,
,
II
EGYUTT .. ¢
{).v.0
~eS
A 'szOL6K A HALLAsSEROLT GYERMEKEKERT" ALAPhvANY
idoszakos kiadvanya V. evfolyam I. szam
1994. februar
A "SzUIOk a hallasserUlt gyermekekert" Alapftvany es a szerkesztoseg uj dme: 1221. Budapest XXII., Gerinc u. 116. Tel.: 226-23-52
Kedves SzulOk! A 'SzUl6k a hall~s~rillt gyermekekert' Alapltv~ny 1994. janu~r 18.-~n tartotta ezevi els5 kurat6riumi ille~t.. Reszben megv"tozott az Alapltv~ny kurat6riumi tag~ga, s elnokenek szemelye is. A Kurat6rium elnokeve dr. C~nyi Yvonne-t v~lasztot~k, mivel kozvetlenill erinten szemely, vagyis szilll! a rendelkezesek szerint nem lehet elnok. A Kurat6rium tagjainak nevsora: Erdl!dy Peter szilll! Katona KI~ri enekesnl! Karsai Henrik Kontarex KIT ilgyvezetl! igazgat6 Magyary \
Alapltv~ny
a
v~ltozta~sokr61
beadv~nyt
nylljtott be a Fl!vArosi
Blr6~ghoz..
Az Alapltv~ny celkit(!zesei v~ltozatianok; a hallAs~rilles minel korabbi felismeresenek ell!segltese, a korszer(! pedag6giai es technikai m6dszerek terjesztese, a hallb~rillt gyermekek integrAlt okta~sa-nevelese , mint alternativa ~moga~sa, a szill6k kOzOtti inform~ci6k csereje, a ~r5Odalom figyelmenek felhlv~5O a hall~s~riJ16sre es az azzal kapcsolatos szilkseges intezkedesekre.
Sumlasumunk: 'SziJ16k a hall~~rillt gyermekekert' Alapltv~ny Takarek Bank, MNB 219-98698,701 130408-as sumla jav~ra A 'SzUl6k a hallb~rillt gyermekekert' Alapltv~ny klubja minden h6nap utols6 csiltortoken, 17 6rakor tartja osszejovetelet a Gy6gypedag6giai TanArkepzi! F6isko"n (Bp. VII. Bethlen ter 2.). Ezen a videki sziil6ket is szlvesen I~tjuk.
2
Besza molo folkort eload6ja dr.Mikocz Paino. a Muvolodo~i o~ volt. Tema: A K~oktatasi T~rveny e'J az integraci6. Eloadasaban olhangzott. hogy a halla9gerUit elholyozesot Budape'Jten Tanulasi Kepe9seget Viz9gal6 Szak6rtOi Bizottsag (vozetOje: Gall09 Ilona. c(me: Budape9t. 1087. Festetic9 u. 3 .) viz<Jgalata alapjan javaooija Wbb. kOl~n~o tOnyozo figyoloml7t; .votelovol (halla99orUl09 foka. nyolvl 9zint 9tb.) Ez java'Jlat a <Jzulo nom k~tele9 ennek megfelelc5en eijami. A Bizottaag d~nti el. hogy melyik i9kolatlpu9 jobb e9 a loghaukonyabb a gyermek <Jzamara. integraci6 vagy <Jzegregaci67 Az alapellatas k~telozo feladata az onkomnanyzatoknak. A polgarmester ill. az onkormanyzat kotele9sego a mindonkori tamogata'J bizto9(ta9a. amennyil7t;n folvallalta a halla990rUit gyemnekek integralt oktata9at. nevele90t. Videkon 9zintOn az ~nkormanyzatokhoz koll fordulni. Amennyil7t;n a problemat az onkomnanyzat nem tudja megoldani. a 'JzOIc5k a mogyei onkormanyzathoz fordulhatnak. Integralt oktata~ esotOn az iskola rendolkoze<J6re bocsatjak a speciali9 fOjlesztO foglalkoza9 Wbbletk~ltsegeit fedozo ~s9zeget minden ogye9 hallasgerUit gyemnek utan. Ennek felvallalt ellonert6kek6nt fokozato9an elvarhatb az i9kolatbl a megfelelc5 szolgaltataook letrehozasa 9zskmai e9 dologi vonatkozasban ogyarant. PI:: URH ad6-vovO koszOlek hasznalata. speciali9 fejlesztOs biztos(ta9a. A fc5tanac<Jos as<Jzony elmondta. hogy az integracioban re<JztvevO gyemnekek pedag6gu9ai 9zamara bizto<J(tani koll a mogfelelc5 9zurdopedagogiai konzultaci6kat. Alkalmazhat az iskola gy6gypedagogu9t Wbb halla990rUit gyomnok 090106n. aki idonkent kiemelheti a tan6rar61 a gyereket 09 (gy foglalkozhat velo. vagy foglalkozhat vele d61utan .felzark6ztatb foglalkoza9 kerouben. Az i<Jkola megbizhatja a gyermok tan(t6jat kOlon. a tananyaggal kapcoolato9 fclzark6zta ta<Jra. Fonto<J a hallas<JerUlt gyermokek szamara a vlzuali9 novelo9 fokozott tan(tasa. megfelelo fakultaci6ban valo re<Jzveteli lehetO<Jog. l»1indozek fokoza to<Jan kerUlnok megvalos(ta<Jra. Az i<Jkolaktbl utemtervet fognak komi ozekro vonatkozolag. molyok I7t;tarta9at elienorizni fogja a kijeliJIt 9zaKtarca.
Az oi
~zUl6idub
K~zoktata~i Mini~z106rium fotanacoo~a
Budape9t. 1993. november 3 . Magyary KO~M Poter
TQ;jekoztcltC.s ClZ ezred.8v kozoktcltC.sQ;t\Clk tOrvenyl •• tclrtc.lml keretelt meghCltC.rOzO ClIClpdokumentumokrol. A polghi j lalakulbt segll6 eb6 tOrvtnyck soliba tartozik az lillionRdnJI(1/; Ilirom], mely az oktattspolitikai dOnttscket I szOkstglctck szerinli szinterekrc ( IZ ts nkorm.nyzatokba ) helyeu.
A:J. onkorm.4nyuli UJl"Ytny kerc:tttsrvtny. mcly megszU letc!:se 6'1 'gnati lOrvtnyekkel egtsz(U ki. E IlSrvtnysorozat egyike • X6aoJ/QMSi
Toromy.
melynek ,.nalma, s jogi ,_raRci,j a
k(Szoklld., cgtsztl mcghat.4roz6 t.4 rudalmi fJgyct ktpviselnck. A klSzoklltbi USrvtnYlcrveze t ktszhtsekor a klSvctkcz6' szakm.i kriltriumoknak
kelleu
elcgel Icnni: - A (lSrvtnynek meg kcllcu felelnie
IZ
europai norm4knak. figyeJembcvtve a mcg6rztsre
trdemes ped.g6gi. i inlnyzatok. kbtrlctck eredmtnycil.
- Tek.inlclbe kcllclt venni, hogy
IZ
europai ntpcsstg 75 %-a klS?tpfoku vtgttmtggel blr.Ez
a rnUll16 MagyaroD:dgon 22%. SO'l k~peshells~ggel
n~pess~gUnk
semmif~ l e
25%-a
nem rendelkezik. Tehdl Ilgy kellell rormjlni a ktil.Oktaljs
tartalmi szablli lyoud !. hogy lakosdgunk lega ldbb 50%-a
~rens~give l .
szakmlival vagy
iskolaszerkeul~1 ~s
50%-a pedig alapvizsglival
rendelkezzen IZ iskolh tatb v~g~n .
Az
iskol.~nak
az ii dagol kell szolg4lnia. biztoshva a lehelstgek s:drnya lb'l
~s
a hhninyokkal
ktlzdO'k felemelkedtstt.
- A viliigntuli ktrdts
sem l egess~ge
evidencia. de nem Ulktizhet a tanltb szahadsiigiival. azzal
az emberi joggal. hogy a pedag6gus a tanfulls sonin nyiltan viiUalhassa sai'! vallbi. ideol6giai meggy6z6dtst l. Euk
IZ
elleRlmondbok a gy6gypc:dag6giai szaldg
helyul~nek
fejl~tstnek
jogi
ktrd~sktirtbe n .
Az
ts
szabllilyozis.iin" is jelenlkezlek. Ptldful
ken6s
trdekktpviselet
alakuh
trdekktpviselet egyik oldala te ljes szabadstgot
ki
:IZ
ig~nye h
inrq;rdlr
nrotJis
a strtl h gyermekek iskolavtlasz!btban.
a rmsik
ggyezm~nye
tnelmtben - bizlOsitja a szabad
iskolavflasZl.iiS joggyakorilliit. Lehelellenhi uonban a htuinyokat fokow.
feh~tel n~lktlli
egytllloktatiist. A specitlis tanItbi-tanulbi fehtte lekke l elldtotl iskoltk cfm ts ntvjegyztke a szaktrtGi bizomAgokniil ts • jegyz6kn~1 a szUI6k rendelkeztstre '". M
integnih
nevel~sre
vflaszthat6 iskoltknak a ktivelkez6 oklalbi feht lelekke l kell
rendelkezniUk:
4
k~pc.shens~giJ
- szakirinyd tanulbi
k~pc.utgel
tev~kenys~g~t
ide~t. m~n~k~t
gy6gypcdag6gus segh6 munkAja. Ennek
szak~ru5'i
vizsgil6
bizotlS4gok
szakv~ lem~nyben
•
rtigzitik. A bizotu4gok
a Itsrv~ny hez csadakoz6 kUltsn jogsublly rtigzili.
- IZ iskoljnak biztosft.nia vi:z.sgaktstelezc:tu~g
kell az tsn4116 gy6gypcdlg6gili prognm
te1jesh~s~t
•
sontn:
- IZ iskol4nlk rendelke7.llie kell mindazon lanktlnyvek:kel, tlnul6i eszktlUSkkel, eselenk~nl gy6gybzali seg~deszktlzljkke l , melyekre
seg~dlelekkel.
szUIu~ge
technikai
vln I sikeres iskol.i
pilyafUlbhoz a di'knak. A tanklSlelezeu.stg magarllanJlIdHttI is teljesfthet6. A tlnul6 ebben az oktatJ.uzc:rvezc:ti form4ban is jogviszonyban 'II a ktlrzele surimi iskol'val. Ha az jskola igazga t6ja mag'nrlnulb dtj'n nem Itl
lehel6s~gel
az iskolhlaljs
eredm~nyes befejez~s~re
k~ri
a jegyzc1t
fel IZ
jskoI4zt'I's lov,bbi m6dpnak meghal'rous'n . Mindezc:kMl reh~lelek
hogy a gyermekekel nem
~rztkelheI6,
~rheli
Ittr vagy httriny IZ iskoliizta[fsi
hi'nya vagy a szul6k l'j~kozatlan"gb61 eted6 helyte)en iskoltzlatJsi dtsnl~se miau.
Az oktatJs thsadalmi telepOl~.uzerkezet
konszenzus
min6s~ge .
eg~sl.S~ges ellent~lek.
alapj'n
virigz6
sziszl~ma,
Minden befolybol's, behll4rolb
melyel
behattrol a
ellent~teket
szUl. Euk
mert tendenci'ik konszenzusn llSnSk.
A szOlel6 konszenzusok 14rsadalmi hihusokat p6tolnak. jogi szablUyousunk egyik
c~lja.
hogy
a sziH6k belesz6lhassanak a ktl2.Oktatbba . A fenntan6k ts szU I6k.. fenntan6k
~s
iskola. szUI6k
~s
iskola haladbt s2.Olg'16
ellent~tei
mutau,k meg azokat a t4rsadalmi htz.agokat. melyekre jogorvoslatol kellen lal'ini a ttsrv~nYllkolb leheI6s~ge.
sontn. Igy teremlcSdtsu
mint a konS7.t:nzus
meg
Diliktsnkorm'nyzali ktpvisel6kkel
~s
egyet~rt~sl
duodassll. illelVe ish/assn
dlSnt~s
gyakorolhat a
D6nt~si
1~1R::hozjs'nak
alappn kialakfthal6 hivlllios eszklSu.
rtszv~leli
egyharmados
intnylt:hi. hanem trdekegyeztet6 szcrvezel. e1fogad.b 'bau.
IZ
alkot" helyi
antnnyal IZ iskolasuk nem
jogklSrO' az iskola munkaprognmj'nak
mak&t~si
sze rvezc:ti szab4lyzat
~s
IZ iskola
hazirendjtnek kialakith4ban. javulutev6 minden
k~rd~sben ,
mc)y
~rinli
az iskol4l.
Mak&t~s~urllZt
v'rjuk, hogy eLstipri a
klSzponti irinyfth ut'ni noszlalgitt ts a helyi adolts'goknak megfelel6en lerem( egyenstllyl a jogok ~s
klSleless~gek
A t'rsadalmi trdekeh
klSuhl.
~rdekk~pviselet
az iranJ/lds
valamennyi szcrvezcl
di'kszcrvezclek. mag'niskol4k
szi nt~n
is jelen vln. A kts2.Oktatb rendsurtben
(szaknerve7.t:1. szakmai
k~pvise I6i) k~pviseleli
szcrvezclek.
(SnkormJ.nyzaIok,
dlon jelen vlnnak a Kliullo!dspo/iJilai
TIJ"dcs6a". mely dlSnt~s e16k~szh6 munk4t v~gez I miniszler sum'n. A miniszler sukmai IInfcsad6 lestiJ)clc az Orndgos Xouroellsi Ta"dcs. melynek 21 tag;. javasl6 leSlUlelCt alkol.
5
A klSzok'l,b szervezts
dtsm~seit
a Miniszlcr hoZ2Jil ts a dlSnttsek fclcl6sstgtl a Minm'O"
hordozza. A Miniszlcr dOmtse ts felel6sstge. \Ill. mint IZ lSnkonn4nyulok oktlthpolitikai dOmtse ts feleJ6sstge klS11Su szakmai kompc:tencihaJ rendelkez6 hidu ktpez,nck a ROK-ok RegWffdlis OJtald$i X,,'ljJDfftOJ ) ts IZ 4h.luk mozgathat6 szaktn61 h'16zal . Feladatuk a rtgi6 szakmai. 'Infigyigazga'4si hclYl.cttnck elemuse, ktszved(.n adalokat szolg41111lVi • jegyz6'knek
ts tZ Orsugo, KOznevcltsi Tan.ksnak. FoO(os megjc:gyezni. hogy az inttzmtnyek ts I fenntln6k dlSnttsi
jogk6ril' ROK nem
stnheti. A ROK·ban gy6gypedag6giai oktauisszervez6k alkalmaudra nagy sz(llutg vln a szaklerUJeI
imerdiszciplin4ris helyzclc ts llj Okll16sszervezcli rorm4i mil II.
Ismerelcs, hogy • gy6gypedag6gia normallv uimogathsal nem dOl4h noJssolgdllOldsolol is mO'kOdlel az rendszer kik~rtse
iO(~zm~nyes
mO'kOdlct~se
oktltbsal
cgyen~rt~kO'
sllllyal
mcgyei rcladll. me1yel - az
utfn - egy(J((mO'k(Sd~si
mcgjllapod~s
rOnlossjggal . A szakszolgjhud lSnkormjnyulok
TlSrv~ny
lervezctc jeicm6sen k.ib6vhi. A
dilgnoszliult"gjnak idejtt61 tllami reladat a pedagdgiai
csaltdban vagy ambulantcr rormtban. E relldatol, jelenlcg korti rejleszt6. szO'r6 tlntesad6 bevonJ'k a speci"js
szak~n6'i
inttzm~nyek
a szakszolg'hatfsj rendszerbe
v~lem~ny~nck
-Illjjn realiul az lSnkormjnyulokban.
A szakszolg"at IcvtkenystgklSrtl IZ tlj KlSzoklaltsi s~rOllStg
~s
~rdckeh
II
rejleszl~s
0 -3 tves kong
Tanul"i Ktpesstgcl Vizsgj)6 ts
bizoudgok I'lj'k el. Ax clhhhba szerz6dtses lhon
szakembercil is. A ItsrvtnYlcrvczel Ichcl6stgcI ad arra, hogy II
specijlis
inttuntnyek
j rjlaato I lizponlld aiakulvi
bekapcsol6dhusanak.. Eztn I szaktn6i bizottstgokl61 kUllSn is szcrcpehcli ilycn Itlesftts~( .
Mintl tlSbb iskola emeli be pedag6giai
k6zpomok
programjjba lIZ integlih okll!js!, annt'
in.k.4bb decentrih Icsz a gy6gypedlg6gia, tehjt inttuntny-rendszeriJnk
mcg6nts~ nek
igtnye ts
a gycrmekek trdeke azl k1v'nja , hogy onnan nytljlSuk a gy6gypedag6giai szakscghstgct, ahol I szakember btzis van. Ax 'talakults egyik tltja az, hogy nem a berogad6 iskola szeni be az Oklil" speci'lis eszklSzeil, hancm a lanul61 kiboc"t6 iskola klSleslSnzi speci"is eszklSztllomhytb61 a szUkstges feiszereltsl. Ax integlih Oklllhl relv'lIal6 iskola pedag6gudl is relktszilik
II
(lnul6val val6 blinbm6drt ~s a speci"is eszk(sUSk haszntlattra . AI. imtzmtnyes
iskola cJ6ktszhts. a szabad iskollvjluZlh jowakorlall rugalmu
isloionerhul k.ialakltfslll klSvelcli:
Os3zetUftbJntllekimctbe veufik, hogy a tlSrvtnyjavaslal 5-6, escdeg 7 tves korig a ktltelez6 iskolael6ktsultst az 6vod'ba helyezi. az iskolai tvrolyamok.at 1-10-ig sorba uJmoZZZll . A IInkolelezcnstg 6-16 tves korig tan, strOh gyermekek eseltben 18 tves korig meghossubbfthal6ln. Az els6 tvrolyam eselfinkben 2 tvesre tervezeu. Ax 1/a ts lib oszltlyl az el6k~szlI6
ts
ttmene,i
osulyaink
iskolai
ismerellllrtalma
indokolja .
4.6.
oszllily
vwgakOvetelmtnyeinek [eljeshtse 'Ijjlisl biztosh mb alap vagy klSztprokti iskoljba . 6.
6
o52t.IYrl mindenkc!ppen egy dilgnosztikus mc!rtst tervezunk. I kUllSnbtSz6' oktatbszcrvezcti fomd:k
ercdm~nyeinek
Ilapvizsgl letc!tele ut'n
tlsszehlsonlhh4ra. A 8.oszt4ly ut4n I 16. szakmunklis-k~pz6ben
tanulhamak lov'bb. A 10. oszt4ly v~gezhet6
v~gtn
a speci:ilis szakiskola 2
~Iet~vtlket
vigy I speciflis szakiskola eM
djra alapvizsg4t Ijjnlunk
~vfolyaml
~s
betlS!tlSttek
k~t ~vfolYlmjn
innen klSupfokd
isko"k~Q[
vagy I szakmunkh-ktpz6 IZ eM szakma
megszentstig. A testi vagy ~vfolyamokon
~rztkszervi strtJl~sben
szcnved6 gyennekek rtsztrc az oktal.'" ingyenes. A2.
meghu'rozon 6r1sumokon felul napi 2 6r1. napklSzbcn.
koll~giumben
pedig
korl4tlan id6 fordhhat6 a h.trinyok kompenulb'r1. felsumolb'r1. A Nmul; O/OpIOlftero az I fanal,.; olopdolM,.mfll,., mely rtSgzfti azok..tl az Ilapelveket. melyeknek mcg kell felelnie valamennyi iskolalfpus oklat'si tartalm'nak. A Nemzeti alapllmerv IIrtalmazza azokal I specifikumok..tl is. melyck ktsnnyhtsl vlgy a h'uinyokb61 Id6d6 tlSbbletismerclet klSvetelnek a strUh tanul6k oklat's4ben. Ezeket IZ alapelveket I Kormfny hagyja
JOY'. Az alapelyekhez csatolni
kell a klSvelclmtnyekel tvfolyamonktnti bonrbben. Ez[
az .gazati mini52ter hagyja jOv'. Mindezck alapj.n kerenantervel ktu.lnet a Mtlvel6dtsi ts K6zoklltbi Miniszler, melyet a helyi igc!nyek szerim alakhhatnak az egyes iskolatfpusok helyi tamervvt. Iskolltfpusonktnr I';'nloll tamerveker is ktsuead I szakmai irinyhb - I mi iskoldink sum4ra nyolCir. A NAT elismeri. hogy a halmozonan fogyattkos gyermekek tlSbbszlSrtSscn lSsszevonr szervezcli form'ba.n is llnulh.amak. eurt sz.4mukra ktszfteu. program helyi tantervktm baszn4lhll6. A tanszabadsig tnelmtbcn blirki kc!szlthel - vagy a pedag6gili imtzclekkel ktszfuelhel lan(ervet. - ezeknek lzonban meg kell felelnie a NAT tanrervktszfltsi a1apclveinek
~s
bizlositlnia kell. hogy a vizsgaktlvetelmtnyek leljesfttstig eljunatj4k I lInul6t. Mind I nem ktlzpomi k..ibocsit'su IIntervek. mind a tantervekhez csatlakoz6 tanktlnyvek ts IIneszktlzlSk j6vihlgyh4t az Onugos Ktlzneveltsi Tanies 41111 mtlktSdtelett Tanterv ts Tlnktlnyv Tln'es hagyja jOvi. A jOv'hagyb szempontja IZ emlhe u alapelveknek ts ktlvelelmtnyeknek val6 mcgfelelts. KlSvClVC a klSzoktllist szabilyow
c!rdckv~delmi
rcndszen:
jlyaslaucv6 tcstUlete a rtgi6k tanUgyi helyzctc!nek
~rztkelhet6.
ismerel~bcn
hogy 1 q'liniszler
mtJk<eri ezt a lInlervi
~s
tanktlnyvi sztJr6 rcndszen . Szcrcmc!m ujra hangozlatni. hogy mind az OKT. mind a ROK, mind a TTK sza ktn6i vt lerntnyekre 14maszkodva mllkOdik. Az iskola a helyi tamerv leljeslt~s~l betpfti pcdag6giai programjiba. mely minden spccillitbt.
tlSbblelel. sajjloss4got tlnalmaz. ami az iskol4ra jellemz.6. A pedlg6gili progrlmot I fennlan6 hagyja gondoskodist felhaszniljik. s lzok2it I
JOY'.
feh~tclekel,
7
hiszcn ismemie kell a ctll, Imire IZ '",mi Imelyet a ctl
el~rtsthez
bi.ztositania keU. A
pedlg6giai prognmo(
IZ
j,koJjnak. k6zzt kell (ennic a sztJI6 su.mra, hj,zcn a szabad
j,kolldllszlls lehel6s~ge tanalm.ban csak. fgy bizloshhal6. Az
d( (clWt hos.szd.
(tsrv~DY(CrvCZC(
pariamcn(
T6n~nc lminck cl~ kcrUl~s~nek
~rzcm
CZt • lanfcskouSl, mcly a k6zoktatfsi
pillanal'ban m41r az iskola nyilb4t v411alta fcl a
ktsz(Ss. hclybcn szabUyozoti egy(Jumunk.41kodbra . Ha egy pillanltig scm fc lcjtjUk cl
kik~n
indullllk cl egytln a fcnntan6k, szOI6k" di4kok ts pedag6gusok, biztos vagyok bennc, hogy egytlu jU(unk eiaz Ii( v~g~re is.
Dr. Mikecz Paine
TARSADALMI BEILLESZKEDES Hall6 iskolaba jarok
2 eve jarok hall6 iskolaba, most vegzem eJ az otodiket. Amikor ide\<eroitem, akkor minden furcsa volt, senkit nem ismertem, 5 mindenki hallett. Az6ta mar baratkozom a Ilmyokkal, a fiUkkal kevesbe, mert rossz tanul6k es verekednek, veszekednek. EI/lszor leneztek, most mar nem, mert megismertek engem. SzOnetben jatszom veJok. Sokkal tobbet tanulok, mint a nagyothall6ban, mert a gyerekek tobbet tudnak, miveJ hallanak. Azert is tanulok sokat, mert olyan akarok lenni, mint a hall6k, nem akarok lemaradni tOlok. Onolok, hogy Segll:enek nekem, annak nem onolok, hogy a tollbamondast gyorsan mondjak. Jobban erzem mag am hall6 gyerekek kozott, mert ertelmesen tudnak besz81ni, es nem erzem magam hallassenoltnek. A tanarok szigorUbbak, mint a nagyothallaban, es majdnem minden arim feJeltatnek . En is feJeJtem nehanyszor szaban. A teJevi bizonyltvlmyom csupa otos, csak a matek lett negyes. Szerintem az tN vagi bizonyltvlmyom is ilyen lesz. Egy bikszadi uti tanul6 (Bikszadi ut 61-63)
8
1964-ben egy sulyas kOzepfOlgyuliadas Streptomicin injekci6val valo kezelasB kovetkezteben lettem nagyothallo. Fogyatekossagamat Marta 6v6neni vette aszre. Nevennen sz6lltva nem reagaltam, f/sleg akkar, ha hattal alltam nski. Sz6It a szOleimnek as elkezdl5dOtt az arv0st61 arvosig jarkalas. Az arvosak BrtetienOI alltak a problema el6tt, ugyanis a hallojaratnak semmi baja nem volt. VegOI Budapesten, a Janos Korhazban dr.Gotze fl5arvos ur idegbenulast allapltott meg a Stcreptomicin injekcio mell8khatllsakent. 1967 ota rnindkl!t fOlemen hall6kaszOieket hasznalak. 1968-ban Batasz8i<en hallok kOzOtt kezdtem eI az altalanos iskalat. A hatvanas Bvek vegen az ilyen fagyatek055agban szenved/S gyermekeket specialis iskalaba iranyltottllk, mandvan hagy nem alljak meg a helyOket a hall ok kOzOtt. Nekem szerencsem volt. Az iskolaban 800 tanulo kOzOl en voltam egyedOI nagyothallo. TIIrsaimt61 megkaptam a magaml!t, en voltam a "soket Zsuzsi", sokat sZBnvedtem emiatt. Feln6tt feUei visszagondolva errs az idl5szakra , befelBfardulo, ugyanakkor makacs kislany voltam, as az "azert is megmutatom, hogy erek annyit mint ti" segitett abban, hagy egyes tantllrgyakban jabb legyek a tobbieknill . Nagyon sokat koszOnhetek also tagozatos tanaraimnak, kOIOnOSen Beres Sandornenak, aki a magyar nyelvet tanltotta. Olyan magas szinten oktatott, olyan szepen beszillt, olyan mag as kOveteimenyt aliitott fel, hogy a legjabbak kOzOtt lehettem. KOszOnet arte. Felso tagozatban ujabb problemak ell5tt alltam. Uj osztlllytllrsak, uj tanarok. Szoleim szoltak ugyan minden tanamak helyzetel'nr/SI, de hatllstalan maradt. Itt elkelt volna egy olyan ember, aki eimaragyazza mindenkinek a hallascsokkenessel jare gondokat. Nevezetesen azt, hogy nem kell fillni Wle, csupan szebben kell beszillni , az artikulaciOt, a termaszetes gesztusokat batran kell alkalmazni as nem kell elutaslt6nak lenni, ha tobbszor visszakerdeznek. A visszakerdezes nem tanarb055zantlls, hanem ut az adott terna biztonsagos megismeresehez. Erre a hallasserolt
9
gyereket is tel kellett velna kasZtteni : batran kerdezzen. fogadja eI fogyatekossilgilt olyan szintig. hogy szinte megszilnjOn . A B. osztillyt 4 .6 iltlaggal vegeztem eI as felvettek a biltaszeki gimnaziumba. Itt mar sokkal konnyebb helyzetem volt. Osztillyt8rsaim alkalmazkodtak hozzilm as en is hozzajuk. Masodik osztiIlyban egy hali6 lannyal So6s Evilval nagyon j6 baratok lettonk. 0 sokat segltett a tanulasban as j61 kiegasz1tettok egymilst. En rel!1 . II human bellilitottsilgu volt as remekul tudtunk egyUtt dolgozni. Eva sok hibamra felh(vta a figyelmemet. en hittem nski . as tudtam vaitoztatni. Nem minden osztillyt8rsam volt iIyen as visszagondolva a kozepiskoiara . itt is sok problemilm volt. Sajnos tanaraimr61 nines igazan j6 velemenyem - kulsO szakember SegitsegB nSikul - nem tudtllk aterezni helyzetemet. Erettsegi utan feIvettek Kecskemetre a Gepipari as Automatizalasi MOszaki F6iskolara. ahol az volt a legnagyobb gond. hogy letettem a hall6kaszuleket. mert szegyelltem magam. Sajnos Evat. baratn6met Budapestre vettek tel az Egaszsegugyi F6iskolara . Nagyon hianyzott. A Miskola befejezesB utan Szekszardra kerultem. a MOszergyilrgyban dolgoztam mint technol6gus. Nagyon nehazen fogadtak eI a munkatllrsaim. A hall6k9sZUleket ismllt hasznaltam. Annyiban kOnnyebb lett a heJyzetem. hogy az idllk foIyamiln fogyatekossagomat teljesen elfogadva. minden problema ela biltran odaallva. sikerult kisebbsegi erzasemet nullara esOkkentani. Ferjemnek. aki hall6. sokat koszonhetek. Telefonalni. hivatalokban intezkedni azellltt nem mertem. Megszoktam. hogy szuleim inteznek eI helyettem mindent. Ezt ferjemWI is eivartam. Tudatosan nem tetta. fokozatosan jutottam eI odaig. hogy a csaladdal kapcsolatos minden hivatalos Ugyet en intl!zek. ha kell telefonon. nincsenek gatlasaim. Osszes5egeben elmondhat6. hogy a nem tudatos integraci6 j61 sikerult az en esetemben. Ehhaz a serolt gyermek. a szulll. a tanarok megteleiO hozzMllasa kell . as egy kis szarencse. Mostanilban az a cSiom. hogy Tolna megy9ben is megalakuljon a "szul6k a Hallilsserolt G,oarmekekert" A1apltvany helyi szervezete.
Sukszard, 1993. 06.08. Simonne Varadi Zsuzsanna
10
© gyerekeknek © 9yerekeknek © gyerekeknek Mi a kolonbseg?
11
© gyerekeknek © gyerekeknek © gyerekeknek Osz van . Ki van a levelek kOzOtt?
((
eJ
0., .,,, •
12
© gyerekeknek © gyerekeknek © gyerekeknek
0
I~ €))
•
o
I -",
/f
~~
,
Vagd ki a kis kepeket. s rakj rendet a szobaban! Meseld el. hogy hal van a targyak helye!
~ .--~~
---
o
o
13
© gyerekeknek © gyerekeknek © gyerekeknek Melyik kep nem illik a ttlbbi kOze?
14
•
© gyerekeknek © gyerekeknek © gyerekeknek
•
15
1957-ben, hl!!h6napos koromban aQ'lhllrtyagyulladlls kovetkeztllben lettem nagyothall6. Szoleim tIlj8kozatianok voltek, mikent kell bllnni velem. Nem volt szakember, aki felkarolta volna a halillscsokkenessel jllr6 problennllkat, sagltette, tIlj8koztatta volna a szOl6ket. A tudatos baszl!d.halillsneveiesrdl sz6 sem lehetett. Szoleim es nagyszOleim a mag uk m6djlln foglalkoztak velem, halillscsokkenesem miatt nem is irattak be az 6vodllba. Annak idejen a generllci6k agy fedl!! Blatt I!!tek. A csaladom nagy, mindenkitdl tanultam valamit: volt, aki a mez6gazdasagban, volt, aki az iparban dolgozott es volt, aki az iskolaba jart. viszonylag sokoldalu volt a vilagr61 alkotott kepem. Az Illteillnos iskoillt kis falumban, BokOn kezdtem. Sajnos a tanaromt61 nem kaptam magfeleiO saglts~et, rgy hlltrllnyos helyzetbe keroltem a hall6 tIlrsaimmal szemben. KBt osztlllyt ~eztem itt eI es rokoni saglts~gel Budapestre keroltem a Nagyothall6k Altalanos Iskoilljaba, ahol e101rdl kezdtem az iskolai tanulmanyaimat. 1965-ben itt kaptam hall6keszOleket. A Nagyothall6k Aitalanos Iskolajaban kisebb volt a kovetelmeny, mint a hall6 iskoillban. A tanart jobban lehetett hall ani es a tananyaggal is lassabban haladtunk elOra. FejlCldesnek indultam. Az iskola nagyon zilrtkOrli volt, ritkan mehettOnk ki a varosba , korlatolt volt a mozgllsi lehetds~Onk . Budapestre kerolve mag kellett tanulnunk maskeppen viselkedni es bizonyos fokig onall6nak kellett lenni. A csaladomt61 tIlvol voltam, hianyoztak nagyon a szOleim. A nyolcadik osztllly ~zese utIln szakmunkaskepzObe keroltem hall6k kOze, ahol a magasabb kOvetelmenyeknek nem igazan tudtunk magfelelni . Nagyon sokat kellett tanulni ahhoz, hogy a hall6 tIlrsaim teljasen eifogadjanak es inkllbb nekonk kellett jobban alkalmazkodnunk a hall6 tIlrsainkhoz, mint' nekik a hallasseroltakhez. Nekem szerencsenn volt, hogy fogyat8kossagomat teljasen e1fogadva konnyebb volt a beillaszkedes. KOzepiskola ~zese utIln Szombathelyre keroltem mint aut6fenyez6- es mazol6. Itt nehezebb volt a beillaszkedes. A legnehezebb munkakat nekem adtllk es amikor belllttilk, hogy szakmai tudasom krval6, akkor fogadtak el teljasen. 19BO-ban magnOsOltenn, felas~em siket, Tolnara keroltenn. Az uj munkahelyemen agy nagyon j6, vidam, Dsszaszokott gardaba keroltem, shot teljasen e1fogadtak mar az e1s0 perct61 kezdve. Itt nagyon j61 9reztem magam. Sajnos jelenlag munkanl!!koli va9yok.
rgy
A ''SzoIc5k a hallasserolt gyermekekert" Alapltvany as Egyesolet nagy oromOmre felkarolja a hallasserolt gyermekeket. Fontosnak tartom, hogy mar pici gyermekkorban felismerjek a haliascsOkkenest,ezaltal minBi tobb haliassBr'Jlt gyermek normal iskolaba kerolhessen . Tolna, 1993.06.09 . Zslldllnyi ZoltBn
OTTHONIFOGLALKOzASOK AJANLAS A 4. EVOKBEN LEvO GYERMEKEK SZOLEINEK (folytatas) Folytaljuk ismertel~sl
az Ernsl Kiphard n~mel pszicholOgus konyve alapjan megkezdell a fejl5d~s fonlosabb gyakorlali a!lomasairOI.
VlzuALIS ESZLELES Foszinek egyeztetese Haszn~ljunk ehhez a j~l~khoz m~relben ~s alakban leljesen megegyeztl, de szinekben ktilonboz5 I~rgyakal (pI. kartonbOI kivagoll korok vagy n~gyzelek vagy kis miianyag kanalak, 1~lk~k vagy szalagok) . Minden fc5szinbc5llegyen k~l-k61 megegyezc5 slinG t~rgyunk (pI. kef piros kana!, kef k~k kana!, k~t ~rga kana! ~s k~1 zold kana!). KeverjOk elc5sziir ossze a I~rgyakal, majd rakjuk ki Okel p~rositva, vagy ak~r egym~sra. Kolben besZllljOnk: 'III a piros kan~1. Hoi a m~sik piros kana!? III van, ezt r~leszem' , sIb. Ezutan keverjOk ujra ossze a I~rgyakal , es biztassuk a gyermekel a kirak~sra .
Azonos hosszusagu targyak egyzetetese Ehhez a foglalkoZllshoz Mrom-Mrom kb. 10, 15 ~s 20 em hosszu~gu palci~ra vagy kartonesi1
17
at keppar rendezese Rakjunk ki ot, egymassal teljesen megegyez6 k~pp~rt. Keve~uk 6ket ossze, majd rakjuk ki 6ket szorosan egym~s mell~ vagy illr egymasra is. NevezzOk is meg a k~pekel. Ezut~ keverjOk 6ket ism6t ossze, majd biztassuk a gyermeket a miivelet megism~tl~s6re .
5 kocka egymasba helyezese Rakjunk egymasba 5 kock~t, egyiket a masik ut~, mikozben a muveletet is megnevezzOk (,Belerakom, ezt m~g nem rakom bele, ez jon', stb.). Amikor elk~szOltunk, keverjOk ismat Ossze, ~s most adjuk oda a gyermeknek, aki megism~tli a tev~kenys~gel.
5 forma egyeztetese Rajzoljunk egy kartonlapra 5 kOionboz6 mMani form~t (pI. kor, n~gyzet , hAromsz5g, csillag, ovAlis). SzinezzOk 6ket ki, vaJamenny~ azonos szinure. K~smsOk el ugyanezeket a mMani formfut m~gegyszer, ~s v~gjuk ki akel. A kiv~gott form~kat is szinezzOk ki egym~ssaJ megegyez6 szinre. Keverjuk ossze a kiv~gott form~kal. Majd helyezzOk 6ket egyenk6nt az alaplapon a megfelel6 form~ra. (,Hoi van ilyen? Ez nem az, ez sem . Itt van! R~teszem' stb.) Ezut~n keverjuk iissze ism~t a form~kat, ~s adjuk 6ket oda a gyermeknek, aki megism6tli az egyeztet6sl.
Onall6 tajekoz6das FigyeljOk meg a gyermeket, hogyan t~j~koz6dik a lak~son kivU! azokkal a k5zelebbi helyekkel kapcsolatban, ahov~ gyakrabban j~runk (pI. ABC, j~tsz6t~r, buszmegAll6, piac, 6voda, a nagymama hAza, stb.). Gondoljuk ~t, melyek azok a helyek, amelyeket gyakrabban I~togatunk meg a gyermekkel. Rajzoljuk 6ket Ie a gyermek jelenlateben kis ~rty~kra a helyszinen. Ha ez m~r megvan, vegyunk otthon ela az indul~s elatt egyet, adjuk a gyermek keZllbe , s MessOk meg vele, hogy most a vezet bennOnkel. Mondjuk el m~g otthon: 'Itt van a piac. Most elmegyunk a piacra. Mutasd meg, hoi van. Most te vezetsz engem.' Utkozben is meg~IIhatunk egyszer-egyszer, r~~zOnk a k~pre , 6s csod~lkoz6 arck~ejeZllssel pillantunk korOl: 'Hoi van?'
Ketfele targy valogatasa Vegyunk el6 j~t~kaut6kat ~s j~tek~IIatokat. KezdjOk 6ket k~t kU!5nb5z6 csoportba sZllMlogatni, majd folytassa a gyermek ugyanezt. A 4 ~ves gyermekt61 mar ez a feladatmegold~s is eiv~rhat6.
Ategy' es a 'ketto' megkiiliinbiiztetese. VegyOnk ela egy do bOll, melyben lego-kock~, gombok vagy egy~b kisebb targyak vannak. Rakjunk egyik ny~ott tenyerOnkbe feivaitva, elaszor egy, majd ezt let~ve k~t targyal. Majd biztassuk a gyermeket is utanzasra. TehAt amikor a tenyerOnkbe k~t targyat
18
-
!eszOnk, azt szere!nenk, hogy a gyermek is keno! vegyen ki, ha egy kerOi a kezOnkbe, a gyerek is csak egye! vegyen ki. Ehhez a telada!hoz nem kell, hogy a gyermek hasznAlja az 'egy' ill. 'kello' szavaka!, itt arr61 van sz6, hogy vizuAlisan differenciAlja az egye! a kello!ol.
Megtalal harom elrejtett targyat A telada! az, hogy a gyermek meg!alAljon hAr~m, elolle elrej!ell, szAmAra kedves !Argyat. Ugy rej!jOk el a tArgyaka! (pI. 3 baM!, 3 darab keksze!) , hogya gyermek kozben tigyelhessen bennOnket. Ezu!An megkerdezzOk, 'Hoi van a sO!i?', s bizta!juk, hogy keresse meg oke!.
Megtalalja a reszt az egeszben HArom pAr kepe! hasznAlunk. Az egyik kep mindig az egesze!, a mAsik annak egy reszle!e! AbrAzolja. PI. Biciklin 015 kislAny - biciklikerek; Alla!ok a baromtiudvaron - tyuk; jaleksarok -baba. A telada! a kepek pAros~Asa . Elobb mi rakjuk ki a keppAroka!, majd a gyereken a sor. Kozben beszeljGnk, nevezzOk meg a kepeke!.
Szetvagott kepek VAgjunk sze! hArom-negy kepeslapo! (Alla!kepek) szaMlytalanul kettele. KeverjOk iissze a daraboka!, majd illesszGk isme! ossze a kopeke!. Kozben beszeljOnk:'Ez a 16 teje. Hoi van a 16? III van, ide!eszem', sIb. Ezu!An keverjUk ossze ism a! a kepeke!, es rakassuk ki oke! a gyermekkel. Ford~olla
es A!dolgozta: CsAnyi Y. (Folyta!juk)
TABORozAs TAplOSZENTMARTONBAN J
Hoi volt, hoi nem volt, volt eqys",r eqy tal>or e. eqy j6
an keul6.0iitt, folytat6dott annak kiimyeken, uqymlnt heqyen e. viilqyiin, • I>lzony meg vI",n I., vegz6diitt nom a vflaevegen, hanem a kedve. emlc!kekl>en. Romek voltl C.ak .zuperlstlvuookl>an erdeme. (ml r6la. Megpr61>alom, nem teve.ztve ' ",m el51 a tenyeket oem. Mlndenek elcl'tt ket ozUlcl'drounknak .zeretnek e.uton I. kii.zOnetet mondanl a .zerveZ1> re.zletelre I. gondo..n flqyelll' munkajukert. " dpl6.zentmartonl Bala.ka Gal>or e. fele.ege, Farka. Marlann, minden kiivet megmo~sttak, hoqy
19
apr6eagalnk nyugoat kortilmenytk koziltt Ie klval6an ertzl1teeek magukat. A htlyeeg lekolajllnak "egleze" alaU. Kollar Igazgat6htlyttu. kozvtUtn .zervtzieevtl .:ullla.t keptunk a hal60zol>ava atalakrtott urmtkbtn .• akl kaland""abb hangulatUnak ertztt magat. az I.kola ktrtj6btn Vtm.tu ftl a .atrat - ktlldkepptn romantlku. kornyezetbtn. A taborozill trdO' .uoogott. a madarak ptdlg ..unnl ntm akar6 ""lvfttl6.Ukktl addk mtg az alapt6nu.t. r6th Jano. poIgarmt.ttr kozbtnjAni.avai " tabor Ingytnt ..n jllrhatott-ktlhttttt a falu mlndtn I6nyegte pontjlln. 5zemelyt • .Jtltnl6t6vt1 a dbor .16 h""gulatahoz I. nagymertekbtn hozzajllrult a polgarmt.ttr ur. A htly! Szooall. Otthonnak. elen L.ndval Gaborral. p.dlg azert tartozunk hala. ko.zilntttti. mert a h"16.zobal f.l.zer.le •• ktt ttl.Jt. mertekb.n dk boc.atottak a r.ndtlktzi.Unkrt. A falu v.ute.. e. Ugyt • • zervtWInk egy akarattal fogtak o•• ze. hogy az alaprtvany dboroz6 gy.r.k.1 .. mmlb.n nt .zenvtd.Jtntk hlanyt. mlndtn ptrGUk bllton'8gban ttlj6k. (A dbor tgy6bkent onkOlt06gt. volt. dt az Ugyt. kalkullocl6k r."II. e. minimall. o••zegtt .Jtltntttttk.) Mil. tOrtent awn a hettn7 (1993.Jul.28-aug.4.) Hoi I. k.zdJUk a mteele.t7 A gy.r.k.k mtgl.m.rk.dttk a tanya.1 6I.tttl: nezWnk tthenf.j6.t .• p.r.ze Ittunk fri ...n ftjt langyo. tt.Jtt. B••Udb. tl.gy.dtUnk a konyv.kb61 oly .161 I.m.rt l.g.le.z6 allatokkal. AIIsnd6an hegy.zWk a rulUnktt. ertbl kl.Jtl.nu ..k. nehogy .z6 er.Jt a haz .1.j6t - a .zerk.) A megtett 14 km-r61 termceuusen ceak a tUra utan lett fogalmunk. 5 hogy ezt 8 BalaekMk ezarazon mcgueztak, meg mlndlg nehezen tudom elhlnnll Az .gyfk d6lutBn hango. c.lllngtie. v.rt< f.1 az amugy beke. 6I.tu rapI6.zentmartont. ugyanl. a gyer.k.k.t korb. vfttt a falun .gy Igazl p6nllova. hlnt6. A ket p6nllovon e. c.lkaj8n p.dlg rezc5tngo giling-galangoit. Az "1Iat! elmeny.k tovabbgyUrUzttk a j8.zb.renyf allatk.rtb.n. ahol mlndannyfan nagyon "barat.8go.an" vf .. lktdtUnk. D. komoly dolgokr61 I. . . . . n .z61 Ellatogattunk TapI6.zeler•. ahol a Bla.kovfc. Muzeumban .gy kla ••zlclzaI6 kl.n.m••1 kurlara bukkantunk .• n.m gyd'ztUk kapkodnl a f.JUnk.t. Itt .gy Baraba. MlkI6 •. ott .gy Lotz Karoly-f••tmeny. amott bee.1 e. m.I ... nl porctlanok. nom b••zil .. a YI..zBzadb61 .zarmaz6.•zkfta korl f•.Jtd.lml .feb61 .Idk.rtilt hrr•• arany.zarva. galvanomaoolatar61. Az 6voda .gyfk nenl.Jt. akl m.II ••I.g gyakorlott agyagoz6 e. korongoz6. m.g.zerveztt a gy.r.k.k .zamara a kezUgy•••eg.t f.J •• zt6'-gyakorl6 agyagformaza.t. r.h.t06g•• e. r.ndkrvUl egy.dl "r.mtkmuv.k" .zUl.u.k. am.lytk Id6ve! k.menceb. k.rtilttk. kleg.ttttttk•••zUl6I kfv"no8gra a c.alSdI "drlat" re.zit alkotj8k az6ta a kortarokulturaban.
Jano.
20
...- - --
~
... SUtkereztUnk a napon. lu~lc;icoltunk a urm.il~an. tanr~attuk ".znl a ooemeUket. Jat.zottunk. vloul6dtUnk. a trtfame.urek felvaltva .zarakoztattAk a tl.ztclt nagyerdemut. E.Unkent pedlg tapa.ztalatooere-jcllegu ooevegeoek folytak. faradhatatlanul. Az I.kola konfoa. nenljclt I. ,unUn dlo.ergettUk. mert nem volt hrja a h8zJa. rzeknek. A hlt fej6re akkor tettUk fel a koronat. amlkor komoly er&edo~a ••al mlndenkl neklallt a ~ogrk.f6u.nek. Mlndannyfan megnyaltuk tez ujjunkat a remek~e .Ikeredett ~ogrk.gulya. utAn. a f6.zakao. volt az egyetlen. akl el6W1eg UI_te m89at harapnlval6 gulys'-'Z89gal az rzielgeU.oel. 34-en valtunk a tA~oroan •• menet kilwen meg 8-an meglatogattak mlnket. nem tudvan tUrt6ztctnl krvano.I.Sgukat. Sup volt. j6 volt. Megl. Igaz voltl Akl nem hl.zI. j8rjon utAnal Vagy nezzo meg a haml. ma""la ••al egysltalsn nom vaaolhat6. eredeU vldeo-felveulUnketl S6t. fekeun-feheren . ~etU~e .zedve. hltelt erdeml6en ~lzonyfthat6 a tA~or .Ikere. ugyanl. me9JclentUnk a re.t Megyel Hrrlap
e.
1993.J"1.7-;
.zSma~an.
lara.kent meg egy apr6 gondolat: .zerve""dlk a kilvetke"" tA~or. C.emY"Mzkl Judlt
Hallasserult gyerekek tabora Tiipi6szentmarton gy6gyit6 kornyezete
Hallasseralt gyerekek tilboroztak az elmult heten Tapibszentmartonban. A falusi kOmyezet. az itt tapasztalhat6 eJetm6d ember- es termeszetkoze/sege. a haziallatok mindennapi latvimya szinte onmagaban is gy6gyit6 eJm{myekben reszesltette az e/s6sorban varosokb61 trlezett gyerekeket - hangzott e/ a vasamapi tilborzaraskor .. Az egyhetes nyari esemenyt a Gy6gypedag6giai F6iskola kezdemenyezesere es szakmai segftsegeve/ ll!trejOtt ''Szalt5k a HallasserOlt Gyermekekert" A1apltllany minden esztend6ben mas he/yen szeevezi meg . Tavaly Domb6var adott otthont a talalkoz6nak. Az iden Tapi6szentmarton je/entkezett. Balaska Gabor es fe/esege azon 30D 52016 koza tertozik. akive! az alapltllany kurat6riuma rendszeresen tartja a kapcsolatot. mive/ nekik is seralt a gyermekok.
21
A hazaspar kozbenjilrilsara fe!ajanlotta segitseget a he!yi onkormanyzat es illtalanos iskola. de sokat tett az Ugyben a szociillis otthon is. A tabort egyebkent OnkOltseges alapon szerveztek. A husz gyerekbol es koze! ugyanennyi feln6ttb61 illl6 tabor szakmai tevSkenyseget Simon Hajnalka gy6gypedag6gus felugyelte. Erdeld6desunkre e!mondta. celjuk a hallils- es korai fejlesztes. ennek megfe!e!6en most 2-13 (Nes gyerekeket fogadtak. A programok is ezt szolgilltak. Nagy eimeny volt az eredeti falusi udvar. hisz sok apr6sag meg nem latott ei6ben tyUkot. kacsat vagy lovat. Itt megsimogathattllk az allatokat. frissen fejt tehentejet ihattak. p6nilovas hint6n kocsikaztak vegig a telepulesen . Csoda-e. hogy OsztOnOsen mondogattllk az allathangokat: csip-csip. hilp-l1ap. hu-l1u ... Csernyanszki Judit az alapftvilriy kurat6riumi tagja kOszOnetet mondott a szentmilrtoniak onzetlen segitsegeert s megemlitette. hogy a "SzUl6k a Hallasserult Gyermekekert" Alapftvilny szamit milsok tamogatasara is. Szamlaszamunk: TakarSkbank. MN8 219-98698 701 130408. (t6th)
• Me9vdlto~oH a "S~i:.I6k 1221. Bl.odapest
Leveleikel
0
ae. .. i..c
Q
~Jld.5t'1ot .. i:.tl
9ye .....ekekb' .... Alopftvd .. ), posla; "-{",e , ~ ~j d n"
... . 116.
tov6.bbiakbo t'l e ....e
0
dm .. e vd.";"-kl
• MeSvdllo zOH 02 Alopftv6t'\):' ko..o; fe~eut" ots lo~od 6 kozpoO'l'p"'ok dn~ . Az "'j d .." B ..doput VI!., Do ...;o.,ic~ .... 41 - 43. "C" epi:.lel 1/12.
• Meg"),dl 0:1: o..sz6g el,,,, l,o tlOko!szulek-okusztiklAs boltjo. A ...evo!s ..,h"el C,,'.· ..'" ",jJ.zel 0 Bp. VI. R'ivoi koz 1 -3. 52. 0 10 " "),ilo " o - 9 "'zletit, 01,01 '" k~sz,~l~k .. k ki,.,\laszldr.s6.bo ... , bedlllt.:bdbo... , sze .. vizelisibe.. i"
02
~ Ie sz lo!k ek
etkisztlisibll!" .'.11","11.:
,~
l,o Il6".! .... llek
.. e ... delkez.!:si .. e .
• €gyes~Ie tc:;."k ....eShl".;sf kapol! esy a"sliai S OlAthOlhplo"ba" 1994 . jt~1. ~4 30. k .... z611 lorl0"d6 ko"fe "el\ci6"a, ,,,elyel a holl6."5~ ".~lIek sz",lei"ek a k~lo ... boz" o"5z~...kI', ,,. n"'kOd" kdpvi5e l"i 5z6".6 "a ta "la ... ak . Vd",.k o z 0"9°1",1 rS besz~ I" ~ ..dekl"d6kell
22
• Megjele..... a -Melyk "hoa l~pjek 1· c:J."a, ~1I6sd .. iAlte.k~k k.tu.:;.lt pdlya..olaut6si ta..oc..od6 f,:;,~e.', ....e.ly .. .t.~le.le..e.... lartoJrNU:~a a ~1I6.5$~ .. ,:;,lle.k .~6.m6.ro. ok'I.06.lisa... v6.la • .vhat6 .~aktn6.kol, oz e.z£ke.' ok'0.6 ;"".t~"..J;~e.ke.l, vala .... '... 1 !le.9r.; a ~a..olQS~'6.si d" .....t. _g~zatal6.. a ~ak6ve.el~ ...~e.k is_rte.tisiv.el. M,6 .. 6. oszl6lyosok..ak is ap ... IjtJc.1 .:J...fo"m4c.i6io..k ue .. ;", a kiadv6. ...~ - sara- r.og~o ... d,6g6 ... 1 - 500 F,-.trt _9v6.s6ro1""t6 o.z al6bbi cr_ke.... : K ..asz ...o .. .ts fia Kft. La...ko... ~vbollja - 1061 a",daput, 5dke.Iy M. 1.0 . 8., vala.... i... t 250. La... szert6.. - 1039 B ..dape.t, 3 .. ~~ Ut . ... 58. IIV10.
• h
500.000 F.-os IGt...ogaI6. f",lkasz...616.6ro., _~""
"''''9~",d.tv~be...
...~"'...
k"vef45e ... ke.,,:;,1
'0". Az
A1aplt\lQ... ~I.O ... k 1992. ha,.modk
o.z Orsz6.gos Lo... odalo.... biz.os(fo.i F45igo.zgalcn6.gt6I, c:.sok e.zf A1apftvd...y ez' o.z ~szege.l od6-vevd k~u.:;.like.k vOsdrl6.s6ra
ue.'e.~ fe.lhasz...ol ... i.
• 1994 . ... ~a ..6,a .. Ie. ..vez az Cgy",.,:;,le.' l . A1aplt\lQ...~ ... ~6,i ,obo..' Lopi6.ze. ... ftnd. ...o ... ba... , a .ovalyi pi
.~e.,,:;,lt
lobo,
ur..~Iy"", .
V6,ojc.Jc a jotl", ... tkutske.tl
• Szeple. .... be., 1,6 ...apba ... 0 5z.:;.I&c.I .. b _gl,lvott vendlge.i voltak 5imo......i Vdrodi Zsl.Oua... """ l . ZS.tdl ... ~i 201M... , Ve.nd.tge.i... k 5zeksz6.rd..ol el'kezte.k, • beszomol.ak i... 'e.gl'dl'a... e.lf6lt6tt ..kola;
lve~rdI , be.~le5zk",dlsi
...el,lz.lge.irdl.
A 5z.:;.ltskl&.b k6vc.tku45 _9l,fvottja okt6b""
~""Pba ...
Dr. Mik",cz P6.I...t. f(Jla..oc..os volt, a
Mavel6dl.i i. K6 zokfaf6.si Mi... isz'.t..;.., .... klp"..eletlbe. .... Nove .... be .. b"'... 10...6.....45 vol' a 5zi.41tskll.Ob vend.tge., oki
QZ
i... ' egr6.l,
HoIl6s~
Gab,ic.lla
oklo'o• • 0"0'" ,z",,,zett tapa.zta1oloit
O5zlotto _g a ,eutvc.vdkkel. A
p ... 1.06..;
sz,:;,ltskh.. bon
;"tlz~ ... ye.kbe ...
Ie.v.etftuf'll! ke,,:;,I,
eg~
videof;....,
_Iy a
f(Jv6rosi
i.
vKf&i
foly6 i...legr6.l1 ok'at6s- ne.VitI4;., ...... Iatta be. A vefftl.,,,, tnII!9I,Ivh,Jc. a fil_ ...
sze ..e.pl(J 9~e.,,_kek sziAle.it is pe.dog6glA.oit. • A ""'9l:'a .. lA.N€SCO Bizotf!l:6.g l.
Do
Bd..czi c....%lov ~6gype.da.g6giai "[Ot\6.rk4;pz(J
F(Jdkola sze..ve.zislbe ... 1993. 0l.Og"'5%1",. 30- 161 .ze.ple .... be. .. 2- ig sze. .... i...6.. i"'mot 'a"'ottak. A timo, A
QZ
;.,tegr&:.i6 _9ko ...... yft~se. o.z 61.016...05 iskol6.kba... .
sze .... it.6."il.Olt\O...
QZ
lA.N€SCO .zOJnot: orsz6g6b"" kidolgozott project
ke ..iAlf
feldolgoz6.sro., _Iy ...e.k dip QZ . .k"'6.k i. a .a..t.rok sz6.m6.ra e.9Y my"" kof.szle.c:.son-og kidol9ozdsa, atnll!l~e.1 ugtte. ... ; I",d...ak a .okfile. la...",ldsl ig~ ...ye.k .pc.ci6.1 .. kic.le9fted.be ... QZ 6.I,ald...os iskol6kba....
A dmlapon a
'~1l;s
a ba11600friiltek pedag6glAjIllie" C. Iszuk.: Ca4nyt Yvorm.el
6J ~t JAthat6. McgvtIs4rolbat6 • _kola~tbolljolban.
BoIrczI Guszt4v Gy{igypedag6gjal TanArlrq>z6
C!m, IIp. VII. &thk.n GlIbor t.tr 2 .
23
~
.J)
v
-'"
E ~
>-
v
Cl
~
,~
== -v
'"'"
-
-~'"
to 1: CD (,)
-ro VcO ro .c 0. ..>-ro..ro c"tJ . ..x: -('0 :J :J
aN(tJN''c..~.~
,CJ)-NV «..- (!) .Q
"tJ ro
Qi u.
_0 ~
'-
0 N Q)
<J)
.c
u::
_.
I~ ~
; ~
(f 0
~
4 ~
I
)/
•
)
