cclozl uk meg. Altalaban az adoll id6sza k te maira l szoklun k benne irni, vagy amit fontosnak ileliink meg. Nehany cikk kul6nb6z6 sze msz6gb61 ugyanazt a kerdest el meleti siko n, vagy jogi o ldala ro l k6zelili meg. Ennck clle ns(ilyoz{lSa ra megjelcn· Ictjtik maguknak a sztil61
EGYii'l"rMUKiiDES
32
velemenyck, a m6dszerek. a megold{lsok es stnlktun1.k kiilonbOz6sege a j6letb61 ad6dik, ezeket mi a munkank soran fel is haszmlljuk. A VLOC egyik legf6bb jcllcmzOje, hogy nyitattak vagyu nk minden vclemenyre es tiszteletben tartjuk a szil lOk va lasztasat. Mindezt megpr6biiljuk tovfib badni lljsagunkban is. Tapasztalatainkat es szakertelmiinket minden olda!-
r61 hasznositjak az emberek. A VLOC 25. evfordul6ja Nemrcg, 1999. marciusaban linnc peltiik "Sziil6k a vezcto szerepbe n" mott6val szervczcWok 25. evfordul6j{IL A szi mpOzium a szUl6K feladataival foglalkozott a siketseg fe lfedezcsc!lek a piilanalat61 kezdve egesze n a fclnottkorig. Szakemberek bcszellek arr61, hogy mil varnak e l a szlil61c.t61 a neve lt!s kiil6nbOz6 id6sza kaiban. EzuHi n a sziil6'k jutottak sz6hoz, akik elmesell ek tapasztalataikat, a kihivasokat, es megoldasa ika l. A sziil6'k bebizonyitottilk, hogy 6'k ne lkiil6zhetetlenek si ket gycrme kc ik Il cveleseben.
Technol6gia A VLOC itt f6'keppen ket tertilete n fejti ki tevekenyseget: a tclekom mllni kaci6ba n es a filmck fe liratoL."isaban. Ami a tele ko mmunikaci6s temakat illeti, egyii l'tmuk&lii nk egy kiilomlllo szervezettel, ame ly kiza r61ag ezekkel a tcm
,
I
Szamtalan torve ny es szabalyzat segiti a fogyatekos cmberekr61 va le go ndoskodast. Ehhcz a komplex rcndszc rhez meg hozz."ijarul az is, hogy bizonyos szc ktorok, pI. a munkaligy Cs ilZ cgeszsegtigyi c llat{ls meg mindig szovetsegi alapen mifk&l ne k. Mfls ta rdk , pe ldaul az okla· tas i, a klliturillis es a ncpj61eti, kiza r61ag az adolt regi6 ha tflsk6rebc tartoznak. Ez a mcgoszlas ne m kon nyiti a he lyzetlinke l. Az alkotmanyos es az al lam i rcfonnokat azonban meg ne m fcjcztck be, igy re mc lji.ik , hogy ncmsokara logikusabb modo n fogj{lk (Ijra csoportosil
es
EGYUnMUKiiDES
33
K6riilbeJiil 300 siket es nagyothall6 gyerme k azonha n normal iskolaba jar, de Ok segitseget kapnak az amhu la ns tamogat6 re ndszer reven, a me lyet a sikete k iskolajaban do lgoz6 tamtrok IMnak eL A nagyon nagy hallasveszteseggel rendelkez6 gyerekek j ogosultak hetente negy oras ambulans szolgaltatas igcnybe vetelere, ezeo kivii l meg ket or{ls beszed tenipiara, a mennyiben sziikscglik van fa. Ezeket minde n evben ujra es ujra igenyelhetik. Nagyolha ll6 gyerekek csak hctenl c kct 6riira jogosult ak Cs csak kct even keresztiil az altahi nos iskoliikban, majd ujra kc rh elik ezi a szoiga it atfui llllcg kCl eyre a k6zcpisko ltihan. Ok is kap hatnak beszed teni piat. ha szii kseglik va n ni. H a valaki be kertil az egyete mre , ott is lehet6seg van arra, hogy I
Jan STEVENS A VLOC clnoke (Fordflo/ta: Mo/,,(muf 5lirdy £",o7<.c)
A Sziilii'k a Hallasser;;l! Gyermekekert Alapitva ny ezuto n koszoni meg a szi.i16'knek es mas tisztc lt ta mo gat6 inak, hogy
2000. evi szemelyi jovedelemad6juk l %-at az alap itva ny celjaira aj anlo tti,k fe l, melynck 6sszegc 1.232.375,- Ft volt. Ebb61 az osszegb61 fin ansziroztuk gyerme keink nyari taboraz,;sat, Egyiittmukodcs c. Gjsagun k megjelentetescl, rc ndczvenyei nk cs klu bosszcjovetele ink kiad asai t, posta- cs utazasi k6ltscgeinkcl,tamogattunk hall6keszulck-vasarl asokat, fedeztuk az alapfe ladatainkb61ad6do egyeb muk6desi k61tsege inket, a fc nnm arad6 osszeget pedig ta rtale kaink szam{m.l tetttik felre.
AooszAMUNK: 19671705-1-43.
Koszonjiik segitsegiiket!
--~
j
"" EGYUTrMUKiiDES
34 Kuzos igazgata sll Kozoktatasi Jntezmeny Altalanos !skala 9733 HOlvalL,idany. Cscpregi u. 4.
Tisztelt KoUegtik! Szcrelncm megk6sz6nni, hogy kikcritek, cs kivfincsi:lk vagytok velcl1lcnytinkrc. RCIllI!II.!I1l sikeri.il olyiln lapasztatatokat Idrnunk, amclyck scgftscgl.!lckrc Icsz a tov{lbbi munkiik sorfin. A tanul6t WIll16 kollcgfik vclcmcnyclossll.!gezve szcretnem IClrni tapaszta latainkat.
Kovacs Livia
CI
harmadik osztfllyt61 kerlilt a hOlVatzsid.'inyi altalclnos iskohiba. Minkel.
pedag6gusoknt ezegy szokathm hdY-lct ete
problcmaval.lhlill1<1z cbbcn azoszlnlyban wnl16 kollcg{mak k6szonheloen, hiUnar atv6szelllik ezl azid6szakot. Mi nden esclben elmondta nchezscgeil, cs mi k6z6sen kc rcstiik a mt!go ldast. A f01lh tanlargyakban cgycni ha ladasl tett Ichctave, es helen Ie tObb alkalommal korrepcu\lta. Enek-zc/lc lantargy al61 felmenlcst adtunk. Nchczebb volt a fcladal , amikor Livia felsa tagozatba Icpett. T6bb kollcga ckkor szembcstilt a nem ismert nchczsegekkd. Sokszor kertGk Cs kcrjGk mg m:! is cgymas vclemcnyel, ha va lamiben nem vagyunk bizlosak. Altalnhall ill is cllgedclyezttik az cgycni halad{is lehelo5cget, cgyczlcljtik kovctehm:nyrendszcrtinkct a tanl:lrgyakban. Az. i5kola vczctcsc bizlositja sz(mlllllkra a korrcpct{lIfis h.:hctoseget. amivel elfink is, 1m arra sziiksegiink van. Idcgen nyclval61 szintcn fclmcntcst adtunk. Munkankat nagymcrtekbcn mcgkonnyiti , hogy Livi nagyon jo kepcssegli tanulo. Kimondottall j610gikai kcpesscge lehet6vc teszi (a korrepetalas mcllell). hogy a ma tcmatikilt kilano credme nnycl vcgczze eI. Ugyn nigy:t t6bbi re;ilta rgyb61 is jeleseredm cnyc van. ehczebhcn Illcgy a hum:lnl;Irgy tanu lasa.mert itt so k olY:l n sz6 van, ame lyct neill, V:l£Y csak nehezcn ert meg. Szorgall11se£ tcljcsjogu t.. gja. Sziil6'kkcl a kapcsolal jonak mondhato. Szinlc :lIIand6an tartjuk a kapcsolatot. Mimkn gondjukkal oszinten felkcresnek, clmondjfik ororncikct, gondjaiknt. NelktilUk nem tudnank ezt az ercdmcnyt clerni. A hc lyi onkormfillyzat ismeri a helyzelct, llgy gondolom mindenl mcgtc!>L a lllunkilnkjavit{Jsa ccljiib61. KUl6noscbb gond nelllillcriii fel . k6szonhct(icn a tanu l6nk cgycnisc£cnck cs a szUloi hozz:liillasnak. RCl1lclcrn munkatokat scgilcttiik, cs tovi'ibbi Illunkatokhoz sok sikcrt kiv.'inok:
,I
,
I
Tisztclettcl:
Sle/lillicllllC Szcrdahe/yi Eva oJzuily/f;"nk
EGYUftMUKiiDES
35
Mobillelefonok hallokesziilek viselolmek Az atabbiakban egy rlivid lissteJog/nw cikkd kiizliink arrol, hogy a nagyot/,allok milyen ki£ges;J1oestkOzlikkel k lretnek kipesek mobillekJonnal bestiu,i. iras'IIIkat az angol TALK c. -Iralltisseriilleknek kistiil6- magazin (2001. nyari kiadas) cikke "yoma" kiizliljiik.
AzelmUit nchanyevben a mobiltelefon tarsasagok egyrc tiibbet foglalkoznak azokkal a probJ<,makkal, amelyekkcl a ha1l6keszUlekvisel61mek kell szembesUlniiik, ha terrnekeiket haszmiljak. Legt6bb esetben a telefon rutal okozott interferencia olyan mertekfi, hogy hasznalhatatlanna valjkszamukra. Szamos kiegeszfto eszkoz all mar rendelkezesiinkre ezen problemak orvoslas{lf •. Nokia NeckJoop LPS2 A Nokia neckloop (nyakba akaszthat6 hurok) az elso ilye n termekek k6ze tartozik. Tulaj donkeppen ez a standard "hands-free kit" (a kez haszm!latat kikiisz6b610 felszereles) mcgfeJeloje, melyegy tavolsagi mikrofonnal es egy nyakba akaszthat6 hurokkal muk6dik, de a fiilh6z nem kapcsol6dik. Acel az, hogy lehetove tegy6ka haszna losz{lmara, hogy ha1l6kesziileket "T" allasra kapcsolva hallja
a tclefon hangjat, mininullisra cs6kkentvc az interferenciat. A Nokia neckJoop nagyon jo hangminose get biztosft, egyetlen hatnlnya, hogy iizemeltetesehez haro m hall6keszii l6k elem sZiikseges. A standard "zink ajr" hall6k6sziilek elemek clettartalma a veda m3lrica cltavolitasa utan mind6sslc 2-3 het. Az LPSI neckloop, ame ly kompatibilis a Nokia 51 es 61 sz6ria telcfonokkal meg mindig kaphato, bar egyre inkabb felvaltja a jobb csatlakoz6val reno delkezo LPS2. Az LPS2 kompatfbilis a Nokia 32, 82 Cs 88-as szeria telefonokkal, az uj Nokia 331O-5el, valamint az Orange 3210E modelekkel. A Nokia neckloop megvasarolhat61egt6bb Nokia viszontelad6t61 megk6zeJft61eg 50 angol fontert.
36
EGYVTrMUKiiDES
Ferrosound ncckloop A Ferrosound ceg eb'Y univerz,dis mobil telcfon "neckloop"-ot fej lesztett lei (nyakba akaszthat6 hurok). A hurok az eloz6110Z hasonl6 elven miikodik, azaz Ichetove lcszi
a haszmil6szam{tra, hogy a hall6kesztil6k "T" allasan keresztiil haszmllhassa mobil lelefonjat. Egy beepftett mikrofont lartalmaz, fgy a lelefont kellotavolsagra tarthaljuk a haI16keszi.i!ckt61, minimillisra csokkentve czaltal az intcrfercnciat. Azllapasztaltuk, hogy ezl az eszk6z1 j61 tudjak hasznosftani a hall6kcsziilek viscl6k. Nagy elonye, hogy nem kell hozz;, elemet hasznalni. A hurokhoz csatlakozik egy 2,5 mm-es 3 utas dug6. Ha a telefonon leva aljzal ctt61 kiilonbozik, akkor megfelcla adapler beszerzese sziikseges. A Ferrosound neekloop ara 44.95 angol font. Orange Sound mate
A Sound mate egycdi leivitclezesu. Kicsi, muanyag egyseg f1exibilis ov-csaual. KCI "N" mereta clem muk6dteti, van rajta egy ki/be
,
I, I
kapcsol6, valamint cgy miik6desl jelzii Himpa. A Soundmate-b61 egy dug6s kabel csallakozik a mobillclefon "hands-free" foglalat£lhoz. Egy masik kabel vegcn t31alhat6 a mikrofon, mely a hasznal6 gomblyukahoz vagy hajt6kajahoz r6gzflhela. A mikrofon egyseg lartalmazza az indukei6s tckcrcset. A haszm'il6 "T" all;isra allitolt hall6kesziilekkel ha ll hatja a telefon hangjat. Azt tapasztaltllk, hogy a mikrofonban levotekercs eras jelet boesat ki, bar nemi nehezsegbe iitkozik, hogy megtalaljllk a mikrofon legmegfelel6bb pozfci6jal. Egyik hatdnya a "neckloop"-pal szemben, hogy csak az egyik hall6keszUiekei lehet "T" allasban hasznalni. Az Orange Soundmate megvasarolhat6 az osszes Orangc szakiizlelben 80 angol fontert. Acikk frasa idejen a Soundmate-et csak a Motorola L70989-es telefonhoz IchclcU haszmilni, azonban a jov6bcn a mobiltelefonok szelcs sk{,hijahoz alkalmazhato adapterek gyartasa varhato.
EGYUTrMUKiiDES
37
Plantronics Headsets A Plantronics gyar szamos mobihelefon "headset"-jei kiizOl ncMny kompatibi lis a hall6kcszOlckekkcl , ami annyit jclenl. hogy indukci6s kapesol6szerkezettcl vannak ellatva. A .,headset"-tek a legtabb mobil telefonnal hasznalhat6ak, bar neMny esetbcn adapter is sZOkscges. A "headset"-tek tcsztelese soran az indukei6s kapcsol6slcrkezetj61mukiiclatt, es a "headset" kcnyelmcs viscletnck bizonyuh. Ahhoz, hogy az indukci6s kapcsol6szerkezetb61 a Icgjobb hangzast nycljOk, a "headset"-tet a hall6kcszOIck fiite kell hclyezni . Ez aztjelenti, hogy a mikrofon egy kicsit tavolabb kcrnl a szajt61, mint nonnal esetben. A megfelelo modellck kaze tartozik az MII O-es es az MI 70-es. A "hcadsct"-tek megvasarolhat6ka f6bb mobil tcldon szolgaltat6kt61cs a Pama & Co-t61, valamint az RNID Sound Advantage-t6l T-Link Ezcn a tcrOlcten a Icglljabb tcrmekct "T-Link"-nck hivjak, amely tulajdonke ppen cgy nagyon vckony indukci6s .,fiil kamp6", ami a rOlan helyezkedik cI a hall6kcszOIck magatt . Itt is cgy tavmikrofo nl helycztek el a vczetcken alert, hogya telefont kcll6 tavolsagra lehcsscn tarlani a haIl6kcszOlckt61. Mlfkiicltetcschcz ncm szOkscgcs c1cm, es az ara is rendkivOI kcdvczo: 23.50 angol fon!. Egyctlcn hMranya, hogycsak azcgyik hall6keszOIekkeilchet hasznalni. AT-Link kOlanfcle verl i6i mcgvasa rolhat6k, czek kompatibilisck a legtiibb digitalis mobil telcfonnal. Tovabbi informaci6kkal a Connevans Ltd szolgal. (Fordrtotta: Molnarnc Sardy Emokc)
EGYUnMUKiiDES
3H
Marti utja 4,5 eves koniig Edesapja szemszogeb61
igy kezdodolt Sajatos helyzetben voltunk kishlnyun kka l a t6bbi, flltalunk ismert, h a ll as~e rult gye rm eket nevelo szul ok tO bbsegehez viszonyilva. A le rh csseg elso harm acl'lnak vege n kapott virusfe rtozes ugyanis [ellelclcztc, hogy komo ly problemak lehctnek Martival. 6 azonban egy kesoteli este n val6 megsziiletese utan eloszlatni Iflt-
szott minden fe lelmunket. A k6rhazban tortent 6sszesvizsga lata negatlv volt, szcp es egeszseges kisba ba erkezctt hozza nk. Otthon azonban hamar raj6ttun k, hogy Martival gondok lehetnek. E gy ko llcgiumban laktunk, ahol a folyosa n nagy e le t vo lt, ennek elle ne re a ki csi nagyo n jo l aludt. Sot volt o lya n is, hogy veletlen;il hangosan k~J'cso ltu k be a rad i6 t, amire szinten nem reagalt. Neha ugy v6ltlik, hogy a vekker at is ebreszti. De az egyh6napas koniban elvegze tt, altatasos "Bera" eloszlatta ketelyeinket: Marti 105 dB-cs ingerre nem "valaszolt". Ekkor kapkodni kezdtlin k. Szerencsere olyan id6b eosztiisban do lgoztam, hogy egylitt indultun k el a fU leszek, noverek, audi ol6gusok, logoped usok es technikusok altaljavaso lt uto n. Haba r igaza b61azvo lt a gondun k, hogy az ut nem vo lt kijeliilve. Egeszen addig bizonytalanul mozogtunk, mig egy j6 banitu nk el nem vitt minket egy ismeros fUleszhez, alei ket do lgo t mondott ne kunk. Egyreszt megallapito tta, hogy ko moly nehezsegek va nnak Marti halhisaval, masreszt t61unk fii gg, ezek k6zu l mcIyeket sikerul majd a leicsi nek le kuzdeni. Fontos tudni, hogy mindez Lengyelorszagban tiirtent vclunk. Felesegcm ugyanis lengyel, en odaki nt tanultam, igy ismerked tlink meg. Egy vicleki nagyva ros, a hol citiink, egy megoly kevesbe centraiizait orszagban is, mint Lenf,ryciorszelg, luitrfmyban vo lt a fovaros hoz ke pest. A fe nt emlite lt Wlesz j avaso lta, hogy menjunk fe l Vars6ba, aho l egy nemze tkiizi szinvonalu, hallasse riiltekkel foglalkozo csapath oz iranyftott minket. A vars6i "Cochlear Center"-ben clvegzetl "Bera" megen5sItctte a konibbi d iagn6zist. Ekko r egy alapitvilllYj6voltab61mind ke t flilere keszuleket kapott Marti 4,5 honapos ko raba n. Szcrencsere nem voltak problcnHi k a keszulckck vise h:::sevel, a mai napig termeszetes lanyunk szanulra, hogy cgesz nap viseli it "haIl6kat". A Phonak Pica Fo rte h{lrom even kercsztiil segltette lanyunkat, ezt Cl jelenleg is hasznal t Widex Sensa P38-as valtotta fel.
EGYiiTrMUKiiDES
39
A rehabililaci6
A nyar utan elkezdodiitt Marti rehabilitacioja. Varosunkban talaltunk egy hiilgyet, aki korai fejlesztessel is foglalkozott, tole tanultuk meg, hogy mindig sz61junk, mielott csinalunk valamit, hogy zen ere tancoljunk vele, hogy kiiliinbiizo zajokat mutassunk neki, hogy magunkelott tartva beszcljiink az elotte levotargyakrol es kiinyvekrol. Aztan elkezdtiik beszelni tanitani: Orakon at ismetelgettiink szotagokat, egyszerubb szavakat, hangotanzokat. Majd elkezd tiik megnevezni a kiiriiliitte Jcvotargyakat. Nyolchonapos koraban Marti iiriilt, ha meghallotta a kaputelefont, mert ludta, hogy Anya vagy Apa jon. Kilench6napos koraban gogicselni kezdett Cs egyevesen
megjelcnt a "mama)) es az "ata" (apa) az aktiv sz6kincseben. Nyflf eJcjen megazelso mondat "wujet tancol", azaz nagybacsi (Jengyelill) lancol. Mindez napi 3-4 ora aktiv foglalkozas eredmenye volt. Tucatszam vasMoltok a segedeszkiiziiket, lakasunk egy ovodahoz hasonlitotl. 50kaljartunk fiileszelre is, tiibbsziir kellett tisztitan i a kicsi rulet, volt nehany gyulladasa is. 5zabad terben, hallokesziilekkel,jatekaudiometria segitsegevel megallapitott hallasszintje 35-40 dB volt. Marti fejlesztesenek kulan nehezsegc volt es reszben meg rna is az, hogy szurdopedagogusaink, illetve sajatvelemenyiinknek megfeleloen nem akartuk terhelni lanyokat a sziilok mindket nyelvenek megtanulasaval. Mivel elore elterveztiik, hogy Magyarorszagon fogunk elni, magyarul kezdtiik el a fejlesztest. fgy aztan Marti masfel eves kon\ban kenyszerhelyzetbe keriiltiink, mert Martinak magyar nyelvii fejlesztesre letl sziiksege. At kellett hat telepiilnunk Magyarorszagra. Mar a nyar elejen kapcsolatba kerUitiink - ismeroseink javaslatara - egy szurdopedagogussal es a vele egyutt dolgozo audiologussal, akik e lva llaltak Marti fej leszteset. Az6ta issegitik leanyunkat .os minket is, kerdCseinkkel mindig megkereshetjuk 61<et. A heti egyszeri foglalkozas adja meg a munka ritmusat. Sok mondokM, versiket is megtanftott neki Edesanyja, aki ezzel is probalta azt ellensulyozni, hogy szamara nem anyanyclvi szintcn ismert a magyar nyelv, mely Mflrti "anyanyelve",
Idokiizben megismertunk mas hallokas csaIadokat is. Ennek kUliiniisen jo helyszine volt a "Szulok a hallasserult gyermekekert" Alapftvany altai szervezett nyari tabor, ahol Marti eszrevehette, hogy sok hall6kas gyerek van rajta kfvul es
lehet veliik banitkozni is. Dc j6 iskola volt a sziilei szamara is, mert mcglathattuk. hogy mas, " hasonlo cipoben" jaro szu lo1< mikent segitik hallasserult gyermekeiket. Marti l110stani allapota
M'lfti jelenleg negy Cs fel eves. Osszefiigg6en beszel, bovitett mondatokat hasznal. Mind aktfv, mind passziv szokincse e letkoranak megfelelo. Most kezdle masodik evet egy integralt oviban. Az ov6 nenik szivesen felvallaltak Martit. A soron
EGYUftMUKODES
40
kovetkezo verseket, enekeket elore atadjak nekii nk, megbeszelik veliink az esetleg felmeriilo problemakHt. A heti ritmusnak ett61 az evt61 resze lett a heti ketszer egy6ras zeneovi, amire le{myunk a kozeli gyermekhiizba jar. Szivesen enekel, tancol es nagyon j6 ritmuserz6kc van.
Martinak masfel eve kishuga sziiletet!. Az egeszseges l ulival Felesegem Icngyeliil beszelge t, igy Marti is " napi kapcsolat ba" keriilt a lengyelnyelwe l. Egyre tobbet haszmilja masodik anyanyelvet is, mely a le ngyel rokonokkal es barato kk al jelenleg meglevo erzelmi kapcsolatat szorosa bb ra ffizheti. Felesegem otthon va n a gyerekekkel, igy so kat tud mindkettovel foglalkozni. 6sszefoglalva eimondhat6, hogy a kezdeti nehez es remenytelennek tuna hclyze tet
paf honap utan aktiv munka va ltotta fel. A jelentos ered menyt nem nYlljto
hosszu h6napok munkaja uuin jc lenleg orommellatjuk a gylimo lcsokct. H aba ,.
tudjuk, hogy meg sok munka van clottunk. Nagyon szeretnenk, hogy M arti integr[k16d ni tudjon a tObbsegi, hall6 kornyezctebe, igy peldaul, ha e ljon az ideje, M,i rti integnilt keretek kozotl kczdh esse el azaltalanos iskolat. Detik Gabor
*** LATOGATAs DISNEYLAND-be Ez ev tavaszan varatlan orombu ert engem es 13 iskolatarsamat: A.gi nen i, az igazgatonk koz6l te, hob'Y szGlcink beJeegyezese utan egy otnapos pari zsi 3ut6buszos ki ra ndulason vehetlink reszt e.s meglatogathatjuk az cUfopa i Disneyland -et. M indenki nagyon izgatott lett cs kezdttink sokat tcrvezgetni. Egesz nyaron ezjart a fejiinkben. Gondolatainkban mar az ut elott is soka t utaztunk. Az utazas elott egy honappal ismertiik meg a reszletckct. Mint megtudtuk nem csak mi, hallasseriilt gyerekek, hanem nlkbeteg es lat;lSse riilt gyerekek is keszii ltiink c rrc az utra a MOSOLY ALAPiTVANY szervezescbcn. Vegiil eljott a nagy nap. Okt6ber 4-en reggel S-ko r indult a buszu nk a budapcsti Vakok lntezete c161. A victekr61 indult masik ket bussza l a hat,;, clo tt tala1koztunk. A 20 felnott kisero mellett osszescn 130 gye rek indult a hosszu (Itra, parizsba. Az utazas 2 napig tartott. Az elsa nap vegen, mintegy 12 6rai buszozas ut{mathaladva A usztri an- a nemctorsz{lgi Nurnbergben sz{tlltunk meg. B{lr a szervezo'k
mindent elkovettek a kenyelmes utazasunk erdckeben - csomagolt reggelit es ebeelet kaptunk, kenyelmes iileseink voltak a buszban- megis farad tan ertiink estc az ifjusagi sz~iIl6ba. A finom vacsora utan hamar elaludtunk. M asnap fel kilenckor mar 6jra tara kelHink. Csoelalatos tajakon haladt unk keresztiil. A buszok nagyo n igyekeztek velun k az uticclunk fele. D elutan ot orakor erkeztiink a Disneyland bejaratahoz. Jegyeinkkcl
azonnal bemehettiink os mintegy 3 6rM toltottunk nezeloctessel. Fcltcrkepcztiik, hogy masnap mire is erdemes feluini , mit szeretnenk kipr6baini. Keso este ertunk a ncgy-
- -------------------------------------
EGYliTrMUKiiDES
41
csillagos Novotel szallodaba. Gyonyorff srobakat kaptunk. Roglon mehettunk az ctterembc. A vacsora igen izletes es hosszantart6 volt - salata, lazae fott krumplival, francia desszert-. Meg rna is a szamban erzem az izekcl. Masnap reggel 7-kor vo lt a reggeli, hogy minel tiibb idonk legyen a vidamparkban. A szalloda ugy 30 km-re volt Disneyland-t61, sietnu nk kellett. 9 ora ut a n ertunk oda. Szepen sutott a Nap,j6 idoigerkezett. Minde nki feltette a [ejere a meg az ut elejen kapott Mosoly AJapitvanyos zo ld eb'Yensapkakat, hogy egymast a tomegben kiinnyen felismerhessiik. 15-20 fos csoportok ra szakad tllnk, igy kiinnyebben mozogtunk. A parkban cgyenesen Csipker6zsika kastelY{lhoz men ti..in k, majd Halloweenland-be, ahol az 18oo-as evekbe kalauzoltak vissza minket. Itt nemi v{,rakozas utan a banyavasutra ultunk elosziir tel. Vi lagos helyr61, vizpart kiizeleb61 inclult, de hamar eltant egy koromsatet a)agtitban, majd a viz alatl atert egyszigetre.
I
Elcs kanyarok utan hirtelen cgy nagyot zuhantunk, majd nemsokara ismcl a "mcgall6ban" voltunk . Ez mindcnkinck nagyon tetslctt. Ezutan az Elvanlzsolt Kastelyt hltogattuk meg. Fotelszenlcn kcnyelmesvasuton haladtunk, de minden pillanatban egy-egy 6jabb szarny ijesztgetett bennunkct. Sokan sikilOttak az irt6zatos felelemt61. Majd Fantasyland-ben a mesek vilagat elveztuk. Felszalltunk Peter Pan haj6jara, ahol ojszaka a I,,!zak fii liitt lebeghettunk. A sok kalandban eltaradtunk es megehezt[ink. Ugy dantottiink, hogy eb6dk upo njainkkal egy pizzas etterembe n tiiltjiik fel megurult pocakjainkat. A pizza kiad6s os finom ebed volt. D eilitan 3-kor megtckintettuk a disneyland-i mesevilag felvonulasat , a hatalmas kedves figurak sokat integettek, mi is visszaintegettunk. EZlltan a Dumb6s korhintara Ultunk fel , de itt egy kicsit eh\ztllnk a csepergo eso miatt. Uto ljara Discoveryland-et fedeztuk fel, ill a modern vilag csoda it elveztllk kazelr6l. Fclszalltunk az urhajora mely killill bennunket es szaguld oztllnk. Sokan itt is visitoztak a felelemt61. Nem hagytllk ki a modern kiirhintat sem, majd egy labirintusban keringtunk vagy lO-1S percet. Ekkor mar 5 6ra volt, gyorsan telt az ida. SzerettGnk volna ne.mi ajande.kot is vasarolni, igy hat bementunk egy sZllvenirboltba. A rengetcg We ajanctektargy kaziil mindenki talillt kedvere va lot. Ez alutt az ido alall clkerultiink egy j6 nagy esot, majd faj6 szfvvellassa n visszaballagtllnk a buszhoz. A buszm'ilosszcvartuk egymast e.s vcglcg elhagytuk ezt a fantasztikus kalandparkot. Estc 8-ra erlunk vissza a sziillodaba. A vacsora ismet nagyon izletes es boseges volt. Este a sok clmeny miatt alig tudtunk elaludni. Masnap reggel finom reggeli es egy kis autobllszos varosnczes vart rank, mielott elhagytllk volna Parizst. Az Eiffel torony mellett alltunk meg. Sajnos fOlmcnni nem volt idank, mert ismet hossz(! (It volt meg elottiink, de lentr6l alaposan szemugyre vettiik a tiibb mint 100 eves vasepitmenyt. 10 6rakor muszaj volt elindulni, hogy ne erjunk t61 keson Nurnbergbe. Masnap azonban mar izgatottan vartuk a talalkozast a csaladdal otthon, hogy a soksok elmonyt elmeselhessuk. Ezuton koszonom meg minden resztvcv6 diaktarsam nevc.ben a Mosoly Alapitvallyuak azokat a csodalatos napoka t mclyekben az 6t soran re.szesftettek minket. Fischer Alldras
I
EGYiiTrMUKiiDES
42
:B1.~l.i J(attfaiOn!J£' {i
mJm{n!J.~C£n gazJag, :BolJog
rUj [ad J(tatfnunk!
ECYUTI'MUKODES ujsag a SZOWKAHALLAsSEROLTGYERMEKEKERTALAPiTVANYEsEGYESOLET 122 1 Budapest, Gerinc 1I . 11 6 . • Tel.: 226-2352 · Tol.!fax : 246-6768 hiva talos lapja Megje lcnik l!Venle ketszer Tamoga t6ink: OTP Bank RI. Fe le l6s szerkeszlo/fot6k: Fischer Zo ltii n, fO lok: Fischer A ndras (Parizs) T6rde les: Bovilo Computt!Ts KIt. Grafika: WORKPRESS Kft. Nyomda: BAK-FISCH Kft. Az Alapitvany sza mlasz{,ma : 65 100149- 10014365-00000000 Az A lap itvany adosz,\ma: 1967 1705-1-43 Az Egyesti let sz, mla,za ma: OTP Bank Rt 11713005-1041291 5-00000000 Az Egye, iilct ado,zama: 1967 1107-1-43
NYOMTATVANY Felad6: SzOlOk a HaliasserOlt Gyermekekert Alapftvany 1221 Budapest, Gerinc u. 116.
