JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. június 14-én 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről Jelen voltak:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Áldozó Tamás Dobó Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Hári Lenke Dr. Horváth Zsolt Kropf Miklós Lévai József Nagy Jenő Orbán Imre Papp Tamás Polgárdy Imre Pusztai István Sárvári Csaba Stolár Mihály képviselők
Távolmaradását bejelentette: Dr. Horváth József és Végh László képviselők Jelen voltak továbbá:
Dr. Imre László megyei főjegyző Horváth Ernő – Elnöki Kabinet titkára Dr. Halmosi Zsolt dandártábornok, rendészeti főigazgató, országos rendőrfőkapitány-helyettes – Országos Rendőrfőkapitányság Dr. Töreki Sándor rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, megyei rendőrfőkapitány – Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Katonáné Bellovits Andrea igazgató - Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Dr. Bognárné Sabjanics Angéla főtitkár - Pannon Egyetem Unger Ferenc – könyvvizsgáló Diószeginé Tímár Hajnalka irodavezető Fakász Tamás irodavezető Szász Jutka irodavezető Gidainé dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos Krámli János jegyzőkönyvvezető
Lasztovicza Jenő Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőtársait, a hivatal és a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 18 fő közgyűlési tag közül 16 fő jelen van, az ülés határozatképes. Távolmaradásukat bejelentették dr. Horváth József és Vég László képviselők.
2 Napirend előtti hozzászólást jelentett be: Orbán Imre a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakció nevében, a felszólalás tárgya: „Jogellenes föld felvásárlások Veszprém megyében 2”, indoka: „A Veszprém Megyei Közgyűlés tájékoztatása a megyében zajló jogellenes föld felvásárlásokról, eseti bizottság felállítására javaslat tétel.” Megadta a szót a napirend előtti hozzászólásra Orbán Imre frakcióvezető-helyettesnek. Szó szerinti rögzítés Orbán Imre „Tisztelt Közgyűlés! Engedjék meg, hogy egy rövid fogalmi tisztázással kezdjem felszólalásom. Minek utána a kormány elkobozta a megyék vagyonát és elvette tőlük az összes intézményüket, rájuk bízta a területfejlesztés "nemes feladatát". De mi is ez a bizonyos fogalom, amit annyit emlegetnek, de senki sem értelmezi? A területfejlesztés a térhasználat tudatos irányítását jelenti. De a megyei önkormányzatok csak akkor képesek ellátni rájuk szabott törvényi kötelezettségüket, ha először tájékozódnak, megismerik a "teret", - s legalapvetőbben az ottani tulajdonviszonyokat, - ahol a későbbiekben a fejlesztési politikájukat meg akarják valósítani. Úgy gondolom, hogy az SZMSZ-re való hivatkozás, mely szerint nem feladata a közgyűlésnek a földvédelem, mert az nem szerepel a már hivatkozott SZMSZ-ben, sántít. Legutóbbi közgyűlésünkön az elnök úr egyik kardinális érve ez volt, mikor elutasította a megyei földvédő bizottság létrehozására tett javaslatomat. Ha visszanézik a jegyzőkönyvet én nem azt kértem, hogy a megyei közgyűlés védje meg Veszprém megye termőföldjét (mert azt fizikailag sem tudja megtenni), hanem azt, hogy hozzon létre a közgyűlés egy bizottságot, mely ezt a témakört vizsgálja, szakmai javaslatokat dolgoz ki. A földvédő bizottság összegző jelentésével segítené a kormány munkáját, segítené a bűnüldöző hatóságokat a zsebszerződések ügyében. Az SZMSZ VI. fejezet 29.§. 12. pontja lehetőséget ad esetenkénti feladatok, meghatározott témakörök és szakmai javaslatok céljára létrehozandó bizottság felállítására. E tekintetben sincs akadálya a megyei földvédő bizottság létrehozásának. A bizottsági feladatokat alapvetően két nagy csoportra osztanám. Az egyik a személyes meghallgatásokból állna, míg a másik a különböző területileg illetékes szakigazgatási szervektől bekért dokumentumok vizsgálata lenne. Amennyiben támogatják a bizottság felállítását, konkrét munkatervet fogok a közgyűlés elé terjeszteni. Kezdeményezésem hivatkozási alapja az 1085/2012. (III. 30.) Korm. határozat, mely a termőföld tulajdonjogának megszerzését korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések - azaz a zsebszerződések – felszámolásáról szól. Kérem Elnök Urat, hogy saját hatáskörben eljárva, az Ügyrendi Bizottságot felkérve hozzon létre eseti Földvédő Bizottságot. Amennyiben úgy gondolja, hogy erre nincs szükség, akkor a frakcióm a következő alkalomra ezt meg fogja tenni egy előterjesztés formájában, amennyiben azt nem támogatják, akkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom saját keretein belül létrehozza a Veszprém Megyei Földvédő Bizottságot. Köszönöm szépen.” Szó szerinti rögzítés vége
3 A képviselőcsoportok vezetői részéről a felszólalással kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Megköszönte a napirend előtti felszólalást. Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: „Sürgős” minősítésű előterjesztések készültek a következő címekkel: - „Tag delegálása a megyei fejlesztési és képzési bizottságba”, melyet a”Tag delegálása a Közép-dunántúli Vízgazdálkodási Tanácsba” című napirendi pontot követően javasolt megtárgyalni. - „Dr. Áder János köztársasági elnök úr felhívásához való csatlakozás” melyet „A Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II.22.) önkormányzati rendeletének módosítása” című napirendi pontot követően javasolt megtárgyalni. -
Interpellációt jelentett be: Dobó Zoltán a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióvezetője. Az interpelláció tárgya: „Tapolcai Kórház aktív belgyógyászati és sebészeti ellátását úgy szünteti meg az egészségügyi vezetés, hogy a körzeti mentőállomás évek óta beígért bővítése és fejlesztése még el sem kezdődött”. Az interpelláció címe: „Két szék közül a pad alá” Javasolta, hogy a Közgyűlés, Orbán Imre frakcióvezető-helyettesnek a 2012. április 26-i közgyűlésen feltett kérdésére adott válasza tekintetében 2 perc időtartamban a viszontválaszra a „Lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésekről” szóló napirendi pont megtárgyalása előtt biztosítson lehetőséget. A napirend előtti hozzászólás tárgya és indoka, a sürgős minősítésű indítványok, az interpelláció a közgyűlés tagjai részére már megküldésre kerültek.
-
Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság a 2012. június 14-ei ülésén a napirendi tervezetet, a napirend előtti hozzászólást, a sürgős minősítésű indítványokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette, ellenben a Dobó Zoltán képviselő által benyújtott interpellációt az SZMSZ 24. § (1) bekezdésében foglaltak alapján tárgyalásra alkalmatlannak ítélte.
Bejelentette továbbá, hogy Orbán Imre frakcióvezető-helyettes úr módosító indítványt nyújtott be a „Dr. Áder János köztársasági elnök úr felhívásához való csatlakozás” című sürgős minősítésű előterjesztéshez, mely kiosztásra került. Indítványozta fentiek figyelembevételével a napirend elfogadását. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 36/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2012. június 14-ei ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg:
4 1. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról Előadó: Dr. Töreki Sándor megyei rendőrfőkapitány 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodása szabályairól szóló rendelete megalkotása Előadó: Előkészítésért felelős:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Ratkovszky Judit pályázati referens Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos
3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2012. (II. 22.) önkormányzati rendelete módosítása Előadó: Előkészítésért felelős:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos
4. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelete megalkotása Előadó: Előkészítésért felelős:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos
5. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 22.) önkormányzati rendeletének módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Szász Jutka irodavezető Farkas Barbara költségvetési referens Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos 6. Dr. Áder János köztársasági elnök úr felhívásához való csatlakozása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Diószeginé Tímár Hajnalka irodavezető 7. A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatának megalkotása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Ratkovszky Judit pályázati referens Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos 8. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi belső ellenőrzési tervének elfogadása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Steinerné Stranszky Csilla gazdasági referens, belső ellenőr vezető Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos 9. Tag delegálása a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsba Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Fakász Tamás megyei főépítész, irodavezető Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos
5 10. Tag delegálása a megyei fejlesztési és képzési bizottságba Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Diószeginé Tímár Hajnalka irodavezető 11. A transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos kezdeményezés Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Arnold György területfejlesztési referens Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos 12. Tájékoztató Veszprém megye foglalkoztatási helyzetéről Előadó: Katonáné Bellovits Andrea, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetője 13. Orbán Imre frakcióvezető-helyettes úrnak a 2012. április 26-i közgyűlésen feltett kérdése Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 14. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Krámli János önkormányzati referens Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos 15. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2012. április 11-től 2012. május 31-ig) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előkészítésért felelős: Zsebe Péter idegenforgalmi referens Dr. Molnár Gyöngyi jogtanácsos Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról Lasztovicza Jenő Köszöntötte dr. Halmosi Zsolt dandártábornok, rendészeti főigazgató, országos főkapitányhelyettes, valamint dr. Töreki Sándor rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, megyei rendőrfőkapitány urakat. Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérdezte, hogy a beszámolóval kapcsolatban a rendőrség részéről szóbeli kiegészítést kívánnak-e tenni.
6 Dr. Töreki Sándor Kiegészítésében kiemelte a vörösiszap katasztrófával kapcsolatos tevékenységüket. Utalt arra, hogy az éves értékelésben a miniszter úr kiemelte, hogy a kárelhárítással kapcsolatos rendőri tevékenységgel elégedett volt. Ennek keretében került átadásra a devecseri törzs épülete, ahol a XI. század elvárásainak megfelelő körülmények között dolgozhatnak a kollégái. Ehhez igazodott a badacsonytomaji rendőrőrs átadása, ahol szintén jó körülményeket biztosítottak. Fontosnak tartja, hogy a rendőrség állományában dolgozók tárgyi és személyi feltételei adottak legyenek, hiszen ellenkező esetben ez negatív visszajelzést és megítélést eredményezhet. Néhány nyomozási sikerre hívta fel a figyelmet. Kiemelte a Pápai Rendőrkapitányság tevékenységéből azt a kábítószeres csoportnak a felszámolását, amelynek eredményeként közel 100 személy került eljárás alá. Az Ajkai Rendőrkapitányság beosztottjai kannabisz ültetvényt számoltak fel, illetve a Balatonalmádi Rendőrkapitányság állománya egy kábítószeres üzem működtetőit vonta eljárás alá. Kiemelte még a 2011 szilveszterén Ajkán történt rablást, melynek elkövetőit kollégái 3 napon belül elfogták, illetve beszámolt arról, hogy a Várpalotai Rendőrkapitányság több millió forintos színesfém lopásban folytatott sikeres nyomozást. A megelőzési tevékenységből kiemelte a trükkös lopások, valamint az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzésére indított programokat, melyek fogadtatása nagyon pozitív volt. A gyalogosbarát program elindítása – a Veszprém Városi Rendőrkapitányság kezdeményezésére – országos érdeklődésre is számot tartott. Elmondta továbbá, hogy a halálos balesetek száma csökkent, ugyanakkor további intézkedésekre sarkall az a tény, hogy a balesetek okozóinak 12 %-a ittas vezető volt. Reményei szerint ezt az értéket 2012-ben lejjebb tudják szorítani. A határrendészeti tevékenység – annak ellenére, hogy Veszprém megye belső megye – létjogosultságát és fontosságát megerősítik az utóbbi időben tapasztalt trendek, miszerint a migrációs tevékenység az autópályákról áttevődött az alsóbb rendű utakra és már Veszprém megye is közreműködött afgán migránsok elfogásában Zirc közelében. Az elmúlt évben vontak be először diákjárőröket a veszprémi, a várpalotai és a balatonfüredi oktatási intézmények fakultációs osztályaiból. Nagyon pozitív volt a fogadtatásuk, segítséget nyújtottak a megelőzésben, sőt még egy gépkocsi feltörő társaság elfogásában is. Ezt a tevékenységet 2012-ben is folytatni kívánják. Ebben az évben az „Év Rendőrkapitánysága” címet ítélték oda a Veszprém Városi Rendőrkapitányságnak, illetve bűnügyi területen a Pápai Rendőrkapitányság, rendészeti szakterületen pedig a Veszprém Városi Rendőrkapitányság közrendvédelmi állománya kapott elismerést. Megítélése szerint nem egy könnyű évet zártak, voltak vezetői és személyi változások, melyek hiánya sem az állományon belül, sem pedig a megye lakosságánál közbiztonság vonatkozásában nem jelentett problémát. A sikerhez jelentős mértékben hozzájárult az az együttműködés, amit a városi kapitányságok, a megyei főkapitányság, a megyei önkormányzat közgyűlésével, a települési önkormányzatokkal és más társadalmi szervezetekkel folytatott. Ahhoz, hogy 2012-ben meg tudjanak felelni az elvárásoknak nagyon fontosnak tartja a fegyelem, a szakszerűség, a törvényesség és az együttműködés együttes érvényesítését. Megköszönte az eddigi támogatást, kérte, hogy beszámolóját a közgyűlés fogadja el. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.
7 Dobó Zoltán Megköszönte a rendőrség munkáját, megelégedéssel tapasztalta, hogy a rendőrségen belül kedvező változások indultak el. Felajánlotta a Jobbik Magyarországért Mozgalom segítségét a szakmai munkához. Kérdések Dobó Zoltán Megkérdezte, hogy mennyire sikerül megtartani a középkorú, képzett, már tapasztalt kollégákat és a Jobbik Magyarországért Mozgalom miben tudná segíteni a rendőrség munkáját. Milyen lépéseket tettek a civil-rendőr viszony javítása érdekében, továbbá a Jobbik Magyarországért Mozgalom miben tudna segíteni ezen a területen. Orbán Imre Az alábbi kérdéseket tette fel a főkapitány uraknak: 1/: Hány fővel sikerült feltölteni az üres végrehajtói státuszokat a 2011. évben? 2/: Megtörtént-e a túlórák pénzben történő megváltása a végrehajtó állomány körében? 3/: Hogyan áll a megyében a tiszti és tiszthelyettesi életpálya modell kialakítása, vannak-e kézzel fogható eredmények? 4/: A szolgálati jogviszony megszüntetése okán mennyi státuszt kapott a megye az újra szolgálatba állók fogadására? 5/: Hány fő kérte aktiválását a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése miatt? 6/: A bűnmegelőzési és vagyonmegóvási program keretein belül, hol tartanak a bűnmegelőzési-tanácsadási hálózat kiépítésével? 7/: Milyen tapasztalatai vannak a rendőrségnek az „egyenruhás bűnözéssel” kapcsolatban? 8/: Milyen változásokat hozott a rendőrség és a polgárőrség kapcsolatában a Polgárőrségről szóló törvény? 9/: Mikor távolítják el a megyei állományból azokat a tiszteket és tiszthelyetteseket, akik tevékenyen részt vettek a 2006-os véres tömegoszlatásokban? 10/: Hány fő esetében történt visszafoglalkoztatás a 2011. évben? S ha történt, átlag milyen összegű bért kaptak? Válaszok Dr. Töreki Sándor Orbán Imre kérdésére válaszolva elmondta, hogy az üres státuszokra 88 fő érkezett a megyei főkapitányság állományába, akikkel az állomány hiányait rendezni tudták. Meglátása szerint az állományuk létszáma kicsivel több is a tervezettnél. A 2011. évben jelentkező túlórákat teljes egészében kifizették, illetve ellentételezték. Reményei szerint az idei év végéig, a túlórákat rendezni tudják, mivel az állomány hangulatára nagyon negatívan hatna a jogos járandóságok ki nem fizetése.
8 Elmondta, hogy a korábban nyugállományba vonultak esetében a kapuk nyitottak, ha valaki szeretne ismét a rendőrség állományában dolgozni, tudnak munkát adni a bűnmegelőzés területén, de adott esetben a tulajdon elleni szabálysértések felderítése és kezelése terén is. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ez idáig jelentős visszaáramlást a nyugdíjba vonultak részéről nem tapasztaltak. Tartottak egy tájékoztatót ezzel kapcsolatosan, melyen kb. 15 fő jelent meg és 10 fő alatti azoknak a száma, akik konkrétan jelezték a visszajöveteli szándékukat, hogy tartalékosként kívánnak tovább tevékenykedni. A bűnmegelőzési tanácsadásra vonatkozóan elmondta, hogy a már említett TÁMOP-os pályázatnak is ez a témája, illetve szerepel benne a lakossággal való még konkrétabb kapcsolatfelvétel. Olyan neuralgikus helyeket próbálnak megcélozni, ahol restanciáik vannak. Példaként említette a pápai Rigó lakótelepet, valamint a hajmáskéri lakótelepet. Megjegyezte, hogy az egyenruhás bűnözés kategóriája létező fogalom. Veszprém megyében mindent elkövetnek, hogy ezt a minimálisra szorítsák. Most hirtelen nem is jut olyan eszébe, akit emiatt 2011-ben el kellett volna távolítani a testületből. Hangsúlyozta, hogy a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság állományából senki ellen nem indult olyan eljárás, ami a kérdésben szereplő 2006-os eseményekhez kapcsolódna, így ez a megyében nem okoz problémát. Megítélése szerint a leghatékonyabb megoldás az, ha konkrétan meghatározzák a számon kérhető feladatokat, egészen a KMB-ig lebontva. Az úgynevezett diffúziós program pontosan ezt takarja. A korábban készült Veszprém megye közbiztonságáért programot, továbbra is tartalommal megtöltve kívánják működtetni, melynek eredményességét a közeljövőben fogják értékelni. Dr. Halmosi Zsolt Értékelte a megye rendőri teljesítményét. Elmondta, hogy Veszprém megye rendőrsége az elmúlt év teljesítménye alapján nagyon sok rendőr szakmai mutató vonatkozásában az élmezőnyben végzett. Példaként említi, hogy a bűnügyek felderítése terén második az országban. A bűnözés gyakoriságát tekintve Veszprém megye a 13. helyen áll, tehát a hátsó bolyban és nem az élmezőnyben, ennek ellenére nem elégedettek a bűnügyi helyzettel. Hangsúlyozta, hogy a számadatok figyelembevételével Veszprém megye az elmúlt években a bűnügyek gyakoriságában egyfajta kiegyensúlyozottságot mutat, nincsenek szélsőségek, sem a bűnözés dinamikájában, sem a struktúrájában. Kiemelte, hogy a vagyonelleni bűncselekmények viszik el az ismertté vált bűncselekmények nagy részét, ezen belül a megyében például a betöréses lopások száma emelkedett. Tolmácsolta az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésének véleményét, miszerint a megye rendőrsége 2011-ben kiváló munkát végzett. Itt jegyezte meg, hogy természetesen vannak, olyan területek, illetve feladatok, amikre hangsúlyt kell fektetni, így például a személyi sérüléses közlekedési balesetek számának csökkentésére, ugyanis ez emelkedett a megyében. Hozzáfűzte viszont, hogy országos viszonylatban a baleseti helyzet 2011-ben egy sikerágazat volt, ugyanis amíg a 1990-es évek elején több mint 2.000 ember halt meg közlekedési balesetben Magyarország útjain, tavaly 640 ember vesztette életét. Ez a szám így is sok, de mégis az Európai Unió közlekedésért felelős biztosa megállapítása szerint Magyarország a jelenlegi uniós tagállamok közül a második helyen végzett a közlekedésbiztonsága terén végzett munkájával kapcsolatban és ezért a közeljövőben egy kitüntetést vesznek át. A kérdésekre válaszolva, konkrétan az egyenruhás bűnözéssel kapcsolatban elmondta - annak ellenére, hogy az elmúlt napok eseményei figyelemre méltóak voltak - a rendőri bűnözés nem igazán jellemző. Hangsúlyozta, hogy a rendőrség állománya egy 51.000 fős testület, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy azokat az embereket, akik egyenruhába bújnak, de a bűnözés oldalán állnak eltávolítsák a szervezetből, még ha ez presztízs veszteséget okoz is a rendőrségnek. A fluktuációval kapcsolatban nem vitatta, hogy az elmúlt évek – évtizedek hibás döntései vezettek oda, hogy a rendőrségi állomány jelentős része 25 évi szolgálat után
9 elhagyta a testületet, pont azok, akik a legnagyobb tapasztalattal rendelkeztek. Kifejtette, hogy ezek a hibás döntések a jelenlegi nyugdíjszabályok életbe lépésével rendeződtek. Véleménye szerint, ahhoz, hogy valaki a rendőrség állományában maradjon, nagyon fontos lesz az érdekeltségi rendszer, illetve az életpálya-modell megalkotása, amely még nem került elfogadásra. Céljuk egy olyan életpálya-modell létrehozása, amely egy világos, érdekeltséget teremtő rendszert alkot, annak érdekében, hogy, akik ebbe a rendszerbe beállnak, azok a 60 éves nyugdíjkorhatár eléréséig ebben a rendszerben dolgozzanak. Elmondta továbbá, hogy a problémák jelentős része abból adódik, hogy nagyon fiatal a rendőrség állománya és ezeknek a fiatal kollégáknak kell elvégezni, azt a munkát, hogy betanítsák azokat, akik nagy számban érkeznek a rendőri testületbe. 2011-ben 4200-an végeztek, ebből adódott, hogy Veszprém megyébe 88 új tiszthelyettest tudott delegálni az Országos Rendőr-főkapitányság. Megítélése szerint év végére már a státuszaik fölött lesz a rendőri létszám, így ilyen szempontból hiánya a rendőrségnek közterületeken nem lesz. Az egyenruhás bűnözésre visszatérve elmondta, hogy a rendfenntartás állami közfeladat, ami jelen esetben azt jelenti, hogy politikai pártok által támogatott rendfenntartó szervezetek nem működhetnek Magyarország területén. Ma Magyarországon a rend letéteményese a rendőrség. Mellette működik egy széles bázisokon nyugvó polgárőrség, amelynek a lényege az, hogy az emberek azon a területen vállaljanak felelősséget a rendért, ahol élnek. Mindenki azért a közösségért vállaljon felelősséget, ahol él. Abban a faluban, abban a városban szolgálja a rendet önkéntesként, polgárőrként, vagy a rendfenntartás oldalán a rendőrség alkalmazottjaként. Véleménye szerint ebben a kérdésben a kormány megingathatatlan és nagyon határozott lépéseket tett azért, hogy ez így is maradjon. Végül megköszönte azt a támogatást, amit a megye a rendőrség munkájához adott és kérte, hogy a közbiztonság kérdését a jövőben is kellő súllyal helyezzék a munkájukba, mert véleménye szerint egy olyan értékről van szó, aminek a megőrzése mindenkinek kiemelt kötelessége. Lasztovicza Jenő Megköszönte a Tábornok úr hozzászólását. Megkérdezte a képviselőtársait, hogy van-e hozzászólásuk a napirendhez, illetve az elhangzottakhoz. Hozzászólások Szó szerinti rögzítés Dobó Zoltán „Köszönöm szépen a szót és egyben megköszönöm a két tábornok úrnak a sok mindenre kiterjedő válaszát. Ugyanakkor tapolcaiként az előbb elfelejtettem megköszönni a kórházmentő demonstrációnkban nyújtott rendőrségi segítséget és ezúton köszönöm a Veszprém Megyei Rendőrkapitányságnak, a bevetési alosztálynak és a tapolcai rendőröknek azt a pozitív hozzáállást és segítőkész magatartást, amit a kórház megmentése érdekében tanúsítottak az ott összegyűlt több mint 800 fővel szemben. Köszönöm szépen.” Szó szerinti rögzítés vége Orbán Imre Megjegyezte Halmosi tábornok úr felé, hogy kissé „tamáskodik” az egyenruhás bűnözés és a polgárőrséggel kapcsolatban tett megjegyzés iránt, de ennyivel le is zárja a témát.
10 Pár gondolatban összefoglalta, hogyan látja általában a rendőrség helyzetét, s megjegyezte, hogy kérdéseit, felvetéseit továbbíthatja a tábornok úr a belügyminiszter úr felé. Véleménye szerint a rendőrség nincs irigylésre méltó helyzetben, melynek több oka van: az egyik legsúlyosabb a már említett 2006-os véres tömegoszlatások óta cipelt bizalmi válság. Erre a rendészeti kormányzat nem tudja, vagy nem akarja megtalálni a választ, mely kézenfekvő lenne: el kell távolítani azokat a rendőröket, akik tevékeny részesei voltak az atrocitásoknak, a 2006-os tömegoszlatásoknak. Itt azokra gondol, akik mindenféle símaszkban, megkülönböztetés nélkül ütötték, verték a magyarokat. Szerinte szégyen, hogy 2012-ben még mindig ezzel a témával kell foglalkozni, de a mozgalmuk nem hagyja futni a valódi egyenruhás bűnözőket. Ha a Jobbik Magyarországért Mozgalom kormányzati tényező lesz, súlyos elszámoltatásokat fog ebben az ügyben eszközölni. Másik súlyos ok, hogy jelen pillanatban csak papíron létezik rendészeti életpálya modell, a rendőr képtelen megteremteni saját és családja egzisztenciáját és ez kihat a szolgálat-ellátás minőségére. Harmadik súlyos ok, hogy ellentmondások vannak a rendvédelmi szervek és ezen belül a rendőrség finanszírozását illetően. Míg a terrorelhárítás és a készenléti rendőrség szinte korlátlan anyagi lehetőségekkel rendelkezik, addig a megyei és városi kapitányságok pénzeszközei igen szűkösek. A szolgálat-ellátás minőségét negatívan befolyásolja a számarányában és hatékonyságában is kevés ellenőrzés. A rendőrség megítélésének súlyos terhe a statisztikai központi szemlélet és feladatellátás. A rendőr már 22 éve a költségvetés pénzbehajtója. A beszámolóból megtudható, hogy csökkent a megyében a bűncselekmények száma, ugyanakkor csökkent az eredményesség is. Sajnos a csökkenő számok mellett 250 %-kal nőtt a kábítószerrel való visszaélések száma, 134 főről 335 főre. A növekedés okaként megjelölt mefedron-származékok kábítószerként való minősítése elfogadható indok. Kíváncsi lenne, hogy az utóbbi időben Budapesten realizált, droghoz köthető nagy fogások vajon mikor lesznek érzékelhetők a Balaton-parton, vagy a veszprémi éjszakában. Szerinte nem kétséges, hogy a maffia, a drog megtalálható a Balaton-parton is. Reményét fejezte ki, hogy ennek nincsenek a rendőrséghez köthető szálai. Úgy gondolta, hogy felvilágosító munkával, a visszatérő ellenőrzésekkel, a szigorú büntetésekkel visszaszorítható lesz a kábítószerrel való visszaélés, a kábítószer fogyasztás. Fontos feladat lenne ugyanis a kábítószer-kereskedők felderítése és elfogása, mert a felderített 335 főből elenyésző ezeknek a száma. A kábítószer súlyos kérdés, ezért a felvilágosító munkában részt kell vállalni a politikai pártok ifjúsági szervezeteinek, az egyházaknak, erősíteni kell pozitív példákon keresztül az ifjúságot. Itt említette meg, hogy a várpalotai ifjúsági tagozatuk ez ügyben már hallatta a hangját. Véleménye szerint a főkapitányi beszámoló erős eleme a bűnmegelőzésre, balesetmegelőzésre, gyermekvédelemre, drogprevencióra kiírt programokról való számadás. Hiányolta azonban a beszámolóból az önkritikát, ami szerinte nem a gyengeség jele, hanem a realitása lenne. Úgy gondolta, ha reálisan, a saját hibáját felismerve cselekszik a rendőr, nem lesz gond a bűnmegelőzés és a bűnüldözés területén. Ha azonban önelégülten, vagy a kritikai hangokat mellőzve cselekszik, súlyos problémák adódhatnak, mert az önelégültség a korrupció melegágya. Megköszönte a rendőri állománynak a 2011. évben végzett munkáját, de hozzátette, hogy központi megállapítás szerint Magyarországon nincsen közbiztonság, ezt ugyan kicsit másképp látják a megyében, viszont tartózkodni fognak a szavazástól. Lasztovicza Jenő Felhívta képviselőtársai figyelmét, hogy az SZMSZ-ben meghatározott 5 perc hozzászólási időt próbálják betartani, majd megadta a szót Pusztai István frakcióvezetőnek.
11 Pusztai István Az MSZP frakciója nevében elismerésüket, köszönetüket fejezte ki a rendőri állomány Veszprém megyei munkájával kapcsolatban, amit szerinte a beszámoló reálisan tükröz. Véleménye szerint politikai párt ne próbáljon meg segíteni a rendőrségnek közvetlen módon, feladatátvállalással meg még kevésbé. Szerinte a politikai pártok dolga nem a rendőrség segítése, mivel a rendőrség a jogállamiság szinte első szintje, letéteményese. Az, hogy egy országban a jogállamiság érvényesül-e vagy sem, azt az állampolgárok az ügyészségi és közigazgatási eljáráson túl a rendőrség tevékenységén keresztül érzékelik. Három dolgot – a megyei beszámolóhoz is kötődve – civilként kívánt felvetni: Az egyik, amit az anyag is tartalmaz, a preventív jelleg. Úgy gondolta, hogy a rendőrség munkájában erősíteni kellene a preventív jelleget, ami persze nemcsak rendőri, hanem szociális ügyek, felzárkóztatási, oktatási programok kérdése is. A másik fontos elemnek a civil kontrollt tartotta, ami lehet nem feltétlenül abszolút laikus, hanem a rendőrség szakmai civil kontroll minden szervezet munkája felett, függetlenül attól, hogy egyetlen szervezet sem szereti, ha túlságosan ellenőrzik kívülről a tevékenységét. Úgy gondolta egy alapvetően centralizált katonai szervezetnél nagyobb jelentősége van a civil kontrollnak, mely nem kívánja a rendőrség jellegét, fegyelmezettségét sérteni, hanem a társadalmi funkcióját erősíteni. Harmadik dologként elmondta, sejti, hogy nem könnyű elválasztani egymástól a tudatos, határozott fellépést és az erő, erőszak alkalmazását, melyre példaként hozta fel: ahogy a veszprémi okmányiroda ügyében a rendőrség a gyanúsítottakat előállította. Szerinte nagyon megfontoltan kell eljárni, hogy a határozottságot, céltudatosságot és erő, erőszak alkalmazását el lehessen választani egymástól. Elmondta, hogy az a triászi filozófia, amely biztonság, bizalom és becsület hármasát tartalmazza, neki szimpatikusabban szólna a bizalom, becsület, biztonság sorrend esetén. Lasztovicza Jenő Ismételten felhívta képviselőtársai, így Pusztai István figyelmét is az 5 perc időtartam betartására. Nagy Jenő Szerinte a beszámoló korrekt, és pozitív eredményekről számol be, ezért elismerését fejezte ki Veszprém megye valamennyi rendőrének. Véleménye szerint a rendőrség ügye össztársadalmi ügy, nem lehet egy politikai párt magánügye. Orbán Imre képviselő úrral egyetértett abban, szomorú, hogy még mindig a 2006-os eseményekkel kell foglalkozni, de úgy gondolta, meg kell próbálni beleélni magukat annak a vidéki rendőrfiúnak a helyzetébe, akit felvezényeltek egy ilyen helyzetbe, ahol is valószínű, a parancsnokok sem álltak a helyzet magaslatán. A rendőr szemben állt az utólag erős túlzással szabadságharcosnak titulált futball-huligánokkal, akik mellette törték el kollégái lábát, okoztak súlyos testi sértést és utána fontos felelős tényezők még évekig azt emlegetik, hogy mikor vonnak még több rendőrt felelősségre, s egyre másra engedik szabadon ezeket a közönséges bűnözőket. Azt gondolta, a helyzet teljes megítéléséhez ezt az oldalt is látni kell és együttérzését, elismerését fejezte ki azoknak a rendőröknek, akik ebben a lehetetlen helyzetben akkor és ott tudtak uralkodni magukon. Véleménye szerint, ha akkor ott valaki lőtt volna, a világon egyetlen normális ember sem csodálkozott volna, bár lehet, hogy Magyarországon sokan csodálkoztak volna, de a magyarok mindenben mások, mint a világ más részén élők. Az egyenruhás bűnözés kapcsán felvetette, hogy még mindig különféle szervezetek jelennek meg rendezvényeken rendőrnek látszó egyenruhákban. Szerinte ez nagyon veszélyes, mert egy átlag állampolgárban azt az érzetet kelti, hogy egy hivatalos személyről van szó. Olyan igazolványuk van, mint a nemzetbiztonsági munkatársaknak. Balatonfüreden ő egy fiút
12 többször elzavart egy rendezvényről, és amikor megkérdezte, hogy honnan szerezte a rendfokozatot, azt mondta, hogy ők egymásnak adják. Ha jól tudja, ez tilos. A legutóbbi eseményekkel összefüggésben elmondta, hogy 51 ezres állománynál sok minden előfordulhat. Nem akart senkit mentegetni, de valószínűsítette, hogy ez megtörténhetett, mely a struktúrának is következménye. Előbb-utóbb a rendőrségen belül egy olyan struktúrának kell kialakulnia, ami világos, átlátható, jól ellenőrizhető. A jövő szerinte az lesz, hogy az állampolgárok úgy, mint Bajorországban azt mondják, hogy ők a mi rendőreink, de ezért mindenkinek nagyon sokat kell tenni. Példaként említette, hogy a néhai Horváth Balázs is kezdeményezett hasonlót, hogyan lehet a helyben lakókhoz közelebb hozni a rendőrséget és hogyan lehet ilyen hangulatot kialakítani. Orbán Imre Megkérdezte Nagy Jenőtől, tudja-e, hogy ki mentette ki az égő vízágyúból a rendőrt. Elmondta, Toroczkai László és Budaházy György voltak. Kérte, hogy a konkrét esetet vagy fejtse ki, vagy tegye meg a szükséges intézkedéseket, ha úgy látja, rendezvényen valaki rendőrnek látszó ruhában jelenik meg. Bár az egyenruhás bűnözést nem a rendőrnek látszó személyekre hozták létre, hanem a fehér ingben, fekete mellényben és fekete nadrágban lévő emberek számára. Elmondta, ezzel kapcsolatban olyan abszolút esetre is fény derült, hogy néptánccsoportot igazoltattak. Visszatérve arra, hogy a barikád oldalán ki és hol áll, ő úgy gondolta, hogy Rogán Antalt és azt az embert, akinek kilőtték a szemét, nem lehet egy kalap alá venni azokkal, akiket Nagy Jenő említett. Nyilvánvalónak tartotta, hogy voltak mind a tüntetők, mind a rendőrök részéről olyanok, akik nem a hatáskörüknek és feladatuknak megfelelően cselekedtek. Természetesen nem az egész rendőri állományt kívánják a vádlottak padjára állítani, csak azokat kellene eltávolítani a rendőrségtől, akiket pl. már megneveztek a Hír TV „Célpont” című műsorában. Véleménye szerint az lenne a legjobb, ha ezt az ügyet 6 év után már le lehetne zárni, de amíg ez nem történik meg, addig mindig elő fogják e témát hozni. Dr. Áldozó Tamás Elmondta, hogy a Veszprém megyét érintő közbiztonsági kérdésekről főkapitány úrral hosszú ideje eszmét cserélnek. A frakció nevében elismerését fejezte ki az elmúlt év munkájáért, hozzátéve, hogy a beszámoló megszavazása jelenti az igazi elismerést, amit meg is tesznek. Úgy látja, az észrevételeknek, melyek eddig elhangzottak, volt eredménye a rendőri munkában, a közgyűlés olyan kontrollt jelentett, amely tükröt mutatott a rendőrség számára. Helyeselte, ha a rendőrnek határozott és következetes a fellépése. A hiányosságot abban látta, hogy fiatal az állomány, ezzel kapcsolatban a rendőrök folyamatos képzésének fontosságára mutatott rá. Elmondta, számára megdöbbentő volt, hogy Érd mellett igazoltató rendőröket félholtra vertek. El lehet képzelni, ha az USA-ban valaki csak benyúl a kesztyűtartóba, annak milyen következményei vannak, ezzel szemben Magyarországon mit engednek meg maguknak egyesek. Szerinte a jogszerű és határozott, következetes fellépés egyik garanciája az, hogy az állományt folyamatosan képezik. Elmondta továbbá, hogy az Orbán Imre által említett személy nem Rogán Antal, hanem Révész Máriusz. Feltette a kérdést, ha ma a rendőrök körül állnának egy MSZP-s parlamenti képviselőt, aki igazolja saját magát és ezek után félholtra verik, akkor az EurópaParlamentben néhány személy vajon mit rendezne. LasztoviczaJenő Megkérdezte dandártábornok urakat, hogy kívánnak-e reagálni az elhangzottakra. Megadta a szót dr. Töreki Sándornak.
13 Dr. Töreki Sándor A beszámoló készítésekor igyekeztek reális képet festeni a Veszprémi Megyei Rendőrfőkapitányság helyzetéről. Az anyagban megtalálható, hány esetben illették kritikával az intézkedéseiket. Hangsúlyozta, hogy nagyon kritikusak magukkal szemben. Lasztovicza Jenő A megyei közgyűlés nevében megköszönte a beszámolót. Szerinte olyan év nem is lesz, hogy ne legyenek problémák, mert emberekből vagyunk és nem vagyunk egyformák. Fontosnak tartotta azt a körültekintő, precíz munkát, amit a megye rendőrei végeznek, örült, hogy mindhárom frakció gyakorlatilag egyetértett a beszámolóban szereplő eredmények pozitív iránymutatását illetően. Arra kérte dr. Töreki Sándort, továbbra is azt a szigort képviselje, amit eddig képviselt, s akkor ismételten jó eredményekről tudnak beszámolni. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő (1 fő nem vett részt a szavazásban). Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 37/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2011. évi munkájáról, Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolóját. 2. A Közgyűlés köszönetét fejezi ki a megyében szolgálatot teljesítő rendőröknek a végzett munkájukért. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről a megyei rendőrfőkapitányt értesítse. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodása szabályairól szóló rendelete megalkotása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a rendelet-tervezetre vonatkozó előterjesztésben a tervezet 1. § (3) bekezdésének szövege az alábbiak szerint változik: „1. § (3) Az Önkormányzat által végzett vállalkozási tevékenység, valamint önként vállalt feladatainak teljesítése nem veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.” Kérte a Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet a módosított tartalommal fogadja el: Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták.
14 Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólás Lévai József Megjegyezte, önmagáért beszél az, hogy 6 oldalas a rendelet, és egy oldalon bőven elfér az a vagyonleltár, amiről most rendeletet alkotnak. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodása szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. (1 fő nem vett részt a szavazásban.) Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett megalkotta a 19/2012. (VI.19.) önkormányzati rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodása szabályairól. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2012. (II. 22.) önkormányzati rendelete módosítása Lasztovicza Jenő A rendelet-tervezet 2. §-át javasolta törölni, így a tervezet 3. §-ának számozása 2. §-ra módosul és egy új 3. §-al egészül ki az alábbiak szerint: Az április 26-ai közgyűlésen megalkotott három önkormányzati rendelet tekintetében a rendeletek május 3-ai hatálybalépése időpontjának pontosítása vált szükségessé, tekintettel arra, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (2) bekezdése értelmében a hatálybalépés napja akkor egyezhet meg a kihirdetés napjával, ha a hatálybalépés időpontja órában is meghatározott, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját (május 3. 10.00 óra). Kérte a közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet az alábbi módosított tartalommal fogadja el: „3. § A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők illetménykiegészítéséről, valamint a vezető köztisztviselők illetménypótlékáról szóló 12/2012. (V. 3.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala közszolgálati tisztviselőit, valamint a Veszprém Megyei
15 Önkormányzat Közgyűlése foglalkoztatási jogviszonyban álló tisztségviselőit megillető juttatásokról, támogatásokról szóló 13/2012. (V. 3.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalánál igazgatási szünet elrendeléséről szóló 14/2012. (V 3.) önkormányzati rendelete 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Ez a rendelet 2012. május 3-án 12.00 órakor lép hatályba.” „ Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2012. (II.22.) önkormányzati rendeletének módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. (1 fő nem vett részt a szavazásban.) Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a 20/2012. (VI.19.) önkormányzati rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2012. (II. 22.) önkormányzati rendeletének módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 4.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelete megalkotása
Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 15/2011. (X. 3.) önkormányzati rendelet szerinti társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetre észrevétel nem érkezett. Az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.
16 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a 21/2012. (VI.19.) önkormányzati rendeletet a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 5.
A Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 22.) önkormányzati rendeletének módosítása
Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés Dr. Áldozó Tamás Megkérdezte a bevételi többletek 1.2.1. ponttal kapcsolatosan, hogy amikor megtörtént a megyei közgyűlések konszolidációja, akkor a Veszprém Megyei Közgyűlésnek a 2012. január 1-jei működésében keletkezett-e bármilyen hiánya, hitelfelvétellel szembeni törlesztési kötelezettsége a tavalyi intézményi működtetésből kifolyólag. Nincs meggyőződve arról, hogy az előterjesztésben jelzett 35 %-ok megkérése – egy önkormányzati konszolidáció után – méltányos lenne az érintett önkormányzatoktól. Hozzászólás Pusztai István Egyetértett dr. Áldozó Tamás azon véleményével, hogy a települési önkormányzatoktól várt bevétel realizálásának valószínűsége kérdéses. Azzal kapcsolatban, hogy az előterjesztés a hivatal egy fős létszámcsökkentésére tesz javaslatot, elfogadja azt az álláspontot, hogy az önkormányzat vezetése a költségvetési kondíciók ismeretében próbálja a hivatal létszámát stabilizálni és a jelenlegi szinten rögzíteni. Szerinte bekövetkezhet az a helyzet, hogy 3 hónap múlva megint egy-egy leépítésre lesz szükség, a 2013. évi költségvetés ismeretében pedig ki tudja mi fog bekövetkezni. Ezek
17 mindenképpen egy – rajtuk kívülálló – bizonytalansági helyzetet teremtenek. Megítélése szerint akkor gondolkodik felelősen a hivatal vezetése, ha gondoskodik a hivatalban dolgozott emberekről, ugyanakkor elősegítik a közigazgatásban, de legalább hasonló területen való elhelyezkedésüket, mert akik itt dolgoznak azok a közigazgatáson, illetve hasonló munkakörök betöltésén kívül nem igazán versenyképesek a munkaerőpiacon. Kérte a hivatal vezetésétől, hogy lehetőség szerint a hivatal alkalmazottait segítsék abban, hogy stabilabb munkaviszonyhoz, illetve munkaszerződésekhez jussanak. Amennyiben komolyan veszi az önkormányzat a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatait, akkor vagy az ügynökség (KDRFÜ) az önkormányzatok háttér apparátusa lesz, vagy pedig egy teljesen más szakmai felkészültségű hivatalra lesz szükség. Dr. Imre László Tájékoztatta a közgyűlést, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve a Magyar Államkincstárat írásban keresték meg annak érdekében, hogy a kérdéses 2012. január 1-jén kötött közoktatási megállapodásból, illetve annak szerződéséből a 35%-os támogatás kinek a követelése, illetve kinek a javára kell azt megfizetni. A hivatal azon az állásponton volt, hogy a letéti számlához, illetve az Államhoz tartozik ez a kérdés, tehát a megyei önkormányzat költségvetését ez nem illetheti meg és ezzel a kérdéssel a konszolidációs törvényből következően nem kell foglalkozni. A minisztérium, illetve a MÁK válasza azonban az volt, hogy a 2011. évből fennálló követelést a megyei önkormányzatnak kell számon tartania és ebből következően a költségvetésében terveznie. Ennek következményeként a 2011. évből meglévő szerződések alapján az év zárását követően a 35 %-os támogatás megfizetésére vonatkozó levél megküldésre került. Pusztai István képviselő létszámcsökkentéssel kapcsolatos hozzászólására válaszolva, szeretné megnyugtatni a közgyűlést, hogy a lehetőségekhez mérten mindent megtesznek a hivatalból kikerülő kollégák érdekében. Akik felhatalmazták, azoknak az önéletrajzát tovább küldte a nagy foglalkoztatóknak. Elmondta, azon volt kollégák, akik segítséget kérve felhatalmazásukat adták, az ő esetükben több foglalkoztatóval is felvette a kapcsolatot az új munkahely megtalálása érdekében. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a fedezet biztosításáról a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásához. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 38/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a 2012. évi költségvetési rendelet 3/a melléklet 1. pont szerinti „Veszprém megye területfejlesztési feladatai” előirányzat terhére 10 000 ezer Ft összeghatárig a területfejlesztési koncepció elkészítése céljára megállapodásokat kössön. Határidő: Felelős:
2012. december 31. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
18 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön létszámcsökkentés elrendeléséről a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalában. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 4 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 39/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala engedélyezett 24 fős állományi létszámát véglegesen 23 főre csökkenti. Felkéri a megyei főjegyzőt a szükséges munkáltatói intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:
2012. július 1. Dr. Imre László, megyei főjegyző
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön közfoglalkoztatottak alkalmazásáról a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalában. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 40/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése támogatja, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala pályázatot nyújtson be a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjához három fő közfoglalkoztatásához 2012. július 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan. A megyei közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a közfoglalkoztatáshoz szükséges 20 %-os forrást biztosítsa a 2012. évi költségvetésében. Határidő: Felelős:
2012. július 1. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a közbiztonságért közalapítvány támogatásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi n 41/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2012. évi költségvetésben tervezett kiadási előirányzat terhére az alábbi alapítvány támogatásáról dönt:
19 Elnöki Keret (3/a melléklet 8. pont) előirányzat terhére: Támogatott címzettje felhasználás célja Veszprém Megyei Önkormányzatok a Közbiztonságért Közalapítvány, Veszprém: - Az év megyei rendőre cím adományozása
összeg Ft-ban
101 ezer Ft
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét, hogy a támogatásról szóló megállapodást írja alá. Határidő: Felelős:
2012. július 1. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 22.) önkormányzati rendeletének módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. (1 fő nem vett részt a szavazásban.) Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 4 tartózkodás mellett megalkotta a 22/2012. (VI. 19.) önkormányzati rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 4/2012. (II. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 6.
Dr. Áder János köztársasági elnök úr felhívásához való csatlakozás
Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Az előterjesztéshez Orbán Imre frakcióvezető-helyettes úr által benyújtott módosítóindítványt az Ügyrendi Bizottság elfogadásra nem javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólások Szó szerinti rögzítés
20 Orbán Imre „Tisztelt Közgyűlés! A köztársasági Elnöki felhívás alapos indokot teremt arra, hogy pár gondolattal megidézzem Önök elé azt a kettős mércét, mely a közbeszédet jellemzi, mely a politikai döntéshozatalt áthatja, melyet oly magas hőfokon alkalmaz a magyarországi média és a politikusok egy része. Úgy gondolom az előterjesztett nyilatkozat méltó bizonyítéka a kettős mércének. Persze Önök szokás szerint majd azzal vádolnak, hogy méricskélem a fájdalmat és a bűnt zsidó és nem zsidó között, de ez legyen az Önök problémája, ha nem értik, vagy nem akarják megérteni, hogy miről beszélek. Vak az ki nem látja, hogy jó ideje, hol erősebben, hol gyengébben, gazdasági és politikai érdekből előhúzzák az antiszemita kártyát, a nemzetben gondolkodó magyarokra skarlát betűként kívánják rásütni azt. Nagyon sajnálom, hogy a köztársasági elnök, ki első polgára az országnak, ezen szirénhangoknak engedve élen jár a kettős mérce alkalmazásában, s túllihegve a megélhetési rettegőket, az Alaptörvényre való hivatkozással rá kívánja erőszakolni a Veszprém Megyei Közgyűlésre az állásfoglalást. Tisztelt Közgyűlés! Amit a köztársasági elnök kíván a megyei közgyűléstől az nem más, mint a kollektív bűntudat elmélyítése, önostorozás. Emlékeznek még a Hanákné ügyre? Emlékeznek, hogy milyen rágalomhadjáratot zúdítottak az akkori kormányra, milyen mocskos módszerekkel próbálták besározni a magyarságot. Utólag kiderült, hogy az egész hazugság volt, egy beteg elme szüleménye. Persze a bocsánatkérés az elmaradt. Engedjék meg, hogy friss példaként említsem a nagykanizsai gyalázkodó feliratokat, mely esetben ismét farkast kiáltott a kisebbség védelmére szakosodott sajtó és politika. Azonban napok alatt kiderült, hogy a helyesírási hibáktól hemzsegő feliratokat egy cigány firkálta a falakra... Vagy említhetném azt a budapesti 70 éves megvert zsidó esetét és az azt követő média hadjáratot. Itt is kiderült az igazság: hazudott a sztori érdekében a riporter. A nyugalmazott főrabbi inzultálása okán gerjesztett média és politikai felhajtás úgy gondolom legalább annyira megtervezett, mint Szili Katalin szemkönnyes esete a köteles beszéddel. Ebben a formában, ilyen tartalommal nincs értelme a köztársasági elnök által kért állásfoglaláshoz való csatlakozásnak. Nagyon sajnálom, hogy a kormánypárt, ha érdekei úgy kívánják szintén a kettős mérce fegyveréhez nyúl. Az elmúlt pár évben számtalan ennél súlyosabb ügy borzolta a kedélyeket, de a Fidesz egyik alkalommal sem gondolta úgy, hogy ilyen magas szinten exponálnia kellene magát. Önök hallgattak mikor súlyos börtönbüntetésre ítélték koholt vádak alapján a temerini fiúkat. Hallgattak mikor Olaszliszkán a saját gyermekei szeme láttára lincselték meg a cigányok Szögi Lajost. Hallgattak mikor az enyingi cigány maffia meggyilkolta Marian Cozmát. Tagadják a cigány bűnözés létét, mikor cigány bűnözők gyilkolják szórakozásból az idős magyarokat. Önök elhallgatják a „senkit nem hagyunk az út mellett” szlogenbe belepusztulókat, a végrehajtók által halálba üldözötteket.
21 Önök nem álltak ki, a „kiirtanék mindent keresztényt” hitvallás ellen, mikor az elhangzott Karácsony este a Tilos Rádióban. Önök hallgattak, mikor egy Kertész Ákos nevezetű személy szerint „a magyar genetikailag alattvaló”, „dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot”, továbbá: „se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van, legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire”. Önök akkor sem szóltak, mikor egy 12 éves gyereket összevertek a cigányok az egyik kisváros katolikus egyház által fenntartott általános iskolájában, csak azért, mert az édesanyja a Jobbik Magyarországért Mozgalom önkormányzati képviselője. Illetve lehet, hogy nem hallgatnak, de az orr alatt való mormogást nem halljuk... Ezért kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fontolja meg az általam benyújtott módosító javaslatokat, aminek egyetlen oka van: szeretném, ha a köztársági elnök úr, amit ide tett a megyei önkormányzat elé, az megszavazásra kerülhetne oly módon is, hogy abból a kettős beszédet – az által, amit én előterjesztek – ki tudnánk iktatni. Köszönöm szépen.” Szó szerinti rögzítés vége Lévai József Hangsúlyozta – Orbán Imre képviselő hozzászólásához kapcsolódóan -, hogy szerinte a köztársasági elnök nem kötelezi a megyei közgyűlést arra, hogy csatlakozzon az általa megfogalmazott gondolatokhoz, hanem ezt önszántukból, saját elhatározásukból tehetik meg. Az általa közzétett gondolatokkal egyetértve és ettől vezérelve került a közgyűlés elé ez az anyag. A maga részéről csak üdvözölni tudja, hogy ilyen magas szinten került sor egy tendenciával szembeni állásfoglalásra, ami nemcsak magyarországi, hanem Európa más országaiban meglevő folyamatokra is felhívja a figyelmet. Az állásfoglalást támogatásáról biztosította. Nagy Jenő Véleménye szerint is üdvözlendő, hogy az új államfő funkcióját elmozdította az abszolút fagypontról és már hetek óta azt teszi, amit egy államelnöknek illik, amitől az utóbbi időben elszoktak. Elismeréssel szólt arról, hogy a köztársasági elnök egy profi csapatot épített maga köré, tartózkodik a szirupos közhelyektől és nem rest azonnal hangot adni véleményének és gesztusokat tenni a humánum védelmében. „Ez a dolga. Se innen, se onnan nincs mit elemezni, normális.” Lasztovicza Jenő Hangsúlyozta, hogy egyetért ugyan Orbán Imre módosító indítványában megfogalmazottakkal, de az abban foglaltak nem ehhez a témakörhöz kapcsolódnak. A megyei közgyűlés nem a köztársasági elnök felhívására hozza meg ezt a döntését. Azért hozta be ezt az előterjesztést, támogassák azt a gondolatot, hogy Magyarországon ne történhessenek olyan dolgok, hogy embereket vallásuk, származásuk alapján ítéljenek meg. Orbán Imre által felsoroltak nagy része köztörvényes bűncselekményekről szól, amit bárki elkövethet. A köztársasági elnök által beterjesztett felhívás szerinte teljesen korrekt és megvéd minden vallási közösséget és minden nem magyar származású, de Magyarországon élő embert. Véleménye szerint ezek a nagyon fontos különbségek a módosító javaslat és az előterjesztett anyag között. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Orbán Imre képviselő módosító indítványának elfogadásáról.
22 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 42/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvényének VII. cikk (1) bekezdésében biztosított szabadságjogok tiszteletben tartása és védelme melletti elkötelezettségéből eredendően Veszprém megye valamennyi polgárának képviseletében csatlakozik Dr. Áder János köztársasági elnök úr felhívásához. Határozottan elutasítja a Dr. Schweitzer József nyugalmazott főrabbi elleni atrocitást. Kinyilvánítja, hogy az Őt ért támadást egyben valamennyi magyar polgár – függetlenül vallási, felekezeti hovatartozásától – ellen irányulónak tekinti, mellyel szemben minden erejével most és a jövőben is fellép. A felhíváshoz való csatlakozással kinyilvánítja, hogy senki sem érezheti feljogosítva magát arra, hogy bárkit vallási, származási, kulturális vagy nemzeti identitásában megsértsen, megalázzon, fenyegessen vagy kirekesszen. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése mélységesen elítéli és minden magyar ember élethez, szabadsághoz való jogát, gyermekei jövőjét látja veszélyben, ha nem cselekszik az ilyen irányú gyűlöletkeltő, kirekesztő magatartás ellen. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy jelen határozatban foglaltakról a Köztársasági Elnöki Hivatalt a határozat megküldésével levélben értesítse. Határidő: 2012. június 15. Felelős: Dr. Imre László megyei főjegyző
7.
A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatának megalkotása
Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékeses szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.
23 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 43/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a határozat mellékletében foglaltak szerint a Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatát, egyidejűleg a 197/2010. (XI.18.) MÖK határozattal jóváhagyott Szabályzatot hatályon kívül helyezi. 2. A közgyűlés felkéri elnökét és a megyei főjegyzőt, hogy a szabályzatról az érintetteket tájékoztassa. Határidő: Felelős:
azonnal az önkormányzat tekintetében: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke a hivatal vonatkozásában: Dr. Imre László, megyei főjegyző
A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatának szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 8.
A Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi belső ellenőrzési tervének elfogadása
Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 44/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 204/2011. (XI.30.) MÖK határozatot – annak mellékletével együtt - hatályon kívül helyezi.
24 Határidő: azonnal Felelős: Dr. Imre László főjegyző 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat 2012. évi belső ellenőrzési tervét a határozat melléklete szerint elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Imre László főjegyző
9.
Tag delegálása a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanácsba
Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta, Bejelentette továbbá, hogy a javasolt személy a delegálást elfogadta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. (2 fő nem vett részt a szavazásban.) Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 45/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács tagjának és a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Veszprém Megyei Területi Albizottsága tagjának Gaálné Vörösmarty Éva képviselő asszonyt delegálja. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a tanácsot erről értesítse. Határidő: Felelős:
10.
az értesítésre 2012. június 28. Dr. Imre László megyei főjegyző
Tag delegálása a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságba
Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Bejelentette továbbá, hogy a javasolt személy a delegálást elfogadta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.
25 A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. (2 fő nem vett részt a szavazásban.) Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 46/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei fejlesztési és képzési bizottság tagjának Stolár Mihály 8400 Ajka, Juhar sor 5. szám alatti lakost - a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének tagját - delegálja. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályát erről értesítse. Határidő: Felelős:
11.
az értesítésre 2012. június 15. Dr. Imre László megyei főjegyző
A transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos kezdeményezés
Lasztovicza Jenő Tájékoztatta a Tisztelt Közgyűlést, hogy Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, dr. Völner Pál a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos kezdeményezéssel egyetért, azt támogatandónak tartja. Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő.
26 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 2 tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 47/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése csatlakozik a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének kezdeményezéséhez és felkéri elnökét, hogy a következő javaslattal forduljon a közlekedésért felelős miniszterhez: Hazánk a tagállami közlekedési miniszterek fórumán kezdeményezze, hogy a „KözépEurópai Közlekedési Folyosó (CETC-ROUTE 65)” magyarországi elemei - a Mosonmagyaróvár–Csorna–Szombathely–Nagykanizsa útszakasz, valamint - a Győr–Pápa–Celldömölk és a Zalaszentiván–Nagykanizsa–Murakeresztúr vasúti szakaszok kerüljenek bele a TEN-T gerinceként szolgáló transzeurópai közlekedési folyosók törzshálózatába. Határidő: Felelős:
12.
2012. június 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Tájékoztató Veszprém megye foglalkoztatási helyzetéről
Lasztovicza Jenő Köszöntötte Katonáné Bellovits Andrea igazgató Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetőjét.
asszonyt, a
Veszprém Megyei
Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megadta a szót Katonáné Bellovits Andreának a szóbeli kiegészítésre. Katonáné Bellovits Andrea A szervezetre vonatkozóan ismertette azt a közismert tényt, hogy 2006-ig a munkaügyi központok megyei keretek között, majd 2007-2010 között regionális formában – székesfehérvári központ irányításával - működtek. 2011 januárjától a Kormányhivatalba integrálódtak 14 másik szakigazgatási szervvel együtt. Az integrálódás két fő lépcsőben zajlott le, tavaly év elején egy 7 fős központ állt fel a megyében, a teljes körű hatáskör és illetékesség átvétele 2011. október 1-jén történt meg és ettől kezdve látják el teljes körűen azokat a tevékenységeket, melyet az anyag 2011. illetve 2012. évekre vonatkozóan tartalmaz. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdések Pusztai István Utalt arra, hogy a tájékoztató szerint a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése alapvetően a közfoglalkoztatásnak köszönhető. Megkérdezte, vannak-e a regisztráltak számának csökkenésében a prímér gazdasági tevékenységből fakadó okok.
27 A statisztikák felállítása nemzetközi trendek alapján történik, de van egy jelentős réteg, akinek állása, munkaviszonya nincs, ugyanakkor regisztrált munkanélküliként sem szerepel. Számuk egyébként megbecsülhető, de érdekes, hogy miért kerülnek ki a regisztrálásból, milyen szociális feszültségeket, problémákat jelent ez. Számára megdöbbentő volt, hogy a Decentralizált Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatás az előző évhez képest 60 %-kal csökkent. Megkérdezte, van-e a Munkaügyi Központnak külön programja a 40 év felettiek elhelyezkedése érdekében. Mi a tapasztalat ennek a korosztálynak a munkaerőpiacon történő integrálása szempontjából. Van-e információ arról, hogy a regisztrációból kikerültekkel mi történik. Van-e visszajelzés arról, hogy a képzések keretében a tanfolyamot végzettek elhelyezkedése mennyire sikeres, hogyan függ össze a képzés és a munkaerő-piaci pozíciók alakulása. Melyek azok a foglalkoztatok, ahol nagyarányú bővülés jött létre és melyik az a gazdasági terület, ahol csökkent a foglalkoztatás lehetősége. Megkérdezte továbbá, hogy a Munkaügyi Központ tapasztalatait tudja-e közvetíteni, illetve érvényesíteni az oktatási szerkezet, elsősorban a szakképzés részére; milyen jelzéseket ad és milyen eredményeket produkál. Orbán Imre Megkérdezte, hogy a megyében mennyi a pályakezdő és a diplomás munkanélküliek száma. Van-e adat arról, hogy mennyien hagyták el a megyét és hányan mentek külföldre dolgozni. Álláspontja szerint velük ugyan csökken a munkanélküliek száma, de ez mégsem pozitív eredmény, hiszen nem itthon dolgoznak, nem itthon fizetnek adót. Válasz Katonáné Bellovits Andrea Válaszában elmondta, valóban legnagyobb részben a közfoglalkoztatásba bevontak száma járul hozzá ahhoz, hogy Veszprém megyében a regisztrált álláskeresők száma lényegesen csökkent. A tavalyi évben 8100 főt tudtak bevonni a közfoglalkoztatási programba. Idén eddig 5000 fő foglalkoztatásánál tartanak. Emellett azonban a gazdaságban is mutatkoznak előremutató jelek, illetve a stagnálásra való törekvés, amelyekhez minden eszközzel hozzájárul a Munkaügyi Központ. Ebben az évben kiemelt támogatási forma a munkahelyek megtartására, a munkahely megőrzésére vonatkozó támogatás. Erre már 52 munkáltató nyújtott be ebben az évben igényt és 100 millió forintot fordítottak a munkahelyek megtartására. Arra a kérdésre, mi történik a regisztráltakon kívüli munkanélküliekkel, válaszában elmondta, hogy ez nem az ő feladatuk, csak azokkal foglalkoznak, akik a kirendeltségen megjelennek és regisztráltatják magukat. Megítélése szerint ez közös feladatuk az önkormányzatokkal, hiszen az ő látókörükbe nem kerülők egy része az önkormányzatoknál jelentkezik segélyért. A Decentralizált Foglalkoztatási Alap -, ami most már Nemzeti Foglalkoztatási Alap megyére jutó összege 60 %-kal csökkent ebben az évben. Ezt a munkahelymegőrző támogatásra és önfoglalkoztatóvá válás támogatására kívánják fordítani. Utóbbi egy pályázati forma, amit május végén írt ki a Munkaügyi Központ. Az előző években a Decentralizált Foglalkoztatási Alapból elég nagy hányadot fordítottak a képzésekre, valamint a foglalkoztatás-bővítő bértámogatás eszköz működtetésére. Egyik sem sérült, mivel az uniós programok keretében nyújtanak ezekre forrást. A 40 és 50 év felettiek támogatását is uniós programokból tudják megvalósítani. A TÁMOP 1.1.2. hátrányos helyzetűek programjának egyik célcsoportja az 50 év felettiek, továbbá a közfoglalkoztatási rendszerbe is igyekeznek bevonni az idősebb korosztályt. A regisztrációból kikerültekkel kapcsolatban elmondta, hogy csak azokkal foglalkoznak, akik valamilyen képzésben, illetve támogatásban részesültek. Monitoring vizsgálatokat végeznek arra irányulóan, hogy a támogatás lejártát követő 3, illetve 6 hónap elteltével mi történt az
28 ügyféllel. A tavalyi szemléletváltás óta csak olyan tanfolyamatokat indítanak, ami mögött munkaviszony ígérvény van. Ettől várják a képzések hatékonyságának javulását, viszont ez által az idei évben sokkal kevesebb tanfolyamot tudnak indítani. Arra a kérdésre, hogy hogyan tudják a szakértelmüket érvényesíteni a szakképzésben elmondta, hogy a tavalyi évben a Regionális Fejlesztési, és Képzési Bizottság titkársági teendőit a Munkaügyi Központ látta el és ez év őszétől az átalakuló Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságban ő lesz az egyik delegált tag. Reményét fejezte ki, hogy hatékonyan tudja segíteni a bizottság munkáját és képviselni fogja a Munkaügyi Központ szakértelmét az oktatás és a képzés területén. Orbán Imre kérdésére elmondta, hogy a pályakezdő munkanélküliek számát a tájékoztató tartalmazza, 1400 fő körül alakul. A 2012 áprilisi adatok szerint 870 fő diplomást tartanak nyilván a kirendeltségeken, ami a regisztrált álláskeresők 5,5 %-át teszik ki. Arra a kérdésre, hogy mennyien hagyták el a megyét, illetve hányan mentek külföldre, nem tud választ adni, hiszen nem vezetnek róla nyilvántartást. Lasztovicza Jenő Megjegyezte, hogy a Magyarországnál jó néhány évvel előbbre járó, nagyra becsült Spanyolországban 25 %-os a munkanélküliség és félév alatt félmillió fiatal hagyta el az országot. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a „Tájékoztató a Veszprém megye foglalkoztatási helyzetéről” szóló tájékoztatót.
13.
Orbán Imre frakcióvezető-helyettes úrnak a 2012. április 26-i közgyűlésen feltett kérdése
Lasztovicza Jenő Elmondta, hogy a 2012. április 26-án megtartott közgyűlésen Orbán Imre frakcióvezetőhelyettes úr által „Tájkép konszolidáció után 2” tárgyban intézett kérdésére adott szóbeli válaszát a képviselő úr elfogadta, azonban kérte, hogy az 1-6. pontok tekintetében válaszát írásban is küldje meg részére. Megkérdezte frakcióvezető-helyettes urat, hogy az írásban megküldött válasszal kapcsolatban kíván-e a viszontválasz lehetőségével élni. Orbán Imre Úgy reagált, hogy a kérdésére adott válaszban bővebb terjedelmű kifejtésre számított, de mivel a választ már az ülésen elfogadta, így ezt is köszönettel elfogadja. Véleménye szerint e kérdés még nincsen lezárva, tekintettel arra, hogy főjegyző úr a korábbi válaszában utalt arra, hogy ez egy hosszú folyamat. Dr. Imre László Továbbra is fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint azon a közgyűlésen -, amelyen a kérdést Orbán Imre feltette – tárgyalták a költségvetési rendelet módosítását, illetve a zárszámadást, ahol gyakorlatilag a kérdésben szereplő adatok jelentős része szerepelt. Erre mondta akkor, hogy minden a közgyűlés elé fog kerülni, de vannak jogszabályból adódó olyan kötelezettségek, amelyek időben később fognak bekövetkezni.
29
14.
Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.)
Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a „Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.)” tárgyú előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 48/2012. (VI. 14.) MÖK határozatot: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 210/2011. (XI. 30.), 26/2012. (IV. 26.) 27/2012. (IV. 26.), 28/2012. (IV. 26.), 30/2012. (IV. 26.), 31/2012. (IV. 26.) MÖK határozatokra adott jelentést elfogadta. A közgyűlés a bizottságoknak az elmúlt időszakban hozott döntéseiről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
15.
Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2012. április 11-től – május 31.)
Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat, nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő. (2 fő nem vett részt a szavazásban.)
30 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót. Lasztovicza Jenő Az ülést 10.50 berekesztette. Megköszönte a részvételt és az I. félévi munkát, a nyári időszakra mindenkinek jó kikapcsolódást és pihenést kívánt.
k. m. f.
Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke
Dr. Imre László megyei főjegyző
31
32
A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzata Bevezetés A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása átláthatóságának és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá az esélyegyenlőségnek és a verseny tisztaságának biztosítása érdekében – a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13.§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségnek eleget téve - mind a Kbt. hatálya alá tartozó, mind a törvény alkalmazási körén kívül eső, helyi beszerzési eljárások lebonyolítására az alábbi Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) alkotja, figyelemmel a Kbt. felhatalmazása alapján megalkotott és hatályba léptetett jogszabályok előírásaira is.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat célja A Szabályzat célja, hogy rögzítse a Veszprém Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) és a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala (továbbiakban: Hivatal) közbeszerzéseivel és beszerzéseivel kapcsolatos feladatokat, a vonatkozó jogszabályokkal összhangban szabályozza: a) a közbeszerzési eljárások előkészítésének, szakszerű, hatékony és egyben jogszerű lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, b) a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét c) és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét. A Szabályzatot a Kbt.-nek és egyéb hatályos jogszabályoknak, valamint a Közbeszerzési Hatóság ajánlásaiban, és a Hatóság elnökének tájékoztatóiban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni. 2. A közbeszerzés alapelvei A közbeszerzési eljárásokat a Kbt. maradéktalan betartásával, az abban megfogalmazott alapelvek szem előtt tartásával kell lefolytatni. A közbeszerzési eljárás előkészítésébe, illetve lefolytatásába bármilyen módon résztvevő személy haladéktalanul köteles írásban, részletesen tájékoztatni a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét, illetve a megyei főjegyzőt, ha egy adott közbeszerzési eljárás tekintetében bárki részéről bármilyen, az eljárás tisztaságát veszélyeztető és a Kbt. alapelveit sértő cselekményt észlel.
33 Az eljárásban résztvevő személyek kötelesek az eljárás során tudomásukra jutott adatokat titokban tartani és biztosítani azt, hogy azokhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. 3. A Szabályzat hatálya A Szabályzat személyi hatálya kiterjed: -
valamennyi, az Önkormányzat és a Hivatal által indított közbeszerzési eljárásokban résztvevő személy(ek)re, és szervezet(ek)re, a hatályos jogszabályok figyelembe vételével.
A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed: -
-
minden az Önkormányzat és a Hivatal által lebonyolított árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás, építési és szolgáltatási koncesszió megrendelésére, amelynek értéke a közbeszerzési eljárás megindításakor eléri, vagy meghaladja az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt; az értékhatárt elérő tervpályázati eljárásokra.
A Kbt.-ben meghatározott értékhatárokat el nem érő beszerzések esetében – a beszerzés tárgyára is figyelemmel – a Szabályzat VI. részében meghatározott módon kell eljárni. 4. Az Önkormányzat és a Hivatal mint ajánlatkérő jogállása Az Önkormányzat és a Hivatal a Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő, és mint ilyen szervezet, a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzések során a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek maradéktalan betartására kötelezett. 5. Központosított közbeszerzés Az Önkormányzat és a Hivatal a központosított közbeszerzéshez önként jogosult csatlakozni. Az Önkormányzat és a Hivatal közbeszerzési eljárásainak megindításakor mindig meg kell vizsgálni a központosított közbeszerzéshez való csatlakozás lehetőségét. Az éves beszerzési terv készítése, valamint az egyes beszerzések előkészítése során törekedni kell a központosított közbeszerzéshez való csatlakozásra, a központosított közbeszerzés előnyeinek kihasználására.
34
II.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK, SZERVEK Az Önkormányzat és a Hivatal beszerzési körébe tartozó közbeszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában az alábbi személyek és szervezetek vehetnek részt: - a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés), - a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke (továbbiakban: Közgyűlés elnöke), - a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság), - a megyei főjegyző, - a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző által polgári jogi szerződéssel megbízott személy vagy szervezet (a továbbiakban: lebonyolító), - hivatalos közbeszerzési tanácsadó, ha a Kbt. előírja vagy a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző úgy dönt, - közbeszerzési munkacsoport, - a bírálóbizottság, - a hivatal közbeszerzési referensi feladatokat ellátó köztisztviselője, - a témafelelős, - a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző által kijelölt köztisztviselők. A Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző olyan személyt vagy szervezetet bízhat meg lebonyolítóként, aki az eljárás tárgyára is figyelemmel megfelelő szakértelemmel és felelősség-biztosítással rendelkezik. A Kbt.-ben meghatározott kötelező esetekben, illetve döntéstől függően a nem kötelező esetekben olyan hivatalos közbeszerzési tanácsadó vehető igénybe, aki szerepel a Közbeszerzési Hatóság által vezetett hivatalos tanácsadói névjegyzékben. Megbízására és felelősségére a lebonyolítóval kapcsolatos szabályok érvényesülnek. A közbeszerzési eljárás előkészítése a - közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező személyekből álló - közbeszerzési munkacsoport feladata. A közbeszerzési munkacsoport tagjai: - a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző által kijelölt köztisztviselők (jogi, műszaki, pénzügyi szakember stb.), - lebonyolító alkalmazása esetén az ajánlatkérő által kötött polgári jogi szerződés alapján közreműködő személy, szervezet esetén a szervezet képviselője. A közbeszerzési munkacsoport vezetője a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző által kijelölt köztisztviselő. A közbeszerzési munkacsoport tagjaiból áll az a - legalább 3 tagú - bírálóbizottság, amely írásban készít szakvéleményt és döntési javaslatot a Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság véleményezéséhez és a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző által hozandó döntéshez.
35 A bírálóbizottság tagjait olyan személyekből kell kijelölni, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a beszerzési, felhasználói igények megfogalmazásában, közbeszerzési, pénzügyi, jogi szakmai hozzáértéssel bírnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, érdemben ki tudják fejteni véleményüket az ajánlatok értékelése, a nyertes ajánlatok kiválasztása során. Jelen közbeszerzési szabályzat alkalmazása során megfelelő szakértelemnek minősül: - közbeszerzési referens végzettség, - közbeszerzési jogszabályok ismerete és legalább három éves szakmai gyakorlat, - a beszerzés tárgyára vonatkozó, piaci, üzemeltetési ismeretek és tapasztalatok, - felsőfokú végzettség és közigazgatási vagy jogi szakvizsga, - felsőfokú pénzügyi végzettség A bírálóbizottság működését a főjegyző által kijelölt témafelelős koordinálja, aki tagja a bírálóbizottságnak. Témafelelősi feladat ellátására olyan köztisztviselő jelölhető, aki az adott közbeszerzésre vonatkozóan megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Megfelelő szakértelemnek minősül: - a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok ismerete, - a beszerzés tárgyára vonatkozó beszerzési, üzemelési, fenntartási ismeretek és tapasztalatok, - az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága felmérésére és megítélésére vonatkozó ismeretek és tapasztalatok, - valamint esetenként meghatározott egyéb ismeretek és tapasztalatok megléte. E Szabályzatot az eljárásban részt vevőknek – így a lebonyolítónak és a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak is – a közbeszerzés előkészítő szakaszában meg kell ismernie és ennek tényéről írásban nyilatkozniuk kell. Az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően az eljárásban részt vevő összes személy és szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Kbt. 24.§-a szerinti összeférhetetlenség, valamint köteles titoktartási nyilatkozatot tenni. (Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat 1. melléklet szerint) Akinek személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy keletkezett, köteles azt az ajánlatkérőnek haladéktalanul bejelenteni és az eljárásban való részvételét azonnali hatállyal megszüntetni.
III.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK, LEFOLYTATÁSÁNAK, DOKUMENTÁLÁSÁNAK RENDJE 1. A közbeszerzési eljárás előkészítése Közbeszerzési eljárás előkészítésének minősül az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének megállapítása, a beszerzéshez szükséges tervek, engedélyek megkérése, a műszaki dokumentáció előkészítése, valamint az alkalmassági színvonal és szerződéses feltételek meghatározása (az elvárt
36 pénzügyi-műszaki alkalmassági szint és az alapvető szerződéses feltételek meghatározása: határidő, utó-felülvizsgálat, próbaüzem, jótállás, kötbérigények, stb.). A közbeszerzési eljárást előkészítő cselekmények elvégzése, dokumentumok, engedélyek beszerzése, a beszerzéshez szükséges forrás meglétének az igazolása hiányában a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. A szükséges tervek, engedélyek és a beszerzés fedezetét biztosító anyagi fedezet meglétét, az erről szóló közgyűlési határozat, illetve a pénzfelhasználásról szóló, kapcsolódó egyedi döntések csatolásával kell igazolni. Indítható eljárás a beszerzés fedezetét biztosító anyagi fedezet megléte nélkül is abban az esetben, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani. Az ajánlati(tételi)/részvételi felhívásban (az egyéb információk körében) fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét erre a körülményre. A közbeszerzési eljárás előkészítése keretében el kell készíteni az eljárást megindító hirdetményt. Az ajánlat(tétel)i felhívás és a dokumentáció előkészítése során azok jogszerűségét a Kbt.-nek való megfelelést aláírással igazolni kell. 2. A közbeszerzési eljárás lefolytatása A közbeszerzési eljárás megindítását követően az eljárás lefolytatása során az alábbi eljárási cselekmények jelentkeznek: a) Az ajánlatok, részvételi jelentkezések személyesen történő benyújtása esetén átvételi elismervényt kell kiállítani, amely tartalmazza az átadó, átvevő nevét, az ajánlat, részvételi jelentkezés átadás-átvételének időpontját (év, hó, nap, óra, perc). b) A beérkezett ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket az ajánlattételi, részvételi határidő lejártáig a hivatali helyiség erre kijelölt zárható helyén kell őrizni. c) Az ajánlatok, részvételi jelentkezések bontási eljárását az ajánlattételi, részvételi határidő lejártának időpontjában kell lefolytatni a Kbt. által meghatározott személyek jelenlétében. d) Az ajánlatok, részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni és ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére igazolható módon a törvényben meghatározott határidők figyelembe vételével meg kell küldeni. e) A jegyzőkönyv az ajánlatkérő részére, továbbá az ajánlattevők, részvételre jelentkezők száma szerinti eredeti aláírt példányban készül. f) Tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalásról készített jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent ajánlattevőknek is alá kell írniuk. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív. g) A bontást követő bírálat során meg kell vizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (részvételi) felhívásban, a dokumentációban valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. h) Megítélésre kerül, hogy az ajánlattévő a szerződés teljesítésére alkalmas vagy alkalmatlan. i) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint írásbeli felvilágosítást kérni az ajánlattevőtől - a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett -, ha nem egyértelmű kijelentéseket tartalmaz az ajánlata. Köteles írásban magyarázatot kérni, ha az ajánlat ár kirívóan alacsony. Kirívóan alacsonynak minősül az önállóan értékelésre kerülő ellenszolgáltatás összege - minden esetben figyelembe véve a közbeszerzési tárgy jellegét, felhasználási körét, egyedi értékét –, ha 20 %-ot meghaladó mértékben kevesebb, mint a rendelkezésre álló anyagi fedezet.
37 j) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek, vagy túlzottan magas, vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles a Kbt. 69-70. §-ban foglaltak szerint eljárni. k) Az ajánlatban szereplő nyilvánvaló számítási hibát az ajánlatkérő köteles kijavítani úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. A számítási hiba javításáról köteles az összes ajánlattevőt egy időben, haladéktalanul és írásban értesíteni. l) Az ajánlatok, részvételi jelentkezések elbírálásának szakmai előkészítését lezáró írásbeli szakvélemény és az indokolással ellátott bírálati lapok alapján döntési javaslatot kell készíteni a Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság véleményezéséhez, a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző által hozandó döntéshez. m) Az írásbeli szakvéleménynek tartalmaznia kell a beérkezett ajánlatok összehasonlítására vonatkozó adatokat, (az összességében legelőnyösebb pályázat kiválasztása esetén valamennyi részszempont vonatkozásában), az ajánlati felhívásban meghatározott pontozási rendszer alkalmazása során adott pontszámokat, illetve az egyes pontszámokra vonatkozó részletes szakmai indokokat. n) Az írásbeli szakvélemény készítésével párhuzamosan döntés-előkészítési jegyzőkönyvben kell javaslatot tenni a nyertes ajánlattevőre, illetve a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő személyének meghatározására. 3. Döntéshozatal Az önkormányzati beszerzés esetén a közbeszerzési eljárás lezárására vonatkozó döntést a közgyűlés nevében eljáró elnök, hivatali beszerzés esetén a megyei főjegyző hozza meg. Ennek érdekében a bírálóbizottság elnöke írásbeli szakvéleményt terjeszt a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző elé a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala érdekében. A közbeszerzést lezáró döntésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a döntésre jogosult az írásbeli szakvéleménytől eltérő döntést hoz, azt írásban köteles indokolni, és az indokolást a közbeszerzési eljárás anyagához csatoltan, legalább öt évig meg kell őrizni. 4. Tájékoztató az ajánlatkérő döntéséről A közbeszerzési eljárás eredményének a bírálóbizottság elnöke általi kihirdetése után kerül sor a Kbt. 77.§-ában előírtaknak megfelelő közzétételre. Az ajánlatkérő nevében a bírálóbizottság elnöke által - az ajánlatok elbírálásának befejezésekor - elkészített írásbeli összegezést az ajánlattevőknek meg kell küldeni. Az ajánlatkérő nevében a bírálóbizottság elnöke által elkészített az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, legkésőbb annak kihirdetésétől számított 10 munkanapon belül kell a külön jogszabályban meghatározott minta szerint elkészíteni és hirdetményben közzétenni. A közbeszerzési eljárás a hirdetmény közzétételével, illetve szerződéskötés esetén a szerződéskötéssel zárul. 5. Az eljárás nyilvánossága Ajánlatkérő köteles a Kbt. 31. §-ában meghatározott adatokat, információkat, hirdetményeket közbeszerzési eljárásonként csoportosítva honlapján közzétenni.
38 A hirdetmények jogszabályban megfelelő formában és határidőben történő elkészítéséről a munkacsoport vezetője gondoskodik. A hirdetmények – ajánlatkérő honlapján történő – közzétételéről a munkacsoport vezetője, és a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalának informatikusa együttesen gondoskodik. 6. A közbeszerzési eljárás dokumentálása A közbeszerzési eljárást - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – az ajánlatkérő dokumentálni köteles. Lebonyolító alkalmazása esetén a lebonyolító az eljárás befejezését követően köteles a megbízás során keletkezett közbeszerzési dokumentáció összefűzött másolati példányát a megbízónak átadni. A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratnak a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetve a szerződés teljesítésétől, jogorvoslati eljárás esetén annak jogerős befejezésétől számított 5 évig történő megőrzéséről - a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala irattára útján – gondoskodni kell.
IV.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐK FELADATAI, HATÁSKÖRÖK, FELELŐSSÉGI REND 1. A Közgyűlés hatásköre, feladata a) A Közgyűlés feladata a tárgyévben megvalósítandó beszerzések pénzügyi fedezetének a költségvetési rendeletben való biztosítása. b) A Közgyűlés megtárgyalja az Önkormányzat és a Hivatal éves közbeszerzéseiről szóló tájékoztatót. 2. A Közgyűlés elnökének hatásköre, feladata Az önkormányzati közbeszerzések előkészítése és végrehajtása során a feladata: a) jóváhagyja az éves közbeszerzési tervet, a terv módosítására, a tervből való törlésre vonatkozó javaslatokat, a Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére gondoskodik a közbeszerzési terv megküldéséről, b) jóváhagyja az előzetes összesített tájékoztatót és az éves statisztikai összegezést, valamint gondoskodik azok megküldéséről a Közbeszerzési Hatóság részére, c) elrendeli a közbeszerzési eljárás megindítását, d) kijelöli a közbeszerzési munkacsoport tagjait és megbízza a bírálóbizottság tagjait, e) dönt a hivatalos közbeszerzési tanácsadást, a közbeszerzési eljárás lebonyolítását végző személyekről, szervezetekről, f) aláírja a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges megbízási szerződéseket, g) jóváhagyja a közbeszerzési eljárás felhívását, dokumentációját, h) dönt a felhívás módosításáról, az ajánlattételi határidő kiegészítő tájékoztatás megadása miatti módosításáról A bírálóbizottság javaslata, véleménye alapján:
39 i) jóváhagyja a felhívásban, dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban adott kiegészítő, értelmező tájékoztatást, j) jóváhagyja a hiánypótlás, indokolás, felvilágosítás, tájékoztatás kérés dokumentumait, k) az eljárásokban dönt az ajánlatok érvényességéről, az ajánlattevők kizárásáról, alkalmatlanságáról, l) meghosszabbítja a részvételi, illetve az ajánlattételi határidőt, m) tárgyalásos eljárások esetében jogosult tárgyalni az ajánlattevőkkel, n) meghozza a közbeszerzési eljárási szakaszokat, illetve eljárásokat lezáró döntéseket, o) aláírja az írásbeli összegezést, p) jóváhagyja a jogorvoslati eljárás során készített előterjesztéseket, dokumentumokat, q) aláírja a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződést, annak módosítását. Felelősséggel tartozik azért, hogy: - a közbeszerzések során ajánlatkérő a Kbt. rendelkezései szerint járjon el, - a közbeszerzési eljárás megindítására a közbeszerzéshez szükséges anyagi fedezet biztosításával kerüljön sor, - közbeszerzési eljárás mellőzésével megvalósuló beszerzésre ne kerüljön sor, - az értékhatár figyelembe vételével megfelelő eljárási rendet alkalmazza az ajánlatkérő. A Közgyűlés elnöke legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig tájékoztatást ad a közgyűlés részére az Önkormányzat éves közbeszerzéseiről, mely tartalmazza a közbeszerzési eljárásokban részt vett külső lebonyolítók tevékenységéről szóló értékelést is. 3. A Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság hatásköre, feladata A Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság véleményt nyilvánít árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a nettó 25 millió Ft-ot, építési beruházás esetén a nettó 150 millió Ft-ot meghaladó értékű közbeszerzéseknél a közgyűlés elnökének a közbeszerzési eljárást lezáró döntése előtt. 4. A megyei főjegyző hatásköre, feladata A hivatali közbeszerzések előkészítése és végrehajtása során a feladata: a) jóváhagyja az éves közbeszerzési tervet, a terv módosítására, a tervből való törlésre vonatkozó javaslatokat, a Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére gondoskodik a közbeszerzési terv megküldéséről, b) jóváhagyja az előzetes összesített tájékoztatót és az éves statisztikai összegezést, valamint gondoskodik azok megküldéséről a Közbeszerzési Hatóság részére, c) eljárást megindító hirdetmény, felhívás és dokumentáció előkészítése során azok jogszerűségét, a Kbt.-nek való megfelelést aláírásával igazolja, d) elrendeli a közbeszerzési eljárás megindítását, e) kijelöli a közbeszerzési munkacsoport tagjait és megbízza a bírálóbizottság tagjait, f) dönt a hivatalos közbeszerzési tanácsadást, a közbeszerzési eljárás lebonyolítását végző személyekről, szervezetekről, g) aláírja a közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges megbízási szerződéseket, h) jóváhagyja a közbeszerzési eljárás felhívását, dokumentációját, i) dönt a felhívás módosításáról, az ajánlattételi határidő kiegészítő tájékoztatás megadása miatti módosításáról A bírálóbizottság javaslata, véleménye alapján:
40 j) jóváhagyja a felhívásban, dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban adott kiegészítő, értelmező tájékoztatást, k) jóváhagyja a hiánypótlás, indokolás, felvilágosítás, tájékoztatás kérés dokumentumait, l) az eljárásokban dönt az ajánlatok érvényességéről, az ajánlattevők kizárásáról, alkalmatlanságáról, m) meghosszabbítja a részvételi, illetve az ajánlattételi határidőt, n) tárgyalásos eljárások esetében jogosult tárgyalni az ajánlattevőkkel, o) meghozza a közbeszerzési eljárási szakaszokat, illetve eljárásokat lezáró döntéseket, p) aláírja az írásbeli összegezést, q) jóváhagyja a jogorvoslati eljárás során készített előterjesztéseket, dokumentumokat, r) aláírja a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződést, annak módosítását. Felelősséggel tartozik azért, hogy: - a közbeszerzések során ajánlatkérő a Kbt. rendelkezései szerint járjon el, - a közbeszerzési eljárás megindítására a közbeszerzéshez szükséges anyagi fedezet biztosításával kerüljön sor, - közbeszerzési eljárás mellőzésével megvalósuló beszerzésre ne kerüljön sor, - az értékhatár figyelembe vételével megfelelő eljárási rendet alkalmazza az ajánlatkérő. A megyei főjegyző legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig tájékoztatást ad a közgyűlés részére a Hivatal éves közbeszerzéseiről, mely tartalmazza a közbeszerzési eljárásokban részt vett külső lebonyolítók tevékenységéről szóló értékelést is. 5. A lebonyolító feladata A lebonyolító az eljárás előkészítő szakaszától az eljárás megindításán keresztül, az eljárást lezáró cselekményig részt vesz a közbeszerzési eljárásban és biztosítja a vonatkozó jogszabályok érvényre juttatását. Az általa végzett eljárási vagy érdemi cselekményekért felelősséggel tartozik a megbízást tartalmazó polgári jogi szerződésben részletezettek szerint. A lebonyolító a tevékenysége körében okozott kár megtérítésért a Ptk. szabályai szerint felel. A lebonyolító felróható hibájából, vagy mulasztásából eredő jogerősen kiszabott bírság megfizetésére a lebonyolító köteles. 6. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó feladata Bevonása esetén a feladata: a) eljárás-típus kiválasztása, eljárást megindító felhívás elkészítése, b) a dokumentáció összeállítása, melyhez a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai műszaki előírásokat a megbízó határozza meg, c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátása, részvételi jelentkezések vagy ajánlatok befogadása, d) rendelkezésre állás kiegészítő tájékoztatásra, e) ajánlatok bontása, jegyzőkönyvek elkészítése, hiánypótlási felhívások elkészítése és megküldése, f) a bizottság számára az ajánlatok bírálatra való előkészítése, g) jegyzőkönyvek, összegezés előkészítése, h) tárgyalásos eljáráson részvétel a tárgyaláson, i) tájékoztató készítése a szerződés módosításáról, vagy a teljesítéséről, j) folyamatos egyeztetés a megbízóval, k) az esetleges jogorvoslati, illetve békéltetési eljárásban való részvétel, ha az a megbízott által elvégzett feladatokat érinti.
41 A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítésért a Ptk. szabályai szerint felel. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó felróható hibájából, vagy mulasztásából eredő jogerősen kiszabott bírság megfizetésére a hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles. 7. Közbeszerzési munkacsoport feladata A közbeszerzési eljárások előkészítése során a Kbt. 4. § 14. pontjában meghatározottak figyelembevételével: a) a közbeszerzési munkacsoport vezetőjének irányításával – a közbeszerzés tárgya szerint illetékes iroda vezetőjének és a témafelelősnek közreműködésével – a közbeszerzési munkacsoport meghatározza a közbeszerzés tárgyát, mennyiségét és becsült értékét, b) a közbeszerzési munkacsoport vezetője vagy az általa megbízott személy a közbeszerzési eljárásról ütemtervet készít és az alkalmazandó eljárás fajtájára javaslatot tesz, mely tartalmazza az adott eljárásra a Kbt. által előírt folyamatokat, s azok határidőit. A közbeszerzési eljárások lefolytatása során a munkacsoport feladata: c) a hirdetmények, felhívások elkészítése, d) a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hirdetménynek, felhívásnak – az Európai Unió Hivatalos Lapjába, vagy a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapjába – határidőben, igazolható módon történő feladása, e) a dokumentáció elkészítése, rendelkezésre bocsátása, f) kiegészítő tájékoztatás igénylése esetén annak megadása, az ajánlattevők, részvételre jelentkezők részére történő megküldése, g) a dokumentáció, illetve annak ellenértéke visszajuttatása, h) az ajánlatok, részvételi jelentkezések személyesen történő benyújtása esetén átvételi elismervény kiállítása, mely tartalmazza az átadó, átvevő nevét, az ajánlat, részvételi jelentkezés átadás-átvételének időpontját (év, hó, nap, óra, perc). i) a beérkezett ajánlatoknak, részvételi jelentkezéseknek az ajánlattételi, részvételi határidő lejártáig a hivatali helyiség erre kijelölt zárható helyén őrzése, j) az ajánlatok, részvételi jelentkezések bontási eljárásának az ajánlattételi, részvételi határidő lejártának időpontjában történő lefolytatása a Kbt. által meghatározott személyek jelenlétében, k) az ajánlatok, részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről szóló jegyzőkönyv elkészítése és ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére történő igazolható módon történő átadása, megküldése, l) a döntési javaslat előtti esetleges közbenső intézkedések (hiánypótlás iránti intézkedés, számítási hiba javítása, felvilágosítás kérés, kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás esetén az ajánlati elemek valóságosságáról, teljesíthetőségéről történő érdeklődés) megtétele, m) a hiánypótlási felhívásra, illetve egyéb intézkedésre érkezett iratok, válaszok vizsgálata, n) az írásbeli összegezésnek az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére történő igazolható módon történő megküldése, o) az ajánlattevő írásbeli összegezés kijavítására, a nyertes ajánlat jellemzői ismertetésére irányuló kérelmének a Kbt.-ben szabályozottak szerinti teljesítése, p) gondoskodás az ajánlati biztosíték visszafizetéséről, q) a szerződés aláírásra történő előkészítése, r) a szerződés módosításáról szóló tájékoztató elkészítése,
42 s) jogorvoslati eljárás során az előterjesztések, szükséges egyéb dokumentumok elkészítése, megküldése. A közbeszerzési eljárást - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - a munkacsoport köteles dokumentálni. 8. A bírálóbizottság feladata A közbeszerzési eljárások lefolytatása során a bírálóbizottság: a) tagjai részt vesznek az eljárási cselekményekben (ajánlatok bontása, bíráló bizottsági ülés stb.), b) a beérkezett ajánlatokról az ajánlati felhívásban meghatározott szempontrendszer szerint írásos szakvéleményt készít, amelyben javaslattal él a döntést hozó felé az ajánlat érvényességét, illetve az ajánlattevő kizárását illetően, valamint javaslatot tesz az ajánlattevő alkalmassága/alkalmatlansága vonatkozásában, c) javaslatot készít a döntést hozó számára az eljárás eredményének, vagy eredménytelenségének megállapítására. 9. A hivatal közbeszerzési referensi feladatokat ellátó köztisztviselőjének feladata A közbeszerzések előkészítése és végrehajtása során a feladata: a) az adott évre tervezett közbeszerzésekről éves összesített közbeszerzési terv elkészítése, annak a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző elé terjesztése, aki azt március 31-ig jóváhagyja, b) a közbeszerzési tervhez képest módosított közbeszerzési igény esetén a közbeszerzési terv módosításával kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzéséről gondoskodik, c) ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárási cselekmények szakszerű, határidőben történő végrehajtását, d) gondoskodik az éves statisztikai összegezés elkészítéséről, e) gondoskodik az előzetes összesített tájékoztató elkészítéséről, f) gondoskodik a tárgyévet megelőző évi közbeszerzésekről szóló tájékoztató elkészítéséről. 10. A témafelelős feladata A témafelelős feladata a közbeszerzési eljárás szakszerű előkészítése és lebonyolításának megszervezése, valamennyi – az eljárás során szükséges – adminisztrációs intézkedés megtétele, és adatszolgáltatás a közbeszerzési nyilvántartás vezetéséhez. A témafelelős az eljárást lezáró döntést követően figyelemmel kíséri a megkötött szerződések teljesítését. Ha a szerződés teljesítése nem megfelelő, tájékoztatja a közgyűlés elnökét, illetve a megyei főjegyzőt és javaslatot tesz a lehetséges intézkedésekre.
V.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA
43 Az Európai Bizottság jogsértés orvoslására vonatkozó felhívására a bírálóbizottság készíti el, és a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző hagyja jóvá az elküldésre kerülő tájékoztatást a Kbt. 166. §-ában meghatározottak szerint.
VI.
A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁRT EL NEM ÉRŐ BESZERZÉSEK Az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit az ajánlatkérő nevében eljáró személy gyakorolja. Az ajánlatkérő nevében eljáró személy önkormányzati beszerzésnél a Közgyűlés elnöke, hivatali beszerzés esetén a megyei főjegyző. Amennyiben a beszerzés értéke meghaladja a nettó 500.000 forintot, de nem éri el a közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatárt, az ajánlatkérő köteles legalább három ajánlatot írásban bekérni, és legalább két beérkezett ajánlat alapján dönteni. Az ajánlattételre felkérendő ajánlattevők körére a beszerzéssel érintett iroda ügyintézője tesz javaslatot, amelyet a Közgyűlés elnöke, illetve a megyei főjegyző hagy jóvá. Az eljárás során biztosítani kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét, különösen az ajánlatkérő levél tartalmára vonatkozóan, illetve minden olyan információ tekintetében, amely a beszerzésre, annak körülményeire vonatkozik. A beérkezett ajánlatokat egy előre meghatározott helyen és időpontban kell felbontani, a bontáson jelen lehetnek az ajánlattevő képviselői. A bontásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek elkészítéséért az érintett iroda a felelős. Ha nem érkezett be legalább két ajánlat, újból be kell kérni három ajánlatot. Második körben a beérkezett ajánlat vagy ajánlatok alapján kell választani. Az ajánlatkérő köteles a) az ajánlattevőkről szállítási, szolgáltatási, banki referenciák alapján tájékozódni; b) az ajánlatokat a kiírásban meghatározott feltételek alapján összehasonlítani, a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot választani; c) azonos teljesítési ajánlat esetén - az ajánlattevő erre vonatkozó nyilatkozata alapján - a legalább 50%-ban hazai foglalkoztatottak által előállított terméket ajánló ajánlattevőt előnyben részesíteni. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni, hogy nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az, akinek a helyi adóhivatalnál nyilvántartott tartozása van, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
VII.
BELSŐ ELLENŐRZÉS A Szabályzat hatálya alá tartozó ajánlatkérők közbeszerzési eljárásait vizsgáló belső ellenőrzést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló
44 törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai alapján kell elvégezni.
VIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szabályzat 2012. július 1. napján lép hatályba. A Szabályzatban foglaltakat a hatályba lépését követően megkezdett beszerzésekre és közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. Jelen Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a 197/2010. (XI. 18.) MÖK határozattal jóváhagyott Veszprém Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala közbeszerzéseire vonatkozó 2/2004.(IX.15.) szám alatt kiadott főjegyzői intézkedés hatályát veszti. Veszprém, 2012. június 14. Lasztovicza Jenő s.k. a megyei közgyűlés elnöke
Dr. Imre László s.k. megyei főjegyző
Záradék: A jelen Szabályzatot a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 43/2012. (VI.14.) MÖK határozatával hagyta jóvá.
45 1. melléklet
Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat Alulírott – mint a Veszprém Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában meghatározott közbeszerzési munkacsoport tagja – a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 24. § (4) bekezdésében foglaltak alapján - nyilatkozom, hogy a ………………………………………………………………………………………………...… …………………………………………………………………………………………………... tárgyú közbeszerzési eljárásában a Kbt. 24. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi okok személyemmel kapcsolatban nem állnak fenn, valamint a fenti tárgyú közbeszerzési eljárással összefüggésben tudomásomra jutott a Ptk. 81. § (3) bekezdésében meghatározott, közérdekű nyilvános adatnak nem minősülő adatot üzleti titokként kezelem, a tudomásomra jutott adatokat, tényeket, titkot megőrzőm, azt sem az eljárás befejezése előtt, sem pedig azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom. Tudomással bírok az összeférhetetlenség fennállásának és a titoktartási kötelezettségem megszegésének jogkövetkezményeiről. Tudomásul veszem, hogy amennyiben az eljárás folyamán személyemmel kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezne, köteles vagyok azt a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének haladéktalanul bejelenteni és az eljárásban való részvételemet azonnal megszüntetni. Jelen nyilatkozatomat a jogkövetkezmények ismeretében, minden befolyástól mentesen, saját kezűleg az alulírott helyen és napon írom alá. Veszprém, 2012. ……… hó … nap …………………………… / Név nyomtatott betűkkel /
……………………………. Aláírás