A SZUU'iK A flALLASSERULT GYERMEKEKERT EGYESULET fS A SZUU'iK A HALLASSERULT GYERMEKEKERT ALAPiTV ANY idoszakos kiadvanya
XlV. evfo lyam 2. szam
2003. december
I
EGYOTTMOKODES
...
Egy uj "EgyiittmGk6dest" tarthatnak a keziikben. Nemcsak azert, mert ez a friss lapszam, hanem mert igyeksziink a tartalmat tekintve meglijulni, hogy hasznos informaciokkal, aktualis problemillal iranyitsuk a sziil6k es a szakma figyehnet is eddig kisse elhanyagolt ujsagunkra. Maganyosan szerkeszteni viszont unalmas es hosszadalmas feladat, igy sok szeretettel varjuk a lelkes, segiteni tudo es akaro szGI6ket es a szurdopedagogusokat, akik tapasztalataikat atadva, erdekes szakmai cikkekkel tamogathatnak t6rekvesiinket a meglijulasra. Szivesen fogadjuk a tanacsokat, 6tleteket, programjavaslatokat. Mediumma valhat, uj baratsagokat, hasznos ismeretsegeket adhat ez az ujsag mindannyiunknak. Tervbe vettiik uj rovatok inditasat: a "Levelezesi rovatban" levelez6partnereket kereshetnenek, az "btlettarba" pedig hasznos, jol bevalt jatekokat, a beszedtanitasanak hatekony, "hlizi" modszereit varjuk. Szivesen vennenk meg t6bb sajat t6rtenetet, hiszen az segit lassan-Iassan megismemi egymast. Szamainkban szo lesz a beszedfejl6des kezdeteir61, a csecsem6k es kisgyermekek otthoni fej leszteser61 , a Hallasvizsgalo Bizottsag munkajarol, audiologiakrol, aldozatos munkat vegz6 szurdopedagogusokrol. Celjaink k6z6tt szerepel meg az integracio, a cochlearis implantacio, a hallokesziilekek bemutatasa, hogy ne tevedjiink el a sok nezet es reklam utveszt6jeben. Fontosnak tartjuk a hallasseriilt kamaszok gondolatait, erzeseit megismertetni, hiszen 6ket legt6bbsz6r meltatlanul mell6zik. Tehat munkara fel, kivancsian valjuk a velemenyeket, 6t1eteket, javaslatokat, hogy egy meg szinesebb, hasznosabb lappal ajandekozhassuk meg minden kedves olvasonkat. Kiisziinettel: Andronyi Gabriella E-mail:
[email protected] es Fischer Zoltan E-mail: fischerzoltan @webmail.hu
2
EGYOrHfOxOots
,
-
Teszunk ERTUK? Gyorsan repiil az ido. Hamar felnonek a gyermekeink. De addig a sziilok elete is folyamatos megprobaltatas. Meginkabb azoke a magunkfajta sziiloke akik a k6znapi elet nyelven szolva fogyatekos gyermeket, a gyogypedagogia nomenklatUrajaba tartozoan pedig specialis sziiksegletii gyenneket neveliink. Egyebkent ez utobbi fogalom sokkal kevesbe bantobb es jobban ki fejezi azt, hogy az adott szemely egyvalamiben t6bb t6rodest igenyel. Pontosan ez a t6bb t6rodes lett -volt- a celpontja a fogyatekosok evenek Europaban. Mert ennek a fajta t6bbletnek olyan termeszetes tarsadalmi belsobol kellene- fakadnia ami egyben automatikus segitokezseget is jelent az arra raszorulok szamara. Europa nyugatabbik felen ez mar napi gyakoriat, kezdve az oktatas legelemibb szintjen vagy a tarsadalmi beilleszkedes, munkavallalas barmely fazisaban . S bar szankciok ott is kilatasban vannak ha hatranyos helyzetii emberrel nem az ot megilleW modon foglalkoznak, bannak, ez a fajta mentalitas nem jellemzoo Az elmult evtizedek demokratikus joggyakoriasa ott magaval hozta a polgari jogok ilyen iranyli fejlodeset is, ezert az allampolgarok tudataban a fogyatekos ember nem masodrendii szemely. Es ez a belsojiikbol fakad. Naluk a fogyatekosok eve az amugy is meglevo komoly t6rodes tovabbi fokozasat jelentette, mig nalunk szinte a figyelem kezdetet. Ha nalunk fogyatekosrol beszeliink akkor altalaban mindenki szeme elott a tolokocsis emberek jelennek meg. Utana meg esziikbe jutnak a vakok es ritkabban a hallasseriiltek, az ertelmi seriiltek. A halmozottan fogyatekosokrol pedig joszerivel csak a szakma tud. Mar az ovono sem, es az altalanos iskolai pedagogus sem tud ezek fe le a szemelyek fele megfelelO modon fordulni es sokszor elharitjak a legalapvetobb sziiloi kerelmeket az integralt oktatas megvalosithatosagarol. Pedig regen bizonyitott szakmai teny, hogy a "normal" k6z6sseg sokkal nagyobb huzoerot jelent a fogyatekos tanulok szamara, az ot segito osztaly pedig koran meg-
EGI'OTTMOKODES
3
tanulja elfogadni a massagot. Az ilyen komyezetb6l kikeriil6 feln6ttek szemlelete pedig meghataroz6 a tarsadalmi elfogadottsag tekinteteben . Nalunk -a sajatos tortenelmi okok folytan- sajnos sokaig kimaradt ez a lepcs6, es a demokracia egyeb intezmenyrendszerenek a kiepiilesevel nem tud azonnal beepiilni a koztudatba. De addig is nekiink sziil6knek kell a sziikseges osvenyeket kitaposnunk a gyermekeinknek, akik onhibajukon kiviil keriiltek hMranyos helyzetbe. Szeretnem ugy gondolni, hogy ez az ev melyet a Fogyatekosok Evenek deklaraltak csak a kezdet. Mert a figyelem ezekr6l a szemelyekr6l nem lankadhat, hiszen hatranyaikkal 6k is egesz eletiikben egyiitt kell, hogy eljenek. S nekiink sziil6knek nem csak segiteniink kell 6ket a boldogulasukban, hanem a komyezetiik, komyezetiink rossz beidegz6deseit is meg kell pr6balnunk megvaltoztatni. A j6 peldak sora el6ttiink all: egyreszt az atvehet6, masolhat6 kiilfOldi programok, masreszt a nalunk is egyre gyakoribb pozitiv iskolai hozzaallasok nyoman. Ma meg sokkal inkabb mulik a szemel yes kapcsolatokon a sikeres integraci6 mint az altalanos gyakorlaton, azonban remelhetoleg a szeleskorii tajekoztatas nyoman a tart6zkod6 magatartasok megvaltozhatnak. Ma meg minden csaladnak maganak kell egyel6re a szemelyes kis harcaikat gyermekiik erdekeben megvivni , aminek eredmenye csak a kes6bbiek soran erik be. (Ez egyarant erthet6 a fogyatekos gyermekre es az ot koriilvevo kornyezetre.) Ha ezek a napi kis harcok elmaradnak akkor val6sziniileg minden a konnyebb ellenallas iranyaba tol6dik:a gyerek igyekszik kevesebbet teljesiteni, az iskola pedig nem tamaszt vele szemben elegendo kovetelmenyt. A megoldas es a felel6sseg kozos: egyarant a gyerek erdekeit kell, hogy szolgalja es akkor hatasos ha egymast er6sitik. Csak ennek nyoman erhet6 el egy elfogad6bb, toleransabb, az egymas megbecsiilesere es nem a hianyossagait el6terbe helyez6, epito, a sz6 val6di ertelmeben eUl"6pai, tarsadalmi komyezet. Tegyiink erte! Mindannyian.
Fischer Zoll(1I1
4
EG I'OTTMOKODts
A Hall6svizsg616 Orsz6gos Szakartoi as Rehabilit6ci6s Bizotts6g as Gy6gypedag6giai Szolg61tat6 Kozpont bemutat6sa A bizottsag 1974-t61 vegzi a hallasseriilt gyermekek neveleseveloktatasaval kapesolatos komplex szakert6i vizsgalatokat. Az elmult harm ine evben szervezeti felepitese, tevekenysege folyamatosan b6viil6 feladatkorenek megfelel6en va ltozott. Jelenleg sziiletest61 a korai fej lesztesen, az ovodai neve Ie sen, altalanos-, es kozepiskolai tanulmanyokon at egeszen a felsOfokU tanulmanyokig figyelemmel kiseri, segi ti a hallasseriilt gyermekek, fiatalok sajatos nevelesi igenyiiknek megfelel6 ellatashoz, fejleszteshez jutasat.
A szakert6 i es rehabilitaeios tevekenyseg kereteben tortenik • A fogyatekossag szurese, a vizsgalat alapjan javaslattetel a gyennek kUlonleges gondozas kereteben torten6 ellatasra, az elI:'ltas modjara, fonnajara , helyere es az ell atashoz kapesolodo egyeb szo lgaltatasokra, • A kii lonleges gondozashoz sziikseges fe ltetelek megletenek vizsgalata. A szakszolgalati tevekenyseg kereteben torten ik a fejleszt6 felkeszites szervezese es iranyitasa. A szakert6i es rehabilitaeios tevekenyseg kereteben az alabbi konkret eelokbo l vegziink szakert6i vizsga latokat: • korai fej lesztes megkezdese • biiles6dei felveteli javaslattetel
EGYOTTMOKODts
5
• 6vodai felvetel, a sziikseges rehabilitaci6s foglakozas jellegenek, gyakorisaganak megallapitasa • iskolai feivetel , a sziikseges rehabilitaci6s foglakozas jellegenek, gyakorisaganak megallapitasa • javaslat fejleszto felkeszitesben val6 reszvetelre • reszkepesseg zavar eseten az okok feltarasa, terapias javaslattetel • sziikseg szerint egyes tantargyak, tananyagreszek ertekeles es minositese al61i mentesitesi javaslattetel • kotelezo kontrollvizsgalat • iskolavaltas eseten az uj iskola kijelolese • a kozepfokll oktatas soran igenybe veheto kedvezmenyek megallapitasa • a felsOfokU tanulmanyok soran igenybe veheto kedvezmenyek rnegallapitasa A szakertoi vizsgalat orvosi-, valamint a gyemlek eletkoranak megfelelo pedag6giai-, pszichoI6giai-, es praktikus hallas- es beszedvizsgalatb61 all. Ennek soran keriil sor a gyermek ertelmi kepessegeinek-, szemelyisegenek-, tanulasi kepessegeinek vizsgalatara, hallas- es beszedallapotanak, nyelvi szintjenek felmeresere, iskolai teljesitmenyeinek meresere es a seriilest kivalt6 okok feltanisara. A vizsgalat soran tamaszkodunk a bemutatott, zar6jelentesekre, audiol6giai rneresekre ill. a gyerrnekkel foglalkoz6 szakemberek pedag6giai velemenyere. A vizsgalatot kezdemenyezheti a szii lo vagy a gyennekkel kapcsolatba keriilo szakember: vedono, audiol6gus, gyermekorvos, szakorvos, gondoz6no, 6v6no, tanit6, tanar, gy6gypedag6gus, logopedus, gyermekj61eti szolgalat vagy csaladsegito szolgalat munkatarsa, jegyzo. A vizsgalat a sziilo beleegyezesevel tortenik.
6
EGJ'OTTMOKOots
Vizsgalati id6pontot telefonon vagy level ben tortent jelentkezesre adunk. A videkieket a vizsgalaton val6 megjelenessel osszefUgg6 utazasi koltsegterites illeti meg (a helyi kozlekedest kiveve).
A SzakirtiJi vilell/iflY II/egltite szukseges ahhoz, hogy a hallasserult gyerll/ek a sajatos flevelisi igeflyeflek lI/egfeleliJ ellatasbafl, Jejlesztesbell is kedveZll/eflyekbefl riszesulhessefl. Az integralt nevelesben-oktatasban reszesiil6 gyermekek kontrollvizsgalatat 3 evente vegezziik. A szakert6i velemeny erre az idoszakra a benne megnevezett intezmenyre ervenyes. A vizsgalatok vegzese mel lett kapcsolatot tartunk a hallasseriilt gyermekek egeszsegiigyi es pedag6giai ellatasat vegzo intezmenyekkel. Informaci6s tevekenyseget is folytatunk. A hallasseriilt gyermekek sajatos nevelesi igenyeinek kieleg[tesere szolgal6 feltetelekrol, lehetosegekrol es kedvezmenyekrol reszletesen egy kesobbi szamban szamolok be.
Eh!rhetosegeink: Hallasvizsgal6 Orszagos Szakertoi es Rehabilitaci6s Bizottsag es Gy6gypedag6giai Szolgaltat6 Kozpont 1147 Budapest, Cirlkotai u. 125-137. Tel./Fax: 1/422-1493, 1/422-3140
Bomba/ya Mimika igazgat6
EGYOTTMOKODts
7
SZEGED 2003. augusztus 3-9. Ki ne emlekezne kiiziiliink, taboroz6k kiiziil erre a mozgalmas hetre a nyaron? Orszagjar6 taborozasunk egyik ujabb allomashelye volt ez a gyiinyiirii Tisza-parti Yaros, mely ott jartunkkor legforr6bb areat rnutatta a latogat6knak es az ott el6knek egyarant. Minket pedig beliilr6l is fiitiitt az ujb6li talalkozasok vagya, a regi-uj ismer6siikkel val6 egyiittlet lebet6sege. Sok regi es sok uj csaladdal talalkoztunk, akik gyermekiik problemajat oldott legkiirben, a sz6rakozassal es ismeretszerzessel iisszekiitve kivantak megbeszelni, megosztani a hasonl6 helyzetben lev6kkel. Ugy gondolom, hogy nem csak a hallasseriilt gyerrnekeket, es nem csak a fogyatekos gyerrnekeket nevel6 sziil6knek vannak problemai, konfliktusai a kiimyezetiikkel, de gyemlekiik hendikeppjeb6l ad6d6an maguk a sziil6k is raszorulnak, raszorulunk az egymast tamogat6 iisszejiivetelekre, beszelgetesekre. Sziiksegiink is van erre az ujb6l es ujb6l felvenni sziikseges "vertezetre", hogy a lak6-, munkahelyi- es iskolai kiirnyezetiink problemait hatekonyan tudjuk kezelni f6kent gyermekiink erdekeinek vedelmeben. Ezert pr6baltunk meg villtozatos programokkal surii talalkozasi es beszelgetesi lehet6seget biztositani minden resztvev6nek. Szallaslehet6segkent ismet egy kiizepiskolai kollegiumot, a Deri Miksa Jpari Szakkiizepiskola Kollegiumat valasztottuk, ahol csaladonkenti elhelyezessel kiizel 30 csalad fert el. A tagas udvar j6 beszelgetesi es esti jatszasi lehet6seget biztositott, az etkez6jeben pedig reggelivel tudtuk inditani a napot. A vasarnap delel6tti taborgyiilekez6 utan rniutan majdnem mindenki rnegerkezett, indultunk ebedelni a Giidiirbe. Marmint a Giidiir Etterembe ahol a meleg etkeztetesiinket erre a hetre elvallaltak, s ahol a het tiibbi napjan -hogy a napi programjaink ne tiirjenek kette- vacsoraztunk. Az ebedGnk utan egy forr6 -leveg6ju- varosnezesben volt resziink. Kedves idegenvezet6 asszonyunk nyurga l
8
EGYOTTMOK(JDES
frissen lepdelt a jollakott es a forrosagtol bagyadt csoportunk elott, de magyarazataival mindig bevarta a pilledtebb tagjainkat is. Megismertlik a yaros fobb nevezetessegeit: a Hosok Kapujilt, a Szechenyi teret, a Varoshazat, a Zsinagogat, a Mora Ferenc Muzeumot, a hidakat, megismerti.ik a sugarutak nevezektanat, nehany hiresebb szegedi polgart, Szeged mUltjat es kicsit a jelenet is. Feltiint az utak tisztasaga, a parkok rendezettsege, a hazak rendbetetelenek szandeka. Veglil az Onnepi Jatekokra atepitett Dom teren bucsuztunk el kedves kiseronktol. Ekkor meg sovarogva neztlik a hus Tisza bagyadt hullamait, de a kesobbiekben karpotoltuk magunkat ezert az izzaszto delutanert. Hetfon a tikkasztoan jo idot a kiskunmajsai elmenyfiirdo es strand terlileten toltottlik , a gyerekeket szinte lehetetlen volt a klilonbozo medencekbol kicsabitani. A strand hatso reszen egy hatahnas mesterseges tavat epitettek, homokos partszakasszal, valamint itt elvezte sok gyerek a ,jeghegy" nyujtotta elvezeteket. Ez egy kb. 6-8 meter magas, felfujhato , vizen uszo legvar, melyre a vizbol kell a fogantyuin kereszti.il -nem egykonnyen- felkapaszkodni , majd a tetejerol a vizbe ugrani vagy cslIszni. Keddi napunkon klilonbusz jarattal 6pusztaszerre menti.ink a Nemzeti Torteneti Emlekparkot megtekinteni. A Rotundaba -ahol a restauralt Feszty korkepet tekinthetti.ik meg- meg szervezett csoportkent menti.ink be, utana kis csoportokban latogattuk vegig a parkot. 1999-ben mikor Kecskemeten volt a taborunk mar jartunk itt, de j61eso erzes volt egyreszt a regen latottakat ujra megtekinteni, masreszt uj dolgokat felfedezni. Este az egesz napi jarkalast61 es melegtol kifaradva dolti.ink kollegiumi agyainkba. Szerdim Kiskundorozsmara latogattunk el, a kozseg szinte egybeeplilt mar Szegeddel. Napunk nagyobbik reszet a sziksosfurdoi strandon toltotti.ik gyonyoru parkositott komyezetben. Delelott meg az elozo napi faradtsagokat pihengetve beszelgettlink a strand arnyekosabb helyein, de deIutanra mar sportolasra is futotta eronkbol. Legerdekesebb jatekunk a metazas vo lt: egyik szlilo hozott felnott es gyerek metalitoket s tanitotta csapatunk aprajat-nagyjat metazni.
EGYOTTAIOKOOES
9
A szabalyok ismertetese helyett alljon itt csak annyi, hogy a bar kislabdat a metailtovel kell minel messzebbre eliltni, majd utana ugy futni ahogy a labunk birja. A labdat eltalalni sem volt kiinnyii az iltovel, igy j6kat mulattunk egymas esetlensegein. A Giidiirbeli vacsorank utan egy kellemes kis tiszai setahaj6kazas vart meg rank : egy nagyobbacska vizibusszal haj6ztunk fel a 80szorkanyszigetig s vissza, mikiizben a csendesen rank esteledo idoben a Tisza kiizeperol a yaros diszkivilagitasaban gyiinyiirkiidhettilnk. Aznapi elmenyeinket a Virag cukraszda finom fagylaltjainak majszolasa kozepette beszeltilk meg. Csiitor/ok reggel ismet killon buszos kirandulasra keszillodtilnk. Ket gyiinyiirii helyszin kiizill kellett valasztanunk: Martely vagy Csongrad? Mindket helyszin kedvelt furdohely, az elobbi egy Tisza holtag, ut6bbi az elo Tisza. Mivel nem lattunk a tavolba ezert Martelynak indultunk. Megerkezesiink utan hamar behittuk, hogy pillanatnyilag nem ez a helyszin okozna nekiink boldogsagot, ugyanis sziote az egesz holtagat benotte sulyom, melynek igen hegyes, sZUr6s termese komoly sebeket okozhat a vizben. Csongrad viszoot maga volt vizi Kanaan. Jgen hosszU, teljesen homokos part, a viz kristalytiszta, a szelen biztonsagban lubickolhattak a kisgyerekek, a foly6n vegig b6javal volt jelezve a furdesi teriilet, a parton 2300 meterenkent vizi meotosiik figyeltek eberen a furdozoket. A Tisza alacsony vizallasa es a hosszan tart6 meleg miatt a viz homerseklete 25-26 °C volt, igy a foly6 lagy simogatasat 6rakig lehetett elvezni. A parton napoz6kat idorol-idore elkapraztattuk ember-gula epiteszetilnkkel: eros apukak es eros fiatalok alapzatara egyre tiibben, egyre magasabbra masztak, hogy aztan vagy a talapzat megrogyasa, vagy egy ingatag "piller" megcsuszasa miatt larvanyos csobbanasoknak legyenek szemtanui. A ragyog6 napsiltes, a szep kiirnyezet, a j6 hangulat szinte mediterran komyezetet varazsolt kiirenk melyben az ida mulasat csak indulaskor vettiik eszre. A tabor elore szervezett szakmai programja miatt sietniink kellett, hiszen a vacsora utan egy rendkivill erdekfeszito eloadast hallhattunk Torkos doktort61, aki a szegedi Fill-, Orr-, Gegeklinika cochlea implantot
10
EGYOTTMOKODES
vegzo csoport tagjakent beszelt nekiink errol a haillisjavito muteti lehetosegrol. Az eloadasa rendkiviil ertheto, nyilt es reszletekbe meno volt, a szliloi kerdesekre oszinten es melyrehatoan valaszolt. Ezuton is kiisziinjiik neki ezt a szinvonalas tajekoztatast. Az eloadas utan meg sokaig emesztettiik a hallottakat, tiibb szii16ben is elkezdett erlelodni a mutet elfogadasanak gondolata. P(m leki nap un kat a szegedi Fliveszkertben kezdtlik. Az 1922-ben alapitott botanikus kertben gazdag fenyo-, fa-, cserje- es tropllsi niivenygyiijtemeny mellett az iiveghazakban nagyon sokfajta kaktusz es palma volt lilthato. A bejaratnal az AlfOld elovilagat egy sor iivegketrecben kitiimiitt allatok formajaban ismerhettiik meg, kiiliiniisen erdekes volt az itt llithato rengeteg madar. A gondozott parkban virag-virag hatan nyilt, szemiink alig tudott a latvannyal betelni. Ottjartunkkor viragzott az indiai lotusz, ez a rendkiviil szep, ritka, nagymeretil viziniiveny. Szerencsenk volt, hogy lathattuk, mert ez az ev mindiissze 1-2 napjan lathato. A delutani szabadprogramot a zarovacsora kiivette. Vendeglatosaink az egesz heti joltartas mellett az utolso napon igen kitettek maguker!: a kiiliinlegesen izletes tiszai halaszlet egy jo magyaros szalonnas turos csuszava l bocsatottuk utjara. Esti programkent a szerencsesebb taborlakok meg megtekinthettek a Virsky ukran tlIl1Cegyiittes fergeteges eloadasat a Szegedi Szabadteri Jatekokon, majd meg ezt kiivetoen -mintegy a tabor zarasakent- a kollegiumban hosszas eszmecsereket folytattunk a magunk problemairol es a vilag dolgairol. Szombati napon utolso programkent a Vadasparkot latogattuk meg a gyerekek legnagyobb iiriimere. A hatalmas teriileten levo parkban iit kontinens elovilagabol kaphatunk izelitot, s itt a hatalmas kifutokban lathatoan jol erzik magukat az allatok. Legnagyobb ritkasaguk a del-amerikai hoparduc-par volt, mely iden ev elejen keriilt hozzajuk, s meg latogatasunkkor is a beszoktatas idoszakaban voltak. Amilyen szep olyan ritka allatok is, egesz Kiizep-Europaban csak itt talalhatok.
EGYOTTMOKIJDtS
/I
Kisse nehez szivvel szakadtunk el a parkt61 es egymast61 is, hiszen ezzel a programmal ez evi taborozasunknak is vege lett. Szegeden ujra egy j6 kis csapat kovacsol6dott i:issze, s az ujb61i -hosszabbtalalkozasunk ismet varat magara egy eve!. A tabor eleterol, programjainkb61 az ujsag borit6jan lathat6 egy kis i:isszeallitas. Vegii/ de lIem IIto/s6 sorball /ai/oil koszollel illeti a Fogyatekos Gyermekeki!rl Koza/apitvallyt, akiklo/ patyazali !ltOIl a nyari taborUllkhoz 300.000,- Ft tamogatast kaptllllk. FZ.
EGyO r n 10 KODES
12
Dr. Torok Bela 6voda, Altal6nos Iskola, Speci61is Szakiskola, Di6kotthon, Gyennekotthon es Pedag6giai Szakszolg61at A Dr. Torok Bela Ovoda, Altai!lnos Iskola, Spechilis Szakiskola, Dhikotthon, Gyermekotthon es Pedagogiai Szakszolgalat /1142 Budapest, Rakospatak u. 101. Tel.: 251-5700, 251-5460 fovarosi fenn tartasu intezmeny, mely nagyotha1l6 gyermekek nevelesevel foglalkozik - a korai gondozast61 kezdve az 6vodai nevelesen, az isko la als6 es fe lso tagozatan a halmozottan seriilt hallasseIiiltek nevelesen, szakiskolai kepzesen, valamint a nagyotha1l6k kiizepfokU oktatasaban resztvevo ko llegiumi ellittasaig - egyedlil az orszagban. Az intezmeny m6dszertani kiizpontja szintere az integraltan nevelodo nagyotha1l6 gyemlekek ut6gondozasanak, mely magaban fog lalja a pedo-alld io I6giai, pszicho l6giai, neveles i es oktatas i kerdesekben fe lmerulo nehezsegek enyh iteset, korrigalasat. Ovodai tagozat: 3 - 6 eves kori g Altalanos iskolai tagozat: 6 - 14 eves korig fogad hallasseIiilt gyermekeket. • Mindket fokon a nyelvi - kom mll nikac i6 fej lesztese erdekeben nagy szerepet kapnak a hagyomanyos tfp usu fro ntali s tanftas i 6rakon kivu I, az individlla liza lt fej leszto - korrektfv fog lalkozasok.
V6l1aljuk: • a hallasserult gyemlekek specialis logopediai ellatasa mellett, a kuliinbiizo kommuni kaci6s probl emakkal, vagy sulyos beszedrendellenesseggel kuzdo gyermekek ell ittasat, • a cochlearis impl antaci6n atesett gyermekek speciali s terapi ajat • a di sz fazia - korrekci6t ill. - prevenci6t, • a tanulasban akadatyozottak fe lzark6ztatasat.
EGYOTTftIOKODts
13
Az intezmenyiink szervezeti kereteben miikiido Pedag6giai Szakszolgalat komplex tevekenysegrendszerben szolgalja a hallasseriilt gyermekek, fiatalok integraci6jat, tarsadalmi rehabilitaci6jat, annak erdekeben, hogy e gyermekek az ep hallasu gyennekekkel, fiatalokkal egyenlo, vagy azt megkiizelito feltetelek kiiziitt nevelkedhessenek, illeszkedhessenek be a tiibbsegi tarsadalomba. A tevekenyseg rendszeren bel iii: • szakorvosi • beszed- es hallasfej leszto • korrekci6s • integral6 - rehabilital6 • csaladsegito • mentalhigienes jellegii nevelesi· tanacsad6 szolgaltatasokat nyujt a pedag6giai szakszolgalat szeichelyen, illetve az utaz6tanari hal6zatban. SegitOnk: a kiiliinbiizo fokban hallasseriilt ·O-3eves, • 3 - 6 eves, • az alapfoku iskolaztat
V6l1aljuk: • A hallasseriilesen kiviili okb61 beszedfejlodesi elmaradassal zavarral, • a hallas - es a beszedfejlodes akadalyozottsaga mellett tarsul6 egyeb hatrannyal , diszfunkci6val kiizdo gyermekek ellatasat. • A tanacsadast, e gyermekck sziileinek, csaladjanak, valamint a tiibbsegi pedag6giai intezmenyek, az allami gondoskodasban reszesiilo hallas - es beszedzavarral kiizdo gyermekeket gondoz6-nevelo intezmenyek szakembereinek.
14
EGYOrn10KODES
H616zati teruleteink: • a gondozott gyennekek csaladi otthonai • a befogad6 t6bbsegi b6lcs6dek, 6vodak • a befogad6 alap- es k6zepfoku iskolak, intezetek • a Pedag6giai Szakszolgalat helye.
A Pedag6giai Szakszolgalat tevekenysegi kiireit az ellatand6 gyermekek sziiksegleteihez igazitottuk. igy: • biztositjuk szamukra a szakorvosi vizsgalatot, audiol6giai ellatast, • pszichol6giai, gy6gypedag6giai, kommunikaci6s vizsgalatokat vegziink, • korai nevelesi tanacsadast biztositunk 0 - 3 eves es 6vodas korn gyermekek illetve sziileik reszere, • tanacsadast vegziink alapfokU iskolaban nevelked6 gyennekeknek es szii leiknek, • utaz6tanari szolgaltatast nyujtunk a t6bbsegi b6lcs6dekben, 6vodakban, iskolakban nevelked6 hallasseriilt gyennekeknek es pedag6gusaiknak, • egyeni es csoportos fejleszt6, korrekci6s, iskolara felkeszit6 foglalkozasokat szerveziink bejarasos es bentlakasos treningek kereteben, • integraci6s felkeszitest vegziink, integralt es reszegregalt gyermekeknek rendszeres foglalkozasokat biztositunk, • tanacsot es segitseget nyujtunk pszichol6giai, mentalhigienes, eletvezetesi problemak eseten, • tObbsegi pedag6giai intezmenyekben, mas specialis iskolakban, intezetekben dolgoz6 pedag6gusok es segit6k reszere tovabbkepzeseket vegziink. Lorine Eszter
EGY()TTM()KOOES
/5
13 eve az egyuttnevelesert Az 1990-ben letrejiitt egyesii letiink alapszabalyaban es az alapitvanyunk alapito okirataban megfogalmazodott alap celkitilzesiink. " Annak szorgalmazasa, hogy minel tiibb hallasseriilt gyermek szamara valjon lehetove a leheto legkorabbi idopontban elkezdett hallas-beszedneveles reven az integralt ovodai-iskolai nevelesben-oktatasban valo reszvetel. Ehhez megkapjanak minden lehetseges pedagogiai es technikai segitseget." Ezt ujsagunk azon olvasoi szamara tartom fontosnak idezni, akik nem ismerik ujsagunkban is tiikriizodo alapveto celkitilzeseinket. 13 eve kiizdiink hall
16
EGyOTTMOKODES
niljak a kiimyez6 iskolakba a hallasseriilt gyerekeket. Sajat utaz6 gy6gypedag6gusaik segitik ezt a munkat. Sajnos ott nem tartunk, ahol az alta lunk szemelyesen megismert olasz / R6maban / iskola, ahol minden serG lt gyerek szamara biztositanak egy arra a serli les tipusra is kikepzett pedag6gust az iskolaban. Tajekoztatasuk szerint ez nemcsak naluk van igy, ez jellemz6 az olasz iskolitkra. Igaz ott mar a hetvenes evekt61 altalanos meretekben bevezettek az integralt oktatast. Kezdetben ott sem ment ziikken6mentesen, de ma mar ez termeszetes. Az integritci6 teren a kiizepiskolak komo lyabb gondot jelentenek nalunk, mint az altalanos iskolak. A szegrega lt altalanos iskolakb61 kiker1il6 tehetseges serli lt gyerekek kiizepiskolaban csak integraltan tanulhatnak. Nehez a kiizepiskolai beilleszkedes a ha1l6 gyerekeknek is, meg nehezebb az integraltan nevelkedett serGlt gyerekeknek, de talan a legnehezebb a szegregaltan nevelkedetteknek. Kisebb letszamu csoportb61 egy: nagyobb letszamu osztalyba kerlilnek, s ujdonsag az U.n. "ep" gyerekekkel az egyiitt nevelkedes. KiilfOldi, de hazai tapasztalatok is azt mutatjak, hogy a serGlt es "ep" gyerekek akkor tudjak egymast elfogadni, ha kis gyermekkorukt61 kezdve egyiitt nevelkednek. Megtanuljak a megfelel6 segitest. EITe fel kell kesziteni a gyerekeket, meg kell tanitani az esetleges konfliktusok kezelesere is. A szakkepzes is atalakul6ban van. Sok sz6 esik manapsag aIT61, hogy egyre nagyobb a tavolsag az iskolai kepzes es a munkaer6 igeny kiiziitt. A szaktarca pr6balja a vallalkoz6k jelzeseit is figyelembe veve 3 eyre el6re felmemi, hogy hany szakrnaban hany munkaer6re lehet sziikseg, s ennek megfelel6en is szervezi a kepzest. Sajnos a hallasserGltek helyzete e teren is nehezebb a ha1l6kenal. Az orszag eletenek minden terlileten fontos a nemzetkiizi tapasztalatok ismerete, megfelelo hasznositasa. igy van ez a hallasserliltek lehet6segei teren is. Evekkel ezel6tt sikerii lt nemzetkiizi kapcsolatot teremteni a FEPEDA, a hallasseriilt gyerekek szGleinek nemzetkiizi szervezeteve l, amelyben egesz Eur6pab61 hallasserlilt fiatalok csaladjukka l egyiitt
EGyOTTMOKOnES
17
jelen vannak. Nemzetk6zi talalkozoikon sok hasznos tapasztalatot lehet szerezni. Nem csak integraltan tanulo hallasserultek vannak jelen, s k6tnek bar:itsagokat. Ezeken a talalkozokon a k6z6s nyelv az ango!. Sokan ismerik es hasznaljak a jelnyelvet .I Egy leveliro nagysziil6 par nehezmenyezi az angol nyelvvel valo foglalkozasunkat. / Nem a mi hallasseriilt gyerekein, fiataljaink kepessegeivel van problema, hanem maglival a magyarorszagi nyelvoktatassa!. Hivatalosan megallapitottak, hogy a magyar feln6tt lakossagnak csak 15 %-a beszel idegen nyelvet. lavul a helyzet avval, hogy ma mar az egyetemi diploma is nyelvvizsgahoz k6t6tt. Nalunk sajnos f61eg az iskolakban ma sem eJeg hatekony a nyelvoktatas. Ebbe nem lehet belet6r6dni. Az OM elkezdett egy u.n. VI LAGIlyelv programot, melyben a h
18
EGYOTTMOKODES
szerezni, bar a szamuk talim meg keyes. Szeretnenk, ha a hall6 vilag termeszetes tarsnak tekintene a hallasseriilteket. Ennek egyik fontos lehetoseget a mine! korabban elkezdett egyiitt nevelkedes adja.
Pldi Lajosne
EGYOTTMOKODES
19
Egyijttnevelesi lehetosegek a holland es magyar iskol6kban IReszlelesebben egy budapeSli iskolarol I Kiizel het eve tarto projekt befejezo konferenciajan lehettem jelen, ahol negy Iket holland, ket magyar/ iskola szamolt be sajat es kiiziis munkajarol. Hollandia a hetvenes evek vegen egy kettos iranyti politikaval probalta megoldani a special is nevelesi szliksegletil gyermekek oktatasanak kerdeseit. 1991-ben szliletett az "Ujra egylitt jarunk iskolaba" oktataspolitikai rendelet. Ennek szellemeben ma mar tiibb holland iskolaban folyik integralt oktatas tiibb kevesebb sikerrel. Errol lattunk videofilmeket, hallottunk ~loadast a probalkozasokrol. Azt gondolom , hogy a magyar szliloket jobban erdekli a hazai helyze!. Csanyi Yvonne - Zsoldos Marta eloadasabol, cikkebol idezve : "Olaszorszaghoz es szamos nyugati orszaghoz viszonyitva a magyar szemlelet mertektartoan integracio parti . ... azt is megallapithatjuk, hogy az integnkio gyakorlatahoz valo kiizelites meg meglehetosen lassu. Legalabb felliletesen minden pedagogus tudja mar miro l van szo, de a gondolat altalaban megsem igazan nepszeru, s a gyakorlat egyertelmu elterjedeserol, a kezdemenyezo lepesek jelentos szamarol nem beszelhetlink sem a tiibbsegi iskolak pedagogusai, sem a gyogypedagogusok kiireben. Az ovatos, talan tulsagosan is ovatos integralas jelei ugyan egyertelmuen kivehetok, de ez az uj szervezesi forma meg messze elmarad mennyisegileg is, minosegileg is attol a szinttol, ami kivanatos lenne." Sajnos ennek szamos oka van. A pedagogusok tiibbsege erosen teljesitmeny oriental!. Az uj tanitasi technikakat nem tudja, vagy nem is akarja megismemi. Csak az "
20
EGyOTTAIOK()Dts
kola vezet6je Vamai Zsuzsa. Szamomra / remenyeim szerint az Oniik szamara is/peldaertekii tiibb eve foly6 munkajuk. " A Deak-Diak iskola statuszat tekintve egyike Budapest tiibb szaz allami alapfoku intezmenyenek, amelyet tiirvenyb61 ered6 kiitelezettsegenel fogva egy keriileti iinkormanyzat tart Fenno Vagyis nem sziil6i kezdemenyezesre , nem special is celb61 altemativ iskolakent, nem alapitvanyi penzb61 hoztak letre, megis markansan kiiliinbiizik programjat, m6dszereit tekintve az fttlagt61. Pelda arra, hogy egy iskola mikent valaszol a tarsadalmi kihivasokra, mikent valtoztatja iinmagat a valtoz6 igenyeknek es a valtoz6 kiivetelmenyeknek megfelel6en. Az iskola alapelvei es celjai :" Kiemelked6en fontosnak tartjuk, hogy az iskolaba lepes pillanatat61 kezdve egyetlen gyermeket se hagyjunk leszakadni. "Preventives fejleszt6 m6dszereket alkalmaznak minden egyes gyennek egyedi fej 16desi iitemet figyelembe veve. Ez bizony rengeteg munkat, kiiliinleges felkesziilest igenyel. Legf6bb celjuk a problemamegold6 kepesseg , a pozitiv gondolkodas fejles ztese. Tanulasszervezes. " Pedag6giai tiirekveseink kiizeppontjaban j6 nehany eve a teljes m6dszertani megujulas all, mert ugy gondoljuk, hogy a tiibbnyire pedag6gus kiizpontu, frontalis tanitassal nem lehet a kor kiivetelmenyeihez nelkiiliizhetetlen keszsegeket kialakitani a gyermekekben. "Mar az is nagyszerii, hogy eljutottak ennek felismereseig. De az kivaltkepp dicseretes, hogy ennek erdekeben tesznek is , kollektivan az egesz testiilet. Az iskola egyfajta szolgaltatas, mi vagyunk a gyerekekert, nekiink kell alkalmazkodni a megva!tozott kiiriilmenyekhez. Nevezetesen, meg kell tanulnunk pI. differencialni a tan6rakon. Kepezni kell magunkat, tovabbkepz6 tanfolyamokra kell jamunk, szakirodalmat kell olvasnunk. Ebben jar elen a Deak-Diak testiilete. " Megkezd6diitt es megallas nelkiil tart a tantestiilet posztgradualis kepzese." Nagyon j6 volt hallani , ahogy ezt az igazgat6n6 elmondta. Lenyegretiir6, erthet6, az eredmenyeket hitelesse tev6 el6adasaban. Azt gondolom, mas pedag6gus kiiziissegek is peldat vehetne-
EGYOTTMUKODES
21
nek roluk. Ok erre nyitottak, szivesen segitenek, tamicsokat adnak. A szul6k batran kerhetnek segitseget sajat iskolajukban, nem agressziven es semm i esetre sem felve, esetenkent megalazkodva. Ma mar minden gyerrneknek helye van a tobbsegi isko lakban. Terrneszetesen a special is iskolak is nyitva allnak az ott jobban fejl6d6 gyermekek el6tt. A dontes a sziil6e ! Tokes Scmdorne Jejleszto pedagogus, kozoktatasi szakerto
22
EGYOTTMOKODES
Optimist6n a hall6sserulesrol (Egy Sziil5klub marg6jara) Ket halhisseriilt gyermek edesanyja vagyok. Flora negy, Gaspar egy eves mult. Amikor kislanyom par honaposan csak sikongatott, diinnyogott, elkezdtiink gyanakodni. Csaladtagok, orvosok adtak egymasnak ellentetes velemenyt arrol, van-e gond kisbabank hallasaval. llyenkor konynyii a remenyked6 sziil6ket megnyugtatni. Amikor ott alit keziinkben a papir: "sulyos hallasseriilt, hallokesziilek hasznalata javasolt", Flora mar majdnem egyeves volt. Ferjemmel el6szor furcsan neztiink egymasra, de ugy gondoltunk, itt most nekiink komolyabb szerepiink van, mint mas sziil6knek, akik "keszen" kapjak jol hallo, majd beszeI6 gyermekiiket. Megindult a fejlesztes Baranyi lldiko segitsegevel es mostanra sikeriilt eljutnunk odaig, hogy negy eves kislanyunk erthet6 mondatokat mond, fecseg (a halandzsabol kihallani ertelmes szavakat is) es az ovodaban remekiil megallja a helyet. 19az, nem hozza haza a mondokakat, az anyak napi iinnepsegen (nem kis fajdalmamra) kicsit esetleniil csetlett-botlott, mig a tobbiek harsogva szavaltak, enekeltek. llyenkor a kezdetekre gondolok: mi lyen boldogok voltunk, amikor kimondta, hogy "mama, papa, amikor el6szor kiabalta "gyere, gyere". Ma pedig el tudja mondani, mi volt az ebed: "tesztas leves, hus krumplival". Nalunk az aprosagok felertekel6dtek. Tobb mint egy eve megsziiletett kisfiunk, Gaspar, akir6l negy honapos koraban kideriilt: kozepsulyos nagyothallo. Ezt valahogy nehezen viseltiik. Ekkor valt ugyanis vilagossa szamunkra, hogy ez genetikai problema, ami vel sajnos szembe kell nezniink csalitdunk tovabbi b6vitesekor. Most bizakodo vagyok: Gaspar remekiil reagal, hallokesziilekkel pedig szinte jol hallo kortarsaival egy szintre hozhato. Mozgekony, eleven kisfiu, akivel nagyszeriien lehet jittszani .
EGYOTHfOKODES
13
Ebben az egy evben rengeteget fejlodtem az optlmlzmus teren. Ezert gondoltam, hasznos lenne egy eszmecsere, egy talalkoz6, ahol besze lhetnenk a deriillltas fontossagar61. briil6k, hogy a Sziiloklub f6rumma es gondolatserkentove valt, sokakban keltett remenyt a nyelv- es zenetanulas lehetosege, ketelyt es bizakodast az optimista apuka. J6 lenne minel t6bb sziilovel folytatni ezeket a beszelgeteseket, amelyek segitenek helyretenni magunkban az erzeseinket, elkepzeleseinket. Nekiink van okunk a deriilatasra: Fl6ra es Gaspar mindketten boldog, kiegyensulyozott gyerekek, ami minden nap nagy iir6m. Mia ferjemmel az elejetol kezdve optimistan alltunk a veliik kapcsolatos feladatokhoz es ezt kivanjuk minden hasonl6 helyzetben leva sorstarsunknak. A.G.
I J
.. 24
EGrOTTMOKiJDts
A hall6k6s gyermek optimista nevelese Azt hiszem, meg a lelekben legerosebbek is tiibbsziir keriilnek elkeseredett allapotba. igy van ez vellink, hallokas szlilokkel is. Nem nagy felfedezes, hiszen ugyanolyan szlilok vagyunk, mint barki mas. Gyermekeinkkel valo foglalkozas kiizben nap mint nap kisebb-nagyobb nehezsegekbe botlunk, melyek sokszor leklizdhetetlennek tGnnek. Az optimista hozzaallas, vagyis az optimalis, a legjobb megoldas keresese es elfogadasa, sokszor atlendithet a nehez helyzeteken minket es a gyerekeket is. Ebbol nem lesz mindig, feltetlenlil masok altai is "sikersztorinak" tekintett eredmeny, de a gyermekeink szamara segitseget jelent. Csaladonkent kliliinbiiznek ezek a helyzetek, megis ugy erzem, taIan meg lehet kliliinbiiztetni harom elethelyzetet, melyek mindegyikeben az optimizmus a kiiziis.
A tudatlansag optimizmusa Amikor gyermeklink megsziiletett, nem nagyon tudtuk hova tenni a helyzetet. Lehet, hogy nem is nagy a gond, gondoltuk. Ha meg nagy, ugyis megoldjuk. Eddig is mar rengeteg nehezsegen atmentiink. Sok vizsgat letettlink, ez is menni fog. Valoszinu, tiibbek hozzaallasa ehhez hasonlo volt. Arnikor a hallasseriilessel talalkoztunk, nem is nagyon ertettlik, hogy mirol van szo. Aztan nem is nagyon tudtunk elkeseredni, annyifele vizsgalat, utazgatas, megfigyeles kiivetkezett. Ez a sok esemeny, feladat mind azt mutatta, bogy nem szabad, nem lehet lelilni, tenni kell, ertelme van. Arra gondoltunk egyfolytaban, hogy valami jo fog ebbol a nehezsegbol kislilni. Ha nem hittiik volna, ha nem tekintlink elore, ha nem vagyunk optimistak, nem tettlink volna lepeseket.
25
EGyOTTMOKODts
A mi esetiinkben, els6 gyennekr61 leven sz6, fontos volt a sziil6k kapcsolata is. Hiszen a fiatal hazasok tele vannak elkepzelesekkel a j6v6r61. Ami ugy tiinik, hogy nehezebben indul, de a tervek elerhet6k. Nem tettiink Ie arr61 a terviinkr61 sem, hogy t6bb gyennekiink legyen. Istennek hala harom leanyunk lett.
Az optimizmus keresese Egy id6 mulva kezdtiik erteni, hogy mibe is cs6ppentiink. Hogy hetente szurdopedag6gushoz fogunk jarni. Hogy naponta rendszeresen kell majd a gyerekiinkkel foglalkozni, es a nevelese, szemelyisegenek fonnalasa "nehezitett palya" lesz. Hogy egy-ket nehezebb technikai kerdest is meg kell majd oldani, mert nem j6 az illesztek, mert elfogyott az elem, mert a kesziilek elromlott es igy tovabb. De ezzel parhuzamosan j6ttek az els6 eredmenyek. Hozzank hasonl6an a t6bbi gyereknel is igy lehet ez, kinel kisebb, kinel nagyobb, de eredmenye van a munkanak. Ebben a helyzetben kitagult a horizontunk es tudatosan keresni kezdtiink. Sok-sok segitseggel, masokt61. Szurdopedag6gusunk a csalad resze lett, hiszen be kell valljuk, hogy programjaink jelent6s reszet k6zvetetten 6 iranyitotta. Or6meinkr61 neki szamoltunk be es kudarcainkat 6 korrigalta. Egyiitt kerestllk a remenysugarat, hogy van ertelme a munkanknak.
A tudatos optimista Aztan ezen a keresesen is tovabb kell(ene) lepni. K6rbe lehet nezni a t6bbi hasonl6 helyzetben lev6k k6z6tt is. Hiszen vannak, akik rosszabb helyzetben vannak, mint mi. A segitseg sokfele lehet. Hallottunk peldakat arr61, hogy hall6kas gyerekek egyiitt tanultak egy aldozatkesz sziil6 segitsegevel. A taborok, sziil6klubok szervezese, ujsag keszitese k6z6s feladatunk . Ki-ki fantaziaja es lehet6segei szerint tehet es tegyen hozza ehhez a listahoz.
26
EGyOTTMDKiJDEs
Ennek az ad6, a mas hall6kasokra is figyelo magatartasnak sajat gyermekiinkre is komoly kihatasa lehet. Hiszen megjobban meg ismerbetjiik a hall6kasok vilagat, gyermekiink problemaja is a helyere keriil. Persze a t6rodes nem keriil hatterbe, hiszen a sajat gyermek mindig a legfontosabb marad. Meggyozodesem, hogy a kiegyensulyozott otthon "fejleszti" legjobban a hall6k3s gyereket. A szlilok, a hazaspar mindenekelatt egymasnak adjanak ebbal az optimizmusb61, hiszen a gyermekek j6voje elsosorban az a peldajukt6l fiigg . Masodsorban a csaladban leva t6bbi gyermekre kell odafigyelni, hiszen k6nnyen hatterbe szorulnak. Annyi idot kell a nem hallasseriilt gyermek(ek)re is forditanj, amennyit a hallasseriiltre. Ez feltetele a kiegyensulyozott testveri kapcsolatnak, amely elengedhetetlen a hall6kas gyerek szamara, mar ahol ez a segitseg megadatott. Persze, ha meg van ra ero, erdemes energiat fektetni a t6bbi kapcsolatba is. llyen lehet a nagyobb csalad, az ovis, iskolas es barMi k6z6ssegek, stb., hiszen ez az a k6zeg, melybe a ha1l6kas belena. Ez a par sor nem recept. Gondolatebreszta mind6ssze. Deak Edyta & Gabor
17
EGyOTTMOKiJOES
Bemutatkozik: Molnar David
Molnar David vagyok, 1988. junius 17-en sziilettem Budapesten. EI6sz6r az runt fel a sziileimn ek, hogy egy hangosan ugat6 kutya mindenkit megijesztett, ennek ell enere en a babakocsiban higgadt maradtam. Ekkor elvittek halhisvizsgalatra, aho l bebizonyosodott, hogy hallasseriilt vagyok. Nem sokka l ezutan megkaptam els6 hal16kesziilekemet. Ekkor mar 2 eves voltam. Innent61 kezdtem el fej 16dni, anyukam sokat jatszott, foglalkozott velem. Nagyjab61harom es fel eves koromban kezdtem el folyekonyan beszelni. Mikor oviba keriiltem, anyukam beiratott egy tehetseges 6v6n6h6z. Innent61 kezdve em lekszem az eletemre. Kiscsoportos koromban anyukam gy6gypedag6gust keresett, igy Nagyne Gy6ri Maria, heti ketszer fog lalkozott velem. Egy ev utan atiratott logopediara, ahol az intezmeny igazgat6n6je, Beny6 Imrene foglalkozott velem heti egyszer. Itt tanultam meg erthet6en beszelni, imi es olvasni . EIs6s koromra abbahagytam ott a logoped iat, es az iskola logopediajaba keriiltem at. Az iskolaban el6nnyel indultam, mivel mar tudtam olvasni, igy a j6 tanul6k k6ze keriiltem. Az osztalyfOn6k6m persze gondoskodott r61am es nehany olvasni tud6 tarsamr61 es kiil6n feladatokat adott nekiink. Mivel en irtam az egyik legjobb dolgozatot, harmadikos koromban elindulhattam eletem els6 matekversenyen, persze helyezes nelkiil. Ugy terveztem, hogy Pannonhalmara megyek gimnaziumba nagypapam, edesapam es ket es fel evvel id6sebb batyam utan, de negyedikes koromban j61 tanultam, ezert ugy d6nt6ttem, hogy megpr6balok egy nyo\cosztalyos gimnaziumot. A felvetelin negyszeres ruljelentkezes volt, de j61 sikeriil t mind az irasbeli, mind a sz6beli, igy felvettek . Eleinte nagyon kiiszk6dtem, hogy menjen a do log, de vegii l birtam a temp6!. Matekb61 azel6tt en vo ltam a leg-
28
EGI'OrHfOKOOES
jobb, de itt esupim a kozepmez6nyben voltam. Ekkor mar nem jartam logopediara se. Hatodikban mar job ban belenizodtam a matekba, de nagy eredmenyeim ekkor sem voltak. Hetedikes koromban kaptam egy igazan szigoru tortenelemtanart, akinel jegyzetelni kel lett. Ebben segitett a Widex kisegit6 kesziileke, a Microlink amit61 tisztabban es hangosabban hallom a tanarok hangjat, ezert tobbe-kevesbe tudok jegyzetelni, persze neha vannak kisebb gondjaim, de azokat meg tudom nezni a konyvben, ahol reszletesen Ie van irva minden. A tanar id6nkent olyan ropdolgozatot irat, ahol nagyon gyorsan mondja a feladatokat es nekiink nem lehet visszakerdezni. Szerenesere erthet6en mondja a neveket, datumokat, igy ezzel sinesen kiilonosebb problemam. Eleinte meg nagyon nehezen ment, kes6bb belejottem. Nekem erre kiilonosen fel kell kesziilni, mivel nines gondolkodasi id6. Szinten hetedikes voltam , amikor nel,ryedik lettem a megyei Zrinyi Ilona matekversenyen, egy masik versenyen meg behivtak a megyei fordulora. Nyoleadikos koromban szinten megismeteltem az el6z6 evi sikereimet, bar akkor nem negyedik, hanem tizedik lettem. Most a realtargyak mennek jobban. Nemetb61 a tamim6 elegedett vel em, bar szerinte nem figyelek oda mindig teljes mertekben, ezert el6fordul , hogy egy-egy szot nem irok Ie, vagy rosszul irom. Azt viszont 6 is elismeri, hogy ha lemaradok, mindig behozom az anyagot. Nemetb61 problema a magnozas is, Olive! nagyon gyors es erthetetlen. Iden elkezdtem angolt tanulni latin helyett. Szamottev6 tapasztalatom ezzel a nyelvvel kapesolatban meg nines. A latint nyo leadikos koromban lead tam, mivel nem volt ertelme tovabb tanulnom, hianyossagaim miatt. Latin oran nem volt fegyelem, nem tudtam kovetni az orat. Harom ev mulva Ie szeretnem tenni a nemet fels6fokUt es az angol kozepfokut. Memok akarok lenni. Tanulason kiviil sportolok, heti haromszor-negyszer uszom, heti ketszer futok es heti egyszer-ketszer kerekparozom. Usznom hallo-
EGYOTTMOKODES
29
kesziilek nelkiil kell , az edzo elmutogatja a feladatot, a bonyolultabb dol go kat pedig a ftilembe mondja. M ivel versenyekTe jarok, ott is problema , hogy nem tudom viselni a ha1l6kesziileket. Megtiirtent egyszer, hogy amikor hangosbemond6n bemondtak, hogy a rajtszamot elore kell tolni, en nem tudtam es igy majdnem kizartak a versenybol. Hetente haromszor jarok sakkTa, es ott is hasznalom a Microlinket. Estenkent olvasok, kiinyvtarba is eljarok. A kortarsaimmal j61 megvagyok, persze vannak olyan tarsaim, akik neha bantanak engem, de hat mindenkivel elOfordul ilyen problema. GyakTan foeizunk egyiitt, de melyebb kapesolat meg nines kiiztiink. Neha egy-ket baratom eikiz ugyan a ha1l6kesziilek miatt, de szerintem ok sem gondoljak komolyan. Az erzekenyebb hallasseriiltek kiinnyen a sziviikTe vehetik az ilyesmit, de nem kell ezzel foglalkozni, hiszen a hallasseriiles olyan, mint masnak a szemiiveg (sot, szerintem sok tekintetbol jobb is). A hallasseriiltek teljesen normalis em berek, j6 lenne, ha nem fogyatekoskent kezelnek oket, de ehhez az is kellene, hogy ne kerjenek felmentest semmi olyan tevekenyseg a161, amit ok is meg tudnak esinalni, hiszen ugyanugy kepesek barmire, mint egy j61 ha1l6 ember. En kifejezetten viszolygok att61, hogy fogyatekosnak , nyomoreknak tartsanak.
30
EGYOTTMOK()DES
Gy6gyit6 Hangok Beethoven Program Fuvos Izallgszer lanu/asa Ilagyothallo vagy hallasserii/I jiata/ok szamara, Izogy a zelle ne /egyen tabu tobbe a fogyatekka/ e/oknek Klarim:tozni J6! Ezt mindjart az elejen Ie kell sziigeznem. Ezen meg az sem valtoztat, ha eppen hallaskarosult az ember. Ebben biztam, amikor elkezdtem hall asseriilt gyerekeket klarinetozni tanitani a Szab6ky Adolf Szakkiizcpiskolaban. Az iskola vezetoinek es szemelyzetenek segitokeszseget elvezve mar csak az a regi metszet lebeghetett a szemem elott, ameiyik Beethovent abrazolta szaj:iban egy darab leccel, a lee masik vege meg a zongorara volt szegelve. A nagy mester igy pr6balta maradek halhlsilt erositeni, zongoraja rezgeseit megerezni. Ahogy mar emlitettem, klarinetozni j6! Sz{mkban a klannet, fogunk rajta, es mar rezeg is a "Iee", azaz a klarinet, es talan ugyanugy mukiidik minden, mint Beethovennc\. igy nem nehez kitalalni, miert lett Beethoven a program neve, es miert bizhattam a sikereben! A fuv6s hangszerek megsz61altatasukkor nemcsak han got, hanem mas feIe belso rezonanciakat is letrehoznak a megsz61altat6 bizonyos testreszeiben. A fej iireges reszeiben a fogak, a mellkasi iiregekben a rezonal6 levegooszlop kiizvetitesevel eros rezonanciakontaktus jiin letre a jatekos es hangszere kiizt. Ez a masodlagos rezonancia csak a "zenelo" szamara crezheto es elegendo a hangszeren val6 jatek kontrollalasara. Studi6zeneszeknek mindennapi gyakorlat: a fejiikiin hallgat6 van, ami zart rendszerii, ezert a legkevesebb hang szurodik ki a kiimyezetbe, s ez lehetove teszi, hogy rajatszanak a mar elkesziilt alapra, igy a mikrofon csak az a altaluk jiltszott zenet riigziti. Ezzel a m6dszerrel a felvetel barrnikor megismetelheto, es az alapfelveteltol barrnikor kiiliinvalaszthat6. A special is fejhallgat6 nemcsak kifele, de befele sem enged beszurodni kiilso hanghullamot. A hangszeren jatsz6 muvesz a fiilen leva hallgat6b61 nem a sajat hangszere hangjat, hanem mas zenet, mas akusztikai kiiriilmenyeket hall, igy kenytelen sajat hangszeres tapasztalataira, a belso rezgesekre, megerzeseire tamaszkodni.
31
EGYOTTMOKODts
A hangszerjatek kontrollahlsa szempontjab61 nyugodtan nevezhetjiik vakrepiilesenek ezt a studi6s hangriigzitesben mindennapos teehnikat, bar a sz6 itt kepzavart okozhat. Vajon nem hasonlithat6-e a gyengcn hall6k problemajahoz ez az oly altalanos es megszokott srudi6teehnikai eljaras? HaMr a muvesz egyik legfontosabb kontrolleszkiize, a ftil most hasznavehetetlen, megis tiikeleteset, muveszileg kontrollaltat kell hogy nyujtson, tehat batran tamaszkodik a belsa rezonaneiakra, a hangszer kontaktusok altai belsaleg erzekelt rezgesekre, a hosszu gyakorlasok altai elsajatitott beidegzodesekre. Mar tudjuk, hogy Beethoven kezd6d6 hallasromlasanak kiegyenlitesere egy leeet szegeitetett zongorajanak rezomlns reszere, hogy jobban hallja jatekat. Akarva-akaratlanul egy tUv6s hangszer jateka kiizben ugyanez a folyamat jatsz6dik Ie, kiiliiniiskeppen a ket szimpla midas hangszer, a klarinet es a szaxofon jatekm6djaban, amikor a fels6 fogainkat ranyomjuk a hangszer tUv6kajara. Itt kell megjegyeznem, a hangszer ezen a m6don keletkez6 sokszor kellemetleniil sok rezgeset a fUv6kagyart6 eegek antirezonans fogalatetekkel igyekszenek esillapitani, amire a hallasseriiltek eseteben ninesen sziikseg. Most mar nyugodtan merem allitani, a kiserlet sikeriilt, a gyerekek val6ban tudnak klarinetozni. Ezt az iskolai evkiizi fellepesek, a galakoneerten val6 kiizremukiides, a gyakorlati zeneles bebizonyitotta. Nem vart iiriim, hogy az elsajatitott anyag szinte megegyezik a zeneiskolak el6kepz6 es elso osztalyosainak elairt tananyag nehezscgi fokaval. A masik meglepetes, amit mi zeneszek persze tudunk: a zene a "szivb61" jiin. Lehet, hogy "igazi zeneszek" vesznek el amiatt, hogy nem meriink hangszert adni hallasseriilt natalok kezebe. Ezek a gyerekek eddig ugy erezhettek, hogy a zenctal, a zenelest61 , - mint fogyatekossagukat legjobban kidomborit6 tevekenysegt61 - tavol kell tartaniuk magukal. Nem fogom elfelejteni az elsa pillantasokat, am it egymas kiizt vaLtottak, amikor hangszerrel a kezemben beleptem a hallasseriilt osztalyokba niivendekeket toborozni. Itt talaitam igazi "zeneszpalantakat" is, persze ezt nagyon nehez megitelni az elsa ev vegcn. A eel az, hogy a gyerekek aktivan vegyenek reszt a zenelesben, erezzek meg a hangszert. A hang magassaga, a hangenS, a dallam es harm6nia megtalalasa nem kis feladat ele allitja aket, amit a belsa hallasuk altai kell kifejleszteni, es eljatszani. Ami a legnagyobb nehezseget okoz-
-- -
----------
32
]
EGYOTTMOKODES
za, a minimal is kiilso kontroll hiimya, amit ebben az esetben a tanar tOlt be. Megtalalni a megfelelo hangot, hangmagassagot, hangszint, ezt bel soleg riigziteni, emlekezetbe vesni, mindez kihivas es kemeny munka a gyermek szamara. Tapasztalatokat szereznek a ritmus, a hang kepzeseben, a levego megfele\o helyre val6 nljasaban, a legzes elsaj>ltinisaban es megfelelo alkalmazasaban. Ami biztos, hogy tam\ri 0ldalr61 sziikseges special is kepzettseg a hallasseriiltek klarinet tanitasahoz, valamint specialis tananyagra is sziikseg van. A klarinettanulas szerencsere nem igenyel kiiliinleges testi adottsagokat, szinte mindegyik gyerek megfelelt volna a kiserleti osztaIyokb61. A jelenlegi osztaIyokban most folytatjuk a tanitast, es ujabb osztalyokat fogunk bevonni a klarinetoktatasba. Ezen kiviil biztositani szeretnenk mas hallasseriilt tanul6k szamara is a zeneoktatast lehetoleg iskolai szinten, amig ez lehetove nem valik, a mar meglevo lehetosegeket kihasznalva. Szeretnenk elinditani egy folyamatot a hallasseriilt szervezetekkel kariiltve es az Oktatasi Miniszterium megfelelo irodaival felveve a kapcsolatot, hogy egy orszagosan kiepitett hal6zatot Ictrehozhassunk, amely megfeleloen cs magas szakmai szinvonalon kepes a hallasseriillek hangszeres zenei tanulasat biztositani. Kihasznalva a magyar zeneoktalas nyuj totta elOnyiikel, a megfelelo, allamilag akkredilalt lovabbkepzesi tanfolyam formajaban, tanarokat tudunk kepezni a special is feladatokat megkiivelelo hallasseriilt zeneoktatas ellalaSara a jiivoben. A zene es hangszeroktatasnak tehat igen nagy szerepe lehet a gyengen hal16k neveleseben, a zene egyeniseg fejleszto, pedag6giai ertcke tekinleleben. Koordinaci6s keszsegeket fejleszt, olyan tapasztalatokal ad, ami fesziiltsegold6, iinkifejezo, es nagy koncentralast, figyelmel igenylo, kapcsolatleremto, hangulatjavito, erzelemgazdagito, vagyis komplex m6don fejleszlo. A zene hatasa olyan emberformal6 erovel bir, amely kihat az egesz szemelyisegre, erzelmileg kiegyensulyozottabba lesz, feloldja a belso fesziiltsegeket, szorongast, ertelmi kepessegeket, kepzeletet, gondolkodast fejleszl, lovabba ritrnuskeszseget es mozgaskoordinaci6t is. A Beethoven Program mal a nagyothall6 gyermek is eljutbat a zene vilagaba, amely uj dimenzi6t jelent a szamara. Ezert tartjuk igen fontosnak a
EGyOTTMUKOots
33
hallasseriilt es nagyotha ll6 gyermekek szamara is a fUv6s hangszerek oktatasat. Ez a program egy {Ij lehetoseget ad szamukra, amivel kepessegeiket fejleszthetik specialis m6don es sokoldaluan. Ez a m6dszer a klarinet fujasakor keletkez6 rezonanciAt hasznalja fel a bels6 hallas kialakitasara. A fiatalok igy megtapasztalhatjil.k a bels6 zene iiriimet, lehetoseget kapnak iinmaguk kipr6balasara es az alkot6 munkara. Ez az elmeny pozitivan hat a szemelyiseg-fej I6desiikre, a kiilvilaggal val6 kommunikaci6jukra. Ezaltal a hangszeren val6 jiMk segiti a hallasseriiltek fiatalokat abban, hogy kiegyensulyozottabb, teljesebb eletet eljenek. Azok a gyerekek pedig, akik a zenet megkedvelik, eletiik reszeve fogjak tenni, fontos lesz szamukra a zene, a zenetanulas, a kiiziis zeneles, a zenevel val6 kommunikil.ci6, es a zene zeretete, amelynek igy a kiizvetlen reszesei is lehetnek. Balogh J6zsej klarillellllllvesz
Tovabbi informaci6 talalhat6 a Beethoven programr61 a Wind land -Fuv6svilag Alapitvany honlapjan: II lip: Ilweb.axelero. h u/wi IIdla lid
"":: 34
EGJ'OrnfOKODES
Bemutatkozik: Szomor Eva gyogypedagogus
Tiibb mint 25 evvel ezel6tt hallasseriilt gyerekek beszedinditasaval, beszedfejlesztesevel kezdtem a pa lyamat. Az id6 mulasaval egyre inkabb a normal nyelvfejl6des es a kommunikaciOfej l6des keltette fel az erdekl6desemet es ezen a teriileten kepeztem magam tovabb kiilfOldiin es ezt pr6balom az ut6bbi evekben tovabbadni itthon is. Mindazok a gyerekek, akik normal hall asuak, ep szellemi kepessegiiek es megsem beszelnek, illetve kommunikalnak ugy, ahogyan kell, sok fejtiirest okoznak sziil6knek nagyszii l6knek egyarant. Az altalanos velemennye l ellentetben en azt vallom, hogy minel hamarabb, minel korabban fel kell figyelni az ilyen lemaradasra. Jatekos, a fej 16des tiirvenyeinek megfelel6 kepessegkibontakoztatasra van sziiksegiik a kicsi gyerekeknek, ami minden esetben a sziil6kkel egyiitt kell, hogy tiirtenjen. Ezeken az egyiitt tii ltiitt 6nlkon fe lszabad ulnak a szii l6k is a feszii ltsegek a161, ami mar kia lakult benniik, hiszen nem kapnak 'megnyugtat6 va laszt arra, hogy miert nem kommunikal, miert nem beszel a gyerek. De nagy boldogsag latni azt is, am int egyszerre csak kibuggyan az els6 sz6, vagy felkia ltas, egy vidam jatekos helyzetben. Ezekhez a foglalkozasokhoz te lj esen hasonl6ak azok is, amelyeket hallasseriilt kisgyerekekkel elveziink vegig, tenneszetesen egyiitt a szii l6kkel. A hallasseriilt kicsik kapcsolatteremteset fejlesztve, erdekl6desiiket egyre jobban fe lkeltve a vi lag irant, spontan helyzeteket teremtve hivunk el6 szavakat, mondatokat, es jatszunk, jatszunk, jatszunk. A termeszetes helyzetek, a j6 hangul at megteremtesevel a "foglalkozasokon" indul meg a szep es helyes beszed a legfiatalabb korban.
EGYOTTMUKOOEs
35
Eddig megjele/ll kO/lyvei: Ez a kisli1l1Y kicsil mas (mesekollYv egy hallasseriill kislallyrol) Hallgadaslol beszelgetesig (taj ekoztalo /lye/v, beszed es komlllullikaciolejlOdesi zavarokrol) Eh!rhetosege: 06/20-972-III I-es mobilte lefonszamon Budapest, N6ver utea 19.
.'" 36
EGYOTTMOKOots
NyelvfejlCSdes es gyakorlati tudnival6k Vajonj61 halad a gyerek? Beszedfejl6dese nines lemaradva kortarsait61? Hogyan jatsszak vele, hogy hasznos es elvezetes is legyen? Szomor Eva eredetileg ved6n6knek szant "Hangadast61 beszelgetesig" clmu konyveben ad erre va laszt, amelyb61 itt reszleteket kozliink.
A norm6lis nyelvfejlodes A nyelv az inforrnaci6k eserejere es taro lasara alkalmas szimbolikus rendszer. Altalaban a hallottak megerteser61 es ki fejezesenek kepesseger61 sz6L M indezeket - a megerteshez es a ki fejezeshez a vizualis kepessegek is segitik. Az egeszseges eseesem6 a gesztusokra figyel, s maga szinten pr6bal olyan hasonl6 mozdulatokat tenni, amelyekkel sajat allapotar61, kivansagair61 inforrnaei6t adhat a komyezetenek. Az emberi eseesem6k egyseges, "uniforrnizalt" kifejezesi fonnat hasznalnak, figyelmen kivul hagyva azt, hogy az 6ket koriilvev6 feln6ttek milyen nyelven beszelnek, Mar a legkorabbi id6szakban j61 megfigyelhet6, hallhat6 "g6gieseles" dallamos, nyitott maganhangz6kb61 ai L Ez az elet els6 4-6, heteben stabilizal6dik. Az elsa honapok soran, a fejl6desnek koszonhet6en a ket ajakkal kepzett hangsorokka alakul at, eppen ugy, mint a felfujt buborekolas, vagy a nemi megvetest kifejez6 hangadas. Az els6 nevet6 hangok az S. h6nap komi jelentkeznek, ezeket a cseesem6 szivesen ismetelgeti, akar ahogyan mas egytagu sz6tagot: "ba", "ga", "na", stb. Fel eves kor utanra, 6-8 h6napos korra tehet6 a hosszantart6 bubbling, vagyis az, hogy a eseesem6 folyamatosan es hosszan azonos sz6tagot ismetel: "Ialalalala", "bababababa", "mamamama", stb.
"
EGYOTTMOKODES
37
A kovetkezo j/devben a csecsemo egeszen addig a hangsorok lesziikitesevel es rendezesevel "foglalkozik", amig az a kornyezeteben lev6 felnotteket meg nem kozeliti . A 9. hOllap koriil a kicsik hellyelkozzel szavakra emlekeztet6, de egyel6re megcsonkitott hangsorokat - "mama", "baba", "dada", stb. - hallatnak, amik ekkor meg minden jelentest nelkiiloznek. A 10 honapos csecsem6 azonban ezeket a ki fejezesi formakat mar spontan arra hasznalja, hogy segitsegiikkel a felnottek figyelmet magara iranyitsa. A 12. honap k6ruli gyermek, a kozvetlen csaladtagjainak neve "Mama", "Papa", - mellett tudatosan hasznal 1-2 szot. Ekkoriban megfigyelhet6, hogy ha a kiejtett hangoknak osztonz6 hatasuk van,. akkor milyen nagyszeriien utanozzak a sziil6k kifejezeseit, szavait. Lassunk egy peldat: " Itt a labdal Mondd: labdal" A kicsi - bar utanozhatja az elhangzottakat - , azok megsem tekinthetok a szokincsiik reszenek, hiszen e szavakat nem spontan hasznalja. A mQsodik eietevben a szokincs rendkiviili sebesseggel gyarapodik, kezdetben hetente 1-2 szo, majd a 24. honap vegere naponta 1-2 uj szot mond a kicsi . A 18-20 hiJllaposoknak minimum 20 szavas szokeszletiik van, ami ketesztendos korra legalabb 50 szora n6vekszik. A 24 honapos kor sajatja a folyamatos "zsargon" haszm\lata, ami nem mas, mint a kiilonbozo hangsorok flizere, amibe olykor egyegy ertelmes, ismert szo is bele-belekeveredik. A 24 honapos gyennek mar sokszor hasznal 2 szavas mondatokat, mint peldaul: "ker vizl" "Apa el auto." Ezek hasznalata spontan , neha az adott helyzet es a hallott mondat kozott szokatlan az osszefligges. Erre az idoszakra jellemzoek azok a memorizalt mondatok, mint peldaul a uN", jol" "Hat menjiinkl" stb. Az ilyen tipusu megnyilvanulasok nem a gyennekek valasztotta fonnak, mint ahogy nem is mindig azt fejezik ki , ami jelentestartalomban mogottiik rejlik. A szemelyes llevmQsok megjelenese is a 2 eves korra tehet6, bar kezdetben meg gondot okoz az "en - aki mindig a beszel6 -, es a "te" - aki mindig a hall gato - helyes alkalmazasa. Ebben nagy sze-
, ,." 38
£ GYOTTMOKOOES
repet j<\tszik az is, hogy a kiimyezet mennyire hasznalja ezeket a nevmasokat megfeieloen. Folyamatosan es nagyon gyorsan gyarapszik a sz6kincs a 3. Eletevben, amikor is olyan gyerekekkel talalkozhatunk, akiknek sz6keszlete naponta akar 2-3 uj sz6val gyarapszik! A 24-30 h6napos kor kiiziitti beszedfej lodest a "tavirati" stilus jellemzi. A mondatok mar 35 szavasak, de meg viszonyit6 szavakat, vagy hataroz6kat nem tartalmaznak, mint ahogy hianyoznak ajelzok, es keyes az ige is. A haromesztendos gyerek beszedere jellemzo, hogy nyelvtanilag helyes es masok altai j61 ertheto. Mondatai gondolatat, kereseit kifejezik, sot ezek mar mindenki szamara vilagosak es egyertelmiiek. A nyelvi tiirvenyszeriisegek hasznalatanak alakulasaval egyiitt megfigyelheto a nyelvi kifejezes erthetosegenek fejlodese is. A haromeves korban elvarhat6 75%-ban j61 ertheto beszed 4 esztendos korra teljesse vali k.
Gyakorlati tudnival6k a speci61is j6tekokhoz A "special is" fej leszto jatek alatt atlagos interakc i6t es spontan sz6rakoztat6 jatekot ertiink. Itt a gyem1ek az elsod leges, a felnott szerepe, hogy kovesse a gyermeket es jatsszon vele azt. ami lekoti az erdeklodesi!l. de ezt oly m6don tegye, hogy oszlonozze a ketlojiik kozotli interakci6t. Vagyis, ha a kicsi peldaul aut6kat akar guritani, akkor guritsuk vele egyiitt, esetleg gyorsabb aut6t, vagy egy versenyaut6t ajanljunk, ha sziikseges, az aut6java l iitkiizziink iissze-, bam1it csinalunk vele, az interakci6t eredmenyez. Ha a csiippseg peldaul kockab61 epiten i akar, epitsiink vele, kockakat teve a tomyahoz. Esetleg egy ,jaj" felkialtassal meg a toronyb61 egy resz Ie is diintheto. A gyermeket kiivetni annyit jelent, hogy annak erdeklodesere es hajland6sagara epitiink, ami termeszetesen a csiippseg minden mozdulatanak kiivetesevel egyenlo! Sok sziilo, sot szakember is gyakran passzivan kiiveti a gyereket anelkiil , hogy a kommun ika-
EGYOTTMOKODES
39
ci6s kiiriikben nyitast, vagy zarast idezne elo. Az aktiv kiivetes viszont csak akkor jelent epitkezest, ha a sz6 szerint a felnott eleri, hogy a gyerek egyre tiibb kommunikaci6s kiirt akarjon nyitni es zarni. Ahogy no az erzelmi kifejezokepessege, a gesztusokkal tiirteno kommunikaci6ja, ugy lehet bevezetniink az iitletek szeles tarhazat. Ha egy babot a keziinkre hUzunk, vagy egy babat beletesziink abba a kocsiba, amit 0 hUz, akkor a teljesen imitalt jateknak megnyerhetjiik a nehezen kommunikal6 gyereket. Amennyiben a jatek egy szereplojeve valunk, batran folytathatjuk szavak bevezetesevel az interakci6 iisztiinzeset. Ahogy az altala elkepzelt helyzetek bonyolultabba valnak es a nyelvkeszsege no, llgy segithetiink - az imitalas helyett - az erzesek sz6beli kifejezeseben. Ugyanugy iisztiiniizhetjiik a kommunikaci6s kiiriik zarasara, mint ahogy a gesztusok kiiret zarja. Maskent fogalmazva, minden megkezdett kommunikaci6t fontos lezarnunk, vagy segiteniink kell a gyereket, hogy 0 zalja Ie azt. igy fokozatosan lehet a logikai gondolkodas es kesobb a fantazia vilagaba elcsabitanunk. Az erzelmi fejl6desben kiiliinbiizo kepessegek vesznek reszt, mait a gyereknek meg kell tanulnia a kommunikaci6, a gondolkodas es az iintudat formalasara. Az interakci6s jatek celja oem korlatoz6dhat szigoruan ezekhez a fej lodesi fokozatokhoz, mert tiibb kiiziiliik - a gyerek tanulasi folyamata soran - atfedi egymast. A kommunikaci6 kialakitasahoz, annak fejletlensege, illetve elmaradasa eseten harom alapelvet kell betartanunk, s ezek egymasutanisaga meghatarozott.
1. alapelv: Aflgyelem es intimi/as megteremtese. Amint a kicsi megtanulja, bogy hogyan maradjon nyugodtan, egyiJttal kifejlodik benne a felnott iranti erdeklodes is, miutan 6 a vilagoo a legfontosabb szemely szamara. Mindketten azon faradozoak, hogy a kiilcsiiniis figyelmet es elfoglaltsagot megteremtsek. A szii16 feladata, hogy segitsen a gyerekenek erre rahangol6dni es a jelenletet elvezze.
"",. ,, 40
EGYOTTMOKOots
2. a/ape/v: Keto/dah; kommunikaci6. A ketoldalu kommunikaci6val segitiink a gyermeknek megtanulni, hogy a kommunikaci6s koroket hogyan nyissa ki , illetve zarja be: el6szor finom arckifejezessel es szemvillanassal, szavak nelkiili dial6gussal. A gesztusokkal felepitett dial6gus altai az interakci6t, a logikat es a problemamegoldast epitgetjiik. A ketoldalu kommunikaci6val a dial6gust osztol1ozziik, mikozben a gyereknek erzelmeinek, kezenek, arcanak es testenek hasznalataban segitiink ahhoz, hogy kivansagait, sziiksegleteit es szandekait kifejezhesse. Egy id6 utan, az igen osszetett, es problemamegold6 dial6gussal, megannyi kommunikaci6s kor kinyitasahoz, illetve bezarasahoz tudjuk majd a kicsit hozzasegiteni . 3. a/ape/v: Logikai gondo/kodas. A gyermeknel ugy kell a fogalmakat es az erzeseket osszekapcsolni, hogy az a vilag logikai megertesebez vezessen. Ezzel azt segitjiik eW , hogy a gondolatait logikai uton tudja osszekapcsolni. A gyerekek a fejlettsegi fokozatokat nem mindig az ismert sorrendben saj<\titjak el. Peldaul el6fordulhat, ugy tiinik, annak ellenere mar beszedes, hogy stresszhelyzetben meg mindig nem kepes a.z akaratat, vagy gondolatat megfelel6 fogalmazasban kozoini. Mint ahogy olyan helyzet is van, bogy utanz6s jatekot j<\tszik, pedig meg nem konzekvens a gesztuson alapul6 kommunikaci6ja. igy elOfordulhat, hogy egyszerre tobb kommunikaci6s szinten dolgozunk, illetve erintjiik azokat. De az els6dleges feladat a korabbi, meg nem tokeletesitett fokozat kiszelesitese es stabilizalasa. A fejlesztes mindig a megfigyelessel kell, hogy kezd6djon. Folytatjuk: kovetkez6 szamunkban a megfigyelesr61 lesz sz6.
(Szomor Eva: Hangadast6/ besze/getesig - Jegyzet a nye/v es beszed, valamint a komlllunikaci6 f ejlodesero/ 0-3 evesig vedonoknek, gyennekgondoz6knak)
: ,•
A Szul6k a HallasserOlt Gyermekekert Alapitvany ezuton koszoni meg a sziil6knek as mas tlutelt tamoga 6inak, hogy 2002...vI ueme'yI J6vedelemad6Juk 1°4-at az a apitva y caraira ajanlottak fel, melynek 6sueg_ 2.060.009,- F vol" 'DC~I az asszegWl nanszlroztuk a gyereke nyari· oztatasanak egy reszet, Eg des elmO ujsilgunk its mils aclvanyai k megjelenteteset, rendezve yeink, klubosszej6veteleink leiadasait, posta as egyeb mOk6d6s. kOltsegelnket valamint a hal16keszOlek-vasarlasl tamogatasokat. K6szonjOk felajanlasaikat, melyekre a tovabbiakban is szamitunk!
ADOszAMu K: 19671705-1-43
.
"""" 42
EGYOTTMOKODts
Kepek az oktoberi szuloklub osszejovetelunkrol
"l
.' .'"
EGYUTTMUKOOES ujsag a SZOU')K A HALLASSEROLT GYERMEKEKERT EGYESOLET 1221 Budapest, Gcrinc u. 116 . • Tcll Fax: 226-2352 es a szOL6K A HALLASStR OLT GYERMEKEKtRT ALAPiTVANY 1094 Budapest, Mih8lkovics u. 16., 111124. · Tcl.lFax: 219-5276, 219-5277 hiv3talos lapja Mcgjclcnik: cvcntc kctszer Tamogat6nk: Oktalasi Minisztcriunl
Felcl5s szerkeszto/f0l6k : Fischer Zollan Szcrkcszt6: Andr6nyi Gabriella Nyomdai cl6keszitcs: Work Press Kfi.
Lcvilagitas: OnLinc24 Kft. Nyomda: FISCHERMAN Kft, Az Alapilvany szamlasZlima: 65 100 149- 100 I 4365-()()()(X)()()()
Az Alapilvtl.ny ad6szama: 1967 1705- 1-43 Az Egycsiilct szamlaszama: OTP Bank Rt 11713005-20412915-00000000 Az Egycstilet ad6szama: 19671107-1-43
