JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 8-án 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Ács János Dr. Áldozó Tamás Bikádi László Károly Boros Dénes Farkas Béla Fülöp Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Geipl Miklósné Hári Lenke Dr. Hermann István Horváth László Judi József Kovács József Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Kuti Csaba Leszkovszki Tibor Lévai József Máhl Ferenc Márton Szabolcs Dr. Németh Márta Pál Béla Pálfy Sándor Pandur Ferenc Papp Tamás Pintér Ferenc Polgárdy Imre Pusztai István Stolár Mihály Szedlák Attila Takács Szabolcs Talabér Márta Trosits Bernadett képviselők
Távolmaradásukat bejelentették: Baky György Bebesi István Dr. Zongor Gábor képviselők
2
Jelen voltak továbbá:
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Dr. Molnár Ibolya megyei aljegyző Dr. Bencze József – Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest, a 9. sz. napirend tárgyalásánál Dr. Horváth Imre – Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság, Veszprém, a 9. sz. napirend tárgyalásánál Dr. Bolcsik Zoltán – rendőr-főkapitány jelölt, a 9. sz. napirend tárgyalásánál Dr. Rácz Jenő – Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet, Veszprém Bodor Imre és dr. Medgyasszay Balázs – Tüdőgyógyintézet, Farkasgyepű Gulyás Istvánné, Nemeshanyiné P. Andrea és Salli Lajosné – Tüdőgyógyintézet, Farkasgyepű Kemény Éva – Acsády Ignác Szakképző Iskola, Pápa Sándor Mátyás – Medgyaszay István Szakképző Iskola, Veszprém Dörnyeiné Barabás Éva – Kozmutza Flóra Általános Iskola, Veszprém Kaiser Márta Alexandra – Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Veszprém Horváth László, Sándor Tamás, Wieland Erzsébet, Horváth Mária, Csajka Györgyné irodavezetők, Császár László elnöki tanácsadó, Jakab Istvánné, Koronczainé Mészáros Anett, Bodor Barbara testületi ügyek referensei
Lasztovicza Jenő Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül az ülés kezdetekor 37 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradásukat bejelentették:Baky György, Bebesi István, dr. Zongor Gábor képviselők. Bejelentette, hogy napirend előtti hozzászólást jelentett be Pusztai István, az MSZP frakció nevében, a felszólalás tárgya: „Közös felelősségünk”, előadója: Pál Béla tanácsnok. Megadta a szót Pál Bélának a napirend előtti hozzászólásra.
3 Pál Béla napirend előtti hozzászólás. Szó szerinti rögzítés Pál Béla „Tisztelettel köszöntöm a megyei közgyűlés tagjait, elnök urat, köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim! A napirend előtti hozzászólásom háttereként kaptak egy tájékoztató anyagot képviselőtársaim a Közép-dunántúli Regionális Operatív Program 2007-2008-as akciótervéhez kapcsolódó pályázati tájékoztatókról, amelyből nyomon követhetik azt, hogy eddig milyen pályázatok jelentek meg az Unió részéről, amelyre a régióból lehet pályázni. Nyomon követhetik azt, hogy melyek zárultak le, melyek azok a pályázatok, amelyek a mai napig nyitva vannak, tehát pályázhatóak, és melyek azok a pályázatok, amelyekre a következő időszakban – vélhetően rövid időn belül – decembertől, januártól lehet majd pályázni a 2007-es, 2008-as időszakban. Ez, mint ahogy tudják, ez a 70 milliárd forint a régió rendelkezésére áll, az jelentős lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak, hogy a gazdaságfejlesztés, a turizmus, a városfejlesztés, a humán infrastruktúra, vagy például a környezetvédelem, közlekedés infrastruktúra területén pályázatot nyújtsanak be és uniós forrásról fejlesszenek. Tettem ezt a tájékoztatót azért is, mert a fejlesztési tanács elnökeként és az önkormányzat térségi tanácsnokaként is fontosnak tartom, hogy erről rendszerezett és pontos információi legyenek a megyei önkormányzat tagjainak. Annál is inkább, mivel sokan közülünk polgármesteri tisztséget is betöltenek. És tettem ezt azért is, mert az elmúlt alkalommal is érzékelhető volt egy-egy hozzászólásban, hogy mintha nem mindenki lenne pontosan tisztában azzal, hogy milyen pályázatok jelentek meg, milyen pályázatokra lehet pályázni, mennyi anyagi forrás áll erre rendelkezésre. Szükségesnek tartottam még akkor is, hogy ha sokan még a másik oldalon lévő polgármesterek közül is utána felkerestek és elmondták, hogy ők is tudják, hogy lehetőség van pályázni természetesen. De azt gondolom, hogy azoknak a képviselőtársaimnak, vagy frakcióvezetőnek, aki ezt mégsem tudná, annak lehetősége van e papírból is tanulmányozni és ajánlom természetesen a magam lehetőségeit is. És teszem ezt a tájékoztatót azért is, mert a múltkori közgyűlési vita okán - amely nagyon sokszor nem nélkülözött személyeskedést, vagy éppen a másik ember sértegetését - el kell mondjam azt is, hogy az európai uniós pénzek felhasználása okán, amely a közös felelősségünk. Kell és érdemes szót váltani arról is, hogy az is közös felelősségünk, hogy a megyei önkormányzatban meg tudjuk-e tartani vagy meg tudjuk-e teremteni azt a politikai stílust, amelynek az az alapja, hogy eltérően gondolkodhatunk egy-egy kérdésről, de lehetőleg mindig próbáljuk meg szakmailag megközelíteni. Az az alapja, hogy gondolkodhatunk eltérően és az általunk képviselt állampolgárok érdekeinek megfelelően, de egyik oldalnak sincs joga a másik oldaltól elvitatni a jobbítás szándékát, ez ugyanúgy igaz ránk, mint a másik oldalra és egyikőnknek sincs joga azt kétségbe vonni, hogy a másik oldal mögött, mint ahogy a mi oldalunkon is a választópolgárok, emberek sokasága áll. Ezért én nagy tisztelettel kérek mindenkit a mi oldalunkon és a túlsó oldalon egyaránt, hogy nélkülözzük a személyeskedő üres járatú politikai vitákat, próbáljunk meg eskünknek megfelelően tisztességesen vitatkozni egymással, akkor is, ha eltérő az álláspontunk, hiszen akkor is lehet közös nevezőre jutni. Én magam is azok közé a képviselők közé tartozom, akik attól, mert valaki a másik oldalhoz tartozik, nem vitatják el az igazságát és hiszek abban, hogy vannak olyan pontok, amelyből én tudok tanulni, és talán a másik oldal is tud tanulni a mi felvetésünkből, hozzászólásainkból. Azért beszélek tehát kollektív felelősségről, mert hogy ha nem tudjuk tartani ezt a minimális emberi mércét - amely a másik ember tiszteletén, a másik oldal tiszteletén alapul -, akkor nemcsak az egyik vagy a másik oldalról lesznek rossz véleménnyel mindazok akik ideküldtek a megyei önkormányzatba minket, vagy húzzák meg az orrukat, ha rólunk van szó, hanem mindkét
4 oldalról. Ezért tehát közös felelősségünk az, hogy ha a megyei önkormányzatba vagy más szinten is politizálunk, akkor lehetőleg ezekhez a mértékekhez tartsuk magunkat. Mi szocialisták ezt kívánjuk tenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.” Kropf Miklós „Köszönöm a szót elnök úr. A frakció nevében dr. Kovács Zoltán tanácsnok úr válaszolna a napirend előttire.” Dr. Kovács Zoltán „Tisztelt Közgyűlés! Pál Béla, az iménti napirend előtti felszólalásában a pályázatokra hívta fel a figyelmet. Sajnos azt kell ezzel kapcsolatban mondanom, hogy jó lett volna, ha ezt már mondjuk júniusban vagy szeptemberben is megteheti. A 2007-es esztendő a pályázatok vonatkozásában elmúlt. Egy évet vesztettünk, hiszen a pályázatokra gyakorlatilag a jövő év tavaszán lehet a legnagyobb részében majd pályázni. Közbeszerzési eljárások lefolytatását követően a fejlesztések adott esetben az ősszel indulhatnak meg. A másik, hogy a Regionális Területfejlesztési Tanács első dolga az volt, vétójogot engedélyezett az irányító hatóságnak, tehát az ott lévő minisztériumi delegáltak többségének, ami azt jelenti, hogy hiába hoz döntést adott esetben a Regionális Fejlesztési Tanács, végső soron a kormány alá közvetlenül tartozó irányító hatóság azt felülírhatja. Lásd a kiemelt projekteket - ahol az országban jó néhány helyen lévő kiemelt projektek, amikről a tanács döntött -, nem kerültek be a kiemelt projektek közé, sőt, visszautasításra kerültek. A másik, ami a felszólalásának a második részét illeti, azt gondolom, hogy Öszödön kellett volna ilyen kritikusan viselkedni, ott kellett volna kiabálni és visszautasítani az ott elhangzott országot érintő trágárságokat, az ott elhangzott hangnemet kellett volna visszautasítani. Ilyen hangnemet egyébként a megyei közgyűlésben nem engedett meg magának még eddig senki. Az, hogy viták vannak és ebben még személyes vélemények is hangot kapnak, az valahol még a mai politikai légkörbe belefér, annak is alsó határát súrolja szerintem, ami a megyei közgyűlésben található. A megyei közgyűlés egyébként, ha önök figyelik a saját postánkat, akkor a döntéseknek 70-80 %-a egyhangú szavazással kerül elfogadásra, tehát az előterjesztések, illetve a megye érdekében történő munkálkodás háromnegyedében egy nézetet vall akkor is, ha a patkó, a terem különböző oldalán ülnek a politikusok. A pályázatok tekintetében arról is kell beszélni ilyenkor, hogy milyen lehetőségei vannak az önkormányzatoknak. Önök az elmúlt ülésen nem támogatták azt a javaslatot, amellyel a fejlesztésekhez hosszú távra a saját erő megteremtésére kötvényt bocsát ki a megyei közgyűlés. Most pedig a költségvetésben, nyilván az országgyűlési képviselők támogatni fogják azt a kormány előterjesztést, és nem fogják támogatni azt az előterjesztést, amit az ellenzéki képviselők tettek, hogy az EU saját forrás önerő alapot megnöveljük. Jelen pillanatban 15 milliárd forint van a költségvetési előirányzaton, ami azt jelenti, hogy minden egyes önkormányzatnak maximum 5 millió forint jut, hogy ha egyesével nézzük. De az is igaz, hogy mondjuk ha 10 nagy projekt elindul, akkor az EU saját erős forrás 15 milliárdját elviszi ez a 10 nagy projekt, gyakorlatilag az önkormányzatok 90%-a ebből kimarad. Ráadásul ez nem normatív alapon kerül elosztásra, hanem hasonlóan a kiemelt projektekhez, mondhatnám azt is, hogy a valahova tartozás alapján, többségében, mint ahogy az eddigi gyakorlat is ezt mutatta. Van rá jó példa, a címzett támogatásoknál az utolsó két évben, amíg még volt, ma már nincs nemzeti forrás egyébként a költségvetésben, összesen 200 millió forint van egészségügyi gépműszer beszerzésre, nemzeti forrású pályázati lehetőségek nincsenek a pályázati determinációt kivéve, a címzett támogatások utolsó két évben a pénz ellenzéki és a kormánypárti önkormányzatok között 1:8 volt az elbírálási arány, a pénz osztás pedig 1:12-höz. Akkor egyébként, amikor már 2006-ban az önkormányzatok túlnyomó többségében egyébként nem szocialista többségi önkormányzatok alakultak.
5 Én azt gondolom, hogy amit Pál Béla mondott, az reklámként a pályázatok tekintetében, mint ami most egyébként hallható Bajnai Gordontól és a kormánytól, az jó volt, de azt gondolom, a kép ennél jóval árnyaltabb, azért igyekeztem én a magam részéről árnyalni ezt a képet.” Pál Béla „Köszönöm a szót Elnök Úr! Hát sajnálom, hogy akkor tovább folytatódik ugyanez, ami eddig történt, mert ebben amiről szóltam az is beletartozik, hogy lehetőleg próbáljuk meg mindenféle csúsztatás nélkül az igazat mondani. Ha sorra vesszük képviselőtársam hozzászólását és talán indulhatunk az öszödi beszédtől, akkor mi is rohangálhatunk Orbán Viktor összes műveivel a hónunk alatt és akár idézhetnénk viszont azt is, hogy mennyiben különb az, amikor valaki arra hívja fel a figyelmet, hogy hagyjunk fel a politika hazugságaival annál, mint amikor az Önök vezére pedig azt mondja, hogy egy dolog a választás, a választási program, más dolog a kormányzás. Nem akarom ezt tovább folytatni, mert ettől akartam megkímélni képviselőtársaimat, most is csak a jelzés kedvéért mondom, hogy nem a rettenet vagy az ijedtség mondatta velem, hogy próbáljunk meg normálisan egymással közösen politizálni, mert hiszen mi is tudunk visszariposztozni, értelmét nem látom, mert arról beszéljünk, ami a megyét előre viszi, arról beszéljünk, ami közös felelősségünk. Én nem vonom kétségbe és Kovács Zoltán is tud visszariposztozni, Pusztai István is és én jómagam is, de fontosabbnak tartom ennél a másik ember tiszteletét. Ezért nem innen üzenek Orbán Viktornak, kérem, hogy a másik oldal se tegye ezt Gyurcsány Ferencnek. Konkrét ügyekről, az uniós pályázatokkal kapcsolatban valóban azt gondoltuk, hogy korábban jelennek meg az uniós pályázatok, szeptembertől elindultak, szeptembertől pályázhatóak, döntő részben az az összeg, amiről beszéltem pályázható, pályázható az önkormányzatok számára is, a Sikeres Magyarország Program keretében hitelt is vehetnek fel, és az unió önerő alappal az a célunk, hogy segítsük az önkormányzatokat abban, hogy pályázhassanak és fognak pályázni, hiszen a kollegáim most mennek fel jövő szerdán Pápára, hogy arról beszéljenek, hogy adható be az Eszterházy kastély pályázata. Lehet tovább folytatni a sort, mert persze tudom, hogy mindannyian tudjuk, hogy közös a felelősségünk és a hétköznapokon ez meg is valósul, de itt ilyenkor valamiért azt tartják követendőnek, hogy inkább a különbözőségeinket hangsúlyozzuk, én ezt nem tartom olyan fontosnak. A kiemelt projektekről, Kovács Zoltán és Lasztovicza Jenő ugyan úgy tudja, hogy a kiemelt projektekről teljes egyhangúan döntöttünk, és a kiemelt projektek vonatkozásában pont a mi régiónkban két ellenzéki vezetésű város kapott kiemelt projektet, a balatonfüredi és az esztergomi. Semmi gond nincs ezzel, mert szakmai alapon bírálták el ezeket a pályázatokat, és fontos mindegyik, csak ezt szeretném jelezni, hogy nem politikai alapon történik, mint ahogy a döntés mutatja, és az egyetértés is, amellyel mindannyian döntöttünk a Fejlesztési Tanács ülésén, utána nem kellene úgy tenni, minthogyha ebben nem közösen együtt tartottuk volna fel a kezünket, és az irányító hatóság is és a bíráló bizottság is ezt tartotta zsinór mértéknek, amikor döntött. A vétójoggal kapcsolatban vannak uniós előírások, nem örömünkben szavaztuk meg, mert persze, hogy jobb lenne, hogy ha régió szintjén döntenénk önállóan mindenben, de politikai szereplők, közéleti szereplők, országgyűlési képviselők uniós előírás szerint sem vehetnek részt a pályázatok elbírálásában. Arról dönthetünk Elnök Úr is tudja, hogy mit tartunk kiemeltnek és mit nem, és természetesen mi is vétójoggal élhetünk, hogyha mondjuk nem olyan módon történik utána a pályázatok kezelése, de közvetlenül – nagyon helyesen – politikus közszereplő nem vehet részt a pályázatok elbírálásában. Én azt szeretném kérni képviselőtársaimtól és világért sem akartam senkit megbántani, elnézést, hogy visszahoztam egy példát, csak azt akartam bemutatni, hogy képesek vagyunk mindannyian arra, hogy a másik oldalra lőjünk. Higgyék el, és talán aki valami, akármilyen formában dolgozott velem, az tudja, fontosabbnak tartom a másik ember tiszteletét és azt, hogy közösen mozdítsuk elő a települések ügyét, vagy az általunk képviselt választókat, mert meggyőződésem, hogy biztos,
6 hogy Önök is jót akarnak, Önök se vonják kétségbe, hogy mi is. És azt sem kell szégyellni, hogy ha néha ezen a ponton találkozik a véleményünk, és közösen tudunk fellépni annak érdekében, ami eskünk szerint is kötelez minket és amivel megbíztak minket a választók. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.” Lasztovicza Jenő „Köszönöm szépen. Horváth László frakcióvezetőnek adom meg a szót.” Horváth László „Köszönöm szépen Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Kicsit elszomorodtam mindjárt az elején, mert úgy gondolom, hogy Pál Béla képviselőtársam egy együttműködő hangot ütött meg napirend előtti felszólalásában és annak a felszólalásnak a lényege egy olyan közös munkára való felhívás volt, ami a regionális pályázatok mögé való közös felsorakozást célozta meg. Én azt gondolom, hogy nem volt udvarias válasz Kovács Zoltán képviselő úr részéről egy ilyen típusú felszólalásra, hiszen az előttünk lévő írásos anyag azért önmagáért beszél. Tehát számos olyan projekt van benne, amelyek fontosak mind Veszprém megye, mint a Közép-dunántúli régió részére és a felszólalás során elhangzott egy ilyen mondat, hogy kormányzati önerő kérdése, önkormányzati önerő kérdése, hogy Önök nem szavazták meg a kötvénykibocsátást. Azt kell mondjam, hogy a 2002-2006-ig terjedő önkormányzati ciklusban ilyen horderejű kérdésben a többségi oldalt képviselő frakciók nem döntöttek politikai egyeztetés nélkül, Balatontourist – így van -, hanem egyeztettek az ellenzéki frakcióval. Az egy négy milliárdos tétel volt, a kötvénykibocsátás pedig öt milliárdos tétel, de a jelenlegi többség részéről erre vonatkozóan, a döntést megelőzően semmifajta politikai megegyezés nem volt, vagy még kísérlet sem volt. Ugyanakkor pedig miután egy 20 éves futamidejű kötvényről, vagy hitelről van szó, ezért a politikai ciklusok változnak, nyilvánvaló, hogy az egész Veszprém megyét, vagy a Veszprém Megyei Önkormányzat egészét fogja terhelni, tehát ilyen ügyekben azt gondolom, hogy illendő legalább a konszenzus keresést megkezdeni, hogy mégiscsak hogyan lehet egyezségre jutni a megyét egyébként ilyen mértékben érintő fontos döntéseket megelőzően. Én azt gondolom hogy az önkormányzat jövője, és Veszprém megye jövője nagy mértékben függ attól, hogy a megyegyűlés politikusai hogyan tudnak együttműködni a különböző projektekben és én is azt javaslom, hogy rövidesen vége lesz ennek az évnek, ez a közgyűlés is most már egy évet eltöltött ezekben a székekben, megvannak az új képviselőknek is a tapasztalatai, a régieknek meg pláne. Próbáljuk meg a 2008-as évet úgy kezdeni, hogy keressük a konszenzust, keressük egymásnak a véleményét és próbáljuk meg valamilyen szinten Európai módon kezelni az ügyeinket. Köszönöm szépen.” Lasztovicza Jenő „Dr. Áldozó Tamás képviselő úr kért szót személyi érintettség miatt, egy percben.” Dr. Áldozó Tamás „Köszönöm Elnök Úr! Azt gondolom, hogy a vita az egy picit talán arról is szólt, amit én mondtam az elmúlt közgyűlésen. Egyébként minden szavamat fenntartom és azt gondolom, hogy helyén volt, és büszkén elismételném legközelebb is adandó alkalommal, lehet, hogy meg kell tennem, mert sajnos a megyei közgyűlési jegyzőkönyvet úgy írják, hogy ezeket a mondatokat egyébként kihagyták belőle, máig nem értem, hogy ez még hogyan fordulhatott egyébként elő. Én azt gondolom, hogy Pál Béla alapvetően két dolgot nem választ el egymástól. Azt, hogy énnekem Pál Bélával, Pusztai Istvánnal, Németh Mártával és most sorolhatnám tovább, semmi bajom nincsen, sőt a szocialista frakció számos tagjával kifejezetten jó a kapcsolatom és nagyon jól el tudjuk közösen tölteni az időt. Énnekem azzal
7 van bajom, amit mondanak, illetve azzal vitatkozom, amit mondanak, és ezt meg fogom tenni a jövőben is, nem a személyüket bántom, nem személyeskedem, az más kérdés, hogy Pál Béla az ő véleményével szemben kifejtett ellenvéleményt személyeskedésként kezeli. Talán máshol szocializálódtunk és akkor erről van szó. A Horváth Lászlónak pedig - miután az egy percbe belefér -, valóban konszenzushoz közeli döntés született a Balatontourist eladásáról, a pénzek elköltéséről, azonban ezt a konszenzust felrúgta a másik oldal az előző érában, most viszont az öt milliárd forint felvételénél lehet, hogy nem sikerült konszenzusos döntést hozni, de az elköltésénél bízom, hogy majd sikerül, az a fontosabb. Köszönöm.” Lasztovicza Jenő „De én azt hiszem, a szocialista frakció elmondta öt percben a véleményét. Személyes megtámadtatás egy percben.” Pál Béla „Személyes érintettség, minek utána Áldozó Tamás – és elnézést az előbbi pontatlan szóhasználatért, természetesen személyes érintettség címén kérek szót - említette több alkalommal a nevemet. Csak szeretném felhívni a figyelmét, hogy én nem magamra vonatkoztatva szóltam a személyeskedő hangnemről kedves Áldozó Tamás és az Ön nevét is most ejtem ki először, hogyha ezt magára vette, akkor az ön dolga. Én azt gondolom, és nem is akarom tovább folytatni, hogy minden hozzászólás minősíti egy kicsit a hozzászólót és önmagát is, én szeretném ahhoz tartani magam, amit elmondtam. Köszönöm szépen.” Szó szerinti rögzítés vége Lasztovicza Jenő Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: -
„Sürgős” minősítésű előterjesztés készült a következő címmel: „A Veszprém megyei rendőr-főkapitány kinevezésének véleményezése”, melyet a vendégek megérkezésétől függően javasolt megtárgyalni. Interpellációt nyújtott be a közgyűlés elnökéhez dr. Kovács Zoltán tanácsnok, melyet a Jelentés a lejárt határidejű határozatokról c. napirend előtt javasolt megtárgyalni. Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság 2007. november 7-ei ülésén a napirendi tervezetet, valamint a módosító indítványokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette.
Indítványozta a fentiek figyelembevételével a napirend elfogadását. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 172/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2007. november 8-ai ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1. Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról és az év végéig várható teljesítéséről Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
8 2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló, többször módosított 13/2001. (X. 1.) rendelet módosítása Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, -gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 4. A KIOP támogatással megvalósuló Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium fűtéskorszerűsítési munkáinak lezárása Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 5. Pedagógiai szakszolgálati feladatellátás áttekintése Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 6. A „Szemünk fénye” program végrehajtásának értékelése, továbbfolytatásának lehetősége Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 7. Beszámoló a Regionális Onkológiai Központ beruházásának helyzetéről Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 8. A megyei önkormányzat aktuális pályázatokkal összefüggő intézményfejlesztési célkitűzései Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke „Sürgős minősítésű” előterjesztés 9. A Veszprém megyei rendőr-főkapitány kinevezésének véleményezése Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 10. Hatástanulmány a Veszprém Megyei Önkormányzat beolvasztása tárgyában Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó:
Tüdőgyógyintézetének
11. Egyes megyei fenntartású intézmények alapító okirata, valamint a gazdálkodás szabályait rögzítő megállapodások módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 12. A gyermekvédelmi intézményrendszer átalakítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 13. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásába átvett intézmények által ellátott feladatátvállalásról szóló megállapodások módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 14. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyása Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó:
9 15. Megállapodás az Illetékhivatal épületének hasznosításából származó bevétel megosztására Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 16. Felterjesztés a 8-as számú főközlekedési út gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése ügyében Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 17. Állásfoglalás a komáromi Magyar Kultúra és Duna mente Múzeum ügyében Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 18. Döntés alapítványok támogatásáról Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 19. Interpelláció 20. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 21. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2007. szeptember 1. – 2007. október 25.) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 22. Döntés önkormányzati hatósági ügyekben benyújtott fellebbezésekről (Zárt ülés) Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: - Módosító indítványok - „Sürgős” minősítésű előterjesztés - A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala véleménye a Veszprém megyei gyermekvédelmi rendszer átalakításáról - A Közép-dunántúli Regionális Operatív Program 2007/2008-as akciótervéhez kapcsolódó pályázati tájékoztató - A Comitatus 2007. 7-8. száma
10 NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1. Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról és az év végéig várható teljesítéséről Lasztovicza Jenő Mivel az előterjesztést valamennyi bizottság tárgyalta, megadta a szót a bizottságok elnökeinek, valamint alelnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Ács János Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2007. november 5-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2007. november 5-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Hermann István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Könnyid István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottsága 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.
11 Kérdés Kovács Zoltán János Elmondta, az előző közgyűlésen döntés született arról, hogy a Balatontourist hátralévő 1 mrd Ft-ja kifizetésre kerül. A jelenlegi előterjesztésben kitekintés van az év végéig várható helyzetről. Megkérdezte, hogy ebben a kitekintésben miért nincs szó az említett 1 mrd Ft-ról sem a szám szerinti összesítésben, sem a szöveges részben. Válasz Lasztovicza Jenő A kérdésre válaszolva elmondta, hogy azért nem tették bele az előterjesztésbe a Balatontourist hátralévő 1 mrd Ft-ját - azt a következő közgyűlésen a költségvetés módosításába fogják betenni -, mert addig, amíg nem volt biztos, hogy az az összeg még ebben az évben realizálódni fog, addig nem akarták szerepeltetni a költségvetésben. Elmondta továbbá, hogy a szerződést a napokban aláírták és e hónap végén realizálódni fog az 1 mrd Ft, és be fog kerülni a költségvetésbe. Hozzászólások Kovács Zoltán János Hozzászólásában elmondta, hogy az előterjesztésben nincsnek váratlan, meglepetésszerű dolgok. Azt hangsúlyozta, hogy a mintegy 3-400 millió forintos bizonytalansági tényező kedvezőtlenül is alakíthatja a költségvetést, amely a hátralévő másfél hónapban elég nagy bizonytalanságot jelent, mivel - az előző évektől eltérően - az illetékbevétel már nem fogja a költségvetés kondícióit növelni. Elmondta, azért kérdezett rá az 1 mrd Ft-ra is, mert az alapvetően meg fogja határozni, hogy a közgyűlés év végén hogyan fog zárni. Elmondta továbbá, szerette volna, ha az 1 mrd Ft visszaköszönt volna az anyagban, mivel a közgyűlés arról már döntött, külön dolognak tartotta, hogy a megállapodás alá lesz-e írva, de a kérdésére a választ elfogadta. Felhívta a figyelmet arra, az intézményeknél mindig visszatérő dolog, hogy november környékén időarányosan jelentős túllépés van - nem feltétlenül a rossz gazdálkodásból adódóan - azért, mert a költségvetésük túlfeszítetten került megállapításra. Megjegyezte, míg a korábbi években 4-5 intézmény esetében fordult elő, hogy 75-80 %-os volt a költségvetésük I-III. negyedéves teljesítése, jelenleg az intézmények jelentős részénél tapasztalható ez az arány. Arról szólt, már látható, hogy komolyabb problémával kell szembe nézni az elkövetkezendő időszakban, mint az előző években. Elmondta, a kialakult gyakorlatnak megfelelően a hivatal felülvizsgálja a túlteljesítés indokoltságát és szükség esetén a tartalékból azt pótolja és beterjeszti a decemberi közgyűlés elé. Indokoltnak látta a intézményi költségvetés túlteljesítése okának felmérését. Jelentősen alacsonynak tartotta az 5 %-os időarányos felhalmozási kiadást, mivel az volt a cél, hogy a Balatontouristból származó bevételt az intézmények fejlesztésére használják fel. Arról szólt, hiába mondják, hogy rosszul állnak, a tavalyi és az ez évi eredeti pénzből is van még maradvány és ehhez jön még az 1 mrd Ft. Elvileg lett volna lehetőség azoknál az intézményeknél, ahol szükséges időben a pénzeket odaforgatni - mert a jövő évre csúszik át a fejlesztések egy része -, hogy korábban megvalósuljon azok költségvetésének kiegészítése. Kiemelte, nemcsak az EU-s pályázati kiírásánál van csúszás, hanem itt is. Lasztovicza Jenő Az 5 %-os felhalmozással kapcsolatban elmondta, hogy 430 mFt le van kötve, amit nem tudtak felhasználni, mert várják a pályázatokat. A költségvetés időarányos teljesítésével
12 elégedett volt. Jelezte, a jövő hét hétfőtől kezdődnek meg az egyeztetések azokkal az intézményekkel, ahol kisebb költségvetési problémák vannak, azok rendezésére. Az intézmények feszített költségvetésével kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt, valamint ez év elején amikor tárgyalták a költségvetés tervezetét és a költségvetést, mindannyian nagyon jól tudták, hogy mennyi forrással kaptak kevesebbet az előző évihez képest. Ahhoz, hogy működőképessé tudják tenni a megyei önkormányzatot és az intézményeit, bizonyos pénzbeli megszorításokat meg kellett tenni, amelyek szigorúan le lettek egyeztetve az intézményvezetőkkel és azt követően került a költségvetés a közgyűlés elé, amelyet minden intézményvezető el tudott fogadni. Könnyid István Arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmények költségvetése nem alultervezett, hanem alul finanszírozott a „kormány áldásos tevékenysége” folytán, és azért kerültek ilyen helyzetbe, mert sokkal kevesebb a normatív támogatásuk, és érzékenyen érintette a költségvetést az Illetékhivatal elvitele, amely által jelentős bevételtől esett el a megyei önkormányzat. Lasztovicza Jenő Az Illetékhivatallal kapcsolatban elmondta, több, mint 200 mFt-tal kevesebb forrás áll a megyei önkormányzat rendelkezésére, mivel az APEH-hez került, és a pénzmozgásokat elég nehezen tudják követni, mivel végrehajtott pénzekről van szó. Ezek a pénzek belekerülnek egy kalapba, és utána már szét nem szedik, hogy melyik annak az illeték része és melyik más adónemé, és ebből adódnak pénzügyi problémák, amelyeket a saját bőrükön éreznek és amely egyúttal országos tendencia is, nem Veszprém megyei sajátosság. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 173/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2007. évi költségvetés I-III. negyedévi teljesüléséről szóló tájékoztatót elfogadja, egyben felhívja a Főjegyző figyelmét, hogy kiemelt figyelmet fordítson a likviditási problémákkal rendelkező intézmények gazdálkodására, az előirányzataik teljesülésére a működő képesség biztosítása érdekében. Figyelmeztesse a megyei intézmények vezetőit, hogy a kiemelt előirányzatok betartásáról gondoskodjanak. Határidő: Felelős:
2007. december 31. Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke, Dr. Zsédenyi Imre főjegyző, megyei intézmények vezetői
13 2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló, többször módosított 13/2001. (X. 1.) rendelet módosítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Ács János Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2007. november 5-ei ülésén. A bizottság a rendelet-tervezet melléklete „2”-es változatát 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság a rendelet-tervezet „1” változatát 3 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság a rendelet-tervezet „2” változatát 2 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólás Boros Dénes Elmondta, hogy az ilyen közszolgáltatási díjtételeket egyszerűbb lenne a szolgáltatók közötti árverseny alapján eldönteni, de jelen esetben arra nincs mód, hiszen a konzorcium személyében egyetlen szolgáltató van, amely 2006-ban közbeszerzési eljárás eredményeként kapta meg a szolgáltatási jogot. Megjegyezte, ebben az esetben csak egy alapos költségelemzés adhatna alapot az árképzéshez. Kifogásolta, hogy az előterjesztés öt sorban rendezi le az árak emelkedésének indokoltságát, azt kevésnek tartotta. Ismertette az indoklást, amely arról szólt, hogy a jövő évben mintegy 4,5 %-os inflációval lehet számolni, az idei infláció valószínű 7,5 % körül fog alakulni, tavaly ebből 4 %-ot érvényesítettek, a különbség 3,5 %, amelyhez ha hozzáadják a 4,5 %-ot, akkor 8%-kal indokolt az árakat emelni. Nem vitatta a 8 %-os emelést, viszont az indoklást kevésnek tartotta. Véleménye szerint javasolni lehetne – mint ahogy normál szerződések esetében ilyenkor szokták -, hogy a tervezett inflációval emeljék meg az árakat, de el tudta fogadni a konzorciumnak azt az ajánlatát – amennyiben indokolt -, a szükséges fejlesztésekre való tekintettel 10 %-kal emeljék meg az árakat. Hiányolta az előterjesztésből a konzorcium árelemzéseit. Arról szólt, hogy az előterjesztést az abban foglalt indokok alapján nem tudja tiszta lelkiismerettel megszavazni. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló, többször módosított 13/2001. (X. 1.) rendelet módosításáról a 2. sz. változatban foglaltaknak megfelelően.
14 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodás nélkül megalkotta az alábbi 18/2007. (XI. 13.) rendeletet a kéményseprő-ipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló, többször módosított 13/2001. (X. 1.) rendelet módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, -gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Ács János Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2007. november 5-ei ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, -gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett megalkotta az alábbi 19/2007. (XI. 13.) rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, -gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
15
4. A KIOP támogatással megvalósuló Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium fűtéskorszerűsítési munkáinak lezárása Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 174/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1./ A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Pápa, Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium fűtéskorszerűsítési munkáinak lezárásáról szóló jelentést. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a KIOP és BM támogatások végleges lehívásához még szükséges teendőket végezze el. Gondoskodjon továbbá a pályázatban meghatározott energiamegtakarítási mutatók méréséről és érvényesüléséről, s a szükséges éves nyomonkövetési jelentések támogató részére történő megküldéséről. Határidő: Felelős:
folyamatos, de legalább öt évig Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
2./ A megyei közgyűlés megbízza a megyei főjegyzőt, hogy a beruházás pénzügyi lezárását követően végezze el az üzembe helyezéssel, aktiválással kapcsolatos teendőket Határidő: Felelős:
a pénzügyi lezárást követő 30 nap Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
16 3./ A megyei közgyűlés a sikeres beruházás végrehajtásában közreműködő szervezeteknek, Multiform Kft.-nek (tervező), VeszprémBer Zrt.-nek (lebonyolító), az Acsády Ignác Szakközépiskolának és a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalának kifejezi köszönetét az elvégzett munkáért. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
5. Pedagógiai szakszolgálati feladatellátás áttekintése Lasztovicza Jenő Tájékoztatta a közgyűlést, hogy az előterjesztéshez egyéni módosító indítványt nyújtott be Szedlák Attila és dr. Áldozó Tamás, mely az ülés kezdete előtt kiosztásra került. Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslat 1. pontjában 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett a 4 fő csökkentés helyett 3 főt javasolt. Ennek megfelelően az 1. pont szövege az alábbiak szerint módosul: „A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 74,5 fős engedélyezett létszámát – a pápai és a zirci logopédiai feladatok 2007. szeptember 1-jével történt megszűnése miatt – véglegesen 3 fővel csökkenti, az intézmény engedélyezett létszámát 71,5 főben állapítja meg.” A bizottság 5 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a határozati javaslat 2. pontjában 2 alternatíva, tehát egy „B” változat megfogalmazását indítványozta a határozati javaslatba, miszerint: „A hét tagintézményt három tagintézménnyé alakítja át az ellátási körzetek átszervezésével a feladatellátási helyek változatlanul hagyásával a következők szerint: - Ajka, Pápa, Zirc - Balatonfüred, Balatonalmádi - Tapolca, Sümeg ” A bizottság a módosításokkal együtt a határozati javaslatot 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére azzal, hogy a határozati javaslat 2. pontjában szereplő „B” változat elfogadását javasolta. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdések Geipl Miklósné Megkérdezte dr. Áldozó Tamást, a módosító indítványa indoklásában mit ért azon, hogy továbbá a pápai és a zirci kistérség területén a nevelési tanácsadást ellátó intézmény feladatai
17 a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. 35. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint kerüljenek rögzítésre, és a nevelési tanácsadás feladatait sorolja fel. Megkérdezte továbbá, mennyiben különbözik ez attól a nevelési tanácsadási feladattól, amelyet nemcsak Pápa és Zirc kistérségek területén kell ellátnia a megyei önkormányzat által fenntartott intézményeknek. Van-e valami olyan különbözőségi ok, amely miatt ezt a tanácsnok szükségesnek tartotta külön kiemelten megfogalmazni. Pusztai István Az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványával kapcsolatban kérte a bizottság elnökét, mutassa be mi az előnye és mi a hátránya ennek a három tagintézményi formának, mi indokolja azok kialakítását. A különböző földrajzi elhelyezkedés miatt nagyon nehezen tudta elképzelni, hogy egy Ajka, Pápa, Zirc intézmény tagintézményként történő működése hogyan képzelhető el, abszurdnak tartotta a javaslatot és az ötletet. Farkas Béla Arról érdeklődött, történt-e egyeztetés a kistérségekkel a „B” alternatíva előterjesztéséről, mivel az nem szerepel a közgyűlési anyagban sem. Megkérdezte, megérkeztek-e már a megyei önkormányzathoz a kistérségektől a nevelési tanácsadók együttműködésével kapcsolatos szerződések aláírva. Válaszok Dr. Áldozó Tamás Válaszában elmondta, az előterjesztéssel és a módosító indítvánnyal kapcsolatban van egy komoly terminológiai vita, amely leginkább arról szól, hogy létezik-e kétféle szakvélemény a jogszabály szerint. Létezik-e nevelési tanácsadó által készített szakvélemény, és létezik-e külön logopédiai szakvélemény. Arról szólt, a jogszabály idézése azt igyekszik alátámasztani, hogy nincs kétféle szakvélemény, a jogszabály következetesen egy szakvéleményről beszél. Azon a területen, ahol a kistérség a logopédiai terápiás ellátást vállalta, ott a kistérségnek kötelessége azt megtenni. Azt a szakvéleményt, amely a vizsgálat alá vont óvodásnak a logopédiai szempontú elemzését is tartalmazza, elmondta, annak logopédiai szempontúnak is kell lennie és azt a nevelési tanácsadónak kell elkészíteni, majd a logopédiai terápiás ellátás ellenőrzésében, felügyeletében van a nevelési tanácsadónak szerepe, hogy valóban hogyan sikerült a terápia segítségével a képességfejlesztés. Elmondta továbbá, hogy a zirci és a pápai kistérségben is a nevelési tanácsadónak továbbra is vannak logopédiai terápiával kapcsolatos feladatai is, mivel a kistérségnek nem tagja minden egyes olyan település, ahol ilyen feladatok felmerülnek. A pápai kistérségben négy ilyen település van, a zirciben pedig kettő, ez továbbra is feladata lesz az ajkai központtal működő Ajka, Pápa, Zirc tagintézménynek, amennyiben a szervezeti egység így fog alakulni. Elmondta továbbá, az alapító okiratban azért sem tartotta feleslegesnek felsorolni a feladatokat, hogy a nevelési tanácsadók legyenek tisztában azzal, mi a feladatuk, mert az elmúlt évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy ezt nem tudják, vagy ha tudják, nem látják el, esetleg nem akarják ellátni, az viszont más kérdéseket vet fel, esetenként fegyelmi felelősséget az intézményvezetők, vagy a tagintézmény vezetők esetében. Azt, hogy mennyire nem tudják a nevelési tanácsadók ellátni a feladatukat, egy szakértői javaslattal támasztotta alá – amelyet előző nap kapott Pápán a városházán -, mely szerint nevelési tanácsadás keretében kellene egy kisfiút terápiás ellátásban részesíteni, de sajnos nem tudtak neki időpontot adni, és azt sem tudják, mikor tudnak majd foglalkozni vele a nevelési tanácsadóban, egyelőre előjegyezték. Véleménye szerint ez a javaslata második részéhez vezet, hogy a létszámkeretet ne csökkentsék, mert arra a 3 fő létszámra - amely a távozó logopédusok helyének a megüresedésével előkerült – szükség van, azért nem szabad
18 megszüntetni, mert a kötelező feladatait sem képes a jelenlegi létszámával ellátni az intézmény. Szedlák Attila módosító indítványára emlékeztetett, aki szintén annyit kért, hogy a törvényben előírt, és a kistérséggel kötött szerződésben vállalt kötelezettségeit a megye lássa el, megjegyezte, ha most sem tudja ellátni, még kisebb létszámmal még inkább nem fogja tudni ellátni. Stolár Mihály Arról szólt, hogy ebben a ciklusban a közgyűlésben is, és a szakbizottságban is ezzel a témával foglalkoztak a legtöbbet. Elmondta, amikor a közgyűlés elnöke legutóbb levette napirendről a nevelési tanácsadók kérdését, és visszautalta a szakbizottságnak tárgyalásra, azt követően egy szakmai stáb több körben egyeztetett és a szakma javaslata került a bizottság elé olyan értelemben, hogy egy javaslat került a bizottság elé, mert a szakma kérte azt a lehetőséget, hogy akár három tagintézménnyel is működhessen a nevelési tanácsadás. Mivel az előterjesztésből az előzőek kimaradtak, azért javasolta a bizottság, hogy a közgyűlés elé a két alternatíva kerüljön, elmondta, dr. Áldozó Tamás is hosszasan érvelt amellett, hogy az miért lehet jó. Megítélésük szerint a telephelyek közötti koordináció három tagintézménnyel sokkal hatékonyabb lehet, mintha központosított vezérlés van Veszprémből. Megjegyezte, tudják jól, hogy a szocialisták többnyire központosítani akarnak és nagyobb léptékekben gondolkodnak, ők viszont a szakmaiság és a hatékonyság szempontjából sokkal jobbnak tartanák a három lábon állást a jövőben. Wieland Erzsébet Arra a kérdésre, megérkeztek-e már a megyei önkormányzathoz a kistérségektől a nevelési tanácsadók együttműködésével kapcsolatos szerződések aláírva elmondta, hogy kettő kivételével aláírásra kerültek. Elmondta továbbá, hogy két kistérség - a Kelet-balatoni és az Új Atlantisz - kérte a szerződésben foglaltak felülvizsgálatát, amely megtörtént, és az átdolgozott szerződések postázás alatt vannak, a kistérségek vezetőivel a szerződés tartalmát egyeztették, így remélhetőleg azok aláírásának semmi sem fog az útjában állni. Hozzászólások Szedlák Attila Hozzászólásában elmondta, kellően részletezte azt a problémát, amivel az almádi kistérség is szembekerült. Azt hangsúlyozta, két szerződésről beszélnek, amelyből az egyiknek megállapodás a neve - amely 2007. július 1-vel már megköttetett -, a másik pedig a támogatási szerződés. A megállapodás értelmében 2007. július 1-jétől, ahol a megállapodás megtörtént a feladatot valamennyi kistérségben el kell látni. Elmondta továbbá, nem egyeztettek a frakcióvezetővel a módosító indítványokkal kapcsolatban, mindketten önálló indítványt nyújtottak be. Kérte, amennyiben dr. Áldozó Tamás indítványa tartalmazza jogilag is azt, amit kért, nevezetesen, hogy minden gyerek legyen ellátva - attól függetlenül, hogy 70, 100, vagy 120 ellátandó gyerek van - a kistérségükben, ne kelljen egy évig várni valakinek, és egy év után derüljön ki, hogy mégsem lesz ellátva. Megjegyezte a kistérségükben az üggyel kapcsolatban „palotaforradalom” van. Ismételten elmondta, amennyiben a frakcióvezető módosító indítványa tartalmazza az ő kérését is, abban az esetben visszavonja módosító indítványát azzal a feltétellel, hogy a gyerekek legyenek ellátva. Geipl Miklósné Örült annak, hogy az előző megyegyűlés bölcsen döntött, és visszahozta a nevelési tanácsadók témáját, és a Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében ellátott nevelési tanácsadást és szakszolgáltatást nem egyszerűen pénzkérdésként,
19 megtakarítható kiadásként kezelte, hanem végre elkezdett tartalmában is foglalkozni ezzel a nagyon fontos feladattal. Véleménye szerint az előterjesztésből egyértelműen kiderül, hogy az a feladat mennyire fontos, mennyire érinti a gyerekek jövőjét és az esélyüket. Nagyon korrektnek tartotta az előterjesztést, amely sok olyan információt tartalmaz, amelyek korábban nem voltak ismertek, és a döntésükhöz segítséget nyújt. Úgy gondolta, néhány fontos dologról beszélni kell, mint az ellátatlan, illetve a pályázati pénzből – nem biztos forrásból - ellátott feladatról, mivel több, mint 700 gyerekről van szó a megyében, amely az előterjesztésből és a szakvéleményből is kiderül, és nem biztos, hogy ennyi a teljesen ellátatlan tanulók létszáma, mivel földrajzilag is vannak fehér foltjaik. Megjegyezte, nagy a feladatuk és a felelősségük, örült annak, hogy a korábbi ciklusban 2004. június 17-én előterjesztett anyagukat támogatja a módosító javaslatával dr. Áldozó Tamás tanácsnok és Szedlák Attila képviselő is, akik azt mondják, hogy a már kialakított helyzeten - amely státuszban 74,5 főt jelent -, nem szabad változtatni. Gondolatban továbbment, hogy a megnövekedett feladatokhoz ez a létszám elegendő-e, de úgy gondolta, a belső tartalmi lehetőségek feltárásával és az előterjesztésben felvázolt irányítási struktúrával adódó lehetőségek kihasználásával az ellátás színvonalának a javítását is elérik. Elmondta továbbá, nem szeretné, ha az ellátatlanságot, a problémát az intézményvezetőkre terhelnék, mivel meggyőződése szerint a jelenlegi helyzetben - és a 2003 óta folyó állandó bizonytalansági helyzetükben -, a növekvő feladataik következtében nagyon tisztességesen látták el a feladataikat. Ugyanezt jó szívvel nem tudta elmondani a fenntartókról, mert ők mindig arra próbálják szorítani őket, hogy a lehető legkevesebb pénzbe kerüljenek. Kiemelte, egy olyan hármas érdekkonfliktus van, amelyik a gyerek, a szakma igénye és a pénz közötti egyensúlyról szól. Megjegyezte, amennyiben a politika erősebb, és maga alá gyűri a gyerek igényét, valamint a szakmai igényeket, abból nem lesz jó dolog. Megítélése szerint, a jelenlegi előterjesztés nem ezt a helyzetet tükrözi, ezért támogatta a módosító indítványok közül dr. Áldozó Tamás módosító indítványát, tartalmában egyetértett Szedlák Attila módosító javaslatával, de a 2008. februári időpontot nagyon rövidnek tartotta ahhoz, hogy tartalmi áttekintést lehessen adni, ebben a tekintetben az előterjesztés júniusi dátumát tartotta megfelelőnek. Az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság többsége által négy irányítási hierarchikus rendet megteremtő javaslatot nem tudta támogatni, mert vezetéselméletileg átnézve nem hozhat nagyobb szakmai hozadékot, mint az előterjesztésben adott változat. Megjegyezte, azt, hogy a tagintézményeik vezetőit telephelyvezetőkké léptetik vissza, annak 28 óra hozadéka van, mindösszesen az egy státusz az egész megyében. Nem volt benne biztos, hogy érdemes azért felvállalni, ha egyébként a szakmai törekvés - amit az előterjesztés megfogalmaz - enélkül is megvalósítható. Lasztovicza Jenő Felhívta Geipl Miklóné képviselő asszony figyelmét arra, nem szabad elfelejteni, hogy a fenntartók mindig annyi pénzt tudnak egy intézményre költeni, amennyire lehetőségük van, amelyet mindig az ország költségvetése határoz meg. Megjegyezte, hogy a megyei önkormányzatnak nincs saját bevétele adókból, mint a helyi önkormányzatoknak, ezeket a szempontokat fontosnak tartotta figyelembe venni. Farkas Béla Jelezte, hogy a második kérdésére nem kapott választ, és ezért ott folytatta, tudják, hogy a kistérségeknek nem volt egyszerű a döntése akkor, amikor a megyei önkormányzathoz fordultak, amelyeket az is alátámaszt, hogy néhány kistérségből nem érkeztek be az aláírt szerződések. Elmondta, a térségek a megyei önkormányzathoz szakmai és anyagi támogatás szempontjából csatlakoztak, és nem az előző nap még nem ismert „B” variációs előterjesztéshez, és nem hagyná ki arról a kistérségek megkérdezését, hogy hogyan gondolják
20 azt jövőt illetően. Arról szólt, tudják azt, mindegyik kistérségnél feltételekhez szabták a finanszírozás támogatás részét is, de a legfontosabb mindenki számára a gyerekek teljes körű ellátása, és ezért tartotta jónak és célszerűnek az „A” variációt úgy megszavazni, amely dr. Áldozó Tamás módosító indítványában is szerepel, azt az időt, energiát, pénzügyi lehetőséget a gyerekekre fordítsák, és ne alakítsanak át külön tagintézményeket. Kovács Zoltán János Elgondolkodatónak tartotta Stolár Mihálynak az általa feltett kérdésre adott válaszát. Azzal a megállapítással, amelyet a válaszadása végén mondott a napirend vonatkozásában, teljesen hamisnak tartotta azért, mert az előterjesztő aláírója a közgyűlés elnöke és arról a folyamatról van szó, amely egy központosítás irányába vezet. Azt nem tartotta jónak, és megjegyezte, napirend előtt arról volt szó, hogy nem jó a vitákat ilyen irányba vinni. Ács János Arról szólt, úgy tűnik a kórház és az egészségügy mellett lesz egy örökzöld téma és már akkor jelezte, amikor csak az intézmények a megyéhez visszakerültek, hogy ez fogja a legtöbb gondot és problémát okozni. Megítélése szerint ez annak a következménye, hogy a törvény megengedte, hogy „kettéfaragjanak, szétforgácsoljanak” feladatokat. Ugyan a kistérségek – ahol felelős polgármesterek és vezetők vesznek részt – vállalták azt a feladatot, hogy a magasabb normatíva érdekében megoldják a nevelési tanácsadók feladatainak egy részét. Kérdés, amit felvállaltak, azt végrehajtják-e. Innentől viszont fennáll a kistérség felelőssége a vállalt feladatok végrehajtásában. A megyei önkormányzat soha nem foglalkozott ezzel a problémával, mert általában a nevelési tanácsadók székhely települései önként vállalt feladatként – amíg bírták – ellátták a szolgáltatást. Amikor a kistérségek „kimazsolázták a javát”, utána megváltozott a helyzet, de még akkor sem volt kötelező egyik településnek sem visszaadni a nevelési tanácsadóját, mindenki megtette azt felhívás nélkül is. Megítélése szerint a megye a feladatellátásban annyi felelősséget vállaljon, amennyit a kistérségek neki meghagytak. Olyan megállapodásokat kell kötni, hogy a megye figyelemmel tudja kísérni a szakfeladat ellátását, hogy az közösen, teljeskörűen meg legyen oldva. Lasztovicza Jenő Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés annak idején jó szándékkal döntött a szakfeladat ily módon való ellátásáról, hiszen segíteni kívántak a kistérségeknek. Viszont ők a törvény által rájuk ruházott feladatokról kezdenek „megfeledkezni” a szervezés és a finanszírozás területén egyaránt. Dr. Áldozó Tamás Véleménye szerint egy előterjesztéssel kapcsolatban mindig felmerül, hogy szakmai vagy politikai döntést készít-e elő, holott a kérdésfelvetés is hamis, mert egyik oldalról nézve minden előterjesztés szakmai, a másik oldalról viszont minden politikai döntésként születik meg. Ez szerinte nyugodtan ki is mondható. Ebben az esetben létszámcsökkentéshez – szinte példátlan módon – maga a szakma ragaszkodott, ők akarták mindenáron „keresztülnyomni” a politikai döntéshozókon, hogy ezt a feladatot kevesebb emberrel kell ellátni. Ezért lépett fel a többieknél több információval rendelkező kistérségi elnök. Feltette a kérdést, ha így sem látják el a feladatot, akkor kevesebb emberrel hogyan tudják ellátni. Kerültek elő olyan dolgok, amelyek azt bizonyítják, hogy komoly gondok vannak, mint ahogy azt Ács János polgármester is hangsúlyozta. Megítélése szerint elgondolkoztató az is – sőt etikai problémákat vet fel – hogy közalkalmazottak abban érdekeltek, hogy kevesebb feladatot lássanak el közalkalmazottként, mert akkor az ellátásból kiesettek tekintetében vállalkozóként tudnak fellépni. A testület felelőssége a közpénzeket átadó polgárokkal szemben áll fenn,
21 hogy azért a pénzért gyermekeik részére azt az ellátást kapják vissza, amire akkor éppen szükségük van. Stolár Mihály Nem értett egyet Geipl Miklósné azon kijelentésével, hogy az előterjesztőt pénzügyi szempontok vezérelték. Ha ez így lenne, akkor a megye nem nyújtott volna „jobbkezet” a kistérségeknek a feladatok ellátásában. Amennyiben az előző közgyűlésen a hivatal véleményét fogadják el, az létszámleépítést eredményezett volna. Tekintettel arra, hogy a 2008. júniusi közgyűlésen újra napirendre kívánják tűzni és annak érdekében, hogy a település terápiás ellátása teljeskörű legyen – a tapasztalatok birtokában – még további logopédusokra lehet szükség. Ha viszont a létszámleépítés megtörténik, akkor nehéz lesz újra logopédusokat felvenni. Ezért dr. Áldozó Tamás javaslatának – melyet Geipl Miklósné is támogatott – elfogadását tartja jónak. Felhívta Geipl Miklósné figyelmét, hogy ne keltse azt a látszatot, hogy pénzügyi megfontolások alapján történnek a döntések, hiszen a bizottsági ülésen és „hellyel-közzel a közgyűlésen” is szakmai viták folynak, elsősorban a gyerekek érdekében. Szedlák Attila Utalt arra az időszakra, amikor a településeket pénzeszközökkel, normatívák elvonásával és a kistérségekbe helyezett plusz normatívák kecsegtetésével a többcélú kistérségi társulások kialakítására kényszerítettek. Feltételként szabták, hogy akkor kapnak pénzt, ha legalább a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül kettőt felvállalnak. A feladatra járó kiegészítő normatíva – meggyőződése szerint – még tizedét sem tudja fedezni az ellátandó feladatnak. Hangsúlyozta, a megyei önkormányzat feladata e téren csupán az, hogy a megye gyermekeit el kell látnia. Utalt arra, hogy a városoktól a megye által átvett nevelési tanácsadók legtöbb esetben csak a városi gyerekeket látták el, a falvakban viszont saját költségvetésből – állami normatíva nélkül – teljesítették a logopédiai ellátást. A kistérség vállalja az 50 %-os finanszírozást a szükséges számú logopédus létszám biztosítása érdekében. Megismételte, hogy amennyiben a frakcióvezető módosító indítványa azt biztosítja, hogy az ő kistérségükben a gyerekek el lesznek látva, akkor módosító javaslatát visszavonja. Geipl Miklósné Utalt a 2007. szeptember 13-ai ülésre beterjesztett „Létszámcsökkentés elrendelése egyes megyei fenntartású intézményeknél” c. előterjesztésre, amelyet az oktatási bizottság többségi oldala megszavazott, tehát egyetért Stolár Mihállyal abban, hogy úgy tűnik, mintha a szakma nem merne kiállni a szakmai ügyek mellett. Viszont véleménye szerint azt nem a megyei közgyűlésen kellene megbeszélni, hanem a frakcióvezetőnek és a bizottsági elnöknek egymással. A feladatellátással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat számára azt semmifajta jogszabály nem írja azt elő, tehát önként vállalta a kistérségek segítését, ezért joggal elvárható egy tartalmi és anyagi együttműködésre vonatkozó készség. Nem tartja tisztességesnek a „segítő” tovább terhelését még a törvényi alapellátásba sem tartozó feladatokkal. Amennyiben a közgyűlés elfogadja az előterjesztés ezen részét, akkor véleménye szerint igényes döntés születik és egy tartalmilag megújuló ellátási formával javítja a gyermekek esélyeit. Pusztai István Támogatásukról biztosította dr. Áldozó Tamás módosító indítványát, mert az előkészítés folyamata azt mutatja, hogy a feladatellátásra helyezi a hangsúlyt, és arra, hogy ne maradjon ellátatlan gyermek. Ugyanakkor a bizottság módosító indítványát azért nem tudják támogatni,
22 mert a gyerekek teljeskörű ellátásához nem az igazgatásra, hanem a feladatellátásra, a gyerekekre fordítandó óraszámra kell hangsúlyt fektetni. Megítélése szerint a pedagógiai intézet telephelyén tudja koordinálni a feladatot, nem kell még egy irányítási rendszert beiktatni, egyébként sem látja mögötte a szakmai indokot. Galambos Szilvia Véleménye szerint a vitából jól kitűnik, hogy a törvényalkotó milyen helyzetbe hozta a megyei önkormányzatot. Már régóta folyik a vita a kistérség és a megye szerepéről, a feladatok ellátásáról. A bizottsági ülésen is minden eddiginél mélyebb szakmai vitát folytattak le. Az ellátatlanság kérdése is korábbi probléma, tudomásuk volt róla bizonyos visszajelzések révén. Abban bízik, hogy a most felállítandó szervezeti forma beváltja a hozzá fűződő reményeket, amely az ellátatlan gyermekek számának eltűnéséhez vezet. Javasolta, hogy hagyjanak bizonyos türelmi időt, mert ezt a formát tartják megfelelőnek, de amennyiben nem hozza a hozzá fűződő reményeket, akkor természetesen tudnak rajta változatni. További reményeket fűzött a szakmai bizottság azon döntéséhez, hogy a pedagógiai intézettől hamarosan egy ellenőrzés terv bemutatását kérik. Dr. Zsédenyi Imre Elmondta – Szedlák Attila felvetésére – hogy dr. Áldozó Tamás módosító indítványa tartalmazza azokat a biztosítékokat és kéréseket, amik az ő módosító indítványában szerepelnek. Személyes véleménye viszont a februári határidő túl korai olyan anyag készítéséhez, ami már a tapasztalatokat is kellőképpen tartalmazza. Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy dr. Áldozó Tamás módosító indítványát befogadta. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványának elfogadásáról arra vonatkozóan, hogy a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat létszámát 3 fővel csökkenti, 71,5 főben állapítja meg. Pusztai István Ügyrendi indítványában jelezte, hogy megítélése szerint amennyiben az előterjesztő befogadta dr. Áldozó Tamás módosító javaslatát, úgy értelmetlenné vált a bizottság első számú módosító indítványáról való szavazás, hiszen ha 74,5 fő az engedélyezett létszám, akkor nincs értelme szavazni a 71,5 főről. Dr. Zsédenyi Imre Álláspontja szerint a bizottság nem tud visszalépni a módosító javaslatából, ezért szavazni kell róla. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1 igen szavazattal, 35 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el az indítványt. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványának elfogadásáról arra vonatkozóan, hogy a határozati javaslat 2. pontjába kerüljön
23 be a „B” változat, miszerint a hét tagintézményt három tagintézménnyé alakítja át az ellátási körzetek átszervezésével a feladatellátási helyek változatlanul hagyásával. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az indítványt. Lasztovicza Jenő Megkérdezte Szedlák Attilától, hogy a módosító indítványát vissza kívánja- e vonni. Szedlák Attila Válaszában elmondta, hogy a főjegyző állásfoglalása megnyugtatta, így módosító indítványát visszavonja. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a határozatról az elfogadott módosításokkal. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 175/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat létszámkeretét 74,5 főben állapítja meg. Utasítja az intézmény vezetőjét, hogy a pápai és zirci kistérségben 2007. szeptember 1jével megszűnt logopédiai feladatok ellátása kapcsán felszabadult álláshelyek terhére biztosítsa a 2007. évi LXXXVII. tv. 5. § (1) bekezdésével előírt többletfeladatok maradéktalan ellátását. Határidő: azonnal Felelős: az intézmény vezetője 2. A Megyei Közgyűlés - a hatékonyabb és eredményesebb feladatellátás érdekében egyetért a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat alábbi szervezeti átalakítással: A hét tagintézményt három tagintézménnyé alakítja át az ellátási körzetek átszervezésével a feladatellátási helyek változatlanul hagyásával a következők szerint: - Ajka, Pápa, Zirc - Balatonfüred, Balatonalmádi - Tapolca, Sümeg A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a szervezeti átalakításról tájékoztassa az érintett kistérségi társulások elnökeit. A Veszprém Megyei Közgyűlés utasítja a megyei főjegyzőt, hogy az államháztartásról szóló, többszörösen módosított 1992. évi XXXVIII. tv., valamint az államháztartás
24 működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak alapján – figyelembe véve a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 35. §-ában meghatározott feladatokat, valamint a kistérségenként eltérő feladatellátási kötelezettséget – a költségvetési szerv módosított alapító okiratát terjessze a közgyűlés soron következő ülése lé jóváhagyásra. Határidő: a közgyűlés soron következő ülése Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző 3. A Megyei Közgyűlés felkéri az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságot, hogy 2008. júniusban tűzze napirendjére a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat beszámolóját a pedagógiai szakszolgálati feladatok teljesítéséről, különös tekintettel a feladatellátás hatékonyságára, a szolgáltatás térségi lefedettségére. Határidő: 2008. június 30. Felelős: Stolár Mihály tanácsnok 6. A „Szemünk fénye” program végrehajtásának értékelése, továbbfolytatásának lehetősége Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi, az Oktatási, Ifjúsági és Sport, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2007. november 5-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság az előterjesztést 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére azzal, hogy a határozati javaslat 2. pontja egészüljön ki azzal, hogy készüljön ütemterv az oktatási intézményekben a világítás korszerűsítési beruházás folytatásáról és a 2008. évi költségvetés tervezése során a közgyűlés vegye figyelembe az ütemterv szerint felmerülő költségeket. Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványát befogadta. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság először az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság módosító indítványáról döntött, melyet 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
25 A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 176/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a „Szemünk Fénye” program előzetes értékeléséről szóló jelentést. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a három intézmény megvalósult világításkorszerűsítésével kapcsolatos havi fogyasztási adatait folyamatosan értékelje, gondoskodjon az energia-megtakarítás megvalósulásáról, és 6 hónap adatainak értékelése után tájékoztassa az eredményről a közgyűlést. Határidő: folyamatos és 2008. áprilisi közgyűlés ülése Felelős: dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző 2. A megyei közgyűlés jóváhagyja a program keretein belül a világításkorszerűsítési beruházások folytatását. Felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét, hogy ajánlatot kérjen a Peremarton, Külsővat, Devecser Idősek Otthona világításkorszerűsítésére, és kedvező ajánlatok esetén a vállalkozási szerződések megkötésére. Készüljön ütemterv az oktatási intézményekben a világítás korszerűsítési beruházás folytatásáról és a 2008. évi költségvetés tervezése során a közgyűlés vegye figyelembe az ütemterv szerint felmerülő költségeket. Határidő: legkésőbb 2008. március 30., illetve a költségvetés tervezése Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3. A megyei közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy az összes fenntartott intézmény vonatkozásában készíttessen fűtési energiafelhasználási, hatékonysági felülvizsgálatot, amelyben meghatározható az intézményenkénti fejlesztési irány, az energiafajta megjelölésén túl a gépészeti, építészeti felújítások módja, pénzügyi konstrukciók, figyelembe véve a várható energialiberalizáció következményeit is. A megyei közgyűlés a tanulmány következtetései alapján dönt a fejlesztés módjáról. A tanulmány költségeire 8.000 eFt előirányzatot biztosít. Határidő:
- tanulmány fedezetének biztosítására: 2007. évi költségvetés decemberi módosítása - tanulmány elkészítésére: 2008. február 10.
26 Felelős:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
4. A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy az elvégzett beruházások bérleti díjainak fedezetét a megyei önkormányzat éves költségvetési rendeleteiben biztosítsa. Határidő: évente, a költségvetés összeállítása. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 7. Beszámoló a Regionális Onkológiai Központ beruházásának helyzetéről Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Egészségügyi, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólás Dr. Kovács Zoltán Elmondta, hogy az onkológiai centrum megvalósítása elég régóta húzódó ügy, de nem a megyei közgyűlés mint testület az a szervezet, amely miatt húzódik. Utalt Pál Béla összefogást szorgalmazó mondataira, mely szerinte már korábban megvalósult azzal, hogy az összes megyebeli országgyűlési képviselő egyértelműen hitet tett az onkológiai centrum megvalósítása érdekében. A befogadási nyilatkozat 2007. december 31-ig érvényes. A korábbi előterjesztések arról szóltak, hogy mindenképpen pályázati állami vagy Európai Uniós forrás nyújthat segítséget. Az is köztudomású, hogy a Dunántúlon Pécsen, Kaposváron, Győrben és Szombathelyen működik onkológiai centrum. Új centrum létrehozatala Székesfehérváron, illetve Veszprémben jöhetett számításba. Ismeretei szerint Székesfehérváron ma nincsenek ilyen irányú szándékok, ráadásul Budapest közelsége miatt nem is indukált. Veszprém megye helyzete földrajzilag kicsit kedvezőbb, noha a Balaton szó szoros értelmében is vízválasztó a leendő igénybevevők számára. Megvalósítása 800-1000 fős betegforgalmat biztosíthatna. Mivel nem ismertek még a biztosítók létrehozásának körülményei sem, így az sem, hogy milyen ajánlatokat fog adni a működtetésre, illetve a fenntartásra, ha az onkológiai centrum 2009-2010-re létrejön. Elsősorban nem a finanszírozási oldalt kell tekinteni, hanem azt, hogy a ”Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet mellett egy
27 olyan egészségügyi centrum jöhet létre, amely – rentábilis működés esetén – segíti a leendő kórházi finanszírozást is. Napirend előtti felszólalásában már beszélt róla, hogy az onkológiai centrum kiemelt projektként való kezelése nem történt meg, és nagyon kevés az esély arra, hogy a határozati javaslatban leírt keretösszeg erejéig Európai Uniós vagy akár regionális támogatás kerül bevonásra. Tekintettel arra, hogy a kétfordulós regionális pályázatoknál összesen 2,5 milliárd forint a felső határ, melynek elnyerése esetén az összeg kétharmada rendelkezésre állna. Mindezekre tekintettel kéri a jelenlevő tanács elnökét, hogy mindent tegyen meg a szocialista többség megnyerésére, annak érdekében, hogy a maximum összeg kerüljön be a megyei önkormányzatba, hogy ne kelljen más forrást ebbe a projektbe bevonni. Az előkészítő eljárással kapcsolatban interpellálni kíván, mert az jónéhány kérdést felvet az előző ciklus időszakáról. A működtetés majdani vonatkozásában szerinte nem a maximumot kell a beruházásnál először végrehajtani, hanem az épület kialakítást elvégezni, amellyel 800 millió forintos forrás spórolható meg. Példaként a győri kórházzal való együttműködést említette, amelynek kérte átgondolását és a pályázatok támogatását. Pál Béla Elmondta, hogy a kormánypárti oldal nevében készen áll dr. Kovács Zoltán által elmondottakra, azzal a pontosítással, hogy a Regionális Operatív Programban nincs lehetőség az onkológiai centrum pályázatának támogatására, mert ott az egészségügyi járóbeteg-ellátás támogatására van lehetőség. Az uniós előírások pontosan megszabják, hogy mit lehet ágazati, illetve régiós programban támogatni. Ez tehát a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból kerül majd támogatásra pályázati formában. Hangsúlyozta, hogy már több esetben eljártak a közgyűlés elnökével a kiemelt beruházásként történő kezelés érdekében. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 177/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1./ A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Regionális Onkológiai Központ beruházás helyzetéről szóló beszámolót. A közgyűlés jóváhagyja, hogy az előterjesztésben foglalt alagsor-földszint-emelet-helikopterleszállót tartalmazó, 4543 m2 bruttó alapterületű épület terve kerüljön továbbfejlesztésre a 2008. évben megjelentetni tervezett TIOP pályázatra. Megkéri a közgyűlés elnökét, hogy a továbbtervezési munkákra kérje fel a tervezőt. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
2./ A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy vizsgáltassa meg a kórház ingatlanán történő megfelelő parkolási lehetőségek kiépítését, és lehetőség szerint biztosítsa az ingatlanon való megvalósításukat. Amennyiben a parkolóház megépítése
28 szükséges, készüljön külön előterjesztés a közgyűlés részére a megvalósítás módjáról és pénzügyi konstrukcióiról. Határidő: Felelős:
azonnal és az építési engedélyezési eljárásig Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
3./ A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Regionális Onkológiai Központ becsült beruházási összegét 3,3 mrd Ft-ban. A korábban jóváhagyott szakmai program és beruházási javaslat módosítására javaslatot kell tenni. A megvalósításhoz 2008. évi költségvetésében összesen 800 millió Ft-ot biztosít saját forrásként. Határidő: Felelős:
- a fedezet biztosítására: 2008. évi költségvetés jóváhagyása - szakmai program és beruházási javaslat módosítására: 2008. február Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
8. A megyei önkormányzat aktuális pályázatokkal összefüggő intézményfejlesztési célkitűzései Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi, a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi, az Oktatási, Ifjúsági és Sport, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2007. november 5-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslat 1. pontjának 2. bekezdését 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következőkkel javasolta kiegészíteni: „A megyében működő – hosszú távon hasznosításra tervezett – legalább 4 lakásotthon felújításának lehetőségét meg kell vizsgálni.” A bizottság a határozati javaslat egészét a kiegészítéssel együtt 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság módosító indítványát befogadta. Dr. Hermann István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
29 Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság először a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság módosító indítványáról döntött, melyet 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólás Dr. Németh Márta Elmondta, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság a közgyűlést megelőző ülésén tárgyalta a gyermekvédelmi intézményrendszer átalakításáról szóló előterjesztést is. A gyermeklétszám csökkenése miatt a lakásotthonok számát a megyei önkormányzatnak csökkentenie kell. Ennek ellenére elengedhetetlen, hogy a tovább működtetni kívánt lakásotthonokat – a pályázati lehetőség kihasználásával – korszerűsítsék és felújítsák. Erre tett javaslatot a szociális bizottság módosító indítványa. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 178/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1./ A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a megyei intézmények fejlesztéseivel kapcsolatos előterjesztést. Megbízza a megyei közgyűlés elnökét, hogy készíttesse el az alábbi intézményfejlesztési pályázatokat: • Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Szakiskola és Kollégium energiahatékonyság növelés és bővítés, • „Csolnoky Ferenc” Megyei Kórház és Rendelőintézet Sürgősségi Osztály SO1 fejlesztése • Regionális Onkológiai Központ építése • Zirc, Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítóterének építése (Zirc Város Önkormányzatával közösen). Meg kell indítani az alábbi projektek pályázati előkészítési munkáit: • Pápakovácsi Idősek Otthona szennyvízhálózat bekötése • Intézmények energiahatékonyságával kapcsolatos pályázatok a tanulmány által kijelölt intézmények tekintetében
30 •
Balácapuszta régészeti lelőhely látogatóbarát fejlesztése (Nemesvámos önkormányzatával és a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen) • Peremarton, Idősek Otthona nyílászáró cserék • Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium (Balatonalmádi) nyílászáró cserék. A megyében működő – hosszú távon hasznosításra tervezett – legalább 4 lakásotthon felújításának lehetőségét meg kell vizsgálni. A pályázatokhoz szükséges saját forrást az esedékes költségvetés-módosításoknál biztosítani kell. A megjelenő pályázati felhívásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és szükség esetén a fejlesztendő intézmények listájának módosításáról szóló döntést a közgyűlés elé kell terjeszteni. Határidő: Felelős:
a pályázati felhívások függvényében Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
2./ A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy a települési önkormányzatokkal folytasson tárgyalásokat a fenntartásra átvett oktatási intézmények fejlesztési célkitűzéseiről, azokkal kapcsolatos feladatokról. A tulajdonos települési önkormányzatok legalább 50%-os pénzügyi hozzájárulása esetén elő kell készíteni az aktuális nem megtérülő fejlesztés pályázatát. Megtérülő fejlesztés esetén felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét, hogy a települési önkormányzattal tárgyalásokat folytasson a tulajdonos önkormányzat csökkentett mértékű hozzájárulására vonatkozóan. Amennyiben a fejlesztés a fenntartási költségekben gyors megtérülést eredményez, a megyei önkormányzat a tulajdonos önkormányzat anyagi hozzájárulása nélkül is megindíthatja a fejlesztést. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
3./ A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy dolgozzon ki szakmai programot a szociális és oktatási intézmények fejlesztésére vonatkozóan figyelembe véve az operatív programok célkitűzéseivel szinkronban minél több pályázati forrás igénybevételére nyíljon lehetőség. Határidő: Felelős:
2008. március 31. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Szünet 10.45 – 11.05 Szünet után Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön arról, hogy a „Veszprém megyei rendőr-főkapitány kinevezésének véleményezése” c. „sürgős” minősítésű előterjesztés tárgyalására most kerüljön sor. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő.
31 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az indítványt. „Sürgős minősítésű” előterjesztés 9. .Veszprém megyei rendőr-főkapitány kinevezésének véleményezése Lasztovicza Jenő Köszöntötte a meghívott vendégeket: dr. Bencze József rendőr altábornagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnokát, dr. Bolcsik Zoltán dandártábornokot, mint a kinevezésre váró rendőr-főkapitányt és Veszprém megye jelenlegi rendőr-főkapitányát, dr. Horváth Imre ezredest. Megadta a szót először az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnokának, majd a a kinevezésre váró rendőr-főkapitánynak. Dr. Bencze József Megköszönte a közgyűlés gyors reagálását és azt, hogy Veszprém megye elsőként biztosította a lehetőséget arra, hogy az általa kezdeményezett rendőri felsővezetésben beálló változások során bemutathassa dr. Bolcsik Zoltán rendőr dandártábornokot, aki jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője. Jelenlegi beosztását 7. éve – Európában csúcstartó módon – tölti be. Amerikában is néhány esetben fordult csak elő, hogy valaki ennél hosszabb ideig töltött be ilyen beosztást. Elmondta továbbá, hogy a főkapitány-jelölt 45 éves és 25 éve rendőr. Rendőri pályafutása során nyomozó, osztályvezető, majd vidéki rendőr-kapitányságot követően Pest megye rendőr-főkapitány helyettese, illetve pár hónapig megbízott rendőr-főkapitánya volt. Ezt követően került jelenlegi beosztásába. Orosz és angol nyelvből nyelvvizsgát tett. Tábornoki kinevezésére 2002 áprilisában került sor. Megítélése szerint országos és azon túl terjedő tapasztalatait jól fogja tudni hasznosítani a megyei főkapitányi székben. Hangsúlyozta, a rendőrség felsővezetésében több ponton történő változással kapcsolatosan, hogy minden eddigi vezetőnek megfelelő beosztást javasolt, így a felmentett megyei főkapitányoknak is. Emlékeztetett az Alkotmánymódosításra, amely a Határőrséget 2008. január 1-jével megszünteti, feladatrendszere és szervezete integrálódik a magyar rendőrségbe, melynek létszáma így 40 ezer főre emelkedik. Ezzel egyidőben Magyarország teljes jogú Schengeni tag lesz. Ez a két dolog indukálta, hogy a kibővült feladatrendszerrel rendelkező integrált rendőrség szervezetét, hatáskörét és a hozzá kapcsolódó személyi kérdéseket is áttekintsék. Meggyőződése szerint nem a személyekhez keresik a szervezetet – mint ahogy nagyon sokszor előfordult – hanem a feladat-, hatáskör- és szervezet kialakítása után próbálják megtalálni az alkalmas embereket. Így esett a választás dr. Bolcsik Zoltánra, akinél 7 év – napi 24 órát igénybevevő szolgálat – után megfontolandó a váltás. A rendőr-főkapitányi kinevezést oldalirányú váltásnak, más típusú feladatnak minősítette. Hangsúlyozta, hogy dr. Horváth Imre eddigi munkájával elégedett, melyre továbbra is számít – hosszabbítását fenntartva – helyettesként, bűnügyi igazgatóként. Eddigi teljesítményének elismeréseként a honvédelmi miniszternél kezdeményezte dandártábornokká történő előléptetését. Dr. Bolcsik Zoltánt jó szívvel tuja ajánlani, részben Pest megyei közös múltjuk miatt, ahol volt rálátása a munkájára. Követelménytámasztása, hivatástudata, szakszerűsége, szervező-, áttekintő-, elemzőképessége és pszichikai tűrőképessége alkalmassá teszi a feladat ellátására.
32 Elbeszélgetésük során a főkapitány-jelölt jelezte, mely az egyezségük része is volt, hogy kinevezése esetén tartósan Veszprémben kíván letelepedni. Kérte a közgyűlést, hogy véleményével pozitívan támogassa javaslatát. Dr. Bolcsik Zoltán Hangsúlyozta, hogy számára megtiszteltetés a Veszprém megyei rendőr-főkapitányi posztra való jelölés. Ez a terület számára a szervezett bűnözéssel kapcsolatos munkák során ismert, azon bűnözőkön keresztül, akik Budapestről itt fejtik ki „áldásos tevékenységüket”. Példaként említette a Szlávy Bulcsuval és a postás gyilkossággal kapcsolatos nyomozásokat. Megerősítette, hogy valóban hosszú távon gondolkozik a Veszprém megyében való szolgálatteljesítést illetően, így tervei között szerepel az itteni letelepedés. Dr. Horváth Imrére továbbra is számít, első számú helyettesként segítené tevékenységét. Egyik legfontosabb feladatként a mintegy 10 %-os létszámhiány feltöltését ítélte meg. Felajánlotta, hogy korábbi munkaköreiben kialakított kapcsolatrendszerét jó értelemben vett lobbizótevékenység folytatására használja fel Veszprém megye érdekében. Kérdések Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte az országos rendőr-főkapitánytól, hogy több mint két évi megbízott főkapitányi tevékenység után miért nem dr. Horváth Imrére esett a választása és vele kapcsolatban mi az álláspontja. Milyen ígéretet tud tenni a 10 % létszámfeltöltésre vonatkozóan a leendő megyei rendőrfőkapitánynak. Kérte, hogy ez ne a helyi kapitányságok rovására történjen meg. Véleménye szerint a 24 órás készenlét a megyében ugyanúgy fennáll, tehát „ez nem segít Bolcsik úron”. Megkérdezte továbbá, hogy volt-e más jelölt, vagy őneki ajánlottak-e más állást. A főkapitány-jelölttől azt kérdezte, hogy nem érzi-e visszalépésnek a nyomozati munka csúcsáról átkerülni egy megyei főkapitányság élére. Pusztai István Megkérdezte, hogy a szervezeti- és feladatrendszer változása milyen módon érinti a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságot. Kuti Csaba Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 5 évben gyakran volt vendég az országos rendőrfőkapitány Veszprém megyében, mert nagy mozgások voltak a megyei rendőr-főkapitányi poszton. Megkérdezte a jelölttől – a tapasztalatok hasznosítása tekintetében – hogy a korábbi rendőrfőkapitányokkal milyen a kapcsolata. Dr. Kovács Zoltán Elmondta, hogy „busójárásban voltak az elmúlt időszakban a főkapitányok Veszprém megyében”, az állandóságot gyakorlatilag dr. Horváth Imre jelentette. Arra a kérdésre, hogy meddig kívánnak itt lenni, eddig minden jelölt azt válaszolta, hogy tartósan. Így mást választ ez esetben sem lehet várni, viszont valóban célszerű lenne az állandóságra törekedni, ha legalább 6-7 évben gondolkoznának, mert ez a helyzet senkinek sem jó.
33 Pálfy Sándor Megjegyezte, hogy az elmúlt 60 hónapban – a megbízott főkapitányokat is beleszámítva – 6 főkapitány tevékenykedett, tehát átlagosan 10 hónapot szolgáltak a megyében. Megkérdezte, hogy az országos főkapitány nem kívánja-e más posztra helyezni a jelöltet. Válaszok Dr. Bencze József Válaszában elmondta, hogy nagyon sok szempontot mérlegelt, amikor az új struktúrához személyeket keresett. Az integrált rendőrség modernizálása a Schengeni folyamattal együttesen korszakos feladat volt. A Modernizációs Program minimum 3, de inkább 5 év, és az integrációnak is lesznek még további lépései, mint ahogy azt az osztrák tapasztalatok is mutatják. Ezt a 3-, illetve 5 évet olyan emberekkel szeretné betölteni, akik ezt – koruknál fogva is – végig tudják vinni. 2008-tól olyan plusz feltételrendszer jelentkezik, mint például ezen a vezetői szinten a nyelvtudás. Jelenleg a rendőrség e téren nagy lemaradásban van a Határőrséghez képest. Dr. Horváth Imre helyettesi pozícióját mindketten támogatják, számítanak munkájára, tiszteletben tartva esetleges más elképzeléseit. A 10 %-os létszámfeltöltés az állománytábla szerint a megye összességében áll fenn, tehát a városi kapitányságokat is érinti. Következő lépésként azoknál a megyéknél, ahol nincs külső országhatár, ott nagy fejlesztésekre nem lehet számítani, mert az a határőrök áttelepítésével, leszerelésével járna, és közülük sokan elmennének, mert nem szeretnek költözni. Megítélése szerint 2-5 éven belül folyamatosan, a létszámmal túlreprezentált főkapitányságokról, úgynevezett belső megyékbe – mint például Veszprém –létszámot tudnak átcsoportosítani. A megyei főkapitánynak valóban ugyanúgy rendelkezésre kell állnia a nap 24 órájában, de azért a Nemzeti Nyomozó Irodánál való terhelése minőségében ettől mégis eltérő volt. Itt a korábbinál szélesebb körű tevékenységet végez, mely szerinte ettől szebb és izgalmasabb. Az úgynevezett belső megyékben is megjelennek a határrendészeti feladatok. Ismételten hangsúlyozta, hogy 5-8 évente bizonyos vezetői beosztásokban cserét kell kezdeményezni, hogy utána egy oldalirányú mozgással tovább folytassa – feltöltődve, megerősödve – munkáját. Bízik benne, hogy dr. Bolcsik Zoltán ígéretéhez híven hosszabb időt fog Veszprémben tölteni és javítani fogja az eddigi szűk egyéves átlagot. Dr. Bolcsik Zoltán A kérdésekre válaszolva elmondta, „a nyomozati munka csúcsáról” érkezve nem érzi kevesebbnek ezt a fajta munkát, mert szerinte ez teljesen más jellegű feladat, más „kihívás”. Jelezte, korábban a váci kapitányságon dolgozott 6 évet, majd a Pest megyei kapitányságon volt 4 évig főkapitány-helyettes. Elmondta, mindkét helyről „rendkívül nehéz szívvel” jött el, mert nagyon szerette azt a típusú munkát. Hozzátette, a váci kapitányságon volt alkalma „a rendőrségi munka teljes spektrumával” foglalkoznia, de a Pest megyei kapitányságon is, hiszen első számú helyettes volt, és a főkapitány távollétében teljes „rálátása” és döntési jogköre volt a főkapitányság más jellegű tevékenységére is. Hozzáfűzte, úgy gondolja, „a rendőri munka teljessége az a városi és megyei főkapitányságokon dől el”. Megjegyezte, kétségtelen, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodán lévő munkáját is nagyon szerette, de úgy gondolja, hogy ez olyan más jellegű, és „a teljes spektrumra vonatkozó tevékenység”, ami számára megtisztelő felkérés és feladat. Dr. Horváth Imrével kapcsolatosan feltett kérdésekre válaszolva elmondta, az ezredes úrral korábban is találkozott már a munkái során, mindketten tagjai voltak annak a „felsővezetői bűnügyi grémiumnak”, amelyet havi rendszerességgel hívtak össze az ORFK-n, így sokszor volt alkalma szakmai eszmecserét folytatni vele. Hozzátette, nagyon „sok dologban teljesen azonos” a gondolkodásmódjuk, ezért úgy
34 gondolja, mindenképpen tud számítani a munkájára, és a megyei főkapitányság, illetve a városi kapitányságok többi vezetőinek a munkájára is számít. Megjegyezte, „ha volt egy ilyen gondolat, hogy tervezek-e ide ejtőernyősöket hozni, semmi ilyen gondolatom nincsen”. A korábbi főkapitányokkal való viszonyára vonatkozó kérdésre reagálva elmondta, a többségükkel valóban jó a kapcsolata, Bánfi úrral például az ORFK-n is volt lehetősége együtt dolgozni, és vele a közgyűlés ülése után találkozni is fog, de valamennyi korábbi főkapitánnyal „többé-kevésbé szinte mindegyikkel valamilyen szintű” a kapcsolata. Hangsúlyozta, „korrekt és normális” a kapcsolata elődeivel. Elmondta még, nincsenek olyan jellegű tervei, hogy rövid itt tartózkodás után más jellegű elképzelései lennének. Jelezte, a megyei munkát ismeri, és nagyon szereti azt a tevékenységet. Úgy vélte, szakmai elgondolásaival, kihívásaival is „találkozni fog” ez a főkapitányi munka, majd hozzáfűzte, ez számára öröm, hogy egy ilyen felkérést kapott. A 24 órás szolgálattal kapcsolatban elmondta, ehhez hozzá van szokva, neki ez nem okoz problémát, és a mobiltelefonja is 24 órán át működik, ahogy az elmúlt „huszonévben” is. A 10%-os létszámhiánnyal kapcsolatosan megjegyezte, 6 évig rendőrkapitány volt, és „meglehetősen kapitánysági párti ember” volt és az is marad. Hangsúlyozta, semmiképpen nem szeretné a kapitányságokat gyengíteni, viszont a kapitányságoknak un. „kádárképzési” szerepet szán, mert szerinte ott kell megtanulni az alapokat és azt nem tervezi, hogy a megyei főkapitányságra „utcáról kezdőket” venne fel. Hozzátette, nyilvánvaló, hogy ott egy folyamatos utánpótlásról gondoskodni kell, ezért is mondta, azt, hogy ezt nagyon fontos feladatnak tartja. Elmondta még, mindenképpen azon lesz, hogy az „iskolákról minél nagyobb létszámban idekerüljenek majd kollegák dolgozni”, de a folyamatos „toborzó munkát” is fő feladatának fogja majd meghatározni. Lasztovicza Jenő Megköszönte a válaszokat és megadta a szót hozzászólásra. Hozzászólások Pál Béla Jelezte, tudja, hogy az új főkapitány-jelölt meghallgatásáról van szó, de hozzászólását azzal szeretné kezdeni, hogy megköszönje frakciója nevében dr. Horváth Imrének az eddig végzett munkáját. Hozzátette, úgy gondolják, ahogy az előbb hozzászólók, hogy „az elmúlt években ő jelentette a biztos pontot a főkapitányság életében”. Megjegyezte, „jó szívvel” hallották, hogy a jövőben is számítanak a munkájára. Elmondta, a főkapitány-jelöltnek jó munkát kívánnak, és támogatják a kinevezését. Majd hozzáfűzte, úgy gondolják, alapvetően szakmai kérdés, hogy az országos rendőrfőkapitány kit jelöl erre a „posztra”. Elmondta még, azt nem kérdezik, hogy meddig marad, de „szívük szerint” azt szeretnék, ha sokáig. Hozzátette, azt a szándékot, hogy hosszú ideig marad Veszprém megyében, örömmel fogadták. Még egyszer jó munkát kívánt a jelöltnek, és elmondta, úgy gondolja, hogy a jelölt most ismertetett eddigi munkája, tapasztalata, nemzetközi kitekintése segíthet abban, hogy Veszprém megye helyzete a rendőr-főkapitányságok között „tovább erősödik majd”. Szedlák Attila Jelezte, fegyveres erőkről van szó, ezért örült a 24 órás szolgálattal kapcsolatban tett kijelentésnek. Megjegyezte, dandártábornok úr a fiatal kora ellenére is szép és ígéretes „szakmai utat futott be”. Úgy vélte, ez valószínűleg biztos alapot adhat majd a megyei vezetésnek is, és „biztos kezekben” lesz Veszprém megye. Elmondta még, az országos rendőrfőkapitány úr határőrséggel kapcsolatos válasza kicsit nyugtalanította, amíg dandártábornok úr nem erősítette meg azt az állásfoglalást, hogy „igen, fel kell tölteni”. Jelezte, azért mondta és hangsúlyozza ezt, mert ha fegyveres erőkről van szó, akkor aki
35 vállalta azt a munkát, akkor annak kötelessége, településtől, megyétől függetlenül ott ellátni a feladatot, ahova kirendelik. Elmondta még, reménykedett abban, hogy mivel a nyugati határok tekintetében a schengeni egyezmény miatt „felszabadulnak” álláshelyek, akkor a legalább ott lévő határőrök segítik Veszprém megye munkáját. Megjegyezte még, „bár 10%os hiányról beszélnek”, a Kelet-Balatoni Kistérségben 20% álláshely nincsen betöltve. Elmondta, reménykedik abban, hogy „ez a feltöltés valóban megvalósul”, és a dandártábornok úrnak sikeres munkát kívánt. Lasztovicza Jenő Jelezte, a megyei közgyűlés feladata véleményezni a rendőr-főkapitány jelöltet. Kérte a közgyűlést, hogy aki támogatja a kinevezést, igennel szavazzon. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 179/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése támogatja dr. Bolcsik Zoltán rendőr dandártábornoknak a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjévé 2007. november 15-étől történő kinevezését. Felkéri a megyei közgyűlés elnökét, hogy a képviselőtestület döntéséről dr. Bencze József rendőr altábornagy urat, országos rendőr-főkapitányt tájékoztassa. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő A megyei közgyűlés nevében megköszönte azt a munkát, amit dr. Horváth Imre főkapitány úr tett a megyéért, és további munkájához sok sikert kívánt. Dr. Bolcsik Zoltán dandártábornok úrnak pedig a leendő munkájához kívánt sok sikert, és megemlítette, hogy a megyei közgyűlés minden segítséget megad, ami a módjában áll, hogy az a munka, amit főkapitány úr végezni fog, az eredményes és hatékony legyen, hiszen az a megyének ugyanúgy érdeke, mint a rendőrségnek. Megköszönte a vendégeknek a megjelenést. Dr. Bencze József Bejelentette, hogy november 15-vel a támogatás „szellemében” kinevezésre kerül Dr. Bolcsik Zoltán dandártábornok úr. Megköszönte a jelölt támogatását. 10. Hatástanulmány a Veszprém beolvasztása tárgyában
Megyei
Önkormányzat
Tüdőgyógyintézetének
Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az előterjesztés elkészítése és kiküldése után október 31-én megbeszélést folytattak az intézmény vezetőivel és dolgozóival. Az ott elhangzottak figyelembe vételével, az intézmény önállósága mellett szóló érvek alapján az „A” változatot javasolta elfogadásra.
36 Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság az előterjesztés határozati javaslatának „A” változatát 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslat „A” változatát 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e hozzászólásuk, véleményük az anyaghoz. Megkérdezte képviselőtársait, van-e kérdésük az előterjesztéssel kapcsolatban. Megkérdezte képviselőtársait, hozzászólás van-e az anyaghoz. Hozzászólások Dr. Kovács Zoltán Hozzászólásában elmondta, a legutóbbi közgyűlésen és a bizottsági ülésen is arról beszéltek, hogy „most egy olyan interregnum időszak van, amikor nagyon sok ismeretlenes egyenlettel kell megküzdeni az egészségügyben”. Hozzátette, nem csak a biztosítási modell átalakítása, hanem maga a készülőben lévő törvény és „jó néhány olyan dolog áll még előttünk”, ami alapján az integráció „jó szívvel nem elvégezhető”, hiszen ez csak akkor célszerű, ha minden információ rendelkezésre áll. Elmondta, ezzel kapcsolatban elnök úr, a főigazgató úr, a megbízott vezető úr és „jó néhány” önkormányzati képviselő Farkasgyepűn az ott dolgozókkal tartott egy fórumot, ahol meghallgatták, hogy „ők hogy látják”. Jelezte, voltak az összevonással kapcsolatos hatástanulmányra észrevételek, amiket ott elmondtak. Jelezte, úgy gondolták a bizottságban, amelyről egyhangú álláspont született, hogy ma a legjobb döntés az „ismeretlen paraméterek miatt” az „A” változat, bár lehet, hogy „ez hosszútávon nyilván mást is hozhat” - tette hozzá. Elmondta még, úgy gondolják, ha financiális alapokra, vagy gazdasági társaságok kezébe kerül a biztosítási rendszer, azok „nyereségérdekeltek szeretnének lenni”, ha pénzt, hitelt vesznek fel egy ilyen konstrukcióra. Majd így folytatta, a szakértők szerint is az látszik jelenleg, hogy a nagy egységek kapnak majd jobb ajánlatot az elkövetkezendő időszakban, és a „kicsik”, a városi kórházak kevésbé. Hozzáfűzte még, „a speciális kórházak, mint például Farkasgyepű”, tekintetében „még nagyobb az ismeretlenség”, hisz kiskórházról van szó, de mégis nagy betegkörrel, hisz „az egész Észak-nyugat Dunántúl ehhez a kiváló munkát végző kórházhoz tartozik”. Majd így folytatta: „Én azt szeretném előrebocsátani nyilván a szakmával, az ott dolgozókkal is egyeztetve, és ez nem volt szerencsés, ezt ott el is ismertük az elmúlt időszakban, hogy a honlapra felkerült az a hatástanulmány, vagy az a javaslatterv, amely nem döntés volt, amely előre nem került egyeztetésre, utólagosan ebbe elnézést kértek azok, akiknek ezt meg kellett tennie. De visszatérve az alapgondolatra, hogy hosszú távon az sem lesz tartható, hogyha mondjuk egy speciális kórházat sem a specialitásánál fogva finanszíroznak majd a biztosítók, hanem az idő távlatában rossz ajánlatokat tesznek, akkor végig kell gondolni egyébként, hogy milyen megoldás jöhet szóba, mert az önkormányzat másodlagos felelőssége, azaz a bérkifizetésért, vagy netán a nagy értékű szállítói tartozásokért, a 90 napon túli adósságállomány. Jelen pillanatban nincs ilyen Farkasgyepűn, Farkasgyepűn nincsenek financiális problémák, így nyilatkozott a gazdasági igazgató az Egészségügyi Bizottság ülésén, de ha netán ilyenek bekövetkeznek, és ez elnehezíti a jó minőségű szakmai munkát, elnehezíti a szakdolgozók helyzetét, és végső soron a betegek nem kapják meg azt a jó
37 színvonalú ellátást, amit ma megkapnak, akkor valóban végig kell gondolni, hogy mi a következő lépés.” Elmondta még, azt is végig kell gondolni Farkasgyepű kapcsán, hogy milyen fejlesztéseket lehet „bevonni a rendszerbe”, és „néhány milliós nagyságrendű fejlesztésekkel lehet a spektrumot szélesíteni”, és nyilvánvalóan a II. ütem beruházása lehet olyan, mely minőségi „ugrást” hoz az intézetnek. Hozzátette, erre vonatkozóan folyamatban vannak pályázatok mind a régiónál, mind az ágazatnál, és ezeket is végig kell gondolni a továbbfolytatás érdekében. Jelezte, ezért javasolják jelen helyzetben az „A” változat támogatását. Pusztai István Hozzászólása elején előrebocsátotta, hogy frakciója az „A” változatot támogatja, és hozzátette, „lényegében korábban is az „A” változatot támogattuk”. Elmondta, azt gondolja, az előkészítő nehéz helyzetben volt, és egyetértett dr. Kovács Zoltánnal, szerinte is nagyon sok bizonytalansági tényező van ma az egészségügyben, ezért nehéz prognosztizálni. Hozzátette, ennek ellenére úgy gondolja, a hatástanulmánynak nem az az igazi értelme, hogy választ adjon egy összevonásra, vagy ellenérveket sorakoztasson fel, hanem az adott intézmények működésének teljesebb átvilágítása, áttekintése. Ezért felhívta a figyelmet, minden bizonytalansági tényező ellenére úgy gondolja, célszerű elvégezni a költségelemzést bármelyik intézmény esetében, hisz bármennyire nem ismert a biztosítóval kötendő szerződés „ügye”, szerinte a jövőbeni finanszírozás legalább az elmúlt fél év adatai alapján képet mutathat, hogy az április 1-től működő rendszernek melyek a hatékonysági problémái, kérdései, illetve vizsgálni lehet, hogy a TVK-hoz képest milyen módon működik egy intézmény. Egy másik dolog kapcsán arra hívta fel a figyelmet, a korábbi döntéseikkel összefüggésben célszerű lesz áttekinteni azt is, hogy milyen struktúrában, milyen irányítási rendszerben kell működtetni ésszerűen és célszerűen a több telephelyes intézményrendszert. Úgy vélte, vannak dolgok, amiket integrálni, egységesíteni kell, és vannak ügyek, amelyekben a telephelyeken „jelentős helyi autonómiát” kell biztosítani. Hozzátette, ezek olyan kérdések, amelyeket érdemes tisztázni a hatékony és célszerű egészségügy, és egészségügyi intézményrendszer működése szempontjából. Megjegyezte, van az előterjesztésnek egy másik „olvasata”, néhány héttel ezelőtt majdnem döntés született a két intézmény összevonásáról, és szerencsére az Egészségügyi Bizottság kezdeményezésére hatástanulmány előzte meg a döntést. Hozzátette még, a hatástanulmány-készítők és a politikai döntéshozók szándéka úgy tűnik, „elváltak egymástól”, vagyis a hatástanulmány-készítők „nem értesültek arról, hogy közben megváltozott a döntési szituáció”. Majd így folytatta, a hatástanulmány-készítők „arra exponálták” az előterjesztést, hogy milyen indokok szólnak az összevonás mellett. Megjegyezte, a határozati javaslat „A” változata az összevonással nincs összhangban, és azt gondolja, hogy „koncepciózusan és távlatosabban” kellene ezeket a döntéseket átgondolni. Elmondta, felmerül még az a kérdés, van-e esetleg más szándék az „A” változat „döntési megoldása mellett”. Jelezte, nem zárná ki azt a változatot, hogy „tartalékba van helyezve ebből a szempontból” az intézet, csak a tartalék már nem a megyei kórháznak, hanem „a pápai kórháznak szólhat esetleg”. Hozzáfűzte, azt hiszi, integráció szempontjából a „perspektivikusabb megoldás mégiscsak a Csolnoky lenne”. Lasztovicza Jenő Megjegyezte, „érdekes találgatások merültek fel” a hozzászólásban. Megadta a szót a következő hozzászólónak. Takács Szabolcs Elmondta, úgy gondolja, az előző hozzászólásban volt néhány olyan kérdés, amit már dr. Kovács Zoltán megválaszolt. Jelezte, a Farkasgyepűn lezajlott egyeztető fórumon részt vett,
38 nem csak, mint megyei képviselő, hanem mint az érintett települések egyikének polgármestere, hisz Bakonyjákóról nagyon sokan járnak Farkasgyepűre, sokan dolgoznak az intézményben. Megjegyezte, a megye vezetése bizonyította, hogy képes felismerni esetleges kis hibáját, a dolgozók előtt elnézést kérni, akik ezáltal meg is nyugodtak. Elmondta, a megye vezetése egy hatástanulmányt készíttetett, ami „nem pontosan passzol a megrendelőnek a véleményével, hisz nem megrendelésre gyártatta a megyei vezetés” ezt a hatástanulmányt, hanem az anyag készítői azt írták le, amit tapasztaltak. Jelezte, örül annak, hogy ez a megyei vezetésnél nem így történik, és reméli, hogy a későbbiekben sem fog így történni. Hozzátette, fontos dolog a mindkét bizottság által támogatott „A” változatban, hogy a megyegyűlés felkéri az Egészségügyi Bizottságot az intézmény főigazgatói állására történő pályázat kiírására. Elmondta, úgy gondolja, ez is megnyugtató és fontos kérdés, és szerinte ezáltal egyértelműen látszik, hogy „az intézet vezetését hogy kívánja a megye a későbbiekben ellátni”. Dr. Kovács Zoltán Pusztai István hozzászólására reagálva elmondta, pápai polgármesterként is jelzi, „nincs napirenden sem tartalék, sem egyéb módon a pápai kórház és a farkasgyepűi kórház integrációja”. Hozzátette, ezt az újság miatt jelzi ilyen határozottan, mert nem szeretné „ha holnap azzal kezdődne az újság főcíme, hogy Pápa és Farkasgyepű egyesül”, ezért ezt kifejezetten mondja, hogy „nincs erről szó”. A hatástanulmánnyal kapcsolatos hozzászólásra úgy reagált: annak megszólalni, „annak az alelnöknek, aki előre kinyomtattatta a közlönyt 2002-ben, amikor még döntések sem voltak, kiosztották a képviselők asztalára, és számon kérni egy kórház vezetésétől azt, hogy olyan hatástanulmány készült, s hogy ezt nem mondták meg utóbb az előterjesztés során, hogy nem ezt kéri a megyei vezetés, mert megváltozott a helyzet”; úgy gondolja, hogy „etikátlan ezt felvetni” éppen annak az alelnöknek, aki „jogszabálysértő, mert közlönyben olyan döntések is megjelentek, kihirdetve, amelyek egyébként nem születtek meg a megyei közgyűlésen”. Hozzáfűzte, azt gondolja, hogy „ilyen ügyekbe szépen inkább csendbe kellene maradni”. Lasztovicza Jenő Mivel további hozzászólás nem volt, indítványozta, hogy a közgyűlés szavazzon. Jelezte, hogy először a határozati javaslat „A” változatáról szavaznak. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 180/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetének a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház- Rendelőintézet szervezetébe történő beolvasztásáról készített hatástanulmány megállapításainak figyelembe vételével a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetét a továbbiakban is önálló költségvetési intézményként kívánja működtetni. Felkéri az Egészségügyi Bizottságot, hogy az intézmény főigazgatói állására írjon ki pályázatot. Határidő: Felelős:
2007. november 30. Dr. Kovács Zoltán tanácsnok, az Egészségügyi Bizottság elnöke
39
11. Egyes megyei fenntartású intézmények alapító okirata, valamint a gazdálkodás szabályait rögzítő megállapodások módosítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi, a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi, a Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2007. november 5-ei ülésén. A bizottság a szociális intézményekre vonatkozó határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Hermann István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság kulturális intézményekre vonatkozó határozati javaslatokat 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Könnyid István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottsága 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság a szociális ágazattal kapcsolatos határozati javaslatot, valamint az EIP Kht.-val kapcsolatos határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A bizottság a Petőfi Színházzal kapcsolatos határozati javaslatot 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e hozzászólásuk, javaslatuk az anyaghoz. Megkérdezte, hogy van-e kérdés, vagy hozzászólás az előterjesztéssel kapcsolatban. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, hozzászólás, illetve javaslat nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy az előterjesztés három határozati javaslatot tartalmaz. Indítványozta, hogy a közgyűlés először az egyes szociális intézmények alapító okiratának módosításáról döntsön. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő.
40 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 181/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a kamondi „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona, a lesencetomaji Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, valamint a nyírlaki Pszichiátriai Betegek Otthona intézmények alapító okiratainak „5.) Szakfeladatok száma és megnevezése” pontját kiegészíti az alábbi számú és megnevezésű szakfeladattal: „75195-4: Szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek” 2. A megyei közgyűlés a lesencetomaji Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona alapító okiratának 6.) pontját az alábbiakkal egészíti ki: „Nappali szociális ellátás: 10 fő” A megyei közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a módosításokat az intézmények alapító okiratán vezesse át, és a változásokból adódó jelentésbeli kötelezettségének tegyen eleget. Határidő: Felelős:
2007. november 23. Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az Eötvös Károly Megyei Könyvtár alapító okiratának módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 182/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Európai Információs Pont Közhasznú Társaságnak az Europe Direct információs egység fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatai ellátására, valamint az erre vonatkozó 2005-2008. időszakra létrejött keret megállapodás végrehajtására – e vonatkozásban, mint jogutódot – a Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott Eötvös Károly Megyei Könyvtárat jelöli ki. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 1. pontban foglalt feladatellátásra és keret megállapodásra tekintettel a könyvtár alapító okiratát 2008. január 1-jétől az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően módosítja és felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a módosítással kapcsolatos intézkedéseket tegye meg, a módosításról az érintetteket értesítse.
41 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Európai Információs Pont ügyvezetőjének, Pomázi Szilárdnak a megbízási díját a 2007. november 15.december 31. közötti időszakra havi bruttó 280.000.-Ft-ban állapítja meg. A közgyűlés felkéri az elnököt, hogy az ügyvezetővel megkötött megbízási szerződés módosításával kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
azonnal, illetve az alapító okirat módosítására 2007. november 23. Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke Dr. Zsédenyi Imre, megyei főjegyző
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprémi Petőfi Színház gazdálkodási szabályait rögzítő megállapodások módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 183/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Veszprémi Petőfi Színház és a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala közötti a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás módosítását a 2. számú mellékletben foglaltak szerint. 2. A Közgyűlés a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodások 11. Vagyonkezelés pontja az alábbiakkal egészül ki: „Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal és egyéb vagyontárgyakkal kapcsolatos feladatokat a részben önállóan gazdálkodó intézmény, mint kezelő látja el, számviteli nyilvántartását a MÖK Hivatala végzi 2007. július 1-jétől.” A közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a megállapodások kiegészítéséről, aláírásáról gondoskodjon. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
12. A gyermekvédelmi intézményrendszer átalakítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2007. november 5-ei ülésén. A bizottság az előterjesztésben szereplő mindkét határozati
42 javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e véleményük az anyaghoz. Megkérdezte képviselőtársait, hogy van-e kérdés, vagy hozzászólás az előterjesztéssel kapcsolatban. Hozzászólások Kuti Csaba Hozzászólásában elmondta, ez a téma olyan, ami a megyei közgyűlés munkájában „20 év óta folyamatosan fönt van”. Hozzátette, ebben az utolsó 10 év nagyon jellemző tendenciát mutat, aminek a lényege az, hogy folyamatosan csökkenő gyereklétszámról kell gondoskodni a megyei közgyűlésnek. Elmondta, hiányolja az anyagból azt a szerinte fontos megbontást, amiből látszódik, hogy a gyerekek közül hányan vannak lakásotthonokban, és hányan vannak nevelőszülőknél. Hozzáfűzte, az anyag 2. oldalán látszik, hogy hányan vannak otthonban, és ha azt az összes létszámból levonják, akkor látható, hogy többen vannak nevelőszülőknél, mint otthonokban. Elmondta még, az a tendencia, hogy a gondozott gyermekek egyre nagyobb száma van nevelőszülőknél, az Veszprém megyében még határozottabban érvényesül az országos átlagnál. Megjegyezte, vélhetőleg egyikük sem vitatkozik azzal az alapelvvel, ha az állam által biztosított gondozásban részesülő, az eredeti családjukból kiszakadt gyerekek, nevelőszülőknél, családnál, vagy „családjellegű” megoldásban kapják a nevelést, mely szerinte a legjobb megoldás. Jelezte, úgy látja, „jó irányú tendencia érvényesül hosszú évek óta a megyében akkor, amikor a gondozásba vett gyermekeknél egyre határozottabb a nevelőszülők által gondozásba vett gyerekek létszámának a növekedése”. Megjegyezte még, nyilvánvalóan, amikor erről az intézményrendszerről tárgyalnak, nagy hangsúlyt kell fektetni arra a kérdésre, hogy vajon a nevelőszülői hálózattal kapcsolatosan mindazt a gondoskodás megteszi-e a megye, amit a lakásotthonokban lévő gyermekekre megtesz. Elmondta még, folyamatosan úgy érezte és érzi, hogy „a szakmai lobby sokkal erősebb, mint a nevelőszülők lobbyja”. Vagyis a lakásotthonokban élő gyermekekre fordított figyelem sokszorosan nagyobb, mint a nevelőszülőknél lévőkre fordított figyelem. Hozzátette, ez a szakszolgálatra kevésbé vonatkozik, nyilvánvalóan a szakszolgálatnál van elsősorban ennek a munkának a „döntő lényege”. Kérte képviselőtársaitól, hogy ha ebben a témában „bármilyen lépést” tesznek, a nevelőszülőkre, a hivatásos nevelőszülői feladatra a lehető legtöbb figyelmet fordítsák, és az ő munkájukat becsüljék meg. Jelezte, a javaslatot maximálisan támogatja, abszolút indokolt, logikus az előterjesztés szerinte. Dr. Németh Márta Hozzászólása bevezetőjében elmondta, olyan intézmény „életéről” döntenek ismét, amely az elmúlt években gyakran változáson ment keresztül, több szervezeti változás történt az elmúlt időszakban a gyermekvédelemben. Hozzáfűzte, azt gondolja, hogy ez a mostani változás egy „szükségszerű döntés” eredményeként jött létre. Megköszönte az előkészítőknek az alapos munkát. Elmondta, évek óta látható ez a tendencia, ahogy az előző hozzászólásban is hallották, és a mostani átalakítástól azt reméli, hogy olyan megoldást jelent, amely nyugalmat és biztonságot hoz ennek a „hányatott sorsú” intézménynek az életében. Megjegyezte, viszonylag nagy létszámleépítéssel jár ez az átalakítás, de az előkészítésből úgy látja, hogy sikerült ezt úgy megoldani, amely a „legkisebb fájdalommal jár” az érintetteknek. Elmondta még, valamennyien megkapták a gyámhivatal véleményét, mely a bizottsági ülésen még nem állt rendelkezésükre, amely vélemény azt tartalmazza, hogy 3 jól működő házat kíván a
43 megyei önkormányzat bezárni. Elmondta továbbá, valamennyi ház, ami ma ebben a rendszerben működik, nagyon magas színvonalon működik, mint amelyeket most be kell zárni. Megjegyezte, nagyon nehéz volt eldönteni azt, hogy a 20 ház közül melyik legyen az a négy, amit érint ez a bezárás. Sok szempont érvényesült ennek a döntésnek a meghozatalakor, és természetesen sajnálják ezeket a házakat, különösen a 3 nagyon jól működő, viszonylag magas létszámmal működő házat, de néha ezeket a döntéseket is meg kell hozni. Hangsúlyozta, nem azért kell azokat bezárni, mert az ő munkájukkal kapcsolatban bármilyen kifogás felmerült, hanem azért, mert kell egy ilyen döntést hozni, „és a 20 jóból négyet mindenféleképpen célszerű bezárni”. Jelezte, az anyag indoklása tartalmazza, hogy miért éppen ez a négy ház kerül bezárásra. Elmondta, azzal a reménnyel javasolja megszavazni az anyagot, hogy nyugalmasabb időszak következik az intézményhálózat életében, „nagyobb átalakításra éveken belül remélhetőleg itt nem kerül sor”. Talabér Márta Képviselőtársa mondatára reagálva, mely szerint: „a szakmai lobby nagyobb volt, mint a nevelőszülői lobby a korábbi években és ezért nem sikerült kellő számban gyermekeket elhelyezni a nevelőszülői hálózatban”, elmondta, ezt másképpen látta az 1998-2006. közötti időszakban. Elmondta, azt gondolja, folyamatosan megpróbálta a szakszolgálat a nevelőszülői hálózatot bővíteni, illetve a nevelőszülői hálózatot úgy átalakítani, hogy abban valóban olyan nevelőszülők vegyenek részt, akik alkalmasak arra, hogy gyermekeket neveljenek. Emlékeztetett rá, abban a hálózatban korábban voltak olyan nevelőszülők, akik esetében jelentős problémák merültek fel a gyermekekkel való bánásmóddal kapcsolatban. Elmondta még, a megyei önkormányzatnak az idei évben bevezetett döntése, mely szerinte jó döntés volt, hogy felvették a kapcsolatot egy olyan szervezettel, amely a megyén kívül ugyan, de nevelőszülőket tud biztosítani olyan gyermekek számára is, akiket korábban Veszprém megyén belül nevelőszülők „nem vállaltak fel”. Elmondta továbbá, sajnálja azt, hogy azt érzi „a gyámhivatal akadályozni próbálja ezt a folyamatot”, és „adminisztratív gátakat próbál vetni annak, hogy nevelőszülőkhöz kikerülhessenek a gyermekek”. Jelezte, erről már beszéltek elnök úrral is és főjegyző úrral is, hogy „a Regionális Gyámhivatal vezetőjéhez, illetve Gelencsér úrhoz” fog fordulni, hogy próbáljanak meg „rugalmasabban hozzáállni mindehhez a folyamathoz”, mert úgy gondolják, hogy ezeknek a „fiataloknak az az elsődleges érdeke, hogy nevelőszülőknél nevelkedjenek, akkor is, ha ezek a nevelőszülők nem Veszprém megyében laknak”. Megjegyezte, valóban nehézség, hogy jól működő, magas szakmai színvonalon működő házak, amiket be kell zárni, de miután a „lakásotthonokban tényleg nagyon nagymértékben lecsökkent a gyermekek száma, ezt a döntést kényszerűen, de meg kell hozni”. Egyetértett dr. Németh Márta véleményével, hogy egy alapos előkészítés után megpróbálják ezt úgy végrehajtani, hogy a „legkisebb problémát okozza minden szinten, mind az ellátottak, mind pedig a munkatársak szintjén”. Kovács József Jelezte, előtte felszólaló képviselőtársai is arról szóltak, hogy a jobbik megoldást próbálták kiválasztani az elmúlt időkben, a „nevelőszülős rendszert”, mégis felmerült az, hogy ez a döntés elbocsátásokkal jár a lakásotthonok esetében. Elmondta, több évtizedes tapasztalata van arról, hogy a nevelőszülőknél nevelkedő gyerekek valóban kapnak „családmodell képet”. Hangsúlyozta, ne féljenek ettől, „ez a tendencia menjen tovább”. Megjegyezte, kissé megrökönyödve hallotta, hogy a „gyámügy ezt nem nagyon próbálja preferálni”. Kiemelte, „az állam az állami gondozás szóban tényleg csak a gondoskodást tudja biztosítani”, vagyis csak a fizikai gondoskodást tudja csak nyújtani, „a lelki gondoskodást, a nevelést, az empátiaérzést már nehéz átadni”. Egyetértett azzal, hogy továbbra is segítsék ezt, és kérte képviselőtársait, hogy „segítsük abban, hogy legyenek nevelőszülők”. Elmondta még,
44 területükről cigány nevelőszülő jelentkezett legújabban, hogy roma gyerekek nevelését szeretné vállalni, mivel saját gyerekük nem lehet, és így szeretnének „bekapcsolódni ebbe a munkába”. Geipl Miklósné Alelnöknő hozzászólására reagálva elmondta, kicsit megdöbbent az elhangzottakon, mert a gyámhivatallal kapcsolatos eddig tapasztalatai alapján nem gondolta volna, hogy „egy ilyen feltételezésnek egyáltalán bármilyen alapja lehet”. Elmondta még, azon gondolkodott, hogy „ennek a sommás megállapításnak nem lehet, hogy félreértés-e az alapja”, mert ismeretei szerint „a nevelőszülőknél való elhelyezésnek talán egy törvényi előírása az, hogy a szülők lakóhelyétől 50 km-es körzeten kívül ne vigyék el lehetőleg nevelőszülőhöz a gyereket, hisz a nevelőszülőknél történő elhelyezés nem egy végleges és ideális megoldás a gyerek szempontjából”. Hozzátette, természetesen jobb, mint a korábbi, „állami-gondozotti státusz”, de a nevelőszülőknek és a gyámhivatalnak „biztosítania kell a családba való visszatérés esélyét”. Megjegyezte, „ha messze viszik a gyereket”, akkor nem lehetséges a kapcsolattartás. Elmondta, úgy gondolja, minél több gyereket a „normál családi élethez leginkább hasonló körülmények között kell elhelyezni”, de sokkal több energiát kellene arra fordítaniuk, hogy legyenek a megyében nevelőszülők, és „ehhez minden olyan feltételt meg kell teremteni, amihez a megyei önkormányzatnak szívbéli, anyagi és erkölcsi lehetősége van”. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy az előterjesztés kettő határozati javaslatot tartalmaz. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a gyermekvédelmi intézményrendszer átalakításáról, a pápateszéri, a Zirc-aklipusztai, az Ősi és a nyárádi lakásotthonok megszüntetéséről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 184/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. november 30. napjával a Pápateszér, Jókai M. u. 12., 2007. december 31. napjával a Zirc-Aklipuszta, Kőris u. 22., és az Ősi, Ságvári u. 43., valamint 2008. január 31. napjával a Nyárád, Arany J. u. 88., szám alatti családi házak lakásotthonként való működését megszünteti. A lakásotthonok működtetését ellátó szakmai egységek számát – a 2. számú mellékletben meghatározott struktúrában – 4-re csökkenti, valamint az utógondozói otthonok és külső férőhelyek szervezésére a jogszabályokban előírt szakmai team-et biztosítja. A fentieknek megfelelően a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága 151 fős engedélyezett létszámát – a lakásotthonok működésének megszűnése és az intézményi struktúra átalakítása miatt – véglegesen 31 fővel, 120 főre csökkenti. A közgyűlés felkéri elnökét, a megyei főjegyzőt, valamint az intézmény igazgatóját, hogy a módosítások végrehajtása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
45 Határidő:
Felelős:
a lakásotthon bezárásokra: 2007 .november 30., 2007. december 31., illetve 2008. január 31. az új intézményi struktúra kialakítására: 2008. február 1. a munkáltatói intézkedések megtételére: a jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével legkésőbb 2008. június 30. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Horváth Lívia igazgató
2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése utasítja a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága vezetőjét, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalával együttműködve külső férőhelyek kialakítása céljából Zircen – 4 fiatal felnőtt elhelyezésére alkalmas – kétszobás lakásra vonatkozóan megfelelő feltételekkel lakásbérleti szerződést kössön. Határidő: Felelős:
2008. január 1. Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Horváth Lívia igazgató
3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága megnevezésű intézménye alapító okiratát a 4. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően jóváhagyja. A közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a módosított alapító okirat érintettek részére történő megküldéséről gondoskodjon. Határidő: Felelős:
a lakásotthon bezárások ütemezésének megfelelően, illetve az alapító okirat megküldésére: a jogszabályokban meghatározottak szerint. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
4. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése utasítja a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága vezetőjét, hogy az alapító okiratnak megfelelően gondoskodjon az intézmény dokumentumainak módosításáról, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat, és a Szakmai Programok Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elé – jóváhagyás céljából – való beterjesztéséről. Határidő: Felelős:
2008. március 31. Horváth Lívia igazgató
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön különleges gyermekotthon megépítésének támogatásáról saját tulajdonú ingatlanon. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő.
46 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 185/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a csecsemőotthon kiváltására elkészített pályázati projektben az építkezés helyszíneként meghatározottak módosításához. Támogatja a saját tulajdonú ingatlanon – Veszprém, Tüzér u. 44. szám alatt – a különleges gyermekotthon megépítését, és biztosítja az építéshez szükséges pénzügyi fedezetet. Határidő: Felelős:
azonnal, a fedezet biztosítására: legkésőbb a 2008. évi költségvetés elfogadása. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
2) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy az új különleges gyermekotthon Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat keretében történő működtetésére vonatkozó javaslatát terjessze be a közgyűlés 2008. júniusi ülésére. Határidő: Felelős:
2008. júniusi közgyűlés Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
13. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásába átvett intézmények által ellátott feladatátvállalásról szóló megállapodások módosítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 9 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e hozzászólásuk az anyaghoz. Megkérdezte képviselőtársait, hogy van-e kérdés, vagy hozzászólás az előterjesztéssel kapcsolatban. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a határozati javaslat elfogadásáról.
47 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 186/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat a megyei önkormányzat által átvett közoktatási feladatok ellátása tárgyában megkötött megállapodásoknak a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon használatának 10 éves időtartamra történő módosításáról és felhatalmazza a közgyűlés elnökét ezen módosított megállapodások aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
14. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e kérdésük, véleményük az anyaghoz. Megkérdezte képviselőtársait, hogy van-e kérdés, vagy hozzászólás az előterjesztéssel kapcsolatban. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, vélemény, illetve hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a határozati javaslat elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 187/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évre szóló éves ellenőrzési tervet a melléklet szerint elfogadja. Határidő: Felelős:
2008. január 01-től folyamatos Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
48
2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Belső Ellenőrzési Egység működtetését 2008. évre 1 fő köztisztviselői jogállású belső ellenőr és külső erőforrás bevonásával oldja meg. Az egység a hivatal részben önálló intézményeinek belső ellenőrzési feladatait is ellátja. Az önállóan gazdálkodó intézmények 193/2003 (XI.26.) Kormányrendelet szerinti belső ellenőrzési feladatának ellátását továbbra is külső erőforrások bevonásával biztosítjuk. Határidő: Felelős:
2008. január 01. Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
3. A Közgyűlés felkéri elnököt, hogy kísérje figyelemmel a jóváhagyott ellenőrzési terv végrehajtását, a tárgyévet követően pedig a zárszámadással egyidejűleg gondoskodjon a 2008. éves ellenőrzési jelentés Közgyűlés elé terjesztéséről. Határidő: Felelős:
2009. április 30. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
15. Megállapodás az Illetékhivatal épületének hasznosításából származó bevétel megosztására Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e hozzászólásuk az anyaghoz. Megkérdezte képviselőtársait, hogy van-e kérdés, vagy hozzászólás az előterjesztéssel kapcsolatban. Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, illetve hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a határozati javaslat elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő.
49 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 188/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei önkormányzat és a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata között a Veszprém Megyei Illetékhivatal (8200 Veszprém, Victor Hugo u. 3. szám alatti ingatlan) meghatározott részének bérbeadásából és az illetékhivatal által használt meghatározott ingóságok értékesítéséből származó bevételek megosztása tárgyában kötendő – a határozati javaslat mellékletét képező megállapodás tervezetet – jóváhagyja. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a közgyűlés elnökét a megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:
2007. december 15. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
16. Felterjesztés a 8-as számú főközlekedési út gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése ügyében Lasztovicza Jenő Tájékoztatta a közgyűlést, hogy az előterjesztéshez egyéni módosító indítványt nyújtott be Pusztai István, mely az ülés kezdete előtt kiosztásra került. Az előterjesztést az alábbiakkal kívánta kiegészíteni: Az előterjesztés postára adása után merült fel az a gondolat, hogy Veszprém megye közlekedésfejlesztése kapcsán nem elegendő csupán a 8 sz. főközlekedési út gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését szorgalmazni. A gazdasági kamara beszámolója nem csupán az említett út menti területek gazdaságának helyzetét mutatja be, hanem megye egészét. A megye gazdasága fejlődésének elengedhetetlen feltétele a megye más térségeiben is javítani az elérhetőséget. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv erről a következőket tartalmazza: „A közlekedés fejlesztésének stratégiája a tartós növekedéshez hozzájáruló üzleti környezet javításának specifikus célját, valamint a foglalkoztatás bővítéséhez hozzájáruló foglalkoztatási környezet javításának specifikus célját egyaránt szolgálja az elérhetőség javításával. Társadalmi-gazdasági kutatások eredménye támasztja alá, hogy a jó közlekedési feltételekkel rendelkező térségekben a munkához jutás feltételei könnyebbek, mint a nem megfelelő közlekedési infrastruktúrájú területeken”. A térségi elérhetőség javítása tehát a gazdasági tér határait bővítő tevékenység. A 82-es (Győr-Veszprém szakasz) és a 83-as számú (Győr-Pápa-Városlőd szakasz) főutak fejlesztése biztosítja az M8 sz. gyorsforgalmi út mentén megvalósuló gazdasági élénkülés térbeli kiterjesztését a megye más térségeinek az irányába is. A felsorolt érvek alapján javaslom Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr részére írt levéltervezet kiegészítését a következő mondattal.
50 „A megyei közgyűlés kéri továbbá, hogy a megye kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése céljából kezdődjön meg a 82-es (Győr-Veszprém szakasz) és a 83-as (GyőrPápa-Városlőd szakasz) számú főutak fejlesztésének az előkészítése, majd a fejlesztés megvalósítása.” A határozati javaslat 1. pontjának utolsó mondata az alábbi szerint módosul: „Kéri továbbá a Kormányt, hogy a 8-as, a 82-es (Győr-Veszprém szakasz) és a 83-as (Győr-Pápa-Városlőd szakasz) számú közutak fejlesztésének az előkészítését, majd ezt követően a fejlesztés megvalósítását kezdje meg.” Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Ács János Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2007. november 5-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérdezte a képviselőcsoportok vezetőit, van-e hozzászólásuk az anyaghoz. Megkérdezte képviselőtársait, hogy van-e kérdés, vagy hozzászólás az előterjesztéssel kapcsolatban. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólások Takács Szabolcs Hozzászólásában elmondta, örömmel látja, hogy az anyagban már szerepel a 82-es és a 83-as számú főutak fejlesztése is. Elmondta, a legutóbbi Regionális Fejlesztési Tanács ülésén már tárgyaltak arról elnök úrral, „amikor ott a 81-es számú főutat jogosan kérők kérték, hogy a gazdasági miniszternél kezdeményezze a régió elnöke is annak a fejlesztését”, és megfogalmazta már akkor, hogy a 82-es és 83-as számú főutakat „kezeljék együtt” a 81-es számú főúttal, mint „harántútvonalat”. Hozzátette, éppen azért, mert állapotukat tekintve egyik sem jobb a másiknál, és a forgalmi adatai „mondhatni teljesen ugyanolyan” mindhárom útnak. Megjegyezte, bízik abban, hogy a 8-as számú főút fejlődése mellett a 82-es és a 83-as számú főutak ugyanolyan fontosak, és ez „a térség üzleti körzetét javítja”, és a főutak mellett elhelyezkedő települések fejlődését is elősegíti. Horváth László Javasolta a közgyűlésnek, hogy az előterjesztést Pusztai István egyéni módosító indítványával együtt fogadják el. Hozzátette, az ülés előtt kiosztott anyagból kiderül az, hogy a 8-as számú főútvonalon „elég komoly” fejlesztések indulnak a közeljövőben. Megjegyezte, fontos kérdés „a 11,5 tonnás megerősítése” ennek a szakasznak, mert ez EU-s elvárás, 2008-ig ezt „meg kell csinálni”. A 82-es és 83-as számú főutakkal kapcsolatosan elmondta, az anyagból „látszik” az is, hogy a 82-es számú főút „átkötése” megvalósul a 8-as számú főútra egy vasúti átjáróval, felüljáróval. Megjegyezte, ezek „kétség kívül fontos dolgok”, és a megye szempontjából lényeges kérdés. Jelezte, a kamara álláspontjával kicsit vitatkozna abból a szempontból, hogy például a 10-es számú út menti iparfejlesztések épp annak ellenére történnek meg, hogy „a
51 közlekedési keresztmetszet rendkívül szűk, mind a vasút, mind pedig a közút szempontjából”. Véleménye szerint a másik probléma az, hogy a 8-as számú főútvonalnak a Nyugat-Európai összeköttetése „meglehetősen korlátozottak az M7-el szemben”, hiszen az ausztriai oldalon csak alsóbbrendű utak „révén van bekötése”. Hangsúlyozta, ezért mindenképpen fontosnak tartja azt, amit Pusztai István képviselőtársa az egyéni módosító indítványában leírt, hogy ezt a felterjesztést a három megye közösen nyújtsa be. Kérte elnök urat, hogy az egyéni módosító indítványt fogadja be, mert szerinte így nagyobb az esély is, és talán a lehetőség is. Dr. Kovács Zoltán Megjegyezte, „aki nem lép előbbre, az kimarad és lemarad”. Elmondta, a Regionális Fejlesztési Tanács ülésén „a Fejér megyei lobby” már évek óta azon dolgozott a 81-es úttal kapcsolatosan, hogy bekerüljön ebbe a rendszerbe. Hozzátette, úgy gondolja, hogy az „északdéli haránt irányú közlekedés”, vagyis a 81-es, 82-es, 83-as főutak ugyanolyan súllyal kell, hogy „latba essenek”, mint például egyedül a 81-es út. Hozzáfűzte, tudja, hogy ez „többletforrásokat indukál”, de „itt 7200 milliárd Európai Uniós forrásról beszélnek”, és ezzel azt akarja mondani, hogy ez „nem csak magunknak szól, és nem csak önmagáért való dolog”, hanem ez fejlesztési irányt jelenthet. Elmondta még, különösen veszélyben van a 82-es számú út mellett a Győr-Veszprém közötti vasúti közlekedés. Jelezte, ha ez a vasúti vonal a „leépítés irányába tendálnak a jelenlegi Gazdasági Minisztériumi meg kormányzati törekvések”, akkor mellette fejleszteni kell a közutat, éppen a mellette lévő települések miatt. Majd így folytatta: „Pápa-Győr-Celldömölk vonatkozásában pedig a vasút, amelyet még a szocialisták szórólapján azt olvashattuk, hogy 2006-ra elkészül, még az első kapavágás sem történt meg és 2007. év végén vagyunk”. Elmondta még, van egy harmadik ok a 83-as főút „minimum Pápa és Győr közötti” fejlesztésére, hogy ha a C17-es repülők szállítóegységei Pápára kerülnek. Hozzáfűzte, az amerikai nagykövetségtől és Szekeres Imre honvédelmi minisztertől tudja, hogy a 83-as főút Pápa és az autópálya-feljáró szakasza között „11,5 tonnára felbővítésre kerül”. Majd hozzátette, egyébként a Pápa-Devecser szakasz a „mostani rendszerben” már benne van, „mért mondjuk azt, hogy az egész út kerüljön rendbetételre, nyilván ez pénz kérdése, erre vannak egyébként az Európai Uniós források”. Hangsúlyozta, a 81-es, 82-es, 83as főutak fejlesztése „egyenértékűként” jelenjen meg a Közép-Dunántúli régióban, és ehhez szükséges a napirenden lévő előterjesztés, amiről a november végi, vagy december elejei Regionális Fejlesztési Tanács már tárgyalhat is. Stolár Mihály Hozzászólásában megjegyezte, e napirend tárgyalásakor „vegyes érzelmek kavarognak” benne, aminek több oka is van. Jelezte, az előterjesztés elsősorban a munkahelyek létesítésével indokolja a 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá tételét, de szerinte van több más indok is, ami amellett szól, hogy támogassák ezt az előterjesztést. Elmondta, 2002-ben és 2006-ban „szinte valamennyi parlamenti képviselő-jelölt azzal kampányolt”, hogy ebben a ciklusban, illetve ezt megelőzően a 8-as számú főút bővítésre kerül. Megkérdezte, „milyen az érdekérvényesítése az ajkai, a veszprémi, a várpalotai szocialista képviselőnek, és egyáltalán a miniszterelnöknek is, hogy a megyében ez a fejlesztés még mindig csak ott tart, ahol tart”. Megjegyezte, az előző ciklusban „alig több mint 1 km-rel” bővült ez a főút, illetve vált gyorsforgalmúvá. Elmondta még, az elmúlt időszakban nagyon sok sajnálatos baleset történt az „ajkarendeki bekötőnél”, ketten vesztették életüket egy hónap alatt, majd hozzátette, „ha már a kormánynak nincsen családpolitikája, legalább tegye biztonságossá a közlekedést, hogy azok a családapák biztonságba hazatérhessenek, akik lakóhelyükön nem tudnak munkát kapni és szerezni”. Úgy vélte, tovább már nem halasztható, hogy ez a fejlesztés megtörténjen, „már így is késő”-, tette hozzá. Hozzáfűzte, azt gondolja, „ha a szocialista képviselőknek a mi segítségünk kell ahhoz, hogy ez a kormány elé kerüljön, akkor ezt örömmel tesszük Veszprém
52 megyében élők, és a Veszprém megyén, a 8-as úton áthaladó forgalom és a forgalmat igénybevevők érdekében”. Pál Béla Előzetesen megjegyezte, „abszolút” egyetért dr. Kovács Zoltán képviselőtársa által elmondottakkal. Stolár Mihály hozzászólásával kapcsolatban megjegyezte, „itt viszont Lasztovicza Jenő Elnök úrra kell hivatkozzam, akivel szintén egyetértek, amikor arról beszélt nem egy alkalommal, hogy a 8-as út fejlesztésének elmaradása az sajnos több kormányzati ciklus bűne, és ez így igaz”. Hozzátette, most először kezdődik meg, - ahogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megígérték-, a 8-as út korszerűsítése, bővítése, „eddig javarészt beszédek voltak róla”. Majd így folytatta, „erre igaz az 1990-től ’98-ig és a ’98-tól 2002-ig tartó időszak is, mert most először történik az meg, hogy az a korszerűsítés, bővítés, amelyet annak idején megígértünk, ez mintegy 35 milliárd forint összegben elindul, megkezdődik, ebben már döntés van, az összesen a régió rendelkezésére álló 41 milliárd forintból”. Jelezte, ezt csak a pontosítás miatt mondta el. Elmondta még, természetesen igaz az mindenki érdeke, hogy a 8-as számú főút közlekedése biztonságosabbá váljon, majd hozzáfűzte, amikor ezért érvelnek, azt sem szabad elfelejteni, hogy „a közlekedési kultúránk is nagyon sokszor kívánni valót hagy maga után”. Tájékoztatta még a megyei közgyűlést, hogy dr. Markovszky György úrral, a kamara elnökével a „közelmúltban” a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetésénél jártak, erről a közgyűlés elnökét is tájékoztatta, és sorra vették azokat a fejlesztéseket, amelyek fontosak a megye számára, „így természetesen mindezeket, amelyről az előterjesztésben szó van”. Elmondta, a kamara által megfogalmazott indokaikat támasztja alá a közgyűlési döntés, és „nyomatékosítja azt”, amit dr. Kovács Zoltán képviselőtársa is elmondott, hogy „igen, ebben a régióban ugyanúgy fontos a 82-es és a 83-as fejlesztése is, mint ahogy a 81-esé”. Elmondta még, „ebben a tekintetben nem került hátrányba a 82-es és a 83-as a régióban sem, mert a régió fejlesztési elképzelései között szerepel, csupán arról van szó, hogy a Közútfejlesztési Operatív Programban is megjelenjen az az elképzelés, amit mi a régió részéről támogatunk”. Horváth László Jelezte, egy megjegyzése van a 82-es főút és a 11-es számú vasútvonal párhuzamosságát illetően. Hangsúlyozta, természetesen támogatja a 82-es út fejlesztését, de szerinte azzal is tisztában kell lenni, hogy a 82-es út – ellentétben a 81-es és a 83-as útvonallal, amely viszonylag jó útvezetésű közút – logisztikailag rossz útnak – példaként a cseszneki szerpentin szakaszt említette – minősül. Véleménye szerint a „közlekedésfejlesztési területen” érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy „ezekben a részekben nem éppen-e a vasút fejlesztése az, ami a közlekedést és a mobilitást javíthatja”. Hozzátette, ezzel utal a 11-es vasútvonal kérdésére, ahol vasúti viadukt felújításra lenne szükség ahhoz, hogy a vonal sebességét meg lehessen növelni és abban az esetben az északi-déli összeköttetést javítani. Kihangsúlyozta, egyetért az anyaggal, azonban a közlekedés-forráselosztás szempontjából megfontolásra javasolja az elmondottakat, mivel szerinte a régió ilyen szempontból logisztikailag ellátott lesz, míg a Magas-Bakony és a Kisalföld kevésbé, amelyen szerinte érdemes elgondolkodni. Márton Szabolcs Megjegyezte, az elmondottakból azt látja, hogy mindenki másféle információkkal rendelkezik az üggyel kapcsolatban. A herendi önkormányzat 2006. évben levélben kérte a közlekedési minisztériumot, hogy a szentgáli – legveszélyesebb – szakaszt szüntessék meg, vagy hidalják át a problémát, vagy a 8-as utat építsék ki addig. Ismertette, hogy a 8-as út jelenleg Bándig van kijelölve. Ismertette továbbá, három héttel ezelőtt kaptak egy levelet, miszerint 2013-ig
53 ne számítsanak arra. Kíváncsi arra, hogy mi az igazság. Hangsúlyozta, amennyiben a probléma nem oldódik meg, az útépítés miatt odáig jutnak, hogy nem tudnak majd a 8-as útra kihajtani Herend és Szentgál felől. Pálfy Sándor Jelezte, véleménye szerint már elkanyarodtak az előterjesztéstől. Elmondta, az ország útjai rossz állapotban vannak. Jelezte, ahol az út műszakilag jó állapotú, az is sok esetben közlekedhetetlen. Javasolta, hogy az elhangzott észrevételekkel fogadják el az előterjesztést. A további utakra vonatkozó felújításokat egy következő feladatként jellemezte. Véleménye szerint már attól is boldog lehetnek, ha ez megvalósul. Kuti Csaba Javasolta, hogy – lehetőség szerint – az általuk támogatott ötletet minél szélesebb körű támogatással erősítsék meg. Véleménye szerint a megyei közgyűlés elnökeinek szövetsége nagy mozgósító erejű testület, ami nagy súlyt jelenthet az ország közvéleményének a továbbításában vagy annak felerősítésében. Hangsúlyozta, hogy az M8-as fejlesztési tanács sok tagú testület, amelyben sok megyei közgyűlési elnök szerepel. Javasolta, hogy az a testület is csatlakozzon a téma megerősítéséhez. Hozzátette, az elnök vonja be a támogatók körébe azokat is, akiket a látókörében szavazati háttérrel erősítőnek tart. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy a témához Pusztai Istvánnak vannak módosító javaslatai. Megkérdezte, egybe szavaznak-e a módosító indítványról vagy a háromról pontról külön szavaznak-e. Pusztai István módosító indítványának második pontjával kapcsolatban elmondta, véleménye szerint lehet kérni a Vas és Fejér megyei önkormányzatok csatlakozását is a felterjesztéshez, de szerinte komoly hónapok telnek el, mire a másik két közgyűlés is foglalkozik a témával. Kiemelte, el tudná fogadni a Kuti Csaba javaslatát, miszerint a magyarországi szövetségeknél is kezdeményezzék, hogy a támogassák az ügyet. Véleménye szerint a 8-as út országos érdek. Hozzátette, semmi nem zárja ki, hogy a Vas és Fejér megyei közgyűlés is csatlakozzon a felterjesztéshez, azonban a közgyűlés önállóan is elküldheti a javaslatot. Pusztai István Jelezte, hogy a módosító indítvány 1. pontjáról nem kér szavazást. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Pusztai István módosító indítványa 2. pontjának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta az indítványt. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Pusztai István módosító indítványa 3. pontjának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő.
54 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal 5 tartózkodás mellett elfogadta az indítványt. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról, az előzőekben elfogadott módosító indítványok és szóbeli kiegészítésének figyelembevételével. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 189/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101 § (1) bekezdésében biztosított felterjesztési jogával élve javasolja a Magyar Köztársaság Miniszterelnökének a 2007 – 2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listájáról szóló 1004/2007. (I.30.) Kormány határozat Mellékletének a felülvizsgálatát, kérve a 8. sz. főközlekedési útnak gyorsforgalmi úttá történő fejlesztésének a szerepeltetését a listán. Kéri továbbá a Kormányt, hogy a 8-as, a 82-es (Győr-Veszprém szakasz) és a 83-as (Győr-PápaVároslőd szakasz) számú közutak fejlesztésének az előkészítését, majd ezt követően a fejlesztés megvalósítását kezdje meg. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
2. A megyei közgyűlés felkéri a közgyűlés elnökét, hogy kezdeményezze a 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztéséhez az érintett Fejér és Vas megyei önkormányzatok felterjesztéshez történő csatlakozását. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
3. A megyei közgyűlés felhatalmazza a közgyűlés elnökét – az érintett megyék állásfoglalásának megfelelően – a felterjesztésnek, a határozat 1. számú melléklete szerinti aláírására. Határidő: legkésőbb december 31. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 17. Állásfoglalás a komáromi Magyar Kultúra és Duna mente Múzeum ügyében Lasztovicza Jenő Tájékoztatta a Közgyűlést, hogy az előterjesztéshez egyéni módosító indítványt nyújtott be Pusztai István, mely az ülés kezdete előtt kiosztásra került. Megadta a szót a Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére.
55 Dr. Hermann István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság az előterjesztést 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére azzal, hogy a szlovák fél felé ne csak a határozati javaslat kerüljön kiküldésre, hanem egy udvarias hangú levélben legyen a közgyűlés véleménye tudatva. Könnyid István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottsága 2007. november 6-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Frakcióvezetői hozzászólások Pusztai István Előzetesen kifejtette azt az álláspontját, miszerint a Nyitra Megyei Múzeum ügyében hozott döntés sérti és veszélyezteti a felvidéki magyarság kulturális identitását, kulturális hagyományait. Jelezte az előkészítésben jó néhány olyan problémát lát, amit kapkodottnak, elhamarkodottnak ítél meg. Jelezte, nem utal az előterjesztés arra, hogy konzultált-e az önkormányzat a Komárom Megyei Önkormányzattal, a külügyminisztériummal, vagy a határon túli magyarok képviselőjével. Kiemelte, a téma nemzetközi kapcsolatot érintő ügy és nem lehet a belpolitikával azonos stílussal kezelni. A Markó Béla által megfogalmazottakat idézte, miszerint olyan személy mondjon véleményt a határon túli magyarok ügyében, aki viseli annak a következményét. Megjegyezte, a fő kérdésnek azt tartja, hogy ki viseli az ügy következményét. A nemzetközi kapcsolat vonatkozásában a felmerült problémát jogosnak tartja és szerinte meg kell lépni az első elemet, amely szerint tárgyalni kell a Nyitra Megyei Önkormányzat elnökével. Véleménye szerint az előterjesztésben szereplő határozati javaslat lezárja a kapcsolatokat. Kiemelte, nem csak a Veszprém Megyei Önkormányzat és a Nyitra Megyei Önkormányzat kapcsolatáról van szó, hanem települések, kistérségek és intézmények közti kapcsolatokról. Hangsúlyozta, segítsék elő azt, hogy tárgyaljanak az ügyről, ismerjék meg egymás indokait, fejtsék ki a véleményüket, miszerint mivel értenek egyet és a magyar kisebbség érdekében milyen lépéseket tudnak támogatni. Dr. Áldozó Tamás Elmondta, úgy gondolja, egyetérthetnek abban, hogy ami Szlovákiában folyik, az nem európai viselkedéshez tartozó cselekedeteknek – a Benes dektértumok megerősítésétől kezdve a mindenféle jogállami kereteket felrúgó Malina Hedvig ügyig bezárólag – a sorozata. Hozzátette, akár azt is mondhatnák, hogy tervszerűen újult erővel folyik az, ami 1990 előtt még a Husac-időkben történt, a magyar kisebbségnek a nyomása, a minél erősebb asszimilációs nyomás alá elhelyezése. Szerinte ennek – a mindennapokban ott kint megélhető nyomásnak – vannak olyan szimbolikus megjelenési formái, ami a múzeummal is történt, hogy a múzeum nevéből kivesznek egy lényeges szót. Emlékeztetett arra, hogy
56 Magyarországon is milyen komoly viták keletkeznek személyi változásból, intézménynév változásból, mivel az identitást meghatározó jelenség. „Innentől, ha akarom azt látom, hogy ebben a múzeumban felhalmozott kulturális értékek, tárgyi eszközök, bizonyítékok, 20-30 év múlva elkerülnek egy szlovákiai múzeumhoz, vagy elkallódnak, és eljutunk odáig, hogy a révkomáromi múzeumban már csak a szlovák kontinuitást alátámasztó cserepek, kőbalták, ne adj Isten vagy még korábbi antropológiai leletek lesznek majd, sőt azt sem tartom majd kizártnak, hogy ezeknek a gyártása már valamely szlovákiai üzemben elkezdődött, mint Kolozsváron”. Arról szólt, szerinte a kérdés az, hogy ebben a helyzetben valóban mit tehetnek és milyen szabályok az irányadóak az eljárásra. Megjegyezte, valóban vannak a diplomáciának olyan szabályai, amelyeket illik betartani, és amelyeket van aki betart és van aki nem. Szerinte vannak a nemzetközi kapcsolatoknak olyan szereplői, akik nem részesei a diplomácia világának. Példaként egy megyei közgyűlést említett, mert szerinte mint megyei közgyűlés nem feltétlenül kell úgy eljárniuk, mint a Külügyminisztériumnak. Meggyőződése, hogy a dolog nem fog megoldódni, mert amennyiben Szlovákiában elhatározták, akkor az számukra presztízs kérdés, – akármilyen finom, óvatos, „virágillatú” leveleket küldenek nekik – ők legfeljebb szánakozni és röhögni fognak rajtuk, de biztos abban, hogy változtatni nem fognak. Megjegyezte, el tudja azonban fogadni azt, hogy próbálják meg a szlovák felet megkeresni a közgyűlés döntésével, azonban szerinte a szlovákok küzdenek állandóan kisebbségi komplexusokkal. Elmondta, legyen egy „finomabb” felszólítás, azonban javasolta, – amennyiben Pusztai István ezt első lépésnek nevezte – legyen egy második lépés is, – akkor abban a pillanatban, amikor nem jön erre válasz, vagy elhallgatják, vagy nem foglalkoznak vele, – kezdeményezzenek tárgyalást a nyitra megyei elnökkel. Kérte, hogy azon a tárgyaláson ne csak Lasztovicza Jenő elnök úr képviselje a megyét, hanem a megyegyűlésben ebben a kérdésben kialakult konszenzust demonstrálandó, olyan delegáció legyen, amelyben a szocialista, mdf-es, szabaddemokrata és fideszes képviselő is részt vesz, amely egyfajta demonstráció lehetne abba az irányba. Megjegyezte, nem biztos abban, hogy Nyitra megyével feltétlenül kapcsolatokat kell ápolni, amelyről Kuti Csabával volt már némi polémiájuk is. Szeretné, ha a nemzetközi kapcsolataik közvetlenül magyar lakta településekre irányulnának. Példaként említette Pápa Losonc testvérvárosi kapcsolatában számtalanszor megélték azt, hogy – táborozásra, sport eseményre – bármilyen rendezvényre meghívott szlovák delegáció – legyen az 50 fős, vagy 100 fős – mindig egészen véletlenül úgy állítódott össze, hogy abba magyar gyerekek nem fértek be. Hangsúlyozta, ezt csak intézmények közötti – sokkal célzottabb – kapcsolatokkal tudják ellensúlyozni. Szerinte ezt a vitát egyrészt addig érdemes folytatni, amíg erről mindenki el tudja mondani a véleményét, másrészt feltétlenül fontosnak érzi azt, hogy ebben a kérdésben konszenzus legyen. Megjegyezte, hogy amit Pusztai István elmondott Markó Bélával kapcsolatban, azt nem feltétlenül keverné bele ebbe a témába. Horváth László Udvariatlan lépésnek titulálta a helyzetet a Nyitra Megyei Önkormányzat részéről. Hozzátette, amennyiben Magyarország Európai Uniós tagállamnak tartja magát, akkor az Európai Uniós normákat be kell tartani. Egyetértett a dr. Áldozó Tamás által elmondottakkal. Elmondta, úgy érzi, hogy konszenzus van a közgyűlés tagjai között. Kuti Csaba Örült, hogy a kényes témában komoly és azonos érdeket képviselnek a közgyűlésben. Elmondta, őt terheli a felelősség, hogy aláírta a Nyitra Megyei Közgyűlés elnökével a megyék közötti együttműködést, és büszke arra, hogy a kapcsolat létrejött. Megjegyezte, hogy a
57 kapcsolatok súlya másként látszik települési szintről és megyei közgyűlési szintről is. Véleménye az, miszerint a megyei kapcsolatoknak az a szerepe, hogy a kisebb közösségek kapcsolatára erősítsen rá és bővítse azok lehetőségeit. Kiemelte, Nyitra megyében él egy nagy létszámú magyar közösség, akikért felelősséget kell vállalni. Elmondta, a – szerinte indokolt – testvérmegyei kapcsolat megkötésekor az említett szempontot tartották fő szempontnak. Erősíteni tudja dr. Hermann István javaslatát abban, hogy kísérőlevéllel küldjék a javaslatot, azonban szerinte is okosabb lenne egy levéllel kezdeni a téma felvetését a nyitrai közgyűlésnél. Megjegyezte, hogy az elnök helyében a levelet megbízható anyanyelvű szlovákkal lefordíttatná és megküldené a Nyitra Megyei Közgyűlés tagjainak is. Tapasztalatai szerint az elmúlt években hamis képet tanultak a felvidéken élők a magyar történelemről és a hamis képből kifolyólag bekerülve egy közgyűlésbe, másként látják a dolgot, mint ahogy ők. Szerinte a képviselők indulatára lehet hatni egy intelligensen, jó történelmi kört megfogalmazott levélben. Kiemelte, a kezdeményezés lényege ne az legyen, hogy külső kioktatásban részesítik őket, mert szerinte akkor a testület „összezár” és ellenérzéssel fordul feléjük. Hangsúlyozta, a levélnek azt kell kiváltania, hogy a maximális jóindulat és a kulturális értékek maximális féltése és az európai rendszeren belüli kapcsolat vezérli a Veszprém Megyei Közgyűlést. Az Áldozó Tamás által említett „erős népek”-re reagálva elmondta, hogy amikor Magyarországnak nincsen hadserege, akkor nem lesz erős a népe. Véleménye szerint akkor volt tisztességes a magyar történelem, amikor erős hadserege volt. Szerinte határozottabban meg tudnák fogalmazni a véleményüket egy erős hadsereg mellett. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólások Bikádi László Jelezte, nem bízik annyira a szlovákokban, hogy megfontolnák a kérésüket. Hozzátette, a lépésnek nagy jelentősége van a határon túl élő magyaroknál, miszerint törődnek velük, szerinte ezt szükséges kihangsúlyozni. Nem a katonaságban, hanem az ott élő emberekben bízik. Elmondta, amennyiben érzik, hogy törődnek velük, akkor erősek lesznek képviselni saját magukat. Kovács Zoltán János Ügyrendi hozzászólásában elmondta, hogy a közgyűlésben mindenki egyetért az Áldozó Tamás által elmondottakkal, ezért szerinte arról szavazzanak, mert az megelőzné a további hozzászólást. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról Pusztai István egyéni módosító indítványa, valamint dr. Áldozó Tamás kapcsolódó módosító indítványa figyelembevételével. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő.
58 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 190/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megdöbbenéssel fogadta a komáromi Magyar Kultúra és Duna mente Múzeum státuszát érintő Nyitra Kerületi önkormányzati döntéseket. A múzeum nevének megváltoztatása, feladat- és gyűjtőkörének módosítása nem segíti elő a két önkormányzat együttműködési megállapodásában foglaltak megvalósítását, az Európai Unió jogelveinek érvényesülését. A megyei önkormányzat felkéri a közgyűlés elnökét, hogy kezdeményezzen személyes találkozót – a közgyűlésben résztvevő valamennyi frakció képviselőjéből álló delegáció részvételével – a Nyitra Kerületi Önkormányzat elnökével, amely lehetőséget ad a döntés okainak, következményeinek, valamint a magyar kisebbség kulturális identitását elősegítő intézkedések megvitatására. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
18. Döntés alapítványok támogatásáról Lasztovicza Jenő A határozat az alábbi alapítványok támogatásával egészül ki: Képviselői Keret képzése előirányzat terhére (6/a számú melléklet 15. pont) Geipl Miklósné:Balaton-part Zenekultúrájáért Alapítvány, Balatonfüred -Opatiai Napok, balatonfüredi rendezvény támogatása 40 ezer Ft Hári Lenke:
Balaton-part Zenekultúrájáért Alapítvány, Balatonfüred -Opatiai Napok, balatonfüredi rendezvény támogatása
40 ezer Ft
Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2007. november 7-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el.
59 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 191/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2007. évi költségvetésben tervezett kiadási előirányzatok terhére az alábbi alapítványok támogatásáról dönt: Támogatott címzettje felhasználás célja
összeg ezer Ft-ban
Képviselői Keret terhére 6/a. melléklet 15. pont Képviselő neve Kovács Zoltán János
„Óvodás Gyermekekért” Alapítvány - „Egészséghét” keretében szülőkkel közösen szervezett reformkonyha – ételkóstolóval egybekötve - és sportnap szervezésének támogatása
Kuti Csaba
Reménytadó Alapítvány - A debreceni Fogyatékos Intézet és a Fóti Gyermekváros támogatása
Pál Béla
„Kövirózsa Alapítvány” - Határontúli magyar csoport fogadása „Együtt a Jövőnkért” Alapítvány - Raffay Béla albumának szerkesztése (támogatás)
Lévai József
„Balaton-part Zenekultúrájáért” Alapítvány - A Balatonfüredi Szüreti Fesztivál keretében megrendezendő Opatijai Napok színes programja Balatonfüreden eseményhez kapcsolhatóan felmerült költségek fedezete (útiköltség, programok és részben a szállásétkezés)
Geipl Miklósné
„Balaton-part Zenekultúrájáért” Balatonfüred - Opatiai Napok, balatonfüredi támogatása
Hári Lenke
Összesen:
„Balaton-part Zenekultúrájáért” Balatonfüred - Opatiai Napok, balatonfüredi támogatása
Alapítvány
50
30
50 100 30
40
rendezvény Alapítvány
40
rendezvény 340
60
Tehetséges tanulók és felkészítő pedagógusok jutalmazása előirányzat terhére 6/c. számú melléklet III. 3. pont „A pápai szakképzés jövőjéért” Alapítvány
- 2006/2007. tanévben az Örökségünk ’48 és a Magyarország az én hazám országos tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményeket elért csapatok számára szakmai, kulturális, tehetséggondozó tevékenység támogatása
30
DLSB Alapítvány Balatonalmádi Kéttannyelvű Gimnáziumért
- 2006/2007. tanévben a IV. Országos Angol-Amerikai Civilizációs Versenyen 3. helyezést elért csapat számára tehetséggondozó tevékenység támogatása
15
„Egy kis segítség barátaimtól” Alapítvány
- 2006/2007. tanévben az Országos Komplex Tanulmányi Versenyen 8. helyezést elért csapat számára szabadidős, kulturális tevékenység támogatása
10
„FALLER” Alapítvány
- 2006/2007. tanévben a diákszínjátszásban kiemelkedő eredményeket elért DUENDE Színjátszókör tevékenységének támogatása
95
- A Pénzügyi alapismeretek országos tanulmányi versenyen 1. helyezést elért csapat számára kulturális és szakmai tevékenység támogatása
15
Kozmutza Flóra Alapítvány Értelmileg Sérült Gyermekekért
- 2006/2007. tanévben a Koncz Dezső Regionális Tanulmányi Versenyen 3. helyezést elért csapat számára szabadidős, kulturális tevékenység támogatása
10
Megújuló Türr Alapítvány
- 2006/2007. tanévben a Balogh János Környezetvédelmi Vetélkedő országos döntőjében 2. helyezést elért csapat számára tehetséggondozó tevékenység támogatása - X. Országos Alba-Regia Kamarazenei Versenyen 1. helyezést elért Furulya együttes számára kulturális és tehetséggondozó tevékenység támogatása
15
„Pápai Bartók Béla Zeneiskoláért” Alapítvány
Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Pápa Alapítvány
- 2006/2007. tanévben a diákszínjátszásban kiemelkedő eredményeket elért Szeleburdiák és Kicsit Szeleburdiák Diákszínpadok számára szabadidős, kulturális és tehetséggondozó tevékenység támogatása
15
190
61
Zeneoktatást Támogató Alapítvány
- „Gyöngy volt a lelked” országos versenyen 12. helyezést elért csapat számára szabadidős, kulturális és tehetséggondozó tevékenység támogatása
15
- 2006/2007. tanévben a Balaton Parti Zeneiskolák XIV. Kamarazenei Találkozóján Nívódíjban részesült Ütőegyüttes számára kulturális és tehetséggondozó tevékenység támogatása
15
Összesen:
425
Verseny- és tömegsport támogatása, fejlesztése feladatra rendelkezésre álló előirányzat terhére a 6/c. számú melléklet II. 2/a. pont: Pétfürdő Sportjáért Alapítvány
- Sport Szabadidőcentrum részleges fejlesztése, karbantartási munkafeltételek javítása
200
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét, hogy a támogatásról szóló megállapodásokat írja alá. Határidő: Felelős:
2007. december 31. Lasztovicza Jenő, megyei közgyűlés elnöke
19. Interpelláció Szó szerinti rögzítés Dr. Kovács Zoltán „Az Onkológiai Centrummal kapcsolatos döntésünk előkészítése során az Egészségügyi Bizottság ülésén a bizottság tagjai tájékoztatást kértek dr. Szabó Tamás egykori MDF-es privatizációs miniszter nevével fémjelzett SEL Stratégiai Előny Kft-vel kötött szerződés vonatkozásában. A tájékoztatás az eseményekről időrendi sorban megtörtént, elsősorban a közgyűlési döntésekről szólt. Felmerül azonban, hogy a közgyűlési döntések végrehajtása kapcsán milyen elnöki döntések születtek és egyáltalán milyen munkavégzés volt tapasztalható a kft. részéről. Különös tekintettel arra, hogy Kuti Csaba – volt MDF-es elnök – korábbi mandátuma alatt, vagy a végén, a választást követően, rövid időn belül, tudva azt, hogy megszűnik, mégis aktív tevékenységet folytatott. Így került sor többek között az 1 Md forint feletti Siemens-es egészségügyi gépműszer beszerzési szerződés aláírására, noha nem volt kötelező – ez kiderült azóta – és még az épület sem állt. Valamint ekként került sor közbeszerzés nélküli faxon történő irányított ajánlatkérésekre egy napon belül a gyermekszűréses vizsgálatokkal kapcsolatban. A megyei önkormányzat októberi határozatot módosított 118/2005. november 10-én, és akkor úgy döntött, hogy a tárgyi eszköz beszerzések és az építészeti beruházás két külön eljárásban kerüljön kiírásra. 2005. november 21-től kezdődtek meg a Regionális Onkológiai Centrum megvalósítását elősegítő hivatali koordinációs megbeszélések, melyek résztvevője volt dr. Szabó Tamás volt MDF-es privatizációs miniszter, a Kft. ügyvezetője.
62 Ez a kft. a Veszprém Megyei Önkormányzattal 2005. október 14-én, tehát még a novemberi döntést megelőzően egy szerződést kötött, amely december 31-ig a tanácsadói feladatok ellátásáról szólt az Onkológiai Centrum szakmai programjának előkészítése, pénzügyigazdaságossági számítások – szerződés megtekinthető – elkészítése céljából. A cég részére kifizetett összeg összesen bruttó 2.187.500 forint volt. Ezt követően a kft. január 16-ától – azaz két hét különbséggel – június 30-ig a tavalyi évben ismét tanácsadói feladatok ellátására kapott felkérést és szerződéskötést. A cég részére 5,7 millió forint került kifizetésre, a két megbízás alapján 7.947.500 forint. A közbeszerzési törvény alapján 2005. évben a szolgáltatás megrendelése esetén 2 millió forint volt az értékhatár, 2006. január 1-jétől ez 8 millió forintra emelkedett. A cég 2005. évi szerződése 1,6 millió forint + ÁFA, a két szerződésben megfogalmazott feladatok elvégzése között egyébként teljesen egyértelmű összefüggés van, gyakorlatilag a két szerződés egyhangú. Kuti Csaba egyébként ezzel tisztában is volt, ezzel úgymond megsértette a közbeszerzési eljárás lefolytatását, hiszen kettévett egy szolgáltatást, nehogy véletlenül átlépje a közbeszerzési határt. Véleményem szerint ebben egyébként az elnök felelőssége fennáll. Kérdezem az elnök urat, mármint a közgyűlés volt elnökét, hogy mi volt a szerepe, végzett-e az ellenszolgáltatás mértékének megfelelő munkát a SEL Kft. Miért éppen a SEL Kft. került kiválasztásra, mi volt az a különös szakértelem, amely ezt megalapozta, az egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatását, több ajánlat bekérését szükségtelenné tette? Miközben a Centrum megvalósítása még a mai napig nem kezdődhetett meg, mi indokolta a projekt előkészítése érdekében a további 4.720.000 forint + Áfa megbízási díj kifizetését tanácsadói feladatok céljából az ország különböző működő onkológiai központjait vezető főorvosok, orvos-szakértők részére, miközben megbíztunk ezzel már egy SEL Kft-t. Kívánja-e elnök úr az ügy teljes kivizsgálását elvégeztetni? Létrehoz-e e feladat elvégzésére vizsgáló bizottságot? Kérem tájékoztatását.” Szó szerinti rögzítés vége Lasztovicza Jenő Válaszában elmondta, más ügyben történtek vizsgálatok, ebben az ügyben nem. Megjegyezte, a kérdések viszonylag gyorsan érkeztek, az anyag nagy, ezért kérte a képviselőt, fogadja el, hogy a kérdésekre 15 napon belül írásban válaszol. Dr. Kovács Zoltán Válaszában elmondta, hogy a választ elfogadja, mivel az SZMSZ 25. §-a lehetővé teszi azt, hogy az elnök 15 napon belül írásban válaszoljon. Reményét fejezte ki, hogy a 15 nap elég lesz a kiérlelt válasz megszületéséhez. Összefüggést lát az egykori MDF-es privatizációs miniszter és az MDF-es megyei elnök között, hogy közbeszerzési eljárás nélkül miért Szabó Tamás került megbízásra. 20.Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről(II.),a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 11/2007. (II. 22.) MÖK határozatában döntött arról, hogy 2007. április 1-től feladatátadási szerződés keretében 75 aktív pszichiátriai és 200 rehabilitációs ágyat átad a sümegi Városi Kórház-
63 Rendelőintézetnek. A döntésnek megfelelően a feladatátadási szerződés megkötésre került, az ÁNTSZ a szerződésnek megfelelően adta meg az érintett kórházak működési engedélyét, valamint a MEP ennek megfelelően megkötötte a finanszírozási szerződést. Az OEP azonban kifogást emelt a megkötött finanszírozási szerződésekkel kapcsolatban, ezért az említett kapacitások finanszírozása 2007. április 1. és 2007. július 31. között nem megoldott. A hiányzó 74 millió forint finanszírozási összeg kifizetése érdekében javasolom, hogy a hivatkozott határozat 3. pontjában, valamint az 1. sz. mellékletében meghatározott feladatátadási szerződés alatt közreműködői szerződést értsünk 2007. április 1. és 2007. július 31. között. Ennek megfelelően az alábbi határozat elfogadását javasolta: „A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház – Rendelőintézet struktúrájának az átalakításával kapcsolatos döntésekről szóló 11/2007. (II. 22.) MÖK határozat 3. pontjában, valamint az 1. sz. mellékletében meghatározott feladatátadási szerződés alatt közreműködői szerződést kell érteni 2007. április 1. és 2007. július 31. között. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke” Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés Kovács Zoltán János Megkérdezte, hogy az elhangzottak azt jelentik-e, hogy amennyiben elfogadják a határozatot, akkor a 74 millió forint hozzáférhetővé válik-e. Válasz Lasztovicza Jenő Válaszában elmondta, hogy igen, hozzáférhetővé válik a 74 millió forint. Hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a 11/2007. (II. 22.) MÖK határozat módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 192/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház – Rendelőintézet struktúrájának az átalakításával kapcsolatos döntésekről szóló 11/2007. (II. 22.) MÖK határozat 3. pontjában, valamint az 1. sz. mellékletében meghatározott feladatátadási szerződés alatt közreműködői szerződést kell érteni 2007. április 1. és 2007. július 31. között. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
64 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 31 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 193/2007. (XI. 8.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 91/2002. (IX.12.), 272/2003. (XII. 11.), 35/2007. (IV. 19.), 36/2007. (IV. 19.), 57/2007. (IV. 19.), 135/2007. (IX. 13.), 136/2007. (IX. 13.), 137/2007. (IX. 13.), 138/2007. (IX. 13.), 142/2007. (IX. 13.), 143/2007. (IX. 13.), 144/2007. (IX. 13.), 145/2007. (IX. 13.), 148/2007. (IX. 13.), 150/2007. (IX. 13.), 151/2007. (IX. 13.) 1. pontja, 152/2007. (IX. 13.), 153/2007. (IX. 13.), 154/2007. (IX. 13.), 155/2007. (IX. 13.), 156/2007. (IX. 13.), 158/2007. (IX. 13.), 160/2007. (IX. 13.), 161/2007. (IX. 13.), 163/2007. (IX. 13.) határozatokra adott jelentést, valamint a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntését elfogadta. A közgyűlés a bizottságoknak az elmúlt időszakban hozott döntéseiről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Geipl Miklósné Az előző napirendnél tárgyalt 91/2002. (IX.12.) MÖK határozatra adott jelentéshez kapcsolódóan javasolta, hogy a fogyatékos személyek felülvizsgálatát végző szakértői bizottság munkáját – mivel megbízatása lejárt -, a közgyűlés köszönje meg. Kérte, hogy az interpellációra adott választ minden közgyűlési tag kapja meg. 21. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2007. szeptember 1. – 2007. október 25.) Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót.
65
22.Döntés önkormányzati hatósági ügyekben benyújtott fellebbezésekről Lasztovicza Jenő Megkérte a vendégeket, hogy a zárt ülés időtartamára szíveskedjenek elhagyni az üléstermet. Megköszönte a részvételt és a testület nyilvános ülését 13:15 órakor bezárta.
K.m.f.
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke
