EG A SZULOK A HALLASSERULT GYERMEKEKERT EGYESULET oS A SZULOK A HALLASSERULT GYERMEKEKERT ALAPiTVA ' Y idOszakos kiadvanya
XV. cvfolyam I. szam
2004. junius
BMLtKLAP
JUnr"'\"N.~
.iI:NA'Q lint rs IlIJ..fraJt
0_~.
lOO~
, .•J,
EGy()rnt ()KODES
HALLAsSERULTEKET OKTATO ISKOLAK 6.
Bemutatkozik a soproni T6th Antal 6voda, Altal6nos Iskola, Speci6lis Szakiskola as Kollagium "A /lidas le'jedesell('! Ilogyobb emberi es tzemzeti erdek lIines. " TOlh Allla!
, ;
A sopronnemeti szii letesu kozepbirtokos, T6th Antal 1903ban aiapitotta intezetUnket. A halad6 szeUemii mezogazdasz fogekony volt kora ujitasaira. Gyenneke nem h~ven , vagyonat k6zcclokra adomanyozta. Mozgalmat inditott a szerencsetlen sorsu emberek megsegitesere. Foglalkoztat6 miihelyeben siketnema emberek is dolgozhattak, akik kitart6 szorgalmukkal, nagy munkabirasukkal elismerest vivtak ki tarsaik kozott. Ez adta az otletet szamara, hogy figye lemmel kiserje oktatasukat. Adomanya, gyiijtese es szervez6munkaja eredmenyekent 1903. evi okt6ber I-en 16 novendekkel megkezd6don Sopronban is a siketek oktatasa. ... Az intezet celja, hogy a ha Uashianya folytan nemanak maradt vagy kesobb megsikettiles folyuin nemava vah szerencsetlen gyennekeket a lafsadalom e.s a haza szamara megmentse, okct kiilOn lcgcs m6dszer utjan alMas, tapintas 65 az izomerzes segeiy6vei a beszedre 65 mindazon k6zhasznu ismcrctckre oktassa, amelyek mint az emberi miveltsegnek legnelkiilozhetetlenebb alapfeltetelei a gyakorlati elethez sziiksegesek. - Celja tovabba hogy a novendekeknek a raj zban, keziigyessegben es a noi kezimunkaban oly jartassagot biztositson, hogy ezek az intezetbol kilepve, kepesek legyenek valamely ipar;\gat elsajatitani, vagy mas kenyerkeres6 palyan boldogulni ... " Intezetiink a koze lmultban iinnepelte centenariumat. Biiszkek vagyunk multunkra. Fontos szamunkra a visszaem h~ kezes. A mu llat enSt ado oroksegunknek tckintj ii k, s ennek tiikreben forma lj uk jov6nket. Intezetiink special is sziiksegletii gyermekekkel foglalkozik. EIs6dleges fe ladatunknak tartjuk a kiilonbozQ fogyatekossagokb61 fakad6 hlitran yo k lekiizdeset, a seriilt gyermekek szemelyisegenek kibontakozta tasa t, gazdagitasat.
2
EGI'OTTMOKOOES
Iskolank mOkiidesi terQletei : Korai gondozas, lanaesadas Ovoda - halhisserultek szamara - beszedfogyatekos gyermekek szamara - siket tagozat Altalanos iskola - nagyothallo tagozat - beszectfogyatekos tagozat - karpitos Speeialis Szakiskola - asztalos Varosi es teru leti logopediai elhitas Iskolank alapfeladatai:
hallasserult gyermekek megtanitasa a hangos beszedre, szajr61olvasasra az aIlalanos iskolai oktatas kereteben; felkeszitesiik a megfelelo szakmavalaszlasra, 6n3l10 cletvitelre; 6vodai, kolleg iumi eliMas, neveles; beszedfogyatekos gyermekek 6vodai nevelese, altahinos iskolai oktatasa teru leti logopediai elilitasban val6 reszvetel, pedag6giai szakszolgaltalas hallasserult b'Ycrmekek kora i gondozasa, tanacsadas; szakmunkaskcpzes hallasscrult, dyslexias, dysgraphias tanul6k reszcre 9- 12 cvfolyamon karp itos szakmara, melynck gyakoriati kepzese az iskolai lanmGhelyben t6rtenik, asztalos szakmara 9- 10 evfolyamon k6zismereli targyak tanilasa, a gyakorial i kopz';s egyiittmGk6desi megallapodas szerint a Handler Nandor Szakkepza Iskolaban fo lytat6dik. Korai gondozas, tanacsadas A korai gondozasban a figyelem e lsosorban a sziilak fe le iranyu!. Megpr6b3ljuk elfogadtatni , segitjiik feldolgozni, hogy serult gye rm ek van a esaladban. Utazo tamira ink a 0-3 eves koru kisgyennek fejlesztesevel foglalkoznak es sziileiknek nyujl segitsegct a tenipia otthoni folytatasilioz . Segiti az in tegrall ovodai ellatasban reszesiila kisgyennekekkel val6 fog lalkozas!. A hallasfigyelem ebresztgetesohez, erasitesehez a beszCdmegcrtes, az aktiv sz6kines gyarapitasahoz ad biztatast es eral a sziilaknek, esaladoknak.
Ovoda A kisgyermek eleteben nagy valtozast jelent a sziiloklol val6 hosszabb ulvolle!.
Csak ugy tudja feldolgozni ezt a traumat, ha mindig van mellette egy simogato
EGYOrnrOKODts
3
kez, mosolyg6 felnott, egy 61elo kar. Az erzelmi biztonsag nelkUl elkepzelhetetlen a nevel6-oktat6 munka megkezdese. 3 eves kort61 kcriilhetnek ovodankba a kisgyermekek, ahol a hagyomanyos ovodai feladatokon tul a beszed intenziv fejlesztese az elsodleges eel, sok jatekkal cs egyeni sziiksegleteiknek mcgfelel6 foglalkozasokkal. Altalanos iskola
Az altahinos iskolaban harom tagozaton (sike!, nagyothal\6 Os sulyos beszCdfogyatekos) tanitiuk a gyermekekct. Az 1-4. evfolyamon fejlesztjiik a tanu l6k hangos beszeddel t6rteno kommunik:ilasat, sz6kincsiik bovitcs6t, az erto olvasas mielobbi kia laku13sat. Felebresztjiik a gyermekekben a megismcrcst, a lanulas ininti erdcklodest es nyitottsagot. Egycni igenyek szerint munkalkodunk a szajr61 olvasas, a hallasneveles, az irasos kommunikaci6 megerositesen. Megismertetjiik a tanu l6kkal a komyezet, a tarsas kapcsolatok, a termcszcttcl kapesolatos fogalmakat. Olyan kepessegeket, keszscgckct alakitunk ki, amelyek lehetove tcszik a kcsobbi 6nallo ismeretszerzest. A beszedfogyatckos tanul6kat segitjiik abban is, hogy a reszkepcssegzavarokb61 fakado gat13sokat, kudarcokat lekiizdhessok, hogy minel eredmonyesebben tudjanak visszaesatlakozni az altahinos iskolakba. A ha ll asserillt gyermck a .,szem cmbere", czert f0l1105 szamukra a vizualitasra val6 torekves, a gyakorlati tapasztalatszerzos a Icheto legt6bb teriileten. Biztositjuk a esa13dt61 tavol 016 gyermekek testi- lelki egcszsegonek kia lakitasat, Illegorzesct. Kia lakitjuk, fej lesztjiik a gyermekek alapveto keszscgeit, kepessegeit.
4
EGYOTTMDKOots
Az 5-8. evfolyamon a legnagyobb feladatunk a tArsas crintkezessel, egyiittelessel kapcsolatos fogalmak kialakit3sa, pontos erte lmezese, pI. becsiile-
tesseg, udvariassag. Arra neveljiik a gyerrnekeket, hogy ismerjck meg os fogadjak el fogyatekossagukbol adod6 esetleges hatranyokat, de az eliinyoket is. Tudjanak clni jogaikkal. Figyelembe vessziik az egyes tanu-
16k cltcra fejlcttscgi szintjet, differencialtan fejlesztjiik aket. Nevelcsi-oktatasi ccljaink e lcresehez szinte minden gyermeknel mas-mas uton jutunk el. Ebben az eletszakaszban mar lathat6, ki az, akinel a verbalis kommunikacio vagy a jelnyelv, vagy az irasos kommunikaci6 a cclravezet6bb. A tanulok egycni kepcssegeit ismerve sziikscgcs a palyaorientacio, a realis lehetosegek tudatos itosa. A sziilakkel is ida ben beszelgetiink e temarol. Ne alakuljanak ki olyan elvarasok a gyerekekkel szemben, amit nem tudnak teljesiteni. Kiilonos gonddal fordulunk a veszelyeztetett komyezetben ela gyerrnekek fele . Meg kell ismemiiik beszelgetcsek kereteben, videofilmeken kercsztiil a drog, az alkohol karos hatasat. So kat segitenek ebben kiilsa elaadok is. Ebben az cletszakaszban kiemelten kezeljiik az erkolcsi nevelest, a helyesviselkedesi szokasok gyakorlati alkalmazasat. A felnott- diak viszony pozitiv ertelmezeset. Specialis Szakiskola Az egcsz orszag tcriilctcrol varjuk, fogadjuk a ha ll!lsseriilt tanu l6kat, karpitos cs asztalos szakOlara, ill. dyslexias es dysgaphias fiukat, lanyokat a karpitos szakma clsajatitasara. Celunk, hogy gyennekeink felnattkent tudjanak viselkedni hall6 tarsaik kozott. Legyen szilard, kialakult elkepzclesiik a vilagban elfoglalt hclyiikrol. Kcllo alazattal, kitartassal , tiirakepcsscggel rcndelkezzcnek. Kepesse probaljuk tenni aket arra, hogy fogyatekossaguk miatt senki ne tudja kihasznalni, befoIyasolni oket. Ebben a szakaszban fontos, hogy tanul6inknak jovajiikct illetoen kialakult, szilard elkepzelesiik legycn. Ontudatos, celrator6 szemelyiscgek Jcgycnek. Hatarozottan, akarattal, tudatosan torekedjenck celjaik elcreschez. Onall6, szilard, egycniscgck legyenek, minden lehetseges helyzetben a jora torekedjenek.
EG I'OrTAI OKOOES
5
Kolltigium
Tanul6ink Gyor-Moson-Sopron, Vas ,Komarom-Esztergom, Veszprcm, Zala megye teriiletcrol jonnek iskolankba. A szlilok helyzetenek konnyitesere ket fontos vasuti csom6pontig vallaljuk a gyennekek utaztatasat. Gyorig ill. Szombathelyig iskohink neve loi elkiserik a tanulokat. A kollegiumban kenyelmes, 4-6-8 agyas szobakban lakhatnak a diakok. A delutani szabadidoben valtozatos programok es szakkorok varjak a gyerekeket. Szakkiiriik Az iskolai eletet gazdagitjak, szinesebbe teszik a szakkorok, ahol a gyennekek a tanulas me llett fejleszlhetik kepessegeiket. A haztartasi szakkorben tanultakal otlhon es kesobbi Cletlikben is hasznositani tudjak. !atekosan elsajalithatjak a kotes, yards, rozes, stites tudomanyat. A kicsik szabadon valasztott foglalkozas - a keramia - soran fejleszthetik kezligyesseglikel, kreativitasukat, eszletikai erzekliket. Sponkedvelo diakjaink szamara sportkorok mGkodnek - a feszliltseglevezeles, fokozott mozgasigeny kie legilesere. A diakok valaszthatnak a roplabda, az aszlalilenisz, uszas, a tobb mozgast igcnylo foci lOS egy elegansabb sport, a tenisz kozlil. Az alapok elsajalitasa mellett hires sportol6kkal is talalkozhattak. A kozelmullban pI. Taroczy Balazs oszlotta meg lapasztalatait liatal rajong6ival. Saki a labdajatekokat nem kedveli, annak is van lehelosege sportolasra. A kollegium kerelein bellil aerob ic orakon tomazhal, mozoghat. A kisebbeknek pedig rcndszeresen szervezunk jatckos sportdelutimokat. A sport mellett a legnagyobb sikere a szamitastechnika szakkoroknek van. Hagyomanyaink Iskolaok fennallasaoak 85. eveben, 1987. novembereben keriilt sor TOlh Anlal sirkovenek az udvaron tortcn6 felallitasara, majd ezl kovet6cn nevcnek felvetelere. Nemes gondolalait, emlekel orizzlik. Diakjainkkal minden evben linnepelyes keretek kozo!t emlckezlink meg rola. Onnepeink: Decemberben boldog orommel varjak a minden gyennekel szemelyesen megajandekoz6 Mikulas!. A karacsonyi elokeszUlel az adventi delutanokon az ajandekkeszitcssel indul, majd a swnet elotti napon unnepi asztaldiszites mGveszetet probalgat-
6
EGyOTTMOKOOES
hatjak novendekeink, vegtil az iskolai karacsonyfa komi meghitt bensoseges hangulatban egytitt van sztilo, diak es tanar. Iskolank eleteben fontos szerepet toltenek be nemzeti tinnepeinkr61 valo megemi6kezes. Kedves szinfolt a szalagavato. Vcgzos novendckeink meghat6 ballagassal bucsuznak intezetiinkt61 Az iinnepelyes tanevllirokon evtizedes hagyomany a giJlacsapat akrobatikus bemutat6ja. A sziilok ekkor IMhatjak a sok sikert hozo szinjatsz6 csoport bemutatoit is.
Hanyvari Pal Kommunikaci6s Emhlkverseny 18 esztendeje alakul os fomlaJ6dik a hallassom lt gyermekek tehetseggondozo kommunikacios versenye, amcIyct Hanyvari Pal intczeti tanar emlckere szervez a soproni Hanyvari Pal
munkakozosseg. A kezdetben csak a hallassemlt iskolak tehetseges diakjai kozotti nemes verseny kibovtil! az integral!, a szakk6zepiskoias, valamint a straubingi . a ;;..._ _ _ _~-=~--I becsi es a kolozsvari testverintezetek tanul6inak reszvetelevel, valamint a halhisneveles onkentes versenyevel. igy nemzetkozi megmcrettetcs taoui lehetiink. 1998-ban a Soros Alapitvany segitsegevel Kommunikacios feladatgyiijtemeny cimmel kiadvanyt jelentettiink meg a verseny legjobb feladataibol. E gyiijtemeny az egyes feladattipusokb61 boseges valasztckot tartalmaz, mel yet a gyennekek munkafiizetkent, szabadidos fejleszto "rejtvenykcnt", a pedagogusok, gyogypedag6gusok pedig a kommunikaci6s keszscgek fej lesztesehez hasznalhatjak. A gyogypedagogia hosszU utat tett meg a kezdeteklol napjaink odaad6 nevelo-oktato munkajaig. A testi- erzekszervi fogyatekosokkal val6 foglalkozas hivatas. Az e tem leten dolgoz6k mindannyian az eselyegycnloseg biztositasara torekszenek. T6th Antal iskolaalapit6 szavai , amelyek az elso soproni tanevnyit6n hangzottak el, hozzank is sz61nak es rna is 6r6k ervenyilck:
"Gondolataiknak eloszoval val6 kozlesere megadni a lehetoscget azoknak, akiktol az erre valo termeszetes kepessoget a sors megtagadta, majdnem isteni munka. Segitstik a siketnemak ajkait a nemasag bilincse al61 felszabaditani ."
7
EGYOTTMOK()OES
Egy edesanya igy ir leveleben iskohinkr61: .. A messzesegben [e/tiint a szivarvallY. ,.
!Babits Mihaly! 1996: Mark oteves sulyosan hallassemlt kisfiu. Mindossze nehany sz6toredeket mond, kereseit inkabb kezmozdulataival fejezi ki. Kedves barMsagos, de kisse visszahuz6d6 gyerek. 2003: Ma mar 12 eves Mark. A sz6tl ansag mar a multe. Beszel, egesz mondatokkal fogalmaz, sot neha felesel, vitatkozik, mint atT61e kiskamasz. Nem visszahu-
z6do, beszelget a szomszed nenivel, neha mar onall6an ker a boltban. Olyan, mint barmely mas gyerek .
.. .cs az ut, amcly ide vezetett: Az elmult 7 ev alatt megtanult beszelni, imi, olvasni, szamolni . Megcrezte mekkora hatalom a beszed. Sok-sok elmennyel gazdagodolt a kirandulasokon, a vene-
ki es a velem i taborban, az olaszorszagi
ut alkalmaval.
Sok tiirelmet, kitartast, hitet igenyel ez a fejleszto, nevelo tevekenyseg. Ninesenek gyors, latvanyos sikerek, inkabb csak mindenoapi klizdelmek. Olyan munka ez, mel yet csak elhivatott emberek tlldnak hosszu eveken at vegezni. K6sz6net erte az iskola valamennyi dolgoz6janak.
.. 8
....
EGYOTTMOKOOES
A hollass{niilt gyermekek, tonul6k egyiitfneveleset meghotaroz6 feltetelek, lehetosegek es kedvezmenyek Az allapotanak mcgfclcl6 ellatas a jogosultsag mcgallapitasatol megillcti a sajatos nevelesi igenyu gyermeket. Az alabbiakban a hatalyos jogszabalyok fliggvenyeben, az altalanos bevezet6 utan oktatasi szintekre lebontva szeretnem bemutatni a lehetosegeket es szakert6i velemenyiinkben va lo megjelenitesiiket. A felvazoltak - a katelez6 kontrollvizsgalatokat kiveve - a tabbiekkel egyiitt nevelt-oktatott ill. a hallasseriilt gyermekek neveh~sere-oktaHisara letrehozott intezmenyekben tanula gyermekekre egyarant vonatkoznak. Az ellatas megszervezeset es a hozza kapcsolodo allami tamogatasra va lo jogosu ltsagot a kozoktatasi torveny az int6zmenyi alapdokumentumok megfelelo modositasahoz, kiegesziteshez kati. Az intezmeny az A lapito okirataban feltiintetett feladatokat vegezheti. Az e fe ladatok e llatasahoz sziikseges felteteleket a fenntart6 kotelezoen biztositja. Az oktato-nevelo munka az ovodaban a Nevelesi Program szerint, az iskolaban pedig a Pedag6giai Program, ezen beliil a HeIyi Tanterv szerint folyik. A sajatos nevelesi igenyu gyermek, tallula egyiittnevelesere vallalkoz6 intezmeny czen dokumentumok elkeszitesenel figyelcmbe kcll hogy vegye a Sajatos nevelesi igenyii gyermekek ovodai nevelesenek iranyelvet ill. a Sajatos nevelesi igenyu tanu lok iskolai oktatasanak tantervi iranyelveit, amely fogyatekossagi tipusonkent es fokonkent reszletesen tartalmazza a fej lesztesi teriileteket, a fcjlcsztesi alapelvekel , a fejlesztes saran kicmelt feladatokat es a tevekenyegformakat. Az egyiittneveleshez szemelyi-, es targyi felteteleket is rendel. A hallasseriilt
gyermekek, tanul6k eseteben a targyi feltctelek az intczmeny reszcrol nem szamottcv6ek, hiszen a gyermekek valamennyien rendelkeznek egyeni hallokesziilekkel, rendszeres audiologiai kontrollra jamak. Az egyiittnevelest segito URH ado-vev6 beszerzese palyaza ti uton is nyilik lehet6seg. A szcmelyi felteteleket illet6en a hallasseriiltek pcdagogiajara szakosodott gy6gypedagogus vagy terapeuta k6zremuk6deset irja c16, aki lehet a fogado in-
tczmcny sajat szakembere, egyedi esetben megbizott szakember vagy az utaz6 tanari szolgalat munkatarsa. Az ellatas tovabbi fe ltetele a szakerto velemeny, ami csak a benne megjelalt in-
tczmcnyre cs 3 eYre ervenyes. Ezt k6vet6en hatalyat veszti. Nem szolgal alapul a nevcles-oktatas ill. egyeb szolgaitatas szervezesehez es a hozza kapcso lodo allami hozzajarulas igenybevetclehez.
EGyOTHfOKODES
9
A pozitiv diszkriminaci6 ervenyesUleset a kotclezoen szervezend6 pedagogiai rchabilitaci6ra cs egyeni fejlcsztesre meghatarozott 6rakerettel CS a ki.ilon fcjezetkent targyalt Kiilonleges gondozashoz val6 jog ervenyesitesevel biztositja. (Ez ut6bbit reszleteiben az altalanos es kozepiskolanal fejtem ki.). Az egyeni banasm6d biztositasahoz az alacsonyabb csoport vagy osztlilyletszam erdekeben az erzekszervi fogyatekos gyem,eket, tanul6t a letszamba sorollisnlil 3 filkent kell figyelembe venni. Ez nem jelent azonban a fogad6 intczmeny rcszcre haromszoros allami normaliv tamogatast. Az allami normativ tamogatas megallapitasakor egy gyermekkent kell figyelembe venni az 6vodaba fe lvett gyermeket, ill. az iskolaval tanul6i jogviszonyban all6 tanul6t. Az intezmeny a Kiilonleges gondozas kereteben nyujtott ellatas kereteben Gy6gypedag6giai (konduktiv pedagogiai) ellatasi normativat igenyelhet a szeptember I. allapotnak megfeleloen a kovetkezo naptari eyre . • Ko rai fejlesztcs A gyermek 3 eves kon\ ig tart. A fej lesztes javasolt gyakorisaga heti 2 6ra. Ha a gyermek 3 eves korat kovetaen nem keriil kozossegbe, a fejlesztes 5 eves korliig folytat6dhat a korabbiak szerint. · 6voda Az 6vodai neveles kezdetet legkesobb 5 eves korban allapitja meg a torveny. A gyermek abban az evben eri el tankotelezenseget, amelynek majus 31 . napjaig betolti 6. eletevet. Amennyiben a gyermek nem eri el az iskola kezdeshez sziikseges fejlettseget, a sziila az 6voda nevelatestiiletenek egyetertesevel a szakertai bizottsagt61 tovabbi egy evig tart6 6vodai neve lest kerhet gyenneke szamara. A 7. eleteviiket betolto gyermekek szamara meg egy evig tart6 ovodai neveles akkor adhato meg, ha a az adott ev augusztus 31. utan sziilettek. A gyermekek napi 2 6ra fejleszto foglalkozasra jogosultak ovodajukban, ami magaba foglalja a delelotti foglalkozlisokon valo reszvetelt, es javaslatunk alapjan ezt kiegeszito egyeni szurdopedag6giai-, logopediai-, fejleszto pedagogiai foglalkozast. A vizsglilatra jelentkeza gyermekektal kerjiik a vlilasztott 6voda vezetojenek Nyilatkozatat arra vonatkozoan, hogy Alapito okiratukban, Nevelesi programjukban szerepel-e a hallasseriilt gyennekek egyiittnevelese, ill. milyen formaban gondoskodnak a gyennek sajatos nevelesi igenyenek kielegiteserol. Ennek ftiggvenyeben tessziik meg javaslatainkat. A gyermek a csoportletszam megallapitasanlil 3 mnek szamit, az ovoda a korlibban mar emHtett feltetelek mellett emelt allami normativ tamogatasra jogosult. • Altalanos iskola A gyennek tankotelezettsege az 6vodan31 leirtak szerint - de legkesobb a gyermck 8. eletevcben - kezd6dik es annak a tancvnek a vcgeig tart 3mclyben 16. eletevet - az 1998- 1999-es tanevtol tanulmanyaikat kezda tanul6k eseteben
10
EGYOTTMUKOots
18. eletevet betolti. A sajatos nevelesi igenyii tanulok tankotelezellseget a szakertoi bizottsag tovabbi 2 evvel meghosszabbithatja. A tanulo az allapotanak megfelelo teljes ellatasra ingyenescn jogosult. Szakertoi
vclemenyeinkben fokozott egyeni banasm6dra, szukseg szerinti 6raszammal es tartalommal szurdopcdag6giai-, logopcdiai fejlesztesre valamint tantargyi korre-
;
petalasra es egyeb konnyitesi lehetoscgekre tesziink javaslato!. A javasolhat6 6nik szamill a tanul6k napi terhelhetosegere vonatkoz6 eloinlsok hatarozzak meg. Ha az elsiS osztalyba beiratkozott gycmlck adoltsagai es kcpessege miatt nem tudja telesiteni a kovetelmenyeket, a szakcrtoi bizotlsagjavaslatara egycni tovabbhaladast engedelyezhet az igazgato, ami vonatkozhat egy vagy tobb tantargyra, de a 4. osztaly vegeig fel kell zark6znia a tobbiekhez. Masik lehctoseg az elso osztaly elokeszito evkent val6 befejczesere. Ekkor a ta-
oula jatekos fannaban vesz reszt a nevelcsben-oktatasban. Az alabbiakban az egyes tananyagreszek, tantargyak ertekelese, minositese al61i I11cntcsitcst cs az cgycb "konnyitcsekct" vcszem szamba. Az egyes tananyagreszek, tantargyak crtckelese es minositese al61 a szakertoi veleITIeny alapjan menti fel az igazgat6 a tanul6t. Az ertckeles, minosites al61i mentesites kerese hatliridohoz es feltetekhez kotot!. A javaslattetelhez kerjiik az osztlilyffinok pedagogiai velemenyet, a szaktanar pedag6giai velemenyet es az igazgat6 egyeterteset. Ebben az esetben az iskola egycni fejleszto teTV alapjan, egyeni fejlesztes kereteben biztositja a tanul6 felzarkozasa!. A tantargyak koziil sziikseg szerint az idegen nyelv es az enek-zene tantargyak er-
tekelese es min6sitcse al61i mentesit6st javasoljuk. A tananyagreszekel lekintve a tollbamondas es az enekles ertekelese es min6si-
lese al61i mentesitesl, tanulasi zavar escten az annak megfclelo egyeni fcjleszto lervet es k6vetelmeny rendszert javaslunk. Egyeb "konnyitcsck": - vizualis megerosites biztositasa, - hosszabb felkesziilesi ido, - segedeszkozok hasznalata, - sziikseg szerint a sz6beli beszamol6 irasbeli beszamol6val, az irasbeli beszamol6 szobeli beszamoloval torteno felvaltasa. A tanul6 az osztalylctszam megallapitasanaJ 3 ffinek szamit, az iskola a megfelelo feltelelek meglete eseten emelt allami normativ tamogatasra jogosult. Az iskola igazgatoj!\t61 yilalkozatot keriink arra vonatkoz6an, hogy Alapit6 okiratukban, Pedag6giai programjukban szerepel-e a hallasscriilt tanul6k egyiittnevelese, ill. milyen fonnaban gondoskodnak a tanul6 sajatos nevelesi igenyenek kielegiteserol. Ennek fUggvenyebcn lessziik meg javaslatainka!. A magantanul6i statuszt a szii lok gyakran az integraci6 lehetseges formajanak tekintik, de alJaspontunk szerint ez a kepzesi forma el6bb vagy ut6bb a gyermek ma-
EGYOTTMOKOnES
II
ximalis elszigetelodeschez vezet. A tankotelezettseg te ljesitheto ebben a fanmiban is. Az igazgato felmenti a tanulot a mindennapos iskolabajaras al61. A felcvi es ev vegi vizsgakra val6 felkeszulesre het i 10 ora all a tanulo rendelkezesere. • F.jleszto felkeszites Ha a gycnnek tankotelezcnseget sajatos nevelesi igenye (sulyos- vagy halmazott fagyatekossaga) mian nem tudja teljesiteni - fejleszto felkeszitesben vesz resZl heti 3 araban. • Kozepiskola A kozepiskoilis tanu l6t is megilleti az allapotanak megfelelo inb'Yenes elliitas. Az altalanos iskolanal ismenetettek szerint a tovabbiakban is javaslatot teszlink a foko-
zott egyeni bamismodra, sziikseg szerinti 6raszammal es tartalommal szurdopedag6giai-, logopediai fejlesztesre valamint tantargyi korrepetalasra, tananyagresz vagy tantargy enekelese es minositese aloli mentesitesre os egyeb konnyitesi lehetosegekre. Az ut6bbi lehetosegek az ereusegi vizsgara is vonatkoznak. Ha a tanul6 tanuhminya i so ran mentesUit egy tantargy - idegen nyelv - enekelese os minositese al6l, e targy helyett az erettsegi vizsgan masik targyat va laszthat. Tavabbi " konnyitesek" az ercusegi vizsgan - a hasszabb felkeszUlesi ido, a tanulmanyak saran alkalmazan segedeszkozok hasznalata, a sz6beli vizsga inisban valo teljesitese, pihcnii idii biztasitasa a feleletek kozott. A tanulo az asztalyletszam megallapitasanal 3 fOnek szamit. Az iskala a korabbi feltetelek mellett emelt allami nannativ tamogatasra jagasult. • F.lsiifokti tanulmanyok Ha a felsOfaku intezmcnybe jelenlkezo az erettscgi vizsgitn a fentiekben ismertetell kedvezmenyekben reszesult, azok a felveteli vizsgan is megilletik. A hallasserlilt hallgato felsafaku tanulmanyai soran az alabbi kedvezmenyekre jogasult: - Sz6beli vizsga helyett irasbeli vizsg:\t tehet. - A sulyas halhlsserlilt (siket), aki karabbi tanulmanyai saran nem tanult idegen nyelvet, felmentest kaphat az allamilag elismert nyelvvi zsga letetele al61. - Aki mar elozetes tanuhmlnyai saran is tanult idegen nyelvet (crettsegizett), felmentest kaphat az "A" tipusu (sz6beli) nyelvvi zsga letetele alaI. - Keresere jeltolmacs biztosithato. - A kcrdesek, utasitasok sz6ban es irasban egyidejGleg val6 megjelenitese. - SegCdeszkozok es vizu.lis szemleltetes biztositasa. - Hosszabb felkeszulesi ido. Ez iranyu szakertoi velemenyt csak a nyilvantartasunkban szereplo hallasserliltekoek all m6dunkban elkesziteni. Egyeb esetben a terliletileg illetekes audiol6gia szakfiiorvosa jogosult ra. Bombolya M6nika a Hallasvizsgalo Orszagos Szakertai es Rehabilitacios Bizollsag igazgatoja
12
EGYOTTMOKOOES
Csal6di nap 2004 tavasz6n
:
Megalmodtam egy ta lalkoz6t, ahol szakemberek, szGlok, gyerekek egyGtt vannak, tahllkoznak, ismerkednek, beszelgetnek 6s j61 erzik magukat. Marcius 6-an ugy runt, ez az abrand is va l6ra vah es nagyon orliltem a nagy szamu resztvevonek. a sok regi es uj csaladnak, a fesztelen baratkozasnak. A vi dam hangulatr61 a gyerekek gondoskodtak, az eppen megpihenok kezmGves foglalkozasokon Ggyeskedhettek, de a szaladgalas-kergetozes is nepszerG fog lalatossagnak szamitott. Mik6zben keszGltek a nyuszi-babok es csuhekosarkak a szGI6k egymassal kitargyalhattak az aklua lis problemakat, talalkozhattak szurdopedag6gusokkal, akikkel megbeszelhettek gyennekeikkel kapcsolalos gondjaikat. KoszonjGk Katona Erzsebet foorvos asszonynak reszletes, minden kerdesre valaszol6 eioadasat a digitalis keszGlekekr61 es Balogh J6zsefnek bemutat6val ftiszerezett beszedet a hallasserGlt gyennekek zenei fejleszteserol. KoszonjGk a sok szakembemek is, hogy ellMogattak rendezvcnyGnkre. J6 volt egyGtt lenni. Kislanyom, FI6ra utana megkerdezte: "Mikor ta lalkozunk megint a ha1l6kas gyerekekkel?". Remelem, minel hamarabb. K6sz6nettel tartozunk f6 szponzorunknak, a Widex-I-l kft.-nek. A.G.
EGy(jrHfuxOOES
13
Gondolotoim a hollasseriiltek neveleserol Brass6ban szi.ilettem. id6sodo sziii6k els6 gyermekekent. Par h6naposan, majusban, kis napozas soran kozepftilgyulladast kaptam, az emiatt fellepo magas lazat az orvos streptomycin, kanamicyn, neomicynnei kezeltc. Ennck k6vetkezteben elveszitcttem hallasomat. Sziiieim, bar nagy szol11orUsag erte oket, nem vesztett6k el fejilket es hitiikct sem.
bt eves koromban dr. Gotze Arpadhoz, BudapestTe hoztak. Itt kaptam el6szor hallokesziileket, es itt tanacsoitak sziileimnek, hogy vigyenek logopedushoz. Ennek soran meg azan a nyaron Airisicr Ibolya, kolozsvari logopedus (A irisier Csaba
operaenekes testvere) a partfogasaba vetl: beszelni tanitott es a hangok ertekelesere, erzekeleserc. Ezek a fogialkoZ3sokat , mivel mindig nyaran tortentek, a szabad eg alan zaj lottak. Setateren csonakazas kozben vagy a padon egy fagyit elfogyasztva luti fiJjast - mint tiidoerosito gyakorlat - kovet6en kezdtiik a hangok megtanuhlsat. Mellre, arera, nyakra, koponyatetore keznitetellel ereztem, milyenek a z6nges, zongctlen, sziszeg6 es mas hangok. Figyeltem k6zfejemmel a szambol, Ibi nen i szajabol kiaraml6 leveg6t. Ugyanakkor az ajkak mozgasat is. Erdekes, Brass6ban nem talalva anyanyelvemen logopedust, csak roman nyelven,
eb'Y hason l6 kedves asszonnya l tiikor elott gyakoroltuk a roman hangokat. Ez valamiert engem mindig nevetesre kesztetett, nem haladtam, mcrt a tanamo arean
mulatsagosnak talaltam az izmok jatekat, egyszeriien nevetogorcsot kaptam. igy maradt (bi nenem es a tanit6 bacsim, meg a sziileim, neneim, batyaim. Mindenki erto figyelemmel , lassan beszelt hozzam es en ertcttem oket, va laszoltam . Elcin-
te nagyon hib.san beszcitem, de kes6bb, ugy tiz eves koromban tudatosodott bennem, komolyan kell vcnncm a megfelelO artiku lalast. EJeinte elso osztalyban a gyerektarsaim, osztalytarsaim nehezen fogadtak be jateka ikba, de mivel konnyen es j61 tanultam, cz hamar elmult. Mar ncgyedik, otodikes koromban tarsaimat
korrepetaltam mindenfele tantargybol. Az iskola fakultativ programjain sikereim is voltak, a magyar irodaJom szakkor szervezoje voltam, konyvbemutat6kr6J, szava l6 versenyckr61, meg - mivel magam is versenyszcrucn reszt yettem rajzkiallitasokon - festeszetrol sz616 esszeket irtam.
Sziileimnek haillval tartozom. Teljes ortekii emberkent kezeltek. Nap mint nap foglalkoztak vclem, os mindenkitol elvartak, engem teljes emberkent vegyenek szamba. A vil.g mindenfele kihivasaban reszt vchettem. Segitettek kiapadhatatlan tudas~agyam kielegiteset. Koneert-, szinhaz-, kiallitasok, es mukedvcl6 rendez-
venyek rcndszcres l.togat6ja vo ltam. Negy ewel tiatalabb hugommal nemetiil, angolul tanultam es gyakoroltam, 6 volt a kis "tanarom", korrepctilorom. Dr. Gatze Arpad tanar ur javas)atara, miszerint a beszed kb. csak tizenharom eves korig javithat6, a sziileim a nyari id6szakon tulmen6en, amikor Ibi neni fejJesztett engem, az iskola id6szakaban is rendszeresen kovettek, UJ6k-e a tukar (oUhon
14
EGyOTHfOKOots
a logopedus nclktil - mas ellen6rom nem leven) el6tt, vegzem-e a besz';dgyakorlata kat. Nekem a sziszcgo hangok a gycngcim, am inek a frekvcnciai magasak, ezl all. laban ha1l6idegi karosodasban szenved6k nem halljak. Sulyos, SZ3z dB k6rtili vesztescgemmel nem is remelem, hogy val aha telefonalni tudjak, ez mindenki masnal ktilonboz6keppen merulhel eel. Csekely hallasmaradvanyommal van megis halJaselmcnyem!
Tanulmanyaim sonin, a gimnaziumban a sokasod6 oraszam es erneh szinvonal miatt mar szaklanarrallanultam nchany kisegitii 6ra erejcig. Egyelemre felveleli utjfm ketiiitem, a temesvari Traian Vuia Tudomanyegyetem vegyeszmcmok karara, ahol a cement-, porcchin- keramiagyartas rejtelmeit sajatitottam el. Az oklevel megszerzese ulan kel es fel evet dolgozlam egy eemenlkombinatban. Kozben megismerkedlem Mees Tamas sulyosan hallasscrull geol6gussal, majd lanarral, aki jelenleg a budapesli Hallass.;rullek Tanintezeteben, a szakiskolai tagozaton tanit. Tamashoz Egerben mentem ferjhez. Itt a komyezetvedelem teruleten dolgoztam, masoddiplomils kepzesen komyezetvCd6 szakvegyesz oklevelet szereztem a KLTE-en Debreeenben. Sajnos, az elboesatlist a rosszabbod6 gazdasagi helyzetnek koszonhet6en en is megeltem. A tovabbkcpzes, alkcpzes remcnyeben a sa lg61.rjani Penztigyi- es Szamviteli F6iskola vallalkozasi szakon mcmokkozgazdasz kepesilcst szereztem.
Jelenleg, 2000 janwlrja 6ta Budapesten cWnk esaladommal, kCI !''Yereklinkkel. Az elmull id6szakban nldobbentem, a mai magyar foglalkoztatas gondjainak legnagyobb vesztese a fogyatekkal el6k tarsadalma, ezen beWI is a hallassertiltek. Ok azok, akik a valtoz6 piaei kortilmcnyek hatasllra a lehet6 leggyorsabban a munkanelktiliek szamat gyarapitjak, vagy egyaltalan nem is talalnak munkahelyet. Igyekszem ezen a helyzeten valloztatni , a Halhlsserullek Rehabilitaei6jaert Ktizd6k Egyestiletcnek (HARKE) neveben lobbizom a tarsad.lom ktilonfele tudalformillasi lehet6segeinek felkutatlisaval. Ez az egyestiletet 2003 november 13-an kerull bejegyzcsre. Rajotttink egyestiletet alapit6 sikeres sorstarsaimmal, az emberekben tudatositani kell, hogyan segitsenek neklink, hogy a tarsadalom aktiv l.gjai maradhassunk. Hallasscrull gyerrnekek sztileinek lenni nagy felelossegel jelent. Megmutatni a gyerrneknek, hogyan erezze j61 magat. vililgban infonnaei6hianyai ellenere: klildeleS! Nos, en peldamb61 okulva, sorstarsaimmal foglalkozva rajottem, kevesen rendelkeztek hozzam hasonloan optimista, engem teljes ertekii emberkent a vilag minden esodait szamomra megmutat6 anyaval es apava l. Ozenem a gyerrnektik sorsaert agg6d6, szeret6, hallasserult gyermekel nevel6 sziil6knek, hogy fontos a gyermek onilll6sagra nevelese, tudasigenyenek serkent';se es mindennemti clethelyzet megismertetese. Nem elhanyagolhat6 valamilyen foglalkozasra val6 hajlamanak fejlesztese sem: rajzkeszseg, sportolasi
EGyOTTMUKODts
15
kepesseg, ne[an nepi [anc, olvasas. Ne feledkczziink meg a buzdi[asr61 es az elcrt siker ertekeleserol sem! Lcnyeges a hallasseriil[ gyermek szajr61 olvasasi keszsegenek es bcszedCrthet6segenek szinten lartasa, es rendszcres javitasa. Ma maT egyre citerjedtebb a maganalapon val6 10gopCdus szakember segitsegkerese, de sajnos, csak kevesen tudjak megengedni maguknak. A gyermek onall 6sodasi torekveseit [amogatni kell, legyen az bevasarhis, [akari[as, ligyin[ezcs, hobbi tevckenyseg, stb. Szokja meg, hogy a hall6kt61 hogyan erje el az erto figyelmet. Ehhez eloszor a hallasseriiltnek kell megmutatnia: 0 teljes ertekG, mindenre nyitoll szemelyiseg, hajlik az egyiittmiikodesre. Kepesse kell tenni a[ arra, hogy a kivlilall6t61 a megfelela segi[seget igenyelje. Egyesliletiink, a HARKE igyekszik meg[eremteni a raszorul6 csaladok hallasseriil[ tagiai szamara a palyazatok utjan elnyerenda osszegekbal a nyugati peldakb61j61 ismert hallas rehabilitaci6s kazpontok szorgalmazasa es felallitasa eseten igenybe veheta szolgaltatasokal.. Remoljiik, eljon az ido erre is! Nagyon fontos megfelelo informaci6k birtokaban lenni. Ehhez ke llenek a halhisserli l[ek allapouit es annak kove[kezmenyeit leir6 egeszsegligyi, szocialis tajekoztat6 anyagok. Nem elhanyagolhat6 az erdekervenyesilo szerveze[ek os munkatarsai j6 felkesztiltsege, hogy a szakmai informaci6kon 1(11 a lelki
cs tc-
rapias segitsegre is tudjon tippeket adni, tehat a szakmai es a civil szervezetek kozotti kapcsolat mellett a k6zigazgatas szerveivel, az oktatasi intezmenyekkel
val6 egylittmiikodes. igy a Sziilak a Hallasserlilt Gyermekeker[ Alapirvimnyal es Egyeslilettel. Fontosnak tartjuk az irasos kommunikaci6s eszkazok szeles korii elterjedesenek hasznala[at, ezen bellil az ir6tolmacs szolgala[ es hal6za[
letrehozasat. Az irotolmacs elsa bemutatkozasa a Hallasseriiltek Rehabilitaciojaert Kiizdok Egyesiilete e lsa , megalakuias utani nyilvanos rendezvenyen tartent, ahol egy lelkes onkentes segila asszony, Hargi[ai Marta segita-gepelo munkaja TeVen ez lehetove va lt. Ajilnlom minden hallasscrliltnck cs sziileinek, csahidtagjainak a nemregen megjelent Bonnie Poitras Tucker "A csend hangjai" cimii oneletrajzi regenyenek elolvasasat. Bonnie irja: "A sliketscg megalaz6. A sliketseg megfoszt melt6sagod[61. A sliketsog ahirendelt szerepbe kenyszeril. Az ep hallasuak, csupan azza l, hogy hallanak, miris fOlenybe keriilnek veled szemben. A hallaskarosult nem tehet mast, mint hogy rabizza magM az op hallasuak kozvetitesere." Mara a miniszteriumok, a SINOSZ lobbizasa kove[kezteben elismeri a jelnyelv letjogosultsagat. LCtrejottek ajelnyelvi [olmacs kozpon[ok. Csakhogy ennek kove[kezteben a hallaskarosull kommunikaci6s igenyei nincsenek te)jes koriien kielegilve. Sokan nem 6hajtanak jelnyelven ertckezni a hall6k vilagaval, meg a specialis iskolakban felnevelkedett es jelnyelvet ismera siketek sem, hanem az oralis
16
EGYOTTMOKOOES
beszedet es irasos kommuni.kAci6t igenylik, mert az egyerteimG, nem felrecrthe-
to, sokoldaluan fejezheti ki magat a siket ilyen modon. A jelnyelv nem egyhamar fejlodhet jol kimunkalt, onalloan hasznalt nyelvvc. Mindig szukseges lesz hozza az art ikulaei6. Nines irlisbelisege. Egy nyelv fejlesztese generaeiok alatt zaj lik Ie. Akkor, amikor a mai teehn ikai vivmanyoknak koszonhet6en mar az irasos anyagok elcrhet6ek, lehet6ve kell lenni a hallaskarosultnak, hogy a sajat szuksegleteinek, igenyeinek megfelclo kommunikaci6s csatornat hasznalhass3.
M indennap emek kudareo k es frusztraeiok. Ezt atveszelni a leheto legkonnyebben turelemmel es bolesesseggcl lehet. Meg kell tanulnia a hallasserilltnek kiva16an kommunikalnia, amcly a jo artikulaei6b61, a szajr61 olvasasi keszsegebol, a tcstbeszCd-ertesbol, az onmenedzselii keszsegbol. all Az a siket tud jol jelelni, a szavakat megfelelii sorrendben hasznalni , aki megtanulja a beszeit nyelvet is. Kivanom mindannyiunknak, hallasserillt egyenek, a gyermekek os fe lnottek onbeeslilesenek kialakulasat kezdemenyezo, val6ban minket segito hall6 tarsada10m megerteset, amit, ha megkapunk teljes korG bei lleszkedesi torekvoseinkkel halasan koszoniink.
Mecsne Fullajtar I1dik6 a HARKE elnoke 1078 Budapest, Hemad u. 5. E- mai l:
[email protected] www.harkc.hu
EGYOTTM(JKODES
17
"Tul flatal meg a digitalis haIi6keszulekre?" A Widex aliaspontja es nehany kapcsol6d6 egyeb j6 tanaes
Ontsunk tiszta vizet a poh6rbal Mitjelent a hall6kesziilekben a digitalisjelfeldolgozas? A mikrofonban a hang elektromos jelle val6 Malakitasa t6rtenik meg, de a digitalis hall6kesziilekben ajel egy anal6g/digitalis atalakit6ba kerii!. Itt ajel binaris (I es 0) szamsorokka l k6do lt jelle alaku!. Ez a szamsor az eredeli jel minden informaci6jM hordozza. A jelfeldolgozas soran a megfeleloen programozott szamit6egyseg - processzor - a digitalis jelet frekvencia-csatomakra bontja. Az egyes csatormikban levo jeleket az utan kedviink szerint alakithatjuk egymast61 ftigget lentil azert, hogy a vegeredmeny a nagyotha ll 6 egycn szamara specialisan alaki-
tott es erositett jel legyen. Termeszetesen a feldolgozott digitalis jel meghallgatva csak kopogashoz hason lit, ezt vissza kell alakitani ana l6g jelle, hogy a fti l szarn ara felismerhet6 informaci6 Jegycn.
A digitalis technol6gia bevezetese a hall6kesziilek gyartasba t6bb mint 5 ov kutat6 es kiserletez6 munka eredmenye volt. I 996-ban jelentek meg a digitalis hall6keszii lekek os az elso gyart6k danok voltak. Egyszerre jelentette be a Widex os az Oticon, hogy elkeszitettek es piacra is bocsatottak az elso digitali s modelljeiket. Az elsa modellek utan hamarosan elkesziiltek a t6bbi csa ladtagok is es a Widex biiszke volt arra, hogy egy teljes digitalis csaladdal neki sikerii lt els6kent a szakemberek os a hall6kesziilek viselok szolgalatara lenni. Mit jelent az, hogy egy hall 6kesziilek csalad te lj es? Termeszetesen azt, hogy minden igenyt, amelyet egy hallasseriilt fel nott es gyermek a hall6kesziileke iranyAba lamaszt, azl a rcalis elvarasoknak mcgfclcJocn ki tudja cicgiteni. Reszletesebben ezt ugy lehetne kifejezn i, hogy ftiggetJeniil az aud iogram formajat61 es a hallascs6kkenes mertekot61 mindig lehet megfelelo teljesitmenyt nyujt6 hall6kesziiloket talalni a komplett csaladban. Az emlitett ket tulajdonsagon kivii l azonban a hallascs6kkeneseknek meg nagyon sak, egyenenkent is va lto zo jellegzetessege is van es ezeke t mar nehezebb szamszerGen kifcjezni. vagy abrazolni az audiogramon. Egy ik nagyon fontos tulajdonsag a hangossag erzekeleseben megnyilvanul6 kiilonbseg egyenenkent. Ket teljesen azonos aud iogramma l rendelkez6 nagyothall6 scm erzekeli ugyanazt a hangerot egyformanak, mert ami az cgyiknck kcllcmes, a lTIasiknak mar hangos lehet, vagy
fo rd itva. Ha ezek mellett em litjiik meg a nagyothall6 egyeniseget, a szemolyes
18
EGyOTTMUKOnES
jellenwonasokat, a turelmet, a turokepessegel, az alkalmazkod6kepesseget, a tanuhisi kepessegeket, esztetikai igenyeket os az anyagiakat stb. , akkor nem nehez arra a kovetkeztetesre jutni, hogy ahogyan minden egyen egyedi es utanozhatatlan, ugy a hallascsokkenes is egyedi . Ebb61 kovetkez6en a hall6kesziilekeknek is egyedieknek kell lenni. Az anal6g vilagban ezt az egyediseget nem egy hall6kosziilcken beWI oldottak meg, hanem kiilonboz6 hall6kesziilekeket konstrualva. A digitalis kesziilekek olyan 6sszetettek, hogy nines sziikseg szamtalan variaci6 ra, ugyanazon keszulck ill eszthet6 kiil6nboz6 tulajdonsaggal rendelkez6 hallasseriilt egyenre. Emlitettem mcg a real is elvarasoknak megfelela kifejezest. Mit jelent ez a mi foglalkozasunk koreben? Mast jelent a nagyothall6nak es mast az audiol6gus szakembemek. A hallasseriilt termeszetszeruen a t6keletes hallast varja el a hall6keszuleketal es pedig minden k6riilmenyek kozott! Lehet ezt? Meg a teljesen ep hallo egyen sem egyforma mertekben ert meg mindent zavar6, tul eras zajos hiHter mellett! A j61 kepzett szakember tudja, hogy mikor lehet es mikor nem a hallasi kepesseget maximalisan visszaadni . K6zosen azonban az audiologus es a paciens eljuthat ada, hogy az igenyeket realisan felmerve a helyzethez kopest a legjobb eredmenyt hozza ki a hall6keszUiekbal. Nagyon hianyos a hallascsokkenes fontossaganak tudatositasa a nagyk6z6nseg szamara. A hall6kesziileket reklamozzak es nem a j6 hallas fontossagat az clet minasegcnek hozzajarulasahoz. Az idas nagyothall6 csak akkor fo rdul hozzank, amikor mar legalabb 10 eve nagyothall6. Az aktiv korosztaly sem figyel fel az enyhe vagy k6zepes hallascsokkenesere mindig, mert igyckszik kompenzalni aZI CS csak akkor ker hal16kcsziileket, ha
mar nem kepes a kornyezete el6tt titkolni a hibajat, vagy eppen a komyezete nyomasara kerUi halhisvizsgalatra. Ha a gyermek nagyothall6kra gondolunk, akkor is els6sorban a sulyosan karosodott hallasscriilt gyermekek jutnak az esziinkbe, pedig a kis foku h.llaskarosodas is maradando jegyeket hagy hatra • gyennek testi, szellemi es szoci.lizaci6s fejladeseben. A vegletes esetekben pedig tokeletes megoldas sok szempontb61 nem lehetseges. A hal16kesziilekkel val6 javitas teren • megelegedettseget tekintve • kis, kp, vagy kp. sulyos h.llasserUiesek eseteben lehetiink a legeredmenyesebbek. Fontos tehat a realis elvarasok mertekenek a tisztazasa es egy konszenzus kialakitasa a nagyothall6 elvarasai os a szakember adta segitseg lehetseges mertcke kozott. A fentiek tiikreben mit is jelent a digitalis hallokeszUiek a Widex megitelese szerint? Nem a technol6gia az erdekes a sz{ununkra, akik felhasznal6k vagy ellat6k vagyunk, hanem az, hogy a technol6gia olyan hall6kesziilekek letrehozasat tette lehetave, amelyek sokkal rugalmasabbak, szamtalan, a nagyothallas tulajdonsagait jellemza ad at tiirolhat6 benniik os ezeket az adatokat a szakember ugy tudja osszehangolva h.sznositani , hogy a n.gyothallo igo-
EGYOTTMOKODts
19
nyeit a legjobban kiszolgalhassa. Tehat a digitalis hall6kesziilek olyan, mint a mertek utan kesziilt kival6 ruha vagy oltony. Minden ;zeben passzol! Kell , hogy a digitalis hall6kesziilek ugy illeszkedjen a nagyothall6 hallasbeli tulajdonsagaihoz, mint egy kival6 meret utan kesziilt ruha a vise loje fizikai mereteihez. De hat mi kell egy nagyothall6 gyenneknek? Termeszetesen mindegyiknek mas es mas. Ha sulyos vagy nagy foku hallascsokken6ssel szUletett, akkor feltetlenill biztositani kell azt, hogy az emberi besz6d minden elemet nonmilis intenzitasszinten meghallja. Fontos, hogy a sajat hangj at is kontrollalni tudja, mert a beszed meghallasa es a saj!\! hang kontrollja teszi leheWvc tobbek kozott az ertheta beszed produkci6jal. Ha kozepes mertekG a hallascsokkenese, akkor erosites nelkUl is megindulhat a beszed kifejlodese, de a beszed kialakulasa keshet es maradand6 beszcdhibak maradhatnak. lIyenkor is a hall6kesziilek segil. Meg a kis foku hallliscsokkenes is g!\!olhatja a gyermeket az egeszseges fejladeseben, elsosorban a szocializaci6 ten~n.
Mi"rt adnak tobbet • rug.lmas, sokoldalu, digitalis halhikeszUlekek a gyermckkori hallascsokkenesck javitasanal? A szokatlan fonnaju audiogramokhoz jobban lehet a fTekvenciak szerinti erasitest alkalmazni (tobb csatoma szerepe) A sajat hang kontrolljat es annak szabalyozaslitjobban segitik (tobb csatoma es okklitzi6s hatlis semlegesitese) Automata rnGk6desilk lehet6ve teszik az alland6 es szilkseges er6sitest es sziiksegtelenne teszik a csecsemo es a kis gyennek szamara egyebkent is kezelhetetlen hangera szabalyoz6 jelenletet (bemeneti intenzitast61 ftiggo erasites, automata mGk6des) Kompresszi6s szabalyozo rendszeriik lehetovc tcszik az egyeni hangossag crzekeies torzulasahoz val6 alka lmazast, ezet1 zajos komyezctbcl1 is haszmllhat6k (alkalmazkod6 kompresszi6, beszedkiemela, zajcsokkento algoritmusok) Megorzik a beszed idabeni es spektralis kontrasztjait, (kompresszi6s tulajdonsagok) ennek kovetkezteben az egyes sz6tagok va!,'y sz6 vcgek felismerese, egymast61 val6 megkiilonboztetcse konnyebb. Ezek a tulajdonsagok seg;tenek a tollba mondasnal es nyelvtannal valamint a versek. mond6kak memorizalasanal .. Olyan, az akusztikus visszacsatollist megsziinteta aktiv aramkorokkel dolgoznak amelyek nem jamak a hasznos jelek erositesenek csokkentesevel (csecsema vagy sulyos nagyothall6 ncm veszi eszre, ha sipo l a keszG leke, de az automata visszacsatolas-torles megszunteti a zavaro fiityGlest) Lehetave teszik az emberi beszed halk elemeinek meghallasat, ezzel a magan-
20
EGyOTHfOKODts
hangz6kon kiviil a kis energiatanalmu nu\ssalhangz6k felismereset (a lacsony kompresszios kiiszabak). Az asszes felsorolt tulajdonsag ono szakember kezeben solekal tabb lehetoseget kinal, mint a korabbi ana log ha116kesziilckek. Nem elhanyagolhat6 azonban a hozzaertes! Mit mondhatunk a ci mben felvetett velemenyre miszerint a gyermek "kicsi meg a digitalis hal1okesziilekre, majd kes6bb!" lI yen velemenyt csakis az adhat, aki valamifele misztikus dolognak gondolja a digitalis hallokesziilekeket es nem ke116keppen tajekozott a dolog len yegevel kapcsolatban. A 16nyeg pedig: a digitalis hal10kesziilekek rugalmassaguk, alkalmazkodokepessegiik os a fent felsoroll tulajdonsagaik mian az egycni igenyekhez jobban alkalmazhatok , mint analog el6deik . Dr. Katona Erzsobet Widex-H Kfi
21
EGyOTTM(jKiJD£S
A GENETIKAI EREDETO VELESZOLETm NAGYOTHALLAS Az emberi kapcsolalokban a hallas a kommunikacia elengedheletien resze. A hallaskarosodas az egyik leggyakoribb erzekszervi megbetegedes, ame ly t6bb mint 350 milli6 embert crint a vilagon. Az ell11ult nehany evtizedben a tcchnika ugrasszerii fejlodesevellehetoscg nyilt az emlitett betegcsoport elelminosegenek javilasara. A nagyotha llas okainak egyre kiterjedlebb kUlalasai sonln kiderult, hogy az orokletes (genelikai) lenyezoknek fonlosabb szerepuk van, mint azt korabban gondoltuk. Statiszlikai adatok alapjan minden ezredik gyermeknek 2 eves kor elatt kezdoda nagyothallasa van , melynek hattereben 65 %ban genclikai hiba all. Az idegi hallaskarosodasort, mely lehet belso flil, halloideg vagy kozponli idegrendszer eredetfi, a genetikai hibakon tlil leggyakrabban az agyhartyagyulladas, gyogyszererzekenyseg, trauma ill. a verelhiulsi zavarok a felelosek. A veleszUletett nagyothallas lehel oroklodo os nem oroklodo. A ket csoport megoszlasi aranya csak becsUlhelo a valtozalos elOfordulas es az oroklodo nagyothallasert felelos nem teljes molekularis genetikai ismercrunk miau. Ahhoz, hogy az erintett csaladoknak genetikai tanacsadas 16rt6nhessen, lisztaban kell lennunk egyes nagyolhallasert felelos genekben lortent genetikai hibak gyakorisagaval es patomechanizmusaval, azaz hogyan vezel nagyolhalhlshoz egy adoll genetikai elteres. Termeszetesen ez regionkent, populaci6nkent valtozhat , czert is van jelentosege a populacio specifikus vizsgalaloknak. Csak ezeknek az ismereteben os ilyen adalok birtokaban lehelseges rizik6 meghatarozasr61, val6szinGsegroi cs ezzel egyutt genetikai tanacsadasral beszelnunk. Az oroklodo nagyothallas jelentkezhet onmagaban, ekkor beszelUnk nem szindramas nagyolhallasrol , illetve tarsulhat mas betegsegekkel, melyet szindramas nagyothallasnak hivunk. A szindromas nagyolhallas az orokletes esetek 30%-ert felelos, mig a halhiskarosodas tobbsege (70%) egyeb tunettel nem tarsuI. Ez ut6bbin belUi a leggyakoribb oroklesmenet az autoszomalis recessziv (75-80%), ami azl jelenti, hogy egcszseges emberek is hordozhatjak a hibas gent. Ugyanis egy adott tulajdonsagra nezve minden embemek 2 genje van. A recessziven orokl6d6 betegsegeknel, ha ebbol egy gen hibas (heterozigota), akkor a masodik egeszseges gen kompenzalni tudja a hibasat. igy nem lesz nagyothallo a szemely, de genjeiben hordozza a hibas kodot. Viszont ha valakinek mindket genje hibas (homozig6Ia), akkor veleszuletett nagyothall6 lesz.
22
.
ECJ'OTTMDKOois
Az egeszscges hordoz6k hazassagab61 egeszseges es beteg gyerm ekek egyanint sziilethetnek 3: I aranyban. TelHit 25% esely van arra, hogy nagyothall6 gyermekuk szu lessen. igy csak azokat a hordoz6kat ismerjiik fel , akiknek legalabb egy hallasserlilt gyermekiik van. A genetikai eredetu nagyothallasok legnagyobb csoportjat ez az oroklesforma teszi ki, melyre alta laban a beszed kialakulasa elon kezd5do es a minden frekvenciat erinto kozepes vagy nagyfoku idegi tipusu nagyothallas jellemz5. Feltehetoen kozel 200 ge n fe lelos a hallase rt, melybol I 996-ban meg csak egy volt is mert. Jelenleg 36 gent ismerunk. Ma mar a laborat6riumi technikak fejlodesenek koszonhetoen rutin fe ladatta valt egyes gcnek vizsgalata. Tobb orszagban vegzett vizsga latok szerint a veleszi.ilelett, oem szindromas nagyothallas legfObb oka a GJB2 (Gap Junction protein, Beta 2) genben tortent genetikai hiba. Az 1997 6ta ismert GJB2 gen egy Connexin 26 nevu feherjet k6dol, aminek fontos csatornafe ladata van a belso fti lben, pontosabban a csigaban. Szerepe, hogy egy bizonyos ion (kalium) ezen keresztiil keringjen a csiga fo lyadekaban, ami elengedhetetlen a hallashoz. Ha ez a ge n hibas, akkor nem ke pzod ik egeszseges Connexin 26 feherje , igy nem alaku l ki a esatoma. A kalium ion keringesenek hianya nagyothallashoz vezel. Maga a feherje 226 egysegbol (aminosav) epiil fel. Az6ta igazol6dott, hogy ebben a genben tortent genetikai hiba nemesak Eur6paban, hanem Magyarorszagon is a leggyakoribb orokletes elteres a nagyothall6k koz6tt. Ezen beWI a leggyakoribb nagyothallast okoz6 genetikai hibaja a 35deiG mutilei6, amely a reeessziven 6r6k l5do nagyothall6 esetek t6bb mint 50%-ert felelos. A 35deiG mutaei6 mellett ma mar t6bb mint 80 kii l6nb6zo 6r6k lesmenetet mutat6 genet ikai elteres ismert a GJB2 genben. A 35deiG mutaci6 soran a feherje szintezisenek a leallasa t6rtenik a 12. aminosav utan, igy az eredetileg 226 aminosavb61 all6 Connexin 26 feherje helyett esupan egy 12 egyseget tartalmaz6 miik6deskeptelen feherjelane kepzodik zavart okozva ezzel a bels5 ftil kaliumion keringeseben. Altalanossagban 6sszefoglalva a 35deiG homozig6ta beteg (mindket genje hi bas) legjellemzobb tulajdonsaga a velesziiletett, nagyfokti, idegi tipusu, kctoldali , szimmetrikus hallasvesztes jelent5s rom las nelkiil. De fontos megjegyezni, hogy a betegek nagyothallasa valtoz6 lehcl. Gyakori jelenseg, hogy erre a genre nezve azonos genosszetcte lu
testverparok nagyothallasanak merteke kiil6nb6zo. Gondolok arra, hogyha a hallasvesztes az egyik testvemol esak k6zepes foku, mig a masiknal a siketseggel hataros, akkor az ut6bbi beszedfejl5dese j6val elmaradhat a jobban hall6 testveret61. Pontos magyarazal crre a variabi li ttisra rna meg oem ismen, de Icgnagyobb a val6szinusege annak, hogy egyeb tenyezok allnak a hatterben, mint pI. mas genck altai k6dolt feherjek vagy mas genekben jelenlevo egyeb mutaei6k hatasa, mel yek befolyasoljak a betegseg megjeleneset os lefolyas:!t. Fon-
EGYOrnl OKOOES
23
tos tehat, hogy ezt a genetikai vizsgalatot nem csak a nagyfokil hallasseriiltekno l, hanem a kozepes fokl!, veleszliletett nagyotha1l6kmll is elvcgezzlik. 200 I 6ta Magyarorszagon (Debreceni Egyetem Fii l-Orr-Gcgeklinika) is lehet6scg nyilt a velesziiletett nagyothallas genetikai vizsgalatara, amely eljaras a fent emlitett gon vizsgalatat jelenti. Ez a beteg szempontjab61 egy kemcso (3 011 Nacitrattal alvadasgMolt) vcr adasat jelenti. Ebbol kivonjuk a beteg D S- ct (orokitoanyag), majd specialis reakci6kat vegigfuttatva gel elektroforezissel lathat6va va lik az egyon genotipusa a GlB2 genre nezve. Ezt a vizsgalatot barki kerheti tcritcsmentcsen. A vervetel az orszagban barhol t6rtcnhet, majd a mintakat adatokkal egyiitt (TAl szam, sziiletesi ido, sziiletesi hely, edesanyja neve, lakcim) nevemre kcll elpostazni a Debreceni Fiil-Orr-Gegeklinika cimere (40 12 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.). Az eredmenyre kb. 2 h6napot kell varni, majd a leleteket kipostazzuk. Pozitiv eredmeny eseten szemelyes talalkozas SOfan genetikai tanacsadas lortenik a csaladoknak. A hallasseriiltek iskolajaban vegzett felmereseim szerint a velesziiletett gyermekek hallaskarosodasanak closzor torlena eszlelese es diagnosztizalasa 3tlagosan 1,5-2,5 eves kor koze teheto, ami meglehetosen kcso a gyermek beszcdcs szellemi fejlMese szempontjab61. Ennek megel6zesere ma mar az orszag tobb intezeteben bevezetesre keriilt az ujsziilottek muszeITel (otoakusztikus emisszi6) torteno szurese. Az igy kiszurt i1jsziilotteknel elvegzett genetikai vizsgalattal (GJB2) egyertelmuen bizonyitbatjuk a hallaskarosodas tenyet, megkil11elve ezzel a csecsel110t az altatasos BERA vizsgalatt61. Egyben a csecsemoket keszii lekkel azonnal el tudjuk IMni ill. cochlearis implantaci6ra elokeszithetjiik, ezaltal jobb lehetoseg nyiljtva nekik az igen korai rehabilitaci6ra, valamint a jobb beszed- es szellemi fejlodesere. Dr. T6th Timea Debrecelli Egyetem. Flil-Orr-Gegeklillika
r
24
EGYOTTMOK()DES
VISSZATEKINTES ... Hat eves hinyommal, Veronikaval szurdopedagagushoz igyekeztunk. Hideg teli nap volt, kellemetlen ido, de mi megis jal ereztiik magunkat. A Rak6ezi i1t forgatagaban a kirakatokat nezegetve Veronika folyamatosan .,fecsegctt", mint l110stamlban mindig. Mikozben ot hallgattam, gondo latban egy kicsit elkalandoztam ... Miata is tesszuk meg ezl az utal? T6bb mint harom eve, szinte minden belen jovunk Gyorbol Budapestre. Igen, az elejen meg tobbszor babakocsival kozlekedtunk, mert a metrotol a r6vid seta is hosszunak tunt. (stenem, mennyire nchez is volt a kczdct! Ket cs fel evesen gyakorlatilag a nullaral indultunk, mert szakemberek megnyugtatasa miatt ilyen keson demit ki az igen sulyos hallassemles. De amikor kimondtak a diagnazist, fcrjemmel egyuu ugy dontottunk, nem adjuk ahibb, minthogy megkeressuk azt a helyet, ahol j6 szakertelemmel es megfelelo empatiaval megkezdodhet a hall aka beallitasa es a korai fejlesztes. igy talaltunk ra Nagyne Gyory Maria es Keresztessy Eva szurdopedagagusokra. Az elso utak keservesek voltak. Tobbszor teljesen hi.ba mentunk, mert mire a hallasmeres elkezdodott, Veronika mar az utazastal elfaradt es nem volt hajlanda egyuumukodni. Ha pedig sikemlt is hallasat memi, ujra es ujra szembesiilniink kellett a tennyel, hogy remenyeink e llenere va laban sulyos hallassemlesrol van sza. Nagyon nehez volt ezt elfogadni, szivesebben folytattunk volna struccpolitikat, de halas vagyok gy6gypedagogusainknak, hogy ezt nem hagytak. El6fordult, hogy az igazsag kimondasaval konnyeket csaltak a szemembe, ami akkor olyan kegyetlennek liint. Koszonom nekik, hogy nem kontorfalaztak, mert tudtak, hogy ez az elso lepes ahhoz, hogy gyennekunk fejlesztese vegre megkezd6dhessen. Aztan felgyulladt az elso remenysugar, amikor eszrevettiik, hogy hallani kezdi a hangokat. Elkezdodott a beszedfejlesztes is, ahol olyan technikakat tanultunk, melyeket az otthoni komyezetben kival6an alkalmazhattunk. A szurdopedag6gus javaslatar3 nem mentcm vissza dolgozni, hanem a GYES-t meghosszabbitva oUhon maradtam, hogy c1eget foglalkozhassak lanyommal. A "Pestre jarasnak" es az otthoni foglalkozasnak koszonhetoen lassan, de megindult a beszedfejlodes. Minden uj naphoz az adou erot, hogy lattunk egy-egy apro, pici eredmenyt. .. Harom ev alatt sok minden tortent. Tul vagyunk egy Cochlea implantatio muteten. De nem csak azon vagyunk rul , hanem talan a nehezen is. Veronika folyekonyan bcszel, nem tiszlan, de erthet6en. Szeptemberben iskolaba mcgy .. . AZl lanacsoltak, ne kerjiink evhalasztast, keressiink egy befogad6 nonnal iskolat. Sokan tulzasnak tartoHak, hogy kepes vagyok egyetlen fejleszt6 6ra kedveert
EGYOTTMOKODES
25
Budapestre utazni. Neill erteHck, hogy az egcsz k6vctkezo hcti "Ieckct" ott kaptuk meg. Aztan vittlik haza, es en bcmutattam ferjemnek, a nagysztil5knek, rokonoknak. Az egesz csalad ebb61 taplalkozott, igy 6k is bekapcsolodhattak a fejlesztesbe. Olyan szurdopedag6gushoz jarunk, aki mindig nagyon jol felmerte, hogy hoi tart a gyermekiink. Mindig egy kicsit tabbet vart el tole, amire mi azt gondoltuk, hogy nem is kepes. Aztan kideriilt, hogy tevedtiink. Szinte huzta elore a rej lodesben. HOb'Y cserelhettem volna 6t rei egy kevesbe hozzaerto szakemberre?
Harom ev, ami meghozta a gyiimalcset. Soha egy pillanatig sem bantam meg, hogy nem mentem vissza do lgozni. Pedig az anyagi helyzetiink akkor, a Bokroscsomag alatt elkeserito volt. Egy akkori kazalkalmazotti kereset, na meg a GYES ... De a gyennekiink voh az els6. Milyen jo, hogy igy dantattiink! Toln. rne Bognar Bcala
Minden fogyatekos gyenneknek es az oket nevelo sziiloknek, csaladoknak igen nchez helyzetilk van. Ez a mi gycrrnckcink eseteben is igaz. Minden szill6, meg
a legtajckozottabbak is elakadhatnak, akar a fejlesztcs soran, akar 11111szaki kerdesekben. Ezuton szeretnenk nekik segiteni azzal , hogy kerdeseiket feheve azzal a megfelel6 szakembereket megkeressGk es reszilkre a valaszt megirjuk. (Kazerdeklodesre szamot tarto kerdcsek eseteben - nev nelkiil - az ujsagunkban is megjelentetjiik. Ezert arra biztatjuk a sziiloket, hogy kerdeseikkel forduljanak hozzftnk a szerkesztoseg cimere, vagy elektronikus level formajftban az szhgya@axe lero.hu cimre eljuttatott level fonnajaban. Fentiek szellemeben addig is segitseget kivanunk nyiIjtani a sziil6i jogok ervenyesithet6segenek azzal, hogy reszleteket kazliink a Kazoktatasi Tarvenybol meIyek az ingyenesen igenybe veheto szolgaltatasokat tartalmazzak.
26
EGyOTTMOKODES
VIII. fejezet A kozoktatas finanszfrozasanak elvei Az ingyenesen igenybe vehet6 szolgaltatasok 114. § (I) A helyi onkonnanyzatok es az allami szervek altaI fenntanott nevelesioktatasi intezmcnyekben, tovabba a helyi onkonnanyzati feladatellatas kereteben ingyenesen igenybe vehela szolgaltatasok: a) az 6vodaban - az 6vodai foglalkozaso k [24. § (I) bekezdcsj szukseg eseten logopediai, dyslexia-megelaza foglalkozas, a testi, erzekszervi, enelmi, beszed- vagy mas fogyatekos gyenneknek napi ket 6ra felzark6ztat6 foglalkozas, - a gyennekek rendszeres egcszsegub'Yi felugyelete, - az 6voda letesitmenyeinek, eszkozeinek hasznalata az ingyenes szolgahatasok igenybevetelehez; b) az altalanos iskolaban, illetve az altalanos mfivehseget megalapozo evfolyamokon minden esetben, tovabba - a 115- 116. §-ban meghatarozott kivcteIlel a szakiskolakban es a kozepiskolakban, - a tan6rai foglalkozasok [52. § (3)-(5) bekezdcsj, tovabba - szukseg eseten - a logopediai, dyslexia-megelaza foglalkozas, a testi, crzekszervi, enelmi, beszCd- vagy mas fogyatekos gyenneknek ezenkivUI napi ket 6ra felzark6ztat6 foglalkozas, - elsa szakkcpesites megszerzesekor, tovabba szakkepesites hianyaban a munkaba allashoz, onaIl6 eletkezdcshez swkseges ismeretek elsajatitasakor a gyakorlati kepzes kereteben biztositott munkaruha, egyeni vedafelszereles (vedaruha) es tiszuilkodasi cszk6z, - az evfolyam megismetlese, ha arra nem a tanulmanyi kovetelmenyek nem teljesitese miatt van sziikseg, tovabba a tizedik evfolyamig akkor is, ha a tanulmanyi k6vetcimenyck oem teljesitese miatt van fa sztikseg; a tizenegyedik evfolyamt61 cs a szakkepzesben a tanulmanyi kovetelmenyek nem teljesitese miani
-
cvfolyamismetles az els6 alkalommal, az 52 § (4) bekezdcseben meghatarozott orakeret terhere szervezett tan6ran kivtiIi foglalkozas, pedag6giai szakszolgaltatasok, a tanulmanyi es szakmai versenyek. diaknapok, a tanitas kezdete elatti feltigyelet, az etkezes ideje, tovabba a tankatelezettseg fennallasa alatt a napkazis es tanul6szobai foglalkozas, a rendszeres egeszsegiigyi feliigyelet,
EGYOTTMOKODts
27
- az enekkar es a pedag6giai program ban szereplo mas miiveszeti tevckenyseg, - az iskolai spol1kor, a mindennapos testedzes, hazibajnoksagok, iskolak kozotti versenyek, bajnoksagok, - az iskola Ictesitmcnyeinek (konyvtar, laborat6rium, szamitastechnikai k6zpont, SpOI1- es szabadido-Ietesitmenyek stb.) eszk6zeinek hasznalata az ingyenes szolgaltatasok igenybevetelehez,
- a felveteli vizsga, az osztalyozovizsga, a javitovizsga, a szakmai alkalmassagi vizsga, tovabba elso alkalommal az alapvizsga es az erettsegi vizsga, az elso szakkepesites esetcn a szakmai vizsga , valamint e vizsgak escteben tantargyankent egy-egy javitovizsga; c) a kollegiumban a b) pontban megbatarozott oktatasban val6 reszvetel eseten - a kollegiumi foglalkozasok [53. § (7) bekezdes), - a tanulmanyi es szakmai versenyek, diaknapok, az 53. § (7) bekezdescben meghatarozott orakeret terhere szervezett tanoran kiviili foglalkozas, - az enekkar,
- a kollegiumi sportk6r, a mindennapi testedzcs, a hazibajnoksagok, kollcgiumok k6z6tti versenyek, bajnoksagok, - a lakhatasi feltetelek biztositasa, - a kollegium letesitmenyeinek, eszk6zeinek (k6nyvtar, laborat6rium, szamitastechnikai k6zpont, sport- es szabadido-Ietesitmenyek stb.) haszn!llata, az ingyenes szolgaltatasok, a lakhatas igcnybevctelchez, - a rcndszeres egeszscgiigyi fcltigyelet,
- testi, erzekszervi, crtelmi, beszed- vagy mas fogyatekos tanul6 esetcn az allapotanak megfelelo teljes ellatas. (2) A testi, erzekszervi, ertelm i, beszed- vagy mas fogyatekos tanulo eseten az oktatasban vale rcszvctel es a kollegiumi elhitas minden eselben ingyenes.
• •
28
EGyOTTM OKOnts
DOMINIKA TORTENETE Kisllinyunk, a varva-vart Dominika clso gyennekkcnl, 2002. okl6ber elsejen sziilelen, csaszannelszessel, mi vel "oriasbebi" volt, 4250 gramm, es farra l fekUdt. (A csaszarmetszes tcnyel azert irom Ie, men maig nem deriilt reny hallasscriilcscnek okara, a csaladban mindenki egeszscges e teren, az orvosok szcrint ez viszont egy rizikolenyezo leheletl.) Kb. 6-7 honapos vo lt, amikor eszrevettiik, hogy amikor nekiink hlitlal iilve j8iszik, hiaba szolongattuk, nem fordult felenk. Tobbszor "Iesztelgetliik" kiilonbozo hangkeltokkel, jatekokkal, de eredmcnyleleniil. Gyanakvasunk a gyennekorvos kerdese ullin valt bizonyossa: 0 ugyanis rakerdezen, hogyan kommunikal a gyerek? ! Egy hangado kesziilekkel (amilol nekem csengetl a fUl em, annyira hangos volt) proballak felkelteni a figyelmcI, saj nos, minden reakcio nelkiil. Fiileszeli beulal61 kaplunk, de ehel yetl panikszeriien felkerestiik a Heim Pal Gyenllekkorhazal, ahol a fUlet rendben lalaltak, (fizi kai elvaltozas nem volt) majd az audiologiara kiildtek tovabb minket. Ekkor mar 8 honapos volt a kicsi Nika, es kis csaladunk elindult az egeszsegiigy rogos utjan ... Az audiol6gian szembesiiltiink eloszor a lennyel: Dominika csak a nagyon hangos dobra rezzent ossze, es pislogott. Tovabbi beutalo, BERA-vizsgalatra. A bal fUlen 70dB-nel lalaltak, a jobbnal 80dB-nel nem talaltak kimutalhal6 hallasl, bar a velemcnyek megoszlanak a vizsgalal megbizhatosagal illeloen. (Mindketlovel ugyanannyira hall!) Sajnos idegi eredelii a hallasveszles, ezert semmil sem leheltiink, nagyon el voltunk keseredve, en sirtam hetekig, ha csak ra nezlcm. rettenetes volt, hogy ami kislanyunk nem hall sem minket, sem a benniinket koriilvcvo vi lagol, de az o erdekeben gyorsan ossze kelletl szedniink magunkat. Jartunk prof. dr. Ribari 0lt6nal is, igyekeztiink minden fellelheto irodalmal elolvasni, az inlemelel bongesztiik. Azelotl -holotl egeszsegiigyi vegzeltsegem van- szinle oszre sem vellem a "hallokakkal jarkalok'I", ezert mOSI mindennek alaposan ulananeZlem. Dominika mindemellett rendkiviil elenk kislany vo lt, lalan ezert is vettiik eszre ilyen keson, hogy baj van. Nagyon figyelmes, erdekl odo gyerek, minden mozdulatol argus szemekkel kovetelt. Pontosan 9 honapos vo lt, amikor megkapla elete elso kesziilekel, es ahogy a fUlebe letlek, az elso szava ez vo lt : "A PA! ". Ezen nagyon elcsodalkoztunk, hiszen elvileg eddig semmil scm hallott. Megkezdodotl a korai fejlesztes is, mire II h6napos letl. Slaj ho Aniko szurdopedagogus ulazolanar lett a mi "utmulatonk", akinek nagyon sokal koszonheliink. Idokozben a Heim Pal korhazal elhagyluk, mert Baranyi IIdik6 szurdopedag6gus hosszas belegsege miatl nem kaptunk megfelelo segitseget. Ma meg, 9 h6nap elteltevel is probakeszii lekekkel "kiscrleteziin k", Kereszlessy Eva es Nagyne Gyory Maria seged lelc-
-
29
EGyOTTMOKODES
vel. Hala nekik, hogy n\juk talaltunk, nem sGrgetik a vlliasztast, igyekeznek a leheto legjobb keszGleket magtalalni Nika szamara, pedig mar jonehany ceg termeken tulvagyunk. Ha minden igaz, epp most ta laltuk meg a neki legmegfelelobbet, igaz, a TB csak a fele arat tamogatja, de van remeny, hogy meltanyossagi alapon ezl visszakapjuk. Dominikanak nuisfei eves konira van maT nehany jelentesscl biro szava, pI.: baba, marna, papa, apu (apa), ava (anya), hap, ham, ama (alma), stb ... es szepen fejlOdik. Rengeteget jiltszunk egyiitt, minden sz6t sokszor ismet!link, igyckszlink a "helyzeteket" kihasznalni , es mindenrol besz6lni, beszelni ... Tiic s6k zeneb61csibe jarunk hetente egyszer, nagyon elvczi, cs aktivan reszt vesz a foglalkozasokon! Felek, bogy mit hoz szamara a javo, ebben a rohano es hangos vilagban, de mi mindig mellette fogunk allni, ha szGksege lesz rank. A hasonlo cipoben jaro szGloknek annyit mondanek: ha lehelosegGk van ra, eleve olyan korhazban szGljenek, ahol a szGletes ulan, a rutin ultrahangokon kiviil a hallast is gepekkel merik, mert nekem maig faj, hogy csak 9 honapos kora ota hall. A masik: ne engedjek, hogy gyermekGk raglan tb-re felirt keszGleket kapjon anelkGl, hogy alaposan kiproba ltak-e, minden helyzelben, pI.: zajos kamyezetben is, mert CITe is hitok rossz peldat:( Sajnos az ide elotti cserc scm egyszcn1. Mcgillet minkel a pr6bahordas "Ietszoleges" ideje, eljiink hat vele! Egy utolso mondat, mely Nagyne Gyory Mariatol szarmazik, es mely nyomot hagyott bennem: soha ne lTIerjiik mashoz a gyennekunket, csakis onmagahoz, es tudjunk 6riilni a kis sikereknek is! Tisztelettel: Zsig6 Time. QlJyuka
:
30
EGYOTTMOKODES
Munka a Torok Bela 6vod6ban Az 6voda f6 celja a korai gondozas kereteben, a nem integralt 6vodaba jar6 hallasserult kisgyerekek beszedinditasa, illetve beszi:dfejlesztese, annak erdekeben, hogy az altalanos iskolai oktaulsra elokeszitsuk oket. Az iskolai oktatas folyhat a sajat iskolai tagozatunkban, de ha lehetoseg van ra, - a gyermek beszedallapota indokolja, os talalunk szamara egy megfelelo befogad6 tobbsegi iskollit - integral tan is. Feladatunk az is, hogy a "kesobbi iskolai oktatast feltehetoen akadalyoz6 fej15desi zavarokat kiszurjiik", es korrekci6 keretcben megel6z6 fejlesztesbcn reszesitsuk a gyerekeket. A foglalkozasokon a gyerekek eleteben fontos, az oket koriilvevo komyezet esemenyeil, tOrteneseit jatekos kerctben dolgozzuk fel , tenncszetes kommunikaci6s helyzeteket imitalva. TCmaink peldaul a csalad, a termeszet valtozasai, jatekaink, ruMzat, etkezes, tisztalkodas, stb. A temak felvezetese jatekosan tortenik, mese, babjatek, kis jelenet formajaban , a gyerekek reakci6it folyamatosan szem elott tartva, hiszen nem tudhatjuk, egy-egy gyereknek mi jut eszebe bizonyos temakr61, es hogyan tudjak megfogalmazni ismereteiket. Sok hallasfigyelem-fejleszto jlitekot jatszunk, hiszen tudjuk, a tudatosan, j61 fejlesztett hallasfigyclem minos"gi valtozast hozhal a gyerek hallasaban, erteseben. A csoportok fe lepitesekor igyekszunk az eletkort es a beszedallapotot egyarant figyclcmbe venni, de termeszetesen czen till is sok idol forditunk a gyerekek egyeni fejlesztesere. Az egyeni fejleszlest minden csoportnal kulon egyeni fejleszto pedag6gus vegzi, a gyerekekre lebontott munkaterv szerint. Ezen belul gondozza a beszCdet, a termeszetes beszedritmus kialakitasaval, a helyes kiejtes fejlesztesevel igyekszik minel kozelebb hozni gyerekeink beszedet a hall6kehoz. Implantatumot hasznal6 gyerekeinkkel is ilyen foglalkozasok kereteben dolgoznak kollegaink. Gondot forditunk a kezugyesscg fejlesztesere, sokat rajzolunk, festunk, fonnazunk, hajtogatunk, a kulonbozo temakorokhoz kotodve, de azon kivul is, a gyereknek mindig rendelkezesukre all papir-ceruza, kreta, ha "onkifejezesre vagynak". Megismerjuk a kiilonfele anyagokat hasznalhat6sag, tart6ssag, tapintas alapjan, meglanulunk barkacsolni, cs tenncszetesen cselekves k6zben a munkafolyamatok es az anyagok nevet is megtanuljuk. 6rarendszerii testneveles foglalkozasokon megtanuljuk a sajM testunk tudatos hasznalatat, osszetett mozgassorok vegrehajtasat, versenyjatckok soran a nyerc:,:svesztes elviseiescl. Fcjlesztjilk az egycnsu lyt, a mozgaskoordinaci6t.
----- ... EGYOrHI OKOnts
-
31
Kialakitjuk a jobb-bal terbeli hasznalatat. Vannak ugynevezen jatek-foglalkozasaink, amikor megtanulunk jatszani, betartani a szabalyokat, szerepjatekokat elsajatitani, a jatekokat rendbcn tartani, kozos jlltckban reszt vcnni, jAtckokat kitalalni es ebbe m.sokat bevonni. Termeszetesen ilyenkor is haszna ljuk beszCdet, es erre a gyerekct is inspin\ljuk. Integracios gyakorlat kereteben egy testver6voda gyerekeivel szoktunk talalkozni, amikor a hall6 gyerekkel cgyiitt jMszunk, szervezen jatek kereteben, de jobban beszelo gyerekeinket a hallok neha spontan jatekra is elhivjak magukkal. Nagyon fontosnak tartom, hogy nevelesi feladatokat ellassunk, ebbe beletartoznak a testapolassal, etkezessel, szocializalt viselkedessel kapcso latos tevekcnysegek, ezeknek sz6beli megfogalmazasa, es gyakorlati alkalmazasa. Bentlako gyerekeinknek mi vagyunk a "szillei" a hel 6t napjan, tchat .,kotelcsscgunk" eket ugy szeretni es gondozni, mint a sajatjainkat. Minden perciinket athatja az, hogy beszedet provokaljunk, termeszetesen a lehetosegeiknek megfelelo m6don, de mindenkeppen az a celunk, hogy hangos beszeddel (sz6val) pr6baljak meg kifejezni magukal. Meggyozodesem, hogy mindig magasabb szinvonalon kell beszelni a gyerekekhez, mint amilyen szinten ok vannak, ez inspiralhatja 6kct. Sokkal hosszabban is leheten volna imi 6vodankrol, de azt gondo lom, ha valakit komo lyan erdekel, mi is folyik nalunk, jojjon el es nezze meg az evente tarton nyilt napunkon, amelyet ugyan a mar 6vodankba jaro gyerekek sziilei reszere szervezunk, de szivesen hilUM erdekl6d6kcl. 6vodankba a Hallasvizsgalo es Tanksado allomason keresztiillehet bejutni, az 0 joguk es lehetoscgiik a gyerekeket hozzank iranyitani. Vizsgalatuk eredmenye segit hozza, hogy a legmegfelelobb helyre keriilve a gyermek kepessegeit kibonthassa. Szemredi Erika O\lOIlO
32
EGYOTTMOKOOES
GYEREKNAP A SKANZENBEN Gycrcknapi osszejovctellinket a szcntendrei Skanzenben tartottuk majus 29-en. Bar a van letsziunhoz kepest kevesenjott1ink ossze, annaljobban ereztiik magunkat. Idegenvezetonk a Szabadteri Neprajzi Muzeumban a Felso-tiszavideki tajegyseget be-
mutato erdohati falvak hazait, cpiileteit mutatta be, magyanlzt3 el az epiteszeti jelentosegiiket lOS funkei6ikat. Sok mindent megtudhanunk az ottani telepiilesszerkezetr61 , az ott 1016 emberek fogla latossaga ir61, mindennapi lOS iinnepi eletiikr61. Mindegyik ott ujraepitett haz egy, a Fels6-Tiszavideken esetleg mar tobb szaz even keresztiil hasznalt haz volt, es minden berendezesi tOrgy eredeli. A hazak huen tiikrozik a valamikor benne lak6k elelel, igy sokkal konnyebb elkepzel ni az ottani eletrn6dot is. Minden a praktikum jegyeben keszGlt, a valyogoo l kesziilt falak, az alaesony mennyezel, a kis ablakok a leli-ny"ri h6stabilizalasra, a tobbfunkei6s helyisegek (pI. a konyha volt egyben az el6szoba, az elkez6 os innen fiitiittek a szobai kalyhakat is, a lakoszoba egy resze volt a kamra, telen pedig itt sz6ttek stb.) a gazdasagos helykihasznalasra. Volt szerenesenk latni egy begylijtott bubos kemeneet amit kenyersiiteshez melegitettek e lo, majd pedig a pekinestert ami nt a szepen megkelt tesztat egy falapaton behelyezi s kb. 10 perc elteltevel a gyonyiirii kenyerlepenyt ahogy kiveszi.
Igazan guszta latvany vo lt, s csak nemi iigyes mbesze lesre sikeriilt egyik apukanak egy kis szeletet kostolasra kemie. Csodas ize volt! Kozos korsetank vegeztevel pedig sokfele kezmuves fog lalkozason vehettek reszt gyennekeink a tajhazakban.
ft
I 33
EGyOTTMOKt)OES
I.
Tuo6sPORTREK
to
Az atabbiakban egy rovalo' indflUnk melyben egy-egy neves magya,. wdoSI. gyogypedagogusl igyeksziillk olvas6illkllak bemlitallJi akik a hal/as tanulmimyo-
zGsa esJejleszlese SOrilll alkollakjelelllosel. (szerk.)
BEKESY GYORGY Amikor 1961 decembereben Georg von Bekesy Stockholmban Mvette az orvosielettani Nobel-dijat, csak a beavatottak IUdtak itthon, Magyarorszagon, hogy ki is a kituntetett. Vezetcknevenek magyaros hangzasa mindenesetre gyanut kelthetett az itthoni olvasakban. Akik persze nem voltak sokan. A napilapok szGkszavu hiradasain kivul csupan n"hany kis pcldanyszamu szakmai foly6iratban jelent meg rovid meltatas Bekesy Gyorgyro!. Bekesy Gyorgy 1899. junius 3-ao szu letett Budapesten. Elemi iskolait Munchenben vegezte (o tthon magyarul beszcltek), a nyolcosztalyos g imna z ium als6 ncgy oszta lyat Konstantinapolyban (Isztambul) egy jezsuita isko laban, meghozza francia nyelven. (Bekesy Gyorgy magyarul es nemettil jal beszelt, kesobb franciaui cs angolul is meglanult, no meg kicsit o la-
szul es latinu!.) Az otodik osztalyt mar Budapesten kezdtc meg az Atti la lllon, de meg ugyanab -
ban az cvben, 1911-ben a csalad Zurichbe kollozott. Gyorgy elvezte a svajci gimnaziumot, ahol - megfelelO arara beulve minden gyerek sajat temp6ja szerint ha ladhatott a ktilonbozo tantargyakb6!. Bekesy Gyorgy Zurichben erettsegizett, a Minerva Intezetben 1915-ben (16 evesen), de fiatal kora miatt nem iratkozhatott be az egyetemre, igy miiszeresztanonckcnt egy svajci analitikus merlegcket keszit6 mcsler inasa lett. A gondos finommechanikai munka elsajatitasa nagyon pozitiv
szerepet jlltszott kesobbi karrierjeben: a belso flil szerkezetenek, akusztikai mGk6dcsenek virtu6z feltarasaban, kikiscrletezcscben, mechan ikai model lezeseben.
,
34
..-;
EGI'OTnrOKfJDts
Noha leginkabb a csillagaszat crdekelte, 19 I 9-ben beiratkozoll a Berni Egyetemre - vegyesznek. 1918-ban Budapestrol megcrkezett a katonai behiv6, Gyorgy meg is jelent a sorozason, de gyenge cgeszsege miatt nem osztottak be frontszolgalatra. Az I. Vilaghaborut kovet6 forradalmak soran/uHin a csahid elvesztette budapesti ing6sagait, Gyorgy elvesztette konyveit es jegyzeteit. 1919-1921 kozt befejezte a bemi egyetemet, apja a budapesti kUlligyminiszteriumban kapotl feladatot, Bekcsy Gyorb'Y a Bemben szerzett diplomaval Budapesten keresett maganak helyet, hogy letehesse a doktori szigorlatill. A pesti Tudomanyegyetemen Tangl Karoly professzor mellett 1923-ban Icdoktorah fizikab61. "Apamnak az voh a velemcnye, hogy mindenkinek a hazajaban kell doktonllnia" - ervelt meg 70 eves koraban is, amikor megirta
visszaemh~kezcseit.
A kezd6d6 gazdasagi valsag kozepelle allast kellett keresnie. A val6sagot sajat kezevel-crzckszerveivel kivanta ftirkeszni. A Tungsramnal hiaba prabalkozOll, igy azutan a Posta Kiserleti A1I0masna! kotOll ki (1923- 1946). Ebben az id6ben diplomaciai jegyzekek erkeztek Pragab61 es Belgradb61 miniszlcri szinten is, -oem mindig udvarias hangncmbcn- amclyek a magyarok szemere vetetlck a hazfmkon atmena interurban telefonvonalak zajos voltat. A problema megoldasat a legfiatalabbra, Bek6syre biztak. 6 a vonalminoseget frappansan vizsgaha meg: a kapcsolaskor hallhat6 kattanas hangszinet analizaha a vonal vcgen. Egy id6 utan mar a tavoli klikk meghallasa alapjan meg IUdta mondani, hogy mi a hiba a vonalban es az hoi van.
Bek6synek nagyon kifinomult es kimuvelt hallasa volt, egy id6ben zenei karrier lehet6sege is fOlmerult benne. (Errol azen mondottle, men a zenei mel6diak rulsagosan soka tovabb hangoztak fejcben, igy akadalyoztak, hogy figyelmet egyetlen feladatr. osszpontositsa.) A hangvezet6 rendszer csodalatos tulajdonsaglit Bekesy nemcsak emberi tetemek, hanem kiilonboz6 eml6sok, egyebek kozott tengerimalacok os elefantok ftilen is tanulmanyozta. Vizsgalatait egy rendkiviil szellemes berendezest alkalmazva elektromos es sztroboszk6pos megfigyelessel egeszitette ki. Tanulmanyozta a kalapacs, az lill6 es a kozottiik lev6 iziilet mozgaslit, er6sita SZerepel. A dobhartyara er6sitett igen kis tiikorrel mene e hanya mozgasat kiilonboz6 erassegu hangok hatasara. Kutatasai es eredmenyei nyom'm az 1930-as evekben nem maradt el a klilfOld elismerese: a Nemet Fiileszeti Tarsasag Denker-dija (1931), a Berlini Tudomlmyos Akademia Leibnitz Errne (1937). Bekcsy Gyorgyot az Uppsalai Egyetemre hivla Barany Raben, aki megfejtette a belso ftil szerepct az irany(egyensuly)crzckelcsben es ezen Nobel-dijat is kapoll.
(
EGY()TTM()KODES
35
Ezt a meghivast Bckcsy Gyorgy nagy megtiszteltetcsnek erezte, de - tiidejet fcltve a hosszu svcd telektal - nem fogadta el. 1940-ben vegre a budapesti Tudomanyegyetem meghivta a Gyakorlati Fizikai Tanszek vezet';s';re (1940--1946). Ezt postakis';r1eti munkaja mellett latta el. Nem volt ugyan ragyog6 elaad6, de eliiadasaiban t';nyek kozl';se helyett nyitott problemak megvalaszolasanak fizikusi m6dszeret kivanla tanitani. Tanarsegcdeinek is j6 muszereszekke kellett vainiok, mert 0 maga is az volt. Ekkor azonban mar folyt a II. Yilaghaboru. 1944. aprilis 30-an amerikai bombatalalat lerornbolta postai laborat6riurnat. Az utcai harcok lovedekeinek robbanasa betorte Muzeum-koruti egyetemi laborat6riurnanak ablakait, szctfujta feljegyzeseit. Orosz agyutUzben a Fii-utc:lban megsemmisiilt lakasanak komycke.
B6kesy szervezte a tiizoltast valamint az egyetemi labor ujjaepit6set - a kiUrites clal elrejtett miiszerekkel. De tovabb akarta vinni kutatatasait is, amelycket mar nagyra ertckelt - a nagyvilag. Nem tudott ellemllini Holgren es Zotterman stockholmi meghivasanak (1946-1947), ahol vegre m6dja nyilt, hogy hal ott emberfejek helyett elii rnajmok fti level kiserletczzen. Itt mar sor keriilt kutatasainak orvosi alkalmazasara is. Maga azonban mivel egeszsegct az orvosok nem tudtak stabilizalni szkeptikus maradl: - Szomoru, ha az ember az orvostudomanyban dolgozik es megsem bizik az orvosok tudomanyaban. - Kozben itthon is tortent cgy es mas: amikor kiilfOldi tanulmanyutjanak egyeves meghosszabbitasat kerte, valaszul megfosztottak katedrajat61. igy Bckcsy Gyorgy Arnerikaban kotott ki, a Harvard Egyetemen (I 948- 1966}. A Memorial Hall alagsorliban epitette fel az Erzekszervek Elettananak Laborat6riumat. Megepitette a ftil miikodcshii mechanikai-elektromos modelljeit, amelyek igazoltak hallas-elmeletet. A Nobe l-dijat itt kapta meg "a cochleaban tortcnii szimullici6k fizikai lefolyasara vonatkoz6 fOlfedezeseiert" (1961). Elete harmadik tragediajakent megis azt cite meg, amikor lee-gett a Memorial Hall CS odavesztek muszerei-jegyzctci-konyvei. Az uj laborat6riumban I966-ban mar nem erezte j61 magat, kinozta varhat6 nyugdijazasanak gondja. Elfogadta hat a csendes-6ceani szigetriil, Hawaiir61 a Hawaii Telefontarsasagt61 erkezii meghivast, es attelepiilt Honoluluba. Ott a Hawaii
I
•
I.
II
36
, "
I~
EGYOrHIDKOOES
Egyctcm erzekszervi tudom{myok tansz6kcnek professzora lett. Itt mar azan a tcruleten jart, amit rna jelfeldolgozasnak mondanank . Kiserleti modszereket dolgozon ki annak bemutatasara, hogy az idegvezetes mechanizmusa, az infonmici6k tudomasulvetele es feldolgozasa azonos m6don foIyik Ie mind a hat erzekszerviinkben. Az erzekszervi informaciogatlas formainak (kusz6b, adaptaci6, kompenzacio) I11crcscre maga tervezte kiserleti eszk6z6ket hasznall. Legendas kiserletezoi iigyesseggel a belso flil vizsgalatahoz model II epiten, mely igen preciz mikroszk6pos vizsgalatan alapull. E modell segitscgevel irta Ie, hogyan terjednek a hanghullamok a kengyelt61 a esiga esuesa fele. Tisztazta a membran es a sz6rsejtek szerepet az akusztikai ingcr atadasaban. Az elmelete korul tamadt vita kcsztetle a melycbb idegi folyamalOk tanulmanyozasara: az idegrendszer levalasztja a fontos infonnaci6t a nem fontosakr61.
A hallasi folyamatok kutatasat H. Helmho ltz I 857-ben felalliton rezonaneiaelmeletenek alapjan kezdtc meg, de mar 1928-ban ramutatoll annak hianyossagaira es egy uj hallaselmelet kidolgozas:it liizte ki eeljaul. Vizsgalta a hang keltene ingerek utjat a Corti szervekig, a belso fli l elektrokemia i folyamatait. A belsa flil karosodasanak vizsgalatara kidolgozta a Bekesy audiometriat. EIsa kent merte meg az idegvcgkeszii lckek altai kiboes:itoll elektromos jeleket, s megalkona a belsa fli l esigajanak modelljet. firzekeny eszk6zei lehetave tettek a hallasi folyamalOk megerteset, a siiketseg kiil6nb6za formainak megkiil6nb6zteteset. Mereseivel bebizonyitolta, hogy a belsa flil esigaj:it kelteoszt6 membranban a hangrezges hatasara hullamok keletkeznek s ez ugy va lik idegingeriilelte, hogy az erzeksejtek szarei a nyomas es huzas al tai elhajolnak. Felfedezte, hogy a hang magassaganak es erejenek erzekeleseben az idegi reeeptorok hel ye es szama meghataroz6. A han gelemzes mar a esigaban letrej6n s az agyban esak finomodik.
Bekcsy kival6 miiveszettortenesz is volt, a k6zcp-amerikai indian kultunik nemzetk6zileg elismert szakertaje, az azsiai mutargyak nagy gyujtaje. Gyakori l:itogat6 vo lt muzeumokban cs gyakori vasa rl6 mukereskedoknel. Ha egy erIckes cs erdekes, tchat szamara izgalmas mutargyat sikeriilt megszereznie, azt j6 ideig munkaszobaja k6zponti helyere tette, hogy a mualkotast gyakran szemlelve minel teljesebben f6lfogja annak iizenetct. Az foglalkoztatta , hogyan fejezik ki, hogyan tiikr6zik a kiil6nb6za (europai , afrikai, indian, tavolkeleti) kulturak mualkotasai a va l6s"g komplementer (egym"st Bekcsy fejcben kiegeszito) aspektusait: - A szepseg es hasznossag ugyanannak ket kUl6nb6za oldala. - Hawa iiban egyutt elt az euroamerikai, polinez, kinai es japan kultura. Legjobb baratja egy Nobel-dijas japan ir6, Yasunari Kawabata volt. A szigeten
37
EGyOTTMOKOD£S
aut6jat rendszeresen megalJitotta, hogy az 6ceanba buk6 Napban gyonyorkodjon. Ha viszont elmelyiilni kivant valamilyen specifikus tudomanyos problemaban, becsukta szobaja ajtajM es ab lakat, hogy crzckeinek ligyelmct ne csabitsa el a hawaii taj buja szcpscge. 1972. junius 13-an halt meg. Vegakarata szerint konyvtanit cs tudomanyos hagyatekat a Hawaii Egyetemrc, kcpz6miiveszeti magangyujtcmenyet a stockholmi Nobel-dij Bizottsagra hagyomanyozta. I-Iamvait - hawaii gitar hangja mellett, polinez szokas szerint - a Vilag6cean fogadta magaba. Bekosy 1946 6ta nem jart Magyarorszagon, a Doctor Medicinae Honoris Causa diplomat a washingtoni magyar k6vclsegcn vette at. Temetesen ezt mondta a Hawaii Egyetem rektora: - Hosszu volna itt f61sorolni mindazt a kituntetest, amit a hangtan es orvostudo-
many teruletcn kapott. Egy kitiintetcs azonban tobbet jelentett szamara - talan mcg a Nobel-dijnal is. I969-ben a washing toni Magyar Kovetscgen atvette a budapesti Orvostudomanyi Egyetem diszdoktori diplomajat. Ezt ugy tekinthette, hogy sorsvertc, de biiszke hazaja kcrt bocsanatot egyik legkival6bb liat61. ((jsszeallilotta: Fischer Zol/(;II)
A testamentum "Sokan kcrdezik tolem: mi t tennok, ha az cletet ujra ke llene kezdenem? Azt hiszem, akkor is tudomannyal szeretnek foglalkozni. Iskolatarsaim koziil egyesek milliomosok lettek, es igen kellemesen eltek. Alig kellett kiizdeniiik az eletben, mindent meg tudtak vasarolni, ami megvasarolhat6. En megis azt gondolom, hogy az eletben sziiksegiink van a harcra, az akadalyok lekiizdcsere. Eletemben haromszor clvesztettem mindencmct, megis mindig engem irigyeltek, os cn sohasem irigyeltem masokat. Mindennek vannak elonyei cs hatranyai, os az egyensuly a ketto kozott igen kevesen mulik. Minden att61 fiigg, hogyan hasznaljuk fe l lehetosegeinket. Nem az a fontos, hogy mink van, han em az, hogyan hasznaljuk. A tenneszettudomanyok teruleter61 most is az orvostudomanyt valasztanam, mert az emberi fajdalom enyhitese j6 erzes. A masodik dolog, ami crdekelne: az emberek kozti viszony. Ez cppen olyan fontos, mint az orvosi tudomany. Szerintem a rendellenes magatartas az emberek k6zott sulyosabb, mint
,, •
I
I
.. 38
'; ~
"
EGyOTTMOKODts
bannely mas. Ezek a rendellenessogek sokszor nem nagyok, os nehezen fedezhetak fel, de emberek nagy esoponjanak tehctik tonkre az eletet. Ami a tudomanyokat illeti: latint nem tanulnek, helyette inkabb minel korabban matematikat. A matematika es a geornetria meg mindig a legjobb iIt a magas szintii logikai gondolkodashoz. A matematika egy ny.lv. lia fiatalkorunkban nem sajatitjuk el, kesobb mar sohasem fogjuk tokeletesen megtanulni. Sokan azt hiszik, hogy az egyetem befejezese utan vege van a tanulasnak. Nagy tevedes! En szorosabb kapcsolatban maradnck az egyetemmel , mint tettem. Minden gyorsan vaitozik, es nehez kovetni, ha egyszer elveszitettiik a kapesolatol... lia iIjra elnek, szeretnek mar koran egy sajat konyvtarat. Mas, ha sajat konyviink van, mint ha ko1csonkapjuk. Ha a konyv sajM tulajdonom, iIjra es iIjra tudom olvasni, s bele tudom elni magamat. Ritkan tudom beleelni magam egy vastag konyv szellemebe, ha csak par honapra van milam. Ezon egesz jovedelmemet konyvekre koltenem. Sokan azt mondjak, hogy konyvre nines sziikseg, esetleg eleg ketto. Az Egyesiilt Allamokban allit6lag egy is eleg - a csekkfiizet. Sajnos, nem enek egyet ezzel a gondolkodasm6ddaL Az ember ket ktilonboz6 reszbol all - a fiziol6giai es a szellemi reszb51. A szellemi resznek k6nyvrc, sok k6nyvre van szuksege ... A munka onmagaban is orom, meg akkor is, ha nem mindig kiseri siker. J61 erezziik magunkat mar a legkisebb eredm"ny remenyeben is. HossziI tavon az egyetJen igazi jutalom. Lebet, hogy az ember nem lesz hires az elete folyamilD, de ha j6 munkat vegez, elabb-ut6bb elismerest nyer. Nagy sziikseg van j6, megbizhat6 munkara, es erre elobb-ut6bb rajonnek. Velemenyem szerint a tudas szempontjab61 igen j6 egy kis orszag polgaranak lenni. Egy kis orszagban kezdettol fogva tobb nyelvet kell tanulni, os erasen figyelni kell a kornyeza orszagokra. igy eber erdeklodesre kenyszeriiliink a koriilotttink t6rteno dolgok irlmt, nem vagyunk olyan onkozeppontuak, mint azok, akik egy nagy orszagban nonek fel, ahol egesz eletiiket leelhetik, egyetJen nyelvet ismernek, es nehany konyvet olvasnak. Masik oldala is van, persze, a dolognak: kis orszagokban nem j6 elni, men azok mindig a nagy orszagokt61 fiiggnek." (Reszlelek Bekesy Gyorgy visszaemlekezeseibOl)
, t •
.I t CHAZAR (CSASzAR I ANDRAs '''''5-1816
,
-,
s
~
z
e
,
I ~
.'
r
m
e
e g
t n
e •
1
••
On
t t
J e 1 e
n n •
1 1•
EGYUTTMUKODES ujsag a
szOL6K A HALLASSE ROLT GYERME KEKE RT EGYESOLET 122 1 Budapest, Gcrinc u. 116. · Tel.lFax: 226-2352 es a szOLiIK A HALLAsSE ROLT GYE RMEKEKERT ALA PiTVANY 1094 Budapest, MiMlkovics u. 16., 11 1124. · Tcll Fax: 219-5276, 2 19-5277 hivatalos Japja Mcgjclcn ik: cvcntc kctszcr Fclcl6s szcrkcszt6/fot6k: Fischer Zollan E-ma il :
[email protected]
Szerkcszto: Andronyi Gabriella Nyomdai cl6kc5Zilcs: Work Press Kfi. Levii!igiI3S: O nLinc24 K fi. Nyomda: FISC HERMAN Kfl.
Az Alaphvany szamlaszama: 65 100 149-1 00 14365-00000000 Az Alapitvany ad6szama: 1967 1705- 1-43 Az Eb')'csUlcl szamlaszama: OT? Bank Rt. 11 7 13005-204129 15-00000000 Az EgycsUlct ad6szama: 19671107-1 -43
