Tárgy: Ecoeline Zrt., meglévő betonelem gyártó
Iktatószám: 10084-19/2015. Előadó:
Geresics Angéla
csarnok bővítésének előzetes vizsgálati
dr. Ötvös Tünde
eljárása KÜJ: 103 407 746 KTJ: 100 355 162
HATÁROZAT Az Ecoeline Zrt. (7754 Bóly, Hősők tere 8/C., a továbbiakban Környezethasználó) meghatalmazása alapján a Masszi Építész Iroda Kft. (7625 Pécs, Aradi Vértanúk útja 8., a továbbiakban: Kérelmező) által a tárgyi ügyben benyújtott kérelem és SZA-MA TERV Kft. (2051 Biatorbágy, Szarvashegy hrsz: 4214., a továbbiakban: Tervező) által elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján lefolytatott előzetes vizsgálat lezárásaként megállapítom, hogy a Környezethasználó meglévő betonelem gyártó csarnoka bővítésével kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység megkezdéséhez építési engedély megszerzése szükséges. I. A közreműködő szakhatóság állásfoglalása A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/4591-1/2015. ált. számú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „Tárgyi témában elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, a telep működéséből jelentős hatások nem várhatók. A hatáskörünkbe tartozó szakkérdések
vonatkozásában
környezeti
hatásvizsgálati
eljárás
lefolytatását
nem
tartom
szükségesnek.” II. Egyéb rendelkezések Az eljárás során a Környezethasználó által megfizetett igazgatási szolgáltatási díjon és eljárási illetéken felül egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) nem rendelkezett. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. 7602 Pécs, Pf.: 412. +36-72 567-100 +36-72 567-103
[email protected] Honlap: www.bamkh.hu
2 A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított – 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) – mint II. fokú hatósághoz – címzett, de a Környezetvédelmi Hatóságnál előterjesztett kétpéldányos fellebbezéssel lehet élni. A szakhatóság állásfoglalása, illetve végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50%-a, azaz 125.000 forint, természetes személyek, illetve társadalmi szervezetek esetében az elsőfokú hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 2.500 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett Baranya Megyei Kormányhivatal 10024003-00299585-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlára kell – a közlemény rovatban ügyiratszámra utalással – átutalni. Az átutalási megbízást (annak hiteles másolatát) a Környezetvédelmi Hatóság részére meg kell küldeni. A
Környezetvédelmi
Hatóság
a
befizetési
igazolást
elektronikus
úton
is
fogadja
a
[email protected] e-mail címen. INDOKOLÁS A Kérelmező 2015. június 19. napján a tárgyi ügyben előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Környezetvédelmi Hatósághoz, valamint kérelméhez csatolta a Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentációt. A Kérelmező az előzetes vizsgálati dokumentációt elkészítő szakértő – a jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő részszakterületek szerinti – szakértői jogosultságát igazolta, továbbá csatolta a Környezethasználó által a részére adott, jelen eljárásra vonatkozó meghatalmazást. A Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 3. számú melléklet 128. a) pont (egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen, 3 ha területfoglalástól) alapján előzetes vizsgálat, és a Környezetvédelmi Hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Környezethasználó a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. sz. mellékletének 35. pontja szerinti 250.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat a Környezetvédelmi Hatóság felhívására megfizette. A Környezethasználó a területileg illetékes vízügyi hatóság szakhatósági közreműködéséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XIII. fejezete 1. pontja szerinti 5.000 forint összegű eljárási illetéket a Környezetvédelmi Hatóság felhívására lerótta. A Környezetvédelmi Hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Kr. 3. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a Kr. 3. § (4) bekezdése alapján a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti illetékes jegyzőnek.
3 A Bólyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 2015. július 6. napján kelt, 1227-3/2015. számú ügyiratában arról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy az eljárás megindulásáról szóló közleményt közzétette. A kérelembe és mellékleteibe való betekintési lehetőséget a hivatal műszaki csoportjánál biztosította. A Környezetvédelmi Hatóság – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra – a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 28. § (3) bekezdés, valamint az 5. melléklet II. táblázat 3. pontja alapján a vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként megkereste. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35200/4591-1/2015. ált. vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész szerint megadta, és az alábbiak szerint indokolta: „A Főosztály tárgyi ügyben 10084-8/2015. számú – 2015. július 6. napján érkeztetett – megkeresésével az Igazgatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.) 28. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata, a szakhatósági hatáskört kijelölő jogszabály alapján az előzetes vizsgálati hatósági eljárásban a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz
tisztítása
biztosított-e,
vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban,
illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. Szakhatósági megkeresésében a Főosztály megadta a tárgyi előzetes vizsgálat dokumentációjának (készítette: SZA-MA TERV Kft., dátum: 2015. június) elektronikus elérési útvonalát. A dokumentációt áttanulmányoztam és az alapján az előzőekben hivatkozott szakkérdések tekintetében a következőket állapítottam meg. A Beruházó meglevő telephelyén csarnokbővítést kíván megvalósítani, előtte nyitott tárolóterülettel, ahol az alkalmazott járművek és a kész betonelem termékek tárolási lehetőségét fogja biztosítani. A felújítani kívánt szociális blokkban az iroda, a vizesblokk, illetve teakonyha kap helyet. A tervezett csarnokbővítéssel a telephelyen folytatott tevékenység megegyezik a már meglevő csarnokban folytatott tevékenységekkel. A telephely vízellátása közműről biztosított. A keletkező kommunális szennyvizeket közcsatornára vezetik. A technológiából származó garat-mosóvíz egy erre a célra kiépített kétmedencés ülepítőbe kerül, majd a technológiába visszaforgatják. A tervezett létesítmények tetejéről és a mellette levő térbetonról a csapadékvíz levezetése megoldott. Csapadékvíz nem szennyeződik, szennyeződés nélkül a tetőfelületekről levezetve a csapadékvíz elvezető rendszerre csatlakozik. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések és azok besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Bóly település az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területi kategóriába tartozik.
4 A telephelyen tervezett létesítmények vízbázis védőterületének jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt követelményeit nem sértik. A tervezett építés, üzemelés emellett az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nem gyakorol hatást. Összességében a tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre, a terület vízgazdálkodására gyakorolt hatása elhanyagolható. A felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők. A rendelkezésemre álló kérelem és a mellékleteként elérésre biztosított, 2015. június hónapban összeállított előzetes vizsgálati dokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jellemzőket figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam.” „Az Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 5. pont a) alpontja állapítja meg.” A Környezetvédelmi Hatóság a Korm. r. 5. melléklet I. táblázatban meghatározott szakkérdések tekintetében a vélemények megadása céljából a kérelem elbírálásába bevonta továbbá a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát, a Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztályát és a Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályát. A Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztálya BAF/2128-2/2015. ügyiratszámú véleménye alapján a beruházással kapcsolatban kifogás nem merül fel, az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Véleménye indoklásában előadta: „A rendelkezésre álló dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a beruházás csak közvetve érint termőföldet. A vizsgálati dokumentáció alapján a telephely bővítése és működése a környező mezőgazdasági területek minőségére nincs kimutathatóan kedvezőtlen hatással. A beruházás során keletkező hulladékot elszállíttatják, a kitermelt talajt a telepen belül hasznosítják. A telep csapadékvíz elvezetése és szennyvízkezelése megoldott. Az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett technológia maradéktalan betartása biztosítja a talajvédelmi követelmények érvényre juttatását, ezért a beruházás ellen talajvédelmi szempontból kifogás nem merült fel.” „A szakkérdés megvizsgálásáról szóló véleményt a Tfvt. 43. §., 48. § (1) és (3) bekezdése alapján adtam ki.” A
Baranya
Megyei
Kormányhivatal
Népegészségügyi
Főosztálya
a
BAR/006/926-2/2015.
ügyiratszámú véleményében rögzítette, a tervezett létesítmény megvalósítása ellen – közegészségügyi szempontból – kizáró ok nem merült fel.
5 A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya a BA-04D/EO/733-2/2015. ügyiratszámon – az örökségvédelmi szakkérdésben – megállapította, hogy a tervezett munkák jelenlegi adataik szerint sem műemléket, illetve műemléki területet, sem régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezet területét nem érintenek, így nincs feltétele tárgybeli előzetes vizsgálati eljárással kapcsolatban. A Környezetvédelmi Hatóság a Kr. – 2015. április 1-jétől hatályos – 1. § (6b) bekezdése alapján, figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontjára, a 10084-9/2015. iktatószámú végzésében belföldi jogsegélyben megkereste a területileg érintett település jegyzőjét. A jogsegélykérelem szerinti jegyzőtől kérte, adjon meg az arra vonatkozó – rendelkezésére álló – adatokat, hogy a tevékenység összhangban van-e a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel. A Környezetvédelmi Hatóság a Kr. 1. § (6c) bekezdése alapján felhívta a jegyző figyelmét arra is, hogy jogsegélyhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is. A Bólyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 1227-2/2015. számú nyilatkozatában a belföldi jogsegélyt az alábbiak szerint teljesítette: „Tárgyi csarnok bővítése nem ellentétes Bóly város településrendezési tervével, a beruházás, helyi jelentőségű védett természeti értéket nem érint.” A Környezetvédelmi Hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva a következőket állapította meg: •
A tervezett beruházás célja és a tevékenység jellemzői: –
A Környezethasználó a jelenleg meglévő csarnok bővítését és nyitott, betonozott tároló tér kialakítását, valamint a munkavállalók munkakörülményeinek javítása érdekében a jelenlegi szociális blokk felújítását tervezi.
•
A tervezett tevékenység helye és területigénye: –
2
A tervezéssel érintett 48 021 m terület Bóly belterületén (390/9 hrsz.), Gksz besorolású gazdasági területen található.
•
2
–
Új csarnoktér: 2 509,94 m
–
Nyitott, betonozott tároló tér: 1 131 m
2
Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható: –
A tervezett tevékenység által érintett földrészlet nem tartozik a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 53. § (3) bekezdés b) pontban meghatározott nemzeti ökológiai hálózatba.
–
A tevékenység (a megvalósítás, az üzem, használat, a felhagyás) a természeti rendszerekre, a tájökoszisztéma alrendszereire jelentős hatást várhatóan nem gyakorol, a tevékenység az ökológiai tájpotenciált nem csökkenti.
6 –
A Környezetvédelmi Hatóság a természet- és tájvédelmi álláspontját a Tvt. 7. § (2) bekezdés c) pontja figyelembevételével alakította ki.
•
Zajvédelmi szempontból megállapítható: •
A Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarészében rögzített építési technológia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibocsátás mértéke az építésre vonatkozóan megengedett követelményértékeket várhatóan nem haladja meg.
•
Az építési munkálatokhoz kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás várhatóan nem növeli észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét.
•
A telephelyen végzett tevékenységből eredő zajkibocsátás mértéke a dokumentáció alapján a megengedett zajterhelési határértékeket nem haladja meg, a zajvédelmi hatásterület nem érint védendő létesítményt, így zajkibocsátási határérték megállapítása nem szükséges.
•
A dokumentációban rögzítettek alapján megállapítható, hogy az üzemeléshez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás várhatóan nem növeli észrevehetően a szállítási útvonal melletti területek zajterheltségét.
•
A zajvédelmi szakági vélemény kialakítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján történt.
•
Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítható: •
A dokumentációban szerepeltetett műszaki tartalommal tervezett tevékenység létesítése és üzemelése során jelentős levegőterhelés nem várható, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében meghatározott levegőminőségi határértékeket meghaladó légszennyezettség nem alakulhat ki.
•
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható: •
Hulladékkezelési szempontból az előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a pótlólag megküldött ÉPÍTÉSI HULLADÉK TERVLAP és BONTÁSI HULLADÉK NYILVÁNTARTÓLAP alapján megállapítható, hogy a beruházás során kitermelt föld – 864 t – az építkezés helyszínén kerül felhasználásra. [A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 1. § (3) bekezdésének e) pontja alapján nem terjed ki a Ht. hatálya a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel.]
•
A tervezett beruházás, és a létesítmények beruházást követő üzemeltetése során keletkező - a Ht. hatálya alá tartozó – hulladékok (köztük a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint 10 13 14 azonosító kódú, „hulladék beton és betonkészítési iszap” megnevezésű hulladék) a hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelőknél történő hasznosíttatása vagy ártalmatlaníttatása megoldható.
7 Összességében
megállapítható,
hogy
a
Környezetvédelmi
Hatóság
és
az
eljáró
kormányhivatalnak a hatáskörébe tartozó egyéb szakkérdéseket vizsgáló szakértői, valamint az eljárásba bevont szakhatóság az előzetes vizsgálat megállapításai alapján környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot nem találtak a tervezett tevékenységgel kapcsolatban, annak várható környezeti hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Környezetvédelmi Hatóság a beruházáshoz kapcsolódó konkrét előírásait az építési engedélyezési eljárás során adja meg. E határozat jogerőre emelkedését követően az építésügyi hatósági eljárás lefolytatható, az építési engedély birtokában a tevékenység megkezdhető. Az üggyel kapcsolatban a Környezetvédelmi Hatósághoz, továbbá a jegyzőhöz az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A fentiek alapján a Környezetvédelmi Hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1) bekezdése és a Kr. 5. § (2) bekezdés ac) pontja értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Környezetvédelmi Hatóság a döntést a Ket. 71. § (1) bekezdése értelmében határozatba foglalta. A határozatot a Környezetvédelmi Hatóság a Kvt. 71. § (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi. A határozat kifüggesztésének napja:
2015. augusztus 27.
A határozat levételének napja:
2015. szeptember 11.
Továbbá a Kr. 5. § (6) bekezdése alapján közli a döntést az eljárásban részt vett jegyzővel, aki – a Ket. 80. § (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel – a kézhezvételtől számított 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, és a közzétételt követő öt napon belül tájékoztatja a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 78. § (10) bekezdése szerint a közzététel ideje 15 nap. A határozat nem mentesít más hatóságok, valamint az érintett ingatlanok fölött rendelkezni jogosultak
(tulajdonos,
használó,
vagyonkezelő,
stb.)
engedélyének,
hozzájárulásának
beszerzése alól, és polgári jogi vitákat nem dönt el. A Környezetvédelmi Hatóság tárgyi ügyben, mint joghatósággal rendelkező magyar hatóság a Ket. 18. § (1) bekezdése, környezetvédelmi hatóságként a Korm. r. 9. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján járt el. A Környezetvédelmi Hatóság illetékességi területéről a Korm. r. 2. számú melléklete 5. pontja rendelkezik. A határozat elleni önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és a 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóság állásfoglalása és végzése ellen önálló fellebbezési lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki.
8 A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja a Díjr. 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. számú mellékletének 35. pontja, valamint a 2. § (5)-(7) bekezdései szerint került megállapításra. A Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében, a hirdetmény útján közölt döntést a kifüggesztést követő tizenötödik napon, azaz a határozat levételének napján kell kézbesítettnek tekinteni. A Ket. 80. § (5) bekezdése alapján, a hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Ellenkező értesítés hiányában a határozat annak levételét követő naptól számított 15. napon jogerőre emelkedik. Pécs, 2015. augusztus 25. Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott felhatalmazása alapján kiadmányozta:
dr. Bánáti Bálint főosztályvezető-helyettes
Kapják: 1. Masszi Építész Iroda Kft. (7625 Pécs, Aradi Vértanúk útja 8.) „tv” 2. Ecoeline Zrt. (7754 Bóly, Hősők tere 8/c.) „tv” 3. Bólyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője „tv” (közzététel céljából is) 7754 Bóly, Rákóczi u. 3. 4. BAMKH Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály „e-mail” 5. HNYR (helyben) 6. Zöld Pont Iroda (helyben)/web 7. Irattár Hivatali kapun keresztül kapják: 1. BAMKH Népegészségügyi Főosztálya 2. BAMKH ÉBNTF Növény- és Talajvédelmi Osztály 3. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály 4. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „tájékoztatásul”
