E-Munkajog. Tartalom. A hónap témái. Tisztelt Előfizetőnk! március XV. évfolyam 3. szám. 1 A hónap témái

E-Munkajog Szakmai folyóirat

2014. március

X V. é v f o l y a m 3 . s z á m

Tartalom

In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!

A hónap témái 1. Kik számíthatnak a NAV ellenőrzésére 2014-ben? Megjelent a NAV honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4002/2014. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról Számíthatnak ellenőrzésre a személyi jövedelemadó 1+1%-áról tett nyilatkozatok alapján a legnagyobb támogatásban részesülő kedvezményezettek. Az ellenőrzés alá kerülnek az alábbi főtevékenységet folytató vállalkozások: • Mezőgazdaság: ezen belül a sertéstenyésztést, húsfeldolgozás-, tartósítást végzők, malomipari termékeket gyártók, • Az ipar területén: fémszerkezetet gyártók, a lakó- és nem lakóépületet építők, • Kereskedelem területén az alább főtevékenységet végzők −− gépjárműjavítás, -karbantartás, −− gépjárműalkatrész-kiskereskedelem, Munkajog című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Szerző: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta A kézirat lezárása: 2014. február 24.

1 A hónap témái •

Kik számíthatnak a NAV ellenőrzésére 2014-ben?

•

A semmisségre és a megtámadhatóságra vonatkozó előírások 2014. március 15-étől

3 Így döntött a Kúria… 5 Olvasói kérdések •

Egyszerűsített foglalkoztatás

•

Finanszírozási változások miatt határozott idejű munkaviszony megszüntetése

•

Ismét az órákban történő szabadság elszámolásáról

•

Családi adókedvezmény 1.

•

Családi adókedvezmény 2.

Tisztelt Előfizetőnk! Megújult honlapunkon (www.forum-szaklapok.hu) letöltheti online segédleteinket az alábbi hozzáféréssel: Felhasználónév: munkajog2 Jelszó: Mt1403 Munkajoggal kapcsolatos kérdését az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1 E - M u n k a j o g | 2 0 1 4 . f e b r u á r, X V. é v f o l y a m 2 . s z á m

−− −− −− −− −− −− −− −−

cukor, édesség nagykereskedelem, zöldség, gyümölcs nagykereskedelem, élőállat nagykereskedelme, hús-, húskészítmény nagykereskedelme, vegyes termékkörű nagykereskedelem, reklámügynökségi tevékenység, munkaerő-kölcsönzés, személybiztonsági tevékenység.

A jövedelmezőség szempontjából ellenőrzés alá kerülnek: • a kenyér, friss pékáru gyártást, • közúti áruszállítást végző vállalkozások, ha a jövedelmezőségük (eredmény/ nettó árbevétel) nem ér el az irányelvben közzétett régiónként meghatározott jövedelmezőségi mutató 50%át. Pl. ha a kenyér, friss pékáru gyártásával foglalkozó vállalkozás jövedelmezőségi mutatója a Dél-alföldi régiben nem ér el a 3,3%-ot. A NAV a következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések az alábbi tevékenységeket végzőknél: • éttermi, mozgó vendéglátás, • mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, • immateriális javak kölcsönzése. E körben vizsgálja a számla és nyugatadás kötelezettség teljesítését is. Az irányelv megtekinthető: http://nav.gov.hu/data/cms321044/4002_2014.pdf

2. A semmisségre és a megtámadhatóságra vonatkozó előírások 2014. március 15-étől Az érvénytelenség két formájára, a semmisségre és a megtámadhatóságra vonatkozó munkajogi előírások az új Ptk. hatálybalépésével az alábbiak szerint módosulnak.

Semmisség Az Mt. 27. §-a értelmében semmis az a megállapodás, amely: • munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül az

Mt. 13. §-a alapján: −− a jogszabály, −− a kollektív szerződés, −− az üzemi megállapodás, −− a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet megállapodása alapján az egyeztetőbizottság határozata (Mt. 293. §). Jogszabályba ütközik annak a pedagógusnak a munkaszerződése, aki nem rendelkezik a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben előírt iskolai végzettséggel. • a munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre. Semmisnek minősül az a megállapodás, amelyet a munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével kötnek. Ilyen megkerülő magatartásnak tekintendő a jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének a megsértése. Semmisnek minősítette a Legfelsőbb Bíróság EBH 2008.1891. számú döntésében azt a munkaszerződést, amelyet a házastársak a tulajdonukban lévő gazdasági társaság többségi tulajdonának átruházása előtt, a megkötéséhez képest indokolatlanul hosszú hatálybalépéssel s a veszteséges gazdálkodáshoz képest aránytalanul magas összegű munkabérre kötöttek. • 2014. március 15-től kezdődően nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Az Mt. módosítását megelőzően is semmisnek tekintette a bírói gyakorlat a jóerkölcsbe ütköző megállapodást. A megállapodás nem az adott egyén saját erkölcsi normáihoz viszonyítva minősül semmisnek, hanem akkor, ha az a társadalmi közfelfogás szerinti erkölcsi normákat sérti. A Kúria alábbi döntése értelmében: „BH2012. 157 Jóerkölcsbe ütköző – a társadalmilag elvárt erkölcsi normákat célzatosan megsértő – munkaszerződés semmis, ezért az abból eredő jogokat és kötelezettségeket nem lehet úgy elbírálni, mintha a szerződés érvényes lett volna [1992. évi XXII. törvény 10. § (1) bekezdés].” Az Mt. 2014. március 15-étől hatályos módosított 31. §-a alapján az új Ptk. 6:107. §-a értelmében a le-

2 2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a j o g

hetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés is semmisnek minősül Semmis továbbá az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések.

Megtámadhatóság A megtámadás okai A megállapodás, de a saját jognyilatkozat is megtámadható, ha • a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, vagy • ha annak megkötésekor mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt, vagy • ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vettek rá, A 2014. március 15-ével hatályba lépő módosítás meghatározza, hogy mi tekinthető lényeges körülménynek a következők szerint „Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.” A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka azonban a megállapodás érvényességét nem érinti. 2014. március 15-étől kezdődően az Mt. 28. §-ának módosítása értelmében már nem önálló megtámadási ok a jogi kérdésben való tévedés. A megtámadásra jogosultak Mind a megállapodást, mind saját jognyilatkozatát az a fél támadhatja meg, akit annak megtételére • jogellenes fenyegetéssel, vagy • kényszerítéssel vettek rá. Az Mt. módosítása értelmében 2014. március 15-től kezdődően a megállapodást megtámadhatja: az akit a másik fél szándékos tévedésbe ejtő vagy tartó megtévesztő magatartása hatására kötötte a megállapodást, az, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. Új előírás, hogy a fél akkor is jogosult a megállapodás megtámadására, „ha a megtévesztés vagy jogelle-

nes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.” Nem jogosult a megtámadásra azonban az a személy, aki a tévedést felismerhette volna, vagy a tévedés kockázatát vállalta.

Így döntött a Kúria… A közös meggyezéssel történő munkaviszony megszüntetésénél a munkavállaló a saját nyilatkozatát megtámadhatja akkor is, ha annak megtételére a munkáltató jogellenes fenyegetéssel vette rá. A munkáltató jogellenes magatartását a munkavállalónak kell bizonyítania. Arra vonatkozóan, hogy a saját nyilatkozatáról csatolt poligráfos vizsgálat mennyiben tekintendő bizonyítéknak, tanulságul szolgálhat a Kúria alábbi Határozata: BH2014. 23 A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésről szóló megállapodás megtámadásakor a fél által a saját nyilatkozatáról csatolt poligráfos vizsgálat a peres fél nyilatkozataként értékelhető [1952. évi III. törvény 3. § (5) bek., 164. § (1) bek., 206. § (1) bek.]. Az irányadó tényállás szerint a felek a 2010. február 19én megkötött megállapodással a munkavállaló munkaviszonyát közös megegyezéssel 2010. április 6. napjára megszüntették. A munkavállaló keresetében jogellenes fenyegetésre és kényszerre hivatkozással megtámadta a megállapodást, kérte a munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítását és annak jogkövetkezményeit. A munkaügyi bíróság keresetét elutasította. Megállapította, hogy a megállapodás megkötésénél a munkáltató számára HR szolgáltatási tevékenységet végző Kft. két munkatársa volt jelen. Tájékoztatták a munkavállalót a munkáltató jogkör gyakorlójának döntéséről, miszerint választhat, hogy vagy közös megegyezéssel, vagy a munkavégzésével kapcsolatban felmerült problémák miatt munkáltatói felmondással szünteti meg munkaviszonyát. A munkavállaló a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést választotta, a megállapodást 3

E-Munkajog |

2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m

a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban aláírta. A bíróság ítéletének indoklásában kifejtette, hogy „A bírói gyakorlat szerint nem jelent jogellenes fenyegetést, ha a közös megegyezéses megszüntetésre vonatkozó ajánlat elutasítása esetén a munkáltató felmondás közlését helyezi kilátásba.” Az eljárás során a tanúk igazolták, hogy a munkavállalónak kellő idő állt rendelkezésre a megállapodás áttanulmányozására, döntésnek meghozatalára. Nem nyert bizonyítást, hogy a jelenlévők fenyegetőleg hatottak volna rá, és olyan nyilatkozatot tettek volna, miszerint nem kap megfelelő referenciát és „utána nyúlnak”. A munkavállaló által becsatolt saját „poligráfos komplex tényfeltáró vizsgálat eredményét”, a bíróság, mint a fél előadását értékelte és a munkavállalónak a két meghallgatott tanú poligráfos vizsgálatára benyújtott bizonyítás indítványát, mint szükségtelent mellőzte. A munkavállaló fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Ítéletében rámutatott arra, hogy a bírói gyakorlat értelmében nem jogellenes, ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának akaratát az általa aláírt megállapodást közvetítők útján közli a munkavállalóval. A poligráfos vizsgálatot nem rekesztette ki a bizonyítékok köréből, de azt mint a fél nyilatkozatát értékelte. Álláspontja szerint „a poligráfos vizsgálati eredmény nem teljes mértékben megbízható, kétséget kizáróan nem tudja igazolni az abban foglaltakat.” Ellenkező álláspont esetén – „a megfogalmazott kérdések és az arra adott válaszok alapján” – sem igazolta a munkavállaló azon állítását, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére a munkáltató két képviselője jogellenes fenyegetéssel vette rá. A poligráfos vizsgálat nem igazolta, hogy a munkáltató képviselői részéről elhangzott volna az, hogy ha a közös megegyezést választja „nem fognak utána nyúlni”. Nem tekinthető jogellenes fenyegetésnek az a kijelentés, hogy „jobban jár, ha a közös megegyezést választja”, mert a megállapodás a felmondásánál anyagilag kedvezőbb kikötéseket tartalmazott, nem jogellenes fenyegetés az a kijelentés sem, hogy „amennyiben a felmondást választja a felperes, akkor a cég rossz referenciát fog adni”, mivel a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló nem megfelelő munkavégzése lett volna. Aggálytalannak tekintette a másodfokú bíróság a mun-

káltató két képviselőjének egybehangzó tanúvallomását, miszerint elegendő időt biztosítottak a döntés meghozatalához, szükségtelennek tartotta további bizonyítékok beszerzését a két tanú poligráfos vizsgálatát. A munkavállaló felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Álláspontja szerint az eljárás során poligráfos vizsgálatával bizonyította, hogy a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére jogellenes fenyegetéssel vették rá, továbbá a megállapodás abból az okból is érvénytelen, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának meghatalmazottjaként nem járhattak volna el olyan személyek, akik a munkáltatónak nem munkavállalói. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Határozatában kifejtette, hogy a munkavállaló reá háruló bizonyítás teher ellenére a poligráfos vizsgálatával sem bizonyította, hogy munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére jogellenes fenyegetéssel vették rá. Az eljáró bíróságok helyesen értékelték a poligráfos vizsgálat eredményét, mely nem tette indokolttá további poligráfos vizsgálat elvégzését vagy szakértő igénybevételét. „A másodfokú bíróság a negyedik kérdésre adott válasz kapcsán helyesen emelte ki, hogy a felperes állítására tekintettel nem jogellenes fenyegetés, hanem tényszerű állítás, hogy a felperesnek (a nem megfelelő munkavégzése miatti felmondás kapcsán) kiadott rossz referenciák akadályozni fogják a további elhelyezkedését.” Kifejtette, hogy a bírói gyakorlat értelmében önmagában a tanúk nem tekinthetők pusztán azért elfogultnak, mert a munkáltató alkalmazásában állnak, a munkáltatói jogkör gyakorlója által hozott döntés képviselő útján is közölhető. A perben nem nyert bizonyítást, hogy a munkáltató képviselői hatáskörüket túllépték, továbbá az sem, hogy magát a döntést nem a munkáltatói jogkörgyakorló hozta meg.1

1 A 2012. július 1-jével hatályba lépett munka törvénykönyvé-

ről szóló 2012. év I. törvény (Mt.) 20. §-a értelmében, a nem a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy döntése nem érvénytelen, ha azt utóbb a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult jóváhagyja.

4 2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a j o g

Olvasói kérdések 1. Egyszerűsített foglalkoztatás 2013. évben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén az ún. mentesített keretösszeg 4510 Ft/nap volt. Ha ennél nem keresett többet az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott, ez alapján nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. Kérdésem az, hogy mennyi ez az összeg a 2014. évben? Nem találtam erre vonatkozóan pontos megfogalmazást. Amit tudok: Az egyszerűsített foglalkoztatásban minimálbér esetén az irányadó számok 2014-re: Napibér: 3 970, órabér: 497 Ft.  A garantált bérminimum fizetése esetén pedig a napibér: 4 724, az órabér: 591 Ft (szakképzettséget igénylő munkán foglalkoztatott). Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkabér elszámolható napi maximuma 2014-ben 9340 Ft. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. „Efo. tv. 4. § (1a) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. (2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 Ft-ot.” A minimálbér és a bérminimum összegét 2014. január 1-jétől kezdődően a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet állapítja meg.

A rendelet értelmében:

havibér alkalmazása esetén hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén

A minimálbér összege (Ft-ban) 2014. január 1-jétől

A garantált bérminimum összege (Ft-ban) 2014. január 1-jétől

101 500

118 000

23 360

27 160

4 670

5 430

584

679

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett munkabér a munkáltató kiadása, költsége. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében egynapi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés költségeként figyelembe nem vehető kiadás (Szja tv. 3. számú melléklet V/12. pontja, Társasági adó tv. 3. számú mellékletének A/14. pontja). Ez azt jelenti, hogy 2014-ben a munkáltató költségként nem számolhatja el a munkavállalónként naponta 9340 Ft felett kifizetett munkabért.

Az egyszerűsített foglalkoztatott bevallási kötelezettsége A filmipari statisztaként végzett alkalmai munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, a foglalkoztatottnak nem kell bevallást adnia. Az egyéb alkalmai munkából mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkából származó bevételből a foglalkoztatottnak csak akkor kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, ha e tevékenységből származó bevétele meghaladja a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos napi minimálbér szorzatát (mentesített keretösszeg). A napi minimálbér 2014. január 1-jétől: 4670 Ft. Foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni, és a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell a bevallásnál figyelembe venni (Efo. tv. 9. §).

5 E-Munkajog |

2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m

Közteherviselés Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja tv. és a Tbj. szabályait a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke: • mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 Ft, • alkalmi munkaviszony esetén minden naptári napra munkavállalónként 1000 Ft, • filmipari statiszta esetén minden naptári napra munkavállalónként 3000 Ft. Ezen felül nem terheli: • a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi és rehabilitációs hozzájárulás, valamint Szja törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, • a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jöve­delem adóelőleg-fizetési kötelezettség. [Efo tv. 8. § (3) bek.]. Ha azonban a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás létesítése vagy fenntartása során a létszám-, kereseti, illetve időkorlátot túllépi, akkor a feltételek nem teljesülésülésének napjától kezdődően közteherviselési kötelezettségének az általános szabályok szerint köteles eleget tenni. Nem kell fizetni közterhet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban biztosított személyek egyszerűsített foglalkoztatás esetén, de e személyek nem is szereznek jogosultságot nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra. Például, ha román állampolgárt alkalmaznak idénymunkára, aki igazolja, hogy Romániában biztosított, akkor a munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettségét teljesítenie kell, de nem kell fizetnie közterhet.

Foglalkoztatott járulékfizetési kötelezettsége A foglalkoztatottat adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Nem minősül biztosítottnak sem,

de jogosultságot szerez nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési járadékra. A nyugellátás számításának alapja napi 500 Ft közteher esetén 1370 Ft/nap, napi 1000 Ft vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 Ft/nap.

Ha az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyban álló munkavállaló a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmében egyéb jogviszonyai folytán sem minősül biztosítottnak és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, 2014. január 1-jétől havonta 6810  Ft (napi összege: 227 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot tartozik fizetni [Tbj. 19. § (4) bek. és 39. § (2) bek]. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1997. évi IV. törvény (Flt.) 28. § (1) bekezdés g) pontja értelmében nem kell megszüntetni és nem kell szüneteltetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső egyszerűsített foglakoztatás keretében munkát végez. Az álláskeresési járadék folyósítása alatt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka időtartama azonban nem vehető figyelembe álláskeresési járadékra jogosító időként az álláskeresési járadék folyósítása idejének kimerítését vagy megszűnését követően. Bevallási, befizetési kötelezettség Az adózást érintő és az Efo. tv.-ben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkáltató az Art. rendelkezési értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló részére a kifizetéskor olyan bizonylatot köteles kiállítani és átadni, amelyből megállapítható a bevétel jogcíme, összege. Az Art. 46. §-át azonban nem kell alkalmazni, azaz a tárgyévet követő év január 31-éig nem kell a munkavállalónak összesített igazolást kiadni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett jövedelemről.

6 2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a j o g

Főszabályként a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás esetén is az Art. szabályai szerint tartozik bevallási kötelezettséggel.

2. Finanszírozási változások miatt határozott idejű munkaviszony megszüntetése Nagyon nehéz anyagi helyzetbe került nem állami fenntartásban működő iskolánk a normatíva-finanszírozás miatt. Fennmaradásunk érdekében létszámcsökkentésre kényszerülünk. A tanév végéig határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott pedagógust óráinak felosztásával kénytelenek vagyunk elküldeni. A felmondás indoka lehet az, hogy a munkáltatónak nincs pénze a bérére, ez minősülhet elháríthatatlan külső oknak? A határozott időtartamú munkaviszony az Mt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti határozott időtartam lejárta miatti megszűnése előtt csak: • közös megegyezéssel [Mt. 64. § (1) bek. a) pont], • felmondással, [Mt. 66. § (8) bek. és 67. § (2) bek.], • azonnali hatályú felmondással indokolással VMt. 78. §], • azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül VMt. 79. § (1) bek. b) pont és (2) bek.], • azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül a próbaidő alatt [Mt. 79. § (2) bek.] szüntethető meg. A határozott idejű munkaviszony indokolás nélküli felmondással történő megszüntetése A munkáltató azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti a munkavállaló határozott időtartamra szóló munkaviszonyát, de köteles a munkavállaló részére tizenkét havi, ha a határozott időből hátralévő idő ennél rövidebb a hátralévő időre járó távolléti díjat fizetni. Segítségül szolgálhat a következő oldalon lévő iratminta:

A határozott idejű munkaviszony indokolt felmondással történő megszüntetése Mind a munkáltató, mind a munkavállaló jogosult megszüntetni a határozott idejű munkaviszonyt, a törvényben meghatározott okok fennállása estén. A munkavállaló határozott idejű munkaviszonyának felmondással történő megszüntetésének indoka csak olyan ok lehet (Mt. 67. § (2) bek.): • amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy • körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. Mindkét fél köteles a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését megindokolni. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt a következő esetekben szüntetheti meg (Mt. 66. § (8) bek., 69. § (5) bek.): Mt. 66. § (8) A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat. Kérdés, hogy az állami hozzájárulás jogszabályi változása valóban olyan elháríthatatlan külső okként jelentkezik, hogy létszámcsökkentést kell végrehajtani, ami miatt a pedagógus foglalkoztatására a továbbiakban nincs lehetőség. Az indok valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítani. Bizonyítottsága esetén az indokolás a következő lehet: „Határozott idejű munkaviszonyának felmondással történő megszüntetésére azért került sor, mert a köznevelés feladatok után megillető állami támogatás rendszerének változása következtében a fenntartó az intézménynél a pedagógus álláshelyek számát csökkentette. Az álláshelyek csökkentése miatt létszámleépítést kell végrehajtani és az iskola oktatási nevelés feladatait a csökkentett létszámmal átszervezés útján kell ellátni. Tekintettel arra, hogy a fenntartó döntése az Ön mun7

E-Munkajog |

2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m

IRATMINTA HATÁROZOTT IDEJŰ MUNKAVISZONY AZONNALI HATÁLYÚ INDOKOLÁS NÉLKÜLI FELMONDÁSA …………………………… Ikt.sz.: ..................... munkavállaló részére Tárgy: munkaviszony megszüntetése Tisztelt ……………………………! Értesítem, hogy a munkáltatónál …….. napjától fennálló határozott idejű munkaviszonyát az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontjában biztosított jogommal élve, a határozott idő letelte előtt indokolás nélkül, azonnali hatállyal felmondom. Munkaviszonya e határozatom közlésének napjával szűnik meg.1 E határozat ellen – az Mt. 287. § (2) bekezdés b) pontja alapján - a kézhezvételtől számított 30 napon belül a …………………………… Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál keresettel élhet. Tájékoztatom, hogy a keresetnek ezen határozatom végrehajtására – az Mt. 287. § (5) bekezdése értelmében – halasztó hatálya nincs. Ön – az Mt. 79. § (2) bekezdése, értelmében határozott idejű munkaviszonyának a határozott idő letelte előtt, azonnali hatályú indokolás nélküli megszüntetése miatt -, jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára. Munkakörét az Mt. 80. §-a értelmében ………………………. napon köteles az átadás-átvétellel megbízott …………… munkatársának átadni, és az Önnél lévő eszközökkel, felszerelésekkel elszámolni. Munkaviszonyának megszűnéséig az Önt megillető munkabérének és egyéb járandóságának a kifizetése, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy egyéb jogszabályban előírt igazolásainak – legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon történő – kifizetése és kiadása iránt intézkedtem. Dátum: ………………………. ……………………………... munkáltatói jogkör gyakorlója

1 Ha személyesen nem lehet átvetetni, akkor levélben postai úton kell közölni. A közlés időpontjára az Mt. 24. §-ában foglaltak az irány-

adók. Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult részére átadják, elektronikus úton hozzáférhetővé teszik, vagy a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján tértivevénnyel kézbesítik. A közlés akkor is hatályos, ha az átvétel a címzett vagy az átvételre jogosult megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza. Megkönnyítheti a bizonyítást, ha az átvétel megtagadásáról a munkáltató jegyzőkönyvet vesz fel.

8 2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a j o g

kakörét is érinti, munkaviszonyát a rendelkező részben foglaltak szerint megszüntetem.” Fontos, hogy a határozott idejű munkaviszony felmondásánál is be kell tartan a felmondási tilalmakra és korlátozásokra vonatkozó jogszabályi előírásokat. (Mt. 65. §, 68. § (2) bek. bek.260. § (3) 273. §) Természetesen a határozott idő lejárta önmaga megszünteti a munkaviszonyt, függetlenül attól, hogy a munkavállaló várandós stb.

3. Ismét az órákban történő szabadság elszámolásáról Jól értem, hogy ha a dolgozó a kötelező havi óráját 12 órás munkabeosztásban tölti el, akkor ő jobban jár, mint a 8 órás munkaidő-beosztású? A 8 órás heti 5 munkanapon dolgozik, a 12 órás heti 3, ritkán 4 napon, és a szabadság esetén kijáró 20 nap az egyiknek 160, a másiknak 240 óra, a havi kötelező munkaórájuk viszont egyenlő. A 12 órás beosztásban dolgozó portás a kötelező órán felül dolgozott óráit túlórában megkapja. Ha ez a törvény, akkor ez nagyon igazságtalan. Nem jár jobban! Nagyon fontos megjegyezni, hogy a munkaszerződés szerinti munkaidő és a munkaidő-beosztás alapján adott napon munkavégzéssel töltött idő nem azonos! A havi kötelező munkaóra nem azonos: • a teljes napi munkaidőben (8 óra) foglalkoztatott és • a készenléti jellegű munkakörben a felek megállapodása alapján 12 órára megemelt teljes napi munkaidőben foglalkoztatott esetében. • Ha a munkavállalót a munkaszerződése szerint havi 120 000 Ft munkabér mellett teljes napi munkaidőben (8 órában) foglalkoztatják, akkor pl. január hóban 22 munkanap alatt 22 × 8 = 176 munkaórát kell dolgoznia. Ezt olyan munkaidőbeosztással is teljesítheti, hogy egy adott napon 12 órát kell dolgoznia. −− Ha pl. 20 nap szabadság illeti meg és munkaszerződése szerint teljes napi munkaidőben

(napi 8 órában) van foglalkoztatva akkor 20 × 8 = 160 munkaóra szabadságra jogosult. A szabadság órákban történő elszámolása és kiadása során a beosztása szerinti időtartamra mentesül a szabadság alól. Pl. kettő olyan napon nem kíván dolgozni, amikor a beosztása szerint 12–12 órát kellett volna dolgoznia, akkor a 160 munkaóra szabadságából 24 munkaórára kerül kiadásra és elszámolásra, marad 118 munkaóra szabadsága. • Ha a felek megállapodnak a munkaszerződésben a teljes napi munkaidő 12 órára történő megemelésében, akkor pl. január hóban 22 munkanap alatt 22 × 12 = 264 munkaórát kell dolgoznia. Ilyen megállapodást készenléti munkakörre lehet kötni. Tehát ebben az esetben a munkavállalónak a havi 120 000 Ft munkabérért január hónapban nem 176 órát, hanem 264 órát kell dolgoznia. Ezt olyan munkaidő-beosztással is teljesítheti, hogy egy adott napon nem 8 órára van beosztva, hanem 12 órára. −− Ha pl. 20 nap szabadság illeti meg és munkaszerződése szerint teljes napi munkaidőben (napi 12 órában) van foglalkoztatva akkor 20 × 12 = 240munkaóra szabadságra jogosult. A szabadság órákban történő elszámolása és kiadása során a beosztása szerinti időtartamra mentesül a szabadság alól. Pl. kettő olyan napon nem kíván dolgozni, amikor a beosztása szerint 12–12 órát kellett volna dolgoznia, akkor a 216 munkaóra szabadságából 24 munkaórára kerül kiadásra és elszámolásra, marad 192 munkaóra szabadsága. • Ha nincs munkaidő-beosztása a dolgozónak, akkor a szabadság órákban történő kiadása és elszámolás esetében, az általános munkarend és a munkaszerződés szerinti napi munkaidővel kell elszámolni2: −− a munkaszerződése szerint teljes napi mun2 „Mt.124. § „(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.”

9 E-Munkajog |

2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m

kaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében: −− a ledolgozandó órák száma január hónapban 176 óra −− szabadsága (20 munkanap x 8 órával): 160 óra, −− 2 napon szabadság miatt nem dolgozik kiadásra és elszámolásra kerül: 16 óra −− a munkaszerződése szerint 12 órára megemelt teljes napi munkaidőben foglalkoztatott esetében: −− a ledolgozandó órák száma január hónapban 264 óra −− szabadsága (20 munkanap x 12 órával): 240 óra, −− 2 napon szabadság miatt nem dolgozik kiadásra és elszámolásra kerül: 24 óra

4. Családi adókedvezmény 1. Vannak olyan dolgozóink, akiknek 2 gyermekük van és a szülők megosztva 1-1 gyermekre veszik igénybe a családi adókedvezményt. A nyomtatvány kitöltése cégünknél nem egyértelmű. • Az I. Blokk 1. pontjában   az eltartottak száma 2, a kedvezményezett eltartottak száma 2 – jól gondoljuk? • Fel kell sorolni mindkét gyermeket, és a mellé a gyermek mellé kell tenni x jelet, aki után igénybe kívánja venni a szülő a kedvezményt? • Vagy csak azt a gyermeket kell felvezetni, aki után a kedvezményt igénybe kívánja venni az egyik szülő? Az „Adóelőleg-nyilatkozat 2014. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről a munkáltatótól származó bevétel adóelőlegének megállapításához” elnevezésű nyomtatvány útmutatójának 4. oldala ad választ kérdésére. A I./1. és 2. pontban nem a házastársak közötti megosztást kell feltűntetni, hanem az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számát, és személyes adatait. Az I/1. pontban az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számát kell feltűntetni. Az Szja. törvény 29/A. § (4) és (5) bekezdése értelmében:

Eltartott • a kedvezményezett eltartott, −− az, akire tekintettel a munkavállaló a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, −− a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), −− az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, −− a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. • az, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. (Lásd.: Cst.14. §) Pl. ha a családban két 18 éven aluli eltartott gyermek és egy 18 éven felüli gyermek van, aki felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, akkor a családban az eltartottak száma, három fő a kedvezményezett eltartottak száma, kettő fő, akik után személyenként, havonta 206 250 Ft kedvezmény vehető igénybe. A törvény értelmében az eltartottak száma tehát nem feltétlenül egyezik a kedvezményezett eltartottak számával, ezért a I/2. pontban név szerint feltűntetett eltartottak melletti négyzetben „x”-szel kell jelölni a kedvezményezett eltartottak számát. A I/5. pontban a munkavállaló választása szerint meghatározhatja azt, hogy a családi adókedvezményt miként kívánja igénybe venni. Így • vagy az a) pontot tölti ki és beírja azt az összeget, amelyet a kedvezménynél igénybe kíván venni, ha ez a kedvezményezett eltartottak száma alapján kiszámítható családi kedvezmény maximális összegénél kisebb összeg a fennmaradó kedvezményt házastársa vagy a jogosultnak minősülő élettársa ugyancsak a munkáltatójának adott nyilatkozattal (amelyben ezt a blokkot ő tölti ki) érvényesítheti, • vagy a b) pontot tölti ki és beírja a kedvezményezett eltartottak és a bíróság döntése alapján felváltva gondozott gyermekek számát jelöli meg a kedvezmény igénybevételeként, s ha a kedvezményezett eltartottak számánál kisebb számot jelöl meg, a

10 2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a j o g

fennmaradó kedvezményt házastársa vagy a jogosultnak minősülő élettársa ugyancsak a munkáltatójának adott nyilatkozattal (amelyben ezt a blokkot ő tölti ki) érvényesítheti. Az adatlapot és az útmutatót itt tekintheti meg. http://www.nav.gov.hu/data/ cms312738/2014adoeloleg_nyilatkozat_csaladi_ kedvezmeny.pdf

5. Családi adókedvezmény 2. A kérdés családi kedvezmény témakör. Van egy dolgozónk, aki elvált, és a bíróság a dolgozónknak (férjnek) ítélte a gyerekeket. De amikor még házasok voltak, a feleség kapta a családi pótlékot, amit azóta sem hajlandó elintézni, hogy a volt férj kapja, valamint a dolgozónk sem intéz ez ügyben semmit, mert nagyon megviselte a válás és nem mer, vagy nem akar konfrontálódni a volt feleséggel. A problémám az, hogy a családi adókedvezményre az jogosult, aki a családi pótlékot kapja. Jelen esetben a fentiek ellenére kaphatja a dolgozónk (férj) a családi kedvezményt függetlenül attól, hogy jogtalanul még mindig a volt feleség kapja? Megoldás az, ha a feleség az „Adóelőleg nyilatkozat 2014. évben a családi kedvezmény érvényesítéséről” nyomtatványon a II. hasábban nyilatkozik, hogy tudomásul veszi és elfogadja, hogy az apa veszi igénybe a családi kedvezményt? Az Szja. törvény 29/A. § (3) bekezdése alapján nem az jogosult a családi adókedvezményre aki a családi pótlékot kapja, hanem aki családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) értemében családi pótlékra jogosult. A Cst. 7. § és 8. § értelmében az a vérszerinti szülő is jogosult család pótlékra, aki a saját háztartásában neveli gyermekét. A NAV 2012/3. számú adózási kérdésben adott alább tájékoztatása szerint: „2012/3. Adózási kérdés  a családi kedvezményre vonatkozó szabályozás 2012. január 1-jétől életbe lépő változásai Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény - többek között - megváltoztatta a személyi jövedelem-

adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) családi kedvezményre vonatkozó néhány szabályát. Ezen módosuló rendelkezések 2012. január 1-jétől lépnek hatályba. 1. Így ezen időponttól a családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem az a gyermek minősül kedvezményezett eltartottnak, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerint családi pótlékot folyósítanak, hanem az, akire tekintettel a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy – az eddigi szabályozással ellentétben – az a magánszemély is érvényesítheti a családi kedvezményt, aki bár jogosult lenne a Cst. alapján a gyermek után családi pótlékra, de azt ténylegesen nem igényelte meg, így azt nem is folyósítják számára. Ezért ebből a szempontból a hatálybalépés időpontjától jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály; AVÉ 2012/1.]” Válaszolva kérdésére, az Édesapa aláírhatja a nyilatkozatot, ha a törvényi feltételeknek megfelel, azaz a családi pótlékra jogosító gyermekeket saját háztartásában neveli. A II. rovatban nem nyilatkozhat az Édesanya, hiszen már elváltak és nem házastársak. E-Munkajog, XV. évfolyam harmadik szám, 2014. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Petren Ágnes Hu ISSN 1588-3663 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

11 E-Munkajog |

2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m

A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink – a megbízók egyedi igényei szerint – teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, – azok megfelelő alkalmazása érdekében – utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben www.forum-media.hu/munkaugyi-tanacsadas honlapon tájékozódhat, amen�nyiben kérdése van, írjon a [email protected] e-mail címre! 12 2 0 1 4 . m á r c i u s , X V. é v f o l y a m 3 . s z á m | E - M u n k a j o g