E-Munkajog Szakmai folyóirat
2013. április
X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
Tartalom
In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
A hónap témája A munkába járás költségtérítése A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni • a nem személygépkocsival történő munkába járás utazási költségtérítése, ha az nem haladja meg a bérlet vagy jegy árát, a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmének számít, • a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóvagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint összeget.
Szerző: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta A kézirat lezárása: 2013. március 26.
1 A hónap témája •
A munkába járás költségtérítése
4 Olvasói kérdések •
Rendelésállomány csökkenése miatti munkaidő-csökkentés
•
Gyógypedagógus pótszabadsága
•
Munkavégzés behívás alapján
•
Havidíjas munkavállaló munkabérének kifizetése, elszámolása több havi munkaidőkeretben
•
A beolvadás mikortól számít jogutódlásnak?
•
Betegszabadság elszámolása
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2010. május 1-jétől újra szabályozza a munkáltatók költségtérítés-fizetési kötelezettségét. Csak akkor illeti meg költségtérítés a munkavállalót, ha állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye és munkahelye nem azonos településen van. A költségtérítésre való joMunkajog című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
Tisztelt Előfizetőnk! Megújult honlapunkon (www.forum-szaklapok.hu) letöltheti online segédleteinket az alábbi hozzáféréssel: Felhasználónév: munkajog2 Jelszó: db775 Munkajoggal kapcsolatos kérdését az alábbi e-mail címre várjuk:
[email protected]
1 E - M u n k a j o g | 2 0 1 3 . m á r c i u s , X I V. é v f o l y a m 3 . s z á m
gosultság a jövőben nemcsak a magyar, hanem az Európai Gazdasági Közösség állampolgáraira mint munkavállalókra is kiterjed. Az EGT-állam területéről történő munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit is téríteni köteles a munkáltató (például Dunaszerdahely és Budapest vagy Arad–Makó között). A költségtérítés azonos mértékű valamennyi közlekedési eszköz igénybevétele esetén. A munkáltató a teljes árú, valamint a kedvezmén�nyel megváltott bérlet vagy menetjegy árának 86%-át köteles megtéríteni, ha a munkavállaló: • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmi vasút 2. kocsiosztályán, • helyközi távolsági autóbuszjáraton, • elővárosi buszon, HÉV-en, • menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven utazik a munkavégzés helyére. Költségtérítést kell fizetni az ún. átutazás céljából igénybevett helyi közlekedési eszköz igénybevétele után is, például ha a dolgozó Szentendréről Budaörsre jár dolgozni, akkor mind a Szentendre és Budapest közötti szakaszra váltott buszbérlet vagy HÉV-bérlet, Budapesten belül BKV-bérlet, Budapest és Budaörs között vasút vagy távolsági bérlet árának legalább 86%-át tartozik megfizetni a munkáltató. A hétvégi hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi összegét maximálja a rendelet.
lekedési eszközökön túl légi közlekedési jármű is igénybe vehető. A hazautazás költségeinek legalább 86%-át köteles a munkáltató költségtérítésként fizetni, bérlet vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében. A felső korlátot 2011-től kezdődően a tárgyévre vonatkozóan a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzé teszi. Mértéke az előző év összegének a KSH által a megelőző évre megállapított és közzétett fogyasztói árnövekedés mértékével emelt összege 2013. évben 34 600 Ft a felső határ. A rendelet értelmében mind a napi munkába járás, mind a hétvégi hazautazás költségeinek megtérítése is megilleti a dolgozót, ha állandó lakóhelye és munkahelye más-más településen van, és munkavégzés céljából az állandó lakóhelyének elhagyása nélkül, a munkahelyéhez közelebb lévő, de a munkahelyével nem azonos helyiségbe költözik. Például az aradi állandó lakos és Szegeden dolgozó EGT-állampolgár munkavállaló ideiglenesen Makóra költözik. (Napi munkába járás: Makóról Szegedre, hazautazás legfeljebb hetente egyszer: Makóról Aradra.) Nyilatkozattételi kötelezettség bevezetése. A munkavállaló a költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozni köteles a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, továbbá arról, hogy lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről jár-e naponta munkába.
Hazautazás: „a tartózkodási helyről a munkavégzés rendjétől függően legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.” Tartózkodási hely: „a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzés céljából ideiglenesen tartózkodik.” Hazautazás céljából a fentiekben felsorolt köz2 2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g
NYILATKOZAT MUNKÁBA JÁRÁS CÍMÉN JÁRÓ UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ Alulírott név: lakcím: munkakör: a 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet 7. §-ában foglalt kötelezettségemnek eleget téve bejelentem, hogy: 1. Lakóhelyem a …………………………………..számú fénymásolatban mellékelt lakcím nyilvántartási kártya tanúsága szerint: ………………………………………………………………………………. szám alatti lakás, amelyben élek, illetve amelyben életvitelszerűen lakom. 2. Tartózkodási helyem: ………………………………………………………………………….. szám alatti lakás amelyben – lakóhelyem végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen lakom. Alulírott büntetőjogi, munkajogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy munkavégzésem helyére - a napi, valamint* - a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti* oda-vissza utazás - a tartózkodási helyemről* - lakóhelyemről* történik. Dátum:…………………….. ……………………………. munkavállaló *A megfelelő rész aláhúzandó! FONTOS! Napi munkába járáshoz utazási költségtérítés csak akkor fizethető, ha a munkavégzés helye és a munkavállaló • lakóhelye; az a lakás ahol a munkavállaló él, illetve életvitelszerűen lakik, • tartózkodási helye; az a lakás, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzés céljából ideiglenesen tartózkodik.
különböző helységben van. A törvényi előírás értelmében csak arról a tartózkodási helyről történő munkába járás után kell fizetni költségtérítést, amely helyiségbe a munkavállaló kifejezetten munkavégzés céljából költözött.
3 E-Munkajog |
2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
Nem kell hozzájárulást fizetni például akkor, ha a munkavállaló a munkavégzés helyével azonos helységben lévő lakóhelyéről, más helységben élő barátnőjéhez/barátjához –lakóhelyének végleges elhagyásának szándéka nélkül költözik. Személygépkocsival történő munkába járás
Olvasói kérdések 1) Rendelésállomány csökkenése miatti munkaidő-csökkentés
Az Szja. 25. §-a (2) bekezdésének b)1 pontja szerinti jövedelemnek nem minősülő költségtérítésre csak akkor jogosult a munkavállaló ha: • lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkahelye között nincs közösségi közlekedés, • munkarendje szerint a közösségi közlekedést csak hosszú várakozással tudja igénybe venni, „R. 2. § g) hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.” • mozgáskorlátozottság vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha munkába járását közeli hozzátartozója (Mt. 139. § [2] bekezdés) biztosítja.
Kérdés
A fenti körülményeket igazolni kell például menetrenddel, lakcímkártyával, nyilatkozattal.
A munkaszerződésnek ugyan nem kötelező tartalmi eleme a munkaidő mértékében történő megállapodás, de megállapodás hiányában a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, amely napi nyolc órával azonos (Mt. 45. § [4] bekezdés és 92. § [1] bekezdés). A felek a teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőben is megállapodhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a rövidebb teljes napi munkaidő nem azonos a részmunkaidővel. Rövidebb teljes munkaidőt jogszabály (például az egészségügyben), kollektív szerződés, üzemi megállapodás vagy a felek megállapodása írhat elő (Mt. 92. § [4] bekezdés). Ha a felek megállapodásukkal a teljes munkaidőt csökkentik, akkor az így csökkentett munkaidő is teljes munkaidőnek, és nem részmunkaidőnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalót e rövidebb teljes munkaidő után is a teljes munkabére – pél-
Ha a rendeletben foglalt feltételek megléte nem igazolható, akkor a munkavállaló a kilométerenkénti kilenc forint költségtérítésre nem, csak bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 86%-os összegű megtérítésére válik jogosulttá. 1 „Szja. tv. 25.§ (2) b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy bb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély. (3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme. (4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.”
Cégünk több műszakos munkarendben dolgozik heti 40 órás teljes munkaidőben 5/2 munkarendben. Rendelésállományunk csökkenése miatt kénytelenek vagyunk bevezetni a heti 32 órás munkahetet napi 8 órás munkaidő-beosztással, tehát a pénteki napon nem dolgoznánk. Továbbá be fogjuk vezetni a 4 havi munkaidőkeretet is március 1-jétől. Ez a két intézkedés bevezethető-e egyszerre? A 32 óra részmunkaidős beosztásnak számít-e, vagy 32 órás teljes heti munkaidőnek? (Munkaszerződés-módosítást közös megegyezéssel fogunk kötni dolgozóinkkal!) Válasz
4 2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g
dául ha az a minimálbérrel vagy bérminimummal azonos, akkor a minimálbér, illetőleg a bérminimum – illeti meg a munkavállalót. A csökkentett teljes munkaidővel szemben a részmunkaidő nem más, mint a feleknek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben történő megállapodása, mely a munkaidővel arányosan csökkentett munkabérre való jogosultságot von maga után (Mt. 92. § [5] bekezdés). Részmunkaidőt órákban vagy heti tartamokban lehet meghatározni. Itt is ugyanaz a megkülönböztetés alkalmazandó, mint a teljes munkaidőnél. Kérdésére válaszolva: a munkaszerződésben foglalt munkaidő mértékénél rövidebb munkaidőben való foglalkoztatásra csak akkor kerülhet sor, ha a munkaszerződést a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel módosítja (Mt. 58. §). A munkaszerződés munkaidőre vonatkozó rendelkezésének módosítására két módon kerülhet sor: • rövidebb teljes munkaidőre történő módosítással, azaz az eddigi heti 40 óra helyett, heti 32 órára, a munkabér változatlanul hagyása mellett, azaz a rövidebb munkaidőre is a teljes munkabér fogja megilletni a dolgozó, vagy • részmunkaidőre heti 40 óra helyett heti 32 órára, amikor is a munkaszerződésnek a munkabérre vonatkozó rendelkezését is közös megegyezéssel módosítják, azt a rövidebb munkaidővel arányos mértékben csökkentik. Felhívom arra a figyelmét, hogy a munkaszerződés módosítására a munkavállaló nem kötelezhető. Ha a munkaidő-, a munkabércsökkentésbe nem egyezik bele, akkor a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkaidőben és munkabérrel köteles tovább foglalkoztatni. Ha pedig foglalkoztatási kötelezettségének a „rendelésállomány csökkenése” miatt nem tud eleget tenni, akkor lehetősége van a munkavállaló munkaviszonyát indokolt írásbeli felmondással megszüntetni, a felmondási idő és a végkielégítés szabályainak betartása mellett.
A heti munkaidő változást be kell jelenteni a NAV-hoz. (Lásd: http://nav.gov.hu/data/cms276155/13T1041.pdf.) A munkaidőkeret Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra munkaidőkeret alkalmazásával kerülhet sor. A munkaidőkeret bevezetésére a munkáltató egyoldalúan jogosult. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni, és közzé kell tenni. Az Mt. 94. §-a értelmében a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is megállapítható. A törvényi előírások a munkaidőkeret tartamát csak a felső határ tekintetében korlátozzák. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató egy-két stb. heti munkaidőkeretben foglalkoztassa dolgozóit. Legfeljebb hathavi, illetőleg huszonhat heti munkaidőkeret állapítható meg: • megszakítás nélküli, illetve • a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá • az idénymunkát végző munkavállaló, • készenléti jellegű, • közlekedési területen. A kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A munkaidőkereten belül a munkaidő tartamát, a napi munkaidőt és az általános munkarendet alapul véve kell meghatározni azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidő meghatározásakor a távollétek időtartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy új rendelkezésként az adott munkanapra a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaidő mérté5
E-Munkajog |
2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
kével kell figyelembe venni. Ha a távollét napjára munkavégzésre nem volt beosztva a dolgozó, akkor a távollét tartamát a napi munkaidővel (teljes munkaidő esetén napi nyolc órával) kell számításba venni vagy figyelmen kívül hagyni. Munkaidőkeret elszámolása a lejárta előtti munkaviszony megszűnése esetén Az Mt. 95. § értelmében az elszámolás szabályai attól függnek, hogy a munkaviszony melyik fél érdekkörében felmerült okból szűnik meg, illetve kerül megszüntetésre. Ha a munkáltató érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a munkaidőkereten felüli munkavégzés után a munkavállalót rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, míg a kevesebb munkavégzés esetén, az állásidő esetén járó alapbér illeti meg. Ha pedig a munkaviszony megszüntetésére, megszűnésre a munkavállaló érdekkörében felmerült okból kerül sor, és magasabb összegű munkabérben részesült, a többletként kifizetett munkabért, a munkáltató az előlegnyújtásra vonatkozó szabályok szerint vonhatja le, illetve követelheti vissza. Ha a munkaviszony megszűnésének jogcíme: • a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, • határozott idő lejárta, • a munkáltató azonnali hatályú megszüntetése indoklás nélkül, • a munkáltató működésével indokolt felmentés, • a munkavállaló azonnali hatályú felmondása (kivéve a próbaidő alatti felmondást) és az általános munkarendet és munkaidőt figyelembe véve ha a munkaviszony megszűnéséig: • a munkavállaló többet dolgozott, akkor az Mt. 143. § szerint illeti meg a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, • a megszűnésig kevesebbet dolgozott, akkor az Mt. 146. § (1) bekezdése alapján állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazásával az alapbérére jogosult. Az Mt. 161. § (2) bekezdés b) pontjának az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha a munkaviszony megszűnésének jogcíme:
• a munkavállaló felmondása, • a munkavállaló azonnali hatályú felmondása a próbaidő alatt, • a munkáltató azonnali hatályú felmondása, • a munkavállaló magatartásával vagy nem egészségügyi képességeivel indokolt munkáltatói felmondás.
2) Gyógypedagógus pótszabadsága Kérdés Pótszabadság megállapítása ügyében szíveskedjen segítséget nyújtani! Két munkavállalónk az 1993. évi. III. tv. 65. §. (1) c) pontja szerinti fogyatékos személyek nappali ellátásában, gyógypedagógus, illetve terápiás segítő munkakörben dolgozik. Megilleti-e őket a Kjt. 57. §. és a 257/2000. Korm. rendelet 8. §-a szerinti pótszabadság? Válasz A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/L. § (4) bekezdése értelmében a Kjt. 55-80. §-a szerint kell megállapítani nemcsak a közalkalmazottaknak, hanem azoknak a munkavállalóknak a munkaidejét, pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét, akik olyan egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál, intézménynél dolgoznak, amely után a fenntartó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesül. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. § c) pontja és a Kjt. 57. § (3) bekezdése alapján évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg: „a fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző pedagógusi, foglalkoztatás-szervezői” munkakörben foglalkoztatottat.
6 2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g
Kérdésére válaszolva, ha a gyógypedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó az ellátottak órarend szerinti vagy egyéni oktatását végzi, akkor jogosult a 25 munkanap pótszabadságra. Ez a jogosultság a „terápiás segítő” munkakörben foglalkoztatottat nem illeti meg.
lalt eltéréssel kell alkalmazni, azaz a munkavégzés időpontját legalább három nappal korábban kell közölni a munkavállalóval. Ha pedig a teljesítendő munkaidőt a munkáltató munkaidőkeretben határozza meg, akkor az nem haladhatja meg a négy hónapot.
3) Munkavégzés behívás alapján
4) Havidíjas munkavállaló munkabérének kifizetése, elszámolása több havi munkaidőkeretben
Kérdés Munkavégzés behívás alapján: az így alkalmazott dolgozó jogállása mennyiben tér el az ún. rendes foglalkoztatástól? Mi az, ami nem vonatkozik rá a Mt.-ből? Jár-e például szabadság, fizetett ünnep, betegszabadság, táppénzre jogosultság, vagy csak a ledolgozott idő arányában munkabér-fizetési kötelezettsége lesz a munkáltatónak? Bejelentés, munkaidő-nyilvántartás szabályai fennállnak-e?
Kérdés
Több havi munkaidőkeret alkalmazása esetén havi díjas besorolású dolgozók munkabérének számfejtése: például ha a dolgozó 3 havi keretét a beosztás alapján 2 hónap alatt teljesíti, a harmadikban pedig pihenőidejét tölti, hogy alakul a bére? Mindhárom hónapban a szerződés szerinti haviVálasz bért kell számfejteni, a keret végén pedig az esetleges túlórákat számfejteni, vagy havonta az addig A munka törvénykönyve igen szűkszavúan ren- teljesített munkaidőt kell kifizetni? delkezik a behívás alapján történő munkavégzésről. Ugyanakkor a behívás alapján történő Válasz munkavégzés is munkaviszony, amelyre az Mt. rendelkezései, a 193. § speciális előírásaiban fog- Az Mt. 155. §-a értelmében a munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiálalt eltérésekkel alkalmazandók. A részmunkaidős munkaviszony e típusáról a nyában – utólag, legalább havonta egy alkalomfelek a munkaszerződésben állapodhatnak meg. mal kell elszámolni. A munkabért a tárgyhónapot A megállapodás megkötésére legfeljebb napi követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. hatórás részmunkaidőben történő foglalkoztatás Ez azt jelenti, hogy a havidíjas munkavállaló esetén van lehetőség. A munkaszerződésben a fe- részére a havi munkabért minden hónapban a lek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló tárgyhót követő hó 10. napjáig ki kell fizetni. a munkavégzési kötelezettségét „a munkakörébe Ha az elszámolást követően olyan ok követtartozó feladatok esedékességéhez igazodva” teljesí- kezett be (például a keresőképtelenségről vagy ti. A teljesítendő munkaidő munkaidőkeretben keresőképességről az elszámolást végző később is meghatározható, melynek tartama azonban értesült, stb.), mely az elszámolás módosítását nem haladhatja meg a négy hónapot. tette szükségessé, akkor arról a munkavállalót a Kérdésére válaszolva, mivel ez a foglalkozta- tárgyhó 20. napjáig tájékoztatni kell (Mt. 155. tási forma is munkaviszony, a munkavállalót § [4] bekezdés). Ezzel egyidejűleg, ha kevesebb ugyanúgy megilleti a szabadság, betegszabad- munkabért kapott, akkor a munkabér-különböság, táppénz, mint az általános szabályok szerint zetet ki kell fizetni részére, ha magasabb összegű foglalkoztatott dolgozót. A munkaidő-beosztás munkabért kapott, akkor a többletet az Mt. 161. szabályait pedig a 193. § (2) bekezdésében fog- § (2) bekezdés b) pontja alapján az előlegnyúj7 E-Munkajog |
2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
tásra vonatkozó szabályok szerint a munkáltató Fenntartható-e az az állapot, hogy január 1-jével levonhatja. már jogutódlással átvett dolgozóknak tekintjük őket, tehát korábban, mint a cég tényleges jogutódHa a munkaidőkereten belül az egyes hó- lása, vagy mindenképpen szükséges a január 10-i napokban a munkavállaló a munkaidő-be- napig visszaállítani az eredeti állapotot? osztása alapján eltérő tartamban tesz eleget Még egy kérdés felmerül, az új Mt. szerint a beolvamunkavégzési kötelezettségének, ez az eltérés dás egyáltalán jogutódlásnak minősül-e? Ha nem, a havi munkabérre való jogosultságát nem akkor mi lenne a jogszerű eljárás ilyen esetben a érinti. Ennek oka az, hogy a munkaidő-beosztás munkavállalók átvételére? a munkáltató joga és kötelessége [Mt. 96. § (1) bekezdés]. Válasz Ha munkáltató a munkaidőkeret alapján teljesítendő munkaidőnél kevesebb munkaidőre osz- A jogutódlásról az Mt. az alábbiak szerint rentotta be a munkavállalót, akkor nem tett eleget a delkezik foglalkoztatási kötelezettségének és az Mt. 146. § (1) bekezdés értelmében az állásidőre alapbért „Mt. 36. § (1) A gazdasági egység (anyagi vagy tartozik fizetni, azaz a munkavállalót ez esetben nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogis megilleti a havi munkabére. Ha pedig a mun- ügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló kaidőkeret leteltekor az állapítható meg, hogy munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek munkavállaló a munkáltató elrendelése alapján a az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át.” munkaidőkereten felül teljesített, akkor a rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót a havi Az Mt. csak a gazdasági egység jogügyleten (megalapbérén felül az Mt. 143. §-ában foglaltak sze- állapodáson) alapuló jogutódlására vonatkozóan rinti díjazás is megilleti (Mt. 107. § b) pont). tartalmaz előírásokat, ami azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató személyében jogszabály alapján bekövetkező változás ne minősülhetne 5) A beolvadás mikortól jogutódlásnak. Ez esetben maga a jogszabály számít jogutódlásnak? határozza meg a jogutódlás tartalmi és eljárási rendjét. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törKérdés vény 67. § (1) és (3) bekezdése értelmében jogCégünk elhatározta, hogy leányvállalatát jogutód- utóddal szűnik meg a gazdasági társaság, ha két lással beolvasztja, és az alkalmazottakat 2013. ja- vagy több gazdasági társaságból – összeolvadással nuár 1-jével jogutódlással átveszi. A munkavállaló- vagy beolvadással történő átalakulás folytán – kat erről értesítette, a januári bérüket már az új cég egyesüléssel egyetlen jogutód gazdasági társaság keszámfejtette. A cégbíróság valamilyen oknál fogva a letkezik. jogutódlást nem január 1-jével, hanem január 10vel jegyezte be, és erről az értesítés a januári bér- A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény alábbi számfejtés után érkezett meg. Kérdésem, munkajogilag hogy rendezhető ez a hely- rendelkezése értelmében: „57. § (2) Ha az átalakuló cég az átalakulás zet, hiszen az átvett dolgozók az előző cégnél nem lettek leszámoltatva (határozatlan idejű szerződésük időpontját meghatározza, az átalakulás nem a volt), az új munkáltatónál nincs új szerződésük, nem cégbejegyzés napjával, hanem a cég által megadott voltak előzetes orvosi vizsgálaton stb., s a bérüket is napon következik be. A cég által meghatározott már január 01-jétől a „jogutód” cég fizette, hisz nem időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem cégbívolt előre tudható, hogy a jogutódlás csak 10-vel megy rósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik végbe, semmilyen akadálya nem volt a bejegyzésnek. nap, illetve nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés 8 2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g
napját megelőző időszakra vonatkozó bejelentés lehet a korábban bejelentett jogviszonyra vonatkozó korrekció: változás-bejelentés (V) vagy helyesbítés (H) vagy törlés (T) vagy a »régi« jogviszonyra vonatkozó bejelentés elmulaszA fenti törvényi előírások alapján leányvállalatuk tása miatt az új bejelentés pótlása (U).” beolvadás útján megszűnt, és jogutódja cégük lett. A jogutódlás időpontja a cégbíróság által a Az átvevő munkáltató tájékoztatási kötelezettsége cégjegyzékben az átalakulás időpontjaként feltüntetett 2013. január 10. napja. Felhívom figyelmét arra, hogy az átvevő munkáltató a jogutódlást követő 15 napon belül köteles A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódírásban tájékoztatni a munkavállalókat a munlás esetén a munkaviszony nem szűnik meg. káltató személyében bekövetkezett változásról, Az új Mt. előírásainak alkalmazásánál is irányvalamint az alábbiakról, ha azok a jogutódlás kömutatónak tekintendő a Legfelsőbb Bíróság vetkeztében változtak: Munkaügyi Kollégiumának 154. számú állás• a napi munkaidőről, foglalása, melynek értelmében a munkáltató • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttaszemélyében bekövetkezett jogutódlás a muntásokról, • a munkabérről való elszámolás módjáról, a kaviszonyt nem érinti. A jogelőddel létesített munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés munkaviszony a jogutódnál változatlanul fennnapjáról, áll, s különösen a végkielégítés és a felmondási • a munkakörbe tartozó feladatokról, idő tekintetében az e munkaviszonyokban töl• a rendes szabadság mértékéről, számítási tött időket együttesen kell számításba venni. módjáról és kiadásának, valamint Miután a munkaviszony nem szűnik meg, új • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó munkaszerződést sem kell kötni! felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá A munkavállalók bejelentése • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés Az APEH alábbi honlapján található tájékoztahatálya alá tartozik-e, valamint tó 7. oldalától kezdődően a 8. rovatban részletes • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. leírást tartalmaz jogutódlás esetén a munkavállalók bejelentésére. A munkavállaló felmondási joga napja. Ha a cég által meghatározott időpont a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel.”
http://nav.gov.hu/data/cms276155/13T1041.pdf „A »jogutód megalakulásának napja« a jogutód gazdasági társaság alakulásának a napja. A »jogutódlás napja« az a nap, amikor a cégbíróság által bejegyzett jogutódlás vagy más, jogszabályi rendelkezés szerinti jogutódlás ténye hatályba lép. A jogutód megalakulásának napja nem lehet későbbi a jogutódlás napjánál.” „(2) Visszamenőleges időszakra vonatkozó korrekció A jogelőd kifizető, munkáltatónál korábban fennálló biztosítási jogviszonyokra vonatkozó (U/V/H/T) bejelentéseket kizárólag a jogutód kifizető, munkáltató nyújthatja be. A jogutódlás
Az Mt. 40. §-a értelmében új jogosítványként a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással indokolási kötelezettség mellett – a munkáltatói felmondás jogkövetkezményeivel – megszüntetheti. A munkavállaló felmondási jogát az átvétel időpontját követő 30 napon belül gyakorolhatja. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amelyet a munkáltató személyében bekövetkezett változás idézett elő azáltal, hogy a rá irányadó munkafeltételek lényegesen és hátrányosan megváltoztak, és emiatt munkaviszonyának fenntartása: • lehetetlenné válna, vagy • körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. 9
E-Munkajog |
2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
Ilyen indok lehet például a kedvezőtlenebb munkaidő-beosztás. Felmondása esetén a munkáltató felmondás esetére törvényben előírt felmondási idő és ezen belül munkavégzés alóli felmentés, továbbá végkielégítés is megilleti. A kollektív szerződés Fő szabályként az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket – beleértve a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket is – az átvevő munkáltató az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani (Mt. 282. §). Nem terheli ez a kötelezettség az átvevő munkáltatót, ha: • a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy • a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki, azaz ha az átvevő munkáltatónál van kollektív szerződés. Egyetemleges felelősség Egyetemlegesen felel az átadó és az átvevő munkáltató az átszállást megelőzően esedékessé vált követelésekért, ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti.
(15×8=120 munkaóra) Mikortól kaphat táppénzt? Első eset Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: 2013. 01. 14. – 2013. 01.25. Beosztás szerinti napok: január 14., 15., 17., 18., 21., 22., 24., 25., mindennap 12 óra Ez 8 nap 96 óra betegszabadság. Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: 2013. 02. 04. – 2013. 02. 22. Beosztás szerinti napok: február 4., 5., 7., 8., 11., 12., 15., 16., napi 12 óra és február 18–22. napi 8 óra. Ez 2 nap 24 óra betegszabadság (február 4. és 5.). Ebben az esetben 10 nap alatt 120 óra betegszabadság elszámolásra került. Kérdés: Mikortól kaphat táppénzt? Február 6-tól? Nincs meg a 15 nap. Lejár a 15 nap, és utána? De milyen napokat kell a 15 naphoz figyelembe venni, a beosztás szerinti napokat (febr. 7., 8., 11., 12., 15. és 16-tól kapja a táppénzt), elszámolás 02. 04. – 02. 15. bsz 7 nap és 24 óra)? Vagy az elszámolást követő általános munkarend szerinti munkanapokat (6., 7., 8., 11., 12. és 13-tól kapja a táppénzt), elszámolás 02. 04. – 02. 12. bsz 7 nap és 24 óra? Vagy nem kell azzal foglalkozni, hogy 15 nap a betegszabadság, és ha órában ki lett adva, automatikusan számfejthetjük a táppénzt? Második eset
Fontos megjegyezni, hogy kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás Munkaszerződés szerint teljes munkaidős (8 órás) nem szolgálhat alapul a munkáltató felmon- munkavállaló, eltérő munkarendben dolgozik, havibéres. dásának. [Mt. 66. § (3) bekezdés] Betegszabadság napok száma 15 nap, 8×15=120 óra 6) Betegszabadság 12 nap alatt számfejtettük le a 120 óra betegszaelszámolása badságot, de a 12. napon csak 2 óra betegszabadsággal merül ki a 120 óra. Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: 2013. Kérdés 01. 14. – 2013. 01. 25. Miként kell elszámolni a betegszabadságot az aláb- Beosztás szerinti napok: január 14., 15., 17., 18., bi esetekben, ha a munkaszerződése szerint teljes 21., 22., 24., 25., mindennap 12 óra. Ez 8 nap 96 munkaidős (8 órás) munkavállaló eltérő munka- óra betegszabadság. rendben dolgozik, a díjazása havibérben törté- Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: 2013. nik. A betegszabadság napjainak száma 15 nap 02. 04. – 2013. 02. 22. 10 2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g
Beosztás szerinti napok: február 4. 6 óra, február 5. 8 óra, február 7. 8 óra, 11., 12., 15., 16., napi 12 óra és február 18–22. napi 8 óra Ez 4 nap 24 óra betegszabadság (február 4–5. és 7. összesen 22 óra, és még február 11. 2 óra, mindös�szesen 24 óra). Ebben az esetben 12 nap és 120 óra betegszabadság elszámolásra került. Mikortól kaphat táppénzt: február 11-én dolgoznia kellett volna 12 órát, ebből 2 óra betegszabadságnak el lett számolva, mi lesz a fennmaradó 10 órával, táppénz? Vagy február 12-től számfejtjük a táppénzt, de itt nincs meg a 15 nap viszont megvan a 8×15= 120 óra, lejár a 15 nap és utána, de milyen napokat kell a 15 naphoz figyelembe venni a beosztás szerinti napokat (február 12., 15., 17., és 18-tól kapja a táppénzt) vagy az elszámolást követő általános munkarend szerinti munkanapokat (12., 13., 14., és 15-től kapja a táppénzt)? Vagy nem kell azzal foglalkozni, hogy 15 nap a betegszabadság, és ha órában ki lett adva, automatikusan számfejthetjük a táppénzt? Harmadik eset Munkaszerződés szerint teljes munkaidős (8 órás) munkavállaló, eltérő munkarendben dolgozik, havibéres. Betegszabadsága 8×15=120 óra. 10 nap alatt számfejtettük le a 120 óra betegszabadságot. Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: 2013. 01. 14. – 2013. 01.25. Beosztás szerinti napok: január 14., 15., 17., 18., 21., 22., 24., 25., napi 12 óra volt. 8 nap 96 óra betegszabadság. Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: 2013. 02. 04. – 2013. 02. 07. Beosztás szerinti napok: február 4., 5., 7., 8., 11., 12., 15., 16., napi 12 óra és 18–22. napi 8 óra. 2 nap 24 óra betegszabadság (február 4. és 5.). Ebben az esetben 10 nap alatt 120 óra betegszabadság elszámolásra került. Mikortól kaphat táppénzt: február 6-tól? Itt azonban nincs meg a 15 nap, viszont megvan a 8×15=
120 óra, vagy nem jár neki táppénz 6-7 napokra, mert a betegszabadság napjai még csak 10 nap volt? Ha legközelebb megint keresőképtelen lesz, akkor mit számfejtek? Rögtön táppénzt, vagy mivel még nem merítette ki a 15 nap betegszabadság napok számát (de órában igen, és el is lett számolva), ezért erre az időszakra betegszabadság összeg nélkül kerül számfejtésre? Táppénzt órára számfejthetek? Vagy nem kell azzal foglalkozni, hogy 15 nap a betegszabadság, és ha órában ki lett adva, automatikusan számfejthetjük a táppénzt? Válasz A kérdései megválaszolása előtt át kell tekinteni a betegszabadságra vonatkozó törvényi előírásokat. Az Mt. 126. §-a értelmében a munkavállalót keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 nap betegszabadság illeti meg. Nem jár betegszabadság az alábbi okokból bekövetkezett keresőképtelenség esetén: • a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint • a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Az Mt. a betegszabadság mértékének a munkaviszonyban töltött időhöz való arányosítását csak abban az esetben írja elő, ha a munkaviszony év közben keletkezett. Az évközi munkaviszony-megszűnés vagy -megszüntetés esetén törvényi felhatalmazás nélkül nincs helye a betegszabadság arányosításának. Ennek indoka nyilvánvalóan az, hogy a munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló bármikor jogosult megszüntetni, de hogy erre mikor kerül sor, általában előre nem tudható. Gondoljunk csak arra, hogy a teljes naptári évre járó betegszabadságot keresőképtelensége esetén akár már januárban is igénybe vehette volna a munkavállaló. Például ha a dolgozó a tárgyévben január hónapban 15 napot volt betegszabadságon, majd a január 1. napjától fennálló munkaviszonya január 31. napjával megszűnik, a betegszabadsága nem arányosítható a munka11
E-Munkajog |
2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m
Figyelemmel arra, hogy a betegszabadság leviszonyban töltött idejével, tőle az sem részben, jártát követően is keresőképtelen, ezért 2013. sem egészben nem követelhető vissza. Ha pedig február 6. napjától kezdődően táppénzt kell február 1-től egy új munkáltatónál létesít munszámfejteni a részére. kaviszonyt, akkor a betegszabadság időarányos része illeti meg, amely 14 nap (15:12x11=13,75) betegszabadságot jelent. A fél napot elérő töre- A második esetben a munkavállalónak február dék nap egész napnak számít (Mt. 126. § [5] hónapra 24 munkaóra betegszabadsága maradt. Keresőképtelen február 4–22-ig. Munkaidő-bebekezdés). osztása szerint február 4-én 6 óra, február 5-én A betegszabadság kiadására és elszámolására a 8 óra, február 7-én 8 óra. Ez összesen 22 óra, szabadságra vonatkozó előírások az irány- és maradt 2 munkaóra betegszabadsága. A betegadók, azzal, hogy ha a munkavállaló munkaszü- szabadságot is a munkaidő-beosztás szerint kell neti nap miatt mentesülne a munkavégzés alól, kiadni. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidő nem lehet ezt a napot munkanapként kell elszámolni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő- kevesebb 4 óránál, továbbá arra, hogy a megmabeosztás esetén a munkavállaló betegszabadság radt 2 munkaóra betegszabadság nem éri el az kiadása során a beosztásával azonos tartamra általános munkarend szerinti fél munkanapot, mentesül a munkavégzés alól, és a betegszabad- ezért álláspontom szerint nevezett munkavállaságot ezzel egyező óraszámmal kell elszámolni és ló a betegszabadságra való jogosultságát 2013. február 7-vel már kimerítette, a betegszabadsága nyilvántartani. kiadottnak tekintendő [Mt. 99. § (1) és 126. § (5) bekezdés]. Folyamatos keresőképtelenségéA táppénz re tekintettel 2013. február 8-tól táppénzt kell A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. számfejteni a részére. évi LXXXIII. törvény 46. § (2) bekezdés és 47. §-a értelmében táppénz a betegszabadságra való A harmadik esetben a munkavállalónak február jogosultság lejártát követően minden naptári hónapra 24 munkaóra betegszabadsága maradt. Keresőképtelen február 4–7-ig. Munkaidő-benapra jár, ideértve • a szabadnapot, a heti pihenőnapot, kivéve a osztása szerint február 4-én 12 óra, február 5-én betegszabadság lejártát követő szabadnapra és 12 óra, február 7-én 12 óra. A betegszabadságra heti pihenőnapra, ha az azt követő munkana- való jogosultságát 2013. február 5-én kimerítetpon (munkaszüneti napon) a keresőképtelen- te, ezért 2013. február 6-ra és 7-re táppénzt kell számfejteni a részére. ség már nem áll fenn, • és a munkaszüneti napot is Kérdésére válaszolva: A teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót 15 munkanap betegszabadság illeti meg, ami 15×8=120 munkaidő-beosztás szerinti munkaórának felel meg. Az első esetben a munkavállaló részére munkaidő-beosztása alapján 2013. február 5. napjáig kiadásra került a tárgyévre járó 120 munkaóra betegszabadság.
E-Munkajog, XIV. évfolyam Negyedik szám, 2013. Április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Petren Ágnes Hu ISSN 1588-3663 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
12 2 0 1 3 . á p r i l i s , X I V. é v f o l y a m 4 . s z á m | E - M u n k a j o g
