Gazdasági Havi Tájékoztató
2012. február
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” kutatási programot, amelynek keretében a magyar vállalatok körében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. 2011-ben 1313 vállalkozást kerestünk fel. A teljes mintában 30 százalékot tesznek ki az 50 fő alatti cégek, 19 százalékot az 50-100 fő közöttiek, 24 százalékot a 100-250 fő közöttiek. A legfrissebb eredmények szerint továbbra is több cég venne fel diplomást, mint amennyi leépítésben gondolkodik, és a felveendő diplomások száma is magasabb azokénál, akiket a tervezett elbocsátások érinthetnek – tehát elmondható, hogy nincs diplomás túlképzés Magyarországon. A 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 95 százaléka foglalkoztat diplomásokat, friss diplomást pedig 42 százalékuk. A 2011-es eredmények alapján valószínűsíthető, hogy az olyan mérnöki végzettségek esetében, mint például a villamos-, gépész-, építő vagy gyártástechnológiai mérnökök, a kereslet jelentős növekedésére lehet számítani 2012-ben. Legkevésbé a turisztikai munkatársak esetében, valamint a pénzügyi, logisztikai pályakezdő munkakörökben és a speciális tudást nem igénylő általános asszisztensi munkakörökben lehet a rövid távú kereslet csökkenését prognosztizálni. A GVI presztízsrangsora szerint a gazdasági képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Gazdálkodástudományi Kar állnak első helyen, a műszaki képzések közül pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Villamosmérnöki és Informatikai Kara áll az első két helyen. A diplomás pályakezdők iránti kereslet
A diplomások kedvező munkaerő-piaci helyzetének mércéje az alacsony munkanélküliségi arányok mellett az, hogy mekkora bérprémiummal jár az egyetem elvégzése az érettségihez képest. A 22-30 éves korosztályban a főiskolát és egyetemet végzettek bérprémiuma a 2000-2009 között némileg csökkent ugyan, de még mindig magas: 2009-ben a főiskolásoknál 50% körüli, az egyetemi végzettségnél pedig meghaladja a 100%-ot. A bérhozamok vizsgálata azt húzza alá, hogy a munkaerő-piac keresleti oldalán továbbra is erős igény mutatkozik meg a frissen végzett diplomások iránt.
Diplomás pályakezdők alkalmazásnak előnyei Új szellemiséget és ötleteket hoznak a vállalathoz
72
Könnyen alakíthatóak, könnyen alkalmazkodnak a vállalati kultúrához
71
67
Már középtávon is nagyon értékes munkaerőt nyer a vállalat
63 Jobban terhelhetőek 51 Olcsóbban lehet őket alkalmazni 0
forrás: GVI (n = 1306)
20
40
60
80
100
Diplomás pályakezdők iránti 2012-ben várható munkaerő-kereslet Átmenet: Kapacitás növekedés
50
gyártástechnológiai mérnök villamosmérnök
30
Pállyakzedők száma szerint
A gazdasági válság nem hagyta érintetlenül a diplomások iránti kereslet alakulását a versenyszektorban: míg 2009ben több cég tervezett elbocsátást, mint létszámfelvételt a diplomás munkavállalók körében, addig 2010-ben már 12 százalékponttal több volt a létszámfelvételt tervező cégek aránya az elbocsátást tervezőkhöz képest. Ez a tendencia nem folytatódott azonban 2011-ben és a vállalati szándékok szerint 2012-ben sem fog, sőt a 2011. évi felvétel adatai a diplomás munkaerőre irányuló kereslet csökkenését jelzik előre. Ez a várható csökkenés azonban nem lesz olyan mértékű, mint a válság mélypontján, 2009-ben. A Rövid távú munkaerő-piaci prognózis és a GVI diplomás pályakezdők iránti keresletet vizsgáló vállalati adatfelvételének legfrissebb eredményei szerint továbbra is több cég venne fel diplomást, mint amennyi leépítésben gondolkodik és a felveendő diplomások száma is magasabb azokénál, akiket a tervezett elbocsátások érinthetnek. Tehát elmondható, hogy nincs diplomás túlképzés Magyarországon.
Stabilan növekvő kereslet
gépészmérnök
10
építőmérnök
általános asszisztens pénzügyes könyvelő
-10
logisztikus
HR munkatárs
értékesítő informatikus
-30 marketinges
ügyfélkapcsolati munkatárs
vegyészmérnök
Átmenet: Új pozíciók jönnek létre
Stabilan csökkenő kereslet -50 -80 forrás: GVI (n = 1432)
-60
-40
-20
0
20
Vállalatok száma szerint
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 1/8
40
60
80
A friss diplomások alkalmazásának számos előnye lehet. A vállalatok leginkább az új szellemiséget, illetve a rugalmasságot (miszerint a pályakezdők könnyen alkalmazkodnak a vállalati kultúrához) emelték ki a friss diplomásokkal kapcsolatban – előbbivel való egyetértés százas skálán 72 pont, utóbbival pedig 71 pont. Ezzel együtt elutasítják azt, hogy olcsóbb lenne a pályakezdők alkalmazása – ezzel az állítással való egyetértés százas skálán mindössze 51 pont volt. A 2011-es, legfrissebb eredmények alapján valószínűsíthető, hogy az olyan mérnöki végzettségek esetében, mint például a villamos-, gépész-, építő vagy gyártástechnológiai mérnökök, a kereslet jelentős növekedésére lehet számítani 2012-ben. Legkevésbé a turisztikai munkatársak esetében, valamint a pénzügyi, logisztikai pályakezdő munkakörökben és a speciális tudást nem igénylő általános asszisztensi munkakörökben lehet a rövid távú kereslet csökkenését prognosztizálni.
A diplomások iránti munkaerő kereslet a versenyszektorban 2007-2012 15
10
5
0 2007
2008
2009
2010
2011
-5 tárgyév
szándék - következő év
-10
Pályakezdők alkalmazása A vállalkozások elsöprő többségénél dolgozik diplomás, azonban nem mondható el ugyanez a friss diplomások alkalmazásáról. Míg a 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 95 százaléka foglalkoztat diplomást, addig friss diplomást „csak” 42 százalékuk. KözépMagyarországon és Budapesten ezek az arányok magasabbak: például a központi régióban a vállalatok 44 százaléka, a fővárosban pedig 52 százalékuk alkalmaz friss diplomást. Érthető módon MA friss diplomást nagyobb arányban terveznek felvenni a vállaltok, mint BA fokozattal rendelkezőket. Az előbbit a vállalatok 24 százaléka, utóbbit pedig a vállalatok 14 százaléka fontolgatja. A Budapesten és Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalatok nagyobb arányban tervezik mind a MA fokozatúak, mind a BA fokozatú friss diplomások felvételét. Budapesten az előbbit a vállalatok 26 százaléka, utóbbit pedig a vállalatok 17 százaléka fontolgatja.
Gazdasági karok országos presztízsindex értékei BCE Közgazdaságtudományi Kar
100 89
BGF Pénzügyi és Számviteli Kar
66 31 31 29 26 25 24 21 19 18 18 14 14 12 12 12
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar BGF Kereskedelmi Vendéglátóipari és… BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar SZE Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar DE Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar DE Gazdálkodástudományi és… Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar
9 9 8 8 8 8 8 6
Szolnoki Főiskola Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Általános Vállalkozási Főiskola Zsigmond Király Főiskola
0 0
forrás: GVI 2011
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Kompetenciákkal való elégedettség A kutatás során a megkérdezettek elmondhatták véleményüket a friss diplomások készségeivel, képességeivel, ismereteivel kapcsolatos elvárásaikról, illetve elégedettségéről. Megállapítható, hogy a diplomás pályakezdőkkel szemben támasztott legfontosabb elvárás országos viszonylatban (95 pont) a precíz munkavégzés. A vállalatok nagyon fontosnak tartják ezen felül a az önálló munkavégzésre való képességet (91 pont), valamint a nagy munkabírást (90 pont) és a csapatban való dolgozás képességét (89 pont).
Műszaki karok országos presztízsindex értékei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem …
100 47
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar
36 31
Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar
18 18 18 17 16 15 14 14 13 13 12 10 10 10 8 7 7 6 6
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem … Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem … Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási … Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási …
A vállalkozások pályakezdő diplomásokkal az interneten való eligazodás terén a leginkább elégedettek (88 pont). A technikai, számítástechnikai eszközök használata (78 pont)
Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági … 2 0
Dunaújvárosi Főiskola forrás: GVI 2011
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 2/8
0
20
40
60
80
100
A legnagyobb különbséget az elvárások és a tapasztalat között a gyakorlati szakmai jártasság (-22 pont), a precíz munkavégzés (-20 pont) és a képesség az önálló munkavégzésre (-20 pont) között mértük. Tehát ezeken a területeken a leginkább elégedetlenek a vállalatok a pályakezdő diplomásokkal. Másik végletnek az interneten való eligazodás (3 pont) és a társadalmi kérdésekben való jártasság (9 pont) tekinthető – itt „túlteljesítenek” a friss diplomások. Felsőoktatási intézmények versenyszektorban
megítélése
a
A felmérésekben azt is vizsgáljuk, hogy az üzleti szférában – képzési területenként – mely felsőoktatási intézményeknek van jó hírnevük, tekintélyük, azaz a pályakezdőket foglalkoztató cégek szemszögéből mely egyetemi karok büszkélkedhetnek nagyobb presztízzsel. (A mutató nem a közvetlen tapasztalatokat fejezi ki, hanem az intézmények ismertségével és elismertségével kapcsolatos általánosabb véleményeket tükrözi.) A gazdasági képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Gazdálkodástudományi Kar állnak első helyen – előbbi országos presztízse 100 pontos, utóbbié pedig 89 pontos értékkel jellemezhető. Előbbiektől lemaradva, 66 ponttal következik a harmadik helyen lévő Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara. A műszaki képzések közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Villamosmérnöki és Informatikai Kara áll az első két helyen – előbbi országos presztízse 100 pontos, utóbbié pedig 47 pontos értékkel jellemezhető. Előbbiektől lemaradva, 36 ponttal következik a harmadik helyen lévő Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara. Az agrárképzések közül a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara és Nyugatmagyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara áll az első két helyen – előbbi országos presztízse 100 pontos, utóbbié pedig 86 pontos értékkel jellemezhető. Előbbiektől lemaradva, 81 ponttal következik a harmadik helyen lévő Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara. Az informatikai képzések közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara és Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara áll az első két helyen – előbbi országos presztízse 100 pontos, utóbbié pedig 49 pontos értékkel jellemezhető. Előbbiektől lemaradva, 35 ponttal következik a harmadik helyen lévő Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara.
Agrár karok országos presztízsindex értékei Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és… Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, … Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és … Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és… Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kar Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola Természeti Erőforrás-… 2 Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kar 0
0
forrás: GVI 2011
100 86 81 73 66 66 65 49 40 38 31 30 27 25 23 17 15
20
40
60
80
100
Informatikai karok országos presztízsindex értékei Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
100 49 35
Debreceni Egyetem Informatikai Kar
31
Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar
29
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar
27 24
Dunaújvárosi Főiskola
22
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar
21
Gábor Dénes Főiskola
0 0
forrás: GVI 2011
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Gépészmérnök 50
Pállyakzedők száma szerint
és a csapatmunkára való képesség (78 pont) szintén dobogósnak tekinthető a vizsgált 20 kompetencia közül.
Átmenet: Kapacitásnövekedés
30
Stabilan növekvő kereslet 2010
10 2008
-10
-30
-50 -100
2009 Stabilan csökkenő kereslet
-80
-60
-40 -20 0 20 Vállalatok száma szerint
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 3/8
Átmenet: Új pozíciók jönnek létre
40
60
80
Makrogazdasági tendenciák: a német gazdasági helyzet A német statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint 2011 negyedik negyedévében Németországban 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék. Emellett 2011 őszén jelentősen csökkent az ipari termelés is. Ugyanakkor a külkereskedelemben nincsenek lassulásra utaló jelek, az export novemberben 2,5 százalékkal nőtt az egy hónappal korábbihoz képest. Emellett a német kivitel 2011-ben először haladta meg az ezermilliárd eurót és az importvolumen is rekordot döntött. A német jegybank februári jelentése szerint tavasszal már növekedésbe fordulhat a német gazdaság, mivel a növekedési kilátások számottevően javultak. A Barclays Capital elemzése szerint 2012-ben trendforduló várható, az első negyedévben 0,1 százalékkal nőhet a német GDP. Az idén az év egészét tekintve a Die Weltnek nyilatkozó elemzők és a Barclays-előrejelzés szerint is 0,5 százalékos növekedés várható. A folyamatok alakulása nagyban függ attól, hogy sikerül-e megfékezni az euróövezeti államadósságválságot. Gazdasági helyzet
Németországban novemberben jelentősen csökkent az ipari termelés, az október-novemberi időszakot együttvéve pedig másfél százalékos az elmaradás az előző évhez képest. Az ipar rendelésállománya is visszaesett, a novemberi csökkenés 4,5 százalékos volt. Ugyanakkor a külkereskedelemben egyelőre nincsenek lassulásra utaló jelek, az export novemberben 2,5 százalékkal nőtt az egy hónappal korábbihoz képest. A munkanélküliség csökkenése és a lakossági fogyasztás ezzel párhuzamosan haladó növekedése is mérsékli a visszaesést. Ráadásul meglepetést okozhat az enyhe decemberi időjárás: lehet, hogy az építőipar teljesítménye nem csökkent az ilyenkor megszokott mértékben.
A németországi bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei (tényadatok és előrejelzés), szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok (előző negyedév=100,0%), 2001 - 2012
százalék 103 102 101 100 99 98 97 96 95
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV
A német statisztikai hivatal legfrissebb, előzetes adatai szerint 2011 negyedik negyedévében megállt a német gazdaság növekedése. A negyedéves adat szerint 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék az utolsó negyedévben. Az adat minimálisan múlta felül az elemzők várakozásait, a konszenzus ugyanis -0,3 százalék volt. A harmadik negyedéves indexet enyhén felfelé, 0,5 százalékról 0,6 százalékra módosították a statisztikusok. Az éves alapú index 1,5 százalékos növekedést jelzett, ami egy százalékpontos lassulást jelent a harmadik negyedévhez képest.
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: tényadatok - www.destatis.de; előrejelzés - www.cesifo-group.de
Németország ipari termelésének volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2011 (százalék, 100%=előző negyedév)
százalék 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 -2,00 -4,00 -6,00 -8,00 -10,00 -12,00 -14,00
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV
Németország számára ráadásul előnyöket is jelent a válság, mindenekelőtt az államháztartás finanszírozása szempontjából: február közepén a német államadósság kezelő központ negatív kamatra szerzett forrást a piacon, amire soha korábban nem volt példa. Több mint 4 milliárd euró értékben bocsátottak ki hat hónapos lejáratú papírokat, a hozam mínusz 0,0122 százalék volt, vagyis a befektetők ekkora kamatot fizetnek azért, hogy az állampapírpiacot
2000
2001
2002
2003
2004
Forrás: Eurostat
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 4/8
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
megrázó válság közepette rendkívül biztonságosnak számító német papírokban tarthatják a pénzüket.
A németországi export volumenindexei, szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2011 (százalék, 100%=előző év azonos időszaka) százalék 20,0
Export
15,0 10,0 5,0 0,0 -5,0 -10,0 -15,0 -20,0 I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III
A német kivitel 2011-ben először haladta meg az ezermilliárd eurót, elsősorban a feltörekvő és a kelet-európai országok keresletnövekedésének köszönhetően. A statisztikai adatok szerint az export 11 százalékkal nőtt 2010-hez képest, és 1060 milliárd eurót tett ki. Eközben a német gazdaság igényeinek növekedésével az import is történelmi rekordot döntött: a bevitel 13,2 százalékkal 902 milliárd euróra bővült, amekkora eddig még sohasem volt, és majdnem százmilliárd euróval több az eddigi, 2008-ban regisztrált eddigi legjobbnál. Ugyanakkor némi aggodalomra ad okot, hogy az év vége felé lassult az ütem: a német cégek külföldi eladásai 4,3 százalékkal visszaestek az előző hónaphoz képest, elsősorban az euróövezeti országok problémái miatt. Ennél nagyobb csökkenés csak az előző válság csúcsán, 2009 januárjában volt.
2000
Elemzői várakozások
A német gazdasági növekedés kilátásai az utóbbi időben számottevően javultak a Bundesbank elemzői szerint, akik úgy látják, hogy az építőipari kereslet élénk növekedése belátható időn belül erőteljes lökést ad a gazdasági növekedésnek. A lakossági fogyasztás a tavalyihoz hasonlóan az idén is jelentős mértékben hozzájárul majd a gazdasági növekedéshez. A stabil munkaerő-piaci helyzet biztonságot nyújt a fogyasztóknak. A rekord alacsony 1,0 százalékos irányadó eurókamat sokkal inkább a beruházásoknak kedvez, mint a megtakarításoknak – áll az előrejelzésben. A Bundesbank szakértői feleslegesnek tartanak Németországban bármiféle milliárdos konjunktúraélénkítő programot, mivel azt a konjunkturális kilátások egyáltalán nem indokolják. A német gazdaság saját erejéből is képes túltenni magát az átmeneti gyenge fázison, mégpedig legkésőbb az idén tavasszal. A Bundesbank szerint konjunktúraélénkítő állami beavatkozást még egy jelentősebb lassulás sem tenne indokolttá. A Barclays Capital szerint 2012-ben trendforduló várható, az első negyedévben 0,1 százalékkal nőhet a német GDP.
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
A németországi belső fogyasztás volumenindexei , szezonálisan kiigazított negyedéves adatok, 2000-2011 (százalék, 100%=előző év azonos időszaka)
százalék 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 -0,5 -1
I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III
A német jegybank februári jelentése szerint tavasszal már növekedésbe fordul a német gazdaság. Az alapvetően exportorientált német gazdaság lendületét az idei első negyedévben még érzékelhető „külgazdasági fékerő” tartja majd vissza, de tavaszra a ciklikus tényezők növekedésösztönző hatása kerekedik felül.
2001
Forrás: Eurostat
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: Eurostat
Németország államadóssága a GDP százalékában, 2000-2011 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45
Ugyanakkor egy másik felmérés, a Die Welt című lap elemzői körkérdése alapján a visszaesés a január-márciusi időszakban is folytatódhat, vagyis recesszióba süllyedhet az Európai Unió legnagyobb gazdasága.
40 I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III 2000
2001
2002
2003
2004
Forrás: Eurostat
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 5/8
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Az idén az év egészét tekintve a Die Weltnek nyilatkozó elemzők és a Barclays-előrejelzés szerint is szerény, 0,5 százalékos növekedés várható. A folyamatok alakulása nagyban függ attól, hogy sikerül-e megfékezni az euróövezeti államadósság-válságot. Az elemzők a legnagyobb kockázatot a vállalati és lakossági hitelezés területén látják. Az elemzői várakozásokat messze meghaladóan emelkedett a német ZEW intézet gazdasági bizalmi indexe. A várakozások optimisták voltak, a januári -21,6 pont után -11,8 pontot valószínűsítettek az elemzők. Ezzel szemben az index +5,4 pontra ugrott februárban. Tavaly május óta most először került pozitív tartományba a mutató. Hatás a magyar gazdaságra
Németország költségvetési hiánya/többlete a GDP százalékában, 1998-2010
4
0
-4
-8 1998
1999
2000
2001
2002
Forrás: Eurostat
A német gazdaság növekedési kilátásai igen fontos információk a magyar vállalkozások számára, mert a magyar export legfőbb piaca Németország. A magyar exportőrök szállításai és a teljes magyar kivitel közvetlenül összefügg a német gazdaság állapotával. A legnagyobb mértékben a félkész- és köztes termékeket, alkatrészeket szállító magyar cégek kilátásait befolyásolja a német gazdaság helyzetének alakulása. Forrás: hvg.hu, ecoline.hu, napi.hu, nol.hu
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 6/8
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Nemzetközi tendenciák A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexének értéke immár harmadik hónapja mutatott emelkedést 2012 januárjában. A vállalatok kissé kedvezőtlenebb jelenlegi üzleti helyzetről számoltak be, a közeljövőre vonatkozó várakozásaik azonban jelentős mértékben javultak. A GVI aszinkronitási indexe szerint az Ifo üzleti bizalmi indexét a múlt havinál nagyobb bizonytalanság jellemzi. A kutatók úgy látják, hogy a német gazdaság kedvező állapotban kezdi a 2012-es évet. A francia statisztikai hivatal (INSEE) januári felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a francia ipari konjunktúra kilátásai újfent romlottak. A vállalatvezetők véleménye alapján összeállított üzleti bizalmi index értéke három ponttal csökkent, így továbbra is jóval hosszú távú átlagos értéke alatt tartózkodik. A gazdasági fordulópont mutatója még mindig kedvezőtlen konjunkturális helyzetet jelez. Emellett az általános kilátásokat jellemző index is igen alacsony szintűnek mondható. Németország (Ifo) Az üzleti bizalom megítélése Németországban az iparban és a kereskedelemben, az Ifo vállalati konjunktúra felmérése szerint, A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet német iparra és 2000=100%, 1991. jan. - 2012. jan. kereskedelemre vonatkozó bizalmi indexe az előző két 135 Üzleti bizalom hónapban mutatott javulás után 2012 januárjában újfent 125 Jelenlegi üzleti helyzet pozitív elmozdulást mutatott. Bár a válaszadók jelenlegi Várakozások üzleti helyzetüket a decemberinél némileg 115 kedvezőtlenebbnek ítélik, a következő fél évre vonatkozó 105 üzleti várakozások jelentősen pozitívabbakká váltak. Az Ifo szakértői úgy látják, a német gazdaság kedvezően alakul 95 2012 elején. 75
Forrás: www.cesifo.de
Az Ifo üzleti bizalom és üzleti várakozások hónapok közötti változása (százalékpont), 2007-2012 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 Üzleti bizalom változása (t(n)-t(n-1)) -6,0
Várakozások változása (t(n)-t(n-1))
Forrás: Ifo (http://www.cesifo-group.de)
2009
2010
2011
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
2008
2012
Forrás: saját számítás a http://www.cesifo.de adatok alapján
Az Ifo üzleti helyzet és várakozások változása közötti aszinkronitási mutató alakulása, 1991-2012
30,0
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
2007
2008
2009
Forrás: saját számítás a http://www.cesifo.de/ adatok alapján
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 7/8
2010
2011
J
Jl
J
Jl
J
Jl
J
Jl
0,0
J
Az üzleti bizalmi index az építőipar területén már harmadik hónapja mutat javulást. Bár a megkérdezett építőipari vállalkozók némileg kedvezőtlenebb jelenlegi üzleti helyzetről számoltak be, mint a múlt hónapban, a következő féléves várakozásaik azonban optimistábbakká váltak.
2007
J
A kiskereskedelem területén a bizalmi index értéke csökkent. A kiskereskedők jelenlegi üzleti helyzete romlott decemberhez képest, és rövid távú üzleti kilátásaikat illetően is borúlátóbbakká váltak. A nagykereskedők körében az üzleti bizalom enyhén romlott. Bár a megkérdezettek még mindig nagyon pozitívnak látják jelenlegi üzleti helyzetüket, a mutató értéke kissé csökkent a múlt hónaphoz képest. A következő hat hónapra vonatkozó kilátásaik viszont derűlátóbbak, mint decemberben voltak.
Jl
-8,0
J
Az ipari vállalkozások körében az üzleti bizalmi index értéke emelkedett. A jelenlegi üzleti helyzet megítélése enyhén javult az elmúlt havihoz képest, a következő hat hónapra vonatkozó kilátások pedig jóval pozitívabbak, mint decemberben voltak. Az exportkeresletet és a létszámbővítési terveket tekintve szintén derűlátóbbakká váltak a vállalatvezetők várakozásai. A kapacitáskihasználtság az ipar területén kissé alacsonyabb szintű, mint 2011 őszén volt, de még így is az átlagos szint feletti.
85
Jl
Az üzleti helyzet és a várakozások alakulása közötti rést mérő, a GVI által számított aszinkronitási index értéke növekedett januárban, tehát az üzleti bizalmi indexet nagyobb bizonytalanság jellemzi, mint a múlt hónapban.
2012
Franciaország (INSEE) A francia statisztikai hivatal (INSEE) felmérése alapján a januárban megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint a francia ipari konjunktúra helyzetének 2011 júliusa óta tartó romlása tovább folytatódott: az INSEE üzleti bizalmi indexe három ponttal csökkent a decemberi értékhez képest. A mutató jóval hosszú távú átlagos értéke alatt helyezkedik el. A gazdasági fordulópont mutatója a konjunkturális helyzetet jelző zónában maradt.
kedvezőtlen
130 120 110 100 90
Az ipari vállalatok vezetői úgy látják, hogy elmúlt időszaki kibocsátásuk januárban csökkent, és a vélemények egyenlegmutatója jóval hosszú távú átlagos értéke alatt maradt. A késztermék-készletek volumene a vállalatvezetők megítélése szerint átlagos szintje felett maradt. A hazai és export-rendelésállományra vonatkozó mutatók értéke észrevehetően csökkent és továbbra is alacsony szinten tartózkodik. Az export-rendelésállomány mutatója decemberben enyhén növekedett, de még így is alacsony szintűnek mondható. A francia gazdasági növekedés a következő három hónapban várhatóan lassulni fog: a vállalatvezetők egyéni üzletmenetre vonatkozó prognózisa (mely a következő hónapok üzleti kilátásait összegzi) januárban jelentősen romlott. Az általános kilátásokat jellemző index – mely a válaszadók ipari aktivitásra vonatkozó véleményét összegezve tükrözi – igen alacsony, jóval hosszú távú átlagos értéke alatt található szinten maradt. Forrás: INSEE (http://www.insee.fr)
Az üzleti bizalom megítélése Franciaországban az iparban, az INSEE vállalati konjunktúra felvételei szerint 100=hosszú távú átlag, 1976. március - 2012. január
80 70 60 Forrás: www.insee.fr
Fordulópont mutató a francia üzleti szektorban (INSEE), 2007-2012 1,50
1,00
0,50
0,00
-0,50
-1,00
-1,50
2008
Forrás: www.insee.fr
Írta: Makó Ágnes (elemző, GVI) E-mail:
[email protected] Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2012 / február, Budapest, 2012-02-25
Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft.; 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail:
[email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János 8/8
2010
2012
