JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 19-én 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Áldozó Tamás Baky György Bebesi István Bikádi László Károly Boros Dénes Farkas Béla Fülöp Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Geipl Miklósné Hári Lenke Dr. Hermann István Horváth László Horváthné Szalay Gyöngyi Judi József Kovács József Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Kuti Csaba Leszkovszki Tibor Lévai József Máhl Ferenc Márton Szabolcs Dr. Németh Márta Pálfy Sándor Pandur Ferenc Papp Tamás Pintér Ferenc Polgárdy Imre Pusztai István Stolár Mihály Szedlák Attila Takács Szabolcs Talabér Márta Trosits Bernadett Dr. Zongor Gábor képviselők
Távolmaradását bejelentette: Pál Béla képviselő
2 Jelen voltak továbbá:
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Dr. Molnár Ibolya megyei aljegyző Dr. Házi István – Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest Dr. Bolcsik Zoltán – Megyei Rendőr-főkapitányság, Veszprém Blazovicsné Varga Marianna – Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet, Tatabánya, Bartalos Zsuzsanna – Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet Veszprém Megyei Irodája, Veszprém Ottó Péter – Zirc város polgármestere Szabó József Attila – Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc, Pócsik József – Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Várpalota Varga Tiborné – Batsányi János Gimnázium, Tapolca Dörnyeiné Barabás Éva – Kozmutza Flóra Óva, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, Veszprém Kaiser Márta – Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Veszprém Kasper Ágota – Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Jókutiné Szabó Ágota – Idősek Otthona, Devecser Szabó József – „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona, Kamond Friedlné Békási Éva – Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács, Veszprém Csajka Györgyné, Horváth László, Horváth Mária, Sándor Tamás, Wieland Erzsébet irodavezetők, Veiland László hivatalvezető, Kovács Norbert elnöki tanácsadó, Krámli János, Jakab Istvánné, Deme Rita testületi ügyek referensei
Lasztovicza Jenő Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül 39 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradását bejelentette: Pál Béla képviselő. Napirend előtti hozzászólást jelentett be: Dr. Áldozó Tamás frakcióvezető a Fidesz frakció részéről, a hozzászólás tárgya: „Veszélyben a fogyasztók biztonsága”, előadója: Takács Szabolcs. Megadta a szót a napirend előtti hozzászólásra. Takács Szabolcs napirend előtti hozzászólása.
3 Szó szerinti rögzítés „Köszönöm szépen! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! 2009. február 8-án vasárnap a délutáni-esti viharos hóesések következtében sorozatos áramkimaradásokat tapasztalhattunk Veszprém megye több településén. A probléma nem új keletű, ezt már megtapasztalhatta az ország korábban Vas és Zala megyében. Nálunk, főként a bakonyi falvakban, de Pápa és Ajka egy-egy városrészében is elmaradt a szolgáltatás. Az egyik fázis meghibásodása miatt sok lakásban teljesen megszűnt az áramellátás. Az érintett települések egyike volt Bakonyjákó is, melynek polgármestereként február 9-én, hétfőn már kora reggel próbáltam bejelenteni a hibát és informálódni. Az E-on ügyfélszolgálatának gépi hangja volt, azonban azt a tájékoztatást adta, hogy munkatársai fél 8-tól állnak a fogyasztók rendelkezésére. A nap folyamán több alkalommal fordultunk a szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatához segítséget és tájékoztatást kérve, de még este fél hétkor is azt a választ kaptuk, hogy egy 20 kilovoltos vezeték javításán dolgoznak és csak ezt követően kerülhet majd sor a 0,4 kilovoltos vezetéken történt meghibásodás kijavítására. Így a pápai kistérség, Veszprém megye többezer lakosa kénytelen volt még egy éjszakát, sőt, a hiba elhárításáig és a szolgáltatás helyreállításáig 36 órát áram nélkül tölteni. Ahol nem volt áram, ott nem működtek a keringetőszivattyúk, így nem volt fűtés a lakásokban, és melegvíz sem. Leálltak a vízszolgáltatók átemelőszivattyúi is, melyek az ivóvizet szállítják a településekre, ebből adódóan akadozott az ivóvíz ellátás. Mindezek a problémák azért következhettek be, mert az 1996-os rossz privatizációs döntések alapján aláírt szerződés eredményeként már a monopol helyzetben lévő, magát szolgáltatónak nevező külföldi tulajdonú gazdasági társaság úgy gondolja, hogy ezt is megengedheti magának! Megengedhetik maguknak, hogy slendrián módon – figyelmen kívül hagyva a fogyasztókkal kötött szerződésben foglaltakat – ne szolgáltassanak villamos energiát. Amennyiben pedig esetlegesen néhány magánszemély, gazdasági társaság, intézmény kártérítést követelne, vis maior-ra hivatkozva kibújnak a felelősség alól. Január és február hónapban a hóesés és a szélfújás bizony nem vis maior esetek! Főként nem a Bakonyban, ahol ma is 20 cm-es hó fedi a tájat, és nem volt ritka a fél méteres hótakaró sem. A XXI. században egy energiaszolgáltatónak a díjbeszedésen kívül tényleges szolgáltatást kell vagy kellene nyújtania a fogyasztóknak, jogos igénye a szolgáltatási szerződésben rögzítettek szerint. A villamos energia hálózat folyamatos karbantartásához, felújításához, hibaelhárításához, egy zökkenőmentes szolgáltatás biztosításához bizony nem elegendő az a néhány fő szerelő, aki a privatizációt követő sorozatos létszámleépítések hatására még alkalmazásban áll az energiaszolgáltatónál. Úgy gondolom, mint megyei önkormányzatnak Veszprém megye települési önkormányzataival közösen kötelességünk felemelni a hangunkat, képviselve az itt élő emberek érdekeit minden ma állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő privatizációra szánt szolgáltatást végző cég értékesítése előtt. Kötelességünk, mert láthatjuk, milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek lakosaink, közintézményeink egy-egy meggondolatlan és könnyelmű döntés következményeként. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen, Képviselő Úr! Kérdezem a képviselőcsoportok vezetőit, hogy van-e hozzászólásuk a napirendhez és kérem a képviselőtársaimat, hogy a jelenlétet jelző gombot azt nyomják be, aki még eddig ezt nem tette meg. Úgy látom, hogy nincs hozzászólás, köszönöm szépen.” Szó szerinti rögzítés vége
4 Lasztovicza Jenő Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: -
A Veszprém Megyei Önkormányzat sportfejlesztési koncepciójáról további egyeztetést tartott szükségesnek, ezért javasolta e napirend tárgyalásának elhalasztását. Interpellációt nyújtott be Pusztai István frakcióvezető, melyet a Jelentés a lejárt határidejű határozatokról szóló napirend előtt javasolt megtárgyalni. Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság 2009. február 18-ai ülésén a napirendi tervezetet, valamint a módosító indítványokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette.
Indítványozta a fentiek figyelembevételével a napirend elfogadását. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 7/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2009. február 19-ei ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1. Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc igazgatójának felmentése Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 2. „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona, Kamond igazgatójának felmentése Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 3. –
Jelentés a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2008. évi tevékenységéről Dr. Bolcsik Zoltán r. dandártábornok Előadó:
–
Beszámoló a Veszprém Megye Biztonságáért integrált társadalmi bűn- és baleset-megelőzési program 2008. évi megvalósításáról Előadó: Dr. Bolcsik Zoltán r. dandártábornok Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított ellátást biztosító szociális intézmények térítési díjairól szóló 1/2008. (II. 26.) rendelet módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 5. Tájékoztató a Magyar Államkincstár vizsgálatáról, amelyet a Veszprém Megyei Önkormányzatot 2007. évben megillető normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása alapjául szolgáló adatok megalapozottságáról végzett Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 6. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 6/2008. (II. 26.) rendeletének módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
5 7. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetésének megállapítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 8. A Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, -gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosítása Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 9. A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI. 23.) rendelet módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 10. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit meghatározása Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó:
Zrt-be
apport
11. Pályázatok benyújtása a nevelőszülői hálózat fejlesztésére Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 12. A Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága ellátotti létszámváltozás miatti átszervezése Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 13. Egyes megyei fenntartású intézményeknél létszámcsökkentés elrendelése Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 14. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítése Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 15. Beszámoló a Veszprém megyei pedagógiai szolgáltatás ellátásáról a 2008. október 1. – 2009. január 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan Bartalos Zsuzsanna irodavezető Előadó: 16. Döntés a Zirc Bakonyi Természettudományi Múzeum KDOP pályázatának módosított előkészítéséről Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 17. Felhatalmazás a Pápai Termálvízhasznosító Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-ben részvénytulajdon szerzésére vonatkozó tárgyalások lefolytatására Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 18. Egyetértés a társulásban működtetett Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2009. évi költségvetésével Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 19. A Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-profit Kft-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
6 20. Beszámoló a Megyei Területfejlesztési Tanács 2008. évi munkájáról, a támogatott fejlesztésekről Lasztovicza Jenő, a Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke Előadó: 21. Interpelláció 22. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: 23. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2008. november 24 – 2009. január 31.) Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Előadó: Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: - Módosító indítványok, - A 2009. évi költségvetés megállapításához kapcsolódó mellékletek, - Tájékoztató a 2007. december 20-án kibocsátott kötvény bevételének mozgásáról, valamint az 1 milliárd forint Balatontourist-os pénz felhasználásáról, - A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, valamint a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet véleménye a Veszprém megyei gyermekvédelmi ellátó rendszer átalakításáról, - A Fejér, Pest, Veszprém és Zala megyék önkormányzatainak megbízásából a megyék első említésének ezer éves évfordulójára készült, I. (Szent) István király veszprémi püspökségnek adott birtokokról szóló 1009. évi oklevelének fényképe, - A Comitatus 2008. évi 8-10. számai, - N. Horváth Erzsébet 100 év sport, tapolcai pályák, edzők, játékosok című könyve NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1. Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc igazgatójának felmentése Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2009. február 17-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
7 Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a zirci Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának felmentéséről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 8/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Szabó József Attila, a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója közalkalmazotti jogviszonyát - kérésére - 2009. december 26-ai hatállyal felmentéssel megszünteti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján. Felmentési ideje: 60 nap + 6 hónap. Felmentési idejének kezdő időpontja: 2009. április 28. A munkavégzési kötelezettség alól 2009. április 28-tól 2009. december 26-ig mentesül. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatban a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
2009. április 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
A közgyűlés felkéri az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságot, hogy az igazgatói állásra a pályázatot írja ki. Határidő: Felelős:
2009. február 28. Stolár Mihály, a bizottság elnöke
2. „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona, Kamond igazgatójának felmentése Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére.
8 Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a kamondi „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona igazgatójának felmentéséről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 39 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 9/2009. (II. 19.) MÖK határozatot I. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Szabó József, a „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona igazgatója közalkalmazotti jogviszonyát - kérésére - 2009. december 29-ei hatállyal felmentéssel megszünteti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján, mivel a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül a Kjt. 37/B §-a szerint. Felmentési ideje: 60 nap + 6 hónap. Felmentési idejének kezdő időpontja: 2009. május 1. A munkavégzési kötelezettség alól 2009. május 1-től 2009. december 29-ig mentesül. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatban a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:
2009. május 1. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
II. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri Hanich Ferencet a „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona igazgatóját, hogy a „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona és a „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona integrációjának előkészítése érdekében a szükséges koordinációs feladatokat a két intézmény vonatkozásában lássa el. Határidő: Felelős:
folyamatos Hanich Ferenc, a „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona igazgatója
9 3. –
Jelentés a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2008. évi tevékenységéről
–
Beszámoló a Veszprém Megye Biztonságáért integrált társadalmi bűn- és baleset-megelőzési program 2008. évi megvalósításáról
Szó szerinti rögzítés Lasztovicza Jenő „Tisztelettel köszöntöm dr. Házi István vezérőrnagy urat, az országos rendőr-főkapitány bűnügyi helyettesét, valamint dr. Bolcsik Zoltán megyei rendőr-főkapitány urat és megkérném, hogy fáradjanak ide ki a mikrofonhoz. Lasztovicza Jenő Először is megadnám a szót dr. Bolcsik Zoltán főkapitány úrnak, hogy van-e szóbeli kiegészítése a megkapott írásbeli beszámolóhoz. Dr. Bolcsik Zoltán Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Közgyűlés! Egy rövid kiegészítésem lenne, mivel én úgy gondolom, hogy a beszámoló elég részletes adatokat, információkat tartalmaz. Elsődlegesen annyit szeretnék mondani, hogy ez a jelentés teljesen más hangulatot élvezne – mondjuk ezzel a csúnya szóval – hogyha nem történt volna meg az a most már majdnem 10 nappal ezelőtti tragédia, tehát ami azért mindenképpen befolyással van én úgy gondolom, Veszprém város és a megye közbiztonsági, vagy biztonsági hangulatára. Ezzel kapcsolatosan én annyit szeretnék csak mondani, hogy a főkapitányság teljes személyi állománya mindent megtesz azért, hogy minél előbb megnyugtató módon befejezést nyerjen ez az ügy, és mindenki, aki megérdemli, a megfelelő helyre kerüljön. A beszámolóból kiderül az, hogy a 2008-as évben azokat a célokat, amiket én a tavalyi beszámolóm során itt elmondtam, alapvetően sikerült teljesítenünk. Azért mondom, hogy alapvetően, mert tudom, hogy egyetlenegy adósságunk van, és ez egy kardinális kérdés, ez a létszám problémánk. A bűncselekmények nyomozása, a bűnügyi adatok, én azt itt bátran tudom állítani, bár tudjuk Churchill óta: abban a statiszikában hiszünk, amit magunk hamisítunk, tehát én azt tudom itt mondani, hogy ezek az adatok helytállóak, ebben nincsenek ilyen trükkös számok, ilyen csalás kísérletek, meg ilyen szerzői jogos történetek. Tehát az, hogy itt a bűncselekmények száma csökkent, azon belül is a lopások száma. Vannak olyan mutatók, és azt sem hallgattuk el, amik ugyanakkor vannak olyan mutatók is, amelyek növekedést mutatnak, ezek az idei év feladatait meghatározzák. A közbiztonsági, közlekedési mutatóink én úgy gondolom, hogy önmagukért beszélnek, egyrészt ami valóban abba az irányba vitte a közrendes állományt, amit szerettünk volna elérni: ne érezze a lakosság azt, hogy mi itt zaklatjuk őket. Tehát az elfogások, körözöttek elfogása, tettenérések száma, tehát én úgy gondolom, hogy ezek azok a mutatók a közbiztonsági érzetet meghatározzák, tehát ezekben mind sikerült előbbre lépni. A létszámot azt említettem, azt sem lehet elhallgatni, hogy az ORFK amit megtett és most nem azért, mert vezérőrnagy út itt van, de a legtöbb végzős arányaiban Budapest után Veszprém megye kapta a legtöbb iskolában, tehát rendőr szakközépiskolai végzőst, ezen kívül ígéretünk van arra vonatkozóan is, bár lehet, hogy vezérőrnagy úr elől elveszek egy-két mondatot, hogy az idei évben is arányaiban kiemelt végzős létszámot kapunk.
10 Az idegenforgalmi idény, ami szintén meghatározó volt, én úgy gondolom – és ezt nem rendőri szempontból, hanem egyrészt a Balatoni Koordinációs Bizottság, illetve a balatoni régiónak a vezető szakemberei és nem rendőr szakemberei is elmondták –, hogy közbiztonsági szempontból jól sikerült. Mondhatom azt, hogy Váradi ezredes úr is tanúsíthatja, aki itt van, hogy az utóbbi 6-8, vagy talán még a korábbi évekhez sem volt ilyen erőösszpontosítás a Balatonnál, több mint 100 fővel erősítettük meg a főidényben a balatoni kapitányságainkat és ebben is az ORFK segített, Vas megyéből 40 plusz fő érkezett, és ezt az eredmények is mutatták. Az anyag érzékelteti azt a munkát, amit végeztünk a statisztikai adatokat is, én különösebben erről nem szeretnék beszélni. Ha kérdés van, akkor természetesen szívesen válaszolok. A főbb feladatok is benne vannak, amit annyival szeretnék még kiegészíteni, hogy folytatni szeretnénk azt amit tavaly nyáron elindítottunk, a Felderítő Osztálynak a további erősítését, amelyik a szervezett bűnözéssel foglalkozik. Én úgy gondolom, hogy az utóbbi napok tükrében ez a munka is bizonyította azt, hogy itt még bizony további erősítésre van szükség, tehát a Felderítő Osztályt tovább kívánjuk erősíteni. Én azt gondolom, hogy az anyag tükrözi azt, hogy munkatársaim azon voltak, hogy a megyében a közbiztonság, a bűnügyi munka és a közrendes tevékenység, közlekedési tevékenység, tehát azért azt is el lehet mondani, hogy ott is jelentős csökkenés volt a halálos balesetek számában, amit én nagy eredménynek tartok. Tehát minden munkatársam azon volt, hogy a megye polgárai, illetve az itt lakók, itt élők a lehető legbiztonságosabban érezzék magukat. Köszönöm a figyelmet! Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen, Főkapitány Úr! Megkérdezném a képviselőcsoportok vezetőit, hogy a napirendi ponthoz van-e véleményük, javaslatuk, és amennyiben majd olyan típusú kérdés lesz képviselőtársaim részéről is, akkor dr. Házi István vezérőrnagy úr is rendelkezésre áll a válaszadásra. Dr. Áldozó Tamás frakcióvezető Úr. Dr. Áldozó Tamás Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én a főkapitány úr egy szavát sem vonom kétségbe és tisztelettel elfogadom, amit mondott. Ennek ellenére amit most el kívánok mondani, azt gondolom, hogy helyénvaló. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés vitájakor nem lehet eltekinteni mindattól, ami 11 napja történt Veszprémben. A jelentés bevezetője a rendőrség feladataként határozza meg a megye közbiztonságának javításait, s ezzel a félelemmentes életminőség kialakítását és megőrzését. Olvashatjuk, hogy nagy erőfeszítéseket tettek a nyilvános helyek rendjének megszilárdításával a lakosság biztonságérzetének javítására, továbbá hogy elsődleges céljuk volt a bűnözés lehetőség szerinti csökkentése. A Marian Cozma meggyilkolása óta nyilvánosságra került információk tömege, egyáltalán a gyilkosság ismertté vált körülményei a jelentésben olvasottak átértékelésére késztetnek, ahogy a kapitány úr is említette. Olyan fogalmakat, kifejezéseket kerestem ebben a jelentésben, mint a szervezett bűnözés, a bűncselekmények bűnszervezetben való elkövetése, védelmi pénzek szedése, lányok futtatása – ilyenekkel nem találkoztam. Csak remélni tudom, hogy hiányuknak nem az az oka, mint amit a rendőrségbe vetett bizalom újabb próbájaként a szomszéd megye kapitánya megfogalmazott, nevezetesen az, hogy szervezett bűnözés a megyében nem létezik.
11 A jelentésben olvasható statisztika szerint Veszprém városában az ismertté vált bűncselekmények száma jelentős mértékben, hozzávetőleg 20 %-kal csökkent. A tény örvendetes, a változás mögött minden bizonnyal komoly bűnmegelőző tevékenység áll, ám a Cozma-gyilkosság után joggal fogalmazódhat meg a kérdés, hogy az idézett adatsorban Rafi és bandája, ahogy a gyilkosság napján már 13 óra körül az egyik veszprémi internetes fórumon hozzászóló megnevezte az elkövetőket, akár csak egyetlen deliktummal, szerepelnek-e. Tisztelt Közgyűlés! A bűn elkövetésétől a büntetés kiszabásáig hosszú út vezet. A közvélemény példás és gyors eljárásban reménykedik, olyanban, ahol minden bűnelkövetőt eljárás alá vonnak, ha 30-an vesznek részt egy bűncselekményben, akkor 30-at, és meg is büntetnek. Az igazságszolgáltatás folyamatában résztevő szervek közül mi a rendőrség munkájáról alkothatunk véleményt, tudva azt, hogy az ügyészség és a bíróság felelőssége is óriási. A rendőrségről szólva azt a kérdést kell megfogalmaznunk, van-e olyan szervezett és morális állapotban, hogy a siker reményében nézzen szembe a szervezett bűnözés jelentette kihívásokkal? Egyáltalán a ránk kényszerített beteg elvárásrendszer moderálta közbeszéd enged-e lehetőséget arra, hogy kérdéseket fogalmazzunk meg. Volt-e, van üzenetértéke a rendőrség fele, például a siófoki erődemonstrációnak. Amikor a Népszabadság arról ír, hogy rettegnek a cigányok Enyingen, akkor elmondhatjuk-e, hogy mi is félünk. Féltjük a gyermekeinket, a szüleinket, Veszprémben, Berhidán, Pápán és még sok helyen. Félünk, mert úgy érezzük, hogy kiszolgáltatottak vagyunk! Félünk, és a hétköznapi agresszió legkisebb megnyilvánulására inkább elfordulunk vagy félreállunk, hogy ártatlanul is ne mi húzzuk a rövidebbet. Pedig nem akarunk félni, adót fizetünk és cserébe biztonságot és rendet akarunk! Biztonságot akarunk október 23-án és március 15-én is. Garanciát arra, hogy nem lesz vipera meg vadászpuska. Nem botlik meg 15 rendőr egymás után többször a földön fekvő emberben, de lesz rendőr ott, ahol szükség van rá: Siófokon, az enyingi, vagy a sárkeresztesi benzinkúton, vagy Pápán a Mező utcában. 11 napja valami elszakadt, hihetetlenül mélyen érintette meg a veszprémieket és a távolabb élőket is az, a végtelenül primitív, ugyanakkor kiszámított kegyetlenség, aminek a sportolók áldozatául estek. A vasárnapi emlékmenet legalább annyira volt kiállás az erőszak ellen, mint emlékmenet, mint amennyire tisztelgés Marian Cozma emléke előtt. Az elkövetkező hetekben, hónapokban a rendőrség mindent megnyerhet! És mi azt kívánjuk, hogy legyen eljárásában őszinte és határozott! Akarjon és tudjon sikeres lenni, és a törvény ereje sújtson le mindazokra, aki ebben a gyalázatban részesek voltak, mindazokra, és ne csak közülük négyre vagy ötre! Köszönöm szépen! Márton Szabolcs Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főkapitány Úr! A sajtó folyamatosan azzal foglalkozik, hogy kevés Magyarországon a rendőr, és nem elég a rendőrképzés, ennek ellenére Csopakon megszüntették a rendőrképzést. Kérdezem én, itt a Balaton partján, ahol nyáron mindig több rendőrre van szükség, mint ősszel és tavasszal vagy télen, hogy miért nem lehet ezt visszaállítani, miért nem lehet nekünk itt a környéken fenntartani egy rendőriskolát, melyből tudjuk azt, olyan rendőrséget, hogy sokan itt maradnának. Köszönöm szépen, ez lenne a kérdésem. Geipl Miklósné A tájékoztatóból nyilvánvaló, hogy a bűnelkövetők 10 %-a kiskorú és az ifjú felnőttek 20 %át teszik ki a bűnelkövetőknek. Ez egy hatalmas szám, az összes bűnelkövetők 30 %-a
12 gyermek, ifjú vagy ifjú felnőtt. A tendenciára nem kaptam választ az előterjesztésből, hogy ez egy változatlan arány, korábban is így volt, csak elsiklottunk fölötte, vagy esetleg van-e itt valami olyan tendencia, amire feltétlenül oda kellene figyelnünk. A következő: szeretném megkérdezni, hogy az Ön véleménye szerint érintettek-e iskoláink a kábítószeres bűnözésben. Pontosan tudjuk, hogy ezen a területen is hatalmas a látencia, eredményeket is értek el, de mi az oka annak, minden középiskolás gyermek tudja, hogy melyik vendéglátóipari egységben és hol, mennyiért lehet drogot kapni, és ezt a rendőrség nem, vagy nem tudja? A 3. kérdésem pedig a családon belüli erőszakkal kapcsolatos: a családon belüli erőszak ugyancsak az a terület, ahol hatalmas a látencia. Bizonyos körülmények is arra késztetik a bántalmazott, mondjuk már bármilyen területen bántalmazott családtagot, akár férfi, nő, gyermek, hogy megpróbálják ezt eltitkolni, természetesen de az egyéb körülmények miatt is, pl. a távoltartás intézményének a be nem vezetése is segít abban, hogy minél több rejtett ilyen cselekmény legyen. Az iskolákban gyakran kiderül és tapasztaljuk azt, hogy nem merik vállalni a családtagok, éppen a fenyegetettség miatt. Mi erről Önnek a véleménye? Köszönöm szépen. Gaálné Vörösmarty Éva Köszönöm a szót, Elnök Úr! háromféle témában szeretnék kérdezni a rendőr-főkapitány úrtól. Aggasztóan gyors ütemben növekszik a pénzintézetek elleni támadások száma. Ez év januárjában összesen 12 pénzintézeti rablás történt az országban, és tavaly egész évben ez a szám 22 volt, idén 27 pénzautomata ellen történt támadás. Szeretném megkérdezni, hogy vane a megyében erre vonatkozó adat és hogy történt-e ilyen bűncselekmény. A 2. kérdésem: a veszprémi Piac tér előtti lámpás és bekamerázott útkereszteződésben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság tavalyi évben 1000 felett indított szabálysértési eljárást az ott, szerintük szabálytalanul áthaladó gépjárművezetők ellen és ez a büntetés mértéke százezres nagyságrendű volt, ami kipostázásra került. Nagy felháborodást keltett ez az állampolgárok körében, mert jogtalannak ítélték meg ezt az eljárást. A kérdésem az, hogy tömegében hogyan zárultak le ezek az ügyek. A 3. kérdésem, hogy mi a véleménye a Fidesz által javasolt – Kalifornia államban már bevezetésre került – ún. három csapás törvény magyarországi jogrendszerbe való bevezetéséről? Polgárdy Imre Köszönöm a szót! Tisztelt Közgyűlés! Én is több kérdést szeretnék feltenni. Azt szeretném megkérdezni, valójában mekkora létszámhiánnyal küzd a megyei kapitányság, és itt nem az állománytáblára gondolok, mert az itt szerepel az anyagban. Azt szeretném megkérdezni, hogy hány rendőrrel lehetne elérni, hogy a megye lakói biztonságban érezzék magukat? Szeretném megkérdezni, hány településnek nincs a megyében saját körzeti megbízottja és kíváncsi lennék a kmb-hálózat bővítésével kapcsolatos kapitányi véleményre. Szeretném megkérdezni, anyagi vagy egyéb oka van annak, hogy egy ilyen nagyvárosban, egy 60 ezres városban, mint amilyen Veszprém, éjszaka 2x2 rendőr járőrözik? Mi erről az Önök véleménye? Látnak-e határozott kormányzati szándékot – a szavakon túl – a rend, a rendőrség, a közbiztonság megerősítésére? Szeretném megkérdezni, miért mondja ki a rendőrség, hogy a Cozma-gyilkosságot egy 20-30 fős banda tagjai követték el. Mivel magyarázható az, hogy külföldi hírügynökségek már vasárnap délelőtt tudni vélték, hogy hová valósi és melyik kisebbséghez tartozó banda követte el a gyilkosságot?
13 Azt szeretném befejezésül megkérdezni, mi a helyzet a kiskunlacházi kislánygyilkossággal kapcsolatban? Illetve ehhez kapcsolódóan azt, hogy mi dönti el azt, hogy kitűznek-e nyomravezetői díjat vagy sem? Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Szedlák Attila képviselőnek adnám meg a szót. Utána azt gondolom, megadom a szót kapitány úrnak, meg vezérőrnagy úrnak válaszra, mielőtt feltorlódnak a kérdések, mert még sok a jelentkező. Szedlák Attila Tisztelt Megyegyűlés! Vezérőrnagy Úr! Főkapitány Úr! A jelentésben azt olvastam, hogy feladatunk továbbra sem lehet más, mint a megye közrendjének, közbiztonságának javítása, s ezzel a félelemmentes életminőség kialakítása és megőrzése. Legfőbb kérdésem akkor az, hogy eddig nem félelemmentesen élhettünk-e, hiszen most alakítjuk ki a félelemmentes közbiztonságot. Másodsorban az a kérdésem, hogy mikor alakítjuk ki ezt a közbiztonságot, magyarul hogy ne féljenek a tanáraink, ne féljenek a pedagógusaink, és ne féljenek a magyar állampolgárok. A másik kérdésem az lenne, hogy a főbb feladatok között 2009-re pontokban nem látom, hogy Veszprém megye legrosszabb infrastrukturális körülmények között dolgozó balatonalmádi kapitányságra vonatkozólag valamilyen megoldásra törekednének, illetőleg ez azt jelenti, hogy 2010-ig ebből akkor nem lesz semmi? Az utolsó kérdésem leginkább a Vezérőrnagy Úrhoz kérdezném vagy intézném, az pedig nem más, mint a beszámolóban, illetve a jelentésben láthattuk, hogy Veszprém megye északi partján minden rendben történt, ezt azt jelenti, hogy a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság 2 kapitánysága, a füredi és a balatonalmádi jól végezte a dolgát. Mindenek előtt köszönjük nekik ezt a munkát, de azért fölmerül bennem a kérdés, amennyiben az északi parton esetlegesen előfordulható kisebbségi erőfitogtató, megfélemlítő demonstráció ellen lásd 2008, Siófok, felkészült-e, illetve hogyan készült fel a rendőrség, azaz van-e már, Budapesten kívül itt a vidéken startra kész, viperákkal felszerelt rendőrosztag, vízágyú, illetve gumilövedék? Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen és akkor megadom vezérőrnagy úrnak és főkapitány úrnak a szót. Dr. Bolcsik Zoltán Vezérőrnagy úrral megbeszéltük, akkor hogy ami a Veszprém megyét érintő, akkor azokra én válaszolnék. Az 1. kérdésre, hogy mennyire készültünk fel a szervezett bűnözésre Veszprém megyében, én úgy gondolom, itt a jelenlévők ismerik a múltamat, tehát azért a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ismereteimet, kapcsolatrendszeremet. Én arra törekedtem, amikor idekerültem, hogy ezeket a metodikákat én ide a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságra elhozzam, hasznosítsam, vagy hasznosítsa a főkapitányság is. Amikor én idekerültem, a szervezett bűnözés elleni egység 5 fős volt, és ebből 3 fő dolgozott ténylegesen. Jelenleg ez a létszám most 8 fő, akikről azért tudni kell, hogy egy szervezett bűnözés elleni egységhez csak tapasztalt nyomozókat érdemes, akik azért a helyi munkában nagyon jártasak és nagy ismeretekkel rendelkeznek, tehát egy ilyen ütőképes egység kialakítása nem hónapok, az évek. Ezen az úton haladunk, ezt amikor én észleltem, akkor
14 elkezdtük ezt a munkát folytatni és ahogy itt hangsúlyoztam, további erősítést szeretnék ezen a területen. Tehát én tudom, hogy a Fejér megyei kollégám mit nyilatkozott, nem szeretnék ebbe belemenni, mert ez vezérőrnagy úr kompetenciája. Itt azt tudom mondani, hogy országos szinten, olyan szervezettség, olyan jellegű szervezett bűnözés, mint ami mondjuk Budapesthez kötődő, olyan nincsen Veszprém megyében. Természetesen vannak szervezetszerű csoportok, vannak olyan jellegű bűnelkövetők, akiknek a tevékenységét figyelemmel kísérjük, és akikkel szemben mi többször is eljártunk és felléptünk, és vannak olyanok is, akik azóta már megérdemelt büntetésüket töltik. Tehát a válasz: igen, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság alkalmas arra, hogy itt, az ilyen jellegű tevékenységet ellenőrizze. A következő, hogy – és nem szeretnék itt – tehát kaptunk több olyan kérdést, ami egy konkrét ügy, ami egy jelenleg is folyó eljárás, és én megértem ezt hogy ebben van a legtöbb kérdés. Fogadják el tőlem, hogy egy folyamatban lévő büntetőeljárásról olyan dolgokat, ami a jövőre illető, tehát hogy mi itt miért 4 vagy miért 5, tehát azt fogadják el tőlem, hogy én most nem tudok erre válaszolni, mert maximum üzenni tudnék, és ez szakmailag nagyon nem lenne jó! Tehát én azt gondolom, hogy mi ebben gyakorlatilag 1 hét alatt azokat az elkövetőket, akik kirobbantották ezt a tragédiát, és akik ott az alsó szinten elindították, azt az 5 főt mi megneveztük, őrizetbe, előzetes letartóztatásba helyeztük, én úgy gondolom, hogy ez azért annyira nem rossz eredmény. Természetesen ugyanolyan intenzitással folytatjuk tovább ebben a munkát! A képviselő asszony kérdésére, hogy a gyerekkorú fiatalkorúak %-os aránya, ez a korábbi években is hasonló volt, természetesen kiemelt feladatként kezeljük, a tavalyi év során vezettük be az 1 iskola, 1 rendőr programunkat, tehát minden iskolában próbáltunk, illetve hát el is jutottunk és többek közt szeretnénk füreden is egy közbiztonsági szakot az egyik középiskolában létrehozni, tehát mindenképpen ezt egy kiemelt feladatnak tekintjük. A droggal kapcsolatos kérdés: természetesen tudjuk azt hogy milyen széles kiterjedése van a drogfogyasztásnak, én azt gondolom, hogy most ha egy kicsit kitekintünk, tehát tudom, hogy ez nem egy jó válasz, de a jelenlegi lehetőségek mentén természetesen mi a kereskedőkre fókuszálunk, illetve azokra, akik próbálják ezeket a drogokat a fiatalok felé terjeszteni. Tehát nem a fogyasztó nekünk a fő célpontunk, de én azt gondolom, hogy az ezzel kapcsolatos eredményes fellépés csak akkor működik hatékonyan, hogyha ezt nem kizárólag a rendőrség számlájára írjuk, hanem egy együttműködés alakulna ki. Erre van is példa, mert azért a Bűnés Baleset-megelőzési Bizottságnak is a fő tevékenysége ebben leledzik, hogy igenis összefogni az egyházaktól kezdve az iskolákat, társadalmi szervezeteket, hogy ebben eredményesen, vagy még eredményesebben fel tudjunk venni a harcot. A távoltartással kapcsolatos intézmény; ebben mi rendőrileg nagyon nem tudunk beavatkozni, mert azért ez elsősorban bírói kompetencia, és igen, nagy a látencia, én is tudom ezt, de igazándiból itt mi akkor tudunk hatékonyan fellépni, hogyha megkapjuk a jelzett iskoláktól, nevelőktől vagy egyéb szervektől azokat a jelzéseket, amiben mi hatékonyan fel tudunk lépni az ilyen jellegű elkövetőkkel szemben. Szintén a következő kérdés a létszámmal kapcsolatos, arra egzakt választ tudok adni: jelenleg üres 69 hivatásos státusz van Veszprém megyében, valamint ezen felül 25 zárolt státusz, 94 fő hivatásos hiányzik a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság állományából. A körzeti megbízotti létszámot jelentősen növeltük, pont egy ilyen program volt az elmúlt évben, a következő cél az, hogy minden egyes településnek legyen kmb-felelőse, de már
15 korábban is, még Váradi ezredes úrék elindították, tehát minden településnek lesz, illetve már van is körzeti megbízotti felelőse. Ezt a célt szeretnénk úgy elérni, hogy ez még hatékonyabb legyen, de a járőr tevékenységet is szeretnénk oly módon fokozni, hogy a polgárőrséggel, vámosokkal, tehát más társszervekkel, úgymond vegyes szolgálatokat szeretnénk az idei évben ellátni, erre már a különböző tárgyalásokat az érintett szervek vezetőivel én is és munkatársaim is folytattak. Arra az észrevételre, hogy 2x2 rendőr van egy 60 ezres városban, én azt tudom mondani, hogy a legtöbb időszakban ezért ennél többre törekszünk, tehát közlekedési kollegák vannak. Elindítottunk egy olyan javaslatot is, amelynek az lenne a lényege, hogy ha és amennyiben őrizeteseket lehetne elhelyezni a BV Intézetben, akkor az 14 rendőr pluszt jelentene a városnak, erről is folyik most egy egyeztetés, ha ez is megvalósul, ez is pl. egy lehetőség arra, hogy több rendőr kerüljön az utcára. Én azt hiszem, hogy ami az én kompetenciám, arra megpróbáltam válaszolni, vezérőrnagy úrnak átadom a szót, és ha netán maradt valami, akkor természetesen válaszolok. Dr. Házi István Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő-testület! Először is engedjék meg, hogy az ORFK álláspontját tolmácsoljam Önök felé a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2008. évi beszámolóját az ORFK-ság jó színvonalúnak értékelte, a megye nem tartozik a különösen fertőzött megyék közé, inkább az enyhén fertőzött megyék sorába rangsorolható. A bűncselekmények 4,4 %-os csökkenése, az hogy az országos átlaggal és tendenciával megegyezően csökkent a sértettek száma, ezzel párhuzamosan nőtt az elkövetők felderítése, ez mind-mind arra utal, hogy itt egy szakszerű jó rendőri, felderítő tevékenység, jó rendőri munka folyt 2008 évben. Az, hogy egy tragikus körülmény február 8-án bekövetkezett, egy esemény, egy egész év munkájára negatív kihatással azt hiszem, hogy nem lehet. Bárkinek az életben történhetnek olyan eseményei, ami lehet, hogy befolyásolják egy adott időszakban az életét, de nem hat ki teljesen az előző életére, illetve a korábban vagy a következő időszakban várható élet eseményeire. A Cozma-ügy, ez csak esemény volt, a országban ebben az időszakban több emberölés is történt, amiről Önök nem tudnak, de mivel ezt a közösséget ez érintette a legjobban, ezért ezzel foglalkozunk. Ha azt mondom, hogy 2008 évben nem volt emberölés, szándékos emberölés a megyében, csak családon belüli emberölési kísérletig jutottak el, az ország többi részén viszont, ha jól emlékszem rá, 322 emberölésben folyt büntetőeljárás 2008 évben, akkor az Önök érintettsége ilyen szempontból igen enyhe, szinte elhanyagolható. A föltett kérdésekre megpróbálok válaszolni: Van-e Magyarországon egyáltalán szervezett bűnözés, illetve hogy a székesfehérvári rendőrfőkapitányság bűnügyi igazgatója miért mondta, hogy a megyében, nem tudnak szervezett bűnözésről. Mint minden szervezett bűnözéssel foglalkozó irodalom leírja, a szervezett bűnözés lényege az, hogy a hatóságok a tevékenységről ne tudjanak, tevékenységüket általában mély fedésben, mondhatjuk úgy, hogy konspiráltan végzik. A szervezett bűnözés felépítésének a lényege, hogy fönt van egy csúcs ember vagy emberek csoportja, akik már nem követnek el bűncselekményt és vannak, akik végrehajtók, akik bűncselekményeket követnek el.
16 A magyar büntetőjogban a bűnszervezet létrehozása szerepel, bűnszervezetben részvétel mint büntetendő cselekmény szintén megfogalmazásra került. Viszont van a magyar büntető eljárási jognak egy nagyon nagy alapelve, ami azt mondja, hogy az ártatlanság vélelme. Tehát addig, ameddig valakiről be nem bizonyosodik, hogy bűncselekményt követett el és nem mondta ki róla a magyar bíróság, az a személy ártatlannak tekinthető. A büntetőeljárás szakaszában éppen ezért mi csak gyanusítottnak nevezzük, nem pedig terheltnek, nem pedig elítéltnek, tehát amikor már a jog útvesztőjén keresztülment az illető és az ítélet megszületett. Vannak olyan csoportosulások, akiknek a jövedelme, megélhetése arra utal, hogy esetleg bűnöző életmódot folytatnak. Ezeknek a csoportoknak a figyelemmel kísérése az egész országban folyamatosan megtörténik, a rendőrség ezekről a csoportokról, ezeknek a tevékenységéről folyamatosan információt próbál szerezni, több sikerrel, elképzelhető, hogy sikertelenül. A rendőrségnek célja, hogy ezeknek a szervezeteknek a gazdasági hátterét támadja, próbálja a gazdasági hátteret felderíteni és a gazdasági háttér megszüntetésével a csoportosulást bomlasztani. Tehát ha a jogszabályt veszem, vagy hivatom vagy licitálom felül, akkor azt mondhatom, hogy a bűnszervezet létrehozásához legalább 3 embernek kell megállapodni abban, hogy 5 évnél súlyosabb bűncselekményt fognak elkövetni és rendszeresen. Tehát ahhoz, hogy a rendőrség ezt be tudja bizonyítani, ahhoz néhány cselekményt össze kell rakni, tehát olyan mint egy kirakós, nem egyik napról a másikra megy, nincs senkire ráírva, hogy ő a bűnöző, bűnszervezetnek a tagja, nincs ráírva, hogy bűnszervezetet működtet, itt egy felderítő tevékenységnek lehet a végeredménye. Ahol a rendőrség teheti, ott az eljárásokat megindította. Közismert, több olyan büntetőeljárás volt, ahol a kecskeméti perre gondolok, illetve hát nem sorolom fel, Önök erről a sajtóban értesültek, ahol a rendőrség bűnbandákat vett őrizetbe, utána eljárás alá vont és jelenleg a bírói szakaszban tartanak az eljárások. Viszont az is közismert, hogy vannak olyan személyek, akik a 3 éves büntetési tételt előzetes letartóztatást letöltve szabadlábra kerülnek, és azok házi őrizetben vannak, tehát a magyar rendőrség tevékenysége ezen a területen közismert és a nyilvánosság előtt folyik. Arról a csoportosulásról, amelyik itt szóba került Enying térségében, arra vonatkozóan kimondani, hogy az egy bűnszervezet, ameddig a bíróság ebben ítéletet nem hoz, addig ez a rendőrség részéről badarság. Tehát lehetnek feltételezések, lehetnek elgondolások, viszont ha a jogállamiság elvét követjük, akkor az ártatlanság vélelme mindaddig, amíg a bírói ítélet meg nem születik, megillet mindenkit. Tehát én kérek mindenkit, hogy úgy álljunk hozzá ehhez a kérdéskörhöz, hogy az alkotmányos alapelveket azért vegyük figyelembe. A rendőrség megtesz mindent annak érdekében, hogy ezt bizonyítsa, de ez csak a rendőrség előkészítő tevékenysége, az ügyészség következik majd, ezt követően a bíróság fogja az ítéletet meghozni. Tehát összességében az, hogy valaki Siófokon sétál, felvonul, 15 percet tartózkodik egy sétányon… (A háttérben érthetetlen közbeszólás, Lasztovicza Jenő kéri, hogy ne kiabáljanak közbe.) …ez általában nem feltűnő. Az ott levő lakosságban, hogy félelmet keltett vagy nem keltett, ennek a vizsgálata folyamatban van. Az emberek hogyha végigmennek ezen a sétányon, mondjuk 3 autóbusznyi külföldi, ugyanígy azt mondják, hogy valaki sétált. Egyetlenegy olyan bejelentés nem érkezett jelenleg a rendőrséghez Somogy megyébe, hogy ott valamilyen attrocitás történt volna. Tehát a bűncselekményhez, a megalapozott gyanúhoz először lenni kell adatoknak. Az, hogy most ez erődemonstráció volt-e vagy sem, erre vonatkozóan további tevékenységet kell folytatnia a rendőrségnek és ha a rendőrség az adatok alapján eljutott odáig, hogy bűncselekmény konkrétan megállapítható, egy szabálysértés, akkor annak megfelelően az igazságszolgáltatás elé le fogja tenni azokat az adatokat, amelyek alapján eljárhat a következő hatóság.
17 Tehát az, hogy most félelemben kell-e élni Magyarországon vagy sem. Az elmúlt napokban találkoztam néhány olyan kisebbségi képviselővel, a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, akik felvetették, hogy félnek a durva támadástól, a többség támadásától, a gyermeket nem merik már iskolába engedni, tehát valahogy kialakult egy olyan hangulat ennek az eseménynek a kapcsán, amely a félelem szót belopta a társadalom valamennyi tagjának a tudatába. Ez ellen fellépni csak közösen tudunk, tehát feltételezéseken, megalapozatlan felvetéseken, tények nélkül az ember élhet félelemben. A másik dolog, amit meg kell jegyeznem, hogy általában amit nem ismerünk, az ellen félünk, tehát először egy megismerési folyamatot kell végrehajtanunk és a megismerés végén tudjuk az eredmények alapján elmondani, hogy valami történt, vagy nem történt, ezt általában az együttélési szabályok, illetve azoknak a szabályoknak a betartása, amelyek alapján egymás mellett a problémákat megbeszélik, kibeszélik és nem találgatnak, nem feltételeznek, hanem tényekre, számokra alapozva, vagy eseményekre alapozva hozzák meg a döntéseket. Az, hogy kiszolgálgatott helyzetben van-e valaki Európában; összevetettük nagyon sokszor, a magyar rendőrség megméri magát. Az európai összehasonlításból kiderül, hogy nagyobb bűnügyi érintettsége van az európai tagországoknak, mint Magyarországnak a rendőrsűrűségben sem áll rosszul Magyarország. Veszprém megyének a rendőrsűrűsége az országos átlagnak megfelel, tehát azt jelenti, hogy ebben a megyében a Magyarországon rendelkezésre álló rendőri aránynak az a száma, az a része amelyik a biztonságot ugyanolyan szinten garantálja, mint az ország többi részén, az elméletileg jelen van. Mindenki előtt közismert, hogy az elmúlt időszakban a rendőrségtől egy nagyfokú elvándorlás következett be 2007 évben, ennek az elvándorlásnak a megállítása megtörtént úgy néz ki, de a rendőrök pótlása az elég nehezen megy, a jogszabályok alapján kétéves rendőrképzésen kell átesnie valakinek, vagy rendőr-szakmai képzettségekkel rendelkezzen, hogy állományba kerüljön. Itt csatlakoznék a csopaki felvetéshez, hogy Csopak itt van és akkor miért nincs rendőriskola. Ameddig a rendőr szakma a civil életben nem biztos, hogy konvergens és nem lépnek ki állandóan, hanem a szakmát valaki a rendőri szakmát életpályának, élethivatásának tekinti és végig akar dolgozni, akkor ez azt jelenti, hogy a rendőrségnek csak egy általános fluktuációval kell számolnia, annyi embert kell kiképeznie, amennyi a testületnek éppen szükséges. Tehát ha még egy iskolát kinyitunk, átmeneti képzések beindultak, tehát a rendőrség gondolkodik, hogy minél gyorsabban feltöltse a hiányait, keresztévfolyamokkal, a képzések rövidítésével megpróbálunk olyan technikákat alkalmazni, hogy a hiányzó rendőri állomány minél gyorsabban bekerüljön a testülethez. Ahhoz, hogy most indokolt-e megnyitni egy új iskolát, holott a képzésre jelenleg 3 olyan iskola van, amelyik alkalmas a jelenleg hiányzó rendőri állománynak a befogadására és a kétéves képzésnek a végzésére. Elhangzott kérdésként, hogy van-e a térségben a Balaton környékén olyan rendőri egység, vagy legalábbis a Dunántúlon, amelyik vízágyúval rendelkezik, viperákkal látja el a szolgálatot, vagy esetleg megbotlik emberekben. Kijelenthetem bátran, nincs olyan egység, akinek vízágyúja van, a készenléti rendőrség rendelkezik vízágyúkkal, a készenléti rendőrségnek létrehozásra került egy 4. bevetési szervezeti egysége, ennek Szombathelyen és Győrben vagy egy-egy százada, ezek a személyek tulajdonképpen a dunántúli térségnek a megerősítése céljából lett létrehozva az ott kialakult felesleges létszám kezelése érdekében. Köztudott, ahogy a főkapitány úr is megjegyezte, 40 főt vezényeltek Vas megyébe. A jelenlegi jogszabályok alapján a vezénylésnek korlátai vannak, nem lehet mindenkit mindenhova vezényelni a beleegyezése nélkül. Ha viszont egy országos szervhez tartozik egy egység, akkor az országos feladatok ellátására az ország bármelyik részén bevethetők, így Veszprémbe, Székesfehérvárra, illetve akár a Duna másik oldalára, illetve a Tiszántúlra. Ez egy olyan jogtechnikai megoldás, ami az erő szükség szerinti kihasználása érdekében jött
18 létre. Tehát a válaszom, nincs vipera, nincs rendszeresítve a rendőrségnek, tehát a rendőrségben ilyen nincs, vízágyú ebben a térségben nincs, tehát nem kell félni attól, hogy megismétlődjön esetleg októberi esemény vagy ahhoz hasonló probléma. A megfélemlítés és az északi, déli part közötti különbség: az északi part-déli part látogatottsága, fertőzöttsége ez egy nagyon nagy kérdés. Ha a bűncselekményeket veszünk alapul, az idegenforgalomban előfordulhat, hogy a déli részen több jogsértés fordul elő, mint az északi parton, de ez nem befolyásolja a rendőri megerősítést, illetve a rendőri szolgálat ellátásának a metodikáját. Annyit szeretnék még itt megjegyezni, hogy a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságnak nagyon sok innovatív, olyan megoldási javaslata van, amely a hiány pótlására irányul és amely a munka szervezésében olyan pluszt tud adni, hogy az itt élő lakosság békében, nyugalomban tudja leélni hétköznapjait. Fölmerült a kérdés, hogy a beszámolóban, amire főkapitány úr nem válaszolt, a beszámolóban szerepel, hogy félelemmentes közbiztonságot és életteret akar a rendőrség biztosítani. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt meg, hanem azt jelenti, hogy akar, szóval a jövőben is ugyanazt akarja biztosítani, hogy az állampolgároknak ne kelljen félni, tehát hogy ez a biztonságos élettér meglegyen. Viszont ahhoz, hogy biztonságos élettér alakuljon ki, szükség van egy összefogásra, éppen ezért az Országos Rendőr-főkapitányság kezdeményezi, hogy a megyei rendőr-főkapitány, illetve alsóbb szinten a helyi rendőrök üljenek le a helyi vezetőkkel, illetve a rendészetben felelős szervezetek tagjaival, és próbáljanak közösen megoldásokat keresni arra, hogy egy biztonsági háló működjön azért, hogy a bűncselekmények elkövetésének lehetőségét visszaszorítsuk, és a közterületek biztonságát minél jobban megerősítsük és fenntartsuk. Az a kérdés, ami elhangzott, hogy hány rendőrre van szükség, sajnos nem lehet megmondani, hiszen a véletlenszerű indulati cselekményeket előre kiszámítani nem lehet, az hogy hol fog bekövetkezni egy indulati cselekmény, erre a rendőrség előre számokat nem tud adni. Vannak olyan tanulmányok, amelyek azt mondják, hogy ha minden 2. ember rendőr, akkor valószínű, nem követnek el bűncselekményt, hacsak nem a rendőr követ el bűncselekményt. Tehát azért idáig eljutni nem tudunk, szabad országban, azért a bűnelkövetők számát figyelembe véve egy országban 116 ezer bűnelkövető vált 2008-ban ismertté, az összlakossághoz viszonyítva ez a szám azt hiszem, hogy nem egy nagyon nagy mérték. Tehát feltételezzük, hogy a lakosság nagy része jogkövető, békés állampolgár, aki az életét nem a bűncselekmények elkövetésére teszi fel. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen, akkor folytatnánk a kérdéseket. Pálfy Sándor képviselő úr. Pálfy Sándor Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr! Én rendkívüli érdeklődéssel hallgattam a tábornok uraknak a válaszait, illetve a megállapításait, ezzel együtt van véleményem a dolgokról. Azt gondolom, hogy ma Magyarországon az emberek többsége először is biztonságban szeretne élni, aztán meg el szeretné tartani a családját. Ma ezt úgy éli meg a civil szféra, hogy mind a kettő óriási veszélyben van. Sajnálom is e tekintetben egyébként a jelenlegi beszámolót teljesítő rendőrfőkapitányt, Bolcsik tábornok urat, hiszen egy eléggé szomorú és rossz hangulatú… Lasztovicza Jenő Képviselő úr, kérdést kellene feltenni! Pálfy Sándor Véleményeknél tartunk.
19 Lasztovicza Jenő Nem. Kérdés, ez a kérdés. Pálfy Sándor Akkor a kérdésemet fogalmaznám meg. Lasztovicza Jenő Utána jön a vélemény, hozzászólás. Pálfy Sándor Jó, akkor a kérdésemet mondanám, mert összefügg azzal, amit mondani szerettem volna. Vizsgálja-e azt a rendőrség első számú vezetője értelemszerűen, hogy a szolgálaton kívüli rendőröknek lehetősége legyen olyan munkát végezni, ahol, mondjuk azokon a szórakozóhelyeken – beszélünk róla vagy nem, de esetlegesen, ha úgy tetszik – a védelmet el tudják látni, illetve gondolkodnak-e azon, vagy merik-e vagy tudják-e javasolni a mindenkori politikai vezetésnek, hogy azokat a rendőri középvezetőket, akiket a rosszul megfogalmazott és rosszul kommunikált jogszabályok következtében a rendőrség elvesztett, valamilyen módon újra az adott szituációban szolgálatba állítani. Ezt azért kérdezem, mert én azt tapasztalom, hogy a rendőrség látható állománya az rendkívül fiatal, a vezetők végzik jól a munkájukat, de az a közepe az állománynak, aki a megfelelő instrukciókat és az elvárásokat jól meg tudná fogalmazni, az mintha hiányozna. Na, most ahogy azt tábornok úr is mondta, az egy hosszú képzési idő, amire valaki arra a szintre eljut, hogy középvezetővé válhat. Van-e esetleg olyan gondolat, hogy a leszerelt rendőröknek – már nyilvánvaló, aki azóta nem helyezkedett el, és akar – lehetőséget biztosítsanak arra, hogy a meglévő egzisztenciájuk megtartása mellett újra a rendőrségnél kamatoztathassák azt a több évtizedes tudást, amit esetleg megszereztek. Köszönöm szépen, akkor rosszul értelmeztem, s elnézést, de van véleményem, el tudom mondani. Lasztovicza Jenő Dr. Hermann István képviselő úr. Dr. Hermann István Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tábornok Urak! Az ember fel akar tenni egy-két kérdést, és utána a kérdések tovább generálódnak. Én tulajdonképpen olyan hétnyolc kérdést tennék fel, amik konkrétak igyekeznek lenni, és véletlenül sem vonatkoznak arra, hogy a folyamatban lévő ügyről adjanak tájékoztatást, de nyilván ma a folyamatban lévő ügyeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mert egy olyan helyzet alakult ki, igazából úgy gondolom, hogy a mai beszámoló nem a beszámoló, hanem hát sajnos egyéb ügyekről kénytelen szólni. Az első kérdésem az volna, hogy Pápán és környékén az elmúlt hónapokban volt olyan betörés, rablás sorozat, amire nem csak a pápai rendőri állomány, hanem a megye rendőri állományának egy része is rendelkezésre áll. A Cozma-gyilkossághoz kapcsolódó nyomozások nem hátráltatják-e ennek a felderítését, illetve úgy tudni, hogy hasonló elkövetési módszerrel Celldömölkre tette át a székhelyét az, aki ezeket a cselekményeket elkövette. Van-e és milyen együttműködés a Vas megyei kollégákkal? Ugyanehhez kapcsolódna a második kérdésem, az ember úgy érzi, hogy ha egy bűnöző nagyobb bűnt akar elfedni, akkor kisebb bűn elkövetésével próbálja ezt megtenni. Az enyingi benzinkút környékén történt események az amúgy 20-30 fős, és nem 5 fős társaságnál nem ilyen generálásból születhetteke? Egyáltalán, akik most a székesfehérvári zárkában, fogdában vannak, azokkal a veszprémi rendőrök tudnak-e ilyen tekintetben foglalkozni, kívánnak-e és van-e lehetőségük erre a
20 foglalkozásra. A negyedik egy látszólag nem ide tartozó kérdés, Jozef Rohacot, akit kiadtak manapság a magyar bűnügyi szerveknek, szlovák bűnözőnek nevezték. Helyesnek gondoljáke önök egy emberről, akit még az ártatlanság vélelme is megillet azt mondani, hogy szlovák bűnöző volt? Nekem nyilván nem a bűnözővel, hanem a szlovákkal van elsősorban problémám, hírközlő szervektől hallottam, nem rendőrök szájából elsődlegesen. Az ötödikhatodik kérdés, a rendőrség tájékoztatott rendőri vezetés, konkrétan Bencze országos főkapitány úr, hogy mikor, ki, hogyan adta ki, kit hogyan lehetett elérni az elfogató parancsok ügyében. Ebben az ügyben vizsgálat is történt, a vizsgálat eredményét Bencze úr kommunikálta, én az origó hírportálon olvastam, hogy a rendőrség nem követett el hibát ebben a kérdésben. Ma pedig pletyka szinten hallottam itt, hogy mégis úgymond felelősségre vonások történtek, történt-e felelősségre vonás, mi történt, illetve ki hibázott ebben a kérdésben? Természetesen, ha ezeket személyiségi jogok és egyebek mellett lehet közölni, akkor lennék kíváncsi rá. A távoltartás intézményénél érdekelne, hogy a hölgy, férfi arány milyen jellegű, én most nem férfi szolidaritásból, de el tudok képzelni olyat is, amikor ugye engem, mint férjet bántanak, zaklatnak, és hát én vagyok nehéz helyzetben, s ugye ezt még kevésbé merem elmondani, mert hát még degradálóbb, hogyha egy férfit vernek mondjuk odahaza a feleség tollából, kezéből, minthogyha ez fordítva történik. Tehát a távoltartás nagyon gyakran alkalmas eszköz lehet arra, hogy a férjeket ezer, meg egy oknál fogva vélt – és valós oknál fogva – kibillentsék – ne nézzetek rám így – kibillentsék a családfői helyzetükből és ezekből a férfiakból nagyon gyakran lesznek hajléktalanok. A hajléktalanokkal folytatott szociológiai felmérések alapján ez egy jelentős száma a hajléktalanoknak. A távoltartás intézménye nem segíti-e elő még a nem teljes jogú hát távoltatást adott esetben? A hetedik kérdésem, a tábornok urak Veszprém megyét az alacsony fertőzöttségű megyék közé sorolták, biztos így van, hisz a statisztika a Bakony hegyvidékét és az északi Balaton partot átlagba tudja vonni, ugye biztos ismerős, hogy a jobb lábam az olvadó jégben, a bal lábam a forró vízben, és nem folytatom tovább, tehát az átlag nagyon veszélyes. Én úgy gondolom, nyáron Balaton felvidék nem tekinthető átlagos fertőzöttségűnek, lehet, hogy ez csak egy ilyen polgári gondolkodás, szoktam időnként a Balaton parton nyaralni és hát érdekes forma eseményeket lát az ember azon a vidéken. Végezetül talán az utolsó kérdés lenne, ha nincs rendőr hiány, ha így nem is hangzott el tábornok úr szájából, de tulajdonképpen azt mondta, hogy a magyar rendőri átlag mind az európai, a Veszprém megyei pedig az országos átlagnak megfelelő, ennek ellenére mégis rendőri vezetőktől, de középvezetőktől még inkább azt halljuk, hogy rendőr hiány van, és mi ezt tapasztaljuk. Tapasztaljuk, régebbi időkben nem tudtak gépkocsiba ülni, mert nem volt benzinpénz, manapság ilyenek általában nem fordulnak elő, de az ember, ha éjjel végig megy egy utcán, akkor nagyon ritkán találkozik rendőrrel. Megmondom őszintén én közlekedőként ma is azon az elven vagyok, ha látok egy rendőrt és van lehetőségem, akkor jobbra-balra kitérek. Ismerjük, azt hiszem és nem kell részletezni, hogy miért, de ennek ellenére örülök annak, ha éjszaka rendőrök vannak az utcán, mert valami fajta hasonló cselekedetre ösztönzi esetleg a rosszabb embereket is. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm. Dr. Zongor Gábor képviselő úr. Dr. Zongor Gábor Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Vezérőrnagy Úr! Vezérőrnagy úrtól szeretném megkérdezni, tehát a rendőrségi munka nagyon sokrétű, sokirányú és azt gondolom, hogy abban teljes egyetértés van, hogy meg kéne erősíteni, tekintélyt adni, hatékonyabbá tenni a rendőrség munkáját, ezzel kapcsolatban számtalan kérdés hangzott el. Itt most Veszprém megyében viszont van egy terület, ahol a rendőrségi hatékonysági munka némi nemű, hogy mondjam, furcsaságokat
21 váltott ki, és azért kérdezem vezérőrnagy urat, hogy a rendőrségnél a közlekedési hatósági tevékenység regionalizációja ez mennyiben tűnik hatékonynak, célravezetőnek, olcsóbbnak, gyorsabbnak és ügyfélbarátabbnak. Ennek kapcsán szeretném megkérdezni, hogy az eközigazgatás mennyiben érintette meg a rendőrségi hatósági munkát? Főparancsnok úrtól pedig azt kérdezném, hogy szakmailag mi a helyénvaló, mi a jó eljárás, hogyha van egy város, ahol van egy városvezetés, amelyik úgy találja, hogy közlekedni óvatosan kell, és alapvetően a normális közlekedési ritmust akadályozó táblát kihelyez és kétsávos, egyirányú, rövid szakaszon 30 km-es tábla. Akkor ebben az esetben a rendőrségnek mi a helyén való magatartása, közlekedésbiztonsági szempontból jelzi, nem biztos, hogy helyénvaló ez a történet, vagy pedig beáll a tábla mögé, és a statisztikából is kimutatható módon jelentős bírságolást tud előidézni, és a történet vége az, hogy a városi parlamenti képviselő, városi képviselő képviselőtársaival közösen kiállnak a dolog érdekében és azt mondják, hogy hát ezt át kéne formálni ezt a szabályt. Tehát itt tök úgy éreztem ebben a történetben, minthogyha a rendőrség egy lehetőséggel élt volna és nem jelent meg az a gondolat, ami egyébként a munkájukban jellemző, és azt gondolom, hogy a magyar közlekedésre ráfér, hogy tartsák be a szabályokat, normálisan közlekedjünk, de egy rossz szabályból sok bírságot begyűjteni, ez nem szerencsés szerintem a rendőrség megítélése szempontjából. Tehát a korrekt eljáráshoz tán ez is hozzá tartozott volna, én szeretném megköszönni itt és most Katanics Sándor parlamenti képviselő úrnak az interpellációt is, meg az eddigi tevékenységét is, mert szerencsésebb a táblát cserélni, mint állandóan lefújni, mint ahogy az megtörtént ebben az utcában. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Kuti Csaba képviselő úr. Kuti Csaba Köszönöm a szót Elnök Úr! Tábornok Urak! Alapjában a 2008. évi rendőri megyei munkát értékeli a tevékenység és a beszámoló és abból az látszik, hogy egy nagyon határozott, szakmailag jól irányított munka volt. Mégis nyilvánvaló, hogy a kérdések a pillanatnyi közérzetből adódnak, és ezért én a beszámolónak azt a részét szeretném, ha megvilágítaná a tábornok úr, hogy az állomány hangulata milyen most. Ezzel kapcsolatban egy konkrét kérdést fogalmazok meg. Pár héttel ezelőtt – én gyakran járok Polgárdiba, szomszéd kisváros, ott van egy szép nagy körforgalom – pár héttel ezelőtt egy szép sokmilliós terepjáróval szépen bebizonyította egy autó, hogy azon át lehet keresztül is menni. A helyi két rendőr pár méterrel odébb leállította az autót, megállt, az autóban öt kigyúrt fickó volt, az egyik éppen a főkapitányság éjféli vendége, aztán röhögve megkérdezték a rendőröket, hogy na, aztán mit akartok csinálni. Hát szegény rendőrök mit tudtak volna csinálni, hát én is kérdezem, ha ez mondjuk Veszprém megyében van, a helyi két rendőr ilyen esetben mit tud csinálni? Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Bikádi László képviselő úr. Bikádi László Tisztelt Tábornok Urak! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Engedjék meg, hogy egy olyan kérdést tegyek fel, amit egy humorosan megfogalmazott gondolattal kezdek el, a megfogalmazó Rejtő Jenő volt, aki ugye azt mondta, hogy nem állíthatok minden pofon mellé egy közlekedési rendőrt, én megértem azt, hogy a megyei rendőrfőkapitány úrnak nincs arra lehetősége, hogy mindenhol jelen legyen megfelelő számú rendőrrel, ugyanakkor engem a tavalyi évben kétszer fenyegettek meg. Az egyik alkalommal egy jogcím nélküli
22 lakáshasználó Vilonyán, aki az egyháznak az épületében lakott bent, akinek az etnikumát nem kívánom megjegyezni, de ezek alapján mindenki sejtheti, és az egész családját hozta volna a nyakamra, hogyha megpróbálom bármilyen módon érvényesíteni azt, hogy ez az épület ez nem az övé, hanem az egyházközség tulajdona, majd elmentek tavaly tavasszal, mert ők jobban ismerik a törvényt, mint bárki más. Tehát március 15-e után, amikor már kilakoltathatók lettek volna, nagyon gyorsan megszöktek, de több milliós kárt okoztak, illetve egy millió kimutatható kárt okoztak az egyházközségnek. A másik egy vállalkozó volt, aki a saját parókiámon belül a feleségem füle hallatára azt mondta, hogy nem ijedek-e meg attól, hogy két darab két méteres cigány legény – őt idézem – megjelenik a házam előtt, hogyha én most nem vagyok hajlandó fizetni. Mire mondtam, hogy nem, mert két komondor, meg két kuvasz védi a házat, úgyhogy szeretettel várjuk őket, és a kutyáim azok nem ismernek etnikumot, mindenkit egyformán szeretettel fogadnak, hogyha a gazdi is mosolyog rájuk, ha a gazdi nem mosolyog, akkor a kutyák sem fognak. Én nekem, bocsánat, de felmerült az a kérdés a kis agyamban, nem lenne-e jobb mondjuk az országos rendőrfőkapitány úrnak a keretéből, meg a politikusoknak, akik a rendőrségnek a háttérmunkáját próbálják előkészíteni, illetve a működési feltételeit kellene, hogy biztosítsák, és látható módon nem biztosítják, a fizetéséből a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének adni, hogy minden portát védjen egy kuvasz, mindenki tudja megengedni, a kisnyugdíjas is magának, hogy tartson egy olyan őrző kutyát, amely aztán megakadályozza, hogy etnikumtól függetlenül, de bárki, akár uborkát lopni, akár a nyugdíját elvenni be akarjon menni. Nagyon szépen köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Szedlák Attila képviselő úr. Szedlák Attila Tisztelt Elnök Úr! Szándékosan kértem újra szót, egyrészt mert nem kaptam választ az egyik kérdésemre, az egyik kérdésem pedig az volt, hogy mi a szándékuk Balatonalmádi kapitánysággal kapcsolatosan, a másik ami, talán egy kicsit higgadtan próbálok kérdést feltenni a vezérőrnagy úrnak, mert megmondom őszintén, amit válaszolt, én azt úgy érzem, hogy kettős mércével mér. Legfőképp azért kettős mércével mér, mert nem hiszem azt el, vagy ha önök így gondolják, hogy egy 150 fős sétálás egy főutcán az semmi más, mint egy sétálás, szemben egy nemzeti ünnepségünkön résztvevő békés tömeg, ahol gyerekek, fiatalok, idősek vannak, az pedig már nem sétálás és nem nem tudom micsoda, hanem az már olyan tüntetés, amire vízágyút kell bevetni, meg gumilövedéket. Megkérdezem akkor a vezérőrnagy úrtól, hogy ezek után is kettős mércével fognak majd mindig mérni? Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Polgárdy Imre alelnök úr. Polgárdy Imre Köszönöm szépen. Én is csak azért kértem ismét szót, mert nem kaptam választ az egyik kérdésre. Azt kérdeztem az imént, hogy mi a helyzet a kiskunlacházi gyilkosságal kapcsolatban? Azt tudomásul veszem, hogy az egy folyamatban lévő ügy, tehát hogyha erre nem kíván válaszolni a kapitány úr, akkor ezt el tudom fogadni, bár annak fényében, hogy Bencze főkapitány úr ezzel a bűnüggyel kapcsolatban össze-vissza beszélt, pontosabban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett, szerintem nem lenne érdektelen, amit ön mondana. De igazából a kérdés második része az volt, hogy mikor tűz ki a rendőrség nyomravezetői díjat és milyen alapelvek mentén? Gondolok itt a Szilvássy birtokra, illetve a kiskunlacházi gyilkosságra. Köszönöm szépen.
23 Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Megint megadnám a szót akkor vezérőrnagy úrnak és főkapitány úrnak, mielőtt még a többi kérdés elhangzana. Dr. Házi István Elnézést kérek, valóban nem válaszoltam rá, figyelmetlenségemből ered, a díjkitűzést a rendőrség akkor alkalmazza – bármely ügyben tűzhet ki díjat – ha ismeretlen tettest akar felderíteni, illetve bizonyítékot akar beszerezni és ennek érdekében a bizonyítási eljáráshoz kéri a segítséget. A kapitányság vezetőknek már jogkörük van, főkapitány bármikor tűzhet ki díjat. Az eljárások során mindig azt mérlegelik, hogy van-e esély és reális lehetőség arra, hogy egy bűncselekmény elkövetőit felderítsék, illetve, hogy ennek arányban áll-e a díjkitűzésnél az idő megtakarítás, amivel esetleg gyorsítani lehet az eljárást. Szeretném megjegyezni, hogy Magyarországon az elmúlt - 5 évet veszek alapul - 5 év alatt a díjkitűzés alapján elkövetők felderítése, nem akarok mondani, talán nem éri el az egy kezemen lévő újjak számát, tehát nem olyan hatékony, mint amit a rendőrség korábban a bevezetésekor ahhoz fűzött. Vagy az állampolgárok hozzáállása, vagy valamilyen ok miatt nem jelentkeznek, nem mondják el, több olyan díjkitűzés van jelenleg is érvényben, ami évekkel ezelőtt történt, és majdnem évtizedes nagyságrendű, az elévülési időn belül ami érvényes, amíg ez fennáll. Tehát a Kiskunlacházára visszatérve, a kiskunlacházi eljárás során több olyan konkrét bizonyíték áll rendelkezésre, amely az eljárás kimenetelét illetően eredménnyel kecsegtet. Azt, hogy most az eljárás kimenetelének a végeredménye mikor következik be, az ott lévő bizonyítékok alapján, ha látókörbe kerül az elkövető, elkövetéssel alaposan gyanúsítható személy, akkor annak a bűnössége egyértelműen bizonyítható, tehát ezt próbálják begyűjteni. A díjkitűzéssel ez a probléma és ezért elnézést kérek, hogy erre nem válaszoltam. A másik, hogy kettős mércével mérünk-e, vagy sem. Sajnálatos módon a feltett kérdésnél a gyülekezési joggal kapcsolatos jogszabályra kell, hogy hivatkozzak. Azt hiszem, hogy a Siófokon a sétányon akik végig vonultak, azok nem jelentettek be hatóságnak se az önkormányzathoz, se a rendőrséghez semmit, hanem a délutáni órákban mentek végig. Tehát a gyülekezési jog hatálya alá eső cselekményeknél mire minősíteni akarja valaki, akkorra ugye a rendezővel, szervezővel fel kell venni a kapcsolatot. A rendőri erő mire összevonásra került és a sétányra kimentek, a településen már nem tartózkodott ebből a csoportosulásból senki. Tehát, de mivel még az eljárás kimenetele, illetve maga az eljárás szakszerűsége, a rendőri tevékenység mérlegelése folyamatban van, ezért engedjék meg, hogy további részletbe ne bocsátkozzak bele, a rendőrség ennek a kivizsgálásnak az eredményét szerintem el fogja mondani, nyilvánosságra fogja hozni. Pálfy Sándor úrnak, a rendőrség vizsgálja-e, hogy a szolgálaton kívüli rendőrök bekerüljenek a diszkókba, illetve a szórakozóhelyek védelmébe. A rendőrségnél a másodállás vállalásnak igen szigorú szabályai vannak, elsősorban a rendőr túlórában dolgozhat a rendőrségnél, tehát oktató, szellemi tevékenységet bármikor folytathat, bejelentési kötelezettsége van, nem vizsgáljuk felül, más jellegű tevékenységet pedig az összeférhetetlenségi vizsgálatok után teheti. A rendőrség rendszeresen és vám-és pénzügyőrség a szórakozóhelyeken ellenőrzéseket tart. Elég furcsa helyzet adódik akkor, amikor bent egy bűncselekmény történik, az ajtóban meg egy szabadidős rendőr áll, akinek elméletileg intézkedési kötelezettsége van, ha jogsértést tapasztal, tehát ez a kettősség problematikája mindig felvetődik. Vannak olyan területek, ahol ezt engedélyezik, van olyan terület, ahol ebbe nem megy bele a főkapitány, de nem is nagyon kívánatos az engedély kiadása. A középvezetőknek a visszahozatala, a rendőrség meghirdette, hogy a rendőrségtől eltávozottak visszajöhetnek, több százan jelentkeztek, de a feltételeket, amelyeket meghatároz a jogszabály, azokat nem mindenki vállalta el, és azt mondta, hogy nem hajlandó visszatérni a
24 testületbe, de többen visszajöttek, tehát ez a gyakorlat már beindult, jelenleg folyamatban van. Meghagyom a pápai és a celldömölki elkövetést a kollégának. A bűnelkövetéssel kapcsolatosan az enyingi benzinkutas esemény konkrét ügy, amelynek a vizsgálata jelenleg tart, ha eredménye lesz, szerintem a sajtón keresztül szintén meglesz a válasz rá. Rohac szlovák bűnöző, tehát bűnözőként szlovák, ez a kérdésnek a lényege. Nem mi ítéltük el, tehát a bűnöző ragadvány szót és a büntetett előéletet nem a magyar sajtó tette hozzá, az előélethez fűződően a sajtóból átvett szlogen, szerintem ennek a használata. A megjegyzést jogosnak veszem, majd utána nézek, hogy ebben milyen retorikai problémák merültek fel. A szlovák hatóságok is gondolom akkor, ugyanúgy, ahogy itt Magyarországon elhangzott, akkor jelzésekkel fognak felénk élni. A távoltartáshoz, előbb erre elfelejtettünk mindketten választ adni, a távoltartás intézményét jelenleg a bíróság állapítja meg. Egy jogszabály tervezet van az Alkotmánybíróság előtt, hogy a távoltartást a rendőr kezdeményezheti, illetve 72 óráig a távoltartást esetleg bevezetheti. Mivel az Alkotmánybíróság jelenleg még nem válaszolt erre a kérdésünkre, ezért nem tudjuk, hogy a jogszabály életbe lép, nem lép életbe, így a rendőrség csak amikor ilyen cselekményeket tapasztal, akkor kezdeményezi a távolságtartással kapcsolatos bírói, illetve ügyészi előkészítő munkát. A következő, hogy a balatoni átlag, illetve a megyék átlaga miből jön ki. Magyarországon, és az egész világon átvilágították a rendőrséget és keresték azt az ideális számot, hogy mi alapján lehet meghatározni egy területen elegendő-e a rendőr, vagy nem és mi alapján lehet azt mondani, hogy minden területnek vannak nehezebb pontjai, mindenkinek vannak eltérő tevékenységei, de mégis mi az az átlag, ami alapján lehet valamit számolnia rendőr sűrűségre és el lehet fogadni. Ennek a megállapítása azt volt, hogyha kiveszünk olyan teljesen speciálisat, ami nem az általános rendőri munkát jelenti, mondjuk a repülőtér, ami nem mindennapos tevékenység, ha ezeket kivesszük és a rendőri létszámot a lakossággal összevetjük, akkor kijön a lakosság-rendőr arány, elméletileg ez látszik a legelfogadottabbnak egész Európában, s ez látszik torzításmentesen egy átlagszám kiszámítására. Ezt a team konzultól kezdve már a korábbi években kidolgozták, illetve elfogadott, mi is keressük a megoldásokat, néhány kiegészítő paraméterrel próbálunk finomítani ezen az arányszámon, de a valóságban úgy néz ki, hogy közel azonos korrelációs mutatót kapunk, minthogyha a lakosság és a rendőrarányt számolnánk. Tehát ez természetesen nem olyan nagy dolog. Rendőrhiány mindenütt van, azért beszéltem Veszprém megyéről, azért nem akartam mondani, hogy az átlagnak megfelelő a hiány. Tegnap Hajdú-Bihar megyében voltam, ott kétezres, bocsánat kétszázas nagyságrendű a hiány. Lent Bács, vagy Békés megyében ugyanilyen a hiány, bent az ország belső területén Szolnoknál nagyobb mértékű a hiány, Komárom-Esztergomnál, ha jól tudom, nagyobb a hiány. Tehát én azért mondtam, hogy az országban egyes rendőri szerveknél jelenleg fennálló állomány hiány az egy átlagnak tekinthető, ehhez az átlaghoz viszonyítva mondtam a számot. Nagyon röviden ezt akartam elmondani, azt hiszem, hogy ha nem tévednék, akkor a közlekedési régió volt a következő. Nem tudom, hogy mind a hat kérdésre, vagy öt kérdésre válaszoltam-e, ami engem érintett. Valaki szólt a teremben, de nem érthető.
25 Azt mondja, hogy a régió elég hatékony-e, közigazgatás-ügyi feldolgozás. A közlekedésben mindenki mondta, hogy objektivitás legyen, az objektív felelősségnél általában eszközök készítik el úgy a felvételeket, hogy abba senki nem tud benyúlni. Tehát az a kép automatikusan átmehet egy olyan központba, ahol csak ki kell állítani a határozatot, tehát emberi beavatkozás nem kell. A tény adott, a tény alapján jön a döntés és megvan a törvényben, milyen cselekményért mit kell adni, tehát mérlegelési joga nincs a közigazgatási eljárásban senkinek. Ha dokumentálta a technika a sebesség túllépését, vagy pedig egy fotó készült valakiről, ebbe nem nyúlt bele, mindegy, hogy az ország melyik részén szabják ki a határozatot, és ebben az e-közigazgatás már jelenleg benne van. Ezt szerettem volna erre válaszolni. Az, hogy a főkapitány és a képviselők fel tudják-e ajánlani a kutyára a pénzt, ez egy nagyon jó filozófia, csak én megkérdezném, hogy a jelenlévők úgy végig gondolták-e, hogy a magánbiztonság területén nem kellene először cselekedni, mielőtt mindenkinek kutyát veszünk? Tehát, hogy esetleg az, aki tulajdonnal rendelkezik, venne magának kutyát? Köszönöm szépen a figyelmüket. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Kapitány úr. Dr. Bolcsik Zoltán Akkor kezdeném a Hermann képviselő úrnak, tehát tegnap a pápai kapitány úrral is én átbeszéltem valóban a pápai rablásos ügyeket. A megyei főkapitányság hatáskörbe vonta pont azért, hogy itt a nagyobb technikai lehetőségekkel rendelkező főkapitányság végezzen ebben eredményes nyomozást, de ez nem jelentette azt, hogy akkor a pápaiaknak ezt az ügyet, ügycsoportot el kell felejteniük. Tehát nyilvánvaló az, hogy a további feladatok végrehajtásában nekik részt kell venniük. Tehát mondhatom azt, hogy nem fog hátrányt szenvedni, mert a kapitányságnak ugyanazokat a feladatokat végre kell hajtani, nyilvánvaló az, hogy a főkapitányság bűnügyi szerve most elsősorban a Cozma-ügyre fókuszál, de most már a Cozma-ügy olyan szakaszban van, ami elsősorban a nyomozati vizsgálati rész, és ugye a pápai ügyben meg az elkövetőt kell felderíteni, tehát a felderítő rész szakasza van, ezért nem szenved semmilyen hátrányt. Azt tudni kell, hogy azon a területen megerősített járőrszolgálat van továbbra is, a celldömölki ügyekről is tudomással bírunk, együttműködünk a Vas megyei kollégákkal, és én nagyon remélem, hogy ez is egy viszonylag gyors befejezésű ügy lesz. A másik kérdés volt itt ugye az Enyingen fogva tartottakkal kapcsolatosan van-e együttműködés. Természetesen tudjuk azt, hogy az itteni szórakozó, az itt idézőjelben szórakozó 25 főből 5 fő van ott letartóztatva, természetesen együttműködünk mi is, ebben a mi ügyünkben kihallgathatjuk őket, nyomozati cselekményeket végzünk, tehát a kapcsolat ilyen szempontból teljesen rendben van. A Zongor képviselő úrnak, pontosan tudom ezt a problémát, Katanics úrral is átbeszéltük, természetesen ez a 30 –as tábla, én sem szeretem a 30-as táblát, ezt magánvéleményként, bár hát vállalom én ezt, akárhol is. Tehát nyilvánvaló, hogy ez nem egy szerencsés, amikor én erről tudomást szereztem - azt tudni kell, hogy gyakorlatilag november-decembertől ott semmilyen sebességmérés már nem folyt - mi kezdeményeztük, mert a Közútkezelőnek a jogosultsága ezt a táblát felemelni 40-re, vagy 50-re, a lakosságnak vegyes a véleménye, akik ott laknak. Én is úgy gondolom, hogy itt egy közös megegyezés lehet, az ténykérdés, hogy a november-decembert követő ellenőrzéseknél is a 30-as táblánál én utasítottam, hogy csak az 50 feletti sebesség legyen dokumentálva, tehát próbáltunk egy olyan közmegegyezéses döntést hozni. Én Katanics úrral erről beszéltem, de remélem, hogy ez már úgy közelit ahhoz, hogy így mindenkinek valamilyen szinten jó legyen.
26 A Kuti képviselő úr, hogy az állomány hangulata milyen, én azt tudom mondani, hogy a munkatársaim nagyon akarnak, bármikor számíthatok rájuk, én jó érzéssel dolgozom itt, mert az őrmestertől az alezredesig mindenki azon van, hogy odategye magát, én jó hangulatúnak érzem úgy a főkapitányság, mint a kapitányságokon lévő munkát. Persze vannak problémák, nehézségek, de amikor ilyen ügyek vannak, én úgy gondolom, hogy ez mindig a legfontosabb, itt látni, hogy itt mindenki egy emberként próbál mindent megtenni. Balatonalmádi és elnézést kérek, hogy kimaradt, pedig nekünk a fejlesztésben most a legfontosabb projektünk, vagy programunk a Balatonalmádi kapitányság méltó helyre vitele. A polgármester úrral én a jövő héten fogok találkozni, mi azt szeretnénk - és ebben már én korábban is tárgyaltam illetékesekkel -, hogy a több éve bezárt iskolába próbáljuk meg átköltöztetni, ami egy nagyon jó megoldás lenne. Erre már végeztünk is előzetes költségeket, kb. olyan alsó hangon olyan 40-50 millió forintba kerülne az átköltözés, ha sikerülne úgy megállapodni a testülettel, hogy ezt az épületet mi használatba megkapjuk, térítésmentesen, és mi tudnánk értékesíteni a jelenlegi kapitányság épületét, akkor ebből esetlegesen össze lehetne hozni azt, hogy ez megvalósítható legyen. Én ez irányban szeretnék majd jövő héten tárgyalni polgármester úrral. Én ebben kérem az Önök segítségét is, valóban az almádi kapitányságnak az elhelyezése méltatlan ahhoz, hogy egy kapitányságként működő szervezet ott legyen. Hangsúlyozom, a főkapitányságnak jelenleg ez a legfontosabb dologi jellegű programja ebben az évben. Én nagyon örülnék, ha az idei évben elkezdődne ezzel kapcsolatosan már a konkrét munka is. Remélem, hogy most nem hagytam ki semmit sem. Köszönöm a szót Elnök Úr! Lasztovicza Jenő Akkor folytatjuk a kérdéseket, mert úgy látom, hogy nagyon lelkesek a képviselőtársaim. Gaálné Vörösmarty Éva képviselő asszony. Gaálné Vörösmarty Éva Nem szeretném elvenni a rendőrkapitány úr kedvét, de az én kérdéseimre nem válaszolt, az első körben három kérdést tettem fel és egyikre sem kaptam választ. Megismételjem, vagy tetszik rá emlékezni? Köszönöm. Lasztovicza Jenő Akkor megadom a válaszra a szót, nehogy elmaradjon. Dr. Házi István Igen, nagyon-nagyon bocsánat még egyszer. A pénzintézetek elleni, a 2008-as évben, illetve az idei évben is pénzintézetek elleni rablás szerencsére nem történt Veszprém megyében. Ilyen automata az megtörtént, ez a kirántásos pénzautomata, de ezt a Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve a Heves megyei kollégák fel is derítették ezt a cselekménysorozatot. A lámpás kereszteződéses kérdésre vonatkozóan valóban volt egy olyan időszak, amikor ott – ez a piros lámpára, ugye arról tetszik – tehát ott valóban volt egy olyan időszak, amikor a kamera rosszul volt beállítva, és emiatt mondhatjuk úgy, hogy kétséges fotók készültek. Én ebben a Fejér megyei főkapitány úrnak írtam egy levelet, hogy a kérdéses időszakot vizsgálja felül és az információim szerint ezekben az ügyekben a túlnyomó többségben helyt adtak a kifogásoknak, tehát nem történt pénzbüntetés. Az más kérdés, hogy az azt követő időszakban most már ugye másodperc kijelző van, fel van festve, tehát abszolút egyértelműen az összes fotó most már úgy készül, ami dokumentálja már a pirosnál való áthajtást és az azt követő sorozatot, tehát most már védhetetlen a dolog. De hangsúlyozom, hogy amit ön észrevételezett, azt az időszakot én kezdeményeztem a felülvizsgálatot és ez meg is történt.
27 A következő kérdés a három csapásról, szóval mi végrehajtók vagyunk, személyes véleményemet személyesen természetesen, de ezt mi a rendőrségi törvény alapján nem tehetjük meg. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Márton Szabolcs képviselő úr. Márton Szabolcs Köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Vezérőrnagy Úr! Ön említette az ártatlanság vélelmét. Azt szeretném megkérdezni, hogy nem nehezíti-e ez az Önök munkáját, mert én egy jogi és erkölcsi bukfencnek tartom az egészet. Ugyanis, ha engem meg akar állítani a rendőr, akkor én nem állok meg, mert én ártatlannak tartom magam. Tehát az ártatlanság vélelme a saját vélelmem, ez az első kérdés. A második kérdésem az, hogy véleményük szerint az Árpád sávos lobogót, a turul madarat, s a Magyar Gárdát megilleti-e az ártatlanság vélelme? Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Stolár Mihály képviselő úr. Stolár Mihály Tisztelt Közgyűlés! Több kérdés hangzott el a rendőrségi állomány létszámával kapcsolatban, az első kérdésem erre irányul. Igaz-e az, hogy a határ menti megyékben nagyobb a rendőri létszám, mint általában az ország belső megyéiben és igaz-e az, hogy ez év végéig állhat ez a helyzet fenn és fel kell tölteni a belső megyéket? Van-e garancia arra, hogy ez a rendőri állomány, amely gyakorlatilag pluszként jelentkezik a környező határ menti megyékben, az nem nyugdíjba megy, hanem a hiány fogja pótolni? Ez az egyik kérdésem, a másik pedig, hogy lehetséges az, hogyha valakit ittas vezetéssel megfognak, és a rendőrök intézkednek, bezárja az autóját és elsétál, és utána a bíróságon tisztára tudja mosni magát, és majdnem, hogy még a rendőr hurcolják meg ezért. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Dr. Kovács Zoltán képviselő úr. Dr. Kovács Zoltán Tisztelt Közgyűlés! Azt szeretném megkérdezni, hogy a tavalyi beszámolónál a létszámhiányra panaszkodott a főkapitány úr, ebben az ügyben az Ön kérése, illetve az itt történt megállapítások eljutottak-e az ORFK-hoz, és mit tett a rendőri legfelsőbb vezetés a megyei létszámhelyzet javítására? Igaz-e az, hogy a díjfizetéssel kapcsolatos összeg a költségvetésben évről-évre folyamatosan csökken országos szinten, és nyilván ebből adódóan megyei szinten? A nyomravezetői díjra gondolok, illetve hát vannak még egyéb pénzek, amelyek ugye a rendőri eljárásban szükségesek. Igaz-e az, hogy az APEH-hez való fordulás nagyon ritka a rendőrségnél a vagyonosodási vizsgálatokra tekintettel, amikor egy-egy bűncselekményben felmerül, hogy minimálbéren bejelentett és extra klasszis autókkal járnak. Tiltja-e ezt valami az Önök számára, hogy ezt megtegyék? A másik, mit tenne a Főkapitány Úr - a mondandójából adódott ez a kérdés -, ha egy orvos fordulna hozzá, hogy a rendszeres szociális segélyezett és csapata, heten-nyolcan bevonulnak az orvosi rendelőbe – ezt a félelem kapcsán szeretném elmondani – meg félnek egyébként, ezért nyolcan mennek be az orvoshoz, beszorítván a sarokba, azonnal adja ki, hogy alkalmatlan a munkavégzésre, hogy ne kelljen a szociális segélyről lemondania és egyébként elmenni munkavégzésre. Miként lehet megvédeni ezeket a közalkalmazottakat? Mitől függ – erre volt már néhány kérdés -, hogy a
28 DNS vizsgálatot mennyi időn belül végzik el, attól függ-e, hogy az állami vezető ügyében történt, attól függ, hogy külföldi az áldozat, vagy az elkövető, vagy mi a kritériuma ennek? Ugyan ez a díjfizetésre már egyébként elhangzott. Helyesnek tartja-e a vezérőrnagy úr, hogy október 23-ai koszorúzáskor megjelennek a békés koszorúzóknál a kommandósok, biztos azért, hogy biztosítsák a rendet, mondjuk egy helyi rendezvényen, s amikor egyébként szünetel a labdarúgó bajnokság, akkor Siófokon futball szurkolók vonulnak végig az egyik állítás szerint, ott pedig nem kell azokat a jogszabályokat végrehajtani a békés felvonulókkal szemben, amit egyébként Budapesten rendszeresen a különböző bejelentett, vagy be nem jelentett rendezvényeknél megtesznek. Nem gondolja-e a vezérőrnagy úr azt, hogy egy látszatbéke uralkodik ma sok tekintetben a szervezett bűnözői csoportok és a rendőrség között? Azaz jobb, ha a szervezett bűnözői csoportok tartanak rendet, mert akkor nincsen balhé, és a rendőrségnek nem kell rendszeresen kimenni az éjszakai szórakozó helyekre. Ugye ez a sok ember által megfogalmazott – amit én most Önnek felvetettem -, hogy ez így olcsóbb, egyszerűbb, könnyebb. Talán annyit engedjen meg nekem, hogy a Cozma-ügy nem csak egy esemény volt, hanem az egy jelenségnek a része, egy folyamat része, amit Tölgyessy Péter úgy fogalmazott, hogy amikor a gátszakadás megindul, előtte csak vízcseppek jelennek meg, majd utána jön egy buzgár, aztán pedig kitör az ár, amelyik elsodorja a gátat. Nem látják-e azt, hogy most a vízcseppeknél meg kellene állítani ezt a folyamatot, mert valóban lesz majd buzgár, és egyszer csak elsodorja az ár ezt az egész ilyen jellegű világot, ami már a rendőrség számára is kezelhetetlen lesz? Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Könnyid István képviselő úr. Könnyid István Köszönöm a szót Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Tábornok Urak! Kovács képviselőtársam egy pillanatra már a gondolataimba beleolvasva egy-két gondolatot felvetett, ehhez csatlakoznék, ki védi meg a közalkalmazottat, a köztisztviselőt? Ki védi meg azokat az embereket, akikhez szociális segély kifizetés időszakában 30-40 fős csoportokban jelennek meg, és azonnal követelik, hogy őnekik most adják oda. Egy hét után tulajdonképpen újra visszamennek, hogy nekik adjanak segély előleget, és ha a dolgozó nem ad, akkor mennek a lakása után megfélemlítve, csapatokban. Van-e erre eszköz, hogy ezt megállítsuk és meggátoljuk? Közösen kell, hogy valami történjen, mert a kis aprófalvas területeken hihetetlen nagy a feszültség. Nem rémíteni akarok, de tény, hihetetlen nagy a feszültség, oly szociális problémák vannak, amelyek tulajdonképpen a hivatalokban csapódnak le a hivatalnokok tulajdonképpen már nem is mernek ezeken a napokon szinte majdnem kinyitni, ha nincs ott polgárőr. De a polgárőrnek munkaköre van, dolgozik, nincs ott, ha nem tudunk mindig biztosítani polgárőrt, akkor baj van. A rendőrség úgy érzem, a kevés létszám miatt nem tud kellő időben ott lenni, nagyon szükséges - a kapitány úr említette a kmb-seket – kellene tulajdonképpen egy polgárvédelmi rendszeren belül azokat az embereket megvédeni, akik tulajdonképpen a közfeladatot ellátják. Nagy a baj, nagy a baj, időben kellene lépnünk addig, amíg nem történnek meg még további tragédiák! Szeretném erre a rendőrségnek a figyelmét felhívni. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Trosits Bernadett képviselő asszony. Trosits Bernadett Köszönöm Elnök Úr a szót. Részben Geipl Miklósnéhoz csatlakozva azt szeretném kérdezni a fiatalkorú bűnözéssel kapcsolatban, hogy a beszámolóban elhangzik az, nőtt a gyermek- és
29 fiatalkorú bűnelkövetők száma, és minden tizedik elkövető fiatalkorú. Annak ellenére, hogy meglehetősen jó programokat indítottak, olvashatjuk a beszámolóban, ezért azt szeretném kérdezni, hogy ezekkel a programokkal az érintett korosztálynak hány százalékát sikerült elérni a megyében, hogy az iskolák mennyire aktívak és mennyire működnek együtt ezekben a programokban. Végül pedig szeretném megkérdezni, hogyha kimutatható egy beszámolóban az, hogy hány fiatalkorú bűnelkövető van, hány bűncselekményt követnek el, vagy akár az, hogy hány külföldi bűnelkövető van, és hány bűncselekmény követhető el, és ezekre építik fel a megelőzés tervezetét, akkor miért nem lehet megnevezni azt a bizonyos kisebbségi etnikai csoportot, amelyek a bűncselekmény elkövetésében meglehetősen nagy számban vannak jelen. Mennyire nehezíti meg ez a rendőrség dolgát ebben az ügyben? Mert véleményem szerint egy problémát csak úgy lehet megoldani, hogyha a tényeket kimondjuk, kimutatjuk és erre építjük fel a megelőzést. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Dr. Hermann István képviselő úr. Dr. Hermann István Köszönöm szépen. Egy kérdésre nem kaptam választ, és azt megismétlem, bár Polgárdy Imre is utalt rá hasonló témakörben. Lehetséges, hogy erre nem lehet válaszolni, és akkor azt kell mondani, hogy nem lehet rá válaszolni, ugye Bencze főkapitány úr - nem szívesen használnám ezt a szót - , de össze-vissza beszélt arról, hogy ki, mikor, hogyan adta ki, és ki a felelős érte. Tegnap az interneten megjelent, hogy a rendőrség nem követett el hibát, ma pedig a pletyka azt mondja, hogy a főkapitány úr fegyelmit kapott, elnézést, hogy így nyíltan kimondom. Lehet, hogy ez nem igaz, ha igaz, akkor és lehet róla szólni, akkor mit lehet róla mondani. Borzasztóan zavaró volt az a nyilatkozat, félrebeszélés, egyébként pontosan aztán leközölték az időpontokat és bebizonyosodott, hogy a bíró, az ügyeletes bíró nem kapott korábbi értesítést, kérelmet semmit. Hogy lehet az, hogy nem zárták körbe Veszprémet, mikor tudták, hogy egy 25-30 fős csoport követett el valamit, erre nem volt ember, nincs lehetőség, vagy hogy működik ez? Hogy lehet, hogy a határon nem tudtak róla, hogy emberek fognak a közeli jövőben valószínűleg eltávozni és nyilván Olaszország fele, ahonnan már akár merre is tovább lehet menni. Köszönöm szépen. Ha lehet rá, én várnék választ. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Dr. Áldozó Tamás képviselő úr, és le is zártam a kérdéseket, mert ez az utolsó kérdés. Dr. Áldozó Tamás Köszönöm szépen. Főkapitány úrtól szeretném kérdezni, tekintettel arra, hogy a beszámolója még a sajnálatos esemény előtt történt és ahhoz képest állította össze és fogalmazta meg a kapitányságok 2009. évre vonatkozó prioritásokat az anyag végén. Fenntartja-e ezeket még ma is, vagy lát-e esetleg indokot arra, hogy ebben a prioritási sorban változás történjen? Nem érzi-e azt a prioritási sorral kapcsolatban kérdezem, hogy a csapaterő alkalmazására vonatkozó passzus az ebben az összefüggésben, illetve az itt elhangzottak fényében kicsit túl hangsúlyos, tekintettel arra, hogy aszerint a számomra megdöbbentő érvelés szerint, amit hallottunk, a csapaterő csak egyébként is bejelentett, törvényesen, legálisan engedélyezett gyülekezés esetén alkalmazható. Szeretném kérdezni Főkapitány úrtól azt, hogy kiskorú veszélyeztetése, illetve ennek a tényállásnak a gyanúja esetén következetesnek tartja-e az együttműködő hatóságoknak a munkáját. Különös tekintettel néhány olyan elrettentő példára, amit akár – nem nevezem néven -, de mondjuk, ha Pápáról van szó, akkor nyugodtan megtehetnénk, értelmezhetnénk, ahol pl. egyenes összefüggés mutatkozik a 14 év alatt lopásra
30 tanított gyerekek által elkövetett bűncselekmények száma és az anya éppen ideiglenes szabadlábra helyezése, vagy az előzetesben való fogva tartása között, és én azt gondolom, ez lehet, hogy nem egyedi eset. Azt is szeretném még megkérdezni, amikor a kapitány úr arról ír, hogy környezetkárosító, természetkárosító és a hulladékgazdálkodással összefüggő bűncselekmények szélesebb körben való megjelenésével számolnak, ez az iparhoz, gazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó bűncselekményeket akar-e jelenteni, vagy az egyébként általában mindenféle hatósági engedélyű adófizetés, TB járulék fizetés nélküli lomizást jelenti? Nevezetesen azt, hogy meg kellene fogni azokat a bűnelkövetőket, akik a városok határában halmozzák fel a hűtőszekrényeket és minden más szemetet. Szeretném még azt megkérdezni, hogy kapitány úr arról ír, hogy 26 státusszal létrejött Pápán a határrendészeti és közbiztonsági osztály, ami egyébként azt gondolom, hogy egy lényeges előrelépés, és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság életében egy határkő etekintetben. S ezzel kapcsolatban azt írja a kapitány úr, hogy 26 státusszal alakult ez meg, de ezzel párhuzamosan két új státusz jött létre a főkapitányság Közrendvédelmi Osztályán is, ami a repülőterekkel kapcsolatos szakmai irányítói feladatok ellátását jelenti. Szeretném megkérdezni, melyik a másik repülőtér, és akkor így indokolt ez a két státusz ott, vagy ennek esetleg máshol lenne helye? Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Akkor megadnám a válaszra a lehetőséget. Dr. Bolcsik Zoltán Akkor visszafele, a másik repülőtér a szentkirályszabadjai, amelynek még nincsen a helyzete rendezve, de természetesen ezek a kollégák más feladatokat is ellátnak, tehát nem kizárólag ez a feladatuk, tehát a közrenddel, sőt uram bocsá’, még az utcán járőr tevékenység irányításába is be vannak fogva. A környezetkárosító hulladék, tehát ez nemcsak a megyének, hanem az egész ország rendőrségének óriási kihívás, tehát itt, amit az anyag tartalmaz, az természetesen az, hogy nagyon sok olyan vállalkozást fedeztünk fel, aminek a tevékenysége a környezet tartós károsodásával van összefüggésben, vagy olyan hulladék felhasználást próbálnak megvalósítani, ami nem biztos, hogy jó, és nem okoz elég kárt. Ez, amit az alelnök úr is mond, tehát az, hogy a határ mentén kidobálják a hulladékot, természetesen ez is a tevékenységhez tartozik, tartozhat - azért elsősorban közrendőri, járőri feladat -, de én azért hozzá teszem azt, hogy ebben azért segítséget várnánk más szervezetektől is. A prioritások, itt a csapaterőre vonatkozóan természetesen nem tekintjük ezt a főkapitányság legfőbb célkitűzésének, ez az anyagba azért került be, mert rengeteg olyan új kollega került a főkapitányságra, akik mondhatjuk azt, hogy null-kilométeresek, tehát azért az alapokat nekik meg kell mondani, mutatni. A Veszprém Megyei Főkapitányság eddig sem volt, én úgy gondolom Veszprém megyében nem volt olyan csapaterős szolgálat, vagy olyan fellépés, amivel bárkinek, bármilyen nagyobb gondja lett volna. Ezt továbbra is mi szeretnénk, hogyha itt a biztosítások kulturáltan, és mindenki megelégedésére történnének. Eddig is úgy volt, hogyha olyan rendezvény volt, aminek nem tudtunk számolni a lehetséges következményeivel - példa most a legutóbbi hétvégén a nemzetközi kézilabda meccs -, igyekeztünk, hogy kevés rendőr legyen látható, de ugyanakkor azért vontunk egy olyan tartalékot, hogyha bármi probléma lenne, akkor tudjunk hatékonyan intézkedni. Tehát továbbra is ez lesz a taktika, hogy mi semmi féle rendezvénynek nem kívánunk a szereplői, uram bocsá’ főszereplői lenni. Ahogy említettem a kiegészítőmben, és talán ez volt az egyik sarkalatos pont, igen a Cozmaügy óta mi is átértékeltük ezeket a dolgokat, és itt erre is fókuszáltam, hogy a szervezett bűnözés elleni tevékenységnek a továbbfejlesztése, erősítése a bűnügyi szolgálaton belül nagyon hangsúlyossá vált egyrészt. Másrészt a közrendes állománynak is az azt követő
31 időszakban az ellenőrzési, a járőri útvonalaknak a további pontosítása, ezen kívül megpróbáljuk a szolgálatokat is úgy szervezni, hogy több rendőr legyen, ezt akár az adminisztratív állomány kárára is próbálunk plusz erőket, illetve amit említettem, hogy bevonni polgárőrség és társ vámosok stb., akikkel közös járőrszolgálatot, tehát mindenképpen ez természetesen jogos, ezt bele is építettük, csak ezt az anyag már nem tartalmazza. A határral kapcsolatosan én azt gondolom, hogy mi saját magunkat nem dicsérhetjük, én azt kérem a tisztelt testületet, bármelyik képviselőt, hogy kérdezze meg ez ügyben a megyei főügyész urat, két nappal ezelőtt volt nálunk az évi értékelőn, és ő úgy értékelte a Cozma-ügy elleni nyomozásnak az eddig lefolytatott nyomozati cselekményeit, hogy kiváló. De ezt hangsúlyozom, nem én mondom, hanem a megyei főügyész úr, tehát én azt kérem, ha bármi ezzel kapcsolatos esetleges sajtó, vagy bármilyen kifogás van, én úgy gondolom, én nem lennék hiteles, ha én bírálnám, amikor ugye ennek a főkapitányságnak én vagyok a vezetője, tehát a Főügyészség ebben a Legfőbb Ügyészég ezt kiemelt üggyé nyilvánította, tehát ez azt jelenti, hogy mi napi szinten vagyunk kötelesek referálni a Megyei Főügyészségnek, és velük egyeztetünk mindent. Tehát én azt kérem, ha ezzel kapcsolatosan van észrevétel, kifogás, akkor a megyei főügyész úrhoz forduljanak. Képviselő asszony kérdése, hogy itt a fiatalkorúakkal kapcsolatosan az iskolák mennyire aktívak, én azt tudom erre mondani, az iskolák többsége természetesen aktív, együttműködő készek, a bűnmegelőzési osztállyal, illetve a kapitányságokon a bűnmegelőzési előadókkal nagyon jó a kapcsolat. Mindenféle közös programok vannak, ennek része az is, hogy mi is próbáljuk már a gyerekekben, fiatalokban megvalósítani azt, hogy egy tehát éppen talán a pápai polgármester úrral voltunk Csóton, ahol a gyerekeknek volt egy nagyon jó kis előadása, amikor ott a kistérségi irodát átadtuk. Az a célunk, hogy a gyerekekben, ha rendőrt látnak, ne az legyen az érzés, hogy juj, most meg kell ijedni, hanem egy olyan embert lássanak, aki segítőkész, és akire lehet támaszkodni. Ezért is szeretnénk közelebb kerülni ehhez a korosztályhoz, illetve a veszélyekre, amik rájuk leselkednek, felhívni a figyelmet, de én azt szeretném ebben a kérdésben hangsúlyozni, hogy itt ez nemcsak kizárólag iskola, rendőrség, vagy uram bocsá’ család. Ebben a Bűn- és baleset-megelőzési bizottsággal is ezért igyekszünk az összes létező társadalmi szervezetet ebbe bevonni. A másik kérdés, ki védi meg a közalkalmazottakat, orvost stb., én pontosan tudom, hogy ez egy hatalmas probléma, én ebben annyit tudok tenni, tehát rendőrileg mi akkor tudunk eljárni az ilyen személyekkel szemben, ha velünk a közalkalmazott, illetve a közalkalmazott munkatársai együtt tudnak működni. A megelőzésre tudnám én ebben a hangsúlyt helyezni, tehát én azt meg tudom ígérni önöknek, hogyha van ilyen előzetes kérés, hogy kérem szépen most itt elosztás lesz, várható a paláver, akkor oda nekünk kötelességünk biztosítani azt, hogy ott a rend megvalósuljon, tehát természetesen akkor ezt mi rendőrileg ott meg fogjuk oldani. De ha történik, tehát azt nem tudjuk mi megakadályozni, hogy mondjuk két nappal később, egy héttel később ezt a közalkalmazottat az utcán nekik beszóljanak. És ott mi csak akkor tudunk ebben intézkedni, lépni, hogyha ebben mi kapunk bármilyen bejelentést, feljelentést, máskülönben nincs a kezünkben eszköz. Tehát itt csak egy együttműködéssel tudunk bármit is megoldani, természetesen a megelőzésben azt, hogyha ilyen várható, hogy ott nagyobb csoport fenyegetően lép fel, akkor természetesen oda biztosítunk rendőri erőt. Remélem, hogy én nem hagytam ki semmit, tábornok úrnak átadva a szót. Dr. Házi István Köszönöm szépen. Az ártatlanság vélelmével kapcsolatosan képviselő úrnak a kérdésére válaszolva, az ártatlanság vélelme alkotmányos jog, a büntetőeljárásba be van építve, a
32 bírósági ítéletig mindenki ártatlannak tekinthető. Szerintem voltak olyan korszakok, ami miatt indokolt, hogy ez az alapelv továbbra is benne maradjon a jogban és ennek megfelelően élje és teljesítse a munkáját a rendőrség. A következő a határ menti létszámmal kapcsolatosan, a határnál valóban kialakult egy létszámtöbblet a schengeni határ belső határrá nyilvánítása a nyugati oldalon egy többlet erőt szabadított fel. A schengeni előírások alapján belső ellenőrzést még végeznie kell a rendőrségnek, de ott az egyenetlen teherelosztás kialakult amiatt, hogy az embereket nem tudtuk onnan egyből áttelepíteni az ország más részére, lakás, egzisztencia stb., tehát egy csomó kérdés van. Két éves moratóriumot hirdettek, ez a két éves moratórium fog lejárni 2010-ben, tehát január 1-től, ennek a létszámnak az elosztására, ahogy az leürül, vagy pedig vállalják azt a munkát, hogy az ország belső részein teljesítenek szolgálatot, akkor tudják elosztani, illetve az erőt ott már nem fogjuk díszlokál méretre fenntartani. Az, hogy elmegy nyugdíjba, vagy nem megy el nyugdíjba, úgy tudom, hogy az átszervezés alkalmával, aki tudott, már elment nyugdíjba. Tehát, ha két éven belül viszont nem értek el olyan lehetőségeket, hogy két éven belül a változás akkora ívű lenne, hogy sokan el tudnak menni ismételten nyugdíjszerű, vagy nyugdíjba, választották a nyugdíjat. A következő kérdésre: az ORFK-hoz írt-e föl levelet a Bolcsik úr? Igen, folyamatosan írnak a rendőr-főkapitányok problémákat az ORFK felé. Jelezték a létszámmal kapcsolatos problémákat. A főkapitányság, az Országos Rendőr-főkapitányság megvizsgálja minden esetben és a lehetőségek keretében tesz meg minden ilyen intézkedést. Ahogy a beszámolóban is benne van: az iskolások közül a legtöbbet Veszprém megye kapta. Tudomásom szerint – ahogy itt válaszolt a főkapitány úr – szintén ebben az évben is prioritást fog élvezni. Embert adni abból lehet, ami van. Tehát úgy kényszerrel valahonnan előteremteni – ahogy elmondtam a kiképzésnek a metodikáját –, az Országos Rendőr-főkapitányság sem tud erőt fölszabadítani. De mindenesetre amennyi lehetőség van, annak keretében ezeket a területeket, ahol gondok, problémák vannak a létszámmal, prioritásként kezeljük. Több program indult be a rendőr létszám pótlására. Közismert programok. Tehát nem akarom őket megismételni. A rendőrség Négy pillér programja, amiben szerepelnek különböző olyan megoldások, hogy a rendőrök minél gyorsabban a területre kerüljenek. Rövid kiképzést követően olyan részfeladatokat tudnak ellátni, amely a rendőrségen belül esetleg nem kíván egy teljes iskolai ciklusnak a befejezését; tehát a gyakorlatra vezénylik az iskolásokat. A gyakorlati idő mértéke kinyúlik, tehát ezekkel a technikákkal ki lehet már váltani egy-egy feladatot, amivel a rendőri jelenlét növelhető. Ezenkívül jelenleg folyamatban van azoknak a munkaköröknek a felülvizsgálata bent a szervezeten belül, akik esetleg szolgálatot tudnak ellátni kint a közterületen. Többletszolgálat vállalásával – amihez pénz beépítve is van a költségvetésbe és plusz forrásokat is kap a rendőrség –, a szabadidős rendőrök többlet munkavállalással egyrészt jövedelemhez jutnak, másrészt pedig a közterületen jelenlétükkel erősíthetik a lakosság biztonságérzetét. A következő kérdés volt, hogy az APEH vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezheti-e a rendőrség, illetve van-e valami előírás? Én úgy tudom, hogy az állampolgárok is kezdeményezhetik, hiszen az APEH bármikor fogadja, bárki írhat, bejelentést tehet, hogy a vagyonosodása az… A rendőrség azokban az esetekben, amikor tudomása van, illetve az eljárás indokolttá teszi, kezdeményezni szokta minden esetben. Tehát ez előírás a vagyonosodási vizsgálat kezdeményezése azokban az esetekben, amikor ezt a jogszabály lehetővé teszi és indokolt a háttérnek a vizsgálata az ügyekben. Az orvos, szocpol problematikája. Ezt megválaszolta a kolléga.
33 A DNS-ek mennyi idő alatt készülnek el? A DNS vizsgálatoknak a metodikája ugyanolyan, mint a világon bárhol. Elkészíthető 1 héten belül, tehát 1 hetes időtartam alatt meg lehet csinálni, kapacitás viszont az véges. A szakértők, akik ezzel foglalkoznak, meghatározott időre tudják vállalni a mennyiség függvényében. Emiatt van az, hogy várni kell. Viszont vannak prioritások, olyan ügyek, amelyek kiemeltek. Azokban mindig előre veszik, és a lehető legrövidebb időn belül próbálják a DNS profilt fölállítani, és elvégezni azokat a vizsgálatokat, amelyek a büntetőeljáráshoz kellenek. A következő: Október 23-án csak a kommandósok oda mennek-e ki? Azt hiszem, hogy én a rendezvényeknek a biztosításával összefüggésben: Mindenki előtt közismert, hogy a rendezvények megzavarásával összefüggő rendőri kötelezettségnek tesz a rendőrség eleget. Az állampolgárok, illetve magának a rendezvénynek a biztosítása érdekében jelennek meg; nem azért, hogy ott erőszakkal föllépjenek a békés demonstrálókkal, vagy pedig a békés ünneplőkkel szemben. A szervezett bűnözői körrel a rendőrségnek van-e megállapodása, illetve az olcsóbb-e, mint hogy a rendőrség ez ellen föllépjen? Ezt vissza kell egy kicsit utasítanom erélyesebben, mert a szervezett bűnözőkkel a rendőrségnek semmiképpen nem lehet megállapodni. Semmiképpen nem lehet egyezséget kötni a szervezett bűnözéssel szemben. Amennyiben erre vonatkozóan információ van, a rendőrségnek fel kell lépnie. Tehát megnyugtatom, nincs semmiféle együttműködés, nincs semmiféle látszatmegoldás, és nincs semmiféle megállapodás. Tehát, aki bűnöző életmódot folytat, vagy bűnöző, azzal szemben a rendőr köteles fellépni, és fel is lépünk ellene. A következő kérdés: Ki védi meg? Ez már egyszer régen, ugyanaz, visszatérő kérdés volt. A személyiségi jogot sért-e a vizsgálattal kapcsolatosan föltett kérdés? Képviselő úr! Azért nem válaszoltam rá, hiszen a sajtóban megjelent a közlemény. Ezt követően pedig a személyiségi jogokra vonatkozva én sem kívánom kommentálni a továbbiakban ezt a felvetést. Azt hiszem, mindegyikre válaszoltam. Arra a kérdésre, hogy a bíróság hogyan adja vissza az ittas vezetőnek a jogosítványt? Ez az ártatlanság vélelmével összefügg. Valószínűleg, nem volt kellően bizonyítva, hogy a cselekményt valaki elkövette. Ezt a bíróságtól kell sajnálatosan megkérdezni. Erre én sem tudom innen a választ; engem is meglepett, hogy ilyen előfordulhat. Ha valakinek nem válaszoltam a kérdésére, elnézést kérek. Lehet, hogy nem voltam elég figyelmes, vagy nem voltam elég pontos. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen a válaszokat. Most kérdezném képviselőtársaimat, hogy hozzászólásra vane jelentkező, annak ismeretében, hogy azért a kérdésekben már sok esetben a vélemények, a hozzászólások is megfogalmazódtak. Megadnám a szót dr. Áldozó Tamás frakcióvezető úrnak. Dr. Áldozó Tamás Köszönöm szépen. Én az extra 5 perces lehetőségemben igyekeztem arról szót ejteni, hogy miről lehet beszélni, mivel lehet élni, mivel lehet visszaélni. Ha megengednek, fölolvasnék egy rövid cikket 2003. október 2-áról. Történt, hogy a Bakonyalja egyik szép településén igazi polgári érték, polgári kávézó nyílott, programokkal, színvonallal és mindennel, ami kell. Aztán egy szép napon egy pár nyitott be a kávézóba, ám a kiszolgáló klubtagságra hivatkozva elbocsátó szép üzenettel ajtót nyitottak előttük. A pár azonnal panasszal futott az önkormányzatot, mert szerintük nincs is ott klub, nem is kell klubtagsági, csak azért nem szolgálták ki őket, mert a cigány kisebbséghez tartoztak. Ekkor már biztos féltek ők is. Nosza, lett is felfordulás. A hivatal kiküldte emberét, a házaspár ismételten délután is megpróbálta kiszolgáltatni magát; sikertelenül. Elmondásuk szerint ekkor már egyértelművé vált számukra,
34 hogy faji megkülönböztetés történt. A rákérdezéskor érkező fejbólintásokból következtettek erre. Időközben a polgármesteri hivatal megtette a lépéseit. Az üzletvezető ellen szabálysértési feljelentést tett, mert az ellenőrzés során hiányosságokat tapasztalt. A párt ez nem nyugtatta meg, szerintük ugyanis be kellett volna záratni a kávézót. A vélt, vagy valós sérelmüket csak úgy tudják meg nem történtnek tekinteni. Ezért a bírósághoz fordulnak, mert mint mondták, személyi jogaikban sértették meg őket, amikor nem szolgálták ki a kávézóban. Nem irigylem a tisztelt bíróságot. Ezután természetesen a megyei lap még egyszer visszatért rá, mert lehetett írni egy oldalt arról, hogy micsoda faji megkülönböztetés van. Tisztelettel jelentem, hogy nemrég ismét írt arról, hogy az illető Karádi Ferenc 4 év 10 hónapot kapott azért, mert ezzel élt vissza. Magyarán: ment pénzért, és miután nem adtak neki pénzt, megfenyegette a kávézó tulajdonosát, hogy akkor ez fog következni. Hat évnek kellett eltelni ahhoz, hogy egyébként egy tisztességes üzlettulajdonos, egy vállalkozó tisztára tudja magát mosni. Megjegyzem, a bíróság nem tartott attól, hogy Karádi Ferenc eltávozik, így az ítélet kiszabása óta valószínű külföldön van, mert a büntetésének a letöltését nem kezdte meg. Azt szeretném még mondani, hogy ami a vagyonyosodási vizsgálatot illeti, én azt gondolom – bár lehet, hogy polgármester úr majd akkor ezt a kérdéskört folytatja –, bodzagyűjtésből a mi környékünkön is élnek néhányan. Én a köztisztviselők védelmében, kollégáim védelmében lassan nem látok más lehetőséget, mint egy kamerarendszer kiépítését a polgármesteri hivatalban és városházi biztonsági szolgálatnak a felállítását. Aki dolgozott már ügyfélszolgálaton, ahol szociális segélyeket intéznek; azt gondolom, hogy érti miről van szó. Hozzáteszem, kifejezetten nemcsak cigányokat érintő problémáról van szó, még mielőtt bárki ezt félreértené. Természetesen ennek meg kellene az adatvédelmi oldalról a jogszabályi hátterét is teremteni, de mindenesetre felháborító események sorozata történik meg. Arról nem is beszélve, hogy sokkal szigorúbban kellene büntetni azt, ha valaki a közigazgatási eljárás során magánokirathamisítással szerez magának előnyöket. Gondolok itt a polgármester úr által is említett igazolásokra, igazolásra, hogy fekvőbeteg vagyok. Amikor pedig a lakásán keresik az illetőt, akkor a fehér háziszolga nyit ajtót, és közli, hogy az illető az elment sétálni, de a munkát nem tudja sajnos elvállalni. Köszönöm szépen, majd a következő körben. Lasztovicza Jenő Pálfy Sándor képviselő úr kért szót. Pálfy Sándor Köszönöm szépen a szót. Elnök úr, és csak annyi, hogy be szeretném fejezni, amit elkezdtem. Nagyon rövid leszek, mert tényleg az elmúlt 1,5 órában rengeteg dologra kaptunk választ, illetve én kaptam választ azzal kapcsolatban, amit el szeretnék mondani. Talán annyi, ami nagyon fontos, én úgy érzem, úgy élem meg a saját életteremben, hogy 2007. október 23-ától valami megpattant a magyar polgár és a rendőrség között. Úgy érzem, hogy a rendőrség elvesztette a közbizalmat. Amit azért sajnálok nagyon, mert ugyanakkor a mi megyénkben, illetve Balatonfüreden is azt tapasztaljuk, hogy egy korrekt és nagyon jó együttműködés van a rendőrség között – de az embernek a közérzete ugyanakkor ez. Elbizonytalanodottnak gondoljuk a közrendőrt. Egyik nap a rendőr olyan utasítást kap – nyilván nem tehet róla, hiszen tudjuk, hogy parancsra történnek a dolgok – de egyik nap olyan utasítást kap, hogy mondjuk a felvonuló állampolgár ellen fel kell neki lépni. Ezen persze lehet vitatkozni, hogy az állampolgárok milyenek és milyenek nem. Azt gondolom igazából, hogy ezt mi mindnyájan tudjuk. A súlypontokban eltolódások vannak – ahogy azt a főkapitány úr is, kapitányhelyettes úr is mondta –, miközben elképesztő, Veszprém megyében több mint 20.000 közlekedési szabálysértéssel összefüggő feljelentés, illetve bírság, közigazgatási bírság érkezett. Az embereknek ez a tudatában – akár jogos, akár nem, akár jó a 30 km-es tábla, akár
35 nem – egy negatív érzést vált ki, ami visszahat arra, hogy a rendőrség mennyire bírja visszaszerezni a közbizalmat, mennyire tud élni az az alapeszme, ami olyan 1998 körül jól működött, hogy „Szolgálunk és Védünk”. Mer-e a polgár a rendőrhöz fordulni? Bízik-e benne? Ezeket a kérdéseket szerintem a rendőrségnek fel kéne tenni. Egy nagyon fontos kérdés, hogy a mai helyzetben, a mai közéletben uralkodó viszonyok miatt én úgy ítélem meg, hogy csak a főkapitány, a rendőrség főkapitánya van gyakorlatilag abban a helyzetben, hogy megpróbálja megőrizni, és adott esetben a mindenkori politikai vezetéssel szembemenve egy olyan rendőrséget hozzon létre, ami képes a közbizalmat kiváltani. Nyilvánvaló, hogy a szervezet felépítése okán más lehetőség igazából nincs. Én azt kérem, illetve azt javaslom egy utolsó gondolatként, hogy a rendőrségnek, a rendőri vezetőknek, az intézkedők – ha úgy tetszik kisrendőrnek – legyen elég hite, egészsége, ereje, tisztessége, becsülete, hogy megvédjen bennünket, hogy hinni tudjunk a rendőrségben, hogy bízni tudjunk a rendőrségben, és legyen elég gerince ahhoz, hogy ehhez az adott esetben a megfelelő ellenállást is ki tudja vívni magának. Én azt kérem Önöktől és azt javaslom, miután ez egyegy alkalom, hogy felsőbb szintről is lehet továbbítani gondolatokat; tegyék megfontolássá azt, amit első gondolatomban mondtam: a magyar emberek biztonságban szeretnének élni és el szeretnék tartani a családjukat. Ennek ma nagyon nehezek a feltételei. Kapcsolódnék dr. Kovács Zoltán képviselőtársunk – polgármester úrhoz, hogy valóban úgy élik meg ezt az emberek, nagyon sokan úgy élik meg az emberek, hogy most azon a bizonyos gáton még csak éppen szivárog a buzgár. Úgy, hogy kívánok Önöknek jó erőt és jó egészséget ahhoz, hogy azt a munkát, amire egyébként elhivatottaknak kell, hogy legyenek, el tudják végezni. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Szedlák Attila képviselő úr. Szedlák Attila Tisztelt Megyegyűlés, Főkapitány Úr! Én mindenekelőtt szeretném megköszönni Önnek azt, hogy kiemelten kezeli balatonalmádi kapitányság ügyét. Természetesen, mint kistérségi elnökként is Ön mellett fogok állni, hogy ez minél hamarabb megvalósulhasson. Mindent elkövetek azért, hogy balatonalmádi képviselő-testülete is a kistérség szempontjából és a megye szempontjából ezt pozitívan kezelje majd. Emellett nagyon fontosnak tartom azt kiemelni: igen, fontos, hogy minden településen legyen körzeti megbízott. Saját településemen, ahol polgármester vagyok, ott csak jót tudok mondani. Csak jót tudok mondani a körzeti megbízott, a település, a polgárőrség és intézményeik együttműködéséről. Örülök annak, hogy az elmúlt évben, 2008-ban nálunk nem történt olyan esemény, ami Siófokon megvalósulhatott, és ezért fontos, hogy az összefogás: megye, Kelet-Balatoni Kistérség, a füredi térség és rendőrkapitányság között jó legyen. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Bikádi László képviselő úr. Bikádi László Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Főkapitány Urak, illetve Helyettes-főkapitány Úr! El kell, hogy mondjam, nekem nagyon tetszett ez a jelentés, ugyanakkor küzd bennem az, hogy a vidék lakossága mégis csak fél. Tehát Mari néni retteg; mert nem nekem kell félni, akinek kutyák védik a házát, attól, hogy mi lesz – egyébként játszótársként, barátként tartom őket, ez csak egy mellékes hozadéka, hogy védenek is, ha kell –, hanem azok a kisnyugdíjasok, akiknél, ha bemennek hozzájuk, akkor 100-200-300 forintot, vagy pár ezer forintot találnak, akinek esélye sincs, hogy mondjuk etessen két akkora kuvaszt, mint ami
36 nekem van. Én úgy gondolom, küzd bennem, hogy elfogadható-e egy képviselő számára egy ilyen beszámoló akkor, ha mindkettő munkájának jelentős része – a rendőrségé is meg a lelkészé is – a terepmunka; és a terepen azzal találkozunk, hogy bár gyönyörű a jelentés, a híveink félnek. Félnek attól, hogy a kisebbségnek tartozó, vagy éppen nem tartozó, szociálisan lecsúszó, vagy le nem csúszó társaik, azok majd bemennek hozzájuk, rájuk törik az ajtót; és még ha elveszik a nyugdíjukat, feljelentést sem mernek tenni, mert attól tartanak, hogy ezekben a körökben szokásos módszer szerint: ha feljelentesz, akkor a kutyád, akkor a feleséget, akkor a gyermeked is meg lesz verve az iskolába, óvodába, vagy éppen boltba menet. Én úgy gondolom, hogy amíg ilyen problémák vannak, akkor bármennyire is jól hangzanak a statisztikai adatok, nagyon sok dologgal szembe kell nézni. Nem feltétlenül a terepmunkát végző végzi rosszul a munkáját akkor, ha nem kap elég muníciót, elég segítséget, ha nem tud minden munkát egyedül elvégezni. Hanem igen is, ez egy nagyon fontos jelzés kellene, hogy legyen a felsővezetésnek – akinek ugye biztosítani kéne a feltételeket arra, hogy gond van. A társadalom egészével van gond. Itt a helyettes-főkapitány úrtól hangzott el, hogy az emberek félnek attól, amit nem ismernek. Na, most én mondok valamit. Még jobban félnek attól, amit ismernek. Még jobban félnek azért egy kuvasztól, mert tudják, hogy a marhalábszárat elbírja harapni egyetlen.., Még jobban félünk attól, akiről tudjuk, hogy bármikor képes kiszúrni a kocsinknak a gumiját, bármikor képes megverni, megállítani az utcán. Ennek egy legékesebb példája, hogy most míg én kimentem itt meginni egy kávét, idelépett hozzám valaki, akit természetesen megnevezni nem akarok, de azt mondta, hogy ő is megy az utcán Veszprém városában; és attól, hogy vagyok öltözve nem tudom, mikor kapok egy pofont; mikor fogja valaki azt mondani: van rajtam jelvény, vagy nincs rajtam jelvény; tartozom valahova, vagy éppen nem tartozom valahova; mikor érzi valaki magát feljogosítva, hogy ezért büntessen. Bár neki ehhez semmi jogosítványa nincs, mert nem rendőr, csak valamely csoporthoz tartozik, aki éppen úgy gondolja, hogy őneki a lehetőségei többek, mert gyakran emlegetett kisebbség tagja. Nagyon szépen köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Dr. Hermann István. Dr. Hermann István Tisztelt Elnök Úr, Megyegyűlés, Tábornok Urak! Nem mondanám el mindazt, amit gondoltam, mert az hosszú lenne. Két kérdéskörre szeretnék koncentrálni. Az egyik a félelem. Én egy olyan részén nőttem fel Pápa városának, ami belváros volt. Velünk szemben és mögöttünk is etnikai kisebbséghez tartozó emberek laktak. Tehát nem lehetne azt mondani, hogy én nem ismerem a cigányságot. Tízegynéhány éve vagyok különböző kisebbségi bizottságoknak az elnöke, rendszeresen együtt vagyok cigány vezetőkkel; mondhatnám úgy, hogy jó ismerőseim, majdhogynem félig-meddig barátaim vannak közöttük. Mi a Bástya utcán soha, sem éjjel, sem nappal nem zártuk a kaput, nem kellett bezárni a kaput. A lakásajtót éjjelre bezártuk, napközben nem. Soha, egyetlen egyszer a mi környékünkön nem tűnt el semmi. A cigányasszony, ha átjött nagyanyámhoz, ecetet kért, sót kért, vagy valamit kért, kapott. Emberi módon beszélt vele. Ma én a városnak egy ennél lényegesen jobb, falusias részén lakok. Napközben is zárjuk a kaput, este is zárjuk a kaput. Amióta tőlünk 300 m-re minden ok nélkül össze-visszavertek egy – mondjuk úgy, hogy – embert, azóta a hevederzárt is ráfordítjuk, ezt korábban nem tettük. A riasztó szerelése most folyik. Van két kutyám, akiket én nem teszek be a kazánházba, mert nem félnek attól, hogy mínusz 5 fok van odakint. Kicsik a kutyák, de fogósak – tehát fölébredek rájuk. Pulik. Az első este a feleségem azt mondta, hogy ne hozzuk-be a sodrófát? Hát én mondtam, hogy nem lenne célszerű, mert hátha a megengedettnél nagyobb módon álmomból felébredve találkozom a betörővel, és akkor valószínűleg engem vonnak felelősségre. Tehát ezek a félelmek azért nagyon összetett
37 kérdések. Ma egy társadalom fél. Fél attól, mert valaki azt mondta az állami vezetők közül, hogy politikai irányítás alá kéne vonni a rendőrséget, azért mert zéró tolerancia van a közlekedésben, de nincs zéró tolerancia a bűnelkövetés területén. Ezzel nem akarom mondani, hogy én minden szempontból örülnék, ha a harmadik banánlopás, vagy csokoládélopás esetén életfogytiglani büntetést kapna valaki, de valaminek kell elrettentő erejűnek lenni. Kriminológusok azt mondják, hogy ez nem a büntetés mértékének fokozása. A másik dolog, amiről beszélni szeretnék: ez az emberölés. Főkapitány-helyettes úr említette, hogy egy volt a Cozma-gyilkosság az emberölések közül. Nem gyakran, de előfordulnak emberölések családon belül például, első fölindulásából vagy a feleség, vagy a férj elkövet valami visszavonhatatlan cselekményt. Fölháborodunk, együttérzünk velük, nemcsak a gyilkosságot elszenvedettel, hanem valószínűleg a gyilkossal is, mert nyilván más megoldás kellett volna. De ez a gyilkosság ettől eltérő, ez az emberölés ettől eltérő volt. Ez az emberölés csak a kétszer is, háromszor is említett gátszakadással hozható össze. Emberek mentek olyan szándékkal, hogy megfélemlítsenek valakit, vagy valakiket – mert különben nagyon nehéz a 25 fős szórakozó csoportot elképzelni, aki kötekedve megy be valahova. Nem tudom, hogy mennyi centis kést tarthatok magamnál. Én nem hordok bicskát, nem szeretem ezt az eszközt. Más önvédelmi, védelmi eszközöm sincsen. Ezeknél az embereknél volt. Úgy tudom, hogy nem egy, hanem kettő – mert kétféle nyomot találtak, állítólag – az emberi élet kioltására alkalmas szerszám. Ha ezeket a rendőr igazoltatta volna, megtalálhatta volna-e nálunk? Elvehette volna-e? Ezért felelősségre vonhatta volna-e őket? Erre a kérdésre ma már nem tudunk választ. De én azzal értek egyet, hogy ne hordjunk magunkkal sem hosszú, japán, önvédelmi, vagy akármilyen kardot, sem a megengedett tízegynehány centisnél hosszabb kést, sem pedig egyéb fegyvert, baseball ütőt, vagy fegyvernek látszó tárgyat. Tehát egymásra is kellene vigyáznunk maximális mértékben. A rendőrség szerepét szeretném kiemelni. Tetszik a beszámoló. Tetszik, ha az nem a Cozma-gyilkosság után van. Én tartózkodni szándékszom ennél a beszámolónál. Nem azért, mert a beszámoló tényeivel nem értek egyet, hanem azért, mert a Cozma-gyilkosság után van. Köszönöm szépen a figyelmüket. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Pusztai István frakcióvezető úr. Pusztai István Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tábornok Urak! Szeretném a tájékoztatni a közgyűlést, hogy nekem nincsen kutyám. Most rátérnék a hozzászólásra. Tulajdonképpen emberileg és érzelmileg teljesen érthető, ha a kézilabdásokat ért brutális támadás után a kérdések, a fölvetések más dimenzióba fogalmazódnak meg. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a mai közel három órás vita alapján számomra az a megnyugtató, hogy a rendőrség jobban teljesít, mint a közgyűlés. A rendőrség nyíltan a jogállamiság mellett teszi le a voksot és a jogállamiság alapján kíván eljárni, mert ha a beszámoló címét megnézem, akkor a közgyűlés ezt lényegében egy rendőrségi közmeghallgatás irányába vitte el. Úgy gondolom egyébként, hogy aránytalan irány, aránytalan volt a közgyűlés ilyen viszonya a beszámolóhoz. Én is azt gondolom, hogy a kézilabdázókat ért brutális támadás nem szabad, hogy a rendőrség elmúlt évi munkáját alapvetően más megvilágításba helyezze, hiszen elismerés és köszönet illeti a rendőrség munkáját. A 2008-as beszámoló ezt mutatja. Az egy más kérdés – és erre megnyugtató volt főkapitány úr válasza –, hogy a tanulságokat, a közbiztonsággal, a rendőri munkával összefüggő tanulságokat a rendőrség levonta és levonja, és ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy súlypont-áthelyezéseket, új stratégiai célokat, vagy prioritásokat fog kijelölni a munkájában. Három megjegyzést szeretnék tenni, ami elsősorban a vita hatására fogalmazódott meg bennem. Az első az az, hogy óvnám a képviselőtársaimat attól – ami természetesen mint
38 politikusoknak, vagy politikával foglalkozóknak joguk, hogy elmondjanak –, de olyan ügyekben, amely jogi természetű, politikai természetű nem szerencsés, ha rendőrség vezetőit állásfoglalásra próbáljuk kényszeríteni. Ez nem az ő területük. Nekik megvan az a szakmai terület, vagy az a szakmai kapcsolatrendszer, ahol erről szót váltanak, de ez nem a közgyűlés nyilvánossága, hogy például állást foglaljanak a Három Csapás, vagy a Hét Csapás c. jogi megoldásnak a konstrukciójában. A másik dolog: Szeretném, ha értenénk egymást abból a szempontból, hogy nem lehet minden társadalmi probléma, társadalmi feszültség megoldását csak a rendőrségtől várni. Nem lehet rátolni a rendőrségre minden társadalmi ügyet, függetlenül attól, hogy ezekben a feszültségekben, konfliktusokban, attrocitásokban, erőszakos megnyilvánulásokban van szerepe a rendőrségnek is. Főkapitány úr erről beszélt egyébként. Például a szociális segélyosztás időszakában, mit tudnak fölvállalni. De nemcsak a rendőrség. Van egyéni, vagy társadalmi felelősség, van helyi közösségi felelősség. Ebből a szempontból az együttműködésre kell, hogy a hangsúlyt helyezzem. Tehát a jelzések, a kommunikációk, az együttműködés, azt gondolom ahhoz is kell, hogy önvédelem alakuljon ki, és ahhoz is kell, hogy a rendőrség megfelelő módon tudjon ezekben a kérdésekben segíteni. Végül még egy kérdés, mert sajnos előjött. Nekem nem az a problémám a politikai rendezvényekkel kapcsolatban, bárki, ha elkövetett, vagy megtörtént rendőri attrocitásokat szóváteszi. Azt gondolom, ez természetes dolog, mint hogy az is egy talán természetes, vagy sajnálatos folyamat, hogy magának a rendőrségnek is meg kellett tanulni az utcai demonstrációk kezelését. Az azonban már egyoldalú, ha csak a rendőrség által elkövetett jogsérelmeket tesszük szóvá, és hasonló súllyal nem ítéljük el azokat, akik például felgyújtották a TV-székházat, vagy utcakövekkel baráti üdvözletet küldtek a rendőrök, vagy bárki felé. Azt gondolom, hogy a két elemet együtt kell hangsúlyozni; nem lehet egyoldalúan, mert többek között ez üzenet a társadalom azon részei számára, akik rendbontást akarnak, és egy olyan üzenet, amely a rendőrséget elbizonytalaníthatja. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen képviselő úr. Annyit engedjem meg, hogy hozzászóljak. Bízom benne, hogy eljön az az idő hamarosan, amikor ki fog derülni a TV-székházzal kapcsolatban, hogy ki, mit csinált, mit döntött, minek a hatására történt ez az egész rendbontás, kik voltak a felbújtók. Ezt várja az egész társadalom. Megadnám a szót Polgárdy Imre alelnök úrnak. Polgárdy Imre Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés! Az elhangzott kérdések és méginkább a ráadott válaszok számomra azt jelzik, hogy alapvetően nem a rendőrökkel van baj. A rendőrök ugyanolyanok, mint a többi ember, mint mi. Nem jobbak, de nem is rosszabbak nálunk. Nehéz, rossz helyzetben van ma a magyar rendőrség. Alacsony fizetések, ki nem fizetett túlórák, elavult technikák és az elmúlt években felsőbb utasításra végrehajtott utcai attaktok az erkölcsi elismerést is elkoptatták. Az állomány alacsony átlag életkora és az abból adódó rutintalanság sem könnyíti meg a helyzetet. Mint tudjuk, a rendőrség országos átlag életkora 28 év – a megyei az 31 év –, ha én jól tudom. Szerintem a jelenlegi helyzetért, a nem létező közbiztonságért elsősorban nem a végeken többé-kevésbé jól teljesítő rendőrök a felelősek, talán nem is csak a rendőrség vezetősége, hanem inkább a rendőrséget irányító és felügyelő minisztérium és annak sok mindenre alkalmasnak vélt minisztere. Az a miniszter, aki nem tesz meg mindent, vagy inkább nem tesz semmit azért, hogy a rendőreinek jobb legyen; aki nem harcol a rendőreiért; aki nem tesz semmit azért, hogy a rendőrök jogszerűen és határozottan megvédhessék önmagukat támadás esetén; aki nem tesz semmit azért, hogy a rendőrség nagyobb létszámú legyen; aki nem tesz semmit azért, hogy a rendőrségi technika jobb legyen. Úgy látom, a rendőrség ma alapvető pénzügyi hiányban szenved. A rendőrök
39 pedig védtelenek. Teljesen nyilvánvaló számomra, hogy új szemlélettel és új személyekkel változtatásra van szükség. Még egy szót, vagy egy gondolatot a nyomravezetői díjjal kapcsolatban. Hátha mindenki nem tudja, hogy annak idején, amikor Szilvásy úr házát támadás érte, akkor már másnap 5 millió forint nyomravezetői díjat tűztek ki, miközben a novemberben többek által megerőszakolt 14 éves kislány esetében 0 forint még mai napig is a nyomravezetői díj. Köszönöm szépen a figyelmet. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Gaálné Vörösmarty Éva képviselő asszony. Gaálné Vörösmarty Éva A jelentésből szeretnék idézni: Fő célkitűzésünk ebben az évben és lesz a jövőben is, hogy a demokrácia és a jogállamiság követelményeinek megfelelve dolgozzunk. Az itt lakóknak és ide látogatóknak a nyugodt élethez szükséges biztonságot szolgáltassunk. Tudom, hogy ennek a vállalásnak egyre nehezebben tudnak eleget tenni rendőreink az ágazatot érő, eddigi kormányzati elvonások, leépítések miatt. Kérem a magyar kormányt, segítse hozzá a rendőri szerveket ahhoz, hogy munkájukat maximálisan az állampolgárok védelméért és nyugalmáért tudja végezni. Súlyosabb büntetésekre, gyorsabb igazságszolgáltatásra és határozottabb törvényalkotásra lenne szükség. A pénzhiány miatt romlott a közbiztonság. A kormány nem tudja biztosítani mindannyiunk számára a védelmet a rendőri szerveken keresztül. Súlyos bűncselekményeket elkövetők száma jelentős mértékben, napról napra nő a gazdasági helyzet folyamatos romlása miatt. A rendőri szervek hiába tesznek egyre nagyobb erőfeszítéseket munkájukban az egyensúly fenntartásáért, helyzetüket a kormány egyre jobban elnehezíti az elvonások miatt. Azonnali beavatkozásra van szükség. Céltudatos, energikus és cselekvőképes kormánnyal lehetne csak a közbiztonságot és a gazdaságot is helyreállítani. Erőt és kitartást kívánok a megye rendőreinek, a megyei rendőrségnek ahhoz, hogy a jelentésben leírt közbiztonság javítását, s ezzel a félelemmentes életminőség kialakítását és megőrzését biztosítani tudják ezek között a nehéz körülmények között. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Kropf Miklós képviselő úr. Kropf Miklós Köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Tábornok Urak! Azzal szeretném kezdeni, hogy nem a rendőr, nem a közrendőr, hanem az országos politika tehet arról, hogy cselekvőképtelen rendőrség irányába haladunk. Feltehetjük a kérdést, hogy mer-e intézkedni ma egy rendőr, netán fegyvert használni akkor, ha ezt utána évekig vizsgálják? Majd, ha a bíróság megállapítja, hogy jogszerűen használta a fegyverét, akkor még az állam képviseletében az ügyész fellebbez a döntés ellen. Ennek is úgy gondolom, hogy van üzenet értéke. Menjünk a kisebb konfliktushelyzet, a kisebb ellenállás irányába. Mi ez a kisebb ellenállás? A társadalom azon rétege, aki a munkából tisztességesen kíván élni, de közlekedik is. A közlekedési szabálysértési feljelentetések száma, hiszen közel 40.000 volt. Ha valóban a balesetmegelőzés a cél a sebességméréseknél, akkor nem a lakott területen lévő vasúti átjárókban és az ideiglenesen kihelyezett 30 km-es sebességkorlátozásoknál, hanem olyan helyeken alkalmazzák a sebességmérést, ahol a személyi sérüléses balesetek történtek az utóbbi időszakokban. A lakosság ezért joggal érzi úgy, hogy a sebességmérés igazából egy pénzbeszedési akció. Ha nem ez lenne a fő cél, akkor rendőrautóból, netán kék fényt használó rendőrautóból is mérnének; nem lesötétített üvegű, civil rendszámú járművekből. Felderítési hatékonyság az országos szinten 8. helyen áll. Úgy gondolom, hogy ezt akár megnyugatóan is
40 tudomásul vehetnénk. Viszont milyen a felderítési hatékonyság a vagyon elleni bűncselekmények esetén? Zirc térségében a napokban önkormányzatokat kérdeztem körbe. Az elmúlt 2-3 évben 20 körüli betöréses lopás történt az önkormányzatoknál és intézményeiknél. A felderítési hatékonyság a megkérdezettek körében 0 % volt. Úgy gondolom, hogy lesújtó, még akkor is, ha az összesített statisztikát a közúti nulla tolerancia és kiemelt rendőri erő elviselhető szintre emeli. Nyomravezetői díjról talán egy gondolatot: üzenet a társadalom felé. Világos üzenet, hogy mikor van és mikor nincs nyomravezetői díj. A mérték pedig azt üzeni, kinek, mi és mennyire fontos, vagy fontos-e egyáltalán. Vezérőrnagy úr elmondta, hogy milyen hiány van. Ezzel párhuzamosan azt is elmondta, hogy a csopaki rendőrképzésre három iskola van jelenleg és ez elégséges. Ha elégséges volna, akkor talán mégsem lenne megyei kapitányságonként 100-200 fős hiány. Arra gondolni sem merek, hogy az országos vezetésnek az az érdeke, hogy ne legyen alkalmas ember, akivel a létszám feltölthető, mert talán így olcsóbb? Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Lasztovicza Jenő Köszönöm. Horváth László képviselő úrnak adnék szót. Horváth László Köszönöm szépen elnök úr a szót. Én azzal kezdeném, hogy minden tiszteletem a rendőrségé. Nagyon köszönöm mind főkapitány úrnak, mind tábornok úrnak ezt a beszámolót, amit elénk terjesztett. Amiért szót kértem, az nem is igazából a rendőrség munkájának a minősítése, hanem én, ahol cigányoznak, én cigány vagyok, ahol zsidóznak, ott zsidó vagyok. Ezért én a megyei közgyűlés személyében is szégyenlem magam. A kérdések között nem ritkán nyíltan, vagy burkoltan rasszista megfogalmazások hangzottak el, amelyek ellen én kimondottan tiltakozom. Azt gondolom egyébként, hogy elnök úrnak a hozzászólását sem tudom tolerálni, hogy az önbíráskodás az lehet megengedett, ez bármire felhatalmazhat bárkit is. Azt gondolom, hogy azok a személyek, akik utcakövekkel dobálóznak, azok gazemberek; akik betörik a televízió székházat, azok gazemberek. A gazembereket pedig meg kell fogni és el kell ítélni. Akik a móri gyilkosságot elkövetik, azok is gazemberek. Befejezném, ha szabad. Ezek mind gazemberek. De azt gondolom, hogy ebből olyan következtetéseket levonni, ami itt többször elhangzott – érdemes meghallgatni a jegyzőkönyvet –, hogy bizonyos etnikai kisebbséghez tartozók, cigányok és még sorolhatnám. Holott tessék megnézni a több száz körözöttet, alig van benne ezen etnikai kisebbséghez tartozó. Vannak benne kínainak, sok mindenki, magyarok nagyon sokan vannak benne. Azt gondolom, hogy én például nagyon rossz néven vettem, amikor nem sok évvel ezelőtt Ausztriában ki volt írva az áruházakban: Ne lopjál magyar! Mert én magyar vagyok, és szégyelltem volna magam, hogy vannak olyan honfitársaim, akik gazemberek. De ettől még nem gondolom, hogy minden magyar gazember. Ezt kikérem mind a cigányság, mind a zsidóság, mind bármely etnikai kisebbség nevében. Mégegyszer köszönöm a rendőrség munkáját. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Könnyid István képviselő úr. Könnyid István Köszönöm a szót elnök úr. Ilyenkor nagyon nehéz megszólalni, mert nem tudom, mit mondjak. Nem mondok különösebb dolgot. Gondolkodtam, mert többen már azokat a kérdéseket érintették, amelyekhez hozzá kívántam szólni. De egy rövid mondatot szeretnék a főkapitány úr felé. A közbiztonság és a besurranásos tolvajok munkája nagyon-nagyon összefügg. Önöknek lehetőségük lenne arra, és kérem, tegyék meg, hogy a
41 törvénymódosítását – mindazon gépjárműveket, amiket kivontak a forgalomból, annak a rendszáma kerüljön leadásra és megsemmisítésre. Egy történetet szeretnék elmondani, mert a családommal történt meg. Példaképpen. A fiam eladott egy gépjárművet normálisan, rendesen, adás-vételi szerződés alapján… Ennek a gépjárműnek a rendszámával három autót loptak el. Mindhárom autó ellopásakor vizsgálatot folytattak, és mindháromszor beidézésre került a tapolcai kapitányságra, ami természetes. A rendőrség végezte a dolgát, jól tette. Fercsák úr volt a nyomozó, aki ezt végezte. De nem tehette volna meg valaki, ha kivonnak egy rendszámot a forgalomból, hogy azzal mégegyszer lopjanak. A rendőrség tehetetlen, mert hamis rendszámokkal járják a falvakat és végzik a besurranásokat. A másik szintén velem történt meg. Nem tettem panasznapot, de Makkos úr, a sümegi örs parancsnok tudja a dolgot. A saját udvaromból lopták el a kerítésből a tyúkokat úgy, hogy a kutyát szembefújták. A rendszámot leolvastuk, jelentettem, és a sümegi kapitányság területén nem találták őket – az egész rendőri állomány azon dolgozott, hogy ezt a gépkocsit… Azt mondták nekem, hogy ilyen rendszámú kocsi nincs forgalomba. Én ezt is el tudom fogadni, de hát valamit tenni kell, mert a rendőrség fut tulajdonképpen a bejelentések után, és léket kap, mert nem találja. Valamilyen szinten kellene, hogy ebbe előbbre lépés történjen. Végül: én, a Sümeg térségében élő szeretném megköszönni a sümegi örs parancsnok azon törekvését – mert itt pár éve történt örsparancsnok váltás –; az ő törekvésével fiatalként odakerült egy új feladatba belecsöppenve igyekszik a térségi feladatát ellátni. 21 település tartozik a Sümegi kistérséghez. Önkormányzati ülésen is megköszöntem néki az ő törekvését. Természetesen ott is vannak hiányosságok. Ő ezt el is ismerte, de hát minden rendőr mellett nem tud teljes mértékben pontosan ott lenni, mert azért a kisrendőr is véthet hibát, de mindenesetre a törekvése jó. Jó irányba megy a munka. Ehhez kérem főkapitány úrnak azon segítségét, hogy az állomány feltöltésnél legyenek figyelemmel a kistérségre. Köszönöm szépen a beszámolót. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Dr. Kovács Zoltán képviselő úr. Dr. Kovács Zoltán Tisztelt Közgyűlés! A mai napirend kapcsán a beszámoló az a megyére vonatkozóan sokrétű és jó mutatókat tár elénk, ami rendkívül tiszteletre méltó. Érződik benne egyébként a rendőrség erőfeszítése a közbiztonság érdekében, és minden, ami ehhez kapcsolódik és a rendőrség tevékenységét kell, hogy jellemezze. Azonban azt is el kell mondani, hogy az adatok azok egy képet mutatnak, de az is mutat egy képet, hogy mi nincs benn az adatokban. Az emberek nemcsak az adatokat látják, hanem van egy biztonságérzet iránti igényük, hogy az miként jelenik meg a közvéleményben, az egyes embereknél; az is számít. Ugye, ez egy beszámolóból nem kiolvasható? Milyen a félelemérzet? Van, vagy nincs? A mai vita egyébként erről szólt, és nem is értem, hogy Horváth László hogy keverte ide a zsidózást például, mert nem hiszem, hogy bárki is erről beszélt volna. Arról, hogy vannak cigány bűnözők, arról egyébként többen megnyilatkoztak pro és kontra. Ami a beszámolót illeti, az is látszik benne és érzékelhető, az egyik legnagyobb probléma a biztonságérzet vonatkozásában maga a létszám. A tavalyi beszámolót én elolvastam. Ott is arról volt szó, hogy nincs elegendő létszám. Az nem elegendő egyébként, hogy a főkapitányhelyettes úr azt mondja, hogy a megyei főkapitány elég innovatív tevékenységet végez, hogy majd jön létszám. Most Csopakról többen szót ejtettek. Nagyon hiányzik egyébként a rendszerből. Hiányoznak azok a rendészeti szakközépiskolák, amelyek egyébként a spórolás jegyében a szocialista kormány meg a szabad demokraták részéről megszüntetésre került. Ez nagyon hiányzik. Ma reggeli hírek szerint egyébként, mint régen a szakérettségi, most ugyanilyen gyorstalpaló rendőri tanfolyamokat akarnak bevezetni, hogy növelhessük a
42 létszámot. Az is pénzbe kerül egyébként, jegyzem meg – nem biztos, hogy ki fogja váltani a rendészeti szakközépiskolákat. A létszámnövelés elengedhetetlen a megyében. Ezt kérjük is a rendőri vezetőktől, és kérjük mindazoktól, aki egyébként ebbe tehet. A másik a pénzkérdés, ami szintén hiányzik a rendszerből. Tudjuk azt, hogy 2 x 15 milliárdot elvontak a magyar rendőrségtől. Most egyébként azért nem mondtam azt, hogy a Cozma-ügy az nemcsak egy esemény volt, hanem ez egy jelenség, mert hirtelen előkerült 2 milliárd forint, noha egy héttel azelőtt kiszivárgott hírek szerint 4 milliárdot kívántak elvonni a rendőrségtől. Ha nincs Cozma-ügy, és nem ilyen híres ember van ott, hanem Kovács 2. Zoltán, akkor lehet, hogy erre nem került volna sor egyébként. A másik, amiről szeretnék beszélni, szintén a létszámhoz tartozik. Azok a nyugdíjszabályok, amelyek azt támasztják alá, hogy jóval több pénzért mennek el nyugdíjba, mint amit egyébként a szolgálatba kapnak. Hát normális dolog ez? Aktív rendőrként kevesebbet keresni, mint nyugdíjasként? És ugye a kor. Ma elmondható itt a megyei közgyűlés előtt, hogy a szilveszteri futóversenyt Pápán nyugdíjas rendőr nyeri. Csébi Zsoltnak hívják egyébként. Nem lenne jobb, ha ő szolgálna és védene bennünket egyébként? A következő: nyomravezetői díjról van szó. Ez nem nagy tétel egyébként egy rendőrségi költségvetésben. Van ugye besúgói díj is? De hát ezt nem így hívjuk, de tudjuk, hogy ilyen is van. Na, most ennek a nyomozás szempontjából történő lecsökkentése, ez sem biztos, hogy egy jó jelenség, csak úgy, mint az, hogy osztályozgatunk. Szóval, ma Kiskunlacházán egy emberélet kevesebbet ér nyomravezetői díjba, azaz 0 forintot, mint a titokminiszter nyaralójának a felrobbantása. Hála istennek, ott nem volt sérülés. A francia Ophelie DNS vizsgálata két nap alatt elvégzésre kerül, más ügyekben keressük a DNS mintákat, hogy mikor lesz. Ez nem jó osztályozás. Ez nem jó osztályozás. Ami média reflektorfényben van, az előre kerül, ami meg egyébként bárki számára fontos lenne – lehet, hogy magának a rendőrségnek számára is fontos lenne –, az meg háttérbe. Ez nem jó gyakorlat. Ez kéretik befejezni az én véleményem szerint. Ami a közalkalmazottak védelmét illeti. Valóban együtt kell működnünk. De nem az enyingi cigányok félnek egyébként, hanem a közalkalmazottak, ahol közvetlenül adóügyekbe, szociális ügyekbe érintkeznek az ügyfelekkel; vagy akár az orvosi rendelőbe igazolás ügyekbe. Ez rendkívül nehéz helyzet, mert neki még haza is kell menni, van gyereke, és a félelemérzet továbbra is bennük marad, még akkor is, ha együttműködnek a rendőrséggel. Ez egy nagyon nehéz, nagyon nehéz munka a rendőrség oldaláról is, meg a közszolgálatiban dolgozók oldaláról is. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen képviselő úr. Márton Szabolcs képviselő úrnak adnék szót. Márton Szabolcs Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Közgyűlés! Én is reflektárni szeretnék a Horváth László úr felszólalására, mert most már nem először próbálja ezt becsempészni a Veszprém Megyei Közgyűlésbe, hogy itt tulajdonképpen rasszisták ülnek. Én kikérem magamnak ezt képviselőtársaim nevében. Ő szokta a szélső jobbot emlegetni egyébként. Én azt tanácsolom, hogy nézzen körül a saját háza táján, ugyanis a szélsőséges cselekvés az odáig fajul, amikor már tettlegességre kerül sor. Itt tettlegességet a jobb oldalról még senki nem követett el, de meg kell nézni a saját portán. A másik pedig: a cigány szó kérem szépen, az nagyon-nagyon régóta benne van a magyar nyelvbe. Nem lehet azt mondani, hogy cigányútra ment a falat helyett azt, hogy nemzetiségi útra, vagy roma útra ment, mert azt nem érti senki, ugye? A cigánypecsenye helyett se mondjuk azt, hogy nemzetiségi pecsenye. Nem hátrányos megkülönböztetés az én szemembe a cigány szó. A cigány szó tulajdonképpen egy viselkedési formát is jelent, mert akkor
43 mondjuk valakire: hamiskodik, hogy cigánykodik. De ezzel még nem az etnikumot ítéljük el, hanem azt az embert. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Utolsó hozzászóló, dr. Áldozó Tamásnak adom meg a szót. Dr. Áldozó Tamás Tisztelt Elnök Úr! Pusztai István frakcióvezető úr említette azt, hogy nem lehet a rendőrségre tolni minden társadalmi feszülség megoldását. Egyetértek. Ebben az esetben, ha én kormányra kerülnék, akkor az óvoda- és az iskolalátogatás esetén én akkor adnék családi pótlékot, ha a gyerek el is jár iskolába, és nem akkor, hogy ha beíratják. Egyébként még csak a jogszabály tervezete készült el, több bölcsödébe meg óvodába már jelentkeztek a pénzért. Ezen felül segíteném a munkába állást, de nem egy ilyen kiüresített álprogrammal, mint amilyen a mostani, Út a munkához elnevezésű program, hanem olyannal, amely valóban elvezet a foglalkoztatás bővítéséhez. A TV-székház felgyújtói valóban meg kellene, hogy kapják méltó büntetésüket, többek között az a személy is, aki az első sorban vezette a rohamot, majd október 23-án a rendőrök szemét törölgette a vonalak mögött, mert valahogyan ott volt mind a két helyen. Gondolom, erre céloztak, hogy érdemes lenne a teljes hátterét kideríteni ennek a történetnek. Én egyébként itt szeretném megköszönni a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat határozott állásfoglalásait a Cozma-ügy után. Én azt gondolom, hogy nagyon helyesen jártak el, nagyon határozottan formáltak véleményt. Ezt a fajta kiállást, ezt a fajta együttműködést – azt gondolom –, hogy valamennyien el tudnánk képzelni a jövőben is nemcsak a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzattól, hanem másoktól is; és nem azt várjuk, amit Kolompár Orbán tesz, aki nyílt, rasszista kifejezésekkel a magyar munkavállalóit bűnözőknek minősítette. Azzal szeretném befejezni, amit az elején, a legelején mondtam. A rendőrség mindent megnyerhet. Abban a pozícióban van, hogy mindent megnyerhet. Akarjon és merjen megnyerni mindent. Ebbe a munkába minden normakövető állampolgár segítségére – így természetesen a milyenkére is – minden pillanatban számíthat. Köszönöm szépen. Lasztovicza Jenő Köszönöm szépen. Horváth László képviselő úr utána nyomott gombot, hogy mondtam, az utolsó hozzászólásra adom meg a szót dr. Áldozó Tamás úrnak. Utána nyomta meg a gombot. Úgy, hogy nem tudok szót adni, mert már lezártam. Tessék, képviselő úr? Dr. Zongor Gábor ügyrendiben kért szót. Dr. Zongor Gábor Köszönöm szépen. Elnök úr azt mondta, ha jól emlékszem, hogy az utolsó hozzászólás dr. Áldozó Tamásé, de én úgy gondolom, hogy Horváth Lászlót személyesen is megszólították. Tehát személyes érintettség okául mindenképpen szót kell adni, elnök úr! Lasztovicza Jenő Megkérdezem Horváth László képviselőt, hogy személyes érintettség véget kér szót? Igen, képviselő úr. Horváth László Örülök, hogy ilyen gondolatolvasók ülnek velem szemben. Akkor már lassan el se kell mondani a gondolataimat, mert… Igen.
44 Lasztovicza Jenő Akkor megadom a szót. Horváth László Köszönöm szépen elnök úr. Arra szeretnék csak reagálni, erre a kioktatásra, ami itt a végén elhangzott képviselőtársam részéről. Szóval, itt azt gondolom, hogy ez tényleg ma egy olyan politikai vitába csúszik át, aminek a megyegyűlésen nincsen helye. De ha már előkerült, akkor azonban mégis csak szükségszerűnek tartom megjegyezni – ez az én véleményem, nem feltétlen kell osztani -, ha valaki egy közhatalmi szervezetnek ilyen kérdéseket tesz fel, hogy az Árpád sávos lobogó az alkotmányellenes-e, vagy éppen tiltott jelkép – Vagy nem tudom pontosan –, vagy a Magyar Gárda az vajon megengedett-e? A Turul madár… Lasztovicza Jenő Elnézést a személyes érintettséggel kapcsolatban. Két perc. Horváth László Pontosan így van elnök úr. Máris mondom. A személyes érintettséget fogom mondani. Nos, tehát alapvetően, ha már ilyen kérdést teszünk fel, ez már mutatja azokat a belső gondolatokat, amiket egyébként fölteszünk is. Mindjárt mondom a választ is képviselőtársamnak. Nesebar-ban az ortodox keresztény templomokon horogkereszt díszítés van. Ettől még senkinek nem jutott eszébe, hogy ne a nyilas jelképre gondoljon, és azt mondja, hogy miután az egy ortodox keresztény jelkép, ezért ezt nyugodtan lehetne esetleg használni. Az Árpád sávos lobogóval is pontosan ez a helyzet, hogy aki ilyet használ, az a mögötte lévő rasszista magatartást testesíti meg. A Magyar Gárda legalább olyan félelemkeltő egység, mint amiről most beszéltünk. Lasztovicza Jenő Képviselő úr! A két perc lejárt. Nagyon szépen köszönöm, hogy az érintettségét ki tudta fejteni ebben a kettő percben. Horváth László Én köszönöm elnök úr a rendkívüli korrektségét; ez hozzátartozik. Köszönöm. Lasztovicza Jenő Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel már több hozzászólás nincs, engedjék meg, hogy ezt a napirendi pontot néhány gondolattal lezárjam. Először is nagyon sajnálatos tény az, hogy az alap napirendi ponttal kapcsolatban a múlt hét vasárnap történt gyilkosság nagyon komolyan rávetítette a fényét erre a beszámolóra. Én azt gondolom, ez a beszámoló korrekt, tényszerű és ezért elismerés jár a rendőri vezetésnek, hogy tőlük függetlenül ilyen gazdasági és társadalmi helyzetben is pozitív eredményeket tudtak felmutatni. Én azt gondolom, hogy ez a bő majdnem most már három órás vita, ami itt elhangzott a rengeteg kérdésével, ez nem igazán a helyi vezetésnek szólt, hanem ez fel, kormányszintre szóló kérdések voltak. Hiszen nem szeretnék újra abba a csapdába esni, hogy Horváth László képviselőtársam megszólíttatása lévén még újra szót kérjen, de azért azt mindannyian látjuk, hogy az elmúlt években sorra olyan döntések születnek, olyan jogszabályváltozások, amelyek gyengítik a rendőrséget. Az elvárások nagyok, viszont nagyon sok komoly eszközt vesznek ki a rendőrségnek a kezéből, amivel erősíthetnék a jelenlétüket és a megbecsülésüket, illetve a társadalom azon rétegeiben – hogy mondjam – kis félelemérzetet is kelthetnének. Tehát ezekkel az eszközökkel nem igazán bírnak a rendőrök. Ez a törvényhozásnak lenne a feladata, hogy rendbe tegye. Remélem, hogy lesz egy olyan kormány hamarosan, aki ezeket a törvényeket meg meri lépni
45 és meg fogja hozni, hogy a rendőrök újra köztiszteletben álló járőrökként léphessenek az utcára, olyanok, akiket a bűnözők kikerülnek, és nem a rendőr kerüli ki a bűnözőt. Én még egyszer köszönöm a főkapitány úréknak a beszámolót.” Szó szerinti rögzítés vége Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2008. évi tevékenységéről szóló jelentésről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 38 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 31 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 10/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2008. évi tevékenységéről szóló jelentést. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megye Biztonságáért integrált társadalmi bűn- és baleset-megelőzési program 2008. évi megvalósításáról szóló beszámolóról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 11/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Veszprém Megye Biztonságáért integrált társadalmi bűn- és baleset-megelőzési program 2008. évi megvalósításáról szóló beszámolót. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Lasztovicza Jenő Kérte a közgyűlést, hogy egy perces néma felállással adózzon Marian Cozma emlékének. Néma felállás.
46 Lasztovicza Jenő 10 perc szünetet rendelt el. Szünet Szünet után 4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított ellátást biztosító szociális intézmények térítési díjairól szóló 1/2008. (II. 26.) rendelet módosítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólás Dr. Németh Márta Elmondta, hogy rendelettervezet megtárgyalásra került a Szociális Bizottság ülésén. Ismételten térítési díjakról kell, hogy döntsön a közgyűlés, azonban úgy látta, hogy ezek a térítési díjak oly mértékben magasak, amit semmi nem indokol. Egy viszonylag egyszerű számítási mód alapján kell a térítési díjakat kiszámítani, ezzel tisztában is van, de amikor az önköltség megállapításra kerül, akkor nem lehet tudni, hogy azok az önköltségszámítások mennyire helytállóak, különösen akkor, amikor az előterjesztés azt tartalmazza, hogy az önköltségek elsősorban az energia árak emelkedése miatt lettek magasabbak. Az általa ismeret energia áremelkedések nem indokolják azt, hogy 32,7; 32,5; 29,9 százalékos térítési díjemelkedést hajtsanak végre. Emlékeztetett arra, hogy volt olyan eset, amikor egy képviselőtársuk ennél jóval kisebb, az inflációval egyenértékű költségtérítési díjemelést is kifogásolt. Véleménye szerint egy nagymértékű térítési díj emelés – főként mikor az
47 előterjesztés azt is tartalmazza, hogy ezt az ellátottak javarésze nem tudja megfizetni, mert oly mértékben magas – akkor nem indokolt. Lasztovicza Jenő Azzal egészítette a ki a hozzászólást, hogy ez a növekedés nemcsak az energiaárak miatt ilyen mértékű, hanem a normatíva csökkenése, illetve az árak emelkedése is hozzájárul ehhez, és így várhatóan több, mint 270 mFt körül kell az önkormányzatnak hozzá tenni, és ezeket a számokat figyelembe kell venni. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított ellátást biztosító szociális intézmények térítési díjairól szóló 1/2008. (II. 26.) rendelet módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett megalkotta az 1/2009. (II. 25.) rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított ellátást biztosító szociális intézmények térítési díjairól szóló 1/2008. (II. 26.) rendelet módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 5. Tájékoztató a Magyar Államkincstár vizsgálatáról, amelyet a Veszprém Megyei Önkormányzatot 2007. évben megillető normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása alapjául szolgáló adatok megalapozottságáról végzett Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el.
48 Kérdés Pusztai István Megkérdezte, szükség van-e a saját informatikai rendszer adatszolgáltatási korrekciójára annak érdekében, hogy pontosabb adatok alapján kerüljön sor a normatíva leigénylésére. Válasz Horváth Mária Válaszában elmondta, hogy a pontosabb normatíva igénylés érdekében az informatikai rendszerben nincs szükség korrekcióra. Kiemelte a jövőben a normatíva igénylést úgy kívánják megvalósítani, hogy az érintett intézményekkel együttesen értelmezik a jogszabályokat és bizonyos dokumentumok rendbetételére oda fognak figyelni. Megítélése szerint a normatíva igénylés hiányosságai a nem egyértelmű jogszabályok eltérő értelmezéséből adódnak, továbbá az intézmények nem vesznek komolyan olyan alapvető dolgot, hogy az oktatási naplóba nem szabad ceruzával írni. Elmondta, hogy a MÁK ellenőrzés szigorúan elvonta a normatívát, ahol ceruzás bejegyzést talált, mivel az nem hiteles közadat. Megjegyezte, még nem tudta elérni az intézményeknél, hogy ne írjanak ceruzával az oktatási naplóba, de bízott benne a későbbiekben sikerülni fog. Azt hangsúlyozta, kollégái minden normatíva igénylést folyamatosan felülvizsgálnak, és amennyiben az intézmények is partnerek abban, hogy áttekintsék ezeket a dolgokat, akkor a jövőben sem lesz nagyobb visszafizetési kötelezettségük. Hozzászólás Dr. Németh Márta Elmondta, a vizsgálat döntő többségében a szociális- és a gyermekvédelmi területet érintette és az előterjesztésből is kiderül, egy kivétellel majdnem mindenhol mindent rendben talált. Megköszönte az intézményvezetők precíz és pontos munkáját - különös tekintettel a más területen tapasztalt hiányosságokra -, amelyet 2007-ben a normatíva leigényléssel és annak elszámolásával kapcsolatban végeztek. Geipl Miklósné Véleménye szerint a vizsgálat pozitív képet mutat a vizsgált oktatási intézményekről. Azt hangsúlyozta, hogy ezen az úton kell tovább haladni, a jogszabályok egységes értelmezése biztonságot jelent az intézmények vezetői számára. Megköszönte a fenntartónál dolgozó munkatársaknak és az érintett oktatási intézmények vezetőinek a munkáját, reményét fejezte ki aziránt, hogy a jövőben is hasonló eredményekkel fognak találkozni, és egyre kevesebb visszafizetési kötelezettségük lesz. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő.
49 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 12/2009. (II. 19.) MÖK határozatot 1.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Magyar Államkincstár vizsgálatáról szóló tájékoztatót a Veszprém Megyei Önkormányzatot 2007. évben megillető normatív állami hozzájárulások és támogatások elszámolása alapjául szolgáló adatok megalapozottságáról.
2.
A Megyei Közgyűlés felkéri Elnökét, hogy a Magyar Államkincstár helyszíni vizsgálatra vonatkozó tapasztalatait és javaslatait a Megyei Önkormányzat fenntartásában működtetett valamennyi intézménnyel ismertesse meg.
Határidő: Felelős:
2009. február 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
6. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 6/2008. (II. 26.) rendeletének módosítása Lasztovicza Jenő Az előterjesztést az alábbiakkal egészítette ki: 11/2008. (III.29.) OKM rendelet értelmében a minőségbiztosítás mérés, értékelés, ellenőrzés tevékenységek szerződésben foglalt megyei intézményeknél történt szakértői díjazására 11.833 ezer Ft áll rendelkezésre a céltartalékban (4/c sz. melléklet I.31. pont). A kötelezettségvállalást követően szükséges az előirányzatot a központilag kezelt dologi előirányzatok közé átcsoportosítani. Az átcsoportosítást követően a költségvetés bevételi kiadási főösszege nem változik, a hiány 476.604 ezer Ft marad. Mivel az előterjesztést valamennyi bizottság tárgyalta, megadta a szót bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Áldozó Tamás Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Horváth László Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottsága 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
50 Dr. Hermann István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2009. február 17-ei ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2009. február 17-ei ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 6 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2009. február 17ei ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólás Geipl Miklósné Kérte, a zárszámadás tárgyalására készüljön kimutatás arra vonatkozóan, hogy a megyei önkormányzat a saját pénzéből ténylegesen mennyivel támogatja az oktatási intézmények működését. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 6/2008. (II. 26.) rendeletének módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 11 tartózkodás mellett megalkotta a 2/2009. (II. 25.) rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 6/2008. (II. 26.) rendeletének módosításáról.
51 A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 7. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetésének megállapítása Lasztovicza Jenő Az előterjesztést az alábbiakkal egészítette ki: 1. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításában 2010. január 1-jétől az önállóan működő és gazdálkodó szerv éves költségvetésének tartalmaznia kell az irányító szerv által hozzá sorolt önállóan működő költségvetési szervek költségvetési keretét. A Megyei Önkormányzat Hivatala, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat Tapolca környéki intézményei gazdasági irodája látja el a részben önállóan gazdálkodó megyei intézmények gazdasági feladatait, így a rendelkezést célszerű beépíteni már a 2009. évi költségvetés rendeletébe. Ezért a 3. sz. melléklet kiegészül a 3/e és 3/f sz. mellékletekkel, és a rendelet-tervezet 5. § (4) bekezdése az alábbiak szerint változik: „A Megyei Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi a 2/a sz., 3/a sz., 3/b sz., 3/c sz., 3/d sz., 3/e és 3/f sz….” A 3/e-f számú mellékletek az ülés előtt kiosztásra kerültek. 2. A 10. § (1) bekezdés c./ pontjában szükségtelen a „fejlesztési, beruházási” megjelölés, ezért a c/ pont az alábbiak szerint változik: „A Megyei Közgyűlés felhatalmazza az ágazatilag illetékes – Gazdasági és Területrendezési-, Oktatási, Ifjúsági és Sport-, Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi, Szociális és Gyermekvédelmi-, Egészségügyi-, Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus – bizottságait, hogy az 501-4.000 ezer Ft saját erőt igénylő pályázatok esetében az önerő odaítélése ügyében döntsenek.” 3. A rendelet-tervezet 4/b számú mellékletének 3. oszlopában a 2008. évi teljesítési adatok az éves zárást követően módosításra kerültek, azonban a módosítással a teljesítés fő összege nem változik. Az átdolgozott 4/b táblázatot kiosztották. Mivel az előterjesztést valamennyi bizottság tárgyalta, megadta a szót a bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Baky György Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Horváth László Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Nemzetközi Kapcsolatok és Turizmus Bizottsága 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 3 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 4 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
52 Dr. Hermann István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2009. február 17-ei ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 4 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2009. február 17-ei ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2009. február 17ei ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 1. pontját 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére, 2. pontját 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére, 3. pontját 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére, 4. pontját 3 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére, 5. pontját 3 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére, 6. pontját 3 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére, 7. pontját 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére, 8. pontját 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére, 9. pontját 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére, 10. pontját 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. A bizottság Dr. Németh Márta képviselő egyéni módosító indítványát 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. A bizottság a rendelet-tervezetet 4 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni.
53 Pusztai István Frakcióvezetői hozzászólásában elmondta, hogy a költségvetés általános minősítéséhez már kifogyott a jelzőkből, ezért klasszikust idézett, azt lehangolónak, a reménytelenség költségvetésének tartotta. A minősítését azzal indokolta, a költségvetés elsődleges egyenlege azt mutatja – eltekintve a számviteli szabályok miatti előterjesztési számoktól -, hogy az önkormányzat bevétele a működési kiadásoktól kb. 700 mFt-tal marad el. Elmondta továbbá, amennyiben a bevételekből leszámítja a kötvény kamatbevételeit – amely kb. 500 mFt – azt jelenti, hogy a megyei önkormányzat bevételei a működési kiadásokat majdnem 1,5 mrdFt hiánnyal fedezi le. Azt hangsúlyozta, ez az elsődleges egyenleg sok mindent mutat, többek között az alap feladatok ellátásának a nehézségét és a fejlesztési források hiányát. Elmondta, hosszabb távra kitekintve ezt a folyamatot vizsgálni kell a felvett kötvény hatásával. Úgy ítélte meg, hogy a felvett kötvény ma már „időzített bomba” a megyei önkormányzat költségvetésében, amelynek hatása várhatóan 3 év múlva fog jelentkezni. Arról szólt, a kötvény hatásának 3 eleme van, ma már az árfolyamváltozások miatt a felvett kötvény értéke nem 5 mrdFt, hanem 6,5 mrdFt-ra emelkedett a tartozás. Kifogásolta, hogy nem látja azoknak a fejlesztéseknek az elindítását, amelyek költségcsökkentés révén megteremtenék a kötvény visszafizetésének a fedezetét. Jelezte, amikor a törlesztés elkezdődik, reálisan azzal kell számolni, hogy az a megyei önkormányzatnak évente 6-700 mFt többletkiadást fog jelenteni, és nem látják, hogy a kb. 3 év múlva bekövetkező időszakra az önkormányzat elkezdene tartalékolni. Megítélése szerint ezek a tényadatok azt jelentik, hogy már ebben a költségvetésben kezelni kellett volna ezeket a problémákat, az önkormányzat költségvetését más szerkezetben kellett volna és kell a jövőben összeállítani. Kiemelte, hogy nem csak a kötelező, hanem az önként vállalt feladatokat is tételesen át kell nézni, nem engedhető meg az a 750-800 mFt-os önként vállalt feladatokra fordítandó forrás, amelyet a költségvetés tartalmaz. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés összeállításánál paradigmaváltásra van szükség ahhoz, hogy 2-3, vagy 4 év múlva a megyei önkormányzat kezelni tudja a problémákat, és azok ne vezessenek a költségvetés összeomlásához. Nem tartotta megoldásnak újabb hitel felvételekben, támogatásokban való reménykedést. Jelezte, hogy a szerkezeti változásoknál elsősorban újra kell gondolni az önként vállalt feladatokat, amelyek között vannak nem értelmezhető, felesleges, pazarló elemek. Túlzónak és teljesen indokolatlannak tartotta a költségvetésben kommunikációs célokra 50 mFt szerepeltetetését, utalt az elmúlt heti történésekre, véleménye szerint annak a rosszul szerkesztett fényképnek túl nagy az ára - 50 mFt - a költségvetésben. Kérdések Geipl Miklósné Utalt arra, hogy a 2009. évi költségvetés előterjesztés részében az oktatási ágazatban a személyi juttatásokat növelte a pótlékok növekedése. Megkérdezte, milyen nagyságrendű pótlékokról van szó, mivel 3 mFt céltartalékba történő helyezése biztosítaná a garanciát azok kifizetésére. Megkérdezte, egységes-e a fenntartó megyei önkormányzat által vállalt 72 eFt/fő/év adómentes juttatás, teljes-e az indoklásban szereplő juttatás, mivel ott szociális, oktatási és közművelődési ágazat szerepel. A fűtés-korszerűsítés mérhető eredményével - 18,7 mFt - kapcsolatban megkérdezte, a költségvetésben az hány %-ot jelent az összes megtakarításhoz viszonyítva. Arról érdeklődött továbbá, az országban van-e olyan megye, ahol a FELFIN legalább 2-3 éve működik, és annak milyen hatása van az oktatás színvonalára.
54 Megkérdezte, 2009. évben a tervek szerint az oktatási területen mennyi a megtakarítás, mennyit vonnak abból ki saját döntésük alapján. Megkérdezte továbbá, igazságos-e az előterjesztés, mivel a pápai szakképzés működési hozzájárulása 1,6 mFt, és a költségvetésben nem látta a többi szakképzési társulás támogatását. Kovács Zoltán János Megkérdezte, hogy milyen jellegű szellemi tevékenység vásárlására vonatkozik a hivatal költségvetésében szerepelő 4,5 mFt. Megkérdezte továbbá, hogy a költségvetésben 58 mF-tal tervezett térségi keret felhasználásáról a Gazdasági és Területrendezési Bizottság milyen szempontok alapján fog dönteni. Arról érdeklődött, hogy a fűtés korszerűsítésben részt vett intézmények költségvetésében miért nem lehet fűtési energia megtakarítással számolni. Dr. Németh Márta Megkérdezte, miből adódik a 4/b. mellékelt IV/1. sorszám alatt feltüntetett az önkormányzat tulajdonában álló vállalkozói vagyon körébe tartozó ingatlanok állagmegóvási, üzemeltetési, fenntartási költségeinek tervezett növekedése, mert a 2008. évi tényhez képest közel a duplájára emelkedett. Boros Dénes Megkérdezte, a megyei önkormányzat az éves költségvetésében tervezett-e valaha ekkora hiányt. A kötvénnyel kapcsolatban megkérdezte, ha a svájci franknál a jelenlegi árfolyamot veszik figyelembe, 2014-ben a megyei önkormányzatnak mekkora terhet fog jelenteni a tőkerész és a kamatok visszafizetése. Mivel a kötvény felhasználása elég szigorú szabályhoz kötött, megkérdezte, mikor tervezik felhasználni, mivel az nem definiált. Úgy látta, hogy a kötvényt jelenleg nem használják semmire, de a hozamát költik. Véleménye szerint a kamatokra, az állampapír hozamokra is legalább olyan szigorú szabályoknak kellene vonatkozni, mint a tőkerész felhasználásra. Az állampapír hozam szaldójával kapcsolatban – amely 550 mFt körüli összeg, és a másik oldalon ott van 180 mFt kamatteher -, megkérdezte, milyen svájci frank árfolyamon számolták, mivel megítélése szerint még a 156 Ft-tal kalkulálták. Arról szólt, ha a jelenlegi árfolyammal számolnak, az jelentősen befolyásolni fogja a megyei önkormányzat hitelfelvevő képességét. Válaszok Horváth Mária A pedagógus bérekkel kapcsolatban elmondta, hogy nem volt általános közalkalmazotti béremelés. Elmondta, hogy a legnagyobb mértékű pótlék emelkedések a gyógypedagógiai intézményeknél voltak, és a céltartalékban lévő 3 mFt csak azt a részt szolgálja, amit a költségvetésbe nem tudtak beépíteni. Arról szólt, amint megjelentek az ágazati jogszabályok a szakértő rögtön felszorozta ezeket a pótlékokat, így valamennyi pótlék már bekerült az intézményi költségvetésekbe, egyúttal jelezte a vezetői- és a gyógypedagógiai pótléknál történt nagyobb mértékű emelkedés. Azt hangsúlyozta, miután a tervezési munka folyamatában még nem jelent meg minden ágazati jogszabály és még nem értelmezték mindet
55 – mivel a kollégái ezzel kapcsolatban továbbképzésekre járnak – ezért tették a 3 mFt-ot biztonsági tartalékba. A 72 eFt adómentes juttatással kapcsolatban elmondta, a fenntartó a rendelet szerint azt egységesen biztosítja az intézmények számára. Elmondta, a koncepció megalkotásakor az volt a cél, hogy azok az intézmények is részesüljenek ebben a személyi juttatás formában, amelyek sem a saját bevételeikből, sem a személyi juttatásoknál keletkező megtakarításaikból nem tudják azt kigazdálkodni, ezek elsősorban a szociális intézmények. Jelezte, nem tartozik ebbe a körbe a farkasgyepűi intézmény, mivel a bevételeit és a kiadásait a társadalombiztosítási és egyéb bevételeiből rendezni tudja. Megjegyezte, az intézmény egyeztetések során az adómentes juttatás összege még 100 eFt volt, de jelezték, hogy az intézményvezetők azt ne tekintsék véglegesnek, mert azt követően áll össze az önkormányzat költségvetése. Jelezte, hogy a III. negyedévi egyeztetések tükrében az intézményeknek lehetőségük lesz ehhez az összeghez hozzányúlni, de nem szeretnék, hogy bárki 72 eFt alatt kapjon adómentes juttatást. Elmondta, hogy a bejelentett adóváltozások tükrében, amennyiben ebben az évben megadóztatják ezeket a juttatásokat, akkor végig kell gondolni, milyen módon szabad ezekkel élni. A fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatban elmondta, az előzetes technikai számítások alapján 19 mFt-os megtakarítással számoltak, de azt nem tudják megmondani, hogy ezen felül a gázfogyasztás területén milyen megtakarítás várható. A FELFIN-nel kapcsolatban elmondta, Budapesten öt éve vezették be, négy éve a megyei önkormányzat is próbálkozott vele, elsősorban a személyi juttatásokra és a létszám adatokra használták ezt a programot, mert ott látható, hogy adott közoktatási feladat ellátásához, adott óraszámhoz mekkora létszám igényre van szükség. A dologi kiadásokkal kapcsolatban elmondta, nagy szóródások voltak az intézményeknél, volt olyan, ahol ha a FELFIN szerint adták volna meg a dologi kiadásokat, akkor júniusra működésképtelen lenne, mert más a specialitása és az adottsága. Megjegyezte, hogy a FELFIN ideális állapotra vonatkoztatja a víz-, az élelmiszer- és az egyéb fogyasztást, ezért a dologi kiadásoknál attól el kellett térni. A Pápai TISZK-el kapcsolatban elmondta, a közgyűlés által elfogadott megállapodás alapján került be az említett összeg a költségvetésébe. Arról szólt, hogy a két meglévő TISZK-re kaptak más önkormányzatoktól is támogatást. Elmondta továbbá, hogy a FELFIN közel 200 mFt-ot hozott, ha nem számolja a 13. havi elmaradását, valamint azt, hogy más területeken voltak növekedések. Elmondta, a hivatal költségvetése szellemi tevékenység vásárlása címén a könyvvizsgáló díját tartalmazza. Arról szólt, hogy a 2008. évi módosított előirányzatok között szerepelt a hátrányos helyzetű települések és a kedvezményezett térségek támogatása, amelyek közel azonos nagyságrendűek a térségi kerettel, és az elmúlt évben mindkettőt a Gazdasági és Területrendezési Bizottság kezelte. Elmondta, ezt a két keretet szerették volna egyben látni, mert könyvviteli szempontból bonyolultabb volt megítélni, hogy melyik mihez tartozik. Arra a kérdésre, mitől növekedett az önkormányzat vagyona, elmondta a Szeglethy utcában a Lakásotthon Igazgatóság irodahelyiségei felszabadultak, és néhány hónapra visszakerültek fenntartásra, továbbá megkapták a Munkaügyi Központ alsó szintjét, amelyet hosszú távon jó
56 dolognak tartott, de jelenleg költségeket generál. Megjegyezte, hogy a bérlemények nehezen adhatók ki és a fenntartási költségeik az önkormányzatot terhelik. A kötvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy annak az árfolyam értéke jelenleg nem jelenik meg pénzforgalmi tételként, viszont a zárszámadásban a december 31-ei értéken fog megjelenni. Elmondta továbbá, hogy a kötvény az előző napi értéken 5,9 mrdFt-ot jelentett, mert nőtt a CHF árfolyam. Arról szólt, hogy az idei évi kamattehernek megfelelő CHF-et vásároltak tavaly szeptemberben, ezért számolnak 180 mFt-tal. Megjegyezte, a számviteli törvény szerint, annak a napnak az árfolyamával kell számolni, amelyik napon az üzletet megkötötték, ezért van ilyen alacsony árfolyamon beárazva a CHF. Nem tudta, megmondani, márciusban és szeptemberben - amikor ki fogják fizetni a részletet – milyen lesz a CHF árfolyama, arról szólt továbbá, hogy a pénzforgalmi tételt az üzletkötéskor érvényes árfolyamon tudja megjeleníteni. Lasztovicza Jenő Arról szólt, hogy a térségi keret elosztási szabályainak meghatározása a Gazdasági és Területrendezési Bizottság kompetenciájába tartozik, és az összegről is a bizottság fog dönteni. Kovács Zoltán János Azt hangsúlyozta, hogy a kötvénnyel kapcsolatos dolgok nemcsak a jelen közgyűlésen, hanem hosszú távon téma fog lenni, ezért szeretné a kérdésével azt egyértelművé tenni. Megkérdezte, a kötvény vagyoni értéke abban az esetben 5,9 mrdFt, amennyiben a kötvénykibocsátás révén bevett kötvény érték 33.331.000 CHF-ben van meg. Véleménye szerint ebben az esetben áll az a megállapítás, amit a Gazdasági Iroda vezetője mondott, amennyiben már nem svájci frankban, hanem forintban van a kötvény, megkérdezte, hogyan kell értelmezni az értékét. Horváth Mária Válaszában elmondta, jelen pillanatban függetlenül attól, hogy a kötvény CHF-ben, vagy forintban van, neki a december 31-ei állapotnak megfelelő CHF összeget kell értékelnie, a kötelezettségének CHF-ben kell eleget tenni, ezért ér 5,9 mrd Ft-ot. Azt hangsúlyozta, azért vannak pozitív helyzetben, mert a kamatokat tavaly jó áron megvették. Hozzászólások Dr. Hermann István Az együttesen beadott módosító indítványokkal kapcsolatban elmondta, a 3, 9 és a 10 pontok az egyházi intézmények felújítására szánt keret csökkentésére vonatkoznak. Felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy Veszprém megyében és az országban is a műemlékek – amelyek turisztikai vonzerőt jelentenek – túlnyomó többsége egyházakhoz kötődik, és a javasolt összegek elvonása az egyházak számára lehetetlen helyzetet teremtene azzal, hogy még a minimális tatarozási lehetőséget sem biztosítaná. Véleménye szerint sehol semmilyen formában nem célszerű ezt a keretet szűkíteni, függetlenül attól, hogy az milyen jó célt szolgálna. Pusztai István Folytatta a frakcióvezetői hozzászólásában idő hiányában félbe maradt gondolatait, mely szerint a bevételi kiadás elsődleges egyenlege, a kötvény várható hatása a költségvetésre, valamint az önként vállalt feladatokra szánt összeg magas volumene már ebben az évben a
57 költségvetési szerkezet megváltoztatását, más típusú költségvetési tervezést igényel. Kiemelte, az önként vállalt feladatok között feleslegesnek tartják az 50 mFt-ot, amelyet az önkormányzat kampányra szán fordítani, véleménye szerint a megyei önkormányzat vezetőinek protokoll eseményekre történő felkészítésére vonatkozó kiadást meg lehetne spórolni, továbbá az 1000 éves megyére szánt 30 mFt-ot is eltúlzottnak tartotta. Az elmúlt heti újságban megjelent fotóval kapcsolatban elmondta, hogy az nem ér 50 mFt-ot. Megjegyezte, a Helyi Téma közbeszerzésénél nem tartotta jogszerűnek, hogy a próbaszámokkal sikerült kiiktatni azt a versenyt, amellyel annak idején nyílt eljárással lehetett volna azt a forrást elkölteni. Az önként vállalt és nem vállalt feladatokkal kapcsolatban megállapította, hogy a kultúra propagandisztikus céloknak esett áldozatául, amely a megyében hagyományosan támogatandó terület volt, és idegenforgalmi szempontból is fontosnak tartotta azt. Az előterjesztéssel kapcsolatban két jogi problémát vetett fel, meggyőződése szerint az üres álláshelyek betöltésének rendeletben tervezett szabályozása nem jogszerű, mivel az önkormányzat létszámgazdálkodást határoz meg, amelyet nem csak akkor kell vizsgálni, ha valahol egy álláshely megüresedik, hanem az önkormányzatnak az folyamatos feladata. Megítélése szerint az alapítványi támogatásoknak az a szabálya, amelyet a rendelet tartalmaz, jogsértő, mert visszamenőlegesen kedvezőtlenebb feltételeket szab meg számukra, mivel az elmúlt évi saját bevételéhez rendeli hozzá az idei támogatást, miközben az elmúlt évben ez a feltétel nem fogalmazódott meg. Elmondta, hogy a napirendhez szorosan kapcsolódik a később tárgyalandó pápai fürdő támogatása, amelyet sikerült stílszerűen összekapcsolni. Kiemelte, számára az látszik, „mire a pápai termálfürdő fejlesztése megvalósul, addigra az önkormányzat ki sem látszik a vízből”. Kovács Zoltán János Arról szólt, Pusztai István frakcióvezetői hozzászólásában arra utalt, olyan helyzetbe fog kerülni az önkormányzat, hogy változtatni kell a költségvetés szemléletmódján, mert az hosszú távon nem tartható. Arra hívta fel a figyelmet, magasabb szinten is és nagyon sok családnak is tudomásul kell venni, hogy változtatni kell, mert különben a rendszer nem fog működni. Kérdésként vetette fel, hogy akarnak-e, tudnak-e változtatni, mivel a helyzet azt megkívánná. Elmondta, az önkormányzat intézményrendszerében évekre visszamenőleg a működési költségek területén olyan tényezők vannak, amelyeket csökkenteni kell, de nem fűnyíróelvszerűen. Azt hangsúlyozta, olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyekkel költségeket lehet megtakarítani, többek között ezt szolgálta a Balatontouristos pénz felhasználása és azt remélték, hogy a kötvény is szolgál majd ilyen célokat. Arról szólt, hogy az intézményrendszerben minimális fejlesztések indultak el, amelyek nem értek el jelentős költségcsökkentést. Kifogásolta, hogy az elmúlt évben az 5 mrdFt értékben kibocsátott kötvényt 1 évig parkoltatták és a jó kamatbevétel miatt semmit nem használtak fel belőle. Azt hangsúlyozta, hogy 2009-ben jelentősen megfordult a trend, a kötvénnyel kapcsolatos kamatbevétel lényegesen kisebb lesz, mint a kötvénnyel kapcsolatos terhek növekedése, amely két részből áll, egyrészt a kamat terhekből, valamint az árfolyamváltozással kapcsolatos veszteségekből. Kiemelte, az elmúlt évben 10 %-os volt a hozam, ebben az évben is ez várható, viszont a terhek növekedése 35 %-os, így 20 %-os veszteséggel lehet számolni. Néhány a költségvetésben lévő ellentmondást állított párhuzamba, nevezetesen a kommunikációs kiadásokra tervezett 50 mFt-ot - amelyet Fidesz kampánypénznek nevezett -, valamint a kórház gépműszer beszerzésére előirányzott 25 mFt-ot, a kettő arányára hívta fel a figyelmet.
58 Lasztovicza Jenő Arra figyelmeztette Kovács Zoltán Jánost, hogy lejárt a hozzászólási ideje. Kovács Zoltán János Megjegyezte, majd folytatni kívánja még a hozzászólását. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy dr. Németh Mártának megadja a szót hozzászólásra, és azt követően a vitát lezárja, mivel nem volt több jelentkező. Kovács Zoltán János Azt hangsúlyozta, jelezte, hogy folytatni szeretné még az előzőekben a hozzászólási ideje lejárta miatt félbe maradt gondolatait. Lasztovicza Jenő Arról szólt, időben kellene megnyomni a gombot, mert amikor bejelentette, hogy lezárta a vitát, nem jelent meg a monitoron Kovács Zoltán János neve. Dr. Németh Márta Elmondta, a megyei közgyűlés ülésein elhangzottakból és a megalkotott rendeletekből is kiderül, hogy a megyei önkormányzat számára mennyire fontosak a megye települései, amelyet nyilatkozatban is szerettek volna deklarálni. Kiemelte, eddig ezeket a célokat szolgálták a költségvetésben szereplő olyan lehetőségek, mint a pályázati önerő kiegészítő keret, valamint az alapítványok által felosztott összegek, továbbá a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságnak különböző célokra átadott feladatok. Azt hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat költségvetésében a koncepciónak megfelelően áttekintésre került az önként vállalt feladatok köre, azonban minimális csökkentés mellett a legnyilvánvalóbb ezeknek az átcsoportosítása. Kifogásolta, hogy nincs pályázati önerő kiegészítő keret, amely kifejezetten a megye településeinek pályázathoz jutását segítené, 1/3-ára csökkent a nemzetiségi, kisebbségi keret, amelyből a helyi kisebbségi önkormányzatok pályázhattak különböző rendezvényekre és ösztöndíjat adhattak olyan hátrányos helyzetben lévő fiataloknak, akiknek az iskoláztatása az által könnyebbé válhatott. Bírálta, hogy megszűnt a nagy rendezvények támogatása is annak ellenére, hogy az elmúlt években egyre nagyobb igény jelentkezett arra a települések arculatának a kialakításához, megjelenítéséhez. Arról szólt, a támogatásból a településeken nagy hagyományokkal bíró rendezvények születtek, amelyhez „büszkén” adtak támogatást, mert úgy gondolták, hogy az egész megye arculatának szebbé tételét segítették, ezért sajnálatosnak tartotta a megszűnésüket. Véleménye szerint az intézkedések a központi felhasználás fele mentek el, nem pedig a települések segítése felé. Azt hangsúlyozta, mivel a Pályázati Önerő Kiegészítő keretre van rendeletük és van rá forrás is - mivel a térségi keretre 58 mFt került elkülönítésre -, célszerűbbnek tartotta azt saját rendeletében szabályozott formában felhasználni, nem pedig leadni egy bizottságnak, amelyik majd ezt követően fogja szabályozni a felhasználás kereteit. Kiemelte, hogy a Pályázati Önerő Kiegészítő Keret és a nagyrendezvények az 1000 éves megye rendezvénysorozatnak estek áldozatául. Megítélése szerint nem jó irányba mennek, mert aminek esetleg a megyei önkormányzat előnyét láthatja, annak a települések látják hátrányát, és szembemegy a korábban megfogalmazott törekvésekkel. Mivel a hozzászólásra rendelkezésre álló idő lejárt, kérte, hogy az SZMSZ szerinti 2. hozzászólási időtartamban folytathassa hozzászólását.
59 Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy a vitát már korábban lezárta további jelentkező hiányában. Kovács Zoltán János Ügyrendi hozzászólásra jelentkezett, hangsúlyozta, hogy a vitát az elnök által alkalmazott módon – az SZMSZ értelmében – nem lehet lezárni. Egyrészt hozzászólásában többször jelezte, hogy azt folytatni kívánja egy 2. hozzászólással, amelyet egyértelműen hangoztatott. Másrészt az elnök nem zárhatja le a vitát az SZMSZ szellemiségéből adódóan, mert így a még szólni kívánó képviselő nem tud reagálni az előtte elhangzottakra. Ezáltal véleménye szerint csorbul a képviselői jog. Kivételt képez az az eset, amikor egy képviselő ügyrendi indítvánnyal kéri a vita lezárását. Tudja, hogy kellemetlen, ha a költségvetéshez hozzászólnak, ugyanakkor élni kívánnak a jogaikkal. Lasztovicza Jenő Kérte – mivel ügyrendi indítvány hangzott el – szavazzanak arról, megadják-e másodszorra a szót Kovács Zoltán Jánosnak. Pusztai István Ügyrendi értelmezést jelzett, hangsúlyozta, hogy a vitát akkor lehet lezárni, amikor az utolsó hozzászóló befejezte a hozzászólást, mert az utolsónak vélt hozzászólás alatt akár 39-en is jelentkezhetnek még hozzászólásra. Kérte az elnököt, hogy a közgyűlést az SZMSZ szerint vezesse, annak figyelembevételével, hogy a vita még nincs lezárva. Dr. Áldozó Tamás Felhívta a figyelmet arra, hogy az SZMSZ csak az ügyrendi indítvány fogalmát ismeri, ennek megfelelően indítványozta, hogy elnök úr az SZMSZ-nek megfelelően vezesse a vitát és ha bármelyik képviselő „ügyrendi” címén nem ügyrendi indítványt terjeszt elő, akkor vonja meg tőle a szót. Leszögezte, hogy Kovács Zoltán János hozzászólásában az „indítvány” szó nem szerepelt. Hangos közbekiabálások Dr. Zongor Gábor Kérte, hogy vegyék egymást komolyan, mint a monitort nem látó közgyűlési tag köszönettel venné, ha a levezető elnök felsorolná hogy hányan jelentkeztek hozzászólásra, jelezve ezzel, hogy még sokan vannak hátra és ha a többség úgy véli, hogy „unja már a másik oldal hozzászólásait, akkor jön egy alkalmas ügyrendi indítvány a vita lezárására vonatkozóan”. Egyébként az SZMSZ 14. § (2) bekezdés i) pontjának 2. fordulata szerint az elnök is javasolhatja a hosszúra nyúlt vita lezárását, de ez nem történt meg. Ügyrendi indítványában megismételte dr. Áldozó Tamás javaslatát, miszerint az elnök SZMSZ szerint vezesse a vitát. Lasztovicza Jenő Megadta a szót Kovács Zoltán Jánosnak a 2. hozzászólására. Kovács Zoltán János Kifogással élt az ellen, 10 év után odajutottak, hogy 2 percekben kell mérni azt, hogy a költségvetésről egyáltalán beszélhessenek.
60 Emlékeztetett a kötvényfelvételre, amikor 4 fős teamet választottak annak céljában, hogy a kötvényt megfelelő mértékben kamatoztassa és az árfolyamkockázatokat szűrje ki. Megítélése szerint a kötvény megfelelően lett forgatva, ezzel a kitűzött cél egyik részének eleget téve. Közbevetette, hogy „meghallgatna Kovács Úr, tudom, hogy ludas benne, de azért hallgassa végig, nem lehet humorral elintézni, mert sok százmillió forint szárad a lelkükön”. Folytatta a korábbi gondolatmenetet, miszerint az árfolyam kockázatot viszont nem kezelte senki, „ebben az egy dologban nem lehet felfele mutogatni, sajnos a felelősség itt van”. A módosító javaslatok indoklásaként hangsúlyozta, hogy aránytalanságok tapasztalhatók a költségvetésben, példaként említette a Fidesz-kampány 50 millió forintos és a kórház gépműszer beszerzés 25 millió forintos összevetését. Javasolták többek között, hogy a tavaly is jól működő pályázati kiegészítő keret maradjon 30 millió forint az 58 millió forintos térségi keret terhére. A Bursa Hungaricára szánt összeget emeljék meg 3 millió forinttal, mert a rászorulók száma rendkívül megnőtt. Dr. Németh Márta Felhívta a figyelmet egyéni módosító indítványára, melyet főként azért tett, hogy az évek óta tartó hagyományt ne szakítsák meg. A Pápai Nemzetközi Játékfesztivált minden évben támogatta a megyei önkormányzat és ezt a pápai képviselők mindig meg is szavazták. Megítélése szerint a pápai képviselőkön túl a Pápához kötődő képviselőknek is érdeke és célja kell, hogy legyen a rendezvény minél színvonalasabb megszervezése. Továbbá a szőci Idősek Otthonából történő szennyvíz szállítás megoldásának fontossága mellett érvelt. Ugyanis a megyei önkormányzatnak kötelessége, hogy az otthon működését ilyen szempontból is biztosítsa. Valamint az elektromos sütő és számítógép beszerzése is elkerülhetetlen a színvonalas munka végzéséhez. Takács Szabolcs Nem értett egyet azokkal a vádakkal, amelyek arra irányultak, hogy a megyei önkormányzat többségi frakciója nem igazán tudja elvonatkoztatni költségvetését a jelenlegi gazdasági helyzettől, és nem tudja figyelmen kívül hagyni a nemzetgazdasági mutatókat. Arra a kérdésre, hogy tervezett-e már ekkora hiánnyal költségvetést a megyei önkormányzat, úgy reagált, hogy bizonyára nem, viszont az ország sem volt ekkora bajban, nem vett fel ekkora hiteleket és nem hajtott végre ilyen mérvű normatíva csökkentéseket, mint 2009-ben. Minden önkormányzat – a megyei önkormányzathoz hasonlóan – kénytelen és kelletlen csökkenteni a kiadásait. Megítélése szerint a kötvényben elhelyezett összeg és a kötvény felvétel jó gondolat volt, hiszen nagy részét az onkológiai centrum önerejéhez kívánták felhasználni. Sajnálatos, hogy ezidáig nem sikerült, hiszen a pályázat mai napig nem került kiírásra. Az árfolyam kockázat befolyásolása pedig nem a jelenlegi közgyűlés dolga és felelőssége, azt elsősorban az ország jelenlegi vezetői tudják befolyásolni. Meg is teszik azt „rettentő mértékben”, amit minden fogyasztó saját hitelének törlesztése során megtapasztal hónapról hónapra. A pályázati önerő kerettel leszűkítették a hozzáférési kört azáltal, hogy csak a kiírt pályázatokat és támogatott pályázatokat tudták a települések igénybe venni, így sok település részére nem volt hozzáférhető. A 2008. évi tényadatok alapján 24.214.000 forintban realizálódott, az idei évben egy teljesen új térségi keret létrehozásával 58 millió forint áll rendelkezésre minden egyes Veszprém megyei település részére, és nem csupán a kormányrendelettel hátrányos helyzetűnek minősített települések férhetnek hozzá. Hangsúlyozta, hogy a 2009. évi költségvetési hiány nem a Veszprém Megyei Önkormányzat gondatlanságából, a nem megfelelő gazdálkodásból, illetve a kellő odafigyelés hiányából adódik. Véleménye szerint a megyei önkormányzat nem hozhat úgy felelős döntést, hogy elvonatkoztat Magyarország lakosai helyzetétől.
61 Horváth László Megítélése szerint a benyújtott módosító indítványok éppen azt a célt szolgálják, hogy bizonyos összegek a jóléti, vagy nem feltétlenül kötelezően vállalt feladatokból átkerülhessenek fontosabb célokra. Példaként említette, hogy egy kórház gép-műszer beszerzése adott esetben fontosabb lehet, „egy megyenapi dínom-dánomnál”. Meglátása szerint a módosítási csomag jó, egyes részeit lenne értelme befogadni. Kifogásolta, hogy nem érdemi vitát folytatnak, hanem „le van pacsizva és mindenki mond, amit akar”, szerinte érdemes lenne legalább átgondolni a javaslatokat. Dr. Kovács Zoltán Hangsúlyozta, hogy a 10 módosító indítványból 6-ban önként vállalt feladat szerepel, több mint fele pedig újabb önként vállalt feladattá történő átcsoportosítást jelentene. Felhívta Kovács Zoltán János figyelmét arra, hogy „ne ludasozzon, mert még Horváth László rasszistának nevezi, ugyanis Ludas Pápán egy cigány ember, ezért ne emlegesse a megyei közgyűlésben, mert baja lehet belőle”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az árfolyamingadozást nem a megyei közgyűléssel kéne megmagyaráztatni, meg rendbetenni, azt maga Gyurcsány Ferenc sem tudja megoldani, hiába adott „homályos utasításokat tegnap a pénzügyminiszternek, felszólalásai csak növelik az euró-forint árfolyamát a forint terhére. Hivatkozott a Financial Times tavaly júliusában írt cikkére, miszerint gazdasági világválság készülődik, miközben a hazai kormánypártok még arról beszéltek, hogy „beindultunk, igaz, hogy szakadéknak hátszéllel, ez történik ma Magyarországon”. Az egészségügyi gép-műszer beszerzéssel kapcsolatban elmondta, az érdekérvényesítő képességüket jelzi, hogy most az 50 millió forint úgy áll össze, hogy 25 millió forintot ad hozzá a város. Amikor mind a várost, mind a megyét a szocialisták vezették, a város nem adott hozzá ennyit. A médiaköltségekre vonatkozó kifogásokat a párttaggyűlésen a miniszterelnöknek és csapatának javasolta elmondani, ugyanis az országos költségvetésben a médiaköltségeken kívül minden mást sikerül csökkenteni, nevezetesen a GYES, a GYED és a nyugdíjügyek területén, csak az SZJA-t és az ÁFÁ-t sikerült növelni. Dr. Németh Márta módosító indítványát jónak tartja és támogatni fogja, és vele ellentétben – amikor alelnök volt – meg is fogja szavazni. Geipl Miklósné Megítélése szerint a rendelkezésre álló pénzt másképp kellene elosztani, így például a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszer megemelése 3 millió forinttal nem igényelne plusz forrást, csak pénz átcsoportosítást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatásban részesülő főiskolások, egyetemisták esetében az 1 főre jutó jövedelem 28 ezer forint alatt van. Kérte, hogy a más véleményt képviselőket is hallgassák meg, és vegyék komolyan saját döntéseiket. Az önként vállalt feladatok esetében nagyobbnak látja a „rosta likát”, mint a kötelező feladatok vonatkozásában. Kifogásolta, hogy nemcsak a számokból, de az indoklásból is kikerült az az Ötv.-ben rögzített feladat, hogy az önkormányzatoknak elsősorban a kötelező feladataikat kell végrehajtaniuk és a megmaradó pénzből lehet a szabad „kűröket” végigcsinálni. Könnyid István Ügyrendi indítványában a vita lezárását kérte.
62 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Könnyid István ügyrendi indítványáról a vita lezárására vonatkozóan. Jelezte, hogy további hozzászólásra jelentkező egyébként nem volt. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 29 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az indítványt. Lasztovicza Jenő Reagált Pusztai István minősítésére, miszerint ez a „reménytelenség költségvetése”, szerinte nem tudja, hogy most melyik közgyűlésen ül, mert a Parlamentben biztosan igaza lett volna. Már most bebizonyosodott, hogy az MSZP-SZDSZ-es többség által elfogadott költségvetés január első hetében megbukott. Hangsúlyozta, hogy a kötvény jelenlegi magas svájci frank ára nem a megyei önkormányzaton, hanem teljes mértékben a kormány gazdaságpolitikáján múlt, amivel az elmúlt 5-6 évben ide juttatták az országot. A megyei költségvetés ilyen fokú feszítettsége a kormányzat politikájának köszönhető, mely egyrészt a megyék megszüntetésének szándékából, másrészt a normatívák alacsony szinten tartásából ered. Boros Dénes véleményére, miszerint ilyen mínuszos költségvetése még nem volt a megyének, elmondta, hogy irigyli elődjeit, nevezetesen dr. Zongor Gábort és Kuti Csabát, mert sokkal jobb gazdasági helyzetben volt az ország, és a megye, és „lehetett szórni a pénzt”. Ellentmondásosnak ítélte meg, hogy egyik képviselőtársa az önként vállalt feladatok visszaszorítására buzdít, Geipl Miklósné meg azt javasolja, hogy gondolják át a költségvetést, mert több pénz kellene bizonyos önként vállalt feladatokra. Szerinte ezeket az ellentmondásokat a frakcióülésen kellene tisztázniuk, úgy látja, nincs meg a kellő összhang az MSZP párton belüli országos és megyei működésében. A két oldal eltérő szemléletű gazdaságfilozófiája meglátszik az ország helyzetén, és azon, hogy a megyék még úgy-ahogy talpon vannak. Utalt arra, hogy egyes szocialista városok kötvénykibocsátása lényegesen magasabb, mint a megyei önkormányzaté, példaként Székesfehérvár 8 milliárd forintos kötvénykibocsátását említette. Kovács Zoltán Jánosnak az 50 millió forintos médiaköltségekre való kifogására elmondta, hogy Ajka városában 52 millió forintot költenek csak médiára, ebből az Ajkai Szó-ra 18 millió forintot fordítanak, tehát először saját házuk táján sepregessenek. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 1. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett nem fogadta el az indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 2. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő.
63 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, 21 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el az indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 3. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 19 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el az indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 4. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 22 ellenszavazattal, 2 tartózkodás nélkül nem fogadta el az indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 5. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett nem fogadta el az indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 6. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 35 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 19 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el az indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 7. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 19 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett nem fogadta el az indítványát.
64 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 8. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett nem fogadta el az indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 9. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el az indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Geipl Miklósné, dr. Németh Márta, Kovács Zoltán János és Pusztai István képviselők együttes módosító indítványának 10. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett nem fogadta el az indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön dr. Németh Márta módosító indítványáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 36 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, 9 tartózkodás nem fogadta el az indítványát. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetésének megállapításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 37 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül megalkotta a 3/2009. (II. 25.) rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat 2009. évi költségvetésének megállapításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
65 Szünet Szünet után 8. A Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, -gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Dr. Áldozó Tamás Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, -gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a 4/2009. (II. 25.) rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés, -gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
66 9. A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI. 23.) rendelet módosítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Ügyrendi Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Kropf Miklós Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Ügyrendi Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a rendelet-tervezetet 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI. 23.) rendelet módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta az 5/2009. (II. 25.) rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2000. (XI. 23.) rendelet módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. 10. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-be apport meghatározása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési, az Egészségügyi, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Dr. Áldozó Tamás Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság mindkét határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
67 Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2009. február 17ei ülésén. A bizottság mindkét határozati javaslatot 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság mindkét határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés Kovács Zoltán János Elmondta, hogy korábbi tapasztalatok alapján olyan módon történik az apport bevitel, ami eredményveszteség romlást jelent a zrt. számára. Megkérdezte, miért nem olyan technikát alkalmaz az önkormányzat, ami nem jár eredményromlással. Válasz Horváth Mária Válaszában elmondta, hogy ez esetben nem új apport bevitelről van szó, a független könyvvizsgáló szeptember végén felülvizsgálta korábbi jelentését és 1,6 millió forinttal kevesebbre állapította meg az ingatlanok és egyéb más eszközök alapítói apport értékét. A második határozati javaslat vagyonkezelési szerződésbe adja a gépeket, mindazokat, amiket év közben a befejezetlen beruházás állományból aktiváltak, és pontosan azért nem vitték be apportként, hogy ne rontsák a cég nyereségét. A jövőben is azt a gyakorlatot kívánják folytatni, hogy a beruházás folytán keletkezett tárgyi eszközöket vagy vagyonkezelői szerződésben vagy más módon viszik be, hogy ne emeljék tovább az apport értékét. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a 152/2008. (IX. 18.) MÖK határozat módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 27 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 13/2009. (II. 19.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet 2008. március 31-én a Medicina Egészségügyi Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságban, valamint a HOSPY-TRANS Korlátolt Felelősségű Társaságban lévő részesedéseit névértéken a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő
68 Részvénytársaságra engedményezte a költségvetési intézményt megszüntető, illetve a gazdasági társaságot alapító dokumentumok értelmében. 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság törzstőkéjének emelésére vonatkozó 152/2008. (IX. 18. ) MÖK határozatát az alábbiak szerint módosítja: „A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. szeptember 30-án a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt vagyonkezelésében lévő, önkormányzati tulajdonú ingó eszközöket tőkeemeléssel a Zrt-be apportálja, akként, hogy 1.385.600.000.Ft-tal a Zrt. jegyzett tőkéje kerüljön felemelésre. Az alaptőke emelés javasolt időpontja: 2008. október 1.” Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3. A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot jelen határozat melléklete szerint. 4. A megyei közgyűlés felkéri elnökét, képviselje az alapszabály módosításának javaslatát a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közgyűlésén, illetve annak elfogadása esetén felhatalmazza a módosítás aláírására. Határidő: 2009. február 28. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Felelős:
Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a vagyonkezelési szerződés mellékletének hatályon kívül helyezéséről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 29 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 14/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal 2008. március 31-én kötött vagyonkezelési szerződés mellékletét, a szerződés III.1. pontja alapján hatályon kívül helyezi, és az előterjesztés C. mellékletében felsorolt gépeket és berendezéseket 2008. december 31-ei állapot szerint a Zrt vagyonkezelésébe adja. Határidő: Felelős:
2009. február 28. Lasztovicza Jenő, megyei közgyűlés elnöke
69 11. Pályázatok benyújtása a nevelőszülői hálózat fejlesztésére Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 29 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 28 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 15/2009. (II. 19.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése – elnöke szándéknyilatkozatát megerősítve – támogatja a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által a „Nevelőszülők továbbképzésének támogatása” megnevezésű pályázatra elkészített és benyújtott programjának a megvalósítását. A támogatott pályázat kódja: GYV-SZF-08-D, melyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. hirdetett meg. A pályázati programhoz szükséges 296.480,- Ft, azaz Kettőszázkilencvenhatezernégyszáznyolcvan forint összegű önrészt a Veszprém Megyei Önkormányzat a 2009. évi költségvetésében az „Egységes pályázati keret (működési célú pályázatokra)” előirányzat terhére biztosítja. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
70
2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése – elnöke szándéknyilatkozatát megerősítve – támogatja a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által a „Nevelőszülői hálózatok működési feltételeinek javítása” megnevezésű pályázatra elkészített és benyújtott programjának a megvalósítását. A támogatott pályázat kódja: GYV-SZF-08-E, melyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. hirdetett meg. A pályázati programhoz szükséges 617.650.- Ft, azaz Hatszáztizenhétezerhatszázötven forint összegű önrészt a Veszprém Megyei Önkormányzat a 2009. évi költségvetésében az „Egységes pályázati keret (működési célú pályázatokra)” előirányzat terhére biztosítja. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 12. A Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága ellátotti létszámváltozás miatti átszervezése Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, valamint a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet megküldte véleményét a Veszprém megyei gyermekvédelmi ellátó rendszer átalakításáról, mely az ülés előtt kiosztásra került. Megadta a szót a Szociális és Gyermekvédelmi, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Németh Márta Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés nem hangzott el.
71 Hozzászólások Pusztai István Elmondta, hogy az okoz problémát számára az előterjesztéssel kapcsolatosan – ismerve a miniszter asszony válaszát – hogy nem tér ki a speciális ellátást igénylő gyerekek problémáinak kezelésére, gondozására. Megítélése szerint célszerűbb lett volna az üres férőhelyek alapján a családi házak bezárásáról szóló döntés helyett az évek óta maguk előtt tologatott problémák nevezetesen a speciális ellátást igénylő gyerekek elhelyezését megoldani. Dr. Németh Márta Megítélése szerint az előterjesztés sokkal inkább gazdasági mint szakmai megfontolásokat tartalmaz. A Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság is e 3 lakásotthon bezárásával értett egyet, viszont sajnálattal állapította meg, hogy a közgyűlés előtt kiosztott szakértői vélemények a bizottsági ülést követően érkeztek, így azokat nem tudta megtárgyalni. Ezáltal a szakmai bizottság nem rendelkezett elégséges információkkal, szeretné tudni, hogy ez kinek a hibájából következett be. Lasztovicza Jenő Leszögezte, hogy a közgyűlést megelőző napon személyesen juttatták el hozzá a szakértői véleményt. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 16/2009. (II. 19.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. március 31. napjával a Gic, Petőfi u. 3., 2009. június 30. napjával a Mezőlak, Bartók B. u. 9., és a Zirc, Munkácsy u. 3. szám alatti családi házak lakásotthonként való működését megszünteti. A lakásotthonok működtetését ellátó szakmai egységek számát – a 2. számú mellékletben meghatározott struktúrában – 3,5-re csökkenti. A fentieknek megfelelően a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága 120 fős engedélyezett létszámát – a lakásotthonok működésének megszűnése és az intézményi struktúra átalakítása miatt – véglegesen 19 fővel, 101 főre csökkenti. A közgyűlés felkéri elnökét, a megyei főjegyzőt, valamint az intézmény igazgatóját, hogy a módosítások végrehajtása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Határidő:
Felelős:
a lakásotthon bezárásokra 2009. március 31., illetve 2009. június 30. az új intézményi struktúra kialakítására 2009. július 1. a munkáltatói intézkedések megtételére a jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével legkésőbb 2009. június 30. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
72 Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Horváth Lívia igazgató 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága megnevezésű intézménye alapító okiratának 1. pontjában 2009. április 1jétől törli a Gic, Petőfi u. 3. szám alatti telephelyet, és a Városlőd, Kossuth u.83. számú telephely címét - a település utcanév változtatása miatt - Városlőd, Pille u. 61. számra, a Balatonalmádi, Erkel F. u. 15. szám alatti telephely címét – időközi ingatlanalakítások miatt – Balatonalmádi, Erkel F. u. 19. számra módosítja. A közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a módosított egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat elkészítéséről, és az érintettek részére történő megküldéséről gondoskodjon. Határidő:
Felelős:
a címváltozások esetében: azonnal, a telephely törlése esetében: 2009. április 1. az alapító okirat megküldésére a jogszabályokban meghatározottak szerint. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése utasítja a Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósága vezetőjét, hogy az alapító okiratnak megfelelően gondoskodjon az intézmény dokumentumainak módosításáról, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat, és a Szakmai Programok Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság elé – jóváhagyás céljából – való beterjesztéséről. Határidő: Felelős:
2009. június 30. Horváth Lívia igazgató
13. Egyes megyei fenntartású intézményeknél létszámcsökkentés elrendelése Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2009. február 17-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére.
73 Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 17/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése - a Bartók Béla Zeneiskola-Alapfokú Művészetoktatási Intézménynél 3,75 fős létszámcsökkentést rendel el, melynek során az intézmény engedélyezett 27,25 fős létszámát 23,5 főre, - a Járdányi Pál Zeneiskola-Alapfokú Művészetoktatási Intézménynél 3 fős létszámcsökkentést rendel el, melynek során az intézmény engedélyezett 28 fős létszámát 25 főre, - a Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménynél 6 fős létszámcsökkentést rendel el, melynek során az intézmény engedélyezett 64 fős létszámát 58 főre, - a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégiumnál 3 fős létszámcsökkentést rendel el, melynek során az intézmény engedélyezett 88 fős létszámát 85 főre, - a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumnál 2,5 fős létszámcsökkentést rendel el, melynek során az intézmény engedélyezett 90 fős létszámát 87,5 főre, - a Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégiumnál 4 fős létszámcsökkentést rendel el, melynek során az intézmény engedélyezett 177 fős létszámát 173 főre, - a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégiumnál 4 fős létszámcsökkentést rendel el, melynek során az intézmény engedélyezett 73 fős létszámát 69 főre, - az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégiumnál 8 fős létszámcsökkentést rendel el, melynek során az intézmény engedélyezett 107 fős létszámát 99 főre, - a Batsányi János Gimnázium és Kollégiumnál 3 fős létszámcsökkentést rendel el, melynek során az intézmény engedélyezett 51 fős létszámát 48 főre csökkenti. Határidő: Felelős:
munkáltatói intézkedések megtételére: azonnal az érintett intézmények vezetői.
74 14. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítése Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2009. február 17-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólás Geipl Miklósné Az előterjesztést alaposnak, körültekintőnek minősítette, az esélyegyenlőségi feladatok meghatározását is széleskörűen teljesítette, viszont a kiegészítés sem küszöböli ki azokat a hibákat, amelyek lehetővé tennék a tényleges helyzet megismerését. Megítélése szerint ennek oka, hogy az iskolák által készített statisztika októberben készült, és ezek az adatok igazából nem tükrözik a valós feladatokat. Köztudott, hogy a határidő eltelte után az iskolákban elkezdődik az egymáshoz való vándorlás. A 18 éves korig történő tankötelezettség miatt az adott iskola kénytelen azokat a gyerekeket is felvenni, akik máshol olyan mértékű igazolatlan óraszámot szedtek össze, hogy az alapján a tanulói jogviszonya megszüntethető lenne. Ráadásul ebben az időszakban kezdődik a magántanulói jogviszony kérése és elbírálása is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézkedési terv a kiegészítéssel együtt arra jó, hogy a törvényi feladatnak eleget tesz, de a jelenlegi helyzet pontos megismerésére, ezáltal a feladatok meghatározására szerinte nem alkalmas. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 27 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 26 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 18/2009. (II. 19.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítését.
75 2. A Közgyűlés felkéri a Főjegyzőt, hogy a közoktatási intézményekre vonatkozó közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiegészítését a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján tegye közzé és erről a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményeket értesítse. Határidő: Felelős:
2009. február 28. Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
15. Beszámoló a Veszprém megyei pedagógiai szolgáltatás ellátásáról a 2008. október 1. – 2009. január 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan Lasztovicza Jenő Köszöntötte Blazovicsné Varga Mariannát, a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet igazgatóját, valamint Bartalos Zsuzsanna irodavezetőt. Megkérdezte Blazovicsné Varga Marianna igazgató asszonyt, kíván-e az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tenni. Blazovicsné Varga Marianna Az előterjesztéshez nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni. Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Stolár Mihály Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2009. február 17-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdések - válaszok Pusztai István Megkérdezte, hogy ki lát el szakmai kontrollt és amennyiben igen, akkor milyen ellenőrzést lát el a hivatal a kiszervezést követően a szolgáltatással kapcsolatosan. Szívesen vette volna a megyei önkormányzat hivatalának értékelését a beszámoló mellett. Megítélése szerint mivel külső cég látja el a feladatot, ez elengedhetetlen. Megkérdezte, hogy mi a hivatal ezzel foglalkozó munkatársának véleménye, a monitoring tevékenység hogyan értékelhető.
76 Dr. Zsédenyi Imre Véleménye szerint a szolgáltató alapos, széleskörű, sok mindenre kiterjedő tevékenységet végez, ő szakmai kivetnivalót nem talált benne. Természetesen az oktatási szakemberek véleménye jelenti az igazi szakmai kontrollt, akikkel ez az anyag nem került egyeztetésre. Lasztovicza Jenő Kiegészítette a választ azzal, hogy az elmúlt 4 hónap nagyon rövid időszak ahhoz, hogy a szolgáltatásról átfogó véleményt lehessen adni. Blazovicsné Varga Marianna Elmondta, hogy a szakmai szolgáltatás ellátásában – hasonlóképpen a közoktatási intézményekhez – működtetik a minőségirányítási rendszert. Az eddigi tevékenységüket érintően minden esetben csatolták a beszámolóhoz az elégedettségi kérdőíveket és azok feldolgozottságát. Geipl Miklósné Hangsúlyozta, hogy az elmúlt negyedévben ellátott sokirányú munka a megyei önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik, tehát nagy újdonságot nem lát benne. Meglátása szerint jó irányba mennek, teljesítik a feladataikat és megkeresik a szükséges embereket. Ugyanakkor hiányolta a fenntartó elégedettségét. Emlékeztetett a kiszervezés előtti oktatási bizottsági ülésre, ahol arra a kérdésre, hogy ki fogja „külső szemmel” ellenőrizni a szolgáltatást, azt a választ kapták, hogy a megyei önkormányzat Oktatási és Közművelődési Irodája véleményt mond. Megítélése szerint így önmagában nem sok értelme van a beszámolónak, és addig nem kellene tárgyalni, míg egy hosszabb időszakot nem látnak át. Dr. Zsédenyi Imre Elmondta, hogy a szerződés szerint egy év múlva részletes értékelést készítenek, melyhez a hivatal is csatolni fogja a véleményét. Addig a rendszeresen teljesített számlákat a hivatal véleményezi és leigazolja. A hivatal szakmai véleménye szerint az elmúlt 4 hónapban teljes mértékben a szerződésben foglaltaknak megfelelően jártak el. Galambos Szilvia Leszögezte, hogy a fenntartó a megyei önkormányzat, ezért azon véleményének adott hangot, hogy a kiszervezés után a tevékenységi kör nem csökkent. Feladatait a szolgáltató széles körben látja el, és a közoktatási intézmények számára is elérhető. Az ellátás minőségére panasz vagy elmarasztaló kritika nem érkezett, ezért a beszámolót elfogadásra javasolta. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett meghozta az alábbi
77 19/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Veszprém megyei pedagógiai szolgáltatás ellátásáról a 2008. október 1. – 2009. január 31-ig terjedő időszakra vonatkozó beszámolót. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
16. Döntés a Zirc Bakonyi Természettudományi Múzeum KDOP pályázatának módosított előkészítéséről Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Hermann István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Kulturális, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság 2009. február 17-ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 27 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 20/2009. (II. 19.) MÖK határozatot 1./ A Veszprém Megyei Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Zirc Bakonyi Természettudományi Múzeum új kiállító épületének megépítése továbbra is pályázati forrásokból történjen. Előzetesen egyetért a partnerségi megállapodások módosításával, miszerint a gesztor szerepét
78 a Zirci Ciszterci Apátság vegye át. Az együttműködési megállapodás szövegét a közgyűlés elé szükséges terjeszteni. Határidő: Felelős:
pályázati felhívás megjelenésétől függően Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
2./ A közgyűlés elvi egyetértését adja ahhoz, hogy a projekt előkészítése két alternatívában kezdődjön meg (kiemelt projekt és integrált fejlesztés), de ez nem változtathatja a megyei önkormányzat múzeumi fejlesztésre vonatkozó projektelemét. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala útján szervezze a projekt előkészítő munkáit. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
17. Felhatalmazás a Pápai Termálvízhasznosító Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-ben részvénytulajdon szerzésére vonatkozó tárgyalások lefolytatására Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Áldozó Tamás Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 5 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 4 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdések - válaszok Kovács Zoltán János Hiányolta a pápai polgármester részéről küldött írásbeli megkeresést az előterjesztés mellékletei közül. Megkérdezte, hogy az elmúlt 3 évben mekkora volt a zrt. tőkearányos adózott eredménye. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy az előterjesztésben szerepelt a levél tartalma, egyébként a levelet – még az ülésen – be fogja mutatni. A felhatalmazás arról szól, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat, és megítélése szerint majd azt követően kell a kérdésben szereplő adatokra visszatérniük.
79 Dr. Áldozó Tamás Válaszában elmondta, hogy a zrt.-nek az elmúlt 3 évben nem volt adózott eredménye, egyébként a mérleg adatai a cégbíróságon hozzáférhetőek. Amennyiben előterjesztés készül, úgy az előterjesztő minden nyilvános vagy zárt ülést igénylő adatot a közgyűlés elé fog tárni. Azért tartották a gazdasági bizottság ülését a Várkertfürdőben – ahol a vezérigazgató az összes elérhető adattal készült – ha ilyen kérdés merül fel, tudjanak válaszolni. Részletesebb mérlegadatokat ebben a pillanatban nem tud bemutatni. Dr. Németh Márta Megkérdezte a közgyűlés elnökétől, hogy a zrt.-ben milyen részesedés megszerzésére törekszik a megyei önkormányzat javára. Lasztovicza Jenő Válaszában elmondta, hogy többségi tulajdont nyilvánvalóan nem tudnak elérni, mert a tulajdoni hányad nagy része a városé, de törekedni fog arra, hogy minél közelebb legyenek az 50 %-hoz. Rámutatott, hogy a projektet olyan szemmel kell nézni, hogy ez a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház és a pápai kórház közti együttműködés. Az elmúlt években megfogalmazott megyei kórházak integrációjának részeként a rehabilitációt a pápai gyógyvízre alapozva fókuszálnák. Kérte, hogy ne csupán turisztikai programként, hanem a megyei kórházakat érintő egészségügyi program részeként kezeljék az elképzelést. Horváth László Jelezte, hogy az előterjesztés felvezető szövege a tekintetben korrekt, mert emlékeztet arra a korábbi stratégiai döntésre, mely szerint a kötvényből származó pénz egy részét úgy fekteti be, hogy az önkormányzat tulajdonszerzéssel igyekszik a megtérülést biztosítani. Problémát okoz viszont számára az, hogy a stratégiai döntést követő időintervallumban egyedül a pápai termálfürdő jött számításba lehetséges befektetési pontként, holott annak idején szóba jött a Balatoni Regionális Vízmű és számos hasonló lehetőség, ahol az önkormányzat tulajdonrészt tudna szerezni. Felvetette, ha van egy általános értelmű előterjesztés, akkor miért állnak meg egy konkrétumnál, miért nem úgy szól a határozati javaslat, hogy felkéri a megyei főjegyzőt arra, hogy a Veszprém megye hasznát szolgáló vállalkozásokban általában mérje fel, milyen feltételekkel tud a megyei önkormányzat tulajdonrészhez jutni. Ő személy szerint olyan előterjesztést várt volna, amiben 4-5-6 alternatíva is szerepel, és a megyei önkormányzatnak mérlegelési lehetősége lesz abban, hogy melyikről érdemes tovább tárgyalni. Lasztovicza Jenő Válaszában elmondta, hogy egyelőre egy önkormányzat jelentkezett olyan programmal, ami olyan profitorientált fejlesztést szeretne indítani, amely Veszprém megye ellátásához is kapcsolódik. A regionális vízművekkel kapcsolatos felvetésre elmondta, másfél éve született egy – Parlament által is megerősített – kormányzati döntés, amellyel a regionális vízműveket privatizációs listára tették. Amennyiben a kormányzat el akarja adni a vízműveket, akkor a megyéknek, önkormányzatoknak továbbra is célja azok megvásárlása, hogy ne a nyugati külföldi tőkés kezébe kerüljön a megyei vízbázis. Tehát erről a szándékról még nem tettek le, csak még nem írták ki a privatizációt. Meggyőződése szerint a mostani kormányzat – szokásához híven – mindent elad, amit lehet, mert az IMF hitelnek és az EU hiteleknek a magyar termőföld, a magyar vízbázis és a magyar termálvízkincs a fedezete. Ugyanis már nincs más, amit eladhatnának.
80 Dr. Zongor Gábor Megkérdezte, hogy az előterjesztésben szereplő 900 millió forint miért annyi. Lasztovicza Jenő Válaszában elmondta, azért annyi, mert a várossal folytatott előzetes megbeszélések során az derült ki, hogy a város vezetése pályázatot nyújtott be EU-s forrásokra, melyhez rendelkezik bizonyos önrésszel, de még a kérdéses összegű tőkeemelésre lenne szükség ahhoz, hogy ezt a programot meg lehessen valósítani. Pusztai István Megjegyezte, hogy ezek szerint a tárgyalásra való felhatalmazás előtt már folytattak tárgyalásokat ebben az ügyben. Lasztovicza Jenő Válaszában elmondta, amennyiben nem folytak volna tárgyalások, akkor nem készülhetett volna előterjesztés. Pusztai István Megkérdezte, hogy azt a projektet kívánják-e támogatni, amelyet a zrt. uniós pályázatokra nyújtott be. Lasztovicza Jenő Ismételten hangoztatta, hogy a projektnek van egy fürdőfejlesztési és egy egészségügy fejlesztési része. A közgyűlés korábbi döntése értelmében a Veszprém megyei kórházak integrációja elindult, és ezt folytatni kívánják. A pápai gyógyfürdőben szeretnének egy gyógyászati központot kialakítani, amelynek részese lenne a megyei kórház is. Dr. Zongor Gábor Megkérdezte, milyen arányt képvisel a megyei rész a fejlesztésben, mert vélhetően az önrészhez járul hozzá a megyei önkormányzat. Kifogásolta az előterjesztésből számára az derül ki, mintha valami új dolog történne, közben pedig kiderül, hogy már az egyeztetési folyamatban vannak. Lasztovicza Jenő Felolvasta a határozati javaslatot, és felhívta a figyelmet a közgyűlési felhatalmazás fontosságára, valamint arra, hogy ilyen elvárásoknak nagyon nehéz megfelelnie, mert „az is baj, ha van kalapja, meg az is baj, ha nincs”. Leszkovszki Tibor Ügyrendi indítványában elmondta, amennyiben elnök úr tárgyalni akar Pápa városával, akkor fogadják el a határozati javaslatot, és szavazzanak. Lasztovicza Jenő Felhívta a figyelmet arra, hogy még csak a kérdéseknél tartanak, így a vita lezárására nincs mód. Dr. Zongor Gábor Emlékeztetett arra a korábbi esetre, amikor még közgyűlési elnökként a Balatontourist Rt.-re tőkét kívánt bevonni, és elkövette azt a hibát, hogy összehívta a frakciókat, és ismertette velük a vállalkozó tőkebehozatali szándékát, és felhatalmazást kért a tárgyalások lefolytatására. A frakcióvezetők erre azt mondták, hogy „sunda-bunda”. Ezt azért ismertette, mert teljes
81 mértékben meg tudja érteni a jelenlegi közgyűlés elnökének helyzetét. A mostani helyzetben – ha módosítási lehetőségével élt volna – az lett volna csupán a határozati javaslata, hogy a közgyűlés elnökét felhatalmazzák a további tárgyalásokra. Lasztovicza Jenő Kiegészítette az elhangzottakat azzal, hogy 10 éves parlamenti turisztikai bizottsági elnökként vagy alelnökként folyamatosan figyelemmel kísérte a pápai termálfürdőt, ezáltal meglehetősen ismeri a helyzetét. Bemutatta Pápa város polgármesterének levelét, melyet felolvasott. (A levél a jegyzőkönyv mellékletét képezi) Hozzászólások Kovács Zoltán János Hiányolta az előterjesztésből annak rögzítését, hogy milyen rendezőelvek mellett tárgyaljon a közgyűlés elnöke. Aggályát fejezte ki arra vonatkozóan, hogy mi fog 2012-től fedezetet nyújtani a kibocsátott kötvény visszafizetésére, ha előtte nem képeznek tartalékot. Véleménye szerint olyan befektetésekre lenne szükség, amiből a kötvény-visszafizetési kötelezettség teljesíthető. Fontosnak ítélte meg azt is, hogy a befektetés mobilizálható legyen. Feltette a kérdést, melyik ma az iránymutató hozam. Szerinte nagyobbnak kell lenni, mint a jelenlegi államkötvények kamata, mely 15 %-nál nagyobb éves vagyonarányos osztalékot jelent a befektetésnél, melyből az osztalékadó jön le. Ha a kötvény esetében nemcsak a kibocsátáskori értéket, hanem az árfolyamveszteségeket is nézik – melynek értéke láthatóan 30 %-os –, akkor az lenne az ideális befektetés, ami legalább 30 % fölötti osztalékkal fizetne, így biztosítva a fedezetet a kötvény visszafizetésére. Ma ilyen befektetési lehetőséget a piacon nem igazán látni, és mivel a zrt.-nél az előző 3 év nem volt nyereséges, akkor szerinte megkérdőjelezendő, hogy ebben az irányban kell-e gondolkozni. Egyetértett azzal, hogy a közgyűlés tárgyaljon a város vezetésével, de a tárgyalások során ezeket a szempontokat vegye figyelembe. Dr. Zongor Gábor Felhívta a főjegyző figyelmét arra, ha a tárgyalások eredményének függvényében a közgyűlés elé kerül az előterjesztés, már azt megelőzően gondolja végig, hogy mit kell tenni az összeférhetetlenség megelőzése érdekében, tekintettel arra, hogy 4 pápai illetőségű képviselő is van a testületben. Fülöp Zoltán Megdöbbenését fejezte ki a szembenülő képviselők hozzáállásával kapcsolatosan. Utalt a pár órával korábbi költségvetés tárgyalásánál gyakran hangoztatott kifogásra, hogy „a parkolópályán lévő 5 milliárd forintos kötvénykibocsátás nem mozog”. Ugyanakkor az elnök által beterjesztett előterjesztés korrekt, melyhez véleménye szerint nem is lenne szükség külön közgyűlési felhatalmazásra. Az előterjesztő arra törekszik, hogy első pillanattól kezdve minden képviselő képben legyen és egy közel 900 millió forintos esetleges befektetéssel tudjon élni a kötvénykibocsátásból rendelkezésre álló pénzből, oly módon, hogy az egész megyét egy kulturált fürdő- és egészségügyi komplexum fejlesztésével gazdagítsa. Szerencsés lett volna, ha a helyszínen tartott gazdasági bizottsági ülésen a másik oldal képviselői is nagyobb számban vannak jelen, ugyanis csak egy szocialista bizottsági tag képviseltette magát. Az ülésen szembesülhettek egy több éve jól működő tevékenységgel, és informálódhattak arról is, hogy milyen fejlesztések vannak kilátásban.
82 Megítélése szerint a tárgyalássorozatot folytatni kell és mindent el kell követni annak érdekében, hogy Veszprém megye és Pápa városa korrekt együttműködési megállapodással, tőkebevonással egy jó befektetést eszközöljön. A felmerült kérdéseket jogosnak, de még korainak tartotta, ha eljön az ideje, minden adat rendelkezésre fog állni. Horváth László Megítélése szerint az előterjesztés preambuluma teljesen rendben van, mert a korábbi döntést idézi vissza. Utalt az előző hozzászólásokra, ahol többek között elhangzott az, hogy a megbeszélések határpontja az, ha a tárgyalás eljut addig a szintig, hogy a leendő befektetés nem hozza azt az állampapír hozamot, amit jelenleg a kötvény kibocsátásából származó betét hoz, akkor szerinte innentől kezdve nincs miről beszélni. Amennyiben a preambulumhoz igazodnak és a közgyűlés elnöke általános felhatalmazást kér a tárgyalások véghezviteléhez, azt addig a szintig természetesen megkaphatja. Felvetette, hogy akár az eplényi sípályán is szerezhetne a megyei önkormányzat tulajdonrészt. Egyetértett dr. Zongor Gábor összeférhetetlenségre utaló felhívásával. Javasolta, hogy a felhatalmazás alapján a közgyűlés elnöke bonyolítsa le a tárgyalásokat, és amikor abba a szakaszba jut, ami már a testületre tartozik, akkor a frakcióvezetőkkel és az érintettekkel egyeztessen a konszenzusos döntés érdekében, mert egy ilyen horderejű döntés megérdemli, hogy a lehető legnagyobb konszenzussal hozzák azt meg. Dr. Áldozó Tamás Egyetértett Horváth László javaslatával, mint ahogy a Balatontourist-os példával is. Csak ez esetben a szándék után a vagyon értékelésnek kell következnie, hiszen itt egy rendkívül nagy ingatlanvagyonról van szó. Egyetértett azzal a véleménnyel is, hogy a döntést a legszélesebb konszenzus mellett hozzák meg. Dr. Zongor Gábor figyelemfelhívó javaslatát ő is elgondolkoztatónak és megfontolandónak ítélte meg. Emlékei szerint ezidáig két esetben kérte képviselő szavazásból való kizárását, nevezetesen dr. Hermann István és dr. Zongor Gábor, amikor a TÖOSZ-tagságról folyt a vita és a szavazás. Kovács Zoltán János lamentálását végighallgatva sok mindenben igazat ad neki, ugyanakkor nem irigyli Schwartz Béla polgármestert Ajkán, akinek már választ kellett adni arra, hogyan fogják visszafizetni a kötvényt. Itt majd egy vizsgálat után jutnak el oda, milyen lehetőségei vannak annak, hogy az 5 milliárd forintból a 900 millió forint visszakerüljön majd magyar forinton megvásárolt svájci frank formájában a lejegyző bankhoz. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 25 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett meghozta az alábbi
83 21/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése - a Pápai Termálvízhasznosító Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. fejlesztése érdekében – szükségesnek tartja megvizsgálni, hogy a Zrt.-ben tulajdoni hányadot szerezzen. A közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy – a 2009. évi költségvetésről szóló rendelet kötvény felhasználására vonatkozó előírásaira figyelemmel – a részvénytulajdon szerzésével kapcsolatos vizsgálatokat, tárgyalásokat folytassa le és a döntést készítse elő. Határidő: Felelős:
a megyei közgyűlés soron következő ülése Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
18. Egyetértés a társulásban működtetett Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2009. évi költségvetésével Lasztovicza Jenő Megadta a szót az Egészségügyi, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Kovács Zoltán Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság 2009. február 17ei ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 8 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi
84 22/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és egyetért a Zirc Városi Önkormányzattal társulásban működtetett Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2009. évre megállapított költségvetésével. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntéséről szóló határozatot küldje meg Zirc Városi Önkormányzatnak. Határidő: Felelős:
2009. március 6. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
19. A Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-profit Kft-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosítása Lasztovicza Jenő Megadta a szót a Gazdasági és Területrendezési, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságok elnökeinek a bizottsági vélemények ismertetésére. Dr. Áldozó Tamás Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Területrendezési Bizottság 2009. február 16-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Pusztai István Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság 2009. február 18-ai ülésén. A bizottság a határozati javaslatot 4 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 29 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 23 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 23/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Fűtés- és Melegvíz Szolgáltató Non-profit Korlátolt Felelősségű Társasággal 2008. szeptember 19. napján
85 létrejött vagyonkezelési szerződés 2. sz. módosítását az előterjesztés 1. sz. mellékletében foglaltak szerint elfogadja. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét a szerződés-módosítás aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
20. Beszámoló a Megyei Területfejlesztési Tanács 2008. évi munkájáról, a támogatott fejlesztésekről Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés a beszámolót fogadja el. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 25 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 24/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Megyei Területfejlesztési Tanács 2008. évi munkájáról, a támogatott fejlesztésekről szóló beszámolót. Határidő: Felelős:
azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
21. Interpelláció Lasztovicza Jenő Megadta a szót Pusztai Istvánnak az interpelláció ismertetésére. Pusztai István Ismertette az interpellációt, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy az interpellációra – 15 napon belül – írásban fog válaszolni.
86 22. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 28 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 25/2009. (II. 19.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 5/2007. (II. 22.) 2. pontja, 44/2007. (IV. 19.), 46/2007. (IV. 19.) 2. pontja, 139/2007. (IX. 13.), 205/2007. (XII. 13.) 7. pontja, 220/2007. (XII. 13.), 221/2007. (XII. 13.), 101/2008. (VI. 12.) 3. pontja, 111/2008. (VII. 15.) 6. pontja, 122/2008. (IX. 18.), 123/2008. (IX. 18.), 132/2008. (IX. 18.), 138/2008. (IX. 18.), 139/2008. (IX. 18.) 1. pontja, 143/2008. (IX. 18.), 144/2008. (IX. 18.), 165/2008. (IX. 18.), 168/2008. (XI. 13.), 169/2008. (XI. 13.) 1., 2.b, 3-6. pontjai, 170/2008. (XI. 13.) 2. pontja, 172/2008. (XI. 13.) 1-2. pontjai, 173/2008. (XI. 13.), 174/2008. (XI. 13.), 176/2008. (XI. 13.), 177/2008. (XI. 13.), 178/2008. (XI. 13.), 179/2008. (XI. 13.), 180/2008. (XI. 13.),182/2008. (XI. 13.), 185/2008. (XI. 13.), 188/2008. (XII. 4.), 189/2008. (XII. 4.), 190/2008. (XII. 4.), 191/2008. (XII. 4.), 192/2008. (XII. 4.), 193/2008. (XII. 4.), 194/2008. (XII. 4.), 195/2008. (XII. 4.) 2-3., 5. pontjai, 196/2008. (XII. 4.), 197/2008. (XII. 4.), 198/2008. (XII. 4.), 199/2008. (XII. 4.), 200/2008. (XII. 4.), 201/2008. (XII. 4.), 202/2008. (XII. 4.), 203/2008. (XII. 4.), 204/2008. (XII. 4.), 206/2008. (XII. 4.), 208/2008. (XII. 4.), 209/2008. (XII. 4.), 210/2008. (XII. 4.), 211/2008. (XII. 4.), 213/2008. (XII. 4.), 214/2008. (XII. 4.), 215/2008. (XII. 4.) határozatokra adott jelentést, valamint a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntését elfogadta. A közgyűlés a 162/2008. (IX. 18.) MÖK határozat 1. pontjának végrehajtási határidejét 2009. május 31-re módosítja. A közgyűlés az 5/2007. (II. 22.) MÖK határozatnak a szakképzésfejlesztési tervben foglaltak végrehajtásához szükséges pályázati önrész költségvetésben történő biztosítására vonatkozó 2. pontját hatályon kívül helyezi. A közgyűlés a bizottságoknak az elmúlt időszakban hozott döntéseiről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
87 23. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2008. november 24 – 2009. január 31.) Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Kérdés Dr. Zongor Gábor Örömmel nyugtázta a Kovászna megyében lefolytatott ünnepi megemlékezéseket. A látogatást rögzítő útijelentéssel kapcsolatosan megkérdezte, mit jelentsen az, hogy Talabér Márta alelnök hagyta azt jóvá, miközben ő nem volt a delegáció tagja, tehát milyenfajta munkamegosztás ez. Szerinte a delegációban résztevő Horváth László képviselőtársa inkább ellenjegyezhette volna az útijelentést. Lasztovicza Jenő Elmondta, hogy a hivatalban az a gyakorlat alakult ki, hogy a referensek jelentéseit az alelnök asszony hagyja jóvá, hiszen a munkamegosztás értelmében hozzá tartoznak. Dr. Zongor Gábor Megítélése szerint ez egy rossz gyakorlat, mert az tudja jóváhagyni, aki tudja, hogy amit megírtak, az jóváhagyható. Ugyanis nem politikai értelemben, vagy nyelvtanilag való jóváhagyásról van szó. Felhívta a főjegyző figyelmét, hogy az ilyen típusú jelentések jóváhagyását a kialakult munkamegosztástól eltérően kezelje. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés a tájékoztatót fogadja el. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett elfogadta az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről szóló beszámolót. Lasztovicza Jenő Több napirend nem lévén a testület ülését 16:45 órakor bezárta.
K.m.f.
Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző
Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke
