JEGYZŐKÖNYV. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2011. április 28-án 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:

Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Áldozó Tamás Dobó Zoltán Gaálné Vörösmarty Éva Galambos Szilvia Dr. Horváth József Dr. Horváth Zsolt Kovács Norbert Kropf Miklós Lévai József Nagy Jenő Orbán Imre Papp Tamás Polgárdy Imre Pusztai István Stolár Mihály Végh László képviselők

Távolmaradását bejelentette: Hári Lenke képviselő Jelen voltak továbbá:

Horváth Mária megyei aljegyző Dr. Imre László – pályázó a 2. napirendhez Dr. Petőfi Attila – Országos Rendőr-főkapitányság, Budapest Dr. Töreki Sándor – Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság, Veszprém Dr. Fejes Péter – Veszprém Megyei Főügyészség, Veszprém Kiss Mária – Tömpe és Társa Könyvvizsgáló, Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Bt., Veszprém Németh Péter – Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Veszprém Répás János – Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc Tárkányi Tibor – III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zirc Gáspár Móna – Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Dörnyeiné Barabás Éva – Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, Veszprém

2 Dr. Rácz Jenő – Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Nonprofit Zrt., Veszprém Dr. Tótth Árpád – Zirc Városi Erzsébet KórházRendelőintézet, Zirc Dr. Molnár Ibolya, Fakász Tamás irodavezetők, Dégi-Deme Rita, Jakab Istvánné, Krámli János testületi ügyek referensei

Lasztovicza Jenő Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőtársait, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet. A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 18 fő közgyűlési tag közül 17 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradását bejelentette: Hári Lenke képviselő. Lasztovicza Jenő Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: -

Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság 2011. április 27-ei ülésén a napirendi tervezetet, valamint a módosító indítványokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette.

Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a napirend elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 17 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 17 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 35/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2011. április 28-ai ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg. 1. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról Előadó: Dr. Töreki Sándor megyei rendőrfőkapitány 2. Megyei főjegyzői pályázat elbírálása (zárt ülés) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3 . Bírósági ülnökök megválasztása (zárt ülés) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 4 . A Veszprém Megyei Önkormányzat Tapolca környéki intézményei gazdasági irodája igazgatójának felmentése Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

3 5. Döntés egyes közoktatási feladatok ellátásáról Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 6. Döntés KEOP-2011-4.9.0 kódszámú pályázatok benyújtásáról Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 7 . Önerő biztosítása a Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban megvalósuló tornatermi felújítás 7/2011. (III. 9.) BM rendelet szerinti pályázathoz Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 8. A Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium EGT norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program fenntartásához szükséges vállalások Előadó: Répás János, igazgató 9 . a. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetésének végrehajtása, pénzmaradvány elszámolása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke b. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2010. évi összefoglaló ellenőrzési jelentése Előadó Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 10. a. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II. 28.) önkormányzati rendeletének módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke b. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetésének végrehajtásához kapcsolódó döntések Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 11. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programja Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 12. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények térítési- és tandíjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 13. Beszámoló a szociális intézmények szervezet-átalakításával kapcsolatos döntés végrehajtásáról, egyes intézményeket érintő létszámcsökkentés elrendelése Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 14. A gyermekvédelmi szakellátó rendszer intézményeiben élő ellátottak számának, a férőhelyek kihasználtságának áttekintése és a működtetés racionalizálása érdekében meghozandó intézkedések Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 15. A Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése által fenntartott egyes intézmények alapító okiratának módosítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

4 16. A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 17. A Veszprém megyei egészségügyi szakellátás integrációja Előadók: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Rácz Jenő főigazgató 18. a. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság működésével kapcsolatos fenntartói döntések Előadók: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Rácz Jenő főigazgató b. Veszprém Megyei Egészségügyi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozása, valamint tagi kölcsön nyújtása a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt részére Előadók: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Rácz Jenő főigazgató 19. Beszámoló a zirci Egészségügyi Szakellátó Intézményi Társulás 2010. évi tevékenységéről Előadó: Ottó Péter, Zirc Város polgármestere 20. Tájékoztató a Megyei Önkormányzat, a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, valamint az intézmények 2010. évi közbeszerzéseiről Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 21. Beszámoló a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok 2010. évi tevékenységéről Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 22. A Viéta Közhasznú Társaság beszámolója a szakmai szolgáltatási feladatok teljesítéséről Előadó: Blazovicsné Varga Marianna igazgató 23. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 24. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2011. február 8 – 2011. április 10.) Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a „Veszprém Megyei Egészségügyi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozása, valamint tagi kölcsön nyújtása a Veszprém

5 Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt részére” c. napirend zárt ülésen történő megtárgyalásáról, tekintettel arra, hogy annak nyilvános ülésen történő tárgyalása üzleti érdeket sértene. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 17 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az indítványt. Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: - Módosító indítványok - A hivatal legújabb turisztikai kiadványai: Veszprém Megyei Rendezvénynaptár 2011, valamint az Üdülési ajánlatok Veszprém megyében 2011. c. prospektusok - A 14. sz. napirendhez a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala véleménye - Tájékoztató a 2007. december 20-án kibocsátott kötvény bevételének mozgásáról (2011. február 24 – 2011. április 27.) NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról Lasztovicza Jenő Köszöntötte dr. Petőfi Attila dandártábornok, bűnügyi főigazgató, országos rendőrfőkapitányhelyettest, valamint dr. Töreki Sándor Veszprém megyei rendőrfőkapitányt. Megadta a szót Dr. Töreki Sándor megyei rendőrfőkapitánynak, amennyiben van szóbeli kiegészítése a kiküldött anyaghoz. Dr. Töreki Sándor Elmondta, hogy az anyagban igyekeztek teljes vertikumában bemutatni a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság tevékenységét. Bevezetőjét követően altábornagy úrtól engedélyt kért a hozzászólása megtételére. Leszögezte, ha egy ekkora szervezetnek az egy éves tevékenységét vizsgálják, mint a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, többféle szempontból kell ezt megtenni: bűnüldözés, közbiztonság, rendezvénybiztosítás, vagy akár a megelőzési tevékenység. Véleménye szerint 2010-ben a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság állománya mindent megtett azért, hogy Veszprém megye a legbiztonságosabb megyék közé tartozzon. Hangsúlyozta, kollégái és jómaga is ezt tartották a legfontosabbnak, hiszen a szakmai mutatók mellett az a legfontosabb, hogy az itt élők békében dolgozhassanak és az ide érkező pihenni vágyók nyugodtan tölthessék el a szabadságukat az idegenforgalmi szezon keretén belül. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a 2010-es év egy elég szélsőséges és kritikus év volt. Sajnálatosnak vélte, meg kellett élniük azt, hogy egy kiválóan felkészült rendőr kollégájuk tragikus körülmények között elhunyt, nem beszélve arról, hogy együtt kellett dolgozniuk a Védelmi Bizottsággal és más társszervekkel a vörösiszap-katasztrófa kapcsán. Álláspontja szerint ez utóbbi még inkább összekovácsolta a megye rendőri állományát és a közbiztonság,

6 a rend érdekében együtt tevékenykedő közösséget. Szerinte ezt sikeresen tették meg. Hozzátette, a kollégái egészen a helyreállítási munkák befejeződéséig tevékenykednek Devecserben és dolgoznak a közbiztonság fenntartásán. Jelezte, néhány gondolatot kíván mondani az egyes szakterületekről – gondolatébresztőként –: Szólt arról, hogy az ismertté vált bűncselekmények vonatkozásában egyfajta emelkedés következett be. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 13.000 iktatott ismertté vált bűncselekménnyel kellett dolgoznia kollégáinak. Emellett a nyomozás eredményességi mutatóink is emelkedtek. Figyelemre méltónak vélte, hogy országosan a megyék között a negyedik helyen végeztek, ami szerinte egy becsületes és tisztességes munkát takar. Megjegyezte, igyekeztek úgy összeállítani az anyagot, hogy látható legyen az az erőfeszítés, amelyet a kollégái tettek annak érdekében, hogy ilyen beszámolót tudjanak elkészíteni. Szólt továbbá arról, hogy több bűnözői csoportot is felszámoltak, továbbá igyekeztek a lakosság biztonságérzetét leginkább negatívan befolyásoló cselekmények felderítésére fókuszálni. Hivatkozott arra, ami az anyagból is kitűnik, hogy az ismertté vált bűncselekmények legnagyobb hányadát a lopásos, illetve a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. Álláspontja szerint e tekintetben országosan is jó eredményeket értek el. Tájékoztatásul közölte, hogy a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában megnövekedett az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma, az ún. trükkös lopások. Megjegyezte, a beszámolóban is utaltak rá, hogy olyan, a határaikon túlmutató felderítéseket tudtak produkálni – és ebben a főigazgató úr is megerősítette –, ami országos szinten is elismerésre méltó. Elmondta, a közterületek biztonságával kapcsolatos valamennyi rendezvényt – legyen az sport-, vagy tömegrendezvény – sikerült rendkívüli esemény nélkül biztosítaniuk. Ilyen vonatkozásban kiemelte az együttműködők közül a polgárőrök szerepét, akik szinte mindenegyes esetnél jelen voltak, másrészt pedig jelentős segítséget kaptak a készenléti rendőrség állományától, akik a napokban is szolgálatot teljesítenek azokon a területeiken, ahol a szakmai érdekek ezt megkívánják. A baleseti helyzettel kapcsolatosan hangsúlyozta, csökkent a balesetek száma. Egyben reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy ez a tendencia továbbra is folytatódni fog 2011ben, mint ahogy az erre vonatkozó jelek már látszanak. Hangsúlyozta továbbá, hogy Veszprém megyében az idegenforgalmi szezon nem kerülhető meg, hiszen rengeteg pihenni vágyó érkezik a megyébe. Úgy vélte, mint ahogy az anyagból szintén kiderül, hogy csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma a szezonban. Elmondta, figyelmet fordítottak a kistelepülések biztonságára is. Ennek érdekében azokat a közbiztonsági egyeztető fórumokat és a közvetlen kapcsolattartást, amelyet már a korábbi években megkezdtek, folytattak 2010-ben. Ezt egy nagyon jó kezdeményezésnek vélte, mivel sikerült tartalommal kitölteni, és egyben reméli, hogy 2011-ben is ilyen hatékonysággal fog működni. Jelezte, kiemelendő a Pápai Rendőrkapitányság vonatkozásában a Határrendészeti és Közbiztonsági Osztály tevékenysége, hiszen tudvalevő, hogy Veszprém megye az egyedüli olyan megye, amely határral ugyan nem rendelkezik, de mégis van Határrendészeti és Közbiztonsági Osztálya. Meglátása szerint ennek az osztálynak a felállítása szakmailag teljesen megalapozott volt, mint ahogy azt a mindennapi munka is bebizonyította, nem beszélve arról, hogy a pápai NATO-reptér folyamatos és dinamikus működése általuk biztosított. Itt tett említést arról, hogy a migrációval kapcsolatosan van még teendő. Úgy vélte, a megye teljes egészére ennek az osztálynak a tevékenységét adott esetben ki lehet szélesíteni, hiszen nem egy, nem két olyan nagy forgalmat lebonyolító közútja van a megyének, ahol előfordulhatnak migrációban érintett személyek.

7 Utalt arra, hogy a jövőre vonatkozó feladatokkal kapcsolatosan megkérdezték tőle, mivel lenne elégedett 2011-ben. Azt válaszolta, hogy akkor lenne elégedett 2011-gyel, ha nem kellene katasztrófahelyzetekben dolgoznia a kollégáinak, nem kellene Felsőzsolcára menniük és nem kellene Cozma-ügyben, vagy az alsóörsi tragédiával összefüggésben nyomozniuk, hanem csak a mindennapok biztonságáért tevékenykedniük. Véleménye szerint, ha ez sikerül, akkor 2011 eredményes év lehet. Beszédében kitért arra a nagyon fontos feladatukra, ami az európai uniós elnökséggel összefüggésben ezen rendezvények biztosítása. Elmondta, ez első rendezvényen már túlestek, Füreden. Hangsúlyozta, a szakmai értekezleteken már megtörtént a főkapitányságnak az átvilágítása és értékelése, és elöljáróik a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság munkáját magas színvonalúnak értékelték. Végezetül megköszönte azt az erkölcsi és nem egy esetben anyagi támogatást, amelyet a megyei közgyűlés nyújtott nekik, hiszen enélkül és a bizalom nélkül– szerinte – önmagában nem lehet eredményes a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság. Kérte, hogy 2011-ben ezt a bizalmat és erkölcsi tőkét a kollégáinak és neki is biztosítsák annak érdekében, hogy ugyanilyen jó eredményekről és kiszámítható, stabil közbiztonságról adhasson számot, mint 2010-ben, illetve a jelenlegi beszámoló alkalmával. Felajánlotta, hogy amennyiben kérdés van, igyekeznek arra válaszolni. Ha netán olyan kérdés merülne fel, akkor írásban megteszik a választ. Lasztovicza Jenő Köszöntötte dr. Fejes Pétert, a Veszprém Megyei Főügyészség vezetőjét, majd megkérdezte dr. Petőfi Attilát, van-e kiegészíteni valója. Dr. Petőfi Attila Megjegyezte, röviden szeretne hozzáfűzni az elhangzottakhoz, hiszen egy írásbeli előterjesztés után egy szóbeli kiegészítést hallottak. Megerősítette a főkapitány által elmondottakat, miszerint körülbelül két hónappal ezelőtt került sor az összes megyei területi szerv munkájának értékelésére az ORFK berkein belül. Elmondta, akkor is a megye, a város, a társszervek – így az ügyészség – és mások részvételével, előttük egyfajta nyilvánosság előtt történt a beszámoló, amely pozitív eredménnyel zárult a megye vonatkozásában. Jelezte, az ORFK vezetése nevében most Hatala altárbornagy úrnak kellene itt lennie, de uniós elnökségi elfoglaltsága miatt ő most távol van; és üdvözletét küldi. Említést tett arról, hogy vele egyeztette ezt az értékítéletet, ami szerint a megyei főkapitányságnak a közlekedési, közbiztonsági, hivatali ellenőrzési és nem utolsósorban bűnügyi tevékenységét elfogadhatónak és magas színvonalúnak értékelik. Hangsúlyozta, az ORFK-nak az a feladata, hogy a megyei kapitányságok tevékenységét nemcsak önmagukban, hanem egy régióban, illetőleg az ország összefüggéseiben és léptékében lássák, és ezzel együtt alakult ki ez az értékítélet. Javasolta ennek az anyagnak az elfogadását. Lasztovicza Jenő Megköszönte a megyei rendőr-főkapitányság által készített beszámolót, és egyben gratulált a megyei rendőr-főkapitányság által végzett munkáért, ismerve azokat a nehézségeket, amelyek országos szinten nehezítik a rendőrség munkáját. Képviselőcsoportok vezetőinek hozzászólásai Dobó Zoltán Jelezte, a Jobbik nevében szeretné kifejezni a köszönetüket és a tiszteletüket minden tisztességes és sokat dolgozó Veszprém megyei és magyar rendőrnek. A főkapitány úrhoz

8 kívánt kérdést intézni, kiegészítve az eddig elhangzottakat. Utalt arra, ami látható is, hogy a bűncselekmények száma, ez a 25 %-os emelkedés szerinte egy viszonylag jelentős emelkedés nem beszélve arról, hogy ezen belül a vagyon elleni bűncselekmények 30 %-hoz közeli emelkedése egy kiugróan magas emelkedés. Hozzátette, ha megnézik a további számokat, akkor látható, hogy van munkájuk a rendőröknek; nagy a kihívás. Ugyanakkor a beszámolóból hiányolta azokat a számokat, amik a finanszírozásra vagy az állománybővítésre vonatkoznak, továbbá olyan megállapításokat is, hogy az állományi létszámmal kielégítően tudják-e ellátni a szolgálatot, mire lenne még szüksége a Veszprém megyei rendőrségnek ahhoz, hogy a hatékonyságát tudja növelni. Úgy vélte, a 60 %-os felderítettségi arányt egy nagyon szép, tiszteletreméltó eredménynek érzi. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 40 % még mindig azoknak a bűncselekményeknek az aránya, ahol nem derül ki, hogy ki volt az elkövető. Véleménye szerint ez magas. Hivatkozott arra, hogy több rendőrrel személyesen, magánemberként tartja a kapcsolatot, és ismerve a mindennapjaikat nem gondolta volna, hogy megyei szinten el lehet érni ezt a közel 60 %-ot, melyhez külön gratulált. Utalt továbbá arra is, ha megnézik a mindennapos gazdasági híreket, látható, hogy mindenhol finanszírozási problémák vannak. Éppen ezért képviselőtársai figyelmébe ajánlotta, hogy minden városban – és ez most elsősorban a városokra vonatkozik –, továbbra sem kielégítő a polgárőrség és a rendőrség együttműködése. Ezen véleményét arra alapozta, hogy ha gazdasági szempontból vizsgálják a polgárőrség jelentőségét, akkor sokkal költséghatékonyabb megoldást jelenthet, mint várni arra, hogy a rendőrség állományát a megfelelő mértékben feltöltsék. Ezzel kapcsolatosan tehát megkérdezte, milyen lehetőségeket lát a megyei rendőr-főkapitány arra, hogy állománybővítést vagy plusz finanszírozást kapjanak – például – a vagyon elleni bűncselekmények megelőzésére. Jelezte, még egy fontos dologról, a látenciáról nem beszéltek. E vonatkozásban megkérdezte, hogy a látens bűncselekmények milyen arányt képviselnek ma a megyében. Dr. Áldozó Tamás Véleménye szerint a rendet úgy a legkönnyebb fenntartani, ha a polgárok részéről egy normakövető magatartást várhatnak el. Hangsúlyozta, a megyeházi tárgyalótermek rendjét pedig úgy, hogy a képviselőktől egy SZMSZ előírásokat követő magatartást várhatnak el, hiszen nem most választották meg őket. Megjegyezte, a frakcióvezetők számára biztosított tárgyalás megkezdése előtti kérdés kategóriáját nem ismeri az SZMSZ-ben, éppen ezért szerinte mindent akkor kell elmondani, amikor annak a helye van, és fél évvel a választás után ezt még az új képviselők is megtanulhatták volna. Az anyagot illetően elmondta, hogy bár nem szeretné megelőlegezni a végszavazást, azt az aktust, amikor képviselők a szavazatukkal a beszámolót elfogadják, vagy elutasítják, mindenesetre a megyék közötti rangsorban elfoglalt 4. hely – szerinte – mindenféleképpen „megsüvegelendő teljesítmény”, különös tekintettel arra, hogy Veszprém megye adottságaival, azzal, hogy egy hazai turizmusnak az egyik célpontja, desztinációja, nehezebb terep lehet, mint egy „átlag” magyar megye. Hiszen itt nagyobb számban fordulhatnak elő olyan bűncselekmény típusok, amik esetleg máshol ismeretlenek is, esetleg jóval nagyobb a külföldi állampolgárok mozgása, vagy a külföldi állampolgárok sérelmére elkövetett bűncselekmények, kísérletek száma, mint más megyében. Tehát éppen emiatt a magyar rendőrség munkája itt méginkább megítéltetik, hiszen ennek a hírét viszik el azok, akiket esetleg sérelem ért, vagy akiket nem ért sérelem, mert a Veszprém megyei rendőrök jól dolgoztak. Külön örömnek vélte, hogy ebben a jó megyei teljesítményben – ami természetesen csak úgy állhat össze, ha a városi kapitányságok is jó teljesítményeket nyújtanak –, az országban lévő rendőrkapitányságok 151 rangsor helyből álló listáján a Veszprém megyei kapitányságok közül jópáran rendkívül előkelő helyen szerepelnek. Reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy ez a tartósan kiemelkedő rendőri munka 2011-ben továbbra is folytatódni fog. Úgy vélte, hogy az ebből rájuk eső,

9 meglehetősen minimális, vagy akár csak jelképes felelősséget és kötelezettséget valamennyi képviselőtársával együtt ő is tudja vállalni. Kérdések Kropf Miklós Megkérdezte – bár a főkapitány úr szóban kitért rá és az anyagból is kiderül, hogy a vagyon elleni bűncselekmények, illetve az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma emelkedett –, hogy ennek az okát miben látják leginkább. Megkérdezte továbbá, milyen lehetőségeket látnak a jövőben arra, hogy ez a tendencia megforduljon, de minimális célként legalább ne folytatódjon. Gaálné Vörösmarty Éva Megköszönte a beszámolót, aminek a terjedelme is nagyon tetszett neki, mert könnyen átolvasható volt, és nagyon részletesen olvashattak benne a rendőrség munkájáról. Jelezte, kérdése konkrét esetre irányul, amit röviden ismertetett. Elmondta, hogy Pápa és a 8as út leágazása közötti útszakaszon a napokban két motoros vezető versenyszerűen használta ezt az útszakaszt, oda-vissza. Hozzáfűzte, a szeme láttára történt egy jelenség, mégpedig áttértek a szemközti sávba és egy szabályosan haladó személygépkocsival kerültek szembe, és – hangsúlyozva – csak a gépkocsivezető lélekjelenlétének volt köszönhető, hogy elkerülhető volt a tragédia, akinek „elég durván le kellett húzódnia az útról”. Tehát arról érdeklődött – mivel tartósan használták ezt az útszakaszt, így nem arról van szó, hogy hirtelen történt egy közlekedési kihágás –, hogy egy polgári bejelentést megtehet-e az ember ilyenkor; vagy van-e a rendőrségnek olyan lehetősége, eszköze, hogy esetleg egy kamera felszerelésével védekezni lehessen az ilyen esetek ellen; vagy egy adott helyzetben, amit a rendőrség úgy ítél meg a bejelentés alapján, egy járőr autót ki lehet-e vezényelni és ennek anyagi és állománybeli lehetősége van-e. Leszögezte, szeretné kihangsúlyozni, hogy nem a motoros társadalom ellen szól ez a kérdése, ugyanakkor úgy vélte, akik az úton közlekednek, felelősek önmagukért, egymásért és a velük szemben közlekedőkért is. Tehát semmiféleképpen nem a motoros vezetőkre kívánta „kiélezni” a kérdést. Jelezte, a másik kérdése az ifjúságvédelemmel kapcsolatos. Hivatkozott arra, hogy az éppen szolgálatot teljesítő rendőrök rendszeresen ellenőrzést végeznek különböző éjszakai szórakozóhelyeken annak érdekében, hogy a fiatalkorúak italozásával kapcsolatban védelmet tudjanak nyújtani, vagy eljárást tudjanak indítani, ha találkoznak ilyen esettel. Ezzel kapcsolatosan megkérdezte, mik azok a szankciók egy ilyen helyzetben, amennyiben találkoznak olyan esettel, hogy következménye kell, hogy legyen a dolognak. Arról is érdeklődött, hogy van-e visszatartó ereje a fiataloknál, továbbá milyen eszközeik vannak a rendőrségnek, mi az eljárási menete, amit alkalmaznak ilyen esetekben. Itt kívánta megköszönni a rendőrségnek a kritikus időszakokban tett helytállásukat, és további eredményes és jó munkát kívánt a jövőben. Pusztai István Elmondta, az előterjesztéssel kapcsolatos véleménye lényegében megegyezik azzal, amit dr. Áldozó Tamás elmondott, éppen ezért nem kívánta megismételni azt. Elmondta, azt érzékeli, hogy a rendőrség tevékenységéről részletes, tárgyszerű és eredményes beszámolót kaptak, viszont kevés szó esik arról, hogy maga a rendőri állomány milyen problémákkal küzd, milyen a létszám feltöltöttsége, milyen a korösszetétele, szakmai követelményeknek hogyan felel meg ezen a területen, vannak-e megoldandó problémák. Tehát maga az a közeg, maga a rendőrség, akinek a helyzetén – beleértve a mentális helyzetét is – nagyon sok múlik, hogy ezek az eredmények ilyenek vagy még jobbak lehessenek. Erről rövid tájékoztatást kért.

10 Válaszok Dr. Töreki Sándor A létszámviszonyokkal kapcsolatosan elmondta, vannak hiányaik, és megtesznek mindent annak érdekében, hogy ezeket a hiányokat csökkentsék. Hozzátette, amikor a beszámolóra készült, több évre visszamenőleg megnézte ennek a területnek az alakulását. Tehát, amikor 2007-ben Bolcsik tábornok úr beszámolt a közgyűlés előtt, több mint 100 fős létszámhiányról tett említést. Megjegyezte, ez a szám jelenleg – ha a betöltetlen státuszokat nézik – fele ennek a létszámnak. Elmondta továbbá, elindult az 5+1 hónapos moduláris képzés, melynek keretében a 3800 fős országos létszámból 33 fő fog érkezni hozzájuk a második félévben. Hozzáfűzte, szeptember-október hónapban további 8-10 fő – aki a következő turnusban részt vesz a képzésben – szintén érkezik a megyébe. Beszélt továbbá arról, hogy jelenleg 44 fő olyan rendőr szakközépiskolás leendő kollégája tanul a különféle rendőroktatási szakmai intézményekben, akiknek az ideérkezése várható. Véleménye szerint hosszú távon ezekkel a lépésekkel ezt a létszámhiányt be tudják fedni, és a minimálisra fog csökkenni. Megjegyezte, a fluktuációval, a létszámmozgással – hiszen a rendszer él, benne van – számolni kell, azonban szerinte hosszú távon a létszámviszonyaik rendeződni fognak. Gazdálkodással kapcsolatosan szólt arról, hogy minden szervezet igyekszik racionálisan, ésszerűen gazdálkodni lépésről lépésre, időről időre. A magyar rendőrség is ilyen vonatkozásban működik, így a gazdálkodással kapcsolatos minden szervezetet érintő elvonások őket is érintették, azonban bátran ki meri jelenteni és felelősséget is vállal azért, hogy a mindennapok biztonságára, a járőr szolgálatra a megszorítások nem érvényesek, sem a létszámviszonyok vonatkozásában, sem pedig az alapvető működéssel kapcsolatosan. Ugyanakkor tudvalevő, hogy „szaunát, 5 mosógépet és perzsaszőnyeget nem fognak vásárolni a következő etápban”, de mindent megtesznek – ahogy már mondta –, és az ezzel kapcsolatos dolgokat fillérre pontosan kiszámolva tudják biztosítani a főkapitányság működéséhez, és az emberek a mindennapokban az elvonás hiányát nem érzik és nem is érezhetik. Hivatkozott arra, hogy a bűncselekményekkel kapcsolatosan képviselő úr említette az emelkedést, ezen belül is a vagyon elleni bűncselekményeknek az alakulását. Tájékoztatásul közölte, ha a vagyon elleni bűncselekményeket és annak kategóriáit elemzik – ebbe beletartozik a lopás, a betörés, tehát a betöréses lopások, csalás, sikkasztás, rablás, kifosztás –, és ha ezeket végigveszik és megnézik például a csalások alakulását, ami 200 volt 2009-ben és most 470 környékén mozog, akkor ennek a kategóriának a megemelkedése tapasztalható. Úgy vélte, hogy a vagyon elleni bűncselekmények között elindult egy átrendeződés. Ezt támasztja alá, hogy sokkal inkább az internet vonatkozásában próbálják „arctalanabbul” elkövetni ezeket a cselekményeket. Utalt arra is, hogy ha a betöréses lopásokat megnézik 5 évre visszamenőleg, akkor ott is látszik ez a fajta kiszámíthatóság. A bűncselekmények számának alakulását illetően beszélt arról, ha itt is 5 évet néznek, ez a 10.000–15.000 közötti bűncselekmény – mert volt már ennyi is a ’90-es évek közepén – a megye vonatkozásában ez a mozgás benne van a rendszerben, és 5-10-15 %-os mozgás látható. Hozzáfűzte, ugyanakkor tudni kell azt is, hogy egyfajta statisztikai szemléletváltás is történt a rendőrségen belül, mégpedig az okirati bűncselekményeknek a kategorizálása, illetve regisztrálása. Tehát, ha megnézik, ami történt egyik-egyik kapitányságon 30 vagy 50, akkor az elmúlt évben ez a szám 200-ra vagy 250-re ugrott meg, azonban szerinte ez a lakosság biztonságérzetét nem befolyásolja. Úgy vélte, az ideális állapot az lenne, ha 100 % nyomozás eredményességről tudna számot adni. Megjegyezte, ő lenne a legboldogabb, azonban sajnos ez nagyon idillikus állapotot jelentene, és bár tudvalevő, hogy történtek már a történelem során kísérletek arra, hogy a bűnözést visszaszorítsák, vagy minden egyes ügyet felderítsenek a kollégák. Kiemelte, mindig lesznek olyan ügyek, amiket nem tudnak felderíteni, de ilyen vonatkozásban is a

11 bűnügyes kollégákért kezességet vállalva, nekik is kudarc minden egyes fel nem derített ügy, hiszen az a céljuk, hogy minden egyes ügy elkövetőjét, tettesét felderítsék. A polgárőrség–rendőrség közötti kapcsolatról véleményét hangsúlyozta, hogy ez a terület is egy olyan, ami a megyében nagyon kiegyensúlyozottan és stabilan működik. Itt tett említést arról, hogy a közös szolgálatok alkalmával, illetve – például – a devecseri iszapkatasztrófa alkalmával első szóra jöttek a polgárőrök, és együtt tudtak velük eredményesen dolgozni, hozzájárulva ahhoz, hogy a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság is eredményesen tudjon dolgozni, hiszen a közterületen jelennek meg és dicséret illeti őket, hiszen a szabadidejükből és mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül végzik ezt a tevékenységet a közért. Az állománybővítés kapcsán hivatkozott arra, hogy a létszámviszonyokkal kapcsolatos elképzeléseket, illetve lehetőségeket már elmondta. Szólt arról, hogy a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság állománytáblája egy kötött dolog, amelyet meghatároztak 940-950 főben. Meglátása szerint, ha a létszámhiányaik megszűnnek, még színvonalasabban tudják ellátni a feladatot. A létszámbővítésekhez kiegészítésképpen elmondta, az tapasztalható, hogy a gazdaságvédelem vonatkozásában vannak még hiányaik. Tájékoztatásul közölte, az év során elkészültek már azok az elképzelések, amelyek a gazdaságvédelmi területnek a további bővítését tartalmazzák. Megjegyezte, szerinte ez is egy nagyon fontos területük a bűnüldözés szempontjából is. Látencia kérdése kapcsán leszögezte, hogy a látencia nagyon kényes dolog. Hozzátette, mondhatná azt is, hogy minden bűncselekményt bejelentenek és tudomásukra jut, de ez nem igaz, mint ahogy mondhatná azt is, hogy ez töredéke annak, ami a megyében történt. Hangsúlyozta, vannak bűncselekmény kategóriák, amiket teljes egészében bejelentenek és ebben minimális a látencia, gondolva itt – például – a betöréses lopásra. Elmondta, a betöréses lopások 99 %-át bejelentik, míg a rablások 100 %-át bejelentik. Megjegyezte, nem szeretne jóslásokba bocsátkozni, hogy mennyi lehet a látencia, bár a kriminológusok ilyen vonatkozásban végeztek kutatásokat, és nagyon sokszor ellentmondóak a vélemények. Hangsúlyozta továbbá, a rendőrség azzal tud dolgozni, amit bejelentenek. Hivatkozott arra, amit eddig is minden fórumon elmondott, és a kapitányságok is elmondják, hogy jelentsék be és jelezzék a bűncselekményeket, mert az egy objektív helyzetet tükröz, hiszen minél több ilyen információ bűncselekmény jut a tudomásukra, annál inkább tudnak reagálni szakmailag azokra a kihívásokra, amelyek egy területen jelentkeznek. A kérdésekre adott válaszokat követően megköszönte polgármesternek úrnak a hozzászólását. Egyben hozzátette, igyekeznek továbbra is 2011-ben hasonlóképpen dolgozni. Kropf képviselő úr által felvetett vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatosan megjegyezte, utalt már rá az összetételnél, hogy azért a csalások vonatkozásában is emelte ezt a számot, illetve az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények közül egy is sok. Tényként közölte, itt is szinte 100 %-os a bejelentési arány. Tehát itt bejelentik ezeket a bűncselekmény kategóriákat a sértettek. Véleménye szerint szinte évről évre próbálnak valami újat belevinni a rendszerbe. Ennek néhány évvel ezelőtti első eleme volt az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzésére elkészített DVD, amelyet a megye is támogatott. Említést tett arról, hogy néhány héttel ezelőtt elindítottak egy ún. „kortárssegítő programot”, aminek a lényege az, hogy az időskorúak közül próbáltak olyan segítőket találni, akiket igyekeznek kiképezni arra, hogy meg tudják szólítani a leendő sértettjeiket, és inkább meg szeretnék előzni ezt a bűncselekmény kategóriát. Elmondta, a kortárssegítők megkeresik a korban hozzáillő sértetteket és elmondják nekik adott esetben, hogy ilyen szituációban mi a teendő, és ha már megtörtént, milyen eljárási formákra számíthatnak. Elmondta továbbá, készítettek ezzel kapcsolatosan egy kiadványt, ami végigveszi a megelőzésnek, magának a bűncselekménynek a felderítését segítő körülményeket, hogy a sértettek mit figyeljenek meg, és ha már megtörtént, az áldozatsegítésben a rendőrség mit tud mellétenni és enyhíteni azt a kárt, ami az időskorút érte.

12 Képviselő asszony által feltett kérdésre – a motorosokkal kapcsolatosan – közölte, ez technikai kérdés is, hiszen gépjárművekre szükség van és a járőrmotori állomány – ismerve azt, hogy mennyire elszaporodtak ezek a járművek – nem elegendő. Hozzátette, jelenleg egy pályázat van folyamatban, melynek keretében 4 rendőrmotorral fog bővülni – reményeik szerint július-augusztus hónapra – a főkapitányság járműállománya. Álláspontja szerint, ha ezeket a meglévőkkel a főközlekedési utakra tudják küldeni, akkor ezek az esetek megelőzhetőek és felderíthetőek lesznek. Kérte a képviselő asszonyt, ha ilyen konkrét esetet tapasztal, az illetékes kapitányság felé, vagy mobiltelefonon a 112-re jelentse be, és a kollégák reagálni fognak rá. Az éjszakai szórakozóhelyek ellenőrzésével kapcsolatban szólt arról, hogy elindult januárfebruárban egy tevékenységi projekt nemcsak velük, hanem a fogyasztóvédőkkel, tűzoltósággal együtt. Úgy vélte, ez a tevékenység meghozza a várt eredményt. Egyben megjegyezte, itt az egyetlen szankció, amit megoldhatónak és hatékonynak tart: az ilyen szórakozóhelyek rövidebb-hosszabb ideig való bezárása. Ezt azzal indokolta, hogy azok a bírságok, amelyek ilyen esetben kiszabhatók, nem biztos, hogy elérik azt a célt, amit szeretnének. Jelezte, tettek már javaslatot a jegyző urak és a jegyző asszonyok felé is, hogy ezt a szankciót alkalmazzák. Meglátása szerint az önkormányzatok erre nyitottak, hiszen ők is érzik ezt a problémát. Pusztai képviselő úr kérdésére válaszolva elmondta, az anyag nem érinti az állományon belüli olyan területeket, amelyek foglalkoztatják az állományt. Hozzáfűzte, értelemszerűen a nyugdíjrendszer változása és a szolgálati idő számítás rendszere változás előtt áll, és ilyen vonatkozásban téma kollégái között ez a dolog. Ezt nagyon fontos és sarkalatos kérdésnek vélte, de az sem járható út, hogy 40 éves nyugdíjasaik távozzanak a testületből, akik jól képzettek adott esetben, és pont arra az életkorra hagyják el a testületet, amire beért volna a szakmai tudásuk és tapasztalatuk. Hangsúlyozta, szerinte ebben a jogalkotó olyan döntést fog hozni, ami mindenki számára elfogadható lesz, és májusra talán ezt a választ meg fogják kapni és az állomány is ilyen vonatkozásban megnyugszik, hiszen a tiszta viszonyok mindenki számára egyértelműbbek. Elismerte azt, hogy a mostani viszonyok között nem könnyű a szolgálatot ellátni, elég kiélezett viszonyok vannak, és nagyon nehéz ennek megfelelni, hiszen látva más településekkel és más megyékkel kapcsolatos történéseket; ez is az állomány körül téma és a kollégák ezzel foglalkoznak. Hozzászólások Nagy Jenő Jelezte, nem akarná ismételni azt, amit már itt előtte elmondtak, ezért igyekszik röviden a véleményét elmondani. Egyetértett az előtte szólókkal, hogy egy nagyon világos, áttekinthető, jó anyagot kaptak, és ami fontos, hogy nemcsak az anyag jó, hanem valóban úgy is érzik, hogy eredményes munkát takar. A 4. hely pedig – szerinte – kiválónak számít. Utalt arra, amit a főkapitány úr nyilatkozott és egyetértett vele, hogy ezt megtartani lehet, hogy még nehezebb lesz, mint elérni volt. Jelezte, kívánja, hogy ez sikerüljön. Hangsúlyozta, nagyon nehéz most a rendőrök munkája – tiszteli, de nem irigyli a rendőröket. Úgy vélte, hogy a kötelességük minden lehetséges támogatást valamilyen szinten politizáló embernek is és minden állampolgárnak megadni, hiszen közös érdekük, hogy egy jó hangulatban, normálisan ellátott rendőri állomány dolgozzon értük. Megjegyezte, személyes élményei is vannak, amik kifejezetten jók. Itt tett említést arról, hogy közlekednek, ügyet intéznek, engedélyeket próbálnak elintézni, bár nem azok tehetnek róla, akik intézik, hogy például a fegyverügyek engedélyezése „elképesztően bonyolult”, valószínű, hogy más európai országokban ez nem ennyire „agyontekert”. Ennek ellenére abszolút pozitív a tapasztalata, konkrétan a veszprémi, a megyei és a balatonfüredi kapitányság igazgatásrendészeti munkáját illetően. Megerősítette,

13 amit az ezredes úr leírt, hogy „gyors, kulturált és szakszerű”, amihez gratulált és azt kívánta, hogy így folyjon továbbra is a munka. Megjegyezte, bár egy kicsit nagyobb anyagi és egyéb megbecsülés kellene az ott dolgozóknak, hogy az ő hangulatuk is a munka színvonalával megfelelő lehessen. Kitért kedvenc témájára – megemlítve, hogy ilyenkor már a füredi kapitány tudja az ottani testületben, hogy ha ez szóba kerül, akkor ő biztos, hogy előjön vele –: az ifjúságvédelem, a bűnmegelőzés és – amit képviselő asszony mondott – a fiatalok szeszes itallal való kiszolgálása a szórakozóhelyeken. Véleménye szerint nem lehet ezt eléggé túlhangsúlyozni, hogy mennyire fontos az ifjúságvédelmi munka. Hivatkozott arra, hogy az anyagban eredményes akciókról olvasni, és maga is tapasztalta korábban, azonban szerinte ide anyagiak és emberi erő is kellene, nemcsak feltétlen rendőrök, pedagógusok, hozzáértő emberek, hogy a fiatalok körében még kiterjedtebben zajlódjon ez. Megjegyezte, számtalan példát tudnának mondani arra, hogy ha ez eredményesebb lett volna, talán bizonyos elkövetések megelőzhetőek lettek volna. Hozzászólásában kitért továbbá arra, hogy a szeszes itallal történő kiszolgálás egy borzasztó nehéz ügy. Úgy vélte, itt a törvényhozásnak van felelőssége, tudniillik, ha ellenőrzik a szórakozóhelyet, és amennyiben azt mondja a fiatalkorú, hogy ezt nem ő kérte, hanem egy „nagykorú kolléga” hozta oda a szeszesitalt, máris állítólag nem lehet eljárni. Hangsúlyozta, szerinte úgy kell a törvényt módosítani – „most úgyis van ilyen nagy törvénymódosítási dömping, még ez is beleférne” –, hogy legyen büntethető az, aki a fiatalkorúnak kikéri a szeszes italt. Szerinte ez abszolút társadalmi támogatottságra számíthatna egy ilyen törvénymódosítás – különben teljesen eredménytelen, és nem tudnak ez ellen hatékonyan fellépni. Hivatkozott arra, hogy a frakcióvezető úr említette a polgárőrséget. Egyetértett vele abban, hogy a rendőrség és a polgárőrség közötti összhang jó. Hozzáfűzte, van egy kis rálátása, de az a véleménye, hogy itt a polgárőrség oldaláról hatékonyság-színvonal ügyben bőven van terület, tehát itt előre kell és előre is lehet lépni. Kiemelte, egy jó polgárőrség, akinek tekintélye van a településeken, az megfelelő partner tud lenni a rendőrségnek, míg egy kevésbé jó, egy ilyen „látszat szervezet”, az pedig – szerinte – inkább csak útba van, mint segít; úgyhogy ez nem a rendőrség feladata, hanem nekik, akik ott élnek, hogy segítsék őket és próbáljanak olyan vezetőket a polgárőrségek élére választani, választatni, akik ezeknek a követelményeknek megfelelnek. Utolsó gondolatként szólt arról, ami az anyagban talán egy pár mondat erejéig megemlítésre került, az áldozattá váltak megsegítése. Elmondta, van ez a Fehér Gyűrű Egyesület – talán a jelenlévők többsége tudja –, hogy évről évre kisebb anyagi támogatást kapnak, pedig PRértéke is van. Példaként említette az idegenforgalmi szezonban az áldozattá vált külföldi turisták megsegítését, akik, ha látják, hogy van ilyen szervezet, van ilyen lehetőség, ez csak az ország jó hírét viszi, és nem árt. Végezetül gratulált és eredményes munkát, elégedett állományt kívánt. Orbán Imre A Jobbik Magyarországért Mozgalom Veszprém Megyei Szervezete nevében megköszönte a rendőri vezetés és a végrehajtó állomány 2010. évben végzett munkáját. Úgy vélte, főkapitány úr beszámolóját kettősség jellemzi: kimondott és kimondatlan szavak, leírt és leíratlan mondatok. Leszögezte, jelen pillanatban a bűnözők elleni harcban vesztésre állnak, ráadásul 2006 ősze óta a mai napig a politika „játékszerének” tekinti a rendőrséget. Hangsúlyozta, a belügyminiszter törvények felettinek gondolja magát és kézi vezérléssel irányítja a rendőrséget, hozzátéve, hogy a kormánypártok és a kormány politikai ellenfeleire szabott törvénykezést folytat a Parlamentben.

14 Tehát szerinte kimondható, hogy a „két hét alatt rendet teszünk” kampány szlogenből semmi nem valósult meg. Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt egy évben jelentős mértékben növekedett a bűncselekmények száma, és ezen növekedés megállítására a kormányzatnak elképzelése sincs. Hivatkozott arra, hogy Kontrát Károly államtitkár folyamatosan 1800 új rendőrről beszél, ugyanakkor elfelejti kimondani, hogy az elmúlt egy évben jelentős számban hagyták el rendőrök a rendőrség kötelékét. Úgy vélte, a Széll Kálmán-terv, melyet nevezhetnének az Orbán-csomagnak is, az utolsó „kedvezményeitől” fosztja meg a fegyveres és rendvédelmi szervezetek dolgozóit. Megjegyezte, kormánypárti politikusok olcsó népszerűségért feláldozzák a rendőri állomány vélt létbiztonságát, felrúgják azokat a kedvezményeket, melyekkel a rendőri pálya vonzó lehetne a ma fiatalja számára. Jelezte, szeretné felhívni a figyelmét a körükben lévő országgyűlési képviselőknek, akik majd mérlegelés nélkül meg fogják szavazni a Széll Kálmán-tervet, hogy a rendőri szolgálatot nem az íróasztal mellett látják el, a rendőri munka nem napi 8 órából áll, a rendőr vasárnap és ünnepnapokon is szolgálatot lát el és szolgálatteljesítés közben meg is lehet halni. Éppen ezért felhívta a figyelmet arra is, hogy így gondolkodjanak majd, mikor szavaznak a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóinak megsarcolásáról. Álláspontja szerint addig, amíg Orbán Viktor „magánhadserege”, a Terror Elhárító Központ tagjai éves szinten több 10 milliárd forintból tevékenykednek, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetőit és tagjait megfigyeljék, lehallgassák, addig a rendőrségnek üzemanyag és személyi problémái vannak. Nem beszélve arról, hogy a számok azok makacs dolgok. Úgy vélte, az országos trend meghatározó a megyében is, már ami a bűncselekmények százalék arányos növekedését illeti. A beszámoló maga adja a megoldást a bűncselekmények visszaszorítására, több rendőr kell a végrehajtói szolgálatba. Kiemelte, a bűncselekmények számát tekintve markáns a visszaesés az idegenforgalmi szezon idején az üdülőhelyeken, s ennek egyetlen okát a megfelelő létszámú rendőri jelenlétbe látja. Kiemelte továbbá, hogy a bűncselekmények számának csökkenése következett be a devecseri térségben is, köszönhető a folyamatos rendőri szolgálatnak. Hozzászólásában kitért továbbá arra, hogy a kábítószer rendészet mutatói mind az ellenőrzések számát, mind pedig a retorziókat tekintve „sokad rangú” feladatként látszanak megjelenni a jelentésben. A Jobbik szerint a kábítószer-terjesztés és -fogyasztás megelőzése és felderítése kiemelkedő feladat kell, hogy legyen a rendőrségi munka végzésében. Hozzáfűzte, szintén kiemelt feladatként kell kezelni az ifjúságvédelmet és az időskorúak védelmét is. Úgy vélik, hogy ez irányba pozitív az elmozdulás a megyében. Tájékoztatásul közölte, a Jobbik Magyarországért Mozgalom a következő lépésekben látja a rendőri munka színvonalának további javulását:  A végrehajtói helyek mielőbbi feltöltése.  A túlórák pénzben történő megváltása.  A Csopaki Rendőr Tiszthelyettes Képző Iskola beindítása.  Tiszti és tiszthelyettesi életpálya modell kialakítása.  A rendőri vezetők és a végrehajtó állomány folyamatos nemzetbiztonsági szűrése.  Vezetői beosztásra csak 5 év csapatnál eltöltött szolgálati idő után nevezhessenek ki bárkit.  A belső ellenőrzési rendszer hatékony átalakítása.  A végrehajtói állomány részére havi rendszerességű lőgyakorlat végrehajtása.  Bűnmegelőző és vagyon megóvási program, mely keretein belül a polgárok számára közvetlenül elérhető állami bűnmegelőzési-tanácsadási hálózat kiépítése.  A statisztika szemlélet megszüntetése és a statisztika hamisítás befejezése.  Szoros együttműködés a megváltozott törvényi viszonyok után újjá alakuló polgárőrségekkel.

15 

Zéró tolerancia.

Hangsúlyozta, mivel jelenleg pillanatban Magyarországon csak a kormányzati kommunikáció szintjén létezik elfogadható minőségű közbiztonság, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem támogatja a beszámolót. Hozzátette azt is, hogy mivel azonban a rendőrség állománya tehet legkevésbé a kialakult helyzetről, nem ellenzik a főkapitány úr helyzetelemzését, így tartózkodni fognak a szavazásnál. Megjegyezte, tartózkodásukkal további bizalmukról biztosítják a főkapitány urat, ugyanakkor figyelmeztetni kívánják az illetékeseket a sürgős és radikális szemléletváltásra, mert szemléletváltás nélkül még nagyobb gondjaink lesznek a jövőben. Dr. Horváth József Véleménye szerint egy olyan anyagot tárgyalnak, ami a nem szakemberek számára is teljesen érthető, annál is inkább, mert nem egy könnyű terepen dolgozik a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság. Hiszen ahogy leírták az anyagban, idegenforgalom, Bakony, borvidékek, egy olyan iszapkatasztrófa, ami talán még Európában nem volt, ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy talpon kellett maradni és megfeszített erővel kellett dolgozni, beleértve a Cozma-ügyet is, ami nem olyan egyszerű ügy volt. Tehát vannak eredmények. Úgy vélte, hogy amiket ide leírtak, ezek jól alátámasztják a rendőrség tevékenységét. Utalt arra, amit már itt nagyon sokan elmondtak, hogy statisztika, hamisított statisztika, milyen a statisztika. Hangsúlyozta, szerinte ezzel nem nagyon kellene foglalkozni, tekintettel arra, hogy a statisztika egy irányjelző. Felvetette, a statisztikán belül, ha elemeznek, akkor ott is különböző következtetéseket lehet levonni, nem beszélve arról, hogy ebben az anyagban is vannak, amik romlottak; van, ahol javult; ahol romlott ott többet dolgoztak; ahol kevesebbet kellett dolgozni ott meg javult a statisztika. Meglátása szerint az embereket az érdekli egy területen, hogy mennyire érzik biztonságban magukat és az értékeiket; tehát nem a statisztikákkal foglalkoznak. Éppen ezért szerinte a közbiztonságnak a megteremtése – mindig gondolva Ajkára, vagy a környezetre, ahol él és dolgozik – nemcsak rendőrségnek és hatósági munkának az eredménye, hanem társadalmi összefogást igényel. Úgy vélte, ebbe az irányba is próbálnak elmozdulni, mert ha összefogás van, akkor ez a közbiztonsági munka is eredményesebb, hiszen a bűnmegelőzés, a bűnfelderítés és ez a tevékenység a hatósági rendőrségi munkának más irányú támogatását is igényli. Tehát szerinte ez a társadalmi összefogás elindult, és bátran bíztatja a megyei kapitányságot, de elsősorban a városi kapitányságokat, mivel a megyei közbiztonságnak a helyzete a helyi közbiztonságoknak az értékmérője is, hiszen egy-egy kapitányság és környéke, a helyi önkormányzat amilyen eredményeket tud felmutatni, azt lehet itt elmondani és összefogni. Tudvalevő, hogy ezek a lehetőségek, amik vannak a megyénél és helyben is, elsősorban pénz és eszközök kérdése, de ennél több is. Hivatkozott arra, amit már egyik képviselőtársa elmondott, hogy az emberek jogkövetése milyen, mert ez egy nevelési, tanulási folyamat. Megjegyezte, nagyon tetszik neki például az, hogy Ajkán a rendőrség már az óvodába, iskolákba, középiskolákba kimegy és együttműködik a tanárokkal és a gyerekekkel, mert ahogy a gyerek felnő, más lesz a szemlélete. Leszögezte, az adott önkormányzatnak is érdeke, hogy a területen biztonság legyen minden szempontból, és amilyen eszközei vannak, azokat fel kell ajánlani. Jó példaként említette, hogy Ajkán már két kismotort vettek a rendőröknek, mert nagy autóval nem lehet a parkba menni, gyalog pedig „lassúak.” Egy másik példáról is szólt, nevezetesen, hogy több lakást adnak a rendőrségnek, amit csak ők használhatnak, nem beszélve arról, hogy évente milliós nagyságrendben támogatják azért a rendőrséget, hogy a közterületen ott legyenek, mert a látható rendőr is visszariasztó már a bűncselekményt elkövetők, vagy tervezők számára.

16 Véleménye szerint a jelenlegi körülmények és lehetőségek között ez a munka, amit a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság és a kapitányságok végeznek, ez tiszteletre méltó és elfogadható, ezért javasolta a beszámoló elfogadását. Dr. Áldozó Tamás Megjegyezte, megpróbálta Orbán Imrének a hozzászólását követni, de bevallotta, neki nem sikerült, hisz nem érti, hogy valaki hogyan gratulálhat egy tevékenységhez akkor, ha annak a tevékenységnek várható vagy elvárt eredménye – mármint a közbiztonság – nem létezik, csak a kommunikáció szintjén. Szerinte, ha nem létezik, akkor nem szabad neki gratulálni és akkor nem kéne megszavazni semmit. De vélhetően abba különbözik a véleményük, hogy van-e közbiztonság vagy nincsen. Fel kívánta hívni néhány más körülményre is még a figyelmet, amely bár nem feltétlenül Veszprém megyei esetet tükröz, de mivel akár precedens értékűnek is nevezhető – annak ellenére, hogy tudvalevő, hogy a magyar jogban nincsen precedens –, hogy nagyon nehéz lehet úgy a rendőröknek dolgoznia, hogy ha legjobb tudása szerint eljár és akár őrizetbe vesz, a bíróság pedig másnap szabadlábra helyez. Tehát hangsúlyozta, kellene legyen 21 év után – már a rendszerváltás után – egy olyan kiérlelt joggyakorlat, ahol pontosan kiszámítható az, hogy minek mi a következménye, mert igazából ezek a jelenségek is olyanok, amik a jogállamot könnyen szétzilálhatják; elbizonytalaníthatják ennek a jogállamnak az egyes rendszereit. Hangsúlyozta továbbá, hogy amikor az ember természetes jogérzéke igazat is ad a rendőrnek, akkor meglehetősen meghökkentő az, hogy a bíróság egy másfajta jogértelmezéssel ezt a természetes jogérzéket „keresztbe veri,.” hozzátéve természetesen azt, hogy a bíróság ítéletét tiszteletben kell tartani, és nincs is okuk, nem is bírálhatják azt. Nagy Jenő és dr. Horváth József hozzászólásait illetően kitért arra, hogy több dolgot meg tud erősíteni, el is tud fogadni: az ifjúságvédelemre, a fiatalok alkoholfogyasztására vonatkozó részt különösen. Megjegyezte, bár ő nem fogadós, mint Nagy Jenő, így nincsenek is olyan tapasztalatai, mint neki, de valóban felháborító, vérlázító és szerinte kellően nem is szankcionálható az, hogy az amúgy lelketlen kocsmárosok vagy szórakozóhely üzemeltetők sokszor 14 év alattiakat is kiszolgálnak. Úgy vélte, ha erről lenne valami statisztikájuk – lehet, hogy majd kérhetnek is ilyen adatot –, akkor látnák azt, hogy például alkalmanként ezek a fiatalok a kórházban végzik, mert egyszerűen ott tudják őket talpraállítani, kijózanítani. Utalt arra a panaszra, ami ilyenkor szokott elhangozni, hogy túlságosan korán ellenőrzik esetenként a szórakozóhelyeket. Tehát nem 10 és 11 óra körül kellene, hanem éjjel 2-kor, azonban szerinte ezek már olyan módszertani kérdések, amiket helyben mindig lehet tisztázni. Hozzátette, más kérdés az is, hogy egy hétvégén maximum egy szórakozóhelyet lehet ellenőrizni, mert a második már tudja, hogy ellenőrzés van, és onnantól kezdve értelme sincs annak, hogy a rendőrök továbbmenjenek. Hozzászólásában szólt arról, hogy a közterületi jelenléttel szintén egyetért. Felelevenítette, hogy dr. Töreki Sándor kapitánnyal többször beszéltek arról, amikor Pápán egy rablássorozat elkövetőinek a felderítésére a rendőrség fokozott jelenlétet tudott biztosítani, gyakorlatilag megszűntek a bűnelkövetések a városban arra az időre. Szerencsésnek vélte, hogy a rabló meglett, viszont ennek következtében a rendőrség nem tudta ezt a készültséget fenntartani, úgyhogy most nincs akkora jelenléte, így a bűnelkövetések száma nyilván nőtt. Jelezte, harmadik témaként pedig arról szeretne még beszélni, hogy a közeljövőben egész megyére kiterjedően zárt lesz a hulladékkezelési rendszer. Elmondta, kb. 30-40 ezer forint közötti összeget kell minden háztartásnak egy évben fizetni azért, hogy ezt a hulladékot elszállítsák. Itt kívánt szólni arról, hogy van egy olyan fajta tevékenység, a lomizás, ami igazából nincs tekintettel semmilyen jogszabályi előírásra. Hozzátette, a lomizás tekintetében kénytelen a jogkövető állampolgár megfizetni azokat a költségeket, amiket előállít neki a lomizó. Hangsúlyozta, az illegális hulladéklerakás elleni fellépés és a lomizásnak valamiféle

17 keretek közé szorítása egy hallatlanul fontos feladata lesz valamennyi Veszprém megyei közösségnek, mert amennyiben ebben nem sikerül elérni, akkor lehet ilyen akciókat szervezni akár kéthetente, mint a „Te szedd!”, ami lesz nemsokára, vagy amit az erdészetek és a hivatalok végeztek a közutak mentén. Ugyanakkor tény az is, hogy ezek csak ideig-óráig lesznek képesek egy állapotot kialakítani, fenntartani. Hangsúlyozta továbbá, hogy amennyiben országgyűlési képviselőket kell valamire megkérni, akkor a lomizás tekintetében kellene valamiféle jogszabályi szigorításnak bekövetkezni. Polgárdy Imre Megjegyezte, úgy látszik, hogy a köszönet, a jókívánság és a gratulációk napja ez a mai. Hozzátette, nem is emlékszik arra – hiszen néhány rendőrségi beszámolónál itt lehetett –, hogy ilyen egyetértés és ilyen támogató hozzászólások hangzottak volna el. Jelezte, most szeretne eggyel ő is hozzájárulni. Toldi Tamás, Devecser Város Polgármestere kérte meg arra, hogy amennyiben mód van rá, akkor ezen a fórumon is hangozzék el a devecseriek köszönete a rendőrség felé, amit az első naptól kezdve tanúsítottak. Hangsúlyozta, ők számítanak arra, hogy a továbbiakban is hasonló lesz az együttműködés. A maga részéről is további jó munkát kívánt. Dr. Töreki Sándor A bűncselekmények számával és a megye közbiztonságával kapcsolatosan – miszerint nőtt 20-30 %-kal – elmondta, hogy összesen a megyében van 217 település. Kérdést intézett a képviselők felé, mégpedig azt, hogy mit gondolnak szerintük mennyi az a szám, ahol 10 alatti bűncselekmény történt. Kérdését egyben meg is válaszolva közölte: 102, ahol 10 alatti; több mint 50, ahol 3-4, vagy egyáltalán nem történik bűncselekmény; 10 és 50 közötti bűncselekmény 83 településen történik. Tehát ez az egész éves szám. Hivatkozva arra, amit a képviselő úr mondott, hogy arányokat kell nézni és az mit mutat, megjegyezte, csakhogy mégis egy település közbiztonsága, azért ez hiányzik. Hangsúlyozta, csak 10 db az, ami 50 és 100 bűncselekménnyel találkozott, és 100 fölötti bűncselekménnyel összesen 17 település, gyakorlatilag ezek a városok. Úgy vélte, ha arányokat nézik, az mutat valamit. Devecserrel kapcsolatban megköszönte a polgármester úr tolmácsolt köszönetét. Tájékoztatásul közölte, épül a devecseri rendőrörs, szolgálati lakással és olyan kulturált elhelyezési körrel és technikával, ami – meglátása szerint – biztosítja ott is a jövőre vonatkozólag a település közbiztonságát. Megköszönte azokat az elismerő szavakat is, amellyel a kollégái munkáját megköszönték. Megjegyezte, az is jólesett számára, hogy a kapitányságok szóba kerültek, hiszen a megye közbiztonsága alapvetően a kapitányságokon áll vagy bukik, és dől el. Elmondta, a kapitány urak beszámolói is hasonlóan kerültek minősítésre és értékelésre, és ezen a fórumon az ő nevükben is megköszönte ezeket az elismerő szavakat, és ígéretet téve arra, hogy igyekeznek továbbra is hasonló színvonalon dolgozni. Lasztovicza Jenő Gratulált a megyei rendőrség kollektívájának és a vezetőinek, hogy ilyen sikeres munkát végeznek országos szinten, hiszen, „a számok nem hazudnak” elve alapján az ország legjobb megyei rendőrkapitányságai közé tartozik. Kiemelte, arról szeretné biztosítani kapitány urat, hogy a következő időszakban is a megyei közgyűlés minden tagja segítő szándékkal van, és ha bármiféle olyan probléma merül fel, akkor a közbiztonság és a rendőrség munkájának a segítése érdekében mindent meg fognak tenni úgy; ahogy azt az elmúlt években is megtették. Javasolta a közgyűlésnek, hogy fogadja el a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolóját Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről.

18

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 17 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 36/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Veszprém megye közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló beszámolót. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy döntéséről a megyei rendőrfőkapitányt értesítse. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Megköszönte dr. Töreki Sándor megyei rendőr-főkapitánynak és dr. Petőfi Attila dandártábornoknak a jelenlétet, és további jó munkát kívánt. 2. Megyei főjegyzői pályázat elbírálása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy zárt ülésen folytatják a napirend tárgyalását, mivel a pályázó nem járult hozzá a napirend nyilvános tárgyalásához. Megkérte a vendégeket, hogy a zárt ülés időtartamára szíveskedjenek elhagyni az üléstermet. zárt ülés

3 . Bírósági ülnökök megválasztása zárt ülés vége Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a közgyűlés a zárt ülésen dr. Imre Lászlót 2011. május 1-jei hatállyal határozatlan időre kinevezte a megyei önkormányzat főjegyzőjének. A közgyűlés megválasztotta a Veszprémi Munkaügyi Bíróságra, a Megyei Bíróságra és a fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróságra az ülnököket. Elmondta, hogy annyi ülnökjelölt volt, amennyi maximálisan megválasztható volt.

19 4 . A Veszprém Megyei Önkormányzat Tapolca környéki intézményei gazdasági irodája igazgatójának felmentése Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés-válasz Orbán Imre Elmondta, az előterjesztés 5,5 fős létszámcsökkentés elrendeléséről tesz említést, az igazgató leendő sorsát ismerik. Megkérdezte, hogy a további 4,5 főnek milyen feltételekkel mondtak fel, további sorsukról mit lehet tudni, a megyei önkormányzat kiket tud továbbra is foglalkoztatni, hány fő megy közülük nyugdíjba és hány fő kerül az utcára. Horváth Mária Válaszában elmondta, hogy a tapolcai iroda megszüntetése a korábbi közgyűlésen volt napirenden, ott még nem alakult ki a végleges álláspont, a dolgozók legnagyobb része már talált magának állást és tudomása szerint az igazgató asszonyon kívül nem kellett még másnak felmondani. Arról szólt, hogy az iroda megszűnéséig még két hónap van hátra, június 30-án fog megszűnni, amennyiben az ott még alkalmazásban lévő közalkalmazottak közül addig valaki nem talál állást, segíteni fognak neki az elhelyezkedésben az intézményeinken belül, vagy kívül. Hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat Tapolca környéki intézményei gazdasági irodája igazgatójának felmentéséről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 41/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Dénes Erzsébet Gyopár, a Veszprém Megyei Önkormányzat Tapolca környéki intézményei gazdasági irodája igazgatója közalkalmazotti jogviszonyát 2011. augusztus 15-ei hatállyal felmentéssel megszünteti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 30. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a közgyűlés 17/2011. (II. 24.) MÖK határozata alapján, mivel a határozatban elrendelt 5,5 fős létszámcsökkentés miatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincsen lehetőség.

20 Felmentési ideje: 60 nap + 1 hónap. Felmentési idejének kezdő időpontja: 2011. május 17. A munkavégzési kötelezettség alól 2011. július 1-től 2011. augusztus 15-ig mentesül. Végkielégítésének mértéke: 3 havi átlagkeresetének megfelelő összeg. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatban a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: Felelős:

2011. május 17. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

5. Döntés egyes közoktatási feladatok ellátásáról Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták. A Humán Erőforrás Bizottsága, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság a határozati javaslatokat – a Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményre, valamint a Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményre vonatkozó „A-B-C” változatok kivételével –elfogadásra javasolták a közgyűlés részére. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdések-válaszok Pusztai István Megkérdezte, mi indokolja, hogy az ajkai intézmények esetében az előterjesztés három változatot tartalmaz. Lasztovicza Jenő Válaszában elmondta, úgy érzik, hogy Ajka városa nem játszott nyílt lapokkal, nem jelentették be kellő időben a szándékukat. Elmondta, a közelmúltban lehetett hallani, hogy az ajkai önkormányzatnak az iskoláival kapcsolatban milyen szándékai vannak, ez a bizonytalan helyzet indokolta az előterjesztésben az ajkai intézményekkel kapcsolatban több döntési változat készítését. Lévai József Arról érdeklődött, milyen helyi döntéseket hoztak azok a települések, amelyek az intézményeiket a megyei önkormányzatnak át kívánják adni. Elmondta, néhány önkormányzat nem hozott döntést arra vonatkozóan, hogy a 14/2011. (II.24.) MÖK határozatnak megfelelően a 35 %-os kiegészítést vállalja-e, vagy nem. Megkérdezte, ezzel kapcsolatban a tárgyalások hol tartanak, a megállapodások megkötésére befejeződnek-e. Lasztovicza Jenő A kérdésre válaszolva elmondta, Várpalota és Pápa esetében folynak még a tárgyalások, bízott abban, hogy mindkét település el fogja fogadni a megyei önkormányzat ajánlatát.

21 Kropf Miklós A megye zeneiskolai struktúrájával kapcsolatban elmondta, hogy azoknak a korábbi városi intézményekhez történő betagozódása gazdálkodási, költségvetési és racionalizálási okok miatt történt meg. Megkérdezte abban az esetben, ha az ajkai gimnáziumból a zeneiskola önálló intézményként ki fog kerülni, a jövőben önálló zeneiskolaként fog-e működni, vagy valamelyik intézmény tagintézményeként, mivel azt is egységes elvek szerint érdemes folytatni. Lasztovicza Jenő Válaszában elmondta, a közgyűlés szavazni fog az ajkai intézmények tekintetében és majd el kell dönteni, hogy az ajkai művészetoktatási intézmény önálló intézményként jön-e a megyei önkormányzathoz, vagy feladatátvállalással fogják megoldani a problémát, de nem biztos, hogy adott telephelyen. Véleménye szerint azzal kapcsolatban a megyei és az ajkai önkormányzat között kissé hosszadalmas tárgyalás várható. Kropf Miklós Megkérdezte, hogy az ajkai önkormányzat tárgyaló készsége ebben a tekintetben meglesz-e. Lasztovicza Jenő Bízott abban, hogy az ajkai önkormányzat partner lesz a tárgyalások során, dr. Horváth József képviselő úrral már beszéltek az ülés kezdete előtt és a tárgyalási szándék mindkét fél részéről megvan. Hozzászólások Pusztai István Elmondta, négyévente visszatérő napirendi pontról van szó, amely az előző időszakhoz képest abból a szempontból jelentősen fog változni, hogy több olyan intézmény van, amelyet a megyei önkormányzat működtetett hosszú idő óta és most az – ajkai, balatonfüredi és a tapolcai - önkormányzatok azokat vissza fogják venni. Pozitív dolognak tartotta, hogy a városok az intézményeiket maguk akarják irányítani, de a dolognak van olyan haszna is, amely jelentős mértékben tehermentesíti a megyei önkormányzatot a normatíva feletti kiegészítés finanszírozása ügyében. Az előterjesztést diszkriminatívnak tartotta, mivel a kérdés úgy teendő fel, hogy a rendelkezésre álló határidőn belül nyilatkoztak-e intézmény visszavételi vagy átadási szándékukról az adott önkormányzatok. Azt hangsúlyozta, a visszavételt nem célszerű használni, mivel nem visszavételről, hanem lejáró szerződésről van szó. Arról szólt, miután az önkormányzatok időben nyilatkoztak, az a vád, hogy nem játszanak nyílt lapokkal, nem korrekt dolog. Véleménye szerint az előterjesztés azért is diszkriminatív, mert a márciusi 17-ei pápai döntések esetében nem került három alternatíva előterjesztésre, továbbá a Pápai önkormányzat az intézményeket átadja, de még nem nyilatkozott a 35 %-os rész vállalásáról, viszont az ajkai önkormányzat a megyei önkormányzatról elég jelentős pénzügyi terhet fog levenni a három jelentős és nagy intézmény átvételével. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy folytatódik az a fajta politikai megkülönböztetés, amely az ajkai intézmények sorsát az elmúlt ciklusban is jellemezte. Kiemelte, ebből a szempontból számára teljesen mindegy, hogy ki, mikor, mit tett ebben a dologban, ki mit törleszt, ki volt az első, aki az ügyben a követ eldobta. Véleménye szerint teljesen értelmetlen történetről van szó, mert nem az a fő kérdés, hogy a politikusok egymás közötti csatája hogyan dől el, abban ki arat presztízs győzelmet, vagy vereséget, hanem a kérdés az, hogy mi van az oktatási rendszerrel. Véleménye szerint az előterjesztés alapvető problémája – amely nem védhető -, hogy politikailag diszkriminatív. Megjegyezte, nagyon

22 szeretné, ha a közgyűlés döntése nem erősítené meg azt a véleményét, amit az előzőekben elmondott. Nem érezte fontosnak, hogy felkérjék Ajkát a nevelési tanácsadó további működtetésére, mivel az önkormányzatnak szuverén döntési joga van arra vonatkozóan, ugyanakkor a megyei önkormányzatnak nincs joga arra, hogy a tapolcai nevelési tanácsadó további működésével kapcsolatban a határozati javaslatban bármit is megfogalmazzon. Lasztovicza Jenő Pusztai István frakcióvezető figyelmébe ajánlotta, a megyei önkormányzat – ellentétben az ajkai önkormányzattal teljesen korrekten járt el, mivel az év elején – január-februárban –a települési vezetőkkel leültek tárgyalni az intézményeikkel kapcsolatos szándékukról annak érdekében, hogy tervezni tudjanak. Jelezte, egyedül Ajka város vezetője nem volt hajlandó az intézményei sorsával kapcsolatos tárgyaláson részt venni, a többi település vezetői megtisztelték a meghívót azzal, hogy részt vettek a középiskoláikkal kapcsolatos közös érdekeikről szóló tárgyaláson. Elmondta, hogy a legutóbbi megbeszélésre Ajka város vezetője a jegyzőt küldte el, aki postásként és nem döntéshozóként érkezett. Megjegyezte, ilyen esetben postással tárgyalni nem lehet, azt nem lehet komolyan venni, annak ellenére, hogy a jegyzőt tiszteli, de a megbeszélésen az első számú vezetőnek kellett volna részt venni. Véleménye szerint a megyei önkormányzat részéről tisztességesen jártak el és minden települést egyformán kezeltek, nem volt diszkrimináció. Arról szólt, a megyei vezetés sértődhetett volna meg azért, mert négy éven keresztül évente 240-250 mFt-ot fizetett - ami összesen 1 mrdFt - Ajka városának az intézményei fenntartására és a polgármester annyival nem tisztelte meg a őket, hogy a tárgyalásra elmenjen, hogy az intézményeik sorsáról beszéljenek. Kifogásolta amiért pletyka szinten mennek az információk, hogy mit akar Ajka városa és azért kell a három iskoláról leválasztani a zeneiskolát, mert az költséges, a másik három intézményt össze fogja vonni, az igazgatókat ki fogják rúgni és az iskolákat majd a kistérség fogja működtetni. Megítélése szerint tisztességtelen a hátuk mögött ilyen dolgokat játszani akkor, amikor négy év alatt 1 mrdFt-ot az ajkai önkormányzat zsebébe tettek. Kiemelte, Ajka városa rég csődbe ment volna, ha a megyei önkormányzat az iskoláit nem működtette volna. Véleménye szerint Ajka városa a közgyűlésnek köszönettel tartozik az elmúlt négy éves munkájáért és támogatásáért. Visszautasította Pusztai István hozzászólását, mert az a közgyűlést sérti. Dr. Horváth József Megköszönte a megyei önkormányzatnak azt, amit az elmúlt négy évben az ajkai iskolákért tett. Arról szólt, a megyei közgyűlés elnöke sérti Ajka Város Önkormányzatát azzal, amit elmondott. Azt hangsúlyozta, Ajka városa határidőben meghozta a döntését, és amikor az egyeztető tárgyalás volt, a polgármester nem volt itthon, neki kellett volna eljönni, de nem tudott, ezért jött el a jegyző. Visszautasította, hogy az ajkai jegyző nem postás, hanem címzetes főjegyző, felkészültsége alapján messze nem postás. Azt hangsúlyozta, nem volt egyszerű dönteni, mert tudták mit jelent az iskolák átvétele, kevés a gyerek, szervezési kérdéseket kell hozni, fel kellett mérni, hogy a kistérségben és a városban a gazdálkodó egységeknek milyen az igénye. Elmondta, határidőben, az utolsó pillanatban döntöttek. Azt hangsúlyozta, döntésükkel jelentős költséget vettek le a megyei önkormányzat válláról, nekik is meg kell hozni azokat a lépéseket, amelyekkel racionálisan, kevesebb pénzből tudják az iskolákat működtetni. A Molnár Gábor Általános Iskolával és a Zeneiskolával kapcsolatban elmondta, a gyereklétszám többsége nem ajkai, így azok működtetését nem tudják vállalni. Megjegyezte, a jogszabály szerint lehet hivatkozni arra, hogy a megyei önkormányzat a feladatot jövő év július elsejétől ellátja, de a feladat a megyei önkormányzaté, azt el kell látnia már ebben az évben is, amelyet az ajkai önkormányzat jelenleg sem tud ellátni. Arról szólt, téved a megyei önkormányzat abban, ha azt hiszi, hogy a zeneiskolát el lehet vinni Sümegre

23 vagy Pápára. Azt hangsúlyozta, Ajkán ezt el fogják mondani – megjegyezte, a közgyűlésben van más ajkai képviselő is -, aki ebben közre fog működni, amiért vállalnia kell a felelősséget. Azt hangsúlyozta, az iskolákat visszavették, amelyeket megfelelően működtetnek, a megyei önkormányzatnak erkölcsi kötelessége, hogy a Molnár Gábor Általános Iskolát és a Zeneiskolát a Pusztai István által elmondottak szerint, a határidőben meghozott döntésnek megfelelően július 1-től működtesse. Kiemelte, tárgyalásokat kívánnak folytatni, Ajka szeretne a TISZK-ben maradni, mivel van pályázatuk és hosszabb távú kötelezettségeik is vannak. Elmondta, hogy Balatonfüred, Tapolca és Ajka város az informális kapcsolatot felvette és ebben a kérdésben meg is fognak egyezni. Bízott abban, a megyei önkormányzat kinyilvánítja, hogy Ajkával nem akar diszkriminatív módon eljárni és a szakmai kérdésekből a politikát kizárja. Kérte, hagyják kinek milyen a színe, próbáljanak együtt dolgozni, a döntésnél is ezt várta, nem a „B” változat elfogadását. Lasztovicza Jenő Arra emlékeztette dr. Horváth József képviselőt, hogy kb. két éve, amikor a megyei önkormányzat vezetői az iskolák ügyében megbeszélésre mentek Ajkára, a polgármester nem volt hajlandó a tárgyaló bizottsággal leülni, azt mondta, hogy addig amíg Stolár Mihály ott van, be sem teheti a lábát az irodájába. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a megyei önkormányzat oktatási bizottságának az elnöke nem tárgyalhatott oktatási témában, mert a polgármester annyira utálta, hogy nem engedte be az irodájába, amit nem tartott barátságos és kompromisszumkész lépésnek. Ismételten azt hangsúlyozta, az igazsághoz hozzá tartozik, mivel a megyei önkormányzat oktatási bizottságának az elnöke, Stolár Mihály nem mehetett be Ajka város polgármesterének az irodájába, így a tárgyalások el sem kezdődhettek. Stolár Mihály Arról szólt, azóta sem sikerült tárgyalni Ajka város polgármesterével, így feltehetően nem csak az ő személye jelentett neki problémát. A diszkriminációval kapcsolatban elmondta, hogy Ajka város sokat köszönhet a megyei önkormányzatnak az iskolák működtetésével kapcsolatban. Arra emlékeztette a képviselőtestület tagjait, amikor a Videoton tanműhelyt a tulajdonos visszavette, a Bánki iskolának nem volt képző helye és tanterem hiánya volt, a megyei közgyűlés a Balatonalmádiban értékesített gyermekotthon forfa épületét személyes és Kuti Csaba közgyűlés elnöke közbenjárására lebontották és Ajkán felépítettek belőle egy öt tantermes épületrészt. Jelezte, a közgyűlésen jelen van Ékes József országgyűlési képviselő, aki a megyei önkormányzattal a megállapodást aláírta, amellyel a beruházást Ajka város tulajdonába adta. Megjegyezte, nincs tudomása arról, hogy az elmúlt 12 évben ilyen jellegű beruházásra sor került-e megyei hozzájárulással a város vagyonát növelve. Elmondta, a polgármester mindig büszke arra, hogy Ajka város vagyona mennyivel növekedett, amelyhez az említett beruházás is jelentős mértékben hozzájárult. A Molnár Gábor kisiskolájával kapcsolatban – amely az ÉDÁSZ épülete volt -, elmondta, 40 tanulót foglal magába, amely kb. 100-nak felel meg, mivel egy tanuló 2-3-as szorzóval jelenik meg és ez is a megyei önkormányzat tulajdona. Elmondta továbbá, hogy a megyei önkormányzat a Bercsényi iskolának faipari gyakorlathoz tanműhelyt vásárolt, amelyet több 10 mFt-os nagyságrendű gépparkkal szereltek fel. Arról szólt, hogy az elmúlt évben decentralizált pályázaton 40 mFt értékben sikerült a megyei önkormányzatnak pályázni, amelyből gépek kerültek felújításra, valamint hegesztő tanműhely került kialakításra a Bercsényi iskolában. Megjegyezte, a megyei önkormányzat ennyire diszkriminatív a többi iskolával szemben, hiszen Ajkát meglehetősen preferálta. Sajnálatosnak tartotta, hogy mindezeket, valamint sem az ő, sem a megyei önkormányzat munkáját a másik ajkai képviselő soha nem illette elismeréssel, vagy dicsérettel. Feltette a kérdést, Ajkán milyen szakmai és pénzügyi garancia áll rendelkezésre, mivel amikor az oktatási iroda megszűnt, az igazgató kérésére, hogy beázik a tanműhely és az

24 ablakok kiesnek, a polgármester két alkalommal is azt válaszolta, nem áll módjában 300 eFtot biztosítani a több 10 mFt-os gépek megóvása érdekében. Elmondta, mindezt az igazgatónak - akit folyamatosan támadnak - a biztosítón keresztül kellett elintézni, hogy azzal az iskola gépparkját megmentse, és a gyerekeknek legyen hol gyakorolni. Megjegyezte a tárgyalás a két fél intelligenciáján múlik, Ajka részéről megint nem tárgyalás van, hanem diktátum. Azt hangsúlyozta, az összes többi önkormányzat leült, nem a háttérben vették fel a kapcsolatot, hanem nyílt lapokkal folytak az egyeztetések. Megítélése szerint, Ajka város önkormányzata volt a gátja a szakképzés megújulásának. Kiemelte, látható az a csökönyös ragaszkodás változatlan képzési struktúrával, azonos feltételekkel történő oktatás iránt, mert ez volt a vita témája, hogy a megye és a város aláírja a megállapodást azt eredményezte, hogy gyakorlatilag egyetlen szakmacsoportra - sem az informatikára, amelyet a végsőkig megpróbáltak tartani, sem a közgazdaságira - nem lehet beiskolázni. Véleménye szerint, ha hallgattak volna rájuk és a szakemberekre, akkor Ajkán már megújult szakképzésnek lehetnének a részesei. Elmondta, a közoktatási törvény szerint eltérő megállapodás hiányában a következő év július elsejétől kell az intézményt működtetni. Megkérdezte, hogyan lehet eltérő megállapodás, ha nem ülnek le azzal az önkormányzattal, amely a korábbiakban említettekkel gazdagította Ajka város önkormányzatát, növelve azzal az ott folyó oktatás színvonalát biztosítva a hatékony szakképzést. Arról szólt, nehezen éli meg a személyeskedő, fenyegetőző, üzengető - ki lesz kirúgva, ki lesz leépítve - eljárást, aminek a folyamata elkezdődött. Azt hangsúlyozta, őt a végsőkig a szakmaiság fogja vezényelni, különösen a TISZK vonatkozásában, mivel ott 280 mFt-os projekt van kifutóban, amelyhez ez év végén érnek oda, és közös érdekük, hogy mindenki korrekt módon járjon el és úgy álljanak ahhoz, hogy az kifusson, az érintetteket erre kérte. Dr. Áldozó Tamás Álláspontjuk szerint az egyes településekkel csak normatív, átlátható, egységes feltételrendszer alapján lehet megállapodni. Azt hangsúlyozta, ennek az egységes, átlátható normatív feltételrendszernek is vannak további szempontjai, először is ismerve a beiratkozásra jelentkezett tanuló létszámot, továbbá azt is, hogy a megyei szakképzés és általában a működő középiskolai rendszer a továbbiakban fenntarthatatlan, mennyire van meg a bölcsesség és a hajlandóság a feladatot átadó, illetve az ingatlanokat tulajdonló önkormányzatokban arra, hogy ezeket a képzési struktúrákat a megyével összhangban, értelmesen működtethetővé alakítsák át. Tapasztalata szerint van, ahol erre van hajlandóság és van ahol nincs. Megítélése szerint ahol van hajlandóság, ahol az intézmény átszervezésre készen állnak, ahol készek a feladatokat megosztani a megyei közgyűléssel és készek attól a feladatot átvállalni, az nem vehető egy kalap alá azzal, aki nem hajlandó az együttműködésre, jelezte, ez most nem Ajkáról szólt. Elmondta, hogy Pápán több olyan középfokú oktatási intézmény volt, amelyet nem adtak át a megyei önkormányzatnak tehermentesítve bizonyos költségek megfizetésétől - ha Pusztai István logikája mentén gondolkodik - , aki ezt hozta fel egyik előnyének, hogy Ajkán mi fog történni. Azt hangsúlyozta, készen állnak arra is, hogy akár már ettől az évtől, de lehet, hogy csak a következő évtől más – egyébként kötelezően ellátandó megyei feladatokat – átvegyenek működtetésre. Megítélése szerint ezzel is kötelezettségektől kímélik meg a megyei önkormányzatot és azt szeretnék, ha olyan megállapodást tudnának kötni – ezt pápaiként is mondja -, amely átlátható, normatív, mindenki számára érthető és emellett még méltányos is. Az indítható képzési formákkal kapcsolatban elmondta, az látszik, hogy a megyében különböző fenntartók kezében lévő iskolákban működő szakképzési rendszer annyira parciális, töredezett, hogy mindenféleképpen beavatkozást igényel. Örülne annak, ha az együttműködés nem Ajka és a megyei közgyűlés, hanem Ajka, Pápa, Tapolca, a megyei közgyűlés és a beiskolázásra igényt

25 tartó területek önkormányzatai között egyaránt megtörténhetne. Arról szólt Pápán és Ajkán olyan képzések indulnának egymással párhuzamosan, amelyre az egyik városban nyolcan a másikban kilencen, a másik szakon az egyik városban tízen a másikban pedig heten jelentkeztek. Úgy gondolta, senkinek sem jó az, ha ez a jövőben így fog történni, sokkal egyszerűbb lenne megállapodni és profiltisztítással inkább javítani egyiknek a feltételein a másikat pedig hagyni a másik intézménynek működtetésre. Elmondta továbbá a korábbi években slágerként felbukkant néhány képzésformával a fenntartónak következetesnek kell lennie és azokat meg kell szüntetni. Azt hangsúlyozta, nincs szükség rendészeti és honvédelmi képzésekre ezekben az iskolákban, az látszik, ha valaki tönkre akarja tenni a saját szakképzését, akkor ezeket a képzési formákat az iskolába beviszi. Jelezte, ez nem a rendőrség ellen szól, mivel a rendészeti képzés kimenetele semmi, mivel semmi olyan kreditpontot, OKJ-s végzettséget nem szerez a középiskolát elvégző diák, amivel a pályája könnyebb, vagy gyorsabb lenne a rendőrség irányába, gimnáziumi érettségit szerez és fakultatív jelleggel néhány órában foglalkozik rendészeti dolgokkal is. Kiemelte, van olyan szakképző iskolájuk, ahol ha megnéznék a beiratkozási adatokat, az látszana, többen jelentkeztek rendészeti képzésre, mint ahányan szakképzésre. Véleménye szerint abban az iskolában a szakképzésnek viharos gyorsasággal vége lesz. Nagyon sajnálta az ajkai történetet, elmondta, volt mindegyik tantestület előtt, a Bercsényiben és a Bánkiban is, és az utóbbiban rettenetes állapotok uralkodtak, ahol elmondta, neki pápaiként örülni kellene mindannak ami ott történik, de nem örült, mivel egy pedagógus közösség nem állhat ilyen módon fel, mert az semmire sem garancia. Megítélése szerint a megyei közgyűlés az integrációval helyes döntéseket hozott és nem lepné meg, ha az ajkai képviselőtestület is meghozná ugyanazt a döntést, amit két évvel ezelőtt ördögtől valónak tartott és most a legjobb megoldás lesz. Megjegyezte, szívesen nézne azoknak a tanároknak a szemébe, akik az egyeztetéseken támogatni fogják az összevonást, akik korábban mindenféle vélt, vagy valós ellenérvekkel egészen érdekes hangnemben mondták el az álláspontjukat. Kiemelte, ami ott történt, azt nem a megyei közgyűlés gerjesztette, a közgyűlés helyesen döntött. Nem kívánt beszélni arról, hogy az a folyomány miért nem valósult meg, mivel halottról vagy jó, vagy semmit nem illik beszélni és van néhány olyan norma, amit nem szeretne megszegni. Jelezte, hogy érzékelhetően nőtt Pápán az Ajkáról átjelentkező, beiratkozni akaró diákok száma. Dr. Horváth József Úgy látta, hogy dr. Áldozó Tamás polgármester, frakcióvezető hozzászólásában józanabb hangot és az együttműködés irányába ható, együttműködést elváró gondolatokat fogalmazott meg a megyei közgyűlés és az ajkai önkormányzat között, amelyben az ajkai önkormányzat partner kíván lenni. Véleménye szerint a korábbi sérelmeket – Stolár Mihály képviselőre utalt - félre kell tenni, volt olyan időszak két éve, de minden elmúlik, az is elmúlt. Elmondta, az új önkormányzat felállásánál legalább háromszor ültek egymással szemben, Stolár Mihály a polgármesterrel szemben és úgy járták körbe a kérdéseket. Vitathatatlannak tartotta az ajkai intézményekben a megyei önkormányzat fejlesztéseit, amelyért már az előzőekben köszönetüket fejezte ki. Elmondta, ha visszaveszik az intézményeket ők is meg fogják teremteni mind a szakmai, mind pedig a szakmai irányítási feltételeket ahhoz, hogy tovább lépjenek. Azzal kapcsolatban, hogy mennyi a beiratkozott diák elmondta, az így alakult, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minél több jelentkezzen az ajkai iskolákba, köztudott, hogy szabad iskolaválasztás van, számít, hol milyen szak van, azt lehet befolyásolni, de a szülők és a környezet, a közvélemény is befolyásoló tényezők. Arra hívta fel a figyelmet, a kirúgásokat nem kellene felemlegetni, mivel amikor a Bercsényi és a Bánki iskolákat összevonták, ott is „repültek” az igazgatók, ez már lerágott csont, azzal nem érdemes foglalkozni. Arról szólt, az iskolákat összevonják, mivel a feltételek olyanok, hogy gyerekhiány miatt sem lehet két intézményt működtetni, kiírják a pályázatot, és aki a

26 pályázaton nyer azt kinevezik, de nem lesz olyan, hogy ha a tantestületek 80 %-a valakit nem akar, akkor a „nyakára ültetik”. Bízott abban, hogy elindulnak az együttműködés irányába, az ajkai szakképző iskolákat visszaveszik, kérte, hogy azt a két iskolát, amelyeket nem tudnak működtetni - ugyan úgy, mint a pápait -, a megyei önkormányzat működtesse 2011. július 1jétől. Pusztai István Számára a dolog azon a ponton volt érthetetlen, hogy az oktatási rendszerhez a megyei önkormányzat igazából még nem nyúlt hozzá. Elmondta, mivel a gyereklétszám sajnálatos módon csökken, a finanszírozási, fenntartási problémák ismertek, a koncentráltabb, párhuzamosságokat kiszűrő, hatékonyabb képzéseket kell megoldani és ez nem attól függ, ki az intézmény fenntartója. Azt hangsúlyozta, fenntartótól függetlenül az oktatás területén a teljes megye rendszerében lehet gondolkodni és maximálisan egyetértett dr. Áldozó Tamás által elmondottakkal. Megítélése szerint az oktatási rendszerbe nem szabad presztízs elemeket belevinni, a hozzászólások utáni véleményekben számára teljes mértékben az jött vissza. Megjegyezte, az egyik oldal arról beszél, hogy a megyei önkormányzat milyen áldozatokat és fejlesztéseket tett Ajkáért - amelyet visszautasított -, véleménye szerint az ott tanuló gyerekekért tette, a másik oldalról viszont a sérelmek felemlegetése történt. Arra hívta fel a figyelmet, ki kell lépni ebből a sérelmi politizálásból, mert az a „homokozónak” a szintje és teljesen mindegy, hogy ki miért ment bele, az nem járható út egyik fél számára sem, ezért kell meggondolni azt a döntést, amelyek a változatokban előttük vannak. Ismételten azt hangsúlyozta, teljesen mindegy, ki az intézmény fenntartója, az együttműködés elkerülhetetlen és kényszer. Nem volt világos számára, hogy Stolár Mihály képviselő mit értett diktátum alatt, de ha az alapító intézmény tulajdonosa visszaveszi az intézményeit - ha ezt értette alatta, ezt nem tartaná diktátumnak – az teljes mértékben szuverén joga. Lévai József Elmondta, szeretné, ha a napirend vitájában nagyobb hangsúlyt kapna az az álláspont, amit dr. Áldozó Tamás megfogalmazott. Pusztai István képviselőtársa által megfogalmazott sérelmi politizálással kapcsolatban elmondta, annak semmi értelme, a bizottsági ülés is ráirányította a résztvevők figyelmét arra, hogy attól sokkal súlyosabb problémák előtt állnak. Az előterjesztéssel kapcsolatban elmondta, az szimplán technikainak tűnik, négy évente előjön, dönteni fognak arról, ki mit fog átvenni és átadni. Megjegyezte, mindezek mögött marad a megyében egy többszereplős középfokú oktatási rendszer, amely gyerekhiánnyal küzd, abban a tekintetben, hogy többszereplős marad nehezíti a feladatukat, amelyet meg kell oldani. Elmondta, ha visszagondolmak a korábbi közgyűlésekre, azokon többször felmerült, köztudott volt, hogy el fog jönni az a pillanat, amikor a közgyűlésnek beszélni kell az oktatási intézményekről. Javasolta, hogy a megyei önkormányzat alakítson ki egy koncepciót, amely mentén az önkormányzatokkal a tárgyalásokat lefolytatja. Kiemelte, dr. Áldozó Tamás frakcióvezető is utalt arra, jó lenne egy átlátható, transzparens rendszert működtetni ebben a tekintetben, hogy tisztább viszonyokat lássanak, ki milyen feltételekkel adja és veszi át az intézményeket, amely legyen egyformán érvényes lehetőség szerint minden érintett önkormányzatra. Arra hívta fel a figyelmet – amely a bizottsági ülésen is elhangzott -, a gyerekhiány okán sok párhuzamosság van a rendszerben, amelyek semmiképpen sem tarthatók fenn, 4-5 fővel nem lehet szakképzéseket elindítani, a gimnáziumok java része fél kapacitással tud ebben az évben elindulni, amelyen túl kell lépni és azt nem tudják úgy megoldani, ha a megyei önkormányzat és az érintett önkormányzatok - Veszprém városát is beintegrálva - nem találnak értelmes megoldást az előttük tornyosuló problémára. Megjegyezte, az már most látszik, hogy ezt a rendszert nem tudják tisztességesen finanszírozni.

27 Stolár Mihály Örült annak, hogy Lévai József képviselőtársa ott volt a bizottsági ülésen és teljes mértékben együtt gondolkodtak és azonos módon látják a helyzetet. Elmondta, hogy a jogalkotók is hasonlóan látják a helyzetet, ezért kell komoly változtatást véghezvinni a közoktatási törvényen és a szakképzés rendszerében. Érthetetlennek tartotta, hogy egy évvel majdnem az új törvény, ill. a szakképzési rendszer beindítása előtt ilyen lényeges változásokra kerüljön sor. Úgy gondolta, ha valóban fontosak a gyerekek, akkor ezt az egy évet nyugodtan kellett volna hagyni. Pusztai István által elmondottakat visszautasította, elmondta, a megyei önkormányzat azért vásárolt Ajkán két ingatlant is, hogy az odajáró gyerekeknek az oktatása biztonságos legyen, más kérdésnek tartotta, hogy azzal Ajka város vagyonát gyarapították. Galambos Szilvia Elmondta, a bizottsági ülésen a vitákat hosszasan folytatták le, hogy melyik intézményben milyen oktatás folyjon, amelyet nem is fejeztek be, mivel arra májusban vissza kell térni. Arra hívta fel képviselőtársai figyelmét – amely dr. Áldozó Tamás frakcióvezető, valamint Lévai József képviselőtársa részéről is megfogalmazódott -, hogy meglátása szerint ebben a széttagolt megyei struktúrában nem lesz elég csak a megyei önkormányzat fenntartásában működő TISZK-ek, intézmények struktúráját áttekinteni, hanem szükségük lesz a Veszprém Megyei Jogú Várossal a tárgyalásokat lefolytatni, mivel vannak olyan településeken működő intézményeik, ahol a szakképzés struktúráját ott kell áttekinteni és összecsiszolni. Úgy gondolta - azontúl, hogy a rendkívüli felvételi eljárás keretében meg tudják vizsgálni mennyi gyerek lesz a rendszerben -, vizsgálni kell a rendszer korszerűsítésének és racionalizálásának a lehetőségét, továbbá azt, hogyan tudják elosztani a szakképzés rendszerét megyei szinten, amit már öt évvel korábban meg kellett volna tenni, amelyre akkor volt kezdeményezés, de nem sikerült megvalósítani. Megítélése szerint a megyei önkormányzat és a megyei intézményrendszer egésze eljutott oda, hogy mindenki észleli a gyermekhiányt, amely szükségessé teszi a tárgyalásokat. Bízott abban, hogy a tárgyalások megindulnak, és maga részéről – bizottsági elnökként és TISZK vezetőként is – nagyon fontosnak tartotta tárgyalásokkal nyitni a megyei jogú város felé és meg kell kötni azokat a kompromisszumokat, amelyek a megye gyermekeinek az ellátását szolgálják. Várpalotai képviselőként annyit mondott, hogy a várpalotai önkormányzatnak is nyitottnak kell lenni az új megyei struktúra elfogadására. Reményét fejezte ki aziránt, hogy a szakképzési és a szakközépiskolai struktúrát sikerül majd úgy átalakítani, hogy gazdaságos legyen és a gyermekek érdekeit szolgálja. Mindezeken túl hozzá tette, négy éve a szem- és fültanúja a volt közgyűlésben annak, hogy Ajkával mindig valamilyen konfliktusos helyzettel találták magukat szembe és mindegy volt, hogy mit próbáltak engedni, mindig úgy érezte, semmi sem volt elég, és konfliktus gerjedt abból is, ha engedményeket tettek. Azt tapasztalta dr. Horváth József képviselő részéről, hogy Ajka talán kicsit nyitottabb kezd lenni a megegyezés irányába, amit kicsit későnek tartotta, mivel az önkormányzatoknak októbertől volt lehetősége arra, hogy az intézményeik fenntartásával kapcsolatban állást foglaljanak. Nem tudta elfogadni, amiért decemberig nem tudták kiszámolni, hogy mennyi volt a normatíván felüli támogatás, és az intézmény visszavétele mennyibe fog kerülni az önkormányzatnak. Megjegyezte, egészséges önkormányzatok közötti kapcsolatban működött volna, mint ahogy a füredi és tapolcai önkormányzatok esetében a visszavétel problémamentesen történt. Azt hangsúlyozta, Ajka esetében nem találtak olyan fogadó készségre, mint amit szerettek volna. Kérte az ajkai önkormányzattól az együttműködést. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön egyes közoktatási feladatok ellátásáról.

28 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 13 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 42/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Magyar – Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégiumban, a Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben, a Bartók Béla Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégiumban, a Petőfi Sándor Gimnáziumban, a Türr István Gimnázium és Kollégiumban, a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, a Batsányi János Gimnázium és Kollégiumban, a Járdányi Pál Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, a Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben, a Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben, a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban, a Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, valamint a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben meglévő, a települési önkormányzat számára nem kötelező közoktatási feladatok ellátását 2011. július 1-jétől 2015. június 30-áig vállalja. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a közoktatási feladatok ellátása során gyakorolni kívánja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 93. § (1) bekezdésében meghatározott költségvetési irányítási jog keretében biztosított hatásköröket, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartói irányítási jogot az alapítás (létesítés) és megszüntetés kivételével. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a közoktatási feladatokhoz szükséges ingatlanok átvételéről, az irányítási jogok gyakorlásáról, valamint a 14/2011.(II.24.) MÖK határozatban foglaltakról egyeztetést folytasson a tulajdonos önkormányzat képviselőjével. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a tulajdonos önkormányzattal kötendő megállapodás előkészítéséről és a Közgyűlés részére elfogadásra történő benyújtásáról gondoskodjon. Határidő: 2011. június 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke megyei főjegyző Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a 2. határozati javaslat „A” változatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 16 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 6 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el a 2. határozati javaslat „A” változatát.

29 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön egyes közoktatási feladatok átvételéről Ajka Város Önkormányzatától. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 13 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 43/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben, valamint a Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményből leválasztandó Zeneiskolában (a leválasztást követően) meglévő, a települési önkormányzat számára nem kötelező közoktatási feladatok ellátását, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88.§ (9) bekezdésében foglaltak szerint, a bejelentést követő év július 1-jétől, azaz 2012. július 1-jétől 2015. június 30-áig vállalja. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a közoktatási feladatok ellátása során gyakorolni kívánja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 93. § (1) bekezdésében meghatározott költségvetési irányítási jog keretében biztosított hatásköröket, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartói irányítási jogot az alapítás (létesítés) és megszüntetés kivételével. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a közoktatási feladatokhoz szükséges ingatlanok átvételéről, az irányítási jogok gyakorlásáról, valamint a 14/2011.(II.24.) MÖK határozatban foglaltakról egyeztetést folytasson Ajka Város Önkormányzatának képviselőjével. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy Ajka Város Önkormányzatával kötendő megállapodás előkészítéséről és a Közgyűlés részére elfogadásra történő benyújtásáról gondoskodjon. Határidő: 2012. június 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke megyei főjegyző Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a 2. határozati javaslat „C” változatának elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el a 2. határozati javaslat „C” változatát.

30 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Ajka Város Önkormányzata képviselő-testületének közoktatási feladatok visszavételére vonatkozó döntésének tudomásulvételéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 44/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi Ajka Város Önkormányzata Képviselőtestületének 52/2011.(III.25.) Kt. számú döntését a Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium, a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint – az alapfokú művészetoktatási feladatok kivételével – a Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2011. július 1-jei hatállyal történő visszavételéről. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy az iskolák visszaadásához kapcsolódó teljes körű elszámolásról tárgyalásokat folytasson Ajka Város Önkormányzatának képviselőjével. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy az intézmények visszaadása miatti teljes körű elszámolás, valamint Ajka Város Önkormányzatával az iskolák visszaadásáról kötendő megállapodás előkészítéséről és a Közgyűlés részére elfogadásra történő benyújtásáról gondoskodjon. Határidő: 2011. június 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke megyei főjegyző Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Balatonfüred Város Önkormányzata képviselőtestületének közoktatási feladatok visszavételére vonatkozó döntésének tudomásulvételéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 45/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi Balatonfüred Város Önkormányzat Képviselőtestületének 107/2011.(IV.1.) számú határozatát a Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, valamint a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium 2011. július 1-jei hatállyal történő visszavételéről. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy az iskolák visszaadásához kapcsolódó teljes körű elszámolásról tárgyalásokat folytasson Balatonfüred Város Önkormányzatának képviselőjével.

31

A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy az intézmények visszaadása miatti teljes körű elszámolás, valamint Balatonfüred Város Önkormányzatával az iskolák visszaadásáról kötendő megállapodás előkészítéséről és a Közgyűlés részére elfogadásra történő benyújtásáról gondoskodjon. Határidő: 2011. június 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke megyei főjegyző Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Tapolca Város Önkormányzata képviselőtestületének nevelési tanácsadó visszavételére vonatkozó döntésének tudomásulvételéről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 46/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése tudomásul veszi Tapolca Város Önkormányzat Képviselőtestületének 58/N/2011.(III.31.) Kt. számú határozatát a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretein belül működő tapolcai Nevelési Tanácsadó 2011. július 1-jei hatállyal történő visszavételéről. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a Nevelési Tanácsadó visszaadásához kapcsolódó teljes körű elszámolásról tárgyalásokat folytasson Tapolca Város Önkormányzatának képviselőjével. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Nevelési Tanácsadó visszaadása miatti teljes körű elszámolás, valamint a visszaadásról Tapolca Város Önkormányzatával kötendő megállapodás előkészítéséről és a Közgyűlés részére elfogadásra történő benyújtásáról gondoskodjon. A Közgyűlés felkéri Tapolca Város Önkormányzatát, hogy a jelenleg tagintézményként működő tapolcai Nevelési Tanácsadó önálló intézményként történő megalapításáról gondoskodjon. Határidő: 2011. június 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke megyei főjegyző Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a tapolcai Széchenyi István Szakképző Iskola 2011. I. félévi finanszírozásáról szóló megállapodás elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő.

32

Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 47/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Széchenyi István Szakképző Iskola költségvetésének 2011. I. félévi finanszírozásáról szóló megállapodást az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja. A közgyűlés felhatalmazza elnökét a megállapodás aláírására. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a soron következő közgyűlésen a szükséges előirányzat biztosításáról gondoskodjon. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Várpalotai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat feladatainak a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében történő ellátásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 48/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Várpalotai Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében biztosított, a települési önkormányzat számára nem kötelező közoktatási feladatok ellátását, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88.§ (9) bekezdésében foglaltak szerint, a bejelentést követő év július 1-jétől, azaz 2011. július 1-jétől 2015. június 30-áig vállalja, és azt a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézmény keretében biztosítja. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a pedagógiai szakszolgálati feladatok további ellátásáról, a feladatokhoz szükséges ingatlanokról, valamint a 14/2011.(II.24.) MÖK határozatban foglaltakról egyeztetést folytasson Várpalota Város Önkormányzatának képviselőjével. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy Várpalota Város Önkormányzatával a pedagógiai szakszolgálati feladatok átvételéről kötendő megállapodás előkészítéséről és a Közgyűlés részére elfogadásra történő benyújtásáról gondoskodjon. Határidő: 2011. június 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke megyei főjegyző

33 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az alapfokú művészetoktatás intézményi struktúrájának racionalizálásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 49/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 228/2010.(XII.15.) MÖK határozat alapján szükségesnek tartja az alapfokú művészetoktatás feladatának ellátását biztosító jelenlegi intézményi struktúra áttekintését és annak racionalizálását. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy az átszervezés lehetőségét közoktatási szakértővel vizsgáltassa meg és terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2011. június 30. Felelős: megyei főjegyző Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a struktúrájának racionalizálásáról.

pedagógiai szakszolgálat intézményi

A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 50/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 228/2010.(XII.15.) MÖK határozat alapján szükségesnek tartja a pedagógiai szakszolgálat feladatának ellátását biztosító jelenlegi intézményi struktúra áttekintését és annak racionalizálását. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy az átszervezés lehetőségét közoktatási szakértővel vizsgáltassa meg és terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2011. június 30. Felelős: megyei főjegyző Lasztovicza Jenő 5 perc szünetet rendelt el. Szünet Szünet után

34

6. Döntés KEOP-2011-4.9.0 kódszámú pályázatok benyújtásáról Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a Gazdasági és Területrendezési, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. A bizottságok egyetértettek azzal, hogy az önerő biztosítása a kötvény bevétel terhére történjen. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólás Pusztai István Elmondta, a bizottsági ülésen is felvetette és célszerűnek tartaná a Balatonalmádi Két Tannyelvű Gimnázium bevonását a projektbe, mivel az infrastrukturális állapota eléggé rossz paramétereket mutat és a fenntartását a megyei önkormányzatnak kell biztosítani. Véleménye szerint úgy is megtérülne a felújítás, ha az önkormányzat a balatonalmádi önkormányzatot is bevonva valósítaná meg azt. Megítélése szerint, ha egy költséges intézmény fenntartása során lehet változtatni, ezt a lehetőséget nem kellene kizárni. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 51/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 1) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy a KEOP-2011-4.9.0 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinált pályázatra a Veszprém Megyei Önkormányzat pályázatot nyújt be a dákai, peremartoni, külsővati és lesencetomaji intézményei vonatkozásában. Intézmény

Önerő rész

Batthyány Ilona Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, Dáka, Dózsa Gy. út 80.

24.000 e Ft.

Idősek Otthona, Peremarton-Gyártelep, Harangvirág út 1.

37.000 e Ft.

Idősek Otthona és Módszertani Intézménye, Külsővat, Béri Balogh Ádám út 1.

30.000 e Ft.

35 Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Lesencetomaj, Kossuth Lajos u. 95. Összesen:

25.000 e Ft. 116.000 e Ft.

2) A közgyűlés egyetért azzal, hogy a pályázati önerő a kötvény bevételéből kerül felhasználásra, és felhatalmazza a közgyűlés elnökét a kötelezettségvállalásra. Határidő: Felelős:

folyamatos Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

7 . Önerő biztosítása a Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban megvalósuló tornatermi felújítás 7/2011. (III. 9.) BM rendelet szerinti pályázathoz Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a Gazdasági és Területrendezési, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. A bizottságok egyetértettek azzal, hogy az önerő biztosítása a kötvény bevétel terhére történjen. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 52/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 1) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy a 7/2011. (III. 9.) BM rendelet alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat pályázatot nyújt be a Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban megvalósuló tornatermi felújításra 18.641 e.Ft pályázati összköltséggel. 2) A pályázathoz szükséges 3.728 e.Ft önerőt a 2011. évi költségvetésről szóló 4/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelet 4/c melléklet II/3. pontja – fejlesztési célú pályázatokhoz önerő biztosítása – előirányzat terhére biztosítja.

36 3) A közgyűlés egyetért azzal, hogy a pályázati önerő a kötvény bevételéből kerül felhasználásra, és felhatalmazza a közgyűlés elnökét a kötelezettségvállalásra. Határidő: Felelős:

folyamatos Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

8. A Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium EGT norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program fenntartásához szükséges vállalások Lasztovicza Jenő Megkérdezte az előterjesztő Répás János igazgató urat, kíván-e az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tenni. Répás János Nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a Gazdasági és Területrendezési, valamint a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. A bizottságok egyetértettek azzal, hogy az önerő biztosítása a kötvény bevétel terhére történjen. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 53/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadja az EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program végrehajtásáról szóló tájékoztatót.



A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése biztosítja a Zirc, Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium számára a gázenergia igények kiváltása megújuló energiaforrás termelésére, pelletálására és fűtésre való felhasználásra irányuló, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében megvalósult projekt fenntartásához szükséges fedezetet az alábbiak szerint:  A projekthez szükséges forrást – a már jóváhagyott 39 millió Ft önerőn és a 30 millió Ft tartalékkereten felül – további 10.830 eFt-tal kiegészíti.

37 



A fenntartáshoz szükséges fedezetet az önkormányzat költségvetésének 4/c. mell. „Felhalmozási célú pályázatok előfinanszírozási kerete” előirányzat terhére biztosítja, azzal a feltétellel, hogy a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium a fenntartásra biztosított fedezetet a saját bevételeiből 10 év alatt visszatörleszti.

A közgyűlés egyetért azzal, hogy a program indítási, járulékos költség a kötvény bevételéből kerül felhasználásra.

Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 9 . a. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetésének végrehajtása, pénzmaradvány elszámolása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a könyvvizsgáló feladat ellátásáról pályázat kiírására. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 13 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 54/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a könyvvizsgálói feladat ellátására a Kbt. 251. § (2) bekezdése alapján közbeszerzési eljárás keretében négy éves időtartamra pályázatot hirdet. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról gondoskodjon és a megbízásra vonatkozó javaslatát terjessze a közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

2011. júniusi közgyűlés, illetve azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

38 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról, pénzmaradvány elszámolásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett megalkotta a 7/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat pénzmaradvány elszámolásáról.

2010.

évi

költségvetésének

végrehajtásáról,

A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. b. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2010. évi összefoglaló ellenőrzési jelentése Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 55/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2010. évi összefoglaló ellenőrzési jelentést az előterjesztésben írtakkal egyezően elfogadja. A közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy az intézményekben a feltárt, de a beszámoló készítéséig még nem határidős, hibák hiányosságok kijavítását kövesse nyomon. Határidő: Felelős:

2011. május 15. megyei főjegyző

39 10. a. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II. 28.) önkormányzati rendeletének módosítása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés-válasz Orbán Imre Megkérdezte, milyen kommunikációs szolgáltatásra kerül felhasználásra a költségvetésben szereplő 11,5 mFt. Horváth Mária Válaszában elmondta, hogy a költségvetésben kommunikációs szolgáltatásra tervezett összegből az elmúlt évről áthozott számlák kerülnek kiegyenlítésre - volt eredeti előirányzatban is már - a tavalyról áthozott számlákat ebből tudják kifizetni, erre teremtettek fedezetet. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II. 28.) önkormányzati rendeletének módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 10 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett megalkotta a 8/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II. 28.) önkormányzati rendeletének módosításáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi. b. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetésének végrehajtásához kapcsolódó döntések Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta.

40 Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a „Veszprém Megye Fejlődéséért” Kötvény működési célú felhasználására vonatkozó javaslatról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 56/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Elnökét, hogy folytasson tárgyalást a „Veszprém Megye Fejlődésért” Kötvényt kibocsátó Raiffeisen Bank Zrt-vel, arról hogy a Kötvény eredeti céljától eltérően egy éves visszapótlási kötelezettséggel munkabér fizetésre és szállítói tartozások kiegyenlítésére 500 000 ezer Ft-ot a Veszprém Megyei Önkormányzat felhasznál. A felhasználás céljáról és mértékéről, valamint a visszapótlásról a közgyűlést folyamatosan tájékoztatni kell. A tárgyalás eredményéről a Közgyűlés Elnöke adjon tájékoztatást a Közgyűlés részére. Határidő: azonnal, illetve folyamatos Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatására vonatkozó igény benyújtásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 57/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 6. számú melléklet 2. pontja alapján (a továbbiakban 6. számú melléklet) támogatási igényt nyújt be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatására.



A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának igényléséhez a fenti törvény alapján a következő nyilatkozatot teszi:

41 

A Veszprém Megyei Önkormányzat esetében a lakosságszám és a körjegyzőségi feltétel nem releváns.



A Veszprém Megyei Önkormányzat esetében a helyi adóbevételre vonatkozó feltétel nem releváns.



A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011. évi módosított költségvetési rendeletét 1.438.715 ezer forint összegű működési célú hiánnyal fogadta el.



A Veszprém Megyei Önkormányzat kötelezettségvállalása 2010. és 2011. évben nem haladja meg az Ötv. 88. § (2) bekezdés szerinti éves kötelezettségvállalás felső határát.



A Veszprém Megyei Önkormányzat az Ötv. szabályai szerint kötelező könyvvizsgálatra kötelezett. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2010. évi zárszámadását a könyvvizsgáló elfogadta.

Határidő: 2011. április 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön javaslatról a költségvetési számlavezetésre, folyószámla hitelkeretre és munkabér-hitelkeretre vonatkozóan. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 58/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat a jelenlegi számlavezető pénzintézettel kedvezőbb feltételrendszer elérése érdekében folyószámla vezetésre, kis-kincstári finanszírozási rendszer működtetésére, valamint a kapcsolódóan igénybe venni kívánt 1.800.000 ezer Ft folyószámla hitelkeret, továbbá 150.000 ezer Ft munkabér hitelkeret egy évre történő biztosítására. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, végeztessen piackutatást ezen szolgáltatások más pénzintézettel történő ellátására. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy a lefolytatott tárgyalásokról, a piackutatás eredményéről a közgyűlést folyamatosan tájékoztassa. Határidő: 2011. júniusi közgyűlés Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a folyószámla hitelkeretre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő.

42 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 59/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét, hogy közbeszerzési eljárást folytasson le 1.800.000 ezer Ft bankszámlához kapcsolódó hitelkeret egy évre történő megnyitása érdekében. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a futamidő alatt költségvetésében – a fejlesztések előtt – a hitel- és járulékai fedezetét saját bevételeiből megteremti és visszafizetésére kötelezettséget vállal. A folyószámla-hitelkeret fedezetéül a 2011-2012. évi költségvetésének saját bevételeit jelöli meg. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a folyószámlát vezető bankkal közbeszerzési eljárás keretében a legkedvezőbb feltételek biztosítására folytassa le a tárgyalásos eljárást és kösse meg a hitelszerződést. Határidő: 2011. június 23. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a munkabér-hitelkeret felvételére vonatkozó javaslatról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 60/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza a Közgyűlés Elnökét, hogy a számlavezető pénzintézettel folytasson tárgyalásokat 150.000 ezer Ft bérhitel felvételének lehetőségeiről egy éves időszakra. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a futamidő alatt költségvetésében – a fejlesztések előtt – a hitel- és járulékai fedezetét saját bevételeiből megteremti és visszafizetésére kötelezettséget vállal. A bérhitel keret fedezetéül a 2011-2012. évi költségvetésének saját bevételeit jelöli meg. Felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a folyószámlát vezető bankkal a legkedvezőbb feltételek biztosításával kösse meg a bérhitel szerződést. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az alapítványok támogatásáról.

43 A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 61/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2011. évi költségvetésben tervezett kiadási előirányzat terhére az alábbi alapítványok támogatásáról dönt: Elnöki Keret (4/a melléklet II.6.) előirányzat terhére: Tánc-lánc Alapítvány, Pápadereske Rábaközi aljak, blúzok, viseletek készítésének támogatása

40 ezer Ft

Határidő: 2011. június 15. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 11. A Veszprém Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programja Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólások Pusztai István Elmondta, a bizottsági ülésen a gazdasági programot „Janus arcú” programként minősítette, amely alatt azt értette, hogy annak három fejezete van, amely egyrészt elemzi a 2007-2010. közötti finanszírozási pénzügyi feltételek változását és a helyzet objektív értékelésével szemben annyit elkövet, hogy nem tartalmazza a nem megalapozott, vagy politikailag motivált, illetve helytelen, hibás döntéseket, amelyek szintén hozzájárultak a pénzügyi helyzet kialakulásához. Arról szólt, a program lényegi eleme, a gazdasági feltételek alakulása, finanszírozása fejezet nincs szinkronban az ágazati programokkal, továbbá ismétlések vannak abban. Azt hangsúlyozta, ez a fejezet eléggé reális helyzetet és jövőképet vázol fel, de egy dologgal nem foglalkozik - megállapítja, hogy 2012-től a kötvény fizetési kötelezettséget teljesíteni kell, hogy ez a ciklusra pénzügyileg milyen terhet jelent - de nem ad választ arra, hogy annak kezelésére van-e elképzelés. Megjegyezte, ha a megyei önkormányzat finanszírozási feltételei nem fognak változni, vagy valami szanálás nem fog megvalósulni, akkor a megyei önkormányzat számára a kötvény visszafizetésének a feladata nem megnyugtató. Az ágazati ügyekkel kapcsolatban elmondta, hogy mennek a jól bevált, több ciklusra visszatekintő forgatókönyvek szerint és lényegében szűkített kívánság listát

44 tartalmaznak, amelyek inkább ábrándok, elképzelések, mint realitással bíró megállapítások. Észrevételezte, és kiemelendőnek tartotta az egészségügyi ellátással kapcsolatos program fejezetet, amely amennyiben megvalósul, akkor a megyei kórház és azok az intézmények, amelyeket érint, technikailag európai színvonalú ellátást tud biztosítani, ugyanakkor ez a fejezet már nincs köszönő viszonyban azokkal az előterjesztésekkel, amelyek többek között a közgyűlés napirendjén szerepelnek. A közoktatási szakképzéssel kapcsolatban elmondta, az számára politikai hűségnyilatkozat dokumentumának tűnik, mivel a kormány még a mai napig nem döntötte el, hogy a közoktatás milyen irányba fog haladni, de itt már leírják, hogy új korszak nyílt az országos közoktatási politikában. Megjegyezte, még a kormányzat sem tudja, milyen irányban jelenik meg az új korszak. Ijesztőnek tartotta, amikor az oktatási feladatrendszer legfontosabb elemének a rend és a biztonság megteremtését tekintik. Véleménye szerint a közoktatásnak az alapvető célja nem a rend és a biztonság megteremtése, az következmény. Azt hangsúlyozta, hogy sárga színű szemüvegen keresztül nézik a dolgokat, amely nem szokott jót tenni a szakmai programok megírásának. Arról szólt, a közgyűlés elnöke egy decemberi interpellációra adott válaszában azt ígérte, hogy a megyei önkormányzat gazdasági befektetésének értékelését, gazdaságossági elemzését az áprilisi közgyűlésre be fogja hozni, amit hiányolt az előterjesztésből. Orbán Imre Arról szólt, minden program - a megye gazdasági programja is - annyit ér, amennyit majd meg lehet belőle valósítani. Azt hangsúlyozta, az ország kényszerpályán van és ezáltal Veszprém megye is, amely annak a liberális és önfeladó gazdaságpolitikának köszönhető, amelyet az elmúlt 21 évben gyakoroltak. Elmondta, az a gazdasági szabadságharc, amelyről a kormányfő oly gyakran beszél nyomaiban sem létezik a kormányzati politika cselekedeteiben, nyomaiban sem fedezhető fel a gazdasági programban. Kiemelte, az eredendő forráshiány beismerése a program azon mondata, hogy a megye pénzügyi lehetőségei miatt fejleszteni, beruházni csak pályázati forrásokból van lehetőség. Egyetértett a megye társadalmi-gazdasági terület felosztásának megítélésével. Azt hangsúlyozta, a megye nyugati részén mind a munkanélküliséget, mind a beruházásokat, mind pedig az emberek életminőségét tekintve súlyos problémák vannak, amelyet nem tartott új keletűnek, és amit az elmúlt ciklusok alatt mégsem tudtak kezelni. Arról szólt, hogy talán a devecseri kistérség felállítása hozhat némi segítséget azon térség problémáinak kezelésére, azonban a Marcal-medence nem csak a devecseri kistérségből áll és a pápai kistérségben is hasonló gondokkal küszködnek. Megítélése szerint a megye gazdasági programjának négy lábon kell állnia, az első a munkahely teremtés, az élelmiszer termelés, feldolgozás és forgalmazás feletti jog visszaszerzése, a második a megye természeti adottságaiból, gyógyvizeiből, történelmi örökségéből, kulturális sokszínűségéből adódó lehetőségek kiaknázása. Harmadikként a megye közútjainak, vasút vonalainak korszerűsítését, a közösségi közlekedés összehangolását említette. Véleménye szerint kiemelt feladatként kellene kezelni a Budapest-Tapolca és a Győr-Pápa-Celldömölk vasútvonalak villamosítását. Megítélése szerint érdemes lenne elgondolkodni a Balaton közlekedését összehangoló társulás létrehozásán, összefogva Fejér, Somogy és Zala megyékkel. Negyedik lábként a magyar élet megteremtését, a magyar vidék leépülésének megállítását, a kistelepüléseken élők életminőségének javítását tartotta fontosnak. Megítélése szerint az általa felvázolt célokra és feladatokra kellene az erőket és a pénzeszközöket csoportosítani a fejlődés érdekében. Kifogásolta, hogy a benyújtott gazdasági program köszönő viszonyban sincs az általa felvázoltakkal, amelyet támogathatatlannak tartott.

45 Dr. Áldozó Tamás Arra hívta fel Orbán Imre frakcióvezető-helyettes figyelmét, hogy a két dolgot nem lenne szabad összekeverni, mivel a közgyűlésre beterjesztett gazdasági program nem Veszprém megye gazdasági programja, olyan nem létezik, és olyan dokumentum megalkotására a megyei önkormányzatnak nincs felhatalmazása. Azt hangsúlyozta, alkothatnak olyat, de nincs semmiféle eszközük annak megvalósítására, ami előttük van az a Veszprém Megyei Közgyűlés gazdasági programja, a kettő között lényeges különbség van. Elmondta, amikor a megyei önkormányzat gazdasági programját megalkotják, akkor abból kell kiindulni, milyen erőforrások állnak a rendelkezésükre, milyen vagyonelemeik vannak és azokkal a megye gazdasági életében hogyan tudnak részt venni. Kiemelte, ha ezeket az erőiket számba veszik, akkor azt látják, hogy azoknak az értéke, a befolyása elenyésző a megye gazdasági életében zajló folyamatokban meghatározó gazdasági társaságok erejéhez képest. Arról szólt, ennek ellenére van komoly felelősségük, a legkomolyabb pedig a szakképzés területén van. Megjegyezte, elmondhatják, hogy jó lenne villamosítani a vasutat, részt venni nagyobb erővel a turizmusban. Megítélése szerint a megyei önkormányzat igen komoly befektetéssel szerepel a turisztikai beruházásban, amely talán az összes megyei önkormányzat közül dobogós helyen van ezen a területen. Véleménye szerint jó elmondani a szép és nagy röptű elképzeléseket, de a megyei önkormányzatnak esélye sincs arra, hogy azokat befolyásolni tudja. Arról szólt, amit tudnának befolyásolni, az a szakképzés szerkezetének átalakítása lenne. Pápai példaként említette, korábban többször elmondták, a Pápai Hús 1913. Kft. növekedésének, üzleti sikereinek a legnagyobb veszélyforrása a szakképzett munkaerő hiánya, olyan térségben, ahol a mai adatok szerint 4000 munkanélküli van, az üzemben ebben az évben száz hentes fog nyugdíjba menni, a szakképzésből pedig heten érkeznek. Kiemelte, 93 családnak lenne biztos egzisztenciája, ha ezzel a szakképesítéssel rendelkeznének. Elmondta, a kialakult helyzetben az önkormányzat és a társaság ösztöndíjat alapított, hogy a húsipari termékgyártó szakra a fiatalok jelentkezzenek, ennek eredményeként a 11. évfolyamban induló szakképzésbe 35 fiatal jelentkezett. A kezdeményezést példa értékűnek tartotta és véleménye szerint hasonló empátiával és elkötelezettséggel kellene a megyei szakképzést a helyi igényeknek megfelelően alakítgatni, sokkal többet segítenek, ha képzett szakembert biztosítanak szakember hiánnyal küzdő cég számára, mintha igen nagy ívű és szép dolgokat deklarálnak egy ilyen programban. Lasztovicza Jenő Pusztai István frakcióvezető gondolataira reagálva elmondta, a rossz döntéseket nem tudja hol kell nézni, az előző kormánynál, vagy most, mivel az előző kormány juttatta a megyéket oda – köztük Veszprém megyét is -, hogy az elmúlt négy évben 3,3 mrdFt-tal csökkent a megyei önkormányzat bevétele az illetékbevételekből és az SZJA-ból és még a normatívákról nem is beszélt. Elmondta, annak ellenére, hogy ilyen bevétel csökkenés történt a megyei önkormányzatnál, nyolc iskolát kellett átvenni működtetésre. Megítélése szerint nem biztos, hogy a megyei önkormányzat hozott rossz döntéseket, hanem azokat próbálta korrigálni hogy életképes maradjon. Azt hangsúlyozta, hogy a Veszprém megyei önkormányzat a megyék között nem áll rosszul még ebben a helyzetben sem. Megjegyezte, csak abból tudnak főzni, amit rájuk és az országra hagyott az előző kormány, amit már néhányszor kielemeztek. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő.

46 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 12 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 62/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Veszprém Megyei Önkormányzat 2011-2014 évekre szóló Gazdasági Programját. A Programba foglalt elveket és célkitűzéseket elfogadja. Határidő: Felelős:

folyamatosan illetve az éves költségvetés keretében Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

12. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények térítési- és tandíjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az előterjesztéshez Pusztai István képviselő módosító indítványt nyújtott be, mely az ülés előtt kiosztásra került. A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság a módosító indítványt nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére. Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdések Pusztai István Megkérdezte a közgyűlés elnökétől, hogy módosító indítványát befogadja-e, mert annak függvényében szól hozzá. Lasztovicza Jenő Elmondta, hogy a módosító indítványt nem kívánja befogadni. Hozzászólás Pusztai István Elmondta, hogy a rendelet-tervezet 5. § 5. pontja megítélése szerint jogilag nem tartalmaz teljes körű szabályozást. Azzal egyetért, hogy a kedvezmények elbírálásánál figyelembe kell venni a vagyoni és jövedelmi helyzetet, csakhogy a vagyoni helyzet figyelembe vételének módjára a rendelet-tervezet semmiféle szabályt nem fogalmaz meg. Meglátása szerint ez esetben a vagyoni helyzet taxatíve felsorolására van szükség, hogy milyen módon kell ezt figyelembe venni. Hiányolta, hogy a vagyoni helyzetre semmiféle iránymutatást nem

47 tartalmaz, és enélkül a rendelet-tervezet hiányos, melynek pótlására egy későbbi ülésen is lesz lehetősége az előterjesztőnek. Elmondta továbbá, hogy a módosító indítványában azért javasolta az öregségi nyugdíjminimum változtatását, mert az 2008 óta változatlanul 28.500.- Ft. Miután a szociális kedvezmény legfeljebb 30 %-ban mérsékli a térítési díjakat, ezért objektívebbnek és reálisabbnak tartja a KSH által megszabott előző évi létminimum alkalmazását, ugyanis a 2008 óta változatlan öregségi nyugdíjminimum jelentős mértékben inflálódott. Miáltal a közgyűlés elnöke jelezte, hogy módosító indítványát nem kívánja befogadni, ezért kapcsolódó módosító indítványt jelentett be, miszerint egyetért az öregségi nyugdíjminimum használatával, oly módon, hogy a kedvezmény elbírálásánál ne 150 %-os, hanem 200 %-os mértéket vegyenek figyelembe, vagyis „Szociális helyzete alapján nem adható térítési díj-, illetve tandíjcsökkentő kedvezmény annak a tanulónak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj összegének 200 %-át eléri vagy meghaladja”. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Pusztai István kapcsolódó módosító indítványáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 4 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el a kapcsolódó módosító indítványt. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Pusztai István módosító indítványáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 9 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül nem fogadta el a módosító indítványt. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények térítési- és tandíjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellet megalkotta a 9/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények térítésiés tandíjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

48

13. Beszámoló a szociális intézmények szervezet-átalakításával kapcsolatos döntés végrehajtásáról, egyes intézményeket érintő létszámcsökkentés elrendelése Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdések - válaszok Lévai József Utalt arra, hogy az anyagban szerepel, mely intézményben hány státusz szűnik meg, illetve arra is van utalás, hogy bizonyos esetekben – a többség ilyen – nem szükséges az elbocsátásról, vagyis a munkaviszony megszűnéséről intézkedni, mert az érintettek máshol vállalnak tovább foglalkozást. Ennek pontos részletei után érdeklődött, hogy hol történik a tovább foglalkoztatás. Dr. Molnár Ibolya Ismertette az egyes intézményekben végrehajtandó létszámváltozásokat, melyről készült kimutatás a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Elmondta, még, az előterjesztésben utaltak arra, hogy szakdolgozók egy része nem kerül leépítésre, hanem vállalva a tovább foglalkoztatást, máshová kerülnek át. Lévai József Megköszönte a részletes választ. Utalt az előterjesztésben foglaltakra, miszerint „SümegNyírlakpusztán 5 státusz válik megszüntethetővé. A munkavállalókkal történ közös megbeszélés alapján egyetlenegy dolgozónak sem kell végkielégítést fizetni. Mindenki írásban vállalta, hogy más munkakörben dolgozik tovább”. Nem érti, hogy az 5 fő hol és milyen státuszban dolgozik tovább, mert az elhangzott válaszból számára nem jön össze az 1:1-es arány. Hangsúlyozta, hogy az előzetes tárgyalások és az átszervezés végrehajtásáról történő döntés során is számos ellenérzetet fogalmaztak meg. Megítélése szerint az előterjesztésben forintosított megtakarításokért kár volt ezt megcsinálni, egyszerűbb lett volna lemondani a kommunikációs kiadásokról, amit személy szerint teljesen feleslegesnek tart. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a szociális intézmények szervezet-átalakításával kapcsolatos döntések végrehajtásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő.

49 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 63/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Forsthoffer Erzsébetnek és Hanich Ferencnek, a két koordinációs feladattal megbízott igazgatónak a Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye és a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthonainak Egyesített Szociális Intézménye szervezet-átalakításával kapcsolatos előkészítő tevékenységéről szóló beszámolóját elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét, hogy a szervezet átalakítás során a munkáltatói intézkedésekhez szükséges – gazdasági számításokkal alátámasztott – kiadásokhoz az önkormányzat 2011. évi költségvetésének 4/c mellékletében szereplő I.4. struktúra átalakítás feladatainak többletkiadása előirányzat terhére kötelezettséget vállaljon, illetve a kiadások fedezetét az intézmény költségvetésében biztosítsa. Határidő: folyamatos Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri az összevont intézmények vezetőit, valamint a megyei főjegyzőt, hogy az összevont intézmények költségvetését készítsék elő a közgyűlés júniusi ülésére. Határidő: a közgyűlés júniusi ülése Felelős: az összevont intézmények vezetői megyei főjegyző Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek ellátását biztosító intézmények szervezet-átalakításával kapcsolatos létszámcsökkentés elrendeléséről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 64/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 1.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona Lesencetomaj, Kossuth u. 95. székhelyű intézmény 112 fős engedélyezett munkavállalói létszámát a Veszprém Megyei Önkormányzat „Batthyány Ilona” Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és

50 Szenvedélybetegek Integrált Intézménye Dáka, Dózsa Gy. u. 80. székhelyű intézménybe történő beolvasztás miatt véglegesen 11 fővel 101 főre csökkenti. Határidő: a munkáltatói intézkedések megtételére 2011. július 31. Felelős: intézményvezető 2.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona Sümeg-Nyírlakpuszta székhelyű intézmény 59 fős engedélyezett munkavállalói létszámát a Veszprém Megyei Önkormányzat „Batthyány Ilona” Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye Dáka, Dózsa Gy. u. 80. székhelyű intézménybe történő beolvasztás miatt véglegesen 5 fővel 54 főre csökkenti. Határidő: a munkáltatói intézkedések megtételére 4 státuszt érintően 2011. július 31. 1 státuszt érintően 2011. december 31. Felelős: intézményvezető

3.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat Fenyveserdő Ápoló-Gondozó Otthona Veszprém, Tüzér u. 44. székhelyű intézmény 46 fős engedélyezett munkavállalói létszámát a Veszprém Megyei Önkormányzat „Batthyány Ilona” Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye Dáka, Dózsa Gy. u. 80. székhelyű intézménybe történő beolvasztás miatt véglegesen 5 fővel 41 főre csökkenti. Határidő: a munkáltatói intézkedések megtételére 3 státuszt érintően azonnal, 1 státuszt érintően 2011. június 30. 1 státuszt érintően 2011. november 30. Felelős: intézményvezető

4.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az átalakítás következtében a lesencetomaji Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthonának, a sümeg-nyírlakpusztai Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonának és a Veszprém Megyei Önkormányzat Fenyveserdő Ápoló-Gondozó Otthonának a Veszprém Megyei Önkormányzat „Batthyány Ilona” Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye Dáka, Dózsa Gy. u. 80. székhelyű intézménybe történő beolvadása miatt a jogutód Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, Dáka, Dózsa György u. 80. székhelyű intézmény 186,5 fős engedélyezett munkavállalói létszámát 2011. július 1-jétől - az intézmény székhelyén és a kamondi telephelyen történő 4,5 fős státuszbővítés figyelembe vételével - 200,5 fővel 387 főre növeli meg. Határidő: 2011. július 1. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

51 5.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a közgyűlés elnökét, hogy a létszámcsökkentések költségvetésre gyakorolt hatását az érintett intézmények költségvetésén vezesse át. Határidő: a munkáltatói intézkedések függvényében: folyamatos Felelős: Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az idősek ellátását biztosító szociális intézmények szervezet-átalakításával kapcsolatos létszámcsökkentés elrendeléséről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 65/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 1.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Devecser, Petőfi tér 5. székhelyű intézmény 45 fős engedélyezett munkavállalói létszámát a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Pápakovácsi, Attyapuszta 4. székhelyű intézménybe történő beolvasztás miatt véglegesen 3 fővel 42 főre csökkenti. Határidő: a munkáltatói intézkedések megtételére 1 státuszt érintően azonnal 2 státuszt érintően 2011. július 31. Felelős: intézményvezető

2.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Módszertani Intézménye Külsővat, Béri Balogh Ádám u. 1. székhelyű intézmény 81 fős engedélyezett munkavállalói létszámát a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Pápakovácsi, Attyapuszta 4. székhelyű intézménybe történő beolvasztás miatt véglegesen 2 fővel 79 főre csökkenti. Határidő: a munkáltatói intézkedések megtételére 1 státuszt érintően azonnal 1 státuszt érintően 2011. július 31. Felelős: intézményvezető

3.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Peremartongyártelep, Harangvirág u. 1. székhelyű intézmény 81 fős engedélyezett munkavállalói létszámát a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Pápakovácsi, Attyapuszta 4. székhelyű intézménybe történő beolvasztás miatt véglegesen 7 fővel 74 főre csökkenti. Határidő: a munkáltatói intézkedések megtételére 2 státuszt érintően azonnal, 1 státuszt érintően 2011. május 31. 1 státuszt érintően 2011. június 30. 3 státuszt érintően 2011. július 31. Felelős: intézményvezető

52

4.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Szőc-Határvölgy székhelyű intézmény 82 fős engedélyezett munkavállalói létszámát a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Pápakovácsi, Attyapuszta 4. székhelyű intézménybe történő beolvasztás miatt véglegesen 12 fővel 70 főre csökkenti. Határidő: a munkáltatói intézkedések megtételére 8 státuszt érintően azonnal, 3 státuszt érintően 2011. július 31. 1 státuszt érintően 2011. augusztus 5. Felelős: intézményvezető

5.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az átalakítás következtében a devecseri Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthonának, a külsővati Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Módszertani Intézményének, a peremartoni Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthonának és a szőci Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthonának a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Pápakovácsi, Attyapuszta 4. székhelyű intézménybe történő beolvadása miatt a jogutód Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthonainak Egyesített Szociális Intézménye Pápakovácsi, Attyapuszta 4. székhelyű intézmény 52 fős engedélyezett munkavállalói létszámát 2011. július 1-jétől - az intézmény székhelyén történő 4 fős státuszbővítés figyelembe vételével - 269 fővel 321 főre növeli meg. Határidő: 2011. július 1. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

6.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a közgyűlés elnökét, hogy a létszámcsökkentések költségvetésre gyakorolt hatását az érintett intézmények költségvetésén vezesse át. Határidő: a munkáltatói intézkedések függvényében: folyamatos Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a közművelődési és közgyűjteményi intézményeknél létszámcsökkentés elrendeléséről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 66/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Bakonyi Természettudományi Múzeum esetében a 14/2011. (II.24.) MÖK határozat 1. pontjában foglaltak végrehajtását az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja. Az intézménynél a nyugdíjba vonuló munkatárs helyett fiatal dolgozó felvételére kerül sor, így a nyugdíjba vonuló és a helyébe

53 lépő közalkalmazott bérkülönbözete eléri, illetve meghaladja a rendszeres személyi juttatás 5 %-át. A közgyűlés utasítja az intézmény vezetőjét, hogy a szükséges munkáltatói intézkedést tegye meg. Határidő: a munkáltatói intézkedés megtételére: azonnal Felelős: intézményvezető 2 . A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Levéltár esetében a nyugdíjba vonuló munkatárs álláshelyét 2011. október 15-től 2012. december 31-ig zárolja. A 2011. január 1-én jóváhagyott létszámkeret:

37 álláshely

A létszám zárolását követően engedélyezett létszám:

36 álláshely

a) Megüresedő álláshely zárolása:

1 álláshely

b) Álláshely visszaállítása:

1 álláshely

A közgyűlés utasítja az intézmény vezetőjét, hogy a szükséges munkáltatói intézkedést tegye meg. Határidő: Felelős:

a) pont esetén: 2011. október 15. b) pont esetén: 2013. január 1. a munkáltatói intézkedés megtételére: 2011. június 30. az álláshely zárolására, illetve visszaállítására: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke a munkáltatói intézkedés megtételére: intézményvezető

3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet 49 fős engedélyezett létszámát véglegesen 2,5 fővel 46,5 főre csökkenti. Határidő: a munkáltatói intézkedések megtételére: 2011. május 31. Felelős: intézményvezető 4. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 54,1 fős engedélyezett létszámát véglegesen 2 fővel 52,1 főre csökkenti, egyúttal elrendeli az intézmény rendszeres személyi juttatási előirányzatának az intézményi átlagbérrel számolt, 5 %-os létszámcsökkentésnek megfelelő mértékű csökkentését. Határidő: a munkáltatói intézkedések megtételére: azonnal a költségvetési rendelet módosítására: a közgyűlés júniusi ülése Felelős: a munkáltatói intézkedések megtételére: intézményvezető a költségvetési rendelet beterjesztésére: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

54 Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprémi Petőfi Színháznál létszámcsökkentés elrendeléséről. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 67/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprémi Petőfi Színház 103 fős engedélyezett létszámát véglegesen 1 fővel 102 főre csökkenti. Határidő: Felelős:

a munkáltatói intézkedések megtételére: azonnal intézményvezető

14. A gyermekvédelmi szakellátó rendszer intézményeiben élő ellátottak számának, a férőhelyek kihasználtságának áttekintése és a működtetés racionalizálása érdekében meghozandó intézkedések Lasztovicza Jenő Jelezte, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala véleménye az ülés előtt kiosztásra került. Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 68/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ (Veszprém, Kossuth u. 10.) megnevezésű gyermekvédelmi intézménye által működtetett Pápa, Gyimóti u. 78/F. 1. emelet 4. szám alatti 4 fő

55 utógondozói ellátott elhelyezését biztosító külső férőhelyet 2011. június 30. napjával megszünteti. A közgyűlés felkéri elnökét, és az intézmény igazgatóját a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:

2011. július 1. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Jungvert Valéria az intézmény igazgatója

2. A közgyűlés felkéri elnökét, és a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatóját, hogy a gyermekvédelmi szakellátó rendszer intézményeiben az ellátotti létszám további alakulása függvényében a racionális működés érdekében szükségessé váló módosításokra javaslatot tegyen, és azt a közgyűlés elé terjessze. Határidő: Felelős:

2011. december 31. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Jungvert Valéria az intézmény igazgatója

15. A Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése által fenntartott egyes intézmények alapító okiratának módosítása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 69/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. § (3) bekezdésében és a 93. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi költségvetési szervek:

56 Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, Veszprém Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Várpalota Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, Veszprém Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Pápa Bartók Béla Zeneiskola-Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pápa Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Tapolca-Diszel Járdányi Pál Zeneiskola-Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Tapolca Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium, Balatonalmádi Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Balatonfűzfő Petőfi Sándor Gimnázium, Pápa Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Sümeg Batsányi János Gimnázium és Kollégium, Tapolca Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Veszprém Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékos Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, Dáka

Személyek,

Pszichiátriai

és

Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, Veszprém Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém alapító okiratot módosító okiratait az 1-21. mellékletekben foglaltak szerint jóváhagyja. Határidő: Felelős:

azonnal Horváth Mária, megyei aljegyző

2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. § (3) bekezdésében és a 93. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi költségvetési szervek: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, Veszprém Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Várpalota

57 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Veszprém Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Pápa Bartók Béla Zeneiskola-Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pápa Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Tapolca-Diszel Járdányi Pál Zeneiskola-Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Tapolca Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium, Balatonalmádi Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Balatonfűzfő Petőfi Sándor Gimnázium, Pápa Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Sümeg Batsányi János Gimnázium és Kollégium, Tapolca Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ, Veszprém Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékos Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, Dáka

Személyek,

Pszichiátriai

és

Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, Veszprém Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratait a 22-42. mellékletekben foglaltak szerint jóváhagyja. A költségvetési szervek által kért, a megyei önkormányzat által befogadott többlet feladatok felvétele többlettámogatási igénnyel nem járhat. 3. A megyei közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy gondoskodjon az egységes szerkezetű alapító okiratok érintettek részére történő megküldéséről és közzétételéről. Határidő: Felelős:

azonnal, illetve 2011. május 2. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke megyei főjegyző

58 4. A megyei közgyűlés felkéri az irányítása alá tartozó intézmények vezetőit, hogy a 2. pont szerint jóváhagyott, az adott szervre vonatkozó alapító okirat alapján gondoskodjon a költségvetési szerv dokumentumainak módosításáról, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatot a változásoknak megfelelően dolgozza át és jóváhagyásra terjessze be a közgyűlés illetékes bizottsága elé. Határidő:

2011. augusztus 31.

Felelős:

a költségvetési szervek vezetői

16. A Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az előterjesztés 5. mellékletében a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság átruházott hatásköreinél a Gazdasági és Közbeszerzési bizottság megnevezés helyesen: Gazdasági és Területrendezési Bizottság. Az előterjesztéshez Pusztai István képviselő módosító indítványt nyújtott be, mely az ülés előtt kiosztásra került. Bejelentette, hogy az Ügyrendi Bizottság az 5 pontból álló módosító indítvány 2-3-4. pontját a közgyűlés részére elfogadásra javasolta, ugyanakkor az 1. és 5. pontját nem javasolta elfogadásra, továbbá az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Jelezte, hogy az 5 pontból álló módosító indítvány 2-3-4. pontját befogadja. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés nem hangzott el. Hozzászólások Pusztai István Előrebocsátotta, hogy az SZMSZ-módosítás jó pár pontját, alapvetően legfőbb elemeit támogatni tudja. Fontosnak tartja, hogy az SZMSZ megpróbál korlátot szabni annak, hogy a közgyűlés bármelyik formáját pártrendezvényként lehessen felhasználni. Érvényesítéséhez arra van szükség, hogy a közgyűlést vezető elnök, ha az SZMSZ-től való eltérést tapasztal, akkor azt határozottan és szigorúan észrevételezze. Kíváncsian várta, hogy a holokauszt áldozatainak emléknapjához legközelebb levő közgyűlésen hallhatnak-e olyan pártrendezvényes megemlékezést, mint amilyen a kommunizmus áldozatainak emléknapján hallottak. Sejtelme beigazolódott, mert ez a mai közgyűlésen nem következett be. Teljesen egyetért azzal a törekvéssel, hogy a közgyűlés ne váljék pártfórummá. Nem ért egyet viszont azzal, hogy a közgyűlés összehívásának módjától függjön a képviselői jogok gyakorlása. Megítélése szerint nem helyes a soron következő ülésen van lehetőség napirend előtti hozzászólásra, kérdésre, a rendkívüli ülésen pedig nincs.

59 Mindezekre tekintettel arra kérte a közgyűlés elnökét, hogy fontolja meg módosító indítványa 1. pontjának befogadását is. Az 5. pontként javasolt módosító indítványáról arra az abszurditásra kívánta felhívni a figyelmet, amivel szerinte sikerült felállítani „a 22-es csapdáját”, ugyanis ha a leadott szövegtől az interpelláció egy szóval vagy egy betűvel eltér, azzal megsérti az SZMSZ-t. Ugyanakkor, ha az elnök eltekint a megsértés retorziójától, abban az esetben meg ő sérti meg az SZMSZ-t. Orbán Imre Hangsúlyozta, hogy az SZMSZ-módosítást javarészt tudják támogatni, azonban az ellenzék jogainak csorbítására vonatkozó részeket nem. Utalt arra, hogy az előterjesztés 1. mondata az Alkotmányra hivatkozik. Megkérdezte, melyik alkotmány 44/A paragrafusára gondolnak, az újra vagy a régire. Amennyiben a régire, úgy januártól új SZMSZ-t kell majd alkotniuk, ha azonban az újra, akkor meg elsietett az előterjesztés. Megítélése szerint az SZMSZ-módosítás nem szól másról, mint az ellenzék jogainak csorbításáról, „törvényesség leple alá bújva”. Tudomása szerint az interpelláció és a kérdés az ellenzéki műfaj. A módosítás nem tervez egyebet, minthogy az ellenzék szájából kivegyék a szót és minimálisra szorítsák a megszólalási lehetőségét. Ezzel el lehet kerülni, hogy a napirenden nem szereplő, de kényes kérdéseket el lehessen altatni, agyon lehessen hallgatni. A tervezet alapján úgy érzi, hogy az ellenzék szerepét el kívánják játszani, mint ahogy teszik azt a Parlamentben is. A módosítás alapján egy képviselő az adott közgyűlési napon csak egy interpellációt nyújthat majd be, így a közgyűlés összesen 15 perc időkeretben foglalkozhat ezzel a műfajjal. Az interpelláció előterjesztésére maximum 5 perc áll rendelkezésre és 2 perc a viszontválaszra. Ez alapján egy közgyűlési napon csak két, jobb esetben három interpelláció vagy kérdés terjeszthető majd elő. Figyelembe véve, hogy a Fidesz képviselőcsoportja 12 főből áll, akár mind a 12-en interpellálhatnak, az ellenzéki képviselőknek nem marad más hátra, mint végighallgatni őket, vagy kimenni a teremből. Nem lenne meglepve, ha ezentúl mindig lenne a kormánypárt részéről egy ember, aki interpellálna vagy kérdezne, csakhogy elvegyék a megszólalási lehetőséget az ellenzéktől. Érdekelné még, hogy kinek az ötlete volt az SZMSZ ily módon való csorbítása. Hangsúlyozta, hogy kérdéseiket és interpellációikat ezután is el fogják mondani, ha nem is a ház falai között, de meghallhatják és megnézhetik majd őket az internetes portálokon. Persze ott majd nem lesz mód viszontválaszra. Megítélése szerint az, hogy ezentúl csupán 15 percnyi időt szánnak az ellenzék által felvetendő kérdések és problémák tárgyalására, az a többség bizonyítványát mutatja, ez a szólásszabadságról és a demokráciáról alkotott nézeteiket erősíti meg bennük. Kropf Miklós Felhívta a figyelmet arra, hogy az imént elhangzottak nem fedik a valóságot, nem érti, honnét jön a 15 perces interpellációs időkeret, mely számításai szerint és azt figyelembe véve, hogy a tisztségviselők valószínűleg nem interpellálnak, reálisan 15 x 7 perc is lehet. Hangsúlyozta, hogy a 15 perces korlátozó szabály a kérdésekre vonatkozik. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 9 évben nem volt rá példa – még a 40 fős közgyűlésnél sem – hogy ennek akár egyharmadát kihasználták volna. Az sem valós, hogy a képviselők hozzászólási lehetősége, időkorlátja bármiféle változtatást tartalmazna a korábbiakhoz képest. Kérte, ha valaki kritikát fogalmaz meg, azt tárgyszerűen tegye, az interpellációt ne keverje a kérdéssel, mert a hallgatóság számára azt az érzetet keltheti, hogy az ellenzék megszólalási lehetősége borzasztóan meg lesz csonkítva.

60 Az elmúlt 20 év gyakorlata azt tükrözte, hogy az SZMSZ-ben nem volt szükség külön szabály beiktatására, arra vonatkozóan, hogy az interpelláció szövegében eltérhet-e az interpelláló. Az elmúlt időszak gyakorlata vetette fel azt a problémát, hogy az írásban benyújtott interpellációra adott válasz nem felelt meg a szóban elhangzottaknak. Megítélése szerint az SZMSZ-módosítás nem a korlátozást, hanem a tisztességes politizálást célozza. Orbán Imre Hangsúlyozta, azt nem vitatta, hogy az 5-, illetve 2 perces időkeret csorbulna, ha valóban csak a kérdésekre vonatkozik a 15 perces időkeret, akkor azt kéri, hogy az is szerepeljen az SZMSZ-ben, hogy az interpellációra vonatkozóan nincs időkorlát. Dr. Áldozó Tamás Megjegyezte, hogy a mai ülésen sem interpelláció sem kérdés nem hangzott el, senki nem csorbította senkinek a jogát és mégsem élt vele az ellenzék. Hangsúlyozta, hogy az SZMSZ hasonlatos a parlamenti Házszabályhoz a tekintetben is, hogy a Parlament működését a Házszabályon, az Alkotmányon és a vonatkozó törvényeken túl a szokás is befolyásolja. A megyegyűlésben is volt egy olyan szokás, amit evidens volt, hogy mindenki tiszteletben tartott, annak ellenére, hogy nem volt írásban rögzítve. Ezt követően jött a Jobbik Magyarországért Mozgalom, és a 20 év alatt kialakult szokást nem volt hajlandó tudomásul venni. Miután az eddig mindenki által tiszteletben tartott szokást nem lehetetett a leírt szabályok nélkül tovább érvényesíteni, ezért fontos volt, hogy a szabályozás e tekintetben megszülessen. Utalt Paul Lendvai „militáris, hóbortos, titkosszolga narratívumaiban” olvasottakra, amelyek hihetetlen módon hasonlítanak az Orbán Imre általi megközelítésre, amitől ő megrémülne, de az Orbán Imrének a dolga, hogy ki kivel árul egy gyékényről. Ami az Alkotmányt illeti, annak tartalmát nem a megyei közgyűlés dolga eldönteni, így az arra vonatkozó felvetéseket nem is tudja értelmezni. Pusztai István felvetésére elmondta, hogy szerinte van a munkatervben tervezett és nem tervezett, valamint rendkívüli ülés, és a két utóbbi nem ugyanaz. A nem tervezett ülést éppúgy, a rendes ülésre vonatkozó szabályok alapján lehet összehívni, kellő idővel, de a rendkívüli ülést, ami akár rövid úton – sms-ben vagy e-mailben – is összehívható az nem adna esélyt például egy interpelláció feltételére. Orbán Imre Megkérdezte, milyen szokásjogot sértett meg a Jobbik frakció. Pusztai István Csatlakozott dr. Áldozó Tamás véleményéhez, amelynek szerinte az a problémája, hogy Paul Lendvait olvasott, ahelyett, hogy módosító indítványon gondolkodott volna két nappal korábban. Ugyanis az SZMSZ-javaslat nem tartalmazza azt a három kategóriára vonatkozó megkülönböztetést, ami megoldaná a problémát. Megítélése szerint Paul Lendvai minősítésekkel csínján kéne bánni, lehet ilyen véleménye bárkinek, de szerinte nem egy közgyűlés nyilvánossága elé tartozik. Dr. Áldozó Tamás Úgy reagált, hogy nagy örömmel fog „Pusztai összes”-t olvasni, ha hozzájut. Szerinte hasonlóképpen megalapozná a közgyűlési motivációját, mint Paul Lendvai. Tisztában van vele, hogy a tervezetben nem szerepel a hármas variáció, csak megemlítette, hogy ő ezzel korábban magára maradt, ezért nem vezette elő, de szerinte a problémát kezelni kellene. Orbán Imre kérdésére azt válaszolta, hogy napirend előtti hozzászólás az nem kérdés és nem

61 interpelláció, és mindegyik pontosan körül van írva, hogy tartalmilag, illetve formailag hogyan nézzen ki. Eddig ezeket a szabályokat mindenki pontosan betartotta, és nem keverte össze a műfajokat. Emlékeztetett rá, hogy Dobó Zoltán által a polgárőrség ügyében benyújtott interpelláció napirend előtti hozzászólásként hangzott el, de ha valóban a helyén kezelik, az lehetőséget nyújtott volna véleményük kifejtésére és arra, hogy sokmindenben egyetértsenek. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Pusztai István módosító indítványának 1. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 4 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítvány 1. pontját. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Pusztai István módosító indítványának 5. pontjáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 4 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt 5. pontját. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett megalkotta a 10/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendeletet a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról. A rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

17. A Veszprém megyei egészségügyi szakellátás integrációja Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az előterjesztéshez Pusztai István képviselő módosító indítványt nyújtott be, mely az ülés előtt kiosztásra került. A Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság a módosító indítványt nem javasolta elfogadásra a közgyűlés részére.

62 Megkérdezte az előterjesztő Dr. Rácz Jenő főigazgató urat, kíván-e az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tenni. Dr. Rácz Jenő Nem kívánt az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tenni. Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdések Pusztai István Megkérdezte, történt-e egyeztetés a farkasgyepűi kórház munkavállalóival, személyzetével, ha igen, akkor annak mi az eredménye, ha nem, akkor tervez-e ilyen lépést a két önkormányzat vezetése. Megkérdezte továbbá, hogy az ott megfogalmazott vélemény hogyan fog hatni a döntésre. Hogyan néz ki a pápai és a farkasgyepűi kórház pénzügyi egyenlege, melyik az, amelyiknek tartozása van, és melyik, aki OEP-finanszírozással nagyjából fedezni tudni feladatainak ellátását. Orbán Imre Megkérdezte, hogy a pápai Gróf Esterházy Kórházban a fül-orr gégészettel, szemészettel és urológiával kapcsolatos aktív kapacitás megszűnése közérthetőn nyelven mit jelent. Megszűnnének ezek az osztályok teljes egészében, vagy a járóbeteg ellátás azért megmaradna Pápán. Megkérdezte továbbá, mi lesz a Pápán szolgáló orvosok és ápolók sorsa. Válasz Dr. Rácz Jenő Pusztai István kérdésére elmondta, hogy több körben volt egyeztetés valamennyi megyében érintett intézménnyel, illetve a fenntartókkal is. Konkrétan 3 körben egyeztettek az intézményvezetőkkel, illetve 2 alkalommal a megyei közgyűlés elnöke levélben fordult a fenntartókhoz, kérve az integrációban való együttműködésüket. A kórház dolgozóival való egyeztetést azt követően kell végrehajtani, ha a képviselő-testület elfogadja és felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a következő közgyűlésre készítsen konkrét előterjesztést. Ennek következtében történhet meg az integráció a II. félévben. Tudomása szerint a farkasgyepűi dolgozók már levélben kértek egyeztetést a közgyűlés elnökétől. A pénzügyi helyzetre vonatkozóan elmondta, hogy neki nincs kompetenciája ez ügyben, ugyanakkor valamennyi egészségügyi intézményre vonatkozóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felmérése, illetve a Semmelweis Terv is tartalmazza, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrások szükségessé teszik az ellátás integrációját. Orbán Imre kérdésére azt válaszolta, hogy az integráció azt tartalmazza, a jelen lehetőségek szükségessé teszik, hogy csak a fekvőbeteg-ellátás szűnjön meg Pápán, ugyanakkor lehetőség

63 van arra, hogy egyrészt járóbeteg- illetve egynapos ellátásba átkonvertálódjon a kapacitások egy része. A maradék kapacitások vonatkozásában folytatnának tárgyalást a pápai önkormányzattal, illetve a kórház vezetőjével arról, hogy hosszú távon milyen profilokat tudnak átadni, hogy ne csak városi, ne csak kisterületi, hanem adott esetben megyei feladatokat is ellásson. Véleményük szerint alapvető profilja lehet a kórháznak a gyógyvízre épített mozgásszervi rehabilitáció és annak megfelelően megyei mozgásszervi rehabilitációs központot lehetne létrehozni. Ezzel függ össze az a TIOP keretében történő fejlesztés, amit célul tűztek ki és a megyei önkormányzat is támogat. A szakemberekre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy éppen a szakemberek szűkössége teszi szükségessé ezeket a koncentrációkat, mert jelenleg az orvoslétszám hiányában nehezen biztosítható a folyamatos ellátás, és csak a humán erőforrás biztosításával érhető el lehetőség szerint gazdaságos működés. Lasztovicza Jenő A kórház anyagi helyzetére vonatkozó kérdésre elmondta, hogy konkrét számmal egyelőre nem szolgálhat. A farkasgyepűi kórház stabil gazdasági háttérrel működik, a pápai kórháznál van valamennyi mínusz. Megítélése szerint az integrációnak az a lényege, hogy a megye összes kórháza funkcióval ellátva, stabilan maradjon meg egy olyan rendszerben, ami legalább nullszaldós. Hangsúlyozta, hogy nekik a megye intézményeinek egészében kell gondolkozniuk, még ha az adott esetben nem is egyezik meg mindenben a farkasgyepűi intézet érdekeivel. Furcsának találja, hogy amikor ők a megoldandó problémákról beszélnek, ugyanakkor ellenzéki képviselőtársai a mostani kormányon és a mostani megyei vezetésen kérik számon, hogy most mi lesz, miből lesz kifizetve, hogy épül majd fel a struktúra. Megítélése szerint olyan dolgot kérnek számon rajtuk, amit 8 éven keresztül ők halmoztak fel. Feltette a kérdést, vajon hova tűnt az a 20.000 Mrd forintos tartozás, ami nem látszik meg az országon. Ellentétesnek ítélte meg jobbikos képviselőtársai kérdéseit és kifogásait, mikor jól tudják, ogy üres kasszát örököltek, ráadásul tele tartozással. Benne ellenszenvet vált ki, amikor ilyen dolgokkal hergelik a közvéleményt. Arra kérte ellenzéki képviselőtársait, hogy hozzászólásaik során ne csak egy intézményben gondolkozzanak, mert ők az összes intézmény működéséért felelősek. Dr. Áldozó Tamás Rámutatott, hogy az elmúlt években – természetesen kényszer hatására – az egészségügyi struktúra láthatóan elkezdett egyszerűsíteni, így átalakult Várpalotának, Zircnek, Sümegnek a súlya és a szerepe. Meglátása szerint most van az a helyzet, amikor a kényszerrel szemben lépéselőnybe kerülhetnek és saját maguk alakíthatják sorsukat. Egyetértett a kórház főigazgatójával abban, hogy nagyon sokféle, sok ember közötti érdekegyeztetést folytattak le, de vannak olyan érdekek, amiket nem lehet összeegyeztetni. Az össze nem egyeztethető érdekek kiváló érdekérvényesítő képességgel bírnak és közéleti szereplőket szólaltatnak meg, így helyi politikusokat, képviselőtestületeket. Példaként említette a pápai kórházban a sebészeti kis-szakmák átalakítását, ahol erős szereplők vannak, ráadásul az orvosoknak mindenki lekötelezettje – személyes érintettség révén – valamilyen szinten és a gyógyító tevékenységükről adódó érzelmi szál nehezen dolgozható fel akkor, amikor igent vagy nemet kell mondani bizonyos helyzetekben. Mindezektől egy idő után el kell, hogy vonatkoztassanak és a hosszú távú fenntarthatóságra kell, hogy koncentráljanak. A pápai sebészeti kis-szakmák esetében elmondható, hogy részben egynapos kapacitásokká alakulnak át, de az ellátások egy része már ma is olyan, hogy abban a formában is működtethető lenne. Ha megtörténik az átalakítás, akkor a kórházhoz tartozó beteg ugyanazt

64 kapja, amit eddig is kapott, csak a dokumentumokban más terminus technikusok szerepelnek, de az ellátás tartalma lényegesen nem változik meg. Ami a Farkasgyepű és Pápa kapcsolatát illeti, köztudott, hogy a farkasgyepűi munkavállalói közösség hihetetlenül erős érdekérvényesítő képességgel rendelkezik. Ő is részt vett legalább két ilyen fórumon, melyek forró hangulatú, tanulságos események voltak. Megítélése szerint munkavállalói közösségek – amikor majd a kötelező egyeztetési eljárásról zajlanak – meg fogják érteni, hogy ilyen irányban halad a megyei ellátás integrációja és el fogják fogadni, hogy ezek a lépések szükségesek. Ráadásul Farkasgyepű lesz legkevésbé érintett, mert a profilja nem fog változni, ellentétben más kórházak jelentős átalakulásával. Ahhoz, hogy a kényszerhez képest a lépéselőnyt megszerezzék és meg tudják őrizni, ahhoz ezt az elképzelést feltétlenül támogatniuk kell. Pusztai István Véleménye szerint a folyamatnak az a pikáns története, hogy Farkasgyepűt annak idején Ajka akarta integrálni, majd a megyei kórház. Egyetért azzal a véleménnyel, hogy a farkasgyepűi dolgozóknak nagyon erős érdekérvényesítési képessége van, de ahhoz kell még egy dolog, nevezetesen a pápaiak politikai támogatása, mert mindig az ő támogatásukkal „fúrták meg” ezt a fajta integrációt. Szerinte ez nem integráció, az integráció a pápai és a megyei kórház között van, ott történik profil- és ellátás átcsoportosítás. A farkasgyepűi önállóság feladásának semmi köze ebből a szempontból az integrációhoz, ő csak áldozata vagy eredménye, hogy melyik, az majd ki fog derülni. Nem mondaná, hogy el kéne ezt a gondolatot vetni, utalt a módosító indítványában benyújtottakra, meglátása szerint a megyei önkormányzat szándékozik Pápának átadni a kórházat és szerinte bizonyos tárgyalási paramétereket le kell fektetni. Fontosnak tartja, hogy a szakmai önállósága és a belső gazdasági érdekeltsége maradjon meg az intézetnek. Neki a dolgok azt sugallják, hogy Pápa tárgyal velük, nem pedig az átadó megyei önkormányzat, amit nem tart járható útnak. Megjegyezte még, ha a legközelebbi kórházhoz szeretnék integrálni Farkasgyepűt, akkor nem a pápai, hanem az ajkai kórházzal kellene azt megtenni. A közgyűlés elnökének általános politikai hozzászólásairól azon véleményét hangoztatta, hogy azok tárgyszerűséget kevésbé tartalmaznak, melyből ma az is kiderült, hogy az elmúlt 8 évben jött össze a 20.000 Mrd Ft-os államadósság, ami szerinte nem egészen igaz. Az a meglátása, aminek egyébként nem örül, hogy „a Fidesz alatt most azok a bombák robbannak fel, amiket a 8 évben maga állított fel, amikor a közkiadások írreális növekedését szorgalmazta, amikor minden megszorításnak ellenállt, amikor minden lakossági, kényszerű, finanszírozási átvállalást megtorpedózott. ” Ő mindezzel sajnos úgy van, hogy megérdemli a Fidesz. Lasztovicza Jenő Emlékeztetett rá, hogy ”a szocialisták nagy lapáttal szórták a pénzt”, példaként említette a 4es metró építését, ami most már a tervezett költségek négyszeresébe kerül, vagy azt, hogy 1 km autópálya építése több, mint 2 milliárd forintba került náluk. Dr. Áldozó Tamás Egyetértett azzal, hogy a farkasgyepűi kórház esetében már többféle integráció felmerült és szó volt arról is, hogy Ajkával integrálódjon, de az arról szólt, hogy az intézet beköltözik Ajkára. Nem gondolná, hogy dr. Szundy Béla akkori pápai, egészségügyi területen tevékenykedő politikus „megfúrta” volna azt az ügyet. Szerinte jó volt, hogy az intézet ott maradt, és nem vadászkastély lett belőle, mint ahogy egyesek szerették volna. Kicsit azért árnyaltabb a kép, minthogy csak a pápai és a veszprémi kórház integrációjáról lenne szó,

65 hiszen például a tapolcai kórház is olyan feladatellátást kap, ami az egész megyére szóló és a tüdőgyógyászat mellett Pápán még mozgásszervi rehabilitációs ellátási forma is szintén az egész megyére vonatkozik. Szerinte a megyének a pápai önkormányzattal szemben a megyei érdekeket kell érvényesítenie, neki pedig amikor pápai oldalon ül, az ottani érdekeket, és a kettőből kell kötni egy jó kompromisszumot. Ha nem jó a kompromisszum, akkor úgysem fog működni. Pusztai István megjegyzésére úgy reagált, hogy a farkasgyepűi kórház lehet, hogy kevésbé van közel Pápához mint Ajkához, de azt mégis mindig második pápai kórházként tartották számon. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Pusztai István módosító indítványáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 3 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 11 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 70/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Veszprém megye egészségügyi szakellátásának integrációjáról szóló előterjesztést és annak tartalmával egyetért. Az előterjesztésben leírt integráció elérésének érdekében a testület felkéri elnökét, hogy készítsen előterjesztést a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű és a Gróf Eszterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő, Pápa egyesítéséről valamint a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. és a Gróf Eszterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő közötti kapacitások átadásáról. A testület továbbá felkéri elnökét, hogy az előterjesztésben foglalt további integrációs folyamatok megvalósítása érdekében kérje Veszprém megye nem megyei önkormányzati fenntartású kórháztulajdonosainak együttműködését. Határidő: Felelős:

2011. június 16. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

66 18. a. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság működésével kapcsolatos fenntartói döntések Lasztovicza Jenő Az előterjesztés 1. határozati javaslatát az alábbiak szerint egészítette ki: „A közgyűlés felkéri a kórház főigazgatóját, hogy a társaság egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát terjessze a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének júniusi ülése elé. Ennek megfelelően a határidő kiegészül a júniusi közgyűlés időpontjával. Az előterjesztés 2. határozati javaslatának 2. mondatát az alábbiak szerint pontosította: „…úgy a szerződés megszűnésének időpontja a jogerős működési engedély keltezését követő 15. nap.” Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Orbán Imre Megítélése szerint ilyen válságos időben elengedhetetlen, hogy kiemelt intézményeket szakértők felügyeljenek és irányítsanak. Kérte a közgyűlés elnökét, hogy a Felügyelő Bizottságba, valamint az Igazgatóságába delegáltak szakmai előéletét és rátermettségét ismertetve oszlassa el azokat a feltételezéseket, hogy a saját embereiket kívánják „bebetonozni” ezekbe a pozíciókba. Mindez dr. Áldozó Tamás delegálására nem értendő. Lasztovicza Jenő Elmondta, hogy a következő ülésen ismertetni fogják a Zrt. Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága tagjainak szakmai múltját. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapszabályának módosításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 71/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése javasolja, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Közgyűlése dr. Simonyikné Illés Erzsébet munkavállaló részére biztosított együttes cégjegyzési jogot vonja meg, tekintettel a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésére. Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése javasolja a Zrt. közgyűlésének, hogy 2010. december 8. napjával együttes cégjegyzési jogot biztosítson Nagy Zsolt (sz.: Budapest, 1967. június 5., an.: Fodor Ilona) 1072 Budapest, Nagydiófa u. 18. I/15. sz. alatti lakos megbízott gazdasági igazgató beosztású munkavállaló részére 2011. június 30. napjáig.

67 A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése javasolja a Zrt. közgyűlésének, hogy hatalmazza fel Dr. Rácz Jenő főigazgatót, az igazgatóság tagját és a társaság jogi képviselőjét, hogy a cégjegyzési jogosultság változásával kapcsolatos bejelentést a cégbíróságnál megtegye. Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése javasolja a Zrt. közgyűlésének, hogy a Társaság Alapszabályának 3.2.10. pontját az alábbiak szerint módosítsa: „3.2.10. A társaság feladata: a fekvő és járóbetegek klinikai laboratóriumi vizsgálatainak ellátása.” Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése javasolja a Zrt. közgyűlésének, hogy a Társaság tevékenységi körét egészítse ki a Közúti áruszállítás és az Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése tevékenységekkel. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. felügyelőbizottsága új tagjának 2011. február 01. napjától 2016. február 01. napjáig Takács Szabolcs (sz.: Pápa, 1978. január 31., an.: Kassai Gizella) 8581 Bakonyjákó, Úttörő u. 4. sz. alatti lakos helyett Végh László (sz.: Tapolca, 1965. szeptember 29., an.: Császár Aranka) 8330 Sümeg, Petőfi S. u. 82. sz. alatti lakost jelöli. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. felügyelőbizottsága új tagjának 2010. november 30. napjától 2015. november 30. napjáig Pusztai István 8200 Veszprém, Dióssy M. u. 2/B. 2/6. sz. alatti lakos helyett Kovács Zoltán János (sz.: Túzsér, 1955. október 31., an.: Barna Piroska) 8448 Ajka, Korong u. 2. sz. alatti lakost jelöli. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. felügyelő bizottsága tagjának, Dr. Áldozó Tamás (an.: Tihanyi Judit), 8500 Pápa, Igal u. 15. 4/15. szám alatti lakosnak a megbízását javasolja visszavonni, egyazon időponttal, 2011. április 28. napjától 2016. április 28. napjáig ismételten jelöli a felügyelő bizottság tagjának. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. felügyelő bizottsága tagjának, Dr. Szántó Tamás (an.: Burcsi Erzsébet), 8230 Balatonfüred, Ibolya u. 5/A szám alatti lakosnak a megbízását javasolja visszavonni, egyazon időponttal, 2011. április 28. napjától 2016. április 28. napjáig ismételten jelöli a felügyelő bizottság tagjának. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. felügyelő bizottsága tagjának, Dr. Csergőffy Gyula (an.: Éliás Vera), 8200 Veszprém, Egry J. u. 4/A. szám alatti lakosnak a megbízását javasolja visszavonni, egyazon időponttal, 2011. április 28. napjától 2016. április 28. napjáig ismételten jelöli a felügyelő bizottság tagjának. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. igazgatósága tagjának, Dr. Rácz Jenő (an.: Szabó Katalin), 8200 Veszprém, Tummler Henrik u. 6. szám alatti lakosnak a megbízását javasolja visszavonni, egyazon időponttal, 2011. április 28. napjától 2016. április 28. napjáig ismételten jelöli az igazgatóság tagjának.

68

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. igazgatósága tagjának, Dr. Nagy Attila (an.: Juhász Anna), 8200 Veszprém, Nárcisz u. 27. szám alatti lakosnak a megbízását javasolja visszavonni, egyazon időponttal, 2011. április 28. napjától 2016. április 28. napjáig ismételten jelöli az igazgatóság tagjának. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése javasolja, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. igazgatósága 2011. február 1. napjától megválasztott új tagja és egyben elnöke, Takács Szabolcs (sz.: Pápa, 1978. január 31., an.: Kassai Gizella) 8581 Bakonyjákó, Úttörő u. 4. szám alatti lakos megbízatása 2016. február 1. napjáig szóljon. A megyei közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a Zrt. közgyűlésén a fenti tulajdonosi álláspontot képviselje és az alapszabály módosítását elfogadja. A közgyűlés felkéri a kórház főigazgatóját, hogy a társaság egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát terjessze a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének júniusi ülése elé. Határidő: Felelős:

azonnal, illetve 2011. június 16. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a járóbeteg laboratóriumi feladatátadási szerződés határidejének meghosszabbításáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 15 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 13 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 72/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat a járóbeteg laboratóriumi diagnosztikai feladatok ellátására a ProDia Részvénytársasággal 2004. október 1-jén létrejött feladatellátási szerződés időtartamát a jogutód SYNLAB Korlátolt Felelősségű Társasággal 2011. június 30. napjáig meghosszabbítja. Amennyiben 2011. június 30. napjáig a Veszprém Megyei Önkormányzat többségi tulajdonában lévő Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. részére a járóbeteg laboratóriumi feladat ellátására vonatkozó jogerős működési engedély kiadása nem történik meg, úgy a szerződés megszűnésének időpontja a jogerős működési engedély keltezését követő 15. nap. A megyei közgyűlés felhatalmazza szerződésmódosítás aláírására.

elnökét

jelen

Határidő: a szerződés aláírására: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

határozat

mellékletét

képező

69 b. Veszprém Megyei Egészségügyi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozása, valamint tagi kölcsön nyújtása a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt részére Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy zárt ülésen folytatják a napirend tárgyalását. Megkérte a vendégeket, hogy a zárt ülés időtartamára szíveskedjenek elhagyni az üléstermet. zárt ülés zárt ülés vége Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy a közgyűlés a zárt ülésen elfogadta a határozati javaslatot, amely szerint a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. létre fog hozni egy Korlátolt Felelősségű Társaságot, amelynek a megyei önkormányzat 120 mFt tulajdonosi hitelt fog nyújtani a Veszprém Megye Fejlődéséért kötvény terhére, és a kórház fogja biztosítani a Kft. előfinanszírozását tagi kölcsönként, amelyet 15 év alatt kell évente két alkalommal visszafizetni. 19. Beszámoló a zirci Egészségügyi Szakellátó Intézményi Társulás 2010. évi tevékenységéről Lasztovicza Jenő Köszöntötte, dr. Tótth Árpád igazgatót, megkérdezte, van-e szóbeli kiegészítés az előterjesztéshez. Dr. Tótth Árpád Az előterjesztéshez nem volt szóbeli kiegészítése. Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottságok az előterjesztést megtárgyalták és a közgyűlésnek elfogadásra javasolták. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő.

70 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 74/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadja az Egészségügyi Szakellátó Intézményi Társulás – Zirc 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a döntésről szóló határozatot küldje meg Zirc Városi Önkormányzatnak. Határidő: Felelős:

2011. május 6. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

20. Tájékoztató a Megyei Önkormányzat, a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, valamint az intézmények 2010. évi közbeszerzéseiről Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 75/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és elfogadja a Veszprém Megyei Önkormányzat, a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala és a Veszprém Megyei Önkormányzat intézményei 2010. évi közbeszerzéseiről szóló tájékoztatót. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

71 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése utasítja az intézmények vezetőit, hogy 2011. évben gondoskodjanak a vezetésük alatt álló intézményben a közbeszerzési törvény előírásainak betartásáról és azok ellenőrzéséről. Határidő: 2011. évben folyamatosan Felelős: az intézményvezetők 21. Beszámoló a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok 2010. évi tevékenységéről Lasztovicza Jenő Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 76/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a „Veszprém Megyei Önkormányzatok a Közbiztonságért” Közalapítvány, a „Veszprém Megye Tűzvédelméért 105” Közalapítvány, a „Veszprém megye közoktatásáért” Közalapítvány, a Veszprém Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, és a „Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány” 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolókat elfogadta. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke

22. A Viéta Közhasznú Társaság beszámolója a szakmai szolgáltatási feladatok teljesítéséről Lasztovicza Jenő Köszöntötte Bartalos Zsuzsát, a Viéta képviselőjét.

72 Bejelentette, hogy az illetékes szakbizottság az előterjesztést megtárgyalta és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Javasolta a közgyűlésnek, hogy fogadja el a Viéta Közhasznú Társaság beszámolóját. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 77/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém megyei pedagógiai szakmai szolgáltatás ellátásáról szóló beszámolót a 2010. október 1. – 2011. február 1-ig terjedő időszakra vonatkozóan elfogadta. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy döntéséről a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézetet értesítse. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

23. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.), a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön a kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodások felülvizsgálatáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő.

73 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 78/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Megyei Önkormányzat és a Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Veszprém Megyei Német Önkormányzat között korábbiakban megkötött, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló együttműködési megállapodásokat felülvizsgálta. A közgyűlés a felülvizsgálat alapján a kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodásokat az 1-2. sz. mellékletekben foglaltak szerinti módosított tartalommal elfogadja. 2. A Megyei Közgyűlés felhatalmazza Elnökét az együttműködési megállapodások aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 79/2011. (IV. 28.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 78/2010. (IV. 22.) 3. pontja, 215/2010. (XI. 18.), 4/2011. (I. 27.), 12/2011. (II. 24.) 1-4., 5.a) pontok, 14/2011. (II. 24.) 1-2. pontjai, 16/2011. (II. 24.) I.1.(1)-(2) bekezdései, 17/2011. (II. 24.), 18/2011. (II. 24.) 3-5., 8-9. pontok, 19/2011. (II. 24.), 20/2011. (II. 24.), 21/2011. (II. 24.), 22/2011. (II. 24.), 23/2011. (II. 24.), 24/2011. (II. 24.) MÖK határozatokra adott jelentést, valamint a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntését elfogadta. A közgyűlés a 215/2010. (XI. 18.) MÖK határozat végrehajtási határidejét 2011. szeptember 30-ra módosítja. A közgyűlés a bizottságoknak az elmúlt időszakban hozott döntéseiről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Határidő: Felelős:

azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

74 24. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2011. február 8 – 2011. április 10.) Lasztovicza Jenő Megkérte a képviselőcsoportok vezetőit, amennyiben az előterjesztéssel kapcsolatban véleményük, javaslatuk van, azt a napirendi vita megkezdése előtt szíveskedjenek ismertetni. A képviselőcsoportok vezetői részéről az előterjesztéssel kapcsolatban vélemény, javaslat nem hangzott el. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Lasztovicza Jenő Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előterjesztés elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 14 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót. Több napirend nem lévén a közgyűlés elnöke a testület ülését 13:25 órakor bezárta.

K.m.f.

Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke

Horváth Mária megyei aljegyző