JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. október 10-én 8.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott rendkívüli nyilvános üléséről. Jelen voltak:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Ács János Dr. Áldozó Tamás Baky György Bebesi István Bikádi László Károly Boros Dénes Farkas Béla Fülöp Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Geipl Miklósné Hári Lenke Dr. Hermann István Horváth László Kovács József Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Lévai József Máhl Ferenc Márton Szabolcs Dr. Németh Márta Pál Béla Pálfy Sándor Papp Tamás Pintér Ferenc Polgárdy Imre Pusztai István Stolár Mihály Szedlák Attila Takács Szabolcs Talabér Márta Trosits Bernadett képviselők
Távolmaradásukat bejelentették: Judi József Kuti Csaba Leszkovszki Tibor Pandur Ferenc
2 Dr. Zongor Gábor képviselők Jelen voltak továbbá:
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Dr. Molnár Ibolya megyei aljegyző Dr. Rácz Jenő – Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet, Veszprém Bodor Imre és dr. Medgyasszay Balázs – Tüdőgyógyintézet, Farkasgyepű Horváth Mária, Horváth László, Sándor Tamás, Wieland Erzsébet, Csajka Györgyné irodavezetők, Veiland László hivatalvezető, Császár László elnöki tanácsadó, Jakab Istvánné, Bodor Barbara, testületi ügyek referensei
Lasztovicza Jenő Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül az ülés kezdetekor 34 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradásukat bejelentették: Judi József, Kuti Csaba, Leszkovszki Tibor, Pandur Ferenc és dr. Zongor Gábor képviselők. Később érkezett: Máhl Ferenc képviselő. Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: -
„Sürgős” minősítésű előterjesztés készült a következő címmel: „A Balatontourist Zrt. részvények adásvételére vonatkozó szerződés módosítása”, melyet utolsó napirendként, zárt ülés keretében javasolt megtárgyalni. Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság 2007. október 10-ei ülésén a napirendi tervezetet, valamint a módosító indítványt tárgyalásra alkalmasnak minősítette.
Indítványozta a fentiek figyelembevételével a napirend elfogadását. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 21 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 168/2007. (X. 10.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2007. október 10-ei rendkívüli ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése által zártkörű kötvény kibocsátása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
3 2. A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet gazdasági társasággá történő alakítása Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 28.) rendelet módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 4. „Sürgős” minősítésű előterjesztés A Balatontourist Zrt. részvények adásvételére vonatkozó szerződés módosítása Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés „A Balatontourist Zrt. részvények adásvételére vonatkozó szerződés módosítása” című napirendet zárt ülés keretében tárgyalja meg tekintettel arra, hogy a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az indítványt. Lasztovicza Jenő Megállapította, hogy a közgyűlés a 4. napirendet zárt ülés keretében tárgyalja. Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: - Módosító indítvány - „Sürgős” minősítésű előterjesztés NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése által zártkörű kötvény kibocsátása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a határozati javaslat 2. pontjában a CHF devizanem mellett a vagy HUFban történő szövegrész kimaradt. A konkrét devizanem az alternatívák eldöntésével véglegeződik. Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére.
4 Ács János Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2007. október 8-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslat 1. B) b) pontja szerint az 5 milliárd forint értékű svájci frankban denominált zártkörű kötvény kibocsátásával 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett egyetértett. A bizottság az előterjesztés egészét 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. október 9-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslat 1. pontjának változatairól külön-külön döntött. A határozati javaslat 1. A) a), b) és B) a) pontjait igen és ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A határozati javaslat 1. B) b) pontját, az 5 milliárd forint értékű svájci frankban denominált zártkörű kötvény kibocsátását 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A bizottság az előterjesztés egészét 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Pusztai István Az MSZP képviselőcsoportja nevében arról szólt, hogy egy nagyon jelentős és hosszú távra kiható kérdést tárgyal a közgyűlés a kötvénykibocsátásról szóló napirend keretében. Előzetesen jelezte, hogy az MSZP képviselőcsoportja elvileg nem ellenzi a fejlesztési célú külső forrás bevonásának az igénybevételét, azonban ez az előterjesztés megítélésük szerint elég sok problémát jelent, és elég sok problémával terhelt. Elmondta, ha egy önkormányzat külső forrás felvételére szánja el magát, akkor az első dolog, amit rendeznie kell, hogy melyek, és milyen forrásigényűek azok a fejlesztési ügyek, amelyekre külső forrást kíván bevonni. Véleménye szerint az előterjesztés erre nagyvonalúan ad választ, olyan mértékben elnagyolt, hogy a hivatkozott gazdasági program, illetve a megjelölt célok alig vannak egymással köszönő viszonyban, lényegében egy stratégiaváltásról van szó a megyei önkormányzat gazdasági tevékenysége során. Elmondta, a másik elem, amit ilyenkor mérlegelni kell, milyen saját forrás áll rendelkezésre a kitűzött célok finanszírozására, amelyről az előterjesztés mélyen hallgat, valamint arról is, hogy milyen mértékű megyei önkormányzati források, nyilvánvalóan nem titok, hogy a Balatontourist bevétel és egyéb bevételek adnak erre lehetőséget. Kifogásolta, az előterjesztés nem ad választ arra, hogy vane lehetőség ezeknek a céloknak saját forrásból történő finanszírozására. Megjegyezte, a harmadik, dolog amit ilyenkor mérlegelni kell, hogy milyen kockázati eleme van egy 20 éves futamidejű, 5 éves türelmi idő után fizetendő hitel – mindegy, hogy kötvény formájában történik-e – felvételének, hiányolta, hogy az előterjesztés arra vonatkozóan nem tartalmaz elemzést. Megítélésük szerint az 5 éves türelmi idő utáni terhek a megyei önkormányzat költségvetését jelentős mértékben fogják korlátozni. Nem tartották megalapozottnak azokat a bizottsági üléseken elmondott véleményeket, melyek szerint a megyei önkormányzat költségvetése fedezetet biztosít a hitel visszafizetésére, mivel a saját bevételei rendkívül szűkösek, amelyek az állami SZJA-ból és a normatív támogatásból adódnak. Elmondta, ha megnézik az idei költségvetést, és letisztítják belőle nagy vonalakban az egyedi bevételeket,
5 akkor a megyei önkormányzat működési bevételei már most sem fedezik a működési kiadásokat. Rendkívül aggályosnak tartotta ezért azt, hogy a megyei önkormányzat költségvetése fedezete tud-e lenni a hitelfelvételnek és hiteltörlesztésnek, amely azt az esélyt hordozza magában, hogy a feladatellátása el fog nehezedni a türelmi időszak után, amikor a tőke és a kamat törlesztésére kerül sor. Azt hangsúlyozta, hogy az előterjesztés, valamint a kötvénykibocsátás mértéke nem átgondolt, benne van egy nagyon súlyos árfolyam kockázati probléma. Megjegyezte, azt mindenki tudja, hogy a forint a többi valutákhoz képest jelenleg túlértékelt, hiányolta az előterjesztésből ezt az árfolyam kockázati elemzést. Elmondta, az előterjesztésnek a sürgősségi indoklását értik, abban azt látják, hogy ezt a forrás felvételt addig kell megtenni, amíg törvényi, kormányrendeleti, vagy valamilyen más módon a kormány, vagy a parlament nem korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségét. Véleménye szerint ez összefüggésben van a konvergencia programmal, mert azzal lehet számolni, hogy több száz milliárd forintos kötvény és hitelfelvételre került sor az önkormányzati rendszerben, amelynek nyilvánvalóan hatása van a konvergencia programra is. Megjegyezte, a célok vizsgálata során egy új stratégiai irányként a megyei önkormányzat vállalkozó önkormányzatként jelenik meg. Arról szólt, mérlegelés kérdése, hogy erre szükségés lehetőség van-e. Arról szólt, hogy az önkormányzat a vállalkozási hajlam és a vállalkozási elképzelések olyan fajta pénzügyi garanciáit teremti meg, ahol a kockázat a magángazdasággal szemben nem az egyéné, hanem a testületé, a közfeladatok ellátásáé az önkormányzat intézményeié. Dr. Áldozó Tamás Fontosnak tartotta, hogy a kötvénykibocsátásról beszéljenek, és ha szükséges, akár hosszan beszéljenek róla. Elmondta, hogy az egész kötvénykibocsátás kérdéskörét fel lehetne venni a konvergencia program szintjére, hiszen minden összefügg mindennel és tudják, hogy a konvergencia program sarokszámainak teljesítését a kormány már a 2007. évi költségvetéstől kezdődően úgy képzeli el, hogy a megtakarítás egy jelentős részét az önkormányzatok kivéreztetésével fogja előteremteni. Megjegyezte, ez a tendencia 2007-ben vastagon igaz volt, 2008-ra az látszik, hogy reálértékben további kb. 10 %-kal fog csökkenni majd a helyi- és a megyei önkormányzatok központi költségvetési forrásokból származó bevétele, ugyanakkor a megyei közgyűlések és a helyi, települési önkormányzatok is eleget kívánnak tenni a feladataiknak, amelyek nemcsak működtetést, hanem folyamatosan beruházásokat is igényelnek. Arról szólt, nem tekinthető takarékoskodásnak az, amikor egy fontos feladat elhagyásával teremtenek plusz forrásokat. Elmondta, sok minden eszébe jutott, amikor Pusztai István beszélt a forint árfolyamától kezdődően az egyéb összefüggésekig, és megragadta a figyelmét, hogy a működési bevételek nem fedezik a működési kiadásokat, amely az elmúlt néhány évben is így volt. Arról szólt továbbá, annak idején volt egy erős elhatározásuk arra nézve, hogy amennyiben a megyei közgyűlés számottevő forrásokhoz fog jutni, akkor azokat fejlesztésekre fogják fordítani. A Balatontourist részvények eladásából származó bevétel felhasználásánál azt kellett tapasztalniuk, hogy az a pénz meszelésre, fehérnemű vásárlásra és más hasonló tételekre kezdett el fogyni. Elmondta, abban az esetben, ha az 5 mrd Ft kötvény pénzzel így bánna a megyei közgyűlés, akkor minden bizonnyal helytelenül cselekedne. Azzal kapcsolatban, hogy Pusztai István hiányolta a megjelölt célokat elmondta, adjanak némi eligazítást ebben a tekintetben, hadd ismerjék meg milyen pályázati feltételek mellett, milyen pályázati célokra állnak sorban az önkormányzatok a többi pályázóval együtt, és akkor ezeket is sokkal könnyebb lesz megjelölni. Azt hangsúlyozta, hogy 2007. vége fele járnak, és az említett pályázati kiírások még igen csak hézagosak, egészen pontosan nem tudják, mire kellene koncentrálniuk. Kiemelte, az 5 mrd Ft nagyságrendjét a megyei közgyűlés költségvetéséhez képest lehet soknak, és kevésnek tekinteni, amelyet 20 év alatt kell visszafizetni. Elmondta, ha most reálértéken 20 mrd forintnyi megyei önkormányzati
6 költségvetéssel számolhatnak, akkor az 20 év alatt 400 mrd Ft, és abból kell kifizetni az 5 mrd Ft-ot kamataival együtt, azzal nem számolva, hogy esetleg olyan kiadásokat is megspórolhatnak annak felhasználásával, amelyek egy esetleges korszerűsítés esetén mindenféleképpen a megyei közgyűlést terhelnék. Azt hangsúlyozta, hogy az 5 mrd Ft-ot nyugodt szívvel meg fogja szavazni, amellyel elméletileg a szocialista frakció is egyetért. Furcsának tartotta, hogy a szocialista politikusok helyben ennyire aggódnak az ország, illetve az államháztartás eladósodása miatt, ugyanakkor kormánytagként képesek voltak „nyakló nélkül” kölcsönöket felvenni, és köztük éppen van egy volt kormánytag, aki ebben részt vett, és nem emlékezett arra, hogy ezért a tevékenységéért Veszprém megye közönségétől elnézést kért volna, vagy legalább a saját felelősségét abból elvállalta volna. Horváth László Nem értette, hogy mi indokolja az előterjesztés sürgősségét. Arról szólt, hogy nincsenek határozott célok a kötvénykibocsátás mögött. Abban az esetben megértette volna a megyei önkormányzat többségi frakciójának a döntését, ha az onkológiai központhoz a megyei önkormányzatnak szüksége lenne 1 mrd Ft önerőre, amely nincs így. Kiemelte, nincsenek konkrét fejlesztési feladatok az előterjesztésben. Megjegyezte, a Veszprém megyei önkormányzat a többi megyei önkormányzattal ellentétben abban a szerencsés helyzetben van, hogy van fejlesztési forrása a Balatontourist részvények értékesítéséből. Véleménye szerint dr. Áldozó Tamás elbagatellizálta a Balatontourist eladásából származó bevételek felhasználását. A Balatontourist pénzek felhasználásával kapcsolatban kiemelte a mentőállomások és a tűzoltóságok fejlesztését, amelyeket véleménye szerint a megyei önkormányzat helyesen támogatott, és azok a támogatás nélkül nem valósulhattak volna meg. Elmondta továbbá, hogy a megyei önkormányzat nem rendelkezik saját bevételekkel, míg a települési önkormányzatok forrás kiegészítésként adóemeléssel, vagy más bevételi források növelésével javítani tudják a kondícióikat. Azt hangsúlyozta, mivel a megyei önkormányzat kizárólag állami támogatásból működik, ezért nem képes saját bevétellel növelni a forrásait. Hozzá tette, hogy mindezek mellett rengeteg önként vállalt feladatot is ellát a megyei önkormányzat, nemcsak megyei, hanem települési önkormányzatit is. A konvergencia programra utalva elmondta - nem lenne probléma, ha az önkormányzatok az önként vállalt feladatokat elhagynák, amelyekről négyszemközti beszélgetéseken maguk közt is elmondják, hogy azokra nem sok szükség van - nem érezte az önkormányzatok kivéreztetésének. Véleménye szerint az Európai Uniós csatlakozással közös érdekük eleget tenni Magyarországnak az EU-s elvárásoknak, valamint a választópolgárok által rájuk ruházott felelősségből, legyen az a megyei közgyűlés, az országgyűlés, vagy a kormány. Nagy felelőtlenségnek tartotta a megyei önkormányzat részéről egy kvázi kölcsönnel – amelyet kötvénykibocsátásnak hívnak – eladósítani Veszprém megye teljes lakosságát mindamellett, hogy forrásokkal rendelkezik, ebben a felelősségben a maguk részéről nem kívánnak osztozni, ezért a frakció nevében név szerinti szavazást kért az előterjesztés elfogadásáról. Kérdések Geipl Miklósné Megkérdezte, mi az oka annak, hogy az előterjesztés a hosszú lejáratú hitel felvétellel nem foglalkozik, holott az összes lehetséges pozitívumát elmondja. Azt remélte, hogy nem az utolsó bekezdésben megfogalmazottak voltak a gátjai ezen alternatíva kidolgozásának, amelyben az szerepel, a hitel felvételénél kötöttséget jelent, hogy a hitelintézet kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik, és a lehívás a beruházás, vagy a felújítás megvalósításával kapcsolatban bizonyíthatóan felmerült költségek finanszírozására történhet. Arról érdeklődött, hogy 2007. végén konkrétan miért szeretnének az 5 mrd Ft-hoz hozzájutni.
7 Elmondta, az előterjesztésben vagy egy kitekintés arra vonatkozóan, milyen kötöttségekkel, kiadásokkal és várható fejlesztési pénzek visszaszorításával jár a kötvénykibocsátás, de nem lehet látni azt, hogy az milyen viszonyban van a megyei önkormányzat működőképességével kapcsolatos kiadásokkal. Megkérdezte, hogy a kötvénykibocsátás nem jelentheti-e azt egy adott esetben, adott évben, a következő 20 évben, hogy a megyei önkormányzat működésképtelenné válik ezeknek a terheknek a visszafizetése okán. Kovács Zoltán János A kötvénykibocsátásnál, vagy hitelfelvételnél alapvető kérdésnek tartotta, hogy annak lássák a teljes futamidőre kimutatott, vizsgált, kamatozástól függő árfolyam kockázati mutatóit, vagy a kamat prognosztizáció változásait, amely alapvetően meghatározza a terhek és a kockázat mértékét, amelyet kért bemutatni, mert az anyagban csak arról van szó, hogy jelenleg mi látható. Mivel 20 éves futamidőről beszélnek, ezért fontosnak tartotta a kötvénykibocsátás terheit hosszú távon is bemutatni. Elmondta, hogy a határozati javaslat 3. pontjának (3) bekezdése és a 7. pontja nincs összhangban, mivel az egyik pont felhatalmazza a közgyűlés elnökét az ezzel kapcsolatos szerződések megkötésére, aláírására, a 7. pont pedig kötelezi az elnököt arra, hogy a szerződéseket terjessze a közgyűlés elé. Boros Dénes Megkérdezte, hogy az előterjesztőnek miért volt szimpatikus az 5 mrd Ft-os kötvénykibocsátás, mivel egyetlen racionális érv nem szerepel az elterjesztésben arra vonatkozóan, véleménye szerint az lehetne 4 vagy akár 6 mrd Ft is. Pusztai István Megkérdezte, milyen forrásigénye van az onkológiai beruházásnak. Elmondta, ismert, hogy a meghirdetendő pályázatban 2,5 mrd Ft a megpályázható összeg, amely a projekt 90 %-át finanszírozza. Arról érdeklődött továbbá, hogy az onkológiai projekt tartalmazza-e még a szakrendelő intézet betelepítését, vagy egy szűkített projekt megvalósításához kell az önerő feletti összeget biztosítani. Megkérdezte, ki fogja visszafizetni az onkológiára szánt forrás kiegészítést - akár hitelben, vagy kötvényben valósul meg- , az a megyei önkormányzat kötelessége lesz-e, vagy szándékában áll-e átterhelni a hitel visszafizetést a kórházra, ill. a működő onkológiára. Elmondta, az előterjesztés 3. oldalán az szerepel, úgy kell befektetni a pénzeszközt, hogy a visszafizetéshez szükséges többletbevételt biztosító hozamot biztosítson. Megkérdezte továbbá, melyek lesznek azok az elemek, technikák ahhoz, hogy a visszafizetéshez szükséges többletbevételt ez a rendszer biztosítani tudja. Ellentmondást tapasztalt az előterjesztésben, mivel a kötvény fedezete az önkormányzat költségvetése, ugyanakkor az anyag azt tartalmazza, hogy a többletbevételből tervezik törleszteni a kötvény hitel részét. Megkérdezte, honnan és hogyan fog keletkezni a többlet bevétel, valamint mi az oka annak, hogy a hosszú lejáratú hitelfelvétel alternatívaként nem került a közgyűlés elé. Véleménye szerint szerencsés lenne látni a Sikeres Magyarországért Hitelprogram keretében a hosszú lejáratú hitelfelvétel kondícióit. Reményei szerint a hosszú lejáratú hitelfelvétel kötöttségei nem lehetnek akadályok, mivel feltehetően nem akarnak a kötvényből olyan dolgokat finanszírozni, amely nem bizonyíthatóan felmerült költségek finanszírozására kerül felhasználásra. Farkas Béla Megkérdezte, van-e még pénze a megyei önkormányzatnak a Balatontourist részvények értékesítéséből. Amennyiben van, megkérdezte, mi indokolja olyan fontosnak a kötvény kibocsátását, ha nincs konkrét igénye arra a megyei önkormányzatnak. Arról érdeklődött továbbá, mi a garancia arra, hogy a hitelt vissza tudják fizetni.
8 Lasztovicza Jenő Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy nem hosszú távú hitelt vesz fel a megyei önkormányzat elmondta, hogy hosszú távú hitelfelvételt konkrét önkormányzati célokra lehet felvenni, mint pl. iskola, vagy kórház felújításra, maximum 1.3 mrd Ft összegben. Azt hangsúlyozta, a közgyűlés nem vetette el a hosszú távú hitelfelvétel lehetőségét, azzal lehet élni, de a kettő között óriási különbség van. Azt hangsúlyozta, a megyei önkormányzat egy olyan típusú kötvényt szeretne kibocsátani, amely adott esetben konkrét fejlesztési lehetőségek megvalósítását célozza. Megjegyezte, hogy a hitelfelvételhez kell saját erő is. Az előterjesztés is tartalmazza, hogy a kötvény milyen célokat fog szolgálni, olyan beruházásokat szeretnének realizálni, amelyek a Veszprém Megyei Önkormányzat részére vagyongyarapodással járnak és hosszú távon megbízható bevételeket generálnak. Arra emlékeztetett, a közgyűlésből több képviselő vett részt az ausztriai látogatáson, ahol az elnök elmondta, hogy az Alsó-ausztriai tartomány milyen cégekben és milyen résszel tulajdonos, milyen bevételeket termelnek azok a beruházások, függetlenül attól, hogy hol vannak, AlsóAusztriában vagy Bulgáriában, amely az ott élő emberek vagyonát gyarapítja. Nem tartotta rossz dolognak azt, ha egy önkormányzat a gazdasági életben is részt vesz, és olyan pénzeszközök bevonására nyílik lehetősége, amellyel a vagyonát és hosszú távú bevételeit gyarapítja. Arra a kérdésre, hogy konkrétan miért most, 2007. végén veszik fel az 5 mrd Ft-ot elmondta, információik szerint a kormány – mint ahogy Pusztai István is elmondta – azon töri a fejét, hogyan fossza meg az önkormányzatokat ettől a pénzszerzési lehetőségétől. Azt hangsúlyozta, tisztában vannak azzal, hogy a konvergencia programot nagymértékben sértheti az önkormányzatoknak a kötvénykibocsátása. Visszakérdezett, hogy a sok szocialista nagyváros miért bocsátott ki eddig kötvényt, és miért szándékoznak most kötvényt kibocsátani. Érdekesnek tartotta, míg az egyik oldalról a szocialisták párttársai nagyüzemben gyártják a kötvénykibocsátást, ugyanakkor itt a közgyűlésen a másik oldal kétkedve fogadja azt, hogy a Fidesz frakció és a közgyűlés elnöke azt a közgyűlés elé terjeszti. Arról szólt, azért most terjeszti elő a kötvénykibocsátás kérdését, mert biztos abban, olyan kreatívak így együtt a közgyűlésben, hogy lesznek olyan ötleteik, amelyeket hosszú távon érdemes lenne megvalósítani. Megjegyezte, azt mindannyian tudják, hogy a beruházásokat nem lehet pénz nélkül megvalósítani még akkor sem, ha nagyon jó EU-s források vannak, mert azokhoz is kell önrész. Egy régi bölcs mondásra utalt, mely szerint „pénzt csak pénzzel lehet csinálni”. Megítélése szerint az önkormányzatnak fontos, hogy a leírtak szellemében csak olyan helyre fektesse be a kötvényt, amely nem kis bevételt generál. Arról szólt továbbá, elhangzott, hogy a kormányzat a megyei önkormányzatokra milyen rossz szemmel néz, mert az elmúlt években a források nem voltak elégségesek, a működési költségeket a bevételek már nem fedezik, amelyet szomorú dolognak tartott. Véleménye szerint egy felelős önkormányzatnak az a feladata, hogy előteremtse azokat a forrásokat, amelyek a biztos működés feltételeinek megteremtéséhez szükségesek, és minden olyan lépést megtesz, amelyekkel bevételekre tud szert tenni. Megjegyezte, a megyei önkormányzat valóban nem rendelkezik saját adóbevételekkel, de ez nem azt jelenti, hogy nem olyan tehetségesek, hogy a saját befektetéseikből hosszú távon plusz forrásokat tudjanak realizálni. Arra a kérdésre, hogy a kötvénykibocsátás milyen kötöttségekkel jár és nem lesz-e a megyei önkormányzat azáltal működésképtelen elmondta, a megyei önkormányzat akkor lesz működésképtelen, ha a jelenlegi kormányzat úgy dönt. Arra emlékeztetett, hogy ebben az évben az előző évinél 1 mrd Ft-tal kevesebb forrást kapott a megyei önkormányzat, amely a költségvetésnek kb. az 5 % -át teszi ki, hozzá számítva még a 7-8 %-os inflációt, ebben az évben 12-13 %-kal kevesebb forrásból kell gazdálkodni. Véleménye szerint a jelenlegi
9 pénzügyi helyzetben az év elején jó döntéseket hoztak, mivel a megyei önkormányzat zökkenőmentesen működik. Azt hangsúlyozta, hogy nagyon sok település és megye azért bocsát ki kötvényt, mert pénzügyi problémáik vannak, abból oldják meg a hitelek visszafizetését. Arra hívta fel a figyelmet, a megyei önkormányzat nem hitel visszafizetésére kívánja a pénzt felhasználni, hanem vagyongyarapítással kíván fejleszteni. Kiemelte, ha azt a pénzt az említett beruházásokra fordítják, akkor nem okozhat pénzügyi zavart, ha 5 mrd Ft-ból 25, vagy 30 mrd Ft-ot tudnak csinálni. Azt hangsúlyozta, hogy amit 5-6 évvel ezelőtt ingatlanba, vagy fejlesztésbe befektettek, az ma a piacon 3-4 szeresét éri, véleménye szerint a kötvénykibocsátással nem tesz rosszat az önkormányzat. A hozzászólásokból azt látta, az zavarja a másik oldalt, hogy nem ők találták ki a kötvény kibocsátást már 3 évvel ezelőtt, mert lett volna rá módjuk, hogy ezeket a lépéseket megtegyék, és ne a Balatontourist pénzt élték volna fel működési költségekre. Megjegyezte, hogy a kérdések egyúttal véleményeket is tükröznek. Arra a kérdésre, hogy mi a kockázata a kötvény kibocsátásnak, valamint a futamidőre, az árfolyamra, kamatra nincs számítás az anyagban, és ki tudja mi lesz holnap, elmondta, ki tudja mi lesz 10 év múlva, melyik kormányzat hogyan fog állni az önkormányzatokhoz. Elmondta, a jelenlegi tendenciák és folyamatok figyelembevételével – mint ahogy dr. Áldozó Tamás is elmondta -, az önkormányzatok a jövő évben várhatóan 10 %-os csökkenéssel számolhatnak, amit elég nagy bajnak tartott, és megjegyezte, az a céljuk, hogy előre meneküljenek. Dr. Lampert Mónika egy évvel ezelőtti kijelentését idézte, mely szerint „minden jogilag lehetséges eszközt meg fogunk találni azért, hogy a megyéket tönkretegyük”megjegyezte, nem azért választották meg őket, hogy hagyják magukat tönkre tenni. Azon kérdésre, miért 5 mrdt Ft értékű kötvénykibocsátást terveztek és miért nem 4, vagy 6 mrd Ft-ot elmondta, hogy 1, vagy 2 mrd Ft-ot is felvehetnének, de annak nem sok értelmét látnák. Úgy látta, már most lesznek olyan lehetőségei az önkormányzatoknak, ahova keményen pénzt kellene beletenni, példaként említette, hogy a parlament 3-4 héttel ezelőtt fogadta el a magánosítási törvényt, amely részben a DRV privatizációjáról is szól. Megítélése szerint azoknak a megyéknek, ahol a DRV gazdálkodik, vagy ahol a vízszolgáltatását adja, azoknak a nagyvárosoknak elképzelhető, hogy célszerű lenne egy konzorciumot létrehozni és indulni azon a pályázaton. Megengedhetetlennek tartotta, hogy a Magyar Állam minden stratégiailag fontos dolgot elad külföldre. Véleménye szerint, ha a németeknek és a franciáknak megéri Magyarországon az elektromos áramot és a gázszolgáltatást nyereségesen működtetni, akkor egy olyan stratégiai területet, mint az ivóvíz és ahhoz szükséges hálózatot nem szabad kiengedni a kezükből. Arról szólt továbbá, nála bölcsebb kutatók azt mondják, hogy 10-15 év múlva az ivóvízért háborúk törhetnek ki. Azt hangsúlyozta, hogy Veszprém megye az ország egyik legnagyobb édesvízi bázisa, megjegyezte, ha a kormány azt el akarja adni külföldre, kötelességük a megyéknek, hogy megmérettessék magukat. Úgy látta, a környező öt megyében az elnökök hajlandók egy ilyen típusú összefogásra, hogy megmentsék azt ami még az övék, amelyek szintén pénzbe kerülnek, ezt is egy példaként említette arra, hogy mire kell a pénz. Megjegyezte, lehet mosolyogni az elmondottakon, de véleménye szerint ezek nagyon fontos dolgok, hogy az önkormányzat ezekre odafigyeljen. Elmondta, azért 3 vagy 5 mrdt F-ot terveztek felvenni, mert most van rá lehetőség és lehet, hogy 2 hónap múlva már nem lesz lehetőség pénzt felvenni. Arra, hogy mi a kockázata a kötvénykibocsátásnak elmondta, ha fél éven belül csak két milliárd forintot tudnak elkölteni fejlesztési beruházásokra, akkor 3 mrd Ft-ot le lehet kötni, mivel magasabb hozamra lehet lekötni, mint amennyi kamatra kapják, kamatnyereséget lehet realizálni, és 5 év türelmi idő
10 van. Azt hangsúlyozta, hogy inkább most vegyenek fel biztonságosan egy nagyobb összeget, mert ha nem tudják felhasználni egy vagy két év múlva, azt azonnal vissza is lehet fizetni, azzal a megyei önkormányzat nem vállal anyagi kockázatot. Az onkológiai centrum 2,5 mrd Ft forrásigényével kapcsolatban elmondta, nagyon örülne, ha már látná azt a papírt, megjegyezte 2-3 éve húzódik már a dolog, azóta folyamatos ígértetések vannak. Azt remélte, hogy hamarosam pozitív választ fognak kapni arra a levélre, amit Pál Béla képviselővel a miniszter asszonynak és a miniszterelnöknek írtak. Megjegyezte, nagyon rosszul érezné magát, ha azt mondanák, hogy Veszprém megyében a megyei kórházban nem létesülhet meg az onkológiai centrum, mivel az előző testület megígérte, és a jelenlegi is ígéretet tett az onkológia megvalósítására. Sajnálatát fejezte ki aziránt, hogy ez év januárjában azt nem kezdték el magánberuházásban, és nem kezdtek el tárgyalni magánbefektetőkkel, mert akkor jövő nyáron már átadhatták volna az onkológiát, és nem biztos, hogy a megye anyagilag rosszabbul járt volna, mint úgy, hogy másfél, két évet várnak és hitegetik őket. Még mindig bizonytalannak érezte az onkológiára a 2,5 mrd Ft-ot, mert egy hónappal korábban azt ígérték a szakminisztériumban, hogy jövő év első felében írják ki a pályázatot, mire az egész körbejár, 2010 lesz, amikorra megvalósul a beruházás. Azt hangsúlyozta, az elvesztegetett 3 év alatt nem tudtak előre a lépni ezen a területen a betegellátásban, azt valószínűsítette, hogy a befektetett összeg 3-4 év alatt meg is térült volna. Arról szólt, lehet, hogy bölcsebbek lettek volna, ha ez év januárjában magánberuházásos projektben elkezdték volna az onkológia megvalósítását, mert akkor elképzelhető lett volna, hogy a 2,5 mrd Ft-ot a másik oldalon megnyerték volna. Elmondta, hogy a 2,5 mrd Ft nagyon sok mindenre elég, de úgy tűnik, az a program látszik reálisnak megvalósításra, amelyben az onkológiai centrum megvalósításánál a járó-beteg ellátást nem hozzák be az új létesítménybe, amely nagyon komoly plusz forrás bevonását jelentette volna. Amennyiben a közepes beruházást valósítják meg a parkolóhellyel együtt, akkor az 3,1-3.3 mrd Ft-ból jön ki, a tervezőktől kapott előző napi információ szerint. Azt remélte, hogy a megyei önkormányzatot 1 mrd Ft alatti összeggel fogja terhelni az onkológiai centrum kivitelezése, amelyet 5-6 mFt hozzáadásával meg tudnak valósítani. A visszafizetéssel és a beruházás hozamával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy rajtuk múlik, milyen helyre teszik a pénzt, véleménye szerint hosszú távon a pénz komoly felhasználása jelentős bevételeket fog generálni. Arra kérte képviselőtársait, hogy ne legyenek kishitűek, mert ha a magánszférában a magánemberek a beruházásaikkal megfelelő módon tudnak élni, véleménye szerint ők sem tehetségtelenebbek. A kórházakat említette példaként, sokan felteszik a kérdést, miért éri meg magánbefektetőknek, hogy „rárepüljenek” a magyar kórházakra, „kiszemezgessék” azokat, és amelyik csődben van, azt megvegyék és üzemeltessék, amely véleménye szerint hosszú távon komoly profitot fog hozni nekik. Arról szólt, ha magánszemélynek megéri a kórházakat üzemeltetni, akkor a megyei önkormányzatnak is megéri, hogy üzemeltesse a kórházat megfelelő módon. Arra a kérdésre, hogy van-e pénz Balatontourist részvényeladásból elmondta, hogy az utolsó részlet még vissza van, utolsó napirendként zárt ülésen fogják azt tárgyalni. A határozati javaslat 7. pontját a vastagított kiegészítéssel együtt javasolta elfogadni: „A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a kötvény kibocsátásával kapcsolatban keletkezett szerződéseket terjessze a közgyűlés soron következő ülése elé tájékoztatás céljából.”
11 Hozzászólások Horváth László Arra figyelmeztette a közgyűlés elnökét, hogy Farkas Béla kérdésére nem válaszolt teljes körűen, nem kapott választ arra, mennyi pénz van Balatontourist részvényekből. Lasztovicza Jenő Az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, hogy Balatontourist részvényekkel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolt, amelyet a közgyűlés zárt ülésen fog tárgyalni, összegszerűen több, mint 1 mrd Ft-ról van szó. Horváth László Elmondta, a kérdésekre adott válaszokban sok ellentmondást vélt felfedezni. Megemlítette, a kötvénykibocsátással kapcsolatos előterjesztés alapvetően pályázati önerő „szükségletet” jelöl meg, azonban most elnök úr arról beszélt, hogy szerinte milyen jó lenne ez a pénz arra, hogy adott esetben stratégiai fontosságú vállalatokban a megyei önkormányzat tulajdonrészt szerezzen. Jelezte, utána arról beszélt elnök úr, hogy az onkológiai beruházás kapcsán szerencsésebb lett volna magáncégekkel tárgyalni ahelyett, hogy várnak a pályázati pénzre, mert akkor már megoldódott volna a dolog. Majd pedig arról kezdett el beszélni elnök úr, hogy ha „megérte volna” magáncégeknek az egészségügy működtetése, akkor a megyei önkormányzatnak is „megérné”. Megjegyezte, azt fedezte fel az elhangzottakból, hogy összefüggéstelen, egymással logikai kapcsolatban nem lévő mondatok egymásutánja volt a válasz. Hangsúlyozta, továbbra is az a véleménye, hogy a kötvény kibocsátási „akcióban” rendkívüli kockázatot jelent az árfolyamveszteség kérdése, amit szerinte ma senki sem tud felmérni, és ez nem kis tétel. Úgy gondolta, az előterjesztéssel éppen az a probléma, hogy nem tisztázott a cél, mert lehet cél a pályázati önerő, de ezt azért nem tudja elfogadni, mert a Balatontourist részvények eladásából befolyt összeg elegendő ahhoz, hogy a pályázatokhoz szükséges önerőt biztosítsa. Hozzátette, ha azonban az a cél, hogy stratégiai vállalatokban a megyei önkormányzat tulajdont szerezzen, akkor az viszont nem szerepel az előterjesztésben, és az sem, hogy vajon melyek ezek a stratégiai vállalatok, amelyekben esetleg tulajdonrészt akar szerezni a megye. Kiemelte, úgy gondolja, sem a sürgősséget, sem az okot az előterjesztés nem tartalmazza. Kovács Zoltán János Hozzászólásában elmondta, ez az előterjesztés „ilyen volumenű elkötelezettséghez viszonyítva” előkészítetlen és átgondolatlan, a terheket nem elemzi megfelelőképpen, nincsenek alternatívák. Jelezte, feltette a kérdést a futamidőre vonatkozó árfolyam-kockázati mutatókról, ami szerinte „minimumfeltétele” annak, hogy dönteni tudjanak. Hozzátette, ha ezeket nem prognosztizálják, akkor honnan tudják, hogy milyen terheket, kockázatokat vállalnak. Ugyanakkor az elnök úr kijelentette, hogy a megyei önkormányzat anyagi kockázatot nem vállal ezzel a kötvénykibocsátással. Hangsúlyozta, szerinte ez a kettő ellentmondásos, és „nevetségesnek” tartja, hogy ilyen ellentmondásos kijelentések mellett döntsön a közgyűlés. Megjegyezte, elnök úr azt mondta, „a Balatontourist rossz döntés volt”. Utalt rá, akkor nem volt tagja elnök úr a közgyűlésnek, és egyhangú döntés volt a Balatontourist értékesítése; azért, mert a közgyűlés úgy látta, a megyei önkormányzatnak nem vállalkozói szerepet kell betöltenie elsősorban. Úgy vélte, „közgazdaságilag nonszensz” azt képzelni, hogy a 20 éves futamidő alatt kamatnyereséget fognak folyamatosan realizálni. Kihangsúlyozta, óriási a kockázat, óriási a veszély; évente akár több 100 millió forintos kockázat „van benne”, és az a kérdés, hogy ezeket a kockázatokat tudja-e viselni a megyei önkormányzat, és milyen mértékben. Hozzátette, az a meggyőződése, hogy a megyei
12 önkormányzatnak külső források igénybevételére lesz szüksége, de célzott feladathoz, az önkormányzat kötelező feladataihoz, és nem arra a célra, hogy majd vállalkozásokat „nyissanak”. Feltette a kérdést, vajon megfelelően mérlegelik-e a teherbíró képességüket, mert szerinte nem. Ács János Hozzászólásul elmondta, ha nagyobb odafigyeléssel és felelősséggel lenne a kormányzat a népért, az önkormányzataiért, akkor nem biztos, hogy szükség lenne ilyenfajta kötvények kibocsátására. A kötvény kibocsátása mellett érvelve elmondta, szerinte igenis „megéri” ez a kibocsátás, „most kell vele foglalkozni”, mert elképzelhető, hogy jövőre már semmilyen lehetőségük nem lesz erre. Hozzátette, igaz, hogy ez egy hosszú távú kötelezettségvállalás, de ez egy összegben felvehető és szabadon felhasználható. Megjegyezte, a kamatterhek odafigyeléssel a betétek nyeresége mellett igenis biztosíthatóak. Kiemelte, fontos tudni, hogy a zártkörű kötvényt a kibocsátó pénzintézet névértéken visszavásárolja, és nem kell hozzá vagyonbiztosíték, mint másfajta hitelekhez. Elmondta továbbá, ezek az összegek mindig rendelkezésre állnak, amikor majd ezek a remélt pályázatok kiírásra kerülnek. Úgy gondolta, egyértelmű az előterjesztésből, hogy fejlesztésekre kívánja felhasználni a megyei önkormányzat ezt a pénzt, ez pedig biztosíték arra, hogy tulajdonképpen nem működési célú felhasználás fog megtörténni, hiszen a működést a megyei önkormányzatnak a kötvény kibocsátása nélkül eddig is kötelező jelleggel meg kellett oldania. Lasztovicza Jenő Megadta a szót irodavezető asszonynak; jelezve, hogy az általa elmondottak esetleg több kérdést megelőznek. Horváth Mária Jelezte, elsősorban az árfolyamkockázatra térne ki. Az anyag 3. sz. mellékelte két táblázatot tartalmaz, az egyik forintban, a másik svájci frankban mutatja be a kötvény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségeket. Elmondta, az ajánlatot adó 3 pénzintézet mindegyike a svájci frankot egy bizonyos értékhatárral, sávban számolta, és nem egy adott értéken. Ez a sáv 147 forinttól 157 forintig tartott, és a közgyűlés reggelén a svájci frank árfolyama 150,38 forint volt az MNB devizaárfolyama szerint, ami nyilvánvalóan viszonyítási alap abból a szempontból, hogy a sávon belüli mozgás „viszonylag szolid”. A bankok elsődlegesen azért ajánlják a svájci frankot, mert „lényegesen kisebb a mozgása”, és kisebb az euró és forint árfolyamváltozásának az erre való ráhatása. Elmondta továbbá, a 3. sz. mellékletből egyértelműen látszik, hogy a svájci frank és a forintban történő kibocsátás között 3 milliárd Forint esetében 1,4 milliárd Forint, míg 5 milliárd Forint esetében közel 2 milliárd Forint különbség van a svájci frank javára. Kiemelte, nem mindig pozitív „szaldóval” történő átváltásnál jelentkezik az említett különbség, tehát a bankok egy olyan modellezést készítettek, aminél lehetősége lesz majd a megyei önkormányzatnak valuták közötti átváltásra. Hozzátette, ez nyilvánvalóan nagy banki szakértelmet igényel, mindegyik bank a saját „treasury” szolgáltatását „hozzátette” az ajánlatához. Megjegyezte, kétségtelen, hogy van kockázat, de ezzel számoltak a bankok is, amikor az ajánlataikat elküldték az előterjesztés készítéséhez. Az önkormányzat teherbíró képességével kapcsolatosan elmondta még, hogy jelen pillanatban 1,3 milliárd Forint az adósságszolgálati határa a megyei önkormányzatnak az Ötv. szerint, és a legrosszabb pozíciós forintban történő visszafizetés esetében sem meríti ki a megyei önkormányzat ezt az éves kötelezettségvállalási lehetőséget. Hozzátette, azonban ez most van, 2007. évben, és a legrosszabb pozíciós forint visszafizetési kötelezettség esetében 2012. évben „állna be” a 713 millió Forint.
13 Bebesi István Arra a példára reagálva, mely szerint szocialista városok, települések is bocsátottak ki kötvényt, vettek fel hitelt megjegyezte; ezeknek a településeknek van adókivetési joguk, tehát ha nem jön be befektetés, a megfelelő profit, amiből vissza tudják fizetni a hitelt, akkor majd adót vetnek ki. Hozzátette, úgy tudja, a megyei önkormányzatnak eddig nem volt adókivetési joga, és ha ebben valami változás van, bizonyára megtudják. Elmondta továbbá, a megyei önkormányzat hivatalában elég kevés vállalkozó-, és befektető szakembert ismer, és úgy gondolja a képviselőknek sem ez a főfoglalkozásuk, és talán csak alelnök úrnak van ebben tapasztalata, azonban szerinte ez nem biztos, hogy elegendő lesz arra, hogy az 5 milliárd Forintot megfelelően tudják felhasználni. Pál Béla Hozzászólásként elmondta, úgy gondolja, elég ellentmondásos az anyag. Elmondta, az anyaggal kapcsolatosan az a problémájuk, hogy előkészítetlen, nem értik a kapkodást, továbbá nem értik, hogy a Balatontouristból befolyt bevétel ellenére miért kell mégis kötvényt kibocsátani. Hozzátette, ha alaposabb anyagot kapnak a kötvény kibocsátásának céljáról, okáról, tartalmáról, és arról, hogy mire kívánja azt felhasználni a megyei önkormányzat, akkor természetesen „másképpen álltak volna hozzá a dologhoz”. A frakcióvezető úr által elmondottakra reagálva elmondta, büszke a Pápán megvalósult fejlesztésekre, és arra is, hogy az elmúlt 4 évben 50 milliárd Forint vissza nem térítendő támogatás „áramlott a megyébe”. Elmondta, továbbá büszke arra is, hogy a közalkalmazottak, pedagógusok, egészségügyi dolgozók bére 50%-kal emelkedett, hogy emelkedett a gyermekellátások, a nevelési-, családi pótlék összege, és arra is büszke, hogy bevezették a 13. havi nyugdíjat, valamint a nyugdíjak is folyamatosan emelkedtek. Megjegyezte, „azok a pénzek, amelyeket ma hiányolnak, azok egészségügyi intézményekben, oktatási intézményekben, utakban öltenek testet”, nemcsak Pápán, hanem Veszprémben, Ajkán, Tapolcán, Balatonfüreden, és a megye több településén. Elmondta még, „elnök úr olyan szavakat adott Lamperth Mónika miniszter asszony szájába, amelyek nem tükrözik a valóságot”, hiszen a miniszter asszony nem mondott, olyat hogy „minden jogilag lehetséges eszközt megragadunk, hogy a megyéket tönkre tegyük”. Ezzel kapcsolatosan jelezte, ezt eljuttatják miniszter asszonynak. Továbbá elmondta, van egyfajta átrendeződés a kistérségek, a megyei önkormányzatok feladatellátásában, és természetesen a régióknál is. Úgy gondolta, ezt az átrendeződést mindenkinek figyelembe kell venni, és ha a megyei önkormányzat az önként vállalt és a kötelezően ellátandó feladatait nézi, „akkor jár helyes úton”. Jelezte, elnök úr képviselőtársainak is továbbítsa a fejlesztési tanácsban elhangzott információkat. Hozzátette, az uniós pályázatok nyilvánosak, és igaz az, hogy az elkövetkezendőkben nagyon jelentős források „nyílnak meg” a megye önkormányzatai számára különböző területeken. Lasztovicza Jenő Röviden reagálva képviselőtársa hozzászólására elmondta, ha képviselőtársa „sűrűbben járna kint az emberek között, akkor nem lenne olyan büszke azokra a béremelésekre, amikről most beszélt”. Megjegyezte, az a probléma, hogy hány pedagógust bocsátottak el az elmúlt időben, és a béreik reálértéke mit ér, és szerinte erről kellene beszélni. A pályázatokkal kapcsolatban megjegyezte, most kezdik kiírni őket, amiket másfél éve várnak. Horváth László Megjegyezte, azt gondolja, nem szükséges elnök úrnak minden egyes hozzászólást lereagálni, hiszen mint előterjesztő, lezárhatja a vitát, és a vita zárszavában elmondhatja véleményét. Megemlítette, az előterjesztés is jelzi, hogy kell biztosíték a „kötvény mögé” is; a megyei önkormányzat költségvetése, és a jelzáloggal még nem terhelt ingatlanvagyona. A bankban
14 történő tartós elhelyezéssel kapcsolatban megjegyezte, ha tartósan elhelyezik, akkor nem hozzáférhető, vagy ha hozzáférhető, akkor „nincs rajta árfolyamnyereség”, és ez a kettő szerinte ellentmond egymásnak. Geipl Miklósné Hozzászólásul elmondta, az előterjesztés bevezetőjében szerepel, hogy „ilyen típus külső erőforrás bevonása” a célok meghatározása után lehetséges, és ezzel egyet is ért. Hozzátette, azonban az előterjesztés nem ilyen határozati javaslattal végződik. Elmondta továbbá, ha a megyei közgyűlésnek korábbi döntéseiből adódóan lesz 2-2,5 milliárd forintnyi olyan pénze, mely felhasználható stratégiai és egyéb fejlesztésekre, akkor „vajon mért kell ehhez még 5 milliárdot felvennünk”, ha a pontos cél még nem ismert. Dr. Kovács Zoltán Jelezte, először találkozik Horváth Mária irodavezető asszonnyal, ezért köszönti őt. Az elhangzottakkal kapcsolatosan elmondta, több szocialista képviselő hozzászólásából az derül ki, hogy miután elvesztették az önkormányzati választásokat, a többségében Fidesz vezette megyéket, önkormányzatokat „be kívánják korlátozni”. Megjegyezte, többen többet szólaltak fel az elmúlt 1 évben, mint az előtte levő 4 évben a szocialista frakcióból. Elmondta, készen van a Pénzügyminisztériumban az a törvénytervezet, amely az önkormányzatok hitelfelvételét és kötvénykibocsátást „teljes mértékben bekorlátozza”. A pályázatokkal kapcsolatosan megjegyezte, azok „másfél év óta most kezdenek kiíródni”, és csak arra lehet pályázatot beadni, amire pályázatot írtak ki. Hozzátette, „viszont az idő halad és előre kell gondolkodni”, és a saját forrást azért kell biztosítani a „Balatontouriston kívül”, mert az állami önerőalap nagyon csekély, és abból alig jut az önkormányzatoknak. Megjegyezte, „önök voltak azok egyébként, akik a fejlesztési pénzeket működtetésre fordították”. Elmondta továbbá, azért kell felvenni a pénzt, mert van egy Gazdasági Program, és van egy másik, egyeztetett, közösen elfogadott program, vagyishogy a „Balatontourist pénzekből” milyen stratégiai célkora kíván fordítani a megye. Jelezte, a cél az, hogy a megye polgárainak jobb legyen, az önkormányzati szolgáltatások sokkal jobbak legyenek, mint korábban voltak. Remélte, hogy ebben mindannyian egyetértenek. A szakmai résszel kapcsolatosan elmondta, irodavezető asszony „világosan elmondta”, hogy mik a számok, mit jelent a svájci franki „indexálás”, és megjegyezte, vélhetőleg felületesen olvasták el az anyagot. Az aggodalmakkal kapcsolatosan megjegyezte, „ez nem éri el a 2 %-ot a 20 év költségvetésének”, és ez fejlesztésre fordítandó pénz. Elmondta, azt gondolja, abban egyetértenek, hogy legalább 10-15%-nyi fejlesztést kellene „produkálni” a megyének az elkövetkezendőkben. Megjegyezte, ennél sokkal kevesebb stratégiai célokkal, kevesebb kimunkált módozattal vettek fel hitelt Ajkán, Pécsen. Úgy vélte, a lehetőség adott, kevés az idő, „bizonyos programpontok már készen vannak, amikre ez fordítható”, és valóban sok pályázati lehetőségük lesz majd. Kérte, hogy a leendő stratégiai célokban működjenek együtt, hogy jó célokra fordíthassák ezt a pénzösszeget. Kovács Zoltán János Képviselő hozzászólásában elhangzottakra reagálva elmondta, jogász számára lehet, hogy elégséges, ami az anyagban van, de közgazdász, illetve hitelfelvétellel régóta foglalkozó egyén számára nem. Hozzátette, „legalább 10 diagramot kellett volna becsatolni a különböző verziókra, a teljes futamidőre”. Jelezte, egy táblázat van. Az anyagban szereplő svájci frank árfolyamsávjával kapcsolatosan elmondta, az ma érvényes, de a későbbiekben az lehet 140.Ft is, és lehet 160.- Ft, vagy 180.- Ft is, és szerinte ezeket a verziókat is meg kell vizsgálni egy súlyos döntés előtt. Megjegyezte, „a szakirodalom ebbe a témába nem a Magyar Nemzet meg a Népszabadság”, hisz vannak olyan szakirodalmak, melyek „azt mondják”, hogy az általa elmondott verziókkal is számolni kell, ki kell mutatni, meg kell nézni a szélsőséges
15 variációkat is. Jelezte, azt sem ismerik, hogy vajon milyen összeggel lesz majd átváltva a forint euróra, és ez milyen hatással lesz majd erre az ügyre. Elmondta, ha szükséges, bocsássanak ki kötvényt, vegyenek fel hitelt célzottan, de ne felelőtlenül, „csak úgy”. Dr. Áldozó Tamás Megjegyezte, szerinte alapvető probléma van, amiről vitatkoznak. Hozzátette, a hozzászólásokból úgy tűnik, mintha 5 milliárd forintot fel akarna venni a többségi oldal a megye nevében, és titokban el akarja költeni. Elmondta, nem szeretnék titokban elkölteni, a kiírt pályázatokra projekteket kell összeállítani, és azokról a projektekről a közgyűlés szavazni fog, határozatokat fog hozni, és azok be fognak épülni a költségvetésbe. Vagyis több fordulóban fognak még vitatkozni arról, hogy ezt a pénzt pontosan mire akarják elkölteni. Kiemelte, egyelőre azt szeretnék elérni, hogy néhány év múlva legyen pénz, legyen miből fejleszteni. Pontosításul elmondta, a Balatontouristtal kapcsolatos döntés nem volt egyhangú, voltak ellenszavazatok, viszont valamennyi frakció egyetértésével született a döntés. Bebesi István képviselőtársa hozzászólására reagálva elmondta, vannak más módszerek is arra, hogy egy válsághelyzetet hogyan lehet kezelni, és hozzátette, Pápán például nem kell lakossági adót fizetni. Pusztai István Hozzászólásában megjegyezte, ha az egyeztetés korábban megtörténik, „akkor fél oldalon el lehetett volna intézni az előterjesztést”. Hozzátette, egyetértenek azzal a céllal, hogy a megyei önkormányzat fejleszteni, fejlődni akar, de a legfőbb indok úgy tűnik az, hogy készen van az a kormányrendelet, mely az önkormányzatok hitelfelvételét korlátozza. Megjegyezte, akkor írják azt az anyagban, hogy a „célrendszer” nem érdekes, ne tegyenek az anyagba „mesterséges célrendszert”, hanem mondják azt, hogy addig akarnak kötvényt kibocsátani, amíg a kormány ezt a lehetőséget „nem zárja be”. Hozzátette, „ebből a szempontból van egy reménykeltő elem az előterjesztésben”, vagyis hogy a források felhasználásáról a megyei önkormányzat dönt. Pálfy Sándor Ügyrendi hozzászólásában javasolta, hogy zárja le elnök úr a vitát, mivel nagyban eltérnek a hozzászólások az anyagtól. Javasolta, hogy az SZMSZ értelmében a vitát zárják le. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Pálfy Sándor ügyrendi indítványáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta az ügyrendi indítványt. Lasztovicza Jenő Megadta a szót a vita lezárása előtt szólásra jelentkező képviselőknek. Takács Szabolcs Úgy vélte, a megyei önkormányzat előtt ugyanazok a lehetőségek állnak, és próbál forrást szerezni, mint bármelyik másik önkormányzat, amelyik anyagi problémákkal küzd. Azt gondolta, talán „félti” is a másik frakció ezt a pénzeszközt, hogy esetleg nem tudják jól felhasználni. Hozzátette, az előterjesztésben is szerepel az, hogy ki kell zárni a működtetésre, fenntartásra történő felhasználást, és minden egyes felhasználásról a megyei közgyűlés fog
16 dönteni. Elmondta még, talán azért sincs több oldalas kimutatás, táblázat, mert a náluk jóval naprakészebb irodavezető asszonyra és a hivatalra bízhatják a döntést, és felhatalmazhatják elnök urat a szerződés aláírására, hiszen a határozati javaslat 7.) pontja értelmében az aláírás után „visszahozza” azt a közgyűlés elé, és ismerteti annak tartalmát a közgyűléssel. Megjegyezte, ingatlanfedezetet nem kér a kötvénykibocsátás, így jelzálog nem fogja terhelni a megyei önkormányzat egyetlen ingatlanját sem. Véleménye szerint a kötvénykibocsátásra szükség van, mihamarabb. Dr. Kovács Zoltán Megjegyezte, stratégiai célokként nem csak az onkológiai centrumot említette korábban, és jelezte, továbbá szólt az egyeztetett „Balatontouristos program”-ról is, valamint a megyegyűlés által elfogadott gazdasági programról is, mint stratégia célokról, amik mentén „kell a fejlesztést szervezni”. Hozzátette, „emellett van még egy szorító kényszer”, amit a kormányzat „egy újabb csomagként az önkormányzatok nyakába akar ültetni”. Az elmondottakhoz hozzáfűzte, nagyon sok helyen nem volt „Balatontourist pénz”. Az onkológiával kapcsolatosan elmondta, nagy ígéretek, óriási előkészületek zajlottak az előző ciklus idején azzal kapcsolatosan, és most annyit tudnak, hogy az onkológiára maximum 2,5 milliárd forintos pályázattal lehet a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz pályázni két fordulóban. Ehhez hozzátette, ennél sokkal nagyobb ígéretek hangzottak el az egészségügyi kormányzat részéről főigazgató úr minisztersége idején, Pál Béla részéről, sajtótájékoztatókon, illetve Kuti Csaba korábbi elnök úr részéről. Majd így folytatta, „ma a valóság az, hogy kb. ennyi forrást lehet az onkológiára bevonni”. Jelezte, erre mondta elnök úr, lehetséges, hogy „magáncélú források bevonása szükségessé válhat adott esetben”, ha ezt meg akarják valósítani, illetve lehetséges, hogy a „kötvénypénz” egy részét kell ebbe a projektbe „átkonvertálni”, különben nem valósulna az meg. Dr. Áldozó Tamás A politikai tartalmú megjegyzésekre reagálva elmondta, minden kormányzásnak volt egy zárása, voltak makrogazdasági mutatók, ezeket kell összehasonlítani. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. Jelezte, két szavazást tartanak; először a bizottságok javaslatai alapján az előterjesztés 1.) pont B) b) pontjáról szavaznak, mely az 5 milliárd forint névértékű, svájci frankban denominált zártkörű kötvény kibocsátását tartalmazza. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 21 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett az 5 milliárd forint névértékű, svájci frankban denominált zártkörű kötvény kibocsátását határozta el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés frakcióvezető úr kérésének megfelelően névszerinti szavazással döntsön a határozati javaslat egészéről az elfogadott alternatíva és a korábban ismertetett kiegészítés figyelembe vételével. (A határozati javaslat, valamint a névszerinti szavazásról készült lista a jegyzőkönyv mellékletét képezik.)
17
Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 169/2007. (X. 10.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 5 milliárd Ft névértékben, svájci frankban denominált zártkörű kötvényt bocsát ki, az előterjesztés 1. sz. mellékletében meghatározott fejlesztési célok megvalósítása érdekében. 2. A Közgyűlés a kötvénykibocsátás alapfeltételeit az alábbiakban határozza meg: • Futamidő 20 év, ezen belül öt év türelmi idő; • Változó kamatozás, a kamatperiódus három vagy hat havi időtartam, • CHF devizanem • Az önkormányzat biztosítéka a költségvetése 3. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét: • Az előzetesen megkért indikatív pénzintézeti ajánlatok alapján folytasson további tárgyalásokat a két legjobb ajánlatot tévő pénzintézettel a végleges ajánlat és a szerződés tervezet kialakítása érdekében. • A tárgyalások alapján kérje meg a pénzintézetek végleges ajánlatát, amely ne legyen kedvezőtlenebb a jelenleg ismert indikatív ajánlatoknál, érje el a tárgyalások során, hogy az ajánlatot tévő pénzintézetek biztosítékként fogadják el az önkormányzat költségvetését. • A beérkezett végleges ajánlatok és szerződéstervezetek alapján a fentiekben meghatározott feltételeknek megfelelő legkedvezőbb ajánlattevővel kösse meg a kötvény kibocsátásáról, a jegyzési garanciavállalásról, a forgalmazásról szóló szerződést. • Az indikatív ajánlatoknál kedvezőtlenebb végleges ajánlat esetén, illetve az önkormányzat biztosítékban való eltérés estében nyilvánítsa eredménytelenné az eljárást. 4. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvény futamideje alatt a kötvényt és járulékait a futamidő évében – a felhalmozási és tőke jellegű kiadásokat megelőzően – a költségvetésbe betervezi és jóváhagyja, illetve költségvetési előirányzat módosításai során figyelembe veszi. A kötvény és járulékai visszafizetésének fedezetéül az önkormányzat a mindenkori költségvetési saját bevételeit ajánlja fel. 5. A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy előzetes gazdaságossági számítások alapján, a zártkörű kötvény kibocsátásából származó bevétel felhasználásról minden esetben a közgyűlés döntsön. 6. A kötvény bevételének még fel nem használt részét tőkegarantált befektetésben illetve tartós lekötésben kell elhelyezni, abból a célból, hogy fedezetet nyújtson a jelentkező kamatterhekre.
18
7. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a kötvény kibocsátásával kapcsolatban keletkezett szerződéseket terjessze a közgyűlés soron következő ülése elé tájékoztatás céljából. Határidő: Felelős:
azonnal, illetve a szerződések aláírását követő közgyűlés Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy 15 perc szünetet tart a közgyűlés. Szünet (9:55-kor) Szünet után 2. A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet gazdasági társasággá történő alakítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési, a Pénzügyi és Ellenőrzési, valamint az Egészségügyi Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Ács János Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2007. október 8-ai ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. október 9-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2007. október 9ei ülésén. A bizottság az előterjesztés határozati javaslatát több ponton módosította és a módosított határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Jelezte, nem olvassa fel a bizottsági módosítást, hiszen minden képviselőtársa előtt ott van a bizottsági módosító indítvány, melyben vastagon ki vannak emelve a módosított részek. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy a bizottság módosító javaslatát előterjesztőként befogadja. Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e véleményük, javaslatuk az anyaghoz. Megkérdezte képviselőtársait, van-e kérdésük az előterjesztéssel kapcsolatban.
19
Kérdések Pusztai István Megjegyezte, örül annak, hogy elnök úr befogadta az Egészségügyi Bizottság módosító indítványát. Az előterjesztéssel kapcsolatosan elmondta, úgy véli, a farkasgyepűi intézet sorsát, integrációját vagy önálló működését, illetve a megyei kórház gazdasági társaságként való további „működési ügyét” nem szerencsés egy napirend keretében tárgyalni. Ezzel kapcsolatosan megkérdezte, mi volt az indoka annak, hogy ez egy napirend keretében került előterjesztésre. Hozzátette, ha érzelmileg közelít a dologhoz, akkor úgy kérdezi: „Farkasgyepű nem érdemelt volna többet, nem érdemelt volna egy napirendi előterjesztést?” A megyei kórház gazdasági társaságként való működésével kapcsolatban megkérdezte, miután a kórház likviditási problémájához jelentősen hozzájárult Sümeg beintegrálása, gondolkodik-e abban a megyei önkormányzat vezetése, hogy a sümegi és dobai kórház átvételéből fakadó többletterhet pénzügyi támogatással próbálja meg enyhíteni. Jelezte, ezt annak idején is felvetették az előterjesztés kapcsán. A várpalotai és zirci aktív ellátás átvételével kapcsolatosan megkérdezte, a megnövekedett többletfeladat miatt a kórház kapotte többletkapacitást a többletfeladat-ellátás miatt. Elmondta még, a kórház pénzügyi helyzete és a kórház működési formájának a megváltozása között nem lát olyan egyértelmű összefüggést, mint ahogy ezt az anyag kezeli. Erre vonatkozóan megkérdezte, mire alapozza az előterjesztő azt a megállapítást, hogy a kórház működési formájának a megváltozásából egyértelműen következik a pénzügyi helyzet javulása. Elmondta, azt gondolja, a likviditási gondokat kiváltó okok működési formától függetlenül megjelenhetnek, és egy gazdasági társaság esetében ez nyilvánvalóan más következményekkel fog járni. Megkérdezte, a munkaviszony foglalkoztatásának megváltozása tekintetében milyen jogokat visznek tovább azok a munkavállalók, akik a „Kjt. feltételeiből jönnek”. Hozzáfűzte, ennek nyilvánvalóan van finanszírozási hatása a kórház költségvetésére vonatkozóan. Megkérdezte, milyen kötelezettségei maradnak a megyei önkormányzatnak, ha a gazdasági társasággá történő átalakulás realizálódik. Megkérdezte továbbá, „mi van az iparűzési adóval”, az iparűzési adó mennyi forrást von ki. Továbbá megkérdezte, volt-e egyeztetés arra vonatkozóan, hogy a megyei jogú város visszaadja-e azt a forráskivonást, ami iparűzési adóként jelenik meg a kórház esetében, mint kötelezettség. Lasztovicza Jenő Megjegyezte, olyan kérdések is elhangzottak, melyek csak e döntés után „kerülnek majd napvilágra”. Kovács Zoltán János Rákérdezett arra, az érdemi döntés előtt készül-e egy 3 éves előzetes üzleti terv, és ki fogja elkészíteni azt. Válaszok Lasztovicza Jenő Megadta a szót a kórház főigazgatójának a válaszadásra. Dr. Rácz Jenő A farkasgyepűi intézettel kapcsolatosan feltett kérdésre válaszolva elmondta, az elmúlt közgyűlésen már szóba került, hogy „bizonyos kérdésekben tisztázni kellene Farkasgyepű kérdését”. Hozzátette, amikor „a megyei közgyűlés abba az irányba kívánt lépni, hogy az
20 integráció tovább folytatódjék, akkor felvetődött ennek az ütemezése”. Elmondta, jelen pillanatban a fenntartó megyei önkormányzat a fekvőbeteg szakellátást két kórházban látja el, és célszerűnek látszott, hogy a gazdasági társasággá történő alakulást megelőzze az integráció, tehát először az történjen meg, és „ezt követően a közös gazdasági társaság irányába való továbblépés”. Megjegyezte, ugyanakkor „ez egy elvi döntésnek a megelőlegezése”, a megvalósíthatósági tanulmány dolgozza ki majd pontosan ezeket a kérdéseket. Jelezte, természetesen rendelkeznek egy részletes, „pontokba szedett akciótervvel”, hogy mit kell adott esetben Farkasgyepűvel is egyeztetni ahhoz, hogy ez zökkenőmentesen megtörténjen, hasonlóan Sümeg és Doba esetéhez. Hozzáfűzte, abban az esetben, ha most a közgyűlés úgy dönt, hogy ezeket a lépéseket megtehetik, akkor vehetik fel a kapcsolatot Farkasgyepűvel is. A likviditási problémával kapcsolatos felvetésre úgy reagált, az elmúlt közgyűlésen részletesen ismertették, hogy Sümeg és Doba integrációjának vonatkozásában az évvégéig közép-, és hosszútávon milyen pénzügyi konstrukciót dolgoztak ki. Hozzátette, ennek első két lépése már részben megvalósult, azaz az első 6 hetes programot, - a működőképesség biztosítását-, meg tudták valósítani, hiszen az önkormányzat a 100 millió forintos hitelt nyújtotta számukra, ezt követően hasonló nagyságrendű finanszírozási előleget igényeltek az OEP –től, és „megnyílott” számukra a likviditási hitel lehetősége, amit szintén felvettek, ennek következtében vissza tudták fizetni az önkormányzatnak a 100 millió forintot. Elmondta továbbá, most már az a feladatuk, hogy a hitellel és a finanszírozási előleggel biztosított működéssel, a „pénzeket hogyan tesszük bele a rendszerbe”. Elmondta, ezzel kapcsolatosan segítségükre volt Sümeg és Doba vonatkozásában egy 50 millió forint körüli központi támogatás, „amelyet az Egészségbiztosítási Pénztár szufficitjéből az első csomag keretében” már megkaptak. Jelezte, ennek segítségével tudják tartani a likviditásukat, tudják tartani, hogy a tavaly októberi állapothoz képest az adósságállományuk tovább ne növekedjen. Megjegyezte, ugyanakkor a következő 3 hónapban a finanszírozási előleg folyamatosan visszavonásra kerül. Várpalota és Zirc vonatkozásában jelezte, szeptember 30-ig már valóban rendelkeztek a megemelt teljesítményvolumen-korláttal, viszont ezzel kapcsolatban az a probléma, hogy a TVK abban a hónapban tud realizálódni, amelyik hónapban lebontásra kerül, és mivel későn kapták meg ennek egy részét, nem tudták a teljesítményben realizálni. Hozzátette, ezt követően „fölpörgették” a teljesítményt annyira, hogy az un. göngyölt maradványokat fel tudják használni, csak sajnálatosan áprilisban megint változások történtek a finanszírozásban, azaz a pszichiátria esetében kötelező feladatot írt elő a miniszteri határozat, amit úgy tudtak megoldani, hogy akkor Sümeg város önkormányzatának egy feladatátadási szerződéssel adták át ezeket a feladatokat. Jelezte, az OEP részben azóta is vitatja ezeket a kérdéseket, így az a helyzet állt elő, hogy igazából áprilistól a pszichiátriai ellátás nincs finanszírozva a megyében, gyakorlatilag a kórház előlegezi ezt meg. Hozzáfűzte, természetesen az ezzel kapcsolatos levelezéseket megtették, legutóbb a MEP igazgatójának írt levelet, hogy ha a Pénztár ezeket a finanszírozási összegeket nem biztosítja a számukra, akkor el kell dönteni, hogy vagy nem látják el ezt a feladatot, vagy valamilyen jogi lépéseket kell tenni, hogy a részükre járó 70 millió forintot megkapják. Ezzel kapcsolatban tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy időközben megtörtént annak a bírósági beadványnak az első tárgyalása, amelyet a megyegyűlés, illetve a kórház a miniszteri határozat ellen beadott. A tárgyaláson elsőként az országban benyújtott fellebbezések közül az a döntés született, hogy nem fogadta el a bíróság a minisztérium azon állásfoglalását, hogy nem megalapozott a tárgyalás. Ezzel kapcsolatban október 30-ra ismételten tárgyalást tűzött ki a bíróság, és elrendelte, hogy a minisztérium tételesen cáfolja az állításaikat. A kórház pénzügyi helyzetével kapcsolatban elmondta, amikor ilyen gyors döntéseket kell hozni, a jelenlegi működési forma annyira „meglassítja” a döntéshozatali mechanizmust, hogy nem tudnak megfelelően reagálni. Tájékoztatta a közgyűlést ezzel kapcsolatosan, hogy jelen pillanatban ismételten úgy működnek, hogy nem tudják, milyen finanszírozási „kvótákat” kell
21 teljesíteniük ebben a hónapban, azaz az új finanszírozási szerződésben a TVK nem ismert számukra, vagyis megint „vakrepülést” végeznek. Az erre vonatkozó rendezésnél egy gazdasági társasági formaként hamarabb tudnak majd döntést hozni, mint egy szigorúan szabályozott költségvetési szerv intézményeként. Elmondta továbbá, október 1-től új feladatokat írt elő számukra a közalkalmazottakra vonatkozó jogi szabályozás a munkaügy területén, ezzel kapcsolatosan megjegyezte, vannak olyan szakterületek a kórházban, ahol „napi fluktuáció” van. Szerinte az ilyen jellegű problémákat is könnyebben tudják majd kezelni a gazdasági társaságként való működésnél. Az előnyökkel kapcsolatosan megjegyezte, az egyes munkavállalók vonatkozásában a keletkeztetett jogok a szerzett jogokhoz képest nem csorbulnak. Megjegyezte, természetesen célszerű, ha az újonnan létrejövő gazdasági társaságnál is kollektív szerződésben rögzítik ezeket a jogokat. Úgy vélte, nem ez az alapvető kérdés, hanem az, hogy a Kjt. jelenleg nem ad lehetőséget arra, hogy differenciált, feladatarányos bérezést alkalmazzanak, viszont a gazdasági társaságnál erre lesz lehetőségük. Hangsúlyozta, ugyanakkor a megszerzett jogokat nem kívánják a későbbi kollektív szerződésben sem „visszavenni a dolgozóktól”. Jelezte, a feltételezett sikeres tárgyalások után remélik, hogy nem fog nagyszámú munkavállaló a végkielégítés mellett dönteni. Az iparűzési adóval kapcsolatban megjegyezte, az valóban komoly problémát jelent. Elmondta, megpróbálják minden lehetséges helyen kezdeményezni, hogy a jogszabály úgy változzon, hogy a közpénzek ne önkormányzati forrásként kerüljenek be iparűzési adókként elsősorban a városok költségvetésébe, hiszen az esetek jelentős részében arról van szó, mint a megyei kórház esetében is. Hozzátette, általában a nemzetközi gyakorlat eltér attól, amit Magyarországon alkalmaznak a jogszabályok, hogy a közintézmények közpénzből történő finanszírozása után iparűzési adót helyileg kell fizetni, ezért úgy érzik, a „jogalkotónak is lehet egy ilyen jellegű változtatása”. Megjegyezte, a városi önkormányzattal is lehet egy ilyen megállapodást kötni, hogy az iparűzési adó nagyságával arányos fejlesztési visszafizetés történjen. Az előzetes, 3 éves pénzügyi tervvel kapcsolatosan elmondta, abban a megvalósíthatósági tanulmányban, melyet a következő közgyűlésig el kell készíteni, természetesen a pénzügyi tervnek ugyanúgy szerepelnie kell, mint a szakmai tervnek, cashflow elemzésnek. Jelezte, ennek megfelelő szakemberekkel felvették a kapcsolatot, akik az ilyen jellegű tervet megrendelésre segítenek kidolgozni számukra. Hozzászólások Kovács Zoltán János Hozzászólásában elmondta, ez az előterjesztés jelentős lépés mind a kórház, mind pedig a megye életében. Remélte, a következő közgyűlésen „kimunkált anyagok birtokában” tudják majd meghozni a döntést. Jelezte, az anyag tartalmazza a látható előnyöket, és a ma még nem kihasználható rejtett előnyöket természetesen a kórháznak ki kell használnia. Úgy vélte, ha sikerül majd jól működtetni ezt a gazdasági társaságot, abban az esetben ennek inkább majd az előnyei és nem a hátrányai jelennek meg. Kérte, hogy az anyagok készítése során „legyen világosan és őszintén bemutatva” a veszély mértéke, száma, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni. Megjegyezte, egy veszély lehet, hogy ez a társaság nem jut a vagyoneszközök birtokába, csak használatába, és ez korlátokat jelent majd a társaság működésére vonatkozóan. Dr. Németh Márta Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egészségügyi Bizottság jó és körültekintő javaslatot hozott, amelyet elnök úr be is fogadott. Véleménye szerint, „nem szabad amellett elmenni”, hogy hétfőn alelnök úr már múlt időben nyilatkozott a farkasgyepűi integrációval kapcsolatban, majd frakcióvezető úr a szombati újság szerint azt mondta, hogy „a tárgyalások most kezdődnek”, miközben már mindenki olvashatta a határozati javaslatot. Elmondta, úgy
22 gondolja, ezt a helyzetet „tette rendbe” az Egészségügyi Bizottság a javaslatával, amelyet elnök úr befogadott. Jelezte, örül ennek, de szeretné, ha nem lennének a jövőben ilyenek és a köztisztviselők, a megyei közgyűlés vezetői, a frakcióvezető úr, a bizottság elnöke és tagjai, már az előkészítés során jobban együttműködnének, sőt esetleg az ellenzéki frakcióval is együttműködhetnének az ilyen nagy horderejű ügyekben. Pusztai István Úgy vélte, az Egészségügyi Bizottság módosító indítványa után „egy egyszerűbb és egy tisztább” helyzet alakult ki, és ebben a formában meg tudják szavazni az előterjesztést. Jelezte, „nem az az igazi dolog, ha egy elvi döntést meghozunk a kórház jövőbeli működési formájáról”, hanem ha időben felvetik azokat a kérdéseket, amikre választ kell adni. Megjegyezte, más hasonló előterjesztéshez képest sokkal konkrétabb, pontosabb, több következtetésre ad lehetőséget, de nagyon sok kérdés „nyitva van”. Jelezte, azt nem is kérdezte meg, mi történik a kórház adósságával a gazdasági társasággá történő átalakítás során, illetve hogy a megyei önkormányzatnak milyen további kötelezettségei maradnak a gazdasági társasági keretben történő működés esetén. Úgy vélte, sok kérdést kell végiggondolni a következményével együtt. Jelezte továbbá, nagyon elmélyült, alapos, átgondolt előkészítésre van szükség. Észrevételeként megemlítette, ha gazdasági társasággá alakul át a kórház, az azt jelenti, hogy a megyei önkormányzat döntési pozíciói „átszállnak” a kórház-gazdasági társaság igazgatóságára. Hozzátette, azért is át kell gondolni, mert a problémákra az előterjesztés azt a megoldást adja, hogyha probléma van, magántőke bevonására, működési privatizációra kerülhet sor. Elmondta, azt gondolja, nem szerencsés, ha a kommunikáció szintjén privatizáció ellenesek, a valóságban pedig olyan „terepet” készítenek elő, amely ezt lehetővé teszi, de már gazdasági társasági keretben. Elmondta még, úgy gondolja, fontos az a módosítás, ami Farkasgyepű ügyében született. Hozzáfűzte, a legutóbbi közgyűlésen, amikor elnök úr integrációról és gazdasági integrációról beszélt, akkor úgy fogalmazott, hogy ez nem feltétlenül jelent szervezeti összevonást. Hangsúlyozta, ezért fontos, hogy megvizsgálják Farkasgyepű esetében, hogy az integráció vagy az önállóság keretében lehet-e a feladatot hatékonyabban ellátni. Dr. Kovács Zoltán Hozzászólásában elmondta, a tegnapi Egészségügyi Bizottsági ülés után azt gondolta, hogy a mai közgyűlésen különösebb vitára már nem kerül sor, hiszen gyakorlatilag azonos „platformra” kerültek az ellenzékkel. Hozzátette, ehhez képest a kérdések és a felszólalások ezen túlmutató, némileg politikai jellegű felszólalásokat tükröznek. Megjegyezte, egy részvénytársaságnál a stratégiai döntések a közgyűlésben dőlnek el, ahol akár az elnök, vagy meghatározott mandátummal rendelkező képviselő képviselheti a megyei közgyűlést. Hangsúlyozta, a tulajdon megmarad, senki nem beszélt a tulajdon privatizációjáról, „ez egy gazdasági működtető társaság”, amit azért kell létrehozni, - ahogy a főigazgató úr is elmondta-, mert vannak a közalkalmazotti törvényben korlátok, ami nem ad lehetőséget törvényes keretek között bizonyos lehetőségekre. Hozzátette, természetesen ebben is, mint minden szervezeti átalakításban, vannak veszélyek, de úgy gondolja, a legfőbb kérdésekben a megyei közgyűlésnek ugyanolyan joga van a továbbiakban is, mint az átalakulást megelőzően. Az integrációval kapcsolatban elmondta, azt elsősorban „maga a kormányzat indukálja”, hisz arra adott pályázati pénzeket, ahol összevonásokra, integrációra sor került, „ezeket pályázati pénzekkel díjazta”. Hozzáfűzte, ha ebben a mederben akarják továbbfolytatni a munkát, „ez a pénzhozó meder”, de természetesen „Farkasgyepű érdekeit ebben az ügyben is messzemenőkig figyelembe kell venni”. Elmondta még, az Egészségügyi Bizottság „azt a kétfordulós tárgyalási metodikát hozta be ebbe a rendszerbe”, mely szerinte mindenkinek megfelelő. Úgy vélte, az előkészítést a megye vezetésén számon kérni nem
23 tisztességes, mert éppen azért lett összehívva a rendkívüli ülés, hogy itt csak a kórház ügyével foglalkozzanak, pár kisebb napirendet leszámítva. Majd hozzátette, itt minden szempontot, javaslatot elmondhattak volna, ahogy a bizottsági ülésen is bekerültek a javaslatok a bizottsági módosító indítványba. Jelezte, tegyék meg itt a javaslatokat, azt megvitatják és beépítik a rendszerbe. Hozzátette, az nem elegendő, hogy nem jó, azzal nincsenek előbbre. Azt szeretnék, ha jól működne a kórház, jól működne a leendő gazdasági társaság, és ehhez az ellenzék javaslataira is számít a megye vezetése. Kovács Zoltán János Az előtte elhangzott hozzászólásra reagálva megjegyezte, visszautasítja képviselőtársa „cinikus megjegyzéseit”, a kioktatást, hisz frakcióvezető úr is tudja, „mi egy közgyűlés dolga a gazdasági társaságnál”, majd hozzáfűzte, jogászként tudja képviselőtársa is, hogy a részletekben „rejlik” mindig a lényeg. Jelezte, nem véletlen az, hogy a társaság egyik lényeges dokumentuma az alapszabálya lesz. Az alapszabály fogja a társaság minden működési részletét tisztázni. Elmondta, az előterjesztésben benne van, hogy az érdemi, részletes, előkészítő munka ez után fog következni. Jelezte, meg is fogalmazták, hogy mire terjedjen ki az előkészítő munka, és az alapszabályt véglegessé nem tudja formálni a közgyűlés, tehát „alapos egyeztető munkára van szükség”. Úgy vélte, a támogatáshoz célszerű az alapszabály szövegét több fordulón keresztül egyeztetni a bizottságokban, frakciókban, az érdemi döntés előtt. Dr. Áldozó Tamás Hozzászólásul elmondta, azt azért figyelembe kell venni, hogy egy folyamatosan változó környezethez kell alkalmazkodnia annak a szervezeti és működési struktúrának, amit létrehoznak. Egyetértett azzal, hogy a részletekben „sok minden megbújhat”. Elmondta, azt feltételezhetik, hogyha az egész intézményrendszer egyik oldala átalakul, vagyis az OEP átalakul és gazdasági társaságokként „jelennek meg a szolgáltatást megrendelők majd ezen a piacon”, akkor vélhetőleg a másik oldal is akkor tud jól működni, ha átalakul, és gazdasági társaságként fog szolgáltatást nyújtani. Hozzátette még, az előterjesztés szerinte következetesen „köztulajdonban álló gazdasági társaságról beszél”. Elmondta továbbá, az alaptevékenységet, az aktív kórházi ellátást sosem akarták magánkézbe adni, azt viszont tudomásul kell venni, hogy vannak olyan tevékenységi körök a kórházakban, amik már régóta, igazoltan jól működően, vállalkozásszerűen működnek. Ilyen például a labor mellett a takarítás, vagy az őrzés-védelem. Pálfy Sándor Az elhangzottakat kiegészítette azzal, hogy ami fontos, az a határozati javaslat. Amiről az előzőekben szó volt, ott még nem tartanak-, mondta. Jelezte, a határozati javaslat szerint nincs másról szó, minthogy a felhatalmazást megkapja a megyei önkormányzat vezetése, és az előkészítést megtegye, ami a majdani döntéshez kell. Elmondta még, tulajdonképpen „kényszerpályán” vannak, születtek döntések az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban, ezek a döntések a megyei önkormányzatnak a lehetőségeit egyértelműen meghatározták. Jelezte, „van egy helyzet”, és ez az, hogy piaci szereplőknek kell úgy működni a közalkalmazotti szférával szemben, ahol a jogszabályi harmonizáció nincs meg. Nincs meg a fejlesztés lehetősége, nincs meg az amortizáció elszámolásának lehetősége, és sok egyéb olyan dolog, ami a működést akadályozza. Hozzátette még, nem szabad elfelejteni azt, hogy itt mégiscsak az emberről és a betegről beszélnek. Javasolta képviselőtársainak, hogy támogassák az előterjesztést, és haladjanak előre ebben a fontos kérdésben.
24 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az általa befogadott módosítással együtt a határozati javaslat egészéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 170/2007. (X. 10.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja szándékát, hogy az egészségügyi szakellátási feladatok hatékonyabb és gazdaságosabb ellátása érdekében az általa fenntartott Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervet 2008. április 1-jétől nonprofit, kiemelkedően közhasznú zártkörűen működő részvénytársaságként kívánja működtetni az elkészült hatástanulmány ismeretében. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja, hogy a gazdasági társasággá alakítás következtében a regionális onkológiai centrum, valamint a sürgősségi centrum megvalósítása nem sérülhet és a megyei önkormányzat pénzügyi lehetőségeihez képest támogatja a megyei kórház fejlesztéseit. A gazdasági társasággá alakítást a gazdasági-, illetve a munkavállalói érdekek kölcsönös figyelembe vételével kell végrehajtani. A megyei közgyűlés a gazdasági társaság létrehozása érdekében a következőkről rendelkezik: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése szükségesnek tartja megvizsgálni a hatástanulmányban a fenntartásában működő Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete beolvasztásának kérdését a megyei önkormányzat fenntartásában működő Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet szervezetébe. 2. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a megyei kórház főigazgatójával együttműködve készítse el az átalakulás részletes hatástanulmányát a nonprofit, kiemelkedően közhasznú zártkörűen működő részvénytársasággá alakítás előnyeinek, hátrányainak a vizsgálatával, elemzésével, amely alapján terjessze elő javaslatát a működtetés módjára és az átalakítás ütemtervére. 3. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy készíttesse el a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet megszüntető okiratát, a nonprofit, kiemelten közhasznú, zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratát (alapszabályát), valamint az egészségügyi szakellátás feladatának ellátását biztosító vagyonra vonatkozó vagyonkezelési szerződés tervezetét. 4. A közgyűlés felkéri elnökét, terjessze be a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés-, gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést, hogy a közgyűlés a vagyonkezelési szerződés elkészítésének jogi alapját megteremthesse. Határidő: legkésőbb a 2007. decemberi közgyűlés Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
25 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 28.) rendelet módosítása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az előterjesztés rendelet-tervezetének 1. § (5) bekezdésében a kötvény kibocsátásával kapcsolatos kiadásnál elírás történt, az összeg helyesen a rendelet-tervezet indokolásának megfelelően 12 millió forint. Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Ács János Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2007. október 8-ai ülésén. A bizottság az előterjesztést 5 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. október 9-ei ülésén. A bizottság az előterjesztést 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e véleményük, javaslatuk az anyaghoz. Megkérdezte, hogy van-e kérdés, vagy hozzászólás az előterjesztéssel kapcsolatban. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, hozzászólás, illetve javaslat nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 28.) rendeletének módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett megalkotta az alábbi 17/2007. (X. 12.) rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 28.) rendeletének módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Lasztovicza Jenő Megkérte a vendégeket, hogy a zárt ülés időtartamára szíveskedjenek elhagyni az üléstermet.
26 Zárt ülés 4. „Sürgős” minősítésű előterjesztés A Balatontourist Zrt. részvények adásvételére vonatkozó szerződés módosítása Zárt ülés vége Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a közgyűlés a zárt ülésen a Balatontourist Zrt. részvényeivel kapcsolatosan egyhangú, támogató döntést hozott. Több napirend nem lévén megköszönte a testület ülését 11: 25 órakor bezárta.
K.m.f.
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke
