Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMYITELI F ISKOLAI KAR
SZAKDOLGOZAT
KONCZ SÁNDOR ÁRPÁD NAPPALI SZÁMVITEL VÁLLALKOZÁS
2003.
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR
A FALCO RT. GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁTFOGÓ VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FORGÁCSLAPGYÁRTÁS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA
KONCZ SÁNDOR ÁRPÁD NAPPALI SZÁMVITEL VÁLLALKOZÁS
2003.
1
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS ………………………………………………………………………… 3 2. A FALCO RT GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁTFOGÓ VIZSGÁLAT ……………… 4 2.1 A gazdasági hatékonyság komplex vizsgálata …………………………………….. 4 2.2 A részhatékonysági vizsgálatok …………………………………………………… 7 2.2.1 Eszközhatékonyság és igényesség vizsgálata ………………………………… 7 2.2.2 A készletgazdálkodás vizsgálata …………………………………………… 11 2.2.3 Bérhatékonyság és igényesség vizsgálata …………………………………… 12 2.2.4 Munkatermelékenység elemzése ……………………………………………. 13 2.3 A Falco Rt anyagi, vagyoni helyzetének elemzése ……………………………… 14 2.3.1 Vagyonszerkezet vizsgálata, vagyonfedezettség …………………………….. 14 2.3.2 T2keszerkezet, t2kehatékonyság, t2keforgási sebesség, céltartalék arány alakulása és elemzése …………………………………………………………………. 19 2.4 A Falco Rt pénzügyi, likviditási helyzetének elemzése …………………………. 21 2.4.1 Általános és rövidtávú likviditás, gyorsráta mutató, hitelfedezettség ………. 21 2.4.2 Vev2k és szállítók állományának vizsgálata ……………………………….. 24 2.4.3 Dinamikus és hosszú távú likviditás ………………………………………… 25 2.5 Eladósodottság elemzése ………………………………………………………… 27 2.6 Jövedelmez2ségi helyzet elemzése ………………………………………………. 28 2.6.1 Jövedelmez2ség közvetett mutatói ………………………………………….. 28 2.6.2 Jövedelmez2ség közvetlen mutatói ………………………………………….. 31 2.6.3 Export hányad, belföldi értékesítési hányad ………………………………… 33 3. A FORGÁCSLAP GYÁRTÁS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ELEMZÉSE …………...……………………………………………………………. 34 4. ÖSSZEFOGLALÁS ………………………………………………………………... 40 5. FELHASZNÁLT
IRODALOM,
TÁBLÁZATOK
ÉS
GRAFIKONOK
JEGYZÉKE, MELLÉKLETEK ………………………………………………….. 43 5.1 Felhasznált irodalom …………………………………………………………….. 43 5.2 Táblázatok és grafikonok jegyzéke ……………………………………………… 44 5.3 Mellékletek ………………………………………………………………………. 46
2
1. BEVEZETÉS A Falco Forgácslapgyártó Rt-nél töltöttem szakmai gyakorlatomat, amely során megismertem, hogy milyen termékeket állít el2 a vállalkozás. Átfogóbb képet szerettem volna kapni a vállalkozásról: milyen a vagyoni, pénzügyi, likviditási helyzete, ez hogyan alakult az elmúlt pár évben, illetve hogy mindezek hátterében milyen jelent2s változások állnak. A küls2 érdekelt felek számára az információforrást az éves beszámoló jelenti. Az éves beszámoló elemzésének feladata az adatok megfelel2 felbontása és csoportosítása. Az adatok ilyen formában történ2 értékelését és bemutatását mutatószámok segítségével tehetjük meg. A jól megválasztott mutatószámok jelentik tehát az éves beszámoló elemzésének eszköztárát. A mutatószámok csoportosítják és tömörítik sokatmondó információkká az éves beszámoló adathalmazát. A mutatók id2beli összehasonlításával, vagy éppen a tényadatok egybevetésével is ellen2rizhet2 és értékelhet2, hogy a vállalkozás miként fejl2dött az elmúlt periódusban. Mindezek alapján tehát látható, hogy a kívülálló érdekeltek számára az éves beszámoló elemzése jelenti az egyetlen lehet2séget arra, hogy döntéseik helyességét ellen2rizhessék. Az adathalmaz feldolgozása és adatok változásainak regisztrálása azonban nem elegend2 alap a hitelkérelmek elbírálásához, a befektetési lehet2ségek közötti választásához, vagy éppen a gazdasági kapcsolatok felvételr2l való döntéshez. Ugyanez igaz a potenciális hitelez2 szempontjából is, aki számára például nem olyan fontos, hogy ismerje a vállalkozás fordulónapi likviditását. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy olyan információi legyenek a jöv2beli likviditásról, melyek alapján megítélheti, hogy az adós a kés2bbiekben eleget tud-e tenni kamatfizetési és hiteltörlesztési kötelezettségének. A lehetséges befektet2t ugyanígy nem a múltbeli kifizetett osztalék nagysága érdekli, hanem sokkal inkább arra a kérdésre szeretné tudni a választ, hogy vajon a vállalkozás eredményesen mBködik-e majd a jöv2ben, s tud-e osztalékot fizetni, illetve a vállalkozás t2zsdei értékelése hosszabb távon milyen tendenciájú lehet. Természetesen a válaszokat közvetlenül nem találja meg az éves beszámolóban, azt azonban feltételezheti, hogy a vállalkozás jöv2beli fejl2dését jelenlegi helyzete és az éves beszámolóban tükröz2d2 vállalkozási politika határozza meg.
3
Tehát a vállalkozások átfogó elemzésének id2szerBsége és szükségszerBsége abban rejlik, hogy egyrészt a potenciális befektet2k és hitelez2k egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy olyan vállalkozásba fektessenek be, amely garantálja a megtérülést, illetve visszafizetést. Ez leginkább az éves beszámolóból nyert mutatószámok segítségével állapítható meg, mivel a mutatók ugyan a múltra vonatkoznak, de a vállalkozási politikával együtt vizsgálva a jöv2beni fejl2dés iránya is meghatározható. Másrészt a vezetés számára is fontos, hogy az egyre inkább élesed2 versenyhelyzetben a szükséges információkkal folyamatosan rendelkezzen. Fontosnak tartom a legnagyobb, legjelent2sebb piaci versenytársunk gazdálkodásának megismerését a törvényes keretek között (éves beszámolójának elemzésén keresztül). Ezen okból kifolyólag kikértem a Szabolcs Szatmár Megyei Cégbíróság – tól a vásárosnaményi Interspán Kft. 2001. évi beszámolóját és a számított gazdasági mutatóit a vállalkozásunk számított mutatóival vetettem össze.
2. A FALCO RT. GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁTFOGÓ VIZSGÁLATA
2.1 A gazdasági hatékonyság komplex vizsgálata A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát hivatott kifejezni. Ezért a hatékonyság a felhasznált er2források egységnyi mennyiségére jutó hozammal, vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges er2források mennyiségével mérhet2. A hatékonyság fogalma alatt az er2források felhasználásának gazdaságosságát értjük. A hatékonyság vizsgálható a nemzetgazdaság szempontjából és a vállalkozás szempontjából, s2t a vállalkozáson belüli egységek szintjén is. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejl2désére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A komplex hatékonyság mérésének mutatóit a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal dolgozta ki. Ezek a mutatók a nemzetgazdasági szemléletB, de vállalati szinten számított hozammutatók segítségével mérik a gazdálkodó egységek hatékonyságát. Hozammutatók alakulása a vállalkozásnál:
4
A hozammutatók alakulása e Ft 14000000 12000000 10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0 1999.
2000.
2001.
év
bruttó termelési érték
nettó termelési érték
anyagmentes termelési érték
tiszta jövedelem
1. sz. grafikon A komplex gazdasági hatékonyság alakulása
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
115,5
88,2
Ft-ban 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez2re jutó nettó
104,4
115,2
109,9
termelési érték
5
100 Ft él2- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem
19,8
19,3
17,3
11,9
9,6
1. sz. táblázat Az er2források hatékonysága az els2 id2szakban jelent2s pozitív irányú változást mutat, ez nagyrészt az aktivált saját teljesítmények értékének ugrásszerB növekedésével magyarázható, de befolyással volt az értékesítés nettó árbevétele és különösen az ELÁBÉ értékének jelent2sebb mértékB emelkedése. A 2001-es évben azonban a hatékonyság terén visszaesés történik. Ennek az az oka, hogy jelent2sen megn2tt aktivált tárgyi eszközök bruttó értéke, valamint nagyobb mértékben emelkedett a készletállomány, ezen belül az áruk állománya n2tt, majdnem a duplájára. Kapacitások terén a cég a csúcson jár, stagnálás vehet2 észre. Az adott id2periódusban jelent2sebb mértékB beruházás nem történt. A ráfordítások hatékonysága csökken2 tendenciát mutat. Ennek magyarázataként a bérköltség és a személyi jellegB egyéb kifizetések növekedése szolgál, ami a 2000-2001-es id2szakban nagyobb mértékB, mint az ezt megel2z2 id2periódusban. Kijelenthetjük, hogy a cégnél reálbér-növekedés valósul meg. Minél jobban mBködik a piac, minél gyorsabban és pontosabb információkkal rendelkeznek a vev2k és a szállítók, annál kiélezettebb lesz az árverseny, ami ahhoz vezet, hogy mindenki fajlagos haszonnal, de nagyobb mennyiséggel próbál operálni. A cég arra törekszik, hogy a profitot maximalizálja, de ez azon keresztül valósul meg, hogy a fajlagos költségeket minimalizálja. Mindkét mutató értéke meghaladta valamennyi évben az országos ipari átlagot a Falconál, és ez dicséretesnek nevezhet2, bár valószínBsíthet2, hogy fog a cég kés2bb még rosszabb eredményt produkálni.
6
A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása Ft 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
év 1999.
2000.
2001.
100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez2re jutó nettó termelési tényez2 100 Ft él2- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem 2. sz. grafikon 2.2 A részhatékonysági vizsgálatok 2.2.1 Eszközhatékonyság és igényesség vizsgálata Az eszközhatékonysági mutatók a lekötött tárgyi és forgóeszközök (illetve készletek) révén el2állított új érték-képz2dést fejezik ki szorzószám formájában.
7
A tárgyi eszközök hatékonyságának elemzése során elmondhatjuk, hogy a mutató értéke hullámzó tendenciát mutat, ami amúgy a legtöbb mutatónál megfigyelhet2, ez az alacsonyabb beruházási aktivitásra és a konzervált termékösszetételre vezethet2 vissza. A Fakombinát alakulása után maradtak olyan ingatlanok a Falconál, amelyek nem a közvetlen termelést szolgálják. A meglév2 pénzeszközök visszaforgatása lassúbb ütemben történik, mint a keletkez2 pénzeszköz növekménye. Elmondhatjuk, hogy a beruházási ciklikusság általában 10-15 év. A cégnél a négy mBszakos munkarend a jellemz2 minden gyártósoron, mint a felületkezel2, a cementkötésB forgácslap, a postforming és az impregnált üzemekben. Javasolt a szBk keresztmetszetek feloldása, ami azt jelenti, hogy újabb gyártókapacitásokat kell telepíteni, aminek lehet2sége piaci oldalon megvan. A négy mBszakos munkarenddel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy egyre sBrBbben jelentkeznek kapacitáshiánnyal kapcsolatos problémák, ami összefüggésben áll azzal, hogy egy éven belül mennyi a leterheltsége az értékesítésnek. Az üzleti tevékenység általában er2teljesebb tavasszal és 2sszel, mint a nyári és a téli id2szakban. A beruházási igény nyáron és 2sszel nagyobb, ami közvetlenül és nagy mértékben befolyásolja a beruházási döntést. Megállapítható, hogy nemcsak kapacitásb2vítés szükséges a vállalatnak, hanem technológiák folyamatos korszerBsítése, beruházás telepítés és el2állítás is indokolt. A technológiai cserék levezetése, a hatékonyság javítása folyamatosan feladata a cégnek. Bizonyos mutatók azt sejtetik, hogy els2sorban rezsi oldalon kell javulni. A korszerBbb gyártósorok beüzemelése a fajlagos rezsiköltség csökkentését is eredményezheti, bár els2sorban fajlagos anyag- és energiaköltségekre vonatkozhat a megtakarítás, ugyanis, hogy hány f2 dolgozik a technológián, ezen megtakarítani nem igazán lehet. A felületkezel2 sorok – összesen három – éves szinten tíz milliárd Ft-os árbevételt produkálnak. A viharos sebességgel er2söd2 forint még jobban kiélezi a fajlagos költségcsökkentéssel kapcsolatos dolgokat, azon túlmen2en, hogy egy belföldi telephelyB termel2kapacitás költségeinek a jelent2sebb része ebben az iparágban forintbázison jelenik meg, a költségeket tekintve gondolok az él2munka – költségekre, az energiaköltségekre. A készletek hatékonysága növekedést mutat a 2001. év kivételével és jóval a konkurens cég mutatójának értékei felett alakul. A készletgazdálkodás hatékonysági mutatójának hatása valamelyest csökkenti a tárgyi eszközgazdálkodás jóval kedvez2tlenebb, komplex hatékonyságát rontó hatását. A nettó termelési érték els2 id2szakbeli er2teljesebb növekedése, ezen belül is els2sorban az 8
aktivált saját teljesítmények értékének ugrásszerB növekedése nagymértékben befolyásolja a hatékonyság növekedését. 2000-ben az áruk állománya gyarapodott, így az ELÁBÉ jelent2sen megn2tt az el2z2 évhez képest. Kismértékben ugyan, de visszaesés tapasztalható a 2001. évben a hatékonyságban, ez els2sorban az anyagjellegB szolgáltatások er2teljes gyarapodásának tudható be. Kijelenthetjük, hogy pótlólagos készletigények jelennek meg, n2 a választék, a készletek stagnálnak. Az eszközhatékonyság alakulása
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
Ft-ban 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési
71,0
82,8
82,4
96,5
78,1
145,0
164,5
162,1
101,2
55,0
47,6
55,0
54,6
49,3
32,3
érték 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték
100 Ft összes eszközre jutó nettó termelési érték
2. sz. táblázat A készletek alakulásának elemzéséhez használható alkalmas mutatószámok a tárolási id2 mutatók. Az
átlagos
anyagtárolási
id2
mutatója
hullámzó
tendenciát
mutat.
A
forgácslapgyártósoron belül a hengeres fa mennyisége csökkent, n2tt viszont a hulladékok aránya. A készlet stabilizálódott a faanyagokon belül, technológiai változás lépett be. A
9
beszerzés jobban igazodott
a termelés igényeihez, stabilizálódott a beszállítás
folyamatossága, a faalapanyag ciklikussága csökkent. Az áruk átlagos tárolási ideje 2000-re csökkent, majd 2001-re a duplájára emelkedett. Az árukategóriákban folyamatosan növelik a beszerzéseket és az értékesítéseket. A munkalapok,
ellenzáró
fémek
gyártása
és
értékesítése
történik
a
legnagyobb
mennyiségben. A 2001-es kiugró adat nagyobb szállítmány beérkezésére utal.
A készletre adott el2legek csak a 2000-es évben szerepelnek. Az el2legek magas értéke minden vállalkozás számára kedvez2tlen, mert pénzeszközöket köt le anélkül, hogy a tevékenységet szolgálná, másrészt az el2legeket követelésnek kell min2síteni, és rendszeresen osztályozni kell a behajthatóság szempontjából. Az anyagok és az áruk átlagos tárolási idejének alakulása
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
napokban Átlagos anyagtárolási id2
60,3
54,6
45,6
46,7
64,7
Áruk átlagos tárolási ideje
48,1
40,1
80,0
92,6
128,5
3. sz. táblázat Mind az aktivált tárgyi eszközök, mind pedig a készletek igényessége 2001. évig csökkent, majd ezt követ2en kis mértékben emelkedett. Amint az az eszközhatékonyság vizsgálata során kiderült, pozitív változás történt az 1999-2001-es id2szakban, ami maga után vonja az eszközigényesség csökkentését. Ahogy a készletek, úgy a tárgyi eszközök összes forráshoz viszonyított aránya egyre növekedett és ezt nem követte az árbevétel nagyarányú növekedése.
10
Az eszközigényesség alakulása
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
Ft-ban 100 Ft nettó termelési érték el2állításához szükséges tárgyi
140,8
120,7
121,3
103,6
128,0
68,9
60,7
61,6
98,8
181,8
210,0
181,8
183,1
202,8
309,6
eszköz 100 Ft nettó termelési érték el2állításához szükséges készlet 100 Ft nettó termelési érték el2állításához szükséges összes eszköz
4. sz. táblázat 2.2.2 Készletgazdálkodás vizsgálata A készletgazdálkodás elemzése során két részterületet, csoportot vizsgálok, a vásárolt valamint a saját termelésB készletek körét. Az els2 területen beszélhetünk egy folyamatosan b2vül2 termékszerkezetr2l, ami azt jelenti, hogy a vásárolt alapanyagok fajtái folyamatosan n2nek. Ennek következtében mennyiségileg növekv2 vásárolt készlettel kell kalkulálnia a cégnek, ami pótlólagos
11
pénzeszközöket köt le, de a beszerzési mennyiségek növekedésével elvileg kedvez2bb árkondíciókat lehet elérni a beszállítókkal. Ahhoz, hogy milyen nagyságrendB készletekkel dolgozik a cég, ehhez hozzátartozik az is, hogy a vev2i igények minél jobb kielégítése érdekében n2 a cég választéka, amit a piacon kínál. Nagyobb árbevétel általában nagyobb termékvertikummal kell hogy megvalósuljon. A saját termelésB készletek körét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ha szélesebb spektrumban szerzek be alapanyagokat, többféle választékot kínálok a partnereknek, akkor a saját termelésB készletek is a választékb2vülés miatt folyamatosan n2nek. A készleteken belül a legmagasabb részarányt a faanyag készlet képezi (70% felett). A magas készletállományt az id2szakos és egyenl2tlen beszerzési lehet2ségek indokolják. Összességében elmondható, hogy a készletgazdálkodás hatékonysága az ágazati mértéknek megfelel2 és javuló tendenciát mutat. A készletforgási sebesség alakulása
FALCO RT
INTERSPÁN KFT
Megnevezés 1999.
2000.
2001.
2000.
2001.
•
fordulatban
6,1
6,8
7,2
6,6
4,26
•
napokban
60,2
53,6
50,2
54,7
85,6
5. sz. táblázat 2.2.3 Bérhatékonyság és igényesség vizsgálata A bérhatékonyság a vállalkozásnál felhasznált bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. A bérhatékonyság hullámzó tendenciát mutat, a konkurens cég értékeit – a 2000. évet kivéve – nem érik el. Elmondható, hogy a Falco Rt-nél viszonylag kicsi a létszámigény, a reálbéreket folyamatosan növelni kell. A bérhatékonyság kiemelked2 értéke a 2000. évben arra utal, hogy a nettó termelési érték emelkedésének mértéke jóval meghaladja a
12
bérnövekedés mértékét, viszont visszaesés tapasztalható az utolsó évben. A bérköltségek tervezésekor ez a mutatószám jó kiindulópont lehet, hogy maximálisan csak annyi bér emelhet2, mint amennyi a nettó termelési érték emelkedésének mértéke. A bérhatékonyság a bérnek a folyó évi él2- és holtmunka ráfordításhoz viszonyított hányadában befolyásolja a komplex hatékonyságot.
A bérhatékonyság és bérigényesség alakulása
FALCO RT
Megnevezés
1999.
200.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
Ft-ban
100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték
334,6
356,7
331,2
394,2
350,2
29,8
28,0
30,1
25,3
28,5
100 Ft nettó termelési érték el2állításához szükséges bérkifizetés
6. sz. táblázat 2.2.4 Munkatermelékenység elemzése A munkatermelékenység alakulását mBszaki és gazdasági szempontból lehet vizsgálni. A gazdasági típusú vizsgálatot alkalmaztam, ahol a hozamok a bruttó termelési érték, nettó termelési érték, tiszta jövedelem, stb., a ráfordítás pedig az átlagos statisztikai létszám. Az egy f2re jutó bruttó termelési érték a megyei feldolgozó ipari, s2t a legjobb mutatókkal rendelkez2 gépipari átlaghoz viszonyítva is magas. Ennek oka a magas fokú automatizáltság.
13
A további mutatók aránya már nem olyan kedvez2, ezeket alapvet2en az anyagok és anyagjellegB szolgáltatások értékének változása befolyásolja, az ágazat sajátossága a magas alapanyag felhasználás. A mutatókban jelent2s különbség mutatkozik a konkurens vállalkozás javára, azaz a közel azonos nettó árbevételt lényegesen kevesebb átlagos statisztikai létszámmal realizálták. Bár a Falco Rt esetében is folyamatosan javuló tendencia érvényesül a létszám csökkenésén keresztül, de a csökkenéssel ellentétes hatású a bruttó munkajövedelmek növekedése. Az élDmunka hatékonyság vizsgálata
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
Ezer Ft-ban Egy f2re jutó bruttó termelési érték Egy f2re jutó anyagmentes termelési érték Egy f2re jutó nettó termelési érték
Egy f2re jutó tiszta jövedelem
23083
27560
31565
49223
66511
6357
7466
7942
9483
10265
5623
6656
7049
7655
8693
3942
4790
4921
5173
6211
7. sz. táblázat 2.3 A Falco Rt anyagi, vagyoni helyzetének elemzése 2.3.1 Vagyonszerkezet vizsgálata, vagyonfedezettség
14
A Falco Rt vagyonszerkezetének vizsgálatához rendkívül fontos az egyes eszköz- és forráspontok bels2 arányainak elemzése. Az eszközökön belül az immateriális javak és a befektetett pénzügyi eszközök arányai messze elmaradnak a tárgyi eszközök arányaitól. A tárgyi eszközök, ezen belül f2képpen az ingatlanok relatív magas értéket képviselnek, egy részük nem tartozik közvetlenül a termeléshez, de jelent2sége van abban, hogy a cég ilyen nagyságrendB pénzeszköz háttérrel rendelkezik a finanszírozásban, ezáltal a saját t2ke is a mérlegf2összeghez képest csillagászati értékeken szerepel, és ez sem jellemz2 általában a vállalkozásokra. A 2001. évre kisebb mértékB aránynövekedés történt a beruházások terén, de ez elenyész2. A beruházási ciklikusság általában 10-15 év, a vizsgált id2periódus a beruházás szempontjából holtid2szaknak min2sül. Az eszközökön belül a forgóeszközök képviselnek meglehet2sen magas arányt. A forgóeszköz-csoportok arányai – néhány esetet kivéve – csökken2 tendenciát mutatnak. A követelések 3,3% pontos aránynövekedése (a 2001. évre) mögött kedvez2tlen tendenciák el2jele lehet a vev2állomány magasabb arányú emelkedése. Az értékpapírok és a pénzeszközök tekintetében eltér2 arányúak az arányváltozások. A források bels2 összetételében a saját t2ke és a kötelezettségek képviselnek magas arányt. Korábban említettem, hogy a saját t2ke rendkívül magas értékeken szerepel. A vizsgált id2szakban nincsenek beruházási hitelek, helyette nagy mértékB állampapírállománnyal rendelkezik a Falco. Az idegen forrásokon belül egyetlen dolog, ami nem jelent negatívumot, ha növekszik, ez pedig a szállítók állománya. Természetesen nem kényszerpálya, hogy a cég a szállítói állományt növeli, ez kamatmentes finanszírozási eszköz. Minél hosszabb fizetési határid2ket tud a vállalat a szállítókkal tartani, annál kisebb nettó forgót2ke-igénye van a tevékenységnek. Az egyes eszköz- és forráscsoportok belsD arányainak elemzése
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
%-ban
15
Befektetett eszközök
36,6
33,2
31,5
31,1
41,2
Immateriális javak
0,008
0,005
0,01
0,5
0,2
Tárgyi eszközök
36,1
32,8
31,0
30,4
40,8
Ingatlanok és vagyoni értékB jogok
21,9
19,2
16,9
19,7
13,3
MBszaki
13,4
12,0
11,2
7,6
6,9
Egyéb gép
0,7
0,6
0,7
1,6
2,3
Beruházások
-
0,8
2,1
1,4
18,2
Befektetett pénzügyi eszközök
0,5
0,5
0,4
0,1
0,07
Forgóeszközök
62,3
65,7
68,0
68,7
58,0
Készletek
17,7
16,1
14,7
27,7
32,1
Követelések
19,8
17,8
21,1
27,8
24,3
Értékpapírok
13,9
28,3
29,8
9,8
-
Pénzeszközök
10,8
3,4
2,4
3,2
1,5
Aktív id2beli elhatárolások
1,1
1,0
0,5
0,2
0,7
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Saját t2ke
79,2
79,8
77,9
62,9
46,8
Jegyzett t2ke
19,6
17,5
15,2
19,6
11,7
T2ketartalék
7,9
7,1
6,2
8,3
4,9
Eredménytartalék
42,0
46,1
48,0
25,8
20,9
Mérleg szerinti eredmény
9,5
8,9
8,4
9,1
9,0
Céltartalékok
0,8
0,07
0,01
2,6
1,3
Kötelezettségek
18,4
18,9
20,9
33,8
51,2
Rövid lejáratú kötelezettségek
18,4
18,9
20,9
33,8
45,8
Szállítók
11,6
12,4
14,8
22,9
32,5
Passzív id2beli elhatárolások
1,4
1,1
1,0
0,6
0,8
FORRÁSOK ÖSSZESEN
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
8. sz. táblázat A vagyonfedezet 1. mutató azt jelzi, hogy a saját t2ke milyen fedezetet biztosít a befektetett eszközökre. Kedvez2, ha a mutató minél jobban eltér a 100-tól felfelé, mert ez
16
azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a befektetett eszközöknek és nem kell idegen forrást igénybe venni. A vagyonfedezetet 2. mutató azt fejezi ki, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját és idegen t2ke. Mivel az adott id2periódusban a vállalkozás hosszú lejáratú kötelezettséget nem mutatott ki, ezért a vagyonfedezet 1. és 2. mutatók értéke megegyezik. Kedvez2nek ítélhet2 mindkét mutató, fokozatosan n2tt az értékük, ellentétben a konkurens vállalkozáséval. A növekedés oka az, hogy a saját t2ke aránya nagyobb mértékben emelkedett a befektetett eszközök arányának növekedésénél. A befektetett eszközök fedezettségének alakulása % 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1999.
2000.
2001.
év
vagyonfedezet
3. sz. grafikon A tárgyi eszközök fedezettsége azt mutatja meg, hogy a saját t2ke milyen fedezetet nyújt a tárgyi eszközök finanszírozására. A nemzetközi elvárás 150 %, ami stabil vagyoni helyzetet jelent, legalábbis kedvez2, ha 100 %-os az arány. A mutató növekv2 tendenciát mutat, nem úgy mint a konkurens vállalkozás esetében, és mind a három évben meghaladja a 150%-ot.
17
A tárgyi eszközök fedezettsége % 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
év 1999.
2000.
2001.
4. sz. grafikon Az eszközök fordulatszáma azt fejezi ki, hogy az összes eszköz hányszor fordul meg a nettó árbevételben. A vállalkozás vagyoni helyzete annál stabilabb, minél jobban eltér 1 – t2l felfelé. Mindkét cég mutatója valamennyi évben 1 felett van, vagyis a vagyon legalább egyszer megfordul a nettó árbevételben egy év alatt. A vagyonfedezettség vizsgálata
18
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
%-ban Vagyonfedezet (1)
216,3
240,1
247,5
202,3
113,4
Vagyonfedezet (2)
216,3
240,1
247,5
202,3
126,3
Tárgyi eszközök fedezettsége
219,2
243,5
251,1
207,0
114,3
Eszközök fordulatszáma
1,07
1,09
1,06
1,84
1,36
9. sz. táblázat 2.3.2 TDkeszerkezet, tDkehatékonyság, tDkeforgási sebesség, céltartalék arány alakulása és elemzése Az idegen illetve saját t2ke aránya azt mutatja meg, hogy az összes forrásból mekkora az idegen illetve saját t2ke. Az idegen t2ke aránya az adósság mértékére is utal. Optimális a helyzet, ha 30% az idegen, és 70% a saját t2ke aránya. Ha az idegen t2ke aránya nagyobb, mint 70%, akkor kritikus a helyzet, n2 az eladósodottság, romlik az anyagi, vagyoni helyzet. Az idegen t2ke aránya kis mértékben, de növekedést mutat az adott id2szakban. Kisebb mértékB az aránynövekedés 1999-r2l 2000-re, mint 2000-r2l 2001-re. Az oka ennek a rövid lejáratú kötelezettségek állományának nagyobb mértékB emelkedése. A saját t2ke aránya az optimális érték körül alakul. A mutató növekedést mutat, kivéve 2001-et. Oka ennek a saját t2ke összetétel változásában van. Kijelenthetjük, hogy nagyobb mértékB változáshoz nagyobb arányú beruházás kell.
Az idegen és saját tDke aránya % 100 90 80 70 60 50 40
19
30 20 10 0
év 1999.
2000.
Saját t2ke
2001. idegen t2ke
5. sz. grafikon
A t2kehatékonyság azt jelenti, hogy egységnyi saját t2ke mekkora adózott eredményt hoz a cég számára. Az országos ipari átlag 8-10%. Közel azonos értékeket vett fel a mutató mindkét cégnél. A Falco Rt – nél n2ttek a pénzügyi tartalékok és a pénzeszközök részaránya is emelkedett az adott id2szakon belül. A saját t2ke növekedési mutató azt fejezi ki. Hogy a jegyzett t2kéhez viszonyítva a saját t2kében milyen változás következett be. Kedvez2, ha 1 felett alakul az érték. Ha viszont 1 alá kerül, akkor ez azt jelzi, hogy a cég vagyonából egy bizonyos részt vesztett. A mutató mindkét cég esetében minden évben kedvez2, hiszen 1 felett van, és egyre n2, hiszen a jegyzett t2ke változatlan maradt, mivel t2keemelés nem történt, a saját t2ke viszont évr2l évre emelkedett. A saját t2ke fordulat száma azt mutatja, hogy a nettó árbevételben a saját t2ke hányszor térül meg. Minél nagyobb 1-nél, annál stabilabb az anyagi, vagyoni helyzet. A saját t2ke fordulatszáma kedvez2 értéket vett fel, hiszen 1 felett alakult mindkét cégnél, minden évben és közel azonos számokat mutat. Az árbevétel és a saját t2ke nagyjából azonos arányban változott pozitív irányba. A céltartalék aránya a gazdálkodásban rejl2 bizonytalanságot, kockázatot, részben a min2ség alakulását is jelzi. Minél kisebb, annál kedvez2bb. A mutató csökken2 tendenciát mutat, az 1%-ot nem haladja meg, kijelenthetjük, hogy a bizonytalanság elenyész2.
20
A konkurens cég számai magasabb értéket mutatnak, ennek ellenére kedvez2nek mondható.
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
%-ban Idegen t2ke aránya
18,4
18,9
20,9
33,8
51,2
T2keer2sség
79,2
79,8
77,9
62,9
46,8
T2kehatékonyság
19,2
17,9
16,7
21,1
19,3
Saját t2ke növekedése
4,0
4,5
5,1
3,2
3,9
Saját t2ke fordulatszáma
1,35
1,37
1,36
2,93
2,92
Céltartalék aránya
0,84
0,07
0,015
2,6
1,3
10. sz. táblázat 2.4 A FALCO RT pénzügyi, likviditási helyzetének elemzése 2.4.1 Általános és rövidtávú likviditás, gyorsráta mutató, hitelfedezettség
21
Az általános likviditási mutató a cég pillanatnyi helyzetének megítélésére alkalmas. Akkor jó, ha 100% felett alakul és minél jobban eltér 100-tól felfelé. A rövid távú likviditás I. mutatója arról ad tájékoztatást, hogy a forgóeszközök állománya mekkora fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségekre. A nemzetközi gyakorlatban az elfogadott érték 200-300% körül forog. A rövid távú likviditás II. mutatója azt fejezi ki, hogy a forgáseszközök követelések nélküli állománya mekkora fedezetet biztosít a rövid lejáratú kötelezettségekre. A rövid távú likviditás III. mutatója a kötelezettségek azonnali teljesíthet2ségének arányát mutatja. Ennél csak a gyorsráta mutató mutatja jobban a vállalkozás fizet2képességének naprakészségét. Kedvez2 a vállalat számára, ha a mutató 100%-nál nagyobb értéket ér el. A gyorsráta mutató a pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítja. Ez lényegében arról ad tájékoztatást, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. A vállalat számára az a kedvez2, ha az arány egyre növekv2, ami az azonnali fizet2képesség javulását jelzi. Értéke általában 160-180%-nál elfogadható. A hitelfedezettségi mutató arról tájékoztat, hogy a vállalkozás követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. Akkor kedvez2, ha 100% fellett alakul, mert ekkor a vállalat adósai nagyobb összeggel tartoznak, mint a cég. A vizsgált likviditási mutatók hullámzó tendenciát mutatnak, a kezdeti növekedés után hirtelen visszaesés tapasztalható. A kedvez2 finanszírozási helyzet azt jelzi, hogy jelen pillanatban nagyobb gyártókapacitás van jelen a cégnél, a beruházáshoz szükséges pénzeszközök akkumulálják a céget. Az adott id2intervallumban beszélhetünk túlfinanszírozott állapotról.
22
Beruházási hitelfedezettségre nem került sor, helyette nagy mértékB állampapírállománnyal rendelkezik a Falco, ami nem jellemz2 egy termel2 cégre, de roppant er2s pénzügyi stabilitást ad a vállalkozásnak. A pénzeszközök állománya állandó csökkenést mutat a hitelek és azok járulékainak törlesztése miatt. A pénzeszközök állományának alacsony szintjét jól mutatja a pénzeszközök egy napi árbevételéhez viszonyított nagysága.
A pénzeszközök nagyságának alakulása nap 40 35 30 25 20 15 10 5 0
év 1999.
2000.
2001.
6. sz. grafikon
A gyorsráta mutató alakulása % 23
300 250 200 150 100 50 0
év 1999.
2000.
2001.
7. sz. grafikon
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
%-ban
Általános likviditási mutató
337,3
347,1
323,9
203,2
113,3
Rövid távú likviditási mutató I.
337,3
347,1
323,9
203,2
126,4
Rövid távú likviditási mutató II.
230,1
253,0
223,6
120,8
73,4
Rövid távú likviditási mutató III
134,3
168,0
153,6
38,8
3,4
Gyorsráta mutató
241,5
262,1
253,9
121,2
56,4
Hitelfedezettségi mutató
107,2
94,0
100,2
82,4
52,9
11. sz. táblázat
24
2.4.2 VevDk és szállítók állományának vizsgálata A vev2k forgási sebessége azt jelzi, hogy milyen a vev2k fizetési fegyelme. A nemzetközi gyakorlatban beszedési id2nek, a hazai gyakorlatban pedig futamid2nek nevezzük. A szállítók forgási sebessége a saját cégünk fizetési fegyelmér2l tájékoztat. Azt mutatja, hogy a szállítás után mennyi id2t kell várnia a vev2nek, hogy a cégünk fizessen. Amennyiben meghaladja az átlagos vev2i futamid2t, kedvez2nek min2síthet2. Ilyen esetben vélelmezhet2, hogy a vállalkozás a vev2állomány egy részét a szállítói tartozásokkal finanszírozza. A vev2k fizetési fegyelme hullámzó tendenciát mutat, ennek ellenére jónak mondható. Az export relációk folyamatosan n2ttek, csakúgy mint a kintlev2ségek. Ennek következtében a vállalat növelte a fizetési határid2ket. A cég fizetési fegyelme jónak mondható, az els2 szakaszban csökkenés tapasztalható, de utána n2tt az érték, és ez kedvez2. A szállítók állománya 2001-re nagyobb arányban emelkedett, mint az azt megel2z2 id2szakban. A szállítók növelése egy kamatmentes finanszírozási lehet2sége a nettó forgót2kének.
FALCO RT
Megnevezés
Vev2k forgási sebessége fordulatban Vev2k forgási sebessége napokban Szállítók forgási sebessége fordulatban
INTERSPÁN KFT
1999.
2000.
2001.
2000.
2001.
5,6
6,7
5,9
7,6
6,1
64,6
54,1
60,9
47,8
59,6
6,3
6,7
5,5
6,7
3,6
25
Szállítók forgási sebessége napokban
57,2
54,2
66,2
54,3
101,2
12. sz. táblázat 2.4.3 Dinamikus és hosszú távú likviditás A dinamikus likviditási mutató arról tájékoztat, hogy az alaptevékenységb2l származó üzleti tevékenység eredménye mekkora fedezetet biztosít a rövid lejáratú kötelezettségek állományára. 50% feletti érték a jó, ekkor megbízhatónak tekintik a cég pillanatnyi likviditását. A hosszú távú likviditási mutató azt fejezi ki, hogy az alaptevékenységb2l származó eredmény milyen fedezetet nyújt a kötelezettségek teljes állományára. Nemzetközileg is jónak ítélik a pénzügyi helyzetet, ha a mutató eléri vagy meghaladja a 30%-ot. Korábban már említettem, hogy a Falco-nál a vizsgált id2szakban hosszú lejáratú kötelezettségeket nem mutattak ki, emiatt megegyezik a dinamikus és a hosszú távú likviditási mutatók értéke. Az el2bbiekben említett mutatók csökken2 tendenciát mutatnak. Ennek az oka, hogy az árbevétel és ezáltal az üzleti tevékenység eredménye évr2l évre n2tt, azonban kisebb mértékben, mint a rövid lejáratú kötelezettségek állománya. Kijelenthet2 az is, hogy a pénzügyi tartalékok magasak.
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
41,9
22,3
%-ban
Dinamikus likviditási mutató
85,4
76,2
63,8
26
Hosszú távú likviditási mutató
85,4
76,2
63,8
41,9
19,9
13. sz. táblázat
Dinamikus likviditási mutató alakulása % 90 75 60 45 30 15 0
év 1999.
2000.
2001.
8. sz. grafikon 2.5 Eladósodottság elemzése Az eladósodottság mértéke arról tájékoztat, hogy a saját t2ke mekkora fedezetet biztosít a kötelezettségek állományára. Magyarországon akkor kedvez2, ha 150-180% között mozog. A nemzetközi forgalomban viszont a 200% feletti érték a jó. A nettó eladósodottság mutató megmutatja, hogy a kintlev2ségekkel csökkentett kötelezettségek a saját t2ke hány %-át teszik ki. Az eladósodottság csökkenést mutat, de kiemelked2en magasak az értékadatok, ami tényként szolgál, ha összevetjük az országos és a nemzetközi értékekkel. Az oka els2sorban, hogy a saját t2ke állománya rendkívül magas értékeken szerepel. Megállapítható, hogy a cég akkumulációs fázisban van, szabad pénzeszközökkel rendelkezik.
27
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
%-ban
Eladósodottság mértéke
429,1
421,7
371,2
186,3
91,3
Nettó eladósodottság
1,6
1,4
0,7
9,4
57,5
14. sz. táblázat
Az eladósodottság mértékének alakulása % 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
év 1999.
2000.
2001.
9. sz. grafikon
28
2.6 JövedelmezDségi helyzet elemzése 2.6.1 JövedelmezDség közvetett mutatói A termelés költségszint mutató arról tájékoztat, hogy 100 Ft bruttó termelési érték el2állításához mennyi a felhasznált összes termelési költség. Kedvez2, ha minél jobban eltér 100-tól lefelé, az országos ipari átlag 92-94 Ft. Az értékesítés közvetlen költségszintje az értékesítéssel arányosan változó költségekr2l tájékoztat. Az értékesítés közvetett költségszintje az értékesítés viszonylag állandó költségeinek szintjét jelzi. Ha n2 az értékesítés, akkor ennek a hányadnak mérsékl2dnie kell. Az igazgatási költségszint azt mutatja, hogy a termelést2l, értékesítést2l függetlenül milyen nagyságrendB ráfordítások keletkezhetnek. Ez a költség alapvet2en az irányítással van összefüggésben, ezért a vezetés ezeket a költségeket közvetlen beavatkozással is módosíthatja.
Az egyéb költségek a rezsi költségekhez kapcsolódnak, és jellegükb2l adódóan megtakarítási lehet2ségeket tartalmazhatnak. A termelés költségszintje a vizsgált id2szakban folyamatosan emelkedett. Az er2söd2 forint egyre er2teljesebben kiélezi a fajlagos költségcsökkentéssel összefügg2 dolgokat, túlmen2en azon, hogy egy belföldi telephelyB termel2kapacitás költségeinek jelent2sebb része ebben az iparágban forintbázison jelenik meg, gondolok az él2munka-költségekre, az energiaköltségekre. Ha nem is képvisel jelent2s részarányt az él2munka-költségek köre a teljes ráfordításokon belül technológiai jellegéb2l fakadóan, azért ez egy dinamikusan növekv2 terület. Mindig az a kérdés merül itt fel, hogy mikor és milyen mértékben lehet az egyes tevékenységeket adott esetben küls2 vállalkozóval végeztetni, itt nem a termelésre gondolok els2sorban, hanem a javítás, karbantartás küls2 szolgáltatóval történ2 29
végeztetésre. Küls2 szállítóval végeztetett javítás, karbantartás hatékonyabb lehet és költségoldalon megtakarításhoz vezethet, de ehhez az szükséges, hogy olyan küls2 mBszaki szolgáltató álljon rendelkezésre, aki képes megfelel2 t2keháttérrel, tartalékkal teljesíteni. Az értékesítés közvetlen költségszintje az els2 id2szakban csökkenést, majd kis mértékB emelkedést mutat, a növekedés hátterében a beszállítói árak emelése áll. Folyamatosan n2 az árverseny, n2 a továbbfeldolgozott termékek részaránya, aminek következtében n2 a költségszint, valamint még megállapíthatjuk, hogy az árbevételhez képest n2tt az anyaghányad. Az igazgatási költségszint 2000-ig nem változott, de utána csökkent és nem érte el a 78%-os ipari átlagot. Az egyéb költségszint 2000-ig n2tt, utána kis mértékben csökkent és nem érte el a 3,54%-os ipari átlagot.
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
Ft-ban 100 Ft bruttó termelési érték el2állításához felhasznált összes termelési költség
85,9
89,6
89,9
97,2
96,2
85,3
87,4
87,5
94,0
94,2
77,7
74,0
74,6
77,5
77,0
7,6
13,4
12,9
16,5
17,2
%-ban Értékesítés költségszintje Értékesítés közvetlen költségszintje Értékesítés közvetett költségszintje
30
Igazgatási költségszint
2,0
2,0
1,7
3,8
4,7
Egyéb költségszint
1,4
2,9
2,7
4,8
5,3
15. sz. táblázat
A termelés költségszintjének alakulása Ft 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
év 1999.
2000.
2001.
10. sz. grafikon 2.6.2 JövedelmezDség közvetlen mutatói Az árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye mutató azt fejezi ki, hogy 100 Ft árbevételre mennyi üzleti tevékenység eredménye jut. A mutatóval az alaptevékenység jövedelmez2ségét mérjük. Az országos átlag egy jól gazdálkodó ipari vállalatnál 8-10 Ft. A t2kearányos üzleti tevékenység eredménye mutató megmutatja, hogy 100 Ft saját t2kére mennyi üzleti tevékenység eredménye jut. Az eszközarányos üzleti tevékenység eredménye mutató azt mutatja, hogy 100 Ft összes eszközre mennyi üzleti tevékenység eredménye jut.
31
A jövedelmez2séget vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vállalat viszonylag magas számokkal indult, magasan a magyar átlag felett vannak az értékek, de az a meglátás, hogy a Falco hosszú távon nem képes megtartani ezt a szintet. A cég értékei szép lassan korrelálnak a Nyugat-Európai vállalatok értékeivel. A kapacitások gyakorlatilag megfelelnek a Nyugat-Európában gazdaságosnak nevezett üzemméretnek, amit két oldalról közelítek meg. Az egyik oldalon az a lényeg, hogy a beszállítókkal szemben megvan az a nagyságrendje a cégnek, ami a viszonylag jó árpozíciók eléréséhez szükséges. Eszközhatékonyság szempontjából minden gyártósor megfelel annak a nagyságrendB üzemméretnek, ami Nyugat-Európában elfogadott ahhoz, hogy a fajlagos paraméterek tekintetében – és ne felejtsük el az árszinteket – versenyképes legyen a termelés. A másik oldalon az értékesítést vizsgálva megállapítható, hogy hasonlóak a szempontok. Tehát megfelel2 nagyságrendekkel kell rendelkeznie, azon méreteknek kell megfelelnie, melyekkel hatékonyan lehet a piacon dolgozni. Ha egy konkrét vállalat megfelel2 t2kenagysággal rendelkezik, megfelel2 a kapacitás nagyságrendje a vetélytársak méretéhez képest, akkor tulajdonképpen a vev2kkel vagy a szállítókkal összefüggésben képes hasonló kondíciókat elérni. Az eszközarányos jövedelmez2séget megvizsgálva megállapítható, hogy a mutató csökken2 tendenciát mutat, az ok pedig a beruházások és ezáltal a tárgyi eszközök növekedése. Azonban ezen beruházásokkal a vállalat a tervekkel ellentétben nem szerzett újabb piacokat, tehát nem növekedett az árbevétel, és ezáltal az üzleti tevékenység eredménye sem.
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001.
Ft-ban Árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye T2kearányos üzleti tevékenység eredménye
14,7
13,1
12,5
7,6
7,4
19,9
18,0
17,2
22,5
21,8
32
Eszközarányos üzleti tevékenység eredménye
15,7
14,4
13,4
14,1
10,2
16. sz. táblázat
A jövedelmezDség közvetlen mutatóinak alakulása % 21 18 15 12 9 6 3 0
év 1999.
2000.
2001.
T2kearányos üzleti tevékenység eredménye Eszközarányos üzleti tevékenység eredménye Árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye
11. sz. grafikon 2.6.3 Export hányad, belföldi értékesítési hányad A környez2 országok – amelyek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai voltak (Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Románia) – körében az értékesítés, az ehhez kapcsolódó logisztikai feladatok, a vev2k fizetési fegyelme semmiképpen nem nevezhet2 sokkal jobbnak a magyarországi állapotnál, s2t fizetési futamid2k tekintetében még rosszabb a helyzet, de kedvez2 árszinten egyenl2re lehet kereskedni ezekkel az országokkal.
33
Ha a cég export mennyisége meghaladja a belföldi értékesítés mennyiségét, akkor a belföldi
piac
ingadozásait
kompenzálhatják
a
környez2
országbeli
értékesítési
mennyiségnövekedések, azonban nagy sebességgel n2 a kinti piac, ezért az értékesítési mennyiségek drasztikusan emelkedhetnek a Falco részér2l. Az árak messze nem pozitívak és a helyzet valószínBleg romlani fog.
FALCO RT
Megnevezés
1999.
2000.
INTERSPÁN KFT 2001.
2000.
2001
%-ban
Export hányad
38,5
44,5
49,1
41,9
56,0
Belföldi értékesítési hányad
61,5
55,5
50,9
58,1
44,0
17. sz. táblázat
A belföldi és export értékesítési hányad arányának alakulása
100 90 80 70 60 50 40
34
30 20 10 0 1999.
2000.
2001.
Belföldi értékesítési hányad Export értékesítési hányad
12. sz. grafikon
3.
A
FORGÁCSLAP
GYÁRTÁS
ÉS
ÉRTÉKESÍTÉS
GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ELEMZÉSE
A vállalat tevékenységi körébe a következ2 tartoznak: Alaptevékenység: a bevételek több mint 90%-a. -
nyers (felület kezeletlen) faforgácslapok
-
felületkezelt (laminált) faforgácslapok
-
cementkötésB faforgácslapok (CK)
-
postforming faforgácslapok
-
impregnált papírok
-
fólia (él és lapbevonó anyagok)
Alaptevékenységen kívüli: -
bérbeadás
-
szolgáltatás
-
egyéb tevékenységek
-
vásárolt készletek eladása
-
posta, telefon
-
energia átadása
-
hulladék értékesítése
35
A FALCO RT alaptevékenységi köréb2l a cementkötésB faforgácslap elemzését választottam. A CK forgácslap els2sorban exportorientált termék. A virágzó korszakát az 1980-90-es évek közepén élte, manapság túl van
a csúcsán, azonban bármikor
elképzelhet2 egy kiugrás. A cementkötésB forgácslapnak sok a helyettesít2 terméke: -
OSB lap
-
gipsz kartonok és különböz2 verziói. A CK-nak megvan az az el2nye, hogy környezetbarát termékként jelent2s piaca van,
Magyarországon viszont nem elterjedt. A CK lap összetétele cement és fa keveréke. A termék er2sen ellenáll a vegyszereknek, rovaroknak. Magyarországon a kiszállítás els2sorban épít2szerkezeteket gyártó vállalatok számára és útépítési programoknak történik. A termelés nagyobb hányada külföldre irányul, els2sorban Németországba. Az elemzéshez segítségül vettem a cementkötésB forgácslap gyártó üzem kalkulációját az 1999-2001-es id2szakban.
A CK forgácslap gyártó üzem 1 m ³ - re jutó bruttó termelési értékének alakulása
Megnevezés
1999.
2000.
2001.
Ft-ban
1 m ³ - re jutó belföldi értékesítés
8973
30396
40666
36
1 m ³ - re jutó export értékesítés
-
-
-
1 m ³ - re jutó NETTÓ ÁRBEVÉTEL
8973
30396
40666
1 m ³ - re jutó KOOPERÁCIÓ
45704
45680
49880
1 m ³ - re jutó KÉSZLETVÁLTOZÁS
-
-
-
46306
46794
49797
1 m ³ - re jutó BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
18. sz. táblázat A vállalat bruttó termelési értéke növekv2 tendenciát mutat. A bruttó termelési érték a nettó árbevétel, a kooperáció és a készletváltozás összegéb2l adódik. A kooperáció ún. tovább feldolgozást jelent. A vállalat két telephellyel rendelkezik. A Zanati úti telephelyén lév2 gyártósoron készülnek a CK forgácslapok. A gyártósor min2sége, mBszaki állapota megfelel2 éppúgy, mint 10-15 évvel ezel2tt. A cég másik telephelye a Puskás Tivadar úton fekszik, ennek azért van jelent2sége, mert ide kerülnek át a gyártott CK lapok, valamint itt történik a vev2i komplettírozás, szerviz. A különböz2 vev2i igények kielégítésére sor kerül a termék szélezésére, szabására, csiszolására vagy éppen él megmunkálására. A 2000-es évben a növekv2 tendenciákban a mennyiség (m³) kivételt képez, kissé visszaesett 1999-hez képest, azonban ezt kompenzálja az ár. Az export adatok csak a tovább feldolgozás utáni, végleges kimutatásokban szerepelnek, ami nem áll rendelkezésemre. Az 1 m ³ - re jutó közvetlen alapanyagköltség és változó üzemi rezsiköltség alakulása
37
1999.
2000.
2001.
Megnevezés Ft-ban
1 m ³ - re jutó fa (m ³)
6271
6733
6805
1 m ³ - re jutó cement (t)
12514
14010
15276
1 m ³ -re jutó vízüveg (kg)
34,4
35
36
18386
21809
22795
1 m ³ - re jutó gáz (em ³)
22707
24564
36697
1 m ³ - re jutó villany (MWh)
10119
10572
11093
•
297
437
5266
6822
8464
1 m ³ - re jutó KÖZVETLEN ALAPANYAGKÖLTSÉG
1 m ³ - re jutó víz (m ³) 1 m ³ - re jutó VÁLTOZÓ ÜZEMI REZSIKÖLTSÉG
19. sz. táblázat A növekv2 tendencia a jellemz2, az alapanyagárak kisebb mértékben, de fokozatosan emelkedtek, nem úgy mint az energiaárak, azon belül is a gázárak, amely drasztikus változást mutat 2000-r2l a 2001. évre. Az 1 m ³ - re jutó személyjellegP ráfordítás, egyéb rezsi, a társüzemi szolgáltatás és a fix üzemi rezsi alakulása
1999.
2000.
2001.
Megnevezés Ft-ban
38
1 m ³ - re jutó bér
•
2351
2532
1 m ³ - re jutó TB járulék
•
784
843
•
3134
3374
3381
3058
4561
740
781
841
7930
6973
8831
1 m ³ - re jutó SZEMÉLYJELLEGQ RÁFORDÍTÁS 1 m ³ - re jutó EGYÉB REZSI 1 m ³ - re jutó TÁRSÜZEMI SZOLGÁLTATÁS 1 m ³ - re jutó FIX ÜZEMI REZSI
20. sz. táblázat A személyjellegB ráfordítások tekintetében drasztikus kiugrás figyelhet2 meg 20002001- es id2szakban. Ennek f2 oka az, hogy a vállalat 3 mBszakos munkarendr2l 4 mBszakosra állt át. Az egyéb rezsi kategória tartalmazza az üzemeltetési anyag, idegen javítás, egyéb anyag jellegB szolgáltatások és egyéb költségeket. A fix üzemi költségek ellentétben a változó üzemi költségekkel a termelés volumenváltozásától függetlenül változtak.
1999.
2000.
2001.
Megnevezés Ft-ban
1 m ³ - re jutó értékcsökkenés
1086
183
131
39
21. sz. táblázat Kedvez2en alakultak az adatok, különösen pozitív a javulás az 1999-2000-es id2szakban. A CK üzem eredményének megállapítása: + Bruttó termelési érték - Közvetlen anyagköltség - Változó üzemi rezsi - Személy jellegB ráfordítás - Egyéb rezsi - Társüzemi szolgáltatás - Fix üzemi rezsi - Értékcsökkenés = Üzemi eredmény
1999.
2000.
2001.
Megnevezés Ft-ban
1 m ³ - re jutó üzemi eredmény
12638
11743
14935
22. sz. táblázat
4. ÖSSZEFOGLALÁS
-
a gazdasági hatékonyság értékelése, javításának lehetDségei
40
A Falco Rt a gazdasági hatékonyság – ezen belül az er2forrás hatékonyságot figyelembe véve – terén ingadozást mutat, ami két domináns tényez2 hatására következett be: 1. bérhatékonyság 2. tárgyi eszköz hatékonyság 1.
Annak ellenére, hogy az átlagos statisztikai létszám fokozatosan és folyamatosan csökken, ellentétes irányú és er2sebb hatású a bruttó munkajövedelmek emelkedése. E mögött állhat általános nemzetgazdasági tendencia, munkaer2 piaci verseny, esetleg a managmantnek a munkavállalók életszínvonalának emelési szándéka vagy mindhárom együttesen. Az tény, hogy további ilyen mértékB emelkedés már jelent2sen ronthatja a vállalkozás gazdasági hatékonyságát. Egyúttal veszélyeztetheti az eredményességet (jövedelmez2séget). Ezért elkerülhetetlenül szükséges a további létszámcsökkentés, persze figyelembe véve a humán er2forrás szükséglet indokolt mértékét, illetve a közeli jöv2beni fejlesztések humán er2forrásának mennyiségi és min2ségi igényeit. A fent említett tények és a vállalkozás mBszaki színvonala szoros összefüggésben állnak egymással.
2.
Érzékelhet2en emelkedik a mBszaki berendezések, gépek, jármBvek aránya a tárgyi eszközökön belül, szemben az ingatlanok arányával, amely folyamatos csökkenést mutat. Levonható az a következtetés, hogy a jöv2beni beruházásoknál célként kell megfogalmazni, meghatározni a jelent2sebb mértékB kapacitásb2vítést mind a hatékonyság, mind pedig a jövedelmez2ség javítása érdekében. Ezen kívül mindenképpen szükséges a meglév2 termel2 berendezések kapacitás
kihasználtságának javítása, továbbá a termelésben közvetett – közvetlen módon részt nem vev2 ingatlanoktól id2szerB lenne megválni. A legnagyobb mértékben a nettó termelési érték növelésével javítható a vállalkozás hatékonysága. Ez például elérhet2: okulva a konkurens vállalkozás költségszerkezetének, anyaghányadának vizsgálatából (magas ELÁBÉ hányad). -
a vagyoni helyzet értékelésének összefoglalása
41
A vállalkozás saját t2kéje jelent2sen és folyamatosan növekszik, a befektetett eszközök fedezete átlagon felüli. A vagyon forgási sebessége évr2l – évre hullámzó mértékB, ennek hátterében a tárgyi eszközök, követelések emelkedése, az értékpapírok és pénzeszközök emelkedése áll, az 1999-es évet leszámítva. A vállalkozás t2ke er2ssége stabil, kötelezettségei kedvez2 szinten állnak. -
a pénzügyi likviditási helyzet értékelésének összefoglalása A vállalkozás likviditási mutatói elérik, s2t jelent2sen meghaladják a biztonságosnak
min2síthet2 értékeket, bár a kezdeti növekedés után a 2001-es évi adatok már nem érik el az 1999-es értékeket, aminek magyarázata a kötelezettségek nagyobb mértékB növekedése. -
a jövedelmezDség összefoglaló értékelése A vállalkozás eszközarányos jövedelmez2sége folyamatosan, kis mértékben csökken,
köszönhet2en
az
árbevétel
arányos
jövedelmez2ség romlásának.
A vállalkozás
jövedelmez2ségének javítása érdekében szükséges a fedezet növelése, az értékesítés árbevételének, eredménytartalmának növelésével. Az anyagjellegB és személyi jellegB ráfordítások növekv2 mértéke kedvez2tlen tendencia. A személyi jellegB ráfordítások 2001-es évi növekedési ütemének változatlan mértékeken tartása esetén csökkenhet a fedezet és ezen keresztül a jövedelmez2ség is. A vállalat egészét tekintve elmondható, hogy a Falco Rt – nek vannak pozitívumai és negatívumai is, ezek a következ2k: Pozitívumok: -
stabil cég
-
megfelel2 pénzügyi háttérrel rendelkezik
-
növekv2 tendenciájú az értékesítése
-
viszonylag reális ütemBek a beruházások
Negatívumok: -
növekv2 konkurenciaharc
-
csökken2 fajlagos fedezetek 42
-
növekv2 intenzitású a beruházási tevékenység
-
a nem közvetlen termelési célú beruházások részarányának növekedése
-
növekv2 reálbérek
Javaslattétel: Fontos dolog a cég szempontjából, hogy a már meglév2 vagy jelenleg éppen növekv2 árbevétel részarányát növelni tudja. Ez a térség intenzív mennyiség növekedési fázisban van, az értékesítési mennyiségeket kell növelni. A mennyiség növekedése (ami a piaci részarányt mutatja) a Nyugat-Európai átlagot a közeljöv2ben feltételezhet2en meghaladja. Jelent2s a mennyiségi igénynövekedés, ezért állandóan napirenden kell tartani az erre a területre exportáló cégeknek a kereskedelmi jelenlét mellett a t2kebefektetés egyéb formáit, gondolok itt a gyártókapacitások, akár megfelel2 színvonalú, állapotú, technikájú gyártósorok vásárlására. A jelent2sebb cégcsoportok számolnak azzal, hogy közép és hosszú távon a már meglév2 gyártókapacitásaik exportjainak növelésével ezeken a piacokon nagyobb mennyiségeket tudnak értékesíteni, valamint valamilyen nagyságrendben pótlólagosan termel2 eszközöket tudnak telepíteni. Növekedés szempontjából ez a térség várhatóan kedvez2bb számokkal kecsegtet az elkövetkezend2 10-15 évben, szemben Nyugat-Európával, ahol viszont kisebb a kockázat, kisebb a haszon.
5. FELHASZNÁLT IRODALOM TÁBLÁZATOK ÉS GRAFIKONOK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK
43
5.1 Felhasznált irodalom 1. Mérleg és eredmény-kimutatás 1999. Falco Rt. Mérleg és eredmény-kimutatás 2000. Falco Rt. Mérleg és eredmény-kimutatás 2001. Falco Rt. 2. Beszámoló 2001. Interspán Kft. 3. Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – Dr. Szántó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Perfekt Rt. Budapest 4. Dr. Sándor Lászlóné – Dr. Szántó Imre – Dr. Pucsek József Dr. Birher Ilona – Takácsné Lengyel Andrea – Kresalek Péter: Példatár a vállakozási tevékenység gazdasági elemzéséhez 5. Számviteli kézikönyv (1999.) UNIÓ 6. Jacobs, Otto H. – Oestreicher, A. (2000.) : Mérlegelemzés Kossuth Kiadó, Budapest 7. Trautmann János – Papucsek János (1999.) : Mérlegelemzési mutatók SALDO, Budapest
5.2 Táblázatok és grafikonok jegyzéke 1. számú táblázat: A komplex gazdasági hatékonyság alakulása 2. számú táblázat: Az eszközhatékonyság alakulása 3. számú táblázat: Az anyagok és az áruk átlagos tárolási idejének alakulása 4. számú táblázat: Az eszközigényesség alakulása 44
5. számú táblázat: A készletforgási sebesség alakulása 6. számú táblázat: A bérhatékonyság és bérigényesség alakulása 7. számú táblázat: Az él2munka-hatékonyság vizsgálata 8. számú táblázat: Az egyes eszköz – és forráscsoportok bels2 arányainak elemzése 9. számú táblázat: A vagyonfedezettség vizsgálata 10. számú táblázat: T2kehatékonyság, t2kenövekedés, céltartalékarány, t2keforgási sebesség 11. számú táblázat: Általános és rövid távú likviditás, gyorsráta mutató, hitelfedezettség 12. számú táblázat: Vev2k és szállítók állományának vizsgálata 13. számú táblázat: Dinamikus és hosszú távú likviditás 14. számú táblázat: Eladósodottság elemzése 15. számú táblázat: Jövedelmez2ség közvetett mutatói 16. számú táblázat: Jövedelmez2ség közvetlen mutatói 17. számú táblázat: Export hányad, belföldi értékesítési hányad 18. számú táblázat: A CK forgácslap gyártó üzem 1 m ³ - re jutó bruttó termelési értékének alakulása 19. számú táblázat: Az 1 m ³ - re jutó közvetlen alapanyagköltség és változó üzemi rezsiköltség alakulása 20. számú táblázat: Az 1 m ³ - re jutó személyjellegB ráfordítás, egyéb rezsi, a társüzemi szolgáltatás és a fix üzemi rezsi alakulása 21. számú táblázat: 1 m ³ - re jutó értékcsökkenés 22. számú táblázat: 1 m ³ - re jutó üzemi eredmény
1. számú grafikon: A hozammutatók alakulása 2. számú grafikon: A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása 3. számú grafikon: A befektetett eszközök fedezettségének alakulása 4. számú grafikon: a tárgyi eszközök fedezettsége 5. számú grafikon: Az idegen és saját t2ke aránya 6. számú grafikon: A pénzeszközök nagyságának alakulása 45
7. számú grafikon: A gyorsráta mutató alakulása 8. számú grafikon: Dinamikus likviditási mutató alakulása 9. számú grafikon: Az eladósodottság mértékének alakulása 10. számú grafikon: A termelés költségszintjének alakulása 11. számú grafikon: A jövedelmez2ség közvetlen mutatóinak alakulása 12. számú grafikon: A belföldi és export értékesítési hányad arányának alakulása
5.3 Mellékletek 1. számú melléklet: ESZKÖZÖK 2. számú melléklet: FORRÁSOK 3. számú melléklet: EREDMÉNYKIMUTATÁS (ÖSSZKÖLTSÉGES) 4. számú melléklet: EREDMÉNYKIMUTATÁS (FORGALMI KÖLTSÉGES)
46
1. számú melléklet Mérleg Eszközök A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK
1999.
2000.
2001.
3 805 013
3 862 707
4 201 611
910
632
1 362
632
1 362
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
910
3. Vagyoni értékB jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott el2legek 7. Immaterilális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
3 753 767
3 808 239
4 141 087
1. Ingatlanok
2 280 358
2 235 549
2 255 152
2. MBszaki berendezések, gépek, jármBvek
1 400 859
1 398 465
1 499 252
72 550
78 186
103 840
3. Egyéb berendezések, felszerelések, jármBvek 4. Tenyészállatok
96 033
5. Beruházások, felújítások
282 843
6. Beruházásokra adott el2legek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
50336
53 836
59 162
1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
48 336
45 800
45 800
2 536
3 362
2 000
5 500
10 000
B. FORGÓESZKÖZÖK
6 470 724
7 634 384
9 074 528
I. KÉSZLETEK
1 838 195
1 869 187
1 961 014
1. Anyagok
1 214 738
1 279 641
1 199 351
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési visz-ban álló váll-ban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesít2 értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
47
14 320
11 012
18 184
4. Késztermékek
596 794
554 379
714 181
5. Áruk
12 343
14 323
29 298
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
9832
6. Készletekre adott el2legek II. KÖVETELÉSEK
2 056 955
2 068 686
2 808 970
1. Követelések áruszállításból és szol-ból (vev2k)
1 972 382
1 888 275
2 379 763
11 675
29 139
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3.
Követelések egyéb rész. Viszonyban lév2 vállalkozással
szemben
4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések
84 573
168 736
400 068
III. ÉRTÉKPAPÍROK
1 445 333
3 292 649
3 976 455
2 850
1 220
4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít2 értékpapírok
1 442 483
3 291 429
3 976 455
IV. PÉNZESZKÖZÖK
1 130 241
403 862
328 089
5 503
4 798
2 839
1 124 738
399 064
325 250
109 087
118 101
67 886
1. Bevételek aktív id2beli elhatárolása
85 338
6 706
2. Költségek, ráfordítások aktív id2beli elhatárolása
32 763
61 180
11 615 192
13 344 025
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek
1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek
C. AKTÍV ID BELI ELHATÁROLÁSOK
3. Halasztott ráfordítások
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN
10 384 824
48
2. számú melléklet Mérleg Források
1999.
2000.
2001.
D. SAJÁT T KE
8 230 197
9 274 528
10 401 593
I. JEGYZETT TWKE
2 040 340
2 040 340
2 040 340
2 850
1 220
828 306
828 306
828 306
4 366 004
5 361 551
6 405 882
VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
995 547
1 044 331
1 127 065
E. CÉLTARTALÉKOK
87 462
8 720
2 124
8 720
2 124
1 917 984
2 199 164
2 801 636
1 917 984
2 199 164
2 801 363
1. visszavásárolt tulajdonosi rész. névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZ. TWKE III. TWKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
1. Céltartalék a várható veszteségekre 2. Céltartalék a várható költségekre 3. Egyéb céltartalék
F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hátrasorolt köt. kapcsolt váll-sal szemben 2. Hátrasorolt költ. egyéb rész-i visz-ban lév2 váll-sal szemben 3. Hátrasorolt köt. egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉG 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások a kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós köt. kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós köt. egyéb rész-i visz-ban lév2 váll-sal szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉG
49
1. Rövid lejáratú kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Rövid lejáratú hitelek
10 000
4. Vev2kt2l kapott el2legek
28 807
12 975
4 723
1 212 325
1 442 216
1 983 248
515 598
594 547
5. Köt. áruszállításból és szolg-ból (szállítók) 6. Váltótartozások 7. Rövid lejáratú köt. kapcsolt váll-sal szemben 8. rövid lej. Köt. egyéb rész-i visz-ban lév2 váll-sal
102 602
szemben
9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség
666 852
228 375
116 516
G. PASSZÍV ID BELI ELHATÁROLÁSOK
149 181
132 780
138 672
1. Bevételek passzív id2beli elhatárolása
36 319
29 729
2. Költségek, ráfordítások passzív id2beli elhat.
96 461
108 944
11 615 192
13 344 025
3. Halasztott bevételek
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN
10 384 824
50
3. számú melléklet Eredménykimutatás (összköltség eljárással) 1999.
2000.
2001.
1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
6 858 717
7 057 909
7 258 383
2. Export értékesítés nettó árbevétele
4 282 155
5 667 845
6 988 943
I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE
11 140 872
12 725 754
14 247 326
3. Saját el2állítású eszközök aktivált értéke
28 414
183 473
4. Saját termelésB készletek állományváltozása
- 134 111
- 45 723
158 425
II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJ-EK ÉRTÉKE
- 105 697
137 750
158 425
295 727
258 715
193 966
7 341 148
8 553 511
9 593 152
587 014
729 814
1 061 070
295 069
102 007
130 543
133 644
III. EGYÉB BEVÉTELEK 5. Anyagköltség 6. Igénybe vett szolgáltatások értéke 7. Egyéb szolgáltatások értéke 8. Eladott áruk beszerzési értéke
93 721
35 961
9. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
7 730 957
9 708 937
10 925 834
10. Bérköltség
694 879
747 385
824 466
11. Személyi jellegB egyéb kifizetések
101 636
114 616
135 268
12. Bérjárulékok
240 525
321 888
338 489
1 037 040
1 183 889
1 298 223
VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
347 909
374 376
402 588
VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
285 101
177 538
182 893
IV. ANYAGJELLEGY RÁFORDÍTÁSOK
V. SZEMÉLYI JELLEGY RÁFORDÍTÁSOK
20 625
Ebb2l: értékvesztés A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
1 638 969
1 677 479
1 790 179
346 125
404 365
13. Kapott osztalék és részesedés Ebb2l: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések érékesítésének árfolyamnyeresége Ebb2l: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai Ebb2l: kapcsolt vállalkozástól kapott
51
16. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegB bev.
339 010
333
17 102
Ebb2l: kapcsolt vállalkozástól kapott
52 670
17. Pénzügyi mBveletek egyéb bevételei VIII. PÉNZÜGYI MYVELETEK BEVÉTELEI
110 125
339 010
399 128
531 592
32 777
25 388
1 462
18. Befektetett pénzügyi eszk. árfolyamnyeresége Ebb2l: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetend2 kamatok és kamatjellegB bevételek
1 309
Ebb2l: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi mBveletek egyéb ráfordításai
1 058
40 403
203 694
IX. PÉNZÜGYI MYVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
33 835
65 791
205 156
B. PÉNZÜGYI MQVELETEK EREDMÉNYEI
305 175
333 337
326 436
C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
1 944 144
2 010 816
2 116 615
X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK
1 450
6 590
6 590
XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK
4 973
309
1 035
- 3 523
6 281
5 555
E. ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY
1 940 621
2 017 097
2 122 170
XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
353 376
354 543
376 882
1 587 245
1 662 554
1 745 288
23. Jóváhagyott osztalék, részesedés
591 698
618 223
618 223
G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
995 547
1 044 331
1 127 065
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
F. ADÓZOTT EREDMÉNY 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, rész-re
52
4. számú melléklet Eredménykimutatás (forgalmi költség eljárással) 1999.
2000.
2001.
1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
6 858 717
7 057 909
7 258 383
2. Export értékesítés nettó árbevétele
4 282 155
5 667 845
6 988 943
I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE
11 140 872
12 725 754
14 247 326
3. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
8 572 799
9 272 812
10 459 562
93 721
130 543
133 644
20 294
35 961
4. Eladott áruk beszerzési értéke 5. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI
8 666 520
9 423 649
10 629 167
III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE
2 474 352
3 302 105
3 618 159
6. Értékesítési, forgalmi költségek
267 626
1 071 998
1 185 875
7. Igazgatási költségek
225 122
262 446
255 850
8. Egyéb általános költségek
353 261
371 359
397 328
IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI
846 009
1 705 803
1 839 053
V. EGYÉB BEVÉTELEK
295 727
258 715
193 966
VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
285 101
177 538
182 893 20 625
Ebb2l: értékvesztés A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
1 638 969
1 677 479
1 790 179
346 125
404 365
333
17 102
9. Kapott osztalék és részesedés Ebb2l: kapcsolt vállalkozástól kapott 10. Részesedések érékesítésének árfolyamnyeresége Ebb2l: kapcsolt vállalkozástól kapott 11. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai Ebb2l: kapcsolt vállalkozástól kapott 12. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegB bev.
339 010
Ebb2l: kapcsolt vállalkozástól kapott
52 670
13. Pénzügyi mBveletek egyéb bevételei VII. PÉNZÜGYI MYVELETEK BEVÉTELEI
339 010
399 128
110 125 531 592
14. Befektetett pénzügyi eszk. árfolyamnyeresége
53
Ebb2l: kapcsolt vállalkozásnak adott 15. Fizetend2 kamatok és kamatjellegB bevételek
32 777
25 388
1 462 1 309
Ebb2l: kapcsolt vállalkozásnak adott 16. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 17. Pénzügyi mBveletek egyéb ráfordításai
1 058
40 403
203 694
VIII. PÉNZÜGYI MYVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
33 835
65 791
205 156
B. PÉNZÜGYI MQVELETEK EREDMÉNYEI
305 175
333 337
326 436
C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
1 944 144
2 010 816
2 116 615
IX. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK
1 450
6 590
6 590
X. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK
4 973
309
1 035
- 3 523
6 281
5 555
E. ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY
1 940 621
2 017 097
2 122 170
XI. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
353 376
354 543
376 882
1 587 245
1 662 554
1 745 288
19. Jóváhagyott osztalék, részesedés
591 698
618 223
618 223
G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
995 547
1 044 331
1 127 065
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
F. ADÓZOTT EREDMÉNY 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, rész-re
54