Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

1

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

2013-2018

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az egyenlő Bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Szeged a dél-alföldi régió igazgatási, kulturális és gazdasági központja. Földrajzi helyzete miatt Szegedhez a két legnagyobb forgalmú határátkelőhely Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé) is nagyon közel van. Magyarország harmadik legnépesebb városa, a második legnagyobb lélekszámú vidéki, és egyben megyei jogú város, népessége – a Központi Statisztikai Hivatal 2012 évi adatai szerint – 170 052 fő. A város lakosságának összetételét tekintve a nők száma magasabb, mint a férfiaké. A házasságkötések, születések száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat, míg a halálozások száma növekszik. (A demográfiai adatokat az 1. sz. melléklet 1.,2.,3.,4.,5. számú táblák tartalmazzák.)

Értékeink, küldetésünk A város hagyományosan nagy figyelmet fordít az elesettekre, a szociálisan rászorultakra: a fiatalok, gyermekek felé fordulás egy egyetemi városnál természetes, emellett Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősbarát Önkormányzat Díjat is kapott 2007-ben. Az esélyegyenlőségi program az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó olyan átfogó dokumentum, amely ezt a társadalmi felelősségvállalást testesíti meg.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:  az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,  a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,  a diszkriminációmentességet, 1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia

3  

szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (továbbiakban: IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

4  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 241/2006. (V. 12.) Kgy. számú határozatával elfogadta Szeged Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programját. Ez a dokumentum ágazatonként mutatja be az esélyegyenlőség helyzetét. A jelentős jogszabályi változások, az intézményi struktúrák módosulásai miatt a korábbi dokumentum felülvizsgálata oly módon történik, hogy helyette jelen dokumentum kerül elfogadásra.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal,programokkal A helyi esélyegyenlőségi program elsősorban az alábbi dokumentumokhoz kapcsolódik:  Költségvetési koncepció, költségvetési rendelet A költségvetési koncepció elkészítésének a célja, hogy a következő év költségvetésének a kidolgozásához iránymutatásokat, elképzeléseket fogalmazzon meg, és határozza meg az elérni kívánt főbb irányokat. A koncepció és a költségvetési rendelet az esélyegyenlőség megteremtésére, elősegítésére fordítható pénzügyi lehetőségek határait fekteti le.  Gazdasági program Helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program hosszútávú célja a Szegeden élők életminőségének növelése. A helyi esélyegyenlőségi programhoz számos ponton kötődik, hiszen a program minden elemének megvalósulása maga után vonja az esélyegyenlőségi hátrányok leküzdését, akár városrész-rehabilitációról, akár a közszolgáltatások elérhetőségéről van szó.  Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciója Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 254/2006. (V. 12.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta, majd 2008-ban és 2011-ben felülvizsgálta Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepcióját, amely Szeged város szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásainak legátfogóbb áttekintését tartalmazza. A koncepciót kétévente felül kell vizsgálni, amelynek során értékelni kell az elért eredményeket, aktualizálni a szükséges fejlesztési irányokat, feladatokat. A felülvizsgálat 2013-ban aktuális. A szolgáltatástervezési

5 koncepcióban főként az idősek, fogyatékos személyek, hajléktalanok, pszichiátriai és szenvedélybetegek sajátosságaihoz kapcsolódó speciális ellátási formákat, ezen szolgáltatások biztosításának szükségességét kell vázolni, így a HEP-hez közvetlenül kötődik.  Szeged MJV közoktatási esélyegyenlőségi terve, Szeged MJV közoktatási feladatellátási, működtetési és fejlesztési terve Az óvoda kivételével a köznevelési intézmények állami fenntartásban működnek 2013. január 01. napjától, mely miatt a korábbi, elfogadott, közoktatási területre vonatkozó tervek létjogosultásága megszűnt, ugyanakkor egyes elemei beépítésre kerültek a HEP-be.  Szeged MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS), Antiszegregációs Terv A 429/2008. (VI. 27.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott 2009-ben aktualizálásra került IVS részét képező Antiszegregciós terv 2013-ban felülvizsgálatra került. A dokumentum főbb részei a HEP részét képezik.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Szegedi Kistérség Szeged települési környezetét foglalja magába, Szeged meghatározó gazdasági, foglalkoztatottsági, oktatási, közlekedési szerepkörével. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 595/2004. (VI.25.) Kgy. számú határozatával fogadta el a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás (továbbiakban: Társulás) létrehozását és egyben felhatalmazta Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat és a Társulási megállapodás aláírására. A Társulás funkciói:  önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése  területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása)  településfejlesztés összehangolása A Társulás feladatellátás rendszerébe tartozó humán szolgáltatások köre:  köznevelés  egészségügyi-szociális ellátás-szolgáltatás  gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátás-szolgáltatás  kulturális-közművelődési-művészeti tevékenység Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 157.§ alapján 2013. január 1-jén hatályát veszti a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV tv., valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. Törvény. Hatályba lép ugyanakkor az önkormányzati törvény IV. fejezete a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozóan. A fenti jogszabályi változások önmagában nem eredményezik a többcélú kistérségi társulás és más egyéb társulás automatikus megszűnését, hanem a szabad társulás alkotmányos alapelve alapján, a jelenlegi társulási megállapodás és szervezeti- és működési szabályzat szerint működhet tovább. Ugyanakkor a társult feladatok ellátásának körében változás következett be szakágazati jogszabályi előírásoknak megfelelően, az óvoda kivételével pl.: a köznevelési feladatokat nem lát el a társulás. A kistérségi társulással Szeged Megyei Jogú Város felelősséget vállalt a környező, kisebb lélekszámú, Szegeddel azonos kistérséget alkotó magas szintű feladatellátásban is.

6

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A HEP elkészítéséhez az adatok jelentős része az Országos Területfejlesztési s Területrendezési Információs Rendszeren (továbbiakban: TEIR) keresztül volt elérhető. A TEIR web alapú informatikai rendszer, amelynek szolgáltatásai az Interneten keresztül érhetőek el. Működtetésének jogszabályi keretét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rend. adja. A rendszerben található adatok körét részletesen a Kormányrendelet mellékletei tartalmazzák. A TEIR rendszer esetében problémát jelentett, hogy az adatszolgáltatások nem minden adatszolgáltatótól, nem minden évben állnak rendelkezésre, így ez olykor a tendenciák vizsgálatát lehetetlenné tette. A 2011-es népszámlálás adatai a HEP készítésekor települési szintre lebontva egyáltalán nem, megyei szintre is csak részlegesen állnak rendelkezésre. A helyi adatgyűjtések egy része széles körben kiküldött megkeresések formájában történt, bizonyos esetekben pedig a Polgármesteri Hivatalban rendelkezésre álló statisztikai táblák vagy más dokumentumok (pl.: költségvetési beszámoló) figyelembevételével zajlottak. Néhány esetben sajnos egyáltalán nem álltak rendelkezésre adatok, egyes esetekben azok gyűjtését vagy nyilvántartását a jogszabályi előírások kizárják (pl: fogyatékosságra, vagy származásra vonatkozóan). Előfordult, hogy a TEIR-ből és a megkeresett társszervtől, vagy hatóságtól kapott adatok között eltérés volt, ilyen esetben a táblázatban feltüntetésre került, hogy mely adattartalom került a HEPben rögzítésre. A nem kötelező táblázatok közül a fentiekben jelzett adathiány miatt nem mindegyik került kitöltésre, ezek nem szerepelnek az 1. sz. mellékletben. A HEP 1. sz. mellékletét képező táblázatok számozása azonban az eredeti HEP sablon számozását követik a könnyebb kezelhetőség miatt.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A regionális versenyképesség központi kategóriája a jövedelem, amely a régió gazdasági növekedését méri. A KSH adatai alapján egész Csongrád megyére jellemző, hogy az átlagbérek mintegy 17 %-kal elmaradnak az országos átlagtól. (A megyei átlagos havi bruttó átlagkereset 184.500,-Ft.) A vagyoni helyzet romlását jelzi, hogy az év folyamán épített lakóépületek száma is folyamatosan csökken: 2008-ban 198, míg 2011-ben már csak 107. Jellemző képet fest a lakossági eladósodottság mértékéről például a Szegedi Hőszolgáltató Kft. felé fennálló lakossági tartozások növekedése (2007. december 31-én 60 millió Ft, 2011. december 31-én 655 millió Ft) Különösen aggasztó, hogy a 361 napon túli tartozások száma közel négyszeresére nőtt a vizsgált időszakban. Egyre nagyobb arányban szorulnak rá a szegedi lakosok valamilyen szociális segélyre, támogatásra. (2012. évben 15700 család részesült valamilyen szociális ellátásban.) 2008 és 2012. között a viszonylag állandó jogosultsági feltételekkel igényelhető átmenti segély esetszáma 6970-ről 7804 -re nőtt. A legrászorultabbak között említhetnénk a kisnyugdíjasokat, az egyedülálló, csak a gyermekhez kötődő ellátásból élő kisgyermekes szülőket, az egyedülálló aktív korúak ellátásában részesülő személyeket, a romákat. A korábban viszonylagos jobb körülmények között élő családok

7 is gyakrabban nyújtanak be kérelmet pl.: adósságkezelési szolgáltatásra, amikor a családfenntartó munkanélkülivé válik és a köztartozások felgyülemlenek.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az 1. számú melléklet 3.2.1, 3.2.2, 3.2.3. és 3.2.4. táblázatai kapcsolódnak ezen alponthoz. Megállapítható, hogy mind országos, mind térségi és helyi szinten a 2009-es évben - a válság begyűrűző hatására - kiugrás figyelhető meg a nyilvántartott álláskeresők lakónépességhez viszonyított arányában. Azóta csökkenő tendencia figyelhető meg. A 2009-es évet szintén a kiugrás jellemzi a regisztrált munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek számát illetően (6536 fő), ennek a válsághoz kapcsolódását jelzi, hogy 19,3 %-ra csökkent a tartós munkanélküliek aránya. Ez a szám a 2010-2011-es években csökkent, azonban a 2012. IV. negyedéves adatok szerint Szegeden a 2009-es kiugráshoz képest is több, 6764 fő munkanélküli volt, és 25,1%-uknál ez az élethelyzet viszonylag állandósult. A nemek szerinti megoszlást illetően Szegeden a nyilvántartott álláskeresők között 2009. óta valamennyivel kevesebb a nő, mint a férfi, ami nem követi az országos, illetve megyei tendenciákat. (Megyei szinten a 2012-es évben 52,7 % a nők aránya a nyilvántartott álláskeresők között, Mórhalom térségében az arány nem éri el az 50 %-ot, míg Hódmezővásárhelyen közel 60 % volt.) Aggasztó, hogy a pályakezdő álláskeresők száma folyamatosan növekszik: a vizsgált időszakban 476 főről 638 főre emelkedett. A nyilvántartott álláskeresők kor szerinti megoszlását tekintve a 20 éves és annál fiatalabb, valamint az 55 év felettiek esetében nőtt Csongrád megyében az álláskeresők aránya, a szegedi folyamatok ez utóbbi korosztályt tekintve hasonlóan alakulnak. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A megyei adatokat is figyelembe véve jellemző, hogy a legtöbb nyilvántartott álláskereső (30 %-uk) rendelkezik általános iskolai végzettséggel, hasonlóan alakul a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya. Az általános iskolát sem befejezettek száma megyei szinten 2 %, Szegeden valamivel ennél kevesebb. A szegedi térségre jellemző, hogy minden 8. álláskereső (az álláskeresők 12,5 %-a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a megyei átlag 8 %. (Ld.:3.2.5 és 3.2.6 táblák) Az általános iskolai felnőttoktatásban részt vevők száma 2009. és 2011. között 84 fő volt, azonban közülük egyetlen évben 4 fő fejezte be eredményesen a 8. évfolyamot (Ld.: 3.2.7. tábla). A középfokú felnőttoktatásban részt vevők száma (Ld.: 3.2.8 tábla) 756 főről 584 főre csökkent a vizsgált időszakban, a túlnyomó többség (2011-ben mindenki) szakiskolai felnőttoktatásban tanult. c) közfoglalkoztatás Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat 2009. évi költségvetésében a „Vállalkozói foglalkoztatás bővítése” c. pályázati programra 50.000 eFt keretösszeget hagyott jóvá. A program célja az volt, hogy Szeged Város közigazgatási határán belüli székhellyel rendelkező munkáltatók támogatásban részesüljenek a foglalkoztatási szint megőrzése és új munkahelyek létrehozása érdekében. A meghirdetett pályázatra összesen 61 vállalkozó adta be pályázatát, melyek közül 41 került támogatásra, összesen 26.292.474,-Ft összegben (ebből: munkahelymegtartó támogatás összesen 24.922.044,-Ft, foglalkoztatásbővítő támogatás összesen 1.370.430,-Ft volt). Ezzel összesen 199 fő munkavállaló járulékfizetését támogatta az Önkormányzat (munkahelymegtartó létszám: 189 fő, foglalkoztatás bővítő létszám: 10 fő).

8 A 2009. január 1-jétől bevezetett „Út a munkához” program keretén belül az önkormányzat kötelezettsége volt, hogy minden rendelkezésre állási támogatásra jogosult részére évente legalább 90 munkanap közfoglalkoztatásban való részvételt biztosítson. A program keretén belül a közfoglalkoztatás módja és lehetősége kiteljesedett, a közfoglalkoztatási munkaformák közül a közmunka és a közhasznú munka mellett a közcélú foglalkoztatás került előtérbe. A foglalkoztatást részben önkormányzati fenntartású intézményeknél, részben egyéb (kistérségi, megyei, egyházi, egyéb nonprofit) szervezeteknél biztosította az önkormányzat. 2010. év végén közcélú foglalkoztatásra irányuló megállapodás a Közfoglalkoztatási Bizottság döntése alapján 64 intézménnyel, szervezettel volt érvényben. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak részére a munka legalább 90 munkanap, legfeljebb 200 naptári nap időtartamra került felajánlásra. Az ellátásra jogosultak – foglalkoztatásra kötelezettek – létszámát (mely a program kezdetén 1553 fő volt) és a beérkezett foglalkoztatói igényeket figyelembe véve a foglalkoztatás részmunkaidőben, napi 6 órában valósult meg. A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel, az előirányzat a költségvetési törvény szerint 64 Mrd Ft volt, míg az „Út a munkához” programra fordított összeg 2010. évben 160 Mrd Ft volt. Kedvezőtlen változás volt, hogy a közcélú foglalkoztatásban részt vevő munkáltatók részéről a hosszabb távú közfoglalkoztatásban való részvételre is folyamatosan mutatkozik igény, azonban a nonprofit szervezetek egy része nem tudta vállalni a 30 %-os önrészt, ezért vett részt a rövid távú közfoglalkoztatási programban. A rövid távú közfoglalkoztatás a Munkaügyi Kirendeltség döntése alapján legalább kettő, de legfeljebb négy hónap időtartamú, négy órás foglalkoztatás lehet. Változott a bruttó bér összege is, mely a minimálbér, ill. a garantált bérminimum fele összege, a nettó bér ez alapján 32.175,-Ft, a legalább szakmunkás, vagy középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben 38.775,- Ft , míg a bérpótló juttatás havi összege 28.500,- Ft. (A korábbi években a rendelkezésre állási támogatás és a közcélú nettó munkabér közötti különbség a legalacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkakörök esetén is több, mint 17.000,- Ft volt.) Szintén fontos változást jelentett az „Út a munkához” programhoz képest, hogy míg a korábban az iskolai végzettségnek, szakképzettségnek megfelelő, vagy eggyel alacsonyabb szintű iskolai végzettséget igénylő munkakört volt köteles elfogadni a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy, addig a bérpótló juttatásban részesülő bármely, részére felajánlott munkakört köteles ellátni. (Szegeden a közcélú foglalkoztatásban dolgozók és az ellátottak nagy része, több, mint 40%-a legalább középfokú végzettséggel rendelkezik.) A közös közteherviselés elvének megvalósulását célozza egy új szankció bevezetése is, miszerint a bérpótló juttatás éves felülvizsgálata során minden jogosultnak igazolnia kell, hogy az előző évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, egyéb kereső tevékenységet folytatott, vagy önkéntes munkát végzett. A 30 napos kötelezettség munkaerő-piaci programban vagy képzésben való részvétellel is teljesíthető. A fenti szabály alkalmazásának eredményeképpen a felülvizsgálatokat követően közel 500 fő ellátása megszüntetésre került. A rövid és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás esetén a Munkaügyi Központhoz a leendő foglalkoztató által benyújtani kívánt kérelem kötelező melléklete – amennyiben a foglalkoztató nem maga az önkormányzat vagy kistérségi társulás – a közfeladat ellátására vonatkozó, önkormányzattal kötött megállapodás. Jelenleg 62 szervezettel kötött az Önkormányzat együttműködési megállapodást. Ezen túlmenően a közfoglalkoztatáshoz a bér- és szociális hozzájárulási adónak a - Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltség által - meg nem térített részéhez is hozzájárul. E célból a költségvetési rendeletben 2011. évben eredeti előirányzatként 18.000 e Ft, míg 2012-ben 21.000 e Ft szerepelt, azonban a

9 felhasználás a tervezett összegnél jóval alacsonyabb, 2011. évben 10.922 e Ft, 2012-ben október 31-ig 9.973 e Ft volt. A terven aluli pénzfelhasználás oka részben az, hogy a Munkaügyi Kirendeltség nem tudta a kért támogatást biztosítani ezen munkáltatók számára sem. Az előírások szerint a rövid időtartamú közfoglalkoztatás legfeljebb 4 hónap időtartamra szólhat és napi 4 órás munkaidőben történő foglalkoztatásra irányul. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás során legfeljebb 12 hónap időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 6–8 órás munkaidőben történő foglalkoztatásra nyújtható támogatás. 2011-ben az önkormányzatok támogatási igénye rövid, míg 2012-ben hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra irányulhatott. Az állami támogatás mértéke a rövid időtartamú közfoglalkoztatás esetén legfeljebb 95 %, a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási formánál pedig 70% - 100 %-ig terjedhet. A Munkaügyi Kirendeltség 2011. évben az igényelt támogatási összeg 58,3%-át, 2012. októberéig pedig 61,5 %-át biztosította. A létszám vonatkozásában 2011-ben 56,0 %, ill. 2012-ben 81,7 %-os arány volt. Ez azt mutatja, hogy 2012-ben törekedtek arra, hogy a rendelkezésre álló forrás figyelembe vétele mellett minél több álláskereső közfoglalkoztatási lehetőséghez jusson. Ugyanakkor az is látható, hogy a munkáltatók támogatási igénye a 2011-es évhez képest kevesebb, mint felére csökkent annak ellenére, hogy a közfoglalkoztatási bér és járulékai teljes egészében megtérülnének. A rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási formán kívül Szegeden még az országos közfoglalkoztatási program keretein belül is foglalkoztatnak aktív korúak ellátásában részesülő álláskeresőket. Ebben a programban munkáltatóként az ATI-VIZIG-et, a Vízgazdálkodási Társulatot és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot érdemes megemlíteni. A közfoglalkoztatásban részvevők létszámának alakulását az alábbi diagram szemlélteti a 2009 – 2012 közötti időszakban (az összesített adatok a 3.2.9 táblában szerepelnek):

900 800 700 600 2009 2010. 2011. 2012.

500 400 300 200 100 0 február április június augusztus október december január március május július szeptember november

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

10 Szegeden valamennyi foglalkoztató és a munkaügy területén közreműködő nagy hangsúlyt fektet az információk áramlására, és egymás, továbbá az érintettek tájékoztatására. Megyei jogú városként a munkaerő elvándorlása hazai viszonylatban egyedül a főváros felé jelenik meg, a környező településekről sokan azonban Szegeden dolgoznak. Ugyanakkor egyetemi városként a fiatal felnőttek esetében egyre jelentősebb a külföldre történő - elsődlegesen kedvezőbb munkafeltételek miatti - elvándorlás, pontos számadatok azonban nem állnak rendelkezésre ennek mértékéről. Az elvándorlás, illetve az állandó jellegű bevándorlás összességében kiegyenlíti egymást. A városban a kiskereskedelmi üzletek száma, a regisztrált vállalkozások száma, és a vendéglátóhelyek száma évről-évre nő, a befizetésre kerülő iparűzési adó bevétel azonban csökken. Az állami szektorban, az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma kismértékben folyamatosan csökken. (Ld.: 3.2.10 tábla) e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A Munkaügyi Központ Szegedi Kirendeltsége tájékoztatása alapján a munkaerő-piaci támogatások keretében az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:  Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása  Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás  Bértámogatás  Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások  Közhasznú munkavégzés támogatása  Bérköltség támogatás  Helyközi utazás támogatása  Munkaadós képzés támogatása A 2009-2012 közötti időszakban ezen támogatásokat a 25 év alattiak részére a Szegedi Kirendeltség az alábbiak szerint biztosította: fő férfi nő 2009

84

87

2010

94

107

2011

19

29

2012

225

196

A 2012. év folyamán az alábbi programok fókuszáltak a fiatalokra:  „Első munkahely garancia” program A program a pályakezdő álláskeresők számára munkatapasztalat szerzését biztosította, valamint megalapozta a Kormány „Munkahelyvédelmi Akcióterv”-ének 25 év alattiakat érintő programelemét, ezáltal a munkáltató számára kockázatmentessé tette a foglalkoztatás munkakipróbálási szakaszát. A program továbbá elősegítette a nyugállományba vonulás miatt jelentkező szakember-utánpótlást azzal, hogy a támogatás ideje alatt lehetőséget biztosított a nyugállományba készülő munkavállalóknak az aktív életpálya alatt megszerzett széles körű tapasztalatuk és szaktudásuk átadására. Szegeden 43 fő pályakezdő álláskereső került bevonásra, akik elhelyezkedését egyéni igényeken alapuló munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásával segítették elő. Ezt követően foglalkoztatásukhoz

11 bérköltség, illetve munkába járáshoz szükséges utazási költségtérítés támogatást biztosított a Munkaügyi Központ. TÁMOP-1.1.2-11/1-2012-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)”: A projekt célja a megvalósítás során, az inaktív népesség foglalkoztatottsági szintjének növelése és a regisztrált álláskeresők számának csökkentése a különböző támogatási-, szolgáltatási formák által. A program lehetővé teszi, hogy a térségben csökkenjen az alacsony iskolai végzettségű, a pályakezdő, az 50 év feletti, az ápolásból-, gondozásból visszatérő, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult és a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett álláskeresők száma. A TÁMOP-1.1.2-11/1-2012-0001 (25 év alatti bevontakra vonatkozó adatok) az alábbiak: 2011.10.01-2011.12.31 2012.01.01-2012.12.31 25 év alatti bevont 162 313 Férfi 104 169 Nő 58 144 Ebből: csak képzésben vett részt (25 év alatti) 98 162 Férfi 77 103 Nő 21 59 Ebből: képzés+támogatás (25 év alatti) 9 16 Férfi 4 6 Nő 5 10 Bérjellegű támogatásban részesülő Nők 129 305 Ebből: 25 év alatti 34 77 1-es célcsoport 7 1  Az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok Szegeden: A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának ügyintézői a 2012-es évben három iskolában, 5 végzős osztálynak „Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása” címmel tartottak előadásokat. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A Munkaügyi Központ Szolgáltató Központ 2012. évi statisztikája alapján a Szegedi Kirendeltség egyéb munkaerő-piaci szolgáltatást 26-50 éves korúak esetében 646 fő (293 férfi, 353 nő) részére biztosított. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának ügyintézői 2012-ben összesen 2445 ügyfelet tájékoztattak személyesen, telefonon vagy e-mailben, ill. csoportos formában. Ebből 1073 fő részére nyújtottak személyes tanácsadást. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Tekintettel arra, hogy az intézmények nem tartanak nyilván adatot foglalkoztatottjaik jövedelmivagyoni továbbá esetleges nemzetiségi hovatartozására figyelemmel, nem áll rendelkezésre információ e témában. A közfoglalkoztatottak tekintetében a valószínűsíthetően roma származásúak jellemzően parkgondozói feladatokat látnak el, alacsony iskolai végzettségükre tekintettel.

12

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A diszkrimináció a munkahelyi felvételnél, illetve az elbocsátásoknál jelentkezik általában. E területen országos szinten is jellemző, hogy nagy a látencia. Hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó panaszról a Munkaügyi Központ nem szolgáltatott információt, de valószínűsíthetően Szegeden is létező jelenségről van szó. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre sem az előfordulás gyakoriságára, sem a védett tulajdonság szerinti megoszlására. Ugyanakkor a szociális segélyek, támogatások igénylése során a kérelmekben olykor a kisgyermekes szülők, az 55 év felettiek említik, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket, továbbá származás miatti és egészségi állapot miatti diszkriminációra is hivatkoznak. A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben az első lépés annak elszenvedőit támogatni, és tájékoztatni, hogy milyen fórumokhoz fordulhatnak segítségért. (Egyenlő Bánásmód Hatóság, civil jogvédők, sb).

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

aktív

korúak

ellátása,

Szegeden a jogszabályi környezet változása miatt az álláskeresési támogatásban részesülők száma a lakónépességhez képest is drasztikusan csökken, ha a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítjuk, akkor változás még szembetűnőbb: a 2009-es közel 12 %-hoz képest, 2012-re 2 % alá csökkent. Álláskeresési járadék esetében ugyanez a helyzet: a 2009-es maximum érték közel 30 % volt, mely 2012-re kb. 11 %-ra esett vissza. Emellett a rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek száma jelentősen nőtt. Vagyis a munkanélküliek álláskeresési támogatása helyett egyre többen szociális támogatásban részesülnek. A 2011-ben bevezetett új szabály szerint az aktív korúak ellátásának felülvizsgálata során minden jogosultnak igazolnia kell, hogy az előző évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, egyéb kereső tevékenységet folytatott, vagy önkéntes munkát végzett. A 30 napos kötelezettség munkaerő-piaci programban vagy képzésben való részvétellel is teljesíthető. (Minden új ellátás megállapításánál erről a kérelmezők tájékoztatást kaptak, 2012. évben a város területén azonban mégis közel 500 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatását kellett megszüntetni az új szabályra figyelemmel. Jellemzően az alacsony iskolázottságú, mélyszegénységben élőket sújtotta ez a szankció, ahol a család egyedüli bevételei a segélyek, és támogatások. (A 3.3.1, 3.3.2 és 3.3.3 számú táblázatok kapcsolódnak ezen témakörhöz.)

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány Szegeden a teljes lakásállomány száma emelkedést mutat: 2008-ban 75739 2011-ben 77517. (Ld.: 3.4.1 tábla) A városban önkormányzati tulajdonban lévő lakások kezelését az IKV Zrt. végzi. A 2012-es évben 4298 db lakás tartozott ebbe a körbe (11 lakással kevesebb, mint az ezt megelőző évben). Komfortfokozat szerinti megoszlásukat az alábbi táblázat mutatja be:

13

Komfortfokozat

Lakások száma

összkomfortos

2472

komfortos

1188

félkomfortos

128

komfort nélküli

482

szükséglakás

28

Az üres lakás új épületben 4, helyreállított 31. Helyreállítás után még hasznosítható üres lakások száma 102. b) szociális lakhatás A pályáztatással történő bérbeadás 2 alaptípusa a városban a piaci alapú és a szociális bérbeadás. A lakást bérbeadó szociális helyzet alapján a pályázó és vele együtt költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel adhat bérbe, továbbá az alábbi szempontok alapján pontrendszert alakít ki: az igénylővel közös háztartásban élő, tankötelezettségét igazoltan teljesítő kiskorú, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató, illetve a szülő gondnoksága alatt álló nagykorú gyermekek száma; szegedi bejelentett lakóhely (bejelentés óta eltelt idő); házassági életközösségben él; gyermekét egyedül nevelő szülő; egy főre eső jövedelem; a pályázó vagy az együttköltöző közül tartósan beteg/fő; a pályázó vagy házastársa, élettársa állami gondozott, állami nevelt volt/család. A lakbér mértéke az övezet, építési mód, komfortfokozat, besorolás szerint változik. 2012. évben 13 szociális alapú pályáztatásra került sor, ebből 12 sikerrel zárult. Hosszabbítás iránti kérelmet 2012. évben 43 szociális átmeneti garzonlakás és 42 szociális alapon 5 évre bérbeadott lakás vonatkozásában nyújtottak be. 96 lakás van szociális rászorultak átmeneti elhelyezésére. Jellemző tendencia, hogy a szociális alapon történő bérbeadás iránt nő az igény, a már ilyen jogcímen elhelyezést nyert bérlők egyre hosszabb ideig maradnak a lakott lakásban. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Adatok e témában nem állnak rendelkezésre, de létező jelenség, hogy a lakások elvesztése után nem lakáscélra szolgáló helyiségekben (pl.: garázs) húzódnak meg, élnek emberek. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Az elégtelen lakhatási körülmények vonatkozásában az IKV Zrt. jelezte, hogy a jogszabályok alapján a bérbeadó alapvetően köteles a rendeltetésszerű használatot biztosítani, azaz köteles gondoskodni többek között az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a lakásban lévő elektromos vezetékek érintésvédelmi előírásoknak megfelelőségéről, mely követelményeknek az IKV Zrt. mind a lakások bérbeadásakor, mind egyedi hibabejelentések alapján eleget tesz. Ugyanakkor a jogszabályok a bérlők részéről is megkövetelik az állagmegóvást, miszerint a szociális alapon elhelyezett bérlők kötelezettsége a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartása, felújítása, illetve azok pótlása, cseréje. Erre tekintettel adatot e témában nem tudott szolgáltatni. A veszélyeztetett lakhatási helyzetek kezelésének az alábbi módjai biztosítottak: Amennyiben elemi csapás következtében vagy más elháríthatatlan ok miatt válik lakhatatlanná lakás, és a lakos elhelyezéséről önmaga gondoskodni nem tud, részére az Önkormányzat a

14 tulajdonában lévő lakásokban biztosítja az elhelyezést. Amennyiben magánszemély tulajdonában volt a megsemmisült lakás, úgy az elhelyezés legfeljebb 5 évre szólhat. Átmeneti segély iránti kérelmet nyújthat be az a szegedi lakos, akinek - elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlana és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti. Ebben az esetben a segély összege legalább 10.000,- Ft, legfeljebb 420.000,- Ft, ugyanakkor nem lehet magasabb, mint a számlával igazolt helyreállítási költség 90%-a és a biztosító által fizetett kártérítés különbsége. A fentieken túlmenően felmerülő egyéb veszélyeztetett lakhatási helyzetek megoldásában elsődlegesen a szociális ellátórendszer bevonásával van lehetőség. Amennyiben gyermek is érintett, úgy a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Gyermekek Átmeneti Otthonában vagy Családok Átmeneti Otthonában történő elhelyezésre van lehetőség. Egyéb esetekben a hajléktalanellátó rendszer keretében biztosított a krízishelyzet megoldása. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területén működő hajléktalan személyek számára ellátást nyújtó szociális intézmények: 1. Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény keretében működő hajléktalanellátó hálózat  Szeged, Moszkvai krt. 3. - időszakos férőhelyek – hajléktalan személyek részére éjjeli menedékhely, engedélyezett férőhelyek száma: 50 fő férfi  Szeged, Bajai út 9. - éjjeli menedékhely – engedélyezett férőhelyek száma: 41 fő, hajléktalan személyek átmeneti szállása – engedélyezett férőhelyek száma: 20 fő; éjjeli menedékhely időszakosan bővített férőhelyeinek száma: 12 fő férfi  Szeged, Algyői út 3. - Népkonyha, Nappali Melegedő, engedélyezett férőhelyek száma: nappali ellátás esetén: 50 fő  Szeged, Indóház tér 3. - Hajléktalan személyek átmeneti szállása, engedélyezett férőhelyek száma: 31 fő, hajléktalan személyek átmeneti szállása időszakosan bővített férőhelyeink száma: 9 fő nő. Szükség lenne új, hiányt pótló szolgáltatás kialakítására (hajléktalan személyek átmeneti szállása női), és az állandó engedélyezett férőhelyszámok növelésére. 2. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Gondviselés Háza Szegedi Hajléktalanellátó Központ  Nappali Melegedő (6726 Szeged, Csanádi u. 9.) Engedélyezett férőhelyek száma: 30 fő Az intézmény 30 férőhelyre kapott működési engedélyt. Az ellátotti létszám a hideg időszakban minden évben jelentősen növekedett. Átlagosan a krízisidőszakban 69 fő napi ellátotti létszámmal dolgozik az intézmény. A 2010-2011. év krízisidőszakában 8366 alkalommal nyújtott a nappali melegedő étkeztetést. A 2011-2012. év krízisidőszakában 10203 alkalommal kaptak élelmet a hajléktalanok egy Közalapítványtól elnyert pályázati forrás segítségével. Ebben közrejátszott a melegedő szombati nyitvatartási napjain történő ellátás igénybevétele is. A tervek között szerepel a nappali melegedő férőhely bővítése.  Utcai Gondozó Szolgálatok Utcai Gondozó Szolgálat 1. - 6726 Szeged, Csanádi u. 9. – klienseinek száma: 89 fő (ebből 15 nő) Utcai Gondozó Szolgálat 2. – 6725 Szeged, Moszkvai krt. 1-3.– klienseinek száma: 82 fő (ebből 17 nő) Az MMSZ Szegedi Csoportja 2006. júliustól intézményi keretek között utcai szociális munka szociális alapszolgáltatás működtetését kezdte meg, amely 2007. novembertől kiegészült egy második utcai szolgálattal, valamint 2010. júniustól elindult a harmadik utcai szolgálat is, meghatározó szerepet vállalva Szeged város hajléktalan ellátásában. A 3. utcai gondozó szolgálat

15 2011. december 31-ével megszűnt, mivel pályázati forrásból csak 2 utcai szolgálat működtetésére van lehetőség. Az egy utcai szolgálatra jutó ellátottak száma jelentősen megnőtt, kb. 100 fő/utcai szolgálat, ez a minőségi munka végzését nagymértékben befolyásolja.  Egészségügyi Centrum Engedélyezett férőhelyek száma: 16 fő Ágykihasználási százalék: 102%  Hajléktalanok Háziorvosi Rendelője Személyi feltételek: 2 fő orvos részmunkaidőben, 1 fő asszisztens Bejelentkezett hajléktalanok száma: 1.488 fő  Mozgó Orvosi Szolgálat Személyi feltételek: 4 fő mentő orvos Bejelentkezett hajléktalanok száma: 221 fő  Krízisautó Szolgálat Ellátási terület: Csongrád Megye Ellátási időszak: november 1. és április 30. között 24 órában. Szakmai koordinátor: Dél-alföldi Regionális Diszpécser Szolgálat A hajléktalan életmódból adódó egészségi- és mentális állapotromlás, valamint a kedvezőtlen szociális háttér egyre több esetben indokolja a tartós ápolást, gondozást biztosító szociális intézményben történő elhelyezést. A hosszú várólista, a felvételi kérelemhez szükséges iratok beszerzése, a rendszeres jövedelem intézésének elhúzódása miatt az átlag várakozási idő, az otthoni elhelyezés realizálódásáig 3-4 hónap, sürgősségi, soron kívüli átvételi kérelmek esetén is. e) lakhatást segítő támogatások  lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A legkisebb adható összeg 2.500,-Ft (a támogatás havi átlaga az elmúlt évben 4.800,-Ft volt), mely a kérelmező által megjelölt szolgáltató felé kerül utalásra. (A támogatás mértéke függ a család összjövedelmétől, a család létszámához igazodó, törvény által elismert lakás nagyságától stb.) (Ld.: 3.4.3. tábla) lakbértámogatás Lakbértámogatásra jogosult az a szociális alapon bérbe adott lakás bérlője, aki életvitelszerűen a lakásban tartózkodik, lakáshasznosításból származó jövedelme nincs, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 71.250,- Ft-ot és sem a kérelmező, sem a háztartása egyik tagja sem rendelkezik vagyonnal. A támogatás minimális összege 2.500,-Ft. Átlagosan 327 fő részesült 2012. évben ezen ellátásban. 

f) eladósodottság A közüzemi tartozások mértéke évről évre növekszik. A gazdasági válság begyűrűző negatív hatásai miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az eddig egyébként rendszeres számlafizetők is. Sajnos kiemelkedően nő az 1 éven túli tartozások száma is, mely tartós és elhúzódó fizetési nehézségeket tükröz. Az IKV. Zrt. esetében 2011-ben a 2010. évhez képest ezen tartozások száma 6,25 %-kal nőtt, míg a 2012-ben további 21,1 %-os emelkedés következett be. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. felé fennálló lakossági tartozások alakulása: 2007. december 31-én 60 millió Ft, 2011. december 31-én 655 millió Ft. A 361 napon túli tartozások száma közel négyszeresére nőtt a vizsgált időszakban.

16 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az adósságkezelési szolgáltatás keretében segítséget nyújt azon családoknak vagy személyeknek, akiknek adóssága meghaladja az 50 eFt-ot és tartozásuk legalább 6 havi, vagy a közüzemi díjtartozásuk miatt a szolgáltatást kikapcsolták; akiknek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az adósságcsökkentési támogatás 90%-át az Önkormányzat központi költségvetésből hívja le, míg 10%-át saját költségvetéséből biztosítja. 2012. január 1. óta az adósságkezelési szolgáltatásból kizártak azok a háztartások, amelyek 24 hónapon belül már részesültek a támogatásban, az időszak 48 hónap akkor, ha az adósságkezelési szolgáltatás korábban a feltételek be nem tartása miatt megszüntetésre került. Sok család kiszorult ebből a szolgáltatásból a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény fenti módosítására figyelemmel. (Az adósságcsökkentési támogatásban részt vevők számának alakulását a 3.4.3. számú táblázat tartalmazza.) A kisebb összegű tartozások esetén átmeneti segély igénybevétele is megoldást jelenthet a problémára. Egy évben adható maximális összege családonként 25.000,-Ft. 2008-ban alakult a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány, amelynek alapítói a Szegedi Hőszolgáltató Kft., IKV Zrt. és az EDF Démász Zrt. Az Alapítvány célja: segítségnyújtás a Délalföldi régióban - elsősorban Szegeden élő - egyéneknek és családoknak, akik az önkormányzatoktól nem részesülnek olyan mértékű támogatásban, amely a díjhátralék csökkentésére hatékony segítséget nyújthatna, továbbá olyan családoknak is, akik önkormányzati támogatásban nem részesülnek. A támogatás odaítéléséről a Kuratórium dönt, a háztartás jövedelmi viszonyai, hátralékának nagysága, a vállalt önrész összegének figyelembevételével. A tavalyi év folyamán a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány pályázati forrásból és SZMJV Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága által meghirdetett Idősügyi és városrészi közösségi programok keretből kapott támogatás felhasználásával több generációt összefogó környezettudatos háztartás-gazdálkodás kialakítása céljából csoportos tanácsadást szervezett. A tanácsadáson való részvétel feltétele volt a pénzbeli támogatás folyósításának. Ezen túlmenően 2012. folyamán az EDF Démász Zrt. és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület közös, 10 hónapig tartó hátralékkezelő programot indított, melynek során közel 3,8 millió Ft támogatásban részesült 114 szegedi lakos. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Szegeden jelenleg két közösségi közlekedési szolgáltató (az önkormányzati tulajdonú Szegedi Közlekedési Kft, és az állami tulajdonú Tisza Volán Zrt.) végzi az utasok szállítását villamosokkal, trolibuszokkal és autóbuszokkal. A várost kettészeli a Tisza folyó, a meglévő két hídból a közösségi közlekedés túlnyomó részt a Belvárosi hidat használja. A fontos utasáramlási irányok a belváros felé mutatnak, azonban vannak harántirányú utasáramlási irányok a körutak mentén is A városban a közösségi közlekedés kiemelt terület: a Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése projekt keretében az egész városra kiterjedő nagyszabású megújulás van folyamatban. Közműszolgáltatások szempontjából az elmúlt évek jelentős fejlesztése a közcsatornahálózat kiterjesztése volt.

17

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 515/2008. (IX. 26.) Kgy. számú határozatával fogadta el Szeged Megyei Jogú Város Antiszegregációs tervét az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként. A 189/2013. (IV.12.) Kgy. sz. határozat az eltelt időre tekintettel megállapításokat és teendőket tartalmaz a dokumentum vonatkozásában. A rögzített célok között szerepel a Cserepes sori (móravárosi) szegregátum, valamint az Árpa utcai (kiskundorozsmai) szegregátum helyzetének rendezése, továbbá meghatározza a rövid-, közép- és hosszú távú beavatkozások típusait. Főbb elemei a következők: szociális ellátás (adósságkezelési szolgáltatás, átmeneti segély), egészségügyi ellátás biztosítása, oktatási integráció, foglalkoztatási integráció, lakhatási és mobilizációs integrációs program. A 2008-2013. évek között tervezett beavatkozások célja, hogy csökkenjen a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. A tervezett rövid-, közép és hosszú távú intézkedések között szerepel a Cserepes sori szegregátumban évente 2 lakás kiüresítése. a) a telep/szegregátum, mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)  Cserepes sori szegregátum Ez a móravárosi szegregátum a város szövedékében helyezkedik el. Lényegében 1 utca képezi, jelenleg 28 bérlő, 20 tulajdonos és 16 üres lakás van. 247 személy él az érintett területen. A lakások komfort nélküliek, néhány helyen bevezetésre került a gáz és kialakítottak fürdőszobát. Az áramszolgáltatást a szolgáltató sok helyen megszüntette tartozás miatt. A lakások zsúfoltak, egy szobában 5-6-an vagy még többen élnek. A szobák falai vizesek, penészesek, dohosak, salétromosak, a vakolat kívül-belül mállik, az ablakok-ajtók nem szigeteltek. A főzést és a fűtést az esetek nagy százalékában szilárdtüzelésű tűzhelyen oldják meg. Az elhanyagolt udvar és környék (hatalmas bozótok és a házak körül háztartási hulladék) következtében elszaporodtak a rágcsálók. Sok a kóbor állat, főleg a kutya. Problémát jelentenek a csőtörések, kidőlt kerítések, oldalfalak. A felújítások évek óta elmaradnak, melynek oka az, hogy a négylakásos lakástömbökben önkormányzati tulajdonú és magántulajdonú lakások vannak, ezért az egységes, egész épületet érintő felújítások megvalósítása nehézkes. Ezen túlmenően csak a lakhatáshoz szükséges felújítások elvégzése tűnhet indokoltnak, mivel a hosszú távú cél a szegregátum felszámolása. Az érintett területen az egészségügyi ellátás az alábbiak szerint biztosított: háziorvos és fogorvos egy-egy körzetben, házi gyermekorvos két körzetben, védőnő egy körzetben. Az ebben a városrészben lakó rászorultak szociális ellátását a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény keretében működő Vám tér 5. szám alatti egysége biztosítja. Az Antiszegregációs Terv célja e szegregátum megszüntetése 2029-ig, 2008. évtől kezdve összesen 16 lakás üresedett meg.  kiskundorozsmai szegregátum Kiskundorozsmán az Árpa utca egésze tekinthető szegregátumnak. 1973-ban Szegedhez csatolt Kiskundorozsmán, többségében oláhcigány lakosság él. A 80-as éveken a kiskundorozsmai cigány emberek többsége más városrészekbe költözött. Később újra benépesült a szegregátum. A dorozsmai Búza utca teljes lepusztulása után annak felszámolása megtörtént. Az utcával párhuzamosan az 1980-as évek második felében az Önkormányzat megépítette az Árpa utcai épületeket, amelyekbe vízvezeték nem került beépítésre. A közterületen egy közkifolyó kút

18 működik. Az utcában 2008-ig a közút és a járda nem volt szilárd burkolatú. Az Önkormányzat és a helyi képviselő közreműködésével 2008. évben az Árpa utca szilárd burkolatot kapott. Jelenleg 98-an laknak az érintett területen. A kiskundorozsmai szegregátumban élő roma családok hasonló problémákkal küszködnek, mint a móravárosiak. Jogcím nélküli lakáshasználóként 16 bérlakásban élnek, melyek téglablokkokból állnak, szigetelésük nem megoldott. Az ablakok, ajtók sok helyütt hiányoznak. A kétszobás lakásokban több család él együtt, nagy a zsúfoltság, jellemző a higiénia hiánya, mely kedvezőtlenül befolyásolja az itt élők egészségi állapotát. Jelenleg mindössze két lakossági fogyasztót tart nyilván a területen az áramszolgáltató. A közvilágítás kiépített, de ténylegesen nem működik. Fürdőszoba csak néhány helyen került kialakításra. Az illegális szemétlerakás miatt a környéken elszaporodtak a rágcsálók. A szociális szolgáltatások közül az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény biztosítja, az esélyegyenlőség érdekében kiskundorozsmai telephelyén keresztül. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosok és házi gyermekorvosok illetékességi területét meghatározva figyelembe vette a szegregátum egészét, így az egészségügyi alapellátást egy felnőtt háziorvos és két házi gyermekorvos, illetve egy védőnő végzi. Az Antiszegregációs Terv célja ezen szegregátum esetében az életkörülmények javítása. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A lakcímnyilvántartás adatai alapján az érintett szegregátumban a lakók kor szerinti összetétele az alábbi: Korcsoport Cserepes sori szegregátum (fő) kiskundorozsmai szegregátum (fő) 0-3 éves

11

6

4-5 éves

4

4

6-14 éves

33

23

15-16 éves

4

0

17-18 éves

17

3

19-61 éves

155

59

62 év felettiek

23

3

Mindkét szegregátumra jellemző, hogy a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas: az aktív korúak 70 %-a. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is ezen a két területen a legmagasabb. 2011. évben a közfoglalkoztatás támogatása pályázati rendszerben valósult meg, amelynek keretében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására pályázott. Jogszabályban előírt közfeladat ellátása esetén vagy a helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a közfoglalkoztatással összefüggő foglalkoztatás történhet az önkormányzat által fenntartott intézménnyel, nemzetiségi önkormányzattal, önkormányzati részesedéssel működő nonprofit gazdasági társasággal, vagy egyházi jogi személlyel, egyház által fenntartott intézménnyel, valamint civil szervezettel létesített munkaviszony alapján is. Fentiek alapján az Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött - többek között - a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal, a Csongrád Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint a Gondi Márton Oktatási, Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülettel. Az Önkormányzat

19 évek óta támogatja a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnál közfoglalkoztatott személyek foglalkoztatását a szükséges önerő egészben vagy részben történő átvállalásával. Az idei év folyamán 2013. március 1-től 2013. december 31-ig 2 fő foglalkoztatásával összefüggő kiadás önerejének átvállalása valósulhat meg az említett formában. A tartozások rendezése érdekében a szegregátumokban élők közül 2012. évben 7 háztartás részesült adósságkezelési szolgáltatásban. 2012. január 1. óta az adósságkezelési szolgáltatásból kizártak azok a háztartások, amelyek 24 hónapon belül már részesültek a támogatásban, az időszak 48 hónap akkor, ha az adósságkezelési szolgáltatás korábban a feltételek be nem tartása miatt megszüntetésre került. Tekintettel arra, hogy a szegregátumokban élők jellemzően rossz anyagi körülmények között élnek, ebből adódóan nagy összegű közüzemi tartozásokat halmoznak fel, sok család kiszorult ebből a szolgáltatásból a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény fenti módosítására figyelemmel. Ezen személyek tartozásának rendezése a Védőernyő Alapítványon keresztül még mindig támogatható. Szeged MJV Önkormányzata költségvetésében évente támogatást biztosít a hátrányos helyzetű családok megsegítésére, karácsonyi csomag formájában. A Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat részére 2012-ben 220 db csomag került átadásra, melyből a Cserepes sori szegregátumban élők 49 db-ot, az Árpa utcai szegregátumban élők 27 db-ot kaptak. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Alacsony társadalmi státuszú népesség koncentrációja figyelhető meg a városban az Olajbányász tér környékén, a Csillag térnél, továbbá az Odessza városrészben is. Az Olajbányász tér és a Csillag tér esetében a jelenséget főképp a környéken levő nagyszámú szociális bérlakásállomány okozza, amely miatt a rászorult családok koncentrálódnak. Az Odessza városrész Újszeged részét képezi, amely hagyományosan a város frekventáltabb területe, azonban itt is részben a bérlakásállományban lakó rászorultak (Székely sor 21.) részben a panellakásokban élő, alacsony nyugdíjjal rendelkező idősebb lakosok szociálisan hátrányos helyzete okozza a kedvezőtlen folyamatot.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A városban a kötelező egészségügyi feladatok biztosítottak. Területi ellátási kötelezettséggel 67 háziorvos, 33 házi gyermekorvos és 34 fogorvos működik, az egészségügyi alapellátási körzetek a város teljes területét lefedik. A védőnői feladatokat, az Anyatejgyűjtő Állomás működtetését, a fogászati ügyeleti, az iskolaegészségügyi, járó- és fekvőbeteg szakellátáts a Szegedi Tudományegyetem látja el. Egyes egészségügyi szakellátási feladatokat Szegedi Sport és Fürdők Kft, valamint a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum is ellát. A város valamennyi lakosa számára a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása a mentőszolgálat közreműködésével biztosítja a háziorvosi-, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást. (Ld.: 3.6.1. tábla) A pénzbeli és természetbeni ellátások, melyek összefüggésben állnak az egészségügyi ellátással: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. 2013. január 01-től mindkét ellátás (a méltányos közgyógyellátás kivételével) a járási hivatalok hatáskörébe tartozik. (A 3.6.2. és a 3.6.3. táblák tartalmazzák ezen ellátásokra vonatkozó adatokat.)

20 b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A városban a kötelező szűrővizsgálatok helyben elérhetőek. Sajnos egyre inkább jellemző , hogy még mindig kevesen veszik igénybe ezeket az egészségmegőrzés szempontjából fontos vizsgálatokat. A roma népesség esetében a megjelenési arány igen alacsony. A városban a népegészségügyi intézet mellett prevenciós feladatokat az Önkormányzat is ellát: A HPV és egyéb, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott védőoltások rászoruló magánszemélyek részére történő biztosításáról döntött az Önkormányzat, amelyre a 2011. évi költségvetésben 9.000 eFt összegű előirányzatot képzett. A támogatotti kör: az Önkormányzattól a tárgyévben április 01-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, HPV elleni oltás tekintetében a tárgyévben 13. életévüket betöltő leányok, C csoportú Neisseia meningitidis okozta invazív fertőzések megelőzésére adandó oltóanyag vonatkozásában a tárgyévben 1., 2. és 3. életévüket betöltő fiú- és leánygyermekek. A Richter Gedeon gyógyszercég szervezésében Richter Egészségváros Program megrendezésére került sor 2011. szeptember 24-én. A szabadtéri ingyenes családi egészségprogram-sorozat szűrésekkel, egészségügyi tanácsadással, előadásokkal, tornával, fitnesz-és gyermekprogramokkal, színpadi műsorral várta az érdeklődőket. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Szegeden az egészségügyi ellátórendszeren (alapellátás, Szegedi Tudományegyetem, mint szakellátást működtető intézmény túlmenően e területen fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek is, a teljesség igénye nélkül: A Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány 2002. óta működteti az ODU Fejlesztő Központot. Célja a fogyatékos gyermekek fejlesztése, és a családok támogatása segítő csoportok létrehozásával. A Szegedi Sólyom Utcai Segítő Kezek Alapítvány a Sólyom utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet munkáját támogatja. Ezen iskola fogadja a speciális nevelési igényű gyermekeket. A civil szervezet tárgyi eszközök beszerzés mellett a szülőknek igyekszik segítséget nyújtani tanácsadó programokkal, szülőklub működtetésével. A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete és a Szivárvány Autizmus Egyesület is tart fenn fejlesztő iskolát. A gyermekek korai fejlesztésének feladatát, a fejlesztő felkészítés, és fejlesztő iskolai feladatokat 2013. január 01. napjától a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A tavalyi évben Szeged város közigazgatási területén működő, és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott gyermekintézményekben a gyermekétkeztetés kiszervezett közétkeztetés formájában valósult meg, a SULI-HOST Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-vel (továbbiakban: SULI-HOST Kft.) kötött vállalkozási szerződés alapján. 2012. évben havi átlagban 12.290 fő gyermek vett rész a közétkeztetésben (bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, kollégium). A közétkeztetés keretében, orvosi javaslatra a diétás étkeztetés is megoldott. Szegeden az Egyesített Szociális Intézmény keretén belül kb. évente 2200 fő szociálisan rászorul személy étkeztetése biztosított. Ennek keretében a diétás étkeztetés megoldott. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának feladata a közétkeztetés ellenőrzése.

21

e) sportprogramokhoz való hozzáférés A Szegedi Sport és Fürdő Kft. 18 létesítményének alapfeladata a város csapatsportágait képviselő sportszervezetek, egyesületek edzéseinek, mérkőzéseinek hátterét biztosítani. 2012. évben 51 felnőtt és utánpótlás csapat edzéseihez és mérkőzéseihez szükséges feltételeket, 21 szegedi köznevelési intézménynek a sportolási lehetőséget, továbbá a városi sportegyesülete tevékenységének adtak helyet. A teljesség igénye nélkül a Városi Sportcsarnok a város legnagyobb fedett sportlétesítménye a csapatok edzés és mérkőzés igényeinek biztosítása mellett diáksport rendezvények, utánpótlás edzések és iskolai testnevelési óráknak is helyet ad. A Kisstadion szabadtéri pályaként főképp strandröplabda, foci, tenisz, kézilabda edzések lefolytatására ad lehetőséget, nyári táborok helyszíne. A Játékok kertje, kerékpár centrum kerékpáros és gördeszkás extrém játékoknak is helyt ad, de kosárlabdázni is lehet. Móricz Tornaterem asztalitenisz, bocsa, kettleball, mini kosárlabda, foci sportágaknak ad otthont. A Városi Műjégpályát a nagyközönség mellett sportegyesületek, és iskolák és óvodák is rendszeresen használják. A Városi Stadiont 350400 sportoló használja rendszeresen. A Városi Lőtér, Városi Modellező Ház, Vízitelep Csónakház mellett több focipálya is fogadja a sportolni vágyókat. A társaság a családi és szabadtéri sporteseményeket is fontosnak tartja, több alkalommal szervezett a tavalyi év folyamán is futóversenyeket, de volt távúszás és gyalogos illetve kerékpáros teljesítménytúra is. A diákolimpia szervezése is a Társaság feladatköre. A városban több létesítményben is van lehetőség úszásra, továbbá fürdőszolgáltatás igénybevételére. A város közelében lévő Maty-éri versenypálya, hivatalos nevén a Szegedi Olimpiai Központ a világ egyik legjobb adottságaival rendelkező kajak-kenus és evezős sportlétesítménye. A majdnem 2 és fél kilométer hosszú, 130 méter széles pálya a legrangosabb nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas. A kajak-kenu és evezés mellett más sportágak edzőtáborainak is kiváló helyszíne, sőt az olimpiai központ a szabadidő-sportolókat is várja. A városban legkevesebb 100 sportegyesület működik, akiknek szerepe a város sportéletében kiemelten fontos. Támogatásukra az Önkormányzat költségvetésében minden évben pályázat alapján felosztható keretet különít el. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a kötelező szociális és gyermekjóléti alapellátásokat továbbá a szociális szakellátást (idősek, szenvedélybetegek, hajléktalanok részére) elsődlegesen a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény útján biztosítja. Saját fenntartású intézménye SZMJVÖ Bölcsődéi, mely 982 férőhelyen nyújt gyermekek napközbeni ellátását (a Vedres utcai bölcsődében egy sérült csoporttal, valamennyi bölcsődében fogyatékos kisgyermek integrált ellátása biztosított, a Siha közi bölcsődében játszóház működik és minden telephelyen van lehetőség időszakos gyermekfelügyelet igénybevételére). Ellátási szerződés alapján működik a városban az utcai szociális munka és a támogató szolgáltatás, továbbá idősek átmeneti gondozóháza, idős otthoni ellátás (ez utóbbi ellátást az Egyesített Szociális Intézmény is biztosítja) és fiú speciális gyermekotthon. 2013. január 01. napjától állami fenntartásba került a Dr. Waltner Károly Otthon, melynek keretében fogyatékos személyek otthona, gyermekotthon, nevelőszülői hálózat és utógondozói ellátás is működik. A városi szociális ellátórendszer fontos részét képezik az egyházi és civil szervezetek fenntartásában működő intézmények, főképp az idősek, hajléktalanok és a fogyatékos személyek ellátása területén, de jelentős a részvétel a gyermekek napközbeni ellátása körében is (családi napközik).

22 Az idősödő társadalom maga után vonja ezen célcsoport bentlakásos intézményi ellátása iránti egyre növekvő igényt. Emellett a női hajléktalanság terjedése is növekvő terhet jelent a hajléktalanellátásban. A bölcsődei ellátásban a súlyos allergiás gyermekek ellátása jelent meg új igényként, továbbá felmerült az Antiszegregációs Terv felülvizsgálata során a roma családok körében a bölcsődei ellátás „népszerűsítése”, mivel a korai integráció a hátrányos helyzetből fakadó különbségek leküzdésének fontos eszköze lehet. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Alapvető törvényi előírás, hogy a szociális és egészségügyi ellátások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét minden esetben szem előtt kell tartani. Amennyiben az ügyfél, kliens ezen elv megsértése, vagy bármely más tárgyban úgy érzi sérelmet szenved, a fenntartóhoz fordulhat panasszal, melyet minden esetben ki kell vizsgálni és írásban reagálni kell az ügyfél felé. Lehetősége van a panaszosnak a betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselőhöz is fordulni, elérhetőségük valamennyi szociális és egészségügyi egységben kötelezően kifüggesztésre került. További panaszjogi fórum az Érdek-képviseleti Fórum a szociális, gyermekjóléti ellátások területén. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, illetve bírósághoz is fordulhat az ügyfél. A tavalyi év folyamán ez utóbbi esetekre nem volt példa, egyebekben a panaszok kivizsgálása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A pozitív diszkrimináció lényege, hogy előnyben részesítünk valamely hátrányos helyzetű csoportot. Alkalmazása sok esetben vitatott, mivel gyakran visszaélésekre ad okot, a társadalmi integráció helyett sokszor a megosztottságot erősíti, jogi aggályokat is felvethet, továbbá a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok között is „rivalizálást” gerjeszthet. A fenti okok miatt helyi szintű szabályozás jelenleg nem él a pozitív diszkrimináció eszközével, ugyanakkor törvényi előírások alapján a gyakorlatban alkalmazzák. Például bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azon gyermekeket, akiknek bölcsődei ellátását a védőnő illetve a gyermekjóléti szolgálat szociális körülményeik alapján indokoltnak tartják.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A szegedi lakosok alapvetően lokálpatrióták, érdeklődnek a közügyek iránt. A városi fejlesztésekben nagy hangsúlyt kapnak a közösségi terek, ahol ezt a lokálpatriotizmust a városlakók megélhetik. Szegeden sok a fesztivál, a tereken az idősek és a nagyszámú egyetemista egyaránt szívesen üldögél. A városlakók a helyi hírekről elsősorban a Délmagyarország napilapból, a Városi TV adásaiból és a helyi rádióadókból, de a lakossági fórumokon és közmeghallgatásokon is egyaránt tudakozódhatnak. A kulturális és közművelődési intézményrendszer, és számtalan civil szerveződés a közösségi élet színterei. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Szegeden nem jellemzőek a szélsőségek, az etnikai konfliktusok. A határok közelsége miatt sok az etnikum, egyetemi városként pedig mindig is sok külföldi diák tanult. A városban a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása működteti az Önkormányzattól kapott épületben a Nemzetiségek Házát, mely segíti a hagyományok, szokások és a nemzetiségi lét megélését és megismertetését. Az intézmény teret ad azon nemzetiségek, kisebbségek programjainak is, amelyek nem bírnak önkormányzattal vagy civil formulával (arab, latin-amerikai, mongol, vietnami).

23 Budapest után Csongrád megye székhelyén van a legtöbb nemzetiségi önkormányzat, de számtalan egyesület, civil szerveződés is működik ezek mellett. Szeged méltán lehet büszke nemzetiségi politikájára, hiszen ilyen típusú kezdeményezéssel nem találkozni Magyarországon, de KeletEurópában sem. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Nagy hagyománya van a városban az adományozásnak, számos jótékonysági rendezvény kerül megszervezésre. A Rotary Klub, Lions Klub minden évben jelentős adományokat oszt szét, de a rászorultak segítséget kérhetnek a Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettől, a Magyar Vöröskereszttől. A sajtóban mindennaposak a segítségkérő felhívások, melyekre minden esetben érkeznek magánszemélyektől is felajánlások. A karácsonyi időszakban a cipősdoboz akció, a Mikulásgyár mellett az Önkormányzat is segít széppé tenni az ünnepet, évente karácsonyi ajándékcsomagot oszt szét a rászorultak között, tavaly 1800 család kapott így támogatást. A városban 2006. óta működik a Talentum Önkéntes Központ, mely közvetít az önkénteseket fogadni kívánó szervezetek és az önkéntesek között. Figyelemre méltó, hogy speciális önkéntesek (stb. kórházi önkéntesek, múzeumi tárlatvezetők) képzésében és „kiközvetítésében” rendkívüli eredményeket értek el.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 515/2008. (IX. 26.) Kgy. számú határozatával fogadta el Szeged Megyei Jogú Város Antiszegregációs tervét az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként. A 189/2013. (IV.12.) Kgy. sz. határozat az eltelt időre tekintettel megállapításokat és teendőket tartalmaz a dokumentum vonatkozásában. Az eredeti tervben szereplő célkitűzések bármelyike esetében fontos a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat munkája, közreműködése, mivel eredményeket elérni az érintettek bevonása nélkül lehetetlen. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Egészségügyi és Szociális Bizottsága az Antiszegregációs terv felülvizsgálata során megállapította, hogy a kérdések sokfélesége, és ezáltal az érintettek magas száma miatt célszerű lenne az egyes problémaköröket egyenként megvizsgálni. A 22000-33/2013. (IV. 10.) Eü. Szoc. Biz. sz. határozata tartalmazza, hogy a Bizottság elnöke és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az Antiszegregációs programban megfogalmazott, és egyéb ide kapcsolódó problémakörök tárgyalására dolgozzon ki ütemtervet (elsőként a kiskundorozsmai szegregátumot illetően). Az ütemterv alapján ezidáig 2 alkalommal történt megbeszélés. Először a Cserepes sori és az ÁrpaBúza utcai szegregátumokkal kapcsolatos ingatlangazdálkodási kérdések tisztázása volt a téma, majd az Árpa-Búza utcai szegregátumot érintően: a bérlők jogviszonyának, valamint hátralékai rendezésének lehetőségei, a felhalmozódó szemét elszállításának gyakorlata, a közvilágítás, előre fizetős mérőórák felszerelésének feltételrendszere. Az eddigi tapasztalatok alapján hasznosak ezek a megbeszélések, mivel az egyes szakirodák és érintettek átfogó képet kapnak a problémákról és újabb megoldási lehetőségek felvetésére is sor kerülhet. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Cserepes sori szegregátum közelében épületet biztosított a roma tanoda működtetéséhez, az idei évi költségvetésében 2.000 eFt-ot, az Antiszegregációs Terv végrehajtására pedig 10.000 eFt-ot biztosít. További 10.000 eFt áll rendelkezésre a Cserepes sori szegregátumban újabb ingatlanok kiüresítésére.

24

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Lakossági eladósodottság nő Foglalkoztatottságbeli hátrányok a mélyszegény és/vagy roma lakosság tekintetében Hajléktalanság, ezen belül női hajléktalanság terjedése Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósításának nehézségei Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósításának nehézségei

Lakossági eladósodottság kezelése érdekében a civil szervezetekkel és a közszolgáltatókkal való hatékonyabb együttműködés Közfoglalkoztatás segítése Pályázati lehetőségek felkutatása a hajléktalanság kezelése érdekében, ezzel összefüggésben együttműködés a hajléktalanellátást biztosító szervezetekkel Együttműködés és párbeszéd erősítése az Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósítása érdekében Pályázati források feltérképezése az Antiszegregációs Tervben fogalmazott célok elérése érdekében

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa, a második legnagyobb lélekszámú megyei jogú város, népessége – a KSH 2012 évi adatai szerint – 170 052 fő. A lakónépességen belül ugyanebben az évben a 18 év alatti korosztály 29 094 fő, amely az össznépesség 17 %-a. Korosztály

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

0-3 éves

6308

6440

6247

6069

5853

25 4-6 éves

4403

4457

4652

4744

4790

7-14 éves

12244

12310

11768

11652

11745

15-18 éves

7228

7635

7200

7011

6706

0-18 éves összesen

30183

30842

29867

29476

29094

A gyermekek száma 2010. évtől kezdődően csökkent a város össznépességén belül. Az adatokból kitűnik, hogy valamennyi korosztálynál több a fiú, mint a leány gyermek. Országos tendencia a házasságkötések számának csökkenése, és a válások számának növekedése, amely a családok átstruktúrálódását vonja maga után. Egyre gyakoribb az egyszülős, így egykeresős családmodell, amely létfenntartási problémák kialakulásához vezet. A veszélyeztetettség okai között kiemelkedően az anyagi okok játsszák a legnagyobb szerepet. Ezt követően a környezeti, magatartási okból való veszélyeztetettség a legjellemzőbb. Az említett okokon túl, azokból következően veszélyeztető tényezők a rossz lakáskörülmények, alkoholizmus a családban, és a testi, lelki elhanyagolás fennállása. A veszélyeztetettség feltárásában a gyermekvédelmi rendszer egyik legmeghatározóbb tényezője a jelzőrendszer, és annak megfelelő működése. A jelzőrendszerben részt vesznek:  egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnők, háziorvosok, házi gyermekorvosok),  személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (családsegítő),  köznevelési intézmények,  rendőrség,  ügyészség,  pártfogói felügyelők,  áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,  menekülteket befogadó állomások,  társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok,  munkaügyi hatóság. A fenti intézmények (továbbiakban: a jelzőrendszer tagjai) kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, illetőleg hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása esetén. A jegyzői gyámhatóság felé 2009. évben 657 esetben, 2010. évben 991 esetben, 2011. évben 878 esetben éltek a fenti jelzőrendszer tagjai jelzéssel a nevelési problémákkal, magatartási- és pszichés zavarokkal küzdő, igazolatlan iskolai hiányzásokat halmozó, szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető, a tágabb környezetük, illetve családjuk által elhanyagolt, vagy bántalmazott – veszélyeztetett vagy annak vélt – kiskorúakról. A védelembe vételi eljárása során a gyámhatóság sokoldalú bizonyítást folytat, melyhez a családgondozó részletes javaslatán túl a védőnők, gyermekorvosok, egészségügyi intézmények szakemberei, bölcsődék, óvodák, iskolák pedagógusai, gyermekvédelmi felelősei, a lakókörnyezetben élők összegző tapasztalataira is szükség van. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy természetbeni ellátás, amely havi rendszeres pénzbeli utalással nem jár. A kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvény által meghatározott, alábbiakban felsorolt kedvezményekre:

26 

   

gyermekétkeztetés tekintetében normatív kedvezmény igénybevételére (bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek esetén 100 %-os az intézményi térítési díj kedvezményre, valamint középfokú oktatási intézmény nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek esetén 50 %-os az intézményi térítési díj kedvezményre) közoktatásban ingyenes tankönyvellátásra, a START számláján magasabb összegű állami támogatásra, felsőoktatási felvételinél többlet pontszámra, továbbá előnyt élveznek szociális ösztöndíjaknál, kollégiumi ellátásnál.

A kedvezmény megállapítása a benyújtás napjától számított 1 évre történik. A jogosultsági feltétel jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatához kötött. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma folyamatosan változik: 2012. december hónapban 2.245 családban 3.791 gyermek részesült Szegeden ezen ellátásban, melyből 3559 fő 18 év alatti, 232 fő 18 év feletti volt. (Ld.: 4.1.2. tábla) Az adatot a 0-18 év közötti gyermekek népességi adataival összevetve megállapítható, hogy 2012. évben ezen korosztály 12,23 %-a részesült a szóban forgó kedvezményben. Ez a szám 2008. évben 10.8 % (3.250 fő), 2009. évben 11.6 % (3.603 fő), 2010. évben 13.11 % (3.916 fő), és 2011. évben 11,3 % (3.481 fő) volt. A családokra, kérelmezőkre vonatkozóan általánosítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelentős része panel- és bérlakásban, vagy albérletben él, de egyre többen vannak olyan családok, akik a megemelkedett lakáshiteleiket nehezen vagy nem tudják fizetni. Jövedelmi körülményeiket tekintve a kérelmezők között nagy számban találhatóak GYEDből, GYES-ből, GYET-ből, öregségi és rokkantsági nyugellátásból, munkanélküli ellátásokból élő, valamint jövedelemmel nem rendelkezők. Tekintettel arra, hogy a kedvezményt egy évre állapítják meg, célszerű a folyamatos igénybevétel érdekében kihasználni azt a lehetőséget, miszerint az új kérelmet a korábbi jogosultság lejártát megelőző 3 hónappal be lehet nyújtani. Ezzel elegendő idő áll rendelkezésre az új kérelem elbírálására és az esetleges hiányosságok pótlására, és így az igénybe vehető kedvezmények biztosításában sem történik kiesés. Annak ellenére, hogy az ügyfelek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításáról szóló határozatban tájékoztatást kapnak a fenti lehetőségről, gyakori, hogy az előző jogosultság lejártát követően igénylik meg újra azt. Ebben az esetben a két jogosultság közötti időszakra nem állnak fenn a kedvezmények, így pl. étkeztetési térítési díjat kell fizetniük az ingyenes étkezéssel szemben. Ezeket a kedvezményeket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök hatékonyabban számon tarthatnák, és felhívhatnák még a lejárat előtt a szülők figyelmét az ismételt igénylésre. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermek jogán járó helyi juttatások tekintetében három ellátást szükséges megemlíteni:  a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás  gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás  gyermekek átmeneti segélye A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek hivatalból 2012. évben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli illetőleg természetbeni támogatást kaptak, melynek összege gyermekenként és esetenként 5.800,-Ft volt.

27 A Gyvt. szerint annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, akkor augusztus hónapban, amennyiben november 1-jén fennáll, akkor november hónapban a települési önkormányzat jegyzője természetbeni támogatást nyújt – a központi költségvetésből történő finanszírozással – fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet utalvány formájában (5.800,-Ft értékben). 2012. év augusztusában 3.722 fő gyermek jogán, míg novemberben 3.704 gyermek jogán került kifizetésre a fenti támogatás. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X. 04.) önkormányzati rendelete alapján az önkormányzat a fentieken túl – a helyi költségvetés terhére – rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít a tárgyév május hónapjában azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév május 1. napján fennáll. A támogatás összege gyermekenként 5.800,-Ft volt. 2012. évben ezen a jogcímen mindösszesen 22.840.400,-Ft került kifizetésre, 3.938 gyermek jogán. A gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatásra az a gyermek jogosult akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2012. évben 42.750,-Ft), és a helyi rendeletben előírt egyéb jogosultsági feltételek fennállnak. A támogatásra jogosító időszak óvoda, iskola esetén legfeljebb 10 hónap, bölcsőde esetén legfeljebb 12 hónap. A támogatás összege havi 3.000,-Ft gyermekenként, normatív kedvezményre jogosult gyermekek esetén 1.500,-Ft. A támogatás az étkezést biztosító gyermekintézménynek kerül utalásra, így a gyermek törvényes képviselőjének a fenti támogatás összegével csökkentett étkeztetési térítési díjat kell fizetnie. A 2012. évi teljes kifizetés 5.638 eFt volt, havi átlagban 254 gyermek részesült ezen támogatásban. A szülő, törvényes képviselő kérelmére alkalmanként pénzbeli ellátás formájában gyermekek átmeneti segélye állapítható meg, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2012. évben 42.750,-Ft), és a helyi rendeletben előírt egyéb jogosultsági feltételek fennállnak. A támogatás célja a gyermekkel kapcsolatban váratlanul felmerült, vagy nagy anyagi terhet jelentő kiadás mérséklése. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Gyermekétkeztetés tekintetében a Gyvt.-ben foglaltaknak megfelelően 3 jogcímen lehet a térítési díj kedvezményeket igénybe venni. Három- vagy többgyermekes család gyermekeként, tartós betegség vagy fogyatékosság fennállása esetén, valamint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennállása esetén. 2012. október havi közoktatási statisztika alapján általános iskolába 13.118 gyermek került beíratásra, középfokú oktatási intézménybe 12.868 fő. Ezek az adatok Szeged város területén működő valamennyi oktatási intézmény adatait tartalmazza. Az étkeztetés nyilvántartása a fentiekhez képest nehezebben megközelíthető. 2012. évben, és azt megelőzően az önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekben az étkeztetés gazdasági koordinációja a Nevelési, Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatatán (továbbiakban: NGSZ) keresztül zajlott, így az étkezést igénybe vevőkről is az NGSZ nyilvántartása került figyelembe véve. Az egyéb fenntartók által működtetett intézmények étkeztetésre vonatkozó statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. A fentiek szerint a beíratott gyermekek adatai nem vethetők össze az NGSZ által nyilvántartott étkezők adataival.

28 Az NGSZ által nyilvántartott adatokból a 2012. november havi kimutatásának elemzését mutatja az alábbi táblázat. Általános iskola 2012. november hónapban 6.294 fő étkezésben résztvevők összlétszáma

Középiskola

Kollégium

1.481 fő

851 fő

A kedvezményt igénybe Fő/hó vevők létszáma, valamint a kedvezményben részesülők aránya az összes étkezőhöz képest

%

Fő/hó

%

Fő/hó

%

50 %-os térítési díj 1.610 fő kedvezményben részesülők száma

25,00%

645 fő

43,50%

449 fő

52,80%

100 %-os térítési díj 1.446 fő kedvezményben részesülők száma

22,97%

12 fő

0,80%

0

0

Teljes térítési díjat fizetők 3.313 fő száma

52,63%

823 fő

55,50%

402 fő

47,20%

2012. november hónapban az általános iskolások közül 105 fő vett igénybe diétás étkezést, a középiskolások közül 6 fő, és a kollégiumokban 3 fő. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A nevelési-oktatási intézményekben ellátott, nem magyar állampolgárságú gyermekek számát a 4.1.4. számú táblázat tartalmazza. Az ott feltüntetett adatok szerint, a 2008. évtől 2012. évig terjedő időszak tendenciáját vizsgálva – egy-egy kisebb kiugrástól eltekintve – összességében a nem magyar állampolgárságú gyermekek száma csökken. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt két évben többen megkapták a magyar állampolgárságot.

4.2 Szegregált, esélyegyenlősége

telepszerű

lakókörnyezetben

élő

gyermekek

helyzete,

Szegeden két szegregáltnak minősülő terület van, az Árpa utcai (kiskundorozsmai), és a Cserepes sori (alsóvárosi) szegregátum. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 515/2008. (IX. 26.) Kgy. számú határozatával fogadta el Szeged Megyei Jogú Város Antiszegregációs tervét az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként. A 189/2013. (IV.12.) Kgy. sz. határozat az eltelt időre tekintettel megállapításokat és teendőket tartalmaz a dokumentum vonatkozásában. Az alábbi táblázat a két szegregátumban élő gyermekek korcsoportos megoszlását mutatja. Korcsoport

Cserepes sori szegregátum

kiskundorozsmai szegregátum

0-3 éves

11

6

4-5 éves

4

4

6-14 éves

33

23

15-16 éves

4

0

29 17-18 éves

17

3

0-18 éves összesen

69

36

Szeged városban szociális helyzetre tekintettel közel 4000 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, akiknek kb. egyötöde halmozottan hátrányos helyzetű. Ehhez a körhöz tartoznak azok a családok, akik esetében az alacsony jövedelem mellett a szülők iskolai végzettsége nem haladja meg a 8 általánost. A fent leírt támogatási kategóriába tartozó gyermekek a pénzbeli támogatás mellett ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésben részesülnek és ingyenes tankönyvhöz jutnak. A 2012. év folyamán a Cserepes sori szegregátum területén 54 gyermek, a kiskundorozsmai szegregátumban 32 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Szeged MJV Önkormányzata a 193/2012. (V.03.) Kgy. sz. határozat alapján pályázatot nyújtott be a szociális nyári étkeztetés biztosítása tárgyában, így 580 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részesült 2012. július 2-től 2012. augusztus 31-ig napi egyszeri meleg étkeztetésben, oly módon, hogy az étkezés időtartama alatt – napi másfél órára – a gyermekfelügyelet is megoldott volt. A szegregátumban élők közül 29 család gyermeke számára biztosítottuk az étkezést. A 0-3 éves korosztályt tekintve a bölcsődei ellátás igénybevétele a szegregátumban élők között nem gyakori, mivel a szoros családi kötelékek miatt a gyermek családban történő napközbeni ellátása megoldott. Ők jellemzően csak az óvodai ellátást veszik először igénybe. Ha védőnő vagy gyermekjóléti szolgálat javasolja egy gyermek felvételét a bölcsődébe, az a jogszabályi előírások figyelembevételével elsőbbséget élvez minden más felvételre váró előtt, de ez a gyakorlat nem jellemező a városban. A köznevelési törvény alapján 2014. szeptember 01. napjától a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A változás várhatóan plusz terhet ró majd az intézményrendszerre, ugyanakkor a felzárkózás szempontjából előremutató módosítás. A kiskundorozsmai és az alsóvárosi városrészben több óvoda működik. Az óvodai körzetek úgy kerültek meghatározásra, hogy a Cserepes sori szegregátumban lévő címek alapján az óvodák között oszlanak szét az itt lakó gyermekek, így megelőzve szegregált intézmény kialakulását. Antiszegregációs Terv megvalósulását elősegítve, valamint tekintettel a köznevelési törvény változására a jövő kihívása lehet a szegregált lakókörnyezetben élő gyermeknek is a bevonása a bölcsődei ellátásba (szociális helyzetére tekintettel, és fejlődése érdekében). Egy kisebb létszámú bölcsődei csoportba történő beilleszkedés elősegíti a nagyobb létszámú óvodai csoportba való integrációt. A szegregátumban élő gyermekek egészségügyi ellátása, a szolgáltatáshoz való hozzáférése megoldott. A város területén működő gyermekorvosi körzetek a szegregált területeket is lefedik. Az ellátások igénybevétele tekintetében nagy szerepe van a védőnői hálózatnak. A hálózat – a gyermekorvosi ellátáshoz hasonlóan – szintén területi ellátási körzetek formájában működik, az érintett területet magába foglalva.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A jelenlegi szabályozás szerint hátrányos helyzetű az a gyermek aki a fentiekben részletezett rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, továbbá halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és törvényes képviseletét ellátó szülőjének 8 általánosnál nincs magasabb iskolai végzettsége. (Ld.: 4.1.3 tábla)

30 A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó kedvezményeken túl egyéb juttatások/kedvezmények is érvényesülnek, továbbá különböző pályázati lehetőségek állnak előttük:  

   

Óvodáztatási támogatás: Pénzbeli támogatás, amely a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járását hivatott elősegíteni, Iskolaválasztás: A körzetes általános iskola köteles felvenni a halmozottan hátrányos helyzetű gyereket, továbbá ha a településen belül másik iskolába akarja beíratni, a felvételnél előnyben kell részesíteni, Az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel ingyenes, „Útravaló” ösztöndíjprogram: Az általános iskola 7-8. osztályos tanulói és középiskolások pályázhatnak ezen ösztöndíjra, egy választott tanárral (mentorral) közösen, A felsőoktatási intézménybe jelentkezők többletpontra jogosultak, és kedvezményben részesülnek a felvételi eljárás során, Egyéb pályázati lehetőségek (www. emet.gov.hu)

A gyermek halmozottan hátrányos helyzetűek hatósági nyilvántartásába két módon kerülhet: 1. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás kérelem kapcsán nyilatkozhat a szülő iskolai

végzettségéről. Amennyiben az ügyintézés során látható, hogy a szülő/k iskolai végzettsége legfeljebb 8. általános, a Hivatal a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerinti nyilatkozatot kiküldi az ügyfélnek, egy – a halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó kedvezményekről szóló – tájékoztatóval. Amennyiben az ügyfél a nyomtatványt kitöltve visszajuttatja, a jogszabályi feltételek fennállnak, a Jegyző a gyermeket felveszi a HHH nyilvántartásba. 2. Előfordul, hogy a gyermekintézmény küldi be a szülő által kitöltött fenti kormányrendelet szerinti nyilatkozatot. Ekkor az adatok egyeztetését követően, a jogosultsági feltétel fennállása esetén szintén megtörténik a nyilvántartásba vétel. A Gyvt. 2013. szeptember 01. napjától újraszabályozza a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítását. Szegeden jelenleg 736 gyermek van halmozottan hátrányos helyzetű státuszban. Ezen gyermekek száma 2011. december 31. napján 866 fő, 2012. december 31. napján 781 fő. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A városban a védőnői feladatok ellátását, és az Anyatejgyűjtő Állomás működtetését a Szegedi Tudományegyetem biztosítja. Területi ellátási kötelezettséggel 56 körzetben, 56 fő területi védőnő dolgozik, 11 tanácsadói telephelyen. A körzetek a város teljes területét lefedik. A területi védőnők mellett 23 védőnő tevékenykedik, általános iskolákban, és nappali oktatási munkarend szerinti középiskolákban. Köztük 15 fő dolgozik úgynevezett vegyes körzetben, azaz területi– és iskolavédőnőként is. Tekintettel arra, hogy Szeged megyeszékhely, így Anyatejgyűjtő Állomás is működik a városban. Itt 3 fő védőnő dolgozik. Munkájukat 2 fő kisegítő személy, és 1 fő gépkocsivezető segíti. Betöltetlen védőnői státusz nincs, az egy védőnőre jutó ellátottak számát a 4.3.1. számú táblázat tartalmazza.

31 b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A városban a kötelező egészségügyi feladatok biztosítottak. Területi ellátási kötelezettséggel 33 házi gyermekorvos működik, az egészségügyi alapellátási körzetek a város teljes területét lefedik. az iskola-egészségügyi ellátást a Szegedi Tudományegyetem biztosítja. (Ld.: 4.3.2. tábla) Egyes egészségügyi szakellátási feladatokat Szegedi Sport és Fürdők Kft, valamint a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum is ellát. A város valamennyi lakosa számára a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása a mentőszolgálat közreműködésével biztosítja házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok SZMJVÖ Bölcsődéi az összes telephely vonatkozásában ellát fogyatékos, sajátos nevelési igényű gyermekeket integrált csoportban, továbbá kizárólag fogyatékos gyermekeket ellátó csoportban a Szeged, Vedres utcai telephelyen, ahol a korai fejlesztést és gondozás is az intézmény keretén belül biztosításra került. Jogszabályi változás miatt 2013. január 01. napjától ezen ellátást helyileg továbbra az intézmény keretében, azonban a Klebelsberg Kúnó Intézményfenntartó Központ gyógypedagógusai biztosítják. 2012. évben SZMJVÖ Bölcsődéibe járó gyermekek közül 27 fő részesült korai fejlesztésben, melyből 16 fő a Vedres utcai bölcsődében, míg a többi 9 gyermek az Odú Fejlesztő Központ keretében. Az Odú Fejlesztő Központot 2002-ben hozta létre a Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány /KORINTA Alapítvány/ Célja elsősorban Szeged város és vonzáskörzetében élő 0-5 éves megkésett/eltérő fejlődésű gyermekek szűrése, állapotfelmérésük, korai fejlesztésük biztosítása. A gyermekek megsegítése családias, barátságos, oldott környezetben folyik, ahol a szülők partnerként vesznek részt a foglalkozásokon. A korai intervenció része az egész család megsegítése. Ezt szolgálja a szülőcsoport és az egyéni pszichológiai tanácsadás is. Az eszköztárból, a könyvtárból térítésmentesen kölcsönözhetnek a szülők jó minőségű fejlesztő eszközöket, a mindennapi problémáik megoldását segítő szakkönyveket. Információnyújtással segítik a családokat a jogaik, lehetőségeik megismerésében, támogatják a szülők érdekérvényesítő kezdeményezéseit. A Központ 2012 évben 84 szegedi gyermeket részesített korai fejlesztésben. A Szegedi Sólyom Utcai Segítő Kezek Alapítvány a Sólyom utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet munkáját támogatja. Ezen iskola fogadja a speciális nevelési igényű gyermekeket. A civil szervezet tárgyi eszközök beszerzés mellett a szülőknek igyekszik segítséget nyújtani tanácsadó programokkal, szülőklub működtetésével. A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete és a Szivárvány Autizmus Egyesület is tart fenn fejlesztő iskolát. 2012. december 31. napjáig Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működött a Dr. Waltner Károly Otthon. Ezen integrált intézmény a fogyatékos személyek otthona keretében 2012. évben 3 gyermek, és a gyermekotthona keretében 11 gyermek korai fejlesztését és gondozását látta el. Fenntartása 2013. január 01. napjával állami kézbe, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz került. A gyermekek korai fejlesztésének feladatát, a fejlesztő felkészítés, és fejlesztő iskolai feladatokat 2013. január 01. napjától a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el.

32 d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátások hozzájárulnak a gyermek családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez illetőleg a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez. Az alapellátás személyes gondoskodás körébe tartozó pillérjei:  gyermekjóléti szolgáltatás  gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, családi napközi)  gyermekek átmeneti gondozása (lsd. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások – 4.3. f) ponjában) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében fontos megemlíteni, hogy Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2006. december 08. napján tartott ülésén döntött arról, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő, egyes szociális alapszolgáltatásokat, szakellátásokat, valamint gyermekjóléti alapellátásokat biztosító Humán Szolgáltató Központ fenntartását átadja a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása részére. A fentiek szerint a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek átmeneti gondozását Szeged város területén a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása (továbbiakban: Társulás) biztosítja – feladatellátási szerződés alapján – a fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézmény keretében. Szegeden a gyermekjóléti szolgáltatást a fenti intézmény keretében működő Gyermekjóléti Központ látja el. A Gyermekjóléti Központban 19 teljes, főállású és egy ½ állású, az előírt felsőfokú szakképzettséggel rendelkező munkatárs és 2 főállású középfokú végzettségű munkatárs dolgozik. 2012-ben 726 új esetet regisztráltak, ebből 351 gyermek esetében indult gondozási tevékenység, és 375 esetben nem került ellátásba. A gyerekekkel és családjaikkal továbbra is, mint az elmúlt években többnyire szabálysértési eljárások, (magántulajdon elleni és közoktatási szabálysértés) iskolai, óvodai jelzések és kérések (iskolai hiányzások, beilleszkedési nehézségek, magatartási zavarok), a rendőrségi illetve a pártfogó felügyelet jelzései alapján, gyámhatósági megkeresések, valamint állampolgári bejelentések során kerültek kapcsolatba. A tapasztalatok szerint a jellemzően kisgyermekkorban jelentkező problémák két nagy csoportba oszthatóak:  egyrészt a védőnők, óvodák által jelzett anyagi, és szociális nehézségek, esetleges elhanyagoltság, bántalmazás,  másrészt a család felbomlásából adódó kapcsolattartási, láthatási problémák, családon belüli konfliktusok. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiskamaszok többnyire a magatartási, beilleszkedési, tanulási nehézségeik miatt a pszichológus, fejlesztő pedagógus ügyfélkörét adják. Továbbra is magas számú a korcsoportban a magántulajdon elleni szabálysértések száma. A kamaszok nagy részével még mindig csak a beérkező jelzéseket követően kerülnek kapcsolatba. Az eddigi évekhez képest írásos jelzéseket megelőzően a szülő vagy a gyermek önkéntes kapcsolatfelvétele jelentősen megnőtt, köszönhetően a Központ szervezett prevenciós tevékenységeinek. A Központ által beindított klubok, csoportok és szabadidős programok hatására több fiatal került – a sokszor későn érkező jelzéseket megelőzően – kapcsolatba az intézmény szakembereivel, elősegítve ezzel a gyorsabb és hatékonyabb problémamegoldást, együttműködést.

33 Ideiglenes hatályú elhelyezésre javaslatot 2012-ben 38 gyermek esetében tett a Központ, ez hasonló számot mutat, mint az előző 2011. évi adatok (akkor 39). A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésének leggyakoribb okai a szülői elhanyagolás, szülő-gyermek konfliktus, lakhatási gondok, illetőleg, hogy az újszülöttet a kórházból a védőnő javaslatára nem lehet hazaadni. Az előző évekhez hasonlóan az átmeneti nevelésbe vett gyermekek esetében a hazagondozás továbbra is csak kis számban fordult elő. Ezekben az esetekben a munka leginkább a szülők és gyermekeik kapcsolattartásának fenntartására, láthatás megszervezésére, biztosítására irányul. A tények ellenére a gyermekek átmeneti nevelésének ideje alatt a családgondozónak mégis a legfőbb feladata a kapcsolattartásban való közvetítéssel történő hazagondozás. Amikor ez realitássá válik, akkor beszélhetünk utógondozásról. Ekkor a fiatal már ismét eredeti családjában él és segítséget a számára kijelölt családgondozótól kérhet. A gyermekvédelmi törvény céljának megfelelően a gondozott esetek nagy részét az alapellátásban történő gondozás teszi ki, melynek során az esetben érintett valamennyi személy (szülő, gyermek, pedagógus, orvos, családgondozó, stb.) közösen határozza meg és foglalja írásba a probléma megoldásához szükséges feladatok körét, a rövid- és hosszú távú célokat. Ez az eszköz jó hatásfokkal képes a védelembe vételek számát csökkenteni, melynek leggyakoribb oka a szülői elhanyagolás, a család életvezetéséből adódó problémák, valamint a szülő-gyermek közötti konfliktus. 2012. évben iskolai hiányzás miatt 647 gyermekkel voltak kapcsolatban, ez a tavalyi 2011. évhez képest emelkedett (tavaly 599 gyermek). A Gyermekjóléti Központ több szakmaközi megbeszélést is szervezett 2012. év folyamán is. A jelzőrendszeri tagok közül különösen nagy figyelmet fordítottak az oktatási intézményekre. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök részére – a jelzőrendszeri tagokkal közös fórumokon túl – további két alkalommal rendeztek fórumot. A családgondozók rendszeresen tartják a kapcsolatot az intézményekkel. A központban tartott esetkonferenciákra gyakran meghívják az illetékes pedagógusokat, és az érintett területek szakembereit. A védőnői szolgálattal évek óta kiemelkedő és hatékony a kapcsolat, a gyors és kölcsönös tájékoztatás a prevenciót nagymértékben szolgálja. A szakemberek részt vettek a védőnői értekezleten, ahol az együttműködés jó és rossz példái kerültek szóba. Vezetői szinten került sor a hiányosságok megbeszélésére, melynek pozitív eredményei lassan érezhetővé váltak mind két fél részéről. Az Ügyészség, Bíróság továbbra is csak néhány esetben keresi meg a központot konkrét esetek kapcsán jelzéseik nagyon ritkák. Néhány gyermek elhelyezési per ügyében is kértek tájékoztatást. A bíróság által szabályozott kapcsolattartásokhoz gyakran a központ biztosította a helyszínt illetve a kapcsolat ügyeleti mediációk során folyamatos a kapcsolat a Bírósággal. Szegeden az ellátó rendszer egyik erőssége az, hogy a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás egy intézményi egységen belül működik, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény – mint integrált intézmény – részeként. Ez nagyban segíti a kliensekkel kapcsolatos információk áramlását, így az adott család több oldalról is támogatást kap. A gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődei ellátás, valamint a családi napközi. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi (székhely: 6724 Szeged, Párizsi krt. 27.) intézmény keretén belül 2012. évben 982 férőhelyen, határozatlan idejű működési engedély alapján látták el a kisgyermekek gondozását-nevelését 15 telephelyen. A Vedres utcai bölcsődében 9

34 férőhelyen gondozzák az eltérő módon fejlődő gyermekeket, illetve ugyanezen bölcsődében nyújtanak lehetőséget az integrált elhelyezésre is. 2012. december 31-én 870 fő volt a beíratott gyermekek száma, a 2012 szeptember hónaptól 2013. augusztus hónapig tartó ellátási évre 1.148 fő gyermeket vettek fel. Az intézmény 15 bölcsődéje a nyári időszakban nyitva tartott, decemberben a két ünnep között zártak be 2 napra. (Ld.: 4.3.3 tábla) Az ellátást igénybe vevő családok között emelkedik azok száma akik napi megélhetési problémával küzdenek; munkanélküli van a családban, vagy a gyermeket a szülő egyedülállóként neveli. A beszoktatások időpontjai gyakran módosulnak, kitolódnak illetőleg bizonyos esetekben el is maradnak, mert a szülő nem talál munkát, vagy a korábbi munkáltatója nem foglalkoztatja tovább. Az intézmény Felvételi szabályzata szerint két időszakban került meghirdetésre a felvételre jelentkezés. Április hónapban 2 hét és október hónapban 1 hét áll rendelkezésre a szülőknek beíratni gyermeküket. A tapasztalatok alapján az intézmény így egyenletesebben tudja elosztani a felvételre váró gyermekeket az egyes telephelyek között. Természetesen lehetőség van az év közben jelentkezők elhelyezésének biztosítására is. Emelkedik az intézmény ellátottai körében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, és a szociális helyzet alapján felvett gyermekek száma. Az alábbi táblázat az erről szóló, az adott év folyamán összesített adatokat tartalmazza – 5 évre visszamenőleg – az összes telephely vonatkozásában. 2008 Szociális helyzet gyermekek száma

alapján

felvett 59

Rendszeres gyermekvédelmi 113 támogatásban részesülők száma

2009

2010

2011

2012

76

82

117

153

114

149

152

161

Az intézményben megfizetendő étkeztetési térítési díjat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletében szabályozza. A Gyvt. szerint a szülő kérheti jövedelme alapján az intézményi térítési díjtól eltérő személyi térítési díj megállapítását. Ezen lehetőséggel 2012. év folyamán 3 család élt, a többi esetben arról nyilatkoztak a szülők, hogy nem kérik jövedelmük vizsgálatát, elfogadják a rendeletben meghatározott térítési díjat. Tavaly havi átlagban 785 gyermek étkezett a bölcsődei telephelyeken, ebből 131 fő 50 %-os étkeztetési térítési díj kedvezménnyel, valamint 78 fő térítésmentesen. A Pick Gyermeknevelési Alapítvány fenntartásában működik a Pick Alapítványi Bölcsőde, 14 férőhellyel. Speciális adottsága az, hogy az Alapítvány óvodát is működtet, így a gyermekek 3. életévüket betöltve az óvodai szolgáltatást is igénybe tudják venni. Szeged város területén jelenleg 36 családi napközi működik, különböző civil szerveződések fenntartásában. 2012 évben 219 fő volt az engedélyezett férőhelyek száma. Tapasztalatok szerint azonban, egyre kisebb az igény ezen ellátási formára, alacsony kihasználtsággal működnek. (Ld.: 4.3.4 tábla) e) gyermekvédelem A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

35 A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét:  pénzbeli, és természetbeni ellátások (ld. 4.1.b) és c) ,pontokban),  személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátások /gyermekjóléti alapellátások (ld. a 4.3. d) pontokban) és gyermekvédelmi szakellátások/, és  hatósági intézkedések (gyámügyi igazgatási feladatok) biztosítják. A pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a gyermekjóléti ellátások már korábban kifejtésre kerültek. Szeged Megyei Jogú Önkormányzat 2012. év folyamán otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátási feladatokat is biztosított az akkor még a fenntartásában működő Dr. Waltner Károly Otthon keretén belül (gyermekotthon 0-6 éves korú gyermekek számára 34 férőhelyen, utógondozói ellátás 15, majd 7 külső férőhelyen, nevelőszülői hálózat 6 férőhelyen) valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegyével kötött ellátási szerződés útján (Fiú Speciális Gyermekotthon). Az ellátási szerződés jelenleg is fennáll. A Dr. Waltner Károly Otthon továbbra is biztosítja a felsorolt ellátásokat, csak a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában. A Gyvt. a gyámügyi igazgatási feladatokat első fokon kisebb részben a települési önkormányzatok jegyzője, míg a szélesebb körű feladatok tekintetében a városi gyámhivatal hatáskörébe utalta. A gyermekvédelmi hatósági feladatokat 2012. december 31. napjáig Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Hatósági Osztálya Gyermekvédelmi Csoportja (jegyzői gyámhatóság) látta el. A csoportban 4 fő jogász, és 1 fő ügykezelő munkatárs dolgozott. A jegyzői gyámhatóság hatáskörébe tartozott a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések közül:  a gyermekek védelembe vétele, annak felülvizsgálata, megszüntetése,  a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése 2012. évben a védelembe vétel keretében elrendelt intézkedések és az azzal érintett gyermekek száma 155 fő volt. Az intézkedések formáját az alábbi táblázat tartalmazza: Szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását Szülő kötelezése, hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szervezetet A gyermek és hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése

2 15 1

A gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés

11

A gyermek számára – kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében – magatartási szabályok megállapítása

84

A szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására

38

A családi pótlék természetben nyújtása

4

36 2011. december 31. napján a védelembe vett kiskorúak száma 267 fő volt. 2012. évben 156 gyermek védelembe vételének megszüntetésére került sor. Az alábbi táblázat a védelembe vétel alakulását mutatja 2008. évtől kezdődően: Tárgyév december 31. napján Tárgyévben nyilvántartásba vett nyilvántartott védelembe vett gyermekek száma gyermekek száma 2008.

250

116

2009.

283

156

2010.

245

169

2011.

267

141

2012. 242* 131 * a tárgyév december 01. napján nyilvántartott adat A városi gyámhivatali feladatokat 11 fő jogász, 3 fő ügykezelő segítségével látta el. Hatáskörébe tartozóan döntött, többek között:  a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését érintő ügyekben  átmeneti, tartós nevelésbe vételi ügyekben  pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban (gyermektartásdíj megelőlegezés)  családi jogállás rendezése ügyében  örökbefogadással kapcsolatban  kapcsolattartási ügyekben  gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos ügyekben  gyermekek, gondnokoltak vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyében. A gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés 2012. évben 11 kisgyermeket érintett, más szerv – városi gyámhatóság (35 gyermek), rendőrség, ügyészség, bíróság, büntetés-végrehajtási intézet – által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés 42 kiskorút érintett (mindösszesen: 53 fő). Ebből 25 gyermek gyermekotthonban került elhelyezésre, 2 gyermek külön élő másik szülőnél, 9 gyermek harmadik személynél, és 14 gyermek nevelőszülőnél, 2 gyermek más bentlakásos intézményben, és 1 gyermek leendő örökbefogadó szülőnél. Átmeneti neveltek adatai (2012. január 01-2012. december 01.): Tárgyévben átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma 28 Ok megnevezése

Magatartási vagy beilleszkedési zavar

7

Szülői elhanyagolás

17

Családon belüli bántalmazás

3

Szenvedélybetegségek

1

2012. december 31. napján nyilvántartott átmeneti neveltek száma

149

Tartós neveltek adatai (2012. január 01-2012. december 01.) : Tárgyévben tartós nevelésbe vett kiskorúak száma

8

Ok megnevezése

Szülők halála

4

Szülők hozzájárulása örökbefogadáshoz

3

Szülői felügyeletet megszüntető jogerős 1 bírósági ítélet 2012. december 31. napján nyilvántartott tartós neveltek száma

23

37 Az átmeneti, és a tartós nevelésbe vett kiskorúak összesítését 2009. évtől tartalmazza: Év Tárgyév december Tárgyévben átmeneti Tárgyév december 31. napján nevelésbe vett 31. napján nyilvántartott gyermekek száma nyilvántartott tartós átmeneti neveltek nevelésbe vett száma gyermekek száma

az alábbi táblázat Tárgyévben tartós nevelésbe vett gyermekek száma

2009

163

22

26

2

2010

149

26

19

2

2011

148

27

18

4

2012

149

28

23

8

A fentiek alapján megállapítható, hogy mind a védelembe vétel, mind az átmeneti, és tartós nevelésbe vétel a vizsgált időszakban hozzávetőlegesen ugyanannyi gyermeket és családot érint. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézmény keretein belül működik a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona, melyek átmeneti elhelyezést biztosítanak a rászoruló gyermekek és családok részére. A Gyermekek Átmeneti Otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A Gyermekek Átmeneti Otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve a gyermek családjába történő visszatéréséhez. A gondozás keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (teljes körű ellátás) gondoskodnak. 2012.01.01.-től 2012.12.31.-ig 5 család (13 fő) került elhelyezésre. 4 családot (12 fő) még 2011-ben vettek fel. Három gyermek szülő nélkül került elhelyezésre. Az év folyamán 6 család (15 fő), valamint a három egyedülálló gyermek kiköltözése történt meg. A szakmai munkát egy pszichológus segíti, aki minden hét egy napján fogadóórát tart az intézményben. Erre rendkívüli igény van, mivel az ellátottak többsége sérült személyiség a családon belül átélt események hatására. További segítséget jelent a családok részére jogász által nyújtott jogi tanácsadás. Az anyák bátran fordulnak hozzá jogi problémáikkal, ezáltal a hivatalos ügyeik intézésében is sokkal határozottabbak, eredményesebbek. Családok Átmeneti Otthona az otthontalanná vált szülő kérelmére biztosítja a család együttes elhelyezését, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülőtől. Az intézményben 2012. évben az ellátásban részesült családok száma: 33; ebből 3 várandós anya volt, és 3 család pedig 2011-ben került felvételre. Második alkalommal lakott bent az intézményben: 7 család. A visszatérő családok magas száma azzal magyarázható, hogy a beköltözéskor diagnosztizált problémák átmenetileg ugyan megoldódnak, de gyökeres változás nem következik be az életvezetésükben, mivel a tanult viselkedésformák csak ritka esetekben válnak belsővé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy aki hosszabb időt tölt az intézményben, nehezebben motiválható a „kinti”, önálló élet elkezdésére, mert az intézményi létforma túlzott biztonságérzetet kölcsönözhet az ellátott számára. Ennek a csapdának a kiküszöbölése lehet az átmeneti gondozást nyújtó intézmények egyik legnagyobb kihívása a jövőre

38 nézve. Minden családnak külön családgondozója van, aki folyamatosan figyeli és segíti az anya és gyermekek problémáinak megoldását. A szakemberek folyamatos személyes kapcsolatban állnak a gyermekintézményekkel, amelyek azon túl, hogy a kiskorú szocializációjának fontos színterei, jelzőrendszeri tagként is funkcionálnak, így gyakran a probléma észlelőiként vannak jelen. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A Szegedi Sport és Fürdő Kft. 18 létesítményének alapfeladata a város csapatsportágait képviselő sportszervezetek, egyesületek edzéseinek, mérkőzéseinek hátterét biztosítani. 2012. évben 51 felnőtt és utánpótlás csapat edzéseihez és mérkőzéseihez szükséges feltételeket, 21 szegedi köznevelési intézménynek a sportolási lehetőséget, továbbá a városi sportegyesülete tevékenységének adtak helyet. A teljesség igénye nélkül a Városi Sportcsarnok a város legnagyobb fedett sportlétesítménye a csapatok edzés és mérkőzés igényeinek biztosítása mellett diáksport rendezvények, utánpótlás edzések és iskolai testnevelési óráknak is helyet ad. A Kisstadion szabadtéri pályaként főképp strandröplabda, foci, tenisz, kézilabda edzések lefolytatására ad lehetőséget, nyári táborok helyszíne. A Játékok kertje, kerékpár centrum kerékpáros és gördeszkás extrém játékoknak is helyt ad, de kosárlabdázni is lehet. Móricz Tornaterem asztalitenisz, bocsa, kettleball, mini kosárlabda, foci sportágaknak ad otthont. A Városi Műjégpályát a nagyközönség mellett sportegyesületek, és iskolák és óvodák is rendszeresen használják. A Városi Stadiont 350400 sportoló használja rendszeresen. A Városi Lőtér, Városi Modellező Ház, Vízitelep Csónakház mellett több focipálya is fogadja a sportolni vágyókat. A társaság a családi és szabadtéri sporteseményeket is fontosnak tartja, több alkalommal szervezett a tavalyi év folyamán is futóversenyeket, de volt távúszás és gyalogos illetve kerékpáros teljesítménytúra is. A diákolimpia szervezése is a Társaság feladatköre. A városban több létesítményben is van lehetőség úszásra, továbbá fürdőszolgáltatás igénybevételére. A város közelében lévő Maty-éri versenypálya, hivatalos nevén a Szegedi Olimpiai Központ a világ egyik legjobb adottságaival rendelkező kajak-kenus és evezős sportlétesítménye. A majdnem 2 és fél kilométer hosszú, 130 méter széles pálya a legrangosabb nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas. A kajak-kenu és evezés mellett más sportágak edzőtáborainak is kiváló helyszíne, sőt az olimpiai központ a szabadidő-sportolókat is várja. A városban legkevesebb 100 sportegyesület működik, akiknek szerepe a város sportéletében kiemelten fontos. Támogatásukra az Önkormányzat költségvetésében minden évben pályázat alapján felosztható keretet különít el. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A rossz szociális körülmények között élő, anyagi nehézségekkel küzdő családok gyermekei közül sokan nem jutnának otthon megfelelő mennyiségű, és minőségű táplálékhoz. Emiatt is bír nagy jelentőséggel az önkormányzat által szervezett, gyermekintézményekben történő közétkeztetés. Szeged város közigazgatási területén működő, az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben a gyermekétkeztetés kiszervezett közétkeztetés formájában valósult meg, a SULIHOST Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-vel (továbbiakban: SULI-HOST Kft.) kötött vállalkozási szerződés alapján. A közétkeztetés keretében, orvosi javaslatra a diétás étkeztetés is megoldott. Az étkeztetés ellenőrzésének végrehajtására a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a SULI-HOST Kft. közötti közétkeztetés tárgyú, az ellenőrzés időszakában hatályos vállalkozási szerződésben foglalt „Közétkeztetés Ellenőrzési Terve” alapján kerül sor. Az adott év során folyamatosan minden étkezési helyen sor kerül a közétkeztetés menetének, illetve az ételek szúrópróbaszerű ellenőrzésére. Az ellenőrzés során minden telephelyen befizetésre kerül egy ebédétkezés, és a megrendelt étel – szakmai szempontok által meghatározott – mennyiségi és

39 minőségi (érzékszervi) bírálása történik meg. Óvodai közétkeztetés esetében a kiszállított ételek mennyiségileg kerülnek ellenőrzésre, csak panasz esetén kerül sor mintavétellel az érzékszerviminőségi vizsgálatra. A diétás étkezés ellenőrzésére – az ételek speciális jellege (orvosi igazolás köteles) és egyénre szabott volta miatt – reklamáció esetén csak mintavétellel kerül sor. Az étkeztetési helyekről érkező fogyasztói reklamációk, problémák kezelése azonnali helyszíni vizsgálattal, ellenőrzéssel, szükség esetén a Szolgáltató bevonásával történik. Az intézmények étkezőjében kifüggesztésre került a reklamáció esetén értesítendő közétkeztetési csoport elérhetősége. Amennyiben probléma merül fel – pl. a gyermek olyan ételt kap, amely minőségileg vagy mennyiségileg kifogásolható – azonnal jelezni szükséges a felnőtt ebédeltető részére (osztályfőnök, gondnok, gazdasági titkár), aki a megadott e-mail címen, telefonszámokon tudja értesíteni a Nevelési, Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (továbbiakban: NGSZ) közétkeztetési csoportját. A helyszínre történő kiérkezésig, ellenőrzésig a reklamált ételt félre kell tenni, de a gyermek semmilyen esetben sem maradhat étel nélkül, a Szolgáltató köteles másik ételt biztosítani számára. Az ellenőrzéseket dokumentálják, fényképfelvételek is készülnek, és a helyszínen tapasztaltak jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek. A jegyzőkönyv egyetértés esetén aláírásra kerül az ellenőr és kísérője által, valamint a tálalókonyha illetékes dolgozójával. Vita esetén a SULI HOST Kft. szakmai vezetőjét még a helyszínen (telefonon) értesíteni kell, az értesítés tényét a jegyzőkönyvben is rögzíteni szükséges. A rendszeres vizsgálatok összesítése negyedéves jelentésekben történik. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok rendezéséről, a megtett intézkedésekről a SULI HOST Kft. tájékoztatja az NGSZ-t. Az NGSZ évente közétkeztetéssel kapcsolatos „elégedettségi vizsgálatot” folytat le – kérdőíves formában – az iskolákban, óvodákban (gyermek/felnőtt) a főzőkonyha ételkínálatának, az étkezés színvonalának, minőségének felmérésére. A kitöltött kérdőívek kiértékelése után közelebbi képet kapunk a ténylegesen fogyasztó/nem fogyasztó diákok, felnőttek véleményéről. Az elmúlt évek tapasztalata alapján összességében megállapítható, hogy az ételek minőségi és mennyiségi szempontjai figyelembe véve a SULI HOST Kft. által nyújtott szolgáltatás megfelel a jogszabályokban, Európai Uniós ajánlásokban foglalt elvárásoknak, továbbá a diákok és a szülők elégedettsége is évről évre növekszik. 2012.07.02-tól 2012.08.31-ig terjedő időszakban megszervezésre került a szociális nyári étkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül 580 gyermek részére. A gyermekek 44 munkanapon keresztül napi egyszeri meleg étkeztetést kaptak, az ebédet szintén a SULI-HOST Kft. biztosította. Az étkeztetés lebonyolítása 3 általános iskolában történt párhuzamosan, a gyermekek vagy az iskolában ebédeltek, vagy ételhordóban elvitték az ebédet. 240 fő étkezett a Zrínyi Ilona Általános Iskolában, 235 fő a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézménye Weöres Sándor Általános Iskolában, és 105 fő az Orczy István Általános Iskolában. A gyermekek 11.30 óra és 13 óra között étkezhettek az említett iskolák ebédlőiben. Az étkeztetés alatt a gyermekfelügyeletet az Önkormányzati Városőrség biztosította napi 2 órában, iskolánként 2 fő munkatárssal. A szociális nyári étkeztetés 2012. évi teljes költsége 11.426.800 Ft volt, melyből 11.228.800,-Ft állami támogatásból, és 198.000,-Ft helyi, önkormányzati támogatásból került finanszírozásra. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Alapvető törvényi előírás, hogy a szociális és egészségügyi ellátások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét minden esetben szem előtt kell tartani. Amennyiben az ügyfél, kliens ezen elv megsértése, vagy bármely más tárgyban úgy érzi sérelmet szenved, a fenntartóhoz fordulhat panasszal, melyet minden esetben ki kell vizsgálni és írásban reagálni kell az ügyfél felé. Lehetősége van a panaszosnak a betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselőhöz is fordulni,

40 elérhetőségük valamennyi szociális és egészségügyi egységben kötelezően kifüggesztésre került. További panaszjogi fórum az Érdek-képviseleti Fórum a szociális, gyermekjóléti ellátások területén. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, illetve bírósághoz is fordulhat az ügyfél. A tavalyi év folyamán ez utóbbi esetekre nem volt példa, egyebekben a panaszok kivizsgálása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatokban közreműködő civil szervezetek munkáját pályázat útján, a meghirdetett keretekből támogatja: Ifjúsági Támogatási Keret: „A” kategória: gyermek és/vagy ifjúsági szférát jelentős mértékben megmozgató, legfeljebb városi szintű, a fiatalok kreativitásának megmutatására alkalmas rendezvények, amelyek hagyományok teremtésére és ápolására is alkalmasak „B” kategória: kisértékű tárgyi eszközök beszerzése, ifjúsági közösségi terek fejlesztésére „C” kategória: táborozások Kulturális támogatási keret célja olyan kulturális értékek létrehozásának, ápolásának vagy közvetítésének támogatása, amelyek Szeged hírnevét növelik és a város polgárai számára kulturális és művelődési lehetőségeket, vagy művészi élményt nyújtanak. Sport keret (utánpótlás támogatás): célja azon sportszervezetek támogatása, amelyeknek elsődleges célja az utánpótlás korú sportolók nevelése. Idősügyi és Városrészi keret: célja a generációk közötti együttműködés erősítése, a generációk közötti kapcsolatok mélyítését elősegítő városrészi közösségi programok, továbbá a szervezetek folyamatos működésének támogatása. Fogyatékosügyi támogatási keret: célja a fogyatékkal élő személyek érdekérvényesítésének támogatása, a fogyatékos személyek és családjaik életvitelének, életminőségük javítása, rehabilitációjának elősegítő programok, továbbá a szervezet folyamatos működésének támogatása. A Csányi Alapítvány a Gyermekekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány közösségi házat működtet hátrányos helyzetű gyermekek részére. Az Alapítvány meghirdetett Életút Programjának célkitűzése, hogy hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek életútjának, egy-egy alapvető életszakaszának végigkísérésével segítse a gyermekeket szociokulturális hátrányaik leküzdésében, tehetségük kibontakoztatásában. A gyermekek támogatása 10 éves kortól (5. osztálytól) kezdődik, különböző életszakaszokban és iskolatípusokban (általános iskola felső tagozata, középiskola, egyetem-főiskola) más-más módon és más-más eszközökkel folytatódik, amíg fiatal felnőttként a támogatottak a munkaerőpiacra kerülnek. A programnak kiemelkedően fontos eleme, hogy az általa felkarolt gyermekeket, családjaikat egyéni szociális támogatással is segíti, hogy elháruljanak azok az anyagi akadályok, amelyek a gyermekek tehetségének kibontakoztatását meggátolnák. Az Életút Programban a tanulók délután a közösségi ház tehetséggondozó csoportjaiba járnak. A 10-15 fős csoportokban a gyermekek személyre szabott foglalkozásait pedagógiai és pszichológiai méréseken alapuló egyéni fejlesztési tervek keretében az alapítvány főállású mentorai szervezik meg. ÁGOTA Alapítvány: Az Alapítvány 2000. óta működtet a Víztorony térrel szemben játszóházat. Hátrányos helyzetű fiatalok számára ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat nyújt, a hét öt napján, a délutáni, esti órákban. Emellett felvállalnak különböző iskolai prevenciós programokat, önsegítő csoportokat. A program keretében komplex szolgáltatást vehetnek igénybe a betérő kliensek, mivel a gyermekek számára az értelmes szabadidő eltöltésének lehetőségét kínálják, ingyenes jogi segítséget kaphatnak, kulturális programokat, ruha- és ételosztást szerveznek. Az

41 Alapítvány mostanra már kinőtte jelenlegi helyét, és 2012. év végén vásárolt egy felújításra váró ingatlant, ahol tervei szerint gyermekvédelmi közösségi centrumot, játszóházat hoz létre. A létesítményben helyet kap majd könyvtár is, és képzési centrumként is fog funkcionálni.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A köznevelésben jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. Horizontálisan érvényesítendő szempont ezért a köznevelés-fejlesztésben, az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Szeged oktatási központ, amely stabil intézményhálózattal rendelkezik, az intézményhálózat alternatívákat kínál, sokirányú, színes szolgáltatást nyújt, rendelkezik a piacképes tudás átadásához szükséges humán erőforrással, tárgyi és tartalmi feltételekkel, mindezek eredményeképpen őrzi és fejleszti regionális tudásközpont szerepét a dél-alföldi területen. Tudásközpont szerepében egyre erősödik a Szegedi Tudományegyetemmel való kapcsolata révén is. Szeged városának oktatását átjárható intézményrendszer jellemzi, az intézményei közötti különbségek csökkennek, az intézmények között eredményesen működik az információs hálózat, ez elősegíti a horizontális és vertikális szakmai együttműködést. Nő az esélyegyenlőség a városban, kialakul a felzárkóztatás és tehetséggondozás rendszere, amely az esélyegyenlőség biztosítását is hivatott szolgálni. A kompetenciamérések kiegyensúlyozott eredményeket produkálnak. Tartalmát tekintve az oktatási hagyományok őrzése mellett olyan fejlesztések működnek, amelyek magas hozzáadott értéket produkálnak, elősegítik a kompetenciaalapú oktatás elterjedését, az IKT és a nyelvoktatás középpontjába az alkalmazhatóságot és hasznosíthatóságot állítják, a szakképzésben a kompetenciaalapú, modul rendszerű oktatást működtetik. Az iskolák fontosnak tartják a tanulók személyiségfejlesztését, kialakítják a diákokban az igényt az élethosszig tartó tanulásra. Az intézményhálózat segítő háttérrel rendelkezik, ez vonatkozik mind az intézmények technikai feltételeinek biztosítására, mind a humán erőforrás fejlesztésére. Az intézmények XXI. századi infrastruktúrával rendelkeznek. Bennük jól felkészült, a kompetenciafejlesztő módszereket, tanulásszervezési technikákat eredményesen használó pedagógusokat alkalmaznak, a pedagógus munkájának eredményessége és hatékonysága mérhető, az intézmények élén jól felkészült vezetők állnak, akiknek munkáját rendszeresen értékelik. Az értékelés motiváló hatású. A népességmozgás jellemző irányai: • Iskolavárosként jellemző az ideiglenesen itt tartózkodók magas száma;

42 • A határ közelségéből adódóan jellemző a külföldi munkavállalók jelenléte; • A szociálisan hátrányos helyzetűek külterületre való költözése; • A családok egy része az árkülönbségek miatt a környező településeken 10–20 km-es körzetben) vásárol ingatlant és vállalja a napi ingázást. Köznevelési szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok • • • • • • •

Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés

Valamennyi közszolgáltatás a városban helyben elérhető. Szeged közoktatási intézményeiben a regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 415 fő (3,47 %) Ez az adat az elmúlt 7 évben duplájára nőtt. A viszonylag nagy változás nemcsak a valós növekedést jelenti, hanem azt a tényt is, hogy egyre többen ismerik meg jogaikat, lehetőségeiket, és kérik a halmozottan hátrányos státusz megállapítását. Azonban még mindig komoly problémát jelent, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szülei nem juttatják vissza halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó nyilatkozatukat, ezért az önkormányzat számára nem ismert a halmozottan hátrányos helyzetű családok teljes száma, amely akadályozza a gyermekek számára nyújtható szolgáltatások elindítását. A regisztráció a tájékoztatás hatékonyságának növelésével, illetve a köznevelési és szociális szféra munkatársainak bevonásával feltehetően sikeresebbé tehető. A jelenlegi gyakorlat, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozattal együtt, a szülők iskolai végzettségéről szóló nyilatkozattal együtt kérhetik a jegyzőtől a halmozottan hátrányos helyzet regisztrálását. A nyilatkozat kitöltése önkéntes, így a nem nyilatkozó szülőkről jelenleg nincsenek adataink. Köznevelési intézményi feladatok • Óvodai nevelés • Általános iskolai oktatás • Alapfokú művészetoktatás A településen valamennyi szolgáltatás helyben elérhető. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezett arról, hogy 2013.január 1-jétől – az óvodák kivételével – állami fenntartásba kerültek az addig önkormányzati fenntartású nevelésioktatási intézmények. Köznevelési ellátórendszer Intézményrendszer általános jellemzése oktatási szintenként. Önkormányzati fenntartású nevelési – oktatási intézmények feladatellátási helyei: • 50 óvodai (1 intézmény). Állami fenntartású nevelési – oktatási intézmények feladatellátási helyei: • 23 általános iskolai, • 4 gimnáziumi, • 4 szakképző intézményi, • 1 kollégiumi.

43 Egyéb fenntartású nevelési – oktatási intézmények feladatellátási hely: • 11 óvodai, • 7 általános iskolai, • 6 gimnáziumi, • 8 szakképző intézményi. Óvodai ellátás Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. A családok romló körülményei miatt előtérbe került a szociális funkció (esélyegyenlőség biztosítása). Az egész napos ellátással tudják az óvodák megteremteni a gyermekek egészséges ellátásának és az egyénre szabott fejlesztésnek a feltételeit. Egyre több óvoda foglalkozik kiemelten az anyanyelvi neveléssel, a környezetvédelmi, illetve az egészséges életmódra neveléssel. Az óvodai nevelőmunka az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban lévő saját nevelési program alapján folyik az egyes intézményekben, mely biztosítja az óvodai nevelés sokszínűségét, ugyanakkor az általános társadalmi igények megjelenését. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései szerint 2014 szeptemberétől kötelező óvodába járni a 3. életévüket betöltött gyermekeknek, mely rendelkezés a szociális hátrányokból adódó különbségek kompenzálását, illetve a könnyebb felzárkóztatást hívatott szolgálni. (Ld.: 4.4.1, 4.4.3 és 4.4.4 tábla) Önkormányzati fenntartású óvodák Szeged MJV Önkormányzat Óvodák Fenntartó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézményben 4659 gyermeket látnak el 50 feladatellátási helyen, 422 főállású pedagógussal, 202 óvodai csoportban. Az óvoda felszereltsége jó. Halmozottan hátrányos 69 fő és hátrányos helyzetű 639 fő jár az intézménybe. Az Óvodák Igazgatósága jelenleg 47 tagintézményben látja el a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusai segítségével, valamint az ODU Korai Fejlesztő és Integrációs Központ közreműködésével. Ellátatlan gyermek nincs. Szegeden a Napsugár Óvodában működik az IPR (integrációs pedagógiai program, melynek keretében speciális formában, módszerekkel, differenciált egyéni bánásmódot alkalmazva foglalkoznak a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekekkel. Az egyes óvodák az általános követelményeket kiegészítve az alábbi feladatokat látják el: Napsugár Óvoda Biztosítja a roma kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését. Hunyadi Téri Óvoda A német nemzetiségi nevelést és 2007 szeptemberétől a szerb nemzetiségi nevelést valósítja meg. Klebelsberg Telepi Óvoda A halmozottan sérült, mozgássérült gyermekek részére működtet óvodai csoportot, a mozgássérült gyermekek részére biztosítja a speciális integrált nevelés lehetőségét. Tisza-parti Óvoda Felsőlégúti (asztmás és hörghurut) betegségben szenvedő gyermekek részére működtet óvodai csoportokat, számukra biztosítja az óvodai sportterápiás programot.

44 Nem önkormányzati fenntartású óvodák Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Fenntartó: Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Az intézmény a településen 1 feladatellátási helyen 31 gyermeket lát el, 3 csoportban. 14 hátrányos helyzetű óvodást tart számon az intézmény. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs. Az intézmény – integráltan nem oktatható – enyhe fokú és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek nevelését, oktatását végzi. A jogszabályban meghatározott feltételek rendelkezésre állnak. Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Klúg Péter Tagintézmény Óvodája Fenntartó:Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Az intézményben 9 gyermeket látnak el 1 feladatellátási helyen. Az intézményben 1 vegyes, gyógypedagógiai óvodai csoport működik. Az intézmény – integráltan nem oktatható – hallássérült és enyhe fokú értelmi fogyatékos gyermekek nevelését, oktatását végzi. 9 fő sajátos nevelési igényű és 4 fő hátrányos helyzetű óvodást tart számon az intézmény. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája Fenntartó: Szegedi Tudományegyetem Az intézményben 93 gyermeket látnak el 3 óvodai csoportban 1 feladatellátási helyen, 8 főállású pedagógussal. Az óvoda felszereltsége jó. Halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermek nincs az intézményben. Teddy’s Club Angol – Magyar Óvoda Fenntartó: Mosolygó Arc Alapítvány Az intézményben 29 gyermeket látnak el 1 feladatellátási helyen, 3 főállású pedagógussal, 1 vegyes óvodai csoportban. Az óvoda felszereltsége jó. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs. Magvető Egyesületi Magánóvoda Fenntartó: Magvető Egyesület Az intézményben 10 gyermeket látnak el 1 feladatellátási helyen, 1 óvodai csoportban. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs. Fénysugár Katolikus Óvoda Fenntartó: Szeged – Csanádi Egyházmegye Az intézményben 109 gyermeket látnak el 2 feladatellátási helyen, 7 óvodai csoportban. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs. Szegedi Waldorf Óvoda Fenntartó: Szegedi Waldorf Társas Kör Egyesület Az intézményben 29 gyermeket látnak el 1 feladatellátási helyen, 3 főállású pedagógussal, 2 vegyes óvodai csoportban. Az óvoda felszereltsége jó. 1 fő hátrányos helyzetű óvodást tart számon az intézmény. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs.

45 „A Vasút a gyermekekért Alapítvány” Szegedi Óvodája Fenntartó: „A Vasút a gyermekekért ” Alapítvány Az intézményben 71 gyermeket látnak el 3 óvodai csoportban (ebből 2 vegyes csoport), 1 feladatellátási helyen, 6 főállású pedagógussal. Az óvoda felszereltsége jó, 1 tornateremmel rendelkezik. 3 fő hátrányos helyzetű gyermek van, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs az óvodában. PICK Alapítványi Óvoda Fenntartó: PICK Gyermeknevelési Alapítvány Az intézményben 58 gyermeket látnak el 1 feladatellátási helyen, 3 óvodai csoportban. Az óvoda felszereltsége jó, rendelkezik 1 egyéni fejlesztő szobával. 4 fő hátrányos helyzetű óvodást tart számon az intézmény. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs. Clarisseum Református Óvoda Fenntartó: Szeged–Kálvin téri Református Egyházközség. Az intézményben 120 gyermeket látnak el 1 feladatellátási helyen, 11 főállású pedagógussal, 4 óvodai csoportban. Az óvoda felszereltsége jó, rendelkezik 1 egyéni fejlesztő szobával. 3 fő hátrányos helyzetű óvodást tart számon az intézmény. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs. Karolina Óvoda, Általános Iskola, gimnázium, alapfokú Művészetoktatási Intézmény és diákotthon Óvodája Fenntartó: Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja Az intézményben 118 gyermeket látnak el 1 feladatellátási helyen, 5 óvodai csoportban. Az intézményben 1 vegyes csoport működik. Az óvoda felszereltsége jó. 20 fő hátrányos helyzetű óvodást tart számon az intézmény. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs. Kipp – Kopp Napköziotthonos Magánóvoda Fenntartó: Fényben, Szeretetben Alapítvány Az intézményben 10 gyermeket látnak el 1 feladatellátási helyen, 1 óvodai csoportban. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs. Településünkön az óvodai férőhelyek száma 5.662 (4.865 önkormányzati és 797 nem önkormányzati intézményben). Megállapíthatjuk tehát, hogy rendelkezünk azon feltételekkel, mely szerint a 3–6 éves korúak igény szerint elhelyezhetők a települési óvodáiban. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 688 (12,15%), a halmozottan hátrányos helyzetűeké 69 (1,2%). A környező településekről 124 bejáró óvodás van, utazási feltételeik nem ismertek. Vélhetően a szülők Szegeden dolgoznak és gépkocsival behozzák Szegedre a környező kis településekről a gyermekeket. Szeged oktatási vonzásközpontként működik a környező 20 km-es körzetben található kis települések lakossága számára, ezzel magyarázható, hogy mintegy 18 különböző településről hordják szegedi oktatási-nevelési intézménybe a gyermekeket szüleik. Általánosságban megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával csökken a 20 %-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma. Míg 3 éves korú beíratott gyermekek 44,8 %-a hiányzott 20 %-nál többet, addig ez az arány a 6 éveseknél 27,2 %, a 7 éveseknél már csak 7,5 %.

46 Általános Iskola (alapfokú nevelés-oktatás) Az általános iskolák területén az elmúlt évek intézkedéseiben meghatározó szempont a tanulók számának csökkenése volt. Az elmúlt 3 év demográfiai adatai egyértelműen bizonyítják, hogy ez a kedvezőtlen tendencia Szegeden nem folytatódik, így a mostanra kialakult és hatékonyan működő intézményrendszer fenntarthatóságát nem veszélyezteti. A korábbi közoktatási fejlesztési terv készítésekor 23,63 fős átlaglétszámok jellemezték az osztálylétszámokat, amely megfelelt a közoktatási törvényben rögzített átlagnak. A jelenlegi adatokat tekintve az elmúlt 3 évben mintegy 24-25 fős átlag osztálylétszámokról beszélhetünk, mely kissé magasabb a 6 évvel ezelőttinél, de még elfogadható. A 30 általános iskolán kívül az általános iskolai korú tanulók nevelésében és oktatásában a város 3 gimnáziuma (Radnóti, Dugonics, Karolina) is részt vesz, ahol 6 évfolyamos képzés van. Általános iskolás korú gyermekek tanulnak még a Szegedi Ipari Szolgáltató Szakképző Iskola és Általános Iskola József Attila tagintézményében, ahol 7. és 8. évfolyamon történik felzárkóztató oktatás. Szegeden a napközis tanulók százalékos aránya az elmúlt mintegy 6 évben lényegében nem változott, általában megközelítette az 50 %-ot. A kötelező egész napos iskola 2013. szeptemberi bevezetésével ezen mutatószámoknak a továbbiakban már nem lesz jelentősége. Szeged 34 általános iskolai feladatellátási helyén összesen 11.939 diák tanul. (Ld.: 4.4.7 és 4.4.8 táblák) A bejáró tanulók száma 808 (6,8 %). Szeged sajátos földrajzi elhelyezkedéséből, illetve nagyvárosi vonzásából adódóan magas a bejáró tanulók százalékos aránya. Ez nem feltétlenül azzal magyarázható, hogy a környező kis településeken nincs általános iskola, hanem inkább azzal, hogy sok szülő bejár Szegedre dolgozni, vagy éppen magasabb színvonalú oktatást remél gyermekének egy nagyvárosi iskolában. A cél, hogy csökkentsük a bejáró tanulók arányát, ott, ahol az nem indokolt: mind az óvodában, mind az általános iskolában. A gyermekek számára ne járjon aránytalanul nagy teherrel a bejárás, ne vegyen el még több időt az utazás a szabadidejükből. (Ld.: 4.4.9 sz. tábla) A hátrányos helyzetű tanulók száma 1.203 (10 %), a halmozottan hátrányos helyzetűeké 415 (3,5 %). A 6 évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva jól látható az a tendencia, hogy miközben csökkenést mutat a hátrányos tanulók száma, párhuzamosan a halmozottan hátrányos tanulók száma emelkedik. Szegeden szinte valamennyi általános iskolában és középiskolában működik az IPR (integrációs pedagógiai program), melynek keretében speciális oktatási formában, módszerekkel, differenciált egyéni bánásmódot alkalmazva foglalkoznak a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekekkel. Az általános iskolába járó sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása Az általános iskolai sajátos nevelési igényű tanulók esetében a helyzet sokkal differenciáltabb, mint óvodai intézményrendszerben. Az ellátásra szorulók száma fokozatosan növekszik. Az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése és iskolai oktatása külön az e célra létrehozott oktatási-nevelési intézményben (Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat) történik. Ide szakértői vélemény alapján kerülhetnek be a gyermekek. Alaptevékenysége az enyhe fokban értelmileg sérült (tanulásban akadályozott) tanulók általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatása, nevelése. Az intézmény profiljához tartozik még az értelmi fejlődésükben középsúlyos fokban akadályozott iskolás és óvodás korú gyermekek ellátása. Az 1997/1998-as tanévtől az iskola oldja meg a budapesti Autizmus Kutatócsoport által áthelyezett autista és autisztikus gyermekek foglalkoztatását is. A Pápay Endre Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Klúg Péter Tagintézményében érzékszervi és

47 enyhe értelmi fogyatékos gyermekek képzése folyik. Az intézményben csak gyógypedagógiai osztályok működnek. A Fekete István Általános Iskola mozgás- és hallássérült tanulók számára biztosítja a speciális integrált nevelés lehetőségét. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának-nevelésének a tárgyi és a személyi feltételei is javultak. Az iskolák továbbképzésekkel, átképzésekkel igyekeztek megteremteni a hiányzó feltételeket. Integrált oktatásban elsősorban a tanulási problémákkal küzdő, testi, érzékszervi és beszédfogyatékos tanulók részesülnek. Ma már valamennyi szegedi általános iskola alapító okiratában szerepel az integrált oktatás feladata és ehhez rendelkeznek megfelelő személyi tárgyi feltételekkel, tapasztalattal, tudással. Szeged egyetemi város, iskolaváros. Oktatási, tudományos központ jellegéből, valamint az itt élő magasabb arányt képviselő értelmiségi réteg igényeiből adódóan az országos átlaghoz képest 10 %kal több 8. osztályos diák választja az érettségit adó és a felsőfokú tanulmányokra felkészítő gimnáziumi képzést. A város gimnáziumai sokszínű képzési profiljukkal képesek ellátni a megnövekedett igényeket. Cél, hogy a gimnáziumi helyekre csak a valóban odavaló tanulók jussanak be, akik képesek megállni helyüket a későbbiekben is. Szegeden a szakképző intézmények összevonásával, profil tisztítással párhuzamosan a közelmúltban csökkentésre került a gimnáziumi férőhelyek száma. Ezzel a lépéssel a gimnáziumi képzés színvonala, értékállóságának megőrzése volt a cél. Szegeden mind az évfolyamismétlők, mind a 250 óránál többet hiányzók száma jóval az országos átlag alatt van. (Ld.: 4.4.12., 4.4.16. sz. tábla) A magántanulók száma viszont megközelíti, sőt magasabb az országos átlagtól. A magántanulók viszonylagos nagyobb száma visszavezethető Szeged tudományos-oktatási központ voltára. Gyakori jelenség, hogy éppen azért válik – szülői kérésre – magántanulóvá a gyermek, mert szülei külföldi munkája (külföldön végzett tudományos munka) miatt ez szükségessé válik. Tehát egyértelműen elmondható, hogy Szegeden inkább jellemzőbb a szülői kérésre adott magántanulói státusz egy-egy speciális élethelyzet miatt, mely inkább a jó képességű, tehetséges diákokat érinti és nem a hátrányos helyzetűeket. Deszegregációs törekvések Szegeden A szegedi deszegregációs lépés keretében Szeged önkormányzata egy szegregált általános iskola megszüntetésével és a körzethatárok módosításával mérsékelte az iskolai szelekciót, szegregációt. A Móra Ferenc Általános Iskola extrém mértékű szegregációja több hatályos jogszabályt megsértett, így az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, illetve a Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére a Közgyűlés 2007. tavaszán, többlépcsős folyamat során a Móra Ferenc Általános Iskola bezárása mellett döntött. Miután a Közgyűlés megszavazta a szegregálódott (több mint 50 %-ban halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat oktató) Móra Ferenc Általános Iskola bezárását, 11 befogadó szegedi általános iskolába került az iskola 129 tanulója. A tanulók optimális elhelyezése és az újabb szegregáció kialakulásának elkerülése érdekében különböző szempontok szerinti elhelyezési terv kidolgozása vált szükségessé (pl. testvérek egy helyre kerüljenek, tanult/tanított idegen nyelv, lakóhely/iskola elhelyezkedése stb.). A legtöbb tanulót befogadó iskolába összesen 22, a legkevesebbet fogadó intézménybe 7 „mórás” tanuló került. Szeged Önkormányzata több intézkedésével is támogatta a deszegregációs lépést: utazási bérletet és iskolakezdési támogatást biztosított a szegregált iskolából kikerülő diákoknak és családjaiknak, a bezárásra került iskola pedagógusai közül pedig többen „mentortanárként” dolgozhattak tovább a befogadó iskolák pedagógusaiként. A mentortanárok számára városi szintű szakmai értekezletek szervezésére került sor, ahol az érintett szakemberek kicserélhették tapasztalataikat az intézményekben folyó munkáról.

48 A deszegregációs intézkedést támogatta a Dél-alföldi Regionális Társadalomkutató Egyesület Hallgatói Mentorprogramja is, melynek keretében a Roma Education Fund pénzügyi támogatásával pedagógusjelölt egyetemi hallgatók mentorálták a megszüntetett Móra Ferenc Általános Iskolából kikerülő diákokat. A mentorálás célja a szociális beilleszkedés segítése és a tanulmányi hátrányok kompenzációja. A 2007/2008. tanév félévét követően a fogadó intézmények igazgatóinak és mentorainak véleményfelmérése alapján általánosan jelzett problémák (jelentős tanulmányi lemaradás, beilleszkedési gondok, hiányzások, igazolatlan hiányzások magas száma, nem megfelelő szülői együttműködés hiánya stb.) feltárására került sor, mely a megoldási lehetőségek együtteskeresésének, a gyakori tapasztalatcserék, szakmai megbeszélések szervezésének szükségességét tette egyértelművé. Jelenleg a Motiváció Oktatási Egyesület a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi és Felnőttképzési Intézetével együttműködve működteti a mentorprogramot. A program 2007 óta működik Szegeden, 2008-tól Hódmezővásárhelyen. A program keretében pedagógusjelöltek segítik mentori munkájukkal a halmozottan hátrányos helyzetű – többségében roma származású – tanulók közösségi és tanulmányi beilleszkedését. Ma már nemcsak a deszegregációban érintett, de további segítséget igénylő tanulókat is támogat a program. A program az iskolában aktuálisan jelentkező problémák megoldásán túl a pedagógusképzés megreformálásán keresztül hosszú távú hatást kíván gyakorolni az integrációs törekvésekre. A hallgatók a gyakorlatban sajátíthatják el a roma és hátrányos helyzetű tanulók oktatásával kapcsolatos kompetenciákat. Sajnos az iskolai körzetek 2013/2014-es tanévre történő meghatározásakor a Csongrád Megyei Kormányhivatal az újabb szegregált iskolák létrejöttét megalapozó körzetbeosztást (mely alapján a szegregátumokban lakó gyermekek több körzetbe tartoztak) megváltoztatta, és jelenleg egy iskolához tartozik a Cserepes sori szegregátum egésze. Ez ügyben egyeztetés szükséges a továbbiakban a Szegedi Járási Hivatallal (2014-es évtől a körzetbeosztást a járási hivatal állapítja meg), továbbá a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal. Középfokú oktatás (középfokú (nappali munkarend szerinti) oktatás-nevelés) A középfokú oktatás esetében az esélyegyenlőség megteremtése érdekében alapvetően más típusú intézkedésekre van szükség, mint az alapfokú oktatás esetében. A város tradicionális, rendkívül széleskörű oktatási rendszere lehetőséget biztosít valamennyi fiatal számára, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb oktatási formát és szintet. A középiskolák feladata, hogy megteremtsék azon infrastrukturális és szakmai környezetet, amely egyenlő mértékben biztosítja a sikeres tanulmányokat valamennyi érdeklődő számára. Az alapfokú oktatásban néhány éve tapasztalható létszámcsökkenés a középfokú oktatásba most gyűrűzik be. Az egyes iskolák képzési feladatait vizsgálva megállapítható, hogy gimnáziumi képzés 10 iskolában, szakközépiskolai, szakiskolai képzés 12 intézményben folyik. A gimnáziumi képzésben az általános tantervű osztályok mellett speciális nyelvi és természettudományos képzést biztosító osztályok is nyújtanak választási lehetőséget. A továbbtanulás szempontjából előkelő helyezésű gimnáziumok, 3 gimnáziumban van két tanítási nyelvű gimnáziumi oktatás (a Deák Ferenc Gimnáziumban angol-magyar, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában német- magyar és spanyol-magyar, az SZTE Ságvári Gyakorló Gimnáziumában francia-magyar). A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium 6 évfolyamos matematika iskolát működtet. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium valamint a Szeged Városi Kollégium Ortutay Gyula tagintézménye közös pályázata eredményeként „Arany János tehetséggondozó program”-ot indítottak a 2000/2001. tanévtől a hátrányos helyzetű fiatalok számára. A programba felvételt nyert szegedi tanulókat a város ösztöndíjban részesíti. Miközben még mindig folyamatosan nő az érdeklődés a gimnáziumi oktatás, az érettségi megszerzése iránt, ugyanakkor - számos egyéb külső tényező és jogszabályi változások okán -

49 jelentős módosulások előtt áll a szakképzés, mely az utóbbi években folyamatos változások közben élte mindennapjait. A város szakképző iskoláit, szakképzési profiljuk alapján 2007-ben 4 nagy szakképző intézménybe vontuk össze. Ezek a szerkezeti átalakítások a hatékonysági, eredményességi, célszerűségi mutatók mellett a párhuzamos képzések megszüntetését és az erőforrások jobb kihasználását is szolgálták. A város szakképzési rendszere széles körű kínálatot biztosít a város tanulói számára. Szakképzésben kiemelt szerepet játszik a felzárkóztatás (egyéni és csoportos) és a – teljesítmények javításával – szakiskolai oktatás presztízsének emelése. Meg kell állítani azt a folyamatot, melynek során a szakiskola „gyűjtőjévé” vált a hátrányos helyzetű tanulóknak. Lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy tanulmányaikat tovább folytathassák az érettségit adó intézményekben. További fontos feladat a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosított képzési lehetőségek bővítése. Sajátos nevelési igényű tanulók középiskolai nevelése és oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók középfokú iskoláztatásának a feladata, hogy a tanuló eljusson a képességeinek leginkább megfelelő képzési szintre. A középiskolákban is fokozatosan emelkedik a létszámuk. Ennek ellenére az általános iskolai képzés során tapasztalt SNI-aránytól alacsonyabb a középiskolai SNI-arány. Az eltérés okai között feltehetően a sajátos nevelési igényű tanulók nagyfokú lemorzsolódása is jelentős szerepet játszik. (Ld.: 4.4.15. sz. tábla) A szakképzési rendszer működését vizsgáló tanulmányok és a szakképzésre vonatkozóan elkészült térségi esélyegyenlőségi terv alapján elmondhatjuk, hogy a rossz szociális körülmények között élő családok gyermekei elsősorban szakiskolai képzésben vesznek részt. Ezt támasztja alá, hogy az összetett intézmények esetében a szakiskolai feladatellátási helyen magasabb a HH és HHH tanulók aránya. A Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola József Attila Tagintézményében, valamint a Szeged-Móravárosi Tagintézményében szerveznek nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatást azok számára, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe, illetve alapfokú végzettséggel rendelkeznek, de nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni tanulmányaikat. A József Attila Tagintézményben elsősorban az enyhe fokban értelmi fogyatékosok tanulnak, és szerezhetnek szakképesítést többféle szakmából. A legnagyobb számban itt vannak az SNI diákok. Jelentős továbbá a Pápay Endre Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakiskola Klúg Péter Tagintézménye, ahol elsősorban érzékszervi és enyhe értelmi fogyatékos gyermekek képzése folyik. A szegedi középiskolák rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyek az SNI tanulók ellátását lehetővé teszik, az alapító okiratok tartalmazzák az integrációs felkészítést. Kollégiumi ellátás A városi kollégiumi feladatellátás 4 kollégiumban és 8 telephelyen történik. A kihasználtság változó. Amíg az egyházi kollégiumok kihasználtsága 60-70 %-os, addig a Szeged Városi Kollégium 5 tagintézményében átlag 90-95 %-os a kihasználtság. A kollégiumok nevelési programjaiban megerősödtek a tehetséggondozás, a mentálhigiénés és a személyiségfejlesztési, a prevenciós feladatok, az egészséges életmódra nevelés teendői. Az Ortutay Gyula Kollégium, valamint Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium közös pályázata eredményeként több mint 10 éve működik az Arany János tehetséggondozó program Szegeden a hátrányos helyzetű fiatalok számára. A tanulók egyéves előkészítő évfolyam és az érettségi vizsgarendben előírt tanulmányi idő után tehetnek érettségi vizsgát. Az előkészítő évfolyamon a diákok emelt szintű anyanyelvi és idegen nyelvi képzésben, matematika- és informatika-oktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban vesznek részt. A programban tanuló diákok felkészülhetnek az emelt szintű nyelvi érettségire angol nyelvből, a nemzetközi ECDL számítástechnikai vizsgával egyenértékű tudást

50 szerezhetnek informatikából, valamint gépjárművezetői engedélyhez juthatnak. A programban résztvevők – mintegy 150 fő – valamennyien kollégisták. Szegeden a Hátrányos Helyzetűek Arany János Tehetséggondozó Programja mellett néhány éve működik az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program, melynek célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményesen tanulhassanak a szakképzésben, tanulmányaikat évismétlés nélkül - sikeresen befejezzék, piacképes szakmához jussanak. A programban részt vevők számára biztosított az ingyenes kollégiumi étkezés és az ingyenes tanulói bérlet helyközi- és helyi közlekedéshez. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjában az alábbi oktatási intézmények vesznek részt, 90 fővel: • Szeged Városi Kollégium • Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola • Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola • Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Etnikai, kisebbségi oktatás Szeged város vezetése arra törekszik, hogy a városban élő, itt letelepedő etnikai és kisebbséghez tartozó családok, gyermekek jól érezzék magukat a városban, tanulhassanak anyanyelvükön, megmaradhasson nemzeti identitásuk. Budapestet kivéve, itt él a legtöbb etnikai közösség, és tizenegy nemzetiségi önkormányzat szervezi, segíti a nem magyar közösségek életét, védi érdekeiket A Szegeden élő kisebbséghez tartozó óvodás és iskoláskorúak közül magas a halmozottan hátrányos helyzetűek száma. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felemelkedésének az egyik nagyon fontos szakasza az óvodai nevelés. Szinte minden óvodában van halmozottan hátrányos helyzetű gyerek. Az általános iskolások esetében is hasonló a helyzet. Az SNI-s tanulók között is a halmozottan hátrányos helyzetűek vannak többségben. Képzésükben a felzárkóztatás, a szociokulturális hátrányok csökkentése az egyik fontos feladat, a másik pedig az, hogy kultúrájukkal, népi szokásaikkal szervezett keretek között megismerkedhessenek. A Szeged-Csanádi Egyházmegye szervezésében 2012. szeptemberétől 16 hallgatóval Szegeden is megnyílt a keresztény roma szakkollégium. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat célja a közösségi felelősségvállalás és a közéleti szerepvállalás iránt elkötelezett keresztény értékrendű roma értelmiség formálása, mely képes az aktív társadalmi párbeszéd folytatására. Hangsúlyt fektetnek a társadalmi és szociális érzékenység fejlesztésére, a roma-magyar identitás erősítésére, a szakkollégisták tanulmányi előmenetelének személyre szabott támogatására, személyiségfejlődésük segítése. Tanodai program 2012. szeptemberében nyílt meg a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat újonnan kapott Közösségi Központjában a Szegedi Roma Tanoda, ahol mintegy 30 fővel folyik tanodai oktatás. A tanodában a Szegedi Tudományegyetem pedagógia szakos hallgatói, valamint a Szegedi Katolikus Roma Szakkollégium diákjai matematika, angol, fizika, kémia, magyar felzárkóztatást tartanak a diákoknak. A tervek között szerepel egy másik, Kiskundorozsmán működő tanoda beindítása is. A Motiváció Oktatási Egyesület által a TÁMOP – 3.3.9/A-12/2 számú projekt keretében működtetett Motiváció Tanoda olyan programot fog megvalósítani Szegeden, amely iskolán kívüli programok szervezésével támogatja a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok oktatási sikerességét, növeli továbbtanulási esélyeiket. A projekt keretében legalább 30 főnyi, felső tagozatos és középiskolás hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanuló támogatását szervezik meg. A tanulmányi foglalkozásokon (egyéni fejlesztésen alapuló korrepetálás, tanórára történő

51 felkészítés) túl rendszeresek a személyiségfejlesztő, identitástudat-erősítő programelemek, pályaorientációs foglalkozások. Az iskolatársak és a szülők szerepvállalásával rendszeresen szabadidős programokat valósítanak meg – kulturális programokat, sporteseményeket, kirándulásokat szerveznek. Gondot fordítanak a tanulók informatikai készségeinek a fejlesztésére (IKT tanfolyamok), az egészséges életmódra nevelésre, valamint az idegen nyelv tanítására. A Motiváció Tanoda egyediségét a Motiváció Hallgatói Mentorprogrammal történő szoros együttműködés jelenti. A Tanodában dolgozó pedagógusokon kívül ugyanis egyetemi hallgatók segítik a délutáni foglalkozások lebonyolítását. A Motiváció Tanodába járó tanulók elsősorban a Rókusi Általános Iskola, a Rókusvárosi II. számú Általános Iskola és Művészeti Iskola, az Orczy István Általános Iskola, valamint a Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Szeged-Móravárosi Tagintézményének diákjai közül lesznek kiválasztva. Ezen iskolák vezetőivel rendszeresen konzultálnak a gyermekek fejlődéséről, a tanodai tevékenységükről. A program 2013. június – 2015. január között, összesen 20 hónap futamidővel valósul meg. A városban a Szerb Nemzetiségi Önkormányzat aktivitásának, a jelentős számú szerb ajkú gyermekek és családok óhajának megfelelően a Hunyadi Téri Óvodában működik, a Béke Utcai Általános Iskolában és az Eötvös József Gimnáziumban pedig biztosított a szerb nyelvoktatás. A Német Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére a Hunyadi Téri Óvodában működik német anyanyelvi csoport.

4.5 Következtetések: meghatározása.

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Hagyományosan a a roma családok gyermekei nem veszik igénybe a bölcsődei ellátást. A kötelező óvodai nevelés 2014. szeptemberétől történő bevezetése és a korai integrációját segítendő javasolt a gyermekek bölcsődei ellátásának népszerűsítése, figyelemmel arra, hogy a bölcsődei ellátás biztosítása kisebb csoportokban történik, a személyre szabott gondozás szakmai előírás A járási hivatalok kialakításával a gyámhivatali feladatok és a korábbi jegyzői gyámhatósági feladatok túlnyomó többségének önkormányzati szintű ellátása megszűnt. Az oktatási intézmények állami fenntartásba vételével az oktatás területére történő szakmai rálátás vált nehezebbé. Ezek az intézményes változások szükségessé teszik új partneri kapcsolatok kialakítását, a kellő információáramlás érdekében. A HHH státuszra vonatkozó szabályok jelentősen változnak 2013. szeptemberétől, mely szükségessé teszi az érintettek tájékoztatását

fejlesztési lehetőségek Bölcsődei ellátás népszerűsítése a roma nemzetiségű családok tekintetében

Partnerségi kapcsolat erősítése az oktatás és a gyermekvédelem területén

HHH nyilatkoztatás hatékonyságának növelése

52

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége2 Az Önkormányzat és annak intézményei a helyzetelemzés készítésének időpontjában csak kevés adattal rendelkeznek a szempontok és problémák tekintetében. A demográfiai és közszolgáltatási adatok vizsgálatából az alábbi összefüggések állapíthatók meg: a település összlakosságszámának 53 %-a nő (88488 fő); a női lakosok több mint fele 15-64 éves, tehát aktív korú (60242 fő). A népesség nemek szerinti megoszlása a népességen belül helyi szinten is jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Szegeden a munkanélküliek aránya és száma az alábbiak szerint alakult: 2011 évben a regisztrált nő álláskeresők száma 3069 fő, a munkavállalási korú lakónépesség 5,1 %-a. (Ld.: 5.1.1 tábla) Tapasztalataink szerint a nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A nők mindazon kihívásokkal szembesülnek a gazdaságban, mint a férfiak, de ezeken felül még sajátosan női problémákkal is meg kell küzdeniük. A nők bizonyos életszakaszaiban a munka és család egyensúlyának megteremtése nagyobb feladatokat jelent számukra. Ezért lehetőséget kell teremteni arra, hogy ezen átmeneti életszakaszokban se szoruljanak ki a foglalkoztatásból, és így a rugalmasabb, családbarát munkavállalási formák, munkaerő-piaci modellek használatával gazdálkodjunk jobban a női erőforrásokkal. A hosszabb munkakiesés (munkanélküliség, GYES, idősgondozás, stb.) ideje alatt a korábban meglevő nem formális tudásszint gyorsan lecsökken. Ennek a fejlesztése annál költségesebb, minél hosszabb a kimaradás. Sőt egy idő múlva már nem is lehet bepótolni a tudáskiesést, újrakezdésként kell felfogni mindenképp. A tapasztalatok szerint a fiataloknál a nem formális tudás mennyisége és minősége is alacsony azon szakképzésekben részt vettek esetében, ahol a szakmai gyakorlatok nem elég hangsúlyosak, vagy nem megfelelő minőségűek. Így az ő foglalkoztathatóságuk alacsony marad, nehezen tudnak bekerülni a munkaerő-piacra. A szakképzetlenek esetében a munkaerő-piacra történő belépéshez szükséges jogosítványok hiányoznak. Esetenként a nem formális tudásukra lehet alapozni, de a formális tudás megszerzése nélkül korlátozottak a munkavégzési lehetőségeik. (Gondoljunk pl. az idős-ápolásban gyakorlatot szerzett, de nem formalizált tudással rendelkezőkre.) Az 55 év felettiek esetében a hiányok a formális tudásuk elavultságából fakadnak többnyire.

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében b) a nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl: bérkülönbség)

2

Ezen fejezet a Nemzetgazdasági Minisztérium Segítsük elő a nők foglalkoztatásának bővülését ! című beszámoló, és Lévai Kattalin-Kiss Róbert : Nők a közéletben című tanulmánya alapján készült

53 A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. Más foglalkoztató esetében nem rendelkezünk adatokkal. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget. A nők gazdasági szerepvállalása, munkaerő-piaci részvétele egyre hangsúlyosabb stratégiai kérdés. A kormányprogramban célként szerepel a munkaerő-piac családbarátabbá tétele. Ez a női foglalkoztatás külön és kiemelten történő kezelése nélkül nem megvalósítható. S természetesen a tíz év alatt megcélzott egymillió új munkahely sem. Ha nem tudjuk biztosítani a társadalmunk felét jelentő nők számára a megfelelő lehetőségeket a munka világában, akkor egyszerűen elpazaroljuk a nők tudását, kompetenciáikat, kreativitásukat. 2011-ben Magyarországon a női foglalkoztatási ráta 7,9%-kal volt alacsonyabb, mint az unió 27 országának átlaga. Nálunk a 15-64 éves korú nők 50,6%-a foglalkoztatott, míg az EU-ban 58,5%. Ez a hiány legfőképp a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, az alacsony iskolázottságúak és a 6 év alatti gyermeket nevelők szegmenseiben kimutatható. A 40-49 évesek, a diplomások és a 12 évesnél idősebb gyermeket nevelők körében a női foglalkoztatási ráta 75% közeli, több helyen meghaladva ezzel az uniós átlagot. Azonban az alacsony részmunkaidős foglalkoztatásunk magas inaktivitással jár együtt. A családon belüli „láthatatlan munka” átmeneti megnövekedése nálunk alig jelenik meg a részmunkaidős foglalkoztatás okai között. Míg az EU-ban a gyermeket vagy ápolásra szoruló felnőttet ellátó nők fele részmunkaidős, fele inaktív, addig nálunk ezek a hölgyek szinte teljes mértékben kiszorulnak a munka világából az inaktívak közé. Ha csökkenteni akarjuk az inaktivitás mértékét, akkor az inaktivitással veszélyeztetettekre fokozott figyelemmel kell lennünk. Vizsgálnunk kell, hogy nem tudjuk-e a megváltozott igényeikhez jobban illeszkedő, az eddigi munkájuktól eltérő rugalmasabb, családbarátabb módon foglalkoztatni őket. Hazánkban a nők 54%-a dolgozik mikro- és kisvállalkozásokban. Itt a munkáltatói feladatokat többnyire a szervezet vezetője látja el. Ezen nők foglalkoztatásának támogatására a nagyon kis adminisztrációval járó alanyi jogon igénybe vehető kedvezmények (adó- és járulékkedvezmények) hatékonyak, ahogy ez a Munkahelyvédelmi akciótervben is szerepel. Már 2000-ben a lisszaboni stratégia kiszolgáltatott célcsoportként jelölte meg az alacsonyan iskolázottak csoportját. Az érettségivel nem rendelkező (ISCED 0-2) 15-64 éves nők rátája az EUban 21,6%-kal alacsonyabb az átlagnál, míg nálunk 28,1% a lemaradásuk. A nálunk fejlettebb gazdaságok jobban tudják foglalkoztatni az alacsonyan iskolázottjaikat, mint mi. Az érettségizett, de nem egyetemi diplomás (ISCED 3-4) csoport kicsit magasabb, mint az átlag mindkét helyen, a diplomások (ISCED 5-6) pedig közel 75%-on állnak. Az alacsonyan iskolázott nők 35-54 éves korcsoportokban jól megközelítik az uniós átlagot. A magasan iskolázott nők 40-54 között nagyobb arányban vesznek részt a foglalkoztatásban, mint az EU-ban. A közép szinten iskolázott nők 40-54 értékei közel egyformák az EU értékeivel. A 25-39 közötti nőknél a magasan iskolázottak lemaradása nagyobb – (legnagyobb a 30-34 között). A legutóbbi időkben a lehető legszélesebb területen kezdődtek el képzési programok a nők számára. Az egészségügy, a környezetvédelem, a közéletre való felkészítés programjai, továbbá a munkanélküliség ellenes programok azok, amelyek a legnagyobb érdeklődésre számítottak. Az oktatási formák nagy változatosságot mutatnak: éppen úgy polgárjogot nyertek a rövid, hétvégi kurzusok, mint a féléves, éves szemináriumok, vagy az intenzív, egy-két hetes tréningek. A Magyar

54 Nők Szövetsége kezdeményezésére létrejött a Magyar Nők Akadémiája, amely a jövőben két évre kiterjedő, komplex oktatási program elkészítésére vállalkozik, mindenekelőtt a közéletiségre készülő nők számára. Fontos kezdeményezés a rendőrnők képzése, amelyet a továbbiakban kiegészíthetnének olyan képzési programok, amelyek a büntetésvégrehajtás különböző színterein dolgozókat arra készítené fel arra, hogy hogyan bánjanak az ügyfeleikkel. Szociális munkások, akik lazán kapcsolódnak különféle szervezeti formákhoz, prostituáltak részére kezdtek felvilágosító, AIDS-megelőző és szűrési programokat.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Az utóbbi évek kutatásai rendre arról számolnak be, hogy a társadalomban egyre gyengül a család VAGY munka szemlélet, s erősödik a család ÉS munka szemléletűek aránya. A válság-tanult – sőt Magyarországon a devizahitel-válság-tanult – munkavállalóknál hangsúlyosabb igény a család biztonságának, s különösen az anyagi biztonságnak a biztosítása. Ez a napi megélhetés biztosítása mellett a foglalkoztathatóság folyamatos fenntartásának igényét is jelenti. Ezzel párhuzamosan él a családokban az a másik igény is, ami szerint az anya legyen minél hosszabb ideig együtt a gyermekével, mert ez elengedhetetlen a gyermek testi-lelki és kognitív fejlődése érdekében. A nemzetközi szervezetek ajánlásai között megtalálhatjuk a gyermekek anyatejes tápláláshoz való jogának biztosítását legalább 1 éves korig. E kettős hatásra csak úgy tudunk jó választ adni, ha mindkét igénynek megfelelő lehetőségeket biztosítunk. Támogatandók azok, akik viszonylag gyorsan vissza kívánnak térni a gyermekeik nevelése mellett a munkájukba, s azok is, akik kizárólag a gyermekük nevelésével kívánnak foglalkozni, s felvállalják egy későbbi sok év múlva történő újrakezdéssel járó nehézségeket. A 2012. júliusában hatályba lépett új Munka Törvénykönyve megteremtette azt a keretrendszert, ami elengedhetetlenül szükséges egy rugalmasabb, családbarát munkaerő-piac kialakulásához, s most ki kell alakítani a gyakorlatban jól használható modelleket a munkaadók számára. Mind az OECD mind az EU a magyar női foglalkoztatással kapcsolatos vizsgálataik során kitérnek a kora gyermekkori ellátások szűkös voltára. Kétségkívül gátja lehet a foglalkoztatás bővülésének a kisgyermekek és a rászoruló családtagok napközbeni ellátását segítő lehetőségek hiánya. Országos probléma, hogy a kisgyermekes nők munkaerő-piaci részvétele különösen alacsony. Ennek oka egyrészt, hogy a kisgyermekek (különös tekintettel a 3 éven aluliak) számára nyújtott napközbeni ellátások nem állnak elegendő számban rendelkezésre, másrészt pedig, hogy hiányoznak azok a rugalmas foglalkoztatási formák, melyek a kisgyermekesek számára a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolását megkönnyítenék. Ezért a TÁMOP 2.4.5 intézkedése ezeken a területeken segíti elő a munka és a magánélet összehangolását, összesen 10,4 milliárd Ft forrással. Szeged országos összehasonlításban élen jár a bölcsődei férőhelyek magas számát tekintve. 15 telephelyen, 2011. január 01. napjától 982 férőhelyen, a 0-3 éves korú kisgyermekek napközbeni ellátását biztosítja. Időszakos gyermekfelügyelet 2007. augusztustól Szeged Megyei Jogú Város Bölcsődéi minden telephelyére kiterjedően bevezetésre került az, mint alapellátáson túli, családi nevelést támogató szolgáltatás. Szeged város területén évek óta igény mutatkozott ezen szolgáltatásra, mely lehetőséget nyújt arra, hogy bölcsődei felvétel nélkül – a szülő igényeinek megfelelően – a gyermek 1-2 órát (vagy igény szerint többet is) töltsön a bölcsődében, amíg a szülő ügyeit intézi. A Siha közi bölcsődében a szülő és gyermeke együttes játéklehetőségét nyújtó játszóház is biztosított, mely alapfeladaton túli családi nevelést segítő szolgáltatás.

55 A bölcsődei ellátás iránti növekvő igények miatt a fenntartó SZMJVÖ Bölcsődéi engedélyezett férőhelyeinek számát folyamatosan emelte, amelynek oka egyrészről jogszabályváltozás, másrészről az Önkormányzat által pályázati forrásból biztosított férőhelybővítés. A jövőbeli tervek között szerepel a bölcsődei nyitvatartási idő meghosszabbítása, mely segítséget nyújt a dolgozó szülőknek. A bölcsőde tekintetében az összférőhelyek száma megfelelő, azonban az egyes telephelyek iránti igények változóak. Bölcsődét működtet 14 férőhelyen a Pick Gyermeknevelési Alapítvány. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Szegeden jelenleg 36 családi napközi működik, melyek a speciális szülői igények kezelését teszik lehetővé. SZMJVÖ nem működteti ezen ellátási formát, tekintettel arra, hogy a törvény szerinti feladatellátási kötelezettségének SZMJVÖ Bölcsődéi fenntartásával eleget tesz. (Ld.: 5.2. tábla) Szegeden az Önkormányzat által fenntartott Óvodák Igazgatósága 50 telephelyen, 202 óvodai csoportban fogadja a gyermekeket. A bölcsődéhez hasonlóan az óvodákban az egyes tagóvodák közötti eltérő jelentkezések száma okozza a nehézséget. Itt is a tervek között szerepel a nyitvatartási idő hosszabbítása, mely például a szerdai napokon még egy órával tolódnak, így a hivatalok, közszolgáltatók ezen napon jellemző hosszabb munkaidejéhez. Ezen kívül 11 olyan óvoda működik a városban, amely civil, egyházi vagy állami fenntartású. Szegeden 34 általános iskolai feladatellátási hely van, melyből 3 gimnázium, ahol hatosztályos képzés folyik. Továbbá egy szakiskolában 7. és 8. évfolyamon felzárkóztató oktatás történik.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. A városban a védőnői feladatok ellátását a Szegedi Tudományegyetem biztosítja. Területi ellátási kötelezettséggel 56 körzetben, 56 fő területi védőnő dolgozik, 11 tanácsadói telephelyen. A körzetek a város teljes területét lefedik. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. (Ld.: 5.3 tábla) A területi védőnők mellett 23 védőnő tevékenykedik, általános iskolákban, és nappali oktatási munkarend szerinti középiskolákban. Köztük 15 fő dolgozik úgynevezett vegyes körzetben, azaz területi– és iskolavédőnőként is. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. A városban területi ellátási kötelezettséggel 33 házi gyermekorvos működik, az egészségügyi alapellátási körzetek a város teljes területét lefedik.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Családon belüli erőszak kapcsán felmerülő távoltartási eljárásokat a Szegedi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály végzi. (Ld.: 5.4 tábla) A bűnügyi tapasztalatok elemzése során megállapítható, hogy a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények ismertté válása sokszor függ attól, hogy a sérülés mértéke milyen. Amennyiben az orvosi kezelést von maga után – és a kezelőorvos értesíti a rendőrséget 8 napon túl gyógyuló sérülés esetén – az illetékes nyomozó

56 hatóság megindítja az eljárást. A sértettek azonban az esetek nagy részében nem tesznek vallomást – mentességi jogukkal élnek –, nem kívánnak együttműködni a hatósággal. Elenyésző esetben indítványozzák a büntető eljárásjog által biztosított távoltartás intézményét. A bűnügyi szervek a családon belüli erőszak helyszínén – amennyiben ez kriminalisztikailag lehetséges és célszerű – szemle keretében kutatják fel és rögzítik a bizonyítás eszközeit. A családon belüli erőszak témakörében elkövetett bűncselekmények fő jellemzője, hogy az elkövető személye már az első rendőri intézkedésnél ismert, ezért a nyomozati szak nagyon rövid vagy teljesen elmarad, a vizsgálati feladatok játszanak jelentős szerepet. Így a speciálisan ezzel a feladattal megbízott előadó már az első kihallgatástól kézben tarthatja az ügyet, és jobb kapcsolatot tud kiépíteni a sértettel, s ezáltal az átélt trauma káros hatásai is csökkenthetőek. A családon belüli erőszak áldozatait lehetőleg az ilyen ügyekben tapasztalattal bíró, általában női munkatársak hallgatják ki. A családon belüli erőszak jellemzően a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Családok Átmeneti Otthona az otthontalanná vált szülő kérelmére biztosítja a család együttes elhelyezését, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülőtől. Az édesanya és gyermeke átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának és egészségi állapotának, valamint egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ellátásról, lakhatásról, egyéb ellátáshoz juttatásról gondoskodik. Az intézményben 2012. évben az ellátásban részesült családok száma: 33; ebből 3 várandós anya volt, és 3 család pedig 2011-ben került felvételre. Második alkalommal lakott bent az intézményben: 7 család. A visszatérő családok magas száma azzal magyarázható, hogy a beköltözéskor diagnosztizált problémák átmenetileg ugyan megoldódnak, de gyökeres változás nem következik be az életvezetésükben, mivel a tanult viselkedésformák csak ritka esetekben válnak belsővé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy aki hosszabb időt tölt az intézményben, nehezebben motiválható a „kinti”, önálló élet elkezdésére, mert az intézményi létforma túlzott biztonságérzetet kölcsönözhet az ellátott számára. Ennek a csapdának a kiküszöbölése lehet az átmeneti gondozást nyújtó intézmények egyik legnagyobb kihívása a jövőre nézve. Minden családnak külön családgondozója van, aki folyamatosan figyeli és segíti az anya és gyermekek problémáinak megoldását. A szakemberek folyamatos személyes kapcsolatban állnak a gyermekintézményekkel, amelyek azon túl, hogy a kiskorú szocializációjának fontos színterei, jelzőrendszeri tagként is funkcionálnak, így gyakran a probléma észlelőiként vannak jelen. A Gyermekek Átmeneti Otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A Gyermekek Átmeneti Otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve a gyermek családjába történő visszatéréséhez. A Gyermekek Átmeneti Otthonában a gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (teljes körű ellátás) kell gondoskodni.

57 2012.01.01.-től 2012.12.31.-ig 5 család (13 fő) került elhelyezésre. 4 családot (12 fő) még 2011-ben vettek fel. Három gyermek szülő nélkül került elhelyezésre. Az év folyamán 6 család (15 fő), valamint a három egyedülálló gyermek kiköltözése történt meg. A szakmai munkát egy pszichológus segíti, aki minden hét egy napján fogadóórát tart az intézményben. Erre rendkívüli igény van, mivel az ellátottak többsége sérült személyiség a családon belül átélt események hatására. További segítséget jelent a családok részére jogász által nyújtott jogi tanácsadás. Az anyák bátran fordulnak hozzá jogi problémáikkal, ezáltal a hivatalos ügyeik intézésében is sokkal határozottabbak, eredményesebbek. A fenti ellátási formákat Szegeden a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye biztosítja.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az önkormányzati képviselők körében 2 nő található, a 2006 és 2010. közötti ciklusban 3 női képviselő volt. A Hivatal középvezetőinek közel 30 %-a nő.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. A gyermek születését követően általában az otthon maradó szülő magányosnak érzi magát. Hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér, és fellép a félelem a „más”tól. Ezért a közművelődés, a sport, a szabadidő eltöltésének terén olyan családbarát környezetet indokolt teremteni, amely közösségi teret nyújt számukra is. A családon belüli erőszak nem magánügy. Számos nemzetközi egyezmény és javaslat kimondja, hogy a családon belüli nők és gyerekek elleni erőszak a nőkkel szembeni diszkrimináció egyik formája, és ezért ennek megszüntetése állami feladat. Egy ilyen mértékű társadalmi problémát egyetlen civil szervezet sem tud egymaga megoldani. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület(továbbiakban: NANE Egyesület) segíteni tud, a meghallgatás és az ítéletmentes megértés, valamint a családon belüli erőszak társadalmi jelenségéről szóló ismertetek terjesztése akár publikációk, akár képzések vagy kampányok formájában. Magyarországon mind a mai napig a NANE Egyesület az egyetlen családon belüli erőszakra specializálódott női civil szervezet, az elmúlt évek során tevékenységeik köre jelentősen kibővült. Reformokat kezdeményeztek például olyan jogi, államigazgatási-eljárási területeken, ahol az állam jelenleg nem szolgáltat igazságot a családon belüli erőszak áldozatainak. Eljárást indítottak az Alkotmánybíróságnál a nemi erőszak bűncselekményként való elismertetéséért abban az esetben is, ha az a házasságon belül történik.

58

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Női esélyegyenlőség témakörében főképp a foglalkoztatás, foglalkoztatás területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetés kapcsán erőforrások hiánya A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas

fejlesztési lehetőségek Pályázati források feltérképezése a esélyegyenlőség megteremtése érdekében

női

Célzott tájékoztatás a gyermekeket nevelő családok által igénybe vehető szociális ellátásokról

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Szeged lakónépessége 2008. és 2011. között 1022 fővel emelkedett. Egyre kevesebb gyermek születik, az idősek száma növekszik. 2012 évben 100 fő 0-14 éves korú állandó lakosra 128 fő 65 év feletti lakos jut. A 60 évesnél idősebb lakosság aránya a teljes népességen belül elérte 2008. évben a 22 %-ot, 2011. évben a 23 %-ot. Az állandó népességen belül a 65 év feletti nők száma majdnem duplája a 65 év feletti férfiak számának. Az állandó lakosságszámot figyelembe véve az özvegyek körében a nők aránya magasabb. Szegeden 2008. évi adatok alapján nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban 49.727 fő részesül, melyből 38 % férfi, 62 % nő, az ellátás átlag összege 78.947,-Ft. A 2011. évi adatok alapján nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban 47.517 fő részesül, a férfiak nők aránya az előző évekhez képest nem változott, az ellátás átlag összege 94.068,-Ft volt. A KSH adatai alapján 2011. évben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 141.127,-Ft volt. (Ld.: 6.1.1. sz. tábla, 6.3.2. sz. tábla) Az idősek szociális helyzetét a nyugellátás összegén túl jelentős mértékben befolyásolja az, hogy milyen típusú és összetételű háztartásokban élnek, illetve milyen az egészségi állapotuk. Minél idősebb személyről van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az illető egyszemélyes háztartásban él. Az egyszemélyes háztartásban élők között pedig sok az alacsony jövedelemmel rendelkező, tartós betegségben szenvedő nyugdíjas. Az időskor legnagyobb problémáit a krónikus megbetegedések képezik, melyek gátolják az idős emberek önállóságát, társas kapcsolatait, öngondoskodását és nem utolsó sorban lelki egészségét, növeli kiszolgáltatottságukat. A fenti statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a lakosság ezen része szociális szempontból nagy odafigyelést igényel.

59

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Szegeden a Munkaügyi Központ adatai alapján a regisztrált munkanélküliek száma 2008-ban 6439 fő volt, mely 2012-re 9112 főre emelkedett. Ezen időszak alatt az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma 48 százalékkal emelkedett. Sajnos az 55 év feletti tartós munkanélküliek száma is ugyanilyen mértékben emelkedett. (Ld.: 6.2.3 tábla) Ennek okai az alábbiak lehetnek: Kutatások alapján az 55 és 64 év közötti népességnek alacsony a készségszintje (memória, gondolkodási sebesség, számolási készség), rossz az egészségi állapota (krónikus betegségekben, a napi tevékenységekben való korlátozottságban, az elhízásban szenvednek), valamint a nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető munkajövedelmek. A foglalkoztatásbeli lemaradás az alacsony készségszintű és rossz egészségi állapotú népesség esetében különösen jelentős. A foglalkoztatás növelése céljából a készségek és az egészségi állapot javítására kellene tenni lépéseket, ezen területen kormányzati intézkedések nélkül nem lehet előre lépni. Magyarországon az elhelyezkedési esélyeket illetően három fő csoport van kritikus helyzetben: pályakezdők, alulképzettek és az „idősek”. Ez a három csoport eltérő stratégiát, más cselekvési módokat igényel. Az első kettő esetében például a képzés irányából érdemes segítséget nyújtani , az időseknél viszont a rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségek az alternatív munkakörök-munkaidők rendszerének bevezetésével, a testi és lelki kondíció megőrzésének oldaláról lehetne javítani a helyzeten. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Kifejezetten az 55 év feletti inaktív népesség foglakoztatási szintjének növelésére és foglakoztatásukat támogató programokra vonatkozóan nincs adat. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a „A hátrányos helyzetűek foglakoztathatóságának javítása” című programjába 50 év feletti személyek is bevonásra kerültek. 2011.10.01.-2011.12.31. között 99 fő, 2012.01.01.-2012.12.31. között 223 fő. A nyugdíjas korosztályon belül a nyugdíjas szervezetek tagjai számára a város által működtetett Idősek Közösségi Központjában (Senior Centerben) rendszeresen szerveznek programokat, melyek ismereteik bővítését szolgálják. Fontos cél, hogy ezekről a rendezvényekről szóló információk eljussanak azokhoz az idős emberekhez is akik nem tagjai nyugdíjas szervezeteknek. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az idősebb munkavállalókra vonatkozó leggyakoribb sztereotípiák: Az idősek nem dolgoznak jól, merevek, rugalmatlanok, lassúak és feledékenyek. Ezen előítéletek megakadályozhatják az ötven év körüli munkavállalók alkalmazását. A kutatások eredményei alapján az olyan kulcskészségek, mint pl. stabil hosszú távú teljesítmény, lojalitás, tapasztalat, lelkiismeretesség, nem hogy romlanának az idő múlásával, hanem javuló tendenciát mutatnak. Ami romlik az életkorral, az a mentális gyorsaság, az alkalmazkodó és tanulóképesség, a koncentrációs képesség és az új technológiák bevezetésének támogatása. Változatlan marad az élet során a hatékony munkavégzés, a kommunikációs készség és a jó fellépés. A jelenlegi kormányzati intézkedések is az idősebb munkavállalók foglakoztatását hátráltatják, mivel azoknak a közszférában dolgozóknak a munkaviszonyát meg kell szüntetni, akik elérték a

60 nyugdíjkorhatárukat, és megfelelő szolgálati idővel rendelkeznek. Igaz ez alól egyedi mentességet lehet kapni. A felsőoktatásban tudományos kutatóként vagy oktatóként dolgozók kivételt jelentenek, ők 70 éves korukig automatikusan folytathatják munkájukat. Azoknak, akik nyugdíj mellett dolgoztak a közszférában, április 30-ig jelezniük kellett, hogy a továbbiakban az ellátásukat vagy a munkabérüket szeretnék-e, mert a kettős finanszírozás, vagyis a nyugdíj és a munkabér együtt fizetésének tilalma mindenkire – így a továbbfoglalkoztatottakra is – érvényes lesz. Akik a munkabért választják, azoknak július 1-jével függesztik fel nyugellátásuk folyósítását. Akik korhatár előtti ellátást kapnak, azoknak be kell jelenteniük, hogy az ellátást nem kívánják igénybe venni, viszont nem kell egyedi mentességet kérniük a továbbfoglalkoztatásra, tekintettel arra, hogy még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásával kötött megállapodás alapján az Egyesített Szociális Intézmény útján biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó – az időseket érintő – szociális alapszolgáltatásokat, valamint szociális szakosított ellátásokat, továbbá a Őszidő Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kht-val kötött ellátási szerződés alapján. Emellett több civil és egyházi fenntartó is nyújt idősek számára szociális ellátást. (Ld.: 6.3.1 tábla) Szeged közigazgatási területén élők részére az egészségügyi alapellátást 67 felnőtt háziorvos és 34 fogorvos biztosítja. Az egészségügyi járó- és fekvőbeteg szakellátást a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Sport és Fürdők Kft. biztosítja. Tekintettel a lakótelepen élő idős emberek magas számára is Szeged Megyei Jogú Város Humán Közszolgáltatási Irodája a város egyik lakótelepén, hetente két napon kihelyezett ügyfélszolgálati irodát működtet, ahol a munkatársak teljes körű tájékoztatást adnak és a kérelmeket átveszik. A Humán Közszolgáltatási Irodán a kulturált és a diszkrét ügyintézés érdekében ügyfélhívó rendszer került bevezetésre. A közérthető menüvel rendelkező gép nem csak sorszámot ad, hanem azt is kiírja, hogy mit kell az ügyfélnek előkészítenie ügyének intézéséhez, illetve a gép akusztikus hívórendszerrel működik. A berendezéssel megoldottá vált, hogy az ügyfelek kényelmesen tudnak várakozni, nincs szükség sorban állásra. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala éjjel-nappal ingyenesen hívható üzenetrögzítős zöld számot üzemeltet. A zöld számon tett bejelentésekre, kérdésekre a lakosok 8 napon belül telefonon, vagy írásban választ kapnak. Tapasztalatok azt mutatják, hogy sok idős ember él ezzel a lehetőséggel, főként a szociális ellátások igénybevételének módjáról kérnek tájékoztatást. A Senior Centerben a titkári értekezleteken tájékoztatják a nyugdíjas civil szervezetek vezetőit az igénybe vehető ellátásokról. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az Önkormányzat célul tűzte ki, hogy Szeged belvárosa mellett a kertvárosok és a kapcsolt települések is kiegyensúlyozottan fejlődjenek, alakuljanak ki kulturális, közösségi centrumok, ahová érdemes betérni egy-egy jó programra nagyszülőnek, unokának egyaránt. A beruházások eredményeképpen számos, a város több pontján található művelődési ház újult meg, melyek nyugdíjas klubok számára is biztosítanak helyiséget és ahol színes programokkal várják az idős embereket. A városi könyvtár és fiók könyvtáraiban szerveznek kifejezetten időseknek szóló

61 kulturális programokat. Gondolva sajátos élethelyzetükre, a városi könyvtár szolgáltatásai közé tartozik, hogy a mozgásukban korlátozottak, lakásukhoz kötött idősek számára 5 hetente egyszer ingyenesen házhoz szállítják az általuk kiválasztott könyveket, folyóiratokat. c) idősek informatikai jártassága Az idősek körében a számítógépet és az internetet használni tudok aránya alacsony. Az információs és kommunikációs technológiai eszközök használata hasznos lehet számukra a társadalmi részvétel, az önkifejezés, az önérvényesítés szempontjából. Nem is beszélve arról, hogy a pszichikai aktivitás növelésével a pszichoszomatikus betegségek (és így a korai halálokok jelentős része) kialakulásának veszélye is lecsökken. A digitális esélyegyenlőség jegyében 2008. évben a szegedi nyugdíjas klubok tagjai számára 10 (3 haladó, 7 kezdő) csoportban, csoportonként átlagban 7 fővel számítógép kezelői tanfolyam került megszervezésre. 2009. évben is folytatódott a tanfolyam 9 új kezdő csoport indításával. 2011. évben egy sikeres pályázat nyomát internetszobát avattak elsősorban a szegedi nyugdíjas klubok tagságát kiszolgáló intézményben a Senior Centerben. A tajvani nagykövetség jóvoltából ugyanis közel másfél millió forintért vásárolhattak számítástechnikai eszközöket. A Senior Center így 8 laptoppal, egy lézernyomtatóval és egy digitális fényképezőgéppel gyarapodott. Az új eszközök a városban működő nyugdíjas klub tagjait segítik a számítástechnika megismerésében és mindennapi használatában. A visszajelzések alapján a számítógépes tanfolyamok iránt folyamatos az érdeklődés.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az Önkormányzat különös gondot fordít a fizikai-, kulturális környezet, a lakhatás, a tömegközlekedés, a szociális és egészségügyi ellátás, a közoktatás, valamint a sport területén az esélyegyenlőséget biztosító feltételek javítására, – szükség esetén – megteremtésére. Tömegközlekedés fejlesztése Szegeden fokozatosan megújul a troli- és villamosközlekedés járműparkja, emellett folyamatosan javítják, korszerűsítik a sínpályákat is. A villamosokat és trolikat vizuális és akusztikus utastájékoztató rendszerrel látják el. Szeged város tömegközlekedésében – meghatározott időközönként – minden autóbuszvonalon közlekedik alacsony-padlós gépjármű, mely megkönnyíti a mozgásukban korlátozott és idős személyek közlekedését. Bővült a városban a közösségi közlekedés útvonala, így a Klinikák közvetlenül tömegközlekedési járművek segítségével elérhetővé váltak. Piac rekonstrukció A város számos pontján működő piacok a hagyományos bevásárlási mód lehetőségét nyújtják a személytelen bevásárlóközpontokkal szemben. A piacokon kis közösségek alakulnak ki, ezek a társadalmi élet fontos színterei. Az idősek körében is közkedvelt piacok rekonstrukciója régóta megoldásra váró feladat volt. A város szívében található Mars téri piac rekonstrukciójának első ütemének befejezéseként átadásra került két akadálymentesített rendezett piaci csarnok. A második ütem egy nagy csarnok felépítését foglalta magába, mely nagy méretű középső, egyterű részén helyet kapott az őstermelői piac. A Nagycsarnok két oldalában különböző mindenféle igényt kielégítő üzlethelyiségek kerültek kialakításra. Forgalmi csomópontok átalakítása A gyalogos közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében a város több forgalmas közlekedési csomópontjában jelzőlámpás átkelőhelyeket alakítottak ki hangjelző berendezéssel, továbbá

62 gyalogosszigetek kialakításával növelték a gyalogosok védelmét. Új járda építése esetén, illetve felújításoknál süllyesztett járdaszegély kerül kialakításra, melyek a gyalogosok és kerékpárosok közlekedésének könnyítését szolgálják. A szegedi belvárosban egyedi beruházás keretében is történtek süllyesztett járdaszegély kialakítások. Bűnmegelőzés „A tolvajok soha nem pihennek!” Ilyen jelszavakból és figyelemfelhívó ábrákból készült bűnmegelőzési spotokat láthatnak a szegedi buszokon utazók. A közösségi közlekedés járművein összesen negyven vonalon, nyolcvan képernyőn vetítik a kisfilmeket. A Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által készített anyagok célja, hogy egyszerű, de közérthető képi és szöveges tartalommal figyelmeztesse az utazókat arra, hogy figyeljenek értékeikre, ne hagyják magukat megtéveszteni, illetve baj esetén merjenek segítséget kérni. Ebben a formában a rendőrségi tanácsok naponta több tízezer emberhez jutnak el a városban. A bűnmegelőzés területén elengedhetetlen a további továbblépés, mivel egyre több idős ember esik erőszakos bűncselekmény áldozatává. A Szeged Nagyállomás rekonstrukciója A város Szeged Nagyállomás (vasúti állomás) komplex rekonstrukciójához 100 millió forinttal járult hozzá. A patinás épület korszerűsítése után hazánkban is egyedülálló, kétszintes utastér alakult ki, amelyek egymásba nyílnak, így könnyen áttekinthetőek a belső terek, könnyű az eligazodás. Az épületet akadálymentesítették, így egy lift segítségével az idősek és mozgásukban korlátozottak is kényelmesen mozoghatnak. A felújítás során – a várakozási idő csökkentése érdekében – hat új jegypénztárt alakítottak ki. A vakoknak és gyengén látóknak speciális sávokat hoztak létre. Idősek társadalmi szerepvállalásának ösztönzése Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évben kezdte meg az idősek érdekeit képviselő érdekvédelmi rendszer kiépítését, melynek első lépéseként a hivatali struktúrában nyugdíjasügyi referens került kinevezésre. A nyugdíjasügyi referens fő feladata a nyugdíjas szervezetekkel való kapcsolattartás, és munkájuk támogatása; az idősek tájékoztatása a korosztályt érintő közérdekű kérések, kérdések összegyűjtése. Második lépésként 2003. február 6-án megalakult az Idősügyi Tanács, melyben képviseltetik magukat a különböző civil szervezetek és az időseket ellátó önkormányzati és kistérségi intézményrendszer vezetői. Az önkormányzati tevékenységek vonatkozásában az Idősügyi Tanács véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A város idősügyi politika melletti elkötelezettségét jól szemlélteti, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a költségvetésében 2003. évtől pénzkeretet különít el a nyugdíjas szervezetek támogatására. A városban Szociálpolitikai Kerekasztal működik, melynek munkájában az Idősügyi Tanács képviselője is részt vesz, így a helyi közéletbe az idős szervezetek bevonása és érdekeik szem előtt tartása több színtéren folyik. Az önkormányzat rendszerében a szociálpolitika döntés-előkészítő folyamatában, ezen belül is az idősügy területén az Idősügyi Tanács, illetve a Szociálpolitikai Kerekasztal működésével folyamatossá vált az érdekegyeztetés a szolgáltatásokat nyújtók és azokat igénybe vevők között. Az idősek képviselőik útján az életkörülményeiket befolyásoló kérdésekben a megfelelő fórumon kifejthetik véleményüket, elmondhatják javaslataikat. A városban megerősödött a nyugdíjas szervezetek közösségi szerepvállalása, melynek köszönhetően egyre több nyugdíjas szervezet kapcsolódik be a város közösségi életébe, tevékenységük minden területen egyre aktívabbá válik. A nyugdíjas szervezetek aktivitása megmutatkozik abban, hogy egyre többen ragadják meg a pályázati

lehetőségeket, programjaik megvalósítása kirándulásokat és találkozókat szerveznek.

63 érdekében

együttműködnek

egymással,

közös

Idősek Közösségi Központjának (Senior Center) kialakítása (6724 Szeged, Eszperantó u. 1.) 2008. szeptember 25-én egy új intézménnyel, az Idősek Közösségi Központjával gyarapodott Szeged városa, mely az Eszperantó utca 1. szám alatt nyílt meg. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 21 millió forintos beruházással újította fel a 400 négyzetméter alapterületű intézményt, melynek 220 férőhelyes nagytermében számos programot szerveznek. A Központban működik lemez-, helytörténeti és filmklub, gyógytorna, kézműves szakkör. Az épület számos nyugdíjasokat érintő ismeretterjesztő előadásnak (pl.: bűnmegelőzés, helyes táplálkozás stb.) is helyt ad. Az irodákat számítógépekkel, nyomtatókkal, internet hozzáféréssel szerelték fel. A Központban a nyugdíjas szervezetek képviselői önkéntes alapon – heti váltásban – ügyeletet tartanak a célból, hogy a betérő érdeklődőket ki tudják szolgálni, illetve a műszaki, elektronikai berendezések használatához segítséget nyújtsanak. Az érdeklődő nyugdíjasok tájékoztatása érdekében az aktualitásokról, a tervezett programokról negyedévente Hírlevelet jelentetnek meg a Központ munkatársai. A Központ működését az önkormányzat finanszírozza.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Az idősek körében jelentős az alacsony jövedelemmel rendelkezők száma Az 55 év felettiek között jelentős a tartós betegségben szenvedők száma Az egyedül élő idős személyek közösségi életbe történő bevonása Informatikai jártasság hiánya az idősek körében

fejlesztési lehetőségek Tájékoztatás az alacsony jövedelem esetén igénybe vehető támogatásokról Egészségfejlesztés, szemléletformálás egyéb rendezvényekhez kötődően Elmagányosodás, elszigetelődés, kiszolgáltatottság az idősebb korosztályban Az idősek körében a számítógépet és internetet használni tudók arányának növelése

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékos személyek sokáig láthatatlan polgárok voltak, így számos előítélet alakult ki, téves információk rögzültek velük kapcsolatban. Az előítéletek lebontásában, a fogyatékos személyek megismertetésében elsődleges szerepe a médiának, a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteinek, illetve nekik szolgáltatást nyújtó civil szervezeteknek van. A társadalmi tudatformálásban fontos szerepe van az érintetteknek. Nagy jelentőségű a személyes példamutatás. Ennek érdekében támogatni kell a fogyatékos személyek önálló életvitel-mozgalmait, a tehetséges fogyatékos fiatalok tevékenységét, főiskolai, egyetemi tanulmányait. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint Magyarországon 456.638 fogyatékos személy él, amely a lakosságnak 4,6 %-a. Ezen belül a mozgáskorlátozottak száma 232.206 fő, amely a népesség 2,34 %-a, vakok és gyengén látók összesen 82.484 fő, amely a népesség 0.72 %-a, a siketek és nagyothallók száma 71.585 fő, amely a népesség 0.72 %-a, az értelmi fogyatékos személyek és a mentálisan sérültek száma összesen 89.044 fő, amely a népesség 0.9 %-a.

64 Mint látható legtöbben mozgáskorlátozottak, a látás-és hallássérültek, illetve az értelmi fogyatékos emberek. A gyakorisági értékek életkoronként jelentőse különbözik. Statisztikai mérések szerint az életkor emelkedésével a látás és a hallás, de különösképpen a mozgás funkcióképessége jelentősen romlik, ezzel szemben az értelmi fogyatékos emberek aránya a fiatalok között magasabb. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a fogyatékos személyek jogairól, és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, és annak európai normákat követő elveit alapvetőnek tartja. Az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 100/1999. (XII. 10.) OGY határozat közép, és hosszú távú célkitűzései szerint változtatni kell a fogyatékosságot csupán egészségügyi problémaként kezelő közfelfogáson.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) A fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó Zártkörűen működő Részvénytársaság közel hatvan éve vesz részt a fogyatékosok foglalkoztatásában. Az utóbbi tíz évben a minőségi rehabilitáció felé mozdultak el, azaz a megváltozott munkaképességű dolgozóik már a valóságos piacra végzett valóságos termelőmunkában kapnak szerepet. A cég a projekt terápiás szakaszába kapcsolódik be főként, célja pedig az, hogy a betegek az eredeti munkakörnyezetükben egészséges társaikkal azonos minőségben tudjanak dolgozni. 2011-ben országosan egyedülálló program indult: a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi SZEFO Zrt. közösen segít az agyvérzést szenvedett betegek egyes maradandó sérüléseinek rehabilitációjában és foglalkoztatásában. A példaértékű együttműködés keretében a megváltozott munkaképességű betegek - az egyetem orvos- és bölcsészettudományi karának kutatói által irányított rehabilitációt követően - a Szegedi SZEFO Zrt. jóvoltából munkaterápián is részt vehetnek, a rehabilitációs program végeztével pedig a cég munkalehetőséget is kínál az adott munkakört ellátni képes betegek számára. A cég 2012. évi tevékenységére vonatkozóan megkapta a "fogyatékosság-barát munkahely" díjat, illetve az ezzel járó fogyatékosságbarát munkahely logó használatának jogát. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központnak a fogyatékos személyek foglalkoztatására nincs információja. A megadott adatok - a támogatott foglalkoztatásban résztvevő személyek száma - a megváltozott munkaképességű személyek részvételére vonatkozik a foglalkoztatásban. Számuk a közszférában 3 fő, non profit szervezetnél 80 fő, valamint a gazdasági vállalkozásoknál 491 fő volt 2012. évben. Szociális foglakoztatást Szegeden a Dr. Waltner Károly Otthonban biztosít 10 fő részére naponta 4, illetve 6 órában. A munka-rehabilitáció célja az intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés. A dolgozó lakók a munka-rehabilitáció során fonalcsévélést, pom-pom (állatfigurák) készítést és szőnyegszövést végeznek, melyért munkarehabilitációs díjat kapnak. A nagyobb önállóság, precízség kialakítása a munkavégzés során, a kitartás, figyelem, koncentrációs készség, a munkatempó fejlesztése folyamatosan történt. A kész munkatermékekkel lakókörnyezetüket, szobáikat díszítették, valamint elajándékozzák hozzátartozóiknak. Szegeden több non-profit és gazdasági társaság vette igénybe azt a pályázati forrást, amely a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatást, melynek célja ezen személyek foglalkoztatásának elősegítése, képzettségüknek és az egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, adaptációs készségük fejlesztése, az

65 állapotukból adódó hátrányok kiegyenlítése tartós foglalkoztatás keretében, valamint a nyílt munkaerő-piacra való visszavezetése tranzit foglalkoztatás révén. Fogyatékos személyek foglakoztatását az alábbi civil szervezet biztosítják: Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány (Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a 7.1.3 tábla.) b) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A népszámlálási adatok alapján alacsony az aránya a fogyatékos emberek munkavállalásának. Munkalehetőségek és képzettség híján Magyarországon a fogyatékos személyek túlnyomó többsége inaktív kereső, azaz valamilyen nyugdíjszerű ellátásban részesül. Valószínűsíthetően a hátrányos megkülönböztetés ezen a területen létező jelenség, azonban tényleges adatok nem állnak rendelkezésre. A fogyatékkal élők esetében még mindig sok a társadalmi tévképzet, amely nehezíti az elhelyezkedést, ellene kampánnyal lehet küzdeni. c) Önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az anyagi támogatások mellett olyan szolgáltatásokra is szüksége van a családoknak, amelyek támogatást nyújtanak a fogyatékos gyermek vagy felnőtt gondozásában, fejlesztésében egészségügyi ellátásában. A pénzbeli és természetben nyújtott támogatások és ellátások mellett a gondozás és támogatás intézményi lehetőségei a szociális szolgáltatások is fontos szerepet játszanak a fogyatékos emberek ellátásában. A szociális alapellátások közül kifejezetten a fogyatékos emberek helyzetének javítását célozza meg a támogató szolgáltatás és a fogyatékosok nappali intézménye. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás – többek között – a fogyatékosok otthona, és a fogyatékos személyek rehabilitációs lakóotthona és ápoló-gondozó lakóotthona keretei között valósul meg. Szegeden ellátási szerződés keretében a támogató szolgálatot a Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete biztosít. Az Alternatív Támogató Szolgálat 5 személygépkocsival biztosítja a fogyatékkal élő személyek szállítását. Személyi segítő szolgáltatást nyújt a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete. Fogyatékosok nappali intézményét Szegeden három intézmény biztosítja (Ld.: 7.1.2. sz. tábla) 

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye Fogyatékosok Nappali Intézménye (Szeged, Kálvária tér 8.). Az intézmény a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére kíván lehetőséget biztosítani a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését 50 férőhelyen.



A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete fenntartásában működik a Fogyatékosok Nappali Intézménye (Szeged, Felhő u. 1/B.). Az intézményben 20 olyan fogyatékkal élő személy részesül ellátásban, akik a harmadik életévüket betöltötték.



Fogyatékosok nappali intézménye ellátást biztosít a GEMMA Szociális Szolgáltató Központ – Fejlesztő Iskola, melynek fenntartója a Szivárvány Autizmus Egyesület.

66 Gyermekjóléti intézmények közül Vedres utcai Bölcsőde biztosítja egy csoportban fogyatékos gyermekek napközbeni ellátását. Szeged város minden bölcsődéjében elláthatnak sajátos nevelési igényű gyermekeket integrált csoportban. Szociális szakosított ellátást biztosít (Ld.: 7.3.4 tábla): 

A Dr. Waltner Károly Otthon (Szeged, Agyagos u. 45.) a szociális szakellátások keretében az ápolást, gondozást nyújtó intézmények közül a fogyatékos személyek otthona. Az Otthon a megyében teljes körűen látja el a tartós bentlakásos intézményi ellátást igénylő gyermek és felnőtt korú fogyatékosokat 150 férőhelyen.



Csongrád Megyei Vakok Otthona (Szeged, Torontál tér 1.) Fogyatékosok ápolását, gondozását nyújtó intézmény, melynek ellátási területe Csongrád Megye. 122 férőhelyen 82 fogyatékos és 40 pszichiátriai betegről gondoskodnak.

Lakóotthoni ellátást biztosító intézmény: A Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működik a Kálvária Védőotthon (Szeged, Kálvária sgt. 108.) Az Otthon 3 épületében 38 fogyatékos és halmozottan fogyatékos személynek biztosítanak ellátást. Gyermekvédelmi intézmények közül A Dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthona (Szeged, Bölcsőde u. 3.) 0-6 éves korú gyermekek számára a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakellátást biztosító intézmény 34 férőhelyen. Az intézmény a koruk miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti gyermeket, illetve tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek számára különleges ellátást biztosít. Az Országgyűlés az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. törvény elfogadásával kívánt reformot végrehajtani a fogyatékos személyek számára lakhatást nyújtó intézményrendszer szerkezetében. Bevezetésre került egy új ellátási forma: a támogatott lakhatás. A jogszabály módosításának részletes indoklása alapján a fogyatékos személyek bentlakásos szociális intézményi ellátása területén a szociális törvény a hatálybalépésekor a felnőtt fogyatékos személyek ellátását elsősorban a nagy létszámú intézetekre építette. Az elmúlt 15 évben egyre erősödött a kiscsoportos és egyéni szükségleteken alapuló gondozás iránti igény, mely gondozási forma az 1990-es évek közepétől hazánkban is bevezetésre került. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény és az ahhoz tartozó Fakultatív Jegyzőkönyv ratifikálásával hazánk véglegesen elkötelezte magát a közösségi alapú szolgáltatások, a lakóotthoni ellátás megszervezése mellett. A működő lakóotthonok többsége csak a férőhelyek számának tekintetében tér el a nagy létszámú intézményektől, nem úgy működnek a gyakorlatban, mint ahogy azt a jogalkotó a bevezetésekor elképzelte. A támogatott lakhatás az ellátott életkorának, egészségi állapotának és önellátási képességnek megfelelően biztosít lakhatási, illetve egyéb szociális szolgáltatásokat az ellátott önálló döntése, szükséglete, képességei, készségei maximális figyelembevételével. A támogatott lakhatás bevezetésével lehetővé válik, hogy az ellátottak a helyi lakossággal azonos életkörülmények és életfeltételek között éljenek és részt vegyenek a helyi társadalom életében. Az átalakítás legfontosabb nóvuma, hogy a lakhatás és a

67 napközbeni tevékenységek (pl. oktatás, gondozás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok) szétválnak, biztosítva ezzel a személyre szabott és szükségletekre épülő ellátást. Az eddigi, bentlakásos intézmény által nyújtott komplex szolgáltatás lakhatási szolgáltatásra, valamint az önálló életvitelt segítő szolgáltatásokra (pl. fejlesztés, ápolás-gondozás, társadalmi életben való részvétel segítése) válik szét. A támogatott lakhatásban történő elhelyezést határozatlan vagy határozott időtartamban lehet biztosítani a komplex szükségletfelmérés eredményétől függően. A lakhatási szolgáltatás kétféle formában biztosítható: legfeljebb 12 fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy legfeljebb 50 fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében. (Forrás: T/7678. számú törvényjavaslat részletes indoklása) Jelenleg támogatott lakhatás nem működik a városban.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékkal élő személyek, illetve családjuk - a teljesség igénye nélkül - az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokban, kedvezményekben részesülhetnek (Ld.: 7.1.1 tábla)3: megváltozott munkaképességű személyek ellátásai - rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás családtámogatási ellátások - családi pótlék (magasabb összegre jogosult a fogyatékos személy) családtámogatási ellátások - gyes (hosszabb ideig folyósítható az ellátás a fogyatékos gyermekre figyelemmel) kedvezmény - étkezési térítési normatív díjkedvezmény (gyermekétkeztetés esetén) kedvezmény - ingyenes tankönyvellátás normatív kedvezménye kedvezmény - összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények személyi kedvezmény és családi kedvezmény súlyos mozgáskorlátozott személyek részére - akadálymentesítési támogatás súlyos mozgáskorlátozott személyek részére - gépjárműadó kedvezmény súlyos mozgáskorlátozott személyek részére - parkolási igazolvány súlyos mozgáskorlátozott személyek részére - személygépkocsi átalakítási támogatás súlyos mozgáskorlátozott személyek részére - személygépkocsi szerzési támogatás súlyosan fogyatékos személyek részére - fogyatékossági támogatás szociális ellátások - közgyógyellátás (jogosultságot alapozhat meg a fogyatékosság ténye az alanyi jogcímnél) szociális ellátások - ápolási díj (alanyi jogcím) szociális ellátások - normatív lakásfenntartási támogatás (magasabb összegű lehet fogyatékosság tényére figyelemmel a támogatás) Nem rendelkezünk adatokkal a tekintetben, hogy az Önkormányzat által egyebekben nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a kérelmezők hány százaléka fogyatékkal élő. Ez alól egyetlen támogatás a kivétel, mely a Karácsonyi ünnepeket érinti: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata több évre visszamenőleg karácsonyi ünnepekre tekintettel a rászoruló családok, fogyatékkal élő személyek részére karácsonyi csomagot biztosít. A csomagok összetétele úgy került meghatározásra, hogy olyan minőségi termékek kerüljenek bele, amelyek megvétele nehézséget jelent. A fogyatékkal élő személyek érdekvédelmi szervezetei között adandó csomagok számát a Fogyatékosügyi Fórum munkacsoportja határozza meg. 2012. évben 3

Forrás: http://kezenfogva.hu/Adatbazis/ellatasok/tipus.html

68 kiosztott 200 csomag – a visszajelzések szerint – nagy örömet jelent és a Karácsony ünnepi hangulatához nagy mértékben hozzájárul a fogyatékkal élő gyermeket nevelő vagy fogyatékkal élő felnőtt személy és családja számára. A kifejezetten az érintett célcsoport számára nyújtható személyes gondoskodást nyújtó ellátások a 7.1. pontban már bemutatásra kerültek. Egyéb, a városban működő szociális alap- és szakellátások esetében nincs információnk arról, hogy az igénybe vevők mekkora hányada fogyatékkal élő, ugyanakkor valószínűsíthetően megjelennek a szociális ellátórendszer klienseiként az alábbi ellátások esetében: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek otthona. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkezéséről kíván gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Házi segítségnyújtás keretében kíván gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. A családsegítés keretében az egyén, család, csoport, közösség szociális és mentálhigiénés problémáinak kezelésében és megoldásában való közreműködés a szociális munka. Idősek otthonában az a személy gondozható aki napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel vagy a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülménnyel rendelkezik és rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Idősek otthonában ellátható az a 18. életévét betöltött személy is,- amennyiben ellátása más típusú, ápolást gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható - aki betegsége, vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes és a fentiekben felsorolt gondozási szükséglettel rendelkezik.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) A települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény hatályba lépése óta épült, illetve teljes körű felújításban részesült intézményi épületekben kötelezően megoldott a mindenki számára biztosított akadálymentes közlekedés. Többek között ezért is az Önkormányzat tulajdonában lévő intézményi épületek jelentős száma akadálymentes. Az egészségügyi (melyek az SZTE fenntartásában működnek), illetve a kulturális intézmények többsége az elmúlt 15 évben történt felújítások következtében olyan átalakításon is átesett, mely a fogyatékkal élők közlekedését, tájékozódását segíti. Ilyen jellegű átalakítás a jelentős ügyfélforgalmat lebonyolító hivatal-igazgatási épületekben is elvégzésre került. SZMJV Önkormányzata a város méretének-, elhelyezkedésének-, és a térségben betöltött szerepének következtében speciális helyzetben van. A regionális központ adta lehetőségek hatalmas feladatokkal is társulnak, intézményei több mint 200 telephelyen működnek, ennek jelentős része oktatási funkciót tölt be. Az óvodák, általános iskolák, középiskolák mindegyike nem akadálymentesített. A nagyberuházásokat jelentő intézményrekonstrukciókon túlmenően az Önkormányzat az elmúlt években rendszeresen részt vett speciális pályázatokon melyek célja az ingatlanok akadálymentesítése volt. Ennek eredményeként minden intézménycsoportban felmutathat több olyan ingatlant mely a használók, látogatók számára akadálymentes átalakításon ment keresztül. (Ld.: 7.3.1 tábla) A fő cél ezen a területen természetesen az intézményhálózat teljes körű akadálymentesítése, melynek megvalósításához szükséges pályázati lehetőségek igénybevétele a költségek kiváltása szempontjából.

69 Az alábbi táblázat az Önkormányzat által akadálymentesítéssel érintett elnyert pályázatait mutatja be 2007. - 2012. évben:

Pályázati kód

Projekt/Pályázat megnevezése

DAOP-3.1.2-2007-0043 Kerékpárút hálózat fejlesztése

Projekt méret (eFt) 300 600

DAOP-3.1.1/B-08-2008- A közlekedési szempontból 0023 kiemelt jelentőségű Vásárhelyi Pál utca komplex felújítása (I. ütem) 491 420 DAOP-2009-3.1.1/B-09- A közlekedési szempontból 2009-0064 kiemelt jelentőségű Vásárhelyi Pál utca komplex felújítása (II. ütem) 300 000 Tarjáni decentrum felújítása, buszfordulók, Marostői DAOP-3.2.1-2008-0024 városrész tömegközlekedésbe kapcsolása 501 000 DAOP-3.2.1-09-2009- Szeged agglomerációjának és az 0002 ahhoz kapcsolódó települések közösségi közlekedésének fejlesztése 58 714 DAOP-4.3.1-2007-0032 Vedres u-i Bölcsőde 17 000 DAOP-4.3.1-2007-0075 Tabán Ált. Iskola 28 000 DAOP-4.3.1-09-20090022

József Attila Ált. akadálymentesítése

Iskola 33 000

DAOP-4.2.1/2F-2F2009-0030 DAOP-4.2.1/2F-20080133 DAOP-4.2.1/2/2F-2F2009-0003

Tisza-parti Ált. Isk. és Óvoda 828 468 Rókus II. felújítása

Általános

Iskola 235 000

Béke u-i Ált. Isk. 106 000

Akadálymentesítés érintettsége süllyesztett szegélyek átvezetéseknél akadálymentesített peronok, süllyesztett szegélyek, taktilis sávok akadálymentesített peronok, süllyesztett szegélyek, taktilis sávok

akadálymentesített peronok, süllyesztett szegélyek, taktilis sávok akadálymentesített peronok, süllyesztett szegélyek, taktilis sávok nyílászáró csere, akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló, taktilis sávok, braille táblák, indukciós hurok nyílászáró csere, akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló, taktilis sávok, braille táblák, indukciós hurok, lift nyílászáró csere, akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló, taktilis sávok, braille táblák, indukciós hurok, lift akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló, taktilis sávok akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló, taktilis sávok nyílászáró csere, akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló, taktilis sávok, lift

70 DAOP-2.1.1/B-09-2009- Bálint Sándor 0009 kialakítása

97 577

nyílászáró csere, akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló

emlékhely

DAOP-2.1.1/E-20090030

Szegedi Vadaspark látogatóbarát fejlesztése

131 826

akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló

DAOP-2.2.1/E-20080021

Erzsébet ligetben kerékpáros pihenőhely kialakítása, kerékpártárolók telepítése 125 000

akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló

Vitéz u-i DAOP-4.1.3/C-2F-2009kapacitásnövelő 0013 bővítése DAOP-4.1.1/A-20090027 DAOP-5.1.2/C-09-1F2009-0001 DAOP-5.1.2/C-20090001 TIOP-1.3.3-08/2-20090007 TIOP-3.1.1-08/1-20080004

bölcsőde felújítása, 100000

Acél u-i orvosi rendelők felújítása 61 679 Városrehabilitáció II. (Biopolisz Park -Egyetemi városrész közterületeinek rehabiliációja) 2 386 994 Városrehabilitáció I. (Mars tér Gutenberg utca - Kölcsey utca) 3 023 897

akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló, lift süllyesztett szegélyek, taktilis sávok, akadálymentes parkoló

süllyesztett szegélyek, taktilis sávok, akadálymentes parkoló kakadálymentes megközelíté kakadálymentes parkolók, 3 Agóra Szeged Pólus db lift, indukciós hurok, 1 971 675 taktilis sávok akadálymentes megközelítés, Infrastruktúrafejlesztés az 1000 akadálymentes parkolók, lift, Mester Szakképzési központban indukciós hurok, taktilis a Dél-alföldön 992 000 sávok

KEOP-5.3.0/A-09-2009- Nagyszínház 0101 felújítása

energetikai

akadálymentes megközelítés, akadálymentes parkoló akadálymentes peronok (64 db), taktilis sávval ellátott KÖZOP-5.2.0-07-2008- Szeged elektromos peronok (88 db), jelzőlámpák 0002 tömegközlekedés fejlesztése hangjelzőkkel való ellátása (6 db), alacsonypadlós járművek 29258229 beszerzése (22 db) 551 350

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és programokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az érdekképviseleti szervezetek tevékenységére jellemző, hogy kapcsolatot keresnek a közművelődési intézményekkel, és együttműködési megállapodás keretében, önálló elképzeléseik megtartásával az intézmények keretein belül szervezik meg programjaikat. A fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei kulturális lehetőségeik, programjaik lebonyolításához a városrészekben található művelődési intézmények biztosítanak teret. Az intézményekben az alapvető akadálymentesítettség biztosított, így az egyesületeknek nem kell ezért külön helyiséget fenntartani. Az intézményeknél dolgozó szakemberek segítik a programszervezést.

71 Szeged kulturális intézmények        

Nemzeti Színház és a Kamaraszínház Szegedi Szabadtéri Játékok Regionális Összművészeti Központ a Reök palotában (többfunkciós, elsősorban kortárs képtár) Szegedi Szimfonikus Zenekar (új székháza a Korzó Zeneház) Kövér Béla Bábszínház Móra Ferenc Múzeum Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ

Közművelődési intézményrendszer:    

Szent-Györgyi Albert Agóra Szegedi Ifjúsági Ház és Belvárosi mozi Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. Művelődési házak hálózata (9 művelődési házból)

Az intézmények 29 telephelyén a 7.3.1. sz. táblázatban feltüntetett akadálymentesítés valósult meg. Az egyebek között van ahol rendelkeznek kerekesszékkel, lépcsőnjáróval, illetve szükség esetén tudnak kísérőt biztosítani. Az oktatási intézmények vonatkozásában a táblázatban szereplő adatok nem teljes körűen nyújtanak információt. Az alapfokú oktatási intézmények tekintetében 28, a középfokú oktatási intézmények esetén 10, míg a Szegedi Tudományegyetemhez tartozó felsőfokú oktatási intézmények 52 épületéből 6-ra vonatkozóan rendelkezünk adattal. Továbbá az Egyetemhez tartozó 14 kollégium épületről sem tüntettünk fel adatot az akadálymentesítettségre vonatkozóan. A sportolás a fogyatékos ember számára különösen fontos életminőség fejlesztő tevékenység. A rendszeres sportolás közismert egészségmegőrző hatása mellett a baráti, társas kapcsolatok, a közösségi beilleszkedés, a személyes fejlődés, az önértékelés , az aktív kikapcsolódás, a tartalmas szórakozás lehetőségeit biztosítja. A fogyatékosok sportja azon a hiten alapul, hogy a fogyatékosok is képesek részt venni, küzdeni a csapat- és a egyéni sportokban, megfelelő irányítás, tanulás, bátorítás segítségével. A szükségleteknek, képességeknek megfelelően adaptálva a sportokat, esetleg a szabályokat módosítva, igazi sportélményt és sikert nyújthatnak a versenyek minden résztvevője számára. A fogyatékos gyermekek fejlesztésében különösen nagy jelentősége van a sportnak, a mozgásfejlesztésének. A sportolás, a versengés, az eredmények értékelése a szűkebb és tágabb környezet által, a sikerélmény elősegíti a testi, az idegrendszeri fejlődést, és kedvezően hat a sérült fiatalok személyiségének fejlődésére, az önismeretre, az önértékelésre. A mozgásigény életszemléletté válásához célirányos oktatásra és megfelelő létesítményekre van szükség. Szegeden a sporttevékenységek biztosító Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott létesítmények felügyeletét a Szegedi Sport és Fürdők Kft. biztosítja. Intézmények:  Anna Gyógy-, és Termál és Élményfürdő (Szeged, Tisza L. krt. 24.)  Sziksósfürdő Strandeeeee és Kemping (Széksósi út hrsz:5500/1)

       

72 Városi Sportuszoda és Városi Sportcsarnok (Temesvári krt 33.) Kisstadion (Felső Tiszapart 1-3.) Műjégpálya ((Szabadkai út 20.) Labdarúgó pálya (Napraforgó u. 21.) Labdarúgó pálya (Szeged-Baktó) Móricz Tornacsarnok ( Déryné u. 7.) Kiskundorozsmai Labdarúgó pálya (Vásártér sor 1.) Újszegedi liget, Játékok kertje (Temesvári krt.)

Az intézményegységek a fogyatékkal élő személyek vonatkozásában megközelíthetők és használhatók. A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete 2002-től minden év nyarán megszervezte és megrendezte a Nemzetközi Fogyatékosok Hete rendezvényt, mely évről-évre egyre több résztvevőt, érdeklődőt látogatót hozott a városba. A rendezvény kulturális seregszemlék és sportrendezvények sokaságának adott keretet, minden típusú fogyatékossággal élő részére. A rendezvényt az Önkormányzat támogatásával valósult meg. Béres Dezső, 11 éves korában kerekes székbe kényszerült sportoló, Szeged olimpiai bronzérmes paralimpikonja, bocsa sportágban az athéni paralimpia harmadik helyezettje. Az Önkormányzat több évig támogatta a világversenyekre való felkészülését és azokon való részvételét. Jelenleg sportgarzont biztosít számára. Biacsi Ilona és Biacsi Bernadett sokgyermekes családban 12. és 13. gyermekként születtek. Mindketten enyhén értelmi fogyatékosok. A Szegedi Vasutas SE Atlétikai szakosztályának 2001. szeptemberétől igazolt versenyzőjük. 2004. óta parasport válogatottak. A Londoni Paralimpián 1500 méteres síkfutásban Biacsi Ilona bronzérmes, Biacsi Bernadett negyedik helyezett lett. Az Önkormányzat jelentős összeggel támogatta a testvéreket az olimpiai felkészülésben és részvételben. Az Asztalitenisz Sportklub 2008-ban a Fogyatékkal élők Csongrád Megyei Sportegyesület támogatásával elindult a Fogyatékkal Élők Asztalitenisz Oktatása, melyben 6 kerekesszékes és 10 siket gyermek vett részt. A Kerekesszékes játékosok azóta rendszeresen űzik ezen sportot, hazai és nemzetközi versenyeken vesznek részt igazolt és amatőr versenyzőként. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosanhalmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Az egyenlő esélyű hozzáférés eredményes és hatékony biztosításához alapvető jelentőségű az elérhető magas színvonalú tudásbázis, a megfelelő képzési háttér rendelkezésre állása a

73 szakemberek (mérnökök, építéstervezők, belsőépítészek, formatervezők, közlekedési szakemberek, informatikusok, közszolgáltatásokban dolgozók, stb.), és megrendelőik számára éppúgy, mint az átlagember számára (középfokú és felsőoktatás, felnőttképzés). Fentiek szükségesek ahhoz is, hogy hosszabb távon ne csupán utólagos és esetleges módon biztosított akadálymentesítés révén váljon hozzáférhetővé a környezet a fogyatékos személyek, valamint az időskorúak, megváltozott munkaképességűek és nem utolsósorban a kisgyermekesek számára, hanem már eleve hozzáférhető, biztonságos környezet és közszolgáltatások jöjjenek létre. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Szegedi tömegközlekedési feladatokat két szolgáltató végzi: Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Zrt. a helyi autóbusz járatot üzemelteti, valamint a Szegedi Közlekedési Kft., amely a városi elektromos közlekedési hálózatot biztosítja. A Tisza Volán a helyi tömegközlekedési eszközök tekintetében a járműpark több mint 40 %-a, 53 db autóbusz alacsony padlós, ebből 47 db Szeged város helyi tömegközlekedését bonyolítja. Az alacsony padlós járművek közül 4 db nem rendelkezik kihajtható rámpával, a többi rámpás. Szeged tömegközlekedését bonyolító járműveiken a fedélzeti audiovizuális utastájékoztatás minden járművön biztosított. A helyközi távolsági közlekedés tekintetében 40 eszközük akadálymentesített, melyek közül 1 db liftes autóbusz, a többi – 39 db – alacsony padlós járműnek minősül. A helyközi távolsági járművek vonatkozásában 5 db autóbuszon biztosított a folyamatos fedélzeti audiovizuális utastájékoztatás. Szegedi Közlekedési Kft. vonatkozásában, amely Szegeden az elektromos közlekedést biztosítja, pályázat került benyújtásra „Szeged elektromos közösségi közlekedés fejlesztése” nagyprojekt címmel. A projekt célja Szeged városi elektromos közösségi közlekedés komplex (villamos, troli pályák, felsővezetékek, megállók, fordulók, végállomások építése, meglévők rekonstrukciója, a kapcsolódó utak, csomópontok átépítése, érintett közművek kiváltása, közösségi közlekedés előnyben részesítését biztosító forgalomirányítás kialakítása, az áramellátási rendszer korszerűsítése, új járművek (9 db villamos, 13 db troli) beszerzése, a villamos és troli telephely bővítése, az utastájékoztatási és diszpécser rendszer korszerűsítése, Bike&Ride parkolók létesítése fejlesztési programjának kivitelezése, a létesítmények műszaki átadás-átvétele, forgalomba helyezése. A Kft. felügyelete alá tartozik Szeged város által fenntartott mozgáskorlátozott parkolók felügyelete. A mozgásukban korlátozott személyek a közterületi fizető parkolóhelyek bármelyikét igénybe vehetik - összesen 43 db - a szükséges igazolvány előírásszerű kihelyezésével. A Szegedi Közlekedési Kft. Integrált Ügyfélszolgálati Irodája a Szeged, Deák Ferenc u. 31. szám alatt került kialakításra. A közterületi parkolással, illetve a tömegközlekedéssel kapcsolatos ügyintézés, értékcikk értékesítés ezen a helyen történik. Az Iroda földszintes épület, amely akadálymentesített, lépcső nélküli dupla szárnyú ajtón való könnyű bejutási lehetőséget biztosít a babakocsival vagy kerekesszékkel közlekedők részére. Az Irodában biztosított a kerekesszékes embere számára kialakított mellékhelyiség. A közterületek biztosított akadálymentesítettség vonatkozásban Szeged területén a legnagyobb forgalmú tömegközlekedési csomópontokban vakvezető sáv került kialakításra. Indukciós hurok összesen 61 helyen került kihelyezésre, amelyek a gépjármű forgalom érzékelésére létesültek. Nyomógombos árkelőhely a városban összesen 16 db van. A vakok és gyengénlátók közlekedését segíti a hangjelzéssel ellátott gyalogátkelők, melyekből összesen 8 db került kihelyezésre a város legforgalmasabb csomópontjain. Tapintható információ biztosított a város három – idegenforgalmi szempontból is leglátogatottabb – helyszínén: a Széchenyi téren, a Dugonics téren valamint a Dóm téren.

74 Szegeden a vasúti közlekedés 3 állomáson keresztül érhető el. A legfontosabb a Szeged Nagyállomás. Az 1902-ben elkészült pályaudvar tervezője ugyanaz a Pfaff Ferenc, a MÁV egykori főmérnöke, aki az Anna-kúti vasúti igazgatóság épületének tervrajzait is elkészítette. A 100 éves épület újra a régi fényében fogadhatja a városba érkezőket. A sokak által Európa déli kapujaként aposztrofált műemléképület csodálatosan megszépült. A szegedi Nagyállomás felújított műemlék épületét 2006 karácsonyán adták át. A felújítás 1 milliárd 168 millió forintból valósult meg, és a teljes körű akadálymentesítés is biztosított az utazóközönség számára. (Ld.: 7.3.2 tábla) e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézmény, stb.) Társadalmi szempontból – a fogyatékos emberek képességeinek megfelelően aktívan részvétellel hozzájárulhassanak a társadalom életéhez, a fogyatékos ember pedig hasznos tevékenysége által teljes értékű, önrendelkező életet élhessen. Az egyéni képességek minél magasabb szintű megvalósítását teszi lehetővé tevő oktatás, a munkaerőpiacnak is megfelelő akadálymentes képzési rendszer alapjául szolgál a fogyatékos emberek munkavállalásának. Oktatási intézmények 

ODÚ Fejlesztő Központ és Fejlesztő Iskola: - A Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány (KORINTA Alapítvány) fenntartásában működik Kistérségi szinten biztosítja az eltérő fejlődésmenetű és a fogyatékossággal élő kisgyermekek korai fejlesztéséhez és családjaik támogatásához szükséges személyes és tárgyi feltételeket.



Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat (6723 Szeged, Sólyom u. 4.) Az Intézmény ellátja a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján hozzájuk irányított tanulásban akadályozott, pszichés fejlődési zavarral rendelkező, autizmus spectrumzavarral küzdő, és értelmileg akadályozott tanulók speciális nevelését-oktatását. Fogadják a mozgás-, látás-, hallássérült tanulókat is. A tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodva figyelembe veszik a különleges gondozási igényt mely alapján speciális fejlesztést nyújtunk. Továbbá óvodai csoportjainkban a 3-7 éves korú értelmi sérülésű gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését biztosítjuk.



Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Óvodák Igazgatósága – Klebelsberg –telepi Óvoda: Az óvodában Szegeden egyedül álló módon sajátos nevelési igényű/mozgássérült és halmozottan sérült/ gyermekek szakszerű ellátása folyik.



Fekete István Iskola – a Szeged és vonzáskörzetében élő általános iskolás korú, mozgásukban akadályozott, sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelését, oktatását végzi. A tanulók számára komplex, szakszerű mozgásfejlesztést, ellátást, gondozást biztosítanak konduktor, gyógypedagógus és szakképzett gyógypedagógiai asszisztensek segítségével.



Wesley János – Általános és Középiskola a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség fenntartásában működik. Az iskola által ellátott tanulók köre: a tanulásban akadályozottak, értelmileg akadályozottak, halmozottan fogyatékosok, a pszichés fejlődés zavaraival nehezített ép értelmű tanulók – diszlexia, diszgráfia diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinézia vagy aktivitászavar, ép értelmű autista tanulók, ép értelmű tanulók.



75 Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon és Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény - Az intézmény a hallássérült gyermekek beszédfejlesztésével, oktatásával foglalkozik. Ellátási területe a Délalföldi Régió.

A marginális helyzetben lévő csoportok társadalmi integrációja az egyik legfontosabb megoldandó feladatai közé tartozik. Az integrációnak az oktatásban különösen jelentős szerepe van: minél fiatalabb korban tapasztalja egy kisgyermek a világ sokszínűségét, kerül kapcsolatba olyan gyermekekkel, akiknek élete, lehetőségei jelentősen mások, mint az övéi, később – felnőttként – annál nagyobb valószínűséggel fog nyitottan fordulni a különböző kisebbségi csoportokhoz tartozó emberek felé. A sérült, akadályozott, fogyatékos gyermekek társadalmi integrációja is az együttneveléssel kezdődik. A velük foglalkozó szakembereknek, a gyógypedagógusoknak ezért kiemelt feladata ezen integrációs folyamatokban való részvétel. Szeged valamennyi alapfokú és középfokú iskolájában működik az Integrácós Pedagógiai Program, amely lehetővé teszi, a differenciált egyéni bánásmódot, és az integrált nevelést. f) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés kiemelt szerepet kap a város életében. A civil szervezetek és önkéntes munkatársaik a társadalmi, közösségi szolidaritást erősítik, a társadalom számára nélkülözhetetlen értéket képviselnek. Az állami és civil tevékenység egymást kiegészítő szereppel bír, a civil szervezetek által ellátott közfeladatok teljesítésével munkamegosztás valósulhat meg. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fogyatékosügyi politika melletti elkötelezettségét jól példázza, hogy költségvetésében 2003. évtől minden évben pénzkeretet különít el kizárólag a fogyatékkal élő személyek életminőségét segítő civil szervezetek és intézmények támogatására. Ezen összeg ezidáig 44,5 millió forint volt. Az Önkormányzat a Fogyatékosügyi támogatási keretből támogathatja a fogyatékkal élő személyek érdekeinek érvényesítését, a fogyatékos személyek és családjaik életvitelét, életminőségük javítását, rehabilitációját elősegítő programokat, továbbá a fogyatékkal élő személyek érdekvédelmi szervezetei folyamatos működéséhez kapcsolódó költségeket. Az Országos Fogyatékosügyi Program azt a célt szolgálja, hogy a fogyatékkal élő emberek számára, összehangolt állami intézkedéseken keresztül teremtődjön meg az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció és az önálló életvitel alapvető feltételeinek biztosítása. A fogyatékos személyek, az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal – állapotukból fakadóan – nem teljes mértékben tudnak élni, indokolt számukra a pozitív diszkrimináció. Az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 100/1999. (XII.10.) OGY határozat „II. A Program stratégiai céljai” 4. pontja az alábbiakról szól: „A Fogyatékos személyek aktív részvételének elősegítése a társadalom életében: Az elemi létszükségletek biztosításán túlmenően alapvető prioritás azon feltételek és támogatások erősítése, amelyek lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a fogyatékos emberek érintkezésbe léphessenek más emberekkel és intézményekkel.” A civil szervezetek jelentősége felbecsülhetetlen a fogyatékos emberek érdekeinek képviselete, a szemléletváltozás elindítása terén. Ezen célok figyelembe vételével 2001. évben alakult meg Szegeden a Helyi Fogyatékosügyi Fórum. A Fórum tagjai a különböző fogyatékkal, betegségekkel élőket képviselő szervezetek, egyesületek, így a mozgáskorlátozottak, értelmi fogyatékosok, vakok, siketek, továbbá a rákbetegek, cukorbetegek, daganatos betegek, lisztérzékenyek. A Fórum munkájában részt vesznek rehabilitációs, fejlesztő és foglalkoztató szervezetek, alapítványok. A Fórumban mintegy 18 szervezet képviselteti magát.

76 A Fogyatékosügy Fórum tagszervezetei Értelmi Fogyatékosok Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szervezete Közhasznú Egyesülete (ÉFOÉSZ) Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szeged Városi Csoportja Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete Szegedi Vakok Otthonában Élők Megsegítéséért Alapítvány Rákbetegek Országos Szövetsége Szegedi Területi Iroda – Napforduló Szolgálat Támasz Egyesület Értelmesebb Életért Alapítvány Csongrád Megyei ILCO Egyesület Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Csongrád Megyei Szervezete „Add a kezed” Mozgássérültek Egyesülete Totem Alkotóműhely Integritás Közhasznú Egyesület Szeged-Belvárosi Kolping Család Egyesület CÖLI Lisztérzékenyek Közhasznú Egyesülete Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány Szivárvány Autizmus Egyesület

(SINOSZ)

A karitatív tevékenységet végző szervezeteket az Önkormányzat preferálttá nyilváníthatja. Az Önkormányzat a preferált szervezetek számára közösségi tevékenységük segítése céljából kedvező feltételekkel helyiséget biztosít. Több fogyatékkal élőket tömörítő civil szervezet működése biztosított így. A vakok és gyengénlátók tájékozódását és tájékoztatását segítő térplasztika került 2012. évben a város főterén a Széchenyi téren a városháza mellett. A tapintható, Braille-írással ellátott táblának köszönhetően a látássérültek is megtudhatják, hogyan néz ki Szeged főtere, miközben információkat kaphatnak a legfontosabb nevezetességekről. 2013. év elején a Széchenyi térihez hasonló térplasztika készült a Dóm térről is. A Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtára 1981-ben jött létre 1985-től, a Stefánia 2. szám alá. A Hangoskönyvtár fő feladata a szegedi és a Szeged környéki vakok és gyengénlátók ellátása szép- és szakirodalmi hangzó anyaggal, illetve nyelvi anyagok szolgáltatása. A könyvtárat természetesen a látó olvasók is látogatják, igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait. A Somogyi Károly Könyvtár speciális szolgáltatása azoknak, akik nem szeretnének lemondani az olvasás öröméről akkor sem, ha már nem képesek személyesen eljönni a könyvtárba olvasnivalóért. A szolgáltatás keretében a Könyvtár vállalja, hogy a mozgásukban korlátozottak, lakásukhoz kötött idősek számára 5 hetente egyszer ingyenesen házhoz szállítja az általuk kiválasztott könyveket, folyóiratokat. Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ (EÉTK) a Szegedi Tudományegyetem hallgatói részére biztosít különböző mentálhigiénés szolgáltatásokat. A központban, teamben dolgoznak együtt szakemberek (pszichiáter, pszichológus, mentálhigiénikus), az egyetemisták életvitelét jól ismerő kortárssegítők, és a fogyatékossággal élő hallgatók életvitelének javulásában közreműködő

77 személyi segítők. Kiemelt feladatuk a speciális képzési igényű hallgatók fogadása, az egyetemi életbe való beilleszkedésük koordinálása és tanulmányi munkájuk segítése. Szegeden a Csongrád Megyei Önkéntes Centrum segíti az önkéntes tevékenység népszerűsítését, amely megjelenik mind az intézményi, mind a nonprofit szektorban a fogyatékos személyekkel foglakozó szervezetek vonatkozásában is. Az Önkormányzat elősegíti a Centrum és a civil szervezetek közötti együttműködést, tekintettel arra, hogy az önkéntesség az EU egyik alapelve, hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, mindamellett az önkéntes tevékenységek fejlesztik a szociális készségeket és kompetenciákat, segítik a társadalmi szolidaritást, valamint sokoldalú tapasztalatot nyújtanak. Az önkéntesség utat jelenthet az aktív elfoglaltsághoz a munkanélküliség időszakaiban, segíthet gazdagítani a munkakeresői profilt és megkönnyítheti a munkaerő-piaci visszailleszkedést - mindez a gazdasági válság időszakában különösen fontos lehet a társadalomnak.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nincs teljes körű kimutatás, adat a szegedi közintézmények akadálymentesítettségéről Nincs teljes körű adatbázis azokról az intézményekről, civil szervezetekről, amelyek Szegeden a fogyatékkal élő személyek ellátáséval, érdekképviseletével foglalkozik A rendelkezésre álló adatok alapján több intézmény nem akadálymentes Az elmúlt időszakban sok személyi és egyéb változás történt a Fogyatékosügyi Fórum tagságában, a változás nehézséget okozott a Fórum működésében

fejlesztési lehetőségek Adatgyűjtés a nem önkormányzati fenntartású közintézmények akadálymentesítettségéről Adatgyűjtés a fogyatékos személyekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek vonatkozásában Pályázati lehetőségek felkutatása az egyenlő esélyű hozzáférés témakörben Fogyatékosügyi Fórum megújítása

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

78 A városban működő nemzetiségi önkormányzatok, az egyházak, civilek, és az Önkormányzat ezer szállal kötődnek egymáshoz. Szolgálatatásaik, működésük egymást kiegészíti, így színesítve a város életét. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek programjain. A partneri kapcsolatok teljes körű feltérképezése nélkül: a legjelentősebb részvétel, szerepvállalása a humánszolgáltatások területén jellemző (működési támogatás, ellátási szerződés, együttműködési megállapodás stb). Ezen a területen tevékenykedő, a feladatokban közreműködő civil szervezetek, egyházak munkáját minden évben pályázat útján, a meghirdetett keretekből támogatja az Önkormányzat. (Idősügyi Keret, Fogyatékosügyi támogatási Keret, Idősügyi és Városrészi Közösségi Programok támogatása Keret, Ifjúsági Keret, Sport (Utánpótlás) Keret, Egyházi Keret) Nagy hagyománya van a városban az adományozásnak, számos jótékonysági rendezvény kerül megszervezésre. A Rotary Klub, Lions Klub minden évben jelentős adományokat oszt szét, de a rászorultak segítséget kérhetnek a Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettől, a Magyar Vöröskereszttől. A sajtóban mindennaposak a segítségkérő felhívások, melyekre minden esetben érkeznek magánszemélyektől is felajánlások. A karácsonyi időszakban a cipősdoboz akció, a Mikulásgyár mellett az Önkormányzat is segít széppé tenni az ünnepet, évente karácsonyi ajándékcsomagot oszt szét a rászorultak között, tavaly 1800 család kapott így támogatást. A városban 2006. óta működik a Talentum Önkéntes Központ, mely közvetít az önkénteseket fogadni kívánó szervezetek és az önkéntesek között. Figyelemre méltó, hogy speciális önkéntesek (stb. kórházi önkéntesek, múzeumi tárlatvezetők) képzésében és „kiközvetítésében” rendkívüli eredményeket értek el. 2001. évben alakult meg Szegeden a Helyi Fogyatékosügyi Fórum. A Fórum tagjai a különböző fogyatékkal, betegségekkel élőket képviselő szervezetek, egyesületek, így a mozgáskorlátozottak, értelmi fogyatékosok, vakok, siketek, továbbá a rákbetegek, cukorbetegek, daganatos betegek, lisztérzékenyek. A Fórum munkájában részt vesznek rehabilitációs, fejlesztő és foglalkoztató szervezetek, alapítványok. A Fórumban mintegy 18 szervezet képviselteti magát. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évben kezdte meg az idősek érdekeit képviselő érdekvédelmi rendszer kiépítését, melynek első lépéseként a hivatali struktúrában nyugdíjasügyi referens került kinevezésre. A nyugdíjasügyi referens fő feladata a nyugdíjas szervezetekkel való kapcsolattartás, és munkájuk támogatása; az idősek tájékoztatása a korosztályt érintő közérdekű kérések, kérdések összegyűjtése. Második lépésként 2003. február 6-án megalakult az Idősügyi Tanács, melyben képviseltetik magukat a különböző civil szervezetek és az időseket ellátó önkormányzati és kistérségi intézményrendszer vezetői. Az önkormányzati tevékenységek vonatkozásában az Idősügyi Tanács véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal feladata a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció véleményezése, emellett a városi szociális ellátórendszert érintő jelentős ügyeket is megtárgyalja. A Szociálpolitikai Kerekasztal létszáma 11 fő, tagjai: A Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottságának elnöke, Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi igazgatója,Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény főigazgatója,Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Helyi Fogyatékosügyi Fóruma képviselője, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Idősügyi Tanácsa képviselője,Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió képviselője, Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány (ÁGOTA) elnöke, Szegedi Ősz Idősotthon intézményvezetője, Humán Közszolgáltatási Tanácsnok, Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

79 A Szegedi Kistérség Szeged települési környezetét foglalja magában, Szeged meghatározó gazdasági, foglalkoztatottsági, oktatási, közlekedési szerepkörével. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 595/2004. (VI.25.) Kgy. számú határozatával fogadta el a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás (továbbiakban: Társulás) létrehozását és egyben felhatalmazta Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat és a Társulási megállapodás aláírására. A Társulás funkciói:  önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése  területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása)  településfejlesztés összehangolása  Társulás feladatellátás rendszerébe tartozó humán szolgáltatások köre: köznevelés egészségügyi-szociális ellátás-szolgáltatás gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátás-szolgáltatás kulturális-közművelődési-művészeti tevékenység Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 157.§ alapján 2013. január 1-jén hatályát vesztette a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV tv., valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. Törvény. Hatályba lép ugyanakkor az önkormányzati törvény IV. fejezete a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozóan. A fenti jogszabályi változások önmagában nem eredményezik a többcélú kistérségi társulás és más egyéb társulás automatikus megszűnését, hanem a szabad társulás alkotmányos alapelve alapján, a jelenlegi társulási megállapodás és szervezeti- és működési szabályzat szerint működhet tovább. Ugyanakkor a társult feladatok ellátásának körében változás következett be szakágazati jogszabályi előírásoknak megfelelően, pl a köznevelési feladatokat az óvoda kivételével nem lát el a társulás. A kistérségi társulással Szeged Megyei Jogú Város felelősséget vállalt a környező, kisebb lélekszámú, Szegeddel azonos kistérséget alkotó magas szintű feladatellátásában is. Szegeden nem jellemzőek a szélsőségek, az etnikai konfliktusok. A határok közelsége miatt sok az etnikum, egyetemi városként pedig mindig is sok külföldi diák tanult. A városban a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása működteti az Önkormányzattól kapott épületben a Nemzetiségek Házát, mely segíti a hagyományok, szokások és a nemzetiségi lét megélését és megismertetését. Az intézmény teret ad azon nemzetiségek, kisebbségek programjainak is, amelyek nem bírnak önkormányzattal vagy civil formulával (arab, latin-amerikai, mongol, vietnami). Budapest után Csongrád megye székhelyén van a legtöbb nemzetiségi önkormányzat, de számtalan egyesület, civil szerveződés is működik ezek mellett. Szeged méltán lehet büszke nemzetiségi politikájára, hiszen ilyen típusú kezdeményezéssel nem találkozni Magyarországon, de KeletEurópában sem. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 515/2008. (IX. 26.) Kgy. számú határozatával fogadta el Szeged Megyei Jogú Város Antiszegregációs tervét az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként. A 189/2013. (IV.12.) Kgy. sz. határozat az eltelt időre tekintettel megállapításokat és teendőket tartalmaz a dokumentum vonatkozásában. Az eredeti tervben szereplő célkitűzések bármelyike esetében fontos a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat munkája, közreműködése, mivel eredményeket elérni az érintettek bevonása nélkül lehetetlen. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Egészségügyi és Szociális Bizottsága az Antiszegregációs terv felülvizsgálata során megállapította, hogy a kérdések sokfélesége, és ezáltal az érintettek magas száma miatt célszerű lenne az egyes problémaköröket egyenként megvizsgálni. A 22000-33/2013. (IV. 10.) Eü. Szoc.

80 Biz. sz. határozata tartalmazza, hogy a Bizottság elnöke és a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az Antiszegregációs programban megfogalmazott, és egyéb ide kapcsolódó problémakörök tárgyalására dolgozzon ki ütemtervet (elsőként a kiskundorozsmai szegregátumot illetően). Az ütemterv alapján ezidáig 2 alkalommal történt megbeszélés. Először a Cserepes sori és az Árpa-Búza utcai szegregátumokkal kapcsolatos ingatlangazdálkodási kérdések tisztázása volt a téma, majd az Árpa-Búza utcai szegregátumot érintően: a bérlők jogviszonyának, valamint hátralékai rendezésének lehetőségei, a felhalmozódó szemét elszállításának gyakorlata, a közvilágítás, előre fizetős mérőórák felszerelésének feltételrendszere. Az eddigi tapasztalatok alapján hasznosak ezek a megbeszélések, mivel az egyes szakirodák és érintettek átfogó képet kapnak a problémákról és újabb megoldási lehetőségek felvetésére is sor kerülhet. A for profit szektor esélyegyenlőségi tevékenysége főképp a foglakoztatás területen valósul meg, kiemelendő példaként a Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó Zártkörűen működő Részvénytársaság említendő. A cég közel hatvan éve vesz részt a fogyatékosok foglalkoztatásában. Az utóbbi tíz évben a minőségi rehabilitáció felé mozdultak el, azaz a megváltozott munkaképességű dolgozóik már a valóságos piacra végzett valóságos termelőmunkában kapnak szerepet. A cég a projekt terápiás szakaszába kapcsolódik be főként, fő célja pedig az, hogy a betegek az eredeti munkakörnyezetükben egészséges társaikkal azonos minőségben tudjanak dolgozni. A cég 2012. évi tevékenységére vonatkozóan megkapta a "fogyatékosság-barát munkahely" díjat, illetve az ezzel járó fogyatékosságbarát munkahely logó használatának jogát.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A dokumentum előkészítéséhez a széleskörű adatgyűjtés történt, melyben részt vettek a szociális/gyermekjóléti, köznevelési, közművelődési szakemberek, a Munkaügyi Központ, Nyugdíjbiztosító Igazgatóság dolgozói, továbbá civil szervezetek, a városi közszolgáltatások biztosítását végző társaságok is. A Polgármesteri Hivatal több érintett szakirodája is együttműködött, hogy a szükséges információk beépülhessenek a programba. Módszere a személyes, online, telefonon és levélben történő kapcsolattartás volt. A jogszabályi előírás alapján a dokumentumot véleményeztetésre megküldjük még az elfogadás előtt a nemzetiségi önkormányzatoknak, továbbá megtárgyalja a Helyi Fogyatékosügyi Fórum is. A beérkező véleményekről, javaslatokról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Egészségügyi és Szociális Bizottságát tájékoztatjuk, így a megfogalmazott esetleges módosítások a bizottsági javaslat alapján beépülhetnek a Hep-be. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhető lesz, amely alapján az esélyegyenlőség folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellenőrzése. A jogszabály által előírt kötelező felülvizsgálat biztosítja a Hep folyamatos aktualizálását, az intézkedések megvalósulásának értékelését.

81

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Lakossági eladósodottság nő Foglalkoztatottságbeli hátrányok a mélyszegény és/vagy roma lakosság tekintetében

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Hajléktalanság, ezen belül női hajléktalanság terjedése Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósításának nehézségei Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósításának nehézségei

Gyermekek

Hagyományosan a a roma családok gyermekei nem veszik igénybe a bölcsődei ellátást. A kötelező óvodai nevelés 2014. szeptemberétől történő bevezetése és a korai integrációját segítendő javasolt a gyermekek bölcsődei ellátásának népszerűsítése, figyelemmel arra, hogy a bölcsődei ellátás biztosítása kisebb csoportokban történik, a személyre szabott gondozás szakmai előírás A járási hivatalok kialakításával a gyámhivatali feladatok és a korábbi jegyzői gyámhatósági feladatok túlnyomó többségének önkormányzati szintű ellátása megszűnt. Az oktatási intézmények állami fenntartásba vételével az oktatás területére történő szakmai

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Lakossági eladósodottság kezelésének érdekében a civil szervezetekkel és a közszolgáltatókkal való hatékonyabb együttműködés Közfoglalkoztatás segítése Pályázati lehetőségek felkutatása a hajléktalanság kezelése érdekében, ezzel összefüggésben együttműködés a hajléktalanellátást biztosító szervezetekkel Együttműködés és párbeszéd erősítése az Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósítása érdekében Pályázati források feltérképezése az Antiszegregációs Tervben fogalmazott célok elérése érdekében

Bölcsődei ellátás népszerűsítése a roma nemzetiségű családok tekintetében

Partnerségi kapcsolat erősítése az oktatás és a gyermekvédelem területén

Idősek

82 rálátás vált nehezebbé. Ezek az intézményes változások szükségessé teszik új partneri kapcsolatok kialakítását, a kellő információáramlás érdekében. A HHH státuszra vonatkozó szabályok jelentősen változnak 2013. szeptemberétől, mely szükségessé teszi az érintettek tájékoztatását Az idősek körében jelentős az alacsony jövedelemmel rendelkezők száma Az 55 év felettiek között jelentős a tartós betegségben szenvedők száma Elmagányosodás, kiszolgáltatottság

Nők

Fogyatékkal élők

HHH nyilatkoztatás hatékonyságának növelése Tájékoztatás az alacsony jövedelem esetén igénybe vehető támogatásokról Egészségfejlesztés, szemléletformálás egyéb rendezvényekhez kötődően

elszigetelődés, Az egyedül élő idős személyek közösségi életben történő bevonása

Informatikai jártasság hiánya az idősek körében Női esélyegyenlőség témakörében főképp a foglalkoztatás, foglalkoztatás területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetés kapcsán erőforrások hiánya A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas Nincs teljes körű kimutatás, adat a szegedi közintézmények akadálymentesítettségéről Nincs teljes körű adatbázis azokról az intézményekről, civil szervezetekről, amelyek Szegeden a fogyatékkal élő személyek ellátáséval, érdekképviseletével foglalkozik A rendelkezésre álló adatok alapján több intézmény nem akadálymentes Az elmúlt időszakban sok személyi és egyéb változás történt a Fogyatékosügyi Fórum tagságában, a változás nehézséget okozott a Fórum működésében

Számítógépes tanfolyamok szervezése Pályázati források feltérképezése a női esélyegyenlőség megteremtése érdekében Célzott tájékoztatás a gyermekeket nevelő családok által igénybe vehető szociális ellátásokról Adatgyűjtés a nem önkormányzati fenntartású közintézmények akadálymentesítettségéről Adatgyűjtés a fogyatékos személyekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek vonatkozásában Pályázati lehetőségek felkutatása az egyenlő esélyű hozzáférés témakörben

Fogyatékosügyi Fórum megújítása

83 A beavatkozások megvalósítói Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda Lakossági eladósodottság vezetője kezelésének érdekében a civil Résztvevők: lakosság, közszolgáltatók szervezetekkel és a Partnerek: Egyesített Szociális közszolgáltatókkal való hatékonyabb Intézmény adósságkezelési tanácsadói és együttműködés családsegítői, Védőernyő a Díjhátralékosokért Alapítvány Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője részt vevők: jelenlegi közfoglalkoztatók Közfoglalkoztatás segítése Partnerek: Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, lehetséges új közfoglalkoztatók Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője, Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Pályázati lehetőségek felkutatása a Résztvevők: társszakirodák hajléktalanság kezelése érdekében, Partnerek: Egyesített Szociális ezzel összefüggésben együttműködés Intézmény, Máltai Szeretetszolgálat a hajléktalanellátást biztosító Egyesület, egyéb a városban működő, szervezetekkel hajléktalanellátásban közreműködő civil szervezet Felelős: Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Együttműködés és párbeszéd Antiszegregációs Tervben erősítése az Antiszegregációs tervben megfogalmazott célok elérésének foglalt célok megvalósítása felelősei érdekében Partnerek: Egyéb érintettek (pl.: civil szervezetek, Egyesített Szociális Intézmény stb.) Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője, Pályázati források feltérképezése az Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Antiszegregációs Tervben Résztvevők: társszakirodák fogalmazott célok elérése érdekében Partnerek: Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, civil szervezetek Bölcsődei ellátás népszerűsítése a Felelős: SZMJVÖ Bölcsődéi igazgatója, roma nemzetiségű családok Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője tekintetében Részvevők: kisgyermekes roma családok Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, Gyermekjóléti szolgálat, védőnők, házi gyermekorvosok, pedagógiai szakszolgálat, óvodák

84

Gyermekek

Idősek

Felelős: Polgármesteri Hivatal érintett szakirodái, elsődlegesen a Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője, Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Partnerségi kapcsolat erősítése az Osztály vezetője oktatás és a gyermekvédelem Részvevők: Járási Hivatal területén Gyámhivatalának vezetője, Szegedi Tankerület vezetője Partnerek: Köznevelési intézmények igazgatói, gyermekjóléti szolgálat, SZMJVÖ Bölcsődéi igazgatója Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Részvevők: HHH státuszra jogosult szülők HHH nyilatkoztatás Partnerek: Köznevelési intézmények hatékonyságának növelése igazgatói, gyermekjóléti szolgálat, védőnők, Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, gyámhivatal, Munkaügyi Központ, TEGYESZ, IKV Zrt. Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: az idős korosztály által Tájékoztatás az alacsony jövedelem látogatott létesítmények vezetői, esetén igénybe vehető dolgozói támogatásokról Partnerek: egyházak, civil szervezetek, egészségügyi intézmények, járási hivatal témában érintett szakigazgatási szervei Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: 55 év felettiek Egészségfejlesztés, Partnerek:Szegedi Tudományegyetem, szemléletformálás egyéb önkéntesek, egyházak, civil szervezetek, rendezvényekhez kötődően egészségügyi intézmények, járási hivatal témában érintett szakigazgatási szervei, vállalkozók, helyi média és egyéb, a partnerek által javasolt résztvevők Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: 55 év felettiek Az egyedül élő idős személyek Partnerek: rendőrség, önkéntesek, közösségi életbe történő bevonása egyházak, civil szervezetek, egészségügyi intézmények, járási hivatal témában érintett szakigazgatási szervei, vállalkozók és egyéb a partnerek által javasolt résztvevők Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda Számítógépes tanfolyamok vezetője szervezése Résztvevők: 55 év felettiek

85

Pályázati források feltérképezése a női esélyegyenlőség megteremtése érdekében Nők Célzott tájékoztatás a gyermekeket nevelő családok által igénybe vehető szociális ellátásokról

Adatgyűjtés a nem önkormányzati fenntartású közintézmények akadálymentesítettségéről

Fogyatékkal élők

Adatgyűjtés a fogyatékos személyekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek vonatkozásában Pályázati lehetőségek felkutatása az egyenlő esélyű hozzáférés témakörben

Fogyatékosügyi Fórum megújítása

Partnerek: SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője, Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: társszakirodák Partnerek:civil szervezetek, a témakörtől függően társzervezetek, szociális és gyermekjóléti intézmények Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: gyermeket nevelő családok Partnerek: köznevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei, gyermekjóléti szolgálat, bölcsődék, egyházak, civil szervezetek Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: Fenntartók, szolgáltatók Partnerek: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda,Szegedi Járási Hivatal, Csongrád Megyei Kormányhivatal, Rendőrség, Ügyészség, Bíróság, Szegedi Tudományegyetem Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: Fogyatékosügyi Fórum Partnerek: Fogyatékosügyi Fórum tagszervezetei, intézmények képviselői Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője, Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője, Résztvevők: társszakirodák Partnerek: Polgármesteri Hivatal szakirodái, pályázatot kiíró szervezet, megvalósításban résztvevő szervezetek Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: Fogyatékosügyi Fórum tagszervezetei, egyéb felkeresett szervezetek képviselői Partnerek: Fogyatékosügyi Fórum jelenlegi tagszervezetei, valamint az egyéb felkeresett szervezetek képviselői

86 Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák esélyegyenlősége megvalósul. Fontos számunkra a mélyszegénységben élők szociális támogatása. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek védelmét és oktatását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek aktivitásának megőrzésére. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a nők esetén az esélyegyenlőségi problémák ismertté váljanak. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők érdekképviseletére.

Az intézkedési területek részletes kifejtése

87 Intézkedés címe:

Lakossági eladósodottság kezelése érdekében a civil szervezetekkel és a közszolgáltatókkal való hatékonyabb együttműködés

Feltárt probléma Lakossági eladósodottság nő (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövid távú cél: a lakosságnak és a közszolgáltatóknak több információja lesz az adósságkezelés lehetséges módjairól Közép-és hosszú távú cél: a kölcsönös kommunikáció fenntartása és az önkormányzati és civil adósságkezelési szolgáltatásba bevonható személyek számának növekedése

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

a közszolgáltatók felé az adósságkezelési szolgáltatás gyakorlati folyamatának bemutatása (a párbeszéd erősítése, konferencia szervezése) egyéb adósságkezelési programok felkutatása, azokban való közreműködés, a lakosság és partnerek tájékoztatása

Résztvevők és felelős

Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: lakosság, közszolgáltatók

Partnerek

Egyesített Szociális Intézmény adósságkezelési tanácsadói és családsegítői Védőernyő a Díjhátralékosokért Alapítvány

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid távú cél: 2013. december 31. Közép és hosszú távú cél elérésének határideje nem releváns, a folyamatos kommunikáció a cél, adósságkezelési szolgáltatásba bevont személyek számának növekedése 2014. december 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távon: pontos és gördülékeny tájékoztatás a lakosság és a közszolgáltatók felé, hatékony segítségnyújtás (Dokumentáltság: tájékoztató, szórólap, konferencia programja) Közép és hosszútávon: önkormányzati és civil adósságkezelési szolgáltatásban résztvevők száma nő (Dokumentáltság: megállapított támogatások esetszáma) Fenntarthatóság: folyamatos információáramlás biztosítása Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat

Passzivitás a szolgáltatók részéről Kockázatok és csökkentésük eszközei

Szükséges erőforrások

A kommunikáció hangsúlyozni, hogy adósságkezelés során kintlevőségeik csökkenek

során az a

Jogszabályi előírások miatt az önkormányzati adósságkezelési Ezen személyeket a civil szolgáltatásba ismételten bevonható segítségnyújtás felé kell terelni személyek száma korlátozott A kommunikáció erősítése szempontjából nem releváns (humán erőforrás), az önkormányzati adósságkezelés tekintetében (mint kötelező feladat) a mindenkori önkormányzati költségvetésbe beépítésre kerülő, rendelkezésre álló forrás

88 Intézkedés címe:

Közfoglalkoztatás segítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban:

Foglalkoztatottságbeli hátrányok a mélyszegény és/vagy roma lakosság tekintetében Rövid távú cél: hatékony együttműködés, a lehetséges közfoglalkoztatóknak több információja lesz Közép-és hosszú távú cél: a kommunikáció fenntartása és az közfoglalkoztatásba bevonható személyek számának növekedése

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

a jelenlegi közfoglalkoztatókkal partneri kapcsolat kialakítása fenntartása, új közfoglalkoztatók felkutatása a jelenlegi közfoglalkoztatási rendszer tapasztalatainak összegzése a közfoglalkoztatók beszámolói alapján és azok Munkaügyi Központ részére történő eljuttatása

Résztvevők és felelős

Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője részt vevők: jelenlegi közfoglalkoztatók

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, lehetséges új közfoglalkoztatók Rövid táv: 2014. december 31., összegzés összeállítása 2014. május 31. Közép-és hosszútáv: a kommunikáció fenntartása folyamatosan történik, új együttműködési megállapodás megkötése az önkormányzattal 2014. évtől kezdve Hatékonyabb a lehetséges közfoglalkoztatók feltérképezése, a jelenlegiekkel partneri viszony kialakítása dokumentálás: megkeresések személyesen, levélben, e-mailen, telefonon, pozitív visszacsatolások száma nő Közép- és hosszútávon: min. 5. új együttműködési megállapodás megkötése az önkormányzattal dokumentálás: együttműködési megállapodások Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat A kommunikáció során hangsúlyozni Passzivitás a szolgáltatók részéről a közfoglalkoztatás előnyeit, pl.: „olcsó” a foglalkoztatás Nem releváns (humán erőforrás), ha az Önkormányzat a közfoglalkoztatáshoz szükséges önerőhöz hozzájárul, akkor ennek biztosítása az önkormányzati költségvetésbe beépítésre kerülő, rendelkezésre álló forrás

89 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Szükséges erőforrások

Pályázati lehetőségek felkutatása a hajléktalanság kezelése érdekében, együttműködés a hajléktalanellátást biztosító szervezetekkel Hajléktalanság, ezen belül női hajléktalanság terjedése

Rövid táv: több kiírt pályázati lehetőség válik ismertté Közép táv: több pályázat benyújtása a pályázati kiírások függvényében Hosszútáv: sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése az illetékes szakirodák rendszeres kölcsönös tájékoztatása a pályázati kiírásról az érintett partnerek értesítése e-mailen a pályázat benyújtásához szükséges előkészítő tevékenységek elvégzése, koordinálása a sikeres pályázat megvalósítása Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője, Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: társszakirodák Egyesített Szociális Intézmény, Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, egyéb a városban működő, hajléktalanellátásban közreműködő civil szervezet Rövid táv: folyamatosan Középtáv: 2015. december 31. Hosszútáv: 2018. december 31. a pályázati források figyelése folyamatosan történik Hatékonyabb a lehetséges pályázat források feltérképezése esetében dokumentálás: az Egészségügyi és Szociális Bizottság, Magyar Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatása a pályázati kiírásokról, a többi partner szükség szerinti értesítése Középtávon: a kiírások függvényében az Önkormányzat vagy a partnerek részéről pályázat benyújtása, min.: 3/év dokumentálás: pályázati dokumentáció, támogatási nyilatkozat stb. Hosszútávon: az Önkormányzat vagy a partnerek részéről évente min.: 1 sikeres pályázat dokumentálás: támogatási szerződés, értesítés Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat a pályázati kiírásokról való Rendszeres kommunikáció a tudomásszerzést követően kevés az résztvevők és a partnerek között, idő a beadásra rendszeres pályázatfigyelés Valamennyi stratégiai dokumentum eljuttatása a Polgármesteri Hivatal a lehetséges pályázati kiírás nem pályázati tevékenységet ellátó kerül látókörbe illetékes szakirodája részére (így a HEP is), rendszeres kapcsolattartás A pályázatfigyelés szempontjából nem releváns (humán erőforrás), ha az Önkormányzat a pályázó, akkor a pályázatok önerejének biztosítása az önkormányzati költségvetésbe beépítésre kerülő, rendelkezésre álló forrás

90 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Együttműködés és párbeszéd erősítése az Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósítása érdekében Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósításának nehézségei

Rövid és középtávú cél: az Antiszegregációs Tervben foglalt célok megvalósítása felmerülő problémák megoldódnak Hosszú távú cél: Antiszegregációs Tervben foglalt célok megvalósítása

Egyeztető megbeszélések fenntartása, a problémák megfogalmazása kerülnek és megoldási javaslatok kerülnek kialakításra

Résztvevők és felelős

Felelős: Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Antiszegregációs Tervben megfogalmazott célok elérésének felelősei

Partnerek

Egyéb érintettek (pl.: civil szervezetek, Egyesített Szociális Intézmény stb.)

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatóság: Kockázatok és csökkentésük eszközei

Folyamatosan, az Antiszegregációs Tervben rögzített határidőkre is figyelemmel, hosszútáv végső határidő: 2029. december 31.

Szükséges erőforrások

Rövid, közép és hosszútávon is az eredményességi mutató az Antiszegregációs Tervben megfogalmazott célok fokozatos megvalósítása, elérése A megbeszélésekről emlékeztető készül. A téma bizottsági, közgyűlési előterjesztés tárgyát is képezi/képezheti. Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat A problémák felmerülnek, de megoldási javaslatok nem kerülnek Konstruktív együttműködés megfogalmazásra Nem releváns az egyeztető megbeszélések tekintetében (humán erőforrás), az Antiszegregációs Tervben fogalmazott célok szempontjából pályázati források és az Önkormányzat mindenkori éves költségvetésébe e célra rendelkezésre álló összeg

91 Intézkedés címe:

Pályázati források feltérképezése az Antiszegregációs Tervben fogalmazott célok elérése érdekében

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Antiszegregációs tervben foglalt célok megvalósításának nehézségei forráshiány miatt

Partnerek

Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, civil szervezetek

Határidő(k) pontokba szedve

Folyamatosan, az Antiszegregációs Tervben rögzített határidőkre is figyelemmel, hosszútáv végső határidő: 2029. december 31. Hatékonyabb a lehetséges pályázat források feltérképezése dokumentálás: az Egészségügyi és Szociális Bizottság, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat tájékoztatása a pályázati kiírásokról, a többi partner szükség szerinti értesítése Középtávon: a kiírások függvényében az Önkormányzat vagy a partnerek részéről pályázat benyújtása, min.: 3/év dokumentálás: pályázati dokumentáció, támogatási nyilatkozat stb. Hosszútávon: az Önkormányzat vagy a partnerek részéről évente min.: 1 sikeres pályázat dokumentálás: támogatási szerződés, értesítés a nyertességről stb. Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat a pályázati kiírásokról való Rendszeres kommunikáció a tudomásszerzést követően kevés az résztvevők és a partnerek között, idő a beadásra rendszeres pályázatfigyelés Valamennyi stratégiai dokumentum és az egyeztető megbeszélésekről készített emlékeztető eljuttatása a a lehetséges pályázati kiírás nem Polgármesteri Hivatal pályázati kerül látókörbe tevékenységet ellátó illetékes szakirodája részére (így a HEP is), rendszeres kapcsolattartás Nem releváns(humán erőforrás) a pályázatfigyelés tekintetében, ha az Önkormányzat a pályázó, akkor a pályázatok önerejének biztosítása az önkormányzati költségvetésbe beépítésre kerülő, rendelkezésre álló forrás

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Szükséges erőforrások

Rövid táv: több kiírt pályázati lehetőség válik ismertté Közép táv: több pályázat benyújtása a pályázati kiírások függvényében Hosszútáv: sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése, az illetékes szakirodák rendszeres kölcsönös tájékoztatása, a pályázati kiírásról az érintett partnerek értesítése e-mailen, a pályázat benyújtásához szükséges előkészítő tevékenységek elvégzése, koordinálása, a sikeres pályázat megvalósítása Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője, Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: társszakirodák

92 Intézkedés címe:

Bölcsődei ellátás népszerűsítése a roma nemzetiségű családok tekintetében

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Hagyományosan a a roma családok gyermekei nem veszik igénybe a bölcsődei ellátást. A kötelező óvodai nevelés 2014. szeptemberétől történő bevezetése és a korai integrációját segítendő javasolt a gyermekek bölcsődei ellátásának népszerűsítése, figyelemmel arra, hogy a bölcsődei ellátás biztosítása kisebb csoportokban történik, a személyre szabott gondozás szakmai előírás

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövidtávú cél: a bölcsődei ellátás népszerűsítése a roma családok körében Középtávú cél: több roma család gyermekek veszi igénybe a bölcsődei ellátást Hosszú távú cél: kötelező óvodai nevelés bevezetése zökkenőmentes, az óvodai integráció könnyebben zajlik

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatóság: Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat bevonásával a célcsoport családok körének meghatározása, kapcsolatfelvétel partnerekkel, célcsoporttal, kerekasztal megbeszélés családi napok népszerűsítése, szórólapok készítése tájékoztatás nyújtása a bölcsődei ellátásról és a korai integráció előnyeiről Felelős: SZMJVÖ Bölcsődéi igazgatója, Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Részvevők: kisgyermekes roma családok Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, Gyermekjóléti szolgálat, védőnők, házi gyermekorvosok, pedagógiai szakszolgálat, óvodák Rövidtáv: a bölcsődei beiratkozást megelőzően, illetve folyamatosan Középtáv: 2015. december 31. Hosszútáv: 2018. december 31. A roma nemzetiségbe tartozásról adatot nem tarthatunk nyilván, ezért részben a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, részben a családok megkérdezésével nyerhetünk adatot a program eredményességéről. Közvetett adatokon keresztül is van lehetőség az eredményesség mérésére. pl.: szociális alapon felvett gyermekek száma nőtt-e, HHH-s gyermekek száma változott-e a bölcsődében. (2013. szeptemberétől a HHH-s státuszt megalapozhatja részben a szegregátumban lévő lakóhely is), továbbá a hosszútávú program esetében fontos az óvodai visszacsatolás is. Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat Hatékony, egyértelmű kommunikáció, közös fellépés a Érdeklődés hiánya Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal, személyes kapcsolatfelvétel Nem releváns (humán erőforrás)

93 Intézkedés címe:

Partnerségi kapcsolat erősítése az oktatás és a gyermekvédelem területén

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A járási hivatalok kialakításával a gyámhivatali feladatok és a korábbi jegyzői gyámhatósági feladatok túlnyomó többségének önkormányzati szintű ellátása megszűnt. Az oktatási intézmények állami fenntartásba vételével az oktatás területére történő szakmai rálátás vált nehezebbé. Ezek az intézményes változások szükségessé teszik új partneri kapcsolatok kialakítását, a kellő információáramlás érdekében.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatóság:

Rövid-, közép- és hosszútávú cél: információáramlás biztosítása, partneri kapcsolat kiépítése

Kapcsolatfelvétel, rendszeres kapcsolattartó személyek kijelölése, kapcsolattartás módjának kialakítása közös érintettség esetében kerekasztal megbeszélések szervezése stratégiai dokumentumok, beszámolók felek részére történő megküldése Felelős: Polgármesteri Hivatal érintett szakirodái, elsődlegesen a Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője, Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály vezetője Részvevők: Járási Hivatal Gyámhivatalának vezetője, Szegedi Tankerület vezetője Köznevelési intézmények igazgatói, gyermekjóléti szolgálat, SZMJVÖ Bölcsődéi igazgatója Rövidtáv: 2013. december 31. Közép-és hosszútáv: nem releváns, folyamatos kapcsolattartás szükséges

Hatékony információáramlás megvalósul (dokumentáltság: kerekasztal megbeszélések száma, jelenlévők száma) Fenntarthatóság: folyamatos információáramlás biztosítása Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Érdeklődés hiánya

Szükséges erőforrások

Nem releváns (humán erőforrás)

A széttagolt gyermekvédelmi, oktatási rendszer ellenére a tevékenységek összekapcsolódásának hangsúlyozása

94 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatóság:

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

HHH nyilatkoztatás hatékonyságának növelése A HHH státuszra vonatkozó szabályok jelentősen változnak 2013. szeptemberétől, mely szükségessé teszi az érintettek tájékoztatását Rövidtávú cél: a településen minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülő nyilatkozik a HHH státusz feltételeként meghatározottakról Közép- és hosszútávú cél: adatok évenkénti aktualizálása, 100 %-os nyilatkoztatási arány fenntartása A 2013. szeptemberétől hatályos jogszabály szerinti nyilatkoztatási gyakorlat kidolgozása, felülvizsgálata érintett családok, partnerek tájékoztatása pontos nyilvántartás vezetése Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Részvevők: HHH státuszra jogosult szülők Köznevelési intézmények igazgatói, gyermekjóléti szolgálat, védőnők, Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, gyámhivatal, Munkaügyi Központ, TEGYESZ, IKV Zrt. Rövidtáv: 2013. augusztus 31, illetve a teljes adatfelvétel 2013. október 25. Közép-és hosszútáv: nem releváns, folyamatos fenntartás a cél Rövid-, közép és hosszútávon is a 100 % nyilatkoztatás a cél, vagyis, hogy minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülő nyilatkozzon a HHH státusz új feltételrendszernek való megfelelőségéről Fenntarthatóság: adatok folyamatos aktualizálása, a szülők tájékoztatása folyamatosságának biztosítása,e sélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat Dokumentáltság: rövid-közép-és hosszútávon is pontos, folyamatosan aktualizált adatbázis Adatszolgáltatás megtagadása célcsoport részéről

a Megfelelő, pontos tájékoztatás, partnerkapcsolatok erősítése Szükség esetén állásfoglalás kérése a Jogszabályi előírások Csongrád Megyei Kormányhivatal értelmezésének bizonytalansága (p.: Szociális és Gyámhivatalától, az lakókörülmények megállapítása) illetékes szakminisztériumtól Nem releváns (humán erőforrás)

95 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Pályázati források feltérképezése a női esélyegyenlőség megteremtése érdekében Női esélyegyenlőség témakörében főképp a foglalkoztatás területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetés kapcsán erőforrások hiánya Rövid táv: több kiírt pályázati lehetőség válik ismertté Közép táv: több pályázat benyújtása a pályázati kiírások függvényében Hosszútáv: 2018. december 31., sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése az illetékes szakirodák rendszeres kölcsönös tájékoztatása a pályázati kiírásról az érintett partnerek értesítése e-mailen a pályázat benyújtásához szükséges előkészítő tevékenységek elvégzése, koordinálása a sikeres pályázat megvalósítása Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője, Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: társszakirodák

Partnerek

civil szervezetek, a témakörtől függően társzervezetek, szociális és gyermekjóléti intézmények

Határidő(k) pontokba szedve

Folyamatosan

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Szükséges erőforrások

Hatékonyabb a lehetséges pályázat források feltérképezése dokumentálás: az Egészségügyi és Szociális Bizottság tájékoztatása a pályázati kiírásokról, a többi partner szükség szerinti értesítése Középtávon: a kiírások függvényében az Önkormányzat vagy a partnerek részéről pályázat benyújtása, min.: 3/év, dokumentálás: pályázati dokumentáció, támogatási nyilatkozat stb. Hosszútávon: az Önkormányzat vagy a partnerek részéről évente min.: 1 sikeres pályázat, dokumentálás: támogatási szerződés, értesítés a nyertességről stb. Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat a pályázati kiírásokról való Rendszeres kommunikáció a tudomásszerzést követően kevés az résztvevők és a partnerek között, idő a beadásra rendszeres pályázatfigyelés Valamennyi stratégiai dokumentum és az egyeztető megbeszélésekről készített emlékeztető eljuttatása a a lehetséges pályázati kiírás nem Polgármesteri Hivatal pályázati kerül látókörbe tevékenységet ellátó illetékes szakirodája részére (így a HEP is), rendszeres kapcsolattartás Nem releváns a pályázatfigyelés tekintetében (humán erőforrás), ha az Önkormányzat a pályázó, akkor a pályázatok önerejének biztosítása az önkormányzati költségvetésbe beépítésre kerülő, rendelkezésre álló forrás

96 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Célzott tájékoztatás a gyermekeket nevelő családok által igénybe vehető szociális ellátásokról A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas

Rövid távú cél: a témában a célcsoport ismereteinek bővítése Közép- és hosszú távú cél: folyamatos információ áramlás biztosítása, a jogosultak célzott támogatása lehetséges Kapcsolatfelvétel a résztvevőkkel, partnerekkel Tájékoztató anyag összeállítása, kihelyezése, frissítése Részt vevők ismereteinek bővítése, általuk a célcsoport információáramoltatás Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda Résztvevők: gyermeket nevelő családok köznevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei, szolgálat, bölcsődék, egyházak, civil szervezetek

részére

gyermekjóléti

Rövid távú cél: 2013. 12. 31. Közép- és hosszú távú: folyamatosan Rövid távú: partnerek ismeretei bővülnek Közép- és hosszú távú: a szülők informáltabbá válnak, több támogatást nyújtanak be dokumentáltság: kérelmek növekvő száma Fenntarthatóság: folyamatos információáramlás biztosítása Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat

Kockázatok és csökkentésük eszköze:

partnerek hiánya gyorsan környezet

együttműködésének hatékony kommunikáció

Szükséges erőforrások

Nem releváns (humán erőforrás)

változó

jogszabályi folyamatos információáramlás változásokról

a

97 Intézkedés címe:

Tájékoztatás az alacsony jövedelem esetén igénybe vehető támogatásokról

Feltárt probléma Az idősek körében jelentős az alacsony jövedelemmel rendelkezők száma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és Rövid távú cél: a témában az idős korosztály ismereteinek bővítése rövid-, közép- és Közép- és hosszú távú cél: folyamatos információ áramlás biztosítása hosszútávú időegységekre bontásban Kapcsolatfelvétel a résztvevőkkel, partnerekkel A résztvevőktől, partnerektől beérkezett információk alapján tájékoztató Tevékenységek anyag összeállítása (a beavatkozás Kapcsolatfelvétel az idős korosztály által gyakran látogatott létesítmények tartalma) pontokba vezetőivel a szóróanyag kihelyezése céljából szedve Tájékoztató anyagok kihelyezése Tájékoztató anyagok frissítése Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők és Résztvevők: az idős korosztály által gyakran látogatott létesítmények felelős vezetői, dolgozói egyházak, civil szervezetek, egészségügyi intézmények, járási hivatal Partnerek témában érintett szakigazgatási szervei, vállalkozók Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú cél: 2014. 06.30. Közép- és hosszú távú: folyamatosan Rövid távú: a szóróanyagra igényt tartó létesítmények vezetőinek visszajelzése Közép- és hosszú távú: az idősek informáltabbá válnak, több támogatást nyújtanak be dokumentáltság: tájékoztató anyag példányszáma, kérelmek növekvő száma Fenntarthatóság: folyamatos információáramlás biztosítása Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat

Kockázatok és csökkentésük eszközei

partnerek hiánya gyorsan környezet

együttműködésének hatékony kommunikáció

Szükséges erőforrások

Nem releváns (humán erőforrás)

változó

jogszabályi folyamatos információáramlás változásokról

a

98

Intézkedés címe:

Egészségfejlesztés , szemléletformálás egyéb rendezvényekhez kötődően

Feltárt probléma Az 55 év felettiek között jelentős a tartós betegségben szenvedők száma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Rövid távú cél: partnerek és résztvevők elérése, felkutatása Közép- és hosszú távú cél: egészségi állapot javítása

SzSzKSz Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Könnyűipari Tagintézményével és a Szegedi Tudományegyetemmel (pl.: Általános Orvostudományi Kar, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar) együttműködés kialakítása Egészségügyi tárgyú előadások szervezése Az idős korosztály számára már elérhető sportolási lehetőségek népszerűsítése Sportolási lehetőségek bővítése önkéntesek bevonásával Programsorozat megvalósítása Tapasztalatok összegzése és az alapján a tevékenység ismételt elvégzése Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: 55 év felettiek Szegedi Tudományegyetem, önkéntesek, egyházak, civil szervezetek, egészségügyi intézmények, járási hivatal témában érintett szakigazgatási szervei, vállalkozók, helyi média és egyéb, a partnerek által javasolt résztvevők Rövid távú cél: 2014. 06.30. Közép- és hosszú távú: folyamatosan Rövid távú: a bevonásra került partnerek száma dokumentálás: együttműködési megállapodások száma Közép- és hosszú távú: a programsorozat alkalmainak száma és azon megjelentek száma dokumentálás: fényképes dokumentáció, előadások vázlata Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat Partnerek együttműködésének Hatékony kommunikáció hiánya Nem kap kellő nyilvánosságot a Hatékony kommunikáció programsorozat Nem releváns (humán erőforrás)

99 Intézkedés címe:

Az egyedül élő idős személyek közösségi életben történő bevonása

Feltárt probléma Elmagányosodás, elszigetelődés, kiszolgáltatottság. (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Rövid távú cél: együttműködés kialakítása azon partnerekkel, akiknek látókörébe tartozhat a célcsoport Közép- és hosszú távú cél: a célcsoport tagjait minél nagyobb számban elérni Kapcsolatfelvétel a partnerekkel a nyugdíjasok közösségi életét bemutató szóróanyag összeállítása a szóróanyag terjesztése az idősek által látogatott létesítményekben Nyugdíjas klubok soraiból toborzott önkéntesek, a házi segítségnyújtásban résztevő szakemberek, háziorvosok, egyházi személyek együttes segítségével a célcsoport elérése Felelős: Polgármesteri Hivatal érintett szakirodája Résztvevők: 55 év felettiek rendőrség, önkéntesek, egyházak, civil szervezetek, egészségügyi intézmények, járási hivatal témában érintett szakigazgatási szervei, vállalkozók és egyéb a partnerek által javasolt résztvevők Rövid távú cél: 2014. 06.30. Közép- és hosszú távú: folyamatosan Rövid távú: a bevonásra került partnerek száma dokumentálás: együttműködési megállapodások száma Közép- és hosszú távú: elért személyek száma Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat

Partnerek együttműködésének hiánya Célcsoport passzivitása, bizonytalansága Nem releváns (humán erőforrás)

Hatékony kommunikáció Hatékony kommunikáció

100 Intézkedés címe:

Számítógépes tanfolyamok szervezése

Feltárt probléma Informatikai jártasság hiánya az idősek körében (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövid távú cél: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karral együttműködés Közép- és hosszútávú cél: tanfolyamok ütemtervének összeállítása Közép- és hosszútávú cél: a tanfolyamok lebonyolítása

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar közreműködésével ütemterv kidolgozása a kapacitások ismeretében Nyugdíjasok tájékoztatása Jelentkezők regisztrálása tanfolyam indítása

Résztvevők és felelős

Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: 55 év felettiek

Partnerek

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid távú cél: 2014.06. 30. Közép- és hosszú távú: folyamatosan

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Szükséges erőforrások

Rövid távú: kidolgozott ütemterv Közép- és hosszú távú: megvalósult tanfolyamok száma, jelentkezők száma, tanfolyamot elvégzett személyek száma Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat Célcsoport passzivitása, bizalmatlansága

Hatékony kommunikáció

Kapacitásokat meghaladó érdeklődés

A meglévő kapacitásokhoz igazodva tájékoztatni a célcsoportot

A tanfolyam félbehagyása

Hatékony kommunikáció

Nem releváns (humán erőforrás)

101 Intézkedés címe:

Adatgyűjtés a nem önkormányzati fenntartású közintézmények akadálymentesítettségéről

Feltárt probléma Nincs teljes körű kimutatás, adat a szegedi közintézmények (kiinduló értékekkel) akadálymentesítettségéről Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Rövid távú cél: Felmérni az intézményeket, adatgyűjtés Középtávú cél: adatok rendelkezésre állnak Hosszú távú cél: adatok évenkénti aktualizálása

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Levélben megkeresni a Fenntartókat, Szolgáltatókat a telephelyek vonatkozásában az akadálymentesítettségről, tájékoztatni az adatbázis létrehozásáról, határidő megadásával Adatok összegzése, adatbázis létrehozása

Résztvevők és felelős

Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: Fenntartók, szolgáltatók

Partnerek

Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda,Szegedi Járási Hivatal, Csongrád Megyei Kormányhivatal, Rendőrség, Ügyészség, Bíróság, Szegedi Tudományegyetem

Határidő(k) pontokba szedve

Rövid-, közép-, és hosszú távú cél: 2014. 12. 31.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid, Közép és Hosszútávon a folyamatosan aktualizált adatbázis. Az átláthatósággal és cselekvési tervek elkészíthetősége miatt fontos az adatok folyamatos aktualizálása. Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat

Kockázatok és csökkentésük eszközei

A megkeresett szolgáltat adatot

szervezet

Szükséges erőforrás Nem releváns (humán erőforrás)

nem Jó partnerkapcsolat kialakítása, Megfelelő kommunikáció

102 Intézkedés címe:

Adatgyűjtés a fogyatékos személyekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek vonatkozásában

Nincs teljes körű adatbázis azokról az intézményekről, civil szervezetekről, Feltárt probléma amelyek Szegeden a fogyatékkal élő személyek ellátáséval, (kiinduló értékekkel) érdekképviseletével foglalkozik Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Rövid távú cél: teljes nyilvántartás létrehozása Közép és Hosszútávú cél: adatok évenkénti aktualizálása, adatok bővítése

Fogyatékosügyi Fórum összehívása – információkérés A kapott információk alapján levélben megkeresni a szervezeteket, intézményeket, tájékoztatni az adatbázis létrehozásáról, határidő megadásával Adatbázis létrehozása Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: Fogyatékosügyi Fórum

Partnerek

Fogyatékosügyi Fórum tagszervezetei, intézmények képviselői

Határidő(k) pontokba szedve

Rövidtávú cél: 2013.12.31. Középtávú cél: 2014.06.30. hosszú távú cél: 2014.12.31

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Rövid, Közép és Hosszútávon a folyamatosan aktualizált adatbázis. Az átláthatóság és az információ szolgáltatás, elérhetőségek miatt fontos az adatok folyamatos aktualizálása. Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat

Kockázatok és csökkentésük eszközei

A megkeresett szervezet/intézmény Megfelelő kommunikáció nem szolgáltat adatot

Szükséges erőforrás Nem releváns (humán erőforrás)

103 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Szükséges erőforrások

Pályázati lehetőségek felkutatása az egyenlő esélyű hozzáférés témakörben A rendelkezésre álló adatok alapján több intézmény nem akadálymentes

Rövid táv: több kiírt pályázati lehetőség válik ismertté Közép táv: több pályázat benyújtása a pályázati kiírások függvényében Hosszútáv: sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése az illetékes szakirodák rendszeres kölcsönös tájékoztatása a pályázati kiírásról az érintett partnerek értesítése e-mailen a pályázat benyújtásához szükséges előkészítő tevékenységek elvégzése, koordinálása a sikeres pályázat megvalósítása Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője, Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők: társszakirodák Polgármesteri Hivatal szakirodái, megvalósításban résztvevő szervezetek

pályázatot

kiíró

szervezet,

Rövid, Közép és Hosszútávon a folyamatosan szükségek a pályázati lehetőségek ismerete Hatékonyabb a lehetséges pályázat források feltérképezése esetében dokumentálás: az Egészségügyi és Szociális Bizottság tájékoztatása a pályázati kiírásokról, az érintett partnereknek szükség szerinti értesítése Középtávon: a kiírások függvényében az Önkormányzat vagy a partnerek részéről pályázat benyújtása, min.: 3/év, dokumentálás: pályázati dokumentáció, támogatási nyilatkozat stb. Hosszútávon: az Önkormányzat vagy a partnerek részéről évente min.: 1 sikeres pályázat, dokumentálás: támogatási szerződés, értesítés a nyertességről stb. Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat a pályázati kiírásokról való Rendszeres kommunikáció a tudomásszerzést követően kevés az résztvevők és a partnerek között, idő a dokumentumok beszerzésére, a folyamatos pályázatfigyelés pályázat benyújtására Valamennyi stratégiai dokumentum eljuttatása a Polgármesteri Hivatal a lehetséges pályázati kiírás nem pályázati tevékenységet ellátó kerül látókörbe illetékes szakirodája részére , rendszeres kapcsolattartás A pályázatfigyelés szempontjából nem releváns (humán erőforrás), ha az Önkormányzat a pályázó, akkor a pályázatok önerejének biztosítása az önkormányzati költségvetésbe beépítésre kerülő, rendelkezésre álló forrás

104 Intézkedés címe:

Fogyatékosügyi Fórum megújítása

Az elmúlt időszakban sok személyi és egyéb változás történt a Feltárt probléma Fogyatékosügyi Fórum tagságában, a változás nehézséget okozott a Fórum (kiinduló értékekkel) működésében Célok Általános megfogalmazás és Rövid távú cél: Új alapszabály elkészítése rövid-, közép- és Közép és Hosszútávú cél: Olyan Fogyatékosügyi Fórum működtetése, hosszútávú amelynek tagsága együttműködő, nyitott és konstruktív időegységekre bontásban Fogyatékosügyi Fórum összehívása – alapszabály- tervezet előkészítése. Tevékenységek Együttműködést kereső érdekvédelmi szervezetek meghívása az ülésre. (a beavatkozás A Fórum ülésén az alapszabály megvitatása. Szervezetek felvételéről a tartalma) pontokba szavazás lebonyolítása szedve A megújult Fórum folyamatos működtetése, az új alapszabályok figyelem vételével Felelős: Humán Közszolgáltatási Iroda vezetője Résztvevők és Résztvevők: Fogyatékosügyi Fórum tagszervezetei, egyéb felkeresett felelős szervezetek képviselői Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Fogyatékosügyi Fórum jelenlegi tagszervezetei, valamint az egyéb felkeresett szervezetek képviselői Rövid, Közép és Hosszútávon a folyamatos működés a cél.

Rövidtávon: A Fogyatékosügyi Fórum új alapszabályának elkészítése Közép és Hosszútávon: A kibővített Fórum tagszervezetei egymás közötti kapcsolat erősítése, elmélyítése; együttműködések kialakítása Fenntarthatóság: Esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat

A Fórum nem kíván megújulni Nem releváns (humán erőforrás)

Megfelelő kommunikáció, megújulás elősegítése érdekében

105

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A B C A helyzetelemz és Int. következtetés sor Az intézkedés eiben feltárt szám címe, megnevezése esélyegyenlő a ségi probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D E A cél kitűzés összha ngja egyéb Az intézkedés straté tartalma giai doku mentu mokkal

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége az 1 Lakossági Lakossági Antisz önkormányzat egregá eladósodottság eladóso i és civil kezelése érdekében dottság nő ciós adósságkezelé Terv, a civil si szolg. szervezetekkel és a IVS bevonható közszolgáltatókkal személyek való hatékonyabb számának együttműködés növekedése 2

Közfoglalkoztatás segítése

Foglalkoztat ottságbeli hátrányok a mélyszegény és/vagy roma lakosság tekintetében

Közfoglal koztatásba bevonható személyek számának növekedése

a közszolgáltatók felé az adósságkezelési szolgáltatás gyakorlati folyamatának bemutatása, adósságkezelési programok felkutatása Antisz Jelenlegi egregá közfoglalkoztatókk al partneri kapcs. ciós Terv, kialakítása, új közfoglalkoztatók IVS kr, tapasztalatok összegzése

F

G

H

Az intézked és felelőse

Az intézked és megvaló sításá nak határ ideje

Az intézkedés megvalósí Az intézkedés tásához eredményessé szükséges gét mérő erőforráso indikátor(ok) k (humán, pénzügyi, technikai)

Humán 2014. Közszolg dec. 31. áltatási Iroda vezetője

Eladósodott Humán személyek erőforrás, száma csökken önk. költségvet és

Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

2014. Több évtől közfoglalkoz folyamat tatott osan

I

Humán erőforrás, önk. költségvet és

J

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság a

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

106 Hajléktalan sikeres, Antisz a pályázati ság, ezen nyertes egregá kiírásokat belül női tartalmazó pályázat, azok ciós hajléktalan megvalósítása Terv, honlapok figyelése ság terjedése a szakirodák, a IVS. Szolg. partnere táj. Terv. a pályázat koncep benyújtása, megvalósítása ció

3

Pályázati lehetőségek felkutatása a hajléktalanság kezelése érdekében, ezzel összefüggésben együttműködés a hajléktalanellátást biztosító szervezetekkel

4

Együttműködés és párbeszéd erősítése az Antiszegr. tervben foglalt célok megvalósítása érdekében

Antiszegr. tervben foglalt célok megvalósítá sának nehézségei

Antiszegregác iós Tervben foglalt célok megvalósítása

Antisz egregá ciós Terv

5

Pályázati források feltérképezése az Antiszegregációs Tervben fogalmazott célok elérése érdekében

Antiszegr.t tervben foglalt célok megvalósí tásának nehézségei forráshiány miatt

sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása

Antisz egregá ciós Terv

Fejleszté 2018. si Iroda dec. 31. vezetője, Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

Kapacitások bővülnek

Humán erőforrás, önk. költségvet és

Egyeztető megbeszélések fenntartása, a problémák megfogalmazása és megoldási jav. kialakítása

Eü.Szoc 2029. Biz dec. 31. elnöke, SzCNÖ elnöke, Antisz T. felelősei

Antiszegregá Humán ciós Tervben erőforrás foglalt célok megvalósítása

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése a szakirodák, partnere táj, a pályázat benyújtása, megvalósítása

Fejleszté 2029. si Iroda dec. vezetőj,e 31. Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

Antiszegregáci ós Tervben foglalt célok megvalósítása

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

Humán erőforrás, pályázati források, önk. költségvet és

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határozat

107 II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Bölcsődei ellátás A köt óvodai népszerűsítése a nevelés roma nemzetiségű 2014. szept. családok tört. bevez. tekintetében és a korai integrációt segítendő jav. a roma gyermekek bölcsődei ell. népszerű sítése

2

Partnerségi kapcsolat erősítése az oktatás és a gyermekvédelem területén

intézményes változások szükségessé teszik új partneri kapcsolatok kialakítását, a kellő információ áramlás érdekében.

több roma család gyermekek veszi igénybe a bölcsődei ellátást

Antisz egregá ciós Terv, átfogó értékel és a gyerme kjóléti feladat okról

SZCNÖ bevonásával a célcsop. meghat, kapcsolatfelv családi napok népszerűsítése, szórólapok készítése táj. nyújtása a bölcsődei ellátásról és a korai integráció előnyeiről

SZMJV 2018. Ö dec. 31. Bölcsődé i igazgatój a, Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

kötelező Humán óvodai nevelés erőforrás bevezetése zökkenőmente s, az óvodai integráció könnyebben zajlik

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

Információ áramlás biztosítása, partneri kapcsolat kiépítése

-

Kapcsolatfelv. kapcsolattartó személyek kijelölése, kapcsolattartás módjának kialakítása kerekasztal megbeszélések stratégiai dokum, beszámolók megküldése

PH érintett szakirod ái, Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője, Műv. Osztály vezetője

Hatékony információ áramlás megvalósul

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

2013. dec. 31., ill. folyama tosan

Humán erőforrás

108 3

HHH nyilatkoztatás hatékonyságának növelése

A HHH státuszra vonatkozó szabályok jelentősen változnak 2013. szeptemberét ől

III. A nők esélyegyenlősége 1 Pályázati források Női esélye. feltérképezése a témakörében női foglal.ter-én esélyegyenlőség megval. megteremtése hátrányos érdekében megkülönb. kapcsán erőforrások hiánya

100 %-os nyilatkoz tatási arány fenntartása, teljes HHH adatbázis létrehozása

-

sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása

A 2013. szeptemberétől hatályos jogszabály szerinti nyilatkoztatási gyakorlat kidolgozása, felülvizsgálata érintett családok, partnerek tájékoztatása pontos nyilvántartás vezetése

Humán 2013. Közszolg október áltatási 25. Iroda vezetője

pontos, folyamatosan aktualizált adatbázis

Humán erőforrás

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése a szakirodák, a partnere tájékoztatása a pályázat benyújtása, megvalósítása

Fejleszté 2018. si Iroda dec. 31. vezetője, Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

Női esélyegyenlős ég biztosítása

Humán erőforrás, önk. költségvet és

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

2

Célzott tájékoztatás a gyermekeket nevelő családok által igénybe vehető szociális ellátásokról

A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas

IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Tájékoztatás az Idősek alacsony körében jövedelem esetén jelentős az igénybe vehető alacsony támogatásokról jövedelem mel rendelkezők száma

jogosultak célzott támogatása lehetséges

IVS

folyamatos információ áramlás biztosítása az igénybe vehető ellátásokról

IVS

109 Kapcsolatfelv.a résztvevőkkel, partnerekkel, tájékoztató összeállítása, Részt vevők ismereteinek bővítése, általuk a célcsoport részére információáramolta tás Kapcsolatfelvétel a résztvevőkkel, partnerekkel Tájékoztató anyag összeállítása, Részt vevők ismereteinek bővítése, általuk a célcsoport részére információáramolta tás

Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

2013. dec. 31., ill. folyama tosan

Humán 2014. Közszolg június áltatási 30., Iroda vezetője

a szülők informáltabbá válnak, több támogatást nyújtanak be

Humán erőforrás

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

az idősek informáltabbá válnak, több támogatást nyújtanak be

Humán erőforrás

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

2

Egészségfejlesztés, szemléletformálás egyéb rendezvényekhez kötődően

Az 55 év felettiek között jelentős a tartós betegségben szenvedők száma

egészségi állapot javítása

IVS

3

Az egyedül élő idős személyek közösségi életben történő bevonása

Elmagányoso dás, elszigetelő dés, kiszolgálta tottság az idősebb korosz tályban

a célcsoport tagjait minél nagyobb számban bevonni a közösségi életbe

IVS

4

Számítógépes tanfolyamok szervezése

Informatikai jártasság hiánya az idősek körében

Tanfolyamok lebonyolítása

IVS

110 Kapcsolatfelvétel a résztvevőkkel, partnerekkel,egészs égügyi tárgyú előadások szervezése sportolási lehetőségek bővítése Kapcsolatfelvétel a résztvevőkkel, partnerekkel Tájékoztató anyag nyugdíjas önkéntesek bevonásával és a partnerek együttműködésével célcsoport elérése Szegedi Tudományegyetem Természettud. és Informatikai Kar közreműködésével ütemterv kidolgozása Nyugdíjasok tájékoztatása Jelentkezők regisztrálása tanfolyam indítása

Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

2014. egészségi Humán június állapot javítása erőforrás 30., ill. folyamat osan

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

2014. június 30., ill. folyamat osan

Elmagányo Humán erőforrás sodott, elszigetelődött idősek száma csökken

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

2014. június 30., ill. folyamat osan

Számítógépet Humán és az internetet erőforrás használni tudó idősek aránya nő

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

111 V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Adatgyűjtés a nem Nincs teljes adatok IVS körű önkormányzati rendelkezésre kimutatás, fenntartású állnak adat a közintézmények akadálymentesített szegedi közintéz ségéről mények akadályment esí tettségéről

Információkérés telephelyek vonatkozásában az akadálymentesí tettségről, Adatok összegzése, adatbázis létrehozása

Humán 2014. Közszolg dec. 31. áltatási Iroda vezetője

Adatbázis rendelkezésre áll

Humán erőforrás

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

2

Adatgyűjtés a fogyatékos személyekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek vonatkozásában

Nincs teljes körű adatbázis a fogyatékkal élők ell-val, érdekképv. Foglalkozó int-ről, civil szerv-ről

adatok IVS rendelkezésre állnak

Információkérés a szervezetektől, intézményektől, Adatbázis létrehozása

Humán 2014. Közszolg dec. 31. áltatási Iroda vezetője

Adatbázis rendelkezésre áll

Humán erőforrás

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

3

Pályázati lehetőségek felkutatása az egyenlő esélyű hozzáférés témakörben

Rend álló adatok alapján több intézmény nem akadály mentes

sikeres, nyertes pályázat, azok megvalósítása

a pályázati kiírásokat tartalmazó honlapok figyelése szakirodák, partnerek táj. a pályázat benyújt., megvalósítása

Fejleszté 2018. si Iroda dec. 31. vezetője, Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

Évente min. 1 sikeres pályázat

Humán erőforrás, önk. költségvet és

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

4

Fogyatékosügyi Fórum megújítása

Az elmúlt időszakban sok személyi és egyéb változás történt a Fogyatékos ügyi Fórum tagságában, a változás nehézséget okozott a Fórum működé sében.

Olyan IVS Fogyatékos ügyi Fórum működtetése, amelynek tagsága együttműködő , nyitott és konstruktív

112 Fogyatékosügyi Fórum összehívása – az új alapszabály elfogadása Együttműködést kereső érdekvédelmi szervezetek felvétele

Humán Közszolg áltatási Iroda vezetője

Folya matos működés a cél

Hatékony érdekképviseleti tevékenység a Fogyatékosüg yi Fórumban

Humán erőforrás, önk. költségvet és

Esélyegyenl. biztosításával kapcsolatos intézkedések, közgyűlési határoza

113

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

114 Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről az Egészségügyi és szociális Bizottság elnöke felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így  Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.  Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.  Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.  Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

115 A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

116

4. Elfogadás módja és dátuma I. Szeged Megyei Jogú Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. Ezt követően Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek: 1. sz. melléklet Táblázatok 2. sz. melléklet HEP elkészítési jegyzék

Dátum

Aláírás

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

117

HEP 2. sz. melléklet HEP elkészítési jegyzék4 NÉV5

4

HEP részei6

Aláírás7

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 5 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 6 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 7 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

HEP elkészítési jegyzék8 NÉV9

8

HEP részei10

Aláírás11

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 9 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 10 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 11 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

HEP elkészítési jegyzék12 NÉV13

12

HEP részei14

Aláírás15

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 13 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 14 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 15 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.