T-A R T A LOM. ~~ -, :---~nmnmzstoum_nnt~uiok -SZAKSZERmfll:- nvligrsmtsz-s_mcsorortjm~ l!)vmtns w Jn IX. EVFOLYAM 1: 20. OLDAL

t

~~ -, :---~nmnmzstoum_nnt~UiOK -SZAKSZERmfll:- nvliGrsmtsz-s_mcsoroRTJm~

R T A LOM

T-A

*'

l!)vmtns w Jn

Takó· József dr.:· GyógyszeréSzetünik előtt álló fela
-- -

-- -

-

----- -

-

-

-

l 2_

.4 6 7

A.nila.l József dr.. -é&_ Végh Antal dr.:_ Kvaterher amn1óniumvegyüleWk. -_-győgy-szereinik között-: ..:..._

·g

-

úJ gyógyszCriár J'n.otáii:

- _,.... 13 R,ecept_qrai t_Qvábbképzés .15 Ma.rkoyics Duzái:i: Az. _I. osztály kationj~- ·egyszerű ésgyOrs azonosítása, .:_ ;__ -·- _____,. - ; - ______..,_ '·16 ~sipke_ Zolt~Q

-,m:._:-

-· Gyógyszerésztectmil:tusok- rovata:

Laooratóriuln

:.A -GYógySZervizsgáló

munkaközössége:

Gyógysze-r.ésilj_ tech'nQi()g[ai'-tD-unká1átok elvégzése receptu-rai ér;; laiborációs: · ~un1táhan ·----' - · - ---=- - · 17-

A -gyaJi,orló __ ~ó:gyszel-ész niűhdYébői: Székely Sándor: Gyf>gy~~- vagy_ inkompatibilitás Forgács ,Béla "dr.: Acidum- boricum- és natrium bol'-ÍCuril. helye;s _elkészüése glicerinnel és .:alkohollal-. =- ~ "-- -- _ .OKI: A jódtinkturra+sooiiciljav . .-cc .~ .,Szilágyi Lajos: Az"Ung. sulf'u.T. ·P.h: Hg. IV. !készítéséről Nómedy Iinte hpzzászólása . Forgács B'éb--di:_: ·A Syrupus ferri· jod~ti kikristályoSodá~ának olre és mega!redályozása ifj. Téfessy Istvá~; S.ulfur szuszpenzio. 709-es gyógyszertár _válasza _;_ ..:.:.. -- -·· ----""--- __:_ ~ -

18 18 19 19 19 19 20

·- Könyvism~rtetés: -· ·;R_ A. D~bianszkaja:. OrvOO-gyógyszerészeti szótár Szakmai hiradó

-

-

-

-

2()

- · o

IX. EVFOLYAM

l. SZÁM

1:__20. OLDAL

_és_ 2._ iboritó oldal :

BUDAPEST, 1954. JANUÁRI

6vre 39.- ~t, példényo~kénti el_adási ár: 5.50 Ft 1'.

Megjelenik hav-onta_

-

'-

-

A-.GYÓGYSZERÉsz··

SZAKMAl HIRADÓ

y(j.~p·~~fb~lL~24J~S:~siiGüGYI DOLGOZÓK S:t;AKSZERVEZETE GYÓGYSZERll:SZ-SZAKCSOPORTJÁNAK HIVATALOS LAPJA

A DESZTILLÁLTVIZ-ELLÁTÁS

-_ Felelős szerkesz~ő: SzékelY Jenő

· Tartalomjegyzék "A Gyógyszerész" 1954-es évfolyamáról

fagyveszé· desztilláló környékét látja .el, . a- megye nyilvántartott desztilláló készülékei!. Igy el, hogy a ~esztillál~víz · fenüakadás nélkül eljut minden gyógyszerlárba. ·A G~og~· szervizsgáló L~boratór~um J?inden ballont megv1zsgal es __ e~látja- azokat ezüstlemezzel 1s. A GYűGYÁRU ERTEKESITÖ VÁLLALAT

- Ragett!y. János dr.: A répacukof és az 'abbóf elöállított ·

egyszerfí. szirup melasz- és

31 81

, ···/vT,,,"~:~Pl;:; -_·

Béla dr. fordítása) .. • ............ 103 . €:Jöatlása : Organotherápi<'!i k!?.szítmények gyártása a _Szovjetunióban.............. 6 M. · Obojmilkova: -'A szavjet Egészségügyi Minisztétium, Tudományos Tanácsa. (Láng Béla dr.- fordí~ · tása) .. : .....••....... •·· .... · · . •.. . . . . . . . . . . . . 70 Sfejskal és l. Novotny: . Néhány kenőcsalapanyag hatásosabb· konzerválásának lehetősége. (Fischer · Gvörgyné fordítása) ... ·........ • .• ' .. , ......... ,. IlO

Szász kálmfin besz{ÍrÍlolója: Gyógynövényfeldolgozó-ipar a -Szovjetunióhan .. ·• .. - .........-. •... ... . . . . . . . A. J. Szpirokova: A leningr'ád_i '77. sz. 'gyógyszertár

7

fordítá~a)

196

-rriunkájának tapasztalatai. (Láftg Béla dr.

G~ A:

Vajszman :- Joncserélők alkalmazá~a összetett

-gyOgyszerkészítmények , (galenikumok) vizsgálatáhan. (Kun. fer~nc fordítása) .•..•.. _............. _: Az.Ossz-Szövetségi Gyógyszerésztudományi Társaság mH~ödéséről. (Láng Béla dr. fordítáSa)· · ·....... ·. Bárány Szilárd: M. G. Flexnét provizor (Moszkva) megállapításai a hazlH viszonyokra vonatkoztatva .... Korányi Miklós dr.: Fol:yékony_gyógjtszerek adagolásáróL (Hozzászólá,s M. G. Flexner cikkéhez) ..•........ GYÓGYSZERÉSZET

.44 32

153 152

66·

el oa dasahoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 Takács M iháltJ: Szintétikus szuppozitórium- és kenőcs-

.

Lerrinste,in·· ;: •A" g~óg~~~;;és;~ti Íi·g·;r~~~i ~j~éi;te• é~

karamell-szennyezéséről

P..agettly -!á!,lOS dr.:. Hozzászólás NikolicS ·.Károly dr.

Tan:~apl~~~~~-;. A;· ;Eii~Í;i~~ · T~~~i · ·c~~~~~Ú~~

121

coilcentratum« készítése és recepturai a1kalrnazá~a 236 Tanay István dr.: Alkaloidasók, amidazofen és ieno~ barbiturátnátrium recepturai oldása a gyógyszeres szirupokban .. ., ........ : ..... ~.... .... • . . . . . . . . . . 85 Vámos Gyula: A vénykész!tö vezetőj~ .......... ·..... 13L VitéZ István dr.: Megjegyzések Agárdi dr.- cikkéhez ... - 27 Zalai Károly dr.: Gyógyszertárvizsgálatok. tapasztalat.ai 71 L.' Zathurecky: A kuzmicei bentonit gyógyszerészeti felhasználása ............................. 141, 161 Beszámoló Mozsonyi Sándor dr. elöadásáról ........... 179 - Az V. kiadású 'Magyar Gyógyszerkönyv el~ö hibajegyzéke 7 sz. 2. bor~tó KÉMIA Antal Józse(dr. és Végh Antal dr.: Kvaterner ammoniumvegyületek gyógyszereink között .. .-.. , . . . . . . . . . . 9 Bayer István dr.: Ioncserélő gyanták ..............•. !71 Bayer István dr.: Kénsavas a~ropin.- vagy atropiniumszulfát ..... ; .................... -..•.... :. . . . . 23 Benkő FerenC: Kromatográfia ............... ·~ .. 125, 145 -Mar~Ovics [!usán': ~~ I. osztály kationjainak egysZerű _es gyors azonosttasa.......... .. . . . . . . . . . . . . . . . . • 16 GYóGYNÖVÉNY- ÉS DROGISMERE~ Giovatinini Rt~dolf: Gyógynövény minösítés\ ....... ;.. 166 H almai J árws : A gyógynövénytermesztésröl. • . . . .. . . . . 113 _H.: Gyógynövényankét .................... :........ 57 Horváth r?énes dr.: .f\- gyógynövénytermelésbe, gyííjtésbe , . vonjak be a gyogy::.zereszeket ....•.•...• 7. s!. 4. borJto Király Ilona dr.: Drogok diagnosztizálása .... : ....... -~ 177 Kovácsné Mészáros· Melani dr.f: Felhívás a mikro:-:zkópiá· . val f!)glalkoió kartársakl~oz.................... 157 .Varró A~ Béla: A gyógynövénytermesztésről........ 160

A aárdi Játws dr.: Magisztrális 1gyógyszerek _ellátása ~ -lejárati határidővel ......... ;······· .... · .... •···· 25 _ Dávid Agoston: Adatok a gyógyszeres porkeverékek · - nedvesedéséhez és elfolyósodásához .• · · . . . . • . . . . . -18 "-Éllő- István dr.: Rinológiai készítménycki-ől ...... · · · .. 188 Horvéíth Dezső·: Coffein- és Th~obromin-tabletta készítése alkaloida-bázisból ....... ·~·.; · · · · ........_........ 35 A GYóGYSZERÉSZET TÖRTÉNETE .Kedvessy Györg{! ilr. 'és Benedek Vera: _A vastartalmú szirupok szárazan)r_ag i.artalwána.k m~gh?tároz~sáról 4 ·Bencze József dr.: Kétszázesztendős patika .. -......... 190 Kiitfel Dezső dr.: A Sp1r. ae:thereus es TmcL valenanae Bölcs Béla .dr.: Sertürner Frigyes Vilmos ... ·.......... 221 aetherea éter-tartalmának kvantHativ rneghatározáMagister: Ana.-....._....... _..... ~····-·············~ 19i . · sáról .....·................... · ·. ~ · · · ~:.·~ .-~ · · •. · · · 28 Mago_ny-1mre: Adjunk nevet a táráknak ..... 9. sz. 4. borító" Kiittel Dezső dr.: Hozzászólás Nikolics Kámly dr. előNékám Lajosné: Üvegből késztilt -hazai patikaedények 33 adásához .. ~ .............. · · ·. · · · · · · · · · · · · · · · · 231 Pinczési László: Új szellemet a gyógyszertár kirakatába 31' Ligeti__ V i~!?~:_ Szemelyények a galenusi _lab_?_ratór~uru , · Rom Pál dr.: Studiosus Pharrnaciae .............. 2. és 22 munkaJabol ............... · · · · · · · · · · · · · · · ··· · ~ · 234 Rom P(íl dr.: Winkler-Lajos emléke:-.-.~.--.. ~-.: ......... 101 · Magay· _Ferenc dr.:' A, keményített zsírok ~!3 gyógyszeré-, Adjunk nevet a táráknak •....... ·.... ,· ..... 8. sz. 4. borító szi 0avakorlati alKalmazasuk. · ........... · · •. · · · · 90 HATÁSTAN MMister • A háromféle súly·.... ················ • • · · l 67· Na':ly Ervin dr.: Kedvessy György dr. »Kenőcsök elő- '· Fritz Gusztáv dr. és Bayer lst<..'án cfr.: Digitalis .... 183, 223 _ ~állítása külőnös tekintette! az V. Gyógyszf;rkönyvre<( . Kotsy József: A klorofill gyógyászati felha?ználása ... _ 112 cím ü előadásának ism%rfetése ......... -~ ......... 147 Nikolics Károly dr.: A rece.Pflira időszerű kérdései ..... 228 . KÖZEGÉSZSÉGTAN Ordsz 1ván: Szí1ikagél, rninl gyógyszertári- atlszorpciós. D4vid 1gost_(l!} :~ A levegő nedvésségtartalmának megés gyógyszeralapanyag ... --. ;,: ........ · ...: ..: . ·.. · · 107 hatarozasarol •••..•....•......-. . . . • . . . . . . . . . . • 130 P_estmegvei Gy. V. szakfelügyelomek munkakozossege: HozZászólás -·a gyóg-yszertári technológia alapvető J. Schmid: A:ktuális pirogénprobléma klinikán és- gyakorlatban. (Nagy József fordítása) ...•....•....•• 193 problémáihoz •············•·e··~······... ·........ _ 9-4

I

~;tván,-dr.:. Kérni~i ferÍötlenítüsze~ek ~rt ék~ é(~~~· 4~, ,,63

Jstván dr.: Az egészségiigyi felvilágosítás erkölcsi alapja ..... : ..........•..............•• ; .••. ·•.. 214

dr.: Az V. Gyógyszerkönyv margójára- .. !77 Egy szakfeliigyelöi előadás margójára.': .. 96 : Munkarnódszer iitadás- ... ---- .. · · · · · 35 : A Mixtura sedativa comoosita ... ~ .... 37. : Hőpalack alkalmazása
78 133 · .

Takács D"énés: Vita

,

.

egy ,

.·

4 borítO

Tana(/ Jsiván dr. és Lipta'y 'Tibor: ·-A »Solutio pepsini« , ·,, Fo-No~ recepturai ei készítése-.:;···· 11. sz. 3. b~nto ifi. Télessy [sft.•án :, Szul~mszuszpeElzto- .. -. ·:: --~ ...;.. _. 19 Thiringer Agnes ,es Kuttel Dezso dr.: A mtr1:1t-n.tnt káliumjedidos megkülönböztető rrakciójának módosítása ...... · · · . - · · · · · · • · · · · · • · · · · · · · · · · · · · · ·: f.i9 Vastagh Gábor: A jódtinktura +,Szalicil;av: · ·; ·; · · · · 19 Vastagh Gábor: Gyógyszertári ed~n)'e~ at:mgnalasa. · · 177 1Folf Laios: ·Jnfusum Ipecacuanhae• .... -.- · · ·-- · · ·.··:· 137 A Fo-NO szerkesztőbizo1.tsága: Válasz a P~stm_egy;~ Gv. V. szakfelügyelői munknközösségének az UJ ' F.· N.-sZel kapcsol~tos észrevé~e~:ir~.-: .... ·, .... ·; 217 A 709. Sz. Gyógyszer,tar munl5-akozossegenek eszrevelelei .................. · · · · · · · · · · · · · · · · · · • · · · · . 77 709. sz. Gyógyszertár munkaközö~ség; : A_z Gyógyszerkönyv tájékoztató ,g~o!_svtzsgala!a~,-: ·. · · · · ~ ·. · · 136 , 801. sz. Gyógyszertár vénykesz1to munkakozossege: Neg)1 nehezen elkészíthető gyógyszer · · · · · · • · ·-·· · · · · ·· · · 58 A Baranyá megyei gyógyszerészek k91lektíváj ának közJernénvei ....................... · · _. · ·. - · - · · · · · · 77 , Pest rnegyéi Gy. V. szakfe1ügye1öi~ek munk,aköz0ssége :. · Azonassági vizsgálatok a g
Y.

~ ~~ ,~est F~~~u~;eszN~~~!J~~~~~ .. ~-~~~~-~~~~~-s~~~ _: .. ~-z--~.~.1~

17 t

A Pest megyei gyógyszertárVezetői értekezleten felmerult , ,

problémák megvilágítása ............ 9. si. 2. bon to 97 -, HozzászólásÓk egy előadáshoz . ." · · · · · · · · · · · · · · · · • · · · · 1~3 orvos és a .gyógyszerést HozzászáJások az előa9,ó válaszához .. - · · · ·.- · · · · · ·' · · l t 8 MAV vénytömbök ............... , · · · · ·: · · · · · · · ·: · · . 78 1 készítése .... ...... 198 6. :sz. ?.. borító A 15%·os térítés helyett .......... - .. ··,··.'·.:········ 97 Szilágyi Lajos cikk-éhez 36 Üzemszervezési pályáza,t .....· .......-.... -. · ... - · · · · · · . 78 ForgácS Béla dr. k6z1e............. _. ................. 59, 79 . TOVAB!\KÉPZES. dc Hozzászólás \Vo1f Lajos dkkéh,ez 137 dr.: Válasz GalambosJános dr. cikkére ln~,' Csipke Zoltán dr.: Recepturai tov<1,bbképzés--- · · · .·. · · · 15 elkészíthető gyógyszerek. ·'. - - · · 96 Kerbol~ J!?rné! és; I-(_OtJobágyi Gyözo: Schulek professzor 1 .: A szagreakciókról-- ...... -- .... · 114 hev1z1 eloadasarol-. ~ ......... ---- · · · · · · · · ·/· · · · · Mixtura sedativa composita nagybani N. K.:· Előadás a gyógyszer könyvről-~~-:·····;···.··· 124 előitl!i!ásáról ...................•....... :....... 31 Schulek Elemér: Néhány szó az V. Magyar Gyogyszer~ 20 gyógyszertárak tapasztalatcsekönyvről .......•. ·...._.......· ... - - · · · - - · · · · · · · · · ..................•.................. 79, !34 Takó József dr.: Gyógysúrészetünk előtt -álló felai!.a~o!{ 61 Hozzászólás' Takács Dém's cikkéhez az 1954. évben' .........~... ····················· !l. sz. ·4: borító II. Katonaor~osi TudÜmáÍlyos É:rtekezlet. · · · · · · · · · · · l 'K<>
~:~~;~t~;:~tf:~\~;~~~~~~~fá~~t jelentősége

i

...

:: M. '

•

•

•

gy~gyszer elkészítés.~ körŰl. l.i. s~.·

'

•

l

-

•

úJlTAS Ragetfly J án os dr. és Dávid M. Ferenc : Gördülő székek. · alkalmazása a, táraasztaloknál----- · · · · · · · · · · · ··· · 92 '15 115 f:?,Y~n_i k~zde'?énye_zés (újításók) .. · · · ·: · · · · · · · · · · · · · · : A körzeti orvos és a gyógyszerész együtt- · Uj1tas1 hlrado ...... · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·- · · · · · · · · :~; 100 "c'c·.''. •'c. 0 rriűkid~·:;én~l< gyakorlati jelentősége, 5. sz. 3.- borítá". A Pest m_egyéi szakfelügyelők mun.kaközössége: Az UJJ~ Béla . A körzeti .orvos és a gyógysztrész tásokról ........ - - - - - · · · · · · · · · · · : · · · · · · · · · · · · · !50 A Gyógyszertári KözpOnt újítási Bizottságán_ak hozzá~ l~~; ,sfí"l:~~'·~~j;,~~~-' ;~~~;::r gyakorlati jeleptősege 6. sz. 2.: bor.ító ;;;; ·Pince-i· .faállvány-ek- ,tar-tósft>ása "'mesze- -· ··"· ·szólása »Az Ujításokról« ·c. cikkhez·.·.·.·:·-······· 15\ ... : . ............. ·.... --~. ~l. sz. 4 .. borít\') : Újabb 'hoz~ászólás a Mixt.ma sedativa SZOCIALISTA EGl'SZSl'GÜGYÉRT,MOZGALOM. . -eomposita. nagybani készHéséh~z- ................ 138., - Simon Gyula dr.; A Solutio jodi spirituasa Ph. H.- V. és Barabás GézÓné: ·A körzeti ofvos és gvógyszerész együtt· O. K. I. készítéséről ........................... -: I 35 működésének gyakorlati jelentősPge a falu szoci.ális' egészségügyének kialakulási!. ban : . ...... .- ......... 58 ·.Simon -Gyula dr.: Az V. Gyógyszerkönyv . margójára 157 .. Suehotnel Róbert: A Solutio jodi spirituasa készítéséről 170· Dvonz!?y Józ~·ef": A- körzeti orvos é:;;; a gyógysz~rész, . Székely Sándor: Gyógyszer· vagy inkompatibilitás.... 18 együt.tmííködésének gyakorlati jel~ntősége a falu , szociális egészségügyének kialakulásában ... --.- .•. · '27 .Szi!ág[Ji, ~ajos: Az Ung. sulfura t. Ph. Hg.. IV.· késú. teserol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Hoffmann Géza: I/99 váci gyógyszertár: ·dolgozóinak . felaiánlása ................... ,'..... 3. sz. 3. borító· Szilágyi Lajos: A Solutio arsenicalís Fowleri Ph. Hg. IV. ' · ln-'mláia ..................... :. . . . . . . . . . . . . . . . 36 Rédlger 'Béla dr.: »Salus áegrotr supreri1a 1ex esto 1<< 53 Szon1olányi Gy11la dr.: A desztillált Vlz-ellfl.tásról, a sziru~ A »Szocialista Egészségügyért«-mozgaloni rlső negyedévj szakaszának eredménye ... 5. sz. 2: borít.ó .. ' · ,pok ~ziíréséről,_ állványedények átszignálásáról, .á A »Szocialista Egészségügyért«~rnozgalom második ne~ decerrhum árukészlete helvességének ellenőrzéséről 158 gyedévi szakaszának- eredménye·.... ~.. ·. 8. sz. _2. h9ritó ·.sz.: Kalmopyrin rmJviS eJtadáSa ..• : . ..... 7. sz. 3. hurító 4

• • • • • • • • • ••

GYÖGYSZERESZTECHNIKUSOK ROVATA 'Jáger 1-o!Úiz.: Egy technikus levele ........ 8. sz. ·A. borító , 'Uyógyszervizsgáló, Laboratórium-Munkaközössége :. . Gyógyszerészi technológiai rnunkálatok elvégzése recepturai lahorációs munkában ................. ~ 17 Gyógyszervizsgáló laboratórium m~nkaközössége Buda~ pest: lmpleálás-: .. --• ..... ,. .. :. . . . . . . . . . . . . . . . . 39 GyógysZervizsgáló laboratórium munlwközössége Buda· . pes!:, Q-yógyszer~sz technológiai mlíveleték. Aprítás, pon las .......... , ................... '......... 60 Gyóg)rszer:vlzsgáló laboratór~um munkaközöS:~ége : ·Szitá~ l ás, rOstálás._.._.................•...... : ........ · 97 Gyóg~szervi~sg~ló laboratórium munkaköz/össég~: Azta_~ t as, preseles .......... _. ........... -~·...... 116 GyógySzer;riz?g_áJ?·laboratórium munkak~zössége' :-~lda~ tol< keszt t ese ................. '• - · • . . . . . . . . . . . . . 138 Gy:ógysz~rvizs~áló laboraMdum mun~aközöss~ge: -"A stenlezes .•.........................•..... ~ ...... 154 Gyógyszefvizsgáló laboratórium-munkakSJzössége: A ~e· .. verés·-.················~·; .............. ·•.. -... ~·179 Gyógy,sz~rvizsg~ló, _laboratórium munkaközössége ;.' Be~ parlas, leparias ............. . !97 Gyógyszefvizsgáló 'laboratórium munkaközössége: Szá~ ·.rftás ................ '.... ·....... : .. _.•........ 1 •• 240 Technikusaink kiképzése .... ; .. ·.. .- .... ·:· .. ·: ... ', .... ;.. 52 P.est rneg~rei Gy. V. - szakfelügyelőinek munkaközössége : · Technikusképzéslink problémái.................. 80 Á budapesti gyógYszerészt~~lmi~us 'tanfolYam Yi~sg4i 155 4

c ... :

•

•••

••••••••••••

•

'

SZAKMAI KOZLEMENYEK

A Komárom megYei Gy. V. gyógys:Zervi:z;sgáló laboratórium ....•.............•............ 8. sz. 3. borító A Lenin körút legforgalmasabb pontján .... 2. sz. 3. borító Levél Bulgáriából-. .. .. . .. .. . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . .. 100 A Magyar Rádió ........... : .. :.................... 57 A megyei vállalatok.. . . . . . .. . .. . .. . . . .. . . J.. sz. 2. börító A nagyüzemi gyógyszertár.. . . . .. . . . . . .. . . . . . . . .. . . . 20 A nagygyűlés után ....................... 12. sz. 4. borító A nyíregyházai gyógyszertárvezetői értekezlet l. sz. 4. borító Országos szakfelügyelői értekezlet. ................... 218 Pályánk és munkánk- .......... ,................... 98 Pálvázati felhívás thiamieid tabletta felhasználá-sára ..... : . ........... : . ........... 10. sz. 2. borító Szabolcs megyei gyógyszertárvezetői értekezlet l. sz. 3. b_orító Szakelőadói és raktárvezetői érteke*t . . . . . l. sz. 2. borító A szaklapok hivatásáról ....................... : . . . . 200 Szolnok megyei Gy. V. III. negyedévi gyógyszertár- · vezetői értekezlete ........ ; . ; .... ·. . . . 2. sz. 2. borító A szombathelyi galenusi laboratórium.. . . . . . . . . . . . . . . 100 Testvéri iizenet Korcából a Budapesti Gy. V. címére - l f. sz. 3. borító P;-. Tolrla rnegyei Gy. V. értekezlete: ....... 5. sz. 3. borító -Qj gyógyszertár Inotán ....... : . ............ ·........ 13 Uj gyógyszertár nyíl t meg. . . • .. . .. . . .. . . . . . . .. . .. .. 99 A- Vas megyei Gy. V. gyógy!'zerviZsgáló laboratóriuma 99 Vásárosnaményi gyógyszertár . . . . . . . . . . . . . . . . • • . . . . . 14 Veszprém megyei Gy. V..... . . . . . . . . . . . . . l. sz. 4. borító Szakmai hiradó l. sz. 20, old. ~ 2~ szám 40. old. -5. sz. 97·99, old. - 6. sz. 3, 4. lioriló, 140. - 7. sz . 3, 4. boritó. - 8. sz. 3, 4. boritó. - 9. sz. 3, 4. borító, 200. - 10. sz. 3, 4. borító. - ll. sz. 4. borító.- 12. sz. , 4. borító.

KONYY.ISMERTETEs lAda Pharinaceutiéa Hungarica: l. és 2. sz. 3. sz. 4. borító E. V. Alel?szejevszkij, R. K. Golc és A. P. Muszakin: Mennyiségi elemzés. (Ismerteti Láng Béla dr.) .... 140 Láng Béla dr.: Orvos-gyógyszerészeti szótár (Dubjansz· . kaja-Armaudv-Tudorov-Sztojanov) .. ·........ 20 Láng· Béla dr.: Hunfalvi Géza »A gyógyszeranyagok éltartása és felhasználhatóságuk határideje« címíí brosúra ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 N. A. Preobrazsnszkij és. E. J. Genkij: Sierves _gyógy, szeranyagok kémiája. (Láng Béla dr. ismc>rtetése} 139 Bogcha Novák Zoltán: Végh Antal és .'\1ozsonyi Sándor }}V. Gyógyszerkönyvünk alapelvei és általános tudni- . , valók:< círnü brosúra ismertetése ................. 2.38 Az új bolgár gyógyszerkönyv a gyakorlatban. (Kivonat külföldi · sajtóhó!) .............................. 119 Gyógyszerészkáderek tQvilbbképzéséért. (Kivonat külföldi sajtóból): ...........-. .................... !20

.4lmer Elemér: Az .áprilisi szerkesztő.öiioúság anyagá. ból ..... -......................•... ·, 6. sz-. 4. borító Andor János: A Veszprém megyei Gy. V.... : ....... 120 CZeglédy Béla: M.i is megteszünk mindent. - - 6. sz. 4. borító Galácz Lajos dr.: A hévízi. értékezlet után ............ 140 Horváth Dénes'dr.: Kedvessy·Oocens.győri előadása.... 39 Kovács· Ldszló dr.: Az V. Országos Szakfelügyelői Édekezlet ........... : .. , ................ : ......•.. 88 N.: ASzabolcs·Szatrnár megyei Gy. V. . ... 6.. sz .. 3: borító N.: 'Formulae NormaleS ~ .. , ..... -··, · .. · · · ·-:-...... 57 (sz) : Ahogyari ·j-árj uk az országot .... ~ ; ·.. ~ 9. sz. 3:: borító SZAKSZERVEZETI KÖZLEMÉNYEK' (sz)·: Üzemszerveiési pályázat.·.... ,.. -·.·-·--- ....... 100 Tankó. Lajos: Vezérfonal szakelőadók részére 8. sz. 3. borító B. A.: A béké~megyei Gyógyszerész Szakcsopor-t 6. sz. 3. bori tó . Varga Dezső:· Ai 1954-, évi_ gyógyszerellátás.unhó}'-... 20 Kádár Tibor dr.: Az 1954. évi kollektív szerződésről 41 BeszámOltunk már róla ......... ~- - - -- - l. sz.· 3-. borító " Meisels Irén: Gárdonyi üdülés ............ ·. 8 ..sz. 4. borító BékéscSaba, Központi G;yógyszeí-tára - ·------ ....... -... 14 Somogyi Géza: A Gyógyszerész Szakcsoport megalakulása A-., Budapesti Gy. V. galeny_si laboratóriuma . 2. sz. 3. borító .~ékés mrgyében............................... 99 · -_ . · :· . 10. sz. 2. borító Szen!miklósi Pál: A Budapesti Bizottság és a gyógyA Budapesti Gy. V. gyógyszervizsgáló laboratóriuma.. 40 szertári dolgozók-.............................. 65 Csehszlovákiai vendégeink . · ·. · · · · · · · · · · • · 8. sz. 3 borító Beszámoló a Gyógyszerész Szakcsoport Nagygyűlésérül 201 A debreteni gyógyszervizsgáló laboratórium 6, sz. 3. borító A Budapesti Gy. V. bölcsődéje ............ 8. sz. 4. borító A desztilláltvíz-ellátás ............. - ..... _,k;>z.. 2_. borító A Budapesti Gy. V. Szakszervezeti Bizottsága ....... 200 A Gyógyáruértékesítő Vállalat .... --- .. - .. 1. sz. 2. borító A budapestiek versenyhíradój a ............ !O. sz. 3. borító A gyógyszerellátás hálózata ...... -- ·.-- .. 2. sz. 4. borító DöntE's az üzemszervezéSi pályázatokról- ..._........._ 220 A gyógyszerh~llrnozás ellen ................ 10. sz. 2. borító A Gyógyszerész Nagygyíílés elé ............. ,c, . . . . . . . 181, .A II: szái)lú_ gyógyszerszeba -. .... -, · ·-· -.·-.7~_ ~z,_ 4. __ borító A Gyógyszerész Szakcsoport októberi Nagygyűlésének · A »Gyógyszer~szoba« ............. ~.· ... -......... : .... 39· tudománvos tervezete .......................... 165 Gyógyszervizsgáló laboratóriumok ......... l. sz. 3. borító. A Gyógyszerész Szakcsoport .........·.... 10. sz. 4. borító Gyógyszertári keskenyfilm ......... -.. -~ _11.,-sz. 3.· borítP A. Győr-Sopronmeg)reiGyógyszerészSzakcsoport IO. sz. 4. bor. A gyógyszertárak premizálásának kérdése- . • . . . . . . . . . i Heves rnegyei Gy. V. munkaverseny híradója 10. sz. 3. borító A Győr-Sopron megyci Gy. V. augusztusi értekez. ~ Kitüntetett gyógyszertári dolgozók . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 , lete ..~ ................ • ......... , ... IO;<sz. 3. borító- Kitüntetés .........•.................. ·............ 233 Hajdú-Eihar meg)rei Gy. V...... -- ...... -6: sz.' 3. borító MegválaSztották szakszervezetünk Budapesti BizottI-f~~9m ~Uflap~~tj gy9gyszertár ..._....... ·. _1,. sz._ 2. b<;>rít_ó ságát ...•...•... ·"· ...... : ...... ! • • • • 9. sz. 3. bori tó A Heves. megyei Gy. V. értekezlete.,. .... -.- 7. sz. 3. borító. Miniszteri dícséret és jutalom .........•............. 140 A H; u ba utcai kórházelláM osztály-.... ,- ... ~- sz .. 4. borító Munkaverseny értékelése ................. 8. sz. 3. borító Az influenza megbetegedések......................... 40 -A Nagygyíílés programja ........................... 182 Ké~égyházai gyógySzettár ....., ............ l. sz. 3. borító Pest megyei Gy. V. munkaverseny híradója 2. sz. 2. borító .l). .K
op

III

..

KoWcs László dr.: 88, 114 · Kovácsné Mészáros Melanie dr· 157 Kun Ferenc: 44 .. Küttel Dezső dr.: 28 231 219 K~ittel IJ_ezsó dr. és fhieringer Agnes: 59 Lang Bela dr.: 20, 31, 70 81 103 139 140 196, 239 I. l. Levinstejn: 103 ' ' ' ·' ' 1 Ligeti Viktor:· 234 · · Liptai Tibor és Tanay Jstvá~ dr.: 1L sz. _3. borító Magay Ferenc dr.: 37, 90 Magister: 167, 191 lW.agory Imre: 9. sz. 4. borító Markovics Dusán;, 16 liAeisels Irén: 8. sz. 4. borító Merkli Lajos: 136 Molnár Jsiván dr.: 6 A. P. Mt~szakin, E. V. AlekszeJ·~szkiJ R K G ....................... •' ; Nagy Ervm dr.: 37, 147 160 ' . . ole: 140 Nagy József: 193 ' BETŰRENDES NEVMUTATó N ékám Lajosné : 33 N ikolics Károly dr.: 228 Agárdi János 'dr.:- 25 Nizsalovszky László: 108 159 , E. V. Alekszejeuszkij, R. K. Go/c A P. Muszakin: 140 Németh Béla dr.: 5. sz. 3: borító Aimer Elemér: 6. sz. 4. borltó ' · l. Novotny, J. Stejskal: 110 Andor János: 120 A. M. Obojmakova: 70 A'ntal József dr. és Végh Antal dr. :9 Orosz Iván: 106 Armaudv~Dubjanszkaja-Tudorov-Sztojanov · 20· P inczési László : 31 - Barabás Gézáné: 58 · · N. A. _Prec;mrazsnszkij, E. N. Genkii: 139 Bayer István dr.: 23, 171 177 Ragett/t J anos dr.: 66, 232 ,Ba_Yé! István dr. és Fritz' Gusztáv dr.: 183 223 . R~g~ttli János dr. és DáVid M. Ferenc: 92 Barany Szilárd: 153 ' Redcger Béla. dr.: 53, 115 · Bencze .l ózsef : 190 · Rom Pál dr.: 222, 101 · Bene4,ek Vera és K.edvessy György dr.: A Römef LqjoS: 5. sz. 3. borító Benko Ferenc: 125, 145 . Sártory Lajos: ll. sz. 4. borító _Bér Sándor : 96 . . J. Schmid: 193 ·. Bogcha N ooák Zoltán : 238 Schu!ek Elemér : 61 Bölcs Béla dr.: 221 Schuth János: 138 · T. ·I. Bulyenkov: 31 Simon Gyula dr.: 135, 157 Csejtéi Károly: 35, 36 37, 38 Somogyi Géza: gg Csipke. Zoltán dr.: 15 ' · Suchomel Róbert: 160 CzegZédiJ Béla: 6. sZ. 4: borító .Szász Kálmán : 7 · Dávid Agoston: ·48 130 · · Szilágyi Lajos: 19, 36 ·.DáVid M. Ferenc ~ Ragettly-János dr.: 92 Szentmiklósi Pál; 65 · · . D-porszky József : 27 · · Székely lenő : 55 . · QuJ;janszkaja-Armaudv-Tudorov-Sztojanov · 20 Székely Sándor : 18 -El/o István· dr.: 188 · Szomolányi Gyula dr.J 158 " __ Fischer Györgyné: 110 A. O. Szpirikova: 196 . _ · · M. G. Flexner-: 81 Sztojmwv-Dubjanszkaja-A-rmaudv-Tudorov · 20 Forgács Béla dr.: 18, 19 59 78 133 c. · Takács Dénes: ll. sz. 4. borító · Fr,ankl József: 79 ' ' ' Takács Mihály: 121 · ·Fritz Gusiláv dr. és Bayer István dr· 183, 223 T akó Józse[' dr.: 1 . Galambos J árws dr.: 177 .. Tanay l stván dr.: 85, 236 · Galácz Lajos dr.: 140 TanaY_ l st'l!án 'dr. és Liptai Tibor: l L sz. 3. 'borító Tibor: 199 Tanka LaJOS;_ 8. sz. 3. borító · cc,c.h' 1 Genkij és N. A. Preobrazsnszkij: 139 ifi. T élessy Jstván : 19 . Imre: 97 Thiringer Agnes és Küttel Dezső dr.: 59 . GioVannini-Rudolf: 166 Tudorov-Dubjanszkaja-Armaudv-Sztojanov · 20 R. K. (jolc~E: V. Alek'IZejovszkij-Muszakin: 140 G. A. Vajszman: 44 · Jfalmat Janos dr.: 113· · Varga Dezső : 24 , Hofman- Géza: 3. sz. 3. borító Varró A. Béla: 160 -_- rHorto!Já_gyi Győző és Kerbolt Kornél· 124 Vastagh Gábor: 19, 177 . Horváth Dezső: 35 · Vámos Gyula: 131 !forváth Dénes dr.: 39, 7. jléghAntaf dr. és Antal József dr.: 9 lhtez Istvan di.: 27; 46; '63, 214 ·. · !Volf Lajos: 137 .. · Zalai Károly dr.: 71 L. Zathurecky: 141, 161 A 709. sz. f!yógysz~rtár munkaközösség~ : -77 -136 --· s:~· sz. Gyogysz.ertar, vénykészítő munkaközdssége: 58- ' aranya . fr!Cgyet gyogyszerészek kollektívája: 77 . Bucjapestt .oy.; ~t. szakfelügyelői munkaközössége-: 233 Gyogyszerulzsgalo laboratórium rhunkaközössége. Budapes!: 17, 39, 60, 116, 138, 154, 179, !97, 240 . .. Pest megyet Gy. \. szahfelügyelőinek munkaközössege · 80 94 127, 150, 174 . . . . ' ' Gyógyszertár K{izpont újitási Bizottsáita . 'úsi "' Fo-No szerkesztőbizott~ága: 217 . · '

·'"·

......... .. .

97,

IsmeretterjesZtő

F. k.: ,,Müvelt Nép" Tudományos Kiadó igazgató.J'a 2 54 és · - 5795 :Athenaeum (F. v.:· Sóproni Béla)

,:JI,_-

.

. .

'

.

. f.

··-~

.·

·A.---·.G YO·.GY~SZE.RESZ ORVOS-EGJ';SZSlWDG)'l DÓLGOZÖK SZAKSZERVEZETE GYÖGYSZERf;SZ-SZAKCSOPORTJÁNAK HIVATA\ OS LAPJA . """ · F'elelős szerke~ztó :- Székely Jen5 Andriska József dr., Faragó Sándor, Kádár Tibor dr., Kedvessy György· dr., Király Szerkeszto11_iz0ttság: Üszló dr., ~Ún Fe"reuc, Ligeti Viktor,· Nógrádi Lászlóné, Végh Antal dr.

Ilona dr., Kovác' -

l . 1

L

Gy6gysze~észetiink előtt álló feladatok · Szacialista ·

áll~mll!1kbÍm ·a

A:z eddigi eredmények biztositják · á . kormány·

gyógyszerészet hi-.

patiisa döntően megváltozott a kapitalista államban

. '-. b'etÖltött sz~r~péve1 szemben, ahol_nem a hép egész-

' ségének- vé~eiJ;rie, illetve _li-elyreállítása a fpntos, ha. nem a vállitlkozók minél magasabb profitjának biztosítása.· Nálunk örökre értélmét'vesztette a·'k;öz: s~Jün forgó ·hasolllat: »drága, mint a patika.«- ... ·. ~: - . .. ~ - .. Hazánkban· gyógyszerészet egyre inkább b~tölti azt a nagyszerű feladatot, hogy pártunk politikájánák, körmányui)k prognúnmjának megfele. lően maradéktalanul megvalósítsa a dolgozók szé- . les ·tömegeinék maradéktalan· t. . ~ - gyógyszerellátásá . . Ita az új esztendő küszöbén megvizsgáljuk el~

a

végzett munkánkat, megállapíthatjuk, .. hogy a gyógyszerésZek, rhiként- az ·orvosok, komoly- hivatástudattal látták el munkájukat, és becSületesen, áldozatkészen helytálltak:. Külön elismerés illéti a {alusi gyógyszertárak egyedül dolgozó, éjjel~nappal l

l l

.,l ' '

i

, ·" őrhelyüköU álló g)rógy~Zerészéit . A . biztosítottak számának ~elent~s ·. emelkedésével együtt megnőtt . a. · gyógyszerforgalufi . is. GyÓgyszerészeink ·az adott . lehetőségeken · belül rierncsak kielégítették· a' hanem

nÖvekvő igén~ket,

még meg is javították a gyógyffilértárakban készült gy6gyszerek minőségét. Az ors2:á.gossá v:ált gyógyszertári. versenymozgalom," a továbbképzés iránti egyre nagyobb és ..rlnt min-

érdeklődés

az 1954; évben

elsősorban,

programmjából következő · további feladataink megoldását is: az .. új esztendőben a gyógyszerészek az orvoS?kkal .még szarOsabbari egyÜttműködve' gondoskodjanak területükön a ;zavartalan gyógy. szerellátásról. A tervezésben fokozottabban ügyele · jenek a lakosság igényeiből eredő reális szükségle~ . tek •kielégítésére, mert ezzel a saját területükön a kormány egészségügyi programmjanák egy:ik ieg. fontosabb feladatát hajtják végre. A gyógyszerészet irányításában is komoly celkitüzések állanak előttünk: Meg kell találnunk a gyógyszerelosztó háJózat legmegfelelőbb fórmáját, · feÍhaszflálva. a Sz{?vjetunió és a hépf 4emokráciáÍt .e téren Szerze_tt tápaszt~latait. Javí~anUnk- kell ·ci gyógyszertarolás, · száll!tás · lehetőségem. A . gyógy- .. szertári. fe!szerelést és a• gyógyszertárak helyiségeit korszerű szinvonalra· kell ~meini.·· Meg .kell gyorsí~ · taní a szacialista gyógyszeripar fejlödését. Gondoskodnunk kell kellő tartalékkészlet kialakításáról.

EJsősilrban. kell harcolnunk a gyógyszerészek jogos igényeinek kielégítéséért. Javítanunk kell a· lakás~iszonyaikon, meg kell vizsgámunk a bérezésekberi mutatkozó, a vidék.gyógyszerészeit

érintő kérdéseket..

főként

. · Az előttünk álló felad;;ttok. nagyok. Kitűzött céljaink egy részét azonban a dolgozó -nép, a : szerészek jó munkája révén•.m:..,g tudjuk valósítani.

gyógy~

·den dolgozó, Igyagyógyszerész számára.is a szocia-... Ehhez kérjük zyógysierész...munkatársainknak · és a gyógyszerelosztó hálózat minden dolgozójának lizrinis eszméinek megértés~, ennek eredriléUyekéht . tií.mogatását, s ehhez kívál"l.uri.k az -195Cesitendőre pedi~ a szocializ~tis építéSében _v3.ló .öntúdá.t~~ ~ész­ '<erőt, egészséget!· · \ · T akó József dr· yétele jelzi az idáig Vezető útc~.t.

\

. . Megjelent 2000 péld'tmyhan

1_

.i

--~-;-

_.. ,,-,_<·

A GYÓGYSZER.i3S.Z

"Stndtosil.s ,_

-

c __ ,_,

-

--·-

Pharmaciae~

Scheele ·tnu'nk~SSága és jelentősége--

Meyer, Graebe, Bauer és szerelett professzo- hidrogén megöli. Az -arzénnyomok kimutatása a runk, Winkler Lajos szerint Sche~le Károly Vilínos törvényszéki kémiában, mint ismeretes, a Marshminden idök legnagyobb kémikusa voltAkémia és a Gutzeit-próbával történik, tehát ezeknek is ininden ágában korszakalkotó felfedezéseket tett. a ScheeJe által felfedezett keletkezo arzénhidrogén. Graebe szerint a szerves kétnia tulajdonképpen Egy másjk vegyület, amely. már régóta isme. Sebeele fellépésével indul meg. Mielott munkássa' retes, a barnakő, ·-ezt abban az időben »Magnesia gáJ ismertetnénk, röviden vázoljuk életét és viszo- nigra<< néven_ ismerték, mer( magnézium-vegyületnyait , • nek tartották: A MnO,. ékes. példája amiak; hogy Sebeele 1742cben született Stralsundban. Szüa lángész mit hoz. ki abból. Először sósavval lei szegénységemiatt !5 éves korában gyógyszerész- reagáltatja, ·ekkor klórgáz fejlődik, áz azóta már jól ismert ·egyenlet s_zerinL Ma persze ezt már . gyakornok lesz, ahol csupa régi, elavult könyv áll tudjuk. Sebeele a fejlődő gázról az! írja, hogy. csak rendelkezésére. Ezeket lázas szeretettel for' gat ja és igyekszik tartalmukat elsajátítani. !765' annak szaga a királyvízre emlékeztető. Felfogja~ben Malmöben, majd Stockholmban dolgozik; víz felett, leírja sárgaszínét; tuliijdonságai közül megemlíti, hogy az a növényi.festékeketmaradanonnan Upsalába,. a régi egyetemi városba kerül és dóan elszínteleníti és ezek színűket többé sem ez döntő befolyást gyakorol életére. Ott megismer, kedík Gahn é» Bergmarin profe»»Zörokkal, akik · savak, sém lúgok hatására nem nyerik- vissza.__ felismerik benne a lángészle és egyengetik útját. Az új gáz hatására a cinóber szublimáttá alakul 1775-ben a csendes Köpingbe kerül és· itt dolgozik át, mindert féinet megtámad; még az aranyat is • mint _ gyakorló gyógyszerész l 786' ban bekövet- feloldja.• Apró állatok benne szörnyű kínok közölt pusztulnak el, a belehelyezett égő gyertyá elalszik. >kezet! haláláig. A stockholmiakadémia»sludiosus pharmaciae<' Az új gázt Sebeele ddlogisztált sósavnak ·tartja; nek nevezi Sebeele-t és 33 éves korában tagjává · csak később adja neki Davy a klór nevet. fogadja: Az. gkadémiakiadásában jelenik már meg A manganokloridból, amely _a barnakő és sósav· 1777-ben- korszakalkotó munkája, az oxigénről, _ reakciójakor keletkezik, Gahn előállítja :a fémes alevegőről és a tűzről. _· mangán!. Schee]enek barnakő vizsgálata tehát a ' _ Munkásságával a következokben szetvetlen klórgáz felfedezéséhez és közvetve-a mangán felés analitikai kémiai es szerves kémiai csoportosítás,__ fedezéséhez· is· vezetett. · ban foglalkozunk. ,Az anorganikus kémiában munA barnakj)vel dolgozva a fovábbiakban abban kássága különősen úttörő, felfedezéseit. Meyer és egy idegen ásvány! talált; a mai barilot, melyef ·-Kopp műveiból ismertetjük Sebeele már ismerte,· megvizsgált és kimutatta, hogy az már a szulfátok ·hogy a nátriumsók a lángot sárgára, a káliumsók nyomaival is fehér csapadékot ad (báriumszdlfát) .• pec)ig,lilára festik. A színképelemzés úttörői közé .Addig a szulfátok kimutatására a mészsókat tartozik. Leírja, hogyha a napsugara! üYegprizmáfa Chasználták, Sebeele felkdezését Bérgníann vezeti bocsátjuk,.az színelemeire bomlik, ha pedig sötét-, be az analitikába, aszulfátok kimutatására. Upsalai tartózkodása alatt (!TZI~! 773)_ a ben ezüstkloriddal bevont papirost teszünk a színképre, úgy az a lila résznél feketedikmeg legharnac barnakövet kénsavval foszforsavval és az általa .ral:>b: _Azárzenikumot (As20 3 ) előtte is régóta · felfedezett arzénsavval, relortában hevíti, miköz_... --.-ismerték, minl hírhedt niérget. Mit jelent azonban,, ben egy új, eddig nem ismert gázt kap. A kapott . ha. lángész veszi kézbe pl. az arzenikumnak a vizs: gázráf megállapítja, hogy abban az izzó .:Vás vakító gálatát _1775-ben S?létromsavval b~szárílja és így· szikrázás közben ég el, az ég5 .gyertya olyan fény- ' felfedezi az arzéns®af: (As"05).. Az_ arzenikumról nyel izzik, hogy alig lehetabba belenézni. A gyertya kimulatja,. hogy az savszerű- vegyület, feloldja híg · elégése után a gáztérbe beletesz egy egeret, azegér I~~fJ~; hozzátesz és a Ieváló zöld csa, -azonnal elpusztul. Scheele_ ezt azúj gázt »Feuer:. 1 A tudomány Sebeele · emlé~ lufi« (tüzes levegó} névvel jelöli meg. Az égésben ma is Scizee!e-fél~ zöldnek ei'!nek a gáznak j~lentőségé!Scheele múnkája alap-- · {CiíHAs03T' ján Lavoisier ismerifel ésazóiigén nevet adja neki. Az arzenitek ma is i:nint a Scheele- A tankönyvekben az oxigén felfedezése mégis Priestléy (1774) nevéhezfűződik.Jörgensen koppeti' féle reakci.ó ismeretes és"basználá!ös. (A Ph. Hg. UL Fowler-oldata rézgálic-oldattal _szépen adja hágai professzor tanulmányában kimutatja, hogy a Scheele_-félezöld csapadékot.) Ezt a zöld anyagat az oxigént valójában Sebeele fedezte fel, munkáját hosszú időkön á( festéknek használták, mérges a stockholmi akadémiához leközlésre bea_dta és volta miatt azonban festéknek már régóta nem csak két év múlva közölték le. Sebeele munkájában alkalmazzák, de' a növényvédőszer-iparban még· a >>tüzes levegő« az >>életet adó levegŐ« a »deflogisztált - _ ma iS használatos. levegő« az oxigént jelenti. (Az oxigént Priestley · · - .... _Az arzenikumot (As,O,) a továbbiakban kén- is deflogisztátt levegőnek nevezf és HgO, valamint . savval és einkkel reagáltatja és így felfedezi az Pb,O, hevítésével nyeri.) arzénhidrogént. Irásai alapján-Gehlenis megp_róbálA továbbiakban Sebeele a káliumnitrátót kozik az arzénhidrogén .előállításával, azonban relortában erősen hevíti és 'megiigyeli, hogy _a_ , · ]>evésbbéügyes kísérleteZő lévén, 1815-ben az arzén- . h!"vítés alatt abbótegy .gáz távozik el._ A gáz -

1

. sajátságait megvizsgálja és meglepetés~el 11lapftja _-. és visszamarad a fémmész. Pl. a foszfor! elégetve, · meg, hogy azonos a_ barnakő és. kénsav hevítésekor eltávozik abból a flbgiszton és visszamarad a fosz·fejlődő gázzal (a "füzes levegő«-vel), vagy ahogy formész (foszforpentoxid), A fémek redukcióját mi hívjuk, az oxigénneL Amit a kezébe vesz és úgy magyarázták : a szén tiszta flogiszton, amikor megvizsgál, abból új korszakalkotó felfedezés szü- a fémoxidat szénnel hevítik, felveszi a flogisztont l<etik. A sa!étrom hevítése után visszamaradó és fémmé · alakul. A flogiszton-elméletet addig anyagat (káliumnitrit) Jeiinti ecettel és amikor lehetett fl)J1ntartani, rníg az csak minöségi jellegíí abból vörös'b 0rna gőzök távoznak; ennek okát volt. A Lavoisier által bevezetett mérleggel a sem Bergmann, sem Gahn, az akkori nagyságok, kvantitatív viszonyok tisztázódnak, kiderül, hogyha megmagyarázni nem tudják Sebeele adja a magya- vasport a levegqn >tüzes levegő« (oxigén) mellett egy· vörösA leírt két gázon kívül ismeri már a nitragént barna gáz (nitrogéndioxid) is _fejlődik. _Felfogó is, melyet »romlott Ievegő«·nek, a szénsavat, edénynek marhahólyagot használ. Zsenialitását,' lnelyet »levegősav«-nak nevez. Az anorganikus vagy csodálatos ösztönét mutatja·az, hogy a nitro- kémiában még további korszakalkotó felfedezéseket géndioxid megkötésére a marhahólyagba oltott is tesz. A csontokat vizs~álva, kimutatja, hogy mészpépet helyez el. ösztönszerűen megérzi, hogy azokban foszforsav van. A csonthamut szénnel és a nitrogéndioxid savanhidrid, melyet mész nteg- kénsavval hevíti és így állítja élő egyszerűbb úton köt, viszont az oxigént nem. A kísérletezésben a foszfor!, melyet 1670-ben Brand már megtalált, azonban nem áll meg;· fantáziáját .a ··levegő is amikor a beszárított vizeletet hevítette. A faszfort izgatja. Gyógyszertári üvegnek az alját lerepesztí, üzemi előáiiításál Sebeele nyomán Wöhler oldja dugóval bedugja és_ víz fölöttelzárt térbe lenolaj at, meg, amikor is a kénsavval kezelt csonthamut kénmájat, nedves vasfo~gácsot, vasgálicot és .ká- szénnelés homokkal hevíti. A kovasavról kimutatja, 'Iíumkarbonátos pépet, friss vért stb. tesz.és meg- hogy az tűzben nem illó sav, korlásai azt elüvegeállapítja, hogy kétheti .ál!ás után. az elzárt levegő síthetö földnek tartották. Sebeele írja le először térfogata csökken. A visszamaradt ·gázban az álla-· hogy szilikátok feltárása legcélszerűbben alkaliáktok elpusztulnak, a gyertya pedig elalszik;. A vissza- kal való olvasztással történhet. Ismeri már a különbmaradt gázt (nitrbgen)>>römlottlevegő«-nekmondja. . séget a sósavban oldódó es nem oldódó kovasav KezdeHeges eszközeivel és berendezésével a levegő . között. !770-ben érdekes megfigyelést tesz: oxigéntartalmát ily módon. 18 és 27% közölt konyhasó-oldatot ólomoxiddal főz, a szűrletbe találja. Később; 178nan Cavendish megniért szénsavat vezet bele és megállapítja, hogy az eljárás ménnyiség'ű levegőben hidfogént éget el elektromos folyamán szóda képződik. Ezt a megfigyelést sz ikra segítségével és így állapítja meg, hogy abban 1787-ben Turner üzemi kivitelezésre kidolgozza és_ · 20,9% oxigén van. A levegöben az oxigén létezését szabadalmaztatja. a korán elhúnyf Mayow (1645.._:_1679)omár sejtette. A fehér- festékként régóta használt ólomféhér Mayow a salétrom hevítésekor kapott ugyan egy · keletkezését szakszerűen megmagyarázza és ezzel gázt, melynek sa j atságait mégmagyarázni nem o hozzájárul· annak egyszerű üzemi gyártásához. tudta. Erdekes .véletlen, hogy az életet adó oxigén E_zt Thenard !801-ben hajtja végre. A salétromsav kutatói, Mayow, Sebeele fiatalon halnak- meg, segítségével két anorganikus sava! a molibdén- és az égés elméletének valómagyarázatát adó Lavoisier . a wolframsava t fedezi fel. Sebeele a molibdén(1743-'1794) feje pedig 51 éves korában esik Ie a szulfidet, níelyet az ő idejében még grafitnak · hóhérbárd. alatt. · tartottak, salétromsavval reagáltatja és (1778,ban) · ' Nem lesz érdektelen né)lány szávai megemlé- megkapja abból a molibdénsavanhidridet Mo03 :l. kezni arról, hogy. -tulaj donképpen mLis az a flo- · 1781-ben a wolframsavas kalciumot ugyancsak giszton-elmilet,. ámely a kémia .történ~tében kb. salétromsavval .kezeli és mint · sárga csapadékot száz ével foglal ·et és fényes nevek. fartoznak megkapja abból a wolfrámsavanhiáridel, a W03 -t. hívei. közé:- PL Boyle, Stahl, Cavendish; .Priestley, Emlékére még ma is a wolframsavas _kalciumot Bergmann, Black, Marggraf, Scheéle. A flogiszton- Scheelitnek, a wolframsavas ólmot pedig Scheeleelmélel szefint az anyagok, amikor elégnek, meg- ólomércnek nevezik. könnyebbülnek, mert :belőlük flogisilon távo~ik A kalciumfluoridot kénsavval kezeli és meg-· e!. Minél. könnyebben és nagyobb lánggal ég el egy állapítja, hogy abból egy illó, az üveget megtámadó anyag, annál gazdagabb flogisztonban: Az éghető sav keletkezik. A 6 értékű _vasnak, a vass1;1vnak testekben a >>Terra pinguis« éghető .föld található, a létezését már sejti, melyet később Fremy igazolt ·· a flogiszton. A nem éghetőanyagokban,·pl. a kövek- be. A vas és mangán elválasztására leírja az ecetben, nincs flogisiton. A jólégő anyagok, pl; aszén, savas módszert. A szuJfidek kimLiüilására ma is 1)1ajdnem tiszt'! flogisztonból állanak Az égés, 'l használt eljárást is ő találja fel: ai alkálikus tűz, a flogiszion eltávozása az anyagból. Az el illélet nitroprusszidnátrium-oldat kénhidrogéntól, illetve szerint a fém a fémmészből{oxyd) és flogisztonból szulfidok nyomaitól bíborszíníí, majd ibolyaszÍllŰ . áll. A fétn _elégésekor ·el távozik- belőle. a Hogiszton !~z.

a

. AöYÓGYSZERBSZ

A

gok az ezüst cián-komplex vegyületeiveL _P;z aranyat dán-komplexéből azutáncinkkel csapJak Scheele· halála évében felfedezte az aranynak ki. Jparilag ma is ezzel. a Sch ee! e által felfedez~ t t káliumcinariid-oldatban való oldékonyságát. Ma · ciánkálium os eljárással oldják ki az ~aranyat ermár tudjuk, hogy eközben az arany egy ceiből. · Rom Pál dr. vegyértékkel . s~intelen, nagyon állandó ci á~­ ( Folytal juk.) kpmplexekké oldódik. Ezek a vegyületek analoHückel Walter !952. évi anorganikus kémi-

áj~ban ·(V.· kiadás, 596. lap) olvashatjuk, · hogy

Követke~ő kisérletünkhÖz az előbbihez hasönló A vas(I!)jodidos-oldathoz hasonlóan cukor és ohlal•ot készítettünk, dé tlZZal a kűlönbséggel, líógy citromsav nélkül készíteltünk vas(II)klorid-oldatot I% citronisa vat is oldolt unk. (Il." sz. oldat). (L sz. oldat). Az oldat vas(I!)klorid-tartalma Az .vas(I!)jodid-tartalmát 4,86%'nak. talál- (klorid alapján Volhard szerint meghatározvaJ tuk Az oldatot vízfürdőn ,bepárologtatva. sárgás' . 4,59% volt 100 fokon 3 órás szárítással meghatá·zöld-színű maradékot kaptunk A maradékban rozott szárazanyagtartalma 5,05% volt. A száraztalált jodid-tar!alom.alapján az előbbi,hez hasonlóan maradékban végzett kloridmegilatározás- alapján számított vas(I!)jodid-tartalom 97% volt, . tehát az ere.deti oldat számított vas(II)klorid-tartalmál nem sokkal kevesebb, mint az eredeti oldatban. 4,44%-nak találtuk. A szárításkor házisos vas(Ill)Egyszerű bepárolpgtatás hosszabb szárítás nélkül klorid keletkezett és véleményünk szerint hidrolízis tehát ném ókoz lényegeseb.b változást Az _oldat folytán kismennyiségíí sósav is, ami elpárolgott másik részletét bepárologtatva és 3 órán át 100 fo: és ez · okozza a két érték közölti különbséget kon szárítva L 3,34% és 2. 3,39% szárazanyagtarújab b vas(1I)klorid-oldathoz 0,1% citrom~· talmaLtaláltunk A szárazmaradékban megha táro' savat is adtunk (IL sz. oldat). Az oldat vas(!!)zott jodidtartalom alapján az ere.deti oldatra szá- klorid-tartalma Volhard szerint meghatározva mított vas(II)jodid-tar.talom a következő. voFt: 4,73% volt 100-fokon 3 órás szárítássalmegha táro' L 2,52%, 2. 2,62%. Súlyállandóságotmost sem kap: zott szárazanyagtartalma 5,.44% volt Maradék· tunk, holott .más vizsgálatkor kb. 0,20 g,osszáraz- ban meghatározott klorid-tartalom alapján a számaradék eselén 3 óráig tartó szárítás után a mara- mított vas(II)klorid-tartalmat 4,59% -nak találtuk dék már állandó súlyú. A szárításko.r a maradék klorid-tartalma tehát kisAz adatokból megállapítható, hogy a citrom- ruértékben ·csökkent A párhuzamos vizsgála tok sav igen jelentős mértékben gátoljaa szárazanyag- · során vas(II)jodidos-oldattal ellentétben egyező ban a vas(II)jodid oxidációját éS ezáltal a jód- eredményeket kaptunk. Az eredeti oldat .újabb részleteit liO fokon veszteséget Ezzel magyarázhatjuk az L. és. IL oldattaL. kapott eredmények köztL különbséget és 120 fokon ls szárítottuk 3 órán át Minthogy a szárítás során 3 óra u]:án sem volt Szár.-ítás hőfoka Szárazanyagtartalom %~ban súlyállandó a maradék,. a IL sz., ó_ldat ujabb . 5,44 100° 110° . 5 g-os részletét .bepárologtattuk és. a maradékot 5,37 120° 5,29. · ismét lOOfokon, de ugyanazt a maradékot hosszabb ideig szárítoftuk. A hőmérséklet növekedése tehát . nem okoz olyan mi_nt . Száraianya_gtartalom· a- óra után ··:·_·-~ ·4,,:06%ld t lényegi" · ·r t eltérést, k t t It ezt k Aa vas(II)jodi.dos"d' .-, -, • p a v_1zsga a a or ap asz a u ·. z ox! acw soran Szárazanyagt~rtalom· 5 óra· utan ..· -..-·2, 98"' 10 Szárazanyagtartalom 7 óra után ... ; 2,23%. a vas(I!)klorid házisos vas(!ll)kloriddá alakul, · · · · · ami jelentős súlynövekedéssel jár (4,73%. FeC1 2 + A maradék súlya tehát még 7órás.szárítás. O,I% citromsav= 4,83% 5,44%-ra növekedett). titán sém volt állandó; A maradék ·színe fémes Ez a szárazanyagtartalom magasabb hőmérsékleten fekete volt. Száiítás közben megfigyelhető vólt a kismértékben csökkent. · · -jódgőzok eltávozása. A szárazmaradék ·szabad Más kísérlettel a II. sz. oldat újabb részletét jódot is. tartalmazott. Vizes elegyében a jód lekÖ' bepárologtatva. 100 fokon 7 órán át .szárítottuk. tésére 2,3 ml 0,1 n nátriumtioszu!fát-oldat fogyott Az oldat szárázanyagtartalma 5,40% volt. Más kisérJettel megállapít~ttuk; hogy 100°·A vas(Il)klorid-tartalmú oldatok szárazany ag~ feletti hőmérsékleten a szárazmaradék oxidációja . tartalma tehát a számítOttnál nagyobb. l\1inthogy és ezzel kapcsolatosan a jódgőzök eltávozása foko- a szárazanyagtartalom nem az eredeti oldott zott. A IL sz.. oldat újab b részleteit két párhuzamos anyago! tartalmazza és annak százalékos értéke · vizsgálattal !OO.fókon, 110 fokon, ilL 120 fokon változó, nem célszerű a vas(ii)klorid-tartalmú szárított~k egységesen 3 órán· át szirup szárazanyagtartalmának vizsgálatát előírni. Az elmondottak álapján a vas(!I)kloridot tartalA. szárítás h5!oka Szárazanyagfu~l~1oPL%c~an ma:zó Sirtipus hypophosphorosus compositus száraz. 100° • 3,34 3,39 , o 2,o ·• anyagtartalma is eltér a számított értéktőL 110 2 34 2

t.

1

A vastartalmú szirnpok szárazanyagtartalmának meghatározásáról· · · (Közlemény·a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyó'gysze;része1i -Inféz;etéböL"Igazgató; MozsOnyi Sáiuiordr. egyeteini tanár) lrták:KEDVESSY GYORGY.dr. ésJÍENEDEK "VERA

Az V. gyógyszerkönyy a szárazanyagtartalom mítótt szárazanyagtartalma tehát 58, l%. Talált meghatározását sokkal több esetben irja elő, müll . értékek a következők : · a IV. gyógyszerkönyv. Igy nemcsak a hnktural( és. folyékony kivonatok vizsgálata során szerepel · _Sorszám· -l-Sűrűség l F~~~~~-ar-~ 'szárazanyagt8.rtalom %-ban ez az előírás, hanem.~ igen helyeseu -- a sz!ru- ·. ' ~%-ban p.ok szárazanyagtartalmát is meghatároztatja az . L· 51,88 2. 52,50 L • , 1,307 ·1 . 4,83 új gyógyszerkönyv. Ezesetben a· száratanyagtar, ]. 53,02 2l ,309 4,80 talmal főként a cukor teszi ki; tehát egyszerű . ]. 53,61 2. 53,82 3, . .1;310 . A,n módszerrel lehet ellenőrizni· a készítmény cukort ar · tama... l ·t · A három .vizsgálat mindegyik_e kü!ön-külőn, . .. -._ A szirupok szárazanyagtartafmának meghátá' gondosan élőállított készílményre. vonatkozik. . rozására az V. gyógyszerkönyv a következő !llód~ A készílésl;Iez felhasznált . cukor ne<)vessegszert írj& Ie: . · .. . · ". . tartalma (105 fokon állandó súlyig való száríiással · »Ha sűrűn folyó, illetőleg cukortartalmú anyag meghatározva) O, I% volt. Ez tehát nem adja a • szárazanyagtart.almát kívánjuk meghatározni, úgy · kérdés ·megoldását · ·a lemért készítményt megfelelő, kevés qldószerrel A vas(Il)jodid sz~repének tisztázására a követhígíljuk, hogy az oldat a mérőedényke alját egyen. kező kísérletet '-:égeztük: . . . · · . Az v. gyógyszerkönyv előírása szerilit vas(II)· letesen ellep je. Ugyis el járhatunk, hogy az ,üres szárítóedényben mérés előtt, sósavval é~· '-:ÍZZel jadid-oldatot készítünk· éuk9r és citromsav hqzzá-~imosott, majd kiizz1tott kb. 10 g tengeri homo- adása nélkül (L oldat).. Az oldat vas(Ill)jodid· · d" d t t r 1 · · v Ih d · kot, valamint kis üvégpálcát teszünk és azedény ··u·lyát 0,1_ mg· ·p· ontossággal, ezekk.el együtt ál_la_pít_ '_. tarta1ma..a JO 1 ·.ar. a ~m .a appn ar · szeS rint meghatározva· 4,9.4%, szárazanyagtartalma juk meg. A beszárítandó sűrű folyadékot a tenge;1 pedig: L 1,23, 2, 1,60% volt. Az oldatok szárazhomokra öntve Jemérjük, majd esetleg keves anyagtartalmának meghatározására kb. 5 g-ot vízzel hígítva a tengeri homokra öntve lernérj ük, mértünk Je,. aminek számított szárazanyagtartalma majd esetleg kevés vízzel_ J:!ígítva a kis űvegpálca. 0,25 g. A szárazanyagtartalom ·meghatározását segítségévei .a· homokkaLegyenletesen elkeverjük három .Órán át 100 fokos szárítással .végeztük Az. edény. tartalmát vízfürdőn keverget és közben A szánizanyagtartalombán a párhuzamos vizs-. beszárítjuk, majd. szárítószekrényben az . anya~ gála tok__igen elt_érők vo_ltak_és súlyállandóságot nein-. természetétől függően . I 00-.-I l O fokon állan do súlyig szárítjuk. A szárítóedényt kaiciumoxidos· kaptunk A térfogatos meghatározással kapott . · exszikkátorban hagyjuk kihűlni, majd a fedelével csaknem _5% he!yeh a szárazanyagtartalom ennek · é!zárf edény sú1yát O, r mg ponto~sággal megáll á- csak töredéke volt pítjUk<< , · A vas(ll)jodidra yonatkozó irodalmi leírások szerint (Schmidt's Lehrbuch der Pharm. Chem. értékeket kapunkc A gyógyszerkönyv szerkesztési !933.. 1·260.) a• vegyület oxidációjakor bázisos, kisérleti munka során ~gyes vastartalmú szirupok vasvegyület és jód kel~tkezik Nyilvánvaló, hogy . vizsgálatakor gondos munka ellenére is a számí- ·a vizes oldat szárazra párologtatásakor éS a niaraöék tottól minqig eltérő eredményt kaptunk ·· · . .· · hosszas szárításakor oxidáció folytán jód szabadult · Sirupus ferri jadali oxydulati. A szirup száraz- fel és ez a szárazmaradékból eltávozott. Ennek anyagtartalmának meghatározásakor a számított bizonyítására a kiszárított maradékot salétrom: · értéknél· mindig alacsonyabb szárazanyagtartalmat savval megsavanyított vízben feloldottuk és Volhard ·találtunk, még akkor is, ha a szirupot pontosan mj · szerint · meghatároztuk az oldatban a vas(II)magtink _állítottuk elő. A készitmények sűrűsége jodid-tartalmat. Az eredmények -- az ·eredeti és vas(ll.)jodid-tartalma egyező volt, a .száraz- oldatra vonatkoztatva- ·a következők : L 0,14%, anyagtartalomban azonban különbségek adódtak. 2. O, 15%. A szárazmaradék jodíd-tartalom alapján · Az V. gyógyszerkonyv előira ta szerint készített meghatározott vas(Il}jodid-tartalma tehát az ere. vas(IL)jodidos szirup 55% cukrot, 5% vas(IL)jodi: deti 4,94% helyett 0,14%, illetőleg 0,15% v.olt. .dot és 0;1% citromsava t tartalmaz. A szirup szá- A szárazanyag többi része "bázisos va~vegyü)et.

°

+

120°

1,45

1,62.

. Ezekből_ az adatokból Iátható;;högy a "vas( !I); . jodid-tartalmú oldat .szárazanyagtartalma nagy. mértékben függ a szárítás időtartamától és annáj< hőfokátóL A száritáskor súlyállandóság nem érhető el, tehát sem vizes oldatban, sem szirupban nem lehet előírni a szárazanyagtartalom meghatározását · Siru[Jt.isferfl·cfúciratioxi;diiliiif!Ckésú tineny szárazanyagtartalmának . vizsgálatakor.nem adódtakazelőbbihez hasonló nagy különbség~k Irodalmi ·leírás szeríni (Schmidt's Lehrbu.ch det Pharm . Chem, 1~33. )243.) a vas(J.l)klorid. o>;idációkor házisos vas(!I)kloriddá_ alakul;

úJ KANDIDATUSOK

A Magyar Tudományos Akadémia Minősífő Bizottsága most foglalközott a mi szakmánk területén eddig még el nem döntött kandidátusi kijelölésekkeL Tudományos munkáSságuk elismeréséül a gyógyszer~~eti tudományok kandidátuS~i: Flóderer István dr., Kedvessy György dr., Rózsa Pál dr. az egészségügy kiváló dolgozója és Vitéz István dr.- Most , említjük meg, hogy-kandidátusL-fOkozatukat még !952 októberében megkapták Clauder.Ottó dr. és Végh Antal-dr. mint a kémia tudományok, Rom Pát· dr. mint a mezögazdaság-i tudOmányók ka'ndidáfusaL

llifi-,.i~~

A GYŰGYSZERÉSZ

Organoterápiai készitmények gyártá~a a Szovjetunióban M O L,N A R IS T V A N dr. előadása a GJíógyszerész Szakcsoporban

••

A

. . !953 nyarán, a Szovjet,Magyar ·kölcsönös tisztítják s. a szerv a szervtisztító helyiségből tudományos és gazdasági segélyprogramm kereié- · · alumíniumtálcákra válogatVa azonnal mélyhűtőbe ben gyógyszeripari küldöttség ment ki három- kerül, ahol 40'-50 fokon végzett fagyasztásnak hónapos tanulmányútra a Szovjetunióba. A Szov- vetik alá alig 30 perccel az állat levágása után. jetunió és a népidemokráciák .kölcsönös segítsége Igy a proteinbontó fermentek nem fejthetik ki . tudományos és technikai téren hatalmas elönyök- káros hatásukat az igen kényes fehérjekarakterű · kel jár az abban részvevő államok számára. Atech- enzimekre és hormonokra sem. A csontkeménvre nikai fejlődés üteme az. ipari tapasztalatok kölcsö- fagyott szervek ra)dározásra ·és csomagolisra nös kicserélése következtében meggyorsul, ·sok; -!0-15 C fokra hűtött, állandó hőmérsékletű egyébként elkerülhetetlen költség, fán1dságos és hűtőterembe kerülnek. A feldolgozó üzemek ugyanidőrabló kutatómunka élmarad. . . "Igen nagy csak korszeríí hűtőberendezésekkel rendelkeznek. · · jelentőségíí számunkra az a tény, hogy magyar .· A szavjet inzulin gyártás módszereinek. és szakemberek a hata!JllaS, legkorszerííbb · iparral technikai berendezéseinek tanulmányozása hosz- . rendelkező Szavjetunió ipari eljárásait és. berendeszab b idqt igényelt. A központi kutaló!aboratózésejt, világhíríí ku!atóintézeteinek munkamód' rium Moszkvában ezen igen fontos készítmény szereit tanulmányozhatták. . .· . . .. gyártási · módszereiilek racionalizálásával, újabb A f. évi május hó 31-én a Szavjetunióba utazó protrahált hatású származékok előállításával évek küldöttség munkájának fontosságát fokozta; hogy · óta• rendszeresen foglalkozik. Ugyancsak .itt folygyógyszeriparunk részéről most először. utazott nak az ipari és gyógyászati célra szolgáló proteoli- • szakértői küldőttség.aSzovjetunióba, és a szerzett tikus enzimek gyári előállítására folytatott kísértapiisztalatok iránymutatóak a későbbi 'küldöt!- letek · . .. A szavjet üzemekbert előállított kiváló minő~ ·ségek számára is. A küldöttség 5 tagja közül3 gyógyszerészi oklevéllel is rendelkezett, az egyik ezek ségíí hipofízishormon készítményekkel kapcsolatközűl ( Natonek Mária) a moszkvai egyetemen ban ineg kell említeni e· készítl1),ényekstandardi. végezte tanulmányait. · A küldöttség munkáját zálására kidolgozott eredeti szavjet .módszereket, megkönnyítette, hogy mind az öt tag meg tudta amelyeket előadó a gyári biológiai laboratóriumok, · magát .értetni talnács igénybevétele nélkül orosz ban és a központi endokrinológiai kulató intézet, nyelven. ami a szavjet kartársakkal való érintke- ben (Moszkva)-tanulmártyozott. Az em]ítettJmtató, •. zést közvetlenné és igen szivélyessé tette. A küh intézet endokrin. eredetíí gyógyszerek és meg. döttség tagjai a gyl)gyszeripar különböző, speciális · betegedések · tanulmányozásával foglalkozik. Az ágávalfoglalkoztak, e)(íre meghatározott programm . intézettöbbosztályra tagozódik, kémiai, biológiai; alapján. E programmo! később a szavjet hatóságok fiziológiai és . klinikai• osztályokra, amelyekben előzékenysége és szivélyessége folytán ·még jelentő' gyógyszerkészítmények ' előállításával, kéll)iai és sen bővíteni is lehetett. Maga az előadó az állati biológiai vizsgálatával,' hatásmechanizmusáva-l és ' eredetíí gyógyszeripari alapanyagok gyííjtését és klinikai alkalmazásával· foglalkoznak. Itt kontrolurganoterápiás készítmények előállítását tanulmá- !álják időszakonkén.I a. forgalomban levő. endokrinyozta. A siervek gyűjtését és feldolgozását. a nológiai (organoterápiai) készítméüyek hatá.sossámoszkvai, leningrádi és ivanovói húskombiüátok- gát és egyéb fontos tulajdonságait is. A szavjet városrendezési programmokban kiban, a maszk vai endokrinológiai készitmények gyárában, a központi húsipari kutatólaboratórium magasló hely jut a parkok és. más dísznövények gyógyszerosztályán, végül ~z Egészségügyi Minisz' létesítésének Különösen nevezetes virágairól és térium ,endokrinológiai kntatóiutézetében végzik. parkjairól a világ legszebb városai közé. tartozó Az állati eredetű gyógyszeralapanyagok gyÍ.Íj· Leningrád. Nem meglepő tehát, hogy a városi tése, ,valamint feldolgozása a . Szavjetunióban ·az húskombinát is hatalmas, parkosított telepen épült Élelmezésügyr Jvl:iniszlérium, ,(régebben Könny ü-- ··.fel s a többi szóvjet üzemhez. hasonfóan még igen. ipari MinisztériJlm) felügyeleti hatósága alá tar- nagy. terjeszkedési lehetőségekkel rendelkezik. Itt iozik, ami biztosítja, .•hogy a feldolgozást-. végző épül fel a jelenleg mííködő kisérleti üzemek helyén specialisták az. állati eredetű nyersanyag' sorsát egy 'új modern organoterápiás gyár, amely híva· már az állatok levágásától kezdve szemmel kisér-. tott a kisérleti üzemekben szerzett tapasztalatok hessék és már a gyííjtésre döntő befolyást gyako- felhasználására. . roljanák. Tudvalevőleg a kész gyógyszerel< minőAz ivanovói húskombinát területén létesített ségét a szervgyűjtés, kezelés, raktározás és §Zállitás gyógyszerüzemben mííködik az egyik szavjel döntő mértékben befolyásolhatja, ezért nyilvánösztronüzem, a Központi Endokrinológiai Kutató- . való, hogy az összes idevágó kérdések egységes intézetben. kidolgozott eljárás Ielhasználásávf!l. irányítása csak a legteljesebb helyesléssei talál- . Maga a város a szovjet textilipar félfegvará; :áhól · kozhat ! · · . . . ·a textilfőiskolán igen sok magyar specialista kiképA szavjet vágóhídakon az endokrin mirigyek zése is _folyik. Ivanovóban nem ritka a magyat sZó. g)'ííjtése az állatok levágása után :- futószalag Az ívanovói. húskombinát gyógyszerüzerhe, rendszerrel - azonnar megkezdődik, akipreparált bár lényegesen kisebb, mint a moszkvai és)eninszervet szakavatott munkáskezek azonnal meg- grádi testvérgyárak, mintaszerííen és igen gazda-

,·.·.•, .·. . .

<'·····

_ságosan inűködő üzem.·.termelési kapacitlÍsá.igen tekintélyes, az itt tanulmányozott eljárások le- . egyszeríísített, könnyen .áttekinthető mtinkafolya- · malokból állanak; ami egyébként is jeliemzŐ a szavjet üzemekben alkalmazott eljárásokra. Alka' lom nyílt Ivanovóban gyári szociális intézménvek megszemlélésére is. Kűlön&en megragadta a figyelmet a gyári (lolgozók gyermekei részére létesített napközi otthon, amely tanúskodik a szovjet eínber közismert gyermekszeretetéről és a féltő gondról, . · amellyel az új nemzedék testi és lelki neveléséről a szavjet állam gondoskodik. A küldöttség tanulmányútjának eredményeit gyógyszeriparunk szakértői beható vizsgálat tár-

gyává: teszik. A illenyújtott jelentések alapján ezenkfvül· mód nyílik újabb tanulmányutak részletes programmjának összeáliítására. A Szovjetunióvai folytatott rendszeres tapasztalatcsere fel sem becsülhető értéket jelent iparunk számára; biztos utat jelöl ki számunkra, hogyan küszöböljük ki a fennálló hibákat, de rámutat arra is: . mely iparágainkat . lehet és szükséges a lehető legnagyobb erővel továbbfejlesztenünk, hogy megfeleljünk továbbra is a magyar ·ipar jó hírének · él jünk az országunkban, egyes területeken a dodÓ kitünő lehetőségekkel és gyümölcsöztetően hasznosítsuk a magyar .dolgozók szörgalmát, tehetségél és hozzáértését.

Gyógynövéllyfe.dolgozb-ipar a Szovjetnnióban (SZ A SZ l( A iM A•N. beszámolója a Gyógyszerész Szakcsopprtban)

. A gyógynövények céltudatos gyógyászatí alkal- • szempontjából jellemző, hogy a legutóbbi, VIII. n\azása a. Szóvjetunióban hosszú munkát igénylő, Szavjet Gyógyszerkönyv 743 készítménye közül · de eredményekben gazdag multra tekint vissza: 366 (49,6%) növényi t<Miméket · vagy növényi A Szovjetunió hatalmas, két világrészt átolelő ·· eredetíí anyagat tartalmaz. Ugyanakkor a VI I. határain belül a földön előforduló csaknem minden- Szovjet Gyógyszerkönyv ·617 készítménye közül fajta éghajlatú vidéket felielünk. Erinek tudható 298. (48%) tartalmazott. növényi anyago!. Ezek •be, hogy a Szovjetunión be1ül a földkerekségen a számok azt mutatják, hogy a. Szavjetunióban a · előforduló csaknemvalamennyigyógynövénytmeg- gyógynövények jelentősége állandóan. növekszik találjuk, illetve· meghonosításukhoz megvannak a természetes előfeHételek De ugyanakkor a,Szovjet- · Gyógynövénykuiaiás a Szoo jetunióban unió lakossága legkülönbözőbb korú .és. jellegű, A gyógynövénykutatás irányítája a SZövjetmost kialakuló vagy ősi, Irott vagy szájhagyományokon alapuló kultúrávai .rendelkező népekből unióban a Gyógy- és Illóolajtartalmú Növények . tevődik össze és ezekben a. kultúrákban, '8 gyógy- · Összszövetségi Tudományos Kutató Intézete, orosznövények tudományos vagy népi jeliegíí.ismerete nyelvíí nevének rövidítése - VILAR. Az összszövetségi Gyógyüövénykutató Intézet és használata, sajátos helyet foglal eL Igy tehát a gyógynövények alkalmazásának két eredendő .:._ mint ? gyógynövéliykérdés minden ágazata '- · a Szavjetunióban az egészségügyi minisztérium tényezője:. a gyógynövény és az emberi ismeret, · ···· · . aSzovjetunión belül más országgal össze nem hason- hatáskörébe tartozik. Az intézet munkáját az alábbi célkitíízések lítható mértékben feltalálha.tó. ·· határozzák meg : . · A gyógynövények problémájával a cári Orosza) ·új gyógynövények felkutatása~ b) gyógyországban is foglalkoztak. . Voltak •nagytávlatú növények termesztési körülményeinek megálla: kezdeményezések; de .az ötletszerűen -felmerülő pitása; . c) gyógynövények hatóimyagainak izo, vállalkozásokban az akkori rendszer nem ismerte ·Jálása.· . · · . fel .e kérdés rendkívüli népegészségugyi és népAz Összszöve!ségi Gyógynövénykutató Intégazdasági jelentőségét. A nagyritkán egy,egy tisz- zet (VILÁR) szervezeti hálózata kiterjed a Szavjettánlátó, lelkes tudós áltaL megindított mozgalom unió egész területére. Ez érthető és szükséges, inert . ·. elbukott az akkori rendszer. minden népi problé- . a Szovjetunió poliklimatikus jellege miatt a fenti mát elve tő érdektei~nségén. . ·.. · ...•..... · .... · · · .célkití[zések megvalósítása nem volna· lehetséges A szovjethatalöní kezdetérraJráí-Fés akormány · olyap kutatóintézet részéről,. amely egyetlen, föld.csakhamar felfigyelt a kérdésre s a. kibontakozó rájzilag egy bizonyos klimatikus tájegységre kor, . probléma arányainak, horderejének és sokrétű­ látozódik. . ségének megfelelően a Nagy Októberi Swiiialista_ Az intézet szervezeti felépítése:·· Forradalmat követő időben a gyógynövények a). központi intézet ; b) kisérleti· állomások; kérdését is beépítette hatalmas, új világot teremtő c) támaszpontok; d) tudományos· expedíciók programmjába. Annak megoldása érdekében olvan A vázolt feladatok elvégzése a tudomány nagyméretíí apparátus\ hozott létre, wely páratlan legkülőnbözőbb területein való munkálkodast teszik a maga nemében az egész világon." E. ·hatalmas szükségessé. Ennek megfelelöen az intézet a leg······apparátus több·· évtizedes··munkássága··· révén .a különbözőbb képzettségíí szakembereket foglalgyógynővénykutatás területén edd!g is olyan eredkoztató szakosztályokra tagolódik. Ezek:· mények születtek, melveket a tudomány e szektC>ráa) növénytani osztály ; b) gyógyszerismereti ban .méltán tékinthetlink a.l~gkiváló!Íbalmak · osztály ; c) növénynemesítő osztály; d) ágraA gyógynövényeknek túlajdonított fontosság technikai osztály ; e) honosító osztály ; f) veg)~

7

A 'GYÓGYSZERÉSZ osztály; g) gyógyszerhatástani osztály; h) nÖ' Gyógynövénygyűjtés és termesztés a Szavjetunióban ·. vényvédelmi osztály; · i) dokumentáló o,;ztály. . A _\>'adon termő gyógynövények begyííjtését Az intézet kísérteti állomásait szerte-a Szovjet- külön szervezet végzi. E szervezet az Unió minden unióban tájegységenként helyezték eL Igy kísérJéti részében gyógynövénybeváltó állomásokkal renállomásmííködik Ukrajnában, Szibériában, a Kau- delkezik, az állomások pedig a begyííjtés munkáját kázust91 délre,· Közép-Azsiában· stb. · · különböző szervek útjá!], hajtják v~gre. A begyííjlő A kisérleti .állomások szervezeÍi. felépítése állomások központja az egészségügyi rninisztériurn elvileg azonos az anyaintézetével, de természetesen éves terve, valarnint a begyííjtö állomások előzetes a keretek szerényebbek A kisérleti állomások fel- jelentései alapján évenként szabja meg a begyííjtő adatait a tájégység klimatikus viszonyai határoz- · állornás6k, által egyes gyógynöv~nyfajtákból be-. ;zák meg. Ezek a kutató intézet végvárai. Itt olvad gyííjtendö rnennyiségét. A begyűjtés rnunkáját össze az elmélet a gyakorlattaL A feladatok horn- iskolás gyermekek, csökl>ent rnunkaképességű egvélokterében elsősorban gyakorlati terrnesztési prob- • nek, begyííjtö brigádok vagy gyógynövénygyíÍjtö ·lérnák szerepelnek. A _swvjet gyógynövénykutatás expedíciók végzik aszerint, .hogy lakóhelyhez közeli előretolt őrhelyei az összszövetségi. Gyógynövény vagy távoli, nágy vagy csekély termést szolgáltató · Kutató Intézet úgynevezett támaszpontjai. E 'tá, · fenyészetek terméséfick begyűjté~éről . van szó. rnaszporttok egy-két specializált szakernber veze- · A begyűjtő állomások által begyűjfött gyógyuövétése alatt kifejezetten helyhez kötött; nagyhord- nyek központi raktárakba kerülnek, ahol szakerejű gyógynövénytermesztési, nernesítési, eseHeg szerűen tárolják, aprítják, illetve csomagolják · . azokat. A központi. raktárak laboratóriurnai a feldolgozási problémával foglalJsoznak. . minőségrnegállapító vizsgálatok rnellett . tudorná.. . A swvjet gyógynövénykutatás keresztrnet- · nyos kutatásokat is végeznek a helyes raktározás, · szeti képének teljességil!!lez hozzátartoznak a gyógy' csomagolás megállapítása céljából. tWvénykuiaió expedíciók, melyek az Unió szélsősé- . A gyógynövények termesztése külört erre a gesen változatos flórái gyógynövénykincseinek feJe célra beállított és felszer<;lt kolhozokban és állami kutatását célozzák.. Az expedíciók rnegszervezését, gazdaságokban. folyik.- A Szavjetunió földművelés­ tndományes előkészítését a központi intézet végzi. ügyi rnirtisztériurna évenként rövid agrotechnikái A Szavjetunióban a tudomány és gyakorlat közölt utasításokat ad ki a gyógynövények termesztésére szerves kapcsolat van, E célt szalgálják a gyárak vonatkozólag. Ezeknek az utasításoknak a kidol. tudományos tanácsadói, akik olyan intézeti kutatók, gozásában részt yesz . az összszövetségi gyógy. akik rendszeresen egy-egy gyár gyártástechnológiai növénykutató intézet, valamint az illóolaj kutató, problémáival foglalkoznak. Aktitató it)Jézet egyes intézet. Az utasítások tudományos kísérJeli megosztályainak jól összehangolt rnunkája az Utóbbi' állapítások alapján előírják az egyes gyógynövé" évtizedek folyamán szárnos jelentős eredményt nyek legkegvezöbb terrnesztési előfelté,teleit. A ter. ért el. . mesztő . kolhozok a gyógynövényku'tató intézet A már ismeretes gyógynövényekkel kapcsola, kísérJeli állomásai közelében vannak és. így az tós kutatórnunka-rnellett szárnos új gyógynövény! állomás rnunkatársainak rnódjukban van, hogy ·fedeztek fel, illetve v"alósították meg terrnesztését. a termesztőket tanácsókkal_· ellássák, 'illetve az Ilyen pL az Erysiurn-fajokkal kapcsolatosart végzett agrofechnikai utasítások betartását ellenőrizzék. kutatómunklL Ezeket a növényeketrégóta használGyógynöv~nyfeldolgozás. a Szavjetunióban . ják a népgyógyászatban.. Az _Erysíurn-fajok á F• .. •· ·keresztesvidgúak családjába tartoznak. j\Jagy. A szavjet gyógyszeripar állal előállított nörnértékben el vannak terjedve a. rnérsékelt égöv vényi terrnékeket három csoportra oszthatjuk: rnelegebb tájains így hazánkban is. Az Erysiurna) galenikus· késZitmények; b) neogalenikus fajok közül gyógyászatilag legbecseseb.l) a rnester- készitmények; c) vegyileg tiszta hatóanyagok. . ségesen terrnesztett ErysiUm canescens. A növénv ·· A gyógyszerkönyvben előírt galenikus kés;<ít> .. · . földfeletti részei, . elsősorban virágai. és magj~l ményeket ·túlnyomórészt külön erre a célra Iéféí- • 'szterinvázas, szívhatású, diuretikus glitkozidokat tett üzernekben, kis részét pedig egyéb készíttartalmaznak. E gltlkozidok hatásban felülmú) ják· mény.,ket gyártógyógyszervegyészeti gyárakban, · ismert· ha~onltíhatású ·növényi·· illetve laboratóriumokban állítják elő. · h~i;~~~t~~~~:~ ezekkel teljesmértékben helyetteA neogalenikus készítményeket a ballasztanyaol a Strophantus J(ombé hatóanyagait gaktól-nagymértékben rnentesítik. Előállítási rnód, Ugyancsak a VIL\R kutatói fedezték fel · szereik célkitíízése az, hogy a gyógyászati· készíthogy a Ranunculaceae-k ciaJádjába tartozó Delphi- ményben a nővényi hatóanyag ugyanabban az nnrncfajták közül szárnfls növény rovarirtó hatású állapotban -legyen, mint ahogyan magában az· élő alkaloidákat tartalmaz. Ezek kiizül léghatásosabb növényben található. E célkitűzés kímélelé eljáráa Delphinum ela tum. De a VILAR kutatásai révén · sokat. követel meg. Éppen ezért a neogalenikus került elsőízben alkalmazásra. a szkopolamin elő­ készitmények gyártási technológiája jelen!ősenbo" állítása céljából. a Kaukázusban tenyésző Anisodus nyo!ultahb, mint a megfelelő galeniküs készítrrte-· ' luridus, a nikotin izomerjét - az anabazint ~ · nyeké. Előállításuk során a rnodern technológia tartalmazó ,Anabasis aphylla. A VILÁR kutatói legkülönbözőbb fogásait alkalmazzák Ilyen készít, rnényeket állítanak elő sokfajta glukozida- és alkafedezték fel a vérnyomáscsökkentő szferofizin és · · loidtartalmú gyógynövényből, .• szalszoHn .nevű alkaloidákat. stb.

tudomá!lyos rnúnka eredménye- ·tűnő még a szovjet gyógyszetvegy<\sz~ti gyárak, ~:~Ja;va~;~~~~je~h~~b~~- a gyógynövények tiszta ban a nagymérvű gépesítés, az egészségvédő és : "'""'" rriódszerekkel állítják elő, baresetelhárító berendezése.k fejlettsége.· Ugyan+nolvok 'egy,;?,erűs:égJ:ik, eredrnényességükés- nem akkor figyelemreméltó az üzemek általános tisztaveszélytelenségük révén bizton- ·. sága is. szolgáltatják a népegészségiigy · és nénAz elmondottak álapján megállapítható, hogy g~~'~t~~~g számára egyaránt fontos termékek vála szovjet rendszer felismerte a gyógynövénykér. tc nagy törnegét. ji:· termékek előállít!Wa - désben rejlő rendkívüli népegészségügyi és népgaz, során szárnos olyan.készüléket, .berendezést álkal- dasági lehetőségeket. Létrehozott egy nagyvonalú maznak, rnelyek a .szovjet ember. ötletességén 'tudományos szervezetet, rnely kidolgozta a kérdés . alap úJnak. E készülékek példái annak', miképpen tudományos alapjait, majd életrehívta a nagyvonalú lehét egyszerű esz~özökkel nagy . célokat elérni szaki part, rnely e tudományos eredmények alapján -'-.ami jellemzője a szavjet rnunkarnódszernek..Fel: dolgozik, illetve állandóan fejlődik.

Ifvaterner am.m{tniu:m-vegyületek gyógyszereink közott (MáSodik rész)*:

A tetráe!il-amrnóniumbromiddal (TE'AB) szem· .. ben a tetrarnetH-arnrnóniurnbromid [(CH 3 ) 4N· Br] fiziológiailag hatástalannak tekinthető, azmiban, ha képletét oly rnódon változtatjuk meg,, hogy. az .egyik rnetil-gyök. helyébe el nem ágazó 'hosszú · szénláncú" (C8-+C18) 'alkil-gyököt helyezünk, igen .

-l~~[CH,-CH,

jó · bakteriumölő '(baktericid) vagy legalább is m;mak fejlődését gátló anyag (bakteriosztatikus) keletkezik. Igy pl. az egyik rnetil-gyököt a 16 szénatomból álló 11"hexarltcil (-:- ce!il-) gyökkel helyetc tesitve a >>Cetavlofl« képletéhez jutunk. _ ,.

-CH,· CH, :CH, -CH,-CH2:CH,· CH,· CH,· CH, ·CH, -·CH,·

.

CH,,CH•·CH,-=r~H,lBrCHaj

· C:etil :trirnetil-arnrnóniutnbrornid . Cetav/on

, "' Ismét jó példa arra, hogya szerkezet látszólag nem is lényegbevágó megváltoztatása rnilyen }:latásváltozással ját. A vegyület bakteridd (bakterio: . sztatikus) hatását jóval később ismerték fel, amikor már a textilipar (textilfestés) régen aJkai- .. rnazta ezt és az ilyen ú: .n.. »invert-szappan<< típusíÍ. vegyületeket. .. ..· .. . . . . .. . · ·. _· Az invert (»megfordított«) név onnan .származik,.hogy ezekben a száppansajátságú vegyülétek-

bén a kation a szappadhátás hordozója (kati on: aktív végyületek) szemben a közönséges szappanokkal, mejyek a z~írsavak alk~li-sói ésmelyekben a. szappanl,Jatás' hoioozój~ ,az anion 'rész l anion: aktiv vegyületek (pl. a palmitinsav nátrium-sója, a C,,H 31 • COONa, .rnelyet..a szembeszőkö hasonlatosság és, ellentet kedvéért téljes sierkezeti képlettel írunk ki : . · ·

·.. [CH3 ·CH,· CH, ·CH,· CH, :CH;· CH,, CH,· CH,· CH,· CH,· CH, ·CH, ·.CH, ·!=H,. CöO-]Na+ .~.

Nátr{umpalmitál

Az »invert szappan<< éppen eiért megtartja GyÓgyítás sz~mpontjából akkor vált érdekessé szappan-jellegél savanyú (sőt még erősen !!'avanyú) az invert-szappart-kérdés, mikor Kuhn kimutatta, közegbert. is és keményvízzelsern' ~d csapadékot. hogy rendkívül erős csíraölő, tehát fertőtlenítő A rnosó- és textilfestő iparban erírJékóriaslá_jelentő~ hatásuk van. • · . sége. · A közönséges szappanok _· (zsírsavalkali'sók) ! Domagk és társai kijlönbéjző típus ú inyertszappa: ezzel szemben savanyú folyadékokban nem basz- no kat tanulmányoztak át e szempontból s az, ú. n. riálhatók, mert a 'vízben· olöhatatlan··zsírsima »zephirol«-típnsii invert-szappanokat találták leghabomlanak Nem gazdaságos .a használatuk. kemény . tásosabbaknak Ezekben már csak két rnetil-gyök vízben sem, ekkor viszont oldhalatlan kalcium- · · van ; a hiányzák helyén a már említett C,-C1, és rnagnéziurn'szappan alakjában csapódnak le. számú hosszabb aikil-gyök (R) mellett benzil-gyök A keletkező csapadék (zsírsav, illetó1eg. kalciumsó) (C,H, . CH,-) is kapcsolódik a kvaterner nitrogén hez: a· tex,tilkanyagd· ~ostj~iho zk _tapadva azt, sztenndyezrié, CH, . vasa1as or pe. tg .szóve . arGsító terme1<e .a . /~'-.... 1

l

1

• Az.elsö rész.az !953 decemberi számban á 202~205.1apon• 1 -szappanhafás: ~a víz felületi feszültségének cSökken<:- · tése,; megnedvesités, emulzióképzés, habképzés,

' \_ _ /-CH,.±. Nl -R -

CHa

C]-

-

Zephirol vagy 'Zephiran (R cc- C,·C15 )

9

.

A GYűGYSZERÉSZ .

A GYÓGYSZERESZ R == Cl6-= - CH3 (CH,), 4 CH 3 = cetil-dimetil-_ benzi!-ammóni:mklorid · Cetol -R • C,, = - CH(,CH 2)i0 CH 3 = lauril-dimetilbenzil-ammóniumklorid Laurot Mástípusú invert,szappan-vegyület a Quartamon. Ez abba'tl különbözik a »Zephiroktól, hcigy az »alkil«-gyök (R) helyén alkilaminoecetsav'származék van. Oldatával rozsdaveszély nélkül sterilezhetők a sebészeli műszerek A »Zephiról«-oldatba ugyanakkor 0,5% nátriumnitritet is kell oldani a korrozió elhárítására, megelőzésére. Heterociklusos ,gyűrűben hordja kvaterner nitrogénjét a M. Nitrogenol nevű invert-szappan, melyben a piridin·tercier nitrogénjét a cetil-gyök (-,C16H 33) teszi kvaternerré · ···

. . -, .

-,J'-~+

-

"-/N-CH,(CH,).4CH, Br-:-

'-

.

~,.

-

M. Nitrogenol (Ceepryn) cetilpiridiniumbromid

A magyar gyógyszerip~r is kísérletezik .a cetiltrimetJlammóniumbromid- és a cetilpitidiniUrtlbromid előállításávaL 2 _ . ·

• réljük ki, ismét egy új sajátságú vegyülelhéz jutunk : a clwlink!orid képletéhez: + [(CHJ 3 N · CH,CH,OH] Cl~

A cholin a foszforlipoidok csoportjába tartozó .· lecitin alkotórésze. A szerveietünkben előfordulÓ zsírokat és zsírnemű vegyületeket a_ biokémia közös riéven lipoidoknak (h1.6c; = liposz =

zsír; z10oc;_

=

ejdosz -=látszat)

nevezi:

Az ide-

tartozó vegyületek kémiai szerkezete kölönböző, de meg- egyeznek abban, _hogy organikus oldó_- szerekben (ezét-t nevezik., lipoi~oldósze·~eknek iS). jól oldódnak' A }JpoiQokat...

·

~gysz~ru

hpmdokra ·(ezek a tulajdonképp-eni zsírok) és összetett lipoidokra szokás .osztani. A biokémia _a ·lipoidok közé sorolJa 9- szterine_ket is. Az él'f? szervezetben· elöfordul6IegelterJe~tebb, sztenn a koles;;tenn, ~e a ~zterine~ csoportjába tartozik_ szamos fontos mas vegyulet _Is (D-,vttamin, nemi mirigyek -és_ a mellékvesekéreg' hormonjai stb.). __ A foszf?rlipoidok az összetett Hpoidok-·- .csoportjába tartOzó vegyületek. Molekulájukban zsírsavglicérinésztereri k_~vül !.oszfors~vat és nitrogéntartalmú-· súrves bázist (legt
A táplálékkal. felvett lipoidok a szervezet zsírbontó

enzimjeinek hatására- alkatrészeikre bomlariak és szívódnak fel. További lebontásuk nagyrészt" a májban-nlegy ·végbe. - Ugyancsak a májban, tört~nik a zsír_ tov.ábbi felhpsználásához "A gyógyászatban használatos invert-szappano: és tartalékolásához szükséges foszforlipoidok képzése is. . kat 1~2 ezreiékes vagy 0,5-1 %_-os vizes oldatok-~ A májnak a foszforiláláshoz azOnban ·nemcsak f-oszforsavra de cholinra is szüksége van, miVel -ri:tint említettük a foszfor:-b a~· haszná lj.ák. kéz; műszer stb. fertőtlenítésére-. lipoidok alkotórésze a clíolin. A szervezet cholint' részben .a

· Nem toxikusak, vizes áldatban színtelenek és SZ\lg- táplálékkal kap, de maga is képes siintetizálni', ha elegendő talanok, hatásos töménységben a kéz bőrét nem metil-csoport áll rendelkézésére' Labilis mctil-csoporttal izgatják. J ó baktericid és sporici d hatásuk melletf rendelkező· anyagok, elsősorban a me!ionin nevü arninósav bizonyos. mértékig virúsokkal szemb_ en is hatáso·- illetve a sok metionint tartalmazó fehérjék (kazeirí, hús)_ képesek metil-csoportjukat átadva (transzmetiláció) thqli.ht : sak.Alkalmasak fertőzött sebek kezelésére ésgom: képezni colaminból (etanolaminból: H,N. CH,· CH,O}j). bás megbetegedésekben is jóbatásúak ·· ~ . Ez utóbbi a szervezetben,' a fehérjék alkotórészét képező - - glicin vagy_ szerin aminosavakból keletkezhet. "tl t" h t ·k Fer t o ~ní o · a ásit. magyarázata· valószínű-. leg az<Jn alap~zik, hog)' a híg oldatokban ledissio, ·. . A cholin mint lipotrophatású3 anyag képes ciáló és a szappanhatast hordozó pozitív töltésű teJJát a zsírok anyagforgalmát szabályozni, a májrész (ezért a kat,iohaktív vegyület élnevezésl ban a· zsír felhalmozódását megakadályozni; a kifejezetten vonzódik a baktériumok felületén zsírnak az ú. n. zsírdepókba való lerakódásá! elő.- . levő negatív (anionaktív) részekhez. Ilyen módon segíteni. A cholin és az emiílett li polrop anyagok komplex vegyületek képződnek, mi a sejtfaL .·hiányában a szervezet nem képes a májba jutott 1 károsodásahoz vezet .Az áterésztövé vált sejt- zsírokat · foszforlipoidokká átalakítani, ezek ott.i falon életfontosságú alkotór.észek kilépése triegy felhalmozódva a májat elzsírosit ják. Állatkísérletekvégbe, ami a sejt pusztulását vonja maga után, · ben fehérjeszegény vagy fehérjementes táplálék. Gyakorlati szempontból nem árt inegjegyeni,. kal a májban súlyos elváltozásokat lehetett létre. bögy valódi .. · · egyidejűleg alkalmazva hozni. Különösen, ha metionint tartalmazó fehérjék nincs hatásuk. Valószínűleg magas hiányoztak a táplálékbó!, következett be a. máj :i'".;.. :. ·jii'~~~~~:!~pa~o)ci!Jata.Ua!L kpmplg)<:. hlelkezik.al\. zsíros infiltrációja.• Az ilyen májártalom. ch()lin U kationjából és a valódi szappan vagy metionin, illetőleg 'ezeket tartalmazó fehérjék a~f~rl}:;~~;he;E~z~~ért a fertőtlenítendő beszappano-, adagolásával gyógyítható volt. · ~ · z vagy_- kezünket, viizel alaposan ' Biokémiában lipotrophatású anyagoknak olyan vegyü' Ie 'kell öblítenünk, ·mielőtt az invert-szappanc leteket hívnak, melyek alipoldok anyagforgalmát befolyósolni. .öldatot használjuk. - - - tudják (-rpo1rEU1 = tropéó =meg~! visszafordí t) __így- a -zsírIII.

Ha a tetrametilammőniumklorid képletét [(CH3) 4 N· Cl] úgy változtatjuk meg, hogy az egyik metil-csoport fl-oxietil-gyökkel (-CH,CH,OH) cse2 Szita: »Új hazai_ dezinficiensek (quarternB.r) ammo._ni urhvegyületek baH:tericid .-hatásának vizsgálata«· Orvosi Hetilap ezidei 41. számában 1130--,1135: lap. '

savak. és choleszterin .észterek felhalmozódását á -májban··,, a májat az elzsírosodástól megQvni képesék. _, · A Upotrapiának a _farmakologiában használatos értelmét előbbi közleményünkben különben. · m~r _megemlítettük. Mindkét értelmezését részletesen Később, külö~ közleményben ismertetjük. . · .. ' · . " Mint-· említettük, a zsírok oxidációját_ a máj vég~i~ Ez . a működése szarosan össz~függ _szétlhidtát (glikogen) tartalmávaL Ha· a máj glikogenben elszegényedik, különféle ártalmak folytán, a zsírsavak lebontása sZenved, a májsejtekben zsír:- rakódik le ,és -kialakul a_. zsíros infiltráció. megakadályoz~ák,

Mindezek al'apján a cholirít kUiönféleplwkból hogy a központi idegrendszerben i~ ingerátvivő májá_rt.almak eseté_n n~ pi 3-8. g-nyi ösz- anyagként szerepel. szes mennytsegben rendehk. Ltpotrop,természeténél Az idegrendszertől függetlenül elsősorban a fogva képes megvédeni á rnájat az· eJzsírosodástól bélfalban termelődik acelilchcilin. Ezért az acetilés attól a súlyos szaveti és működési változással cholint a bélfal élettani ingeranyagának tekintik járó állapotától, melyet az orvostudománydrrhozis' és nagy szerepet tulajdonítanak neki a bélfal néven jelöl. · , · . . · normális tonusának fenntartásában valamint mozAcholil) képletének megtekintésekor azonnal gásainak létrejöttében. ' · szembetűnik három metil,csoportja. Az állati szer· Az acetilcholin hatása a szervezetünkön· belül vezet ':alószínűle? ·nem képe~ metilcsoportokat, nein tartós, egy enzim, a cholineszteráz hatására holott tgen sok eletfontosságú anyag képzéséhez, gy0rsan bomlik. (adrenalin, thymin) szükség van rá. A cholin labilis ·. Igy bomlik el akkor is, ha gyógyszerkél).t a metilcsoportjával, metildonat 0 rként fontos a szer- szervezetbe JUttatJUk. Mivel a gvomor-bélcsatorná- · · vezetben. ból rosszul szívódik ·fel, alkalmazni csak injekció A. .cholin nemcsak azért jelentős vegyiilet, formájában lehet. Gyógyszerként· inkább bromidmert a foszforlipoidok képződéséhez szliksecres ját alkalmazzák (»Acetylchólinium bromátum«). de azért is, mert alapanyaga az élettanilag nágyfun: · to.sságú acetilcholinnak. Ezt a vegyületet szerveze- · · [(CH3)3 · !;): CH,· CH, · QOC ·CH 3)] Brtünk a zsíroklebontásakor. keletkező. ecehavval ecetsavcholinészter-bromid . acétiláz nevű enzim segítségéve!. képezL . acetilcholinbromid ·. A, cholin kémiailag -kvarter ammónium-só, de ugyartakkor _~;riinér alkohol (amino'alkohol) is. · Alkalmazása azon alapszik, hogy izgatja , a Alkohol-csoportjal ecetsavval észteresítve. keletparaszimpatikus idegvégkészülékeket, elsősorban kezik az acetilclwlin. · az értágító idegek, valamint. a szív beidegzését CH, -CObH [HO. CH,. CH,' N(CH,),] ~~ eszközl ő paraszimpatikus »bolygó« ideg (nervus . ·· • ·. · cholin + · ._ . .• . ... · . yagu~) t~rüle!én. !t t, m_egjegyez~ük, hogy a vagus· ;==;: [CH3COO CH 2CH 2N(CH 3 ) 3 ] HOH a sztvmukodes galla tdege, mtg a szimpatikus ·acetilcholin. ideg (nervi accelerr;ntes cordis) a szív működését" ecetsavcholiné~zter előmozdító hatású. Acetilcholin hatására tehát a . · · ~ ·.· . bőr- és izomerek tágulnak, siíllyed. a vérnyomás A !elso nyil az észt~rképzőÚs irányát mutatja, és gyérül a pulzus. Hatása azonban rövi,d ideig az alsó nyíl a. chölil).eszterá?';hatására bekövetkező tart, mért a cholineszteráz bontja. Ha azonban · · · egyfitt alkalmazzuk olyan vegyianyaggal, mely bomlásét.-. • ·Az acetilcholin fiziológiás ingerközllí anyag. a ~cholineszterázt · reverzibilisen bénítja (ilyen a · Ennek megérté.';éhez tudnunk kell, hogy a vegetatív >>Prostigmin«, melyről később részletesen lesz szó), idegrendszer iciegrost jainak végződésén, ahol az akkor az acetilcholin tartósabban har. Igy aikalingerület a végrehajtó szervre áttevődik, ''egvi mazliató. periferiás érmegbetegedésekben, .fájdaközvetítő anyag szabadul feL Ez váltja ki az izom- lommal és működési zavarokkal járó érgörcsök rost összehúzóelásá t, illetőleg a miiigysejt tnűkö- eselén a különféle szervterületeken. Mivel a gvomordését..Az ingerközlő anyag avégetatívidegrendszer bél mozgásait, · elválasztó működését szintén a egyikrészében, a parászimpatikus idegekvégkészü- paraszimpatikus idegek serkentik, gvomor és béllék.,in, acetilcholin, míg a.másikrészében :a.szimpa- alania eset én is lehet alkalmazni. Periférias értágító tikus. idegek végkészülékein a ";:itnfJntin, mely · hatása miatt alkalmazzák idült izületi és izom~ nagyobb részt 1-adrenalinból és kisebb részből · fájdalmakban, ahol értágító hatásánál fogva segíti .· 1-arterenolból (nor.adrénalinból) .áll.Afelszabáduló elő a gyógyulást. ingeranyagokszedni nevezték eLa paraszimpatikus . Sokkal tartósabb hatás ú a eholinnak nem az idegeket k"'linergiásnak, a .szimpatikus jdegeket ecetsavval, hanem .a karbaminsavval képezett pedig adrenergiásnak . ·• _· •.. . észtere (>>Carbamylcholiniu!I). chiora tum«, >>Doryl«, Azonban némcsak a paraszimpatik!!s.'i,clegyég, »Carbacholum«, »Lentyl«). Erdekes, hogy az egyes ződéseken szabaduL fel az ideg ingerlésekor acetil- cholinészterek hatása a különböző. szervteriiletek cholin,_ Ez ·.a vegyiközvetítő anyaga . terrnélödik . kolinerg végkészülékein különböző erősséggel érvéa mozgató izmok végkészülékein js, .valamint a nyes ül. Míg az acetilcholinhatása ~ mint láttuk ~­ vegetatív dúcokban a .dúc .előtti t'ost átkapcsalá c inkább a bőr- és izomereken. érvényesült és gwnsánál(szinapszis) a dúc utáni rostra. Mivel, áz agy- . gébben hatott a bélmozgásokra, addig a karbaminból is sikerült acetilcholint. előállítani, feltehet(í, savval képezett észte~e bár eredő

+

+

5 Cirrhozi~ (z_tppó~ = kirrhosZ- = _vi18.g<;~ssáfga)- ·alatt.-- a máJ kötőszövetének megszaporodásáVal (és éftékes á1Jom:á_ny_?paJ<: .. Pllsz:tttlásával) .. já~ó_ _ külÖflféle . ?~okb_Ol __ -_kel_~tkező_ májelváltozást érfüilk. Az- -elneveZés-- Lá:iiimec::tranéia' orVos-·tól szárm·azik, ki a múlt század eléjén _isrilertett_e é. kórképet és elnevezésül· a _beteg_ máj --sárga -színét. választotta. -Meg~ --említjük, hogy a ltötőszövetszapo.rodás a _·:máj: _ megnagyob.. bodását- -okozhatja, de. zsugorodásával jelentős rriegkisebb_e_a dé!?ét .is; ·

''·'

1

HO-CO-NH, karbaminsav

+

.

[(CH3 ) 3N -CH2CH,O-CO· NH 2] CIkarbaminsav-cholinészter-klorid karbamilcholinklorid

a vérnyomást szintén erősen csökkentí, az érverést ritkítja, m~gis kiváltkép a bélperisztal!ikára hat. Műtét utáni . bél- és hólyagbénulás leküzdésére

ll

···A GYÖGYSZERESZ .

.

·• 'alkalmazzák. (Allatgyógyászatban is előszeretettel. alkalmazzák e célra.) . . A karbamilcholint alkalmazzák szemcseppek formájában is. A »Defonin« nevű készítmény .fl,75% -os karbaminsavas-cholinklorid-oldat,. hatása · egyenlő a 2%:os pilokarpin-oldaféval. A pupillaszűkítő izom. ·ugyanis szintén paraszimpatikus beidegződéSŰ, Így a szembe CSeppenteit karbarninC sávcholil!észter tartós p up ill aszükületet ·okoz és csökkenti a szem kórosan fokozott belső nyomását, ami giankománál nagy jelentőségű. Gyógyászatban használatos a két említett cholinészter metil-homológja iS.'A»Metlwlyl« (acetilP-metilcholin) hatása főleg az erekre és mirigyelválasztásokra irányul ; a cholineszteráz lassan bontja. A karbarnil-P-metilcholin, az >>Urocholin« hatása főleg pedig a béltsatorna kolinerg •végkészülékein érvényesül, ezért alkalmazzák bélhűdések leküzdésére. · A . »Doryl«, >>Metholyl« és »Urocholiri<<, mint láttuk, kvaterner ammónium· vegyület tel· észterifikált karbaminsav .·(HO· CO· NH,) származékok. A gyógyászatban azonban ismerünk még egy igen fontos karbaminsav - pontosabban dimetil-karba: :minsay - kvaterner ammóniumésztert : a pmsztigmint. Képletének megértéséhez induljunk ki .a tetra: metil ammóni umhi dro x idból +' [(CH,) 4 N]OH-

Jönben nem kvaterner ammónium-bázis (viszont van benne: két gyűrűs tercier nitrogén). A fizosztigrnin és prosztigmin élettani hatása igen érde' kes. Nlindkettő bénítja a cholineszterázt s ezzel meggátolja a paraszimpatikus idegek végkészülékein az idegingerületkor felszabáduló és hatást közvetítő ingeranyagnak, az qcetilcholinnak a szervezetben elbomlását, ill. ·ami ezzel egyenértékű, mindkettő elősegíti ennek felhalniozódását. F;zzel minden kolinergiás '(paraszimpatikus) ingerhatást erősen fokoznak, de mivel az· egyes szervek kolineszlerázai nen1 egyforma erősek - hatásuk főleg a gyomor-bélcsatornán és húgyhólyagorr érvényesül. Ezért alkalmazzák bél- és hólyaghűdés ellen, · Gyógyászatban' a kevésbbé -mérgező .Prostigmi n használatos, a vérnyomást nem befolyásolja. K.ülönösen alkalmas a Prostigmin egy súlyos beteg, ség, a myasthenia gr(JJ)is kezelésére. Ezt a betegséget az· izmok nagyfokú fáradékonysága, ma j d később bénulása jellemzi, ép idegrendszer mellett. lzo11!5orvadás ittnincs, a nagy izomgyengeség oka csak, a beidegzés káros volta. Prostigmin,adagolás hatására a cholineszteráz hatása nem érvényesül, így az acetilcholin a paraszimpatikus végkészülékekben felhalmozódva igen· erős koliríe1;g izgalmat okoz a mozgató idegvégkészü!ékeken, ami 'az izom, erő fokozódásában nyilvánul meg: A hatás csak néhány óráig tart, így az adagot naponta többször meg kell ismételni. A Prostigmin .. cholineszteráz bénító hatása végeredményben úgy fogható fel, mint a moigató Enilek . egyik metilcsoportjál. helyet!esítsük olyan. metaoxifenil-gyökkel (l), melynek fenolas hidroxil' idegvégek ingerlője, ezért alkalmas a_ kurarin jét nem a karbaminsavval (H2N. COOH), · hanem okozta bénulás megszüntetésére. A' Prostig111in, mint már említettük, a éholineszterázt bénítja, a dimetilkarbaminsavval [(CH,),N. co. OH] ész- tehá! az acetilcholin felhalrnozódhat és dacára a terifikáltuk (ll). · kurarin permeabilitás! csökkentő. hatásának, az ingerület áttevődése az izomra' megvalósul : az /'\izom összehúzódik s. a bénulá$ ezzel oldódik.

A néurin ú. n. huiÍaméreg (»PtürruJin<<)6 és a fehérjék, faszfalidák rothadásakor keletkezik A muszkarin, a ·légyölőcgalóca · mérge s;!Ointén chplin·származék, tehát szintén kvaterner amm6niumbázis. A neurin és muszkarin csak a paraszimpatikus . végkészülékeket izgatja. Orvosi gyakorlatban egyiket sem alkalmapzák. · . Ha viszont a cholint primer alkohol jellegénél fogva savvá oxidál j uk, .vagy 'legalább~ is papirosorr a primer alkohol csoportját karboxillé változtatj uk.: a betain képletéhez jutunk. A betain sósavas sója . . + . [(CH,) 2 N· CH, · COOH]Cl~ . »Betainum hydrochloricum« néven gyógyszerként használatos (másneve: Acidol). A . betain maga fiziológiailag közönibös anyag;. "szerepel')1indössze, hogy a sósav szilárd adagolására alkalmas. vegyület. K.b. 27% HCI~t tartalmaz, melynek savasságát a betain-bázis nem tompítja. Gyakorlatilag az »Acidum hydrochlorieurn . cocen' ... . . tratum«-mal egyenértékű. A kvarter ammónium-sók áHaláno$ isinértetése hiányos volna, ha nem emlékeznénk meg -a >>Novatropin«-ról, az atropin >>nemesített« formájáról, amely a homatropin metilBromidja. Terápiás . hatása !ssekutz 'vizsgálatai~· szerint megközelíti az atropinét, de kevésbbé toxikus.Iévén,nagyobb adagban adható. ...·. Az atropin szerkezetileg: . tropasa>.r,tropin. észter,. a homatropin pedig 1nandulasav-tropin észter. Az alkoholrész ,tehát az.- atropinban és a homatropinban égyaránta tropin. .· · A novatropinban, a homatropin metilbromids Ptomainok (görögül Jt.:illlla=·ptoma: _ ="hulla) ·alatt a ;-hullák: rothadásakor_- keletkező_ nitrogen tartalmú~· részben mérges,_ bázikus vegyületeket értünk.· ElőSzör Felletát- Emil észlelte 1868-öan, hogy a hullarészek rothadása· ~lkalmával ._anyagok kép~ődnek._: Nevük -Fr. ··.;Selmi-től származik .(1873). A törvényszéki._ .kémiá_b
HO-tL·

IV.

jában (eddigi nevén »Homatropirtum methylbromatum«; újabb nevén »Methylhomatropinium bromatum«), a. !ropin váz közepén helyet foglaló tercier nitrogén.(!.) változik kvarterré (ll.). '-CH-

•

l

. 'l

CH

N

-CH- ,

+ CH Br---+ 3

-CHl.

l

.

CH•""-N.-Br ~ CH3 / l -~ -CH-

-CHCH,, l 'N+ . +Br.-.

CH/i

-CHll.

Áttekinthetőség kedvéért. a folyamatot nem a novatropin téljes képletén, hanem a tropin:gyűrű kiszakított részén, ott szemléltetjük, ahol a változás . · . . végbe megy. · · Az 1. a- Irqpinban levő tercier amin-jellegű nitfogént ábrázolja, úgy ahogy az az. atropinban, ill. homatropinban látható. A !!.-ben ~ a novatropinban - ugyanez a ré'sz már kvarter ammónium'bázfs. · Igen· érd.ekes, kvarter trapeinek nemcsak a kolinerg idegvégeken keletkező acetilcholin hatását kapcsoljákki (mintha bénult volna'az idegvégződés; ezért tágul ki a pupilla,·· szűnnek meg szekréciók, csökken a gyomor-bél sirim izmainak· görcsös állapota), de ezenfelül szinapszis bénító.k is. Igy kiilönö• sen nagyobb 'adagokban a bőrereket tágítják, ami a bőr kipirosodását, felmelégedését okozza. A bőr­ vörösség mérgezéseknél megtévesztő lehet és gyermekeknél ha egyidejűleg láz is jelentkezik, bőr: tünetekkel járó fertőző betegséggel (skatlát). té. veszthető ·össze; Antal j ÓZ$ef dr. és

. Végh Antal dr.

l

Meggyőződhettünk arról, hogy a kvaterner A kvaterner-bázis hidroxiljét pedig metil- . ammónium-vegyületek szerk'ezetében. aránylag kis kénsavval módosítás a fiziológiai sajátságok mélyreható, eset~ leg ellentétesre változását vónja maga után. Ezt CH,O·SO,-OH v agy CH3HSO; láttuk a metonium-vegyületek esetében, ahol a a kvaterher · nitrogénhez a 111et11- C,, C6 _vegyületek antagonistái a C, 0 -nek. Tapasztal'. ·-).kap- tuk. hogy a fiziológiailag csaknem hatástalan @;;.:.. :.:.;;;~:ió~ih~;ojp;l~;.~;i.':'Íl~;~:~z;l{e~rtl;~tiF-~m;Ee';gg4 a ·proc" chólin .acetilálódvá {pon tosabban ·kifejezve' ecetsavas észterré alakulva) acetilcholin -alakjában a százezerszer hatékonyabb . acetilchoiJnné .alakul. Ugyanez az ártalmatlan cholin barit-vízzel (télitett /'\báriumhidroxid-oldat) főzve, egy molekula vizet veszít és rendkívül erős méreggé: neurin-né alakul.. 11 '+ _(CH,),N .COO-""-rN(CH,) 3 ~ CH,S04 -;. (CH3) 3 N_CH2 • CH,OH (CH,)~ N_CH=CH,· Prostigmin (Proserin, Neostigmin) l. / --.--->OH +H~O · E szintetikusan előállított vegyület, élettani cha!in ne urín._hatásában, kötel megegyezik a fizosztigmin hatá. trimetil-vinil sával, mely szintén karbaminsavészler (mégpedig trimetil-oxetilmonometilkarbaminsavészter). A fizosztigmin kü- ammóni umhidroxid -ammóni umhidroxi d.

l

'

OH·

-

· Uj gyógysz":rtár '.

,.

-

_--

•

_---

J

A novembÚ.27-·én niegriyJlt7/50"es_gy6gyszertár:ü~effibehelvez•ését _csal5' :_az_ ~9:54_. __ ~yr~ Jerv:ez_ték.:·. Mi.: .tette Veszprém megyei GyógyszertárVállalat rríár rriost átadhatta

/

lnotán

'netet· tnond.Ott a PádszefvEizetnek, .dŰJgozók~ak és ,;ezetök~ nek, minisztériumnak és központnak, az inotai gyógysZertár létesítéséért -- a November 7 Erőmű dolgozói számára. Ezt_hal}.gsúlyozta a Gyógyszertári Központ képviselője is- az üni:JepélYes megnyitásk_or - a párt; -a inegyef és járási tanác.o;; küldötteí, a jelenlevő Uzenii orvosok-előtt; ... Már hetekkel _ . ·ezelő~t nagy· táblán hirdették az idefglenes orvosi rendelőben, hogy ._november_ 27 -én :·a. 6-_os--épülefben megnyílik_ Inofa új gyógyszertár'a, ami újab b bizonyítéka-:és- eTeOménye pártunk és_- kormányunk gazdaságpolitikájának __- a dolgozók élet~ színvonalának emeléséért~ · A_gyógyszertár- berendezését a BUdapesti ·Gyógyszertár Vállaiattól kapot.t bútorokból alakították át teljes korszerű~ séggel. A gyQgyszerész munkahelye ~lőtt, végig a kétszemélyes tárán és félméteres homályos üvegtap biztosítja a zavartaian és. jó_ szakmai munkát. A jobboldali szabad t~ráriál ·veszik át, továbbítjffi.k a·vény;ek_et és·adják.ki a különlegességeket és a vény_nélkül kapható gyógySzereket. újítás a _gyógySzertár. ban, hogy ·az összes ·spécialitásokat_ a tára: mögötti szekrények· ben helyezték el, a tára elötti részben nincsenek szekrények . Előnye ennek, -hogy a gyógyszehe várakozókat _nem állítják fel,( _hogy egy-egy gyógyszert ~ szpkásos· külsö szekrényekből.

a

13

A GYÓGYSZERESZ

A GYÓGYSZERESZ

•

~ivegyen~k: Ennek Valóságos előnyét azonban ésak a gyakorl~t

MOST TÉRJÜNK VISSZA a. békéscsabai központi gyógyszertárra." A hiba lényegében ugyanaz, mint a sztálinvárosi gyógyszertárban. A helyi adottságok követkedében itt sem tudták megoldani a munkaterem és officina közötti közvetlen összeköttetést. Ez azt jelenti, hogy a vényeket·egyenként, vagy csoportosan át kell -v!n9i a, vényk~zítőbe _és ott ?sztják szét a k~}önbözö típusú taraknal. A gyogyszereszek viszont azt mond]ak, hogy éppenez teszi szoros_abbá az átvevő és az elkészítő közötti kapcsolatot. Mert így ők maguk győződnek meg, arról, hogy mikor kell igénybevenniök a vegyestárát Kialakult a munkaterem~ ben az is, hngy ha nincs sok dolguk a vénykészítőknek, m.aguk met:Inek át; az .?fficin_ába a m~gcsinálásra váró receptekert. Es miVel mar tobb mmt egy eve dolgoznak ezzel a jól bevált módszerrel, ez a tapasztalat is· .továb badható ott, ahol n_agy_obb "gyógyszertár csak hasonló körülmények között BÉKÉSCSABA KÖZPONTI GYÖGYSZERTÁRA letesJiheto .. · A munkatereiTitlen levő· »vizsgáló sarok« kizárólag az elkészített gyógyszerek belső e1lenőrzésére szolmár egy év óta· a legkomOlyabb eredménnyel teljesíti egéSzgál. A beérkező gyógyszereket a laboratóriumban vizsgálják. ségügyi hivatását. A .szaksajtó mulasztása, hogy csak most jut~tt. el a Békésmegyei Gyógyszertár Vállalathöz és eddig . Különben ebben a jól felsze:r;elt helyiségben kezdi ineg l 954nem Ismertetbette ennek a helyi adottságok figyelembeben ideiglenes működését a vállalat galenusi laboratóriuma .. v~tel-ével kitűnőerr megs~rvezett gyógyszertárilak berendezéValóságos kis remek~ü az Eleken 'leuő gyógyszert& set. és példamutatóan szacialista munkamenetét. Természekom?ly, szép _berendez,ése. A tára előtti magas szekrény tesen felmerülhet az a szempont, hogy a Gyógyszertár Válla'a me!legeket felmagassagban eltakarja ... Valószínű, hogy lat, a gyógyszertár dolgozói is küldhettek volna tudósítást ez mar akkor olyan elgondolás alapján késziilt, hogy a vára~· · a szaksajtónak az új, vagy már működő központi patikáról. kozó ne lássori bele a gyógyszerész munkájába, és ne zavarja . .·Ep pen a jó tapasztalatcsere elömozdítás~ni. · azt felesleges kérdéseivel vagy aggályaivaL A korszerü . ElsőSorban a vénykészítöröl síámolunk bé és itt is főkéfltgyógyszertJ}iak kialakulásában már ez a berendezés is a jövő arról, ami~en ez különbözik a budapesti, szegedi, sztálitÍútját j~lzi. · . városi és pécsi gyógyszertárak munkatermeitől. újítás,. hogy . a négy tára közül az elsőnél csak folyadékokat, a másodiknál- A SARKADI GYÖGYSZERTÁR -csak porpkat, pilulákaf és kúpokat, a harmadiknál' pedig már szinte törtéiletrni Jelentőségű, ·mivel néhány' héttel csak kenőcsöket csinálnak. A negyedik, az úgynevezett előbb nyílt meg a.._budapesti 1-es gyógyszedárnál. Ez az első _vegyestára, ahol az első három túlzsúfoltsága eseién minden olyan patika, ahol Külön munkateremben készítik a vényeket v~nyt el tudnak. készíteni. Újítás, hogy két gyógyszerész és ahol megoldották azt is, hogy az Offici ná ból a munkateremb~ kozott egy techmka dolgozik. (Ezt ugyan már a budapesti nyíló abl_~:;kocskán _át adják be az elkészítendO recepteket. 709-e;; gyógy~zertárban is így rendezték be, a 801-es gyógyDe ezeken az útjelző állomásokon túl gondolnunk kellene s~ertarban viszont gyakran egy-egy technika is kevésnels _btzonyul.) A legkomolyabb újítás azonban az, hogy a-gyógy- _ arra is, hogy sem városban, sem falun ne készüljön ekvetleil , olyan gyógyszertár sem, ahol meg ne oldaná nk, hogy gyógy•. .szerészek gurulószéken dolgoznak: Igy a kb. 2 m-es területen elhelyezett gyógyszereket gurulószékről könnyen elérik. · szerészek és fechnJká(:- a nap_ jelentéken.y t:észében ülve dolgozhassanak. Velemenyunk szenot ez az egyik legdöntőbb szemEgyév~ gyakorl_at megmutatta,- hogy ezeknek a gurulószékekpont a jövő egységes patikáinak megteremtéSében. Nemcsak . nek mtlyen fontos szerepük van a szocialista munkamódszer a· munkaerő gazdaságosabb igénybev~t.eléről van itt szó, kialakításábán. _ ' · · hanem arról is, hogy az évek és évtizedek múlásával, minél kev,es;bb befá?lizQtt lábú gy~gyszerész ~dja ki a legjobb.an BESZÉLNÜNK KELL " elkesz1tett gyogyszert _a 9eteg dolgozóknak. , IgazolhatJa. · ' . A gyógysz~rtár megnyílt és senki sem kérte -számon, hogy az officinában még nem voltak ülőhelyek, a csempézett laboratóriumban csak a vegyifülke állt készen, de a kémsúrek elh_elyezésére még hiányzott a reagens-szekrény. Azóta már nytlv~n.. e_Ik~z,ült •. és ~igyúlt. a küls? _neonfé?Y is, amely messZirol Jelzi es btrdeh: a gyogyszertar dolgozoi, az orvosokkal a legszorosabb együttműködésben mindent elkövetnek,' · tJogy a megbetegedett -dolgozók, közös gyógyító'"tevékenységük révén, mielőbb visszatérjenek a termelőmunkába.- Szávai Aurél az inotai" gyógyszertár vezetője már hónaPok óta résztvesz az új közegészségügyi intézmény szervezésében -~ a párt és az üzemek segítségéve}, állandó kapcsolatban a Veszprém 111egyei Gyógyszertár Vállalat.ta1. ·.

c

A VÁSÁROSNAMÉNYI GYÓGYSZERTÁR

baktalórántházai gY,ógyszertár vezetője arra: kérte a ·V. vezetőségét, hogY az ő soron~evő patikáját is így ~pít 4 át.) Szóljunk hozzá, hiszen lényegében a dolgozó gyógyszerészektől, az ő igényüktől és tap'asz.talatuktól függ, hogy mily~n lesz- a jövő gyógYsZertá'ra. AZ EGYÉNI KEZDEMÉNYEZÉS a gyógyszertári leleményesség nagyszerű,· példamutató· eredményeivel találkozunk - amint járjuk az ország falusi és ~városi·· gyógyszertárait. Pontosan megállapíthatjuk,,_ hogy szovjet könyvek alapján mit és mennyit sikerült rn:egvalósí~ tánunk, és hol kezdtek megmutatkozni azok a hiányosság-ok, főként tapogatódzások, amelyeket csak úgy oszlathattunk volna el, ha sz&élyesen kimegyünk a Szovjetunióba és magunkkal hozzuk az ottani élenjáró tapasztalatokat.· Szakszervezetünk azonban eddig még- nem tartotta e-lérkezettnek az időt arra, hogy ilyen irányú lépést tegyell a 'kQrmánynál a ini szakmáok látókörének kiszélesítése érdekéPen.- Az elsQ hivatalos lépés az volt, amikor két hónappal ezelőtt. szakcsoportunk vezetőségéből alakult küldöttség a legmagisabb helyen tolmácsolhatta azt a ,kérésünket is, hogy hamarosan kimehessünk a Swvjetunióba és a népi demOkráciákba. Szakcsoportunk tudományos előadásai. keretében most számoltak be élméfl:yeikről, tapasztalataiKról Molnár. István és Szász_ Kálmán. Ok azonban határozott céllal és utasítással mentek ki. Gyógyszerészek, 'de ugyanakkor nem tanulmányozhatták a Szavjetunió gyógyszertárhálózatának mükö-

dését. Kiderült ez akkor is, arríikor sorra intéztek hozzájuk' ezt a területet érintő kérdéseket. .Megmondták őszintén, ~ hogy erről nem tudnak sell).mit . . . Faragó Sándor főgyógy­ szerész helyesen foglalta össze a szakma sokéves kívánságát : a szakszervezet, a szakcsoport kövessen el mindent, hogy a· · gyógyszerellátás dolgozóiminél előbb kimehessenek a Swvjetunióba. ~. A szakcsoport sajtója az alulról jövő kezdeményezések eg~z sorozatát tartja nyilván, ezekre támaszkodik~ ezeknek a megnyilatkozásokJ1ak súlyával és erejével folytatja harcát: tegyék lehetövé, hogy mint csaknem min-. den szakma, mi is tanuihassunk a Szavjetunió gyógyszerészet~nek gazdag tapasztalataibóL Hogy amit láttunk és tanul-· tunk, azt felhasználhassuk itthon a magasabb színvonalú gyógyszerkészítés, a tökéletesebb gyógyszerellátás, a legfőbb érték : az ember érdekében ... Mert nemcsak arról van szó, hogy a moszkvai nagy·üzem~ gyógyszertárak életét megfigyeljük, hanem látni akarjuk a szavjet falusi gyógyszertárak berendezését és munkamenet~t is. Amíg azonQ_an ez megtörténhetik, szakszervezetünk át fog írni a Szavjet unió- egészségügyi szakszervezetének: adjanak címeket, legyenek segítségünkre a kölcsönös szakmai levelezés kiépítésében. Elsősorban azokra a magyaranyanyelvU gyógysZerészekre gondolunk,· akik a" magyar batártól nem messze a Szavjetunióban dolgoznak a legfőbb érték: az ember egészségé,nek megvédéséért, szevjet földön, vagy a népi demokratikus orsz~gokban harcolnak a béke megőrzéséért.

Recepturai ·to-vábbképzés*

•

Irta.: CS 1 P KB Z O L T A N dr,

(22. száinú kőzlernény).

javí,tására vonatkozólag. Ezálatt azt értjük, hogy a gyógyá· szati célra egyébként alkalmasnak minősített cinkoxidat a technikai szennyezésektől megtisztítjuk, ill. a benne levő 32. sz. Rp. · vizet szárítással eltávolítjuk. A cinkoxid ipari előá!lításakor, ZiJlci bxydati g 20,0 -. kezelésekor és szétosZt_tásakor különbözö technikai szennyező- _ 01. hHianthiL . . . dés_ekkel keveredhet (por, szemét stb.), avagy nem légmentes.' 'Adipis_lanae aa g'"15,0 tárolás .folytán a levegőből nedvességet vehet fel s emiatt -M. f. unguentum ÖssZeálló, csomós, tapadós iesz. Az ilyen j::~mós cinkoxiddal DS. Gyermekkenőcs. még a leggondösabb dörzsöléssei sem tudunk homogén , KésZítése: A beÍölté~ előÚ_~egszárítoU ~VI. sz. szUán kenőesőt készíteni. A kémiailag egyébként megfelelő cinkátszitált cinkoxidat és napr3forg0mag-olajat tágasabb k~nőq;­ -- oxid tisztítását, ill. megjavítását az v. gyk. rendelkezései mozsárban tadós és erélyes dörzsöléssei csomóméntes kenőccsé szeríni végezzük el és csak azután töltjük be »pro receptura« dör-zsöljük. A vízmentes gyapjúzsírt az olaj leméTéséhez céljaira. Az ilyen cinkoxidat szárítószekrényben 120-150° már eJőzetes~l} h?~Zr;tál~ pat~ndulfoban vízfürdőn tÍlegolvaszt- közötti hőmérsékleten legalább 2-3 órán át - időközönként juk, majd részletekben az olajos- k'éllő~höi. adVa 'kihűlés1g felkeverve - szárítjuk. Kihűlés után a VI. sz. szitán átszi-keverjük.- A kenőcsöt . vagy , tégelyben· vagy fémtubusban _táljuk és vagy jól becsiszolf üvegdugós üvegekben vagy adjuk ki. A bet~gtöl esetleg visszahozo~t tégelyt-felhaSználás ragtapaszcsíkkal légmentesen lezárt bádogdobozokban tart, elQtt fűrészporral a régi -ke.nőcs maradványaitól· gondosan juk el: IDegtisZtítj uk, -'2%-os :5zódás vízben fe4el.ével együtt kifőzzük, _ A napraforgómag-olajnlíl előfordul, hogy vizes üvegbe maj~ lepáról t vízzel kiöblítjük és, megszárítjuk. · s emiattkissé zavaros. A víz az avasadást meggyorsítja .A készílés magyarázata:-_H.a az-alapanyaggal nagyobb stették ezért ilyen olajat az, V.~ gyk. utasítása szérint kg-ként _mennyiségű port kell honíogeriízálnunk, - mintho"gy ehhez 5 g elmállott kénsavasnátriummal a kitisztulá_sig rázogatjuk. erélyes 'dörzsölés szükSéges, úgy', tág;:tsabb -_dör_zs_éSészét kell Utána a tisz;ta olajat vagy leöntjük, vagy amennyiben techvennünk.' Nem . tartjuk "megfelelőnek-- a - szuszpensiós nikai szennyezéseket is tartalmaz, száraz szűröpapíron kenöcsök készítéséhez a patendulát,. m·ert sem a port, sem esetleg kissé megmelegííve - megszűrjük. Csak az ilyen pedig a kristályos vagy '-amorf- ányagokat _a ...patendula_ sima . olaj alkalmas gyógyszerek elkészítésére. _ , felülete, valamint félgömb alakja·, toVábbá ·gyege-stabil~tása Ha szilárdhalmazállapotú zsiradéknál, pl. a gyapjú·rniatt eldörzsölni, illetve elkevérni nem-lehet. A-.patehdula zsífnál, vazelinnél, disznózsírnál stb. tapasztaljuk ugyanezt, oldatOs kenőcsökhf)z vagy kenőcsalcipanyagok _ös~keverésére a víztelenítést a fenti módott a megolvasztott alapalkalmas edény. Nem engédhető meg-az ~em_;_hpgf~- dötzs- úgy anyaggal végezzük ~l, a technikai szennyezések éltávolítácsésze_n<').gyságá,hoz vi~wnyítva túlkicsi -vagy túlnagy; esetleg sára pedig meleg szürést alkalmazzunk. A szűréshez vagy letörtnyelű .pisztilust ha.szriáljunk. · · -, szütőkeretre kifeszített vászonszövetet, vagy többrétegli DOrzsölés és 'keverés közben a mozsárc faláról; valamint vagy vattalemezt használuf!k, vagy pedig olyan kettős­ a keverőről a még nem homogén kenőCsféSzeket '·kenő~~ mllllt melegithető tölcsérbe helyezett -szűrőpapírt, amelynek kaparókártya kiVágott darabjávaJ gyakran le~apa~juk. Ebbén falú Íala közé ·folyamatosan forróvizet öntünk. az esetben neh1:.fo_g előfordulni, hogy a kehőcs/hem lesz egy-· kettős A gondos készítéshez hozzátartozik még az is, hogy nemű és tégelybehelyezéskor, különösen a mbzsár aljáról, könnyen,· avasOdó triglicerid-olajoknál vagy zsíroknál idő­ -szabad szeromel-is -észrevehet~ .göbös keDöcsrészeket emelünk közönként ellenőrizzük a savszám emelkedést; felhasználás ki. . előtt megszagoljuk, hogy nincs-e eltérő kellemetlen szaga, ·Kenőcs készítésekor- ha arra szükség Van...;... .alkalmaz· megvizsgáljuk avasságra az v. gyk. által előírt Kreiszzuk az V KYk- »Unguenta« cikkelY, titásításait 'min_d a por· . vagy prób'ával. Ez a különös gondosság a szóbanforgó kenőcsnél 'anyag, min9-_ a 'kenöcsalaP.anyag m_egt~sztítására, m. ·meg-, azért is fontos, mert a gyermekkenőcsöt, valamint a szem. _.'*_A "~ogya·n foglalkozzunk :3 ·hallga~~kkal a táránál"~ kenőesőt még a többieknél is nagyobb körültekintéssel, nagyob_b fi~~:yelemmel kell elkészíteni. · eikksoroz:at folytatása. q

'

l

l l l l

A GYűGYSZERÉSZ

A[GYÖGYSZERÉSZ

Ha a ·recepf~~ában elkészített kenöCs. akár rnühiba, akár m'ás okból csomós, göbös marad és azt keverés~el ittólagosan már nem tudjuk megjavítani, úgy vagy recepturai. célOk~a,_. készült. kisebb kenöcsmalmon .hajtjuk át, vagy' ennek hiányában szűrőkeretre kifeszített ,vászonszöveten pisztilussal törjük át sa vászon másik oldalán levő kehőcsöt lekaparjuk. · A napraforgóolaj -. mint a triglicerid olajok általában ~ gyorsan avasodnak s ezért a kenőcsöt .mindig az előírt mennyiségben és ·rendeléskor · készítjük. Figyelmeztetjük · továbbá.a gyermek hoZzátartozóját, hogy az avas, kellemetlep szagú· kenőesőt már nem szabad felhasználni. Gyógyhatása: A fenti kenőcsöt elsősorban olyaQ. cseCsemők és kiseb b gyermekek bőrének kezelésére alkalmazzák, akiknél ú. n. alkati érzékenység (exsudativ diatesis)~au fenn~' Ezeknél a gyermekeknél különösen a bőr hajlataiban hám- , fos,ztott, vöröses, nedvező területek (intertr-igo) keletkeznek,_ amelyek elhlinyagolás esetén- ekcértiába, azaz- krónikus höfgyulladásba mehetnek át. VilágOs tehát,- hogy a fentr·kenöcsö_t kifogástalan anyagokkal és gondos technikával kelL . · -készíteni. , 33. sz. Rp.

StearinLg· 12,5 Glycerini g_ 30,0 Ol. ricini g 2,5 A qu. des!. g 50,0 · · Ammon. sol ut. g l ,5 Ol. odorat. gtt. III .. .-M. f. ung. DS. Szárazkrém. Kés_zitése: Tágasabb,, épzománcú, ismertsúlyfr· ·fémüSÍ• ben- (patendulában) a stearin, a ricinusolaj és a víz. elegyéf gőzfürdőn vagy óvatosan ,szabad lángon kevergetve addig hevítjük, amíg a keverék kb. 8Q___::~Q -fokr1;1 meleg_~zik ·fel. . Közvetlenül a felhasználás előtt:'8z előirt- mehnyiségü 10%-os ammoniá-t (ammonia _soluta) vagy Kiöntös kisebb- henger:. pohárba mérjük es a -.felmelegített fenti kevérékhez állandó' keVerget és _közben apránként az alapanyagokhoz adjuk, majd_ a .felhabzó__ folyadékot . a .siappanosodás befejezéSéig,----~ ammonia szagának megszűntéig -- vízfürdön_ vagy_- óvatosan szabadlángo;n hevítjük. A már- előzetesen pateodulába lemért glicerint ugyancsak 80----:90 fokra felmelegítve a·keVe_-rékhez öntjük-s azzal még kb. Ifi--...;20 ·percig főzzük. UMila a. patendula súlyát tartalmával együtt lernérjük és a főzéS kötberi -bekövetkez'ö súlyveszt~séget forró lepárolt vizzel pótoljuk;_ _ A vízfürdőröl leemelt ·pate'ndula. -tartalmát ·vasta~ gab b- üvegbottfl,l kihűlésig- keverjük. Az illatosításr-a szolgáló ~·olajat a már Jangyosra kihűlt tömeghez. keverjük. Az illó~:

ofaj nevét az egységes ké_szítés céljábÓl a ~ényr~ feljegy~~zm2 keszífés- magyarázata: A készítmény állOmánya szerint kenőcs._ Összetétele szerint azonban ·-glicerin.tartalníú olajvíz-emulzió. Használatának célja- a bőrápolás és az- )1. -n. szárazkr;émek cs-oportjába soroljuk. A kenőcs állományát és az emulzió stabilitását helyes készítéssertudjuk biitosítani, azaz figyelembevesszük a sta bil-itáshoz szükséges mennyiségű szappan .keletkezését, .amely- ebben. az esetben mint emuigátor szükséges a ricinusolaJ és a stearin feleslegének homogenizáJására. A stearín kb. '95%' -~tearirisaVat·és kb. 5% palmitinsav-at tartalmaz. A rfciil11solaj ricinolsavas trigli~erid s ezenkívül kevés szabad ,ricinolsaVat ,is· tartalma~. Ez a szabad ricinolsav, ·valamint a ~tearinnak-rnintegy'ötödr~ az előira~hoz megadott mennyiségü ammonia. hatására ammoniaszappanná aJakul át; amely ? többi Stearint, valamint -_a ricinusolajat emulgálja. A vízben oldódó szappanok, így a- nátrqn-,_ ~áJi­ és az ammonia§zappah igen jó hidrofil emulg'enSek,. amelyek már kismennyiségben is nagystabilitású emulziót biztosítanak. A stearinkré111: belyes készítés esetén 3-4 ·4étig változatfanul eltartható. Fontos; hogy a későbbi~k folyamán hidegen: már ne kevergess_ük a stearinkrémet, mert szerkezete lazahálózatú szappanzselé, amely 'mechanikus műveletektöl elbomlik, csomóssá ,válik és víz különül el._> KészítéskOr, ill. fc;izéskor fakeverőKet ne használjunk, nieft , a lúgos·közegben a -faany_agtól a-krém kissé megsárgut Az illatosításhoz szükséges">>Üleu!ij odoratum« megválász· tását ebben az esetben .az orvos a gyógysZerészre _bí_z~a; A -has~~ nál t illatosító rievét azért· kell feljegyezni a vényre, hogy ismét~ léskor ugyanolyan· ~zagú krérilet adjunk ki. Ilyen eSetben leg~ · helyesebb,--·ha a .fo. No. által- hasón~ó össZetételű krémnél~ , előírt geranium ·olajat ha~ználjuk~ _ -- - -Gyógyhatása: A stearinkrérrt, bármeJy előírás _~zerin.~ készül, a fedőkenöcsök csopOrtjába tartozó. bőrápol6 szer. Hatása felületi _és több tényez&ől tevődik ösSze~. Az ammo-" niumstearát gyengén keratolitil<.us.hatású s ezért eltáVolítja, feloldja a már elszarusodott epidermiszsejtek egyrészéL_·, A glicerin ·mtnt vízelvonó ·felduzzasztja_ a --felhámot.-Ezek teremtik meg a kedvező élőfeltételét annak, hogy masszifo':. záskor. vagy_ bedörzsöléskor a. még·_ el .nem -szappanosodott. stearin és ricinusolaj áthátol az epidermiszerr -és azt telj~ egészében_ átitatja, puhává, rugalmaSsá -te"szi. KülönöSen azoknál tartjuk fontosnak a ste"arinkrém- hasz;nálatát, ·-akik durva_ kézi -munkát végeZnek, gyakran, és hóssza_bb i_deig. van kez;ük a vízben (i)l.-.nlütőorvosok -bemos~kodása), vagy, lipoidoldó any'agokkal _(orgarJkus oldószer-ekkel, _l~gok~_al stb.) dolgoznak,_ avagy akiknek alkati-okokból száraz a bőrük.- ·

.A

~

Az I. osztály

k~tionjainak egyszerű

-,,

és gyors azonositása

l;ta: MARKOVICS DU SAN gyógyszerész (516-os gyógyszertár)

Az azonossagt reakció." valójában GSak akkor. gyors és megbízható, ha az. alkalmazott reagens csupán egy. vegyületben, ill. alkotórészben idéz elő változást, abban az esetben, ha több· vegyülettel is és az előidézett változ"ások reagens!, ellenére, hogy a IV. gyógyszerkönyv gyógyszerek • azonosítására gyakfan alkalmazta, erre a célra nem tartom teljcsen m~gfelelő, nek. A kénhidrógénnel, illetől~g a szttlfidos reagenssei azt dönthetjük csak el, hogy a vizsgált kation az l. osztályhoz tartozik'e vagy sem, az azonban, ·~ · hogy melyik l. osztálybeli kationnal van dolgunk, a további jellemző reakciók elvégzése nélkiil nem állapítható meg. A szulfidos reagens emellett .igen bomlandó, megbízhatósága tehát korlátozott. Szem · előtt tartva ezeket a körülményekét, . ~lyan reagens t kerestem, amely az L. osztály valamennyi 'kationjával jellerriző"reakdót ad." Ebből a szempontbóllegiHkalmasabbnak a káliumjódidot

talált ain. A reakciók elvégzésére r-2 csepp ·1,5% cos ·vizes oldatot használta:ri:t. Káliumjodid Iratására az L. osztály kationjai ~ csapadék alakjában. mint jodidok válnak le,. ezek. egymástól színben és egyéb jellegzetes tulajdon-· ·•• ságaikban. egymástól. szembetíínőe.n el térnek. •. Amint a táblázatból kitűnik, az I. osztály kationjainak. jodidjai jellemző színük . és a fent · felírt tulajdonságaik után egymásfái könnyeh mégkülönböztethetők, annyira, hogy egyéb reak. ciók elvégzése úgyszólván felesleges. Az említett katianak azonosításához ez az\ egyetlen reagens elegendő ~· a gyársan bomló, tehát nem mindig megbízható szulfidos -reagens ez esetben t~ljesen mellőzhető. . . A hydratgyrum chioratum mite'nél, a náth5il' lúgos, illetőleg ammoniás reakcióval szemben elő-. nyösebbnek találtam a káliumjodid használatáf, mivel az azonosítással egyidejűleg esetleges .durvább szuölimát-szermyezés iskimutatható kálium-. jadiddaL Ha ugyanis a kalomel szublimáftal van

I osz. . ~·~··- . A' ,· ···~ A.z:. . d'd· .. csapadek. ·. .- JO t Jai - szílle' ..

Egyéb je!lege.etes

t~lajdöQságok

FOrró vizben,nemddóöik. Nátriuiri~ világostioszulJát- vagy ,~áliurnciani_d~oldat­ sárga ban gyorsan_ és~''jól oldódik. ------1-----~1--T==~~~~~~. A csapadék-forró vízbenszíntelenül , feloldódik_; lehülé~kor: _awnbart: PbJ z sárg~ arafly~árga;. c_SillQgó kfiSt~l y_q],<_ :al.ak~ jában ismét kiváli-k._ ·A csapadék a reageris- fölöslegében megs'zürkül', (9-iszproporcio'ná,lódás HgJ 2 -ra és Hg-·ra-;-· a .HgJ 2 mint-: · Hg,J 2 zöld· komplex felOldódik, a __ fémhigany szürkésfekete csapadék: al-akjában' • visszamarad). A csaP,ádék ·a -reagens""·:f"ö"lo""_~l,'"e-ge"'b-e~n­ HgJ, pir-os színte1Emül feloldódik.· A cSapadék _a-· _-r:eagertS: fölöslegében- _ fekete, BiJs .· _.-narancsszínben- felold.ódik. A ésa padék .tevál~s.ával·egyidejüle'g j_ód ·sz;abadut fel,·- InelJ:' -a_-reagens~ ben barfía Színhen feloldó~ik;· csapadék fehér :. színét _elfedi~---~ Ha aiqnban-. a jórlot _;nátriuthsztilf~t­ cuJ fehér oldattal -elszíntelenítjük, ~-- :ris~zaina­ rad a fehér csapadék.- A. csapadék ' fehér szí ne le:SzíírVe_ , is: é::;zlelhető; A · fehér ~csapadék 1\!H;OH'ban intenzív kék szí_nben -;,ol,dódik~ ~

AgJ

~~~

sa

..

.

szennyezve, káliumjadid-oldattaL lecseppentve elő' ször megzőldül, majd a zöld s"zínt ahigany(II)jodid piros színe fokozatosan elfedi. Ilyenirányú.,kísérleteimről. más. alkalommal .számolok be....· .. . . A káliumjodid használata a felsorol ti. os?-fálybeli. kafionok egyszerű analízisében is. előnyös, amikor ismeretlen ka ti ont kell· felismernünk. A7, egyszerű analízis . hosszadalmas és több reagenst ·... igéqybevevő menetét tehát megtakatífhatju,k. ·, · · A fent eltrlondottak alapján a kaliu!Jl]()didos reakciónak előnyét abban ·látom, hogy ~gyszeríj, könnyű és gyors, a reagens elkészítése pedig nem ütközik nehézségbe: · ·

C/YÓ(/YSZERESZTECHI'Jfkűsok 'ROVATA ... GYŰGYSZERÉSZI TloCHNQLóGIA! MÜ~í\.~LATOK ·ELVÉGZÉSE RECEPTURAI .ÉS' LABQRJ\CióS MUNKÁBA:N

előirat vagy. valamely ismert manuális előirata szerint történik. . A technológiaf·műveletek másik része a recepturában fordul elő. Itt az orvos által megszabott. anyagokból, az orvos által kívánt mennyiségben készíti el a gyógyszerész a gyógyszert. Ilyenkor i!Z előirat a vény. A laborációs és recepturai műveletek határai g);akrim elmosódnak. Több gyógyszerforma. ·.előállítása' csak a mennyiségben különbözik egy' mástól. Itt segíthet a technikus legtöbbefa gyógyszerésznek Bár a gyógyszereket nem mérheti önállóan össze, de az összemérésen kívül minden más műveletet elvégezhet. Ez nagy lelkiismeretességet, kézügyességet és szaktudást igényel. Itt a felelős­ séget a gyógyszerész közösen vállalja a technikussal. Mindkettő felel· a maga munkája részműve­ letéért. »Osztott és osetailan porok, teák és kenőcsök keverése.« ·Ez így· magában egyszerűen hangzik, · de igen fogtos művelet. ·Az, hogy a gyógyszer a kí:vánt hatást eléri-e (azaz tartalmazza-e a kivánt hatóanyagot), avagy gyógyha.tás helyett esetleg károsan hat (egyes alkatrészekből a kívántnál többet tartalmaz)\ az elkeveréstől, a homogenitástól függ. Igy az e!dörzsölésnél, elkeverésnél sose sajnáljuk az időt és fáradtságot. Ha az anyag letapad a mozsár fenekére, kenőcsöknél korábban !l}egszilárdul a széleken, ill. a pisztilluson, kártyá. val vagy más alkalmas szerszámmal kaparjuk fel, ilL le. Igy biztosíthatjuk a tdjes homogenitás!. Nagyobb mennyiségű poroknál, ha recepturában készítjük is, mindig szitáljuk át az anyago!. A kis, mennyiségű hatóanyagat mérjük le először, ill. ezeket egymás után, majd a nagyobb menriyiségű hatóanyag vagy vivőanyag kis részletével keverjük jól· eL E:;:után adjuk hozzá a teljes mennyiséget. Teáknál a>: V. sz. szitán szitáljunk, hogy a porrészleteket elkülö'nítsük. A keverést legjobb egy papír~ laport kártyával vagy egy nagyobb kanállal elvégezni.»Osztott porok. és kelwcsök elosztása.« Osztott ·porokat is általában az osztatlan porokra vonatkozó szempontok szerint készítjük el, majd a p9rt elosztjuk. Az osztást legpontosabban mérleggel végezhetjük el, minden egyes port külön lemérve. Ez azonban igen hosszadalmas és nem vihető keresztüL Ezért ezt műveletet parosztó kártyával végezzük. Egy kártyára mindig csak egy port szórjunk. Ha nagyobb mennyiségű port osztunk, 10 poronként először mérlegen széirnérjük az elosztandó anyago!. Az elosztás .művelete nagy gyakorlatot igényel. Kellő gyakorlattal ±5% alá szarithatj uk az 'eltérést. Ellenőrizzük néha a porok elosztásátmérleg segítségév<>l, hogy munkánk pontosságáról meggyőződjünk.

a

A gyógyszertári ·dölgóiókmfiköq~sfkol'éll.ek szabályozása tárgyában kiadolt 31.70-9./Tl/1950/ VIII. 2. N. M. számárendelet 2. b~k~zdésének. c) pontja így szál.: a gyógyszetés;déchnikuscikvégez.hetikosztatlan és osztott porok, feák, és k<enőcsö)\ . kevérése\, .o~ztott pÓrok és.·. kenöcsök elosztását; »Gyógyszerész áltat összeméri anyagokból tabda·gyógyszerész által összemér! anyágokl5ól1abdacsok"í csok készítése.« A pilula az egyik legrégebbi gyógykúpbk, .kompdmátumok készítését, injrkciós ké: szerforma. A hatóanyagat igen pontosan elosztva szítmények szűrését, sterilezéséf .• és. mnpullázását. tartalmazza. Egy labdacs átlagos súly a O, 10--0,30 g. Röviden ... kifejezve; a. gyógyszeiészt~hnikus ,·fel- ItL a hatóanyag mellett rendszerint töltő, kötő és . adata' a gyógyszeralakok · tech]'jológi~i. kidolgozása, néha duzzasztó anyagat is használunk. A töltő . Laborálás-'-- laboráció-fogalmán a gyógyszere anyagra súlynövelési szempontból van szükség. tár. laboratári Hm'i gyógyszerelőállí.ló •tevekert_ységé t Leggyakrabban használt az édesgyökérpor. Kötő­ értjük. A gyógysz\'rek előállítása az érvényben levő anyag igen sokféle lehet : víz, szirupok, édesgyógyszerkönyv,· előző ~ógyszerkőnyvek, OJ<1 gyökér kivonat, fex stb. Duzzasztó anyag az ami, l

17

A GYÓGYSZER.ESZ

A GYÓGYSZERESZ

Ium. A jól elkevert pornemíí anyagokhoz ailjuk a. A (/YAKORLó (/YÓ(/YSZERÉSz kötőanyagot, mellyel tésztaállományúvá gyúrjuk MŰHELYÉBÖL a· massza t. A jó massza · elválik a mozsártól ill .. a pisziiliustóL Ezután kisodorjuk és pilulagéppel GYóGYSZER VAGY INKOMPATIBILITAS 'egyenlő részekre elvágjuk. Akisodrás egyen!etessége ~ J avaslat ankét-sor_ozat rendeZésére igen fontos, ettől függ a pilulák egyforma nagysága. . Az elvágott pilulákat gölnbölyítö koronggal gömGruber Al~jos d~. érd~kes -~vizsgálatai alapjáll közölt bölyítjük és konspergáljuk. Ehhez leggyakrabban é§ Dávid Ág9stonnak ezzel szdros kapcsolatban álltS cikke , ' édesgyörkérport használunk. . · . néhány gondolatot vetett fel bennem. A jódos szalici lszeszt sok-sok év óta szívesén alkalmazzák · >>Kúpok készítése.« Két részre bonthafjuk, a börgyógyászok gyógyító rnunkájuk során. Nyilván az.ért, öntésseJ készült és kézi vagy gépi formálással ké- t mert hatásosnak mutatkozott, függetl®űl attól, hogy l, 2 szült szuppozitóriumok. Az öntéssei készülteknél vagy- 5 napos készítménnyel kezelték ~a beteg börfelületét, ne melegitsük lel nagyon az anyago t. A 'kakaóvaj,. tehát rninden alkalommal más-más koncentrációjú ~a~óanya­ KérdéS azonban, hogy a gyágyitás szempontjából ha 35° C fölé melegítjük, nehezen dermed meg és gokkal. melyik koncentráció általában a leghatásosabb. Vagyis a hígállományú anyagban a hatóanyag gyorsan helyes. lenne, ha az orvosok a gyógyszerész-kutatókkal egyleülepszik. A fon]Jál szappanszesszel kenjük ki, időben. megfigyelnék az ismert időben készült és további alatt tartott gyógyszerr~l végzett- kezelések hogy ne tapadjon .. A kéziformálással készülő ' ellenőrzésük eredménYességét. kúpok ányagat patendulában keverjük, míg gyúr, _ Visszatérve arra, hogy a gyógyszer szabad jódtartalma ·ható masszál kapunk. Ha az anyag nem áll össze, akár 3%, ak4r 1,7%, illetve akár teljesé~tékü, akár 20~30%­ egypár csepp riéinusolajat vagy gyapjuzsírt hasz- kal csökkentértékű, vagy pedig hif.Irogénjodid-tarlalmú, nalhatunk ·A· masszál kézzel kisodorjuk, majd vagy attól menntes - szávai egy vagy' tíznapos készítmény·,- az ·mindenképpen hasznos volt, mert évről. évre jobban egyenlő részekre vágjuk, !ormázzuk. Gépi készíelterjedt a használata. Megjegyzendő, hogy a betegek többsége tesben csak a masszál kell elkészítenünk sa gépből 12 órán belüllegfeljebb egyszer használja a szert, de igen sok már a· kész kúpot vesszük ki. Kivétel a Bougi-gép esetben csak jóval később kezdi meg annák alkalmazását. kérdés tehát: van~e szerepe a gyógyífásban a hidfo. · mely a kisodrás ·helyett csak egyenlő rúddá for- Második génjodidnak, illetve bomlott szalicilsavnak? Erre is válaszoln<~; . máija az anyago!,' de az elosztás .és formázás kéz- a fent javasolt orvos-gyógyszerész együttműködés. Itt logL.. zel végzendő. kusnak látszik a harmadik kérdés : mennyire- helyénvaló _az az előírás, amelyik ebben az esetben a rendeléskor való >>Komprímáüinwk készítése.<< A tabletták elő-. készítést ajánlja a gyógyszerésznek? állítása különösen nagy . gyakorlatot követeL . A Ezzel a kérdéssel kapcsolatban meg kell említenem az gyógyszertárakban ma már nem is igen fordul elö .. Alsol-kenőcsöt, mint ung. alumin.-aceticum-ot. A Fono frissen Az előállítás lényege az, hogy az anyago! grami, készítteti, ahely~tt, hogy az. OKI által elismert Alsol-állandó. · formulát írná elő. Jáljuk vagy brikettezzük, majd a beállított géppel ságotA"biztosító gYakorlatban· igen sok öSszeférhetetlen szert tart8.lletabletfázzuk. A granuláló . anyag tablettánként mazó recepttel találkozpnk,- melyek egy r~szének helyes elkészítéséhez szükséges helyettesítésekre, vagy az. Qsszeváltozik. ~ . .. . >>Injekciós készitmények szűrése, sterilezése és férhetetlenséget kiküszöbölő anyag bevitelére majd csak az V. gyógyszerkönyv ad felhatalmazást, illetve útmutaJást a-· atnpullázása:<< · Ezek a munkálatok kívánják a gyakorló gyógyszerész számára. Addig is' (de azután sem technológiai műveletek közül a legnagyobb le)ki- ártana) ankét-sorozatot kellene rendezni. Ezek Során,a gyógyismeretességet. A szűrést hosszúszálú szemészéti szerész-kutatók a gyakorló gyógysze~észek Qsszegyüjtött gyapoton, analitikai szűrőpapíron, vagy spedális anyaga alapján, az orvosi · szakcsopor.toknak külön-külön,. vagy együttesen javaslatokat tennének :.a' kifogáS tárgyát szűrőn végezzük. Az oldatnak szálmentesnek kE;!! képező orvosi előírások megváltoztatásár_a, :esetleg azoknak lennie, amit jól világított helyen átnézéssei állapí- .hivatalos kiküszöbölésére. Székely Stfndor · tunk meg. Ha kell, a szűrést megismételjük A.steBudapest, 812-es gyógyszertár . rilezés gyógys<:ertári gyakorlatban hővel történik. . ' Az áramló vízgőzzel való sterilezésk(lr a sterilezendő· ACIDUM BORICUM ÉS NATRIUM BORICUM HEL YES anyago! a lorrásban levő víz . gőzében, vagYcis ELKÉSZITÉSE GLICERINNEL ÉS ALKOHOLLAL 100 C fokow30-60 át tartjuk. Erre.megA~ orvosi gyakorlatban gyakran előfordul a bórSav és !elelő edény, · melynek alján a bórax rendelése glicerinnel . és alkohollaL _, · . drótháló. van. Erre helyez,· I. Ac. bo!ic.. 2_,Q g__ JI. t-?átr. _biric: 4,0 -g· . ,anyago t, ,Jegtöbbször"'"ű:v.egbe .. ··Spi r. conc. ad 30 g Glicerini ad 20 g töltőtt gyógyszeres folyadékot. Edényeket egyszerű Ds. Fülcseppek. ---· Ds: Ecsetelésre. főzéssei i~ sterilezhetünk, ezeket 30 percen át. Jobbára a gyermekgyógyászat' hastnáljt.!, gzért k.ülönö: l %-os nátritirnkarbonitt-oldafban főzzük A férne sen fontos, hogy az ilyen vények elkészítésére nagyobb gontárgyakat ki is égethetjük A tindalozás egy kü\őn: dot fordítsunk. A különböző készítési mód miatt olykor· leges módszere- a sterilezésnek, melyet hőérzékeny zavaros folyadékot kap a beteg. melynek hatása természetesen kisebb, mint a~é; amely oldással készül. ,Egy ilyen vénynek . anyagok esetért használunk. . vezetett arra, hogy -részletesen foglalkozzam. · E rövid összefoglalásból is láthatjuk, hogy" a aa megismétlése helyes készítési rnóddal. . .. . gyógyszerésztechnikusnak , a gyógyszeralakok elAz 1. sz. vény helyes készítése az, ·hogy. a bórsav~t készí t<'se kapcsán fgen tág és szép terület · nyílik '!ds részletekben óvatos melegítés közbe'n Oldjuk a szeszb~n. bórsav szesibeil való· oldásakor :reakcióba -lép a SieSSzei a gyógyszertári munka elvégzésében. Végezzük -A - és bórsavas etilészter keletkezik. Tiszta átlátszó · oldatot muríkánkat mindig nagy_ szeretettel, pontossággal kapunk. és lelkiismeretességgel,_ hogy beteg embertársain.k A IL sz. vény helyes kéSzítéSekor a Natr. boricurnot .részére· mindig ·teljesértékű gyógyszert adhassunk. elporítjuk, hogy az oldás könnyebben menjen végbe, majd 100 fokot. meg nem haladó hömérsékletery glicerinben ol~juk. · A Gyógyszervizsgáló L.aborai6riuhz munkaközössége lV~yanígy járunk el, ha bórsRv_val tendehk. A Na_tr. bonCUfl?.

.

"li<:eri.nnel b6rsav~ glicetinésztertalkot, kémliatá"s~gyengén avanyú. ::. , A me] egilés útjánjeloldott bórvegyületek tis.z!a átlátszó · oldatot adnak é~ hosszabb ·i dá után sem zavarosodnak meg. , , Forgács Béla~ dr., Ercsi Hozzászőlás-: Az ismertetett vénYek készítésekor a melegftést óvatosan kell végeznünk azért, mert a k~letkező etil-_ vagy glicerilborát illanó vegyületek. Az etilfiorát például · 120 fokon forró folyadék, mely al,koholos-oldatból alac$onyabb bőlokon is alkohollal együtt.Illan. · ·

+ SZALICILSÁVAz OKI valasza ~

A JODTINKTURA

A IV._ Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos »Unguentum s_ulfuratum«-ból - ha ~zt e gyógyszerkönyv előírása szerint készítjük él, bizonyos ideig tartó tárolás esetén, ,mint ismeretes. apró cseppek alakjában kátrányrészecskék-válnak ki, amelyek később barnás-fekete összefolyó részeket alkqtnak. ·A kenőcs fentemlített elváltozásának megakadályozásával foglalkozott Mozsonyi Sándor dr. (A »Gyógyszerész« 1949. évi 12. sz.), továbbá Nérned y Imre dr. és Antoni Marietta dr. (»A Gyógyszerész« 1949. évi 16. sz.). Mindkét közlernény csupán egy olyan vizsgálat eredményét közölte, am_elynek folyamán a keoőcsöt az alkotórészek sorrendjének felcserélé·sével csaknem minden váltpzal:ban elkészítettük. Ezek ·a készítmények - amelyeket 1949. évben, tehát négy évvel ezelőtt állítottunk elő- jelenleg is megvannak, így tnódunk· . ban van megállapítani, hogy a Mozsonyi által ajánlott elő­ állítási mód szerint készített kenőcs ma is teljesen homogén, kátránykiyálást egyáltalában nem mutat, míg az a készít~ mény, amelyben először a kátrányt a nyers káliszappannal ·apránként dörzsöltükels ezzel homogenizál tuk a többi alkotórészt, homogenitását elvesztette· s jelenleg erősen rétegezett . a kiVálo~t kátránytól. Hogy ez a kiválás melinyi idei tárolás után következett be, ezt nem figyeltük meg. "· Egyébként újbóL előállítottuk a Szi!ágyi kartárs -által közölt módon a kenőcsöt é~ figyelemmel fogjuk kísérni azt, hogy a kátrány kiválása mennyi idő után fog bekövetkezni. Némedy Imre dr· A SYRUPUS FER RI J ODAT! "KIKR IST AL YOSO- . DASANAK OKA ÉS MEGAKADAL YOZASA

A Syr. Ierri joda1i-ból bizohyos idő múlva, különösen hidegben cuk:or kristályosodik ki. A szirup cukortartalma 62,5%. Ezenkívül tartalmaz 5% FeJ 2 és 0,1% citromsaVa t. A cukornak ilyen töménység mellett még nem volna szab á d. kiváJni, mert a cukor kiválása, kikrislályosodása csak 66% töménység. meUett indokolt. A Syrup. ferrL jodati tömény, · ségét természetesen fokozza. az 5% hatóanyag is. A gyk. a ferrojodidnak ferrij.odiddá alakulásának ineg. akadályozására és a cukor invertálására .adatja .a sziruphoz a O, l% citromsavat. · A nád~~kor .mint diszacchari da, megfelelő Ph. és hömÚséklet mellett vizes oldatban szőlő- és gyümölcscukorrá bomlik. . · " , . A gyk.·i ci-tromsav mennyisége nem elegendő az inve·rtálódás tökéletes véghezvitelére._ Tapasztalatom szerint, · ha a citr.omsav mennyiségét 0,5%-ra emeijük és ezzel a szirupot 2 percig forraljuk, ·akkor olyan készítményt kapunk, amelyből cukorkivalás nem történik. Ugyanis a nádcukor tökéletesen invertálőrlik és a keletkezett monoszaccharidák kikristályosodási pontja 8090%. . - A raktáron levő készítményeket is könnyen megjavíthatjuk, ha a kikristályosodott szirupot vízfürdőn melegítjük mindaddig, míg a cukorkristályok feloldódnak. Ekkor hozzáadunk 0,4% citro.msavat_és rövid ideig forraljuk. A Vízveszteséget -pótoljuk. Az ily módon előállított készítményben alig észlelünk Ph. változást. Forgács Béla dr. a 3/20. g)~ógyszertár vezetője Ercsi

Az- UNG. SULFU,RAT. PH.. HG'. IV.

»A Gyógy~zerész<<.1949. szept.-16~i ;zámában Nétiledy Imre dr. éS: Antoni Mariette dr. leírják, milyetl kísérleteket végeztek az Ung~ sulfurat: Ph. Hg. IV. k~szítmény azon hibájánal5 a kiküszöbölésére•. hogy a k3trány ne váljon -összef9lyó barnás. cseppekké."A_ kís~letek célja 3 lión,apig·. eltart_ható készítmény b.iztosítása. . ' _ , -_ Ezen cikkben leírják a MozsonyHé~e, eljáqlst, 'híellYel. hOsszabb ide'ig· eltartható -kenőcsöt". lcll.:et előállítani~ Ezen eljárás lényege, f?ogy :a -kalci'4-mkarbonátQ(·-a:-,kénpofral ala-· pos·an elkeverjü~ és. ehhez a keveréKhez adjukJiözzá af>ráhként a borőkáfakát~áriyt_ alapos -eldör~S:ölé&_ mellett.-~m
, - ..

-

19

A szótár első kiadásának előszavában Peter- Nyilalov. · · Tudtommal ugyanis az olajat !50· C fokon ·. három. óráig professzor üdvözli a könyv· kiadását, metYnek hiá_nyát, az -·kell sterilez;ni._ Ha tehát· 709:es _gyógySzertát verseny· orvosok és .gyógyszerészek már régen érezték. pontjainkat szem előtt tartja,. akkor ,a beteg kifogásbilan gyógyszert kap". A Szacialista Egészségügyért-mozgal~m A más~dik kiadást ~laposan átdolgozták ~ kiegészi· .' célja a mi vOnalunkon: , a legjobb .minőségű gyógyszert .a_ tették. Az első kiadás az orvosi és gyógyszerészeti műszavakat betegnek l -. · · egyszerű rövid fordításban tartalmazta. A második kiadásban ·. Zalai Károly dr. javaslata nagyon helyes, de ezzel_pillaminden egyes mű~zó jelentős magyarázó szöveggel van ellátva, natnyirag nem segített ~z illető betegen és. netr~: mutatott ·ami a szó alapvető tartalmát megvilágítja. Az új ~iadásban rá az elkövetett hibára. · . · . szerepel a VIII.--Szovjet Gyógyszerkönyv valamennyi szakIfj. Télessy l stviín gyógyszerész, kifejezése és megfelelő összeállításokat vettek fel benne a Kisújszállás gyógyító adagok, gyógyszeralakok, gyógyszeranyagok csomagolására vonatkozólag. A szótár három részből áll: latin.bolgár szátár a legIfj. Télessy István kartársnak a szulfur-szus~penzi~:f.ó_l terjedelmesebb (759 oldal), a bolgár-latin (54 old.), az oroszszól6- beküldött cikke észrevételeire válaszunk a kovetkezö: latin (10 oldal). A szakkifejezések alfabetikus' sorrendben · A kérdéses gyógyszert SzTK-vényr~ írták fel éS így meglehe~ö- · következnek_. A szakkifejezések nagyrésze ~ gyógyszeralakok · sen körülményes lett volna a rendel() orvost .ki_nyomozni,_ ~~ technológiájára vonatkozik. Bőven foglalkoznak az orvosi ·erre nem· is 1áttunk semmi okot. l. A szulfur·szuszpen~IO kifejezésekkel, ezután sorrendben a farmakognóziai, kén;liai, 'a Fono.ban is szeréplő vényformula és- elkészítésének s~m~i majd a gyógynövényekre vonatkozó műszavakkal .. aKadálya nincs. A .magisztrális receptúra úgyis napról n~p.ra A gyÓgyszeralakok' technológiájára · vofl~tkozó rész csökken illiért gyorsítsuk meg ·magun1< is ezt a folyamatot magyarázó szöv~gében megtaláljuk ·a készítmény kémiai azzal hogy az orvosnak magisztrális szer helyett Spe~iali,tás képletét, fizikai tulajdonságait (halmazállapotát, olvadás-felíiá'sát ajánljuk? .. 2. Az anyagraktár által s~állitott -o~;;\ j pontját, oldhatóságát stb.), használati utasítását,. adagolás-.savszám 0,25 vdit, az v. gyk. tervezetében felvett 0,10 sav· módját, balásának sajátosságait (kumuláció, ellenjavallat), 'szám heiyétt. ln_f~rm,áció~k s.ze_rint_ ~ gy~r ~n.a1Jtikai_l~?or~~~ezenkívül számos utalást a Szavjet Gyógyszerkönyvre. , riurria ilyen savszamu·ola]at Injekctok k~ttesere eztdos~nn~ Behatóan tárgyalja az orvosi müszavak pontos jelentését, még elfogadhat<~nak tpinősít. ~i- Ami ,az _inj_ekci? ~~erile~ését - ·illeti, a:zt szárítószekrenyben rruhden n~hezseg nelkul elvegez·. · . a szó görög vagy latin gyöker_ét, á betegségek diagnosztikai ismertetőjeleit, kórokoZéit stb. _ hetjük !50 fokon, l órá_n át. . . · . . . . •. Télessy kartarsnak tgaza van, hogy a Szocwhsta Egesz- _A gyógynövények elnevezését azok rövid leírása, szár.: ségligyért-mozgalom .célja: legjobb minöségű gyógyszert mazásának, · honassági helyének ismertetése követi. Közli · ·a betegnek - viszont célja az is, hogy a beteg ·t~hetőleg azt is, hogy h~l termelik és ~ 1!-Övény m~ly része_i~- gyűjtik. -féléSteges, küldöZgetés _nélkül, mielöbb__ hozzájusson ·a rendelt Meg kell jegyeznünk, hogy az Orvosi -Gyógyszerészeti gyógyszerhez. . • • • műszótár ·második
kiterjedt. Tudjuk : éz nem azt jelenti, hogy Szabolcsbart . :több a hiba, -mint máshol, csak szabadabb an, úyíltabbsegíteniakarással harcolnak a jobb gyógyszerellátásért.

a:

*

BESZÁMOL1'1JNK MÁR ROLA,.

•

·hogy a szakcsoportunk Vezetőségéből kijelölt küldöttséget fogadta miniszterünk és a miniszterhelyettes is, amikor szóban és írásban feltártuk a szakma legsürgősebb megoldást igénylő kívánságait. Megírtuk azt is, hogy ennek eredmé"nyei ·nYilván ham,arosan meg fognak mutatkozni. Hogy szakcsoportunk vezetőségének eJ. a kezdeményezése mennyire sürgetően időszerű volt, azt az is bizonyítja, hogy minden értekezleten, minden vidéki útunkon éppen ezekkel a ma még -nyílt kérdésekkel ·foglalkoztak a gyógyszertár dolgozói. ·Mindenütt a gyógyszerészek munka- és életkörülményeinek , -. általános rendezését kívánják. Olyan rendezést, amely lehetöVé teszi; hogy a fiatalok lelkesen válasszák a gyógszerészi pálYát .és ha kikerül tek az egyetemről, gyakorló gyógyszerészek ·maradjanak. A szegedi szakszervezeti gyógyszerész-csoport tíz pontban előterjesztett beadványa is ezt a nagy célt tartja .szem előtt. És ha vannak is ezeR között olyan' kívánságok,~ amelyek. csak minden szakma dolgozóil}ak egysége1,\ figye- ~ lernbevételével oldhatók meg, maga az előterjesztés valójában ·olyan, hogy szakcsoportunk írásban is lerögzített kjvánSágai mellett, ennek a tíz pontnak is el kell jutnia mitiiszterünk kezébe . • . Itt adunk hírt arról is, hogy a sza_kcsoportunk vezetőségéből kijelölt öttagú bizottság elkészítette a gyógyszertári . asszisztensek munkakörére és kiképzésére vonatkozó javaslatát. Ugyanc~ak tervszerP,en kidolgozta szakcsoportunk továbbképzésével foglalkozó bizottsága a gyógyszerésztováb b. képzés új szempontjait, különös tekintettel a már megjelent és-a teljt:s egészében rövidesen megjelenő 1[. Gyógysz~rkönyv ·hatalmas szakmai követelményeire. Szakcsoportunk mihdkét · -\, javaslatot felterjesztette az Egészségügyi .M.inisztériumnak.

.i.

KöNYVISMERTETt:S O:r~osl·gy6gyszerészeti

sz6tár -

(1\llami ,~Tudomány és Művészet"-kladó; Szófla, !951,} :* Med. Genrgi D. Armaudo dr.; Mag. Pharm. Georgi Tndoroo és Neno Sztojt_mov dr.

(Mediko-Farmacevticseszkíj_ szlovat _:. »Medicinszkd-farma·. cevticseszkij nar'csik«.) -,Aptyecsnoe gJelo, 1.953. év:folyan1r 4. szám, 67.,--68. oldal.

~ E. A: Dubjanszkaja

- - BÚ)gáriában·,_ rrüuf_án a Szavjet Hads~reg fels~b~dí-: totta· aJasiszia-iga alól - gyorsan fejlődésnek indult a -népgazdaság, valamen_nyL ága., Bulgá;iában b~vez~t!ék a JeJV· _ .gazdálkodást"- a n_epgazd_?sa_gQa~ ~~ -~--~Iso _(ke~ev~s) _tet:~~t _ _ idő előtt fejezték be. A, bolgár- nép békés alkotó munkaJa · következtében -sikeresen- indult meg az ötéves terv v:égre· · · hajtása.

· .. -

A

segítségét. , ~ -- --_ _ . A gyógynövények gyűjtését. és termesztését . tudományos alapokon ~~er_:vezték ll!eg. Ezt az_-Eg~zségügyl_M!nisz-._ térium ~yógynoveny osztalya vezeh. Tobb tudomanyos intézet a · Bó1gár Tudományos Akadémia, a t-udop1áhyos kutatói'ntézeték (gyógyszerészeti, farmakológiai és nél}ány ·más) saját kísérteti te_lepekkel rendelkeznek az értékes gyógy. . . .. nöyények termesztésére. · ,. Nagy- készség ->111UtatkoZik a szavJet orvostudomany': tanulmányozására. Az egés_zségügyi intézmén~_ek ~?~yv!ár~i -többezer kötet orvosi könyvet .szereztek be es elohz;ehk a. - Szavjetunióban megjelenő orvosi folyóiratokat. Ezzel_ kapcsolatban üdvözölnünk kell az ~Orvosi és Gyógyszerészeti szótár« · második javított és bővített kiadását.-

* A Moszkvai Gyógyszerészeti székének docense.

·

Intézet. Botanikai ·tan-

SZAKMAl

HIRADÓ

A NAGYüZEMI G'i'óGYSZERTÁR _ hangzott el a sot.~s gyógyszertár termelési~~11':~~~t~~t: • beszámolójában - akkor töltf be hivatását,. készítésnek és a gyógyszerelosztásnak olyan .· amelynek minden 'dolgozója hivatástudattal 'lehetövé a gyógyszerreszorulók gyors és p_ontos g'yógyszerhez. jutását . . . Gazdasági életünk és~ népünk_ mindenold~lú _ fejlödése bebizopyította, hogy ig~nis ellehet _v~g~~~i. a r~nk­ háruló feladatot, ha tervszerűert dolgozunk,_ ha betartJuk mmd~ azokat a rendelkezéseket, amelyek hozzánk eljutnak é~ ha -megVan bennünk- a szorgalom, .a. tehetség,, az egymás iránt_i segítőkészség a munkában és a tanulásban. Igen nagy k~ve· tel-mény 'az előbhin kivül az, hogY' egész munkánk alatt nevelőmunkával' is kell foglalkoznunk, bár· ez a szakmán _. kívüleső,· de fontosságbari köZvetlen ül- az -etObbi'- után sorol-_ ható feladat~ Nevelnünk kell saját dolgozóinkat és tievelnünk kell a- hozzánk forduló_kat a gyógyszerész munkájának_ érté~ kelésére ,és m~gértésére. Tudatosítanunk kell .közönségünk· ben hogy meddig mehet követeléseiveL Népünk elvárja tőlÜnk hogy példamutató szorgalmunk kiterjedjen a továbbtanulá~ra, ismereteink továbbadására és utánpótl_á~unk minőségi kiválasztására. Feletteseink őszinte kritikát várnak tőlürík: Egy mQndatban: kózkinccsé 'kell tenni -eddigi tap ász .. talatainkat, átadni azt a tudást, amit min-t hazánk első pagyüzemi gyógyszertárári.ak dolgoz?i, els~játítc:ttu~.· (E~ ~­ tapasztalatátadás azonban ugyamlyen kotelezo lenne a pecst, szegedi, sztálirtVárosi és még sok budapesti és vidéki gyógy. _ __ _ . szertár részéről is. A szerk-) ~

E

!

En;drriiÍ;:,:v·

A GYOGYSZÉRVIZSGALó LABORATóRIUMOK kózüllegutóbb a pécsi; nyíregyházi, békéscsabai és a veszprémi · laboratóriumokban voltunk. Mindegyik igen jól felszerelt ·laboratórium, komoly, állandóan gazdagodó szakkönyvtárral és felszereléssel. Valójában innen indul ki, itt fut össze a gyógyszer-észek és a technikusok továbbképzése is. Természetesen mindeflütt inegfelelően érvényesül a főgyógyszerésznek jó , , szervező ~unkája és szakmaijrállyítása. Itt töltenek el heten· ként egy·egy napot az államvizsga előtt álló gyógyszerészek itt. tárgyalják meg velük az egész tematikát, de itt tanillnak és fejlődnek azok a kartárs ak, akik évekkel ezelőtt kerül tek ki az egyetemről. Itt veszik át időnként a továbbképzési anyag gyakorlati. részét a helybeli és a közelben dolgozó ·,gyógyszerészek is.. Ma már a .legtöbb laboratóriumnak van ' légiékes an·alitikai mérlege is. Ezzel büsZkélkedtek a péCsi · laboratóriumban Orosz Iván és Nékám KárOly dr. erre hi!'atJ:oz_ott ·ye~zprér_nben,.Ker~~lt Kor.~~ szakfelügy~lö, ai egeszsegugy kivala dolgozoJa. Tobbek kezott ennek a hiányát emlegették .Békéscsabán Dávid Ferenc és Telkessy Gábor dr. A nyíregyházi (Szabolcs·Szatmár megyei Gy. V.) igen jól felszereli és a legkedvezöbb körülmények közölt működö _ laboralóri-urnát Czuczg P-éter dr. szakfelügyelő vezeti ·-~. . Ki kell emelnünk mégis az eddig látottak közül l(erbólt :Kornél kis laboratóriumi műhely-ét. Mert ez valóban valósá· . gos kis műhelye a· tudománynak, a szakmai és technikai. leleményességnek, a bőkezűen megvalósított ötletek és újítá. sok· egész ·sorozatána_k.. Maga a Gyógyszervizsgáló Laboratórium. egyetlen helyiségből áll, ideiglenes helyen müködik, a 9ecentrummal szerves lfapcsolatban. -Mérlegszobája nincsen, erre a célra rnérlegfülke sz.olgál. Ezt lehúzható ablakkal a laboratóriumtól tökéletesen el lehet választani, és önálló , szellőztetése a laboratórium szennyezett -levegőjét távolt~_rtj~.~ .Rejtett v!Já~ítása méréskor, a szemet nem zavarja, homerseklet·eltolodast nem okoz, ezáltal a mérés reprodukálhatós_ága ~lla~dó . • • A titráló-asztal homályos üvegablakkal van o~zeepít've, nagy mérete két dolgozó részére alkalmas.

.-

~i~~~[~~~~~~~~·

asztal homályos üveggel borított - teljesen egyenletes, szórt Az asztal alsó viiAgitását ferdetükör biztosítja - mivel az fén~ye! na~pal és éji_~!. Éjjel homályos üveg mögött elhelyez-

. h~t? _l~~pa~k";l ,oldJak

meg a !"eg!elelö világítást. Az alsó vllagttasu tttrálo·asztal a memszkusz beállítását élessé és ezál!al .pontoss~ teszi. A büretták felerősítésére -szo_Igáló szont6diókat, VIzszmtes tartóesőre szerelték rá. • • A· JlÓ11' .

~~:w::~~~tt?! nJnmdtrr&s ~Tf;f~Ae~

GJÓIS:ZEUt~ItTJ

ts

GYÓGYSZ~R:<Ö;JfY!

l\ il

AZ ORVOS-EGESISEGUGYI DOlGOlOK SZmZERVEZETE GYÓGYSlfRES/-SBKCSOPORTJnm HIWülOS LnPJn

~il

illi :J

*

r

T

A

R

T

A

L

O M

Leriin halálának 30. évfordulója ,.-- Rom Pál dr.: »Studiosus Pharmaciae« (Il.) Bayer István dr.: Kénsavas atropin vagy atro:Piniumszullát --....._ Varga Dezső: Az .1954. évi gyógyszerellátásról Agárdi János dr.: Magisztrális gyógyszerek eilátása lejárati határidővel -

Vitéz István dr.: ~egjegyzések Agárdi dr. cikkére Dvorszky József: A körzeti orvos és a gyógyszerész együttmtlködésének gyakorlati jelentősége· a falu szacialista egészségügyének kialakításában Küttel Dezső dr.: .fi. Spir. . aethereus · és TinCt. Valelianae aetherea étertartalmának kvantitatív meghatározásáról T. I. Bulyenkov: A gyógyszerészet szervezésének fontos élméleti kérdései (Ford.: Láng Béla dr.) · P.fuczési László: Uj szellerÍlet a gyógyszertár kirakatába - , Az üsszo.Szövetségi Gyógyszerésztudományi Társaság működé-

..

·

·

-

·:r lj l'

l' 21 22 23 24

il ji

25 27

,,l' ',

· 27 . 28 .

31 31

-------------·

Nékám ·Lajosné: Uvegből készült hazai patikaedények (II.) · 33 Horváth Dezső: COffein- és- Theobromín-tabletta készítése alkaloida báziSból ~ - · 34 műheiyéből: . . Csejtei Káro[y: Munkamódszerátadás 35 Csipke ZoltáD. dr. h6zzászólása 36 SZihlgyi Lajos: A Sol. arsen. F. Ph: Hg. IV. kémiája 36 Kedvessy György dr. hozzászólása -=-. - - 36 Nagy Ervin dr.: Előirat az' Adeps Lanae anhydricus pótlására -~_:----------37 Csejtei Károly: A MiX~ra sedativa comp. _.. 37 Kósa Lászlö: A Mixt. sedativ_ comp. nagybani előállításáról -, -. ~- 37 Csejte! Károly: Hőpalack alkalmazása a receptúrába.n - 38

A gyakorló gyógyszerész

~~~qszerészt~hnikusok

rovata:

Gyógysz€rvizsgá!6 Laboratórium munkaközössége: lmpleálás 38 Szakmal hiradó -

-

-

-

-

-

-

-

----40 , és borítólap 2

BUDAPEST, 1954. FEBRUÁR l

j":·

'i'