szam

VII. EVFOLYAM /1998.4. szAM

TANULMANYOK

Csizmadia Ervin: Partok es agytrösztök. Think-tank szervezetek Nyugat-Eur6paban es Magyarorszagon Lakner Zo/tun: Az MSZP arculata es helye a magyar politikai tagoltsagban Tordai Csaba: A Tarsadalmi Szerzödestöl az AJkotmanybir6sag hatarozataig. Kiserletek az allamfOi tisztseg jogi szabalyozasara

5 31 61

AZ EURÖPAI UNIÖ ES MAGYARORSzAG

Agh Atli/a: Az EU közpolitikaja es a magyar csatlakozas Thomas Känig-Thomas Bräuninger: Az Eur6pai Uni6 atalakitasa a bövites jegyeben

89 107

TAJEKozöDAs

Wolf Linder: A svajci politikatudomany fejlödese

131

KÖNYVEKRÖL

Enyedi Zso/t: A magyar politikai rendszer - közelröl A magyar politikatudomany valogatolt bibliografiaja.......................................

149 155

HIREK................................................................................................

159

KÖZLEMENYEK

A szerkesztöseg dme: 1068 Budapest,Benczur utca 33. Telefon: 34:?-6708 Fax: 322-1843 Olvas6szerkeszt6: Tomori Lajos Tervezötipografus: Erde/yi ludit Szamit6gepes szövegszerkesztes: V%s Bt. Kiadja az MTA Politikai Tudomanyok Intezete 1068 Budapest, Benczur utca 33. Felelös kiad6 az MTA Politikai Tudomanyok Intezetenek igazgat6ja ISSN 1216-1438

A Politikatudomanyi Szemle eddig megjelent szamaib61

197

ABSTRACTS

215

SZERKESZTOK

I

POLITlKATUDOMANYI 1998

Baz6ki Andras Fricz Tamas Szab6 Mate

SZERKESZTOBIZOTIsAG

Kende Peter (elnök)

Körösenyi Andras

Agh Attila

Kulcsar KaIman

Balagh Istvan

Lengyel Laszl6

Bruszt Laszl6

Pokal Bela

Gambar Csaba

Szab6 Martan

KONZULENSEK Angelusz R6bert Arat6 Andras (New York) Bayer J6zsef Bihari Mihaly Boros Laszl6 Böröcz J6zsef (New Brunswick, USA) Georg Brunner (Köln) Csepeli György Csizmadia Ervin Enyedi Zsolt Farag6 Bela (Parizs) Fabian György Gerö Andnis Greskovits Bela Hajdu Tibor Hankiss Elemer Hans-Georg Heinrich (Becs) Heller Agnes Hülvely Istvan I10nszki Gabriella Andrew C. Janos (Berkeley) Kende Peter Keri Laszl6 Kis Janos Kovacs Andras

Kovacs Laszl6 Imre Kukorelli Istvan Lanczi Andras Ludassy Maria Machos Csilla (Berlin) Molnar MikJ6s (Genf) Paczolay Peter Andreas Pribersky (Becs) Rev Istvan Schlett Istvan Schmidt Peter Schöpflin György (London) Simon Janos Stumpf Istvan Sükösd Mikl6s Szab6 Ildik6 Szab6 Tibor Szakolczai Arpad (Cork, irorszag) Szalai Erzsebet Szelenyi Ivan (Los Angeles) Szilagyi Istvan Szoboszlai György T6ka Gabor Tökes Rudolf (Storrs, USA)

AZ MTA POLITIKATUDOMANYI BIZOTTSAGA ES AZ MTA POLITIKAl TUDOMANYOK INTEzETE FOLYOIRATA VII. EVFOLYAM

4 ~

szam

THOMAS KÖNIG-THOMAS BRÄUNINGER*

Az Europai Uni6 atalakitasa

a bovites jegyeben I. AZ UNIOS KLUBBA VALO BELEPES

KÜLÖNBÖZÖ KRITERIUMAI Az eur6pai integraci6 ket szemszögbol is vizsgalhat6, a jogalkotasi kompetenciak kibovülese szempontjab6l, illetve az ujabb es ujabb tagallamok belepese reven vegbemen6 terjeszkedes fel6l. Az elmult negyven ev folyaman az eur6pai jogalkotas kompetenciai folyamarosan b6vültek, különösen az 1987-es Egyseges Eur6pa Okmany es az Eur6pai Uni6r61 sz6l6 1993-as Maastrichti Szerz6des nyoman (altalanos attekintest ad r61uk König 1996:556). Uitvanyos a terjeszkedes az 1958-as Eur6pai Gazdasagi Közösseghez kepest: a valaha hat tagu Közös Piact6l eljutott atizenöt tagu Eur6pai Uni6ig, amelyhez immar 372 milli6s lakossag tartozik. Az integraci6s folyamat el6rehaladasaval a tagok szama a következo evtizedben meghaladhatja a huszat. Ugyanakkor a b6vftesnek elteroek a következmenyei a jelenlegi tagallamokra, illetve a palyaz6 orszagokra nezve. A tagsagra palyaz6k 'gazdasagi es politikai elonyöket var'" THOMAS KÖNIG docens, polito16gus, a Deutsche Forschungsgemeinschaft Heisenberg-Fellow-ja es a berlini TarsadalomtudOlminyi Kutatasok Központjanak 1998-as Karl-W.-Deutsch professzora. Kutatasi temai: összehasonlit6 politol6gia, különöskeppen a jogalkot
THOMAS KÖNIG-THOMAS BRÄUNINGER

108

nak az EU-belepestol, a jelenlegi tagallamok viszont att6l tartanak, hogy a szeles könl bovftes megakasztja az EU jogalkotasi integral6dasat. Tanulmanyunkban figyelmünket az EU-bovftesre fordftjuk es felmerjük a különbözo belepesi forgat6könyveknek a jogalkotasi dönteshozatalra gyakorolt hatasat. . ., A belepesi forgat6könyvek j6reszt a jelölt orszagok gazdasagl tel]esltmenyere összpontositanak (Baldwin 1994; von Hagen 1997). J61lehet mind a tizenegy formalisan palyaz6 allam rendelkezik a tarsult orszag statusaval, egymagaban a Bizottsag ,,Agenda 2000" elnevezesfi javaslata nem elegseges ahhoz, hogy pontosan ki lehessen jelölni az uj tagok köret. A legfgeretesebb kelet-eur6pai es de}-eur6pai jelöltek (Magyarorszag, Lengyelorszag, a Cseh Köztarsasag, Esztorszag, illetve Szloveni~ es Ciprus) belepese att6l függ majd, hogy mennyiben felelnek meg blZOnyos külso es belso követelmenyeknek: nemcsak arr6l van sz6, hogy a tagsagra palyaz6knak vallalniuk keil apolitikai, gazdasagi es penzügyi uni6 celjait, hanem arr6l is, hogy az 1997-es Amszterdami Kormanyközi Konferencianak es az azt követo konferenciaknak meg keil teremteniük az intezmenyes felteteleket egy majdani megnövekedett Uni6 megfelelo mfiködesehez. A funkCionalis integraci6t illetoen meg a brit konzervatfvok is elfogadtak azt a celt, hogy az EU-jogalkotasban növekedjek a tag,illamok többsegi szavazasanak a szerepe, am arr6l vita folyik, vajon milyen esetekben is beszelhetnenk jogalkotasi többsegrol. A funkcionalis integraci6 mellett az intezmenyes reform ceIja az EU-jogalkotas legitimitasanak növelese parlamentaris integraci6 reven. A parlament,iris integraci6 f6 mozgat6rug6ja az altalaban "demokratikus deficit"-nek nevezett jelenseg, az, hogy csökken a polgarok bizalma az EU-döntesh~zat~lban (Ludlow 1991). Az alabb következo elemzes szemügyre veSZI mmd a funkcionalis, mind pedig a parlamentaris integraci6 kerdeset, tehat az intezmenyi reform mindket aspektusat. Elofeltetelezzük a tovabbiakban, hogy barrnilyen eiterest a Szerzodes altal kijelölt status quo-t6l az összes jelenlegi tagallamnak keil elfogadnia. Az EU intezmenyes allapotar6l keszült korabbi elemzesektol elteroen e helyütt nemcsak a tagallamok elkülönült szempontjab6lközelftjük meg a funkcionalis es parlamenti reformot, hanern felmerjük az EU intezmenyi reformjanak a jogalkot6i dönteshozatalra gyakorolt rendszerszint(i hatasait iso Ennelfogva döntesval6szfnfisegen annak a val6szfnfiseget ertjük, hogy egy EUjogszabalyt megvaltoztat6 döntes születik, es ezt az összes lehetseges gyoztes koalfci6 szama alapjan hatarozzuk meg. Összetett jellegebol eredoen azEU-jogalkotas felepftese gyakorta valik formalis dönteshozatal-analfzis targyava. A szavaz6kepesseg~vizsga latok a tagallamok egymashoz viszonyftott dönteserejere összpontosftanak, a terelemzesek a Bizottsag, a Miniszterek Tanacsa es - esetenkent - az Eur6pai Parlament között a jogalkotasi folyamatban ervenyesülo interakci6t mutatjak be (Tsebelis-Garrett 1996). Mindket megközelftes a , szabalyok adta keretek közötti valasztäsi lehetosegekkel szamol, holott az intezmenyi reform a szabalyok közötti konstitucionalis valasztas kerdese. Ez azzal jar, hogy a tagallamok anelkül döntcnek az EU-jogalko-

POLITIKATUDOMÄNYI SZEMLE 1998. 4. szam

109

täsra vonatkoz6 szabalyqk alkalmazasar6l, hogy pontosan ismernek a jövobeli jogalkotasi eloterjesztesekkel' kapcsolatos preferenciaikat (Buchanan-Tullock 1962: 78). Minthogy azonban az intezmenyek varhat6 elettartama sokkal nagyobb, mint az eljärasoke, ezert "az eljarasokkal kapcsolatos preferenciakt6l az intezmenyekkel kapcsolatos preferenciakhoz ~a16 atmenet nem automatikus es nem is egyenes vonalu" (Tsebehs 1990: 98). Ennek megfeleloen a tagallamok kalkulaci6s nehezsegei erintik azt a fontos kerdest, hogy mikeppen lehet felmerni egy in~ez~enyi alternatfva következmenyeit anelkül, hogy pontos informaci6k allnanak rendelkezesre a jövobeli preferencia-konfiguraci6kr61. ~~Ilett ~o?u~k ervelni, hogy a tagallamok reszvetel-mutat6janak kiszamltasa kulonosen fontos a szabalyok konstitucionalis valasztasanak megmagyarazasahoz, minthogy azok abszolut aspektusanak meresehez nem feltetelezi a szereplok pontos ismeretet jövobeli preferenciaikr61. A reszvetel-mutat6 kifejezi a rendszerszinten vett döntesval6szfnfisegct es a döntesekbol val6 kizar6das egyeni szintfi kockazatat. Ebbol ad6d6an az EU intezmenyi reformj at illetoen ket lenyeges kerdesre is valaszt ad: a jelenl~gi ta,gallamoknak.a jogalkotäs leblokkol6dasaval kapcsolatos aggodalmara, es arra a maslk felelmükre, hogy a kibovftett Uni6ban csetleg alulmaradnak a szavazasok alkalmaval. Az ut6bbi idoben vegbement funkcionalis integraci6val kapcsolatos vizsgalati eredmenyeink szerint a tagallamok eltero m6don jarultak hozza ahhoz, hogy az egyhangu szavazast6l a sülyozott minosftett többsegi szavazasra a nyolcvanas evek közepen törtent atteres reven csökkenjen az EU-jogalkotas elakadasanak veszelye. A tagallamok rendszerszinten körülbelül a negyszazszorosara növeltek a döntesek megszületesenek val6szfnfiseget akkor, amikor a belso piae megteremtese erdekeben elkezdtek alkalmazni a minosftett többsegi szavaz~st. A jogszabaly-valtoztatas kepessegenek ez a magas szintje azonban folyamatosan csökken a bovftesek es a parlamenti bevonasok következteben. A minosftett tÖbbsegi szavazas meglete ellenere az uj tagallamok belepese es az Eur6pai Parlament folytat6d6 dönteshozatali integral6dasa to~a~b cs~kkentheti a döntesek megszületesenek val6szfnfiseget es ujra fehdezheh a leblokkol6das veszelyet. Minthogy szamtalan nemzeti kormanyzati kompetencia került mar at EU-szintre, ezert az EU-jog alkalmazasa a mostaninal is nehezebbe valik es veszelyeztcti a belso piac tovabbi mfiködeset. Ennelfogva az cur6pai intezmenyi politika szettart6 celjait illet6en keil döntest hozni, a funkcionalis es parlamentaris integraci6r6l eppugy,· mint a tovabbi bovftesek aItal fenyegetett tagallamok közötti egyenlo(tlen)seg megorzeserol. A konibbi bövftesekkel es a jelenle~i ~eformvaltozatokkal kapcsolatos kutatasi eredmenyeink tükreben fOgjuk bemutatni azokat az intezmenypolitikai m6dozatokat, amelyeket az amszterdami kormanyközi konferencia elutasftott. Ezeknek a javaslatoknak a vizsgalata mellett olyan forgat6könyvet is eloterjesztünk, amelynek reven csökkenthet6 01 majdani kibovftett Uni6t fenyegetö leblokkol6dasi veszely. A tanulmany a tovabbiakban negy reszre tagol6dik. Az clso reszben felvazoljuk az Eur6pai Parlament integral6das

110

lamint az egyenlo egyhangu szavazasi m6dr6l az egyen16tlen minosftett szavazasra val6 ataUas folyamatat. Reszletesen targyaljuk azt a ket megközelftest, mellyel ezt a nyolcvanas evek közepen vegbement atallast magyarazni szokas. Ezutan a tag,illamok sza?alyvala~z~asanak m~g~özeH!e se vegett eloterjesztjük koncepci6nkat a jogalkotasl aktorokrol es az mtezmenyközi gyoztes koalici6kr61. A jövendo Uni6 vonatkozasaban amellett ervelünk, hogy a belepesek val6szinüleg ket hullamban törtennek majd. Ezt követoen kerül sor reszvetelmutat6nk bevezetesere, megpedig a döntesval6szinuseg rendszerszintu vaItozasait es a kizar6das tagallamok szintjen felmerülö kockazatat illetoen. Vegül mutat6nkat alkalmazni fogjuk a jelenlegi es a jövobeli dönteshozatalra, mind a standard, mind pedig az együttes döntesi eljan1sok tekinteteben.

H. AZ EGYHANGUSAG ELVETÖL A MINÖSITETT TÖBBSEG ELVEIG AZ INTEZMENYKÖZI KAPCSOLATRENDSZERBEN A többsegi szavazast ritkan alkalmazzak szuveren all amok közötti dönteshozatal eseten. Az 1958-as R6mai Szerzodes funkcionalis többsegi integraci6val kapcsolatos formalis elofrasaival szemben az. 196?-?s Luxe~ burgi Kompromisszum - melyet gyakorta neveznek a tobbsegl szavaz~s sal kapcsolatos egyetnemertes fölötti kormanyközi egyetertesnek - mmden tagallam szamara vet6jogot biztositott egeszen a nyolcvanaseve~ közepeig (Kapteyn-Verloren van Themaat 1?90: 24~). 1~~6-ban ..a ..Mlniszterek Tanacsa az Eur6pai Közössegek HlVatalos Lapjaban kozolte, hogy negyven törvenyhozasi javaslatot fogadtak el minosit~tt többsegi szavazassal, ami 1985-höz kepest megharomszoroz6dast jelent (~Q 1121/86, C306/42). 1986 vegere a Miniszterek Tanacsaban mar több mmt szaz minosftett többsegi döntes született fOkeppen az egyseges piaccal kapcsolatos kerdesekben (N~gent 19~4: 147): A, minosit~tt tö~bs~gi dönteshozatal könnyebbe teszl az EU-jogalkotast, am ez a jelentos valtozas felveti a kerdest, vajon miert voltak a tagallamok tekintettel a funkciomilis többsegi integraci6ra. Ket különleges fontossagu körülmeny segftette e16 a Miniszterek Tanacsaban az atterest a többsegi minositett szavazasra: az elso, hogy a tagaUamok elszantak magukat 282 olyan intezkedes meghozatalara, amely a belso piac ügyenek rendezeset volt hivatva szolgalni, ezeket az 1985-ös Feher Könyv dokumentalta; a masodik, hogy az ugynevezett "deli kibovftes", tehat Görögorszag 1981-es, valamint Spanyolorszag es Portugalia 1986-os belepese megnövelte a tagaUamok közötti szociali.s es gazdasagi eiteresekel. Hasonl6an ahhoz a vitahoz, amely mos,t folYlk a kelet- es del-eur6pai orszagok belepeserol, a tagaHamok többsege akkor is meg volt gyozodve arr61, hogy a döntesek egyhangusagara vonatkoz6 szigoru elv enyhftesevel növelni keU a szakpolitikai valtozasok lehetosegel. A Miniszterek Tanacsaban a minositett többsegi kriteri~~ot alkalmaztak a funkcionalis integraci6hoz, ugyanakkor megszabtak a 71,2 szazalekos szavazati küszöböt, amely tovabbi bovitesek eseten alacso-

POLITlKArUDOMÄNYI SZEMLE 1998.4. mim

III

nyabb,~~ ~s allftha,t6. Masfelol a. minosftett többsegi szavazassal kapcsolatos elolras a tagallamoknak blZtOSftOtt szavazati sulyok tekinteteben is eiterest mut~t: szemben az "egy ember - egy szavazat" elrendezesre epü16 egyhangusagi es egyszeru többsegi elvvel, a Miniszterek Tanacsaban muködo minositett többsegis;?:abälykü.!önbseget tesz kisebb es nagyobb tagallamok között. A szavazati sulyok· hozzavetolegesen aranyosak az egyes ~agallamok lakossagaval, j6Uehet Franciaorszag es Nemetorszag ere~e!l1eg az egyes orszagok gazdasag~ erejevel szerette volna megfeleltetlll oket (Garrett 1992: 546; a szavazatisulyok elosztasat iUetoen lasd Lane-Mceland-Berg 1995: 395; Widgren 1995: 78). Amikor tehat a tagallamok szabalyvalasztasat vizsgaljuk, figyelembe keU vennünk mind az egyenlo(tlen)segi elvet, mind pedig a Miniszterek Tanacsa döntesi szabalyainak enyhüleset. Ugyanakkor a funkcionalis többsegi integraci6 eloterbe aUftasa alkalmat adott az EU-jogalkotas szeles köru biralatara. A Miniszterek Tanacsaban foly6 targyahisok titkossaga következteben a tagallamok csökk;nteni tudjak az EU-jogalkotassal kapcsolatos felelossegüket arra a teny~e (vagy ~nnak ves~elyer~) hivatkozv~, hogy leszavazzak oket. Igy az~t~? egyfelol N~gy-Bntanlllaban az EU-jogalkotast tulszabalyozassal, malllakus harmolllzaci6s törekvessel es allami szubvencionalassal vadolja~, masfel~l a francüik a liberalizmusat, valamint privatizaci6s es laissez faue doktnnerseget kritizaljak. A polgaroknak egyre kevesbe tetszik, hogy az eur6pai es a nenizeti bürokratak anelkül koordinaljak a belso piaccal, a mezogazdasaggal es a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben a kormanyok közötti együttmuködest, hogy eközben barmifeIe EU-jogalkotasb6l eredo parlamentaris ellenorzes ervenyesülne. Ezeknek a biralat~knak a k~v~dese erdekeben a nyo!cvanas evek közepen, vagyis akkor, amikor a Mmlszterek Tanacsa attert a minositett többsegi szavazasra, m~g~öv.eJt~k az Eur6pai Parlament szerepet. A kooperaci6s es j6vahagyasl eljarast 1987-ben vezettek be, az együttes döntesi eljarast pedig 1993-ban, s ezek az elnevezesek az eur6pai jogalkotasban kivetel nelkül . a parlamenti jogokra utalnak. Mindezek az eljarasok összetett többkamaras rendszert muködtetnek az EU dönteshozatalaban, es hatassal vannak mind az egyes allamok szintjen ervenyesülo preferencia-realizaci6kra, mind pedig a rendszerszinten ertelmezheto mozgasterre. , Az. U~i6 intezmenyes ~ereteivel kapcsolatban többfele megköze!ftes letezlk, am ezek rendszennt a szabalyok adta keretek közötti valasztasi lehetosegekkel foglalkoznak es nem maguknak a szabalyoknak a valaszthat6sagaval. Ennelfogva jobbara arra a hatasra összpontositanak, amelyet a tagallamok között! különbsegek vagy az intezmenyközi interakciok gyakorolnak az EU-jogalkotasra. A relatfv szavazati ero-analizisek akkor, amikor a tagaUamok eItera szavazati sulyat veszik szamba, csupan annak felmeresere koncentralnak, hogy az egyes aktorok egymashoz viszonyftva mennyiben kepesek meghataroz6 szerepet betölteni a Miniszterek Tamicsan belüli gyoztes koa!fci6k kialakftasaban. Fa kutatasi eredmenyeik szerint a sulyozott minosftett többsegi szavazas meglete ellenere a bovftesek következteben csökken a nagyobb tagallamok ereje (Brams-Affuso 1985, lohnston 1995, Lane-Mceland 1995, Hosli 1996).

112


Ezzel anal6g m6don az ilyen elemzesek nagy hangsulyt helyeznek arra, hogy az egyes parlamenti csoportok egymashoz merten milyen kepesseg~ gel rendelkeznek arra, hogy a preferenciaikat az eur6pai parlament! dönteshozatalban ervenyesitsek (Lane-Mc:eland-Berg 1995). A terelemzesek a szabalyok adta kereteken belüli valasztasi lehetösegeket vizsgälva felvazoljak a Miniszterek Tanacsa, a ~izottsag es az .Eu,~ r6pai Parlament közötti intezmenyközi. interakcl6 ~end~,ze.rs~l~t,u proceduralis következmenyeit, küJönös tekl11tettel az egy~ttmukodesl es az együttes dönteshozatali eljarasokr~ (
1. abm Az EU dönteshozatal megközelitesei Elemzesi szint Rendszer

Az elemzes targya

Funkcionalitas

Miniszterek Tanacsa

Legitimaci6

Eur6pai Parlament

Egyen

Tagallamok

Partcsoportok

A szavazati erö-elemzesek rendszerint azt vizsgaljak, mekkora a tagallamok vagy a parlamenti csoportok egymashoz viszonyitott erej~ ahh?z, hogy gyöztes koalici6kat alakitsanak ki. Az EU-dönte~h?za~al funkc~o nalitasanak es legitimaci6janak a vizsgalataban az egyem SZl11ten tekmtett egyenlötlensegekre összpotltositanak. Minthogy azonban az egyhan-

POLITIKATUDOMÄNYI SZEMLE 1998.4. mim

113

gusag elvenek es a sulyozatlan szavazasnak a körülmenyei közepette az akt.oroknak egyenlö a relativ kepessegük a meghataroz6va valasra, ezert a~ tlyen megközeHtesek nem veszik figyelembe az erös es gyenge dönteSI szabalyok közötti ama fontos megkülönböztetest, mely meghatarozza, mekkora az egyes tagailamok ereje ahhoz, pogy proceduralis valtozasoka.t idezzene~ elö rendszerszinten. Raadasul csak keves ilyen e1emzes veSZI ,a~~p~l.a~ mt~zm,eny~özi in~er~kci6t akkor, amikor az EU-integraci6 elt,~ro Celjalt szandekozlk fe1tarm (König-Bräuninger 1997b). A relativ ero-~lemzesektöl elteröen, a teranalizis modelljei felvazoljak mind az EU jogalkot6 aktorai közötti intezmenyközi interakcio rendszerszintu következmenyeit, mind pedig az egyes tagäilamok korlatozott kepesseget procedur~lis preferencüiik elöterjesztesere (Tsebelis-Garrett 1997: 21). A (nemzetek feietti) Bizottsag es az Eur6pai Parlament proceduralis pozici6ival kapcsolatos korlatoz6 felteveseik ellenere a teranalizisek nem tudnak kielegitöen szamot adni a tagorszagoknak a különböz.ö eljani~i m~d~k k?zötti valasztäsaro1. ~llenkezöleg, minthogy vizsgalatl eredmenyelk l11kabb a nemzetek felettl aktorok proceduralis pozici6ival, k,apc~o~atos. elOf~lteveseikböl e~ednek, ezert a teranalizisek megközehtesmodja ahg-ahg alkalmazhato a tag;:il1amok szabalyvalasztasanak mikentjet illetöen. A szabälyvälasztas mikentje szempontjäbol a tagälla~ok kalkulcici6s gondja eppen az, hogy hogyan merjek fel egy intezmenYI välasztas következmenyeit pontos informaci6k hianyäban. Mi az elemzesünket a tagallamok szabalyvalasztasanak a problemajara alapozzuk, mivel ök es nem masok az EU Alapszerzödes barmilyen reformjanak az alair6i. Hogy bemutathassuk az Uni6 intezmenyi reformjanak mindket oldalat - tehat mind a tagorszagok közötti egyenlötle,nsef~k pro?lemajat, mind pedig a dönteshozatali szabalyok erejenek kerdeset - vlzsgalatunkat a különbözö intezmenyes eljarasok jövendö jogalkota~t erintö e~yeni ~s rendszerszintu következmenyeire iranyitjuk, ezen a modon vesszuk tekmtetbe az EU-ban lezajl6 intezmenyközi interakci6kat. Celunk összevetni az egyeni es a rendszerszinten ervenyesülö reszvetel merteket, espedig avegett, hogy felfedjük azoknak az eljarasbeli modosulasoknak a következmenyeit, melyek megvaltoztathatjak akar a parlament reszvetelet, akär az EU-jogalkotas funkcionalis hatekonysagat. A különbözö m6dozatok következmenyeinek vizsgalatahoz elOször is azonositanunk keil az eljarasm6dozatokat, majd az EU-jogalkotäs dönteshozatalaban jelenleg es a jövendö Uni6ban reszt vevö aktorokat.

IH. A JELENLEGI ES A JÖVENDÖ UNIO AKTORAINAK ES GYÖZTES KOALlCIOINAK AzoNosiTASA Az Eur6pai Tanacs 1996-os torin6i vegzese szerint a folyamatban levö intezmenyi reform celja az EU-jogalkotas funkcionalis hatekonysäganak es atl~t?at6s.a~a~a~, növelese, különös tekintettel az eröteljesebb parlamentans leglt!maClOra (Steunenberg 1997: 2). A tagallamok elviekben megegyeztek abban, hogy csökkentik az EU jogalkotasi eljanisainak sza-


114

mat es összetettseget, ami elesen fölveti azt a kerdest, vajon mely elrendezeseket fogjak va16szinüleg kivalasztani. A parlament reszvetelenek növelesehez a m6dositott együttes döntesi eljaras (CONF/400l/97: 122--4) latszik a legigeretesebb szavazasi eljarasnak, minthogy ne~ csak hogy megköveteli az Eur6pai Parlament egyetertese~} h.anem, napl.re~d alkot6 funkci6val is felruhäzza a parlament egyezteto blzottsagbeh kepvise16it. A b6vltest i11et6en az intezmenypolitika celja a tagallamok funkcionalis integra16dasa. A funkcionalis integra16dast megkönnyitene, ?a a Miniszterek Tanacsaban a szavazasi küszöböt alacsonyabbra tennek a standard eljarasokat illet6en, ez lehet6ve tenne az Eur6pai Parla~ent es nemely tagallam a11äspontjanak a kizarasat. Az Amszterdaml Alapszerz6destervezet a standard es az együttes döntesi eljarasok kiterjedtebb alkalmazasat ösztönzi, miközben a j6vahagyasi eljarast a külkapcsolatokkal összefügg6 jogalkotasban alkalmaznak (CONF/400l/97: 1~9). Raadasul az Eur6pai Parlamentnek a j6vahagyasi eljaras ese~en nmcs napirendi javaslattev6 funkci6ja, csupan elfogad~at vagy elutasl~hat esyegy tervezetet. Ezert az intezmenypolitika egye~l es r:ndsze~~Zl~t~n ~~. venyesü16 hatasanak vizsgalatahoz a standard es egyuttes dontesi eljarast tekintjük idealtipusnak. , Az eljaräsm6dozatok celja a gy6zelemmel e~ alul~~r~dass~lkapcsola tos formalis szavazasi szabalyok felallltasa, ami a pohtlkaban 1gen fontos, am a standard es együttes döntesi eljaras ket- es häro~k,a~ar~s elrendezese bonyolultta teszi a gy6ztesek es vesztesek ~zon~~ltasat, hlsz~n :z:k az eljarasok megkövetelik a különböz6 szavazo testuletek egyeterteset~ e16feltetelezve a Bizottsagban, a Miniszteri Tanacsban es az Eur6p~1 Parlamentben a bels6 koalici6s problemak megoldasat. A bels6 koahcl6s problemakat olyan reszjatekokkent fogjuk fel, a~:l~ek a Jogal~o~a~i jatek összetett szintjen összegez6dnek. A standard eljaras a blzottsagl es a miniszteri tanäcsi reszjatekb61 a11, az együttes döntesi eljarasy~~is ehhez az eur6pai parlamenti reszjatekot teszi hozza. Ezek az reszjatek~k masok es masok a sajät koalici6s prob-lemaik tekinteteben, melyek pedlg a reszjätekok aktorainak szamat61 es a megfel,e16 k~s~öbmagas~ag~k~61 függenek. \ Minthogy a taga11a~ok szabalyvala~ztasanak a ke~dese~e összpontositunk, ezert az Eur6pal Parlamentet mmt olyan sz~vazo test~ letet fogjuk fel, amely ket nagyobb es ket kisebb parlamentl csoportbol tev6dik össze. A nagyobb csoportok ket-ket szavazattal rendelkeznek, a kisebbeknek egy-egy van, igy elegithet6 ki az abszolut többsegi kriterium (a parlamenti csoportok ertekene~ altal.anos atteki~~e,s~t l~sd KÖ,nig 1997: 40f.). Az Eur6pai Parlament Ilyesfajta leegyszeruslto szamb~vet: le anelkül, hogy rontana az egyeni es rendszerszintre vonatkoz6 vlzsgalati eredmenyeinket, összehasonlithat6va teszi a különböz6 kib6viteseknek a mindenkori tagokra gyakorolt hatasat. Az EU-jogalkotas eljarasi m6dozatai meghatar?z~a~ az :gy adott :l?~ terjesztes elfogadasahoz szükseges összes aktorbol a110 gyoztes koahc.lO intezmenyközi összetetelet. Megis meglehet6sen bonyolult azonositam .a gy6ztes koalici6k összetetelet, megpedig ket okb61: .egyre~zt, ~ert a ~l niszterek Tanacsa es az Eur6pai Parlament döntesl szabalyal nagymertekben különböznek egymast61, masreszt, mert a Bizottsag szerepe eleg-

POLITlKATUDOMANYI SZEMLE 1998.4. szam

115

ge spekulativ. Az Eur6pai Uni6r61 sz616 szerz6des 155. cikkelye szerint a Blzottsagnak kizar61agos joga jogalkotast kezdemenyezni es jogosult az eljaras barmely pontjan m6dositani az e16terjesztest (Artide 189a,2 TEU), ekkeppen a szerz6des a Bizottsagot teszi meg javaslattev6nek. Räadasul a Bizottsagnak jogaban a11 visszavonni az e16terjesztest, amennyiben ugy iteli meg, hogy a m6dositasok tulsagosan elvettek az elet (Usher 1994: 148). Ennelfogva azt allitjuk, hogy a Bizottsag nem zarhat6 ki a relevans jogalkot6k köreb61 (ett61 elterö felfogast fejt ki Tsebelis-Garrett 1996: 13). A Miniszterek Tanacsaban es az Eur6pai Parlamentben ervenyesü16 döntesi szabalyok különbözösege az EU-jogalkotas különbözö szintjeire hivja fel a figyelmet, es ezeket együttesen mint ket vagy härom reszjatekb61 összea116 jogqlkotasi jatekot foghatjuk fel. A reszjatekok szintjen ke11 megold6dniuk a tagallamok között a Miniszterek Tanäcsaban, illetve a parlamenti csoportok között az Eur6pai Parlamentben kialaku16 koaliei6s problemaknak. A Miniszterek Tanacsa reszjatek ket többsegi kriteriumot kinal a standard es az együttes döntesi eljarasban, mivel a m6dositasok mindig a tagallamok egyhangu allasfoglalasatigenylik. Együttes döntesi eljaras eseten az Eur6pai Parlament vagy cselekszik, vagy nem. A j6vahagyas nemcselekves reven törtenö megakadalyozasa nemileg csökkenti a többsegi kriteriumot, mivel az Eur6pai Parlament mindig egyen16 szamu kepvise16kb61 u116 szavaz6 testület volt. Vegül az összetett jogalkotasi jatek intezmenyközi egyetertest igenyel a Bizottsag es a Miniszterek Tanacsa között a standard eljarasban, illetve a Miniszterek Tanucsa, az Eur6pai Parlament es reszben a Bizottsag között az együttes döntesi eljarasban. Mivelhogy az együttes döntesi eljaras magäba foglalja az Eur6pai Parlamentet, a gy6ztes koalici6k egy tovabbi jogalkotasi kör~t ~ell bevonni a vizsgalatba: ez id6 szerint az els6 kör a Bizottsagot, a Mlmszterek Tanacsab61 több mint 62 szavazatot es a parlamenti szavazatoknak legalabb a feIet öleli fel, a masodik kör pedig az egyforman szavaz6 tagallamokat, valamint a parlamenti szavazatok legalabbis abszolut többseget. Ebb61 ad6dik azutan az, hogy a gyöztes koalici6k ket köre egy hozzavet61eges häromkamaras rendszerre vezet, minthogy a Bizottsag az együttes döntesi eljaras eseten kizarhat6 a masodik körb61. A gy6ztes koalici6k körei jelentik az EU eljarasi m6dozataival kapcsolatos analizisünk sarokkövet, de a tovabbiakban meg azonositanunk ke11 a majdani kib6vitett Uni6ban tagallamkent szambajöhet6 orszagok csoportjat vagy csoportjait. Az Eur6pai Tanacs 1993-as koppenhagai ülesen egy francia elöterjesztes specifikalta a tagga valas formalis követelmenyei.t, ezt megismetelte a Bizottsag ;,Agenda 2000" cimü kiadvanya, valammt az Eur6pai Uni6r61 sz616 szerzodes 0 cikkelye iso Ez a belepesi . kata16gus nemcsak gazdasagi fejlettsegi mutat6kat tartalmaz es a müköd6 piacgazdasag követelmenyet, hanem elöirja a szocialis gondoskodas merhetö szintjet, az allamad6ssag es az inflaci6 feietti megfele16 ellenörzest, nyitott gazdasagot, modern penzügyi rendszert es az EU-jogalkotas alkalmazasara va16 kepesseget (Baldwin 1994: 155). Mindennek a hätteret pedig az a teny adja, hogy az összes jelentkezo belepesevel az Uni6 lakossaga körülbelü140 szazalekkal none, am GDP-je csak 4 szazalekkal.


116

Ami az Uni6 költsegvetesenek finanszirozasat, a strukturcilis alapokat es a Közös Mezogazdasagi Politikat illeti, a tovabbi bovites kockazatai es költsegei problemat jelentenek nemcsak a lehetseges, hanem a jelenlegi tagok szamara is, mely ut6bbiak GDP-jük 1,27 szazaIekaval jarulnak hozza az EU költsegvetesehez (Streit-Voigt 1996). Az EU mezagazdasagi szektora es szegenyebb regi6i reszesülnek az összes EU-kiadas 80 szazalekilban, es mivcl a keleti jelentkezok nepes, szegeny es mezogazdasagi orszagok, a Közös Mezögazdasagi Politika valtozatlanul hagyasa az EU költsegvetesenek mintegy 40 millüird ECU-s emelcset vonna maga utan. Raadasul a strukturalis alapok kiterjesztese az ~vi köl,tsegeke~ 26 milliard ECU-vel növelne (Baldwin 1995: 477). Az adoemeles a fent! deficitekkel val6 megbirkozasnak nemigen jarhat6 utja, bar a kibavitesek alighanem a kiadasok csökkentesevel jarnanak együtt. A keleti iranyu bövites ezert aztan kevesse vonz6 adeli, szegeny es mezagazdasagi tag,illamok szemeben, miközben az eszaki tagok elonyökre szamithatnak a kereskedelnii kapcsolatok elmclyüleseböl (Michalski-Wallace 1992: 54). Iiyen körülmenyek között ket aspektust indokolt szamba venni akkor, amikor meg kivanjuk vonni az eselyes tagallamok köret. E16ször is a SzerzadesterVezet intezmenyekkel foglalkozo protokolljanak masodik cikkelyet (CONF/40Ql/97: 118), amely az intezmenyi reform elmaradasa esetere hUszban maximalja az EU tagjainak szamat. Ami a tovabbi bövitest illeti, fclö, hogy egy szeles köru terjeszkedes meggyengiti az Uni6 jogalkotoi tevekenyseget (Pederson 1994: 165). Masodszor, figyelembe keil venni a lehetseges tagallamok gazdasagi es geopolitikai hciyzetet, ami nemcsak az orosz hegem6niat61 val6 megszabadulas szambavetelet jelenti, hanem a deli felteket sujt6 valsaget iso Ennelfogva a bovites val6szinUieg ket hullamban törtenik, az elsö hullamban öt uj tag kerülhet be, a tovabbi hat jelölt csak a masodikban. Ami az eisa hullamot illeti, Szlovenia teljesiti a gazdasagi felteteleket, de valoszinusitheta, hogy Magyarorszag, Lengyelorszag es a Cseh Köztarsasag is benne lesz az elsakent belepök csoportjaban, megpedig geopolitikai közelsegük es a Visegradi Negyek csoportjaba val6 intezmenyes beagyazottsaguk miatt (von Hagen 1997: 375). Esztorszag, szemben a jelentös. orosz ~se~bs~g gel rendelkezö Lettorszaggal es Litvaniaval, nem annyua baltl, mmt mkabb skandinav orszagkent kezdte magat bealHtani, es szamithatu~ arra, hogy Svedorszag es Finnorszag eröteljesen fogja szorgalmazni Esztorszag elsö hullamban törtenöötödikkenti bekerüleset. A Bizottsag "Agenda'2000" kiadvanya ellenere val6szinutlennek tekinthetjük Ciprus eisa· hullamban törtena belepeset, es nemcsak azert, mert ezzel ajelenlegi Dni6 tagletszama meghaladmi a megallapitott maximumot, hanem mert EU-tagga valasa e16feltetelezi Görögorszag es Törökorszag egyseges tamogatasat. Lettorszag, Litvania es Ciprus me1lett Szlovakia sem jöhet meg szamitasba, mert nem hajland6 garantalni a kisebbsegi jogokat a területen e16 magyar es cseh nepesseg szamara. Bulgarianak es Romanianak is meg keil varnia a masodik hullamot, j61lehet Franciaorszag tamogatja Romania tagsagat. Mindket hullamnak meglesznek a következmenyei az Dni6 szakpolitikai valtozasokkal kap-

POLITIKATUDOMANYI SZEMLE 1998.4. szam

117

c.solat?s. pot~n~!~lj.ara ~e~e, aminthogy a tagallamok EU-jogalkotasbeIr egye~1 ~,OZ1~10~t ~~I~t?en 1S, annak ellenere, hogy a jelenlegi tagok ezeket a JovobeIr kibovlteseket függove tettek az Unio intezmenyi reformokra val6 kepessegetol. IV,A ~EHETSEGES BÖVITESEK KÖVETKEZMENYEINEK MERESE

~ Uni6 intezmenypolitikaj~nakelemzesekor a f6 problema az, hogyan 1s.kellene ~ern~ a különbözö eljarasm6dozatok rendszerszintü es egyeni k?vet~e,zmenyelt. Az ~U j,ogs~abalyvaltoztatasipotencialjanak a megha~ ta,r?zasahoz az abszolut reszvetel '(absolute inclusivenessJ fogalmat haszn~lJuk, amely fogalom nemcsak a döntesek megszületesenek rendszerSZ1?t~n ~rtelmezhet6v~16szinüsegetmutatja meg, hanem egy-egy aktor eselyet 1S arra, hogy reszese legyen valamely jogalkotasi folyamatnak (König-Bräuninger 1997a, 1997b). ,Rendszerszinten az egyhangusag eros kriteriuma a jogszabalyv~ltoztatas eselyet n-aktoros bizottsag eseten az összesen 2 n szamu lehetseges ..ko~Hci6, k~z~,s ~o,alici6jara korlatozza. Az EU-jogalkotasi eljarasok dontesvaloszmusegenek meghatarozasahoz szamftasba keil vennünk a gyaztes koalici6k intezmenyközi köret is, vagyis az olyan koalici6kat, amelyek különbözö szavaz6 testületek, tehat a Bizottsag, a Miniszterek Tanacsa es az Eur?pai ~arlament aktorait foglaljak magukban. Minthogy ezekl1ek ,a .sz~~a~? test';lleteknek az aktorai különböznek a tagletszam es a szavazaS1 kuszob tekmteteben, ezert a döntesva16szinuseg meresehez mutat6nkat fogjuk alkalmazni. Rendszerszinten a reszvetel-mutat6 azt f~jezi ki, hänygyoztes koalici6 van az összes szambajöheto koalici6hoz v1szonyitva. Anelkül, hogy ismernenk az N aktorcsoport mindel1 aktoranak preferenciait, szemügyre vesszük az Igen- es Nem-szavazatokb6I all6 v jatekot, amelyben v(S) = 1, ha az S koalici6 gyoz es v(S) =0, ha nem. Coleman (1971:278) szerint ekkor cgy döntes megszületesenek va16szinusege:

R

LV(S)

SeN.

(')=~

Ez a keplet a gyozelemmel, illetve a vereseggel kapcsolatos varakozasokat meri, különös tekintettel arra a m6dra, ahügyan a szabalyok befolyasoljak a lehetseges kimeneteleket 2• Shepsle-t (1986: 74) parafrazealva azt mondhatjuk, hogy a szabalyok "ex ante megallapodasok a (lehetse~es) egy~t.tmuködes szerkezeterol". Amennyiben kepletünket az Uni6 Jogalkot~s1 rendszerer~ ~lkalmazzuk, azt kapjuk, hogy a Bizottsag es az ~,gy,hanguan ~.zav,az6 M1ll1szterek Tanacsa reszvetelevel zajl6 standard clJarasba~ a dO,ntesh?zatal val~szinü~ege a hat eredeti tag idejen 0.0078 volt, a tlzenket tagallam eseteben Vlszont majdnem O.OOOl-re csökkent.

118


Ebböl ci figyelemremelto valtozasbol az következik, hogy a tagallamoknak le kellett szallftaniuk a küszöböt, hogy avegere jarhassak a belsö piaccal kapcsolatos teendöiknek 1992 vegeig. Az 1980-as evek közepen, amikor a tizenket tagallam a funkcionalis integralodas erdekeben alkalma,znj kezgtea.minösfteJt többsegi szavazas eljarasat, jogszabaly-valtoztatasi potencialjuk magasabb volt, mint barmikor korabban. Az 1. tabtazat az 1986-os, egyhangu szavazassal muködö Miniszterek Tanacsa eseteben kimutathato dö~teshozatali valoszinuseghez viszonyltva mutatja be a mertekek valtozasat. Az oszlopok mutatjak az egyhangu szavazas es a minösftett többsegi szavazas eseten elöalll~ különbsegeket, mig a sorok a multbeli es a jövendö kibövltesek nyoman varhato valtozasokat.

1. tablazat Az eljarasok döntesval6szinüsege az 1986-os egyhangUsagi helyzethez viszonyitva Pl(V) p1Y8(,

(Standard/Unanimity)

1986-1995 (12

1995(15

fagal/am)

tagal/am)

Standard/egyhangusag

1

Standard/min. többseg

402.0

Együttes döntes

251.6

0.12 318.6 199.2

eisa kibövftes (20 tagal/am)

O.OM 190.2 118.9

masodik kibövites

(26 tagal/am)

POLITIKATUDOMANYI SZEMLJ;: 1998.4. szam

119

c~aban. A parlament reszvetele következteben az együttes döntesi elja~~sban a döntesvaloszinuseg mindig is alacsonyabb, mint a standard eljaras~~n, ~s különösen alacsony lesz a masodik bövltes nyoman. 72-es

szorzoJa, osszevetve az egyhangu dönteseket hozo 1986-os tizenkeftek adataval, hason16a Darna,Irorszages-az EgyesülH~inilysagEGK-csatlakozasa elötti, hetvenes evekbeli, egyhangusagi elven nyugvo standard eljanisokra ervenyes adathoz. Ezek mellett a rendszerszintu hatasok mellett figyelembe veendö az is, hogy barmifele intezmenyi reform megköveteli az összes tagorszag konszenzusat, es mindegyiküket maskepp erintik a tovabbi bövftesek. Ertelemszeruen a tagorszagokat nemcsak az Unio muködese es legitimitasa erdekli, hanem sajat egyeni preferenciervenyesftö kepessegük alakulasa iso Ezert szamftasokat vegeztünk az egyeni reszvetelmutatokat illetöen iso Ez ci mertekszam nem viszonylagos, hanem abszolut, es elhelyezi az egy<:s aktorokat a lehetseges gyöztes koaHci6kban valo szükseges reszvetel, llletve az azokb6l valo egyertelmu kimaradas rangsoraban. Az egyertelmu kimaradas eseteben az adott aktornak statiszta szerep jut, am az aktor vetojatekos akkor, ha nem lehet kizarni egyetlen szambajöhetö gyöztes koaHciobol sem. A v jatekban iaktor w reszveteli indexet a következökeppen hatarozzuk meg:

0.00006

LV(S)

116.0 72.5

A.tizenket tagallam 1986-os helyzetehez kepest az uj tagok belepese folyamatosan csökkentette a döntesek megszületesenek valoszinuseget egeszen az 1995-ös 3/25-ig, a hUsz tagra bövüles pedig 1/250-es, es a masodik hullam 6/100000-es mutatot iger. A minösftett többsegi szavazas bevezetesevel a tizenkettek dönteseik megszületesenek valoszinuseget a 402-szeresere emeltek. Mar Ausztria, Finnorszag es Svedorszag 1995-ös ,csatlakozasa is korlatozta a többsegi szavazasnak a funkcionalis integraciora gyakorolt eme pozitiv hatasat, megpedig oly modon, hogy a standard eljarasban a dönteshozatal valoszinusege az emH.tett 40~-es szo~zo rol körülbelül a 319-es szorzora esett vissza. AmennYlben a Jelenlegl eljarasi modozatok valtozatlanok maradn~k, a tovabbi bö~lte~<:k ,vegsö ,s~ ron visszafordltjak a minösftett többsegl szavazas funkclOnahs mtegracl,~ ara gyakorolt korabbi pozitfv hatasat. A nyolc sz~va~attal ren~el~ezo Lengyelorszag, az öt-öt szavazattal,bfro Magyarorszag es Cseh Koztarsasag, valamint a ket-ket szavazatos Esztorszag es Szlovenia belepese a hatast 190-szeresre csökkenti, s a hetszavazatos Romania, a neggyel rendelkezö Bulgaria, a harom-harommal bir6 Litvania es Szlovakia, valamint a ket-ket szavazattal felruhazott Ciprus es Lettorszag belepese nyoman a döntesek megszületesenek valoszinusege mindössze 116-szor lesz magasabb, mint az egyhangu dönteseket hozo 1986-os Miniszterek Tana-

l1lJv)

ScN,iES

~(S)

Ez a mutato összeveti az összes lehetseges gyöztes koaHcio szamaval azon esetek szamat, amikor az adott entitas gyöztes koaHcioban vesz reszt (Bräuninger 1996: 42).3 Hogy lathatok legyenek az egyeni különbsegek, a 2. tablazatban felsoroltuk a standard es együttes döntesi eljarasban reszt vevö minden egyes aktor reszvetel-mutat6janak ertekeit. A tagallamok koaHcioalkotasi lehetösegeit a minösftett többsegi szavazasra ervenyes 71,2 szazalekos als6 ~üszöb hatarozza meg, jollehet a nagyobb tagallamok nagyobb szavazail sullyal rendelkeznek, mint a kisebbek. Ennek megfelelöen a nagy tagallamok reszvetelmutatoja 0.86 körül mozog, a kis tagallamoke a sta. tiszta helyzethez tartozo ertek feIe közeHt.

120


2. tdblazat A jogalkotdsi aktorok reszvetelmutat6ja kibovitesenkent

(/2 tagal/am)

1995(15 tagal/am)

elsö kibifvites (20 tagal/am)

masodik kibövites (26 tagallam)

Stand. Együtt

Stalul. Egyiitt

Stand. Együtt

Stand. Egyiitt

1.0000

0.9998

1.0000

1.0000

1.0000

1.0000

198~1995

1.0000

0.9985

MT Franciaorszag 0.8557 (10) Nemelorszag (10) 0.8557

0.8559

0.8627

0.8627

0.8661

0.8661

0.8716

0.8716

0.8559

0.8627

0.8627

0.8661

0.8661

0.8716

0.8716

Olaszorszag (10)

0.8557

0.8559

0.8627

0.8627

0.8661

0.8661

0.8716

0.8716

Egyesüll Kir. (10)

0.8557

0.8559

0.8627

0.8627

0.8661

,0.8661

0.8716

0.8716

0.8036 0,8036

0.8116

0.8116

0.8036 0.8036

0.8116

0.8116

0,7778

0.7778

0.6968 0.6968

0.7037

0.7037

0.6968 0.6968

0.7037

0.7037

0.6968

0.6968

0.7037

0.7037

0.6968 0.6968

0.7037

0.7037

ABizotlsag

Lengyelorszag (8) Spanyolorszag (8)

0.8010

0.8013

0.8003

0.8004

Romania (7) Belgium (5)

0.6841

0.6846

0.6909

0.6909

Cseh Közlarsasag (5) Görögorszag (5)

0.6841

0.6846

0.6909

0.6909

Magyarorszag (5) 0.6909

0.6968

0.6968

0.7037

0.7037

Hollandia(5)

0.6841

0.6846

0.6909

Portugalia (5)

0.6841

0.6846

0.6909

0.6909

0.6968 0.6968

0.7037

0.7037

0.6556

0.6556

0.6564

0.6652

0.6652

0.6652

0.6652

0.6652

0.6652

Auszlria (4) Bulgaria (4)

0.6564

Svedorszag (4)

0.6556

0.6556

0.6564 0.6564

Dania (3)

0.6167

0.6168

0.6192 0.6193

0.6242

0.6242

0.6167

0.6168

0.6192 0.6193

0.6242

0.6242

0.6167

0.6168

0.6192 0.6193

0.6242

0.6242

Litvania (3)

06242

0.6242

Szlovakia (3)

0.6242

0.6242

0.5834

0.5834

0.5834

0.5834

0.5834

0.5834

0.5800 0.5800

0.5834

0.5834

0.5800

0.5800

0.5834

0.5834

0.6269

0.6274

Fiimorszag (3) lrorszag (3)

0.6269

0.6274

0.5800 0.5800

Ciprus (2) Eszlorszag (2) Letlorszag (2) Luxemburg (2)

0.5498

0.5504

0.5736

0.5737

Szlovenia (2) EP 2 szavazat

0.5000

0.7002

0.5000

0.7000

0.5000

0.7000

0.5000

0.7000

2 szavazal

0.5000

0.7002

0.5000

0.7000

0.5000

0.7000

0.5000

0.7000

1 szavazat

0.5000

0.6001

0.5000

0.6000

0.5000 0.6000

0.5000

0.6000

1 szavazal

0.5000

0.6001

0.5000

0.60(J0

0.5000 0.6000

0.5000

0.6000

POLlTIKATUDOMÄNYI SZEMLE 1998. 4. szam

121

Az együttes döntesi eljarasban, szemben a standard eljarassal, a parlamenti aktorok nem kenyszerülnek statiszta szerepre. A ket ketszavazatos es a ket egyszavazatos parlamenti aktornak negativ többseget keIl kialakitania harom szavazattal a hatb61, es ez eltero reszveteli ertekekkel ruhäzza fel oket. Ertekük 0.6 es 0.7 között mozog. A Bizottsagnak ezzel szemben mindig vet6jätekos pozici6ja van standard eljaras eseten, am az együttes döntesi eljarasnal meghatäroz6 szerepe kiküszöbölheto, amennyiben a tagaIIamok 4 szavazatos abszolut parlamenti többseg altal is megtamogatott egyhangu döntest hoznak. A felig-meddig haromkamaras együttes döntesi eljarasnak ez a különös vonasa elonyösebb a tagaIlamok; mint a parlamenti csoportok reszvetele szempontjab61, mint. hogy a tagallamoknak egyhangü konszenzusra keil ju~niok egy eloterjesztest iIletoen, viszont a parlamenti küszöböt alig emeli az abszolut parlamenti többseg alkotasara ösztönzo követeImeny. Ily m6don a tagallamoknak a parlamenti aktorokenal több hasznuk szarmazik abb61, hogy az együttes döntesi eljaras eseteben a Bizottsagot ki lehet zarni (König 1997: 45). Mindazonaltal az együttes döntesi eljaras javitja a parlament reszvetelmutat6jat, az együttmüködesi eljaras felig-meddig häromkamaras jeIlege pedig tovabbra is lehetove teszi az Eur6pai Parlament kfvül rekedeset (König-Bräuninger 1997a). Az Eur6pai Parlament szambavetele nincs szamottevo hatassal a többi jogalkot6 aktor reszvetelmutat6jara, mert a tovabbi szavaz6 testület csupan hozzaad6dik a tagaIlamok egyhangu gy6ztes koalici6jahoz. Ugyanebben az ertelemben csak a tagaIlamokat erintik közvetlenül a belepesek. A tizenöt tagra törtent Iegut6bbi kibovites növelte a nagy tagaIlamok reszvetelmutat6jät, miközben a härom szavazattal rendelkezo tagallamoke csökkent. Ezzel szemben a kelet- es del-eur6pai orszagok belepese minden tagaIlam szamara elonyös 1esz. Ez ennelfogva teljesiti az alapszerzoctes teformjanak el6feltetelet, mar amennyiben feIteteIezzük, hogy a tagiillamok nem fogadnak eI reszvetelüknek a kibovites nyoman bekövetkezo csökkeneset. A kibovites ugyanakkor jeIentüsen csökkentene a döntesek megszületesenek uni6s rendszerszinten vett va16szinüseget. Az Uni6 jogalkot6 tevekenysegenek biztositasahoz az eljarasi rend reformjanak egyetlen utja kinalkozik: a döntesek meghozatalanak val6szinüsege csak a Miniszterek Tanacsaban ervenyben levo szavazasi küszöb leszallitasaval növelheto. A kerdes inkabb az, mi jelenti majd a többseget, iIletve az, vajon alkalmazhat6k-e a szavazasi sulyok a tagorszagok közötti aszimmetriakiegyensulyozasara.

IV. A SZAVAZAsI KÜSZÖB LESZALLiTAsA, AVAGY A SZAVAZATOK UJRASULYOZASA

A kibovites törtenelmi lehetoseg Eur6pa mesterseges megosztottsaganak feIszamolasara, ezert erdekesebb olyan strakgiak utan kutatni, amelyek minel megfelelobben szolgalhatjak a jövendo EUjogalkotashoz szükseges intezmenyi reform ügyet. E tekintetben a hogyan szavazzunk kerdese mar eddig is meglehetos sürl6dasokra adott al-

122


kalmat. Meg a brit konzervativok is hajland6nak mutatkoztak az amszterdami kormanyközi konferencia korai szakaszaban arra, hogy elfogadjak a többsegi szavazas bizonyos mervü kiterjeszteset az EV-jogalkotas döntesva16szinüsegenek növelese vegett. Ha arra van szükseg, hogy az Vni6 jogalkotasa hatekonyabban müködjek, akkor egy dolgot nem lehet elfelejteni: szelesiteni kell a többsegi szavazas alkalmazasanak köret. A vita inkabb arr61 fog folyni, vajon közelebbröl mi is hoz letre jogalkotasi többseget. Nehany tagallam va16szinüleg inkabb csak akkor kerül többsegi pozici6ba, ha a szavazati sulyok különbsegeket allitanak fel. Az egyhangu szavazas körülmenyei között minden tag egyenlö, mig a sulyozott szavazas a nagyobb tagallamokat hozza elönyösebb helyzetbe. A belepesek es az uj eljarasok m6dosithatjak ezeket a kivaltsagokat, s ez felveti a kerdest: hogyan v{iltoztatjak meg a kibövitesek az egyensulyt a nagy es kis meretü tagorszagok között. '3. tdbldzat

Az egyeni reszvetelmutat6k vdltozdsa együttes dönteshozatali eljdrdsndl, az egylzangä döntesnel ervenyesüllf helyzethez viszonyitva, szdzalekban

w (Cod.)-w (Una.) w (Una.)

A Bizottsag allamok 10 szavazattal allarriok 8 szavazattal allamok 7 szavazattal allamok 5 szavazattal allamok 4 sz'avazattal allamok 3 szavazattal allamok 2 szavazattal EP csop. 2 szavazattal EP csop. 1 szavazattal

1986-1995 (12

1995(15

tagallam)

tagallam)

elsff kibOvites (20

(26

tagallam)

tagallam)

0 -12,8 -18,8 -22,2 -29,6 -33,5 -37,6 -41,7 66,7 33,3

-0,2 -14,4 -19,9

Q -13,7 -20,0

0 -13,4 -19,6

-31,6

-30,9 -34,4 -38,3 -42,6 66,7 33,3

-30,3 -34.4 -38,1 -42,0 66,7 33,3

-37,3 -45,0 66,7 . 33,3

nuisodik kibOvites

A 3. tdbldzat feltünteti azokat a valtozasokat, amelyek az egyhangusag körülmenyei közötti maximalis reszvetellel összehasonlitva a minösitett többsegi szavazasnak az együttes döntesi eljarasba va16 bevezetese következteben ad6dnak, es jelzi a bövitesek okozta m6dosulasokat iso Ahogyan az mar a 2. tdbldzatb61 is kitünt, az alkalmazott eljaras nemigen m6dosit a tagallamok egyeni reszvetelmutat6janak ertekein. A kibövites barmelyik szakaszat vizsgaljuk is, a standard es az együttes döntesi elja c

POLITIKATUDOMÄNYI SZEMLE 1998.4. szam

123

rasokra vonatkoz6 adatok megegyeznek. Csupan a Bizottsag es a parlamenti aktorok vonatkozasaban figyelhetünk meg ertekvaltozast, az ut6bbiak helyzete a statiszta szerephez közelit standard eljaras eseten, mig aktiv reszvetel feIe az együttes dönteseknel. A, Bizottsag szerepe mindket eljaras eseteben v.altozik, miközben a parlamenti aktorok nyilvanva16an nyernek az együttes döntesi eljanls iranyaba va16 elmozdulasb61, hiszen ez azzal jar, hogy aktivan vesznek reszt az EV-jogalkotasban. A 3. tdbldzat oszlopai azt mutatjak, hogy a jogalkotasi aktorokat elteröen erinti az atmenet az egyhangu szavazasi m6dr61 a minösftett többsegi szavazasi m6dra, mivelhogy a szavazatok sulyozasa különbsegeket hoz letre a tagallamok között. Az egyhangu szavazashoz kepest, amely minden tagallamot 1.0-es reszvetelmutat6val ruhaz föl, a minösftett többseg a 10 szavazattal rendelkezö nagymeretü allamok reszvetelmutat6jat mindössze 10 szazalekkal csökkenti. A ket szavazattal rendelkez6 kis allamokat ezzel szemben ez alepes reszveteli ertekük mintegy feletöl fosztja meg. A 3. tdbldzat sorai azt mutatjak, ho.gy a tovabbi bövitesek csupan minimalis mertekben m6dosftjak a tagallamok közötti aranyokat. A nyolc szavazattal rendelkezö, közepesnel valamivel nagyobb meretü allamok reszvetelmutat6ja körülbelü120 szazalekkal csökken, az öt szavazatos közepes meretüeke mintegy 30 szazalekkal, a negy szavazattal bfr6, közepesnel valamivel kisebb ällamoke körülbelül 34 szazalekkal, vegül a, haromszavazatos kismeretiieke mintegy 38 szazalekkal csökken. Vgy gondoljuk tehat, hogy a tagallamok között a bövitesek soran viszonylag stabilan fennmarad az aszimmetria. Az egyeni reszvetelmutat6 viszonylagos stabilitasa ellenere a döntesek megszületesenek alacsonyabb va16szinüsege meg fogja benitani az Vni6 jogalkot6 tevekenyseget, amennyiben az eljarasok valtozatlanok maradnak. Ezzel kapcsolatban az Amszterdami Szerzödestervezet (SN/600/97 1997: 113)'ket utat kinal a tagällamok reszvetelenek ujrasulyozasat illet6en: az elsö szerint a nagymeretü tagallamok 25 szavazattal rendelkeznenek, a legkisebbek pedig 3-mal; a masodik szerint a jelenlegi sulyozas megtartasa mellett egy masik szavazasi kör, quorum gondoskodnek az Vni6 összlakossaganak legalabb 60 szazalekos kepviseleteröl. Ez id6 szerint a kis orszagok la~ossagnagysagukhoz merve jelent6sen tulreprezentaltak az Vni6 szavaz6testületeiben. Ennek ellenere meg a nagy orszagok sem kepesek a szavazasi sulyok atrendezesevel kapcsolatban közös allaspontra jutni. Franciaorszag es Spanyolorszag szeretne növelni a nagymeretü orszagok szavazatainak sulyat, ezzel szemben Nemetorszag inkabb a quorum-megoldas alkalmazasat javasolja, amelynek nepessegsulyozasu szavazat volna a hozadeka. Franciaorszag ellenzi a nemet javaslatot, mert altalaban az r61a a feltetelezes, hogy Nemetorszagnak nagyobb sulyt ad, mint Franciaorszagnak. Ha ezeket a javaslatokat a huszonhat tagura kibövftett Vni6 esetere alkalmazzuk, akkor a kiegeszftö quorum alternatfvaja ugyanolyan hatassal jar a döntesek megszületesenek va16szinüseget illetöen, mint a jelen javaslat: minösftett többsegi szavazasnal standard eljarasban a dönteshozatal va16szinüsege a 116-szorosara nö, az együttes döntesi eljarasban n,5-szeresere, ha viszonyitasi alapul az eddigiekhez hasonl6an az 1986-

124


os, egyhangusagi eMi Miniszterek Tamicsa helyzetet vesszük. Az el6bbi alternatfva gyakoribb jogszabaly-valtoztatast tenne lehet6ve, a döntesek megszületesenek val6szfnusege a standard eljarasnal a 157,9-szeresere none, együttes döntesi eljarasban pedig körülbelül a 99-szeresere. Rabar az elso alternatfva nemileg csökkenti a rendszerszinten mert leblokkol6'dasi veszelyt, amfg a 71,2szazalekos küszöb fennmarad,az EU muködesenek a biztonsagosabba tetele feie nem lehetseges jelentosebben e16relepni. Raadasul a jelenlegi vita az egyeni szintre összpontosft. Ennelfogva az alapszerz6des reformjanak a dönto kerdese az, hogy a leblokkol6das veszelyet csökkentO szavazat-ujrasulyozas hogyan erintene a tagallamokat. A 2. abra a szavazatok valtozatlan eloszlasa eseten fenna1l6 helyzethez viszonyftva mutatja be atagallamok reszveteli szintjere gyakoroit hatast.

POLITIKATUDOMANYI SZEMLE 1998. 4. mim

. 125

osztasi következmenyei. A kiegeszfto quorumot tamogat6 Nemetorszag nagyobb el6nyre tenne szert az egyszeru ujrasulyozas következteben. Mindazonaltal az amszterdami alternatfvak nem tudjak garantalni az Uni6 muködeset. Az egyeni szint vizsgalata nagyon fontos, hiszen az intezmenyi reformot konszenzussal kell elfogadni, am sem a jelenlegi elrendezes, sem a ket amszterdami ujrasulyozasi alternatfva nem tudja jelent6sen csökkenteni az elakadas veszelyet. A 3. abran az uni6s eljarasi m6dok atalakftasanak olyan utjat mutatjuk be, amely talalkozhatna a tagallamok egyetertesevel. A 3. abm görbei a valtozatlan helyzetet es az eljarasi rend atalakftasanak ket tovabbi alternatfvajat mutatjak be az egyeni reszvetel szempöntjab61.

3. abm

2. abm Az Amszterdami SzelZodestelvezet refonnaltemativai 1!

a jelenlegi sulyozas, 71,2%-os küszöb az Amszterdami Szerz6destervezet 1. alternativa az Amszterdami Szerz6destervezet, 2. alternatfva

O.!i

O.!i

-~\

o.,-~ 0.7

.. - - - - ' \ \

O.(i

\o-cr-o-o-o---«

0.7 ~

I

I

I

'\'»->P-~ ~"', ~~~\~ \~_o>-_ I

I

0.5 +--'.-------.,-----.--,----.---,"'-------'1--'-1-.,- - ' I-.,'1--'-'--'-1- "',---',--.-,----.'N"g>' ",<:"'Ii' ,IIIUUKJk N"g)' oillHmok KÖ'
Kö""""s 11I1''''10 allamok :lU.mok Kls IIIcrdü oiU"mok

Kö,~"",.n klo

A 2. abran lathat6 a tagallamok reszveteli ertekeinek az alakulasa a jelenlegi sulyozas, illetve az Amszterdami Szerz6destervezetben vazolt ket reformalternatfva eseten. A kiegeszfto 60 szazalekos quorum bevezetese nem okoz többlet nehezseget a jelenlegi sulyozasu szavazatok 71,2 szazalekanak az eiereseben. Ezert egyeni szinten szamftva nincs különbsega masodik alternatfva es a jelenlegi eloszlas között. Ugyanakkor az elso alternatfva azzal, hogy el6nyben reszesftene a nagyobb tagallamokat, növelne a nagy es kis orszagok közötti aszimmetriat. Az intezmenyi reformnak errol az alternatfvajar61 azt tartjak, hogy lehetseges trade-offot jelentene a kis (eszaki) tagok korai keleti b6vftesi celjaival szemben (Baldwin 1995: 478), holott a masodik alternatfvanak nincsenek ujrael-

0.6

"

+----h........

"

>l--X-X-X-X_\ -x-\ ~\-l<-~-~_~

~f-_-+~-_-+~_-+-~_-

0.5+--·--;-1-:-,-,""""",-,

1

1

1

'"

I

I

I

I

I

I

I

NIlg)' Dl~n:IU iilhullok Közepes IIlcl",tü oillllnlok Nllg)'liIlMmok Köz~pesen nagy .illaßlok Közc pe sen kls .lIIMlIlok K1s IIlcretü oillalllok

Az elakadasi veszely csökkentese erdekeben a szavazasi küszöböt a jelenlegi sulyok megvaltoztatasa nelkül le lehetne szallftani ,az egyszeru többsegre, ezt az als6 görbe mutatja. A nagy mereW tagallamok körülbelül 65 szazalekos reszvetelmutat6val rendelkeznenek, es a kicsik sem kenyszerülnenek statiszta. szerepre. Ugyanakkornone a tagallamok egyenl6sege, amennyiben a Miniszterek Tanacsa-beli küszöböt az egyszeru többseg szintjere szailftanak le. Ennelfogva a nagy orszagok el fogjak utasftani az egyszeru többsegi szavazas alternatfväjat, am a 3. abra közeps6 görbeje olyan strategicit rajzol föl, amely a reszveteli görbe leszallftasa reven meg6rizne mind a tagallamok közötti különbsegeket, mind pedig a muködesi hatekonysagot. A tagallamok közötti egyensuly elkerülese vegett a nagymereW tagallamoknak 80 szazalek körüli reszvetelmutat6ja volna, a közepesnel valamivel nagyobbaknak 60 szazalek kö-

,.

THOMAS_KÖNIG-THOMAS BRÄUN INGER

126

POLlTlKATUDOMANYI SZEMLE 1998.4. szam

I

rüli es igy tovabb. Ertelernszerüen rninden nagy orszag kedvez6en itelhetue rneg ezt a rnasodik alternativat, arnely csökkenti a leblokkol6dasnak a tovabbi b6vites altal rnegnövelt veszelyet.

v. ÖSSZEFOGLALAS Az 1997-es arnszterdarni korrnanyközi konferencia egyik f6 ternaj.a az Uni6 intezrnenyeinek a tovabbi b6vitesre val6 felkeszitese volt. Az ille-

tekesek rnajdhogynern pozitiv visszajelzesei ellenere az Arnszterdarni Szerz6destervezet a tizenötök jelenlegi foglalkoztatasi es stabilitasi problernaira összpontosit, a tovabbi b6vitesekhez szükseges intezrnenyi reforrnot tovabb halogatja. Az EU reforrnjanak egy rnasik alternativaja a tlexibilitas, ez az 1973-as els6 kib6vites 6ta divatos jelsz6. Az olyan kifejeze~ek, mint a tlexibilitas, a valtoz6 geornetria, a koncentrikus körök, a kerneny mag es a több sebesseg azt a gondolatot fejezik ki, arnely szerint lehet6ve kell tenni, hogy bizonyos tagallamok a többiek bevarasa nelkül haladhassanak el6re az eur6pai integnil6das utjan. Az olyan precedensek ellenere, mint peldaul a Dania es Nagy-Britannia erdekeben elfugadott kivülrnaradasi klauzula vagy a rnonetaris uni6s tagsag kriteriumai, a flexibilitas val6jaban ellentetes az acquis cornrnenautaire-rel, arnely az EU törvenyek elfogadasat rninden tagallarnt61 rnegköveteli. Ennelfogva a tlexibilitas elve az el6terjesztesek közötti szabad valogatast segitene el6 es ezzel alaasna az Uni6 egyseges piacat. Ennek rnegfelel6en az Arnszterdarni Szerz6destervezet a flexibilitast az összes tagallam egyeterteset61, többsegük reszvetelet61 es az acquis cornrnunautaire fenntartasat61 teszi függQve (SN/600/97: 133). A tlexibilitas elvenek rnasik veszelye, hogy rnasodrendü tagsagot hozhat,letre az Uru6n belül, arnit egyebkent nernely tagok akar örörnrnel fogadnanak, különös tekintettel a jövend6 b6vitesre. Következeskeppen a palyaz6 orszagokat csal6das tölti el az arnszterdarni eredrnenyek lattan, hiszen nagyon szarnitottak arra, hogy vegre pontos informaci6hoz jutnak az uni6s klubba val6 belepes felteteleit illet6en. Ezert forditottuk ehelyütt figyelrnünket az intezrnenyi reforrnra es dolgoztunk ki olyan rnegoldast a jövend6 b6vitessel kapcsolatban, arnely az intezrnenyi reform rnindket celjat, tehnt a funkcionalis es a parlarnenti integraci6t is szarnitasba veszi. Okfejtesünk a reszvetel fogaimara epül, ana a fogalornra, arnelyet sokszor hallunk ernlegetni, de csak ritkan latunk alkalrnazni az Uni6 intezrnenyi reforrnjanak vizsgalataban. Reszvetel-fogalrnunk uj rn6dszene utal, arnely az eljarasrn6dozatok abszolut aspektusara vonatkozik. A relativ szavaz6kepesseg fogalrnat61 elter6en a reszvetel nagy hangsulyt helyez az er6s es gyenge szabalyok közötti eiteresre, arnely különösen fontos a szabalyok közötti konstitucionalis valasztaskor. A reszvetel ket jelentese tarul fel a fogalorn alkalrnazasakor: az egyeni szinten vett abszolut reszvetel es a rendszerszinten vett döntesval6szinüseg. Egyeni szinten a reszvetel annak a kockazata, hogy egy tagallam kizar6dik a jogalkotasi folyarnatb61. Vizsgalati eredrnenyeink szerint, arnennyiben az eljarasi rn6dozatok valtozatlanok ma-

127

radnak, a b6vites következteben rninden tagallam reszvetelrnutat6ja ernelkedni fog. Miközben a reszvetel emelkedese csökkenti a kizar6das kockazatat, az uj tagok belepese arendszer szintjen csökkenti a döntesek rnegszületesenek a val6szinüseget. Az intezrnenyi reform elrnaradasa eseten fel-kell keszülnünk ana, hogy rnegn6 a jogalkotasi folyarnat elakadasanak veszelye. Az eljarasrn6dozatok egyeni es rendszerszintü következrnenyeinek meghatarozasakor analizisünket a Bizottsag, a tagallamok es az Eur6pai ~arlarnent között ervenyesül6, a korrnanyközi elernzesek altal gyakran flgyelrnen kivül hagyott intezrnenyközi interakci6ra alapoztuk. A küszöb lejjebb szallitasa növeli· a jogszabaly-valtoztatasia val6. kepesseget, arnelyet az uj tagok belepese es a parlarnenti aktorok reszvetele egyarant fenyeget, hiszen rnindkett6 csökkenti a gy6ztes koalici6k viszonylagos szarnat. Az abszolut reszvetelrnutat6 a rendszerszintü következrnenyen tul utal arra is, hogy az egyes rnostani tagoknak mit kell tenniük a. funkcionalis integracioert. A reszvetelrnutat6k valtozasai jelzik a rnajdani kib6vitett Uni6 rnüködesi es parlarnent~ris gondjait. Az arnszterdarni alternativak val6jaban a jogalkotasi folyarnatok leblokkol6dasahoz vezetnek, arnennyiben a nagyobb orszagok nern fogadjak el a szavazasi küszöbök leszallitasat. Ennelfogva a sulyok uj rendszerenek nerncsak a tagorszagok közötti jelenlegi aszirnrnetriakat kell tiszteletben tartania, hanern csökkentenie kell, rnegpedig a gy6ztes koalici6k körenek szelesitesevel, a jogalkotas elakadasanak a veszelyet iso Forditotta: Kiss Balazs

JEGYZETEK I

Ami a bizottsagi reszjatekon belüli koalici6s problemat illeti. amellett ervelünk, hogy minden egyes bizottsagi tagnak mel,'Van a maga portfoli6ja. mindegyik fö hordoz6ja a vezetöi felelössegnek es független a Bizottsag Elnöketöl az EU jogalkotasi dÖliteseivel kapcsolatos teendök meghatarozasa tekinteteben. Ezert a Bizottsagot mint az EU-jogalkotas egyseges aktorat fogjuk [eI, az illetekes bizottsagi tagot pedig mint ennek agenset (Iasd ehhez Spence 1994: 92; Westlake 1994: 9). A Miniszterek Tanacsaban az egyes kormanyokat küldöttek kepviselik, akik a sajat kormanyuk es a többi delegatus között közvetitenek (Johnston 1994: 27). A nemzeti kormanyok instrukci6kkal latjak el a küldötteiket. akik azutan egysegesen szavaznak a Miniszterek Tanacsaban (Sabsoub 1991: 40). Az Eur6pai Parlamentben a parlamenti.kepviselök politikai csoport-elkötelezettsege bizonyult dominansnak a koaHci6alakitasban. ezert a politikai csoportokat tekinthetjük az Eur6pai Parlament sülyozott szavazatokkal rendelkezö entitasainak. Hogy összehasonHthat6va tehessük a különbözö böviteseknek a tagok reszvetelmutat6jara gyakorolt hatasat, az Eur6pai Parlamentet mint ket nagyobb es ket kisebb parlamenti csoportb61 összetevödö szavaz6 testületet Jogjuk [eI. A nagyobb csoportok ketket. a kisebbek egy-egy szavazattal rendelkeznek az abszolüt többsegi kriterium kielegitesehez. Az Eur6pai Parlament ilyesfajta leegyszerGsit6 megközelitese nem rontja le vizsgalati eredmenyeinket. Elöször is azert nem, mert az abszolüt többsegi szabaly alblmazasa eseten a döntes~k megszületesenek val6szinGseget nemigen befolyasolja az aktorok szama. masodszor pedig azert nem, mert a tagallamok egyeni reszvetelmutat6jat nem m6dositja az Eur6pai Parlamenttel mint ket- vagy haromkamaras jatekkal val6 kiegeszftes.


3

128

Peldaul egy negytagu bizottsagban a tamogat6 aktoroknak 16 koalici6ja letezik. Az egyhangusag elvenek ervenyesülese eseten a döntesek megszületesenek val6szinusege 1/16, mert kizar61ag az összes aktort magaba foglal6 nagykoalici6 kepes a status quo megvaltoztatasara. Egyszeru többsegi szavazas eseten a dönteshozatal val6szinusege 5/16-ra emelkedik, mert a maganyos aktorok kizarasanak lehetösege ötre növeli a gyöztes koaIici6k szamal. Egy negytagu bizottsagban minden egyes aktor reszvetelmutat6ja az egyhangusag elvenek ervenyesüleseeseten 1.0. Egyszeru többsegi szavazasnal az egyeni reszvetelmutat6 4/5-re csökken, miv.el az.üLgyoztes.koaHci6.egyikebÖLmindig kimaradhaLegy.egy.aktoL -

HIVATKozAsOK Baldwin, Richard E. 1994. Towards an Integrated Europe. London: Centre for Economic Policy Research - 1995. The Eastern Enlargement of the European Union. European Economic Review, 39, 474-481. Brams, Steven J.-Paul Affuso (1985): New Paradoxes of Voting Power on the EC Council of Ministers. Electoral Studies, 4, 135-139. . Bräuninger, Thomas 1996. Die ModelUel'llng von Entscheidullgsverfahren internationaler Organisationen am Beispiel der Meeresbodenbelzörde. Teilnalzme-, Mitwirkungs- und DHrclzsetzungschancen in einem institutionalisierten Regime. Mannheim: Zulassungsarbeit Buchanan, James M.-Gordon Tullock 1962. Tize Calwlus ofConsent: Logical Foundations of Constittttional Democracy. Ann Arbor: University of Michigan Press Coleman, James S. 1971. Control of Collectivities and the Power of a Collectivity to Act, In: Bernhardt Lieberman (ed.) Social C1lOice. New York: GordOl{ and Breach, 269-299. CONF/400 1/97 1997. Draft n'eaty ofAmsterdam. 19 June 1997. Brussels Garrett, Geoffrey 1992. International Cooperation and Institutional Choice. International Organization 46: 533-60. Garrett, Geoffrey-George' Tsebelis 1996. An Institutional Critique of Intergovern. mentalism. International Organization, 50: 269-299. Hagen, Jürgen v. 1997. Wirtschaftspolitische Aspekte der Osterweiterung der EU. In: Thomas König-Elmar Rieger-Hermann Schmitt (eds.) Europäisclze Institutionenpolitik (Mannheimer Jahrbuch zur Europäischen Sozialforschung, Vol. II.) Frankfurt a.M.: Campus: 380-396. Hosli, Madelaine O. 1996. Coalitions and Power; Effects of Qualified Majority Voting in the Council of the European Union. Journal of Common Market Studies, 34: 255-273. Johnston, Mary 1994. Tize European COll/zci!. Oxford: "Westview Johnston, Ronald J. 1995. The Conflict over Qualified Majority Voting in the European Union Council of Ministers: An Analysis of the UK Negotiating Stance Using Power Indices. Britislz Journal of Political Sdence, 25: 245-288. Kapteyn, Paul-Pieter Verloren van Themaat 1990. Introduction to the Law oftlze European Communities. 2. ed. Deventer: KJuwer König, Thomas 1996. The Constitutional Development of European Integration. Journal of Theoretical Politics, 8: 553-559. - 1997. Europa auf dem Weg zum Melzrlzeitssystem. Gliinde und Konsequenzen nationaler und parlamentarischer Integration. Opladen: Westdeutscher Verlag. König, Thomas-Thomas Bräuninger 1997a. Europäische Integration: Institutionenpolitik zwischen Parlamentarismus und Intergouvernementalismu.s. In: Thomas König-Elmar Rieger-Hermann Schmitt (Hrsg.) Europäisclze Institutionellpolitik. (Mannheimer Jahrbuch zur Europäischen Sozialforschung, Vol. 11.) Frankfurt a.M.: Campus, 267-288. - 1997b. The Constitutional Clzoice of Rules. An Application of the Absolute (md Relative

POLITlKATUDOMANYI SZEMLE 1998.4. szam

129

Power ~oncepts to. European Legislatioll.' MZES Working Paper/ABll No. 17. Mannheull: Mannhelm Centre for European Social Research Lane. Jan-Erik-Reinert Ma:land 1995. Voting Power under the EU Constitution. Journal or Tizeoreucal Poht/cs, 7.223-230. Lane,.J.an-Erik:-Reinert Ma:land-Sven Berg 1995. The EU 'Parlial1lent: Seats, States and Pohtlcal Partles. Jourllal of Tizeoretical Poli/ics, 7. 395-400. Ludlow, Peter 1991. The European COl1lmission. In: Robert O. Keohane-Stanlev Hoffman (eds.) The New European COl1ll1lunity: Decisionnwkillg ami !nstitutioll(;l Change BOlllder, Co!.: Westview: 85-132.' ..' . Miehalski. A~1I1a-Helen Wal/ace 1992. Tize Europeall Clwllange or Enlwgel1lent. London: Royal Institute of International Affairs NlIgent. Neill 1994. Tbe Govcrnmel/t wul l'olities of the El/ropeal/ Uniol/ '\ Auf! Houndmills: Mael11illan . _. ..

Pederson. Thol11as 1994. EUl'Opeal/ UI/iol/ a//ll the EFTA Coullt/ies. El/largel1lel/t ami Integration. London: Pinter Sabs~ub. J~all-Pierre 1.991. The COll/zeil ofthe El/l'Opean Conu/llinity. Luxel11bourg: Office fOl ?ffIeIaI Publicallons 01' the European Commllnities Schne.lder, ?erald 1995. The Limits 01' Self-Reform: Institution-BlIilding in the European Ul1Ion. Europeal/ Journal 01 !l/terl/atlOl/al Relations. l, 59-86. Shepsle. Kenncth A. 1986. Institutional Equilibriulll and Ellllilibriul11 Institutions. In: Herbert F. Welsburg (ed.) Political Seiellce: The SeiCllce o( Politics. New York' A,. ti 51-82. . ' gd 10n. SN/600/97 I~97. COl/solülated Drali n'em)' Tcxts. 30 May 1997. Brussels. Spen,:: Da~ld I ~94. Structllre, Funetions ami Procedures in the Commission. In: Gcoffrey Ed aids Davld Spenee (eds.) The EUl'Opeul/ COIIZn/lSSIOIl. Essex: Longman: 92-110. Steuncnberg. Bernard .1994. Decision Making Unuer Different Institutional Arrangements: Leglslatlon by the European Community. Journal 01' !l/stÜzlliol/al and Theoretlcal Ecol/omics, 150.642-669. . - 1997. Refo/71ling Legislative DecisiOiz Making in the Europeall UI/iol/: AI/ AI/alysis o( the CodeczslOll Proce,!rtre al/d tls Alternatives. Twente: University of Twente (unpubl{shed manusenpt). . Streit, ~anfre~ E.-Stefa~ Voigt 1996. Toward Ever Clnser Union - 01' Ever Lar.ger? 01' B?th! In: Dzeter Schnudtchen-RobertCooter (eds.) COllsl/tlltiol/al Law a//li EC;J1ol1lics 01 tl~e Europcal/ Ul/iO/L Cheltcnham. Elgar. 223-247. Tsebells. George J 990. Nested Games. Berkeley: University of California Press - 1994.The P?wer of the European Parlial11ent as a Conditional Agenda Setter.Al1Ie/ican Pohucal SC/e/lce Review. 88. 128-142. - 1996. More on the Europcan Parliament as a Conuitional Agenda Setter: Response to Moser. Amencall Pobucal Sciel/ce Revicft: 90. 839-844. Tsebeli.s,. Georg~-G~offrey Garrett 1996. Agenda Setting Power. Power Indices and DeclslOn ~aklllg III the Europc~1I1 Union. lllterllatiol/al Review o( Law al/{l ECOIlOmics (fortheomlllg). - 1991. Why Power Indices Cannot Explain Decisionlllaking in the Europcan Union. In: Dleter Sehmldtehen-Robert Cooter (eds.) COl/stitutiollal Law a//ll Ecol/ollzics of the Europeul/ UmOiL Cheltenham, Elg~tr. 11-31. Ush,er. Joh~ 1994. Thc ~ol11lllission ami the Law. In: Geoffrey Edwards-David Spenee (eds.) Tlw ElIIvpean ComnusslO/L Essex. Longman, 146-108. Westla,ke, ~artin 1994. The COl1ll1lissioll amltbe P'zrliamelll. London: Bulterworths Wldgren, Mzka 1995 ..Natiol/al!nterest, EU ElllwgemCllt wul Coalitiol/ Formatiol/. Helsinki: The Research Institute of the Finnish Economy

szam

Recommend Documents