Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR
A Kapos Járm"gyártó és Javító Rt. költséggazdálkodása és jövedelmez2sége 2001-ben
Küls konzulens: Vida Péter
Operatív konzulens: Némethné Dr. Gergics Márta
Hegedüs Bernadett Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány
2003.
Tartalomjegyzék 1.Bevezetés .................................................................................................... 3.oldal 2.A Kapos Járm gyártó és Javító Rt. bemutatása ................................... 5.oldal 2.1.A gazdasági társaság legfontosabb adatai.................................................5.oldal 2.2.Cégtörténet................................................................................................7.oldal 2.3.Az önelszámoló egységek bemutatása......................................................8.oldal 3.A számviteli politika által meghatározott költségelszámolási keretek......................................................................................................... 14.oldal 3.1.A számviteli politika jelent$sége............................................................14.oldal 3.2.A részvénytársaság költségelszámolásának bemutatása.........................16.oldal 3.2.1.A vizsgált vállalkozás számviteli politikája.........................................16.oldal 3.2.2.A költségek elszámolási módja költségnemenként .............................17.oldal 4.A költségek megosztása és azonosítása az egyes önelszámoló egységek között........................................................................................... 27.oldal 4.1.Az önelszámolás elméleti megközelítése ...............................................27.oldal 4.1.1.Az önelszámolás célja..........................................................................28.oldal 4.1.2.A vállalkozáson belüli önelszámoló egységek ....................................28.oldal 4.1.3.A bels$ gazdálkodási rendszer kialakításának feladatai ......................28.oldal 4.1.4.Az önelszámoló egységek körének meghatározása .............................29.oldal 4.1.5.A vállalkozáson belüli gazdálkodási egységek szintjei .......................29.oldal 4.2.A Kapos Járm.gyártó és Javító Rt-nél alkalmazott költségmegosztási gyakorlat bemutatása..................................................................31.oldal 4.2.1.Költség fogalmak, a költségek csoportosítása .....................................31.oldal 4.2.2.A cégnél alkalmazott költségfelosztási gyakorlat................................34.oldal 5.Az egyes egységek jövedelmez*ségének vizsgálata .............................. 36.oldal 5.1. A 2001-es gazdasági év eseményei .......................................................36.oldal 5.2.Az önelszámoló egységek gazdálkodása 2001-benn ..............................39.oldal 5.3.A 2001-es üzleti célok elérésének értékelése .........................................42.oldal 5.4.A jöv$re vonatkozó várakozások............................................................43.oldal 6.A költségelemzések haszna a motivációban.......................................... 45.oldal 6.1.Az ösztönzés ...........................................................................................45.oldal 6.1.1.Az ösztönzési politika..........................................................................45.oldal 6.1.2.Az ösztönzési csomag és rugalmassága...............................................45.oldal
6.1.3.Az önelszámoló egységekkel kapcsolatos felel$sségi és ösztönzési feladatok......................................................................................46.oldal 6.2.A vizsgált vállalkozás ösztönz$ rendszerének bemutatása.....................47.oldal 7.Összefoglalás............................................................................................ 49.oldal
1. Bevezetés Napjainkban az egyre er söd
piaci viszonyok között a vállalkozások számára
létfontosságú, hogy versenyképesek maradjanak és megfeleljenek a különböz környezeti elvárásoknak. A piaci kihívások, a technika folyamatos és robbanásszer$ fejl dése arra ösztönzi a gazdaság profitorientált szerepl it, hogy bels
m$ködési mechanizmusukat
állandóan változtatva olyan gazdálkodási rendszert dolgozzanak ki, amellyel biztosítani képesek fennmaradásukat és fejl désüket. Minden vállalkozás komplex célrendszer alapján m$ködik, amely célok közül kiemelkedik a nyereséges gazdálkodás követelménye, úgymint a fejl dés alapvet feltétele. A versenyszférában a multinacionális szervezetekt l a kisvállalkozásokig a tulajdonosok, a menedzsment visszatér dilemmája gazdálkodásuk eredményességének fokozása. Ismeretes, hogy az eredmény fokozásának alapvet en három összetev je van: •
A termelés, forgalmazás volumenének növelése naturáliában
•
Volumen növelés az eladási árak emelésével
•
Azonos volumen mellett a termelés, forgalmazás költségeinek csökkentése
Gyorsan fejl d
piac esetén a bevételi tényez
mellett egy-egy vállalkozás gazdasági
sikereiben egyre nagyobb szerepet játszik a költségekkel való gazdálkodás. A költségek jelentik a kapcsolatot a gazdálkodó szervezetek és környezetük között. A vezet knek a döntésiek meghozatalához els dlegesen a költségekkel kapcsolatos információkra van szükségük, mivel a szervezeten belül végbemen folyamatokat számszer$en csak ennek segítségével lehet kimutatni. A tényleges költségek ismerete a gazdasági társaságok vezet i számára kiemelked
fontosságú, mivel mind a stratégiai, mind az operatív
döntések jelent s része költségszámításokon alapul. A piaci verseny kiélez désével még nagyobb
szerephez
jut
költséginformációkból ered
a
költségelszámolási hibák a
módszer,
mivel
a
helytelen
vállalat tevékenységét, versenyképességét
befolyásolják. A költséggazdálkodás feladata a vállalati tevékenység folyamatában felmerül ráfordítások nyomon követése, hozzárendelése a meghatározott költséghordozókhoz, a költségalakulás elemzése, és err l alkalmi és rendszeres jelentések készítése a különböz vezet i szintek számára. Ezek a jelentések egyrészt alapot jelentenek a vezetésnek a folyamatba történ beavatkozásra, másrészt lehet vé teszi az egyes folyamatok gazdaságosságának, a vállalati eredményességhez való hozzájárulás mértékének megítélését. Célkit$zés, hogy a költséggazdálkodás lehet vé tegye a vállalkozás taktikájának, napi tevékenységének 3
folyamatos
tervezését,
ugyanakkor
megadja
az
alapot
a
stratégiai
döntések
meghozatalához. Dolgozatomban egy több önelszámoló egységb l álló gazdálkodó szervezetnél, a Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaságnál alkalmazott konkrét költséggazdálkodási módszert kívánom vizsgálni, elemezni. A költséggazdálkodáson és költségelszámoláson túl a vele szoros összefüggésben lév gazdasági eredményességre is szeretnék kitérni, hiszen eredményes gazdálkodás nem képzelhet
el a számviteli politika, a költségmegosztás és a költségelemzés szigorú
szabályozottsága és ellen rzött gyakorlata nélkül. Különösen fontos a helyes szabályozás és az állandó elemzés az olyan cégnél, ahol a gazdasági méret, a tevékenységek szerteágazósága, a strukturált, divíziókra osztott m$ködést követeli meg. Ilyen az általam vizsgált KJGYJ Rt. is, ahol a szakmai gyakorlatom során betekintést nyerhettem az alkalmazott költséggazdálkodási és elemzési gyakorlaton túl, az ösztönz rendszerek kialakításába, a vezet i döntést el segít gazdasági információk rendszerébe és a számviteli rendszer m$ködésébe.
4
2. A Kapos Járm gyártó és Javító Rt. bemutatása 2.1.. A gazdasági társaság legfontosabb adatai: Elnevezése: Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság Székhelye: 7400 Kaposvár, Füredi u.180 Alapítói:
Tel.:82/321-944, 82/506-180
Tajnaf i István
( 7400 Kaposvár, Toldi u.18. )
Koczka László
( 7400 Kaposvár, Ibolya u 33. )
Az alapítás id pontja:
1997. július 1
Cégbírósági bejegyzés id pontja: 1997. november 28. száma: Cg.14-10-300132 A tulajdonosi jogok gyakorlói: 94%-ban Tajnaf i István
/1880db A sorozatú egyenként 10.000 Ft névérték$
névre szóló részvény/ 6%-ban Tajnaf i Péter
/120 db A sorozatú egyenként 10.000 Ft névérték$
névre szóló részvény/ A társaság jogel dje: Kapos Járm$gyártó és Javító Kft. 7400 Kaposvár, Füredi u. 180 Törvényességi felügyeleti szerve: Somogy megyei Bíróság mint Cégbíróság A társaság jogállása: Zártkör$en m$köd részvénytársaság A vállalkozás alapító okiratában meghatározott tevékenységi körei: 2010
F$részáru gyártás
2020
Falemezgyártás
2030
Épületasztalos-ipari termék gyártása
2040
Tároló fatermék gyártása 5
3410
Közúti gépjárm$ gyártása
3420
Gépjárm$-karosszéria-és pótkocsigyártás
3430
Közútijárm$-motor, -alkatrész gyártása
5010
Gépjárm$ kereskedelem
5020
Gépjárm$javítás
5030
Gépjárm$alkatrész kereskedelem
5165
Egyéb gép, szállítóeszköz nagykereskedelem
6024
Közúti teherszállítás
6312
Raktározás és tárolás
6321
Szárazföldi szállítást segít tevékenység
7020
Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7110
Gépjárm$kölcsönzés
7121
Egyéb szárazföldi járm$vek kölcsönzése
7484
Máshova nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segít szolgáltatás
8041
Járm$vezet -oktatás
8042
Feln tt- és egyéb oktatás
A társaság létszáma: a 2001.év átlagos statisztikai létszáma 84 f
Gazdasági adatok 2001. december 31-én: A társaság saját t kéje:
140.568,- e Ft
jegyzett t kéje:
20.000,- e Ft
t ketartalék:
5,380,- e Ft
eredménytartalék:
99.094,- e Ft
mérleg szerint eredmény:
16.094,- e Ft
mérleg f összeg:
231.645,- e Ft
6
2.2. Cégtörténet A Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. 1997. július 1-én alakult 11.350,- eFt alapt kével zártkör$ alapítással, a Kapos Járm$gyártó és Javító Kft. jogutódjaként. A jogel d Kft-t 1989. decemberében a Kapos Volán Rt. és a Kapos Közvetít és Fuvarozó Kft. alapította. A részvénytársaság jegyzett t kéjét a tulajdonosok 1998. november 2-án 18 millió Ft-ra, majd 2000. március 31-én 20 millió Ft-ra emelték fel. A társaság tulajdonosai 2001. december 31-én 94%-ban Tajnaf i István, és 6%-ban Tajnaf i Péter, mérleg f összege 231.645 e Ft, saját t kéje 140.568 eFt. A részvénytársaság f tevékenységei: a járm$vek, gépek és berendezések javítása, gyártása és kereskedelme, valamint a járm$vizsgálat. A társaság – tevékenységének 1990. január 1-i megkezdése óta – folyamatosan fejl dött. A vállalkozás a Kapos Volán Rt. kaposvári javító bázisából alakult, és az els tíz évben legfontosabb feladata a Kapos Volán Rt. és a Kaposvári Tömegközlekedési Rt. magas színvonalú kiszolgálása volt. E mellett törekedtek arra, hogy mindig újabb és újabb lehet ségeket keressenek a társaságban meglév szakmai tudás és jelent s eszköz kapacitás mind teljesebb kör$ kihasználásához. A partnerkör b vítésének érdekében olyan világmárkák képviseleti jogát szerezte meg a gazdasági társaság, mint a Daewoo, a Nissan, a Scania, az Iveco és a Bosch. A tevékenységi kör szélesítésének, és a márkaképviseletek beindításának hatására az árbevételb l a két nagy somogyi tömegközlekedési cég – Kapos Volán Rt., Kaposvári Tömegközlekedési Rt. – részaránya a kezdeti 100%-ról 1999-re 42%-ra csökkent. A partnerkörb vítés mellett, az önállósodási folyamat jelent s mérföldköve volt, hogy 1998ban önálló telephelyet és m$helyeket vásároltak, így a tevékenységek egy részét már saját területen és nem a Kapos Volán Rt-tól bérelt épületekben végezték. Nagy változást hozott a Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. életébe, hogy egykori alapítója, és legnagyobb megrendel je - a Kapos Volán Rt. – 1999. december 31-ével felmondta a járm$vei karbantartására, és javítására szóló, tíz éve m$köd
megállapodást. Ez azt
jelentette, hogy elveszített a cég egy kb. 500 millió forint forgalmú megbízót, ki kellett költözni a Volántól bérelt ingatlanokból. A tömegközlekedési vállalat megvásárolta a társaságtól az autóbusz javításhoz szükséges legfontosabb eszközöket, anyagokat, és átvett közel 100 alkalmazottat, akik addig e tevékenységeket végezték. 7
A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság úgy indult a 2000-es évnek, hogy elveszítette
a
legjelent sebb
vev jét,
tevékenységét
kisebb
telephelyre
kellett
összeszorítania, és az alkalmazotti létszáma a korábbi 215 f harmadára esett vissza. A cégvezetés feladata az volt, hogy a társaság teljes átszervezésével, a kapacitás optimális növelésével, új piaci lehet ségeket keresve, a drasztikus visszaesés után újra növekedési pályára állítsa a céget. A Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. a 2000. évben bevételei jelent s csökkenése mellett is fenn tudta tartani m$ködési egyensúlyát, és túlélte fennállásának eddigi legnagyobb krízisét. A minden szempontból mélypontnak mondható 2000-es év után a 2001-es üzleti évben újra sikerült pozitív üzleti évet zárni. Az eredmények bizonyítják, hogy a vállalkozás a biztos bels piacot jelent „Volános” megrendelések nélkül, tisztán piaci környezetben is eredményesen tud m$ködni.
2.3. Az önelszámoló egységek bemutatása: A társaság gazdasági növekedését szervezeti felépítésének kialakításában is követték. A megalakuláskor csak egy szervezeti egységb l álló cég mára több, szervezetileg és gazdálkodásában is elkülönül
önelszámoló egységb l áll. A cég szerteágazó
tevékenységével és jelent sen megnövekedett forgalmával olyan szintre ért el az elmúlt évek során, hogy szükségessé vált a szervezeti és strukturális megújítás. Ennek els lépéseként 1997-ben korlátolt felel sség$ társaságból részvénytársasággá alakult át. 1998ban a tevékenységeknek megfelel en, irányításban és gazdálkodásban jól elkülöníthet önelszámoló gazdálkodási egységeket hoztak létre. Az önelszámoló egységek kialakítása átláthatóbbá teszi a cég m$ködését a vezet k, és az üzleti partnerek számára egyaránt. Lehet séget biztosít a vezetésnek, hogy elkülönülten nyilvántarthassa és figyelhesse az egységek költségeinek és eredményességének alakulását, és így id ben beavatkozhasson, ha ez szükséges. Lehet vé teszi a beruházások, a bérfejlesztések differenciálását, és megfelel
ösztönzési, érdekeltségi rendszerek kialakítását. Mindemellett nagyobb
önállóságot és szélesebb döntési jogkört kapnak az egységek vezet i. Az önelszámoló egységek m$ködtetése szemléletváltozást hozott a cég életébe: az egységvezet k felel sen gondolkodó, gazdálkodó fels vezet kké váltak és a gazdasági eredményekben is érezhet a struktúraváltás hatása.
8
A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság a következ önelszámoló egységeket foglalja magába: Scania, Iveco, Bosch márkaszerviz Haszonjárm$ javító Autóbusz felújító üzem Járm$ kereskedelem Személygépkocsi szerviz Anyag- és alkatrészkereskedelem Központi irányítás Scania, Iveco, Bosch márkaszerviz: A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság Scania márkaszervize 1997. júliusától – mint a Scania Hungária Kft szerz déses partnere – végzi tevékenységét. Az el írásoknak megfelel
technológiával, folyamatosan fejlesztett szakmai háttérrel,
korszer$ eszközökkel vállalják a Scania típusu gépjárm$vek garanciális és garancián túli teljeskör$ javítását és szervizét. Jelent s árukészlettel, rövid szállítási határid vel állnak az ügyfelek rendelkezésére. A társaság 2000. évt l végzi az Iveco típusú gépjárm$vek teljeskör$ javítását, karbantartását, m$szaki vizsgáztatását. Modern környezetben, korszer$ eszközökkel vállalják az ügyfelek megrendeléseit. Az Iveco típusú gépjárm$vek szervizelésénél kedvez költségszint$ csomagdíjakat kínálnak partnereiknek. Szerviztevékenység: -
haszongépjárm$vek javítása, szervize
-
m$szeres
mérések
(
fék-,
futóm$-,
környezetvédelmi
motordiagnosztika) -
m$szaki vizsgára felkészítés és m$szaki vizsgáztatás
-
diesel üzemanyagrendszer javítása
-
sebességkorlátozó beépítése és beállítása
-
tachográf illesztés 9
mérés,
-
karosszéria, alváz, felépítmény javítása
-
karambolos javítás, biztosítási ügyintézéssel
-
m$anyag elemek javítása
-
szélvéd k cseréje
-
pótkocsik javítása, felújítása
-
ABS ellen rzése javítása
-
riasztó, audió, videó rendszer beépítése
-
alkatrészbeszerzés
Az ügyfelek részére kedvez áron kínálják a BP ken anyagok teljes választékát. A szolgáltatási tevékenységet az ISO 9002:1996 min ségbiztosítási rendszerben végzik. Haszonjárm javító: A társaság több mint 10 éve végzi különböz
típusú haszongépjárm$vek teljeskör$
javítását, karbantartását, m$szaki vizsgáztatását. Modern környezetben, korszer$ eszközökkel vállalják a megrendeléseket. Vállalják keleti és nyugati gyártmányú haszonjárm$vek egyedi javítását, szervizelését, m$szaki vizsgáztatását, m$szaki vizsgára való felkészítését. A teljesség igénye nélkül néhány az önelszámoló egységre jellemz szolgáltatás: -
m$szeres mérések
-
sebességkorlátozó beépítése, beállítása
-
tachográf beszerelés
-
karosszéria, alváz, felépítmény javítás
-
gumiszerelés, javítás
-
karambolos javítás, biztosítási ügyintézéssel
-
szerviztevékenység
Autóbusz felújítás: Autóbusz felújítással 1991 óta foglalkozik a cég. Autóbusz újjáépítést 1992-ben az országban els ként a Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. végzett, majd ezt vették át a különböz
volán társaságok. Autóbusz építésre a Kaposvári 10
Tömegközlekedési
Részvénytársaságtól
kapott
megrendelést
a
társaság.
Két
alacsonypadlós, lépcs nélküli autóbusz átadásra került 1999 májusában. Nagy volumen$ karambolos javítások elvégzését is vállalják autóbuszok esetében teljes kör$ biztosítási ügyintézéssel. A javítások során alkalmazott technológiák közé tartozik a m$anyag elemek ragasztása, javítása valamint korróziómentes fémek felhasználása. A cég Somogy megyében egyedülállóan, nagyméret$ haszongépjárm$vek fényezésére alkalmas fényez fülkével rendelkezik A társaság kárpitos m$helyében nem csak a saját tevékenységhez szükséges munkákat végzik, hanem kis és nagyszériás munkák elvégzését is vállalják. Nagy tapasztalattal végzik különböz
típusú zárt kocsiszekrény$ kis tehergépkocsik
(Iveco, VW, Citroen Jumper, Fiat Ducato) személyszállító járm$vé történ átalakítását. Profilukba tartozik különböz
járm$felépítmények gyártása. Többféle platós és zárt
felépítmény szerepel a kínálatukban. Ma már a teljesen alumínium kivitel$ felépítmények a jellemz k, de igény szerint a segédalváz készülhet fényezett acélból is, ami némi súlytöbbletet és költségmegtakarítást eredményez.
Kereskedelmi önelszámoló egység bemutatása: A kereskedelmi önelszámoló egység 1995 óta végzi tevékenységét. Kezdetben a forgalom csaknem 100%- át az IKARUS alkatrészek alkották. Mellette szerepeltek a kínálatban a keleti gyártmányú haszonjárm$ – els sorban IFA – alkatrészek illetve felszerelési cikkek. A hazai járm$park átalakításával folyamatosan megnövekedett az igény a nyugati gyártmányok pótalkatrészei iránt, így az utóbbi években a f
hangsúlyt e járm$vek
alkatrész kereskedelmére illetve raktározására fektették. A raktárkészletük folyamatos b vítésével arra törekszenek, hogy a megrendelések minél nagyobb hányadát azonnal ki tudják elégíteni. Természetesen a futó típusok rendkívül széles skálája miatt ez nehezen valósítható.. A raktárrendszer minél pontosabb és gyorsabb m$ködése érdekében, a magyar piacon meghatározó import rökkel kötött a társaság nagykereskedelmi szerz dést, ezáltal 11
jelent sen megnövekedett az a készlet, melyb l rövid id
alatt teljesíteni tudják a
megrendeléseket. A beszállítók, illetve a forgalmazott termékek kiválasztásánál els dleges szempont volt azok min sége, mindig szem el tt tartva a társaság szlogenjét: „Hogy járm$ve biztosan termeljen!”. Ehhez a gyors és pontos kiszolgálás mellett elengedhetetlen a termékek kiváló min sége. Ennek megfelel en olyan márkákat választottak, melyek vezet
autógyárak
beszállítói: •
A társaság Scania és Iveco márkaszervizt m$ködtet, így e márkák gyári alkatrészeinek forgalmazását ez az egység végzi.
•
Kedvez áron kínálják a Mercedes alkatrészeket is
•
A KJGYJ Rt. a Dél-Dunántúl legnagyobb és legfelszereltebb Bosch márkaszervizével rendelkezik, és a 2000. évt l ellátja Somogy megyében a Robert Bosch Kft. nagykereskedelmi képviseletét.
•
Az eredeti kínálatból természetesen jelenleg is rendelkezésre áll a teljeskör$ Ikarus és Ifa alkatrészellátás.
A társaság az általa forgalmazott pótalkatrészek tekintetében szigorúan betartja a gépjárm$vek pótalkatrészeire és tartozékaira vonatkozó mindenkor hatályban lév jogszabályi rendelkezéseket
Személygépkocsi szerviz: A Kaposvár Füredi út 180 sz. alatt található Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. jogel dei révén már 1991 óta javítja a NISSAN típusú gépjárm$veket, mint hivatalos márkaszerviz. A márka ideiglenes kivonulása alatt is vállalták a garanciális javításokat. 1995. január 01-t l a Dél-Koreai DAEWOO autógyár hazai márkakereskedése és márkaszervize lettek. Ezt a tevékenységet azóta is végzik. Jelenleg a márkaszervizben egyszerre hat gépjárm$ javítását tudják elvégezni. A javításokat a legkorszer$bb m$szerekkel és célszerszámokkal, a DAEWOO vezérképviselet által folyamatosan továbbképzett, nagy gyakorlattal rendelkez szakemberek végzik. A márkaszerviz az alábbi szolgáltatásokat kínálja: -DAEWOO gépjárm$vek garanciális és garancián túli javítása, karbantartása
12
-NISSAN gépjárm$vek garancián túli javítása, karbantartása -számítógépes futóm$ beállítás -zöldkártya kiállítás -fék- és lengéscsillapító mérés, ellen rzés -karambolos gépjárm$vek javítása -teljeskör$ biztosítási ügyintézés, bérautó biztosítással -autóvillamossági munkák -eredeti gyári DAEWOO és NISSAN alkatrészek és kiegészít k értékesítése -gumiszerelés, centrírozás, autógumi értékesítés -gépjárm$vek küls és bels takarítása, alváz- és motormosás
Járm kereskedelem A gazdasági társaság 1993 óta foglalkozik járm$ kereskedelemmel. Kezdetben a Nissan gépjárm$vek értékesítésében volt érdekelt. A Nissan márka vezérképviseletének 1995-ös kivonulása után a cég a Daewoo járm$vek hivatalos márkakeresked je lett. Az autószalon a 67-es f közlekedési út városba bevezet
szakasza mellett, a Kaposvárt elkerül
gyorsforgalmi út t szomszédságában helyezkedik el. Közvetlenül a bemutató terem mellett egy jelent s forgalmú Mol üzemanyagtölt állomás m$ködik. A szalon környezetében több márkakereskedés is található, azaz ez a terület a megyeszékhely egyik autókeresked i gócpontja.
Központi irányítás A központi irányítás végzi a cég adminisztratív irányítását. Ez az egység pénzügyi és számviteli szolgáltató szerepet lát el. A költséggazdálkodás elemzéséhez az adatokat begy$jti, feldolgozza és a gazdasági igazgató részére biztosítja. A cég nagy méretéhez viszonyítva ez az egység igen szerény méret$, mindösszesen 4 f b l áll (gazdasági igazgató, számviteli vezet , könyvel , pénzügyes) A központi irányítás feladatához tartozik a számviteli politika, és a cég m$ködéséhez szükséges kötelez szabályzatok kidolgozása is.
13
3.A számviteli politika által meghatározott költségelszámolási keretek 3.1. A számviteli politika jelent/sége: A 2001. január 1-jével hatályba lép újrakodifikált számviteli törvény kötelez en el írja, hogy a vállalkozásoknak a törvényben rögzített alapelvek, értékelési el írások alapján ki kell alakítaniuk és írásba kell foglalniuk az adottságaiknak, körülményeiknek leginkább megfelel számviteli politikát. A számviteli politikában rögzíteni kell azokat a lényeges szabályokat, el írásokat, módszereket, amelyek gazdálkodásuk során a törvényben foglaltak megtartását biztosítják. A számviteli politika célja: Rögzíteni azokat a Számviteli törvény végrehajtására vonatkozó el írásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel számviteli rendszer m$ködését. Ki kell terjednie: az általános elvek, eljárások, módszerek területén: -eszközök, források besorolására -értékelési módokra, eljárásokra -értékvesztés meghatározására, elszámolására -jelent s hiba meghatározására -céltartalék képzés rendjére -fajlagosan kis érték$ eszközök körére stb. a könyvvezetéssel kapcsolatos kérdések területén: -a könyvvezetés rendjére (6, 7. számlaosztály használata) -készletekr l vezetett nyilvántartásokra -szintetikus és analitikus nyilvántartások kapcsolatára - mérlegkészítés id pontjára -mérlegfordulónap megválasztására - könyvvezetésért való felel sség meghatározására beszámolóval kapcsolatos kérdések esetében: -választott beszámolási rendszerre -mérleg és eredménykimutatás sémájára 14
-a kiegészít melléklet és üzleti jelentés tartalmára és felépítésére -a beszámoló ellen rzésének módjára
A számviteli politika keretein belül kell elkészíteni a következ szabályzatokat is: -
eszközök és források értékelési szabályzata
-
leltározási szabályzat
-
önköltség számítás rendjére vonatkozó szabályzat
-
pénzkezelési szabályzat
-
vállalati számlarend
15
3.2. A részvénytársaság költségelszámolásának bemutatása 3.2.1. A vállalkozás számviteli politikája A Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. a számviteli törvény el írásainak gyakorlati végrehajtásához a cégnél alkalmazandó módszereket és eljárásokat az üzletpolitikai célokkal összhangban, de messzemen en igazodva a törvényi szabályozáshoz a számviteli politika keretein belül fogalmazza meg. A bels
szabályozás célja, hogy a törvényi
el írások keretein belül meghatározza a társaságnál alkalmazandó a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetr l valós, h$ összkép bemutatását biztosító megoldásokat. A társaság a számviteli törvényben foglalt el írások alapján éves beszámoló [1.sz. melléklet] készítésére, valamint a beszámolási formához igazodóan kett s könyvvezetésre kötelezett. A f könyvi könyvelést számítógépes program segítségével végzik. A számlatükör [2.sz. melléklet] évenként kerül aktualizálásra, és a könyvelési programból kerül kinyomtatásra a számviteli politika mellékleteként. A könyvvezetés keretében a vállalkozás a tevékenysége során el forduló, a cég vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekr l folyamatosan vezeti nyilvántartásait, amelyeket az üzleti év végén lezár A cég m$ködésér l, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetér l a naptári év könyveinek lezárását követ en a kett s könyvvitelt alátámasztó éves beszámolót készít. A mérleg formájának megválasztása: Az éves beszámoló részeként „A” típusú mérlegsémát készít és azt nem tagolja tovább, azt a számviteli törvény melléklete szerinti szerkezetben készíti el. Az eredménykimutatás összeállítása: A Szt. el írása szerint az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellen rzés megállapításai alapján az el z üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelent s összeg$ hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható f bb tényez ket, a mérleg szerinti eredmény összetev it, kialakulását mutatja be. 16
A Szt. által biztosított választás alapján a társaság „A” típusú összköltség eljárással készíti az eredménykimutatását. A törvény lehet séget biztosít arra, hogy a vállalkozás a törvényben rögzített szerkezeten túl, tovább tagolja az eredménykimutatást. A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság nem kíván élni ezzel a lehet séggel és nem tagolja tovább a Szt. melléklete szerinti eredménykimutatást. Az adott naptári évr l a mérleget december 31-ei fordulónappal készítik el. A beszámoló készítés id szakában elvégzend feladatok, a beszámoló megbízható és valós tartalmának
kialakításához
szükséges
információk
megszerzésének
id igénye
figyelembevételével a vállalkozás a tárgyévet követ év március hó 31. napjában határozza meg az éves beszámoló készítésének id pontját. A társaságon belül a gazdasági igazgató feladatát képezi az éves beszámoló szakszer$, törvényi el írásoknak megfelel elkészítése, bizonylatokkal való alátámasztása. A
beszámolót,
valamint
annak
részét
képez
eredménykimutatást,
vállalkozás
képviseletére jogosult személyként a vezérigazgató írja alá.
3.2.2. A költségek elszámolása költségnemenként A vizsgált gazdasági társaság úgy döntött, hogy költségeit az 5-ös számlaosztályba könyveli költségnemenként, a 6., 7. számlaosztályokat nem vezetik. A cégvezetés úgy ítélte meg, hogy a közvetlen költségek költségvisel nkénti illetve a közvetett költségek költséghelyenkénti gy$jtése nem szükségszer$, hiszen szolgáltató vállalkozásról van szó, ahol a termék el állítás nem jellemz , vagy csak néhány termékféleséget állítanak el . A költségek elkülönítése a gépi könyvelésben alkalmazott üzemkódok segítségével történik, és a költséginformációk az 5. számlaosztályban kigy$jtéssel állnak rendelkezésre. Ennek megfelel en „A” típusú összköltség eljárással készített formátumú eredménykimutatást készítenek. A vállalkozás készleteit nem vezeti folyamatosan, de havonta elvégzi a készletszámlák és a költségszámlák korrekcióját. A költségek a számviteli törvény alapelveinek megfelel en a felmerülés id pontjában naponta kerülnek rögzítésre.
17
A közvetlen költségek aláírással igazolt és ezáltal elismert teljesítések alapján terhelik az önelszámoló egységeket. A közvetett költségek különböz kidolgozott mutatószámok alapján kerülnek felosztásra, elszámolásra az önelszámoló egységek között. (pl. létszám, m2). Az információk nemzetgazdasági szint$ gy$jtése, feldolgozása és az adatok nemzetközi összehasonlítása megköveteli a költségnemek szerinti csoportosítás és az egyes költségnemek tartalmának központi szabályozását. A jelenleg hatályos számviteli törvény szerint a költségeket az alábbi költségnemek szerinti csoportosításban kell kimutatni a könyvviteli nyilvántartásokban és a beszámolóban{6.}: 51. Anyagköltség 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei 53. Egyéb szolgáltatások költségei 54. Bérköltség 55.Személyi jelleg$ egyéb kifizetések 56.Bérjálulékok 57.Értékcsökkenési leírás 58.Aktívált saját teljesítmények értéke 59.Költségnem átvezetési számla A költségnem számlák tartalmának ismertetése [4.,6.] Az anyagköltség (51) elszámolásának rendje: A számviteli törvény 78. § (2) bekezdése szerint: Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) kell elszámolni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. A számviteli törvény el írja, hogy az év végén, december 31-én beszerzési értéken nyilvántartott anyagkészlet mérlegkészítéskori értékét kell figyelembe venni. Ha a mérlegkészítéskori piaci érték alacsonyabb, mint a nyilvántartási érték, akkor a különbözetet értékvesztés címén anyagköltségként el kell számolni. 18
Értékvesztést kell elszámolni akkor is, ha: •
a vásárolt anyag a szabványnak (m$szaki) el írásnak nem felel meg
•
szavatossága lejárt (pl. pótalkatrész)
•
megrongálódott, megromlott
•
felhasználhatósága, értékesíthet sége kétségessé vált
•
feleslegessé vált
Anyagköltségként kell elszámolni ugyancsak használatbavételkor az egy éven belül elhasználódó eszközök értékét, mint például a szerszámok, m$szerek, berendezési és felszerelési tárgyak, munkaruhák, véd ruhák, egyenruhák stb. Anyagköltségként kell elszámolni mindazokat a tényez ket, amelyek az anyag, az áru beszerzési árát képezik Az anyagköltség elszámolásának rendje a vállalkozásnál: Az anyagokat a raktár vételezi be, beszerzési áron. A könyvelés a raktár bevételezése és kódolása ( a könyvelés is üzemkódok segítségével történik) alapján költséghelyenként a raktárra terheli. Minden anyag bevételezésre kerül. A raktár a kiadások rögzítésekor átlagárat alkalmaz. A raktárból történ
kivételezéshez az érintett egység vezet je
utalványozza az alapbizonylatot. Csak aláírással elismert költséget lehet az egységekre terhelni. Hónap végén a raktár által készített anyagfelhasználás alapján kerül felosztásra az anyagköltség az egységek között.
Igénybe vett szolgáltatások (52) értékének elszámolása: Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjelleg$ és nem anyagjelleg$ szolgáltatások bekerülési értékét a –le nem vonható általános forgalmi adót is magába foglaló – számlázott, fizetett, szerz désben meghatározott összegben kell elszámolni. A törvény 3.§ ( 7 ) bekezdésének 1. pontja megfogalmazásában: Igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve egyéb szolgáltatás közé; különösen az utazásszervezés, a raktározás, a csomagolás, a szállítás – rakodás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és
19
propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás. Igénybe vett szolgáltatás lehet még: •
filmlaboratóriumoknak fizetett költségek
•
fénymásolás, sokszorosítás költségei
•
munkásszállítás számlázott költségei
•
belföldi vásárok és kiállítások rendezéséért fizetett díjak
•
másoknak fizetett raktározási és rakodási költségek
•
a posta-, távíró-, telefon- és telexköltségek
•
kölcsönzési díjak
•
másoknak fizetett jutalék
•
az áruminták költségei
•
mások által felszámított csomagolási díjak
•
saját termelés$ készletek bérmunkadíja
•
az idegen vállalkozóval végeztetett garanciális munkák díja
•
jogi személyek részére fizetett szakért i és pályázati díjak
•
napilapok, a folyóiratok stb. el fizet díja, a szakkönyvek vásárlásának költségei
•
köztisztasági, takarítási és t$zrendészeti díjak
•
parkolási díj
•
az egészségügyi szolgáltatások költségei
Egyéb szolgáltatás ( 53 ): A számviteli törvény 78. § (4) bekezdése értelmében: Az egyéb szolgáltatás értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelemben nem vehet ) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját el állítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történ
kiszállításakor, illetve (saját )
üzemben történ felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerz désben meghatározott, a bevallott összegben kell kimutatni. A törvény 3. § (7) bekezdésének 2. pontja szerint:
20
Egyéb szolgáltatások körébe tartozik: a pénzügyi, a befektetési, a biztosítóintézeti, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás. A pénzügyi szolgáltatás költségei: A vállalkozás által választott és pénzforgalmát bonyolító bank által megküldött bankkivonatok, terhelési, jóváírási értesítések, illetve a bankkal kötött különféle szerz dések alapján kell elszámolni. A pénzügyi szolgáltatások költségei a következ k lehetnek. •
bankszámlák kezeléséért felszámított jutalék és kezelési költség
•
kötvénykibocsátás lebonyolításával megbízott pénzintézet részére fizetett jutalék
•
az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések pénzintézetnek történ eladásakor a pénzintézet által felszámított faktoringdíj
•
a váltókövetelések bank által történ
leszámítolásakor a bank részére fizetett
váltóleszámítolási díj •
a pénzintézett l felvett hitel fedezetéül más pénzintézet által vállalt garancia után felszámított
garanciavállalási
díj,
ha
ez
nem
eszközbeszerzéssel
vagy
készletbeszerzéssel kapcsolatos •
a banknyomtatványokért fizetett költségek, valamint az egyéb bankköltségek
Hatósági igazgatási és egyéb hatósági szolgáltatások költségei: Hatósági díjak az egyes hatóságok (önkormányzat, Vám- és Pénzügy rség, APEH kivételével) részére jogszabály alapján befizetett illetékek, díjak, amelyeket nem adóbevallás keretében kell teljesíteni. Hatósági igazgatási költségek a következ k lehetnek: •
közterület-használati díj, a közterület-foglalási díj a jogszabályban meghatározott közterület használatának engedélyezéséért az engedélyez
hatóság határozata
alapján •
a vasúti hatósági eljárásokért jogszabály alapján az eljáró közlekedési hatóságnak fizetett díjak
•
a túlsúlyos járm$vek közlekedésének engedélyezési díja
•
a hajózási hatósági eljárásokért fizetett díjak a jogszabályban meghatározott összegben
•
a belföldi kiköt i illeték
•
a perköltség
21
•
a csatornailleték
•
útlevélilleték az útlevél kiadására, érvényességi idejének meghosszabbítására, területi érvényességének kiterjesztésére irányuló eljárás után
•
postai és távközlési hatósági eljárások díja
•
a gáz- és olajipari m$szaki-biztonsági felügyeleti eljárások díja
•
az Országos Találmányi Hivatal el tti iparjogvédelmi eljárások igazgatási, szolgáltatási díja
•
a szakért i és tanácsadói m$ködési engedély díja
•
a nemesfém tárgyak fémjelzéséért fizetett díj
•
egyéb hatósági díjak, illetékek, engedélyezési díjak
Bérköltség (54): A számviteli törvény értelmében: Bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillet , az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közrem$ködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.
Személyi jelleg$ egyéb kifizetések (55): A számviteli törvény 79. § (3) bekezdése értelmében: A személyi jelleg$ egyéb kifizetések körébe tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetend (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. A törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja szerint:
22
Személyi jelleg$ egyéb kifizetések: azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi el írás vagy saját elhatározás alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Ilyenek különösen: a szerz i jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás, az étkezési térítés, a munkába járással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhel táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíjhoz, napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, találmányi díj, a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerz i, írói és más szerz i jogvédelmet élvez munkák díjai, a reprezentáció költségei és minden egyéb, a statisztikai el írások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségeknek min sített összegek. Bérjárulékok (56): A számviteli törvény 79. § (3) bekezdése értelmében: Bérjárulékok a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetend összeg, amelyet a személyi jelleg$ ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül annak elnevezését l. A bérköltség és járulékai, valamint a személyi jelleg$ egyéb kifizetések elszámolása a cégnél: A Bérmunka Kft. által készített költség felosztás alapján kerülnek könyvelésre A Bérmunka Kft. a társaság által kidolgozott és megadott létszám és kód adatok szerint állítja össze a költség felosztást. Alapbizonylatként az önelszámoló egységek dolgozói által aláírt jelenléti ívet használják. A cég a Bérmunka Kft. részére megadott létszám és kódadatokat rendszeresen karbantartja.
Értékcsökkenési leírás (57): A számviteli törvény 80. §-a értelmében: Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:
23
•
az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett
(meghatározott),
az
53.
§
(3)
bekezdése
szerint
módosított
értékcsökkenése összegét •
a (2) bekezdés szerint a használatbavételkor elszámolt összegét
•
az 50 ezer forint egyedi beszerzési, el állítási érték alatti vagyoni érték$ jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntését l függ en – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható
A terv szerinti értékcsökkenési leírás (571): A törvény 52. §-a részletezi az eszközök értékcsökkenésének elszámolásával kapcsolatos részletes tennivalókat. Azok a következ k: •
Az immateriális javaknak, a tárgyi eszköznek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve el állítási) értéket – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – azokra az évekre kell felosztani, amelyekben
ezeket
az
eszközöket
el reláthatóan
használni
fogják
(az
értékcsökkenés elszámolása). •
Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez vagy nettó értékhez viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszközök várható használata, ebb l adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása,
az
adott
vállalkozás
tevékenységére
jellemz
körülmények
figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történ rögzítést követ en a rendeltetésszer$ használatbavételt l, az üzembe helyezést l kell alkalmazni. Az üzembehelyezést hitelt érdeml módon dokumentálni kell. •
Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek között – (2) bekezdés szerinti – felosztásánál figyelembe kell venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhel egyéb, az eszköz beszerzésével összefügg , de bekerülési értéknek nem min sül ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét),
az
karbantartási költségeket az
eszköz
folyamatos
használatával
kapcsolatos
egyedi eszközöknek – az adott vállalkozási
24
tevékenységre jellemz
körülmények
alapján számított – várható hasznos
élettartamán belül, amennyiben az összemérés elvének érvényesülése azt indokolja •
Az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb id alatt, a befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktívált értékét 5 év vagy ennél rövidebb id alatt lehet leírni. Az üzleti vagy cégérték megállapított amortizációs id szakát – a kés bbiek során – nem befolyásolja az, hogy a nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb id
alatt írja le, azt a kiegészít
mellékletben indokolni kell •
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányam$velésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erd
bekerülési értéke után, és az üzembe nem helyezett
beruházások után •
Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képz m$vészeti alkotásoknál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gy$jteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéb l a használat során nem veszít, illetve amelyek értéke – különleges helyzetéb l, egyedi mivoltából adódóan – évr l évre n
•
Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszer$en használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelel en használnak
A terv szerinti értékcsökkenési leírás alapja egyaránt lehet az adott immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó vagy nettó értéke a vállalkozás elhatározása szerint. Lényeges azonban, hogy a vállalkozásnak (üzembe helyezés) el tt tervet kell készítenie a leírás módjára. Az értékcsökkenési leírás módjában és mértékében a számviteli törvény nagy döntési szabadságot biztosít a vállalkozónak, amelyek ezzel jelent sen befolyásolhatják az éves eredmény alakulását. Két alapvet
megkötés azonban van, mégpedig az, hogy az elhasználódási id
meghatározásán túlmen en a tárgyi eszköz használatbavételekor meg kell határozni az évenként elszámolásra kerül
amortizációt, és csak lényeges okokból lehet kés bb
módosítani.
25
Az értékcsökkenési leírás elszámolása: Az amortizáció a társasági adótörvény által elfogadott mértékben, havonta egyszer – hó végén – kerül elszámolásra az egységek használatában lév tárgyi eszközöket alapul véve.
26
4. A költségek megosztása és azonosítása az egyes önelszámoló egységek között 4.1. Az önelszámolás elméleti megközelítése Az önelszámolás értelmezése: Lényege: a vállalkozáson belüli olyan gazdálkodási rendszer kialakítása, amely a vállalkozás szervezeti egységeit egymástól jól elkülöníthet egységekre tagolja, s ezen egységek tevékenységét folyamatosan értékeli és ösztönzi. A bels érdekeltségi rendszer hatékony m$ködése biztosítja, hogy a teljesítmény és az azzal kapcsolatos ráfordítás annál az önelszámoló egységnél legyen elszámolva, ahol keletkezik. Az önálló gazdálkodási, elszámolási és érdekeltségi rendszert szokás –nem túl helyesen – vállalkozáson belüli önelszámolásnak is nevezni. Utóbbi alatt ugyanis lényegesen sz$kebb tevékenységet értünk. A gazdálkodáshoz ugyanis nem elégséges csak elszámolni, kimutatni az egyes szervezeti egységek tevékenységének jellemz adatait, hanem szükség van a döntési hatáskörök helyes megállapítására, a tervezési rendszer megfelel kiépítésére, az utalványozási jogkörök célszer$ szabályozására és még sok más feladat összehangolására. Az önelszámolás tehát csak egy része - de szükséges és alapvet eleme – a vállalkozás bels gazdálkodási és érdekeltségi rendszerének. A gazdasági fejl dés és a nyereségorientált gazdálkodás er södése nagymértékben el térbe helyezte
a
vállalkozáson
belüli
mechanizmusok
korszer$sítését.
Ennek
egyik
alapproblémája a bels (termel és nem termel ) szervezeti egységek gazdálkodási és érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztése, ugyanis ennek színvonala jelent sen befolyásolja a bels tartalékok feltárását, a gazdálkodás hatékonyságának alakulását. Az általában eltér struktúrájú vállalkozásoknál a bels egységek irányítási, elszámoltatási és ösztönzési mechanizmusához napjainkban is keresik a legkorszer$bb formákat: ehhez központilag készített – esetleg kötelez jelleg$ – sablonokat adni nem célszer$, hiszen összhangban kell lenniük a vállalkozás adottságaival, sajátosságaival, a célszer$en centralizált, illetve decentralizált döntési hatáskörökkel is. Elengedhetetlen ugyanakkor az egyes kollektívák ösztönzése érdekében a velük szemben támasztott követelmények, elvárások megfogalmazása, az elért teljesítmények kimutatása és ennek arányában díjazása. Ennek a feladatnak egyrészt a vállalkozáson belüli önelszámolás eszközrendszere
27
felel meg, a ráépített anyagi érdekeltségi rendszerrel és kiegészítve a döntési szintek célszer$ meghatározásával, a tervezési és elemzési módszertan kidolgozásával. 4.1.1. Az önelszámolás célja lehet{1.}: •
a szervezettség fokozása
•
a gazdálkodás hatékonyságának növelése a bels
tartalékok feltárásával és
mozgósításával •
az er forrásokkal való ésszer$ takarékosság
•
a vállalkozáson belüli szervezeti egységekkel szembeni elvárások, illetve teljesítmények rögzítése
•
a felel sség fokozása az önelszámoló egységek vezet inél és dolgozóinál egyaránt
•
a differenciált, teljesítményekt l függ anyagi ösztönzés megalapozása
•
a gazdasági döntések alátámasztása
4.1.2. A vállalkozáson belüli gazdálkodási feladatot ellátó egységek lehetnek: •
területileg elkülönült egységek
•
önálló telepek, részlegek
•
üzemek
•
m$helyek
•
igazgatási, funkcionális irányítási feladatokat ellátó egységek
4.1.3. A bels gazdálkodási rendszer kialakításának feladatai: A bels gazdálkodási rendszer kialakítása a vállalkozás vezetésének hatáskörébe tartozó feladat, amelyet a tevékenység jellegét l, a szervezeti felépítését l, területi tagoltságától függ en lehet megoldani. A rendszer kialakításában és m$ködtetésében a gazdálkodó egység szinte valamennyi dolgozója érintett, ezért a vállalkozás-vezetés döntése szükséges abban a vonatkozásban, hogy mely bels egységek milyen mértékben és formában legyenek a rendszer részei, a feladataikhoz milyen irányítási, döntési és érdekeltségi elemek kapcsolódjanak. A vezetés elkötelezettsége azt jelenti, hogy a differenciált teljesítményekhez ennek megfelel mérték$ juttatások, illetve szankciók járuljanak, eltér színvonalú munkavégzés esetén kerülni kell az „egyenl sdi” elosztás káros következményeit, mert ez esetben a „megméretés” és az ösztönzés elveszíti hatékonyságát és komolyságát.
28
4.1.4. Az önelszámoló egységek körének meghatározása, azok kijelölése: Önelszámoló egységnek tekinthet minden olyan bels szervezeti egység: - amelyet felel s vezet irányít - amelynek tevékenysége jól körülhatárolható, elkülöníthet - amelynél a saját teljesítmények mérhet k, a felmerül ráfordítások elhatárolhatók - amely a feladatellátásához szükséges er forrásokkal viszonylag önállóan gazdálkodik A kijelölés során figyelembe kell venni: - a szervezeti egység nagyságrendjét és fontosságát a vállalkozás egészének m$ködése, illetve annak eredményessége szempontjából - a teljesítmények és ráfordítások elhatárolhatóságát, azok tartalma, tervezése, mérése, elemzése, ellen rzése és ösztönzési rendszerrel való összehangolhatósága szempontjából - el térbe kell helyezni a magasabb szint$ szervezeti egységeken belül a termelési területek önálló gazdálkodásának kialakítását - a kialakítandó rendszer m$ködtetésének gazdaságosságát; ez alatt az értend , hogy a rendszer kialakítása és bevezetése következtében elért többlet-eredmény lényegesen haladja meg az önálló gazdálkodási rendszer m$ködési költségeit - a fokozatosság és következetesség elvét; a szervezeti egységek azon körére kell kiterjeszteni, amelyeknél az el feltételek már biztosítottak, a többi egység csak a feltételek megteremtésével egyidej$leg 4.1.5. A vállalkozáson belüli gazdálkodó egységek lehetséges szintjei: A vállalkozáson belüli gazdálkodó egységeken belül léteznek nagyobb önállósággal rendelkez
és kevésbé önálló egységek egyaránt, el bbieket magasabb szint$
egységenként, utóbbiakat alacsonyabb szint$ szervezeti egységenként célszer$ kezelni a bels gazdálkodási rendszer kialakítása szempontjából. Magasabb szint$ egységek alatt azok a vállalkozáson belüli egységek értend k, amelyeknél: - a tevékenységek pontosan körülhatárolhatók, a teljesítményük mérhet ek, a ráfordítások elkülöníthet ek - a tevékenységek eredményessége, a feladatok ellátásának színvonala és a rendelkezésre álló er forrásokkal való gazdálkodás hatékonysága értékelhet - az egységek termelési eredménye dönt en saját tevékenységük alakulásának függvényében változik 29
- az egységekkel szemben megfogalmazott elvárásokat azok vezet i viszonylag önállóan alakítják át konkrét feladattá, s arra mindvégig önálló befolyásuk van Alacsonyabb szint$ egységeknek kell tekinteni azokat a korlátozott döntési joggal és hatáskörrel rendelkez
egységeket amelyeknél az egységre bízott feladatok alapvet
jelent ség$ek, a tevékenység irányítása során gyakoriak a fels bb szint$ beavatkozások. A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság szerteágazó tevékenységével és jelent sen megnövekedett forgalmával olyan szintre ért el, hogy szükségessé vált a szervezeti és strukturális átalakítás. Így 1998-ban a társaság vezetése a tevékenységeknek megfelel en irányításban és gazdálkodásban jól elkülöníthet önelszámoló gazdálkodási egységeket hozott létre. Az önelszámoló egységek kialakításával átláthatóbbá vált a társaság m$ködése mind a vezet k, mind a küls partnerek számára. Lehet vé vált a cégvezetésnek, hogy elkülönülten nyilvántarthassa és figyelemmel kísérhesse az egységek költségeinek és eredményességének alakulását. Az önelszámoló egységek kialakításával megalapozták a beruházások és bérfejlesztések differenciálását, és megfelel ösztönzési és érdekeltségi rendszer kialakítását. A cég önelszámoló egységeinek részletes bemutatása a dolgozatom bevezet részében már megtörtént.
30
4.2.
A
Kapos
Járm gyártó
és
Javító
Részvénytársaságnál
alkalmazott
költségmegosztási gyakorlat bemutatása 4.2.1.Költség fogalmak, a költségek csoportosítása Költségtani fogalmak{5.}: Költségen a tevékenység, a termelés érdekében felhasznált eszközök pénzben kifejezett összegét értjük. A ráfordítás egy meghatározott id szak eszközfelhasználásának mennyiségben és pénzértékben is kifejezett összege. A ráfordítás tehát tágabb fogalom, mint a költség, mert olyan felhasználásokat is tartalmaz, amelyek nem számolhatók el költségként. Azaz ráfordítás lehet: -egyidej$leg költség (pl. anyag és bérfelhasználás) -átmenetileg nem költség (aktív id beli elhatárolásként elszámolt összeg) -nem költség, mert az eredmény terhére kell elszámolni Általában a költség a teljesítményekhez, a ráfordítás a hozamhoz kapcsolódó fogalom A költségek csoportosítása: A költségeket a tervezés, az elszámolás és az elemzés szempontjainak megfelel en csoportosíthatjuk: •
megjelenési forma
•
összetétel
•
tervezés, utalványozás, elszámolás módja
•
termelési folyamattal való kapcsolat
•
termelés volumenének változására való reagálás
•
kalkulálhatóság szerint.
Megjelenési formájuk alapján beszélünk költségfajtákról, illetve a költségek költségnemek szerinti csoportosításról . -A költségfajták az él - és holtmunka ráfordítások értékbeli megjelenési formái. -A költségnem azt fejezi ki, hogy a költség keletkezését milyen ráfordítás idézte el .
31
Az információk nemzetgazdasági szint$ gy$jtése, feldolgozása és az adatok nemzetközi összehasonlítása megköveteli a költégnemek szerinti csoportosítás és az egyes költségnemek tartalmának központi szabályozását. Összetettségük szerint megkülönböztethetünk elemi (egyszer$), és összetett (komplex) költségeket. Az elemi költségek lényegében az 5. számlaosztályban elszámolt költségnemek, amelyek további részekre, összetev kre nem bonthatók. Az összetett költségek több elemi költségb l tev dnek össze. Tervezés, utalványozás és elszámolási mód szerint beszélhetünk: -
közvetlen költségekr l
-
közvetett általános költségekr l
Azokat a költségeket, amelyeknél már a tervezéskor megállapítható, hogy melyik termelési folyamatra és termékre milyen mértékben számolhatók el, melyik termék el állítását terhelik, közvetlen költségeknek nevezzük E költségek a termelési folyamatokkal, a termékek, szolgáltatások el állításával okozati kapcsolatban vannak. Azt a tevékenységet, terméket, szolgáltatást, amelynek érdekében a költség felmerül és amelyre azt elszámoljuk költségvisel nek nevezzük. A költségek másik jelent s része vagy egy termékcsoport termelési folyamataival, vagy a vállalkozás egészének m$ködésével és irányításával kapcsolatban keletkezik. E költségeket közvetett költségeknek nevezzük. Azt a szervezetileg, területileg, funkcionálisan elhatárolható egységet ahol a költség felmerült költséghelynek nevezzük. A közvetett költségek egy részét megfelel
mutatók, jellemz k segítségével a
költségvisel kre feloszthatjuk, így ezek részét képezik a közvetlen költségeknek. A termelési folyamattal való kapcsolat szerint megkülönböztetünk: -
alapköltséget és
-
járulékos költségeket
32
Az alapköltségek a közvetlen költségek, vagyis azok a költségek, amelyek az adott tevékenység, termék, szolgáltatás technológiai folyamataihoz szorosan kapcsolódnak. Így alapköltségnek tekinthet k a közvetlen anyagköltség, a közvetlen bérköltség, a közvetlen bérek közterhei, az egyéb közvetlen költségek A járulékos költségek a vállalkozás egy részének vagy a vállalkozás egészének irányításával kapcsolatban keletkeznek. Ezek a költségek nem a termelési folyamatok, hanem a vállalkozás irányításának ráfordításai, más szóval közvetett költségek. A termelés volumene változásával való kapcsolat szerint a költségeket két nagy csoportba soroljuk. -
állandó költségek
-
változó költségek, ezen belül: •
arányosan változó (proporcionális)
•
arány alatt változó (degresszív)
•
arány felett változó (progresszív) költségek.
A költségek kalkulálhatósága szerinti csoportosításánál lényegében az árképzés szempontjából különböztetjük meg a költségeket aszerint, hogy azok -
árképzésnél figyelembe vehet ek-e
-
árképzésnél figyelembe nem vehet k
A kalkulálható költségeken belül megkülönböztetünk: -
együttes költségeket
-
külön költségeket
Együttes költségekr l beszélhetünk akkor amikor a költség termékcsoportba összevont kett vagy több termék mindegyikét terheli. Külön költségnek nevezzük a termékcsoporthoz tartozó termékek valamelyikének a többit l elválasztható termelési költségét.
33
4.2.2. A cégnél alkalmazott költségfelosztási gyakorlat bemutatása A költségek a számviteli törvény alapelveinek megfelel en a felmerülés id pontjában naponta kerülnek rögzítésre. A költségek azonosítása a könyvelési programban használt üzemkódok segítségével történik. A közvetlen költségek aláírással igazolt és ezáltal elismert teljesítések alapján terhelik az önelszámoló egységeket. A közvetett költségek körültekint en kidolgozott mutatószámok alapján kerülnek felosztásra a részlegek között. A cégnél közvetlen költségként kezelhet
az anyagköltség, a bérköltség és közterhei,
illetve az értékcsökkenési leírás. Ezen költségek elszámolásának módját, illetve hozzárendelését az egyes önelszámoló egységekhez a dolgozat 3.2. fejezetében tárgyalom.
A közvetett költségek megosztása: Ha a számla több önelszámoló egységet érint, akkor gondosan megválasztott vetítési alap segítségével kerülnek felosztásra a költségek. Az egyes költségek felosztási sémáit a következ táblázat tartalmazza: Üzemegység megnevezése Üzemkód Megosztás az önelszámoló egységek között
Daewoo szalon Scania márkaszerviz Kereskedelem Szgk. Szerviz Autóbuszfelújító Haszonjárm javító Irányítás, adminisztráció Összesen
10 14 18 16 13 11 15 -
f tési költség 2 m % 148 4% 659 16% 211 5% 520 13% 1771 43% 674 16% 164 4% 4147 100%
áramdíj % 1% 12% 1% 4% 8% 71% 1% 100%
vízdij f 4 14 11 13 25 7 5 83
% 5% 17% 13% 16% 30% 8% 6% 100%
A f$tési költséget a f$thet légköbméter alapján osztják fel az egyes önelszámoló egységek között.
34
Mivel az egyes egységeknél nincsen külön villanyóra, ezért ezt a közvetettnek számító költséget az egységeknél található fogyasztók teljesítménye alapján osztják fel. Az irányítás (adminisztráció) költségeinek elszámolása: Az irányítás költségei költségnemenként naponta kerülnek könyvelésre. Hónap végén ezen egység költségei felosztásra kerülnek létszámarányosan a többi egység terhére.
35
5. Az egyes egységek jövedelmez/ségének vizsgálata: A gazdálkodás hatékonysága, jövedelmez sége szempontjából meghatározó, hogy a vállalkozás menedzsmentje feladatait, módszereit miként tudja összehangolni a vállalkozáson belüli szervezeti egységek vezet ivel, dolgozóival és tud-e a bels hierarchia különböz szintjein azonos irányba ható érdekeltséget teremteni. 5.1. A 2001-es gazdasági év eseményei: A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság a számára minden szempontból mélypontot jelent
2000. év után a 2001-es üzleti évre a stabilizációt t$zte ki célul.
Stabilizációt a gazdálkodás minden területén, a munkavállalói létszámban, a partnerkör megtartásában, és a likviditás fenntartásában. Minden egységvezet nek feladatul t$zték ki, hogy a munkaer kapacitásukat csakúgy, mint azt a nagy érték$ m$szaki bázist, amivel rendelkeznek hatékonyan hasznosítsák, minimalizálva az eladhatatlan veszteségid ket. Minden önelszámoló egységre készült egy gazdasági terv[3.sz. melléklet], amely tartalmazza az elvárt bevételeket és a költségeket. A terv teljesítéséhez köt dik az ösztönzés, az eredményességgel van összefüggésben az egységvezet fizetése, illetve a premizálása és a fejlesztések is. Ott fejlesztenek, ahol a kapacitást kihasználják, nem csak eszközben, hanem bérben is. A tervet id arányosan lebontották, és alakulását havonta figyelemmel kísérik. A hatékonyság javítása mellett nagy hangsúlyt fektettek a bevételeik növelésére, újabb és újabb piaci partnerek felkutatására hiszen: •
a 2000. év mélypontja után újra növekedési pályára kellett állítani a céget
•
pótolni kellett a elveszített partnert (Kapos Volán)
•
a növekedés, fejl dés fontos eleme az árbevétel növelése, ami megteremti az alapot a fejlesztésekre
A munkadíjbevételhez kötött ösztönz rendszer kidolgozásával a bevételek növelésében érdekeltté tették az alkalmazottakat is (a cégnél kidolgozott ösztönz
rendszerrel a
következ fejezetben foglalkozom részletesen). Er feszítéseik eredményeként sikerült közel 60 millió Ft-tal növelni az árbevételt.
36
Az árbevétel alakulása az elmúlt öt évben:
Árbevétel
1997
1998
1999
2000
772306 eFt 939928 eFt 1120385 eFt
2001
720174 eFt 780519 eFt
Az árbevétel alakulása az elmúlt öt évben 1200000
1120385
1000000 800000
939928 772306
720174
780519
Ezer forint 600000 400000 200000 0
1997
1998
1999
2000
2001
Évek
Ez a 8,4 %-os növekedés a piaci környezet ismeretében jó eredménynek számít, hozzátéve, hogy az önelszámoló egységek nem azonosan fejl dtek.
A korábbi évek felhalmozott eredményeit beruházásokra kellett fordítani, ideértve a saját telephely vásárlását – amelyre felvett 36 milliós hitel hatványozottabb terhet jelentett a korábbinál jóval kisebbre zsugorodott cégnek -, az új Scania javító és vizsgacsarnok építését, és a nagy érték$ eszköz beruházásokat (Bosch adagoló próbapad, gázelemz diagnosztikai m$szer, fékpad, holtjáték vizsgáló mozgatópad stb.).
37
A beruházások alakulása az elmúlt öt évben:
Beruházások
1997
1998
1999
2000
2001
18991 eFt
82135 eFt
39528 eFt
26947 eFt
10897 eFt
A befektetések alakulása az elmúlt öt évben 90000
82135
80000 70000 60000 Ezer forint
50000 39528
40000 30000 20000
26947 18991 10897
10000 0 1997
1998
1999
2000
2001
Évek
Az adatokból látható, hogy a Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. az utóbbi öt évben csaknem 180 millió Ft-ot fordított beruházásokra ami megalapozza a cég hosszútávú m$ködését, és folyamatosan javítja a szolgáltatásaik m$szaki színvonalát. Az elmúlt évek befektetései azonban felemésztették a társaság pénzügyi tartalékait, és a beruházások egy részét hitelb l valósították meg. Így például az 1998-as telephely vásárlás hitelét még a mai napig is törlesztik. Ezért a 2001-es üzleti évben nem tudták egyenl arányban fejleszteni az önelszámoló egységeiket, hiszen sz$kös anyagi tartalékaikat koncentrálni kellett. Jelent s összeget fordítottak az Autóbusz felújító, a Scania Iveco Bosch márkaszerviz, és a Kereskedelmi önelszámoló egységekre.
38
5.2. Az önelszámoló egységek gazdálkodása 2001-ben: Az autóbusz felújító üzem a cég legnagyobb létszámú önelszámoló egysége. Létfontosságú, hogy megfelel en ellátott legyen megrendeléssel, nemcsak azért mert nagyok az állandó költségei, hanem azért is, mert nagyságából adódóan ez a részleg kell hogy fedezze a cég általános költségeinek nagy részét Az önelszámoló egység élére új vezet t neveztek ki. Az els dleges szempont az volt, hogy a korábban évi 25 autóbusz felújítására kialakított szervezeti felépítést a megváltozott piaci helyzethez alakítsák. Racionalizálták a létszámot, megszüntettek két csoportvezet i státuszt, valamint módosították a lakatosok és komplettírozók arányát. Igyekeztek egy olyan rugalmas csoportot felállítani, ami több féle feladat ellátására alkalmas (autóbusz felújítás, karambolos javítás, felépítmény gyártása, autóbusz átalakítás). A Kapos Volán Rt. és a Kaposvári Tömegközlekedési Rt. felújítási megrendeléseinek visszaesése miatt új piaci lehet ségeket kellett keresni. Sikerült olyan Volán vállalatoktól megrendelést szerezni, akik még nem dolgoztattak a társasággal, és remélik tartós kapcsolatokat tudnak kiépíteni mind a felújítás, mind pedig a karambolos javítás terén. Az Iveco haszonjárm$vek növekv számú értékesítése új lehet ségeket teremtett, sok munkát biztosított a haszonjárm$ felépítménygyártás, és a furgonok 20 személyes busszá alakítása is. Kiemelt min ségügyi célként kezelték az ide tartozó fényezési tevékenység min ségének és m$szaki színvonalának javítását. Sikerrel pályáztak és az Oktatási Minisztériumtól 5 millió Ft vissza nem térítend
támogatást kaptak, amin 6.250.000 Ft-ért új
személygépkocsi fényez fülkét vásároltak. E korszer$ eszköz hadrendbe állításától jelent s min ségi javulás várható a személygépkocsi fényezés területén, ami újabb megrendeléseket is hozhat. A 2001. év eredményesnek ítélhet az egység szempontjából, mivel sikerült jelent sen (közel 30 %-kal), túlteljesíteni a kit$zött bevételi tervet. 82.195 e Ft mellett
4.358 e Ft
üzemi eredményt elérni, ami az általános költségek létszám arányos felosztása után jelent s, 9.543 e Ft veszteségbe fordult át, de ki kell hangsúlyozni, hogy ez az önelszámoló egység viseli magasan a legnagyobb terhet a közös költségekb l. A Scania Iveco Bosch márkaszerviz önelszámoló egység a társaság legújabb, a kor követelményeinek megfelel
javítócsarnokában kapott helyet. Kiemelked en sokat
áldoztak az egység m$szerezettségére – célszerszámok, hordozható számítógépes 39
kódkiolvasók, nagy teljesítmény$ dízel adagoló próbapad stb. – és az itt dolgozók szakmai képzésére. Az egység által képviselt világmárkák egyrészt biztos partnerkört jelentenek, de másrészt magas szint$ m$szaki és szakmai felkészültséget követelnek meg. A magas követelményekhez igyekeztek kiemelt bérezést biztosítani az itt dolgozóknak, ami szintén komoly anyagi befektetés. A javítási szolgáltatást nyújtó egységek közül ez a részleg érte el a legmagasabb árbevételt 2001-ben 110.265 e Ft-ot, és a legnagyobb eredményt 8.344 e Ft-ot. Ez az eredmény azonban elég „törékeny”, mivel a bevétel több mint 70%-át három kiemelt partner hozta. A stabil eredményes m$ködés folytatásához elengedhetetlen az ügyfélkör további b vítése A Kapos Volán Rt. javítási megrendeléseinek 2000-es elvesztése után, sajnos tovább csökkentek a javítási tevékenységb l származó bevételek. A 2001-es évben 245.743 eFt-ot realizáltak e tevékenységb l, ami közel 12%-os visszaesést jelent. Ezzel párhuzamosan tovább csökkent a javítási tevékenység részaránya a teljes árbevételhez viszonyítva: a 2000-es 37%-kal szemben 2001-ben már csak az árbevétel alig több mint 31%-át tette ki. Ellenpontként jelent sen növekedett a kereskedelmi forgalom, mind volumenében, mind részarányában. A társaság Anyag és alkatrész kereskedelmi önelszámoló egységét is érzékenyen érintette, hogy a
Kapos Volán Rt., amelynek teljes anyag és alkatrész ellátását korábban
k
biztosították 2000-t l jelent sen csökkentette megrendeléseit. Ennek ellenére 2001-ben sikerült még az 1999-es forgalmat is mintegy 4%-kal túlszárnyalva 175.316 e Ft árbevételt elérni. Az ügyfélkör teljesen átrendez dött. Az egy nagy megrendel vel szemben, sok kisebb forgalmat bonyolító partnert szolgálnak ki. Az összes egység közül az anyag és alkatrész kereskedelem hozta a legtöbb profitot. A vállalati általános költségek levonása után ez 11.456 eFt-ot jelent.
A tervezettnél jobb évet zárt a Járm# kereskedelmi önelszámoló egység is. Ez azonban furcsa kett sséget takar. A magas forgalom (307.614), és a terven felüli eredmény (5.959 eFt) f oka az Iveco haszonjárm$vek értékesítésének várakozáson felüli alakulása, amit a Besso Rt-vel még 2000-ben kötött „B” dealer megállapodás tett lehet vé. Az érem másik oldala viszont a Daewoo gépkocsik értékesítésének mélyrepülése. A visszaesés több okra 40
vezethet
vissza. Egyrészt a Daewoo autógyár cs dje, az értékesítés körüli huzavona
megrendítették a vásárlók márkába vetett bizalmát. Másrészr l az anyacég nehézségeivel párhuzamosan a hazai import r anyagi lehet ségei is sz$kültek, és megsz$nt a kihelyezett vámszabad raktár, csökkentek a készletek, a haszonjárm$ paletta pedig az Aviára korlátozódott. Mindemellett a társaság sem tudott megfelel
anyagi er forrást erre a
területre csoportosítani. Ezek az okok együttesen vezettek oda, hogy minden id k legalacsonyabb értékesítési darabszámát produkálták 2001-ben Daewoo-ból.
A f ként Daewoo gépkocsik javításával foglalkozó Személygépkocsi szerviz is megérezte a fenti visszaesést. A 2001-ben elért 81.069 e Ft-os árbevétele 24%-kal maradt el a tervezett l, 2.395 eFt-os eredménye pedig alig fele az elvártnak. Az elmúlt id szakban több tíz millió forintot költöttek a szerviz m$szerezettségére, pályázati és saját forrásból egyaránt. A következ év fontos feladata lesz, hogy megoldást találjanak ezek hatékony kihasználására. Sikertelenül pályáztak 2001-ben a Fiat és a Ford márkaképviseletek elnyerésére, ami megoldást hozhatott volna, de nem adták fel és újabb márkák megszerzését t$zték ki célul. Az Általános haszonjárm# szerviz szintén mélyen a tervek alatt teljesített. 24.000 e Ft-os bevétele 23%-kal marad el a tervezett l, és 3.638 e Ft veszteséget eredményezett. Tervezik a tevékenység más önelszámoló egységhez kapcsolását. Az önelszámoló egységek részesedése az árbevételb l[4.sz. melléklet]: Árbevétel Önelszámoló egységek
e Ft-ban
%-ban
Autóbusz felújító
82195
11%
Scania Iveco Bosch sz.
110265
14%
Anyag és alkatrész ker.
175376
22%
Járm kereskedelem
307614
39%
Személygépkocs szerviz
81069
10%
Általános hasz.j. javító
24000
3%
Összesen
780519
100%
41
5.3.A 2001-es üzleti célok elérésének értékelése: A 2001-es év tervezésénél is a stabilizáció volt az alapelv. Nem számoltak jelent s növekedéssel a 2000-es évhez képest.
Ezért is kiemelked en pozitív, hogy az árbevétel
8,4 %-kal, az adózás el tti eredmény pedig 85%-kal javult. Tétel megnevezés
2000.év 2001.év 2001.év tény e Ft terv e Ft tény e Ft Értékesítés nettó árbevétele 720174 748000 780519 Egyéb bevétel 28321 2000 5740 Üzemi üzleti tev. Hozama 748495 750000 786259 Anyagköltség 212198 204000 193201 Igénybe vett szolgáltatás 25547 38000 34933 ELÁBÉ 365700 370000 414678 Anyagjelleg ráfordítások 603445 612000 642812 Bérköltség 70173 72000 69035 Személyi jelleg egyéb 19345 14000 10004 Bérjárulékok 25384 28000 27658 Személyi jelleg ráfordítások 114902 114000 106697 Értékcsökkenés 8116 8000 6780 Egyéb ráfordítás 5123 6000 6622 Üzemi tevékenység eredménye 16909 10000 23348 Pénzügyi m v. bevételei 2973 500 562 Pénzügyi m v. ráfordításai 7918 2500 1823 Pénzügyi m'v. eredménye -4945 -2000 -1261 Szokásos váll. Eredmény 11964 8000 22087
A 2001. üzleti évben
a vállalkozás anyagköltsége a javítási bevételek visszaesésével
párhuzamosan csökkent. A pénzügyi nehézségek arra kényszerítették a cégvezetést, hogy visszafogja a reklám kiadásokat, ez okozta a szolgáltatási költségek tervt l történ elmaradását. A járm$ és alkatrész kereskedelmi tevékenység növekedésével együtt n tt az eladott áruk beszerzési értéke is. A már 2000-ben megkezdett alkalmazotti szerkezet átalakítás folytatódott a 2001. évben is. A társaság létszáma mintegy 15%-kal csökkent az el z évhez képest, ami az év els felében 75 f nél érte el minimumát,
és év végére 82 f re gyarapodott. Mindez azt
eredményezte, hogy közel 2%-kal csökkent a nominális bérkiadás 2001-ben. Pénzügyi m$veleteik eredménye a vártnál kedvez bb eredményt hozott, azaz a tervezettnél kevesebb veszteséget könyvelhettek el e téren. A cég likviditását egész évben sikerült 42
meg rizni. A beszállítókkal el tudták fogadtatni a hosszabb fizetési id ket, és megértéssel voltak az esetleges késedelmek miatt is. Az év végén 30 napnál régebben lejárt elismert szállítói tartozása nem volt a gazdasági társaságnak. Ennek köszönhet en csak egyszer kényszerültek likviditási gondjaik miatt arra, hogy hitelt vegyenek fel, s t több alkalomra egy-egy hétre le is tudták kötni pénzeszközeiket. Összességében a Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. a várakozásokkal szemben jobb eredménnyel zárta a 2001-es üzleti évet. Mivel a költségek, ráfordítások – az ésszer$, takarékos költséggazdálkodás mellett – kisebb mértékben, 4,3%-kal növekedtek az árbevétel növekedéséhez képest , ezért az üzemi tevékenység eredménye 6.439 e Ft-tal haladta meg az el z évit és 23.348 e Ft-ra alakult. Az adózás el tti eredmény +22.087 e Ft volt, az üzemi tevékenység eredményét a pénzügyi m$veletek 1.261 e Ft-os vesztesége csökkentette. A veszteséget az okozta, hogy a pénzintézeteknek fizetett kamatok – hitelfelvétel miatt – meghaladták a kapott kamatokat. A részvénytársaság adózott eredménye 2001. évben 18.344 e Ft nyereség (10.063 e Ft-tal több az el z
évinél), a mérleg szerinti eredménye pedig – a 2.250 e Ft osztalék
figyelembevételével - +16.094 e Ft. Szerkezetváltozása, partnerkörének b vülése és javuló gazdasági eredményei azt mutatják, hogy a cég túlélte a Kapos Volán Rt-vel történt szakítást, és tiszta piaci környezetben, er s vetélytársak között is talpon tud maradni. 5.4. A jöv/re vonatkozó várakozások A 2002-es évben a társaság folytatni kívánja partnerkörének és bevételeinek b vítését. Ez elengedhetetlen a folyamatos fejl dés, és m$szaki fejlesztés megvalósításához. A 2002-es évre el retekintve sok olyan int jel látszik, ami visszavetheti a forgalmat. A személygépkocsi értékesítés területén megnyugtató, hogy a Daewoo márka egy olyan jelent s járm$ipari konszern kezébe került, mint a GM, hiszen új lendület és új modellek várhatóak. A váltás id szakában azonban jelent s készletgondok várhatók, amelyek megnehezítik az értékesítést. Az Iveco haszonjárm$vek eladását a területen megjelent er s, márkán belüli konkurencia nehezíti, ami komoly árrés veszteséget is okozhat. Ezen nehézségek kiküszöbölése érdekében kiemelt figyelmet kap ez a terület a cégvezetést l.
43
Sok a negatív el rejelzés a Scania márkaszervíz jöv jét illet en is. A Kapos Volán Rt. kinyilatkoztatta, hogy Scania alvázas buszainak szervizelését a jöv ben saját maga kívánja elvégezni, és megkezdik a felkészülést a javítási tevékenység átvételére is. E mellett a cég egyik legnagyobb partnere a Kapos Kamion Rt. tulajdonos váltás el tt áll. Bizonytalan, hogy az új tulajdonos megtartja-e a kaposvári telephelyet, és továbbra is Scaniákkal folytatja-e a fuvarozást. Ez a két cég meghatározó részét adta az egység bevételének, elvesztésük esetén a kies árbevételt csak nagyon sok kisebb céggel lehet pótolni, mert ilyen nagy közlekedési és fuvarvállalat nincs a cég környezetében. Az alkatrész kereskedelmi forgalmat az vetheti vissza, hogy a Rába fékdobok nagykereskedelmére egy, a területen m$köd konkurens vállalkozás is jogot kapott. A fékdobok forgalmazása révén több más termék kereskedelme is lehet vé vált. Nagy értéke miatt a kies forgalmat nehéz lesz más termékkel pótolni. Pozitív változást az autóbusz felújítás területén remélhet a cég. Az el zetes felmérések alapján az egész éves kapacitás lekötése biztosítottnak látszik. A veszély ezen a téren abban rejlik, hogy a megrendelések megszerzése érdekében nagyon alacsony árszinttel számoltak. Szeretnék er síteni a szolgáltatási alaptevékenységüket a járm$javítást és szervizt, ami az elmúlt években folyamatosan csökkent. Nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a kereskedelmi forgalom növelésére is, ami azonban jelent s készletbefektetéssel és egyre növekv járulékos költségekkel jár együtt. A NABI autóbuszgyár kaposvári megjelenésével ebben a szolgáltatási szférában eddig szinte versenytárs nélkül tevékenyked
cégnek a javítási szolgáltatás és kereskedelem
területén éppúgy, mint a munkaer piacon er söd versenyre kell számítania.
44
6. A költségelemzések haszna a motivációban: 6.1. Az ösztönzés Az ösztönzés a személyiségre történ
küls
ráhatás, amellyel valamilyen cselekvésre
késztetünk, buzdítunk, serkentünk. Az ösztönzés hatása függ az ember személyiségét l, szükségleteit l, vágyaitól, törekvéseit l, érdekl dését l. Ezért ugyanaz az ösztönzés másképpen hat a különböz dolgozók, dolgozó csoportok tevékenységére. Ahhoz, hogy az ösztönzés a várt hatást váltsa ki az egyén bels tulajdonságaira kell építeni. A gazdálkodó szervezetek sikerének kulcsa a megfelel munkaer
képzettség$ és beállítottságú
felkutatása, alkalmazása és végül, de nem utolsó sorban megtartása. Az
alkalmazottaktól elvárják, hogy elkötelezett, felel sségteljes tagjai legyenek az alkalmazó szervezetnek, minden tudásukkal és képességükkel segítsék el
ket
a szervezet
céljainak megvalósulását. Senkit sem lehet azonban akarata ellenére megtartani egy munkahelyen, csak az elégedett és megfelel en motivált dolgozók teljesítményére lehet hosszú távon számítani. A motiváció több féle lehet, lehet az megfelel anyagi és erkölcsi elismerés, a jó munkahelyi légkör, vagy a kellemes munkahelyi körülmény. A motivált alkalmazott az egyik legjobb befektetés. 6.1.1. Az ösztönzési politika A vállalkozás stratégiájának fontos része, a stratégiai célok megvalósulásának egyik el feltételét képezi. Az ösztönzési politika megalkotása azonban még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is sikerül az alkalmazottak tudását és képességeit mobilizálni. Csak reális ösztönzési stratégiát lehet a gyakorlatba átültetni és még akkor is több tényez t l függ megvalósulása. Els sorban a szervezeti kultúra színvonalától és a szervezetben dolgozók értékrendjét l. 6.1.2. Az ösztönzési csomag és rugalmassága Az ösztönzési csomag az ösztönzési politika gyakorlati megvalósításának eszköze. Minden gazdálkodó szervezet komplex, dinamikus rendszert alkot, amely állandó kapcsolatban áll környezetével, a környezeti kihívásoknak igyekszik mindig eleget tenni. Az ösztönzési csomag feladata a motiváció szintjének fenntartása vagy emelése. 45
A csomagnak alkalmazkodnia kell a küls és bels tényez k változásához. A vállalkozási hierarchia különböz
szintjein a dolgozók igényei és elvárásai
mások és mások,
következésképpen különböz eszköznek van motiváló hatása számukra. Fontos, hogy az ösztönzése csomag differenciálható legyen, hogy, mindenki találjon benne valamit ami az számára is fontos és ösztönz hatása van. 6.1.3. Az önelszámoló egységekkel kapcsolatos felel/sségi és ösztönzési feladatok A divizionális szervezetek sajátosságaihoz kapcsolódó ösztönzési rendszer általános követelményei{2.}: •
azokat a magatartási mintákat kell meger síteni, amelyekre a rendszer eredményes m$ködéséhez
szükség
van
pl.
önállóság,
vállalkozó
szellem,
piac-és
nyereségérzékenység •
egyszer$nek és áttekinthet nek kell lennie, hogy az alkalmazottak lehet leg pontosan ki tudják számítani, mekkora teljesítményért mekkora jutalom jár
•
az ösztönzésnek olyan tényez kre kell vonatkoznia, amelyekre az ösztönzöttek megfelel befolyást tudnak gyakorolni.
•
a teljesítmények és az értük járó jutalmak id ben ne szakadjanak el egymástól, az ösztönzési ciklus ne legyen túl hosszú.
Az ösztönzési rendszer akkor tölti be a szerepét, akkor felel meg a vele szemben támasztott elvárásoknak, ha jól választják ki és határozzák meg azokat a mutatószámokat, amelyekhez az egyes szervezeti egységek, és az egyes dolgozók felel sségét, érdekeltségét kötik és amelyek teljesítésével ezt mérni tudják. E cél érvényesülésének alapvet feltétele a pontosan, egyértelm$en megfogalmazott és mindenki számára érthet , értelmezhet mér számok kiválasztása. Azon mutatószámok alkalmasak e célra, amelyek: •
az önelszámolási rendszerbe beépíthet k, jól körülhatárolhatók
•
tervezhet k, elemezhet k, ellen rízhet k,
•
szoros
kapcsolatban
állnak
a
bels
szervezeti
egység
teljesítményével,
költséggazdálkodásával •
a nem termel egységek tevékenységi jellegéhez legjobban igazodnak.
46
6.2. A vizsgált vállalkozás ösztönz/ rendszerének bemutatása A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaságnál többszint$ motivációs rendszer m$ködik.
A
cégnél
m$ködtetett
min ségbiztosítási
rendszerben
külön
kiemelt
min ségpolitikai célként kezelik a motivációs elemeket. A cég szolgáltató képességének hosszú távú növelése érdekében a cégvezetés egyik f feladatának tekinti: •
a munkavállalóinak jó közérzetét biztosító feltételek megteremtését
•
rendszeres min ségügyi és szakmai képzéssel, motiválással a dolgozók gondolkodásának fejlesztését, a vállalati kultúra javítását
•
a munkavállalók regenerálódásához szükséges feltételek javítását
•
a teljesítményhez kötött pénzügyi ösztönzés megteremtését.
A Kapos Járm$gyártó és Javító Részvénytársaság nagy hangsúlyt fektet a képzésre. A különböz
területeken dolgozó szakembereik rendszeresen továbbképzéseken vesznek
részt, hogy alkalmazkodni tudjanak a legmodernebb technológiához. Felértékel dni látszanak a járm$ves szakmában dolgozó, képzett, gyakorlattal rendelkez szakemberek. Ennek oka egyfel l, hogy a Járm$gyártó Rt-nek konkurensnek számító Kapos Volán Rt M$szaki Üzeme el szeretettel pótolja, vagy egészíti ki szakember gárdáját a gazdasági társaság munkavállalói közül. Másik f ok a Kaposváron megjelen NABI autóbuszgyár beindításához szükséges munkaer igény, ami egy magas jövedelem ígérettel párosul. A gondot még tetézi, hogy az alacsony jelentkezés miatt már tavaly sem indított a helyi szakképz iskola autószerel képzést. A térségben ezen a területen munkaer hiány alakulhat ki. A Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. vezetése úgy véli, hogy fontos és szükséges, hogy megtartsák szakembereiket, ezért a jól képzett, speciális, márka specifikus képzéseken részt vett, nagy gyakorlattal rendelkez dolgozókat kiemelt bérezéssel kívánják a cégnél tartani.
A vizsgált vállalkozásnál a kialakított ösztönz rendszer f célja, hogy a rendelkezésre álló munkaer
kapacitást mind hatékonyabban lehessen hasznosítani, azaz minimalizálni
lehessen az eladhatatlan veszteségid t.
47
Ennek el segítésére a munkadíjbevételhez kötött ösztönz rendszert dolgozták ki – különkülön az egyes önelszámoló egységekre szabva -, amelynek segítségével érdekeltté tették az alkalmazottakat a bevételek növelésében. A rendszer kialakításánál a rezsi óradíjakat vették figyelembe( Scania szerviz:3000 Ft/ó; Autóbusz felújító:2000Ft/ó; Daewoo szerviz: 2400 Ft/ó ). Meghatározták az egyes egységeknél az elméletileg eladható havi órák számát, vagyis a produktív munkát végz létszám munkaóráját, ami 168 óra * produktív létszám. Ez az elméletileg ledolgozható munkaóra azonban nem adható el teljes egészében, hiszen több tényez is csökkenti. Ilyen például a szabadság, táppénz vagy állásid . Több éves gyakorlat alapján a munkaid 80% az eladható része a munkaóráknak, ezt számítják 100 %-nak, ez az un. optimális munkaid keret. A szolgáltatási díjak kialakításánál azt vették figyelembe, hogy ha az önelszámoló egységek az optimálisan eladható órák 70 – 80%-át ténylegesen értékesítik, akkor ki tudják termelni költségeiket (munkabér, járulékok, rezsianyagok, általános költség), és ez már valamennyi profitot is tartalmaz. Az elvárt profit önelszámoló egységenként más és más, a tevékenység jövedelemtermel képességét l függ en változik .Ha az egységek elérik az optimális érték 70 – 80%-át , akkor a dolgozók alapbérük 10%-át kapják meg bérpótlékként. Ha az optimális érték 81-99%-át sikerül elérniük a bérpótlék az alapbér 20%-a. A meghatározott optimális érték (100%-os teljesítmény) elérése esetén, és felett 30%-os bérpótlék jár. Az egységvezet k premizálása is az általuk vezetett egység eredményességével van összefüggésben. Összegezve a vállalkozás ösztönz rendszerér l elmondható, hogy több szinten keresztül próbálja elérni, hogy az alkalmazottakat a mind eredményesebb m$ködésre ösztönözze: •
nagy figyelmet fordít a szakmai továbbképzésre
•
a képzett dolgozókat kiemelten bérezi
•
havonta
rendszeresen
figyeli
a
munkadíj
bevételek
alakulását,
ennek
függvényévben a dolgozó akár 30%-os többletjövedelemhez juthat •
havi rendszerességgel elemzi a bevétel- és eredménytételek alakulását, amihez kötötten alakul az egységvezet k jövedelme, döntési lehet ségei és premizálása. Az eredményesen m$köd egységek id r l – id re eszközberuházásként, vagy szakmai képzésben kapják vissza az általuk megtermelt eredményt.
A ösztönzési rendszer sikeres m$ködését mi sem bizonyíthatná jobban, mint az hogy a vállalkozásnak sikerült közel 60 millió Ft-tal növelnie az árbevételét a 2000. évhez képest.
48
7. Összefoglalás Egy gazdasági társaság m$ködésének legf bb célja a gazdasági és pénzügyi eredmény létrehozása. Ezért hozzák létre a tulajdonosok, ezért kapják a fizetésüket a vezet k, és ez teszi lehet vé a rövid vagy hosszú távú m$ködést egyaránt. A vállalkozásba fektetett, vagy felhalmozott gazdasági javak nyereséges m$ködtetése mindinkább megkívánja a megfelel költséggazdálkodás alkalmazását. Dolgozatomban a Kapos Járm$gyártó és Javító Rt. gyakorlati példáin keresztül igyekeztem bemutatni, miként segítheti egy jól szabályozott számviteli rendszer – számviteli politika, költségfelosztási el írások, elemzések, illetve motivációs rendszerek – a vállalkozás gazdálkodásának optimalizálását, a vezet i döntések megalapozását és alátámasztását, vagyis a f cél, a profittermelés megvalósítását. Az általam vizsgált cég megítélésem szerint jól reagált a rajta kívülálló okból adódó 2000.évi krízisre, és minden gazdasági mutatója azt támasztja alá, hogy a maguk elé t$zött célt, a vállalkozás újbóli növekedési pályára állítását sikerült megvalósítaniuk a 2001.évben.
49
Mellékletek 1.számú melléklet:A Kapos Járm gyártó és Javító Rt. éves beszámolója 2.számú melléklet:Számlatükör 3.számú melléklet:A vizsgált vállalkozás gazdasági terve 4.számú melléklet:Az árbevétel megoszlása az önelszámoló egységek között
Irodalomjegyzék 1. Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre:Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Perfekt 2001. 2. B5gel György:Nyereségközpont ,üzletág, divízió, Kossuth 1999. 3. James Champy:A vezetés újjáalakítása, SHL Hungary 2000. 4. Számviteli törvény: 2000. évi C. törvény a számvitelr5l 5. Dr. Sztanó Imre – Dr. Sutus Imre – Szirmai Andrea – Korom Erik:A vezet5i számvitel alapismeretei, PSZF 2000. 6. Dr. Ver5 Ivánné:A költségelszámolás lehet5ségei, Unió 2002. 7. A Kapos Járm gyártó és Javító Rt. éves jelentése 2000-re 8. A Kapos Járm gyártó és Javító Rt. éves jelentése 2001-re 9. A Kapos Járm gyártó és Javító Rt. 2002. évi üzleti terve
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET KÖNYVTÁRA 8900 ZALAEGERSZEG, GASPARICH U. 18/A PF.: 67. TEL.: (92) 509-940 (OLVASÓSZOLGÁLAT), 509-938 (VEZET ) FAX: 509-930 Web: http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar E-mail:
[email protected]
________________________________________________________________________
FIGYELMEZTETÉS Az archívumból az 1-3. számú mellékletek hiányoznak, a hallgató által leadott digitális példányban nem szerepeltek, csak a nyomtatott példányban találhatóak meg!
Az árbevétel megoszlása az önelszámoló egységek között
Autóbusz felújító Scania Iveco Bosch sz. Anyag és alkatrész ker. Járm" kereskedelem Személygépkocs szerviz Általános hasz.j. javító
