JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2011. október 7-én 10.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott rendkívüli nyilvános üléséről. Jelen voltak:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Áldozó Tamás Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Hári Lenke Dr. Horváth Zsolt Kovács Norbert Lévai József Orbán Imre Papp Tamás Polgárdy Imre Pusztai István Stolár Mihály Végh László képviselők
Távolmaradásukat bejelentették: Dobó Zoltán Dr. Horváth József Kropf Miklós Nagy Jenő képviselők Jelen voltak továbbá:
Dr. Imre László megyei főjegyző Horváth Mária megyei aljegyző Dr. Kovács Zoltán – Veszprém Megyei Kormányhivatal, Veszprém Dr. Töreki Sándor – Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság, Veszprém Dr. Rácz Jenő és Nagy Zsolt – Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., Veszprém Takács Szabolcs - Veszprém Megyei Kormányhivatal, Veszprém Bartalos Zsuzsanna – KÖRPI Veszprém Megyei Irodája, Veszprém Rabi István – Pápai Ingatlanfejlesztő Kft., Pápa Lohn Mária – Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Igazgatósága, Veszprém Erőss Bulcsú – Jobbik Magyarországért Mozgalom Varga Tiborné – Batsányi János Gimnázium és Kollégium, Tapolca Péni Béla – Járdányi Pál Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Tapolca
2 S. dr. Perémi Ágota – Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém Bognár Ferenc – Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Tapolca-Diszel Tobakné Bella Mária – Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Sümeg Unger Ferenc könyvvizsgáló Mátételki András – Pannon Lapok Társasága, Veszprém Horváth Imréné – EDFSZ, Veszprém Dr. Franciáné dr. Müller Márta és Maczkó Krisztián – Raiffeisen Bank, Veszprém Horváth Ernő Elnöki kabineti titkár, Dr. Molnár Ibolya, Fakász Tamás irodavezetők, Dégi-Deme Rita, Jakab Istvánné, Krámli János testületi ügyek referensei Lasztovicza Jenő Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőtársait, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 18 fő közgyűlési tag közül 14 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradásukat bejelentették: Dobó Zoltán, dr. Horváth József, Kropf Miklós, Nagy Jenő képviselők. Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentést tette: -
Az előterjesztés a bizottsági üléseken, illetve a közgyűlés előtt kiosztásra került. Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság 2011. október 7-ei ülésén a napirendi tervezetet tárgyalásra alkalmasnak minősítette.
Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a napirend elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 195/2011. (X. 7.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2011. október 7-ei rendkívüli ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: A Magyar Köztársaság Kormánya és a Veszprém Megyei Önkormányzat közötti szándéknyilatkozatot tartalmazó megállapodás megyei közgyűlés általi megerősítése Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
3 NAPIREND TÁRGYALÁSA A Magyar Köztársaság Kormánya és a Veszprém Megyei Önkormányzat közötti szándéknyilatkozatot tartalmazó megállapodás megyei közgyűlés általi megerősítése Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy valamennyi bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Pusztai István Konstatálta azt a tényt, hogy az elmúlt 20 évben minden politikai erő a megyei önkormányzat funkciójáról, feladatrendszeréről szóló döntésekben következetlen volt, nemcsak konszenzus nem jött létre, hanem 20 év alatt nem is sikerült rendezni ezt a kérdést. Most kétségtelen, hogy történik egy oldalvágás, sőt annál több, szinte egy guillotine-szerű vágás. Kialakult egy finanszírozhatatlansági helyzet, melynek több oka van, így az állami támogatás csökkenése, amely a Fidesz-kormány alatt ugyanúgy csökkent, mint a Bajnaikormány idején. A gazdasági krízis miatt sor került az illetékbevételek visszaesésére, így elindult egy eladósodás. Meglátása szerint a jelenlegi közgyűlési elnök időszaka történelmi pillanat, mert kb. 20-szorosára sikerült növelni a megyei önkormányzat adósságát, erről lehet, hogy a Papcsák-jelentésnél nem ártana tájékoztatást adni. Természetesen voltak olyan döntések is, amelyek a gazdálkodás megalapozatlanságát, felelőtlenségét mutatják, példaként hozta fel azt, amikor a Helyi Téma 2009. évi támogatásánál döntött az önkormányzat előzetes kötelezettségvállalásról, és akkor dr. Zongor Gábor azt a kérdést feszegette, van-e elegendő forrás a kötelező feladatok ellátására. Szerinte nyilvánvalóan nem volt, de mégis vállalt az önkormányzat egy olyan önként vállalt feladatot, ami rontotta helyzetet. Továbbá ott van a kötvényfelvétel ügye, ami megítélése szerint nemcsak a megyei önkormányzat működését és fejlesztését szolgálta, hanem jópár egyéb ügyet is. Ebben a helyzetben terjesztették be ezt a megállapodást, ami megítélése szerint egy ultimátum, egy diktátum, aminek az a formális indoka, hogy az állam átveszi a feladatot a vagyonnal együtt, és cserébe megszabadítja az adósságtól. De lényegét tekintve ez a fajta megoldás a helyi területi autonómia visszaszorításáról, szinte felszámolásáról, emberek, eszközök fölötti állami rendelkezésről, állami hatáskör kiterjesztéséről és az önkormányzati rendszer önigazgatás típusú elemének jelentős visszaszorításáról, a politikai hatalmi ellensúlyt képező önkormányzatok kiiktatásáról szól. Megítélése szerint ott van az elvi alap hiánya, hogy azt az elvi szempontot figyelembe kellene venni, hogy akár helyi, akár területi közügyek intézésében elsősorban a helyi és a területi önkormányzatnak kell, hogy szerepe legyen, mert a helyi és a területi közügyek önkormányzatiságot, autonómiát igényelnek. Megítélése szerint az oktatás és a kultúra helyi közügy, a polgárok széles körét érinti, nagy hiba azt az önkormányzatok hatásköréből elengedni. Kifogásolta, ha már az önkormányzat nagyvonalúan lemond erről a funkcióról még arra sem törekedett, hogy területi kérdésekben, közügyekben legalább véleményezési, vagy egyetértési jog gyakorlására tartott volna igényt. Dr. Áldozó Tamás Utalt arra, hogy most, amikor a szándéknyilatkozatot követő átalakításról beszélnek, egy olyan vitát nyitnak meg, amit 1990 nyarán az akkori önkormányzati törvény elfogadásával az
4 akkori parlament feléből-harmadából lezárt. Emlékeztetett arra, hogy 1990-ben a parlamenti választáshoz képest 1-2 hónap állt rendelkezésre arra, hogy önkormányzati törvényt alkosson az akkori parlament, és hiába voltak előtte a kerekasztal tárgyalások, a helyi önkormányzatokról szóló törvényt minden hibájával és erényével együtt különösebb elméleti, tudományos megalapozottság nélkül alkották meg, és ennek a rendszernek az erényeit élvezték, a hátrányait pedig szenvedték az elmúlt 21 évben. Utalt arra is, hogy tulajdonképpen a megye úgy működött, mint egy nagy GAMESZ, költségvetésének 90-95 %-át intézmény kiadásokra fordította, ugyanakkor ezen intézmények életében, mozgásterében különösebb beleszólása nem volt. Példaként hozta fel az ajkai intézmény összevonást, amikor az ajkaiak dühösen ellenezték azt, amit utána örömmel fogadtak. Megítélése szerint nagyon „bekötött kézzel” kellett ezeket az intézményeket kormányozniuk, ugyanakkor az MDF összejátszva a szocialista kormánnyal, tulajdonképpen ellehetetlenítette a megyéket, hiszen az illetékbevételek jelentős csökkentését követően nem került sor kompenzációra, ami által a megye döntési lehetőségei erősen beszűkültek. Innentől kezdve könnyen emelkedett a nagyon alacsony bázisról 20-szorosára a megye adóssága. Ugyanakkor a korábbi MSZP-MDF-SZDSZ-es vezetésű közgyűlés képes volt egy jól finanszírozott, vagy illetékbevétellel rendelkező megyei önkormányzatot úgy vezetni, hogy még a Balatontourist Rt. eladásából származó pénznek is sikerült „a fenekére verni”. Tehát lehet, hogy ott nem emelkedett az adósság, de az extra bevételt sikerült elkölteni. A helyi autonómia – megítélése szerint – ahhoz kapcsolódik, hogy egy közösségnek vannak-e önálló bevételei vagy nincsenek. A megyei önkormányzatnak az elmúlt 21 évben az illetékbevételt leszámítva saját bevételei nem voltak, szemben a települési önkormányzatok által kivethető helyi adókkal. Összességében a megyei önkormányzat autonómiája mindig meglehetősen korlátozott volt. Azt a szerepét pedig éppen a szocialista képviselők vitatták, hogy a szerintük hatáskörébe nem tartozó ügyekről állást foglaljon. Példaként említette a posták, vasutak kapcsán megfogalmazott nyilatkozatokat, állásfoglalásokat. Ők mindig azt hangoztatták, hogy a megyének a településeken túlmutató érdekeket kellene megjelenítenie, hiszen a települések és az országgyűlés között túlságosan nagy az a rés, ahol csak egyedül a megyei közgyűlés artikulálja véleményét, amire csak neki van lehetősége. Reagált Pusztai István azon megjegyzésére, hogy ez egy „guillotine-szerű oldalvágás”, szerinte a guillotine-on akkor vágnak oldalt, ha keresztbe teszik rá az áldozatot, itt viszont nem erről van szó. Reményei szerint, ha a megyei önkormányzatoknak fejlesztési források feletti döntési lehetőségei lesznek, akkor a területi jellege sokkal inkább megjelenhet azzal szemben, hogy gimnáziumot, illetve szakképzést tart fenn. Lasztovicza Jenő Megítélése szerint Pusztai Istvánnak Cavintont kellene szednie, mert nála sokminden a feledés homályába merült. Az, hogy kialakult egy finanszírozhatatlan helyzet, az meggyőződése szerint a szocialista kormányzás hibája. Megerősítette dr. Áldozó Tamás által az MDF-fel közösen vezetett önkormányzatról vázolt képet, aminek következményeként egy eladósodásban lévő megye maradt hátra, amikor még sokkal jobb volt a helyzet országosan és még Európában és a világban sem volt pénzügyi válság. Mégis sikerült eljuttatniuk a megyét oda, hogy nagy adósságot halmozott fel, és ezért kellett a legnagyobb vagyontárgyat, a Balatontourist Rt. jelentős részét elkótyavetyélni, mert amikor ő átvette a megyei önkormányzatot 5 évvel ezelőtt, akkor már a több mint 4 milliárd forint jelentős része kötelezettségekkel meg volt terhelve. Feltette a kérdést, hogy akkor ki adósította el a megyét. Ezek miatt mondta, hogy néha gyógyszert kellene szedni Pusztai Istvánnak, hogy emlékezetébe visszatérjenek a tények.
5 Hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás nem egy ultimátum, hanem az egész ország érdekeit szolgálja, továbbá az előző kormány rossz gazdálkodásának következménye, amely az egész ország sorsát pecsételte meg 2008-2009 óta. Igaz, hogy a Fidesz-kormány bevezette a bankadót, megadóztatta a multinacionális cégeket, mely ellen a szocialisták megpróbálták felbujtani egész Európát a brüsszeli üléseken, és most kiderül, hogy az uniós országos jelentős része is bevezeti ezeket az eszközöket, sőt, még Amerika is gondolkodik az alkalmazásán. Meggyőződése, hogy ez a mostani megállapodás országos célt, a magyar embereket szolgálja, hogy Magyarország ne kerüljön olyan helyzetbe, mint jónéhány ország Európában. Felelős politikusként az a feladatuk, hogy a magyar lakosság biztonságát megőrizzék, és ha ehhez szigorú intézkedések kellenek, akkor azzal fogják megoldani, mert nem eladósítani és eladni akarják az országot, hanem megőrizni az itt élők számára. Arra kérte Pusztai Istvánt, hogy további hozzászólásában „vegye elő az emlékezőtehetségét” és ne olyan tényekkel próbáljon a média előtt vagdalkozni, és azt a látszatot kelteni, hogy a mostani közgyűlés hozta a megyét ilyen gazdasági helyzetbe. Kérdés Pusztai István Jelezte, néhány kérdést szeretne föltenni. Az első kérdése kapcsán – ami számára egy sarkalatos ügy, ezért az értelmezése különösen fontos lenne – hivatkozott a megállapodás III. fejezetére, miszerint a megyei önkormányzati intézményeket veszi át az állam. Egyben idézte a III. fejezet 1 pontját: „döntött a megyei önkormányzati intézmények 2012. január 1-jével történő állami fenntartásba…, stb.” Tehát a kérdése az, hogy mi tekinthető megyei önkormányzati intézménynek. Tudniillik – szerinte – megyei önkormányzati intézménynek az önkormányzat által alapított, vagy jogutódlás révén az önkormányzat elődje által alapított intézmény tekinthető. Hangsúlyozta nem tekinthetők megyei önkormányzati intézménynek, csak megyei önkormányzati fenntartású intézménynek azok az intézménynek, amelyeket a települések, a városok adtak át a megyei önkormányzatnak. Tehát fogalomértelmezést kért erre a dologra. Hozzátette, kétféleképpen lehet értelmezni a határozat tervezetet, és amit elmondott – véleménye szerint – így értelmezhető. Megjegyezte, miután 29-e és 3-a között, pontosabban 30-a és 3-a között – mivel 29-én elnök úr még nem tudott erről a 3-ai aláírásról semmit – nagyon intenzív tárgyalások folyhattak ebben a kérdésben, így tehát feltehetően tisztázták ezt a kérdést. Következő kérdése a létrehozott gazdasági társaságoknak az ügyével volt kapcsolatos. Úgy vélte, ennek gyakorlatilag az államosításáról van szó. E vonatkozásban arról érdeklődött, hogy a megyei önkormányzat vagy jogelődje által létrehozott gazdasági társaságokról van-e szó, vagy pedig arról a tulajdonrészről is, amelyből nem a megyei önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a megyei önkormányzat tulajdonosként részesedik. Nem kívánt példákat felsorolni, mert nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy itt miről van szó. A következő kérdésénél kérte annak tisztázását, hogy miről tárgyalnak most, megállapodásról vagy szándéknyilatkozatról. Arról érdeklődött ugyanis, hogy miért szerepel az előterjesztés címében és a felvezető szövegben, de érdekes módon a határozatban már nem – ott már odafigyeltek –, hogy szándéknyilatkozat. Költői kérdésként vetette fel, tehát ez egy olyan megállapodás, ami szándéknyilatkozat. Véleményét hangsúlyozva elmondta, a kettőnek teljesen más a jogi következménye, és szerinte ez nem szándéknyilatkozat, hanem megállapodás, hiszen maga a kormánnyal kötött megállapodás is ezt a fogalmat használja. Éppen ezért egy „elterelő hadműveletnek” tartotta a szándéknyilatkozatnak a használatát. Jelezte, szeretne arról is információt kérni, hogy most mennyi az az adósságösszeg, amelyet a megyei önkormányzattól átvállal az állam – annál is inkább, mert szerinte van benne
6 bizonytalansági elem –, továbbá arról is, hogy mennyi az a vagyonérték, amit „az állam lenyúl a feladatellátás fejében.” Tehát a kettőnek az értékösszevetését kérte. Kérdései között szerepelt és egyben bővebb információt kért a bizottságról – melynek a vezetőjét „nagyjából kiolvasta”, hogy kik ennek a bizottságnak a tagjai, és milyen jogköre van a bizottságnak. Megkérdezte továbbá, hogy mikor kell a folyószámla-vezetést átadni a MÁK-nak. Egyben megjegyezte, ezt tudniillik nem tartalmazza a megállapodás. Tehát azután érdeklődött, mikortól történik ez az átadás. Végül a III/5. pontra hivatkozva „egy nagyon érdekes dologról” érdeklődött, nevezetesen arról, hogy melyek azok a jogügyletek, vagy melyek lehetnek azok a jogügyletek, amelyekből ha bevétel realizálódik – ez a bevétel az önkormányzat bevétele és nem kell „az államnak leperkálni ezt a pénzt.” Külön kérte kiemelni a nővérszállónak az ügyét, mert emlékezete szerint ezt a döntést még augusztusban hozták meg, tehát még szeptember 1-je előtt. Lévai József Hivatkozott a határozati javaslat 1. pontjára, melyben van egy ilyen félmondat, hogy „az október 3. napján aláírt megállapodásról tett elnöki tájékoztatót elfogadja.” Megjegyezte, mondhatja azt az elnök úr, hogy az előterjesztés tartalmazza ezt a beszámolót, ugyanakkor véleménye szerint ez a tájékoztató megismétlése magának a megállapodásnak. Tehát arra kérte az elnök urat, adjon egy részletes tájékoztatót arról, hogy milyen körülmények között született ez a megállapodás, továbbá arról is, hogy milyen jövőkép bontakozik ki január 1-jén a megyei önkormányzat számára. Azután is érdeklődött, hogy milyen döntési jogosultságai maradnak az ülést követően a megyei közgyűlésnek az intézmények gazdálkodása és az intézmények működtetése tekintetében. Megkérdezte továbbá, hogy az elkövetkező négy hónap – mármint a szeptember 1-jét követő négy hónap ez év végéig – milyen egyensúlytalanságokat hozhat még a megyei közgyűlés költségvetésében, ami a megállapodás-tervezet szerint elszámolás köteles. Tehát amennyiben ilyen keletkezik, akkor a megyei közgyűlés forrásaiból ezt az állam felé pótolni kell. Jelezte, ezzel kapcsolatban szeretné megkérdezni azt is, hogy milyen források maradnak a megyei közgyűlés számára január 1-jét követően, annak érdekében, hogy ennek a kötelezettségnek eleget tudjon tenni a megyei önkormányzat. Lasztovicza Jenő Jelezte, mivel több kérdést nem lát, a kérdéseket lezárja. Megadta a szót dr. Imre László főjegyzőnek a válaszadásra. Dr. Imre László A megállapodás jogi mivoltával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva elmondta, az előterjesztés szöveges részében egyértelműen kifejtésre kerül az, hogy abban a Magyar Köztársaság Kormányának, valamint a megyei közgyűlés elnökeinek szándéka fogalmazódik meg az elkövetkező jogalkotás alapelvei vonatkozásában. Azt hangsúlyozta, az alapelveket a Magyar Köztársaság Kormánya határozta meg és a megállapodás keretében a megyei közgyűléseken keresztül teszi közzé a megyei lakosság irányában megismerhetővé annak érdekében, hogy a közigazgatás rendszere, elsősorban a megyei közgyűlések fel tudjanak készülni az előttük álló időszakra. Kiemelte, a megállapodás szándékokat fogalmaz meg és egyértelműen rögzíti, hogy a megállapodást követően az abban foglalt célkitűzések alapján megfogalmazott alapelveket törvényi szinten fogja rendezni. Arról szólt, a Kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy az országgyűlés elé legkésőbb 2011. október 13-áig törvényt fog beterjeszteni, továbbá vállalta azt is, hogy a törvény végrehajtásához szükséges
7 végrehajtási jogszabályokat 2011. december 10-éig meg fogja alkotni. Úgy gondolta, a társadalmi egyeztetésnek nagyon fontos része – utalt az előterjesztésre -, hogy a megyei közgyűlés tárgyalásával a jövőben megalkotandó jogszabályoknak a fő paraméterei már most ismertté válhatnak. Elmondta, a megállapodás - amely ezen szándékokat fejezi ki -, a legutolsó mondatával kijelenti, hogy a végrehajtásakor a megállapodást aláíró felek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével jóhiszeműen, együttműködve járnak el. Kiemelte, ennek a részét képezi az, hogy a megállapodásban a közgyűlés elnökével megismertetett alapelveket és célkitűzéseket a megyei közgyűlés elé viszi, amelyet az megtárgyalhat. A megállapodáshoz fűződő joghatásokkal kapcsolatban elmondta, azzal, ha a megyei közgyűlés az előterjesztést támogatni fogja, ezt a szándéknyilatkozatot, illetve a Kormány által meghatározott alapelvekből következő kötelezettségek irányában egyfajta kötelezettséget vállal arra, hogy a megjelenő központi jogszabályokat követően a Kormánnyal együttműködve ennek megfelelően gazdálkodik és hozza meg felelős döntéseit. Azt hangsúlyozta, hogy jelen pillanatban ezek a jogszabályok még nem állnak rendelkezésükre, de a megyei közgyűlésnek a következő napokban is tisztában kell lennie azzal, hogy milyen törvények és annak alapján milyen végrehajtási rendeletek várhatók. Arról szólt, abban az esetben, ha a közgyűlésnek olyan súlyos, a vagyongazdálkodását érintő kérdésben kellene döntenie, amennyiben a megállapodást és az abban foglalt célkitűzéseket magára nézve kötelezően elfogadja, annak fényében fog dönteni. Jelezte, a megállapodásban az is szerepel, ha a megyei közgyűlés az abban vállalt kötelezettségeknek nem tesz eleget és olyan, a vagyongazdálkodását érintő döntéseket hoz, amely a várható törvény, törvények, illetve azok végrehajtására kiadandó jogszabályok rendelkezéseivel ellentétes lenne, akkor annak következményeit vállalnia kellene. Kiemelte, az állam a megállapodásban kinyilvánítja, ha a vagyonátadás eszmei időpontjaként kitűzött 2011. szeptember elsejei állapothoz képest vagyoneltérés lesz, ha közgyűlés vagyonelemeket fog értékesíteni és azok nem voltak indokoltak, abban az esetben annak forrását a megyei önkormányzatnak a saját bevételéből kell biztosítania és ezt az adósságállományt az állam nem fogja konszolidálni. Kinyilvánította, hogy a megállapodásban csak a megyei önkormányzat által alapított és létrehozott gazdasági társaságokról van szó. Kiemelte, azon a társaságoknál, ahol a megyei önkormányzat részesedéssel bír, ott az állam, illetve a jogszabályban az állam által meghatározott jogutód szerv fog belépni és a vagyonkezelő tulajdonosi jogokat majd ő fogja gyakorolni, nyilvánvalónak tartotta, hogy az más önkormányzat vagy esetleg társadalmi szervezet jogait nem fogja érinteni. Megjegyezte, hogy az adósságállománnyal kapcsolatban feltett kérdésre részben válaszolt, amely szintén az ezt követően megalkotandó jogszabályban fog végső rendezésre kerülni, ez is egy szándéknyilatkozat, a kormány azt közli a megyei önkormányzat közgyűléseivel, hogy várhatóan az elszámolás alapjául szeptember elsejét fogja tekinteni, és az akkor fennálló tartozásállományt fogja befogadni, attól el lehet térni, erre és az átmeneti időszak gazdálkodására is szabályokat fog bevezetni. Arról szólt, a megállapodás kimondja, hogy a költségvetésben nem tervezett, de szükséges esetleges vagyonelemek megterhelése, elidegenítése megtörténhet, de csak a kormányhivatal kormánymegbízottjának jóváhagyása, illetve egészségügyi intézmények esetében az egészségügyi miniszter által meghatározott államigazgatási szerv vezetőjének az engedélyével. A folyószámla Államkincstárnál történő megnyitásának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben az arra vonatkozó jogszabály meg fog jelenni, azt meg fogják tenni, megjegyezte, a közgyűlés azt korábban is meg tudja tenni, amennyiben annak a pénzügyi hátterét rendezni tudja.
8 Lasztovicza Jenő Lévai József kérdéseire válaszolva elmondta, a megállapodás többszörös egyeztetés eredményeként született meg, a szeptember 29-ei közgyűlésen feltett azon kérdésre, hogy a kormánnyal milyen megállapodást írt alá jelezte, akkor még semmiféle megállapodást nem írt alá és akkor még nem tudta, hogy mikor lesz az aláírás. Azt hangsúlyozta, az elmúlt hétvégén azért dolgoztak Budapesten, hogy a megállapodás aláírása előtt az egyeztetéseket tovább folytassák, amelyen mind a 19 megye elnöke részt vett annak érdekében, hogy a megállapodást elő lehessen terjeszteni. A megyei önkormányzatok jövőképével kapcsolatban elmondta, hogy nagyon szép feladatuk lesz, úgy gondolta, hogy egy választott testületnek a jövőképét a területfejlesztésen keresztül kialakítani megtisztelő és szép feladat, amely mellett még sok apróbb, kisebb feladatok is lesznek. Véleménye szerint az idejük ki lesz töltve és a felelősségük sem lesz kicsi, mivel aki a területfejlesztéssel foglalkozik, az a jövőt építi és nem mindegy, milyen jövőt fognak építeni. Kérte, az előterjesztést fogadják el jó szívvel, mert a megyei közgyűlések feladata a jövőépítés lesz, a megyei önkormányzatnál a területfejlesztéssel kapcsolatos jogosítványok fognak maradni. Pusztai István Megkérdezte, készültek-e számítások arra vonatkozóan, hogy mennyi a megyei önkormányzat adósságállománya, az átalakításnak milyen költségkihatásai lesznek. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy pontos számot nem tud mondani, a számítások folyamatosan készülnek, ahogy a jogszabályok készülni fognak, elképzelhetőnek tartotta, hogy három-négy hét múlva azok már rendelkezésre állnak. Jelezte a közgyűlésnek, a következő három hónapban előfordulhat, hogy néhány rendkívüli közgyűlést kell tartani, ahogy halad előre a jogalkotói munka, a megyei önkormányzat feladata azzal párhuzamosan fog működni. Arról szólt, az biztos, hogy az adósságállományt a kormány át fogja vállalni, amely az előterjesztésben is szerepel. Lévai József Megjegyezte, volt olyan kérdése, hogy a szeptember 1-jét követő négy hónap a megyei közgyűlés gazdálkodásában milyen egyensúlytalanságokat fog eredményezni, továbbá milyen források fognak a rendelkezésükre állni, hogy ezt az állam felé, mint plusz terhet kiegyenlítsék a megállapodás alapján. Dr. Imre László Az előző kérdéskörrel kapcsolatban elmondta, a megállapodás egyértelműen rögzíti, hogy a vagyonátszállás nem érinti a megyei önkormányzati intézmények által kezelt, azonban nem megyei önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek tulajdonjogát. Azt hangsúlyozta, itt a feladat ellátás az alapvető, a Magyar Állam a feladatról rendelkezik és nem az intézményekről. Lévai József Elmondta, azt szerette volna megtudni, hogy szeptember 1-jét követő még hátralévő négy hónap a megyei közgyűlés gazdálkodásában milyen egyensúlytalanságokat eredményezhet és milyen források fognak a rendelkezésükre állni, hogy azokat az állam felé, mint plusz terheket megfizessék.
9 Dr. Imre László Válaszában elmondta, hogy a 2011. augusztus 16-ai rendkívüli közgyűlésen, illetve a legutóbbi közgyűlésen a közgyűlés kétszer módosította a költségvetési rendeletét, többször tárgyalta a kötvényt, illetve a vagyonát érintő rendelkezéseket, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy a megyei önkormányzat a fizetőképességét meg tudja őrizni. Arra emlékeztetett, a közgyűlésnek olyan súlyos döntéseket kellett meghoznia, hogy a pályázatoktól kellett az önerőt visszarendelni, ilyenek voltak a KEOP-os pályázatok, az önkormányzat, illetve az egész intézményhálózat költségvetésének személyi bér jellegű kiadásait kellett megcsorbítania, ill. szűkítenie, ingatlan értékesítésről kellett döntenie annak érdekében, hogy a folyamatos működés biztosított legyen, döntött arról, hogy folyamatosan nyújt be ÖNHIKI-s pályázatot, amelynek eredményeiről a közgyűlést folyamatosan tájékoztatták. Arról szólt látható, világosan végig követhető, hogy a megyei önkormányzat milyen módon tudja a hátralévő időszakot végig gazdálkodni. Véleménye szerint az ehhez szükséges felelős döntést a megyei közgyűlés megtette. Lasztovicza Jenő Megállapította, hogy több kérdés nincs, ezért a kérdéseket lezárta. Lévai József Jelezte, nem kapott választ arra a kérdésére, hogy a megyei közgyűlésnek holnaptól milyen döntési lehetősége marad. Lasztovicza Jenő Elmondta, hogy az intézmény átadások 2012. január elsejével fognak megtörténni, addig a megyei közgyűlésnek ugyanazok a kompetenciái maradnak, mint amelyekről eddig kellett döntenie. Lévai József Megkérdezte, hogy a jövőben a közgyűlésnek senkitől sem kell semmilyen engedélyt kérnie. Lasztovicza Jenő Válaszában elmondta, a demokrácia arról szól, hogy a közgyűlés azokról a kérdésekről dönt, amelyek a megye működését január elsejéig biztosítani fogják. Azt hangsúlyozta, a lényeg az, hogy azokat a döntéseket fogják meghozni, amelyek a megye biztonságos működését biztosítani fogják úgy, hogy a január elsejei pezsgős koccintás után is a dolgozók ugyanúgy bemenjenek dolgozni a munkahelyükre, nekik nem szabad semmit sem észrevenni abból, hogy a megyei közgyűlés dönt felettük, vagy a kormány. Kiemelte, az emberek is, ha mennek ügyet intézni, ugyan azon az ajtón fognak bekopogni, amelyen eddig tették. Megítélése szerint a következőkben nem lesz komolyabb fennakadás. Hozzászólás Pusztai István Egyetértett abban a közgyűlés elnökével, hogy be kellene vennie egy Cavintont, de a közgyűlés elnökétől fog kölcsön kérni egyet, mert nagyon érdekes dolognak tartotta, hogy a Balatontourist-ból származó több, mint 4 mrdFt-os bevétel az önkormányzatnál az eladósodáshoz vezetett. Nem kívánt szólni a vagyonátadás összes problémájáról, amely véleménye szerint az önkormányzatiság háttere biztosításának a kihúzását jelenti. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatnak nincs joga az államnak átadni azokat a vagyonelemeket, amelyek összefogással, adakozással jöttek létre, ezt véleménye szerint át
10 kellene gondolni, példaként említette a múzeum épületét. Utalt arra, hogy az egész előterjesztéssel, megállapodással kapcsolatban alkotmányossági, törvényességi problémák vannak. Megítélése szerint, a megyei önkormányzatokat nem erre a leendő feladatra választották, hanem az akkori Ötv-ben, Alkotmányban előírt feladatra, amelyet természetesen meg lehet változtatni, de akkor ezt jó lett volna az önkormányzati választások előtt megtenni. A vagyonvédelmet a vagyonbiztonság szempontjából aggályosnak tartotta, törvényességi problémának tartotta a visszamenőleges – szeptember elsejei – hatályt. A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban nem értett egyet dr. Imre László főjegyzővel, mivel a megállapodásban intézkedések vannak október 15-ei határidővel, valamint szeptember 1-jére visszamenőleg. Megkérdezte, a megállapodás mitől lenne szándéknyilatkozat, ha abban konkrét intézkedések vannak. Elmondta továbbá, a megállapodás legfontosabb feltételének a törvényi megalapozottságnak kellene lennie, amelyet leginkább az Ötv. módosítása kellett volna, hogy megelőzzön, amely nem történt meg. Véleménye szerint előáll az a rendkívül érdekes helyzet, hogy a törvényesség őre vezetésével fog működni az a bizottság, amely olyan döntéseket fog hozni, amelyeknek nincsenek meg a törvényességi alapjai. Azt hangsúlyozta, a törvényességhez hozzá tartozik, hogy ilyen megállapodást utólag jóváhagyatni szintén jogsértő, azt előre kellett volna jóváhagyatni, a közgyűlés elnöke akkor írhatta volna alá, ha a közgyűlés ahhoz hozzájárul. A finanszírozással kapcsolatban érdekesnek tartotta, hogy annak az államnak adják át a feladatot, amely állam az elégtelen finanszírozási helyzet kialakításához hozzájárult. Jelezte, nem azt kifogásolta, hogy a megyei önkormányzat eladósodott, a mértékét kifogásolta, az eladósodást szükségszerűnek tartotta. Megjegyezte, most az az állam kapja meg a feladatot – miután a megyei önkormányzatnak csak átengedett állami bevételei vannak -, amely a feladatot nem tudta finanszírozni. Megkérdezte, ebből hogyan lesz több forrás. Véleménye szerint nem lesz több forrás, hanem az az elv fog nagy valószínűséggel érvényesülni, ennyi pénz van a feladatra, abból kell a feladatot megoldani, átszervezés és leépítés lesz, elbocsátások lesznek stb., mert ebből ez a forgatókönyv olvasható ki. Képviselőtársára utalva elmondta, hogy a megállapodásban semmilyen utaló rész nincs arra, hogy a megyei önkormányzatnak mi lesz a jövőbeni feladata. Elmondta tudják, a megyei önkormányzatnak területfejlesztési feladatai lesznek, amely nagyon szép feladat, de az a baj, hogy Brüsszellel abban meg kellene egyezni, így nem tudja, hogyan lesznek arra források, de azt sem tudja, hogy önmagában a megyei önkormányzat működtetésére honnan lesznek források. Felhívta a figyelmet egy csapdára, a megállapodásban benne van, hogy a szállítói tartozások csak a szeptember elsejei állapotnak megfelelően részesei az adósságkonszolidációnak, amelyről azt tételezik fel, hogy szeptember 1. és december 31. közötti négy hónap alatt csökkeni fog a szállítói tartozás, amely véleménye szerint nagy valószínűséggel növekedni fog, ezt a növekményt a megyei önkormányzatnak kell finanszírozni, csakhogy a megyei önkormányzatoknak 2011. január 1-jétől milyen forrásai lesznek, arra a megállapodásban nincs utalás. Jelezte, még van 2 perce és folytatni fogja a hozzászólását. Lasztovicza Jenő Mivel nem volt jelentkező hozzászólásra, ezért a vitát lezárta. Pusztai István Hozzászólásra jelentkezett. Orbán Imre Hozzászólásra jelentkezett.
11 Lasztovicza Jenő Jelezte, mivel nem volt jelentkező hozzászólásra, ezért a vitát lezárta és utána nyomták meg a gombot. Pusztai István Ügyrendi hozzászólásában bejelentette, hogy az MSZP frakció név szerinti szavazást kér. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés névszerinti szavazással döntsön az előterjesztés elfogadásáról. (A név szerinti szavazás eredményét rögzítő névsor a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat 11 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 196/2011. (X. 7.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság Kormánya és a Veszprém Megyei Önkormányzat között 2011. október 3. napján aláírt megállapodásról tett elnöki tájékoztatót elfogadja. A határozat mellékletét képező megállapodást jóváhagyja. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megállapodásban megfogalmazott célkitűzésekkel a megyei önkormányzat intézményei konszolidációjának alapelveivel, illetve ezen alapelvek végrehajtásához szükséges intézkedések megtételével egyetért. 3. A vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a megállapodásban foglalt intézkedések végrehajtásához szükséges feladatok megtételére a megyei közgyűlés elnökét felhatalmazza. Határidő: Felelős:
Folyamatos, illetve 2011. december 31. Lasztovicza Jenő megyei közgyűlés elnöke
Több napirend nem lévén a közgyűlés elnöke a testület ülését 10:55 órakor bezárta.
K.m.f.
Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke
Dr. Imre László megyei főjegyző
