MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5. : (56) 512-319, (56) 512-320; Fax: (56) 512-337 Ü.i.: (56) 512-331; E-mail:
[email protected] : 5001Szolnok, Pf.: 164; E-mail:
[email protected] Számlaszám: 10032000-01417179-00000000
SZBK/3764-6/2011. Üi.: Szabó Miklós ( (56) 512-331) Határozat jogerős: 2012. február 15. KAVICS-KER Kft. 2400 Dunaújváros Béke tér 3. Tárgy: Meddőhányó hasznosítás műszaki üzemi terv jóváhagyása HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a KAVICS-KER Kft. (továbbiakban: Kft.) - 2400 Dunaújváros, Béke tér 3. - kérelmére indult eljárásában a Szalkszentmárton 0371/5 hrsz-on található meddőhányó 2012-2013. évekre kidolgozott meddőhányó hasznosítás műszaki üzemi tervét 2014. április 30-ig jóváhagyja az alábbiak szerint: 1./ A meddőhányó hasznosítás műszaki üzemi tervét a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben a meddőhányó tervezett letermelését nem valósította meg, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. 2./ A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más, olyan személyt (a továbbiakban: vállalkozó) vehet igénybe, aki (amely) a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó igénybevételét, az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a Szolnoki Bányakapitányságnak be kell jelenteni. A vállalkozó közreműködése nem érinti a megbízónak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) hatálya alá tatozó tevékenységért fennálló felelősségét. 3./ A műszaki üzemi terv alapján a tervidőszakban a meddőhányóból nyert nyersanyag: meddő, kódja: 0000. A kitermelésre kerülő ásványi nyersanyagból ásványvagyon veszteség és termelvény veszteség nem számolható el. 4./ Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.
2
5./ A bányavállalkozó a Szalkszentmárton 0371/5 hrsz-on található meddőhányóból kitermelt ásványi nyersanyagra vonatkozó jelentési kötelezettséggel tartozik, ezért az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét és minőségét köteles a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. 6./ A Bányakapitányság a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére, így különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékadási módot - a költségbecslés szerinti 128.000 Ft-ra tekintettel - a K&H Biztosító Zrt.-nél a bányavállalkozó összes tevékenységi körére kiterjedő 50.000.000 Ft értékű fedezeti megállapodást (általános felelősségbiztosítás) továbbra is elfogadja. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai: 7./ A meddőhányó kitermelése csak a talajvíz szintje felett, a környező terep szintjéig, illetve a tervdokumentációban szereplő max. 91,00 mBf szintig szárazon történhet, a földtani közeg, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetését kizáró módon. A környező területekhez képest bányagödör nem maradhat vissza a tevékenység befejezését követően. Esetleges káresemény bekövetkezéskor – a felügyelőség egyidejű értesítése mellett – a szenynyezés azonnali lokalizálásáról gondoskodni kell. 8./ A diffúz kiporzást a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. 9./ Különösen figyelni kell a következőkre: a) A szállítási útvonal megfelelő megválasztása. b) A szállítási útvonal locsolása száraz időszakban. 10./ A tevékenység végzésének helyszínen keletkező kommunális szilárd hulladékot szabványos gyűjtőedényzetben kell gyűjteni és azt engedélyes hulladékkezelőnek kell átadni, a hulladék kezelésére vonatkozó helyi jogszabályok (önkormányzati rendeletek) betartása mellett. 11./ A tevékenységből esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokra a 98/2001.(VI.15) Korm. rendelet előírásait be kell tartani - veszélyes hulladék gyűjtési, adminisztrációs (anyagmérleg) kötelezettségek. A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulladék kezelésére. A hulladék átadója mindenkor köteles megbizonyosodni az átvevő kezelési engedélyének meglétéről és érvényességéről. A képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, zárt gyűjtőedényzetben kell gyűjteni. 12./ Amennyiben a meddőhányó partfalában védett, vagy fokozottan védett madarak (pl. partifecske – Riparia riparia, gyurgyalag – Merops apiaster) telepednek meg, azt azonnal jelezni kell a felügyelőség, valamint a területileg illetékes természetvédelmi őr (Sápi Tamás, tel.: 06/30/4884-574) felé, a munkálatokat pedig a természetvédelmi őr által lehatárolt és jegyzőkönyvben rögzített területrészen a fészkelési idő végeztéig (szeptember 30.) fel kell függeszteni. 13./ A megtelepedett védett vagy fokozottan védett madarak zavarása, riasztása, elpusztítása, továbbá költőhelyeik lerombolása, károsítása tilos. 14./ A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A jogorvoslati eljárásban a jogorvoslat díja a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a (14.000 Ft). 15./ Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel, ezért erre vonatkozóan a határozatban nem kellett intézkedni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A
3
fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a (25.000 Ft.), melyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179-00000000 számú számlára kell befizetni. INDOKOLÁS A Szolnoki Bányakapitánysághoz a KAVICS-KER Kft. 2011. december 09-én nyújtott be kérelmet a Szalkszentmárton 0371/5 hrsz-on található meddőhányó hasznosítás 2012-2013. évekre szóló műszaki üzemi tervének 2014. április 30-ig történő jóváhagyására. A Bányakapitányság a rendelkező rész szerint határozott, mert a csatoltan beterjesztett tervdokumentáció és mellékletei kielégítették a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 13. §-ban foglaltakat. A Bányakapitányság a rendelkező rész 1. pontját a Vhr. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész 2. pontját a Vhr. 21. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész 3. pontját a Bt. 2. § (1) bekezdésében foglalt ásványvagyon gazdálkodási követelmények érvényesülése érdekében, a 4. pontját a Bt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, az 5. pontját a Vhr. 9. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a 6. pontját a Vhr. 25. § (7) bekezdésében foglaltak alapján írta elő. A Szalkszentmárton 0371/5 hrsz-ú terület tulajdonosa a bányavállalkozó. A Bányakapitányság a kitermelésre készített műszaki üzemi terv jóváhagyása felől az érintett szakhatóságok előírásainak figyelembevételével dönt. Az eljárásban érintett szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételét, valamint a szakkérdést, melyben az egyes szakhatóságoknak nyilatkoznia kell, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentáció, tervezői nyilatkozat és a nyilvántartásai alapján az alábbiakat állapította meg: - A Szalkszentmárton 0371/5 hrsz-ú terület kivett agyagbánya művelési ágú. - A tevékenység honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét nem érinti. - A bányatelek területe nem helyi védettségű természeti terület, és a tevékenység ilyen területre nem gyakorol közvetlen hatást. Az eljárásba bevont szakhatóságok nyilatkozatai: - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légyügyi Hivatal a LR/RK/NS/B/13/1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában feltétel nélkül hozzájárult a műszaki üzemi tervhez. - az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 66285-2-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 7-14. pontjaiba beépített feltételekkel hozzájárult a műszaki üzemi tervhez az alábbi indokolással: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/3764-3/2011. számú megkeresésében a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását kérte a KAVICS-KER Kft. (2400 Dunaújváros, Béke tér 3.) bányavállalkozó ügyében a Szalkszentmárton, 0371/5 helyrajzi számú ingatlanra 2012-2013 évekre vonatkozóan kidolgozott meddőhányó hasznosítási műszaki üzemi terv 2014. április 30.-ig történő jóváhagyásához. A rendelkezésre álló iratok alapján a felügyelőség az alábbiakat állapította meg: Általánosságban A Szalkszentmárton II. kavicsbánya területéről a korábbi években a kavics felett elhelyezkedő meddőt letermelték és a részben a bányatelek területét képező, Szalkszentmárton, 0371/5
4
helyrajzi számú, anyaggödör területén deponálták. Ezt a meddőt feltöltésekre, útépítésekre lehet felhasználni, ezért hasznosítására terv készült. A Szalkszentmárton II.- kavics védnevű bányatelket a Szolnoki Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 3935/1983. számú határozatával állapítottam meg, majd a bányatelek bővítésre került a Szolnoki Bányakapitányság 7320/1996. számú határozata alapján. A kavicsbányászati tevékenység folytatására az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 36281-16/2000. számon környezetvédelmi engedélyt adott a TRANSBETON Betonelőállító és Kavicstermelő Rt. (Budapest) részére, melyet a bányászati jog eladása miatt az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a K6K7787/06 számú határozattal átírta a KAVICS-KER Kft. (2400 Dunaújváros, Béke tér 3.) részére. A környezetvédelmi engedély határozatlan ideig érvényes. A kotrási meddő kitermelése a meddőhányóból ezen érvényes környezetvédelmi engedélyen belül a tájrehabilitáció részének tekinthető, külön 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti eljárást nem kell lefolytatni. A meddőhányó hasznosítására vonatkozóan a 2009-2010. évre kidolgozott műszaki üzemi tervet a felügyelőség 66285-1-1/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában hagyta jóvá, a Szolnoki Bányakapitányság a jóváhagyó határozatot SZBK/2436/6/2009. számon adta ki, mely 2010. december 31.-ig volt érvényes. Az ügyfél kérelmére – mivel a meddőhányó letermelése nem kezdődött meg - a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/19-2/2011. számú határozatában a jóváhagyó határozat teljesítésének határidejét 2011. december 31.ig meghosszabbította. A geodéziai felmérés alapján a deponált meddő mennyisége: 88 058 m3. A depónia 2,85m és 16,03 m között változó magasságú. A 2012. évben kitermelésre tervezett mennyiség: 40 000 m3 A 2013. évben kitermelésre tervezett mennyiség. 48 058 m3. A meddőhányó kitermelését és elszállítását alvállalkozóval végeztetik. A meddőhányóból való kitermelés gumikerekes homlokrakodóval, vagy forgó felsővázas kotrógépekkel közvetlenül a szállítójárművekre való felrakással történik. A kitermelés a meddőhányó magasságából adódóan ötszintes. A kitermelést követően bányagödör nem marad vissza. A meddőhányó területéről a szállítás a Szalkszentmárton, 0371/6. helyrajzi számú földúton, majd további földutakon történik. A kitermelést követően a terület is anyaggödörként lesz újrahasznosítva, mivel a Szalkszentmárton II.-kavicsbánya művelése során keletkező meddőt a jövőben is ott tervezik deponálni. Víz- és talajvédelem A meddőhányó területe a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján kijelölt üzemelő-, illetve távlati vízbázis védőterületét nem érinti, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletéhez kapcsolódó részletes érzékenységi térkép alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területi kategóriába tartozik. A művelés szárazon, talajvízszint felett történik, a környező terep szintjéig, de maximum 91,00 mBf szintig. A területet nyugatról a behajózó csatorna, délről és dél-keletről a Duna folyam és ártere határolja. A földtani közeg, felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése érdekében a felügyelőség előírást tett. Hulladékgazdálkodás A meddőhányóból gépekkel kitermelt alágyazati építési célra alkalmas meddőt a meddőhányó, és a bánya területéről kiszállítják és azt az autópályák építésében, útépítés során tervezik felhasználni, mint építőipari nyersanyagot. Mivel a meddőt a bánya – területről kiszállítják, így arra már nem vonatkozik a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet.
5
Tekintettel arra, hogy a keletkező anyag a kavicskitermelés nem hulladék jellegű mellékterméke, a felhasználása és a piaca is biztosított, így arra a Hulladék Keret Irányelv közvetlen hatályát kell alkalmazni, vagyis a kitermelt bányameddő nem minősül hulladéknak, hanem építőipari nyersanyag, így annak szállításához, hasznosításához hulladékkezelési engedély nem kell. A kommunális hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelezettséget a felügyelőség a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján írta elő. A felügyelőség a gépkarbantartás során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet alapján előírást tett. Levegőtisztaság védelem A meddőhányó hasznosítással érintett terület 200 méteres környezetén belül védendők nem találhatók. A kitermelés talajnedves állapotban történik, ezért ebből származóan porkibocsátás nem várható. A szállítás első szakasza földutakon történik, ennek kiporzását locsolással tervezik csökkenteni. Zaj- és rezgésvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. §-a jelöli ki az eljáró környezetvédelmi hatóságot, az első- és másodfokú hatósági jogkört. Üzemelés A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontja és az 1. számú melléklet alapján, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’08) szerinti 08 Egyéb bányászati tevékenység végzése (üzemi zajkibocsátás), a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügy. A felügyelőség a rendelkezésére álló adatok (helyszín, technológia, valamint benyújtott dokumentáció) alapján megállapította, hogy az ingatlanon tervezett üzemi tevékenység zajkibocsátásával érintett környezet hatásterületén védendő terület, épület, helyiség nem található, ezért a felügyelőség zaj- és rezgésvédelmi szempontból kikötést nem tett. Természet- és tájvédelem A bányatelek területe védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezi részét, az jelenleg védett természeti érték előfordulási helyeként sem ismert. Ugyanakkor a meddőhányó partfalában védett és fokozottan védett madarak (pl. parti fecskék – Riparia riparia, illetve gyurgyalagok – Merops apiaster) telepedhetnek meg, melyek védelméről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglaltakkal összhangban gondoskodni kell. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény (Tvt.) vonatkozó rendelkezése értelmében: 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Fenti indokok alapján a felügyelőség az esetleges megtelepedés esetére térben és időben korlátozta a munkálatok kivitelezhetőségét. Az eljárásban a felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 45/A § (2) bekezdése alapján vizsgálta hatáskörét és illetékességét. A felügyelőség hatáskörét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 11. pontja, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet IV. 10. pontja állapítja meg.
6
Az ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet (továbbiakban: R.) alapján a 28.000-, Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizetette a felügyelőség számlájára. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. számú melléklet VI. fejezet 8.2. pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 6/A.§ (2) bekezdése alapján állapította meg a felügyelőség. A kérelem 2011. december 23.-án. érkezett a felügyelőségre. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 33. § (1) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése szerint a felügyelőség ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás kialakítására 30 nap, ami 2012. január 23.-án járna le. A felügyelőség szakhatóság állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki, ezért a Ket 33/A § (1) bekezdése szerinti díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a Ket. 44.§ (6) bekezdése, 72.§ (1) bekezdése alapján hozta meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdése zárja ki. A felügyelőség a Ket. 78.§ (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat felügyelőségnek történő megküldését. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint jelen szakhatósági állásfoglalást a felügyelőség hatósági nyilvántartásba veszi.” Jelen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A kérelmező az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. § (1) bekezdésében előírt ügyintézési határidőt betartotta. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2012. február 15. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) bek., valamint a 99. § (1) bekezdés, a fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság a határozatát a Bt. 27. §-ában biztosított hatáskörében, a Ket. 71. § (1) bekezdés alapján adta ki. A Bányakapitányság illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet biztosítja. Szolnok, 2012. január 25.
Szeifert Konrád helyettes bányakapitány
Melléklet: 2 pld. záradékolt terv