Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR
Információk, amelyek alapját képezik a vállalati információs rendszer m1ködésének, avagy mit használ a számvitel
Küls szakmai konzulens: Hadnagy Zoltán
Operatív konzulens: Döme István
Szabó Anett Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003.
Tartalomjegyzék
Oldal
1. Bevezetés ........................................................................................................................... 3 2. Az információk szerepér l általában ................................................................................. 5 2.1. Meghatározások ......................................................................................................... 5 2.2. Az információ jellemz i............................................................................................. 7 2.3. A szervezet számára szükséges információk ............................................................. 9 2.4. A szervezet és az információ.................................................................................... 11 2.4.1. A szervezeti szintek információellátása......................................................... 11 2.4.2. Tervezési szintek és információellátás........................................................... 12 2.5. A vezet i információs rendszer (VIR) ..................................................................... 13 2.6. Információtechnológia és Internet............................................................................ 14 2.6.1. Beruházás az információtechnológiába ......................................................... 14 2.6.2. Az Internet...................................................................................................... 15 2.6.3. Intranet ........................................................................................................... 16 3. A számvitel által felhasznált információk ....................................................................... 18 3.1. Az egyedi beszámolóhoz felhasznált információk................................................... 18 3.1.1. Mérleg ............................................................................................................ 18 3.1.2. Eredménykimutatás........................................................................................ 23 3.1.3. Zárlat és az éves beszámoló összeállítása ...................................................... 25 3.2. A konszern beszámolóhoz szükséges információk .................................................. 25 4. A Zalakerámia Rt. bemutatása......................................................................................... 28 4.1. A vállalat rövid történeti áttekintése, kialakulása és fejl dése ................................ 28 4.2. A vállalat tevékenysége, telephelyei ........................................................................ 29 4.3. Külföldi leányvállalatok........................................................................................... 32 4.4. Piaci pozíció............................................................................................................. 33 4.4.1. A hazai kerámiaipar piaci helyzete ................................................................ 33 4.4.2. A Zalakerámia Rt. piaci pozíciója.................................................................. 35 4.5. Vagyoni, pénzügyi, jövedelmez ségi helyzet.......................................................... 36 4.6. A Zalakerámia Rt. a t zsdén .................................................................................... 39 5. A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk............................................................... 42 5.1. A Scala ügyviteli rendszer ....................................................................................... 42 5.2. Az egyedi beszámolóhoz felhasznált információk................................................... 43 5.2.1. Küls információk.......................................................................................... 44 5.2.2. Bels információk .......................................................................................... 46 5.3. A konszern beszámolóhoz felhasznált információk................................................. 50 6. Összegzés, következtetések, javaslatok ........................................................................... 54 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 56 Mellékletek jegyzéke ........................................................................................................... 57
2
Bevezetés
1. Bevezetés A XXI. század küszöbén eddig nem ismert információs forradalom zajlik. Az alig néhány éve megjelent Internet robbanásszerA fejl désének és a számítógépes hálózatok összekötésének eredményeként adatok sokasága árasztja el a világot. Naponta fedeznek fel új, korszerAbb technológiákat, amelyek a különböz vállalatok információs igényeit próbálják kiszolgálni. Végs soron az információtechnológiák célja, hogy a menedzser az adattengerb l ki tudja szArni azon információkat, amelyek szükségesek számára. De ez is bonyolult feladat, hiszen tudnia kell, hol keresse az információt, hogyan tudja megszerezni, mennyibe kerül és mennyit ér, ha hozzájut. Az üzleti élet minden percben változik, ezért kiemelked en fontos, hogy a vállalatok az információval hatékonyan gazdálkodjanak. Ezért a vállalatok f feladata kell, hogy legyen egy olyan információs rendszer kialakítása, mely el segíti a vállalatok eredményes mAködését, talpon maradását. Dolgozatom megírásának célja az volt, hogy megismerjem és ismertessem, melyek a leggyakrabban beérkez és felhasznált adatok és információk, azok honnan jönnek és milyen utat járnak be. Els sorban a pénzügyi-számviteli osztályon felhasznált információk érdekeltek, hiszen ezen osztály munkájának eredményeként áll össze az éves beszámoló, amely minden vállalat legfontosabb információhordozója a külvilág felé. Azonban ahhoz, hogy az éves beszámolót összeállítsák, rengeteg adat, információ szükséges. A szót, hogy információ, sokat használjuk. De mi is az információ az üzleti életben? Erre a kérdésre kerestem a választ a 2. fejezetben. Ezenkívül ismertetem az információ jellemz it és hogy milyen információkat használnak az üzleti életben. Az információ útja hosszú, a szervezeti hierarchia egyes szintjein más-más információra van szükség. A tervezés is csak a szükséges információk beszerzése után válhat sikeressé, ugyanis az üzleti élet állandó változása miatt a hiányzó vagy rossz információkkal a cég gazdálkodásában zavarok keletkeznek. Az Internet korunk egyik legfontosabb információforrása. A verseny, kereskedelem szempontjából egyre nagyobb szerepet tölt be a vállalatok életében. Szintén a modern kor vívmánya a vállalaton belüli, un. intranet-rendszerek használata, amely folyamatos kapcsolattartást biztosít a központ és a telephelyek, üzlettársak között. Ilyen integrált rendszerrel a Zalakerámia Rt. is rendelkezik 1998. január 1. óta. A 3. fejezet címe kissé csalóka, ugyanis a felhasznált információk nagyrészt bizonylatok és nyilvántartások, de ezek egyszerA felsorolásánál többet szeretnék 3
Bevezetés
nyújtani. Ezért igyekeztem felmérni az éves beszámoló f bb soraival szembeni információs igényeket, vagyis azt, hogy milyen elvárások vannak a számviteli munkával kapcsolatban. Természetesen a beszámoló sorait még tovább lehet részletezni, de akkor a dolgozat terjedelme megduplázódna. Ezért inkább a lényeges elemeket próbáltam kiragadni. Miután a szakdolgozat elméleti részét sikerült felépítenem, keresnem kellett egy olyan vállalatot, amelynek sok üzleti kapcsolata van és sokan ismerik. Így esett a választásom a Zalakerámia Rt.-re, amelyet alkalmasnak találtam arra, hogy a számviteli információkat megismerjem és útjukat végigkövessem. Mint az már megszokott, a gyakorlati rész a vállalat bemutatásával kezd dik. Ez a rész kissé terjedelmesebb az átlagnál, melynek oka, hogy a Zalakerámia Rt. hazánk egyik legismertebb kerámia burkolólap gyártója és forgalmazója, több telephelye és mintaboltja van, több leányvállalattal rendelkezik és a t zsdén is szerepel. Gyakorlatomat a cég pénzügyi-számviteli osztályán töltöttem. Ezt az osztályt jártam végig, hogy megismerjem az itt dolgozók által használt fontosabb, gyakoribb információkat.
4
Az információk szerepér l általában
2. Az információk szerepér;l általában1 2.1.
Meghatározások
Barátunk, akivel az utcán megállunk beszélgetni, az újság, amit ebéd után átlapozunk, a rádió hangszórója, a televízió képerny je, az út szélére felállított jelz tábla, a virág, amit megszagolunk - és a felsorolást folytathatnánk a végtelenségig - mind információt közöl velünk. Els
pillantásra semmi közös nincs ezekben az információkban: mind
tartalmukban, mind formájukban nagyon különböznek egymástól. Lényegük mégis ugyanaz: újságot közölnek, olyan dolgokról, eseményekr l adnak hírt, amelyekr l addig nem tudtunk, és amelyek válaszra - ítéletre, döntésre, magatartásunk megváltoztatására, cselekedetre - késztetnek. A gazdasági életben – a mai viszonyok között – létkérdéssé vált, hogy a vezet k megfelel adat, információ birtokában, id ben, racionális módon hozzák meg döntéseiket. A zArzavaros ’90-es évek kezdetéig a vezet k képesek voltak arra, hogy ésszerAen megjósolják versenytársaik szándékait, a munkaer viselkedését, a vev k preferenciáit, a technikai fejl dés trendjét és a nagyközönség elvárásait. Azonban a viszonylag biztonságos, stabil és barátságos világ a változások és a környezeti problémák következtében, amelyeket gyakran a különböz
kormányok, nemzetközi szervezetek
idéztek el , mára már a múlté. A kihatásokat és következményeket azonban mindenki érzékeli és elszenvedi. A vállalatok versenyhelyzetének fenntartása és meger sítése érdekében a vezetésnek – a vállalat fizikai és intellektuális er forrásainak legjobb és legmaximálisabb kihasználása révén – a beruházók, a vev k, az alkalmazottak és a beszállítók számára megfelel értékeket kell nyújtani és biztosítani. A vezet knek olyan módszereket kell kialakítani, amelyek alkalmasak azon er források kezelésére és mérésére, amelyek az el bb felsoroltak mindegyike számára értéket tudnak teremteni. Az er forrásokkal és az er források mérésével kapcsolatos információkat a vezet i információs rendszer biztosítja. És most lássunk néhány alapvet fogalmat, amelyek ismeretére a továbbiakban szükségünk lesz. A vezet i információs rendszert a következ képpen fogalmazhatjuk meg: ,, A bels és küls forrásokból összegyAjtött adatok olyan információvá történ átalakítása, amelyeket aztán, megfelel 1
Forrás: 1., 2. mA
módon, továbbítani lehet a szervezet különböz 5
szintjein
Az információk szerepér l általában
elhelyezked , a különböz döntések meghozataláért, illetve a különböz tevékenységek elvégzéséért felel s egyének felé annak érdekében, hogy az illet k a felel sségi körükbe tartozó tevékenységeket id ben megtervezhessék, irányíthassák és ellen rizhessék.’’ A vezet i információs rendszer értékteremt hozzájárulása az adatok információvá történ átalakításával valósul meg. A folyamat során az információ, a megértését l függ en, ismeretté alakul át. Az adatok megfigyelés, számolás, mérés stb. révén nyert tények. Pl. egy számla végösszege, egy bankszámla száma, stb. Az adatokhoz egy rutinszerA tevékenység melléktermékeként is hozzájuthatunk, pl. egy eladási számla kiállítása. Önmagukban az adatok csak minimális értékkel bírnak, illetve az esetek java részében teljesen hasznavehetetlenek. Az információk oly módon értelmezett és átalakított adatok, amelyek érthet k az érdekelt felek számára. Az érthet ség nagyon fontos, mivel egy adott információ különböz emberek számára különböz
jelentéseket hordozhat. Azon szervezetek kivételével,
amelyek els dleges tevékenysége az információ nyereségszerzés érdekében történ gyAjtése és értékesítése, az információ önmagában csak korlátozott értékkel bír. Az információ értéke abból a hozzájárulásból ered, amit az információ alapján hozott döntések által kiváltott változások eredményeznek. Az adatok begyAjtésének, feldolgozásának és elemzésének jelent s a költségvonzata, de az adatok addig nem termelnek hozzáadott értéket, amíg nem alakulnak át teljes mértékben érthet és megértett információvá. A tudás, ismeret meghatározása a következ : egy adott személy által megszerzett információ, valamint az illet
intellektuális képességei és az információ kezelésében
szerzett tapasztalatai. A jó min ségA információ önmagában még nem biztosítja a sikert. Pl. a piacon zajló eseményekt l függetlenül az információ hatékony felhasználása egyrészt attól függ, hogy az információt felhasználó személy hogyan alkalmazza a tudását, az ismereteit, az információval kapcsolatos tapasztalatait, másrészt pedig attól, hogy mindezeket a megfelel pillanatban alkalmazza-e. A rendszer olyan elemek összefügg együttese, amelyek együttmAködnek egy adott cél elérése érdekében. A rendszer célja adja meg a rendszer értelmét: a szervezet mAködésének sikerét azon mérjük, mennyire közelíti meg célját.
1
Forrás: 1., 2. mA
6
Az információk szerepér l általában
Az információs rendszer olyan rendszer, amely információkezel
technikákat használ
információk megszerzésére, el állítására, átvitelére, tárolására, kezelésére és bemutatására – kiszolgálva vagy fenntartva ezzel meghatározott üzleti folyamatokat. 1. ábra: Adat, információ, tudás, cselekvés az üzleti döntési folyamatban ADAT
INFORMÁCIÓ
ÚJDONSÁG, HÍR
INFORMÁCIÓ TUDÁS
TUDÁS
ELPZETES ISMERETEK
VEZETPI KÖRNYEZET
DÖNTÉS
CSELEKVÉS(változás elérése a döntési környezetben)
2.2.
Az információ jellemz;i
a) Az információ min sége A min ség a legnehezebben leírható jellemz : több paraméter együtteseként lehet csak megfogalmazni. A pontosság és precizitás könnyen összekeverhet jellemz k. A pontosság azt kell, jelentse, hogy pontosan azt az azonosítót, mér számot, adatot kapjuk, amit az adatbázisból válaszként kapnunk kell. A precizitás a kapott információ kell mértékA részletezettségét, felbontását jelenti. A relevancia az a jellemz , amellyel bebizonyítjuk, hogy a feltett kérdésre válaszoltunk. A teljesség meglehet sen relatív érték, annak mértéke, amennyire a válasz lefedi a feltett kérdést. Az információ életkora és id t rése összefügg létrehozás óta eltelt id
fogalmak. A keletkezés–megszerzés-
nagyon fontos a felhasználó számára, s ezt minden
adatfeldolgozási rendszer pontosan dokumentálja. Nyilvánvaló az is, hogy vannak adatok, amelyeket szinte folyamatosan kell frissíteni, másokat meg hónapokig, évekig ugyanolyan értékkel lehet használni – ez már az id tArés kérdése. Az adatforrás lehet egy személy, egy szervezet, akit l az információ származik. -
számszerA forrás: elemzések, listák, el rejelzések,
-
szöveges forrás: újságcikkek, írásos kimutatások, levelek, kézikönyvek, e-mail üzenetek, termékek adatlapjai, javaslatok, árajánlatok,
-
vizuális: tervrajzok, rajzok, fényképek, grafikonok,
-
számítógépes: adatbázisok, felhasználási fájlok, rendszerbe kapcsolt (online) információs szolgáltatások, világháló, intranet rendszerek.
1
Forrás: 1., 2. mA
7
Az információk szerepér l általában
b) Az információ elérhet sége Az információs rendszer alapfeladata, hogy a tárolt, feldolgozott információkat kérésre hozzáférhet vé tegye. Maga a hozzáférhet ség annyit jelent, hogy a kért információ a rendszerben rendelkezésre áll és az adott információkér számára szokásos körülmények között átadható. Látnunk kell ugyanakkor, hogy a számunkra érdekes üzleti információk igen nagy hányadánál a hozzáférési jogokat korlátozni kell. Ezek a korlátok lehetnek üzleti érdekb l vezéreltek, az el állítás – feldolgozás nagy ráfordításai által indokoltak és még sokfélék. Maga a korlátozás módja rendkívüli változatosságot mutat: egyszerA jelszavaktól id korlátokig, titkosítástól a fizet szolgáltatásokig sok variáció mAködik. c) Az információk megjelenítése Az információ felfogása, megértése nagyban függ a megjelenítést l. Az üzleti információk jó része numerikus adat formájában jelenik meg. Ez a forma pontos, precíz, csak átkódolás nélkül nem érthet . Az olvasónak értenie kell a pénzügyi, a költségvetési és másfajta számtáblázatok értelmezéséhez, ismernie kell a jelölésrendszert, a szokásos rövidítéseket, stb. Ami nem numerikus adat, az általában szöveg. d) Az információ értéke Miel tt bármiféle aprólékos méricskélést végeznénk az információk és információkat kezel rendszerek értékét, hasznát illet en, alapszinten meg kell vizsgálnunk, mit is vár el az üzletember az általunk szolgáltatni kívánt dolgoktól. Azt kell mondanunk, hogy nem technikai számolgatásról van itt szó: az üzleti információ akkor ,,éri meg a pénzét’’, ha üzleti célra használható. Eszerint racionális üzleti viselkedés esetén csak abból az adatból lesz üzleti információ, amely legalább annyi hasznot hajt, mint amennyibe megszerzése, tárolása, kezelése, feldolgozása került – ekkor használható, egyébként a kutya sem fogja megvenni. A használhatóság az információk esetén szokásosan az alábbiakat jelenti: -
az információ jó min ségA, azaz pontos, precíz, teljes, releváns, id tArése és forrása megfelel ,
-
elérhet , hozzáférhet : a hozzáférés egyszerAsége, a kezelés könnyedsége meggy z ,
-
felhasználásra alkalmas megjelenésA (megfelel tartalmú és formájú), az aggregálás, tömörítés szintje, a megjelenítés formátuma olyan, ami eladható.
1
Forrás: 1., 2. mA
8
Az információk szerepér l általában
Az üzleti vállalkozások esetében úgy mérhet le az információ értéke, hogy megvizsgáljuk a hosszú távú nyereségességhez való hozzájárulását. Elvileg annál értékesebb az információ, minél nagyobb a hozzájárulása a nyereségességhez, de a valóságban vannak problémák: -
az, hogy mi min sül értékes információnak rendkívül szubjektív és vállalatonként is változó,
-
ami ma értékes, az nem biztos, hogy holnap is az lesz,
-
ami egyértelmA ma, holnap talán már kritikussá válik.
Mit ér tehát az információ, mit termel az információs rendszer? Els sorban a min séget fizetjük meg: az információ id ben érte el a menedzsert, arra adott választ, amit kérdeztek, pontosan leírta a megoldást és ami a legfontosabb, elérhet volt. Másodsorban fizetünk azért, hogy a menedzser hasznosítani tudja az egyébként használhatatlan adattömeget. Megéri a szolgáltatás azt az értéket, hogy mi kaptuk meg, nem más. Az információs rendszerek általában ún. kemény, formalizált, mérhet
adatok alapján
adnak információkat: darabszám, forint. Ezt az értéket növelhetjük adatelemzéssel, de ez nem változtat azon a tényen, hogy csak mérhet dolgokról tudunk meg valamit. A mai rendszereknek módot kell adniuk puha, nem mérhet , min ségi információk beszerzésére és kezelésére is. Megfizetjük azt is, hogy ne kapjunk információt. Az információs–kommunikációs rendszerek arra épültek, hogy több és jobb min ségA információt adjanak. Csak legyen, aki elolvassa és hasznosítsa azokat. Bizony azért is fizetnünk kell, hogy a rendszer válogatott híreket adjon az Internetr l és a bels
jelentésekb l csak az intézkedésre várókat
közvetítse.
2.3. A
A szervezet számára szükséges információk szervezet
számára
szükséges
információkat
hasonlóképpen
többféleképpen
kategorizálhatjuk. Az alábbi kategorizálás Frank Land munkája alapján készült. a) Leíró jelleg információk Egy rendszer, egy jelenség megértéséhez és irányításához szükséges paraméterek rendszere, az értékek valószínA magyarázata: -
szabályok, feltételek, amelyek alapján a részrendszer mAködik. Ezek megértése alapvet ahhoz, hogy hozzányúljunk, vagy bármit mondjunk a rendszerr l.
1
Forrás: 1., 2. mA
9
Az információk szerepér l általában
-
a szervezet állapotának leírása: az adatállományok típusa, helyi és koncentrált adattárak szerkezete, tartalma, a megbízhatóság és id beliség adatai
-
állapotváltozások: azok a várható események, amelyek a szervezet állapotának megváltozását jelentik – egy megrendelés beérkezése, egy felszólítás, stb.
b) Valószín ségi modellek, rendszerek, változók értékei A statisztikai elemzések eredményei, el rejelzések, feltételezések a rendszer mAködésér l, jöv jér l és a környezetr l – tervezési, beruházási adatok, marketingkutatási eredmények. Felkészült menedzserek fel tudnak állítani ilyen modelleket, más modellek üzleti szoftverek standard megoldásai és adattartalmukat feltöltve adott megbízhatósági valószínAséggel szolgáltatnak információkat. c) Magyarázó-értékel információk A menedzserek tapasztalata, képzettsége, a vállalat eddigi történései alapján a jelenségek nagy részét meg lehet magyarázni, illetve értékelni lehet. A szokásos adatfeldolgozási rendszerek lényegében ebben segítenek: alátámasztják a feltételezéseket nagy tömegA adat kiértékelésével. -
a magyarázó információk választ adnak a várható értékekt l való eltérésekre,
-
a min sít információk olyan informális értesülések, vélemények, egyéni vélekedések, amelyek az üzleti életben nagyon fontosak: miért sikerült ez az üzlet és miért nem a másik. Ez nemigen származhat direkt adatfeldolgozásból: esetleg érzékeny szakért i rendszerek adhatnak ilyesféle információkat és persze a menedzserek, egyénileg vagy megbeszéléseken,
-
bels
szervezeti
rutinmegoldások,
normák:
ezekkel
a
szokásos
szituációk
el fordulásakor lehet dolgozni, a szituációt standard adatstruktúra alapján kiértékelni, -
ítéletek, pl. a beosztottakról begyAjtött vélemények,
-
emberi értékek, attitAdök, hatalom: az embereknek eltér
véleményük lehet a
munkáról, a szervezetr l, f nökr l, beosztottakról, egy szituáció megítélésér l pusztán azért, mert mások a beállítódásaik, neveltetésük, más értékeket tartanak fontosnak, jónak, rossznak, stb. d) Váratlan, nem ütemezett információk Az ütemezést l eltér id pontban érkez vagy váratlan formátumú, mennyiségA adatokat a legtöbb standard rendszer nem tudja kezelni. A menedzsernek fel kell ismernie, hogy valóban extrém a beérkez információ vagy ezután ez lesz a rutinszerA. 1
Forrás: 1., 2. mA
10
Az információk szerepér l általában
e) Meggy z dés, propaganda jelleg információk Minden szervezetben mAködnek különböz csoportok, amelyek vagy formálisan színre lépnek vagy informálisan közölnek csoportinformációkat, érdekeket közvetítenek annak érdekében, hogy a többieket befolyásolják.
2.4.
A szervezet és az információ
A szervezet szó alatt legcélszerAbb egy olyan mAköd rendszer formális megjelenését érteni, amely valamilyen terméket hoz létre vagy szolgáltatást végez. Minden ilyen rendszernek van valamiféle szervezeti felépítése, egyfajta bels
menedzsmentirányítási
rendszere, amelynek célja az eredmények elérése optimális módon. Ezt a rendszert általában egy formális kommunikációs struktúra szolgálja ki - ezen áramlik a résztvev k közötti és a küls -bels kapcsolatokat megvalósító információcsere. Hagyományosan ezt a struktúrát egy vezet i piramissal ábrázoljuk. Minél feljebb emelkedünk ezen a piramison, annál inkább tolódnak el az igényelt és szolgáltatott információk a pénzügyi, üzletpolitikai, marketingpolitikai területek felé. Ugyanakkor a részterületeknek egymással folyamatos kapcsolatot kell tartaniuk. Mindez egyfajta információs integrációt jelent. 2.4.1. A szervezeti szintek információellátása Fels vezetés Ezen a szinten az információ nem lehet részletez , nem lehet formailag szakmai vagy terjeng s. Mindig a szélesebb összefüggéseket kell egy jelentésben aggregálni és súlyozott pontokat kell kiemelni, felkínálva a döntési szituációt. Funkcionális vezetés szintje Egy jellegzetes vállalati funkció általában több szervezeti egységet, csoportokat foglalkoztat: ezek egyedi irányítást, ugyanakkor koordinatív információellátást igényelnek. Azok az információk, amelyeket ezekr l a területekr l a középvezet
kap, a funkció
szempontjából releváns, kell en részletezett és pontos jelentések kell legyenek. A legfontosabb paraméter ezen a szinten az id beliség, ennek megtervezése és betartatása. A tartalom
a
folyamatok
teljesítményére,
az
elért
eredményekre,
költségfelhasználásra, a tervekt l való eltérésekre kell vonatkozzon. 1
Forrás: 1., 2. mA
11
a
folyamatos
Az információk szerepér l általában
A részlegvezetés szintje A dolgokat valahol végre kell hajtani. A vev vel meg kell állapodni, a szerz dést alá kell írni. Ha jön egy telefon, a készletállapotot ismerni kell, a termék minden paraméterét pontosan kell közölni. Látható, hogy ez más terheket ró az információszolgáltató rendszerre, jóval nagyobbak az adatbázisok, nagyon fontos a válaszid
rövidsége. Az
információnak relevánsnak és kielégít nek kell lennie ahhoz, hogy a termelési szintA problémákat helyben meg lehessen oldani – ez az informatikai alapkövetelmény. Ugyanakkor a részlegvezetési szinten mAköd információrendszerb l kell biztosítani a fels bb szintek minden aggregált mutatóját: ezen áll vagy bukik ezek mAködése. 2.4.2. Tervezési szintek és információellátás Az üzleti vállalkozás megfelel tervezés nélkül nem tudja megfogalmazni célkitAzéseit, nem tudja id ben, pénzben, munkaer ben megszervezni a termelést. Azok a szervezetek, amelyek hányaveti tervekkel dolgoznak, el bb-utóbb dezorganizálódnak, ötletszerA megoldásokra szorítkoznak, nem képesek felismerni az üzleti élet változásainak jelentését, a trendeket. Ha nincsenek adatok a versenytársak tevékenységér l, az üzletekben lezajló folyamatokról, nem látjuk a termékek életgörbéjét, akkor könnyen azt hihetjük, csak egy kis reklám kell és kész – közben a termék már végletesen elavult. A stratégiai tervezés a vállalat hosszú távú céljainak elérését hivatott biztosítani. Ehhez ismernünk kell a vállalat gyenge és er s pontjait, hogy ezekkel számolni lehessen a tervezési folyamatban. A tervezés alapja a rés leírása a célok eléréséhez szükséges tényez k és a létez er forrásrendszer között: ez többszintA, komoly adatelemzési munka. A stratégiai rés elemei lehetnek anyagszükségletek, termelési kapacitások, képzett munkaer és információ is termelési eljárásokról, versenytársakról, stb. A taktikai tervezés szintjén a fenti célok eléréséhez részletes terveket kell készíteni. A menedzsereknek az ilyen funkcionális tervekhez pontosan kell ismerniük a rendszer mAködési paramétereit, az er forrásokat, a korlátokat. A tervek a szervezetre, az eljárásokra, a technikára és az emberekre terjednek ki. Az operatív tervezés rövid távú célokért, rövid távú adatelemekkel dolgozik: gépek, emberek, határid k, er források biztosítása. Itt kell leginkább ismerni a történeti adatokat, hiszen pontosan tudnunk kell, hogy mire képesek a rendszerek.
1
Forrás: 1., 2. mA
12
Az információk szerepér l általában
2.5.
A vezet;i információs rendszer
a) A vezet i információs rendszer kerete LeegyszerAsítve a vezet i információs rendszer a formálisan, illetve informálisan elrendezett információk olyan kötege, illetve alrendszere, amely a szervezeten belül specifikus funkciókat tölt be. A hatékony vezet i információs rendszer keretének négy alapvet
kritériumnak kell
megfelelnie: 1. Közös alapvet célkit zés, ami szorosan kapcsolódik az üzleti tevékenység, illetve az üzleti vállalkozás célkitAzéseihez. Ez magában foglalja azt is, hogy az alkalmazottak és a vezet k mindannyian elkötelezettek a közös célkitAzés megvalósítása mellett. 2. Közös alapadatok: a titkosság és az adatokhoz való hozzáférés egyértelmA szabályainak tiszteletben tartása mellett a közös cél megvalósítása érdekében az alkalmazottaknak azonos információs hozzáféréssel kell rendelkezniük és azonos adatokat kell használniuk. 3. Hatékony m ködtetési módszerek: az üzleti tevékenység jelenlegi helyzetével és tervezett trendjével kapcsolatos információkhoz való hozzáférés. 4. Háttér szervezet: az információs rendszer nem csak egy szoftver egység, hanem egy olyan támogató folyamat, ami lehet vé teszi a vezet k számára, hogy többet tudjanak meg az üzleti vállalkozásukról. Szükség van egy támogató szervezetre, hogy az alkalmazottak megtanulhassák a rendszer használatát és hogy a kimutatásokkal kapcsolatos elvárások változásai és a rendszerrel kapcsolatos újítások azonnal és biztonságosan végrehajthatók legyenek. b) A vezet i információs rendszer céljai A strukturált vezet i információs rendszerbe történ
beruházás mögött olyan világos
stratégiai célkitAzésnek kell meghúzódnia, amelynek segítségével biztosítható a szervezeten belüli információ lehet
legtökéletesebb felhasználása, ami hatékonyan
hozzájárul a stratégiai célok és fontos üzleti folyamatok megvalósulásához. Általánosságban a vezet i információs rendszer legfontosabb céljai a következ k: -
Lehet vé kell tennie a vezet k és a beosztottak számára, hogy megértsék a meglév és a potenciális piacokon való nyereségesség tényleges forrásait, illetve okait.
-
El
kell segítenie a vezet k számára, hogy megismerjék a legfontosabb üzleti
folyamatok során felhasznált er forrásokat. 1
Forrás: 1., 2. mA
13
Az információk szerepér l általában
-
Össze kell kapcsolnia a folyamatokat és a tevékenységeket a vállalati célkitAzésekkel, oly módon, hogy mindenki tisztában legyen a vele kapcsolatos elvárásokkal és az általa biztosított hozzájárulás mérésének módjával.
-
Biztosítani kell, hogy a különböz típusú döntésekhez rendelkezésre álljon a szükséges információ.
-
Lehet vé kell tennie a változásokhoz való gyors alkalmazkodást.
c) A vezet i információs rendszer jellemz i A vezet i információs rendszer szerkezetét és mAködését meghatározó legfontosabb tényez ket Donald A. Marchand a következ k szerint határozta meg: 1. Az üzleti tevékenység és a piacok típusa meghatározza, hogy az információt hogyan kell biztosítani. 2. A szervezeti felépítést az üzleti tevékenység természete befolyásolja, de egyben ez tükrözi a vállalat alapvet
üzleti kultúráját, a döntéshozatali folyamatokat és az
információs kultúrát is. A szervezeti felépítés függ még attól is, hogy a különböz egységek és az alkalmazottak hol helyezkednek el a vállalati hierarchiában. 3. A vezetési stílus tükrözi az üzleti tevékenység jellegét és a szervezeti felépítést. 4. Az információs kultúra az el bbi tényez k végeredménye. Azon értékek, hozzáállások, viselkedési formák összegeként határozhatjuk meg, amelyek befolyásolják azt, hogy az alkalmazottak hogyan fogadják, értékelik, gyAjtik, szervezik, dolgozzák fel, adják tovább és hasznosítják az információkat.
2.6. Információtechnológia és Internet 2.6.1. Beruházás az információtechnológiába Napjainkban elég nehéz még elképzelni is egy olyan nagyméretA információs rendszert, ami alapvet en nem az információtechnológián alapul. Két el relépés különös figyelmet érdemel, mivel javítják a vezet i információs rendszer hatékonyságát: -
A bels
folyamatok széles körét moduláris formában integráló szoftvercsomagok
megjelenése. Ezek a szoftvercsomagok az Interneten keresztül összeköttetést biztosítanak a rendszerbe kapcsolt küls
szolgáltatásokkal és az Interneten
megvalósuló és egyre szélesebb körben terjed commerce). 1
Forrás: 1., 2. mA
14
elektronikus kereskedelemmel (e-
Az információk szerepér l általában
-
A második el relépés az Internet és az intranet széleskörA felhasználása az információ megosztására a vállalaton belül és küls partnerekkel.
Információtechnológia nélkül a versenykihívásokra jó esetben igen nehéz, rosszabb esetben lehetetlen reagálni. Az információtechnológiai rendszerek hatalmas mennyiségA adatot képesek összegyAjteni és feldolgozni kézi bevitelA adatokból és – egyre növekv mértékben – az Interneten keresztül megvalósuló közvetlen adatbevitel révén. Az információtechnológiai rendszerek biztosítják a hatalmas adatbázisokban tárolt adatok elemzéséhez, tárolásához és a vev kkel, beszállítókkal és partnerekkel fenntartott kapcsolatok kezeléséhez szükséges szoftvert is. 2.6.2. Az Internet Az Internet már elkezdte forradalmasítani az üzleti tevékenységek egy jelent s körét, a vev i és beszállítói kapcsolatokat is. Az üzletemberek azonban még csak most kezdik megérteni és kihasználni az el nyeit. Hozzásegítheti a vállalatokat ahhoz, hogy a kereskedelmi képességeik javítása és a vezet i információs rendszer hatékonyságának növelése révén javítsák a versenyhelyzetüket. • Kereskedelmi el nyök: a banki, értékesítési és felvásárlási tranzakciók egyre nagyobb hányada valósul meg az Interneten keresztül, aminek számtalan el nye van: -
az információ és a képek gyorsabban, világosabban, érthet bben és biztonságosabban továbbíthatók,
-
termelési adatok: a termék jellemz i és árai azonnal a vev k rendelkezésére állnak anélkül, hogy az értékesítéssel foglalkozó szakemberekkel való kapcsolatfelvétellel vesztegetnék a drága id t,
-
a tranzakciók azonnal, biztonságosabban és olcsóbban végrehajthatók,
-
a marketing információk gyorsan terjeszthet k és a terjesztés költsége is alacsonyabb,
-
az olyan lehet ségek, mint pl. a videó-konferencia, lehet vé teszik a megbeszélések problémamentes megtartását és még utazási költségek sem merülnek fel.
•
Verseny:
-
az Internet a piac valamennyi szerepl je számára azonos játékteret, vagyis azonos lehet ségeket biztosít. Egy kisebb vállalat is rendelkezhet a nagyobb vállalatokéhoz hasonló hellyel a világhálón, annyira és ugyanannyiért élvezheti az Interneten keresztül történ reklámozás el nyeit, mint nagyobb vetélytársai,
-
minden vállalat hozzáférhet a versenytársai világhálóhelyeihez és információkat szerezhet termékeikr l, áraikról, piaci stratégiájukról és szervezeti felépítésükr l.
1
Forrás: 1., 2. mA
15
Az információk szerepér l általában
•
Információfeldolgozás (vezet i információs rendszer)
-
az Internet és a vállalaton belüli intranet rendszerek lehet vé teszik az információ gyorsabb, szélesebb körA és olcsóbb elosztását,
-
az információ hatékony elosztása biztosított az olyan, kulcsfontosságú csoportok számára, mint a vev k, beszállítók, alkalmazottak és partnerek,
-
a világháló egyre inkább az üzleti és mAszaki információk olcsó forrásává válik,
-
eltekintve attól a veszélyt l, amit a túlzott mennyiségA információ hordoz magában, a vállalaton belüli információ megosztás jelent s el nyökkel jár a vállalati osztályok és tevékenységi körök közötti munkamegosztás terén.
A közelmúlt Internet-alapú újításai, változtatásai kikényszerítik az üzleti gyakorlat megváltoztatását és átalakítják a versenyel nyr l alkotott korábbi elképzeléseket is. Két folyamat, egymással párhuzamosan, a jöv ben is folytatódni fog: •
A verseny fokozódása, az Internet által létrehozott és megvalósított információs robbanás. A számítógép egerének egyetlen kattintásával megvalósuló verseny egyre komolyabbá válik azáltal, hogy az Interneten keresztül vásárló vev k egy ilyen kattintással döntik el, hogy az Ön termékeit vásárolják-e, vagy pedig a versenytársét. Ha az Ön Internetes oldala csak lassan vagy nehézkesen használható, akkor a vev egy pillanat alatt áttér a versenytárs oldalára és már el is veszett a nagy lehet ség.
•
Az integrált üzleti szoftverek fejl dése, ami lehet vé teszi a vev k és a piac adatainak begyAjtését a legkülönböz bb operációs rendszerekb l és biztosítja az adatok központi tárolását, gyors hozzáférhet ségét.
Bár els sorban az Internetnek az információs rendszerekre kifejtett hatását vizsgáljuk, nem szabad megfeledkeznünk az üzlet egészére kifejtett hatásáról sem. Ha a nagyvállalatok olyan interaktív világhálós oldalakat hoznak létre, amelyek révén lehet vé válik az elektronikus kereskedelem is, akkor a világhálós oldalak er teljes növekedést eredményeznek és biztosítják a vállalatok számára az azonnali bels kommunikációt. Az Interneten keresztül robbanásszerAen megn
és küls
a vállalatok közti
kereskedelem és jelent sen csökken az üzleti folyamatok költsége. 2.6.3. Intranet A mintegy fél évtizedes szabadság és folyamatos fejlesztés után a cégek egy része felfedezte azokat az el nyöket, amivel az ilyen szabad stílusú információböngészés jár és megkezdték a korlátozott elérésA, bels felhasználású, de az Internet-technológia minden elemét ugyanúgy alkalmazó, ún. intranet-rendszerek kiépítését és használatát. A cég 1
Forrás: 1., 2. mA
16
Az információk szerepér l általában
telephelyeivel, alkalmazottaival, bizonyos értelemben vev ivel is Internet-felületeken tud kommunikálni és ezzel a vállalatok egy teljesen új információs rendszer infrastruktúrához jutottak. A korszerA integrált információs rendszerek egyik legfontosabb és legjobban igényelt tulajdonsága a redundancia mentesség, azaz a felesleges adatismétl dés kiküszöbölése. Az egyszer felrögzített adatok azonnal bekerülnek egy központi adatállományba, ahol bármely érintett modul a neki megfelel formában elérheti az adatot megtekintésre, illetve további feldolgozásra. Az egységes adatkezel i felület és az egységes adatformátum lehet vé teszi az adatok azonnali vállalati szintA kezelését, a vállalat vezetésének naprakész, döntéshozást segít
információkat szolgáltat. A terv és tény adatok összefüggései folyamatosan
figyelemmel kísérhet k. Megteremti a vállalati kontrolling bázisát. Jelenleg a piacon lév szoftverek moduláris felépítésAek. Ez lehet séget nyújt az egyes alkalmazási modulok lépcs zetes bevezetésére, ugyanakkor az egyes modulok önállóan is mAköd képesek. Másrészt mivel nincs a piacon két egyforma vállalat, a szoftvert a cég sajátosságaihoz kell igazítani paraméterezés segítségével. Az integrált vállalatirányítási rendszereket nagyfokú hibatArés, kliens-szerver megoldás, integráció, platform függetlenség jellemzi. Gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az adatfeldolgozás felgyorsul, biztonságosabb lesz, mivel egy adatbázison belül kezeli valamennyi gazdasági folyamatot. A korábbi rendszerek közti adatátvételkor adódó hibák, valamint a többszöri rögzítések megszAnnek, a rendszerek közti egyeztetések feleslegessé válnak, ami nagy munka- és id megtakarítást jelent. Továbbá megkönnyíti az adatáramlást, kipótolja az eddig nem gépesített területek nyilvántartását, adattárolását.
1
Forrás: 1., 2. mA
17
A számvitel által felhasznált információk
3. A számvitel által felhasznált információk2 3.1. Az egyedi beszámolóhoz felhasznált információk 3.1.1. Mérleg Befektetett eszközök Befektetett eszköznek min sül minden olyan eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan – legalább egy éven túl – szolgálja. A számviteli nyilvántartások feladatai a következ k: -
biztosítsák a szükséges információt az éves beszámoló összeállításához,
-
biztosítsanak információt a befektetett eszközökkel való gazdálkodáshoz,
-
adjanak áttekintést a befektetett eszközök állományának alakulásáról (összetétel, területi megosztás, változások, értékcsökkenési leírás összege, kihasználtság, elavultság, selejtezés, stb.),
-
tájékoztassanak a beruházásról, a beruházások finanszírozásáról, a saját és idegen források arányáról,
-
biztosítsák, szolgálják a vagyonvédelmet,
-
tegyék lehet vé a gazdálkodás ellen rzését, elemzését.
A számvitel feladata a befektetett eszközök állományváltozásának nyomon követése is. A befektetett eszközök állománya növekedhet: -
beszerzésb l,
-
beruházásból,
-
térítés nélküli átvételb l,
-
apportból,
-
átsorolásból,
-
gazdasági társaságtól követelés fejében történ átvételb l,
-
leltári többletb l.
A befektetett eszközök állománya csökkenhet: -
selejtezés,
-
értékesítés,
-
apportkénti bevitel,
-
megsemmisülés,
-
térítés nélküli átadás,
2
Forrás: 4., 5., 6., 7. mA
18
A számvitel által felhasznált információk
-
hiány,
-
kötelezettségek teljesítésére történ átadás,
-
átsorolás
miatt. A befektetett eszközök állományváltozását minden esetben a gazdasági eseményt tartalmazó bizonylatok alapján kell az egyedi vagy csoportos nyilvántartásba bevezetni. Ilyen bizonylatok: az üzembe helyezési jegyz könyv, átsorolási jegyz könyv, társasági szerz dés, leltártöbblet, - hiány jegyz könyv, térítés nélküli átvétel-átadás jegyz könyve, selejtezési jegyz könyv, szállítólevél, vagyonszerzési okirat, stb. Az analitikus nyilvántartás tartalmaz azonosítási adatokat, nyilvántartási adatokat, állomány- és értékadatokat, biztosítja -
a tulajdon védelmét,
-
a leírás alapjául szolgáló bruttó vagy nettó érték és a maradványérték meghatározását,
-
az alkalmazott leírási módszer meghatározását,
-
a tervezett és terven felüli értékcsökkenés összegeit,
-
a leltárak alapjául szolgál,
-
az értékhelyesbítés összegeinek meghatározásához szükséges adatokat,
-
a társasági adóalap meghatározásához szükséges információkat.
A terv szerinti értékcsökkenés a tárgyi eszközök használatbavétele óta bekövetkezett elhasználódás, korszerAtlenné válás és gazdasági avulás pénzben kifejezett értéke. A terven felüli értékcsökkenés a nem tervezhet , váratlan mértékA elhasználódást jelenti. Elszámolásának bizonylatai lehetnek a piaci árak alakulását igazoló dokumentumok, a selejtezési, kárfelvételi, leltárhiány jegyz könyvek, egyéb bels és küls bizonylatok. A befektetett pénzügyi eszközöknek nincs értékcsökkenése, de ha értékük csökken, akkor értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés összegének meghatározásánál a t zsdén jegyzett pénzügyi befektetések esetén a t zsdei árfolyam lehet az útmutató, a t zsdén nem jegyzett gazdasági társaságok megítélésére a gazdasági társaság saját t kéjének alakulásából következtethetünk. Forgóeszközök Az anyagok és áruk készleteit, az azokban bekövetkezett változásokat a tulajdon megóvása, a termelés és értékesítés zavartalanságának biztosítása, a készletekr l szükséges információk érdekében ajánlatos az analitikában és a f könyvi könyvelésben folyamatosan követni. A készletváltozás lehet készletnövekedés és készletcsökkenés.
2
Forrás: 4., 5., 6., 7. mA
19
A számvitel által felhasznált információk
Készletnövekedések: -
beszerzés és visszaérkezés bérmunkából: a készletek beérkezésekor ellen rzéssel kell meggy z dni arról, hogy azok megfelelnek-e a rendelt mennyiségnek és min ségnek,
-
anyag-visszavételezés: a korábban kivételezett anyagok egy részét a kivételez szervek (üzemek) visszaadják,
-
leltári többlet,
-
apport,
-
átsorolás.
Készletcsökkenések: -
anyagkivételezés, melynek célja lehet felhasználás, bérmunkára történ
kiküldés,
visszáru és anyageladás, -
selejt,
-
leltárhiány,
-
apport,
-
értékvesztés,
-
átsorolás.
A folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásoknál a készletváltozások mindegyikér l bizonylatot kell kiállítani. Az anyagkivételezési jegy a raktári anyagkiadás bizonylata. A raktári anyag- és árukészletek értékesítésének bizonylata a szállítólevél. A károk elszámolásának alapbizonylata a kárfelvételi bizonylat. A gazdálkodók éves beszámolóinak felhasználói, az információt igényl
tulajdonosok,
üzleti partnerek, befektetni szándékozók a követelésekkel kapcsolatban els sorban az alábbi információkat igénylik: -
kikkel szemben állnak fenn a követelések,
-
milyen a követelések állományának szerkezete.
A vev követelés addig szerepelhet a nyilvántartásokban, könyvekben, amíg pénzügyileg nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve hitelezési veszteségként le nem írták. A vev követelések nyilvántartásba vételének alapbizonylata az el írásoknak megfelel , szabályszerAen kiállított számla, illetve egyéb számlát helyettesít bizonylat, szerz dés, bírósági, adóhatósági határozat. A forgóeszközök közt kimutatott részesedésekr l befektetésenként egyedi analitikus nyilvántartást kell vezetni.
2
Forrás: 4., 5., 6., 7. mA
20
A számvitel által felhasznált információk
A pénzeszközöket érint gazdasági eseményeket a gazdálkodóknak a pénzmozgással egy id ben kell könyveikben rögzíteniük. Mint minden gazdasági eseményt, a pénzeszközöket érint eseményeket is bizonylatokkal kell alátámasztani. A pénzforgalommal szembeni információs igények: -
szolgáltasson
adatot
a
pénzforgalom
tervezéséhez,
figyelemmel
kíséréséhez,
ellen rzéséhez, -
nyújtsanak információkat a bevételek és a kiadások napi alakulásáról, ennek révén a mindenkori fizet képességr l és fizetési egyensúlyról,
-
tájékoztassanak a hitelgazdálkodásról, a hitelek alakulásáról,
-
biztosítsák a vev kkel és a szállítókkal kialakított pénzügyi kapcsolatok folyamatos figyelemmel kísérését,
-
tükrözzék a költségvetéssel kapcsolatos elszámolásokat,
-
szolgáltassanak részletes információkat a munkabérekr l, el legr l,
-
nyújtsanak adatokat a vállalkozáson belüli egységekkel összefügg elszámolásokról,
-
biztosítsák a küls
információs igények kielégítéséhez szükséges pénzforgalmi,
számviteli, statisztikai adatokat. A pénzforgalommal kapcsolatos alapbizonylatok: -
bevételi és kiadási pénztárbizonylatok,
-
napi, id szaki pénztárjelentések,
-
csekkek, utalványok,
-
bankszámlakivonatok, banki értesítések.
Id beli elhatárolások Az id beli elhatárolás az üzleti év reális költségeinek és bevételeinek elszámolása, alapvet en ezen keresztül eredményének megállapítása érdekében végzett helyesbít könyvelés. Ezzel érhet el, hogy adott id szak hozamaival állíthatók szembe az ugyanazt az id szakot terhel
költségek, függetlenül attól, hogy bevételként, illetve kiadásként
másik üzleti évben merülnek fel. Az id beli elhatárolásokról egyedi analitikus nyilvántartást kell vezetni. Saját t ke A számviteli törvény szerint a saját t ke a gazdálkodó vagyonának saját forrása, amelyet a gazdálkodó alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen rendelkezésre. A jegyzett t ke a cégbíróságon bejegyzett t ke, amely a létesít okirat (alapító okirat, társasági szerz dés) szerinti saját t kével egyezik meg. A jegyzett t ke változásának 2
Forrás: 4., 5., 6., 7. mA
21
A számvitel által felhasznált információk
számviteli dokumentálására a cégbírósági bejegyzés szolgál, alapításkor, t keemeléskor, t keleszállításkor egyaránt. Ha a jegyzett t ke egy része nem kerül megfizetésre, amit jogszabály tesz lehet vé, akkor azt külön mérlegsoron elkülönítve, a források között a saját t kén belül negatív el jellel kell kimutatni. A jegyzett, de be nem fizetett t ke nem tekinthet mAköd t kének, így nem lehet figyelembe venni az osztalék alapjának meghatározásánál sem. A
t ketartalék
olyan
elemeket
tartalmaz,
amelyek
függetlenek
a
gazdálkodó
tevékenységének eredményességét l, azaz t keérték-változásból származnak és ide soroljuk az e címen átadott és átvett összegeket. A t ketartalék felhasználási korlátja a t ketartalék számviteli adatok szerint értelmezett pozitív egyenlege. A t ketartalékot érint mindazon változások, amelyek összefüggésben állnak a jegyzett t ke mozgásával, csak akkor számolhatók el, ha a mozgást a cégbíróság bejegyezte. Az eredménytartalék alapvet en az el z évek felhalmozott mérleg szerinti eredménye. A 2001. évt l hatályos számviteli törvény a saját t kén belül új elemként nevesítette a lekötött tartalékot, így jelent sen javult az éves beszámoló mérlegének információs tartalma. A lekötött tartalék a t ketartalékból, eredménytartalékból lekötött összegeket, a kapott pótbefizetés összegét, továbbá a tulajdonosnál a vállalt, de még nem teljesített pótbefizetés összegét foglalja magában. Az értékelési tartalék nem más, mint a befektetett eszközök meghatározott körére vonatkozóan a gazdálkodónál esetlegesen meglév
rejtett tartalékok mérlegbe történ
felvétele. Az értékelési tartalék mérlegben való megjelenése az inflációs hatások részbeni kezelésének eszköze. E sor felvétele a mérlegbe nem kötelez , csak egy lehet ség a gazdálkodók számára. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára igénybevett eredménytartalékkal növelt, valamint a megállapított osztalék, részesedés, kamatozó részvény kamatának összegével csökkentett adózott eredmény összege. A saját t ke egyes elemeinek leltározása az analitikus nyilvántartások és a f könyvi adatok egyeztetésével történik. Céltartalékok A céltartalék-képzés szükségszerA ahhoz, hogy a tulajdonosok, a befektetni szándékozók, a hitelez k vagy bármely üzleti partner megbízható, reális képet kaphasson a beszámoló adataiból, a jövedelemtermel
képesség valós szintjér l, ne tüntesse fel a vállalkozás
eredményességét kedvez bb színben, mint ahogy az óvatos üzletember szemszögéb l vélelmezhet . A céltartalékok képzése az adózás el tti eredmény szAkítését jelenti anélkül, 2
Forrás: 4., 5., 6., 7. mA
22
A számvitel által felhasznált információk
hogy a vállalkozás egyes aktíváinak, várt bevételeinek könyv szerinti értékében bármilyen változás állna el . Kötelezettségek ,,Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerz désekb l ered , pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelez , a kölcsönnyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képez eszközök kezelésbevételéhez kapcsolódnak.” (Sztv. 42.§ (1) bekezdés) A kötelezettségekkel kapcsolatos szerz dések f bb típusai: -
szállítási szerz dés,
-
szolgáltatási szerz dés,
-
vállalkozási szerz dés,
-
hitel-, kölcsönszerz dés,
-
váltó,
-
kötvény,
-
munkaviszonnyal kapcsolatos szerz dések,
-
megbízási szerz dések,
-
társasági szerz dés.
A szállítókkal szembeni kötelezettségek analitikus nyilvántartásának kialakítása során kett s követelményt kell érvényre juttatni, egyrészt az általános forgalmi adóról szóló törvény
el írásait,
másrészt
a
számviteli
törvény
vonatkozó
rendelkezéseit,
információszolgáltatásra vonatkozó szabályait. 3.1.2. Eredménykimutatás Értékesítési folyamat Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a teljesítés id szakában a naptári évben a szokásos üzletmenet keretében értékesített, kiszámlázott saját termelésA készletek, vásárolt anyagok,
áruk
és
teljesített
szolgáltatások
árkiegészítéssel
és
felárral
növelt,
engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét. Aktivált saját teljesítmények értékeként mutatjuk ki azokat a termelési vagy szolgáltatási tevékenységeket, melyet a gazdálkodók saját részükre végeznek. Az értékesítés könyvvitelével kapcsolatos információs igények: Ki kell mutatni: 2
Forrás: 4., 5., 6., 7. mA
23
A számvitel által felhasznált információk
-
a belföldi értékesítés árbevételét, külön-külön ÁFA-kulcsonként,
-
az exportértékesítés árbevételeit,
-
az exportértéket csökkent devizafuvart,
-
az értékesítés önköltségét,
-
az aktivált saját teljesítmények értékét,
-
az utólag adott eredmények összegeit,
-
az értékesítés után felszámított forgalmi adó és egyéb adók mértékét,
-
az árbevételbe beszámító árkiegészítés, illetve fogyasztási adó összegét,
-
a realizált eredményt,
-
a statisztikai adatszolgáltatást.
A termékek egy részére a vev és a szállító egymással szállítási szerz dést köt. Bizonyos termékeknél ezt a megrendel levél helyettesíti. Nyilvántartást kell vezetni a szerz désekr l és a megrendelésekr l kronologikus sorrendben, sorszámmal ellátva. Az értékesítés során kiállítandó bizonylatok kett s célt szolgálnak. Egyrészt a készletcsökkenéseket dokumentálják, másrészt ez alapján készül el a számla. Az értékesítés könyvelési bizonylata a számla. Költségnemek, költséghelyek, költségvisel k A vállalkozási tevékenység elvégzéséhez él - és holtmunka-ráfordítások szükségesek. E ráfordítások tartalmát els sorban a gazdálkodó tevékenységeinek sajátosságai határozzák meg. A tevékenységek elvégzéséhez szükséges ráfordítások a gazdálkodó költségei. A költségeket
a
könyvviteli
elszámolásokban
minden
esetben
ki
kell
mutatni
költségnemenkénti bontásban. A költségnemek: -
anyagjellegA ráfordítások,
-
személyi jellegA ráfordítások,
-
értékcsökkenési leírás.
A költségnemek adatai felhasználhatók különböz nemzetgazdasági mutatók számításához, a költségtervezéshez és költségkiértékeléshez, a gazdálkodók számára is fontos információkat biztosít a tárgyid szakot terhel költségekr l. Emellett a számviteli törvényben el írt önköltségszámítási kötelezettség és a részletesebb költséginformációk miatt a gazdálkodók a költségeket elszámolhatják: -
költséghelyenként,
-
tevékenységenként.
2
Forrás: 4., 5., 6., 7. mA
24
A számvitel által felhasznált információk
3.1.3. Zárlat és az éves beszámoló összeállítása A zárlat célja a f könyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, az adatok helyességének ellen rzése és az adatok megfelel rendszerezése, összesítése. „A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészít , helyesbít , egyeztet , összesít
könyvelési munkák és a számlák technikai zárása
tartoznak.” (Sztv.164.§ (1) bekezdés.) A számviteli törvény a kett s könyvvezetést végz k körében kötelez en egy alkalommal, a beszámoló elkészítését megel z en írja el a zárlatot, de ez általában nem elegend a folyamatos üzletvitel szempontjából, mivel így a gazdálkodó nem rendelkezik folyamatos és megbízható információkkal vállalkozása tevékenységér l. Ezért célszerA legalább negyedévente elvégezni a zárlatot, de akár havonta is készíthet zárást. A zárlatot két fázisban kell elvégezni. Az els
fázis a tárgyid szak gazdasági eseményeinek teljessé tétele, ellen rzése és
összesítése, és ezek eredményeként a f könyvi kivonat összeállítása. A második fázis a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés között végbement gazdasági események és a piaci körülmények változásából ered
korrekciós könyvelési tételeket
tartalmazza. Az éves beszámoló összeállítása jelenti a mérleg és eredménykimutatás összeállítását, és az ezek adatait alátámasztó és magyarázó kiegészít megfogalmazását. A mérlegkészítést megel z
melléklet és üzleti jelentés
feladatok például az értékvesztések
elszámolása, id arányos kamatok elszámolása, éven belül esedékes törleszt részletek kiemelése. A kiegészít
melléklet célja, hogy a mérleg és eredménykimutatás számszerA adatait
további információkkal kiegészítve hozzájáruljon ahhoz, hogy az éves beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetér l megbízható és valós képet mutasson.
3.2. A konszern beszámolóhoz szükséges információk A vállalkozások közti szervezeti és piaci kapcsolatrendszerben világtendencia, hogy a megfelel t keer vel rendelkez társaságok új, jogilag önálló társaságokat hoznak létre, továbbá szabad pénzeszközeiket más vállalkozásokba transzferálják. Az eredmény egymással lazább vagy szorosabb kapcsolatokban mAköd vállalatcsoportok, konszernek, holdingok kialakulása. Ugyanakkor – mivel a csoport tagjai jogilag önálló vállalkozások – az általuk összeállított éves beszámolók adatai a társaság tényleges teljesítményét, vagyoni 2
Forrás: 4., 5., 6., 7. mA
25
A számvitel által felhasznált információk
helyzetét, jövedelmez ségét illet en könnyen félrevezethetik a vállalkozással kapcsolatba kerül ket. Ilyen körülmények között a vállalkozásokról készített egyedi beszámoló már nem képes minden információt közölni. Egyfajta információhiány alakult ki abban a tekintetben, hogy: -
milyen valóságos eszköz és forrásállomány felett rendelkezik a vállalkozás vezetése,
-
milyen a tényleges üzleti forgalom, árbevétel,
-
milyen összegA eredmény keletkezett,
-
milyen a részesedések, más vállalkozásokba invesztált befektetések értéke,
-
mennyi a valóságos követelések és tartozások összege,
-
az el z ek figyelembe vétele után milyennek ítélhet a vállalkozás jövedelmez ségi, pénzügyi, vagyoni helyzete.
Az összevont éves beszámoló az el z ekben említett információhiány pótlását célozza. Ezt úgy biztosítja, hogy az összevont beszámoló összeállításakor -
megváltozik a beszámoló összeállításában résztvev k köre,
-
olyan számviteli módszereket, eljárásokat alkalmaznak, amelyekkel a szükséges, az értékelésben zavaró tényez k kiszArhet k.
A konszolidált éves beszámoló célja a vállalatcsoporton belüli bels üzleti kapcsolatok kiszArésével a csoport valós vagyoni, jövedelmez ségi, pénzügyi helyzetének a bemutatása. Az egyedi beszámolók konszolidálásra való el készítése során: -
a tagvállalatok minden eszközét és forrását egységes értékelési eljárással kell meghatározni,
-
a tagvállalatok külföldi pénznemben készült egyedi mérlegét, eredménykimutatását át kell számítani egységes valutanemre, forintra,
-
az összevont beszámoló alapját képez egyedi beszámolóknak egységes fordulónapra kell vonatkoznia.
A t kekonszolidáció lényege az összevont mérlegben a befektetésb l ered vagyon- és t kehalmozódások kiszArése. A t kekonszolidáció során az összevont mérlegb l az anyavállalat részesedését és a leányvállalat saját t kéjét hagyjuk el. Az adósságkonszolidáció során az adós-hitelez i kapcsolatokat rendezik, azaz a konszolidációba bevont vállalatok egymással szembeni követeléseit és kötelezettségeit a konszern mérlegben el kell hagyni. Információkat az egyedi mérlegek biztosítanak. Általában a konszolidációba bevont vállalatok között fennállnak árukapcsolatok, így az egymástól beszerzett eszközök értékelése nem mindig felel meg a konszern szemlélet szerinti értékelés követelményeinek. A közbens eredmény nem más, mint az adott eszköz 2
Forrás: 4., 5., 6., 7. mA
26
A számvitel által felhasznált információk
konszernszemléletA értékének és az egyedi mérlegben alkalmazott értékének a különbsége. A közbens eredmény megállapításához az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek évvégi leltározásakor olyan leltárt kell készíteni, melyben a vagyontárgyak elhatárolhatók konszern körb l és konszernen kívülr l származókra. A bevételek és ráfordítások konszolidálása az eredménykimutatáshoz kapcsolódik. A konszern eredménykimutatás csak a konszernen kívüli vállalatokkal összefügg árbevételeket és az azokhoz kapcsolódó értékesítési, el állítási költségeket tartalmazhatja, az egymás közti szállításokból származó árbevételeket és az azokhoz kapcsolódó költségeket ki kell szArni.
2
Forrás: 4., 5., 6., 7. mA
27
A Zalakerámia Rt. bemutatása
4. A Zalakerámia Rt. bemutatása3 4.1.
A vállalat rövid történeti áttekintése, kialakulása és fejl;dése
A Zalakerámia Rt. helyi vállalatból mára Magyarország legnagyobb, Közép-Európában is meghatározó regionális multijává n tte ki magát. De amíg a cég elérte ezt a teljesítményt, számos beruházást és fejlesztést kellett végrehajtania. A vállalatot 1951-ben a Zala Megyei Tanács alapította Téglagyári Egyesülés néven. 1969ben a vállalat egyesült a zalaegerszegi Cserépkályhagyárral, így a cég új neve Zalaegerszegi Kerámia és Cserépkályhagyár lett. A Zala Megyei Tanács döntésének oka az volt, hogy abban az id ben rohamosan csökkent a cserépkályhák iránti kereslet, az építkezések gyarapodásával a burkolólapok iránti kereslet n tt, így a vállalat ennek termelésére és továbbfejlesztésére rendezkedett be hosszútávon. A göcseji fazekasság hagyományait folytatva Tófejen kezdte meg mAködését 1973-ban a falburkoló csempéket gyártó üzem, az itt lév burkolólapok el állítására alkalmas agyag felhasználásával. 1985. és 1991. májusa között a cég a Vállalati Tanács irányításával mAködött Zalakerámia Vállalat néven. 1991. május 31-én zártkörA alapítással létrehozták a Zalakerámia Részvénytársaságot. Alapítói az Állami Vagyonügynökség (48%) és az angol IMI Securities London (52%). A társaság székhelye Zalaegerszeg. A Zalakerámia Rt. értékpapírjait röviddel az Rt. megalakulása után, 1991. július 22-én bevezették a Budapesti Értékt zsdére. A részvény a BÉT indexkosarában egyedüliként képviseli a magyar épít ipart. A cég papírjait több európai t zsde - a bécsi, a londoni, a müncheni - mellett a New York-i is jegyzi. A Zalakerámia Rt. fejl dését a nyolcvanas évek második felében kidolgozott stratégiájával sikerült megalapoznia, mely során a rekonstrukciós, illetve kapacitásb vít beruházások mellett kiemelt cél volt a min ségfejlesztés. A stratégia következetes végrehajtása egyenletes fejl dést biztosított a vállalatnak és exportteremt erejAnek bizonyult. A növekedés alapkövetelmény volt a Zalakerámia Rt. számára, mivel a nemzetközi piacokon elvesztette volna eddig kivívott pozícióit. Az elemzések segítségével jutott a vállalat vezet sége arra a következtetésre, hogy 1995. április 1-jei hatállyal magába olvassza a szintén burkolólapokat gyártó romhányi Rékerámia Rt.-t. Romhány kedvez földrajzi fekvéséb l adódóan a társaság a keleti piacokra való betörés bázisát teremtette meg. 3
Forrás: 8. mA
28
A Zalakerámia Rt. bemutatása
A Zalakerámia Rt. beruházási tervei azonban nem merültek ki a hazai gyárak, üzemek megvásárlásával. Lehet séget keresett a b vülésre az ország határain kívül is, különösen Kelet-Európában. A befektetés növel
szándékok els
lépéseként a Zalakerámia Rt.
létrehozta az ausztriai székhelyA Hussar Holding AG nevet visel leányvállalatát abból a célból,
hogy befektetéseket
eszközöljön
a
környez
országokban.
E törekvés
eredményeképpen többségi részesedést szerzett a horvátországi Inker d.d-ben, a romániai S.C.Cesarom S.A.-ban és 36,2%-os tulajdont a csehországi Keramika Horni Brízában. Még ugyanebben az évben született meg a döntés a magyarországi székhelyA Pietra Rt. megvásárlására is. Ez a cég 1998. május 31-ével beolvasztásra került a Zalakerámia Rt.–be és mint telephely folytatta tovább termel tevékenységét. A Pietra gyáregység azonban a megvalósuló több milliós min ségfejleszt
és kapacitásnövel
beruházás ellenére sem
tudott hatékonyan mAködni, ezért közel egy év után a Zalakerámia Rt. leállítani kényszerült a gyáregység termel tevékenységét. Telephelyének hasznosítására létrehozott egy kereskedelmi célú disztribúciós központot. 1999. év során a Keramika Horni Bríza befektetés átkerült a pénzügyi befektetések közé, mivel a cég meghatározó befolyásolásához szükséges részvénytöbbséget nem tudta megszerezni. Els
lépésben a Zalakerámia Rt. leértékelte a 36,2%-os pénzügyi
befektetését, majd a 2001. évben az egészet eladta. A hazai piacon a Zalakerámia Rt. körülbelül 20%-os piaci részesedéssel bír, ismertsége meghaladja a 90%-ot. A belföldi értékesítést a saját tulajdonú mintaboltokon és a szerz dött partnereken keresztül bonyolítja a társaság. A nyugati kerámia gyártó cégek rohamos piaci térnyerése miatt a Zalakerámia Rt.–nek folyamatos harcot kell vívnia, hogy piacait meg tudja tartani, s t újakat is tudjon szerezni. A felvev piac ízlésvilágának állandó körforgásával és a nyugati cégek által diktált min ségi és design változásokkal lépést tartva beruházásokat, fejlesztéseket folytat 2001. és 2005. között is.
4.2.
A vállalat tevékenysége, telephelyei
A vállalat tevékenysége alapvet en padló- és falburkoló lapok, kályhacsempék gyártása, bel- és külföldi forgalmazása. Ezt egészíti ki a saját tulajdonban lév
agyag- és
mészk bánya mAködtetése és a burkolólapok gyártásához szükséges mázat el állító fritt üzem. A vállalat tevékenységét célszerA telephelyenként szétválasztani, mivel a termékek el állítása így különül el. 3
Forrás: 8. mA
29
A Zalakerámia Rt. bemutatása
Tófeji gyáregység Az Rt. legfontosabb termel üzeme a Zalaegerszegt l 25 km-re fekv gyáregység. Az anyavállalat árbevételének dönt
burkolólap
hányada az itt gyártott termékek
értékesítéséb l származik. A gyár mellett közvetlenül található egy agyagbánya, mely el nye, hogy sem készletezési sem szállítási költség nem merül fel. A gyáregységben három lépcs ben kialakított gyártósoron folyik a termelés: B-I üzem: 1973-ban helyezték üzembe, 1988-ban volt a rekonstrukciója, egyszer égetett burkolólapok gyártására alkalmas, éves kapacitása 750.000 m2/év. B-II üzem: 1992. júniusában kezdte meg mAködését kétszeri gyorségetéses technológiával. Ez akkor a termelés megduplázódását jelentette, kapacitása 1.000.000 m2/év. B-III üzem: Az üzem rekonstrukciója 1993. október 1-jén kezd dött és 1994. májusában fejez dött be. A gyártósor itt is kétszeri gyorségetéses technológiával üzemel. Kapacitása 1.250.000 m2/év. B-IV üzem: Az üzem átadása 2002. májusában volt. A próbaüzem véget ért, azóta teljes kapacitással dolgozik. Új formátumú csempét is el állítanak ebben az üzemben, mely mérete: 25x40 cm. Teljes kapacitása 2.000.000 m2/év, de 2002-ben 1.100.000 m2 kerül legyártásra. Fritt üzem: A burkolólap gyártásához szükséges máz alapanyagot, illetve kerámia mázat állít el . Termelése meghaladja a gyár szükségleteit, így a felesleget értékesítik. Dekor üzem: Az üzemben a magasabb esztétikai elvárásoknak megfelel en a burkolólapok továbbdekorálása történik.
2. ábra: Tófej gyáregység látképe 3
Forrás: 8. mA
30
A Zalakerámia Rt. bemutatása
Romhányi gyáregység 1995. április 1-jén vált a cég egyik gyáregységévé. R-I üzem: A gyáregység modernizációja 1995. októberében kezd dött és 1996. májusára készült el. Az új 1.620.000 m2/év kapacitású üzemben fagyálló lapok termelése folyik. R-II üzem: Beltéri padlóburkoló lapok gyártása folyik, a gyártósor kapacitása 450.000 m2/év. Sümeg A Zalaegerszegt l 50 km-re lév
telephelyen található a cég mészk bányája. Az itt
kibányászott, majd helyben meg rölt mészk
eredményezi a burkolólap gyártás
alapanyagául szolgáló mészk lisztet, amellyel a tófeji üzemet látják el. A felesleget mez gazdasági üzemek és útépít vállalatok számára értékesítik. Cserépkályha gyáregység A Zalakerámia Rt. tradicionális terméke a kályhacsempe. Az Rt.-nél és jogel djénél a kályhacsempegyártás több mint 100 éves múltra tekint vissza. A gyáregység Zalaegerszegen található és évi 4-5 ezer kályhához készít kályhacsempét. Éves kapacitása 800.000 csempeegység/év. E termék külföldön is népszerA.
3. ábra: Zalakerámia által gyártott cserépkályha
3
Forrás: 8. mA
31
A Zalakerámia Rt. bemutatása
Zalakomár A piaci igények változásai miatt a hagyományos mintázatú márványmintás terrazzo lapok nehezen eladhatók, piacuk az évek során beszAkült, ezért a vezet ség úgy döntött, hogy a termelést 2001-ben leállítja. NDC disztribúciós központ Ez lett a Zalakerámia Rt. kereskedelmi központja Budapesten. Kialakításának célja az volt, hogy el segítse és gördülékennyé tegye a termékek továbbértékesítését az ország egész területén. Mintaboltok Zalaegerszegen, Romhányban, Nagykanizsán, Tófejen 1-1 és Budapesten 3 mintaboltot mAködtet a vállalat a fogyasztókkal való közvetlenebb kapcsolattartás érdekében. A termékek kb. 18%-át értékesítik mintaboltokban, ahol a vev k kényelmes és szép környezetben udvarias és szakszerA kiszolgálás mellett választják ki a nekik leginkább megfelel
terméket.
Fontos
arculatformáló er vel bírnak, igyekeznek a teljes
termékválasztékot ízlésesen bemutatni.
4.3.
Külföldi leányvállalatok
Inker d.d. Horvátországi vállalat zágrábi székhellyel. Szállodai, vendéglátó-ipari és háztartási porcelánok, szaniterek (egészségügyi porcelánok) és díszkerámiák gyártásával foglalkozik. A szaniterkerámia termékek min ségben, árban és imázsban a középkategória középs és fels harmadába sorolhatók mind a hazai mind a nemzetközi piacon. A megvalósult és folyamatban lév
termékfejlesztések révén min ségjavulást és megfelel
esztétikai
megjelenést biztosítanak a termékeknek, így lehet vé válik új piaci szegmensek meghódítása is. Beruházásokkal nemcsak a termékeket, hanem az informatikai rendszer és a raktárak felújítását is finanszírozták. A horvátországi leányvállalat az instabil gazdasági környezet és a rossz fizetési fegyelem ellenére is növelni tudta befolyását és a belföldi piacon (Horvátországban) 26%-ról 50%-ra növelte piaci részesedését. S. C. Cesarom S. A. Romániában mAköd
cég, bukaresti székhellyel. Közel 40 éves múlttal rendelkezik a
szanitertermékek, fal- és padlóburkoló lapok gyártásában. Termékei min ség és ár 3 Forrás: 8. mA 32
A Zalakerámia Rt. bemutatása
tekintetében is a középkategóriába sorolhatók. 2000-re a leányvállalat árvezet pozíciót ért el saját piacán és a csoport legsikeresebb tagjává vált. A céget a romániai privatizáció során szerezte meg a Zalakerámia Rt. A cég jelent s fejlesztésekre vállalt kötelezettséget. Hussar Holding AG A Zalakerámia 1997-ben hozta létre a Hussar Holding AG-t abból a célból, hogy részesedést szerezzen más közép-európai kerámiagyártó vállalatokban. A társaságban az anyavállalat 100%-os tulajdonnal rendelkezik. A Hussar Holding AG-t 1997. február 11-én jegyezték be Ausztriában. A vállalat székhelye Bécsben van.
4.ábra: Leányvállalatok és telephelyek
4.4.
Piaci pozíció
4.4.1. A hazai kerámiaipar piaci helyzete a) A kerámia burkolólapok 2001. évi belföldi termelése A hazai burkolólap-termelés a korábbi évek jelent s növekedése után, az értékesítési lehet ségeket követve az utóbbi 4 évben kis mértékben, de tenderciózusan csökkent. 2001ben ugyan a csökkenés minimális (0,1%-os) volt, de az értékesítés több mint 2,0%-kal elmaradt a termelést l, azaz mintegy 200 ezer m2-rel növekedtek a termel i készletek. Termelés
2000. év (1000m2) 2001. év (1000m2) Index (2001/2000) 9227,1
3
Forrás: 8. mA
9216,0
33
99,9
A Zalakerámia Rt. bemutatása
b) A 2001. évi belföldi értékesítési tendenciák A belföldi kerámia burkolólap-piac dinamikájában a korábban meghatározó szerepet játszó vállalkozói magasépítési projektek építésének növekedési üteme 2001. I. felében tet z dött, a II. félévben már némi visszaesés volt tapasztalható. Ezt a folyamatot különösen tükrözte a burkolólap-igény alakulása. A költségvetési magasépítés és fenntartási építés az év folyamán jelent sen n tt, de a csúszások miatt a burkolólap-igény csak mérsékelten b vült. A burkolólap-kereslet b vülésének f tényez je a lakásépítés volt, és a következ években is várhatóan ez lesz. 2001-ben az elkészült lakások száma már 28.000 körül volt, ami az el z évhez képest jelent s, 30,0%-os növekedést jelentett. Más kérdés, hogy ez elmaradt a 30.000 feletti lakásépítési várakozástól, különös tekintettel az új lakásépítés ütemének az éven belüli megtorpanásától, a kedvez bb hitelfeltételekre való várás miatti III. negyedévi kereslet-visszaesésre. Továbbra is feler söd ben van a lakossági lakáskorszerAsítés, mégpedig gyakran éppen a hidegpadlós helyiségek felújításakor kerámiaburkolattal való cseréjére is irányulóan. Sajnos ez 2001-ben a burkolólap-kereslet növekedésében csak részben mutatkozott meg, mert részben a növekedés maradt el a várakozástól, részben sok esetben a korábban megvásárolt burkolólapok felhasználásával valósult meg. A szomszédos országok többségénél és különösen az EU országaiban el állt építési dekonjunktúra következtében a burkolólapot szállító országok nyilvánvaló er feszítéseket tesznek a b vül hazai piac további meghódítására. Ez megmutatkozott abban is, hogy az import növekedésének üteme lényegesen meghaladta a piacb vülést, illetve hogy tovább n tt a készletszint. Belföldi értékesítés 2000. év (1000 m2)
2001. év (1000 m2)
19.831
21.054
Index (2000=100) 106,1
c) A kerámia burkolólapok 2001. évi importjának alakulása Az import dinamikus, 16,0%-os növekedése annak ellenére jött létre, hogy több termékféleségben már magas volt a keresked i készletszint az év elején, és a f keresletb vít
lakásépítés, továbbá a lakásfelújítás növekedése lényegesen elmaradt a
várakozásoktól. Ennek következtében - f leg a II. félévben - az értékesítés üteme számottev en elmaradt a behozatal fokozódásától, ami által az év végére a keresked i készletszint tovább n tt. 3
Forrás: 8. mA
34
A Zalakerámia Rt. bemutatása
A közönséges kerámia padlólapokban az import 8,0%-kal csökkent, dönt en azért, mert az el z évi szállításokból nagy keresked i készletek halmozódtak fel. A piaci keresleti struktúra változását szinte megel legezve, az import felfutásában új elemként jelent meg a falburkoló csempék behozatalának ugrásszerA növekedése. A padlólap-import 10,0% körüli növekedésével szemben a csempeimport majdnem 33,0%kal b vült. Az import hazai piacon való térhódításában szerepet játszott nemcsak az árverseny, hanem az általa biztosított széles választék is, továbbá, hogy az importtermékek értékesítésénél a keresked k nagyobb nyereséget tudtak realizálni, mint a hazai gyártású termékeknél. Import
2000. év (1000 m2)
2001. év (1000m2) Index (2001/2000)
13.492
15.671
116,2
4.4.2. A Zalakerámia Rt. piaci pozíciója a) A belföldi értékesítés 2001. évi tapasztalatai 2001. I. félévének forgalma a vártnak megfelel en alakult. A II. félévben több, a cég piaci jelenlétét nagymértékben negatívan befolyásoló események (energiaárak emelkedése, forinter södés, kereslet hanyatlása) miatt módosítottak értékesítési politikájukon. Az ennek keretében végrehajtott forgalomösztönz akciók és promóciós támogatások eredményeként a Zalakerámia termékek kerültek kereskedelmi partnereik és a végfelhasználók figyelmének középpontjába. A 2001. évi belföldi értékesítésük 6.275.648 eFt-ban realizálódott. A tervet 2,8%-kal túlteljesítették. A bázishoz képest 12,1%-os árbevétel növekedést értek el. Valamennyi f bb termékcsoport árbevétele terv közelében volt, a falburkolók és kályhacsempék esetében
túlteljesítés
valósult
meg,
a
fagyálló
lapoknál
viszont
nagymértékA
forgalomcsökkenés következett be. Saját termékek tekintetében 2,4%-os növekedést értek el. Jelent s szerep jutott a vásárolt termékeknek. Az összes árbevételb l 15,0%-ot képviselnek, ez a bázishoz képest jelent s növekedést jelent. A piaci részesedés megtartása érdekében importált falburkoló lapok értékesítéséb l közel 246 millió Ft árbevétel képz dött, ezen termékeket 2002-ben saját termékekkel váltják fel. A tárgyévben szélesítették termékválasztékukat GRES burkolólappal, melyb l 124 millió Ft értékben értékesítettek.
3
Forrás: 8. mA
35
A Zalakerámia Rt. bemutatása
N tt a disztribúciók és a mintaboltok árbevétele, el bbi 12,9, utóbbi 8,0%-kal. A mintaboltok részesedése az árbevételb l csökkent, ez a disztribúciók magas vásárolt termék értékesítéséb l adódott. 2002-ben hasonló értékesítési politika folytatása szükséges a piaci jelenlét er sítéséhez, új termékek bevezetéséhez. A siker kulcsa: intenzív promóció, magas szintA kiszolgálás, fogyasztóorientált gondolkodásmód. b) Az export értékesítés 2001. évi tapasztalatai A termékértékesítésb l származó export árbevétel a bázis id szakot 1,6%-kal haladta meg. Ez a növekedés csekélynek mondható, de az év közben felmerült problémák miatt nem nevezhet elenyész javulásnak. Év közben partnerkapcsolati problémák miatt fennakadás volt az értékesítésben, és a forint er södése, az árfolyam sávszélesítése sem kedvezett az export árbevétel alakulásának. Az export árbevétel közel 89,0%-a származott a saját gyártású burkolólapok eladásából. N tt a vásárolt áruk eladásából származó árbevétel.
4.5. Vagyoni, pénzügyi, jövedelmez;ségi helyzet 1. Vagyoni helyzet mutatói a, Megoszlási viszonyszámok Eszközök összetételének alakulása Mutató
M. e.
2000. év
2001. év
Befektetett eszközök aránya
%
77,2
76,3
Forgóeszközök aránya
%
22,2
23,5
Aktív id beli elhatárolások aránya
%
0,6
0,2
Összesen
%
100,0
100,0
Az eszközök értéke a bázishoz képest számottev en nem változott.
3
Forrás: 8. mA
36
A Zalakerámia Rt. bemutatása
Források összetételének alakulása Mutató
M. e.
2000. év
2001. év
Saját t ke részaránya
%
49,7
53,8
Céltartalékok aránya
%
1,4
0,2
Kötelezettségek aránya
%
48,3
42,5
Passzív id beli elhatárolások aránya
%
0,6
3,5
Összesen
%
100, 0
100, 0
A saját t ke részarányának 4,2% pontos növekedését a 761 millió forintos jegyzett t ke emelése és a kötelezettségek csökkenése eredményezte. A céltartalékok aránya azért csökkent, mert a 2001-es állomány nagy része felszabadításra került. A kötelezettségek részarányának csökkenését mind a rövidlejáratú, mind a hosszúlejáratú kötelezettségek változása befolyásolta. A közel 6,0% pontos csökkenés annak az eredménye, hogy a rendkívüli hitelszerz dések miatt a hosszúlejáratú kötelezettségek 38,3%-kal csökkentek, és ez nagyobb részarányt képvisel, mint a rövidlejáratú kötelezettségek 2,2-szoros növekedése. A rövidlejáratú kötelezettségek növekedését a konzorciális hitel következ évi törleszt részének növekedése és a szállítói kötelezettségek felduzzadása okozta. A passzív id beli elhatárolás állománya több mint 5-szörösére emelkedett, mivel a nem realizált árfolyamnyereség 648.360 eFt értékben elhatárolásra került. b, Egyéb számított mutatószámok Mutatók
M.e.
Készletek hatékonysága
eFt
4,65
4,33
Készlet igényességi mutató
eFt
0,22
0,23
Készletek kronologikus átlaga
eFt
1.425.072
1.684.622
Készletek forgási sebessége
nap
72,71
77,49
fordulat/év
5,02
4,71
Készletek fordulatszáma
2000. év
2001. év
Csökkent a készletek hatékonysága, ezáltal n tt a készletigényességi mutató, melyet az árbevétel 10,9%-os és a készletek 19,1%-os növekedése eredményezett. A készletek kronologikus átlaga 259.550 eFt-tal n tt, mivel 2001. IV. negyedévében nagyobb volt a készletállomány, mint a tavalyi év azonos id szakában. A készletek kronologikus 3
Forrás: 8. mA
37
A Zalakerámia Rt. bemutatása
átlagának növekedése maga után vonta a készletek fordulatszámának csökkenését, amely így a készletek forgási idejének emelkedését okozta. Megnevezés
M. e.
2000. év
2001. év
Tárgyi eszközök utánpótlása
%
53,1
252,9
Tárgyi eszközök hatékonysága
-
2,4
2,0
T kefeszültségi mutató
-
1,0
0,8
Eladósodottsági fok
-
0,5
0,5
A tárgyi eszközök utánpótlása 4,8-szorosára n tt a tavalyi évhez viszonyítva, amit a tófeji új üzem, raktárak építése és egyéb szinten tartó beruházások növekedése eredményezett. Csökkent a tárgyi eszközök hatékonysága, mivel a termelési érték csupán 7,7%-os növekedésével szemben a tárgyi eszközök 28,8%-os emelkedése áll. Az idegen t ke állományának csökkenését és ezáltal a t kefeszültségi mutató és az eladósodottsági fok csökkenését eredményezte a konzorciális hitel rendkívüli törlesztése. 2. Pénzügyi helyzet mutatói Mutató
M. e.
Pénzjövedelem mutatója
eFt
Készpénz likviditási ráta
2000. év
2001. év
-830.265
-1.259.474
-
0,74
0,40
Likviditási gyorsráta
-
2,66
1,09
Likviditási ráta
-
3,62
1,63
MAködés biztonsági mutató
-
1,19
1,07
A mérleg szerinti eredmény jelent s romlása növelte a pénzjövedelem mutatójának negatív értékét. A vállalat pénzeszközei 63,9%-kal, a forgóeszközök 1,5%-kal, a követelések 19,6%-kal, az aktív id beli elhatárolások 63,7%-kal csökkentek, a rövidlejáratú kötelezettségek viszont 215,6%-kal növekedtek a 2000. évihez képest. Ezek a változások eredményezték a likviditási mutatók romlását. A befektetett eszközök még mindig jelent s mértékben vannak lefedve hosszú távon rendelkezésre álló forrásokkal. 3. Jövedelmez;ségi mutatók A jövedelmez ségi mutatók nem értelmezhet k a negatív eredmény miatt. 3
Forrás: 8. mA
38
A Zalakerámia Rt. bemutatása
4.6. A Zalakerámia Rt. a t;zsdén A Zalakerámia Rt. alapt kéjét és piaci kapitalizációját tekintve a t zsde középmez nyében található. A t zsdei forgalmazásra 1991. augusztus 1-t l került sor. A Zalakerámia részvények sem nagyságrendileg, sem jellegüket tekintve nem tartoznak a t zsde vezet papírjai közé. Nem jellemz
a nagy kötésszám, ám az árfolyam az elmúlt években
rendkívül hektikus mozgáson ment keresztül. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért tartják mégis t zsdén papírjaikat, fizetve ezzel a jegyzett kategóriában való részvét igencsak jelent s költségeit. A vállalat korábbi menedzsmentje rendkívül fontosnak tartotta a társaság papírjainak likviditását. Ez bizonyos szempontból a nagy külföldi tulajdonosok részér l egy óvintézkedést is jelentett, hiszen ha a vállalat teljesíti az általuk elvárt eredményeket, minden nehézség nélkül kiszállhattak volna a cég részvényesei közül. Az árfolyam a bevezetés évében viszonylag stabil volt (1.600 forint). 1992: Az árfolyam gyakorlatilag alig változott, hiszen a befektet k f ként stratégiai befektet k voltak, akik hosszútávon gondolkoznak és nem a rövidtávú profit árfolyamnyereség - a céljuk, hanem a társaság gazdálkodásából több év alatt nyereséget termelni. 1993: Az ÁVÜ felajánlotta 63 millió forint névértékA részvény pakettjét kárpótlási jegy cserére. De a kárpótlási jegyes cserék nem igazán váltották be a hozzájuk fAzött reményeket. A részvény árfolyama csökkenni kezdett, valószínAleg az érdektelenség és a kialakuló túlkínálat miatt. A novemberi árfolyam-emelkedés mögött minden bizonnyal az alapt ke-emelés állt. Az alapt ke felemeléséhez jó alkalmat nyújtott a cég egyre jobb piaci megítélése. 1994: Csendes kereskedés a jellemz a t zsdén. Általában az új kibocsátású, kárpótlási jegy cserés papírok iránt volt nagy a kereslet a befektet k körében. A Zalakerámia papírok január 1-jén 2.700 forint körüli áron indultak, februárban már 5.200 forintig emelkedtek, ezt követ en csendesebb kereskedés volt jellemz , az árfolyam 2.100 és 3.500 forint között mozgott. 1995: Az árfolyam 1.500-1.600 forint körül mozgott. Emögött a társaság és a Rékerámia Rt. összeolvadása, az ezzel járó részvénycsere állt. A t zsdetitkárság is megfelel en 3
Forrás: 8. mA
39
A Zalakerámia Rt. bemutatása
értékelte a Zalakerámia szereplését a Budapesti Értékt zsdén, hiszen 1995. október 2-án a Zalakerámia Rt. részvényeit is belevették a t zsdeindexbe. Ezen döntésüket azzal indokolták, hogy a Zalakerámia Rt. forgalma meghaladta az általuk el írt forgalmat. 1996: 3.300 forinton kezdett a papír, majd emelkedésnek indult. Áprilisra átlépte az 5.000, júniusban a 6.000, szeptemberben a 7.000 forintos határt. Ezen eredmények részben az általános t zsdei növekedésnek tulajdoníthatók, amely a piacon forgó szinte minden papírra érvényesült, részben pedig a Zalakerámia kedvez eredményeinek tudhatók. A romhányi üzem munkába állása er sítette a cég piaci pozícióit és ezzel együtt pozitív t zsdei megítélését. 1997: Januárban a társaság akvizíciós terveinek nyilvánosságra kerülésével ugrásszerAen megn tt a Zalakerámia részvények iránti kereslet, amit jól jelez a 9.000 forinton kötött üzlet is. Az év következ id szakában mérsékl dött a kereslet és vele együtt az árfolyam is. 1998: A Budapesti Értékt zsde nem a legsikeresebb évét zárta. Az 1997-ben szinte eufórikus hangulatban folyó kereskedés és a folyamatos árfolyam- és t zsdeindexemelkedés után mind a befektet ket, mind az elemz ket hidegzuhanyként érték az 1998-as év történései. Az els negyedévben a BUX-index az álomhatárnak tAn 9.000 pontot is megközelítette, majd áprilisban e szint fölé emelkedett. Az ezt követ id szak aztán a folyamatos, néhol drasztikus zuhanások id szaka volt. Fél év se telt el és a t zsdeindex 3.775 pontra esett vissza. Ennek okait a szakért k azzal magyarázták, hogy a távol-keleti feltörekv piacok válsága és a japán gazdaság bajai el idézte befektet i rosszkedv az orosz gazdaság augusztusi összeomlásával kiegészülve t kepiaci hisztériába fordult, ami a közép-kelet-európai, köztük a magyar piacnak is jelent s veszteséget okozott. A Zalakerámia részvényeinek árfolyama az els negyedévben hullámzóan, de folyamatosan emelkedett és elérte a 11.305 forintot, ami történetének legmagasabb árfolyama volt. A második negyedévt l a BUX-index zuhanása mellett a Zalakerámia részvényeinek ára is jelent sen csökkent. Ebben az id szakban az árfolyam 8.000 forint alá esett. A harmadik negyedévt l még nagyobb mértékA volt a visszaesés, szeptemberre 2.000 forint körül alakult az árfolyam. 1999: A részvények árfolyama kiegyensúlyozott volt. Júliustól folyamatosan csökkent az árfolyam havonta mintegy 100 forintot. 3
Forrás: 8. mA
40
A Zalakerámia Rt. bemutatása
2000: A februári t keemelést követ en meglendült az árfolyam 3.000 forint fölé, júniustól beállt 2.600 forint körüli értékre. Oka, hogy júliusban megtörtént a dollárhitelek eurora történ konverziója, ami csökkentette az árfolyam-kockázatot és az árfolyamveszteséget is. Psszel stagnált a papír jegyzése. A harmadik negyedév eredménye minden id k legjobb adatának számít (574 millió forint profit). 2001: Az év elején a t zsdei üzletkötésekre optimizmus volt a jellemz . A BUX-index 7.604 ponttal nyitotta az évet és január végére elérte a 8.146 pontot. A Zalakerámia részvények árfolyamának mozgása követte a BUX-index mozgását. A következ
2
hónapban az év eleji hossz nem folytatódott tovább, februártól a BUX-index folyamatosan esni kezdett. A Zalakerámia részvények árfolyama február elején nem követte a BUXindex csökkenését, mely a február 1-jei alapt ke-emelésnek tudható be. Február végét l azonban a t zsdén uralkodó általános pesszimizmus hatására a Zalakerámia árfolyama is esni kezdett. A t zsdei bessz a II. és III. negyedévben is folytatódott. Különösebb esemény nem rázta meg a t zsdét, de nem is ébresztette fel. A BÉT-en 2001. szeptember 3-án elvégzett szokásos félévenkénti kosárfelülvizsgálat eredményeként megállapították, hogy a társaság részvényei a 7 kritériumból csak 4-et teljesítettek a szükséges 5 helyett. A kosárból való kikerüléshez azonban kétszer egymás utáni meg nem felelés szükséges, így a társaság részvényei továbbra is a kosárban maradtak. Októbert l a t zsdei kereskedésekben újból optimista hangulat lett az uralkodó, novemberben tovább folytatódott a lassú emelkedés. Decemberben nem történt különösebb változás a kereskedésben, kisebbnagyobb ingadozások után az évet a Zalakerámia 1.570 forinttal, a BUX-index 7.131 ponttal zárta. A BUX-index és a Zalakerámia részvények árfolyamának alakulását a 6. számú melléklet grafikonja és az alábbi ábra szemlélteti.
T ZSDENAPI FORGALOM 9 000 8 000
7 509
7 936
7 000
6 960 6 899
6 000
7 080
6 324
6 750
6 823
6 481
6 037
7 198
6 526
5 000 4 000 2 687
3 000
2 455
2 000
2 187
2 124 2 205
2 405
1 219
0 2001
1 686
1 823 1 951
1 000 jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
Átlagár
júl.
aug.
szept.
1 622
1 519
okt.
nov.
dec.
BUX
5. ábra: A BUX-index és a Zalakerámia részvények átlagárának alakulása 2001-ben
3
Forrás: 8. mA
41
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
5. A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk 5.1.
A Scala ügyviteli rendszer
El ször
szeretném
bemutatni
a
Zalakerámia
Rt.-nél
használt
Scala
integrált
vállalatirányítási rendszert, amelyet 1998. január 1-jén vezettek be. Ez a program egy külföldi cég által alkotott szoftver. A Scala-t úgy tervezték meg, hogy egyszerre támogassa a nemzetközi üzleti tevékenységet és megfeleljen a helyi számviteli és adózási el írásoknak. A rendszert egymással együttmAköd
modulok alkotják. A rendszer
integráltsága folytán egyszerAbbé váltak azon folyamatok, ahol el tte többszörös adatrögzítés folyt, továbbá azonnali információs alapot biztosít a dolgozók, a vezet k részére. A Scala f bb moduljai a F könyv, a Kimen
és Bejöv
számlakönyv, a
Tárgyieszköz-nyilvántartás. A F könyv a Scala alapja. Rugalmas könyvelési módszere révén bármilyen számlatükör beállítható vele. A Scala-ban a számlaforgalom kezelése valamennyi helyi elvárásnak megfelel. Az egyenlegek számlánkénti rögzítése lehet vé teszi az azonnali jelentéskészítést bármely megadott id szakra. A tárgyi eszközök törzsállományában minden lényeges adat rögzítésre kerül: azok értéke, szállítóik, vásárlás id pontja, amortizáció id pontjai és fajtái. A rendszerben választani lehet a terv szerinti és az adózás szerinti amortizáció között, átértékelések is végezhet k. Egy vállalat likviditási helyzetének javításában az els lépést jelentheti a hatékony Kimen számlakönyv. A modul könnyebb bevételkezelést tesz lehet vé, az értékesítés és marketing alapjául szolgál. A vev i törzsadatok a vev kkel kapcsolatos általános adatokat tartalmazzák A Bejöv
számlakönyv modullal a szállítói adatok és fizetési ütemezések válnak
áttekinthet vé, egyszerAsíti a különböz
forgalmi és fogyasztási adók könyvelését. A
szállítói törzsadatok a szállítókkal kapcsolatos általános információk hordozói. Minden információ a F könyvben fut össze. A Scala-ban adatáramlás csak felfelé, információáramlás lefelé is történik. A következ ábra az egyes modulok közti kapcsolatot és az információáramlás irányát szemlélteti.
42
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
F könyvi modul Kimen számlakönyv
Készlet
Vev rendelés
Bejöv számlakönyv Beszerzés rendelés
Statisztika 6.
5.2.
ábra: Információáramlás a Scala-ban
Az egyedi beszámolóhoz felhasznált információk
Az információk teljes körA ismertetése lehetetlennek tAn
feladat, ugyanis a vállalat
naponta több száz információt kap a vállalaton kívülr l, más osztályokról, valamint a Scala-ból. "Pl. annak megállapításához, hogy kell-e a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával foglalkozni tárgyi eszközöknél, a következ küls és bels információk figyelembevétele szükséges: Küls információk: -
a beszámolási id szakban az eszköz piaci értéke határozottan jobban csökkent, mint ami a szokásos használatot figyelembe véve indokolt lenne,
-
a vállalkozásra hátrányos hatásokat eredményez
jelent s változások történtek a
beszámolási id szakban, vagy azok a közeli jöv ben be fognak következni a technológiai, piaci, gazdasági, jogi környezetben a vállalkozás tevékenységét vagy az eszköz tervezett hasznosítását illet en, -
a piaci kamatok vagy a befektetések más piaci megtérülési ráták a beszámolási id szakban megemelkedtek és ezen növekedések valószínA hatást gyakorolnak az eszköz használati értékének számításakor alkalmazott diszkont-tényez re és jelent sen csökkentik annak visszanyerhet értékét,
-
a beszámolót készít
vállalkozás nettó eszköz értéke meghaladja a piacon lév
részvényeinek értékét. Bels információk: -
az eszköz erkölcsi avulása, fizikai megrongálódása nyilvánvaló,
-
a vállalkozásra hátrányosan ható változások következtek be a beszámolási id szakban vagy várhatók a közeli jöv ben az eszköz jelenlegi vagy várható használatának id beli vagy módszerbeli jellemz iben, pl. az eszköz feleslegessé válik, meg kívánják 43
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
szüntetni, átszervezik a tevékenységet, amelyben az eszközt hasznosítják, az eszközt a tervezettnél hamarabb szándékoznak értékesíteni, -
a bels jelentésekb l kitAnik, hogy az eszköz gazdasági hasznosulása a tervezettnél kedvez tlenebb, pl. a tervezettnél jelent sen több pénzt igényel az eszköz mAködtetése, javítása, az eszközb l származó pénzbevétel, üzemi eredmény jelent sen elmarad a tervezett l, az eszköz veszteséget eredményez." (3. mA)
Természetesen a beszámoló minden egyes soránál ugyanennyi információt kell figyelembe venni. A következ kben a teljesség igénye nélkül ismerjük meg a fontosabb információkat, melyeket a pénzügyi-számviteli osztály dolgozói kapnak, felhasználnak, kezelnek. Célom annak bemutatása, hogy az egyes információk honnan nyerhet k, hol hasznosíthatók, milyen gyakran érkeznek. 5.2.1. Küls; információk Anyagszámlák, készletszámlák A számlák a központba és a telepekre egyaránt érkezhetnek. A Scala-ban a beszerzés el zményeként rendelést készítenek, amely kap egy beszerzési számot. A pénzügyön a számlákat szállítókódra bekódolják, majd szétválogatják, ezután iktatják a pénzügyi rendszerbe. A számla ekkor kap egy iktatószámot, ami alapján bármikor visszakereshet . Ha a telep nem igazolta le a számlát, a pénzügy kiküldi ellen rzésre. A telepen az adott terület illetékes vezet je a számla igazolásakor megvizsgálja, hogy annak tartalma és összege megegyezik-e a megrendelésben foglaltakkal, pl. hogy a megállapodott egységáron érkezett-e meg a megrendelt anyag. Ha a számlát az igazoló kifogásolja, a pénzügy sztornózza azt a nyilvántartásból és visszaküldi a szállítónak. A raktár ad egy bevételezési bizonylatot arról, hogy megkapta az árut, ezt hozzá kell csatolni a számlához. A számlát az igazgatóhoz is el kell küldeni igazolásra. Utalni csak leigazolt számlát lehet. A pénzügy esedékesség el tt 2 nappal utalja a számlát. Az utalás banki terminálokon történik. Minden szállítónak egy-egy fizetési helye (számlaszáma) van feltüntetve. Amikor a bankból megérkezik a kivonat, az utalást a pénzügyön kivezetik a rendszerb l. Amikor az összes számlát leigazolták és iktatták, átmegy a számviteli osztályra. Az anyagszámlákat lefénymásolják, elküldik a logisztikusoknak, ugyanis ezen számlákat k könyvelik le, a költségszámlákat pedig a f könyvi könyvelés.
44
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
Szolgáltatásos számlák Szolgáltatásos számlákat küls
vállalkozás által végzett, a Zalakerámia Rt.-vel kötött
szerz dés alapján megvalósított feladatok elvégzésér l állítanak ki. Ezeket is le kell igazoltatni az illetékes vezet vel. A tárgyi eszközök, gépek javítási, karbantartási költségeir l kiállított számlák könyvelése dimenziók alapján történik. A dimenziókat kézzel vezetik rá a számlára. A dimenziók kialakítása
minden
korszerA
integrált
rendszer
leglényegesebb
elemét
jelenti.
Segítségükkel megvalósíthatók a költségnem számlákról való átvezetések és a mAködésre vonatkozó információk sokasága állítható el alkalmazásukkal. A fuvarszámlák is a beszerzési rendeléshez tartoznak. A telepek közti anyagfuvart a késztermék fuvarszámlára könyvelik. Ott lesz költség, ahonnan szállítottak. Hó végén ezen költségeket felosztják az értékesített termékek között. Az energiaszámlák el legként kerülnek lekönyvelésre. A számlák havonta utólag érkeznek, de a költség a fogyasztás hónapját terheli és a termékek önköltségébe bele kell kalkulálni. A felosztást a számviteli osztály könyveli passzív id beli elhatárolásként. Import számlák Az import számlákat a pénzügy iktatja, majd leküldik Tófejre, ahol a mAszaki osztály jóváhagyja. Ezután a számla visszakerül a pénzügyre, ahol hozzákapcsolják a vámhatározatot,
a
VPOP
számlát.
Az
import
számlákat
a
Raiffeisen
Bank
középárfolyamán iktatják, devizában és forintban is vezetik. Ezen devizaárfolyamokat manuálisan viszik fel a Scala-ba, ami automatikusan átszámolja a számlákat. Beruházás, tárgyieszköz-nyilvántartás A küls
kivitelez k számláit Tófejen a beruházási osztály igazolja le. Az iktatás és
könyvelés a pénzügyön történik. Üzembehelyezés havonta van, így kerül a tárgyi eszköz nyilvántartásba. Az üzembehelyezést az igazgatónak engedélyezni kell. A beruházási szállítók számlát ugyanúgy kezelik, mint a szállítók számlát. Havonta készül üzembehelyezési jegyz könyv, ez alapján kerül a számla a tárgyi eszköznyilvántartásba. Belföldi vev k A számlák a telephelyeken és mintaboltokban készülnek megrendelés alapján. Ezen számlákat vev kartonon is nyilvántartják. Könyvelés fizetés után történik. Ha a vev nem fizet, hetente fizetési felszólítást küldenek neki. A kés n fizet knek késedelmi kamatot számolnak fel. Ha a vev reklamál, levelet küldenek neki, rendezik a reklamáció tárgyát. 45
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
Faktorálási vev k Ezen vev kkel szerz désben meghatároznak egy keretösszeget. Amikor e vev k számlája megérkezik, a cég beadja a bankba a számlát, a bank pedig kiegyenlíti a számlát. A vev kés bb fizeti ki az összeget a banknak. Az ilyen számlákról naponta készül kimutatás, ki kell mutatni, mennyi van kint és a bank mennyit faktorál le. Export számlák Az ilyen számlák az export osztályon készülnek, szintén megrendelés alapján és valutában. Ugyanazok jellemz k rá, mint a belföldi vev k számlákra. Vám kapcsolódik hozzájuk. A vámhatóság küld vámhatározatot, amit hozzákönyvelnek a számlához. Egyéb költséges számlák Ilyen pl. az irodaszer vásárlás. Ezeket els dlegesen az 5. számlaosztályba könyvelik el. Bankkivonatok A szállító - vev számlák kiegyenlítését igazoló bankkivonatokat a pénzügyön vezetik ki. Az egyéb tételeket könyvelik a számvitelen a f könyvbe. Akkor is jön bankkivonat, ha a vev kártyával fizetett. Bankok, melyekkel a vállalat kapcsolatban van: -
HVB Hungary,
-
Inter-Európa Bank Rt.,
-
CIB,
-
OTP,
-
Raiffeisen Bank.
Az OTP a vállalat dolgozóinak lakásépítési támogatást nyújt, aminek törleszt részletét levonja a dolgozók bankszámlájáról. E tranzakcióról is küld kivonatot. A bankokkal telefonos kapcsolattartás van. 5.2.2. Bels; információk Telepi pénztárak A bizonylatok a telepeken készülnek a pénzkivételr l, pénzbetételr l, pénzfelvétr l, továbbá a készpénzes számlát is itt állítják ki. Ezután a számla a pénzügyre érkezik, általában hetente. A pénztáros és az adócsoport vezet is ellen rzi, ezután könyvelik.
46
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
Központi pénztár Van forint- és valutapénztár is. Itt könyvelik a telepi pénztárak által feladott számlákat. A mintaboltok napi összesít t készítenek a napi forgalomról és minden hó végén egyeztetnek a központi pénztárral. A külföldi utakat is el kell számoltatni a dolgozókkal. Dologi költségre (szállás, fuvar, étkezés, stb.) visznek magukkal bizonyos összeget. Ha kevesebbet vittek, mint amennyire szükségük lett volna, a különbséget megkapják, ha többet, a többletet visszavételezik. Ezek nyilvántartása egy nyilatkozaton történik. Ezen rögzítik a külföldön töltött napok számát, a kapott napidíjat, a felmerült költségeket. Értékcsökkenés Az értékcsökkenés elszámolása a program segítségével automatikuan történik. Az amortizáció kezdete az üzembehelyezés id pontja. Az értékcsökkenést elszámolják a számviteli törvény és az adótörvény szerint is. Az elszámolás havonta történik. Selejt Selejtezési jegyz könyvet készít a beruházási osztály, az igazgató engedélye szükséges. A selejtezés id pontjától az amortizáció megszAnik az érintett eszköznél. Felújítási számlák Ezeket is a beruházási osztály készíti el, ezután a pénzügyre kerül, ahol ráteszik a beruházás számlára. Üzembehelyezés alkalomszerAen történik, mindig hó elején. Munkabér feladás A munkaügyr l jön adat. Telephelyenként tételesen f könyvi feladás készül üzemekre és termékekre. Van egy küls , TMK-s feladás, ahol a felosztás gépórára történik. Adók Ilyen jellegA információkat az adócsoporttól kap a számvitel. Ide tartozik: -
szolgáltatások után fizetett áfa,
-
cégautókról egyéb adók,
-
egészségügyi hozzájárulás,
-
SZJA,
-
természetbeni juttatások utáni adók.
47
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
Zárás A havi záráshoz a meglév adatokon kívül további adatokat kérnek be: -
fuvarórát a telepekr l,
-
üzemekben a befejezetlen állományt,
-
a kísérletek során felmerült költségeket a fejlesztési osztályról.
A költség termékekre oszlik fel: -
üzemi költség, massza, szitakészítés a termelés arányában,
-
egyéb telepi általános költség a bér arányában.
A Scala-ból nyerik a következ adatokat: -
utólagos költségfelosztás,
-
késztermék számlák zárása,
-
félkésztermék számlák zárása,
-
értékesítési különköltség felosztása,
-
költségátvezetés.
Kiegészít lista: Tófejr l a TMK-ból érkezik egy lista. A TMK-nak költséghelyei vannak, a felosztás munkaóra alapján történik. Ez a lista tartalmazza a javítást, beruházást, felújítást és alkatrészkészítést. Egyeztetéseket végeznek, a TMK-ból küldenek egyeztet
listát, ezt
egyeztetik a saját kartonnal. Megnézik: -
az adott hó készletét,
-
az adott hó készletváltozását,
-
az adott hó költségeit.
Az alkatrészekr l a gépmAhelyb l kapnak számlát. Adnak neki egy egységárat. Ha elkészült, aktiválásra kerül. Következ év elejére mindig készül pénzügyi terv havi bontásban. Az adatok a többi osztályról érkeznek: -
kereskedelmi osztályról: értékesítés, beszerzés,
-
adócsoporttól: adó, vám,
-
mAszaki osztályról: beruházás, felújítás tervezett összege.
Havonta készül pénzforgalmi terv. Követelések értékvesztése: akkor számolják el, ha 90 napon túli kintlev ségük van. Az értékvesztés: 90-180 nap közti kintlev ségnél: 50% 48
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
181-360 nap közti kintlev ségnél: 75% 361 nap és afölött: 100%. Minden hónapban a tárgy havi értékvesztést könyvelik el. A számítás egy küls programban történik. Ez a program naponként, vev nként kimutatja, hogy melyek a késedelmesen fizetett számlák. Elhatárolások Az állampapírok közül a Zalakerámia Rt.-nek diszkont kincstárjegye van, amely után lejáratkor kapja meg az összes kamatot. De az adott id szakra es
kamatot minden
hónapban elszámolják. A könyvelés úgy történik, hogy az id szak végén összesítik a járó kamatot, ezt az összeget könyvelik el, az el z
hóban elkönyvelt összeget pedig
visszakönyvelik. A felvett hitelek árfolyamnyereségét, -veszteségét és kamatát is hó végén könyvelik. Hetente szolgáltatnak információt a vev állományról, belföldi és export bontásban, ezen belül határid n belüli és határid n túli bontásban, valamint az adott hétvégi pénzeszközállományról. Havonta készül kimutatás a vev állományról, az el bb említett bontásban és külön a leányvállalatokkal szembeni követelésekr l, szintén az el bbi bontásban, a szállító állományról, a hitelállományról és a hó végi pénzeszköz állományról. Az információk forrása a Scala és más, a vállalatnál alkalmazott programok. Havi pénzforgalmi szemlélet kifizetések Tartalmazza a bevételeket, ezen belül: -
belföldi árbevétel,
-
export árbevétel,
-
pénzügyi bevétel,
-
hitelfelvétel,
-
részvénykibocsátás,
-
adott hitel visszafizetése.
Kiadások: -
szállítók kifizetése,
-
beruházási szállítók kifizetése,
-
vám, áfa, egyéb adók (szja, tb járulék, önkormányzati),
-
pénzügyi mAveletek kiadásai (bank-, hitelkamat), 49
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
-
hiteltörlesztés.
Ez a kimutatás adott hónapra és göngyölítve készül. Mivel pénzforgalmi szemléletA, ezért minden tétel áfás összegen szerepel. Pénzeszköz állomány megbontása: Tételesen tartalmazza: -
a bankszámlák egyenlegeit valutánként,
-
a házi pénztárak, mintaboltok záró pénzeszköz állományát,
-
az átvezetési számla egyenlegét,
-
a lekötött betétek összegét,
-
állampapírokat,
A valutákat hó végi árfolyamon számolják forintra a Raiffeisen Bank középárfolyamával. A tényleges összeg és a könyv szerinti érték eltér az árfolyamkülönbség miatt.
5.3.
A konszern beszámolóhoz felhasznált információk
Els dleges információforrás a leányvállalatok egyedi beszámolója. A konszern beszámolót negyedévente készítik, ezek nem auditált beszámolók. A beszámolót minden leányvállalat a saját valutanemében küldi, a Cesarom román lejben, Inker horvát kunában, Hussar euroban. A külföldi leányvállalatok a beszámoló készítésekor a nemzetközi számviteli standardokat, az anyavállalat és a belföldi leányvállalatok a magyar számviteli standardokat alkalmazzák. A konszern beszámolónál is a nemzetközi számviteli standardokat használják. Az egyedi beszámolókat a konszolidálásra el kell készíteni. Els feladat a valutában készült beszámolók forintra történ
átváltása. Az átszámítás a MNB által közzétett
árfolyamon történik. Ha nincs ilyen árfolyam, akkor keresztárfolyamon számolják át. A mérleget id szak végi árfolyamon, az eredménykimutatást havi átlagárfolyamon értékelik át. A Cesaromnál eltérés, hogy annak eredménykimutatását is id szak végi árfolyamon váltják át. Ennek okai a Romániában évek óta tartó hiperinfláció, illetve, hogy a számok inflálásra kerülnek Az egységes értékelést a konszern számviteli politika szabályozza. Ennek eredménye, hogy a leányvállalatok egyedi beszámolóikat egységes formában készítik el. Az anyavállalat a leányvállalatok beszámolóinak egyes sorait részletezve kéri, pl. egyéb bevételek, egyéb ráfordítások, hosszúlejáratú hitelek szétbontása éven belüli és éven túli részre. 50
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
T kekonszolidálás A t kekonszolidálás során figyelembe veend : -
az anyavállalat befektetései a leányvállalatnál,
-
a leányvállalat saját t kéje, ezen belül az eredménytartalék,
-
a leányvállalat good-willje.
Ezen
információkat
a
mérleg
tartalmazza.
A
következ
példa
a
Cesarom
t kekonszolidálásának könyvelési tételeit mutatja be. T/4 Cesarom
112.3596 lei/Ft
Mérleg eFt
17.90 Ft/ats
T
T Saját t ke
863.281 Mlei
7.683.198
T Eredménytartalék
516.476 Mlei
4.596.634
K Befektetések
323.206 eAts
5.785.394
K Befektetések Zalakerámia K Kisebbségi részesedés
K
898.770 18.351 Mlei
163.322
K Konszolidált eredménytartalék
1.624.865
K Negatív goodwill 353.683 Mlei
3.147.779
T/K Árfolyam korrekció
659.702
Cesarom t kekonszolidációja, el z évek hatásainak felvétele
12.279.832 12.279.832
Adósságkonszolidálás Az adósságkonszolidálás a Zalakerámia Rt.-nél származhat: -
egymással fennálló hitelviszony,
-
kereskedelmi kapcsolat,
-
tárgyi eszköz értékesítés,
-
kamatelhatárolás
esetén. Pl. a Zalakerámia Rt. a Cesarom likviditási helyzetének javítása miatt kölcsönt nyújtott leányvállalatának. Az összeg 3.360.000USD volt. A szükséges információk: -
a Zalakerámia Rt.-nél milyen értéken van nyilvántartva a hitel (a számviteli politikában rögzített árfolyamon kell átszámítani),
-
a Cesaromnál milyen értéken van nyilvántartva,
-
felvétel id pontja,
-
lejárat id pontja,
-
kamat százaléka, 51
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
-
id arányos kamat kiszámítása.
Különböz valuták esetén a követelést-kötelezettséget devizában egyeztetni kell. A szállító-vev
kapcsolatok jellemz en alapanyag-, méghozzá burkolólap eladásból
származnak a Zalakerámia Rt. részér l. A Zalakerámia Rt. felé pedig általában szaniterárut értékesítenek a leányvállalatok. Az itt szükséges információk: -
a követelést-kötelezettséget analitika szinten ki kell mutatni és egyeztetni kell,
-
mekkora értéken szerepelt az áru az évvégi könyvekben,
-
szállítási szerz dés,
-
fizetési határid ,
-
fizetési mód.
Adósságkonszolidálás a Cesarom-nál: Z/14
Mérleg eFt T
T Szállítók Cesarom 540.960Mlei
K
4.815
T/K Árfolyamkülönbség
55
K Egyéb követelések Zalakerámia
4.760
Cesarom-mal szembeni követelés kivezetése
4.815
4.815
Közbens eredmény A Zalakerámia Rt. készletekkel kereskedik a leányvállalataival, tárgyi eszközzel nagyon ritkán. A közbens eredmény megállapításához szükséges információk: -
az áru számlázott ellenértéke,
-
el állítási költség,
-
fordulónapi állomány,
-
a beszerzéshez kapcsolódó mellékköltségek, melyek részei az el állítási költségnek,
-
egyedi mérlegben szerepl nyilvántartási ár.
Példa a közbens eredmény kiszámítására: Cesaromnál lév Zalakerámia termékekre jutó közbens eredmény lei
árfolyam készlet Fedezeti % Közbens eredmény
Összes kiszArt közbens eredmény Készlet
3.067.742
19.822 112.36
27.303
Értékesítésre jutó közbens eredmény visszaállítása
52
35,36%
9.653 10.169
A Zalakerámia Rt.-nél felhasznált információk
Fedezeti százalék Árbevétel:
56.065
Önköltség:
36.243
Fedezeti összeg:
19.822
0,3536%
Bevétel, ráfordítás konszolidálása
Eredménykimutatás eFt T
T Export értékesítés nettó árbevétele Zalakerámia
K
56.065
K Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Zalakerámia
36.243
T Mérleg szerinti eredmény elszámolása
19.822
Cesarom-nak értékesített termékek árbevételének és értékesítési önköltségének kisz rése T Mérleg szerinti eredmény elszámolása
10.169
K Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Zalakerámia
10.169
Cesarom ráfordításainak módosítása a realizált közbens eredmény miatt T Mérleg szerinti eredmény elszámolása (eredménykimutatás) K Áruk (mérleg)
9.653
9.653
Közbens eredmény kisz rése a Cesarom készleteib l A konszolidálást a pénzügyi-számviteli osztályvezet végzi az Excel táblázatkezel ben.
53
Összegzés, következtetések
6. Összegzés, következtetések ,,A piacgazdaság mAködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szerepl i számára hozzáférhet en, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér l és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre." (2000. évi C. törvény a számvitelr l) A napjainkban zajló információs forradalom hazánkat kissé megkésve éri el. Ennek talán legszemléletesebb példája az Internettel kapcsolatos. Míg Amerikában és NyugatEurópában már a vásárlásokat is az Interneten bonyolítják le (e-commerce), hazánk még csak most ismerkedik az Internettel és a benne rejl lehet ségekkel. A Zalakerámia Rt. is mostanában fedezi fel ezt: már rendelkezik saját honlappal (www.zalakeramia.hu.), amely kereskedelmi el nyt jelent, ugyanis a vásárlók is egyre gyakrabban használják az Internetet és pl. ha építkeznek, meg tudják tekinteni a vállalat termékpalettáját, megismerhetik a vállalat történetét és fontosabb eseményeit. A Scala integrált rendszer bevezetése is fontos állomás volt a cég életében. A legnagyobb el nyt itt is a kereskedelmi osztály élvezi azáltal, hogy naprakész információkkal rendelkezik az egyes telepek készletállományáról és a raktárosok pillanatok alatt tudják tájékoztatni a vev t, hogy a vásárolni kívánt termékkel szolgálni tudnak-e az adott telephelyen vagy esetleg egy másik telephelyre kell menni az áruért. Természetesen a számvitel is nagy hasznát veszi, hiszen a rendszer a beérkez
információk alapján
összeállítja a f könyvi kivonatot, a mérleget és eredménykimutatást. A Scala program tanulmányozása során figyeltem fel arra, hogy annak létezik egy Vállalati konszolidáció modulja is, melyet a Zalakerámia Rt. nem alkalmaz. Kérdésemre, hogy miért nem használják ezt a modult, azt a választ kaptam, hogy túlságosan munka- és id igényes lenne. A modult akkor lenne célszerA használni, ha az anyavállalat és a leányvállalat is ugyanazon számviteli standardokat alkalmaznák, vagyis ugyanolyan számlatükröt, f könyvi kivonatot és analitikát állítanának össze. Az eltér pénznemben elkészített kimutatások is problémát jelentenek. Ezen tényez k miatt egyszerAbbnek látták, hogy a konszolidálást a táblázatkezel ben végezzék el. A vállalat tervezi, hogy a következ évben bevezeti a Scala újabb verzióját, az iScalat, amely már az Internettel is összeköttetésben lesz. Ennek f el nye az lesz a cég számára, hogy üzleteit (eladás-vásárlás) a hálón köti, partnereivel a neten keresztül tartja a kapcsolatot (e-business). Miután megtudtam, hogy a vállalatnak nincs egységes vezet i információs rendszere, kissé meglep dtem, hiszen minden jól men cég rendelkezik vele. E hiány abban nyilvánul meg, 54
Összegzés, következtetések
hogy az adatokat, információkat nemcsak a Scalaból, hanem mellette több küls s programból nyerik ki. Ezt a hiányosságot miel bb pótolni kell, mivel jelent sen könnyítené és lerövidítené a munkát azáltal, hogy minden információt egy program dolgoz fel és tárol. A vezet i információs rendszer szakaszos bevezetése is tervben van. El ször a kereskedelmi osztályon fogják kiépíteni, amely kezdeti lépései megtörténtek a dolgozatom elkészültével. A vállalaton belüli információ feldolgozás, illetve áramlás véleményem szerint jó, de lehetne rajta javítani. Els sorban az el z ekben említett egységes Vezet
Információs
Rendszer minél el bbi bevezetésével és használatával. A jelenlegi információs rendszerek tanulmányozása során azt tapasztaltam, hogy az információ rendelkezésre áll, de annak kinyerése a rendszerekb l bonyolult és nem egységes. Sokszor merülnek fel újabb igények, amelyek folyamatos lekérdez program módosításokat igényelnek, melyeknek az átfutási ideje hosszadalmas és nem rugalmasak. A 2002. év végén elkezdett VIR bevezetésével az általam felvetett, megismert problémák véleményem szerint megoldódnak, illetve az új Scala bevezetésével a Zalakerámia Rt. nagyot fog el relépni a jelenlegi kor követelményeinek megfelel információ gazdálkodás területén.
55
Irodalomjegyzék 1. Dobay Péter: Vállalati információmenedzsment Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1997. 2. John Elliott: A korszerA vállalatirányítás és a vezet i számvitel Kompkonzult, Budapest 2001. 3. Számvitel-adó-könyvvizsgálat ma Saldo, 2002/9. 4. Számviteli kézikönyv Unió, 2002. 5. Sztanó Imre-Vörös Miklós: A konszern számvitel alapjai Perfekt, 022/2001. 6. Tóth Pál: Számvitel és pénzgazdálkodás Mez gazda Kiadó, Budapest 1993. 7. Dr. Ujvári Géza: A konszolidált (összevont) éves beszámoló HVG-ORAC, 1996. 8. A Zalakerámia Rt. bels anyagai Éves beszámoló 2001. Tanulmány a hazai kerámiaipar helyzetér l El zetes beszámoló a Zalakerámia Rt. 2001. évi gazdálkodásáról
56
Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: A Zalakerámia Rt. mérlege 2001. 2. számú melléklet: A Zalakerámia Rt. forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatása 2001. 3. számú
melléklet:
A
Zalakerámia
Rt.
összköltség
eljárással
készített
eredménykimutatása 2001. 4. számú melléklet: A Cesarom goodwill kiszámítása 5. számú melléklet: Átlagár, BUX és értékpapír mennyiség 2001. I. és II. félév
57
1. sz. melléklet
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. tér 6.
MÉRLEG 2001. december 31.
Eszközök (aktívák) Sor-
A tétel megnevezése
szám
adatok eFt-ban 2000. dec. 31.
2001. dec. 31.
El*z* év
Tárgy év
19 470 500
17 944 755
50 000
44 170
3 651
1 250
46 349
42 920
A.
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (I.+II.+III.)
I.
IMMATERIÁLIS JAVAK
1,
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
2,
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3,
Vagyoni érték: jogok
4,
Szellemi termékek
5,
Üzleti vagy cégérték
6,
Immaterriális javakra adott el*legek
7,
Immateriális javak értékhelyesbítése
II.
TÁRGYI ESZKÖZÖK
2 878 147
3 708 371
1,
Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték: jogok
1 287 040
1 319 189
2,
M:szaki berendezések, gépek, járm:vek
1 126 364
1 081 457
3,
Egyéb berendezések, felszerelések, járm:vek
259 652
303 986
4,
Beruházások, felújítások
203 295
882 498
5,
Beruházásokra adott el*legek
1 796
121 241
6,
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III.
BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
16 542 353
14 192 214
1,
Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
16 527 536
14 176 877
2,
Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
3,
Egyéb tartós részesedés
4,
Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
5,
Egyéb tartósan adott adott kölcsön
6,
Tartós hitelviszonyt megtestesít* értékpapír
7,
Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
0 1 920
1 500
12 897
13 837
1. sz. melléklet
adatok eFt-ban Sor-
A tétel megnevezése
2000. dec. 31.
2001. dec. 31.
El*z* év
Tárgy év
szám B.
FORGÓESZKÖZÖK (I.+II.+III.+IV.)
5 611 997
5 530 021
I.
KÉSZLETEK
1 537 784
1 831 424
1,
Anyagok
350 410
424 504
2,
Befejezetlen termelés és félkész termékek
122 860
173 732
3,
Késztermékek
842 221
940 840
4,
Áruk
183 096
277 365
5,
Készletekre adott el*legek
39 197
14 983
II.
KÖVETELÉSEK
2 901 869
2 332 675
1,
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev*k)
902 020
1 040 985
2,
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
122 302
1 020 132
3,
Követelések egyéb részesedési viszonyban lév* vállalkozással szemben
4,
Váltókövetelések
5,
Egyéb követelések
1 877 547
271 558
III.
ÉRTÉKPAPÍROK
0
942 288
1,
Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2,
Egyéb részesedés
3,
Saját részvények, saját üzletrészek
4,
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít* értékpapírok
IV. PÉNZESZKÖZÖK 1,
Pénztár, csekkek
2,
Bankbetétek
C.
AKTÍV ID$BELI ELHATÁROLÁSOK
1,
Bevételek aktív id*beli elhatárolása
2,
Költségek, ráfordítások aktív id*beli elhatárolása
3,
Halasztott ráfordítások
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (A+B+C)
942 288 1 172 344
423 634
1 194
1 446
1 171 150
422 188
154 902
56 303
9 760
16 768
145 142
39 535
25 237 399
23 531 079
1. sz. melléklet
Források (passzívák) Sor-
A tétel megnevezése
szám D.
SAJÁT T$KE (I.+II.+III.+IV.+V.+VI.)
I.
JEGYZETT TKKE
adatok eFt-ban 2000. dec. 31.
2001. dec. 31.
El*z* év
Tárgy év
12 534 593
12 666 771
4 593 411
5 354 463
9 709 426
10 736 846
-551 883
-1 768 244
-1 216 361
-1 656 294
345 962
60 000
345 962
60 000
12 196 254
9 984 659
10 604 646
6 553 525
ebb*l visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II.
JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TKKE (-)
III.
TKKETARTALÉK
IV. EREDMÉNYTARTALÉK V.
LEKÖTÖTT TARTALÉK
VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E.
CÉLTARTALÉKOK
33. Céltartalék a várható kötelezettségekre 34. Céltartalék a várható költségekre 35. Egyéb céltartalék F.
KÖTELEZETTSÉGEK (I.+II.)
I
HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
II
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
1,
Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
2,
Átváltható kötvények
3,
Tartozások kötvénykibocsátásból
4,
Beruházási és fejlesztési hitelek
5,
Egyéb hosszúlejáratú hitelek
347 381 10 604 646
6,
Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben
7,
Tartós kötelezettség egyéb részesedési viszonyban lév* vállalkozással szemben
8,
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
III.
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
1,
Rövid lejáratú kölcsönök
6 206 144
1 591 608
3 431 134
1 017 722
2 386 944
ebb*l átváltható kötvények 2,
Rövid lejáratú hitelek
3,
Vev*kt*l kapott el*legek
4,
Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 328 253
5,
Váltótartozások
1 071
364
747 070 4 359
6,
Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
7,
Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév* vállalkozással szemben
8,
Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek
245 269
291 690
G.
PASSZÍV ID$BELI ELHATÁROLÁSOK
160 590
819 649
1,
Bevételek passzív id*beli elhatárolása
2,
Költségek, ráfordítások passzív id*beli elhatárolása
3,
Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN
648 360 160 590
171 289
25 237 399
23 531 079
Keltezés: Zalaegerszeg, 2002. április 5. a vállalkozás vezet*je
2. sz. melléklet
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. tér 6.
FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTETT EREDMÉNYKIMUTATÁS 2001. december 31.
adatok eFt-ban Sor-
A tétel megnevezése
szám
2000. dec. 31.
2001. dec. 31.
El*z* év
Tárgy év
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
5 600 735
6 275 684
02. Export értékesítés nettó árbevétele
1 546 055
1 652 035
7 146 790
7 927 719
4 075 688
4 387 030
325 199
745 991
I.
ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01+02)
03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke
86 860
05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II.
ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI (03+04+05)
4 400 887
5 219 881
III.
ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE ( I.-II.)
2 745 903
2 707 838
549 004
656 056
1 038 452
1 209 668
82 206
127 036
1 669 662
1 992 760
246 839
479 190
384 290
294 623
06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI (05+06+07) V.
EGYÉB BEVÉTELEK Ebb*l visszaírt értékvesztés
VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
50 525
Ebb*l értékvesztés A.
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
938 790
899 645
2. sz. melléklet
adatok eFt-ban Sor-
A tétel megnevezése
2000. dec. 31.
2001. dec. 31.
El*z* év
Tárgy év
szám 09. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott
84
10. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott 11. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott
270 945
193 355
1 264 500
321 287
VII. PÉNZÜGYI MSVELETEK BEVÉTELEI (09+10+11+12+13) 1 535 445
514 726
12. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg: bevételek Ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott 13. Pénzügyi müveletek egyéb bevételei
14. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb*l kapcsolt vállalkozásnak adott 15. Fizetend* kamatok és kamatjelleg: ráfordítások
910 137
590 888
Ebb*l kapcsolt vállalkozásnak adott
2 182 303
16. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
2 298 848
73 811
VIII. PÉNZÜGYI MSVELETEK RÁFORDÍTÁSAI (14+15+16+17)3 208 985
2 847 002
-1 673 540
-2 332 276
-734 750
-1 432 631
17. Pénzügyi m:veletek egyéb ráfordításai
B.
PÉNZÜGYI M.VELETEK EREDMÉNYE (VII.-VIII.)
C.
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B)
IX. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK
428 071
X.
RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK
909 682
223 663
D.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX.-X.)
-481 611
-223 663
E.
ADÓZÁS EL$TTI EREDMÉNY (±C±D)
-1 216 361
-1 656 294
-1 216 361
-1 656 294
-1 216 361
-1 656 294
XI. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F.
ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XI.)
18
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
19
Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+18-19)
Keltezés: Zalaegerszeg, 2002. április 5. a vállalkozás vezet*je
3. számú melléklet
8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. tér 6.
ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTETT EREDMÉNYKIMUTATÁS 2001. december 31.
adatok eFt-ban Sor-
A tétel megnevezése
2000. dec. 31.
2001. dec. 31.
El*z* év
Tárgy év
szám 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
5 600 735
6 275 684
02. Export értékesítés nettó árbevétele
1 546 055
1 652 035
7 146 790
7 927 719
03. Saját termelés: készletek állományváltozása
-62 711
155 436
04. Saját el*állítású eszközök aktívált értéke
240 215
289 295
II.
AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE (03±04)
177 504
444 731
III.
EGYÉB BEVÉTELEK
246 839
479 190
0
0
2 535 943
2 900 145
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke
923 467
873 807
07. Egyéb szolgáltatások értéke
224 561
431 001
08. Eladott áruk beszerzési értéke
325 199
745 991
I.
ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE (01+02)
Ebb*l visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség
86 860
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. ANYAGJELLEGS RÁFORDÍTÁSOK (05+06+07+08+09)
4 009 170
5 037 804
10. Bérköltség
1 226 123
1 431 230
89 765
184 738
536 899
606 780
1 852 787
2 222 748
VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
386 096
396 820
VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
384 290
294 623
0
50 525
938 790
899 645
11. Személyi jelleg: egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V.
SZEMÉLYI JELLEGS RÁFORDÍTÁSOK (09+10+11)
Ebb*l értékvesztés A.
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
3. számú melléklet
adatok eFt-ban Sor-
A tétel megnevezése
2000. dec. 31.
2001. dec. 31.
El*z* év
Tárgy év
szám 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés
0
0
Ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott
0
0
0
84
0
0
0
0
0
0
270 945
193 355
Ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott
0
0
17. Pénzügyi müveletek egyéb bevételei
1 264 500
321 287
VII. PÉNZÜGYI MSVELETEK BEVÉTELEI (09+10+11+12+13) 1 535 445
514 726
0
0
0
0
910 137
590 888
0
0
0
2 182 303
2 298 848
73 811
VIII. PÉNZÜGYI MSVELETEK RÁFORDÍTÁSAI (14+15+16+17) 3 208 985
2 847 002
-1 673 540
-2 332 276
-734 750
-1 432 631
IX. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK
428 071
0
X.
RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK
909 682
223 663
D.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX.-X.)
-481 611
-223 663
E.
ADÓZÁS EL$TTI EREDMÉNY (±C±D)
-1 216 361
-1 656 294
0
0
-1 216 361
-1 656 294
22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
0
0
23. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
0
0
-1 216 361
-1 656 294
14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg: bevételek
18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb*l kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetend* kamatok és kamatjelleg: ráfordítások Ebb*l kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi m:veletek egyéb ráfordításai
B.
PÉNZÜGYI M.VELETEK EREDMÉNYE (VII.-VIII.)
C.
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B)
XI. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG F.
G.
ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XI.)
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+18-19)
Keltezés: Zalaegerszeg, 2002. április 5. a vállalkozás vezet*je
Cesarom goodwill Hónapok száma Inflációs szorzó Goodwill 1 Building Prod. machinary Goodwill 2/a Building Prod. machinary Goodwill 3 Building Prod. machinary Goodwill 4 Building Prod. machinary Goodwill 2/b Building Prod. machinary
Building Prod. machinary
12 2000. december 31. Inflált 2000. december 31-i számok 2001. IV. 2001. december 31.. 1,303 Bruttó érték Amortizáció Nettó érték Bruttó érték Amortizáció Nettó érték elszámolt écs Bruttó érték Amortizáció Nettó érték 6% 53 722 9 598 44 124 70 000 12 506 57 494 4 200 70 000 16 706 53 294 10% 66 406 20 576 45 830 86 527 26 811 59 716 8 653 86 527 35 463 51 064 120 128 30 174 89 954 156 527 39 317 117 210 12 853 156 527 52 169 104 357 6% 44 686 8 043 36 643 58 226 10 480 47 746 3 494 58 226 13 974 44 252 10% 65 019 19 505 45 514 84 720 25 415 59 305 8 472 84 720 33 887 50 833 109 705 27 548 82 157 142 946 35 895 107 051 11 966 142 946 47 861 95 085 6% 28 478 3 987 24 491 37 107 5 195 31 912 2 226 37 107 7 421 29 685 10% 41 435 9 669 31 766 53 990 12 599 41 391 5 399 53 990 17 998 35 992 69 913 13 656 56 257 91 097 17 794 73 303 7 625 91 097 25 419 65 677 6% 9 742 1 315 8 427 12 694 1 713 10 980 762 12 694 2 475 10 219 10% 14 176 3 189 10 987 18 471 4 155 14 316 1 847 18 471 6 002 12 469 23 918 4 504 19 414 31 165 5 869 25 296 2 609 31 165 8 477 22 688 6% 12 946 2 330 10 616 16 869 3 036 13 833 1 012 16 869 4 048 12 821 10% 18 629 5 589 13 040 24 274 7 283 16 991 2 427 24 274 9 710 14 563 31 575 7 919 23 656 41 142 10 319 30 823 3 439 41 142 13 758 27 384 355 239 83 801 271 438 462 876 109 193 353 683 38 492 462 876 147 685 315 191
Lei Lei
112,3596 Lei/Ft Building eFt Prod. machinary eFt
25 273 58 528 83 801
124 301 147 137 271 438
194 895 267 981 462 876
32 931 76 263 109 193
161 964 191 719 353 683
11 694 26 798 38 492
194 895 267 981 462 876
44 624 103 061 147 685
150 271 164 921 315 191
1 331 208 1 830 418 3 161 626
224 930 520 903 745 832
1 106 278 1 309 515 2 415 794
1 734 564 2 385 034 4 119 598
293 083 678 736 971 819
1 441 481 1 706 298 3 147 779
104 074 238 503 342 577
1 734 564 2 385 034 4 119 598
397 157 917 239 1 314 397
1 337 407 1 467 795 2 805 202
4. sz. melléklet
149 574 205 665 355 239
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET KÖNYVTÁRA 8900 ZALAEGERSZEG, GASPARICH U. 18/A PF.: 67. TEL.: (92) 509-940 (OLVASÓSZOLGÁLAT), 509-938 (VEZET ) FAX: 509-930 Web: http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar E-mail:
[email protected]
________________________________________________________________________
FIGYELMEZTETÉS Az archívumból az 5. melléklet hiányzik, a hallgató által leadott digitális példány hibás állományt tartalmazott. A hiányzó melléklet csak a nyomtatott változatban tekinthet meg!