E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! április XV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 6 Olvasói kérdések

E-Munkajog Szakmai folyóirat

2014. április

X V. é v f o l y a m 4 . s z á m

Tartalom

In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!

A hónap témája A peres eljárás költségei – avagy mibe fog ez kerülni?

Szerző: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta A kézirat lezárása: 2014. március 27.

1 A hónap témája •

A peres eljárás költségei – avagy mibe fog ez kerülni?

6 Olvasói kérdések •

Kétműszakos dolgozó bérpótléka, pihenőnapja

•

Végrehajtás munkabérre

•

Munkaidő-nyilvántartás 

•

Prémiumévek

•

Táppénzre nem jogosult várandós munkavállaló

A munkáltató vagy a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos igényeinek érvényesítése iránt indított peres eljárás költségét képezi mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatosan, akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merül fel.

Tisztelt Előfizetőnk!

A peres eljárás költségeihez tartoznak: • az illeték, • szakértői költségek, • a tanú díja, • az ügyvédi költségek stb.

Felhasználónév: munkajog2 Jelszó: mt1404 Munkajoggal kapcsolatos kérdését az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

A perköltséget fő szabályként a pervesztes fél tartozik viselni. Ettől eltérően: −− ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, akkor költségének megtérítésére a bíróság a felperest kötelezi, Munkajog című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Megújult honlapunkon (www.forum-szaklapok.hu) letöltheti online segédleteinket az alábbi hozzáféréssel:

E-Munkajog, XV. évfolyam negyedik szám, 2014. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Petren Ágnes Hu ISSN 1588-3663 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

1 E - M u n k a j o g | 2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m

−− részleges pernyertesség esetén a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának figyelembevételével dönt, −− ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya között nincs számottevő különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga visel a költségét, −− kártérítési perben vagy egyéb olyan követelés iránti perben, amelynél az összegszerűség bírói mérlegeléstől függ (pl. sérelemdíj), a bíróság az ellenfelet akkor is kötelezheti az általa megítélt összegnek megfelelő perköltség viselésére, ha a követelt ös�szegnél kevesebbet ítélt meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak.

• illetékmentesség; • mentesség az eljárás során felmerülő költségek előlegezése (tanú-, és szakértői díj, tolmácsi díja, pártfogó ügyvéd díja stb.) alól, perköltség-biztosíték letétele alóli mentesség; • pártfogó ügyvédi képviseletének engedélyezési lehetősége. Az ellenérdekelt fél jelen esetben nem mentesül a munkáltató javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során lerótt illetékek és költségek megtérítése alól. A munkavállaló személyes költségmentessége

A költségmentesség alkalmazásáról szól a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (továbbiakban. Kmr.) 2. §-a értelmében a feleket – jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül – a munkaügyi perekben a feleket tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Tárgyi költségfeljegyzési jog A tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 85/A. §-a értelmében: • az állam előlegezi az eljárás során felmerülő költségeket (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.), • a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi perekben a felek mentesülnek ugyan az eljárás megindításakor a költségek előzetes lerovása alól, de a per befejezésekor a bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek megfizetésére. A perköltség részét képezi az ellenérdekű fél ügyvédi költségein kívül a peres eljárás illetéke és az esetleges szakértői díj is. Költségmentesség A költségmentesség alapján a munkavállalót az alábbi kedvezmények illetik meg:

A munkavállaló a költségek megfizetése alól akkor mentesül, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján a bíróság személyes költségmentességet engedélyez a részére. Személyes költségmentességben a következő személy részesül: • akinek jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28 500 Ft), vagyona pedig a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon kívül nincs, • jövedelmi és vagyoni vizsgálat nélkül az, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aki aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.)1 1

„ Szoctv. 4. § (1) E törvény alkalmazásában d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek), dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;”

2 2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g

szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban. E feltételek fennállása nélkül csak kivételes esetben engedélyez a bíróság személyes költségmentességet a munkavállaló félnek: ha egyéb körülményekre tekintettel létfenntartása veszélyeztetett. Munkavállalói költségkedvezmény A Pp. 358/B. § -a értelmében a munkaügyi perben félként résztvevő munkavállalót munkavállalói költségkedvezmény illeti meg, ha a per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII. 22.) IRM rendeletben meghatározott mértéket. A munkavállaló költségkedvezmény azt jelenti, hogy a munkavállalót – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a keresetlevél előterjesztésétől a per egész időtartamára a végrehajtási eljárásra is kiterjedően költségmentesség illeti meg. A 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet értelmében a munkavállaló a munkavállalói költségkedvezményre akkor jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó távoléti díja: • a keresetlevél benyújtásakor, • ha a munkaviszony korábban megszűnt, annak megszűnésekor, vagy • ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének időpontjában nem haladja meg a KSH által közzétett, a fenti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét. A Hivatalos Értesítő 2012/11. számában megjelent KSH közlemény alapján 2011. évben a bruttó átlagkereset 213 000 Ft/fő/hó volt. A Hivatalos Értesítő 2013/14. számában megjelent KSH közlemény alapján 2012. évben a bruttó átlagkereset 223 000 Ft/fő/hó volt.

A jogosultság megállapításához szükséges adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, és csatolni kell az azt alátámasztó igazolásokat is. A munkavállaló költségkedvezményre való jogosultságot a bíróság hivatalból vizsgálja a csatolt iratok alapján. Illeték A peres eljárás illetékéről az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) rendelkezik. Illetékfeljegyzési jog Az, akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ebben az esetben a peres eljárás végén az fizeti az illetéket, akit erre a bíróság kötelez. Az illetékfeljegyzési jog nem mentesít azonban a peres eljárás egyéb költségeinek előlegezése és megfizetése alól, így pl. a szakértői költség előlegezése alól sem. Jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg a feleket az alábbi igények érvényesítésével kapcsolatos munkaügyi perekben: • a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint • a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítésével, továbbá • a végkielégítés iránti perekben az Mt. alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hús�szorosát meghaladja (2014-ben ez 1 015 000 × 20 = 2 030 000), • a munkaviszonyból eredő munkabér és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolás eljárásokban. • Ebben az esetben az illeték viseléséről a bíróság az eljárást megszünteti, vagy a felszámolást elrendelő végzésében dönt. A fenti perekben a feleket tárgyi költségfeljegyzési jog nem illeti meg (lásd: fentebb).

3 E-Munkajog |

2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m

A pertárgy értéke Az illeték alapja – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés, követelésrész. Munkaügyi perben a pertárgy értéke [Pp. 24. § (2) bek. b) pont]: −− ha maga a munkaviszony a vitás, pl. ha a munkáltatói felmondás jogszerűségének megállapítása a per tárgya, akkor az illeték alapja az egyévi távolléti díj, −− ha a per bérkülönbözettel kapcsolatos, pl. közalkalmazott téves besorolása miatt, akkor az illeték alapja egy évi bérkülönbözet, −− egyéb esetben a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke. Az elsőfokú eljárás illetéke a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt: −− a követelt összeg 6%-a, de legalább 15 000 Ft és legfeljebb 1 500 000 Ft, −− ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, akkor 21 000 Ft. Az elsőfokú eljárás illetéke törvényszék előtti fellebbezés esetén: −− 8%, de legalább 15 000 Ft, legfeljebb 2 500 000 Ft, −− ha az eljárás értéke nem állapítható meg, akkor 24 000 Ft. Az elsőfokú eljárás illetéke a Kúria előtt ítélet elleni felülvizsgálat esetén: −− 10%, de legalább 50 000 Ft, legfeljebb 3 500 000 Ft, −− ha az eljárás értéke nem állapítható meg, akkor 70 000 Ft. Egyezség esetén a perköltség viseléséről a felek döntenek, ha ezt elmulasztják, vagy ha a bíróság határozata szerint mindegyik fél maga viseli a költéségét, akkor a feleket az állam által előlegezett költség és a meg nem fizetett illeték egyenlő arányban terheli. Amennyiben az egyezségkötésre az első tárgyaláson kerül sor, úgy

a meg nem fizetett illetéknek csak 10%-át, ha az első tárgyalást követően, akkor 50%-át tartoznak a felek megfizetni. Peren kívüli egyezségkötésre a már megindult per során is van lehetőség, akár magában a perben, akár oly módon, hogy a felek a per szünetélését kérik, és a szünetelés időtartama alatt peren kívül megegyeznek. A felek közös kérelmére a bíróság az eljárás szünetelését rendeli el, ha akár az első tárgyalást megelőzően, akár az elsőfokú eljárás során bármikor erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik. A szünetelés alatt bármelyik fél kérheti az eljárás további folytatását, hat hónap után azonban az eljárás megszűnik. Ha a per szünetelés folytán szűnik meg, s erre az első tárgyaláson elrendelt szünetelés folytán kerül sor, akkor a meg nem fizetett illeték 10%-ának, ha az első tárgyalást követően, akkor 30%-ának megfizetésére kötelezi a bíróság a peres eljárást kezdeményező felet. Munkaügyi perben a felperes – az alperes hozzájárulása nélkül – keresetétől bármikor elállhat. Az eljárás megszüntetését a felek közösen szintén bármikor kérhetik. Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a akkor, ha az első tárgyaláson, és 30%-a akkor, ha a későbbi tárgyaláson kerül sor az elállásra vagy a per megszüntetésére. Az illeték a peres eljárás 10%-a abban az esetben is, ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti. Személyes illetékmentesség A személyes illetékmentesség azt jelenti, hogy az abban részesülő munkáltatót még pervesztesége alapján sem lehet kötelezni az állam által előlegezett illeték megfizetésére. Személyes illetékmentesség illeti meg az Itv. 5. §-a értelmében többek között az alábbi szervezeteket: • a helyi önkormányzatok és azok társulásai, • a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

4 2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g

• • • • •

az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, az alapítvány (a közalapítvány is), a vízgazdálkodási társulat, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet, • a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács. A fenti szervezeteket csak abban az esetben illeti meg az illetékmentesség, ha az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetén – eredménye után a központi költségvetésbe befizetése nem keletkezett, s erről a bírósági eljárás megindításakor írásban nyilatkozatot tesznek.

Ha az eljárás megindítására az azt megelőző adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, akkor a szervezetnek arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amen�nyiben utóbb kiderül, hogy a szervezetet mégis adófizetési, befizetési kötelezettség terheli, úgy az eljárás megindítását megelőző adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt jelezze, és az illetéket adóbírság terhe nélkül megfizesse. Segítségül szolgálhat az alább iratminta:

IRATMINTA

N Y I LAT K O Z AT ILLETÉKMENTESSÉG IGAZOLÁSÁRA Alulírott, ……………………………………………igazgató kijelentem, hogy a Név: Székhely: munkáltatónak a ………….. évi tevékenységéből származó −− jövedelme után társasági adófizetés kötelezettsége várhatóan nem keletkezik/nem keletkezett −− eredménye után, a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége várhatóan nem keletkezik /nem keletkezett.* Ezen nyilatkozatomat ……………………………………… Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő munkaügyi perben az 1990. évi XCIII. tv. 5. §-ának (2)–(4) bekezdése értelmében illetékmentességünk igazolására teszem. Dátum:………………………. ………………………….. munkáltató képviselője * A megfelelő rész aláhúzandó!

5 E-Munkajog |

2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m

Olvasói kérdések 1. Kétműszakos dolgozó bérpótléka, pihenőnapja Kérdésem a következő: a kétműszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak, ha szombaton vagy vasárnap munkát végez, milyen pótlékok járnak, illetve a pihenőnapot hogyan kell kiadni? Ha jól értem kérdését a munkáltató több műszakos, de nem megszakítás nélküli tevékenységet folytatónak minősül. Több műszakosnak akkor minősül a munkáltató tevékenysége, ha tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. Öt napos heti munkaidővel számolva ez napi 16 órás tevékenységet jelent, pl. naponta 06.00 órától 22.00 óráig. Megszakítás nélküli a munkáltató tevékenysége [Mt. 90. § a) pont], „ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és -

társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható”. A fenti feltételeknek együttesen kel fennállniuk. Vasárnapi munkavégzés Az Mt. 101. § c) és d) pontja értelmében, mind a több műszakos, mind a megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónál vasárnapra elrendelhető rendes munkaidőben munkavégzés. A két tevékenység között azonban a vasárnapi munkavégzés díjazására vonatkozóan különbség van. A megszakítás nélkül tevékenységet folytató munkavállalónál – még akkor is, ha egyben több műszakos tevékenységet folytatónak is minősülvasárnapi munkavégzés után a munkavállalót külön díjazás nem illet meg. Ezzel szemben, ha munkáltató kizárólag több műszakos tevékenysége alapján rendelhet el vasárnapra munkavégzést, akkor a vasárnapi munkavégzése után a munkavállalót 50%-os bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (1) bekezdés].

Vasárnapi pótlékra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is. A két intézmény abban is különbözik egymástól, hogy a megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltató rendes munkaidőben nemcsak vasárnapra, hanem munkaszüneti napra is elrendelhet munkavégzést, de ez után a munkavállaló részére már 100%-os pótlékot kell fizetnie [Mt. 140. § (2) bek.]. Fontos megjegyezni, hogy ha a munkavállaló vasárnap rendkívüli munkaidőben – pl. a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy a munkaidőkereten felül – végez munkát, akkor a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó bérpótlékon vagy szabadidőn felül, a vasárnapi pótlék is megilleti [Mt. 140. § (1) bek. ba) pont és 143.§]. Műszakpótlék Műszakpótlékra akkor jogosult a munkavállaló, ha a beosztás szerinti munkaideje rendszeresen változik. Rendszeresen kell tekinteni: -

ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint - a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A műszakpótlék mértéke nem változott 18.00 és 6.00 óra között 30% (Mt. 141. §). Éjszakai bérpótlék A műszakpótlék nem azonos az éjszakai bérpótlékkal! Éjszakai bérpótlék csak azt a munkavállalót illeti meg, aki műszakpótlékra nem jogosult. Műszakpótlékra való jogosultság hiányában a munkavállalót a 22.00 és 6.00 óra közötti munkavégzés esetén (éjszakai munkavégzés) – feltéve hogy a munkavégzés az egy órát meghaladja – 15%-os bérpótlék illeti meg (Mt. 142. §). Heti pihenőnap (105. §) Hetente kettő pihenőnap illeti meg a munkavállalót. A megszakítás nélküli, többműszakos tevékenységet folytató munkáltatónál: -

havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani,

6 2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g

-

hat nap munkavégzést követően egy pihenőnapot be kell osztani, kivéve, ha a munkaidő egyenlőtlenül kerül beosztásra.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaidő - a hét minden napjára vagy - az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (Mt. 97. § (3) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén tehát a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, hat nap munkanapot követően nem kell egy nap pihenőnapot beosztani, de havonta egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. Heti pihenőidő (106. §) A heti pihenőnap helyett a munkavállalót hetenként legalább 48 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő illeti meg, melyet havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőidő helyett hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, havonta legalább egy alkalommal vasárnap. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában ekkor is legalább heti 48 óra pihenőidőt kell biztosítani.

2. Végrehajtás munkabérre Milyen sorrendben kell a levonásokat teljesítenem, ha a dolgozó munkabérére több letiltás érkezik? Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 64. §-ában foglalt előírások szerint a következők sorrendben kell levonni: −− gyermektartásdíj, −− egyéb tartásdíj, −− munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság, −− munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel, −− a büntető és a büntetés-végrehajtási, valamint a sza-

bálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), −− adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, −− egyéb követelés, −− a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság. A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. A sorrendben ugyanazon helyre eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. Ettől eltérően a bíróság – és kizárólag a bíróság – elrendelheti az ugyanazon pont alá eső több követelés arányos kielégítését. A Vht. 75. §-a értelmében a munkáltató köteles letiltásban foglaltaknak eleget tenni az adós munkabérének legfeljebb 33%-át, illetve 50%-át levonni, de a levonást csak addig kell folytatni, amíg a letiltásban szereplő összeg teljes egészében meg nem térül. A munkabérből való levonásnál a nettó, azaz az adóelőleggel, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal, továbbá egyéb járulékkal csökkentett munkabért kell alapul venni. A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez jelenleg 28 500 Ft/hó. Ez a mentesség azonban nem illeti meg a munkavállalót a gyermektartásdíj és a szüléssel kapcsolatos költség végrehajtása esetén. Az ugyanazon munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen járó jövedelem esetén a mentesség szempontjából a jövedelmeket összevontan kell figyelembe venni, azaz csak egyszer 28 500 Ft mentes a levonás alól. A nettó munkabérnek az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét meghaladó része azonban korlátozás nélkül levonható (Vht. 63. §). A levonás mértéke (Vht. 65. §) A munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a munkabér 50%-áig terjedhet: - tartásdíj, - adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, - jogalap nélkül felvett munkabér, társadalombiztosítási ellátás. 7

E-Munkajog |

2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m

Több letiltás esetén a levonás legfeljebb, a munkabér 50%-áig is terjedhet. A munkabérhez tartoznak a betegszabadság idejére kifizetett összeg, a jutalom és a végkielégítés is. Az Mt. 163. §-ának (2) bekezdése értelmében a levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető. Ez azt jelenti, hogy a nettó munkabér 33%-ának, illetve 50%-ának levonása után a fennmaradó összegnek el kell érnie a 28 500 Ft-ot, s ez az összeg még a munkavállaló hozzájárulásával sem vonható le. Ha a %-os levonás után fennmaradó rész meghaladja a 142 500 Ft-ot, akkor az ezen felüli összeg korlátlanul levonható. Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, a terhességi gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni, és csak az alábbi követelések fejében: - -

gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett egészségügyi ellátás.

A letiltással kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek A munkáltató köteles a letiltás átvételét követő munkanapon - értesíteni adós munkavállalóját a letiltásról, - a letiltó végzésben foglaltak szerint a tartozást adós munkabéréből levonni, és az arra jogosultnak kifizetni, - a letiltást kibocsátó szervet értesíteni a letiltás foganatosításának akadályáról. A letiltott összeg jogosultnak történő kifizetését a munkáltató jogosult felfüggeszteni addig, amíg annak összege – az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával – a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, más jogosultat legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg tájékoztatja. Amennyiben havonta részletekben kell a levonást teljesíteni, s annak valamelyik hónapban a munkáltató részben vagy egészben nem tud eleget tenni, úgy az elmaradt részletet mihelyt lehetséges le kell vonnia. Az elmaradt részletek levonási kötelezettsége akkor is terheli, ha az elmaradás egy előző munkáltatónál, vagy amiatt következett be, mert az adós munkaviszonyban nem állt. Természetesen a levonást korlátozó rendelkezések ebben az esetben is irányadóak.

A munkáltató felelőssége A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén, a Vht. 79. §-a értelmében a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezeseként felel a végrehajtást kérőnek. Ha pedig a munkáltató alkalmazottja - szándékosan követi el a kötelességszegést, és - a munkavállalótól a le nem vont összeget nem lehet behajtani, akkor ezen két feltétel együttes megvalósulása esetén a végrehajtást kérő felé az alkalmazottat terheli a be nem hajtott összeg erejéig a készfizető kezesi felelősség. Fenti kötelezettségszegések esetén a le nem vont összeget a vétő fél köteles a végrehajtást kérőnek megfizetni. Tartozásigazolás A Vht. értelmében a munkáltató köteles az adós részére a munkaviszonyának megszűnésekor olyan igazolást adni, amelyben feltünteti, hogy a munkabérből milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonást teljesíteni. Arról is köteles igazolást adni, hogy a munkavállalónak tartozása nincs. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást a munkavállalótól bekérni, és tartozás esetén a végrehajtást folytatni. A törvény a munkavállalót is kötelezi arra, hogy új munkaviszony esetén a tartozásigazolását a munkába lépése előtt munkáltatójának átadja.

3. Munkaidő-nyilvántartás  Egyéni vállalkozóként azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy alkalmazotti nyilvántartásra  jelenléti ívet vagy munkaidő nyilvántartást kell-e alkalmazni? Mi az, amit a Munkaügyi Hivatal elfogad, s formailag ez hogyan néz ki? A munka törvénykönyvéről szól 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. § -a értelmében a munkáltató nem jelenléti ívet, hanem munkaidő-nyilvántartást köteles vezetni. A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók: – rendes munkaidejével, – rendkívüli munkaidejével, – készenlétével, – szabadságának kiadásával kapcsolatos adatainak a nyilvántartását.

8 2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g

A nyilvántartást olyan tartalommal kell vezetni, hogy abból naprakészen megállapítható legyen – a rendes és rendkívüli munkaidő, valamint – a készenlét kezdő és befejező időtartama. A rendes és rendkívül munkaidő naprakész nyilvántartása alól az Mt. 134. § (3) bekezdés értelmében mentesül a munkáltató, ha a munkaidő-beosztást: - írásban közli, abban - a változásokat naprakészen feltünteti, és - hónap végén leigazolja. A törvény nem tartalmaz a nyilvántartás formájára kötelező rendelkezést. A munkáltató felelős az adott nyilvántartások rendszeresítéséért, bizonylatolásáért, hitelességéért, megfelelő adatbázissal való ellátásáért, védelméért. Nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló hanyag volt, nem tett eleget a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetésre kiadott utasításának. A nyilvántartás mindig dolgozónként történik. Ez azt jelenti, hogy ki kell tűnnie a rendes munkaidő kezdő és befejező tartamának úgy, hogy az az egyes munkavállalóéval azonosítható legyen. Nem megfelelő nyilvántartás az a jelenléti ív, amely 20 fő alkalmazott esetében csak a jelenlét tényét igazolja, a munkavállaló rendes, rendkívüli munkaidejének kezdő és befejező időpontjának megjelölése nélkül. A rendes és a rendkívüli munkavégzéseket elkülönítve kell nyilvántartani. Eltérő színű tollakkal történő nyilvántartás nem felel meg a bizonylati hitelesség követelményének. A rendkívüli munkavégzéseket órákra bontva kell rögzíteni. A nyilvántartásból pontosan megállapíthatónak kell lennie az elrendelt és a tényleges rendkívüli munkavégzés időtartamának. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a fentiektől nem térhet el. A munkáltató a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság nyilvántartásán túl, köteles nyilvántartani a feleknek: -

-

a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalóval, a munkáltató vagy tulajdonosának hozzátartozójával a teljes napi munkaidő legfeljebb 12 órára történő meghos�szabbítására vonatkozó, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti munkaide-

jének legfeljebb napi 24, heti 72 órára történő megemelésére kötött, megállapodásait. Kötetlen munkarend esetén maga az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése enged kivételt fenti kötelezettség alól, azzal hogy az ilyen munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak csak a szabadságát kell nyilvántartani. A 10. oldalon található minta tartalmazza a havi munkaidő-nyilvántartás fejrészét és az összesítőjét.

4. Prémiumévek 2012 szeptemberében átvett intézményben egy dolgozó volt, aki prémium éves szerződéssel rendelkezett. 2009. május 1-jén kötötte vele a szerződést az Önkormányzat, határozott időre 2014. január 20-áig. Az átvétel során megállapodtunk, hogy marad ebben a státuszban. A 2009. évben érvényes nyugdíjazási szabályok alapján 2014. január 20-ával nyugdíjba mehetett volna, az új jogszabályok szerint 2 év múlva mehet nyugdíjba, sajnos nincs meg a 40 év munkaviszonya sem. A prémium éves megállapodást maximum öt évre lehetett kötni, az öt év lejár 2014. április 30-án. Mi a teendőnk ilyen esetben? A másik fontos kérdés, hogy a prémium éves dolgozónak is meg kell-e adni a kötelező pedagógusbéremelés mértékét. A prémiumévek programban résztvevőre nem vonatkozik a pedagógus-életpályamodell. Az abban részt vevők jogviszonya a belépéskor határozott időtartamra alakult át, és illetménye az egész prémiumévek alapján az átalakulást megelőző korábbi illetményének 70%-a. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 8. §-a2 értelmében, a 2012. január 1-jén a programban részt vevők jogviszonya a kinevezésben „8. § A programban 2012. január 1-jén részt vevő személy munkavégzésre irányuló jogviszonya - a kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban foglaltaktól eltérően - akkor is az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének időpontjában szűnik meg, ha ez későbbi, mint a programba történő belépés miatt szükségessé vált kinevezés-, illetve munkaszerződés módosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen időpont előtt valamely, e törvényben szabályozott egyéb okból megszűnjön.”

2

9 E-Munkajog |

2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m

IRATMINTA MUNKADIŐ-NYILVÁNTARTÁS 20......................................Hó Munkáltató: Munkavállaló neve: munkakör munkavégzés helye munkaidő munka ……. munkaidő munkaközi szünet munkaidő munkavállaló órák távollét oka hónap kezdete ..tól...ig vége aláírása száma nap 1. 2. MUNKÁLTATÓ IGAZOLÁSA: ............................................................................ ÖSSZESÍTÉS Ledolgozott órák száma: Szabadság munkanap: Keresőképtelenség nap bérpótlékra jogosító idő: • vasárnap •

munkaszüneti nap

•

műszakpótlék

•

éjszakai bérpótlék

•

rendkívüli munkavégzés

ügyelet készenlét

o

napi munkaidőn felüli

o

munkaidőkereten felüli

o

elszámolási időszakon felüli

o

heti pihenőnapi

o

munkaszüneti napi

Dátum:............................................ Készítette:

.................................................................... aláírás

foglalt megszűnési időponttól eltérően az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének időpontjában szűnik meg, még akkor is, ha az későbbi a kinevezés módosításában szereplő megszűnési időpontnál. Például az 1953. évben született nő, ha 2012. január 1-jén prémiuméves volt, a jogviszonya nem az 59. életévének betöltésekor, hanem akkor szűnik meg: - -

ha betölti az 63. életévét, vagy ezt megelőzően amikor rendelkezni fog a nők öregségi teljes nyugdíjára jogosító feltételekkel (40 év jogosultsági idő).

A kérdésben szereplő hölgyet még a 2012. január 1-jei törvény módosításakor kellett volna tájékoztatni

a változásokról az átadó munkáltatónak a kinevezés egyoldalú módosításával. Amennyiben ez nem történt meg, akkor javaslom a munkaszerződésének a jogviszony megszűnésének időpontját módosítani az alábbiak szerint attól függően, hogy a nyugdíjfolyósító szerv igazolása alapján melyik nyugellátására lesz előbb jogosult. Ha a 40 év jogosultsági idővel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt rendelkezni fog, akkor a következők szerint: „Értesítem, hogy munkaszerződésének a jogviszony megszűnésére vonatkozó időpontját – a 2004. évi CXXII. törvény 4.§ (1) bekezdés c.) értelmében – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt jogosultsága feltételei megszerzésének időpontjáig módosítottam.”

10 2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g

Ha előbb tölti be a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, mint ahogy rendelkezne az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági idővel, akkor a következőt: „Értesítem, hogy munkaszerződésének megszűnésére vonatkozó időpontját a rendelkező részben foglalt szerint – a 2004. évi CXXII. törvény 8. §-a értelmében – az öregségi nyugdíjra való jogosultsága megszerzésének időpontjáig módosítottam.”

5. Táppénzre nem jogosult várandós munkavállaló

kötelezettségét nem teljesítő dolgozójának utólag, kérésére, a távollét napjaira, szabadságot adjon ki! Az igaz, hogy naptári évenként a 7 munkanap szabadságot – de nem a betegszabadságot – a dolgozó kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, de ennek a kérésnek a munkáltató csak akkor köteles eleget tenni, ha a munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette. A munkahelyén munkavégzés céljából meg nem jelenő dolgozót fel kell szólítani távollétének hitelt érdemlő igazolására. IRAT M I N T A

FELSZÓLÍTÁS MUNKÁBÓL VALÓ TÁVOLLÉT IGAZOLÁSÁRA

Ikt.sz.:

Munkavállalónk 2013 októberétől ………………………….. Tárgy: felszólítás név veszélyeztetett terhes. Folyamatosan keresőképtelen, táppénzigényét az OEP felé ………………………….. T é r t i v e v é n y e s! lejelentettük. Később az OEP kiküldött lakcím egy levelet, hogy 2014. január 10-étől Tudomásomra jutott, hogy Ön 2………………………………………… napjától kezdődően már nem jogosult táppénzre, mert sokáig munkahelyén a ……………………………………… munkavégzésre nem jelent meg. nem volt biztosítási jogviszonya. Mindezek Felszólítom, hogy ezen levelem kézhezvételétől számított három napon belül munkából való hitelt érdemlően igazolja. után kiírta a terhes gondozó, felvetette távolmaradását Tájékoztatom, hogy amennyiben felszólításomnak határidőn belül nem tesz eleget, vagy magát a háziorvosával keresőképtelennek. munkából való távolmaradását hitelt érdemlően igazolni nem tudja, akkor kénytelen leszek A munkavállaló ezt követően egy Excel- munkaviszonyát külön írásbeli intézkedéssel megszüntetni. táblázatban közölte a munkáltatóval, hogy ő Dátum: ………………………… mikor megy szabadságra, betegszabadságra, ………………………. munkáltató táppénzre egészen március végéig. A munkáltatóval nem veszi fel a kapcsolatot A keresőképtelenség alatt a határozatlan időtartamú több mint két hónapja többszöri kérésre sem, írásban is munkaviszony megszüntethető: történt már megkeresés, erre sem reagált. Februárban is - közös megegyezéssel, fizetés nélküli szabadságra számfejtettük, mert semmit - a munkavállaló felmondásával, nem tudtunk róla. Most kaptunk az OEP-től egy végzést, - a várandós dolgozó munkaviszonya kivétemiszerint a munkavállaló leadott táppénzes lapokat, és lével a munkáltató indokolt felmondásával, az OEP-et hatalmazta fel, hogy kérje be a munkáltatótól a Foglalkoztatói Igazolást. Nem tudom elkészíteni a A várandós dolgozó munkaviszonyát a munkaáltató Foglalkoztatói Igazolást, mert nem is tudom, hogy felmondással nem szüntetheti meg, mert az Mt. 65. mikortól volt táppénzen. Kérdésem az lenne, ilyen esetben § (2) bekezdés a) pontja értelmében felmondási tilalom alatt áll. a munkáltató milyen lépéseket tehet jogszerűen. A munkavállalót munkaszerződése alapján munkavégzési kötelezettség terheli. Mentesül azonban e kötelezettsége alól az Mt. 55. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a keresőképtelen dolgozó. A munkavégzési kötelezettség alól tehát az a keresőképtelen dolgozó is mentesül, aki táppénzre nem jogosult. A keresőképtelenségét azonban a munkavállalónak írásbeli orvosi igazolással kell igazolnia. Ez esetben távollétének oka nem fizetés nélküli szabadság, hanem igazolt távolét keresőképtelenség miatt. A szabadságot a munkáltató adja ki és ahhoz nem köteles hozzájárulni, hogy a munkavégzési

Igazolatlan távollét miatti munkaviszony megszüntetés A munkából való távollétét nem igazoló munkavállalót, az igazolatlan távollét időtartamára munkabér nem illeti meg és munkaviszonya – a várandós dolgozó munkaviszonya is – az Mt. 78. §-ában előírt feltételek fennállása és a határidők betartása mellett, azonnali hatályú felmondással megszüntethető. Valószínűnek tartom, hogy a kérdésben szereplő munkavállaló esetében erre nem kerül sor, mert keresőképtelenségét a felszólításra igazolni fogja. 11

E-Munkajog |

2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amen�nyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail címre! 12 2 0 1 4 . á p r i l i s , X V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g