SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROSI INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TERVEZETT GINOP ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK
Szeged Megyei Jogú Város tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Szeged Megyei Jogú Város tervezett ágazati fejlesztései
Verzió
1.0
Megyei/MJV közgyűlési határozat száma és dátuma
[határozat száma és megnevezése]
Területfejlesztési stratégiai tervezéséért felelős miniszteri jóváhagyás száma és dátuma:
[dokumentum hivatkozási száma, tárgya, dátuma]
Érintett földrajzi terület:
Csongrád megye
Tervezésért felelős szervezet: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
Tervezésért felelős szervezet kapcsolattartó:
Dr. Igaz Ágnes, Irodavezető
[email protected] +36-62/564-343
Tervezésért felelős szervezet címe:
6720 Szeged, Széchenyi tér 10.
Szeged, 2014. október 31.
1
Operatív program megnevezése: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
1. A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és megyei célkitűzésekhez Az alábbi fejezetben röviden áttekintjük, hogy a GINOP-hoz kapcsolódó részprogram kialakítása során Csongrád Megye Területfejlesztési Programja, Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója, illetve az azt megalapozó helyzetelemzés, továbbá Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának mely megállapításaira alapozva jelöltük ki a program fő céljait és beavatkozási területeit.
1.1. Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési célkitűzésekhez
A gazdaságfejlesztési projektcsomag illeszkedik Csongrád Megye Területfejlesztési Programjában részletezett „A3. Vállalkozó kedvű, jól képzett társadalomra épülő kooperáló gazdaság a megyei húzóágazatok bázisán” átfogó célhoz, amennyiben a megyei célkitűzés leírása szerint az „ipari, építőipari, szolgáltató, tervező és K+F tevékenységek ugyancsak a megye gazdaságát meghatározó tényezőkké válnak”. A programcsomag illeszkedik továbbá a „T1. Szeged–Hódmezővásárhely–Makó–Arad–Temesvár–Szabadka városhálózati csomópont felépítése” területi célhoz, hiszen a határ menti térség további fejlesztése, Szeged nemzetközi, regionális hálózatokban betöltött szerepének további erősítése a gazdaságfejlesztés eszközrendszerével is támogatható. Az „S4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság‐ és vállalkozásfejlesztés” specifikus stratégiai cél esetében a megyei program kiemeli, hogy „…Tudatosan és aktív kereslet‐kínálati szemléletben kell kapcsolatokat kiépíteni és fejleszteni a térségi gazdaságban, a potenciális vállalatokkal, több iparágat átfogó hálózatokkal, klaszterekkel.” Illeszkedés mutatható ki az S1. specifikus stratégiai célhoz is, mely cél „Az Innovációskapacitás és -teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése”. Jelen programcsomag ugyancsak egyértelmű illeszkedést mutat a Csongrád Megye Területfejlesztési Programjában bemutatott „2. Az üzleti környezet fejlesztése” prioritáshoz is, melynek 1. intézkedése esetében a esetében a Szeged-Hódmezővásárhely város-együttes és vonzáskörzetük kiemelt célterületként jelenik meg, nevesítve a Biopolisz Park fejlesztését. A programcsomag továbbá kapcsolódik a megyei program „6. ELI és a hozzá kapcsolódó Science Park megvalósítása” prioritásához, mely több más célkitűzés mellett az innovatív vállalkozások gyenge lokális beágyazódásán kíván javítani.
2
1.2. Kapcsolódás a megyei jogú városi integrált területi programokhoz
Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú céljai, valamint az ezekhez illeszkedő prioritások a város településfejlesztési koncepciójában kerültek rögzítésre. Jelen ágazati programcsomag kapcsolódást mutat a dokumentumban nevesített „Szeged, mint dinamikusan fejlődő felsőoktatási- és kutatási központ pozíciójának erősítése, a potenciális befektetők számára vonzó üzleti ökoszisztéma továbbfejlesztése” átfogó célkitűzéssel, melynek kapcsán kiemelendő, hogy Szegeden – a Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában nevesített kiemelt ágazatok támogatása mellett – szektor semleges, horizontális fejlesztési megközelítés indokolt. Cél továbbá ennek megfelelően a Szegeden az elmúlt időszakban megkezdett, adott esetben már megvalósított üzleti környezet fejlesztési beruházások – infrastruktúrafejlesztési programok stb. – folytatása a már kialakított irányvonalakra építve. A programcsomag illeszkedik „A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével” specifikus célhoz, melynek szöveges indoklása hangsúlyozza, hogy „cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határmenti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város – illeszkedve a „Smart Cities” koncepcióhoz – a fenntartható gazdasági fejlődés és városfejlesztés elveit kívánja követni.” A programcsomagot alkotó fejlesztések közvetlenül kapcsolódnak a SZMJV Településfejlesztési Koncepciójában nevesített „P2. A városi szintű vállalkozásfejlesztési eszközrendszer és a kapcsolódó magas szintű fizikai üzleti infrastruktúra fejlesztése” prioritáshoz, továbbá a „P3. Vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése” prioritáshoz. A tervezett fejlesztések (Biopolisz Park, ELI Science Park) alapvető fontossággal bírnak a Szegeden működő kutatóhelyek és innovatív vállalkozások együttműködésének erősítése szempontjából, amennyiben a megfelelő kutatói infrastruktúra biztosításával, a megfelelő K+I kapacitások és innovációs potenciál fejlesztésével egy helyen elérhető a szükséges, kutatási kritikus tömeg. 1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív
programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez A 1303/2013 (EU) rendelet 65. cikk (2) pontja alapján a GINOP esetében a 2014. január 1. és a 2023. december 31. között felmerülő költségek elszámolhatóak. Főszabályként a rendelet 96. cikk (1) pontja alapján egy operatív program egy típusú NUTS II régiókategóriát támogat, ezért a GINOP kirázólagos földrajzi célterülete Magyarország kevésbé fejlett régiói, amely a gyakorlatban az összes megyét jelenti Budapest és Pest megye nélkül. 3
A GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyek létesítésére, másrészt a munkát vállalni akarók képességeinek fejlesztésére van szükség. Mindezek alapján a program stratégiai céljai a következők:
Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése – a vállalkozások számára fontos munkaerő, tőke, infrastruktúra, technológiai, természeti és kulturális erőforrások köre bővüljön, elérhetősége javuljon
Gazdasági együttműködések erősítése – Nőjön a piacépítést szolgáló összefogások, vállalkozói együttműködések, beszerzési rendszerek száma és jelentősége
Versenyképességi akadályok lebontása - A vállalkozások számára könnyebben megvalósítható legyen az új piacokra való belépés, az üzleti modell minőségi javítása.
A GINOP hét prioritást tartalmaz, melyek közül a jelen programhoz kapcsolódóan az alábbiakban kiemeljük a releváns intézkedéseket: •
•
•
•
GINOP 2. prioritás: K+I: A prioritás keretében nevesített „Vállalati K+I tevékenység intenzitásának ösztönzése” beavatkozás célja a nemzetközi piacokon versenyképes, magyar K+I eredményekre alapuló vállalkozások létrejöttének és fejlődésének elősegítése, valamint az ezt támogató ökoszisztéma kialakítása. A „Stratégiai K+I együttműködések és kezdeményezések támogatása” beavatkozás célul tűzi ki azon közfinanszírozású vagy nonprofit kutatóhelyek, illetve vállalkozások által újonnan kialakított, valamint a már előzményekkel rendelkező stratégiai K+I együttműködések támogatását, amelyek révén magasabb hozzáadott értékű, új eredmények, azaz tudományos eredmények, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, ill. ezek prototípusai jönnek létre. Az együttműködések kialakítása során a közfinanszírozású, illetve a nonprofit kutatóhelyek biztosíthatják a K+I folyamatokhoz elengedhetetlen szilárd és széleskörű tudásbázist, míg a vállalatok K+I kapacitásának és innovációs potenciáljának fejlesztése révén elérhető a szükséges, kutatási kritikus tömeg. A prioritáshoz az alábbi tematikus célkitűzés kapcsolódik: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése A prioritáshoz az alábbi beruházási prioritás kapcsolódik: 1. a) a kutatási és innovációs (K+I) kiválóság fejlesztése, és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása érdekében a K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése 1. b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése 4
• •
A prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések: K+I aktivitás növelése a tudás- és technológia-intenzív vállalkozások körében Stratégiai K+I hálózatok számának növelése A nagy innovációs potenciállal rendelkező vállalatok, valamint a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyek között
•
A projektcsomag keretében tervezett fejlesztések eredménymutatóinak teljesüléséhez járulnak hozzá: A vállalati K+F kiadások aránya a GDP-hez képest (BERD/GDP)
•
Stratégiai K+I együttműködések száma
az
GINOP
alábbi
2. Projekt(csomagok) bemutatása
2.1. Ágazati OP forrásaira tervezett projektcsomag
Operatív program megnevezése: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Finanszírozó alap megnevezése: ERFA 2.2. Projekt(csomag) célja
Szeged térségi gazdaságszervező szerepének további erősítése, a befektetői környezet infrastrukturális elemeinek fejlesztése Szeged Megyei Jogú Város komplex vállalkozásfejlesztési eszközrendszerének fejlesztése
2.3. Projekt(csomag) rövid tartalma
Biopolisz Park kialakítása: •
SZMJV már 2006-ban Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus Programjában és városfejlesztési koncepciójában elsődleges városfejlesztési akcióterületként deklarálta a város belterületébe mélyen beékelődő vasúti töltés melletti területet. Mivel a töltés mesterséges gátat képez, ez a zóna a város természetes szerves fejlődéséből kimaradt. Rosszul feltárt rozsdaövezetek, részben felhagyott, alulhasznosított ipari-vasúti-raktár területek maradtak a város központjában, melyek feltárása, rehabilitációja halaszthatatlan. Az akcióterület mentén vannak a város felsőoktatási intézményei, egyetemei, kutatási intézményei fejlesztési igényekkel, ezért adódik, a terület feltárása, rehabilitációja, a szerves kapcsolat megteremtése a tervezett új déli Tisza-híddal, mely a Tisza két partján lévő egyetemi és kutatóhelyeket kötné össze a megépülő Biopolisz Parkba települő K+F+I fejlesztési intézményekkel, inkubátor házakkal. A megépülő Biopolisz Park az innovációs vállalkozói kör befogadását és vonzó környezet létrehozását szolgálná. A tervezett Biopolisz Park a vasúti töltés, a Máglya sor, az árvízvédelmi töltés, és a Korányi fasor folytatásában meghúzható vonal által határolt terület, melynek nagyobb része az Oldal utcából a tervezett déli Tisza-hídra felvezető úttól délre, 5
kisebbik része attól északra helyezkedik el. A Biopolisz Parkhoz hasonló funkciókkal szintén rendelkezhet az újszegedi oldalon később magánberuházással kialakítandó városrészi alközpont is. •
Jelenleg a város magját képező kutatóintézetek és az egyetem egységei a városban koncentráltan helyezkednek el két tömbben, egymástól nem túl távol, a Tisza két partján. A tervezett fejlesztések a meglévő szegedi oldalon lévő egyetemi területeken nem férnek el, ezért a tudományos parkba tervezett létesítmények a városi szabályozási tervben is K+F illetve oktatási céllal megjelölt használaton kívüli vagy egyéb hasznosítású – új barnamezősterületeken alakíthatók ki. A jelen projekt területét a feltárással és fejlesztéssel alkalmassá lehet tenni a megfelelő funkciókkal bíró egészségipari hasznosításra, tudományos, innovációs tevékenységek befogadására.
•
A fejlesztési akcióterületen a várható helyi gazdaságfejlesztési hatások mellett a tervezett új déli Tisza-híddal, és a Biopolisz Park földrajzi közelében ugyancsak megvalósításra tervezett intermodális csomóponttal egy olyan komplex és egymással szinergiában lévő gazdaságfejlesztési potenciál teremtődhet meg, amely nemcsak Szeged és a régió, hanem nemzetgazdasági szempontból is a hosszú távú fejlesztés alapkövét képezheti.
•
A tervezett projekt részét képezik az előkészítési munkálatok (területek kisajátítása, kármentesítés stb.) és a megvalósítási tevékenységek egyaránt. A Biopolisz Park esetében a terület előkészítéshez tartozik jelenleg magántulajdonban lévő területek vásárlása/kisajátítása, a Tisza teherpályaudvar és az itt lévő korszerűtlen üzemi területek felszámolása, a közterületi infrastrukturális hálózatok kiépítése és a környezet végleges rendezése. Infrastruktúra-fejlesztés az ELI Science Parkhoz kapcsolódóan
Az ELI-ALPS szegedi megvalósítása tudományos, és gazdaságfejlesztési szempontból egyedülálló lehetőséget teremt Magyarország számára, melynek számtalan pontos jelentkező hatásai csak abban az esetben érik el a bennük rejlő valódi, kiemelkedően magas potenciált, ha az ELI-ALPS körül létre jön egy tudásalapú tevékenységek végzésére specializálódott tudományos park.
Az ELI Science Park egy olyan térbeli koncentráció lesz, ahol a térszervező erő nem a feldolgozóipar, hanem az innováció, következésképpen a térség és így az ország gazdaságának tudásalapú szerkezetváltására gyakorolt hatása szintén unikális.
Az ELI Science Park markáns megkülönböztető ismérve lesz az innovációs fókuszon túl az is, hogy nem egyetlen K+F+I tématerületre koncentrál, ebből adódóan egy heterogén, sokfókuszú, magas hozzáadott értékű térbeli koncentráció jön létre. Két fontos telepítési tényező, mint rendező elv lesz jelen:
A Szegedi Tudományegyetem bármilyen K+F+I outputjára való település, ami egyrészt magas potenciált, másrészt magas hozzáadott értéket jelent;
Magas minőségű üzleti infrastruktúrában való munkavégzés igényére való település.
Az alapítók tervei szerint az elkövetkező években a szegedi ELI „szuperlézer” mellett egy vadonatúj, európai tudásváros nyitja meg kapuit. Az új Tudományos és Innovációs Park nem egy ütemben, hanem a betelepülők igényeinek figyelembevételével, több lépcsőben valósul meg. Első ütemben 2016 közepére elkészül az ELI-ALPS Lézerkutató Központ. Ezzel párhuzamosan 2016 év végéig, a kutatóközpont épületével szemben, a tervezett park területén legfrekventáltabb helyén, 6
mintegy 2,6 Md forintos volumenű beruházás keretében felépül a Park kapujának számító Inkubátorház épület együttese is. Ahhoz, hogy a Park a fentiekben meghatározott ütemben elkészüljön, SZMJV városa minden olyan várhatóan tulajdonosi és egyéb - elsődlegesen infrastruktúriális - fejlesztésben részt kíván venni, mely feladatkörébe tartozik és ezt a célt támogatja. SZMJV a jelenleg ismert tervkoncepció alapján részese lesz annak a tulajdonosi körnek, mely a projekt finanszírozásában – tulajdoni hányadának megfelelő mértékben - közreműködik. Az önkormányzat másik közvetlen beavatkozási területe a Science Park közlekedési kapcsolatának javítása érdekében végzett fejlesztésekben való közreműködés lehet a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program dedikált forráskeretéből tervezett módon, az alábbi két területen: 1. kerékpárút építése 2. ELI feltáró út építése 1. Az ELI jelentős hivatásforgalmat fog generálni, ezért az oda vezető északi (Vértó-Béketelep-ELI) kerékpárútvonalat szükséges kiépíteni. Tevékenység leírása: Kerékpárforgalmi létesítmények és csapadékvíz-elvezetés kiépítése, felújítása a szükséges közműkiváltásokkal-bevédésekkel, tereprendezéssel és kertészeti munkálatokkal együtt. A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása lokális beavatkozások (pl. csomóponti átvezetések korrekciója), kerékpártámaszok, kerékpártárolók, tájékoztató táblák, stb. telepítésével. A kerékpárút tanulmánytervének készítése folyamatban van. 2. ELI lézerközpont közúti közlekedési kapcsolatainak javítása (Vértói út – Zsámbok-Réti sor – Zápor utca nyomvonalon) Tevékenység leírása: Közúti létesítmények és csapadékvíz-elvezetés kiépítése, felújítása a szükséges közműkiváltásokkal-bevédésekkel, tereprendezéssel és kertészeti munkálatokkal együtt. A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása a „Szeged és környéke kerékpárút-hálózat fejlesztése” c. projekt részeként a TOP3.1 intézkedéshez, esetlegesen önállóan a TOP 1.3 intézkedéshez illeszthető. A tanulmányterv készítése folyamatban van. A beruházás becsült bruttó költsége 300 000 000 Ft.
2.4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szegedi Tudományegyetem projekttársaság
7
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROSI INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TERVEZETT IKOP FEJLESZTÉSEK
2014-2020 Cím Szeged Megyei Jogú Város tervezett ágazati fejlesztései
Verzió
1.0
Megyei/MJV közgyűlési határozat száma és dátuma
[határozat száma és megnevezése]
Területfejlesztési stratégiai tervezéséért felelős miniszteri jóváhagyás száma és dátuma:
[dokumentum hivatkozási száma, tárgya, dátuma]
Érintett földrajzi terület:
Csongrád megye
Tervezésért felelős szervezet: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
Tervezésért felelős szervezet kapcsolattartó:
Dr. Igaz Ágnes, Irodavezető
[email protected] +36-62/564-343
Tervezésért felelős szervezet címe:
6720 Szeged, Széchenyi tér 10.
Szeged, 2014. október 31.
1
Operatív program megnevezése: Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)
1. A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és megyei célkitűzésekhez Az alábbi fejezetben röviden áttekintjük, hogy az IKOP-hoz kapcsolódó részprogram kialakítása során Csongrád Megye Területfejlesztési Programja, Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója, illetve az azt megalapozó helyzetelemzés, továbbá Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának mely megállapításaira alapozva jelöltük ki a program fő céljait és beavatkozási területeit.
1.1. Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési célkitűzésekhez
A projektcsomag illeszkedik Csongrád Megye Területfejlesztési Programjában részletezett „A1. Hármashatár menti városhálózati csomóponti térség: tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás” átfogó célhoz, amennyiben a térségfejlesztés belső kohézióját a közlekedési kapcsolatok fejlesztése hosszú távon is erősíti. A programcsomag illeszkedik továbbá a „T1. Szeged–Hódmezővásárhely–Makó–Arad–Temesvár–Szabadka városhálózati csomópont felépítése” területi célhoz, hiszen a határ menti térség további fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő közlekedési hálózat megléte. A programcsomag ugyancsak egyértelmű illeszkedést mutat a Csongrád Megye Területfejlesztési Programjában bemutatott „4. Közlekedési kapacitások fejlesztése” prioritáshoz is, mely több közlekedési mód esetében is releváns fejlesztési irányokat rögzít. A prioritás indoklásában kiemelésre kerül, hogy „A vasúthálózat elemei és azok állapota nem biztosítanak hatékony közlekedést sem a megyén belül, sem pedig a hármashatár térségben. A megyén belüli vasúti közlekedés egyedül a Budapest-Szeged vonalon jelentős és alkalmanként alternatívája a közúti közlekedésnek, a többi vonalszakaszon a közúti közlekedés térnyerése egyértelmű a kötöttpályás közlekedéssel szemben, köszönhetően annak, hogy a vasúti menetidő nem versenyképes a közúti menetidővel. Szeged vasúti szempontból zsáktelepülés, egyedül Szerbia felé van vasúti összeköttetése, mely teljes mértékben elégtelen, mivel a 40 km-es távolság menetideje több, mint 2 óra.” A prioritás ugyancsak hangsúlyozza, hogy Szeged „jelenleg nem rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, de a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jó autópálya- és vasúti kapcsolattal közelíthető meg”. A T1. Szeged–Hódmezővásárhely–Makó–Arad–Temesvár–Szabadka városhálózati csomópont területi stratégia céljának megvalósításához nélkülözhetetlenek a közlekedési összeköttetések, valamint a térségben működő különböző infrastrukturális elemek összekapcsolása és a fenntartható városi közlekedés (pl. tramtrain makói iránnyal, illetve trolibusz- és villamos közlekedés) fejlesztése.
2
1.2. Kapcsolódás a megyei jogú városi integrált területi programokhoz
Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú céljai, valamint az ezekhez illeszkedő prioritások a város településfejlesztési koncepciójában kerültek rögzítésre. Jelen ágazati programcsomag kapcsolódást mutat a dokumentumban nevesített „Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó célkitűzéssel, melynek kapcsán kiemelendő, hogy a Szegeden korábban lezajlott közlekedésfejlesztési programok továbbvitele indokolt, ennek megfelelően cél a város külső elérhetőségének javítása és a városon belül közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a fenntartható közlekedés, alternatív mobilitás, környezetbarát közlekedési módok előtérbe helyezése. A programcsomag – és különösen az elektromos tömegközlekedés valamint a déli Tisza-híd fejlesztése – ugyancsak illeszkedik az „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával” specifikus célhoz, melynek szöveges indoklása kiemeli, hogy: „Folytatni kell a forgalomcsillapítást, a városközpontban és a lakóterületeken a gépjárműforgalom mennyiségének, terhelésének és sebességének korlátozását. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést.” A programcsomagot alkotó fejlesztések közvetlenül kapcsolódnak a településfejlesztési koncepcióban nevesített „P5. Külső elérhetőség javítása” prioritáshoz (tramtrain), továbbá a „P10. A város belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, a közlekedésminőség javítása” prioritáshoz (elektromos tömegközlekedés valamint a déli Tisza-híd fejlesztése). A tervezett fejlesztések rendszerszerűen, hálózatos módon illeszkednek egymáshoz, amennyiben a nagyvasúti közlekedésre alkalmas Tisza-híd kapcsán megnyílik a lehetőség a vasúti kapcsolat helyreállítására Temesvár irányába és a Makó irányában megvalósítandó tramtrain fejlesztésére is. Mind az említett fejlesztési projektek, mind a városi elektromos tömegközlekedési fejlesztések hatásukat térségi szinten fejtik ki, ily módon közvetlenül járulnak hozzá a határ menti terület közlekedési kapcsolatainak javításához, a munkaerő mobilitás feltételrendszerének javításához.
1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív
programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Magyarország fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedést szolgálja. Az IKOP a Partnerségi Megállapodás prioritásait a következőképpen szolgálja: -
A gazdasági szereplők versenyképességének javítását és nemzetközi szerepvállalásuk fokozását közvetetten a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, korszerűsítésével. 3
-
A foglalkoztatás növelését közvetetten a közlekedési lehetőségek bővítésével és a földrajzi mobilitás növelésével.
-
Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelését közvetlenül a közösségi közlekedés és a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módok erősítésével.
-
A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítását közvetetten a regionális, városi-elővárosi közlekedés korszerűsítésével.
Az IKOP a 2014 és 2020 közötti EU támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztések többségét tartalmazza, amelyek önmagukban a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) beavatkozásainak csak egy részét jelentik. Az NKS-hez hasonlóan összközlekedési szemléletű IKOP a párhuzamos támogatások elkerülése érdekében nem terjed ki: -
az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) támogatható TEN-T törzshálózati folyosó és horizontális (pl. Duna hajózhatósága, alternatív üzemanyag-töltő infrastruktúra, SES légiforgalmi irányítás), valamint a többi operatív programból tervezett közlekedésfejlesztésekre,
-
azon intézkedésekre, melyek EU támogatás nélkül is megvalósíthatóak (pl. e-Call). Ezen intézkedések arányának növelését az Európai Bizottság is elvárja.
Az IKOP négy prioritást tartalmaz, melyek közül a jelen programhoz kapcsolódóan az alábbiakban kiemeljük a releváns intézkedéseket: •
•
•
IKOP 3. prioritás: Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség javítása, mely elsősorban a TEN-T hálózat részét nem képző elővárosi vasútvonalak fejlesztésére, az elővárosi közlekedésben a közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztésekre, a városi kötöttpályás közlekedés (pl. villamos, trolibusz) vonali infrastruktúrájának fejlesztésére fókuszál. A prioritáshoz az alábbi tematikus célkitűzés kapcsolódik: 7. A fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrából A prioritáshoz az alábbi beruházási prioritás kapcsolódik: 7ii és 7c - „környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák fejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében”
•
A prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések: Elővárosi vasúton utazók számának megőrzése
•
A városi közösségi közlekedési utazási idő csökkentése
•
Az intermodális személyszállítási kapcsolatok javítása A projektcsomag keretében tervezett fejlesztések az IKOP alábbi eredménymutatóinak teljesüléséhez járulnak hozzá: 4
•
Utasok száma a fejlesztett elővárosi közösségi közlekedési szakaszokon
•
Utazási idő a korszerűsített városi kötöttpályás szakaszokon
2. Projekt(csomagok) bemutatása
2.1. Ágazati OP forrásaira tervezett projektcsomag
Operatív program megnevezése: Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Finanszírozó alap megnevezése: KA, ERFA (utóbbi a 4. prioritás esetében) 2.2. Projekt(csomag) célja
A Szeged-Hódmezővásárhely-Makó gazdasági-társadalmi centrumtérség közlekedési kapcsolatainak erősítése Szeged Megyei Jogú Város közösségi közlekedési rendszerének minőségi fejlesztése
2.3. Projekt(csomag) rövid tartalma
•
déli Tisza-híd – ITP 1.projektcsomag vezérprojekt 1. alternatíva: közúti-vasúti híd, 2. alternatíva: közúti híd: közúti kapcsolat: kapcsolat biztosítása a Tisza folyó két partja között, városrészek összekötése, ezáltal további városrészek fejlődési lehetőségének biztosítása, a város vérkeringésébe történő bekapcsolása, a városi forgalom eloszlásának optimalizálása; vasúti kapcsolat: Szeged Vasútállomás zsákpályaudvar jellegének megszüntetése, a Tisza folyón vasúti kapcsolat megteremtése, mely elengedhetetlen a nemzetközi vasúti kapcsolatok fejlesztéséhez, a Constanta-Fiume vasútvonal részeként a Szeged-Temesvár kapcsolat helyreállításához, a Szeged-Makó közötti elővárosi vasúti (tramtrain) kapcsolat létesítéséhez, ezáltal versenyképes, az autóbuszos személyszállításnál fenntarthatóbb, környezetbarát, magasabb utazási komfortot és közvetlen belvárosi kapcsolatot nyújtó közlekedési mód megteremtéséhez
•
trolibusz közlekedés fejlesztése Szegeden – ITP 3. projektcsomag vezérprojekt fenntartható közlekedés előnyben részesítése, a trolibusz- és autóbuszközlekedést elősegítő forgalomtechnikai beavatkozások és átépítések, trolibusz járműpark korszerűsítése (járműbeszerzés), fedélzeti jegyérvényesítő készülékek városi szintű egységesítése, beszerzése
•
4-es villamos vonal rekonstrukciója A projekt a „Szeged, elektromos tömegközlekedés fejlesztése” c. nagyprojekt (KÖZOP-5.2.007-2008-0002) folytatásának tekinthető, az abból kimaradt villamos pályát - a 4-es villamos Dugonics tértől a Kecskés telepi végállomásig tartó szakaszát - érinti. A rekonstrukció keretében nem csak a villamos pálya, de a kísérő zöldfelületek, megállók és peronok is megújulnak. Megvalósul a peronok teljes körű akadálymentesítése is. 5
A vonal kiszolgálása érdekében 3 db új alacsonypadlós villamos beszerzése is szükséges. •
tramtrain, makói irány fejlesztése A projekt célja Makó irányából az elővárosi közlekedés módjának, a közlekedési szokásoknak a megváltoztatása, az egyéni személygépkocsi használat mérséklése, átirányítás a közösségi közlekedés járműveire. A tram-train a közösségi közlekedés magas szolgáltatási színvonalát nyújtó megoldás. Legfőbb előnye az az úgynevezett átszállásmentes közlekedés. Lényege, hogy a városon belül a járművek több ponton is elérhetők az utasok számára és a két város közötti távot nagyvasúti üzemmódban, gyorsan befutó szerelvény a másik város egy részét is bejárja, több kapcsolatot is felkínálva a továbbutazók számára. Az előkészítés során terület-kisajátításokra is szükség lesz. A projekt keretében új vágányok építése, vonalak felújítása, állomások és megállók átépítése, kitérők kialakítása szükséges. A tervezett létesítmények építése során szükséges a meglévő közművezetékek kiváltása, esetleg védelembe helyezése, valamint esetleges távlati közműépítési igények figyelembevétele., a speciális járművek beszerzése, járműtelep kialakítása.
•
Szeged dorozsmai vasúti felüljáró megépítése Az 5408. sz. út és a 140. sz. vasútvonal keresztezésében vasúti felüljáró kerül kialakításra, amelyen kétszer két sávos közút és kerékpárút vezet át. Cél a várakozási idők megszűntetése, az eljutási idők lerövidítése, az utazási kényelem és a biztonság növelése, a környezetterhelés csökkentése.
•
Szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése (jelenleg az IKOP-ban nincs légiközlekedési fejlesztésekre forrás allokálva) A repülőtér-fejlesztés célja egy regionális szerepkörű, nyilvános, nemzetközi kereskedelmi repülőtér kialakítása, amely képes a régió légiközlekedési igényeinek kielégítésére. A megfelelő színvonalú légiközlekedési kapcsolat biztosítása a régió társadalmi-gazdasági fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű, hiszen a repülőtér térsége jó gazdasági és idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik. A Szegedi Repülőtér az ország egyik jelentős kisgépes forgalmú repülőtere. Az infrastruktúrát oktatás, mezőgazdaság, sport- és vitorlázó repülés, üzleti célú és hobbirepülés céljára egyaránt igénybe veszik. Az utasforgalmi épület fejlesztése lehetővé tenné, hogy ráhordó repülőtér legyen Bécs felé (Budapest autópályán időben túl közel van, nem lenne versenyképes). A jövőben forgalmi tapasztalatok alapján igény szerint 2500 x 50 m futópálya bővítésre van lehetőség és újabb rétegek ráépítésével a teherbírását is növelni lehet. A meghosszabbításnál azonban konfliktust jelent az 55. sz. Bajára vezető főút közelsége, emyl konfliktus kezelése szükséges. Egyidejűleg fejlesztendő a kiszolgáló infrastruktúra (gurulóutak, forgalmi előterek, üzemanyagtöltő állomás, tűzoltó állomás, fénytechnikai rendszer, műszeres navigációs rendszer telepítése, hangár, forgalmi épület, stb.) A tervezett projektek részét képezik az előkészítési munkálatok (területek kisajátítása, kármentesítés stb.) és a megvalósítási tevékenységek egyaránt.
2.4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei
Szeged Megyei Jogú Város Szegedi Közlekedési Kft. Magyar Államvasutak 6
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROSI INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TERVEZETT KEHOP ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK
2014-2020 Cím Szeged Megyei Jogú Város tervezett ágazati fejlesztései Verzió
1,.0
Megyei/MJV közgyűlési határozat száma és dátuma
[határozat száma és megnevezése]
Területfejlesztési stratégiai tervezéséért felelős miniszteri jóváhagyás száma és dátuma:
[dokumentum hivatkozási száma, tárgya, dátuma]
Érintett földrajzi terület:
Csongrád megye
Tervezésért felelős szervezet:
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
Tervezésért felelős szervezet kapcsolattartó:
Dr. Igaz Ágnes, Irodavezető
[email protected] +36-62/564-343
Tervezésért felelős szervezet címe:
6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.
Szeged, 2014. október 31.
1
Operatív program megnevezése: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program
1. A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és megyei célkitűzésekhez Az alábbi fejezetben röviden áttekintjük, hogy az KEHOP-hoz kapcsolódó részprogram kialakítása során Csongrád Megye Területfejlesztési Programja, Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója, illetve az azt megalapozó helyzetelemzés, továbbá Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának mely megállapításaira alapozva jelöltük ki a program fő céljait és beavatkozási területeit.
1.1. Illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési célkitűzésekhez
A projektcsomag illeszkedik Csongrád Megye Területfejlesztési Programjában részletezett „A2. Klímaváltozásra reagáló innovatív gazdaság és erőforrás-gazdálkodás” átfogó célhoz, amennyiben a környezeti-, fenntarthatósági szempontok mellett az alternatív energetikai megoldásokat is szem előtt tartják. A programcsomag szorosan illeszkedik továbbá az „S.3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítéséhez”, hiszen az energiafüggőség csökkentésének jelen- és jövőbeli meghatározó tényezője a lokális megújuló energiaforrások fenntartható használata. A megújuló energetika és az energiahatékonyság területe szinte minden szektorhoz, szolgáltatáshoz tud kapcsolódni: a gazdasági és társadalmi folyamatok nélkülözhetetlen összetevője az (elsődlegesen tiszta és megújuló forrásból származó) energia. Az energiafüggőség csökkentésének jelen- és jövőbeli meghatározó tényezője a lokális megújuló energiaforrások fenntartható használata. A regionális erősségek (Csongrád megye esetében a mezőgazdasági hulladékok/biomassza, geotermia és napenergia) hatékony kihasználásának révén az energiára fordított kiadások az adott területen tudnak hasznosulni, tovább erősítve ezzel a terület fejlődését. Közismerten az épületek és az ipar a legnagyobb energiafogyasztó. E téren megvalósuló korszerűsítési folyamatok révén egyrészt pluszforrás maradhat a régióban, amely visszaforgatható más beruházások megvalósítására. Kiemelten támogatandó a megújuló energiaforrások kisugárzó és továbbgyűrűző hatásának kihasználása. Idetartozik a közszféra megtakarításainak növelése, a lakosság terheinek csökkentése (intézmények és lakótelepek energetikai felújítása keretében megvalósított fejlesztések). A programcsomag ugyancsak egyértelmű illeszkedést mutat a „T.2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza- térségbe” területi céllal a fenntartható élőhelyek kialakításával összefüggésben.
2
1.2. Kapcsolódás a megyei/megyei jogú városi integrált területi programokhoz
Szeged Megyei Jogú Város hosszú távú céljai, valamint az ezekhez illeszkedő prioritások a város településfejlesztési koncepciójában kerültek rögzítésre. Jelen ágazati programcsomag kapcsolódást mutat a dokumentumban nevesített „Szeged helyzetének stabilizálása az interregionális policentrikus városhálózatban, fenntartható, minőségi életkörülmények biztosítása lakossága számára” átfogó célkitűzéssel, amely kapcsán elengedhetetlen feltétel a természeti és épített települési környezet, valamint a helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek védelme, illetőleg az energiahatékonyság javítása mind gazdasági, mind környezeti szempontból kiemelt célkitűzés a jövőben is. A kapcsolódó fejlesztéseknek emellett hozzá kell járulniuk a környezeti terhelés csökkentéséhez. A programcsomag „A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával” specifikus célhoz ugyancsak illeszkedik, mivel a tervezett fejlesztések gondoskodnak a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról, illetve a környezeti ártalmak csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről is. A projektek közvetlenül kapcsolódnak a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott „P8. Épített környezet védelme, városképvédelem” és a „P9. Hatékony és tiszta energiagazdálkodás” prioritásokhoz. A tervezett fejlesztések szervesen hozzájárulnak a csökkentéséhez, és a fenntartható élőhelyek kialakításához.
károsanyag-kibocsátásának
1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív
programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. Ennek megfelelően az alábbi céloknak kell érvényesülniük: klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése alkalmazkodóképesség javítása; - erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása; - szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése; - egészséges és fenntartható környezet biztosítása. teljesülését
és
mérséklése,
az
Az KEHOP öt prioritást fogalmaz meg, amelyek közül jelen projektekre az alábbi kettő releváns:
3
1. KEHOP 5. prioritás: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása, ezen belül is a 3. sz. egyedi célkitűzés „Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül”, amely tartalmazza többek között a Intézkedés 2: Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával. A támogatható tevékenységek magukban foglalják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségeinek csökkentését, megújuló energiaforrások alkalmazását (elsősorban napelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása), az intézmények fűtési, hűtési és használati melegvízrendszereinek korszerűsítését, illetve az épületeken belül az épületek energiafelhasználásának csökkentését szolgáló (karbantartásitípusú beruházások nem megengedettek) világítási rendszerek korszerűsítését. Intézkedés 3 : Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezését. Ennek során többek között tervezett az új megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakításának, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek korszerűsítésének, energiahatékonyság növelésének, vagy kiváltásának és megújuló alapra helyezésének, valamint az új termelő egységek távhőrendszerre történő integrálásának az ösztönzése. A projektcsomag keretében tervezett fejlesztések eredménymutatóinak teljesüléséhez járulnak hozzá:
az
KEHOP
alábbi
- Primer energiafelhasználás
2. KEHOP 4. prioritás: Természetvédelmi- és élővilág-védelmi fejlesztések, ezen belül pedig az 1. egyedi célkitűzés, azaz „A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása”: Intézkedés 1: A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhely-fejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások Élőhely-fejlesztés védett és Natura 2000 területeken: idegenhonos inváziós fajok visszaszorítása, szukcessziós folyamatok szabályozása, leromlott állapotú vagy erősen átalakított élőhelyek rehabilitációja, rekonstrukciója, új élőhelyek kialakítása, a vízháztartás, illetve a vízminőség javítását célzó beavatkozások, vízfolyások medermorfológiai és vízfolyásdinamikai viszonyainak helyreállítása, vadfajok kártételének megelőzéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása. A projektcsomag keretében tervezett fejlesztések eredménymutatóinak teljesüléséhez járulnak hozzá:
az
KEHOP
- Javuló természetvédelmi helyzetű közösségi jelentőségű élőhely-típusok aránya
4
alábbi
2. Projekt(csomagok) bemutatása 2.1. Ágazati OP forrásaira tervezett projektcsomag
Operatív program megnevezése: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Finanszírozó alap megnevezése: Kohéziós Alap (KA) 2.2. Projekt(csomag) célja
-
primer energia felhasználás csökkentése, ezáltal realizálható költségcsökkentés hosszú távon fenntartható működtetés
2.3. Projekt(csomag) rövid tartalma
-
1. Távhő szolgáltató felhasználásával
rendszer
fejlesztése
megújuló
energiaforrások
Az önkormányzati tulajdonú intézmények, iskolák, cégek épületeinek jelenlegi fűtésrendszer elemei energiatakarékos típusokra történő lecserélésével, és azok megújuló energiaforrásokkal történő üzemelésével jelentős fosszilis energia megtakarítás realizálható. A megtakarítás miatt felszabaduló költségvetési forrás további városi fejlesztésekre fordítható, mindazonáltal csökken a város üzemelésével kapcsolatos ökológiai lábnyom, így az az önkormányzat fenntartásában álló épületek üzemeltetéséhez szükséges meg nem újuló energiahordozó mennyiségének csökkenésével a széndioxid lábnyom, mely az országos éves szén-dioxid kibocsátási kvótában is együttesen érvényesül. A projektjavaslat előzetes költségbecsléssel és a fenti rövid projektleírással rendelkezik, összes becsült költsége 7 Md Ft, melynek becsült tételei az alábbiak:
A projekt teljes tervezett költsége (millió Ft):
7000,0
Projekt előkészítés (tervezés, közbeszerzés – Állapotterv, engedélyek, költségvetés stb.): készítése, közbeszerzés: 100,0 intézmények.............................1150,0 cégek..........................................350,0 társasházi épületek....................1500,0 Termálkutak..............................2500,0 távhő közművek.........................575,0 hőszivattyús fűtésrendszerek.....800,0
Eszközbeszerzés, kivitelezés: Építési tevékenység:
Menedzsment:
Műszaki ellenőr:
5
25,0
-
2. A közvilágítási hálózat, valamint a közterületi díszvilágítás energetikai korszerűsítése
A jelenlegi közvilágítási hálózat és városi díszvilágítások fényforrásainak energiatakarékos típusokra történő lecserélésével, valamint az igényekhez, és a megvilágított közterület (objektumok) használatához igazodó intelligens vezérlés beépítésével további energia megtakarítás realizálható. A megtakarítás miatt felszabaduló költségvetési forrás további városi fejlesztésekre fordítható, mindazonáltal csökken a város üzemelésével kapcsolatos ökológiai lábnyom, így a közvilágítás üzemeltetéséhez szükséges villanyáram mennyiségének csökkenésével a szén-dioxid lábnyom, mely az országos éves szén-dioxid kibocsátási kvótában is együttesen érvényesül. A projektjavaslat előzetes költségbecsléssel és a fenti rövid projektleírással rendelkezik, összes becsült költsége 2 Md Ft, melynek becsült tételei az alábbiak:
A projekt teljes tervezett költsége (millió Ft):
2.000,0
Projekt előkészítés (tervezés, közbeszerzés Állapotterv, költségvetés készítése, stb.): közbeszerzés:
Főutak, gyűjtőutak, tömegközlekedési útvonalak 700,0 egyéb közutak, 700,0 egyéb közterületek 280,0 közparkok 200,0 közterületi díszvilágítások 50,0 városképi jelentőségű épületek homlokzati díszvilágításai 50,0
Eszközbeszerzés, kivitelezés:
Menedzsment: -
50,0
Műszaki ellenőr:
10,0
3. Gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációja
A projekt várhatóan nem Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megvalósításában jönne létre, hanem a projektgazda az ATIVIZIG lenne, azonban a projektet az önkormányzat is kiemelt projektjavaslatok egyikeként kezeli, tulajdonosi érintettsége áll fenn egyes ingatlanokon, szerepel a nagy jelentőségű projektekről szóló önkormányzati határozatban is. A Gyálaréti Holt-Tisza a város egyik legszennyezettebb területrésze, ahol szükséges a vízszennyezettség felszámolása, a környezet tereprendezése, és a további szennyezés megakadályozása. A terület lakott térségeket is érint, illetőleg rekreációs területként funkcionálhat a jövőben. INTERREG-projekt keretében a holtág rehabilitációs és kiviteli tervei elkészültek. Becsült költség: 2 Md Ft. 2.4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szegedi Hőszolgáltató Kft. EDF Démász ZRt. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) 6
A megyei/megyei jogú városi integrált területi programokhoz kapcsolódóan tervezett ágazati fejlesztések Ágazati OP-nként kell kitölteni, Excel formátumban, külön munkalapokon (táblázatokban). Ágazati OP megnevezése:
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program
Kapcsoló Kapcsolódó Kapcsolódó Projektcso ágazati OP Finanszíro Projekt uniós uniós mag prioritása sorszáma, zó alap tematikus beruházási sorszáma, megnevezé (OP rövidítése, megnevez cél prioritás megnevezé se prioritás ése (ágazati OP- (ágazati OP-ban se száma és ban rögzített) rögzített)
tulajdonviszonyok áttekintése szükséges
2015. II. negyedév
2022. IV. negyedév
20 400 000 000
T1 Szeged-Hmvhely-MakóArad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése
1. Biopolisz Park – Belváros – Újszeged projektcsomag
SZMJV Önkormányzata
Szegedi Közlekedési Kft.
Szeged
projektötlet
tulajdonviszonyok áttekintése szükséges
2015. III. negyedév
2019. IV. negyedév
10 000 000 000
T1 Szeged-Hmvhely-MakóArad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése
3. Vonalas infrastruktúra (közlekedés, közmű) projektcsomag
7. Fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrából
7ii - „környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, SZMJV kikötők, multimodális Önkormányzata összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák fejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében”
Szegedi Közlekedési Kft.
Szeged
Tulajdonviszonyok Tervdokumentáció rendezettek, rendelkezésre áll, önkormányzati tulajdonú aktualizálása szükséges területen valósul meg a fejlesztés
2018. I. negyedév 2019. IV. negyedév
2 300 000 000
T1 Szeged-Hmvhely-MakóArad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése
7. Fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrából
7ii - „környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, SZMJV kikötők, multimodális Önkormányzata összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák fejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében”
Magyar Állami Vasutak Zrt. (MÁV Zrt.), Szeged Paprika Zrt., Gabonakutató Nkft., Tisza Park Bevásárlóközpont Kft., KKV-k, magánszemélyek
Szeged-Makó
Döntés előkészítő tanulmánnyal rendelkezik
2019. I. negyedév 2022. IV. negyedév
23 400 000 000
T1 Szeged-Hmvhely-MakóArad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése
2. 1.Közlekedésfejle Trolibuszközleke sztés dés fejlesztése
4. Tramtrain, 1.Közlekedésfejle makói irány (a sztés déli Tisza-híd költsége nélkül)
IKOP 3. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, KA/ERFA elővárosi vasúti elérhetőség javítása
Kapcsolódó megyei Kapcsolódó A projekt terület-fejlesztési cél megyei/MJV becsült integrált területi támogatási Területfejlesztési program igénye koncepció cél száma, projekt/csomag Ft szám, megnevezés megnevezése
MT kész, szabályozási terv rendelkezésre áll
7. Fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrából
1.Közlekedésfejle 3. 4-es villamos sztés rekonstrukció
Projekt tervezett befejezése év/negyedév
Szeged
IKOP 4. Közlekedési rendszer energiahatékonysá g javítása
IKOP 3. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, KA/ERFA elővárosi vasúti elérhetőség javítása
Projekt Tulajdonviszony ok Megvalósí előkészítettProjekt sége (milyen feladatok tás tervezett (projektötlet, helyszíne szükségesek a indítása (település) projekt koncepció, év/negyedév rendezett MT készül, MT tulajdonviszonyok
SZMJV Önkormányzata
1.Közlekedésfejle 1. Déli Tisza-híd sztés
7. Fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrából
KA/ERFA
Projekt partnerek
Csongrád Megyei Önkormányzat, MÁV Zrt., Szegedi Közlekedési Kft., Duna - Körös Maros - Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság (DKMT Nonprofit Közhasznú Kft.)
IKOP 3. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, KA/ERFA elővárosi vasúti elérhetőség javítása
7ii - „környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák fejlesztése és korszerűsítése, a 7c - „környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén- dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák fejlesztése és korszerűsítése, a
Projektgazd a
tulajdonviszonyok áttekintése szükséges
IKOP 3. Fenntartható városi 5. Szeged közlekedés 1.Közlekedésfejle Dorozsmai vasúti fejlesztése, KA/ERFA sztés felüljáró elővárosi vasúti megépítése elérhetőség javítása
6. Szegedi reptér 1.Közlekedésfejle kereskedelmi sztés célú reptérré való fejlesztése
jelenleg az IKOPban nincs légiközlekedési prioritás
7. Fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrából
7ii - „környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák fejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében”
SZMJV Önkormányzat a MÁV Zrt-vel konzorciumban
Szeged
projektötlet
A fejlesztés által érintett területek jellemzően önkormányzati és állami tulajdonban vannak, 2019. I. negyedév 2020. IV. negyedév ugyanakkor a projekt előkészítés során a tulajdonviszonyok ismételt áttekintése szükséges.
SZMJV Önkormányzata
Szeged
projektötlet
A terület a SZMJV Önkormányzat tulajdona
2018. I. negyedév 2021. IV. negyedév
5 000 000 000
T1 Szeged-Hmvhely-MakóArad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése
25 500 000 000
T1 Szeged-Hmvhely-MakóArad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése
A megyei/megyei jogú városi integrált területi programokhoz kapcsolódóan tervezett ágazati fejlesztések Ágazati OP-nként kell kitölteni, Excel formátumban, külön munkalapokon (táblázatokban). Ágazati OP megnevezése:
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
Kapcsoló Kapcsolódó Projektcso ágazati OP uniós mag Projekt Finanszírozó prioritása tematikus cél sorszáma, sorszáma, alap (OP rövidítése, megnevezé megnevezése megnevezése (ágazati OP-ban prioritás száma se rögzített) és
1. Kutatás és Fejlesztés
1. Biopolisz Park kialakítása
1. Kutatás és Fejlesztés
2. Infrastruktúrafejlesztés az ELI Science Park területén
GINOP 2. K+I
GINOP 2. K+I
Kapcsolódó uniós beruházási prioritás (ágazati OP-ban rögzített)
Projektgazd a
ERFA
(1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése
1. b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a Projekt fejlesztő keresletélénkítésbe, a társaság hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése
ERFA
(1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése
1. a) a kutatási és innovációs (K+I) kiválóság fejlesztése, és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása érdekében a K+I infrastruktúra és kapacitás megerősítése
Projekt fejlesztő társaság
Projekt partnerek
Projekt Tulajdonviszonyo k Megvalósí előkészítettProjekt sége (milyen feladatok tás tervezett helyszíne (projektötlet, szükségesek a indítása (település) projekt év/negyedév rendezett koncepció, MT tulajdonviszonyok
Projekt tervezett befejezése év/negyedév
A projekt becsült támogatási igénye Ft
Kapcsolódó megyei területfejlesztési cél Területfejlesztési koncepció cél száma,
SZMJV Önkormányzat, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Állam, Szeged Magyar Állami Vasutak (MÁV), különböző üzleti szereplők
Szabályozási terv a területre rendelkezésre áll és megvalósíthatósági tanulmány, valamint beépítési tanulmány készült. Az utóbbiakat aktualizálni szükséges.
A fejlesztési területen mind önkormányzati, mind állami és magántulajdonban levő ingatlanok találhatóak.
2015. II. negyedév
2020. II. negyedév
3 500 000 000
S.1. Az Innovációskapacitás és -teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése
SZMJV Önkormányzat, Szegedi Tudományegyetem, Szeged Magyar Állaam (a szereplők köre később kerül pontosításra)
Projekt koncepció
Magyar Állam tulajdonában van a fejlesztéssel érintett terület
2015. I. negyedév
2019. IV. negyedév
2 600 000 000
S.1. Az Innovációskapacitás és -teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése
Kapcsolódó megyei/MJV integrált területi program projekt/csomag szám, megnevezés
1. Biopolisz Park – Belváros – Újszeged
A megyei/megyei jogú városi integrált területi programokhoz kapcsolódóan tervezett ágazati fejlesztések Ágazati OP-nként kell kitölteni, Excel formátumban, külön munkalapokon (táblázatokban). Ágazati OP megnevezése:
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program
Kapcsoló Kapcsolódó Kapcsolódó Projektcsom ágazati OP Projekt Finanszíro uniós uniós beruházási ag prioritása sorszáma, zó alap Projektgazd tematikus cél prioritás sorszáma, (OP rövidítése, megnevez megnevezé a (ágazati OP-ban (ágazati OP-ban megnevezés se prioritás száma és ése e rögzített) rögzített) megnevezése)
1. Távhő szolgáltató 1. rendszer Energiahatékonysá fejlesztése g növelése megújuló energiaforrások felhasználásával
KEHOP 5.3 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása
2. A közvilágítási hálózat, valamint a 1. közterületi Energiahatékonysá díszvilágítás g növelése energetikai korszerűsítése
KEHOP 5.3 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása
2. 2. Gyálaréti HoltTermészetvédelmi Tisza és élővilág-védelmi rehabilitációja fejlesztések
KEHOP 4.1. A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének javítását célzó közvetlen élőhelyfejlesztési és fajmegőrzési beavatkozások
Projekt partnerek
Projekt Tulajdonviszon yok Megvalósít előkészítettProjekt Projekt sége (milyen feladatok ás tervezett tervezett helyszíne (projektötlet, szükségesek a indítása befejezése (település) projekt év/negyedév év/negyedév rendezett koncepció, tulajdonviszonyok
A projekt becsült támogatási igénye Ft
Kapcsolódó megyei területfejlesztési cél Területfejlesztési koncepció cél száma,
KA
4. Az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban
KA rendelet 4. cikk a) iii.:az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák SZMJV felhasználásának Önkormányzat támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is
Szegedi Hőszolgáltató Kft.
Szeged
Projektötlet, előzetes költségbecslés
Rendezettek
2015. III. negyedév
2018. II. negyedév
7 000 000 000
S.3. Az alternatív energia vertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése
KA
4. Az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban
KA rendelet 4. cikk a) iv.: intelligens alacsony és közepes feszültségen működő elosztórendszerek fejlesztése és kialakítása
EDF DÉMÁSZ
Szeged
Projektötlet, előzetes költségbecslés
átteintése szükséges
2015. II. negyedév
2017. IV. negyedév
2 000 000 000
S.3. Az alternatív energia vertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése
ERFA
(6) Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása
ERFA rendelet 5. cikk 6. d): a biológiai sokféleség és a talaj megóvása és helyreállítása és az ökoszisztémaATIVIZIG szolgáltatások elősegítése, többek között a Natura 2000 és a zöld infrastruktúrák révén;
SzMJVÖ
Szeged
projektötlet
áttekintése szükséges
2016.II. negyedév 2017. IV. negyedév
2 000 000 000
T.2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza‐térségben
SZMJV Önkormányzat
Kapcsolódó megyei/MJV integrált területi program projekt/csomag szám, megnevezés