Budapest, 1896. évi szeptember hó 9-én.
73. (514.) szám.
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. i •razág'ox m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B n d a p e i t ( H i l t e l e k ) .
Űllői-tt *S.
Nem tagoknak előfizetési díj:
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
mám.
Kéziratokat a szerkesztfoég nem küld visai*.
IfféK *tt# 1« frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
tésére. Indulás Rákoskeresztúrra a keleti pályaudvarról reggel 7 óra 4Q perez és 8 óra 55 perczkor. A géppróba iránt érdeklődőknek az OMGE. titkári hivatala készséggel szolgál felvilágosítással. Az igazgató.
két kormány között hosszú idő óta folyó tárgyalások. Ez irányban az ekszpozé teljes világosságot nyújt. A kiegyezési kérdések legnagyobb része a két kormány között nézetIV. Országos gazdakongresszus. eltérés tárgyát többé nem képezi. A midőn A IV. országos gazdakongresszus azt örömmel konstatáljuk, másrészről kikeli emelnünk, hogy e megoldott kérdések között tagjául való jelentkezés határideje szepazonban éppen a két legfontosabbra nézve t e m b e r h ó 10-én lejár. Ez időn tul a a két kormány között megállapodás nem Gazdasági egyesületek mono- törtónt, végrehajtó-bizottság tagokat n e m vesz fel, vagy amennyiben történt, az ki nem A m á r jelentkezett tagoknak a tagsági elégíthet. A kiegyezés e két kérdése; az álgráfiái. jegyeket s a k e d v e z m é n y e s vasúti jegyre talános' vámtariffa riviziója és a kvóta. A gazdasági egyesületek ezredéves jogosító igazolványokat most küldik szét. Lássuk azonban előbb azokat az eredkiállításának rendező-bizottsága által a ményeket, a melyeket a kormány a kiegyeA tagokat megillető 5 drb ingyen kiállítói belépő-jegyet a bizottság csak kiállítás alkalmából kiadott munkálat, a zés egyéb kérdéseinél eddig tényleg elért: azoknak küldi meg, akik ez iránt igé- mely 5 4 gazdasági egyesület monográfiá- összehasonlítván azokat mindenkor a gazdasági egyesületeknek a kiegyezés kérdésében n y ü k e t bejelentették vagy bejelentik. Azok ját tartalmazza s 758 oldal terjedelmű, elfoglalt álláspontjával. a tagok, akik kiállítói belépő-jegyeket n e m a n a p o k b a n hagyta el a sajtót. A kiegyezés kérdése — mint ismereA m u n k á l a t b ó l a kiállításban résztkaptak és azokra számot tartanak, a jetes — gazdaságiak és pénzügyiek. A kiegyezés gazdasági kérdései az áltagyeket szeptember h ó 24-ig a kongresz- vevő és m o n o g r á f i á j u k a t beküldött gazdakét-két lános vámtarifa revízióján kivül a következők: szus titkárságánál (IX. Üllöi-ut, Köztelek)', sági egyesületek mindegyikének a vámterület kérdése, az őrlési engedély, a 25-én és ' 2 6 - á n a kongresszus színhelyén, példányt, a kiállítás rendező-bizottsága végre- vám és kereskedelmi szerződések, a belföldi az ü n n e p é l y e k c s a r n o k á b a n vehetik át. A és a IV. orsz. gazdakongresszus adók és vámok szedése, a tariffaügy, a konzuhajtó-bizottsága tagjainak, valamint a kongresszus előestéjén szeptember 2 3 - á n látusi ügy, ipari és kereskedelmi kedvezméegy-egy nyek az állategészségügyi egyezmény, és végül d. u. 6 órakor t a r t a n d ó ismerkedési es- közreműködött m u n k a t á r s a k n a k n a p o n a mübor és mezőgazdasági termények és télyre a kongresszusi tagok e h ő 20-ig példányt a kiállítási iroda mai czikkek hamisítását gátló közös törvényes jelentkezhetnek, az 5 frt teriték-dij be- p o s t á n megküldött. intézkedések életbeléptetésének kérdése. A „gazdasági egyesületek monográfiáküldése mellett, A pénzügyiek a kvótán kivül a közveját" k ü l ö n b e n m á s érdeklődők a gazda- tett adók kérdése és a bankszabadalom. A sági egyesületek kiállítási irodájánál (BudaA pénzügyminiszter ekszpozéja mind e pest, IX., Köztelek) 5 frtért megszerez- kérdésekre nézve nyilatkozatokat tartalmaz. A vámterület kérdése szóba nem jöhet anyhetik. Burgonyakiemelő-gépprópa. ban, amennyiben a kormány a közös vám' A gazd. egyesületek kiállítási irodája. területnek fentartásával ment bele a kiegyeAz Országos Magyar Gazdasági Egyezési tárgyalásokba Ez különben a gazdasületfaFöldmivelésügyi Minisztérium támogakörök álláspontja is, amennyiben az ennek tásával f. évi szeptember hó 25. és 26. napA megoldott kiegyezés. fentartásához fűzött feltételek egyébként a jain burgonyakiemelő-géppróbát rendez, mely kiegyezési tárgyalásokban kifejezésre jutnak. a f. évi április hó 2-án megtartott burgonyaA megnyílt legutolsó parlamenti ülésültető-géppróbának folytatását képezi. A szak kiváló eseménye volt a pénzügyminiszA gazdasági kiegyezés kétségkívül legpróba Budapest közelében, Rákos-Keresztu- ter expozéja s ennek kétségkívül legérde- fontosabb eredménye az, hogy a jelen kiron gróf Vigyázó Sándor uradalma területén kesebb része az, a mely a kiegyezés kérdé- egyezés lejártával 1897 deczember hó 31-ével tartatik meg. A géppi'óbában három kül- seivel foglalkozik. Hosszú időn át izgalmas az őrlési engedély meg fog szüntettetni. A földi és három honi gyáros vesz részt. bizonytalanságban volt a magyar közvéle- magyar gazdaköröknek nem az volt ugyan Programm: szeptember" 25-én a jury műkö- mény a felől, hogy mi a magyar kormánynak a czéljuk, hogy az őrlési engedély teljesen dik ; 26-án reggel társas kirándulás Buda- , álláspontja a kiegyezés fontos kérdéseivel megszüntettessék, a mi mindenesetre az e pestről a munkába állított gépek megtekin- | szemben, s hogy mily stádiumban vannak a téren mutatkozó visszaélések meggátlásának
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31., Váczi-körut sarok. ü
Bergedorfei S i s o n w e x k tejgazdasági, gépgyár „ k i z á r ó l a g o s k é p v i s e l e t e . "
A Vermorel-féle
^
J ^
permetező
„kizárólagos képviselete." "A
C S O N K A
BÁlVKI-fé'e
PETROLEUM MOTOROK „mezőgazdasági Képviselete."
A MAGY.KIR, ÁLLAMVASUTAK ADRIANCE PLiTTHo., W - í i r í i P P l í M D C kizárólagos képviselősége T p ® GÉPGYÁRA WT íeXíil«au.lhata-fclaa
TW
Gőzcsépló'-garniturái és egyéb
Gazdasági gépeinek H T Szövetkezeti képviselete, tagok számára.
Mai számunk 16 oldal.
"1296 KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 9. legradikálisabb módja., Á mily megnyugtató a gazdakörökre nézve az őrlési engedély megszüntetése, épp oly bizalomkeltő a malomiparra nézve a pénzügyminiszternek azon további kapcsolatos kijelentése, hogy a malmok exportképességének fentartása czéljából a kormány minden rendelkezésre álló eszközt fel fog használni. A gazdakörök egy régi óhaja valósul meg abban is, hogy ezentúl a közös vámkonferencziákra, hol mezőgazdasági, vagy mezőgazdákat érdeklő kérdések is tárgyaltatnak, nem mint eddig, csak á kereskedelmi és iparkamarák kiküldöttei, hanem egyszersmind a gazdasági egyletek tagjai is meghivatnak. Most már csak az a kivánatos, hogy a leendő törvény ez intézkedése a gyakorlatban érvényesíttessék. Megnyugtató a miniszteri expozé azon része is, a mely a tiroli és vorarlbergi gabonavámok kérdésével foglalkozik; e szerint a jövőben az osztrák kormány kötelezettséget vállal arra nézve, hogy azon gabonanemüek után, a melyek Tirolba bevitetnek, az eddig fizetett illetékek el fognak töröltetni. A tarifaügy kezelése is határozottabb formában nyert megoldást, mint az eddig történt, bnr a megoldás nem terjed odáig, a íreldig a gazdakörök óhajták. A tariffaügyben mindkét ország fentartja önálló rendelkezési jogát, a kiegyezési törvényben azonban kifejezésre fog jutni, hogy a külföldre irányuló tranzitó forgalomnál mindkét ország államférfiai közvetlen díjszabások felállításához hozzáfordulni kötelesek. Igen helyes a pénzügyminiszternek az a kijelentése, hogy a külföldi államok produktumai a szövetséges államok kárára nem favorizálhatok, sőt ellenkezőleg, a szövetség czélja és lénye azt hozza magával,, hogy a belföldi produktumok a külföldi produktumokkal szemben megvédessenek. Sajnos, hogy a kiegyezésből folyó e felfogás a múltban még nem talált alkalmazásra, mert csak igy magyarázható meg, hogy az osztrák kormány az orosz gabonának s a román állatforgalomnak a legmeszszebb menő tarifális kedvezményeket adta meg, a mi kétségtelenül a magyar produktumok hátrányára történt. Mindenesetre eredmény, hogy az átmeneti forgalomban idegen országnak adott tarifális kedvezmények a szövetséges állam produktumaira is érvényesek, de valami nagy vívmánynak ezt nem tekinthetjük, nem pedig azért, mert pl. a román vagy orosz terményeknek az osztrák tranzitó-forgalomban nyújtott kedvezmény sokkalta többet ér, mint a magyar terménynek adott kedvezmény, mert a magyar termény az orosznál rövidebb utat fut be az osztrák vasutakon, a mig a fogyasztás helyére ér. Az uj kiegyezésben a gazdasági attachék kérdése is megoldást fog nyerni, a mennyiben a szövetséges államok szakminisztereinek megadatik az a jog, hogy a konzluátusoknál kereskedelmi, mezőgazdasági vagy műszáki szaktudósitókat alkalmazzanak. A jog tehát meg van adva erre ( nézve, ami különben eddig sem volt kétséges, most már csak az a kivánatos, hogy e joggal ugy a magyar kereskedelemügyi, mint a főldmivelésügyi miniszter minél előbb és minél gyakrabban éljen. Fontos intézkedése lesz a vámszövet' ségről szóló törvénynek az is, hogy a magyar áruforgalmi statisztika megbízhatóbb képet nyer az által, hogy az osztrák kormány az adatok kiegészítéséhez közreműködését felajánlotta. Ami az ipari és kereskedelmi kedvezményeket a részvénytársulatokkal szemben illeti, erre nézve szintén ujabb módosításokat vett tervbe a két kormány, amelyek hiszszük, hogy a jelenben fennálló anomáliákat megszüntetni fogják.
A kiegyezés gazdasági kérdéseinek az általános vámtarifa revízióján kívül Magyarországra nézve legnagyobb jelentőséggel biró része az állal egészségügyi egyezmény ; e részben a magyar álláspont az, hogy az osztrák és magyar állatforgalom külön állategészségügyi egyezményben szabályoztassék. Erre nézve a pénzügyminiszter expozéjában nem találunk eléggé világos nyilatkozatot és ugy látszik, hogy a mint az már az előző kormánynyilatkozatokból is sejthető, a külön állategészségügyi egyezmény eszméje elejtetett. Az állatforgalomról csak annyit mond a miniszter, hogy az uj rendezés arra az alapelvre van fektetve, hogy jövőben Magyarország állatforgalma ne részesüljön kedvezőtlenebb elbánásban, mint az ausztriai. E megoldás az első pillanatra igén tetszetősnek látszik, ha azonban a múltból vett példával illusztráljuk a dolgot, akkor mindenki előtt világos lesz, hogy Ausztriával szemben ezen kikötés korántsem elégséges, nemcsak pzért nem elégséges, mert Ausztriával fenrfálló állatforgalmunknál tapasztalható vexatorius eljárást ez intézkedés a jövőben korántsem szünteti meg, hanem nem elégséges különösen azért, mert ez intézkedés nem zárja ki azt, hogy a külföldi állatbehozatal ne favorizáltassék. Ismeretes dolog, hogy midőn Magyarország a román sertésbehozatal elől elzárkózott a sertésvész miatt, akkor Ausztria Bukovinán keresztül nemcsak hogy továbbra is fentartotta a román forgalmat, sőt tarifális kedvezményeket is biztositött e behozatalnak. Bár tehát a jövőben e tarifális kedvezményekre nekünk is igényünk lehet, de hogy ezáltal magunknak mi előnyt sem biztosítunk a román versenynyel szemben, az egész világos, mert hisz a magyar sertések legnagyobb része a közeli osztrák piaczokra megy, a mi pedig Németországba irányul, az is az oderbergi vonalon menve, a legrövidebb utat futja meg osztrák területen. Itt ugyancsak idézhetjük a pénzügyminiszternek a tárifális kérdéseknél kifejtett álláspontját, hogy miután a szövetség szelleméből következik az, hogy külföldi államok produktumai a szövetséges államok produktumainak kárára nem favorizálhatok, ha a magyar állam elzárkózik állategészségügyi szempontokból a külföldi állatbehozatal előtt, ugy a szövetség szelleméből folyólag Ausztriának is hasonló intézkedéseket kell életbeléptetnie. Épp azért nem tudjuk eléggé hangoztatni a külön állategészségügyi egyezmény szükségességét s ebben azon elv kidomboritását, hogy az állatok és állati termények kivitele ne vettessék szigorúbb korlátozásoknak alá, a két szövetséges államban, mint a minőket a exportáló állam idevonatkozó törvénye és rendeletei a belföldi forgalomra nézve előírnak, s hogy a szövetséges államok egyike sem részesítheti enyhébb elbánásban a külföldi eredetű állatokat' és állati nyers terményeket. A kiegyezés gazdasági kérdéseivel kapcsolatban a magyar gazdaköröknek voltak specziális kívánságaik, igy ezek egyike, hogy Ausztriában a müborgyártás és a mezőgazdasági termények és czikkek hamisítását gátló törvények léptettessenek életbe, mert hisz kétségtelen, hogy a közös vámterület keretén belül az egyik államnak a hamisítást gátló intézkedései csak favorizálják a másik állam hamisítási iparát. Ez irányban a pénzügyminiszter kijelentései eléggé határozottak, a mennyiben a nyilatkozatból ki nem olvashatjuk azt, hogy az osztrák kormány ide vonatkozó intézkedései mily terjedelműek lesznek. A kiegyezés pénzügyi kérdéseinél legelső sorban a közvetett adók kezelése jő tekintetbe. Erre nézve a magyar gazdák álláspontja az, hogy a fogyasztási adók közössége megszüntettessék és fogyásztási adó vonal állit-
73. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. tassék fel a szövetséges államok között. A magyar gazdaközönség ezen állásfoglalását nemcsak azok az évtizedes igazságtalanságok érlelték meg, melyek a magyar állam milliókra menő károsodását okozták, de különösen azon körülmény, hogy a közvetett adókeselés önállósításával kormányunk a legfontosabb mezőgazdasági iparágak fejlesztése terén szabad kezet nyer. Ez Magyarország fejlődésének egyik kardinális kérdése; az e téren felállított követelményből engednünk alig lehet. Ezen állásponttal szemben a magyar kormány a fogyasztási adók közösségét továbbra is fentartja. Igaz, hogy e ezimeii szenvedett károsodásunk a jövőben elmarad, amennyiben a kiviteli jutalmak s adó visszatérítések nem mint eddig, a bruttó bevételek arányában, hanem mindkét állam által a saját kivitelének megfelelő arányban fognak fizettetni, valamint az átutalási eljárás, a mely eddig csak a szeszadónál volt érvényben, 1894 év óta, a jövőben valamennyi fogyasztott czikkre, mint sörre, czukorra és ásványolajra is kiterjesztetik. Végre valahára tehát e téren is az igazságos eljárás fog érvényesülni. Ha már a közös fogyasztási adóterületet alapul elfogadjuk, ugy egy fontos mezőgazdasági vívmány az, hogy mindkét államnak saját területén joga van olcsó marhasót forgalomba hozni a másik állam kormányának tudtával és hozzájárulásával. Reméljük, hogy e kikötés nemcsak egy a papiroson tündöklő vívmány marad, hanem igyekezni fog főldmivelésügyi kormányunk ezt a gyakorlatban is érvényesíteni. Üdvös azon megegyezése is>a két kormánynak, a mely a szeszkészletek leszállítására vonatkozik. Ismeretes, hogy a szeszárak pangása nagyrészt a felhalmozódott szeszkészletekre vezethető vissza. Az alacsony szeszárak, különösen a magyar felvidéknek óriási megkárosodását okozták. Ezen mezőgazdaságunkra nélkülözhetlen iparág felvirágoztatása szempontjából a'két kormány a szeszkészletek eltüntetését vette czélba olyképp, hogy ezentúl az eczetgyártás czóljaira kontingens szesz lesz adómentesen — felhasználható, — sőt két éven belül évenként 100,000 hl. szesz után a rendes prémiumon kivül még különleges kiviteli prémiumot is biztosítanak. Nem kételkedünk abban, hogy ez intézkedések a készletek eltűnését s az árak emelkedését fogják maguk után vonni, érthetetlen azonban és semmivel sem indokolható a magyar kormány amaz engedékenysége, a melylyel a Magyarország által termelendő szeszkontingenst 19.000 hektoliterrel leszállítja, illetve Ausztriának engedi át. Azt hisszük, hogy azok az intézkedések, a melyeket a két kormány a mezőgazdasági szeszipar érdekében czélbavett, a midőn a mezőgazdasági szesziparnak prosperálását még a jelenleginél is fokozottabb premiumokkal czólozza elősegíteni, a magyar szesztermelés felvirágzását fogják eredményezni. Ismeretes, hogy Magyarországnak nagy szeszkivitele volt Ausztriába, sőt valószínű, hogy ha a mezőgazdasági szeszipar a tervbevett kedvezményeket élvezheti, szesztermelésünkkel szesz kivitelünk ujabb lendületet fog nyerni. Az tehát nem szönved kétséget, hogy a magyar szeszgyárak a kontigenst kitermelték volna s ha a szesz nálunk nem talál fogyasztásra, igy Ausztria szükségletét fedeztük volna, mint az a múltban történt. E kérdésben tehát az osztrák; kormány volt az élelmesebb, amidőn szeszgyárainak 19,000 hektoliter több évi termelést biztosított. A szesz- és sörital-adók megszüntetését is örömmel fogja venni a fogyasztó közönség, mert bár az ezeknek megfelelő érték, a szesz, illetve a sörtermelési adóhoz lesz csatolva, miután a kezelés sokkal egyszerűbb lesz, a
73. SZÁM. 5-IK ÉVFOLYAM. fogyasztó közönség igen sok zaklatástól lesz megmentve. Eredménynyél számolt be a magyar pénzügyminiszter a bankszabadalom megnyitásáról. Ismerjük egy önálló magyar bank előnyeit, de ismerjük azon nehézségeket is, amelyek ezen kedvencz nemzeti eszme megvalósításának a jelenben elébe gördülnek. A jelenlégi kedvezőtlen hitelviszonyok s a küszöbön levő valutaszabályozás két oly körülmény, amely a radikális újításoktól visszatart. A bánkszabadalom megújítása a teljes paritás elvén fog történni, ami remélni engedi, hogy a jövőben az osztrák-magyar bank által a magyar mezőgazdaság érdekei melegebb félkarolásra fognak találni. De emelkedik a két államnak a nyereségben való részesedése is, valamint jelentékeny vívmány az, hogy az osztrák 80 milliós kölcsönből a bank 15 milliót leirt. Ez a kiegyezés mai stádiuma. Tagadhatatlan, hogy a magyar kormány eredményeket tudott elérni, oly eredményeket, a melyek a mult állapotokon jelentékenyen javítani fognak. Csakhogy e megegyezések mindaddig, a mig a kvóta arányát nem ismerjük, a mig az általános vámtarifa revízióját a magyar igényeknek megfelelőiig keresztül nem vihetjük,értéktelenek. Akiegyezés összes kérdései annyira egybefüggök és annyira fontosak, hogy azok egyenként meg nem oldhatók. Mert hisz pl. a vám- és kereskedelmi szövetségben elért eredményeket a kvótánál vagy a vámtarifa revíziójánál szenvedett károsodások nemcsak ellensúlyozhatják, de értéktelenné tehetik. Különösen hangsúlyoznunk kell agazd. egyesületéknek a kiegyezés kérdésében elfoglalt amaz álláspontját, mely szerint a vám- és kereskedelmi szerződés csakis az esetben újítandó meg, ha nemcsak az e szerződéssel szemben támasztott magyar igények abban kifejezésre jutnak, hanem ha teljes biztonságot nyerünk az iránt, hogy a kvóta aránya nem változik. A magyar mezőgazdaság helyzete jelenben olyan, hogy itt ujabb terhek elvállalásáról szó sem lehet. Ez a felfogás eléggé egyhangúlag nyilatkozott meg a magyar kvóta-bizottságban, s őszinte s meleg viszhangra is talált a magyar társadalom összességében. De bár a társadalomnak és a politikusoknak ez egyértelműsége a kvóta kérdésében nagy megnyugvásunkra szolgál, semmi körülmények között sem járulhatna hozzá a magyar gazdaközönség ahhoz, hogy a vámés kereskedelmi szövetség kérdése előbb OIT dassék meg, mintsem a kvóta arányát ismernők. E két kérdésnek együttesen kell elintéztetnieA mi pedig az általános vámtarifa revízióját illeti, ez kiegészítő része a kiegyezés gazdasági kérdéseinek s épp itt kulminálnak a magyar gazdaközönségnek legfontosabb követelményei, mert ennek helyes megállapításától függ a monarchia jövő vámpolitikája. Csakis egyetlenegy esetben lehetne az általános vámtarifa jelenben való revíziójától eltekintem, a mikor e halasztás még indokolt is. Ha a vám és kereskedelmi szöszövetség a magyar gazdakörök óhajainak megfelelőleg csak öt évre ujjittatik meg, vagy legalább kijejezésre jutna a kötendő szerződésben az a jog, hogy öt év multán a szerződés felbontható, ez esetben az általános vámtarifareviziójától el lehetne tekinteni, sőt kívánatos volna eitekinteni. Más államokkal kötött vám- és kereskedelmi szerződéseink az 1903-ik évvel fognak lejárni, addig tehát a vámtarifa revíziójára tényleg nincs szükség, de miután a a köztünk fenálló vám-és kereskedelmi szövetség egyik kiegészítő része az általános vámtarifa, biztosítékot kell szerezni arra nézve, hogy a két kérdés kapcsolatosan in-
KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HÓ 9. téztetik el; ezen kapcsolatos elintézés pedig csak ugy lehetséges, ha Magyarországnak törvényileg biztosíttatik a felmondás joga 1902-re. Ha az általános vámtarifa revíziójánál nem sikerül a magyar gazdasági érdekeket kijegyzésre juttatni, ugy mindenkor módunkban áll az önálló vámterület alapján berendezkedni épp abban a legkedvezőbb időben, a midőn a külföldi vám- és kereskedelmi szerződések is lejárnak s így a külfölddel szemben is teljes akczió szabadságot nyerhetünk. Ezen felmondási jog biztosításával tényleg kívánatos is és indokolt az általános vámtarifa revíziójának az elhalasztása 1902-ig. Mindenesetre akkor több oldalról is lehet majd elbírálni a jelenlegi kereskedelmi szerződések előnyeit és hátrányait, a menynyiben e czélra több adat, több tapasztalat álland rendelkezésünkre. De indokolja ez elhalasztást azon körülmény is, hogy közvetlenül a kereskedelmi szerződések megnyitása előtt az akkori viszonyokhoz képest alakithatjuk át általános vámtarifánkat. Az általános vámtarifa revíziójának ez az elhalasztása mindkét államnak vitális érdeke. Épp ugy lehetnek osztrák, mint magyar érdekek, a melyek öt év tapasztalata után egészen más formában óhajtanának majd érvényesülni az általános vámtarifa revíziójánál, mint érvényesülnek a jelenben. Nem kicsinyeljük, sőt ellenkezőleg nagyon is méltányoljuk azokat az eredményeket, amelyeket a magyar kormány a kiegyezési tárgyalások eddigi folyamán felmutatni tud. Hogy azonban ez eredmények az országnak tényleg biztosíttassanak is, hogy tehát azok más czimleteken szenvedett veszteséggel ellensúlyozhatok ne legyenek, az ország érdeke azt követeli, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség s a bankszabadalom megújítását megelőzőleg a kvóta is megoldást nyerjen, mig az általános vámtarifa revíziójának elhalasztásához minden illetékes tényező készséggel fog hozzájárulni, ha a vám- és kereskedelmi szerződésnek az ötödik évben való felmondási joga törvénybe iktattatik. Ez esetben a legnagyobb örömmel fogjuk konstatálhatni azt, hogy a magyar mezőgazdaság érdekei minden vonalon érvényesültek. B. Gy.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.
A csávázás befolyása a vetőmag csiraképességére. A gazdának nem kis gondot, sokszor igen érzékeny kárt okoz a gabona egyik legveszedelmesebb parazitája az u. n. kőüszög. A kalász, mely üszkös szemeket tartalmaz, fakó, elcsenevészett, a benne levő szemnek csak a külső burka van meg s a mag belsejében nem a lisztes testet találjuk, hanem egy intenzív fekete portömeget. Ha ezt a port mikroszkóppal vizsgáljuk, végtelen sok, fekete, reczézett felületű gömböcskét látunk, mely nem egyéb, mint az üszök spórája. A cséplés alkalmával az üszökös buzaszemek nagy része széttörik, s a benne lévő spórák a szalmára, törekre s a már kicsépelt magra hullva, azokhoz hozzátapadnak. így kerülhet aztán a szemmel, szalmával és törekkel ismét a szántóföldre, hol kedvező feltételek mellett az elvetett maggal együtt csírázásnak indul s átfúrva a gyönge száracska hüvelyét myceliumja a szár közepén fölhatol a virágzatba, hol aztán az minden egyes maghonban szétágazik s a lisztes testet fölemésztve a mag burokját a leszürődő spórákkal megtölti.
1293
Aratás alatt sok spóra elhull s a légáramlat szertehordja. Ez az oka annak, hogy a védekezés daczára is találunk üszögös kalászokat, mert a szél másonnan hozta. Khün Gy. dr. vizsgálatai alapján kiderítette, hogy a spórák elvesztik csiraképességüket, ha a rézgálicz különféle oldatával közvetlenül érintkeznek. Már a gyönge rézgáliczoldat is megsemmisíti az üszögspórát igen rövid idő alatt a nélkül, hogy a vetőmag csiraképességének ártana. Azonban, mivel nemcsak a szem felületén, hanem az egyes szemek belsejükben is tartalmaznak spórákat, azokat egyszerű mosással nem semmisíthetjük meg. Hogy az összes spórák elpusztuljanak, a vetőmagot bizonyos ideig áztatni (csávázni) kell. Az ázás ideje alatt az oldat a magba behatol s megöli az ott levő spórákat. Kühne szerint 12% rézgálicz-oldatban 12—16 óráig szükséges csávázni, hogy az összes spórák elpusztuljanak. A, rézgáliczon kívül, hangzatos czimek alatt a legkülönfélébb gyártmányok vannak még forgalomban, melyek — Linhart szerint —- mint jó alkotó részt a rézgáliczot tartalmazzák, mig a bennük levő többi anyag semmi hatóerővel nem bir. Linhart ezeket a szereket beható vizsgálat tárgyává tette s kimutatta, hogy a velők elért eredmény egyáltalán nincs arányban árukkal. O ugyanis egyes parczellákon üszögös búzát termelt, melyek előbb különféle csávázó oldattal csávázott. Az eredmény a következő volt: Nem csávázott mag után minden 7-ik, V2%-os rézgálicz-oldatban minden 8672-ik, Schönbeck-féle oldatban minden 1388-ik, Brandl-féle oldatban minden 864-ik, Dupuyféle oldatban minden 1843-ik kalász üszögös. Tehát a hatás legmegfelelőbb volt akkor, ha a vetőmagot V2°/o-os rézgáliczoldatban 14 óráig csávázta. Az ő számítása szerint a Schönbeckféle 28 krajczárt érő gyártmány csak 8 3 /i, a Brandl-féle 30 krajczárt érő gyártmány csak ÍJ'/a, a Dupuy-féle 35 krajczárt érő gyártmány csak 7 krajczárt ér, alapul véve a gyártmányok rézgálicztartalmát. Nem lehet eléggé figyelmébe ajánlani a gazdáknak ezt a kimutatást, mely fényesen igazolja, hogy hangzatos reklámok folytán a jóhiszemű vevővel milyen csekély értékű anyagokat fizettetnek meg 4—5-szörös áron. A vetőbúza egyszerű mosása nem megfelelő, mert bármilyen erős is az oldat, attól csak a felületen levő spórák pusztulnak el. A fent emiitett gyártmányokkal pedig csávázni nem lehet, mert a leggyöngébbnek is IVa a rézgálicztartalma. Ilyen rézgálicz-oldat pedig a buza csiraképességét tönkreteszi. A 72% rézgálicz-oldatban 14 óra hosszáig áztatott vetőmag után alig volt számbavehető üszögös kalász. Ez volna tehát a legjobb mód. Azonban még ez az oldat is befolyással van a vetőmag csiraképességére s másrészt még 24 órai száradás után is 30% térfogati szaporulatot okoz s azért is e két fontos tény a vetésnél nagyon figyelembeveendő. Kísérleteimnek czélja volt, megállapítani, mennyit veszít a vetőmag a csávázás vagy mosás után csiraképességéből. E czélra többféle búzát vettem, melyekből minden egyes csávázási és mosási módszerrel csáváztam ós mostam több mintát s aztán csiráztattam. Az egyugyanazon búzából csiráz'tatott mintáknak a kimutatásban átlagos csirázóképességét vettem, hogy ugy a nyert adatok biztosabb alapon nyugodjanak. Minden egyes kísérlet körülbelül 30—40 mintán végeztetett, különböző időben, hogy a csiráztatásnál előforduló abnormitások igy kiegyenlittessenek. A csírázott szemeket minden kísérletnél az eltevés napjától szá-
KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 9.
1294 mitott harmadik nap kezdtük szedni s a csírázás 10 napig tartott. Minden mintából 200—200 nem volt eltéve. Az eredmény a következő volt: Minden csávázás nélkül eltett buza minták átlagos csiraszáma és csirázási száCsirák száma az egyes napokon 3 4 5 6 7 8 9
Mag-
2
10
Csirák száma ban
vni/s -<- 180 10 — 2 2 . 97% Yin/i3 A felhasznált magvaknak — mint a kimutatásból látszik — a csirázóképessége nagyon jó s a csírázás vehemencziája kitűnő, mert az első csiraszedési napon az összes eltett minták átlagos csiraszáma 180 volt s a 7-ik napon az összes csiraképes magvak kicsiráztak. Ugyanezen magvakból megfelelő számú kísérleti mintát 12% rézgáliczoldatban 14 óráig áztattam s hét órai szikkadás után tettem el csiráztatni. . í u
iíeite
MagCsirák száma az egyes vak napokon. száma 1 2 3 4 6 7 8 9
Csirák száma 10 o/o-ban
2 0 2 4 2 0 18 6 1 0 18 18 66 vín/13 2 0 0 °/« Ha a két kimutatást összehasonlítjuk, egyik feltűnő jelenség az, hogy a csávázás vehemencziája nagyot csökkent. Mig a csávázatlannál az eltevés után való harmadik napon a csirák száma 180 volt; addig a csávázottnál 20. Az átlagos csávázási százalék között is nagy a differenczia, mert csávázatlanul 97%-ot, csávázva 66%-ot csírázott ugyanazon mag. A harmadik kísérletnél a 14 óra hoszszáig áztatott magot kiteregettem és 24 óráig hagytam száradni. Az igy kezelt mag tökéletesen kiszáradván, térfogatában igen keveset nyert. A csiráztatás eredménye a következő volt:
Eltevés M f f száma
*
2
200
Csirák száma 3 4 6 6 7 8
9 10
94 16
6 — 76<>/o
6 14 14
^irák
Már itt a csírázás vehementiája az előbbinél jóval nagyobb s a csirák száma szintén. Tehát a 24 órai áztatás után a Va% rézgálicz oldat káros befolyása a mag csiraképességére csökkent. — Viszonyítva a csirázatlan mag csirázóképességéhez, a differenczia csak 21%. A mi a spórákat illeti, azokra nem volt befolyással a szárítás, mert csiraképességüket nem nyerték vissza. Végül kísérletet tettem a használatban lévő mosási módszerekkel, az oldatokat ugy állítva elő,' hogy megfeleljenek a különböző néven forgalomban levő anyagok Linhart által kimutatott rézgálicz-tartalmának. A felhasznált minták mindenikében voltak üszögös szemek. A csiráztatás folyamán kitűnt, hogy az aránylag erős oldatok daczára a spórák nagy része megtartotta esiraképességét. A csiráztatás eredménye a következő volt: Megneve-^ zes száma Schönbeckféle oldatbanmosva 200 Brandl-féle oldatban
1 2
Csirák száma 4 5 6 7 8 8 22 28 18 20 B 20
mosva
200
Csirák 9 10
8 12 71°/o
8 10 10 12 8 10 58%
38 22 10 8
6 12 12 4 56°/o
A mosott magvak — mint a kimutatásból látszik — jelentékenyen vesztettek csiraképességükbői s ennek daczára is a munka nem tökéletes, mert nem pusztultak el az összes üszögspórák. Egybevetve az egész kísérlet eredményét legmegfelelőbb munkát végezünk akkor, ha a magot a Linharttól ajánlott Va% rézgálicz oldatban 14 óra hosszáig ásztatjuk s aztán" szétteregetve 24 óráig szárítjuk. A
73. SZÁM. 5-IK ÉVFOLYAM.
azonban, mely az adagok mennyiségét egyszersmind ellenőrzi is, akkor nem tudtunk felvilágosítást adni, a mennyiben ilyen szerkezetű eszköz ezideig megkonstruálva még nem volt. , íly eszköz, mint a D. L. P.-ben olvassuk, most már van, ismertetjük hát képben és leírásban. A felett vitatkozni nem lehet, hogy pl. lovak takarmányozásánál igen nagy előny az, ha valamely készülékkel a napi és egyszeri adagot könnyű szerrel és pontosan kimérni képesek vagyunk, azonban jó val nagyobb fináncziális előny, ha az elfogyasztott mennyik magbuza páczolása. séget dkmörbni is tudják. Az a készülék, A „Köztelek'' aug. 12-*iki f á m á b a n igen melyet itt a 194-ik ábrán feltüntetve bemuérdekes fejtegetés jelent meg a Vetőbúza- tatunk, mind ezt lehetővé teszi. Igaz ugyan, in ag páczolásáról. E közlemény elolvasása hogy a felől ez az eszköz se biztosit, hogy arra ösztönzött, hogy egészen röviden én is az ellenőrzés mellett kimért mennyiség valóT hozzászóljak e tárgyhoz, a melyről először ban az állatba jut, s nem kerül a kocsis révén pálinkáért, borért, pénzért pl. a szatócs már 1879-ben közöltem adatokat. Bold. atyám idejében a pázmándi ura- boltjába; ám a pontos takarmányozás terén dalomban termett buza oly nagy mértékben mégis figyelemre méltó, gyakorlati vívmányt volt üszögös, hogy a magtárakat többször jelent a készülék, mely szabadalmazva van kellett kimeszeltetni a miatt, mert az üszög s Breslauban D. Wachtelnél 110 márkáért a falakát egészen befeketítette. Az eladások- kapható. ról az azon időbeli könyvek majdnem minA szekrény, mint a rajzból kivehetjük, den tétele mellé oda van jegyezve : „Spitz- a következőleg van konstruálva. Belefér brandig", „Kugelbrandig". Szóval aá üszög körülbelül 225 kilogramm zab, tehát napi valóságos kalamitás volt. 7'5 kiló fejenkénti maximális adag nyújtása Midőn a gazdaságot átvettem,^azonnal esetén megkezdettem a1 alapos páczolást. Természe1 ló számára körülbelül 30 napig, tes, hogy kádakban való-áztatást értek az 2 „ „ „ 14 „ „alapos pácaolás" alatt. 3 „ „ y, 10 „ : Ez időtől kezdve egyszerre vége sza4 * „ . „ • 7 „ kadt e kalamitásnak s azóta uradalmamban az üszögöt nem láttuk, nem ismerjük. Pedig szolgáltat takarmányt ujabb teletöltés nélkül. Ha több mint 4 ló számára czéloztatik mások elég gyakran panaszkodnak miatta. De szolgálhatok ennél még eklatánsabb az abrakolás, ugy a szekrény vászon vagy deszkavezetékkel a zabos hombárral vagy példával: Egy ismert bpesti czég 3 év előtt meg- magtárral köthető össze. Ez esetben a naponta vette a termés egy részét, ugy a mint a megtöltött készülék 30 ló napi adagját kongépből j'ön, előre. A szállítás alkalmával ttollrozza és méri ki ; A tártány szerkezeténél fogva lekénálam tisztelegve, nagy megelégedésének adott kifejezést a kvalitás szépsége és főleg tövé teszi annak Meghatározását, hogy háft.J tisztasága fölött Ez történt az egyik nap kiló vétessék ki boiőíé napi adagul; lehetővé teszi, hogy a hapí adag reggeli-, déli- és délelőttjén. Ugyanaz nap estefelé a vevő a vasútra esti adagra egyenlőén eloSztassél s végíó", menve, kezelő tisetemmel még egyszer kiment hogy minden időben konstatálhassuk a men a géphez, a ki rövid időre azzal a jelentéssel nyiséget, mely- a Szekrényből kivétetett. A jött vissza hozzám, hogy „a gépből most napi adagot avval léhét méghatározni, hög^ jövő buza üszögös". E jelentés után azonnal a szekrénybe függőlegesen héállitött A váutána nézve magam is a dolognak, aa, a mit lasztó falát a kívül elhelyezett fogantjjus tapasztaltam, annyira megörvendeztetett, hogy s lánczos hájtó- ék szorító-készülék segélyészívesen közölöm mindazokkal, a kiket a vel a szekrény hátsó falától mintegy Hs résznyire eltávolítjuk. Erre beöntünk a szekdolog érdekel. Munkásaim szekerekről csépeltek; a rénybe mondjuk 150 kiló zabot s a, mozgó buzakereszteket arról a tábláról hozták, a függőleges választófalat a mondott fogantyüs melyen a gép csépelt s az a rész, a melyet készülék segélyével ugy igazítjuk bé, högy épp akkor csépeltek, azon öt holdról való a zab a szekrényben színültig álljon. A zabvolt, mely őszkor utolsó vetés volt és mert nak állása kívülről alkalmazott s 30 napi a páczolt mag elfogyott, én magam enged- skálával ellátott hosszúkás üvegalakon láttem meg tisztemnek, hogy a nem páczolt ható. A mozgatható válaszfallal tehát a zabmagból vettesse be a fenmaradt 5 holdnyi adag mennyisége, melyet a G D nyílásokon darabot, ily csekély terület miatt nem volt beereszteni akarunk, tetszés szerint kimérérdemes újra páczolni és 3 napig várni, hető s egészen 7'5 kiló maximális ) adagig fokozható az által, hogy a, választófalat mindmig a páczolt mag megszárad. inkább a szekrény hátsó falzatához közelitEhhez kommentár nem kell. Ugyanaz a föld, ugyanaz a tábla, egy jük, vagyis tehát a zabot befogadó tért és ugyanazon búzamag egy időben egy nagyobbítjuk. Ha már most pl. egy napi adagot gép által vetve: a páczolt mag kifogástalan tiszta, az öt hold pedig, mely páczolatlan akarunk leereszteni, ugy kihuzzuk a C G maggal lett bevetve, üszögös magot termett. rekeszt, mire a zabadag az alább fekvő DDD rekeszbe ömlik. Visszatolván aztán Pázmánd. LyTca Döme. a CG rekeszt s megnyitván az egyik D rekeszt, egy adag az alul elhelyezett edénybe hull s onnan az eltávolítható tartányba foÁLLATTENYÉSZTÉS lyik. Epp igy a második és harmadik adag, ha tetszik egyszerre, ha nem hát külön-külön Rovatvezető: Monostori Károly. ereszthető le. Az ekként leeresztett mennyiségeket az üvegablakocska skálája napi Abrakkimérő- és ellenőrző adagokban pontosan mutatja ugy, hogy ha pl. a tulajdonos valamely hónap 12-ikcn szekrény. d. u. 1 órakor nézi meg, akkor látja, hogy A „Köztelei;'-1 mult évi 81-ik számában 11 teljes napi adag és a 12-ik nap reggeli egy kérdésre adott feleletben abrakkimérő és déli adagja hiányzik a szekrényből, s eszközt már ismertettünk oly készülékről illetőleg, hogy 18 teljes napi és Vs-ad napi
száritásnál többször meg kell forgatni, nehogy a rendes mag összefülledjék. Ezt a módszert kell követnük még akkor is, ha nem vetögéppel vetünk. A vetőgép beállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a csávázott mag térfogatra nézve megszaporodott, de csiraképességéből veszített. A nagyhangú reklámmal árult anyagokat ne használjuk, mert azok először csekély értékük mellett drágák, másodszor a czélnak kevósbbé felelnek meg. Barna Balázs,
73. SZÁM. 5-IK ÉVFOLYAM. adag még benne van. Egyébiránt a rekeszek olyanok, hogy nem egyenlő adagok, pl. reggel i 1 ^ kiló, délben 2 kiló s este IVa kiló is kimerhetők velük, másrészt pedig ki van zárva annak lehetősége, hogy felülről ellopjanak a zabból, mert a szekrény bezárható ; de ha nyitva hagyatik, se lehet lopni belőle anélkül, hogy a skála a hiányt meg ne mutatná s a mi több, a mozgatható függőleges A fal is ha egyszer be van igazítva, hátrább vagy előbbre nem csavarható, mert a felduzzasztott zab az ürt mindvégig kitölti s össze nem nyomható, vagyis felsőbb és alsóbb nivóba nem erőszakolható. Az ár — a mi pénzünkben 66 frt — nem éppen túlságos, de természetes, hogy kisebb istálók tulajdonosa ennyit se igen áldozhat; azonban nagyobb, luxusállomány tulajdonosa soknak bizonyára nem tartja.
EZREDÉVES KIÁLLÍTÁS. A mezőgazdasági gépkisérleti állomások kiállítása. A rohamosan fejlődő mezőgazdasági tudomápyok és a mindig több és több szakértelmet kivánó gazdálkodási viszonyoknak a gazdasági szakiskolák már nem adhatják meg egyedül a kellő szellemi erőt. A szakoktatás elméleti tanácsai mellett a gazdáknak szükségük van oly külön tudományos és gyakorlati intézményekre, amelyek gyakorlati adatokkal, tapasztalatokkal s eredményekkel is támogatják a kísérletezésre kevés idővel s anyaggal rendelkező gazdaközönséget. A mezőgazdaság legtöbb ágának vannak már a gazdasági szakintézetek kebelében és azon kivül is többé-kevésbbé megfelelő kísérleti állomásai s igy a gazdasági gépészet számára is szerveztek két ily állomást az országban. Ezen állomások feladata a gazdasági gépészet terén felmerülő újdonságokat kipróbálni s azokat, melyek bevállak, melyek a gazdaságban tényleg előnyösen és haszonnal lennének alkalmazhatók, a gazdaközönséggel megismertetni. Feladatuk továbbá a gazdasági gépgyárosoknak gépeik szerkesztésénél tanácscsal szolgálni; a gazdák a gyakorlati életben szerzett s idevágó tapasztalatait összegyűjteni; azokból a jókat kiválasztva, vagy a kívánatosak megteremtésében munkálkodva mintegy szellemi közvetítőként szerepelni a tisztán technikus gyáros és a tisztán mezőgazdasággal foglalkozó gazda, között. Az első ily mezőgazdasági gépkisérleti állomást a magyar-óvári gazdasági akadémián létesítették már régebben. Az O. M. G. E. kezdeményezésére pedig 1892-ben a budapesti műegyetem mezőgazdasági gépészeti tanszékével kapcsolatban létesítették a második gazdasági gépkisérleti állomást. Mindkét állomás kiállítóképpen jelenik meg a mezőgazdasági csarnokban. A két mezőgazdasági gépkisérleti állomás kiállítása a mezőgazdasági csarnok egy fülkéjének felét tölti ki. Ha e kiállítást öszszehasonlitjuk a kiállításon megjelent többi különféle gazdasági kísérleti állomások kiállításával, kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy azokhoz képest nagyon szegényesen jelentek meg. A magyar-óvári mezögazdasagi géplcisérlett állomás kiállításában az állomás vezetője által szerkesztett gépek rajzai vannak könyvtokokba rejtve kitéve. A fali részen az állomáson kipróbált néhány arató, kaszáló, vetőgép stb. sikerült képe látható, melyek azonbán manapság már inkább csak kuriózum
KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HÓ 9. számba mennek. Üveg alatt a kísérleti állomáson használt műszerek egy része fekszik, melyeken meglátszik a gyakori használat nyoma s melyek már sok érdekes kísérletnek lehettek tanúi. A kísérleti állomás vezetője, keretbe foglalva állította ki továbbá irodalmi működésének egy részét, mely elég élénken illusztrálj p, mily gyakori érintkezésben áll a kísérleti állomás a szakértő külfölddel. Ugyancsak tokokba rejtve láthatjuk a kísérleti állomás jelentéseit s kiadványait, melyeket a magyar gazdaközönség nagy része alig ismer, hiányozván a kísérleti állomásnak azok terjesztésére első sorban szükséges dotácziója. — Egyéb érdemleges tárgyat e kísérleti állomás helyszűke miatt nem állíttatott ki, mit már csak azért is élénken sajnálhatunk, mert értesülésünk szerint számos érdekes tárgy ilyenformán nem juthatott a nyilvánosság elé.
1293 való mérleggel. A falon pedig a különböző aratógép-versenyek alkalmával lemért erőszükségletek kimutatásait látjuk, bizonyítékául annak, hogy a budapesti gazdasági gépkisérleti állomás a gazdasági egyesületek által rendezett aratógép-versenyeken mint technikai segitő és szakértő szerepelt. Végül feltűnik még egy Kühne-féle kétvasu eke az eléje akasztott Csonka-féle dynamograffal. Ennyiből áll a két gazdasági gépkisérleti állomás kiállítása. Be kell vallanunk, hogy ennél többet várhattunk e kétségkívül fontos és a gazdaközönségre nézve nagyon is szükséges intézménytől. A gazdaközönség élénken érzi, hogy mily fontos missziót lennének ezen állomások hivatva betölteni; annál élénkebben sajnáljuk tehát, hogy a két állomás csak ily szerény eredményeket tud az ezredéves kiállításon bmutatni. Mentségül szolgálhat ugyan az a körülmény, hogy a magyar-óvári állomás nem terjeszkedhetett ki s igy nem volt alkalma bemutatni működésének összes eredményét, sőt a legérdekesebbeket kénytelen volt csak hiányosan kiállítani vagy tokokba rejtve kis helyre beszorítani: mig a budapesti a műegyetem kapcsolatában levén szervezve, távolabb áll a gazdasági gyakorlat igényeitől semhogy a tudományos kísérletek módozatain és műszerein tul terjedő eredményeket bemutathatna. Mindez azonban nem gátolhat azón őszinte kijelentés tételében, hogy ez állomásoktól többet vártunk, mint a'mit láttunk, s ha az eszközök csekélysége képezi akadályát működésük tágabb körű kifejtésének, ám éppen ez intézmények érdemes vezetőinek feladata első sorban az illetékes helyeken a szükséges sürgetéssel élni az intézmények fejlesztése érdekében. Ölhetett kézzel sült galamb megérkezését várni hiábavaló fáradság.
A m. kir. államvasutak gépgyárának gazdasági gép kiállítása, A kiállítás egyik legsikerültebb része a m. kir. államvasutak gépgyárának s a diósgyőri vasmüveknek együttes kiállítása saját nagy pavillonjukban. Ha visszaemlékezünk a 1885-iki országos kiállításon látottakra és megnézzük a mostanit, méltán meglephet az a haladás, melyet ez a gyár 11 év alatt tett. Nem czélunk az államvasutak teljes kiállítását ismertetni, csakis a mezőgazdaságra vonatkozókat soroljuk fel, örvendetes tanuságául az e téren történt előmenetelnek. Kezdjük mindjárt a pavillon mellett 1°4. ábra. Abrakkimérő- és ellenőrző szekrény. felállított cséplőgépteleppel. Először is a gyár egyik legújabb találmánya köti le a A budapesti mezőgazdasági gép~kisérleti ál- figyelmet. Ez a közönséges 12 névl. lóerejü lomás kiállításán szembetűnik a petróleum- cséplő lokomotív továbbító készülékkel felmotorral hajtandó cséplőgép erőszükségleté- szerelve. A továbbító készülék rendeltetése az, hogy a közönséges lokomobilokat vele át nek meghatározási módja. A cséplőgépet a Kühne-féle gépgyár- lehessen alakítani uti lokomotivvá s ilyen forban készített hosszmetszetü rajzban látjuk, mán a cséplőgép stb. szállítását fogatos erő mely rajzban, a cséplődob helyére egy rész- helyett a lokomobillal végeztetni. E továbbító let eredeti cséplődob van erősítve s ennek készülékek szerkezete rendkívül egyszerű s szijdobjáról fut le a szij a szab. Bánki-féle az mindenféle lokomobilra könnyen felszerelerőmérőn át a felállított 2 lóerős Bánki- hető. Ennek bővebb ismertetését közelébb Csonka-féle petroleum-motor szijdobjára. — külön fogjuk adni. Kár, hogy helyszűke miatt a szijat nem A lokomobil lendítő kerekéről két hajtó lehetett ugy vezetni, mint azt a tényleges szijjat látunk lefutni, melyek egymás fölé munkánál teszik s igy nem kaphatunk tiszta \annak fektetve a kerék koszorúján. képet e munkáról. Az egyik — alsó — a Kuffner-féle Az állványon, illetve asztalterületen gabona-osztáiyozót, a másik a 12 névl. lóüveg alatt látható a kísérleti állomás müszer- erejű cséplőgépet hajtja. E cséplőgép is gyüjteménye. Mindenesetre nagy jövő vár újdonságnak mondható, a mennyiben ez az még e valóban szép és pontos műszerekre, első ily cséplőgép, ,mely teljesen vasból kémelyeket Székely és Káldor czég készített szült. Az eddigi MÁV. gépgyári cséplőgépekvagy szerzett be az állomás számára. Ugyan- nek csak a keretje készült vasból, a burkocsak ezen állomás kiállításában láthatunk latot faléczek alkották; most a burkolat még egy burgonya-fajsulymérőt is a hozzá vasbádogból készült s daczára ennek az
KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 9.
"1296 egész gép alig nehezebb, mint volt előbb, tartóssága pedig jóval nagyobb. A gyakorlat különben meg fogja mutatni, mennyiben lesz ez uj gép jobb a régibbnél. Ugyancsak itt van még a Ganz-féle dynamo felállítva, mely éjjeli es.épléshez szolgáltatja a világítást. Bent a csarnokban a cséplőlokomobilok közt láthatók: 1. egy 6 névl. lóerejü lokomobil szénfütésre, Stibor-féle körfürészszel; 2. 8 névl, lóerejü lokomobil alsó szalmafütő szerkezettel; 3. egy 10 névl. lóerejü lokomibil mechanikai szalmafütő készülékkel; 4. egy 9 névl. lóerejü lokomobil porszén tüzelésre. Azonkívül 11, 14, 16 és 20 névl. lóerejü s különféle tüzelésre berendezett lokomobilok ipari ezélokra. , A cséplőgépek között látjuk a 6 lóerős cséplőt repczecséplésre beállítva a 8 lóerős cséplőt lóherecséplésre és fejtésre felszerelve és az önműködő etetető készülékkel ellátott 10 lóerős cséplőgépeit. A cséplőgépek mellett az etető elevátorral felszerelt gőztengerimorzsolók vannak kiállítva. Mindezen itt felsorolt gépeket a gazdaközönség azt hiszszük már eléggé ismeri s meggyőződhetett róla, hogy azok tényleg kitűnően beváltak. Külön dicséretre tehát nem szorulnak. Ami a lóherefejtó készüléket illeti, azt is már több izben tárgyalfuk e lap hasábjain s igy szerkezete már eléggé ismert. Hogy munkája általában minő lesz, azt most az idei cséplési idény, fogja beigazolni. De van a MÁV. gépgyárának egy igen nagy újdonsága, amely nekünk örömet s a gyárnak dicsőséget hozott s ez a magyar fűkaszáló és marokrakó aratógép. „Millenium" nevet adtak mindkét gépnek. Szerkezetüket külön fogjuk ismertetni. A csarnok egyik fülkéjében még a gép tartalékrészek gazdag s Ízlésesen kiálli tott gyűjteménye tűnik fel. Röviden ennyiből áll a MÁV. gépgyár mezőgazdasági gépkiállítása. A régibb gépek jósága általánosan ismert, ezért, az ujak jóságában méltán bizhatunk s igy nem tulozunk, mikor azzal zárjuk ismertetésünket, hogy a MÁV. gépgyár kiállításának ez a része a szó legszebb értelmében kitűnően sikerült.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. BovatvezetS: Dr. Hutyra Ferencz.
Az ellési bénulásról. A teheneknek u. n. ellési láza vagy borjazási láza alatt általában össze szokás foglalni azokat a betegségeket, melyek az elléssel kapcsolatban szoktak fellépni. Az ujabb vizsgálatok megállapították, hogy ebből a csoportból mindenekelőtt két betegséget kell megkülönböztetni, melyek egymástól lényegüket illetőleg nagyon különböznek. Ezek egyike a tulajdonképpeni ellési láz (Febris puerperolis), mely azért lép fel, mert a szülőutakon támadt valamely sebzésen vagy szövetroncsoláson keresztül fertőzés történt, a fertőző anyag a szövetek mélyébe benyomult, majd a vérkeringésbe is eljutott és végül a helybeli rosszindulatú gyuladáson kivül, az egész test megfertőzésére vezetett. A bántalom tünetei tehát általában azok lesznek, melyek más sebfertőzés eseteiben észlelhetők s közülök legfontosabb a test hőmérsékletének lázas emelkedése és a nemzőrészek gyuladásának jelei (duzzadás, gennyes vagy eves kifolyás).
73. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM.
Második kóralak ettől tüneteiben, fel- idegizgató szereken kivül, törekedni kell a tűnő módon különbözik. Láz itt teljesen bélsár és a vizelet ürítését minél előbb meghiányzik, ellenben előtérben állnak bénulá- indítani, hogy az ürülékekkel a testben levő sok a test hátulsó részében, a nyelőizmok- méreg egy részse is eltávozzék. Ez értelmezi ban s a szemhéjakban, továbbá mély bó- azokat a kedvező eredményeket, melyeket dultság és aluszékonyság; a nemzőrészek már korábban is " főleg olyan orvosságokkal magok egészségeseknek látszanak. E kór- elértek, melyek a bőr alá fecskendezve, a alak tünetei az idegrendszer súlyos megbe- belek és a húgyhólyag izomfalának erélyes tegedésére utalnak, de ennek lényege egé- összehúzódását s ezzel bő ürülést indítanak —y— szen a legújabb időkig homályban maradt. meg '(eserin, veratrin stb.). Régebben Franckugj magyarázta, hogy.igen könnyű ellés alkalmával gyorsan csökken a hasüregen belül levő nyomás, ennek folytán GAZDASÁGI VEGYTAN. a vér idetódul, egyidejűleg pedig az agyvelő Rovatvezető: Dr. Liebermann Leo. vértartalma nagyon csökken s e miatt működésében zavar áll be. Később azonben feltűnt, hogy a bántaTözegfakáltrágya. lom több tünete, nevezetesen a nyelőizmok, a szemeket és. a szemhéjakat mozgató izmok Ne tessék megijedni! bénulása, az u. n. husmérgezések alkalmáNem szándékozom tudós arczczal az val is észlelhető, midőn a bomlásban levő olvasó elébe állni és amúgy professzorosan fehérjéből bizonyos mérgek felszívódnak a fejtegetni, hogy X vagy Y német chemikus nedvkeringésbe és az idegrendszert megtá- hány perczent nitrogént és foszforsavat madják. Ennek folytán Schmidt-Mülheim több talált a stuttgarti vagy nürnbergi árnyékszéév előtt elméleti alapon feltételezte, hogy kek tartalmában és azt sem fogom kiszámíkönnyű ellések alkalmával a fehérjét tartal- tani, hogy ez hány köböl buzának felel meg. mazó méhváladék egy része a méh szájának A magyar gazda, tudom, torkig van gyors és erős összehúzódása miatt a méhben már ezekkel s ha a zöld asztalnál még annyi megreked, ott bomlik és a bomlási mérgező tiszta jövedelmet számítunk is ki, a mit majd termények később felszívódván, a középponti a trágyázással elérhet: ironice vállat von, idegrendszert megtámadják. rámutat a zöld asztal helyett a zöld vetésre, E? az elmélet most már pozitív lele- melyet tönkre tettek az elemi csapások és tekre is támaszkodik. Nocard ugyanis leg- rámutat a tőzsdére, a hol a kukoriczát 3 frt utóbb (Récueil de médicine vétérinaire, 1896. s néhány krajczárral jegyzik. évf. 2. sz.) az ellési bénulás két esetében a Ez ellen csakugyan nehéz argumenméh belső faláról és a méhpogácsákból ki- tálni és ez nem is szándékom. préselt folyadékot bakteriológiai módszerekA magyar gazdának van elég józan kel vizsgálta és minden esetben baktériumo- esze és intelligencziája, hogy azokat a kikat tenyésztett ki belőle. E baktériumok számított tiszta jövedelmeket, ha azok csakközött állandóan jelen volt egy genyedést ugyan bekerülnének, nem dobná el magától. okozó baktérium (Staphylococcus pyogenes), Ha ínégis tartózkodik nagyobb befektetésekmely más genyedési folyamatoknál is elő- től, annak meg van a maga alapos oka, sőt fordul és a természetben általában nagyon annyira megvan, hogy fellehetne vetni azt a el van terjedve. Nocard feltételezi, hogy ez a kérdést: vájjon a mostani viszonyok között, baktérium, mely kívülről jut a méhbe és melyeknek javulására a közel jövőben alig ennek belsejében szaporodik, e közben mér- van kilátás, nem-e lelkiismeretlenség, vagy gező anyagot, termel, melyek azután felszí- legalább meggondolatlanság a mezőgazdát vódván, az idegrendszert megbetegítik. A arra késztetni, hogy műtrágyavásárlás által vemhességgel és az elléssel kapcsolatos folya- üzemét még költségesebbé tegye? De a domatok talán csökkentik az állatok ellenálló log szerintem ugy áll mint a hadi-budget-e\, képességét a mérgek (toxinok) hatásával melynek terhe alatt nyögünk, de melyet szemben. Tény az, hogy kísérleti állatok, azért évről-évre mégis felemelünk, mert vermelyek látszólag ellenállnak a staphylococcus senyképesnek kell maradnunk. Hiszen nyögcsekély mennyiségű kulturája befecskendé- nek a többi államok is, az egyik, csendesének, később bénulás tünetei között elpusz- sebben, a másik szívszaggatóbban, a szerint, tulhatnak. Az ellési bénulás némelykor igen hogy kinek erősebb a ' (vagyoni) konstigyorsan javul, de csak akkor, ha sikerült a tucziója! bélsár és vizelet kiürülését megindítani; felÁ gazdák mindenütt és joggal panasztehető, hogy az ürülékekkel sok méreg is kodnak, de azért mégis fizetnek és költehagyja el a testet és ezzel megszűnnek a keznek, mert muszáj, nem lehet megállni! mergezés tünetei is. Igy tehát csak arról lehet szó, hogy Favereau hasonló vizsgálatai közben azokat a verejtékes forintokat, melyeket ki (Récucil de médecine vétérinaire, 1896. évf. kell adni, lehetőleg czélszerüen használjuk 4. sz.) a genyesedésnek egy másik bakté- fel. Itt kell a szakembereknek segédkezni s riumát (Streptococcus pyogenes) találta az el- ezért nem árt, ha néha velők beszélgetünk hullott állatok méhében, de különben szin- és megkérdezzük tőlük, hogy mi az újság?, tén mérgezésnek tekinti a betegséget. Az a miről beszélni akarok, ugyan nem újság, Egyebek között arra utal, hogy az ellési de azért mégis csak kevés ember tud róla. bénulás bizonyos istállókban gyakori s he- Kevesen tudják, hogy Losoncz város árnyéklyenkint majdnem járványos jelleget ölt. székeit miképen kezelteti és még kevesebA betegség felőli uj felfogás, melyet ben, hogy ott egy tőzeg-fakaltrágyagyár műmost már, mint láttuk, positiv bakteriológiai, ködik, mely az annyira értékes emberi ürüleletek is támogatnak, annyiban fontos gya- léket a legczélszerübb módon dolgozza fel, korlati szempontból, hogy a betegséget ezen- ugy, hogy szállítható portékává váljanak. túl fertőző természetűnek kell tekinteni s Mondottam már fentebb, hogy semmiehhez képest a fertőző betegségek ellen be- féle számítással nem fogom untatni az olvált eljárásokkal kell ellene védekeznünk. vasót, tehát nem beszélek a Losonczon kéFavereau tényleg az ilyen eljárásoktól min- szített tőzegfákaltrágya nitrogén, foszforsav dig a legjobb eredményeket látta. Legfonto- és káli perczentjeiről, hanem csak annyit sabb ebben a tekintetben az, hogy a vala- mondok, tessék kirándulni Losonezra és mely istállóban fellépett betegség tovább- megnézni a gyár mellett levő kísérleti teleterjedését megakadályozzuk, mely czélból a pen azt az eredményt, melyet ezen trágyabeteg fekvőhelyének, illetőleg lehétőleg az szerrel elértek ás aztán tessék ki-kinek átegész istállónak fertőtlenítésére ajánlatos. gondolni, hogy ez a trágya neki mit érhet. A másik folyománya az uj felfogásnak Egyet azonban még sem hallgathatok az, hogy a betegek kezelése alkalmával, az | el. Véteknek tartanám, ha a gazdaközönség
73. SZÁM. 5-IK ÉVFOLYAM. és azon körök közönye, kik hivatva vannah mezőgazdasági állapotaink és közegészségi viszonyaink javításáról gondoskodni, ezt a szép kezdetet dugába dőlni hagynák. Ha ez a vállalat, mely most Losonczon minden erejének megfeszítésével dolgozik, a fent megnevezett körök részvétlensége miatt munkáját be találná szüntetni, nem tudom, mikor lesz ismét kilátás arra, hogy azon elég sokszor és elég erősen indokolt követelésnek, hogy a városok és helységek hulladékait ne hagyjuk kárba veszni, mert ezzel elszegényedik az ország, eleget tegyünk. Ha ilyesmi bekövetkeznék, ha csakugyan megengednénk azt, hogy az országban első példa arra, miképen kell a városi hulladékokat észszerűen és a közegészség követelményeinek megfelelően kezelni, megszűnjék létezni: akkor csupán frázisoknak hangzatos, de üres beszédnek kellene tartanom mindazt, a mit évek óta, gyakran épenséggel botrányos közegészségi viszonyaink javításának szükségéről irtak és beszéltek. Dr. Liebermann Leó.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések.
KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HÓ 9. A gyáros ellenőrzését illetőleg ajánlhatom a legutóbb megjelent „Mezőgazdasági szeszgyárak" czimü szakkönyvet. A berendezésre nézve, kazán és előirányzat tekintetében szívesen küldök közvetlenül egy tervezetet, , Goldfinger Gábor. A kajszin-baraczkfák hirtelen elhalása. Felelet a 270. számú kérdésre. A nyári vagy kajszin-baraczkfák hirtelen elhalását gutaütésnek mondják. Az előidéző okot eddig nem sikerült megállapítani és igy csak feltevések léteznek, a melyek többé-kevésbé elfogadhatók ugyan, de a gyakorló gazdának kevés haszna van belőlük, a miért is feleslegesnek tartom azok felsorolását. Mellékesen megjegyzem, hogy ez ügyben a tudományos vizsgálatok folyamatban vannak; talán azok eredményéből lesz a gyakorlatnak is haszna. Az eddig alkalmazott óv- és orvoslásmódok nagyon ritka esetben jártak eredménynyel ugy, hogy, ha az egész fát érte a baj, legjobb azt kidobni és helyébe más fát ültetni, ha ellenben csak egyes ágak haltak el, azokat, a mint a levelek rajta elszáradtak, elkeli távolítani is az előtörő fattyuhajtásokból a korona hézagait újból kinevelni. A. D.
Mennyi szálas takarmányra van szükség? (Felelet a 271. számú kérdésre.) A Ha a kérdésben jelzett takarmányokat közepes minőségüeknek tekintjük, ugy a korpában, tengeriben és konykolydarában továbbá a burgonyában, a 4'5 mm. tehenek 6 85 kgr. száraz anyagot, 0'78 kgr. fehérjét, 0'20 kgr. zsirt és 4'70 kgr. szénhydrátot kapnak naponként. Ez pedig 1000 kgr. élősúlyra átszámítva 15"22 kgr. száraz anyagnak, 1'73 kgr. fehérjének, 0"44 kgr. zsírnak és 10'44 kgr. szénhydratnak felel meg. Adni kell pedig 1000 kgrra 25 kgr. szárazanyagot, 2-4 kgr. fehérjét, 0'4 kgr. zsirt és 12'5 kgr. szénhydrátot. A különbség tehát a nyújtott és nyújtandó mennyiségek között 9-78 kgr. 272. sz. kérdés. Takarmányrépám le- szárazanyag, 0'67 kgr. szénhydrát. Ezeket vélzetét, sőt a répa szárát is nagymértékben kell tehát pótolni a száraz takarmányokban. ellepte egy ragyaszerü képződmény, minek A kérdés szerint a réti szénából és folytán a levélzet fonnyad, majd teljesen szárított csalamádéból kétszer annyi menyelszárad, a répa pedig fejlődésében vissza- nyiség vehető igénybe a fennebbi hiány pótmarad. A megtámadott répalevelekből egy lására, mint a zsombolyázött csalamádéból pár példányt beküldtem s kérem annak és luczernából, minthogy az utóbbiak csak meghatározását, mi az oka a répa szóban .Ve részét képezik az összes szálas takarmálevő betegségének; lehet-e ós mi módon nyoknak, mig az előbbiek ennek Vs-adát teellene védekezni. Megjegyzem, hogy vidé- szik ki. künkön az időjárás — ugy mint az ország A fejős teheneknek legalább 12 kgr. legnagyobb részében — az utóbbi hetekben szálas takarmányt kell adni, minthogy ezekhideg és esős volt. A szóban forgó baj csak nél már arra is gondot kell fordítani, hogy egy dűlőben, folyó mentén észlelhető. a takarmányozás lehetőleg belül maradjon a Zólyom. H. J. természetszerüség határain. A 12 kgr. szálas takarmányszükség273. sz. kérdés. A folytonos esőzések letet véve irányadóul és szem előtt tartva a folytán a burgonya máris nagyfokú romlás- készletben lévő szálas takarmányok menynak van kitéve. Csupán 20 hold burgonya- nyiségének arányát, 1000 kgr. élősúlyra 4 ültetésem lévén, a teljes megromlás kikerü- kgr. széna, 4 kgr. szárított csalamádé, 2—2 lése szempontjából ajánlatos-e a burgonya kgr. zsombolyázott csalamádé és luczerna bevermelése? Mily módon eszközlendő az? volna még adagolandó azon korpa, tengeri, Etethető-e az igy bevermelt burgonya te- burgonya és konkoly mennyiségen felül, a nyészállatokkal, különösen vemhes anya- mennyi 1000 kgrra ezekből esik. birkákkal és mily quantumban ? Másodrendűnek véve fel a szénát, köYásárut. Q. A. zepesnek a szárított csalamádét, a zsombolyázott csalamádé és luczerna tápláló anyag tartalmára vonatkozólag pedig, más Feleletek. adat híjjával, irányadóul azon adatokat véve fel, mely ilyen takarmányokra, de bevermeGazdasági szeszgyár létesítése. lés által konzerváltakra ismeretes, ugy egyeFelelet a 268. számú kérdésre. A mai dül a szálas takartnányokban állatai 6 95 viszonyok mellett alig érdemes mezőgazda- kgr. száraz anyagot, 0*37 kgr. fehérjét, O'IO sági szeszgyárat felállítani, de a fővároshoz kgr. zsirt és 3'23 kgr. szénhydrátot kapnáközel eső birtokon mégis ajánlhatóbb, mint nak. Ha ezekhez az abraktakarmányokban máshol, mert akkor a nyersszeszt sokkal és burgonyában nyújtott táplálóanyagmenyjobban lehet értékesíteni. 7 hebtoliter napi nyiséget is hozzászámítjuk, ugy állatai 1000 termelésű szeszgyár felallitása határozottan kgr. élősúlyra 26'02 kgr. szárazanyagot, indokolt és kifizeti magát, ha a birtok trágya 240 kgr. fehérjét, Q'68 kgr. zsirt és 15-82 kgr. szénhydrátot fognak kapni. hiányában szenved. 271. sz. kérdés. Teheneim körülbelül 4*5 mm. súlyúak. Darabonként 5 kg. abraktakarmányt kapnak egy napra. Ezen abrak áll: 3 kgm finom korpából, 1 kg. tengeridarából, 1 kg. konkolydarából. Ezenkívül kapnak még fejenként 10 kgm burgonyát is. Mennyi szálas takarmányt kell ezekhez még adni, hogy teheneim állandóan jó erőben legyenek és jól is tejeljenek. Szálas takarmányom,-áll: Vs-ad részbea másodrendű szénából, Vs-ad részben szárított, Ve-od részben zsombolyázott csalamádéból és Ve-od részben ugyanilyen luczernából. Szt.-Miklós. L. B.
1293 Mint ebből látható, a szárazanyagtartalom és fehérje elegendő mennyiségben van jelen. Zsir és szénhydrát azonban több van a kellőnél. Ennek aztán az volt a következménye, hogy a tápláló anyagok sokkal tágabb arányban (1 : 6'9) vannak egymással, mint a milyen kívánatos (1 : 5'6). Ezen ugy lehetne segíteni, ha a fehérjedus takarmányokból többet, azokból pedig, melyek szén-* hydrátot bőven tartalmaznak, kevesebbet vennénk be az összeállításba.; Ezt azonban tenni nem lehet, mint hogy a fehérjedus korpából és konkolyból, úgyis a maximális mennyiség van számításba véve, melynél többet adni czélszerü már egyáltalán nem volna. A szálas takarmányok pedig, melyek aránylag nem sok szénhydrátot tartalmaznak, nagyon is korlátolt mennyiségben állanak a kérdésttevő rendelkezésére. Sz. J. Felelet a 272. szánni kérdésre. A beküldött répaleveleken látható „ragyaszerü képződmény" a Gercospora betieola Sacc. vagy helyesebben betaecold nevü gombától származik. Ez a gomba nedves esztendőkben ugy a takarmány, mint a czukorrépán igen nagy mennyiségben szokott a levélzeten mutatkozni, a nélkül, hogy a répanövekedés viszonyaira szemmel láthatólag kártékony hatással birna, a mennyiben néha egyes legszebb példányok is tele vannak e gombával. Annyi azonban bizonyos, hogy a czukorrépa czukortartalmára a gomba jelenléte nem közömbös, mert valószínű, hogy — egyéb anyagokat nem tekintve •— a czukortartalom képzését lassítja, sőt azt csökkentheti is. Ellene eddig nem igen védekeznék s az nem is igen lehetséges, mert valamennyi fertőzött levélnek eltávolítása rosszabb volna magánál a bajnál, a mennyiben sokszor a répa összes levele tele van e gombával. Jablonowski J. Rothadt burgonya konzerválása és feletetése. Felélet a 273-ik számú kérdésre. A burgonyaromlás alatt akár a peronoszpora infestáns által okozott s egyszerűen burgonyabetegségnek nevezett romlást, akár pedig a száraz vagy nedves burgonyarothadást (bakteriosis) érti is a kérdésttevő, helyesen cselekszik, mikor védekezni kiván ellene, mert az kétségtelen, hogy az egyszer megindult romlás, alkalmas beavatkozás hijján feltartózhatlanul harapdálódzik a burgonyakészletben tovább és előkészítetlen állapotban adagolva, az állatokra nézve is káros. A feladat és illetőleg.. teendő, a következő: 1. A nagyfokban rothadt darabokat lei kell a többi közül válogatni és a trágyába dobni. 2. A mennyit hirtelenében a további romlás veszélye nélkül fellehet etetni, anynyit főzés vagy gőzölés után, fel kell etetni. 3. A mit igy feletetni nem lehet, azt vagy nyersen, de még czélszerübben gőzölés után be kell vermelni s ugy konzerválni. Azért mondom, hogy inkább gőzölt állapotban, mert nyersen a további romlás lehetősége inkább fenforog. 4. A bevermejlést a következőképpen eszközölje: ásasson magasabb, száraz helyen 2 méter mély, 3 méter széles és tetszés szerinti hosszúságú, de a burgonyakészlethez mérve lehetőleg nem egy nagy, hanem több apró vermet, a fenék felé rézsútosan szűkülő és jól megdöngölt falakkal. Rakjon le a fenekére hibátlan szálmaszecskát 15 cm. vastag rétegben s erre az aprítva, vagy egészben gőzölt, de tul nem főtt burgonyát 30 cm. vastag rétegben. Tapostassa ezt jól le s folytassa igy a berakást szecskarétegek közé a verem megteléseig. A tetőn sirhantszerüen hányván fél a krumplit, várjon 12 óráig, hogy az egész ülepedhessék s megrokkanhasson. Ezután halmozza fel megint, borítsa be 15 cm. vastagon szalmával s aztán 50
KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HÓ 9.
1298 cm. vastagon földdel. E földréteget jól döngöltesse meg, hogy a levegő lehetőleg át ne járja s ha repedések keletkeznek rajta, azokat azonnal tömesse be. Nem árt a verem oldalfalai és a burgonya közé is 15 cm. vastag szecskaréteget tenni. E verem közepébe szúrjon le fenékig egy karvastagságú hegyes dorongot. Ezt időnként kihúzva és lyukon át hőmérőt bocsátva a verembe, a fenálló melegségről győződhetik meg. Husz-harmincz fok meleg a legalkalmasabb, kevesebb nem igen szokott keletkezni, több azonban gyakrabban, s minthogy ez nem előnyös, a szükséghez képest 10 vagy több cm. vastag földréteget kellend a már 50 cm. vastagra ráhordani, hogy a nyomás nagyobb legyen. A savanyodási proczesszus 3 hónap múlva teljes, de természetesen ki lehet a vermet bontani előbb is és később is a czélból, hogy a napi szükséglet kivétessék. Hogy minden ily megbontás után a verem megint betömendő, az magától értetik, azért czélszerü azt egyik végén nyitni meg. 5. Az igy konzervált burgonya, feltevén, hogy a kezelés hibája folytán ismét rothadásnak nem indult, minden házi állatnak adható, de 24 óránál tovább a levegőn hagyni nem jó, azt egyéb alkalmas anyagokkal keverve ez idő keretén b9lül feletetendő. Adható hizómarhának fejenkint s naponta 20 kiló is, más megélemedett marhának legfeljebb 10 kilóig, nehéz igáslónak pedig 8 kilóig. Juhoknak nem nagyon ajánlható savanyitott burgonya, bár a nyers igen jól hasznosittatik általuk ; mégis fejenkint és naponta 1/2 kilót a vemhes anyabirkák is baj nélkül megbírnak, ennyit tehát adhat kérdésttevő is, természetesen rendelkezésére álló egyéb alkalmas takarmányok mellett. . Mi.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma:
01dal
IV. országos gazdakongresszus. — Burgonyakíemelő-géppróba. — Gazdasági egyesületek monográfiái. 1291 A megoldott kiegyezés - — — 1291 Gazdasági növénytan. A csávázás befolyása a vetSmag csiraképességére. Barna Balázb. . 1293, A magbuza páczolása. Lylca Döme. ... ... ... — 1294 Állattenyésztés. Abrakkimérő- és ellenőrző-készülék 1294 Ezredéves kiállítás. ÁmezSgazdasági gépkisérleti állomások kiállítása. 1295 A m. kir. államvasutak gépgyárának gazdasági gépkiállítása. 1295 Állategészségügy. Az ellési bénulásról 1296 Gazdasági vegytan. Tözegfákal trágya. Dr. Liebermann Leó. 1296 levélszekrény 129,7 Vegyesek 1298 Gazdatiszti kongresszus. — Rovara Frigyes jubileuma. — A tejgazdasági kiállítás kítüntettjei. —Állategészségügyi értesítés 1299, Kereskedelem, tőzsde. 1299 Szerkesztői üzenetek. ... ... 1299
Gazdatiszti kongresszus. A Il-ik magyar gazdatiszti kongresszus, mely dr. Darányi Ignácz földmivelési miniszter védnöksége alatt f. év szeptember hó 24-én d. u. VaS órakor tartatik meg a kiállítási ünnepélyek nagy csarnokában, 2 kérdéssel foglalkozik, u. m.: 1. A gazdatiszti qualifikátió megállapítása. 2. A szolgálatadók és gazdasági alkalmazottak jogviszonyának törvény utján való szabályozásával. A kongresszus iránt nagy az érdeklődés s a bejelentők sorából ítélve, azon a gazdatiszti osztályon kivül társadalmi előkelőségeink is nagy számban fognak résztvenni.
Rovara Frigyes jubileuma. A „Kőztelek" egyik legutóbbi számában megemlékeztünk már arról, hogy Rovara Frigyes gazdatársunk e hó 3-án ünnepelte meg 25 éves szolgájati jubileumát. Ez alkalomból tisztelői diszlakomát rendeztek tiszteletére s számos lelkes felköszöntőben méltatták e kiváló gazdának érdemeit. Rovara közhasznú tevékenységének egyik legszebb bizonyítéka Darányi földmivelésügyi miniszter üdvözlő levele, melyben Rovarának a magyar gazdaságügy terén kifejtett munkáságáról a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg. A levél szószerinti szövege a következő : „Tisztelt uradalmi igazgató ur! Ezredéves országos kiállításunk azt tanúsítja, hogy mezőgazdaságunk körében minden gazdasági bajaink' és nehézségeink mellett is nem egy téren nevezetes eredményeket értünk el. Ebben a sikerben sok érdemes gazda között igazgató urnák is része van. Most, midőn a magyar gazdák egy része, barátai és tisztelői, Pozsonyban a végből gyűlnek össze, hogy igazgató ur negyedszázados érdemdús pályájának évfordulóját megünnepeljék, örömmel használom föl az alkalmat arra, hogy igazgató urnák a lefolyt 25 év alatt ugy gyakorlati, mint elméleti téren kifejtett, épp oly fáradhatatlan, mint sikeres tevékenységeért mély elismerésemet fejezzem ki. Ez elismeréshez egyúttal azt a kérelmet fűzöm, hogy igazgató ur mezőgazdaságunk fejlesztése körül továbbra is az eddig tanusitott buzgalommal közreműködni, engem pedig közérdekű törekvésemben tapasztalataival és tanácsaival támogatni szíveskedjék. Fogadja igazgató ur őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1896. szeptember hó 2-ikán. Darányi, s. k." Szerkesztőségünk Rovarát, lapunk egyik legjelesebb munkatársát, jubileuma alkalmából a következő sürgönyben üdvözölte: „Rovara Frigyes. Pozsony, Magyar-Király Szálló. Az érdemekben gazdag jubilánst, ki hazai mezőgazdaságunk fejlesztése körül oly nagy buzgalommal működött közre a gyakorlat mezején és az irodalom terén egyaránt, ugy is, mint legkiválóbb munkatársa egyikét örömünnepe alkalmából melegen üdvözli s további hasznos működésére az ég áldását kéri a „Köztelek" szerkesztősége." A tejgazdasági kiállítás kitüntetettjei. A tejtermékek kiállításának zsűrije befejezte munkálkodását, s a következő kiállítókat részesítette kitüntetésben: Díszoklevelet kaptak: Gerber Ulrich parnói sajtgyáros, Burkart Zsigmond és Kornél véghlesi Roquefort sajtgyárosok, Bosznia és Herczegovina gyűjteményes kiállítását a zsüri-bizottság érdemesnek tartotta díszoklevéllel való kitüntetésre és javaslatba is hozta, hogy a rendelkezés alatt álló két díszoklevélen kívül a zsűri-tanács egy harmadik díszoklevelet engelyezzen. Milléniumi nagy érmet: Frigyes főherczeg bélyei uradalma, Lajos bajor kir. herczeg sárvári uradalma, Csekonics Endre gróf zsombolyai uradalma, budapesti központi tejcsarnok-szövetkezet, a Gazdák Budapesti Tej egyesülete, szombathelyi tejszövetkezet, pécsi tejcsarnok, kassai tejcsarnok, Pécsváradi tejszövetkezet, Dick Sándor nyitra-ludányi lakos, Welti Frigyes szécsényi sajtgyáros, Dőry Stefánia zombai lakos, Mqkán Tódor nagy baczoni sajtgyáros, Bodicky D. M. liptó-szent-miklósi sajtgyáros, Incze Gyula erdővidéki turó-gyáros, ifj. Lészay Ferenczné magyar gorbói turógyáros, Szopkó G. Sándor kézsmárki turógyáros, Sternlicht Lipót abelovai lakos, Grünig Frigyes nyitrai sajtgyáros, Bosznia és Herczegovina livnói kincstári gazdasági telepe, a Trappisták „Mária Stern"-i kolostora. Kiállítási érmet: Erdődy Ferencz gróf jánosházi sajt-gyára, Keglevich István gróf rákói gazdasága, Nyáry Béla báró hontvarsányi
73. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM. gazdasága, Bignió Gyula p.-sólyomháti gazdasága, Zürchcr] Herczog! szaplonczai sajtgyáros, özv. Bíró Adorján Louise gortvakisfaludi gazdasága, Speck J. tejsterilizáló intézete, Grusbach Samu l.-rózsahegyi turógyáros, Miklóska Kálmán berzétei lakos, Pósch Gyula berzétei lakos, Szabó István szombatfalvi lakos, Láng Jakab tőke-terebesi sajtgyáros. Közreműködők érmét: Frigyes főherczeg béllyei uradalmának igazgatósága, Lajos bajor kir. herczeg sárvári uradalmának felügyelősége. A kisbéri m. kir. állami ménesbirtok igazgatósága. A fogarasi állami ménesbirtok igazgatósága. Krecsán Adolf a livnói kincstári telep intézője, Baár József zsombolyai uradalmi felügyelő, Ohmacht Nándor a budapesti központi tejcsarnok igazgatója, Jakobovics Zsigmond a gazdák budapesti tejegyesületének igazgatója, Reimann Keresztély a véghlesi Roquefort gyár üzletvezetője, Flóderer Viktor a szombathelyi tejszövetkezet üzletvezetője, Knapek Ferencz a kassai tejcsarnok igazgatója. Külön kitüntetésre ajánlotta a zsűri a következőket: Makoviczky Vladimir rózsahegyi nagy-gyáros, Toldi Szabó László a sárvári m. kir. tejgazdasági szakiskola igazgatója. Állategészségügyi értesítés. A földmivelésügyi minisztérium a marhavész és egyéb ragadós állatbetegségek állásáról szept. hó 2-án a következő kimutatást teszi közzé: Magyarországon: I. Keleti marhavész: Magyarország, Fiume és környéke, valamint HorvátSzlavonország egész területe ez idő szerint vészmentes. — II. Lépfene: össz. 19 községben 132 udv. — III. Veszettség: összesen 231 község, 265 udv. — IV. Takonykor és bőrféreg: összesen 119 községben 254 udv. — V. Ragadós szájés körömfájás: összesen 752 községben 7677 udvar. — VI. Ragadós tüdőlob': összesen 6 közs. 6 udv. — VII. Himlő: összesen — községben — udv. — VIII. Tenyészbénaság , és az ivarszerveken keletkező hólyagos kiütés: összesen 8 községben 118 udvarral. — IX. Rüh-kór: összesen 65 községben 240 udvar. — X. Sertésorbáncz: öszszesen 270 községben 1997 udv. — XI. Bivalyvész : összesen 11 község 22 udv. — XII. Sertésvész: összesen 2188 község, — udv. Visszaélés sertésvész elleni gyógyszerekkel. Kiss Lajos úrtól, szatmármegyei gazdatiszttől a következő levelet kaptuk: „Sertésnevelés és tartással foglalkozó gazdatársaimat kötelességszerüleg figyelmeztetem, hogy a sertésvész okozta veszteségeiket ne tetézzék a Saád József hatvani okleveles gyógyszerés által hirdetett és ajánlott „Sertésvész elleni biztos hatású óvó gyógyszer" használatával. Midőn a kezelésem alatti tanyán a vész kezdetét vette, azonnal hozattam a. szerből, a használati utasítást a leglelkiismeretesebben betartottam, mindamellett rövid 1—2 hét alatt az egész nyájam elhullott, holott szomszédságaimban a megbetegedett állatoknak, csak bizonyos százaléka ! 200 db sertés számára szükséges gyógyszerért 69 frt 24 krt fizettem. Az eredményt azonnal közöltem az illető gyógyszerrészszel ós követeltem a hasznavehetetlen, drága gyógyszer árának részbeni visszatérítését, Saád ur azonban azt felelte, hogy szere elárusitására legmagasabb helyről, tehát a magy. kir. minisztériumtól engedélyt nyert és az árakat a gyógyszerészeti árszabályzat szerint állította ősszé. Továbbá mentségül felhozza, hogy a kis hirdetésben kiemelte, miszerint, ha a tüdő meg van támadva, akkor a szer nem használ, elfeledte azonban egyidejűleg odairni, hogy a jelenben uralkodó sertész vész kivétel nélkül tüdőbajjal jár és igy a magas minisztérium által elárusítani engedélyezett szer a jelenben uralkodó vész ellen nem ajánlható. Ügy hiszem a közérdeknek szolgálok, midőn ezeket a nyilvánosságra hozom. Kötelességünknek tar[ tottuk ezeket a sorokat, ugy, a hogy vettük,
7 3 . SZÁM.
5-IK
ÉVFOLYAM.
k ö z z é t e n n i , a n n y i v a l inkább,, m e r t ez m á r n e m a z első eset, m e l y b e n a g a z d á k h i s z é kenységét ilyen szerte hirdetett biztos h a tású gyógyszerekkel kizsákmányolták. Ez a v i s s z a é l é s a j e l e n e s e t b e n u g y t ü n t fel, mintha Saád gyógyszerésznek veszedelmes zagyvalékával való kuruzslását a földmivelési m i n i s z t e r e n g e d é l y e i s t á p o l n á . M i n t h o g y a z o n b a n a „ H a z á n k " n a p i l a p b a n egy czáfölat látott napvilágot, a mely valótlannak m o n d j a , h o g y Saád h a t v a n i gyógyszerész, sertésvész elleni szerének elárusitására • a földmivelésügyi minisztériumtól engedélyt nyert volna: megbizva ennek a kijelentésn e k illetékességében, feleslegesnek tartjuk a z -ügyet t a g l a l n i , a m e n n y i b e n az további folyamatában egyszerűen a büntetőbíróság elé v a n u t a l v a . V á r j u k , h o g y e b b e n az e x pediensben a törvény szigora intőpéldát áll í t s o n fel azon k ö z v e s z é l y e s v i s s z a é l é s e k r e , a melyekkel eddig egyes lelketlen szélhámosok szinte leplezetlen szemérmetlenséggel z s a r o l h a t t á k ki a szorultságában fühöz-fához kapaszkodó gazdaembert. Á g ő z k a z á n f ü t ő k t a n f o l y a m a az á l l a m i ipariskolában (Budaposten, VIII. ker. Néps z i n h á z - u t c z a 8. sz.) o k t ó b e r h ó 1-ső n a p j á n nyílik m e g s november hó közepéig tart. A b e i r a t á s o k s z e p t e m b e r h ó 18-tól s z e p t e m b e r h ó 20-ik n a p j á i g t a r t a n a k . A t a n f o l y a m t a n tárgyát képezi a különféle rendszerű lokom o b i l és s t a b i l g ő z k a z á n o k s z e r k e z e t é n e k m e g i s m e r t é s e és k e z e l é s é n e k b e g y a k o r l á s a . T a n u l ó k u l f e l v é t e t n e k 18-ik é l e t é v ö k e t betöltött, o l v a s n i t u d ó önálló l a k a t o s o k , k o v á c s o k , ezek segédei, a f é m e k feldolgozásával foglalkozó g y á r a k főbb m u n k á s a i , olyan napszámosok, a kik már foglalkoztak a kazánok körüli teendőkkel. A felvételre jelentkezők erkölcsi bizonyítványt tartoznak előmutatni s azok, a k i k nincsenek m u n k á b a n , m u n k a k ö n y v e i k e t m u t a t j á k be, a k i k p e d i g m u n kában vannak, munkaadóiktól bizonyítványt h o z n a k arról, h o g y m i ó t a és m i l y e n s z a k b a n dolgoznak. A tandíj 3 forint. Vidékiek a t a n d í j és a b i z o n y í t v á n y o k b e k ü l d é s e m e l l e t t l e v é l b e n is j e l e n t k e z h e t n e k .
KERESKEDELEM, TŐZSDE. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése. Budapest, 1896. szeptember 7-én. A lefolyt hét időjárása kezdetben esős és hűvös volt és csapadék.felől az ország legtöbb részéből érkezett jelentés. A hét vége felé kitisztult az égboltozat és emelkedett hőmérséklet mellett ismét száraz lett az időjárás. Tartósan kedvező idő immár nemcsak a megszakított cséplési munkálatok részére vo'na szükséges, hanem az utóbbi időben sokat szenvedett tengerinek is. Külföldön a keleten inkább száraz, nyugaton azonban osSs volt az idő és külöjiösen Németországban adott panaszra okot. A vizállás emelkedőben van. A külföldi piaczokon az üzlet továbbra is szük keret kqzött mozog és az irányzat különböző. A mult hét szilári hangulata csak részben' tarthatta fen magát, minthogy az egyedüli vevő továbbra is csak a fogyasztás maradt: a speculáczió ős export pedig alig vesznek részt az üzleten. Amerikában az árfolyamok a kiviteli kereslet vagy realizácziók mérvéhez képest gyakrabbi egymást gyorsan követő variáozióknak voltak kitéve és egyenlegképen a mult héthez viszonyítva 1 c. olcsóbbak. Angliában kezdetben jó vételkedv mellett buza 1 sh. emelkedett, a hangulat később azonban ellanyhult és a vevők is tartózkodóak lettek. Francziaország csökkenő irányzatot jelent, úgyszintén Németalföldön is valamivel csendesebb az üzlet, miglen Belgium és a Svájcz nagyobbszerü forgalom mellett szilárd irányzatról tudósítottak. Az üzleti hét részleteiről következőket jelentjük: Buza a hét kezdetével jó keresletnek örvendett. A kedvezőtlen időjárás a malmokat folytatólagos vételekre öztönözte és ugy azonnal átveendő, mint szállításra való áru teljes napiárakon volt értékesíthető. Később a kereslet alább szállott, minthogy a határid5piacz is ellanyhult, a vásárlásban csak egyes malmok vettek részt és miután az időjárás is kedvezőbbre fordult, árak 10—15 krral csökkentek. A kinálat e mellett állandóan mérsékelt maradt és nagyobbára waggonáruból állott. A hetiforgalmat 150,1)00 mmra, a hozatalokat 350,000 mmra tesszük.
KÖZTELEK, 1 8 9 6 . SZEPTEMBER
HÓ
9.
Különös érdeklődéssel viseltettek az e hét folyamán kezdődött őszi határidő — búzában történendő — felmondása ,iránt, melynél megerősítést nyert ama feltevés, hogy a felmondások a legszűkebb körben fognak mozogni. - Összesen 2000 mm. kerül felmondásra, a mi az engagement nagyságát véve tekintetbe, alig számottevő. A report, mely az őszibuza és a tavaszibuza között a hét elején fenállt, 40 krról 30 krig sülyed alá, később azonban ismét valamivel megszilárdult. Rozs kezdetben ugyancsak szilárd irányzatot követett és a fogyasztás úgyis mint az export a vásárlásban egyaránt vettek részt. A hét elejével minőség szerint 6-25—30 frtot fizettek. Az ellanyhult határidőárakkal az irányzat azonban ezen czikkben is csendesebb lett, a vételkedv csökkent és a hét végével budapesti paritásra 6. 10 frtnál, helyben átvéve 6.15 frtnál többet nem fizettek. Árpa (takarmány és hántolási czélokrá) változatlan. Mérsékelt kinálat mellett 4. 4.40 frt volt helyben elérhető. Állomásokon átvéve az eddigi élénk kereslet csökkent és az export csupán világosszinü, erőteljes árpára reflektál. Sárga színű vagy gyengébb minőségű áru csak nehezen talál vevőt és csak 25—30 krral olcsóbban értékesíthető. Gyengébb minőségű tiszavidéki áru 4.50—b.-, jobb 5.50—6.—, északi vasutmenti áru 6. 6.75 finom minőségek 7. 8.—, délivasut menti 5.25^6.—i prima 7.25 frtig kelt el állomásokon átvéve. Zab a mult héthez képest változatlan. A kinálat elég jó ugyan, a fogyasztás azonban a megfelelő mennyiségeket is felvette. Csupán a hét. vége felé valamivel csendesebb a hangulat. Szin és tisztaság szerint 5-40—75 frtot fizettek. Prima áru néhány krajczárral többet ér. Tengeri csupán a felmondás czéljaira és igy is gyengén érkezik. Eladások szórványosan fordulnak elő és egyes waggonok 3 80—85 frton keltek el. Olajmagvak: káposztarepcze továbbra is kellemes kinálat hijján üzlet azonban alig fejlődik és uj áru á 9.25—10.75 frt, bánáti repczét 10—frt, vadrepczét 4. 75 frt, gomborkát 7.75 frton Gassa jegyzünk Budapesten átvéve. Hüvelyesek: Balban a kinálat tovább is gyenge, árak azonban megszilárdultak. Uj áruban trieurt aprószemü babot ab Félegyháza-Gyöpgyös á 8.— forint, nagyszemüt á 7.25 frton, a déli vasút mentén levő állomásokról, úgyszintén dur amenti állomásokról 7-26—50' frton, barna babban 6'50 frtot jegyzünk. Bükköny 4.76—5.—. Muhar 5,50—75. Kendermag 8.50. Lenmag 8.50—9.50 frt Budapesten. Köles 4.50—5 — frt helyben. Napi j e l e n t é s 1896. s z e p t e m b e r 7. Készbuzában a kinálat ma igen élénk volt, de ennek ellenében a inalmok meglehetős rossz vételkedvet mutattak, minélfogva 20,000 mázsa buza 7Va krral olcsóbb árakon kelt el. Eladatott : Tiszavidéki : 100 mm. 81 kg. á 7'15 „ „ 200 „ 81 „ „ 7-15 „ „ 200 „ 80 ,, „ 7-15 , „ 200 „ 80 „ „ 7-10 „ „ 300 „ 80 „ „ 7-20 „ , 400 „ 80 „ „ 7-1772 „ „ 900 , 80 , , 7-15 200 „ 80 „ „ 7-15 „ „ 300 mm. 80 kg. á' 7'20 „ , 100 „ 80 „ „ 7-15 „ „ 3)0 „ 81 „ „ 715 100 „ 79 , „ 7-15 100 „ 80 „ „ 7-15 200 , 80 „ 100 „ 79 „ Í50 , 80 „ 200 „ 80 „ 100 „ 79 „ 100 „ 80 , 200 „ 80 „ 200 , 80 „ 100 „ 79 „ 200 , 80 , 200 „ 79 , 100 „ 80 , 100 „ 79 „ 100 „ 79 „ 100 „ 78 „ 100 „ 80 „ 100 , 79 „ 200 „ 80 „ 100 „ 76 „ 100 „ 79 „ 100 „ 79 „ 200 „ 79 „ 100 „ 79 „ 100 79 , 200 „ 79 , „ 100 » 79 „ 100 79 „ 100 79 „ 200 . 78 „ Pestvidéki: 200 , 81 „ 100 , 80 , 200 „ 79 „ 200 „ 79 „ 100 „ 78 „
1293 100 mm. 78 kg. á 6-90 frt 3 hóra 100 „ '78 „ „ 6-90 „ „ 100 „ 77 „ „ 6-95 „ 100 „ 77 „ „ 6-90 „ , Hártani: 1450 , 76 , „ 6-8772 » Makói: 3400 „ 79 „ „ 7-227a „ „ F. Tiszav.: 100 „ 80 „ „ T— „ „ 100 ' 79 „ „ 7-— „ „ 100 „ 78 „ „ 7'— „ „ 100 „ 79 „ „ 7-— ,. „ 100 „ 79 „ „ 6-95 „ ,, Rozsban az üzlet szintén 5 krral volt lanyhább. A többi czikkek pedig gyér forgalom mellett változatlanok. Budapesti szurómarhavásár. Szept. hó 7-én A székes fővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése. Felhajtatott: 475 drb belföldi, drb galicziai, — drb tiroli, 56 drb növendék élő borjú, — drb él5 bárány; — drb belföldi, — db galicziai, — drb tiroli, 34 drb bécsi, — drb növendék borjú, drb ölött bárány, — db élő kecske. A borjuvásár élénk és gyors lefolyású volt. Arak a következők. É15 borjuk : belföldi frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 39—50 frtig, kivételesen 48 frtig súlyra, növendék borjú 15—36 frtig, kivételesen — frtig drbonkint, 20—23 frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi , tiroli frtig, galicziai frtig, növendék borjú í — frtig dbonkint, bárány frtig, bécsi frtig súlyra Elő bárány —• •— forintig páronkint. Élő kecske —' ; — frtig páronkint, kivételesen — frtig. Budapesti julivásár. 1896. szept. hó 7-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásár-igazgatóság jelentése a „Köztelek 'részére.) Felhajtatott: 824 db belföldi hizlalt ürü, 333 db feljavított juh, — db kisorolt kos, — db kiverő juh, — db bárány, 327 db kecske, 798 db durvaszőrü juh, 1537 db szerbiai, 0 db angol keresztes. Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 17—18 frt páronkint, 211/2—23 frtig súlyra, feljavított juh HV2—14 frt páronkint, frtig súlyra, kiverő juhok —7Vs frt páronkint, kisorolt kosok —.— .— frt, kecske —. .— frtig páronkint, durvaszőrü kosok 10.72—15.— frtig páronkint, szerbiai 11.-16.— frtig bárány 4.75—6.— frtig, angol keresztes .— frtig páronkint. Szerkesztői üzenetek. E. Z. Felső-Szeli. A czikk nem üti meg a közölhetés mértékét, miért is a papírkosárba tettük. Az Orsz. magyar gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, ár. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Yiktoi-. — Főszerkesztő és kiadásáért felelős : Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az O. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Jeszenszky Pál.
Első magyar gépgyár részvény-társulat.
Sőzcsépíőink% a tökéletesség legmagasabb fokán állanak.
I 1
Magyarország legnagyobb és egyedüli
gazdasági gépgyára mely a gazdálkodáshoz szükséges ö s s z e s "TP® gépeket gyártja.
gazdasági
Részletes árjegyzékkel és szakbavágó fel4 világosítással díjmentesen szolgálunk. Kérjük minden kérdéssel bizalommal h o z z á n k fordulni, készséggel adunk kimerítő és felvilágosiló választ. C z i m
:
Első magyar gazdasági-gépgyár részvény-társulat B ^ H H
U
D
A
P
E
S
T
E
N
.
|
IWB~ Czimre ügyelni tessék ! "73&§ RsfiraBll
KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HO 9.
"1296
73. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM.
Magyar BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8.
Hirdetés.
Alakult 1884. évban. Elllök: TELEKI Géza gróf. Alelnök: CSÍTOSSY JBéla
épület é s átalány (pauschal) biztositásnál más illeték kizárásával.
A t a k a r m á n y é s termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető.legmérsékeltebbek. , fMST" Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5 % díjengedményben részesülnek. " I S ® Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Büdapesten, (József-körut S. sz.) és a vidéken létesitett ügynökségek.
G r i i s t . W s t ^ e i i s i i s i M i i ,
W i e n .
Központi iroda: TI. Magdalenenstrasse 16, a Theater a. d. Wien mellett, ajánl elismert kitűnő minőségben legolcsóbb gyári árakon: ásvány-, gépkenö-olajat és zsiradékot. Orosz ásvány-kenoolajat (Bakusine, Olconaphta) legjobb fagymentes gép-kenőolajat, olívaolajt,faolajt, ásvány-gépolajat mezőgazdasági gépekhez; Wagenmann-féle hengerolajat és hengerzsirt a gözhengerek kenéséhez; szabad, kocsikenőcs, fekete, sárga, kék, uszó, olasz világos I. és II. minőségben, szolid gyártmányok' legolcsóbb gyári áron, teherkocsik és hegyitargonczák stb. kenéséhez. Ásvány világító olajok: petróleum stand, white. Gyári petróleum veszélytelen, csak 40° C-nél gyújtható; sálon petróleum, császárolaj egészen fehér és veszélytelen. S t e r a i ü i g y e r t y á k . Bécsi stearingyertya, • I. minőségű, narancs vagy rózsaszínű csomagolás. Austria gyertya I. minőség, narancs- vagy rózsaszínű csomagolás, Ceresín (ásványviasz), templomi gyertyák minden vallásfelekezetnek.
Brillant paraSSn diszgyertyáK, sárga piBcíegjertyált. NB. Mintákat
gyártmányaimból
ingyen
küldök.
•
Lapunk bekötési táblája 1 f p t 3 6 k p é r t (portomentesen)
kapható kiadóhivatalunkban. Az esztergomi Méltóságos Főkáptalan birtokaiban,
gazdasági írnoki állás üresedésbe jörén, annak betöltéséré, pályázat hirdettetik; pályázók sziveskedjenek folyamodványaikat, melyek keresztlevél, iskolai érettségi vizsgálati bizonyítvány és gazdasági intézeti, akadémiai oklevéllel felszerelendők s melyben a nyelvismeret is megemlítendő, az esztergomi Főkáptalanhoz intézendő folyamodványaikat, az alulirt igazgatósághoz, folyó hó végéig beküldeni. Kívántató kellék még, hogy pályázók a katonai kötelezettségnek eleget tettek legyen és egészséges szervezettel bírjanak. Az állás, kinevezés után, két hét alatt, elfoglalandó. Szabály az, hogy egy évi próbaidő után, következik be a Esztergom, 1896. szeptember 2-án.
1690
Az esztergomi főkáptalani uradalmak igazgatósága.
Nagy-Szebenben, a Herman-téren j (a n a g y g y a l o g s á g i l a k t a n y a előtt l e v ő t é r s é g e n ) j J körülbelül 180 d r b , kincstári, többnyire teher| v o n á s i c z é l o k r a f ö l h a s z n á l t , kimustrált lova ~ | s z e k e r é s z c s a p a t n a k árverés utján el fog adatni. i A lovak a legtöbbet Ígérőnek, azonnali i I k é s z p é n z b e n e s z k ö z l e n d ő lefizetés e l l e n é b e n é s j a meghatározott skálaszerü bélyegilleték m e g - < 1 | térítése u t á n f o g átadatni. Kelt N a f f v - S z e b e n b e n , 1896.
©te grBjjte nnb bebeutenbfte ga$}eitung Deftetreii$.lln0ora8 in beutfiíer Si)rad)e ijl íie 1851 gegtnnbete, jcíen smitmotti unb ©omfiag in ©rog.golio etftfieinenbe, in§aMerei$e, rei$ iflujlrttte nnb elegant ouíjeftottete, au§etorbentli$ Detbreitete SSietter g a n b U M i f t S a f t l i t f i e B e í t m i g . ®ro8ec erlefener anitarbeitertreté. Sebet gweig bet Sanbtoitt^cWt beriitffiáttat. 3íei4t)altiger gelefenet SínnoncenHietl. güt Slienfígebet ®ienftgefntf)e, für ®ien(i(ud)enbe offene SteHen in grojjet gaí|í. SUretö biertelj. {!. 8-—, fitr ©eutfíiKmb fl. 3-25, fiit bas iíbrtge Slitílanb fi. 3-50. einíanbbetfen fl. 1. Slnnoncen 5 Ir. fjto ©twite unb SRillt. tttetet. ©ngo ©itfdiinonn'S Soutimlbctíaa, íiöien, I.,®ominitanetboftei 5.
Hirdetmény. A kalocsai érsekuradalmi jószágigazgatóság közhírré teszi, hogy az érsekség tulajdonához tartozó és Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye alsó részében a Duna - mindkét oldalán fekvő dunai erdőkben 1896. évre üzemtervileg kijelölt vágások zárt Írásbeli ajánlatok ihellett vágásonkint eladatni fognak; ha az Írásbeli ajánlatok a kivánt eredményt nem biztosítanák, azonnal szóbeli árverés tartatik. Ezen ajánlatok 10°/o bánatpénzzel ellátva 1896. é v i szeptember hó 29-ik napján, kedden, délelőtt 1 0 óráig az érsekségi jószágigazgatóságnál nyújtandók be, az árverés eredményének jóváhagyása Ő excellentiájának tartatik fenn. Az árverési feltételek a jószágigazgatóságnál és az erdőmesteri hivatalban megtekinthetők. Az eladandó vágások a következők:
Az erdő megnevezése
A A vágásban terü- meghagyandó magfák hafd
Várszegi 30 éves vágás 35'19 Küldoromlás 20 éves vágás 9-87 Karaszi 40 , „ 7.32 Beldoromlási40 „ „ 37-80 Sükösdi; 40 „ , Csanádi » Csávolyi Taplósi „
40 "„ 20 , , 30 „ „ 40 „ „ 20 „ „
15-54 50-62 3-75 15-20
Jegyzet
Becs ái-
d a r a b
frt
kr.
47
6572 782 1031 7746 1286
30 60 05 95 50
minden tölgyfa l t
később fog szerint meg tatni.
Vezérigazgató: s z ö j y n Zsigmond. A z Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetk e z e t a gazdaközönség általános elisiúerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az
A z 1896-ik év s z e p t e m b e r h ó n a p - I \ j á n a k 29—ik és 3 0 - i k n a p j á n , min- ] j denkor r e g g e l i . 7 ó r á t ó l k e z d v e
1206 1722 4452 40 553 50 1418 10
Kalocsa, 1896. augussztus. 26. igazgatóság.
73. SZÁM. 5-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1 8 9 6 . SZEPTEMBER HÓ 9.
1293
HIRDETMÉNY az alább megnevezett állomásokon elhelyezett cs. és k i r . közös hadseregbeli és m. kir. honvédcsapatok élelemszükségleteinek közös biztosítása iránt. t a r t a t i k A következő katonai-élelem-szüksésdetelcre nézve inként circa • évenként bánatpénz időtartamra
métermázsa
a következő ezikkekre
|
-
3
-
Sopron Nagy-Kanizsa Kőszeg
-
Kis-Kanizsa
7
-
,
cs. és kir. hadsereg
Sopron
Kőszeg
1860
245
f
800
100
-
-
37
430
-
16
1140
245
-
5526
-
401 -
23
1062
352
500
150
520 -
.57 1376
873
520
350
466
19
1234
290 450
90
466
19
1234
290
500
100
7
617
107
250
40
-
567 - -
200
m, kir. honvédség
Trencsén
Nagy-Kanizsa
16
íi
H -
| g
-
-
"
A
^
tf £ S a 0) i N • n
>
•H
0 0 •H
Trencsén
-
®
Sopron
-
H
Minden fentemiitett állomáson
®
cs. és kir. hadsereg
Nagy-Kanizsa
2086
05
u
\
300
80
rt a
H <0 •w
233 -
1
forint
2500
-
2. A fegyvergyakorlatr.a behívandó badságoltak, tartalékc)sok, póttar talékosok és honvédek sz;ámára, egésízben körülbei ül. 1000
Minden ötödik nap a csapat számára előlegesen; a takarmány saját lovaknak az egész hónapra előlegesen is.
Pozsony
702
Kéz vényei ési határidő'
Minden ötödik nap előlegesen. Nyár folyamán a kenyér esetleg rövidebb, mint 5 napi határidőkben átadandó.
• adagonként 840 3360 4200 grammal adag.
za,
A takarmányra nézve a kézvényelési határidő azon állomásokban, melyekben a helyviszonyok és.;j, csapat érdeke megkívánja, 10 egész 15 napra meghoss zabitható azon esetben, ha ez a kincstárnak több kiad okoz. Ilyen meghosszabitás csak időnkint a cs a területi hadbiztosság közt egyrészt, másrészt tóval egyetértöleg lenne elrendelve.
cs. és kir. hadsereg
Trencsén
m. kir. honvédség
A cs. és kir. élelmezési raktárnál Sopronban
1896. évi október hó 5-én délelőtti I I órakor
rozs
1. Helyőrségi csapatok, intézetek, elszigeteltek és honvédcsapatok számára.
•
M i n t f e n t
zab
kenyér.
meddig
kenyér
mettől
mely. csapat számára
a jelenleg ahhoz tartozó helységékkel
t á r g y a l á s
mely állomás számára
1896. évi október hó 2-án dél-mely előtti 10 órakor
napon
A cs. és kir. 5. hadtest had-mely állomáson és hivatalban. biztosságánál Pozsonyban
A
3
öl d H
1300
-
-
-
-
-
800
8. Á t v o n u l á s! 0 k : A fen tjelzel;t éllomások átvonul;isi éle]Lmezéísicziklteire szóló ajánlatok a cs. és kir . hadisereg számára mérvad ó bér•letfeltételi :füzet IV. czikke éi•telmé ben tciendőt
KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HÖ 9.
73. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
Észrevétel. A) A tartalék-készlet harmincznápi,' az egész állományra számított folyó szükséglet mennyiségében iratik elő. Őrlési akadályoknál a hadtest-ügyelőség kivételesen megengedi a bérlőnek, hogy az 5—10'napi lisztszükséglet egyenértékét ideiglenesen liszt helyett kenyérnek való gabona alakjában tartsa készletben. B) Azon ajánlatnyerő, a ki Trenesénben a kenyeret szállítja, köteles esetleg a trencsén-tepliczi cs. és kir. katonafürdő-intézet legénységének körülbelül 30 adagnyi napi kenyérszükségletét az 1897-iki fürdőidény alatt a haszonbéri áron Trencsénben előállítani. C) A cs. és kir. hadsereg katonai közigazgatása határozottan fentartja magának a netán rendelkezésére álló , saját készleteit a közlekedési vonalokon fekvő állomásokban használatba vétetni. D) A kenyér szállításának kiadatásánál különbeni egyenlő ajániatok mellett pékeknek előny adatik. A kenyeret mindig a haszonbéri állomásban kell készíteni, ahol egyszersmind a rozsliszt tartalékkészlete is elhelyezendő. E) A bérlő köteles zabraktárában a próbrostálásra teljesen alkalmas és jó állapotban levő szélrostát tartani. F) Sopronban a vállalkozó köteles az elfogadott árért a meghatározott időn át egy esetleg öszpontosítandó lovas hadosztály vagy gyalogezred és pedig gyalog vagy lovas dandárban vagy pedig egy gyalog-hadosztályban tartandó gyakorlatok számára szükségelt többletet is kjszogáltatni. A nagy-kanizsai állomáson az 5. sz. lósorozási bizottság mindenhai szükséglete, mely előre meg nem határozható és a hirdetményben csak általánosan vétetett fel, a vállalkozó által az elfogadott árért szallitandó. G) Különösen figyelmeztetnek a vállalkozók, hogy a honvédség termény- és anyagjárandósági szükségleteinek szállítására vonatkozó részletes föltételek, a m. k. honvéd-hatóságok- és csapatoknál betekinthető nyomatott szállítási feltételek füzetében foglaltatnak és hogy a bérletnyerő köteles a czikkeket a szükségleti helyekre elfuvarozva szállítani. H) A katonakenyér tiszta rozslisztből, 1400 grammos ékalakokban készítendő és a csapatoknak átadandó. A katonakenyérhez a sütő liszt egy métermázsájára, azaz 101 á 1400 grammos kenyérekre, a helyben szokásos minőségű sóból 1 kilogramm keverendő. A kenyérék 1600 grammal mérendő ki tésztában, és 1400 grammal sütendő meg. Az ár pedig adagonkint 840 grammra szabandó. I) A mozgósítás esetére való különös határozatok a bérletfeltételi füzet XXVII. czikkében foglaltatnak. 1. A császári és kir. közös hadsereg és a m. kir. hovédcsapatok fent kimutatott élelmi szükségleteinek közös biztosítása végett a táblázatban megjelölt napokon, kizárólagosan írásbeli ajánlatok útján, nyilvános tárgyalás fog tartatni. 2. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló és teljesen jóhitelünek bizonyult, vagy a tárgyaló bizottság előtt vállalatképeseknek -és megbízhatóknak ismert vállalkozók kivételével, üzleti képességét s erre vagyonának elégséges holtát, a kereskedelmi és iparkamara által, ha pedig a kereskedelmi lajstromba bejegyzett czégje nem volna, az illetékes i gazdasági egylet által kiállitptt bizonyítvánnyal igazolni tartozik. Bizonyítványok, meliyek a tárgyalás napjától számított két hónál korábbi kelettel birnak, tekintetbe nem vétetnek. — A bizonyítványokban igazolandó vállalatképesség iránya és terjedelme, a fentebbi táblázatban van megjelölve. 3. Az alábbi mintának teljesen megfelelőleg szerkesztett, 50 kros bélyeggel
ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az előirt bánatpénzekkel együtt az illető állomás szükségletének tárgyalására kitűzött napon legkésőbb délelőtti 10,, Sopronban 11 óráig kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniők, későbben érkező vagy távirati uton tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe. 4. Ha valamely ajánlatban a számokkal és betűkkel irt ár között eltérés mutatkoznék, akkor a betűkkel irott ár fog helyesnek tekintetni. 5. A részletesebb feltételek a cs. kir. közös hadseregbeli csapatok szükségletére nézve Pozsonyban és Sopronban 1896. évi augusztus hó 1-én, és a m. kir. honvédcsapatok szükségletére nézve Pozsonyban és Székesfejérvárt 1896. évi augusztus hó 1-én két-két összehangzó példányban elkészített, a szállítási feltételeket tartalmazó füzetben foglaltatnak, és a poisonyi, valamint a soproni cs. és kir. hadélelmezési raktáraknál és a honvédséget illetőleg a fent idézett állomásokon levő honvédhatóságoknál és csapatoknál naponta délelőtti 9 órától 12 óráig betekintheJ tők. Az ezen füzetben foglalt feltételek minden ajánlattevőre nézve az ajánlat benyújtása után kötelezők. Különben az előírt feltételi füzet a cs. és kir. élelmezési raktárnál (árkusonkint 4" krajczárért) .mindenki által megkapható. A m. kir. honfédség részére való szállításokról sz óló nyomtatott feltételi füzetek az összes honvédkerületi-, gyalog-ezred vagy zászlóalj-, valamint huszár-ezred-parancsnokságoknál, füzetenkint 7 krajczárért megvehetők. 6. A községek bánatpénz ' vagy óvadék letételétől feltétlenül fel vannak mentve s ezek, valamint a mezőgazdasági egyesületek és a termelők, a katonai élelmi szükségleteknek ezennel kihirdetett szállítására különösen figyelmeztetnek. 7. Összetes ajánlatok csak.akkor vétetnek tekintetbe, ha együttvéve az egyenkint tett ajánlatoknál előnyösebbek. — Nem egynemű czikkeknél az ajánlatban az ár minden egyes czikkre nézve külön kitüntetendő. 8. A beszállításoknak a fentebbi táblázatban felsorolt állomásokon kell történnie. 9; Az élelemszükségleteknek az állomáshoz tartozó helyiségekbe való elfuvarozására nézve a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok szükséglete iránt előkészített feltételi füzet XVII. pontja értelmében a honvédcsapatok "szükségletének a laktanyákba való elfuvarozására nézve pedig az utóbbiak számára előkészített feltételeti füzet IX. pontja szerint külön ajánlat teendő, mert különben feltételeztetik, hogy az elfuvaíozás a követelt szállítási árban már benfoglaltátik. 10. Ha az elfuvarozásra tö*bben egyenlő: árak mellett ajánlkoznának, .akkor ezek közül az, ki az illető czikkeknek szállítását elnyerte, előnyben részesül. 11. Az ajánlattevő, ki közös állomásokon való terményszükségletek szállítására csak olyképen is tett ajánatot, hogy N. állomás szükségleteinek szállítását elvállalja a nélkül, hogy ajánlatában határozottan kiemelte volna, hogy a közös hadsereg és , a m. kir. honvédség szükségleteire tesz ajánlatot, a m. kir. honvédséggel szemben ajánlatával mindaddig kötelezve marad, mig ettől jóváhagyó (elfogadó) vagy elutasító határozatot nem nyeit, tekintet nélkül arra, hogy a közös hadsereg az ajánlatot elfogadta-e vagy nem. 12. Az ajánlkozók a hadsereg, illetőleg a honvédigazgatás irányában ajánlatuk elfogadása iránti nyilatkozata tekintetében lemondanak az 1875.. évi XXXVII. törvényczikk 314. és 315. §§-aiban — valamely ajánlat 'elfogadása, iránti nyilatkozatra nézve — megállapított határidőnek betartásáról. 13. Ajánlatok kevesebb mint 14 napi határidővel nem fogadtatnak el. Kelt Pozsonyban, 1896. évi augusztus hó 24-én.
A közös biztositó-bizottságtóL
A j á n l a t i
m i n t a .
Én alulirt
az 1896. évi augusztus hó 24-én, 3187. sz. a. kelt hirdetmény alapján kötelezem magamat, hogy az N állomáson s iz ahhoz tartozó helységeken szükséges ;: a kenyérnek 840 grammos 14000 grammos ekékben adagját . . kr., szóval krajczárral, . . . . . . . a zabnak 4200 grammos adagját . . kr., szóval krajczárral 189. évi 1-től 189. évi hó végéig terjedő időtartamra szállítani, továbbá az átvonuló élelmezést is a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok részére, az előkészített feltételi füzet . . . . . . pontja értelmében kiszolgáltatom és ezen czikkek elfuvarozását a szükséglet helyére. — a fent részletezett árakba már beleértve — elvállalom (a szükséglet helyére való elfuvarozás nélkül), mely ajánlatomért a mellékelt, külön borítékba zárt (vagy: az ide csatolt elismervény szerint a pénztárnál letéteményezett semmi más kötelezettségért nem szavatoló) nevezetesen összesen . . . forint bánatpénzzel kezeskedem. Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha . a szállítást elnyerem, hogy legkésőbb 14 nappal az ez iránti hivatalos értesítés utáni bánatpénzemet a. 10 százaléknyi óvadék erejéig kiegészitendem, s ha ezt elmulasztanám, a hadsereg, illetőleg a honvédigazgatást feljogosítom arra, hogy ezen kiegészítést a kijáró szállítási keresetemből való levonás utján eszközöltesse. Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken kívül, a tárgyalásra előkészített 1899. évi . h ó . . . -ról keltezett feltételi füzetekben foglaltaknak is alávetem magamat. Az N. . . . nek N-ben kelt, ide mellékelt értesítése szerint a megbizhatóságomról és válialatképésségemről szóló bizonyítvány közvetlenül az nefe. fog átküldetni. • Kelt N. . . . . . . . . . ben, 189 hó . . . én. N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye;) Az ajánlat lepecsételendő és boritékára Írandó: „Ajánlat az 189 -án kihirdetett s 189 . . . . . . . -én tartandó tárgyaláshoz." A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő, a külön borítékon pedig ennek tartalma (készpénz vagy értékpapírok) számokkal és szóval kiírandó.
73. SZÁM. 5-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER HÓ 9. 1293
Hirdetmény. A . t á r g y illánál t í i r t a t l k telj- idíttaítaítamrá
'Kézvényelési határidő
A kővetkező katqnai élcléto-Szffksóglotekre n ftSnalpénz
állomás számára
.Hiányra 33ÜU |
-
s
A takarmányra néfcve kézvényelési határidő . 10, egész ,15 napra, méghoszszabbitható .azon esetben, ha ez a kincstárnak több kiadást nem okoz. Ilyen meghosszabbítás csak időnként a csapat és területi hadbiztosság kőzi egyrészt, másrészt a szállítóval egyetértőleg lenne elrendelve.
Minden fentebbi
Az átvonulásra való eléírni Czikkék 'szállítására a fentemiitett állomásokra az ajánlatok a, feltételi;jfipset. IV pontja értelmében teendők.
Észrevétel A 1387—A számú hirdetmény. megjegyzésének A), 0),- D), EJ, s I) pontjai valamennyi állomásra nézveímérvadók. Győrben, és Esztergomban kötelesek :a vállalkozók az elfoadott árért a szerződési, időn át egy esetleg összpontosítandó lovas adosztály vagy gyalogezred és pedig gyalog vagy lovas dandárban yagy pedig egy gyalog hadosztályban tartandó gyakorlatok számára szükségélt többletet is kiszolgáltatni. Azon állomásokon, melyen lovassági altisztképző iskolák állíttatnak fel, a bérlők kötelesek az ez által eredendő többszükségletet kenyérben és zabban — kívánatra ez szerződési árakon szállítani. „A .feltételi ,füzet VII. ezikkének kiegészítéséül, illetve meg-
f
változtatásául a zab- taritalékészlet Győrött (Szabadhegyen) 1800 q és Nezsideren 1800 q-ban állapíttatott meg, mely tartalékkészlet a szerződés első három hónapjában szintén összegyűjtve tartandó. < A szállítónak jogában áll őzen tartalékkészletet a szállítási idő utolsó negyedében a rendes ellátásra felhasználni. A katonai int.ézőség fentartja magának, hogy a feltételi füzet határozmányai szeriiit csak a normális havikészletet t. i. az egész mennyiség egyharmad részét veszi esetleg igénybe; az összes tartalékkészletet pedig csak rendkívüli szükséglet eseteiben fógja a feltételi füzet XXVII. czikke értelmében bekivánní."
A közelebbi feltételek naponta reggel 9 órától déli 12 óráig a pozsonyi, ezen tárgyalásra egybevágó tartalommal kiállított és Pozsonyban, Komáromban füzetben megtekinthetők. — Pozfsony, 1896, évi augusztus hó 24-én,
komért ésSopr
tproni cs. és kir. hadélclmezési raktárban az suti. év augusztus hó 1-én kelt két feltételi A cs. és kir. 5. hadtest hadhiztossága.
KÖZTELEK,
1304
1 8 9 6 . S Z E P T E M B E R HO 9 .
7 3 . SZÁM. C-IK ÉVFOLYAM.
Lapunk M a d é M i a t a l á t a i ^ Budapest,' llIM-iJ a
következő
gazdasági
szakmunkák
és r e g é n y e k
leszállított á r o n
kaphatók:
mezőflazdasáBrdl Magyar Gazdasági Czimtár A sertésésjavitása hizlalása mezörBnlorséflröl gazdák és hizlalók hasza a a g y rxegyed.ala.lc, 3 © í v terjedelem.'ben,. T a r t a l m a z z a az ö s s z e s
g-azd. e g y e s ü l e t e k , g a z d a k ö r ö k , földbirtokosok, u r a d a l m a k , hitbizományok, bérlők, gazdatisztek, erdészek
szóló 1894. Ért XII, tönénrcziií,
miniszteri rendelet, magyarázatokkal
nálatára.
pontos és legmegbízhatóbb czimeit.
a végrehajtására vonatkozó
Irta:
Miután a* össze? gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével benfoglaltatik, a g a z d a s á g i e g y e s ü l e t e k n e k és k e r e s k e d ő v i l á g n a k n a g y o n a j á n l h a t ó . A r a f ű z v e 7 frt, kötve 7 frt 5 0 k r .
el-
látva, e g y f ü z e t b e n .
& - * £ £ y P á l uradalmi főtiszt. • 1 Ára portómenteg küldéssel rrt kr. H
1
Ára bérmentes küldéssel 1 frt 10 kr.
Igen érdekes regfények leszállított áron:
A.
mesterséges kök NEM SZABAD SZERETNIE,
Lajos. Ara portómentesen megküldve 1 forint helyett 40 krajezár.
készítésének
EGY CSODAEMBER KALANDJAI.
Irta Conan Doyle, fordította Fáy J. Béla. Ara portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr.
8
AZÁraERDÉSZ ÜR FIA, T J S S f í f c t . A portómentesen MALOM TÖRTÉNETE, ÍZ ^: portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr. megküldve 1 frt. helyett 40 kr.
forgalomba h o z a t a l á n a k t i l a l m á r ó l szóló
DÜT T H
10
A mezőgazdaság ég mezőrendőrségi'ől szóló 18«4. évi Xll-dik törv.-ozikk alapján összeállított: I.
Káté községi mező- és hegyőrök Ára portómentes küldéssel 20 kr II.
Káté az nradalmi csiszol számára.
M/W 11 T 170 ÁDT\Áfl
Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- i IrtaMathers Helén D í l L L / i , mentesen megküldve 1 frt helyett A l l U l A I i Clí> V Í l l / V l I , Ara portómente40 krajezár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajezár. Ára portómentes küldéssel 20 k r . Összeállította: dr. BALKAY BÉLA. M a g y a r á z ó j e g y z e t e k k e l elrraMarrionénCawford', i^rtómentesen' 8 'meg^ Mindkettő csinos zsebkönyvalaku látta : D r . L ó n y a y F e r e n c z . keménytáblába van kötve és 20 fordította: Fáy J. Béla. Ara portómentesen küldve 1 frt helyett 40 krajezár. Ára S O k r . megküldve 1 frt helyett 40 kr. oldalas jegyzék-naplóval ellátva.
Törvény.
MI A SZERELEM?
BONDA MIKLÓS,
A Neustadtl-i uradalmi igazgatóság ( A r n a u mellett, Csehország) őszi v e t é s r e a j á n l : Montagne-Triumph-lmperial-, Bestehorn-féle óriás- ós hegyi óriás rozsot, t o v á b b á sárga hegyi búzát. A rozs 8 írt, b u z a 9 frt 100 k i l ó n k ó n t A r n a u állomástól zsák nélkül. 1644
tasMti
utánfermést 550 m. tengerszin feletti magasságból, ajánl vetéshez emétermázsánként zsák nélkül 9 írtjával helyben Klein Hermanic-Sedlec vasúti állomástól Gutsverwaltung Smilkau bei W o t Ü Z (Csehország.) 1652
Hirdet míny. (Nemzetközi körutazási forgalom Francziaországgal és Angliával.) A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint f. é. augusztus hó, 10-én a nemzetközi körutazási forgalomban Francziaországgal és Angliával a franczia-angol-belga-luxemburgi-német - svájczi-osztrák-magyar körutazási forgalmak számára f. é. május hó 1-étől érvényes személydijszabáshoz és függelékhez az I. pótlék lépett életbe, mely helyesbítéseket tartalmaz., Bpest, 1896. augusztus
Bérbeadó birtok. Abauj-Torna vármegyében kényelmes urilakkal jó karban levő megfelelő gazdasági épületekkel, vasúti állomás közvetlen közelében egy
1252 magyar holdból álló nemesi hirtok 1 8 9 ? . s z e p t e m b . 1-től 6 . esetleg- t ö b b
évre
haszonbérbe kiadandó. Ezen birtokból 585 hold szántóföld és rét 667 hold erdő-legelő. A szántóföld kiválóan jó minőségű sík terület, mély müvelésre alkalmas vastag feltalajjal, mély buza, sörárpa, kapásnövények és dús mésztartalma folytán lóherefélék termelésére felette alkalmas. Értekezhetni személyesen vagy levélben, bérbeadó 1658
Pongrácz Jenőnél, 1*. - S z t . - T <> i- n y a .
(u. posta
Orosháza).
Valódi
Dr. K R Ö C Z E R L Á S Z L Ó - f é l e szabadalmazott ruggyanta ojtószalagokat Dr Kröczer László úrtól személyesen jóváhagy ott minőségben és nagyságban szállít
SCHMEIDLER I. N. cs. és kir. ruggyanta és celluloidnemüek gyára B Főüzlet:
E
O S I
1228
, Fióküzlet:
VII/2., Stiftgasse 19. sz. | U e r , Gralen 10 sz, Sürgönyczim : G I J 1 H I S C I I Í 1 1 . 1 1 > Jj1 I I . Egy kilogramm ára f r t 10.10.
Eladó.
Gróf Csáky
Értekekezhetni a tulajdonos
(Szepesm.), é v e k óta
tádogtetök 1664
L o v a s s y Ferencz-czel vagy tiszttartójával mnm
U j - B á t o i % (u. p . Á r p á d . )
László
prakfalvi v a s g y á r a i
5 drb I2A éves 34 „ 22A „ 9 „ 32A „
• • •
födésével
f o g l a l k o z n a k , leírással, b i z o n y í t v á n y o k , á r a j á n l a t ós m i n t á v a l s z í v e s e n szolgálnak. Ezen tetők láthatók az állatkiállitási téren és a bányászati és kohászati csarnokban.
SZAM. 6 - I K ÉVFOLYAM.
Csali o l y W-v«-l kr<;
Betöltendő állás. ; Kerestetik egy gazdasági rnók, izr,,;.ki gazd: iskolát, végzett, a gazd. koiíjyvvitéíbén teljes ; jártassággal bir, és ezt bizonyítványokkal igazolni képes. Belépés aionnal. Ajánlattok bizo' nyilványmásol^tokkal,, melyek vissza nem Küldétnék „I r n o k" jelige alatt kiadóhivatalba.. külden2 .1619 dők. Bő tapasztalatú, erélyes főtehenósz, kíihasonló minőségben sok éven át már alkalmazva yolt, kerestetik. Czim: Hirschmann Vilmos tejgazdasága Aradon. 1646 Egy nagyobb béruradalomban az Írnoki állás azonal elfoglalható teljes, ellátássál, mosás és világításon kívül az első próbaévben 200 frt, a másodikban 250 írt készpénzfizetéssel. Pályázni akarók leveleiket és' bizonyítvány másolataikat küldjék „Béruradalom" jel alatt mielőbb e lap kiadóhivatalába, mely azt rendeltetési helyére jutatja. 1675
480 frt évi fizetés, lakás és failletménynyel f. évi október hó 1-étől alkalmazást nyerhet. Előnyben részesül, aki hasonminőségben már alkalmazva volt és a tejgazdaságban gyakorlattal bir. A szakképzetséget és eddigi szolgálatot igazoló bizonyítványmásolatokkal ellátott kérvények, vissza nem származtatnak f. é. szeptember hó 15-ig a Hédervári uradalom igazgatóságához küldendők. Izraelita fiatal ember kulcsárnak azonnali belépésre kerestetik, évi fizetés 120 frt és teljes ellátás Kohn Bernátnál SelySegédtiszt, ld a gazdaság minden ágában jártas, s. jó bizonyítványokkal rendelkezik, azonnal felvétetik. Pályázók ajánlataikat bizonyítvány másolattal — melyek vissza nem küldetnek — Bischitz Lajos úrhoz Tolna-Hidegkutra küldjék. 1680 Óvadékképes pénztárnok kerestetik egy budapésti gazdasági vállalathoz. Ajánlatok V. Sz. alatt a kiadóhivatalba küldendők. 1,677 Nagyméltóságú gróf Eltz Károly vukovári uradalmában egy gyakornoki állás azonnal betöltendő. Megkívántatik egy gazdasági akadémia vagy felsőbb gazdasági tanintézet végzett, a német nyelv szóban és írásban való tudása, a magyar és horvát nyelv legalább szóban való tudása. Javadalmazása teljes ellátás (mosás nélkül), lakás és fűtés és havonkint 10 forint. Bizonyitványmásolatokkal felszerelt kérvények a vukovári uradalom1 felügyelőségéhez intér. 1683 zendők. '
RÓZTÉLEK, i a 9 « . szkptk.MBKR HO_y
1305
KIS HIRDETÉSEK,
J .HirJetró
T á l a s z o l u n k , melyekkel válaszra g z ü k s é ^ e H levélbélj eget vagy levelezőlapot küldenek.
' ! Keresek egy 35—15 éves • Debreczéiíi ; . gazdasági erélyes keresztény férfit, tanintézetet, végzett, 20 gazd. segédtisztnek, nőtlent éves, róm. kath. vallású vagy özvegyet, de gyermek- fiatalember, nagyobb uratelent, ki a magyar, nyelvet dalomban Írnoki -állast bírja és jó gyakorlott irás^, keres. Megkeresések van, erélyes, mindenek- Debreczeni gazdász czim felett józan életű és szerény- alatt, a ' kiadóhivatalba, magaviseletű. Elméleti szak- kéretnek. 1645 képzettség nem okvetlen . Földmives iskolát .'-végszükséges, . de gyakorlati, ismeret megkívántatik,,-Évi zett, 2 évig égy grófi; ura*, dalomban alkalmazott fizetés 300 frt és teljes bííátás. Hivatalát f. év októ- egyén, honnét a legjobb bizober 1-élí el kell, foglalnia. nyítványt nyerte, f. e.. szepBővebtí felvilágosítást ád e temberben, szabadul a katonaságtól, október hóra lapok kiadóhivatala. megfelelő állást keres gazdaságban. Czim a kiadóhivatalban. 1687
Állást keresők. Azonnali alkalmazást keres egy földmives iskolát jelesen, végzett, 2 évi gyakorlattal bíró erélyes fatal ember, ki mint ispán működik egy alföldi bérleten. Állását oly nagyobb gazdaságban óhajtaná elfoglalni, hol 1—2 év leteltével meg is nősülhetne. Czime a kiadóhivatalban. 1651 Irodai és a hirlapkiadóhivatali teendők minden ágában teljesen jártas, mérsékelt igényű fiatal ember állást keres. Czime a kiadóhivatalban. Magyaróvári gazdasági akadémiát végzett, 31 éves, nős, gyermektelen, izraelita vallású gazdatiszt, állást keres. 10 évi gyakorlattal bir, otthonos a czukorrépatermelés és tejgazdaságban is. Czim a kiadóhivatalban. 1654 Gazda- vagy erdőtiszti állásra ajánlkozik gazd. tanintézetet, gőzgépkezelői tanfolyamot végzett, 9 évi gyakorlattal bíró, keresztény, nős jelenleg uradalmi ispán. Czim a kiadóhivatalban. 1648
Vinczellér iskolát', végzett egyén, 11 évig grófi uradalomban, gazdaság és szőlőkezelésnél volt alkalmaza, állást keres. Czime a kiadóhivatalban. 1688 Egy fiatal gazdász, ki földmives iskolát végzett, 2 évi praxissal bir . és a gazdaság minden ágában teljesen jártas, ugyszinte szőlőmivelés és kertészetben is, megbízható, nőtlen, 22 éves, beszél magyarul, németül, roniánul s kissé tótul, óhajt október elejére állást elnyerni, esetleg kisebb birtokot önállóan is kezelne. Czim a kiadóhivatalba. 1686! Gazdatiszti állást keres, egy felsb. gazd. intézetet végzett, 44 éves, róm. kath. nős, két gyermekkel bíró egyén, ki egy nagyobb uradalomban már 24 év. óta Szolgál, jelenleg mint kasznár egy 4000 holdas birtokotkezel, bérbeadás miatt azonban állását változtatni kénytelen. Állásába október l-jétől, újévig bármely nap beállhat. Szives ajánlatok „F" alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. 1696
Okleveles gazdatiszt, 26 éves,, ki több évi. önálló gyakorlattal és igen jó bizonyítványokkal bir, azonnali belépésre állomást keres. Czime a kiadóhivatalban. 1656-
Gazdatiszt, ki az intensiv gazdálkodásban, czukorrépa termesztés és tehenészetben stb. tökéletes, jártassággal bir, január l-re egy nagyobb nógrádmegyei bérgazdaságba fel39 éves, róm. kath. val- fogadtatik. Bizonyityánylású, nőtlen, okleveles kellő másolatokkal ellátott ajári-, intelligenczia- s kiváló • latok L. M. jelige alatt é referencziákkal és nyelv- lap kiadóhivatalába kül1612 ismeretekkel : bíró szak- dendők. képzett gazdatiszt, ki ugy a külső mezőgazdálAllatok. kodás, mint az egyszerű s kettőskönyvelések, a gazdaEladó Gosztonyi Tibornál sági számadásoknak felülvizsgálása, állattenyésztés, Ordeal (Buecaneer-Firefly) növénytermelés, valamint 18 éves angoi telivér (volt a régi ugy az amerikai állami) hágómén. Világos szölő-kultura, száraz és zöld sárga, 172 cm. Ára 200 frt. ojtás, szőlőültetés és pineze- Felvilágosítást nyújt Sári kezelésben teljesen jártas, Mihály ispán, Vácz-Hartyán. a magyar, német és szláv 1507 nyelveket birja, szerény feltételek mellett mint. A világhírű „Caesar" és titkár, pénztárnok, szám„Minea" fajebtenyészetbol vizsgáló, mezőgazdatiszt importált „ d a g - g ' - o k vagyszőlökezelötiszt mielőbb ivadékaiból sikerült kölyökalkalmaztatni kiván. Szivés párok és egyes példányok megkeresések „R" jelige jutányosán kaphatók. Czim alatt e lap kiadóhivatalához a kiadóhivatalban. 1647 kéretnek. 1672: Egy szakképzett megbízható gépész, ki csépiésót elvégezte, ez. idényre még alkalmazást keres. Czime a kiadóhivatalban. 1676
Eladó 18 db. szépen kinőtt alföldi,. két és három éves magyar tinó. Felvilágosítást nyújt alulírott tulajdonos Németh Béla Borbálya-major, p. Felcsuth.
Vegyesek. Egy
intelligens f ő v á r o s i
családhoz
festetik
,
teljés ellátásra — 20 frt havi fizetésért — egy .13— 15 ^vesfiu,ki' lehetőleg reáliskolá,t látogatná és 1 á-család gyermekével r.együtt. tanulhatna. Megr keresések e lap kiadóhivatalához K. K. jelige alatt, küldendők,; mire bővebb felvilágosítás nyujtatik. 1637, Tejet nagyobb mennyiségben Pécsi vagy déli vasút állomásaihoz szállítva keres Fischer József Bpest, L, Krisztina-u. 22; 1643 Az adonyi uradalom tejgazdaságainak tejtermelése 1897. évijanuár 1-tőlkezdve eladó. A venni szándékozók felhivatnak, hogy várlatos ajánlataikat „Tejgazdasági felügyelőség" czim alatt szeptember 10-ig DunaAdonyba, (Fejérm.) posterestante küldjék be. 1641
A magyar gazdatisztek és erdötisztek országos egyesülete ajánlja a t. cz. földbirtokos és bérlő uraknak állásközvetítő osztályánál bejelentett tagjait elhelyezésre. Az ez ügyben való fölvilágositások és közvetítések dijmenMezögazd. és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézete. Eszközöl biztosításokat: nyugdíjra, rokkantsági díjra és özvegyi dijra, mezőgazdasági, erdészeti és ezekkel rokon foglalkozású egyének számára a legolcsóbb díjtételekkel, mert nem nyerészkedésre alakult vállalat. Kívánatra alapszabály díjtáblázattal és bővebb felvilágosítással szolgál az iroda : Budapesten, IX. kerület, Lónyayutcza 7. sz. alatt.
Teljes ellátásra intelligens család iskolák közelében, szerény feltételek mellett elfogad 2 gyermeket. Czim a kiadóhivatalban. 1600 Öszi borsónak mtrmázsája kapható Pap-tamási vasúti állomáshoz szállítva zsák nélkül 6 frt 50 krért. Czim Neufeld Lipót Pa. Benke, u; p. Bihar-Félegyháza.
Kerestetik ' egy teljésen jó karban lévő használható kettős hengerszék egy pataki mümalom részére. Aján-i lat íKöztelek"„kiadóhivata Iánál levő csimra. 1 1692 Haszonbérlet, Fejérmegyében 1900 hold (ebből szántó,1300)1 Vasúti, nagy állomáshoz tíz kílóihéter, kövezett uton. Bővebb értesítést ; ád, Dr. Bánszky János :Budapest, Bálváiry-utcza 7.
Földbirtok. Fejérmegyében Duna mellett, vasúthoz közel, 1200 hold á 1200 öl haszonbérbe adó, holdanként 9 forintért, államadót tulajdonos fizeti, esetleg, .eladó holdanként 200 forintért. 2/á rész szántóföld, többi rét, nádas, legelő. Átvehető bármikor. Czim a kiadóban. 1689 Óriási eper-palánta olcsón kapható, szeptember hónapba ültethető, a mely jövő tavaszszal már bőven terem, 1000 erős palánta bepakolva 16 frt, 100 palánta 2 frt. Záthureczky Márton földbirtokosnál, Zsigmondháza, u. p. Tűrje, Zalamegye. 1682 Faipar. Teljes, jó famunkátó gépek, legjobb karban, jutányosán eladók.— 1 drb. vízszintes tönkfürész, 3 drb. vízszintes gátér fürész, 1 drb. léczkörfürész, 1 drb. smirgel gép, valamennyi C. P. Fleck és fia berlini czég rendszere Szerint. Czim a kiadóhivatalban. • 1685
a
f ő v á r o s
közelében, mely a váczi va*nll allömáshóz égy-, a mácsaihoz félóra távolságra fekszik. Kiterjedése 700 magyar hold. Bővebbi felvilágosítást a kiadóhivatal nyújt. 1668
Eladó malaczok! 3 0 0 drlb fecske szőrű 9 hónapos malacz - kitűnő faj — eladó. Czim a kiadóhivatalban. Tejtermelőik, 150 litertől mindén tejmenynyiség szerződési vételre kerestetnek, kérném ..ajánlatokat mielőbb hozzám küldeni Spitzer Jakab Rom-
Törleszt kölcsön i földbirtokokra.
....... lemmondhat fel.Cn> kóly kamattal tőke ii " ' tetik. Lebonyoli"
Őszi borsó eladó, 70 mm. 6 frt 50 kr.jával zsák nélkül, CsabaCsüd vasútállomásra szállítva. Megrendelések intézendők Mgs. báró Königswarter Hermann ur CsabaCsiidi uradalma főtisztségéhez, posta- és távírda állomás Csaba-Csüd. 1684
1
Kosárfonással foglalkozó gazdaságok felkéretnek fczimüket és ajánlataikat, a „Magyar-Gazdák-Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetének — Budapest, Köztelek — beküldeni. 1667
Nagy-korona-utcza 18. sz., vízmentes ponyvák kölcsönben, valamint uj és egyszer használatban volt vízmentes ponyvák jutányosán kaphatók. Repczeponyvák darabonként 3 forinttól feljebb. 1116
Bérlet. Zalamegyébén Balaton vidékén vasút és város mellett egy örök idők óta házilag kezelt gyönyörű szép urasági birtok, mely áll 624 hold szántóföldből, 182 hold rétből, 1200 kold Magy. kir. államvasutak. erdei legelőből és 25 hold 99901. A. IV. belsőségből, kitűnő karban Hirdetmény. levő s elegendő gazdasági A m. kir. államvasutak épületekkel, ván 200 drb igazgatóságának értesítése szarvasmarhára istálló, szerint kereskedelemügyi m. kir Minister ur Ő Nagy- 1000 drb juhra akol-lakásméltósága rendeletéből a sal, két vízimalommal, kőkecskemét-fülöpszállási h. és kavicsbányával, vásár é. vasúton fekvő „Rávágy" joggal, mészégetéssel együtt m. kir. allamvasuti állomás az adón felül 7000 frt évi neve „Kecskemét Alsó pá- haszonbérért 15 évre kiadó, lyaudvarira változtatta- esetleg eladó kedvező fizetési feltételek mellett. A tott. birtokon levő olcsó törleszBpest, 1896. augusztus téses bank-kölcsön maradhó 19-én. hat. Felvilágosítással szolAz igazgatóság. gál Takács Zsigmond ügyvéd Sümeg (Zálamegyé). ,1657
©kkőnyTi kWonat, kataaxlT. KOMTertáíil bílrtg. éa illetékmentM. Ciím : [Ingatlan- és JelzálogForgalmi - Intézet. ludapwt, Vtoil-Mlrat 30. n. jegnagrjebb Ingatlan Jel. xálof-Forgalmi-Intézeten^
FISCHER J.
Magy. kir. államvasutak. 115692. C. IV. szám. Hirdetmény. (Uj zónarendszerii szeméJy és podgyászdijszabás életbeléptetése a zolyombrezótiszolczi h. é. vasúton.) A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a zolyombrezótiszolczi vonalrész meg, nyitása napjával uj zónarehdszerü .személy és podgyászdijszabás ;lép életbe, melylyel a mult év decz. hó 15-étől érvényes hasonló díjszabás érvényen kívül helyeztetik. Ezen díjszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Bpest, Csengeri-utcza 33. sz.) 10 krért kapható. Bpest, 1896. augusztus
1306
KÖZTELEK, 1896. SZEPTEMBER Hö 9.
73. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
Béxsmtás gyekével
Magyar kenderből készfiit, 5
A legújabb eredeti F a w l c r - f é l e C o m p o n n d grőzeliékUcl talajmivelésre vállalkozik 527
gazdasági kötélnemfteket, |
W O L F F E R N Ő gözszántási vállalkozó,
leg-.jobl> minőségű
BLEIER é s WEISZ,
kötélgy&ri czég Budapest. Raktár és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-Barkóczy féle, házban [ Gyártelep : Hajtsár-ut 7307. sz. Ajánlásra méltó tárgyak: torma-eszközök, Cocos futószőnyesrek, lábtörlők, ruhaszárító kö- r telek, *
ISszd-spcst, É t e l e n Föld, F o n l o r - t c l c p .
11 í r d é t r a é n y .
lóhálók,
ivek közvetle , való rendezésig, legkésőbb .azonban 1896. év végéig. Breka állomás a kelet-német-irtóigyaíí-vasuti kötelek 3. és 6- sz. kivételes díjszabásaiba az idevágó díjszabási határozmánvok fenn" " "" Sehles- és Anhalt-Dresd. Bhf. állomásokkal'való for-
Kézitáskák stb. továbbá erazdasáffí czikkek u. m.: Istráng:, [ kötőfék, r 11
zsákok, vizbatSan ponyvák, j Itató és tiizí vedrek, kender- [ tömlők, hevederek, kender, f kócz stb. a legjutányosabb eredeti j gyári árakon.
6 -
3 Brckárói
a
|
S
1,
ViüéMiOTileMptosan eszMzölíáefc
számú kivételes díjszabás •• d-ijt-étel pfenigben
Berlin
| .Görl: > Schles: ) Anh. T)r.
710 '
Hirdetmény.
. 67,3 .
1 A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is. iem dijaztatik.)
Ló árverés. A Nagy-Kanizsai uradalom bérlete letelte miatt az uradalom összes lóállománya és pedig 1 0 0 darab IV2, 2V2, 3 l 2 éves csikó é s külömboző korú ménes é s használati ló
s z e p t e m b e r h ó 15-én délelőtt 9 órakor nyilvános árverésen el f o g adatni. Az árverés Nagy-Kanizsán az uradalmi majorban fog tartatni. ;
1649
Karczag Béla és István.
V a n . szerencsém a m. t. gazdaközönségnek a követkéző'készítményeimet a j á n l a n i : cso
KM$i eggeíeme£ di^znópor
"
Raílfimnml l ° v a k n a k szarvasmarháknak, a koru ü l UlllJJUl j neuburgi port minden tekintetbe pótolja 1 kgr. ára 80 kr. E n í i n r i a f i r . r c dörzsölő szer lovaknak, szarvasmarháknuuurdiur,
n a k j
i
k g r
.
á r a
i
f r t 5
o kr.
^s7Órfnnn<ínni1 szárnyasók elhullása elleni hathatós plúl liyöppur, óvszer, 1 kgr. ára 1 frt 20 kr. gjHS" Nagyobb megrendelésnél bérmentve küldetik,
Magy. kir. államvasutak.
A kézbesithetlen és fölös szállítmányok az üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános árverezés utján d. e- 9 órakor az alább felsorolt állomások teheráru raktáraiban a következő napokon kerülnek eladásra, mihez a t. cz. közönség ezennel meghiWtik. Újvidék , állomáson 1896. szeptember l r 21-én Szeged 21-én Budapest ny-ugoti p. u. . Miskolcz gömöri „ 3 Budapest dunapart Arad Debreczen Zágíáb 1 , Brassó Budapest; 1896. augusztus hó 2 (Utánnyomás nem dijaztatik:) ' ' Komárom vármegye alispánjától.
Pályázati hírdetmeny.
Komárom vármegye törvényhatósági bizottsági közgyüléséíiek 1896. évi május hó. 30-án 72.. kgy. szám alatt hozott és a ffildmivelési m. kir. Minister ur ö nagyméltóságána,k f. évi augusztus hó 24-én 45355/IV. I. szám alatt kelt intézvényével jóvabagyott határozatával Komárom vármegye területére egyelőre" Komárom székhelylyel rendszeresített második
betöltése ezéljából a fenthivatkozott közgyűlési határozat értelmében ezennel pályázatot hirdetek. .-'. A szóban forgó nyugdijigénynyel egybekötött állás előleges havi részletekben kiszolgáltatandó évi egyezerkettőszáz (1200) frt fizetéssel, mélyben a fuvarilletmény is benfoglaltatik és esetleg a gazdasági egyesületi titkári teendők ellátása 'ezárién évi négyszáz (400) frt tiszteletdíjjal leend javadalmazva. Megjegyzem, hogy miután a szóban forgó állás szervezése csak'ugy vált lehetségessé, hogy a földmivelésügyi, tárczaterhére 1897. évi január 1-től kezdve évenkint ötszáz-(50Ö) frt, segély helyeztetett kilátásba, melynek utalványozása iránt a törvényhatóságnak a fentidézett ministeri rendelet 1 pontja értelmében a tövényhatóságnak évenkint felterjesztést kell intéznie, a második dgazdasági vándortanitói állás csak addig áll fenn, mig ezen 500 frtnyi évi állami segély folyósittatik. Az alkalmazandó, vándortanítónak ezen állásban való megerősítését a földmivelésügyi m. kir. Minister. ur ő. nagyméltósága magának- tartotta fenn. A vármegye területén, alkalmazandó két gazdasági vándortanító hatásköre és munkabeosztása a. vármegyei' mezőgazdasági bizottság véleménye alapján részletesen meg fog .állápjttani., Felhivoni ebből folyólag á. pályázni kívánókat,, hogy életkorukat, egészségi- testalkatukat, elmeleti: és. . gyakorlati képesítettségüket, eddigi alkalmaztatásukat,, valamint általiban az 1,§.8S,.. évi I. t.-ez. .1. §-ában körülirt fél-, tételeket igazoló hiteles .oltmlányokkal felszerelt .pályázati kérvényeket-hozzám.
1642
folyó 1 S 9 6 . évi o k t ó b e r l-ig;
NA | RGULIT SÁNDOR, mm**
mert később érkező kérvények figyelembe vétetni annál inkább,nyújtsák nem fognak. ; • Komárom, 1896. szeptember -3-án,
r
GHYC2Y DENES,
KŐRÖSÖN, (Krizevac), Horvátország. ,,PÁTR1A" irodalmi és nyom
i alispán. , Budapest, Dllöi-ut 25. (Köztelek).
