Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR
A PÁPAI HÚS RT. VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE
Küls szakmai konzulens: Kiss Zoltánné
Operatív konzulens: Simonné Romsics Erika
Gáspár Mónika Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozásszervez1 szakirány
2002
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés .............................................................................................................................3 1. A társaság bemutatása ................................................................................................4 1.1.
A Pápai Hús Rt. történeti fejl dése .................................................................................................. 4
1.2.
A társaság f tevékenységi köre ....................................................................................................... 5
1.2.1.
F tevékenységi köre................................................................................................................ 5
1.2.2.
A társaság szervezeti felépítése................................................................................................ 6
1.2.3.
Felvásárlás................................................................................................................................ 6
1.2.4.
A termelés technológiai feltételei............................................................................................. 7
1.2.5.
Környezetvédelem a Pápai Hús Rt-nél..................................................................................... 8
1.2.6.
Belföldi értékesítés................................................................................................................... 9
1.2.7.
A Pápai Hús Rt. a külföldi piacokon...................................................................................... 11
2. A vagyoni helyzet átfogó elemzése ...........................................................................12 2.1.
A mérlegsorok eltéréseinek elemzése ............................................................................................ 12
2.1.1.
Az eszköz oldal eltéréseinek vizsgálata ................................................................................. 12
2.1.2.
Forrás oldal eltéréseinek vizsgálata........................................................................................ 18
2.2.
A vagyoni helyzet elemzése mutatók alapján................................................................................. 21
3. Pénzügyi-likviditási helyzet elemzése ......................................................................25 3.1.
A likviditás alakulása ..................................................................................................................... 25
3.2.
A vev k és szállítók forgási sebességének alakulása ..................................................................... 28
3.3.
A vállalkozás adósságvisel képességének alakulása .................................................................... 31
3.4.
A cash flow kimutatás elemzése..................................................................................................... 32
4. Jövedelmi helyzet elemzése.......................................................................................34 4.1.
A gazdasági hatékonyság elemzése................................................................................................ 34
4.1.1.
Hozam mutatók alakulása ...................................................................................................... 34
4.1.2.
A komplex gazdasági hatékonyság alakulása......................................................................... 36
4.1.3.
Részhatékonyság vizsgálata ................................................................................................... 37
4.2.
Az egyes eredménysorok elemzése ................................................................................................ 39
4.2.1.
Üzemi tevékenység eredménye .............................................................................................. 39
4.2.2.
Pénzügyi m6veletek eredménye ............................................................................................. 41
4.2.3.
Rendkívüli eredmény ............................................................................................................. 41
4.2.4.
Mérleg szerinti eredmény....................................................................................................... 42
4.3.
Fedezet vizsgálat ............................................................................................................................ 42
4.4.
A vállalkozás jövedelemtermel képességének vizsgálata mutatók alapján .................................. 44
Bevezetés A magyar mez gazdaság, ezen belül az élelmiszeripar az utóbbi két évtizedben hazánk gazdaságának kiemelked ágazatává n tte ki magát. A húsfeldolgozó cégeket, valamint az alapanyag-termel ket a rendszerváltást követ években ellentmondásos, de összességében inkább negatív tendenciájú gazdasági események érték. A kelet-európai piacok összeomlása, a szabályozatlan piaci viszonyok miatt a meglév kapacitás kihasználatlanná vált. A folyamatokat er sítette a belföldi kereslet visszaesése, valamint a fogyasztói szokások kedvez tlen változása. A rendszerváltást követ en a nagy húsipari vállalatok privatizációja megtörtént, a legtöbb esetben külföldi t ke bevonásával. A feldolgozók között verseny alakult ki, egyrészt az alapanyag biztosítása, másrészt az értékesítési lehet ségek tekintetében. Az 1990 után kialakult versenyhelyzetben különösen nagy szerepet játszanak a vagyon, pénzügyi és jövedelmez ségi számítások. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet stabilitása létkérdés, nem beszélve arról, hogy jelent s mértékben befolyásolja a vállalkozásról kialakított képet. A Pápai Hús Rt. nehézségek nélkül túljutott a privatizáción. A társaság viszonylag alacsony hitelállománnyal biztosítani tudja a folyamatos, színvonalas termelést, fejlesztéseket, beruházásokat abban a világban, ahol a legtöbb húsipari vállalatra az eladósodottság a jellemz . Az élelmiszeriparban a vagyoni, pénzügyi és jövedelmez ségi helyzet vizsgálata napjainkban aktuális téma. Témaválasztásomat egyrészt az indokolja, hogy az éves beszámoló elemzésével lehet egy vállalatot a legjobban bemutatni, hiszen a mai piacgazdaságban a tulajdonosok és a piaci szerepl k információkkal kell, hogy rendelkezzenek a vállalkozások tevékenységér l, vagyoni, pénzügyi és jövedelmez ségi helyzetér l. Másrészt földrajzi közelsége és az élelmiszeriparban betöltött jelent s szerepe miatt esett a választásom a Pápai Hús Rt.-re.
3
1. A társaság bemutatása
1.1. A Pápai Hús Rt. történeti fejl5dése A Pápai Hús Rt. a magyar húsipar egyik legjelent sebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkez képvisel je. Századunk elején a közellátási és állategészségügyi követelmények szigorodása arra késztették a város vezet it, hogy egy ellen rizhet közvágóhídon történjen azon állatok vágása, melyek húsát a hentesek a lakosság részére értékesítették. A városi közvágóhíd létesítése 1913-ban fejez dött be. A vágóhíd területén azonban az alapítást követ
években készítménygyártást nem
folytattak. 1933-ben Poels és Társa, mely belga és kanadai érdekeltség6 cég volt, vette bérbe a vágóhidat. 1935-ben kezd dött meg a konzervgyártó üzem kialakítása, melyben dobozolt sonkát és lapockát gyártottak f leg külföldi piacra. A bacon és sonkagyártáshoz megfelel húsjelleg6 sertéstenyésztés elterjesztése után a fejl dés következ lépcs foka a konzervek sterilizálással történ tartósításának kidolgozása volt. 1949-ben a Poels és Társa céget is államosították. Így jött létre a Pápai Húsipari Vállalat, amelynek feladata ebben az id ben a lakosság zökken mentes ellátása volt. A fejl dés 1953-tól indult meg újra, amikor az export feltételeket is kielégít dobozsonka gyártó üzem építése megkezd dött. 1963-ban 3 vállalat: a Pápai, Veszprémi és a Keszthelyi Húsipari Vállalat összevonásával –pápai központtal- létrejött a Veszprém Megyei Húsipari Vállalat. 1968-69-ben került sor az állatforgalmi és húsipari vállalatok egységes összevonására. E fejl dés eredményeként 1977. január 1-jét l a Mez gazdasági és Élelmezésügyi Miniszter kombináttá nyilvánította a vállalatot. 1987-ben megsz6nt a tröszt, ett l kezd d en önálló kereskedelmi joggal rendelkezik a cég. 1992. október 1-jét l a kombinát részvénytársasággá alakult át, melynek tulajdonosai 97%ban az Állami Vagyonügynökség, 3%-ban pedig Pápa Város Önkormányzata lett. A társaság jelenleg a rendelkezésre álló technológiai berendezésekkel, munkaer ellátottságával, beszerzési illetve értékesítési piacaival a magyarországi és külpiacokon
4
tartósan tudja a helyét tartani. Az EU csatlakozás feltételeinek megfelel, hiszen az eddigi export, illetve a belföldi higiéniai feltételek már jelenleg is azon a szinten állnak.
A Pápai Hús Élelmiszer Feldolgozó Részvénytársaság részvényeit 2001. december 31-én a tulajdonosok az alábbi részarányban birtokolták: 1-es számú ábra
7% 9% Iványi és Társai Kft. International Bullion Executive Pension Scheme 25%
59%
SOVEREIGN International Investment LTD Egyéb belföldi természetes személy
1.2. A társaság f5 tevékenységi köre 1.2.1. F5 tevékenységi köre 1. Vágóállatok felvásárlása, belföldi és export célú forgalmazása 2. Húsipari tevékenység (vágás, hús- és szalonna feldolgozás, húskészítmények gyártása, zsírolvasztás, h6t házi tárolás) 3. Tartósítóipari tevékenység (húskonzerv-gyártás) 4. Konzervdoboz gyártás 5. Tehergépjárm6vek üzemeltetése 6. Élelmiszer nagy- és kiskereskedelmi tevékenység 7. Külkereskedelmi f vállalkozói, képviseleti, ügynöki tevékenység
5
1.2.2. A társaság szervezeti felépítése A Pápai Hús Rt. amint a nevéb l is látszik – részvénytársaság. A szervezeti felépítése így egyrészt követi a társasági törvény által el írt szervezeti sémát, azaz rendelkezik a legf bb döntéshozó szervvel, közgy6léssel, igazgatósággal, stb. Másrészt azonban a Pápai Hús Rt. az elmúlt évtizedek során hazánkban kialakult munkaszervezeti felépítéssel rendelkezik. A társaság munkaszervezetének a felépítését az 1-es számú melléklet tartalmazza.
1.2.3. Felvásárlás A társaság kiemelten foglalkozik a mez gazdasági kapcsolatokkal az alapanyag folyamatos biztosítása érdekében. A részvénytársaságnak mintegy 40 mez gazdasági nagyüzemmel van kapcsolata, az általuk megtermelt vágósertés és szarvasmarha biztosítja a folyamatos termelést. A felvásárlásnál jelent s szerepet játszik a Pápai Hús Rt. saját tulajdonú illetve érdekeltség6 telepeinek termelése (Pápa-Pig Kft. H gyész, Pápa-Ser Kft. Harta, Pig-Coop Kft. Nyárád, Sertéstenyészt és Hizlaló Bt. Ihász)
A sertés és szarvasmarha felvásárlás alakulása (adatok ezer db-ban) 1-es számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
Sertés
326,0
326,5
302,3
6,1
4,8
2,9
332,1
331,3
305,2
Szarvasmarha Összesen
Az él sertés piacán jelent s változások zajlottak le az elmúlt évben. A társaság által felvásárolt állatok mennyisége 24,2 ezer db-bal, 7,4% csökkent, ugyanakkor a felvásárlási ár drasztikusan 35,2 %-kal, 87,5 Ft/kg-mal emelkedett. A jelent sen elmaradó felvásárlás mellett további problémát okozott a kínálat éves id szakban való egyenetlensége, valamint az árak széles határok közötti mozgása. Az év els hónapjaiban a kereslet és a kínálat még egyensúlyban volt, de hasonlóan a 2000. évi
6
folyamatokhoz, tavasszal fokozatosan keresleti többlet alakult ki. Az április végét l kialakuló hiány legf bb oka a csökken hízóállomány, a jelent ssé váló él sertés-export, a magyar sertéshús iránti növekv kereslet. A szezonálisan jelentkez
sertéshiányt a környez
országokba irányuló exporton túl
jelent sen befolyásolták a nyugat-európai járványok. A marha BSE kór fokozta a sertések iránti keresletet, míg a sertés járványok okozta nyugat-európai kínálat csökkenés hatásaként emelkedett a magyar sertéshús iránti nemzetközi kereslet. A szarvasmarha felvásárlás és feldolgozás a társaság életében 2001. év folyamán sem játszott jelent s szerepet. A vágómarha felvásárlása szerz dött formában továbbra sem volt biztosítva, felvásárlását az igényeknek megfelel en szabad felvásárlásként kezelte a társaság. A marhafelvásárlás az el z évinek csupán 60%-a volt, mely a szarvasmarha nyugateurópai BSE járvány miatt fellép kereslet visszaeséséb l ered. A járványok hatására nem csupán a nyershús fogyasztás csökkent le jelent sen, hanem a marhahúsból készült készítmények kereslete is drasztikusan visszaesett. A csökken keresletet a piac rugalmas árakkal sem tudta kompenzálni. Ennek oka, hogy a kereslet visszaesésével nem járt együtt a felvásárlási árak lényeges változása, s t a betegségek megel zésére hozott intézkedések jelent s többletköltségeket róttak a feldolgozókra. Emelkedtek a higiéniai követelmények, n tt a kobzásra utasított melléktermékek aránya, emelkedtek a hulladékmegsemmisítési díjak.
1.2.4. A termelés technológiai feltételei A termelésirányítás legfontosabb feladata, hogy a kereskedelmi igényeknek megfelel en szervezze meg a gyártási folyamatokat. Teremtse meg az összhangot a feldolgozás különböz területei között, és használja ki optimálisan a tárolókapacitásokat. A termelés ütemezése azonban jelent s feladatokat rótt a termelésirányításra, mivel az él sertés kínálat nem volt egyenletes. Az év elején általános volt a heti 5500-6000 db-os sertésfeldolgozás, mely július, augusztus hónapban 5000 db-ra, év végére azonban 6250 db-ra emelkedett. A Pápai Hús Rt. m6szaki tevékenységének legfontosabb feladata, hogy a termelés m6szaki feltételeit folyamatosan biztosítsa, a termelés és az egyéb területek fejlesztési igényét 7
kielégítse. A feladatok megvalósítása a beruházási, az üzemfenntartási, a szállítási, járm6javítási és a dobozgyártási tevékenységeken keresztül érhet tetten. A társaság 2001. évben 229 millió Ft érték6 beruházást hajtott végre, amely az el z évinek valamivel több, mint 50 %-a.
1.2.5. Környezetvédelem a Pápai Hús Rt-nél A
környezetvédelmi
el írások
betartása
a
társaság
m6ködési
alapfeltétele.
A
környezetvédelmi feladatokat környezetvédelmi megbízott mérnök alkalmazásával tervszer6en végzi a társaság. A társaság min ségbiztosítási politikájának szerves részét képezi az ISO-9001. A rendszer megújító auditjára a 2002. év elején került sor. Az utolsó jelent sebb környezetvédelmi beruházás a 2000. évben került megvalósításra. Az üzem teljes területén elvégzett zajszintmérés alapján, különböz technológiai módszerek alkalmazásával zajvédelmi beruházás történt 33,8 millió Ft értékben. A beruházás megvalósításához a környezetvédelmi alapból 9 millió Ft támogatás került igénybevételre. A következ
id szak feladatai közül a föld alatti olaj és üzemanyag tartályok
környezetvédelmi el írásoknak megfelel átalakítása, cseréje szükséges. Fontos feladat a társaság tulajdonában lév
állattartó telepek trágyakezelésének fejlesztése az új jogi
szabályozásnak megfelel en. A felsorolt környezetvédelmi teend k el készítése folyamatban van, megvalósításuk a következ
években fokozatosan történik. Küls
környezetvédelmi ellen rz
szervezetek bevonásával rendszeresen
mérések történnek. A feladatok megvalósítási sorrendje a
kapott eredmények birtokában, a társaság rendelkezésére álló saját er , valamint az igényelhet különböz támogatások alapján kerül meghatározásra.
8
1.2.6. Belföldi értékesítés 2000-ben párhuzamosan a kialakult él állat hiánnyal mind belföldön, mind az export piacokon jelent s keresletemelkedés volt a húsipari termékekre, különösen a nyers húsokra. Ez teremtette meg annak a lehet ségét, hogy megszakadjon a korábbi évek kedvez tlen tendenciája, a Pápai Hús Rt.-nek sikerült emelni a belföldi értékesítés volumeneit. Az értékesítési lehet ség javítása érdekében a társaság folyamatosan szélesíti termékválasztékát. A társaság 2001. évi értékesítését ellentmondásosság jellemezte. Összességében csökkent a társaság teljesítménye. Az értékesítés mennyiségének csökkenése a belföldi és az export relációban is megfigyelhet . Az exportértékesítés mennyiségét némileg korlátozta a rendelkezésre álló alapanyag mennyisége, de a belföldi értékesítés visszaesése mögött más okok állnak. A belföldi élelmiszerkereskedelem 2001. évi alakulása egyértelm6en kedvez tlen volt a Pápai Hús Rt. számára. A kedvez tlen viszonyok egyrészt a kereskedelmi láncok egymással vívott versenyének származékos hatásaként, másrészt a kereskedelemnek a feldolgozóval szembeni er fölényéb l, harmadrészt a hazai sertéshús és marhahús fogyasztás jelent s visszaeséséb l következnek. A húsfeldolgozó ipar továbbra is jelent s kapacitás többlettel rendelkezik. Ebb l adódóan az áruházláncok er fölényben vannak a feldolgozókkal szemben, melyet teljes egészében ki is használnak. A feldolgozóipar kiszolgáltatottságát a hazai versenyjogi szabályozás is segíti, mivel a kereskedelmi szerepl knek bizonyos feltételekkel engedélyezi a beszerzési társulások létrehozását, de a feldolgozók részér l ugyanezt kategorikusan megtiltja. A versenypozíció romlása a forgalomhoz kötött kondíciós feltételek romlásában, a reklámköltségek, az utólag adott engedmények (bonusok), az egyéb jogcímeken kikényszerített pénzeszközátadások emelkedésében, a szállítási feltételek, a számlázási, adatszolgáltatási kötelezettség el írásának szigorodásában mutatkoznak meg. Ebben a piaci környezetben a Pápai Hús Rt-nek a 2001. évben nem sikerült elérni sem a tervezett, sem a bázis évi értékesítési mennyiséget.
9
A termékek belföldi értékesítése (tonna) 1-es számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
1999-2000
2000-2001
Nyers termékek összesen
9.310
9.988
9.895
678
-93
15.300
15.291
13.477
-9
-1.814
24.610
25.279
23.372
669
-1.907
Belföldi
készítmények
összesen Belföldi értékesítés összesen
A Pápai Hús Rt. legjelent sebb partnereinek részesedése a belföldi értékesítés árbevételében (%) 3-as számú táblázat
Megnevezés
1999.
2000.
2001.
Match / Smatch (Csemege JM Rt.)
15,9
16,3
12,7
METRO Kft.
7,8
10,9
11,1
CBA
3,9
7,6
10,9
Saját bolti hálózat
7,4
7,2
9,7
Auchan Magyarország Kft.
3,2
5,7
7,1
Spar Kft.
4,6
4,9
4,7
Cora+Profi
3,7
4,0
4,7
Penny Market Kft.
3,0
3,2
3,1
Tesco-Globál Rt.
1,6
2,4
2,6
Plusz Élelmiszer Diszkont Kft.
1,9
1,8
1,5
Csopak Rt. (TEMPO)
3,6
1,7
0,8
10
1.2.7. A Pápai Hús Rt. a külföldi piacokon
Az export értékesítés területi megoszlása (%) 4-es számú táblázat
Régió
Export árbevételb5l való részesedés 1999. év
2000. év
2001. év
Nyugat-Európa
33,3
32,4
31,9
Kelet-Európa és FÁK
13,2
11,0
5,3
Egyéb országok
53,5
56,6
62,8
Összesen
100,0
100,0
100,0
Az export értékesítés feltételeit ellentmondások jellemezték. A piaci kereslet szinte egész évben kedvez volt, de az exporttermékek jövedelmez ségi problémái számos oldalról jelentkeztek. Az export jövedelmez sége romlott, mely az exporttámogatások csökkenése, kései megjelenése, a hazai fizet eszköz sávszélesítése, valamint a hazai sertésárak egész éven át tartó magas szintje miatt következett be. A társaság export árbevétele a 200. évi 7.032 millió Ft-ról 7.730 millió Ft-ra emelkedett. A 698 millió Ft-os többlet 109,9 %-os teljesítésnek felel meg.
11
2. A vagyoni helyzet átfogó elemzése A mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni- és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. A mérlegelemzés módszerei: -
átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni- és pénzügyi helyzetre vonatkozóan
-
az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése.1
2.1. A mérlegsorok eltéréseinek elemzése Az éves beszámoló összeállítását illetve az ezeket meghatározó f gazdálkodási döntési pontokat a társaságok a számviteli törvény adta választásokat figyelembe véve a számviteli politikában kell, hogy rögzítsék. A mérleg és eredménykimutatás formájának megválasztását a kiegészít mellékletben kell meghatározni. A Pápai Hús Rt. által választott illetve alkalmazott mérleg mindhárom évre vonatkozóan a 2-es számú mellékletben kerül bemutatásra, az évek közötti eltérések adataival együtt. A társaság a 2001. évi Számviteli törvény változásait a vizsgált id szak valamennyi mérlegsorán átvezette, így a bemutatott adatoknál az összemérés alapelve teljes kör6en érvényesül.
2.1.1. Az eszköz oldal eltéréseinek vizsgálata Befektetett eszközök 1999-r l 2000-re 286.582e Ft-tal növekedett a befektetett eszközök értéke, míg 2000-r l 2001-re 38.532e Ft-tal csökkent az értéke. Ez az alábbi tényez kre vezethet vissza:
1
659-A/1997 Dr. Bíró Tibor - Dr. Pucsek József - Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése 29. oldal 12
A Pápai Hús Rt. eszközeinek változása 1999-2001 év között, bázis a megel z év adata (adatok ezer forintban) 5-ös számú táblázat
Megnevezés
1999-2000
2000-2001
I. Immateriális javak
-202
10.529
II. Tárgyi eszközök
237.936
-47.135
III. Befektetett pénzügyi eszközök
48.848
-1.926
-286.582
-38.532
A./ Befektetett eszközök
1. Immateriális javak, szellemi termékek 1999-r l 2000-re 202e Ft-tal csökkent az értéke. Oka, hogy 2000 évben az elszámolt értékcsökkenés nagyobb, mint a beszerzésre került érték. 2000-r l 2001-re pedig 10.529e Ft-tal n tt az értéke. Oka, hogy egy nagyobb beruházást hajtottak végre 2001-ben.
2. Tárgyi eszközök 1999-r l 2000-re 237.936e Ft-os növekedés mutatkozik, mely az alábbi tényez kb l adódik: -2000. évben aktivált eszközök értéke 388.930e Ft Ingatlanok:
64.276e Ft
- Ipari földterület ........................................................................................ 1.524e Ft - Ipari épület .............................................................................................57.744e Ft - Ipari építmény ..........................................................................................4.946e Ft - Szolgálati lakás .............................................................................................60e Ft M6szaki gépek, berendezések
259.786e Ft
- Élelmiszeripari gépek ...........................................................................185.184e Ft - Húsipari gépek........................................................................................55.444e Ft - Él állat-szállító gépjárm6vek .................................................................19.158e Ft Egyéb berendezés, gép
64.870e Ft 13
- 2000. évben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás: ................-254.863e Ft - Értékesítés, selejtezés, egyéb...................................................................-7.122e Ft A 2000. évi beruházások zömmel az élelmiszeripari gépeknél és az épületeknél (húsboltok nyitása) valósult meg, mely a belpiaci pozíció stabilitását adja. 2000-r l 2001-re 47.135e Ft-tal csökkent a tárgyi eszközök értéke. -2001. évben aktivált eszközök értéke 342.192e Ft Ingatlanok:
172.193e Ft
- Ipari földterület .....................................................................................141.759e Ft - Ipari épület ..............................................................................................29.368e Ft - Ipari építmény...........................................................................................1.066e Ft M6szaki gépek, berendezések
84.480e Ft
- Élelmiszeripari gépek .............................................................................66.186e Ft - Gyártóeszközök .............................................................................................40e Ft - Húsipari gépek..........................................................................................8.251e Ft - Él állat-szállító gépjárm6vek. .........................................................................3e Ft Egyéb berendezés, gép
85.519e Ft
- 2000. évben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás: ................-280.583e Ft - Értékesítés, selejtezés, egyéb...................................................................-5.352e Ft Összességében kedvez en alakultak a fent szerepl eszközök, bár az el z évhez képest nagyobb arányt képvisel az ingatlanok beszerzése. Ez a beszerzés viszont az új telephely létesítésével kapcsolatos.
14
3. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök jelent s része a sertéstenyészt - és hizlalótársaságokba befizetett törzst ke összegét tartalmazza. A társaságok a sertésvágás biztos piaci hátterét szolgálják. 1999-r l 2000-re 48.848e Ft-tal n tt
a befektetett pénzügyi eszközök értéke. A
részesedések csoportjánál megfigyelhet
50.000e Ft-os növekedés, melyet a 2000
februárjában alakított Pápa-Ser Kft törzst kéjének befizetése eredményezte.
Forgóeszközök 1999-r l 2000-re növekedett a forgóeszközök értéke 696.361e Ft-tal, 2000-r l 2001-re szintén növekedés realizálható, 320.868e Ft-os.
A Pápai Hús Rt. forgóeszközeinek alakulása 1999-r l 2001. évre (adatok ezer forintban) 6-os számú táblázat
Megnevezés
1999-2000
2000-2001
I. Készletek
-9.456
35.745
II. Követelések
601.638
65.812
III. Értékpapírok
6.180
-6.180
IV. Pénzeszközök
97.999
225.491
B./Forgóeszközök
696.361
320.868
15
1. Készletek A Pápai Hús Rt. készletállományának változása a vizsgált id szakokban (adatok ezer Ft-ban) 7-es számú táblázat
Megnevezés
1999-2000
2000-2001
Anyagok
-89.315
2.809
Befejezetlen és félkész termékek
-60.020
19.290
Késztermékek
141.460
35.578
-1.081
-21.742
-500
-190
Áruk Készletekre adott el legek
Az alapanyagokban a 2000. évre történt változást a vásárolt húsok, húsipari alapanyagok (f6szerek, bél), segédanyagok csökkenése adja jórészt. Ezek csökkenése a készletszint betartását jelentette. A késztermékek növekedése az önköltségváltozás és a külpiaci pozíciók változása miatt jelentkezett. A 2001. évi szerény mérték6 alapanyag növekedést a társaság az alapanyag árak emelkedésével magyarázza. Az áruk csökkenésének az oka pedig az, hogy a társaság az egyik jelent sebb forgalmú üzletében boltátalakításba kezdett az id szak végén, ezért az árukészletek eladásra kerültek. 2. Követelések 1999-r l 2000-re növekedés mutatkozik a követelések csoportjában 601.638e Ft értékben. •
Az áruszállítással és szolgáltatással kapcsolatos vev
követelések összegében
növekedés mutatkozott 469.966e Ft értékben. A belföldi vev kiszállítások miatt 451 millió Ft növekedés volt. A vev követelés ily nagymérték6 növekedése a nagy kereskedelmi cégek futamid növekedésével függ össze. A belföldi vev kön belül a kétes követelések összege csökkent, e követelésekre a Pápai Hús Rt. céltartalékot képzett. Az export vev állománynál bekövetkezett 19 milliós növekedés a 2000. decemberi export kiszállításhoz kapcsolódik. •
Az egyéb követeléseknél növekedés mutatkozik 131.672e Ft értékben. Ez egyrészt: 16
-
A költségvetési támogatások növekedése 50 millió Ft, az igényelt, ki nem folyósított piacra jutási és agrártermelést finanszírozó támogatás miatt.
-
A Pápa-Ser Kft részére nyújtott kölcsön miatt 334 millió Ft-os növekedés.
-
Az áfa visszaigénylés miatt 151 millió Ft-os növekedés realizálható. 2000. december 31-én a költségvetést l visszaigényelt összeg 2 havi igényt tartalmaz, míg az el z évi összeg csak 1 havi.
-
A gazdasági társaságoktól járó osztalék csökkenést mutatnak 11,4 millió Ft értékben.
-
A váltó elszámolás csökkenése 390 millió Ft.
-
Egyéb követelések 2 milliós csökkenést eredményeztek.
2000-r l 2001-re 65.812e Ft-os növekedés realizálódott. •
A vev követeléseknél 20.816e Ft-os csökkenés volt.
•
A követelések kapcsolt vállalkozással szemben 177.214 e Ft-os csökkenést mutat, mely a Pápa-Ser Kft-nek nyújtott kölcsön összegének csökkenéséb l adódik (2000-ben 343 millió Ft, 2001-ben 166 millió Ft). A kétes követelések összege az el z évi szintet tartja.
•
Az egyéb követelések 263.842e Ft-os növekedés mutatnak. Ez a növekedés nagymértékben az áfa visszaigénylés növekedéséb l adódik.
3. Követelések Az értékpapírok összege 1999-r l 2000-re 6.180e Ft-os növekedést mutat, melyet forgatási célú részvényvásárlás eredményezett. 2001-ben e részvények értékesítésre kerültek. 4. Pénzeszközök A pénzeszközök növekedése 1999 és 2000 között 115.278e Ft-os volt. A bankbetéteknél jelent s volt a növekedés (99.526e Ft), a pénztár és a csekkek kis mérték6 csökkenést mutatnak (-1527e Ft). 2000-r l 2001-re a pénzeszközök 225.491e Ft-tal n ttek. Ezen belül a készpénzállomány további csökkenést, míg a bankbetétek további növekedést mutatnak. Ennek egyik oka az, hogy a vállalatnál a készpénzforgalom fokozatosan kiszorul, míg a pénzügyi tranzakciók
17
áttev dnek a banki forgalomba. A bankbetétek esetében pedig megn tt a rövid futamidej6 lekötések összege. 5. Aktív id5beli elhatárolások Aktív id beli elhatárolások alakulása (e Ft-ban) 8-as számú táblázat:
Megnevezés Bevételek aktív id beli elhatárolása
1999-2000
2000-2001
-181.410
83.190
-5.245
-751
-
-
Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolása Halasztott ráfordítások
A növekedést a 2001. évi december hónapban kiszállított export termékekhez kapcsolódó, a mérlegzárás id pontjáig igényelt exporttámogatás, illetve a sertés felvásárlási árához kapcsolódó intervenciós támogatás emelkedése okozta.
2.1.2. Forrás oldal eltéréseinek vizsgálata
A Pápai Hús Rt. forrás állományának változása 1999 és 2001 év között (adatok e Ft-ban) 9-es számú táblázat
Megnevezés
1999-2000
2000-2001
D./ Saját t ke
258.203
205.913
E./ Céltartalékok
-2.016
-21.599
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1.040
-8.753
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
513.459
212.666
F./ Kötelezettségek
514.499
203.913
G./ Passzív id beli elhatárolások
25.602
-21.950
18
1. Saját t5ke A saját t ke 1999-r l 2000-re növekedett 258.203e Ft-tal. •
Az eredménytartalék összege 96.861e Ft-tal növekedett. A változást az 1999. évi mérleg szerinti eredmény 229 millió Ft összegének átvezetése, a Pápa-Pig Kft és a Pápa-Ser Kft részére 132 millió Ft eredménytartalék átadása eredményezte, alapítási határozat alapján.
•
Az értékelési tartalék csökkenése 949e Ft. Az értékesített és selejtezett eszközök értékhelyesbítése kivezetésre került.
•
A mérlegszerinti eredmény növekedése 162.291e Ft.
2000-r l 2001-re 205.913e Ft-tal n tt a társaság saját t kéje. •
Az eredménytartalék összege 341 millió Ft-tal n tt. Ez a növekedés a 2000. évi mérleg szerinti eredmény átvezetése és az átadott eredménytartalék visszavezetéséb l adódik.
•
A mérleg szerinti eredmény 135.246e Ft-tal csökkent.
2. Céltartalékok 1999-hez képest 2000-re csökkenést mutat a céltartalékok értéke 2.016e Ft-tal. A kétes vev követelések után képzett céltartalékok 2001-re feloldásra kerültek. A lejárt kétes követelések után értékvesztés került elszámolásra a Számviteli törvény változásából adódóan.
4.
Kötelezettségek
A kötelezettségek növekedésének összege 514.499e Ft 1999-r l 2000-re. -
A hosszú lejáratú kötelezettségek csoportjánál 1.040e Ft növekedés realizálható, mely a 2000. évben felvett hitel illetve a hiteltörlesztés közel azonos nagyságrendje miatt keletkezett.
-
A rövid lejáratú kötelezettségek csoportjánál 513.459e Ft-os növekedés mutatkozik.
•
A vev kt l kapott el leg csökkenése 3.745e Ft.
19
•
Az áruszállítással és szolgáltatással kapcsolatos kötelezettség növekedése 109.089e Ft. Az él állat-szállító állomány csökkenése 24 millió Ft, mivel a 2000 decemberi felvásárlási mennyiség kevesebb az 1999. évihez képest. A vásárolt anyagok szállítóállománya 17 millió Ft-tal csökkent, a készletek meghatározása miatt. Egyéb szállító állomány növekedése 150 millió Ft. A kereskedelmi partnerek részér l a szerz déses bonus és marketing költségek kiszámlázása az év végével történt. Ezek rendezése 2001-re húzódó tétel.
•
A váltótartozás csökkenése 340.000e Ft. Mint fizetési eszközt a társaság a bankok szigorodó politikája miatt nem folytatta.
•
A rövid lejáratú hitelek és kölcsönök 597.503e Ft-tal n ttek.
•
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összege 150.612e Ft-tal n tt.
A kötelezettségek összege 2000-r l 2001-re 203.913e Ft-tal növekedtek. -
A hosszú lejáratú kötelezettségek csökkentek a visszafizetett hitelekkel és a törleszt részletekkel.
-
A rövid lejáratú kötelezettségek viszont 212.666e Ft-os növekedést mutatnak.
•
A szállítók állománya 205.322e Ft csökkenést mutat. Ennek oka az, hogy a kereskedelmi szállító láncoknak fizetend bonus elszámolás technikáján változtatást hajtott végre a társaság.
•
A kapcsolt vállalkozásokkal szemben viszont jelent s kötelezettség növekedés figyelhet meg:
-
Pápa-Pig Kft. felé 112.100e Ft-os növekedés, a 8 napos futamid 22 napra módosult
-
Pápa-Ser Kft. felé 126.781e Ft, itt a banki fizetési id 22 napra n tt
-
Pig-Coop Kft. fizetési futamideje átlagosan 65 nap, a fizetések a Kft folyamatosan felmerül igénye szerint történik, a növekedés 225.927e Ft.
20
3. Passzív id5beli elhatárolások
A passzív id beli elhatárolások alakulása (e Ft) 10-es számú táblázat
Megnevezés
2000-1999
2001-2000
-
-
Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása
17.140
-20.488
Halasztott bevételek
8.462
-1.462
Bevételek passzív id beli elhatárolása
A passzív id beli elhatárolások között szerepelnek azon tételek, melyek tárgyid szakra vonatkoznak, de számlázása csak a következ id szakban jelenik meg. A csökkenés a kereskedelmi költségek elszámolásából adódik.
2.2. A vagyoni helyzet elemzése mutatók alapján A vagyon helyzet alakulásának elemzése során többféle mutató kiszámolható. Ezek közül szeretném a vállalkozásra leginkább jellemz mutatószámokat kiemelni.
Az eszközstruktúra vizsgálata (adatok %-ban) 11-es számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
2000/1999
2001/2000
Tartósan befektetett eszközök aránya
37,8
37,6
35,1
99,4
93,2
Tárgyi eszközök aránya
30,8
30,7
28,4
99,6
92,5
Forgóeszközök aránya
58,3
61,9
63,2
106,1
102,2
Készletek aránya
24,0
19,7
19,1
81,9
96,8
Követelések aránya
71,9
74,3
70,4
103,5
94,7
Pénzeszközök aránya
4,1
5,8
10,5
141,3
180,9
21
A tartósan befektetett eszközökben történt változás 1999-r l 2000-re minimális. A 2000. évi befektetett eszközök ráfordításai az el z
évhez viszonyítva növekedést mutatnak,
azonban a forgóeszközök csoportjánál nagyobb arányú a növekedés. A forgóeszközök alakulásánál kedvez
hatásként jelentkezik a készletek arányának
csökkenése, hiszen a vev állomány növekedése a likviditási helyzetre pozitívan hat. 2000-r l 2001-re a befektetett eszközök aránya jelent sen csökkent, melyet a tárgyi eszközök arányának csökkenése okozott. A 2001. évben az elszámolt értékcsökkenés, a selejtezés és az értékesítés bruttó érték kivezetése meghaladja az aktiválások értékét. A forgóeszközök aránya viszont növekedett, mely a likviditást alátámasztó pénzeszközök jelent s mérték6 növekedéséb l adódik. A bankbetét állomány növekedése a társaság likviditására pozitív tényez ként hat. 2-es számú ábra Az egyes eszközcsoportok megoszlása a vizsgált három évben
100% 90% 80% 70% 60%
%
50%
Aktív id beli elhatárolások
40%
Forgóeszközök Befektetett eszközök
30% 20% 10% 0% 1999
2000
2001
Évek
22
T kestruktúra vizsgálata (adatok %-ban) 12-es számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
2000/1999
2001/2000
Saját t ke aránya
50,7
48,5
48,9
95,7
100,8
3,9
5,9
3,7
151,3
62,0
49,3
51,5
51,1
104,5
99,2
0,6
0,5
0,2
83,3
45,8
99,4
99,5
99,8
100,1
100,3
24,7
39,0
36,2
157,9
92,9
39,9
37,0
28,9
92,7
78,1
Mérleg szerinti eredmény aránya Idegen t ke aránya Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya Rövid lejáratú kötelezettségek aránya Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök aránya Szállító állomány aránya
A saját t ke csökkenése minimális 1999-r l 2000-re. A mérleg szerinti eredmény aránya az el z évhez viszonyítva 51,3 %-kal n tt. Az idegen t ke aránya kismértékben növekedett. Ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek 16,7 %-kal csökkentek, míg a rövid lejáratú kötelezettségek 0,1 %-os növekedést mutatnak. A rövid lejáratú kötelezettségeken belül a hitelek, kölcsönök 57,9 %-kal n ttek, a szállító állomány 7,3%-kal csökkent. 2000-r l 2001-re a saját t ke aránya minimális növekedést mutat annak ellenére, hogy csökkent a mérleg szerinti eredmény aránya a saját t kén belül, az el z évhez viszonyítva 62,0 %-ra. Az idegen t ke aránya ezzel párhuzamosan kis mértékben csökkent. A kötelezettségeken belül a rövid lejáratúak a meghatározóak. A rövid lejáratú kötelezettségek szerkezetében csökkent a hitelek és kölcsönök aránya a szállító állomány arányának növekedésével szemben. A szállító állomány lejárt kötelezettséget nem tartalmaz.
23
3-as számú ábra A forrás oldal részarányainak vizsgálata
100% 90% 80% 70% 60%
%
Céltartalék és p asszív id.elh.
50%
Idegen t ke
40% Saját t ke
30% 20% 10% 0% 1999
2000
2001
Éve k
A fenti ábra alapján megállapítható, hogy a mérleg forrás oldalát képez f csoportokra az alábbi tényez k gyakoroltak hatást. -
A saját t ke a vizsgált három id szakban összegében növekv tendenciát mutat, hiszen a mérleg szerinti eredmény minden évben az iparági szint felett realizálódott.
A saját t ke többi elemében jelent s változás nem történt. -
A céltartalékképzés1999-2000 évben a Számviteli törvény el írásainak megfelel en került elszámolásra, 2001-ben a törvényi változás miatt képzés nem történt. A céltartalékot minden esetben a vev követeléseknél jelentkez
kétes követelésekre
kellett képezni. A vev állomány nagyságához viszonyítva a céltartalék jelentéktelen összeget képez. -
A kötelezettségek csoportja növekv tendenciát mutat, ezen belül pozitív tényez , hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya egyik id szakban sem volt jelent s. A rövid lejáratú kötelezettségeknél növekedés mutatkozik minden évben, a rövid hitelek állománya jelent sen növekedett 1999-r l a 2000. évre. Ez az összeg azonban a társaság árbevételéhez viszonyítva a nemzetközileg elfogadott mérték alatt van jelenleg is.
-
A passzív id beli elhatárolások a mérlegf összeghez viszonyítva jelent s mértéket nem tesznek ki, az elszámolástechnikához alkalmazkodva minden id szakban közel azonos összeget mutatnak. 24
3. Pénzügyi-likviditási helyzet elemzése
3.1. A likviditás alakulása A likviditás a legfontosabb feltétel egy vállalat egzisztenciájának biztosításához. Sem egy látványos forgalomnövekedés, vagy egy dinamikus marketingkoncepció, sem egy példás portfolió management, sem a legmodernebb gyártási technika nem tudja megakadályozni egy vállalat összeomlását, ha a fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. A likviditás biztosítása els rend6 fontosságú feladat minden egyes vállalkozás vezetése számára. A likviditási mutatók alakulása a Pápai Hús Rt.-nél a vizsgált három évben 13-as számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
2000/ 1999
2001/ 1999
Általános likviditási mutató
120,6
122,9
124,9
101,7
101,6
Rövid távú likviditás I.
121,3
123,5
125,2
101,8
101,4
Rövid távú likviditás II.
34,1
31,7
37,0
93,0
116,7
Rövid távú likviditás III.
5,0
7,4
13,2
148,0
178,4
Gyorsráta
0,92
0,99
1,01
107,6
102,0
Hitelfedezettségi mutató
86,6
91,8
88,1
106,0
96,0
Dinamikus likviditás
19,4
27,07
17,24
139,5
63,7
Hosszú távú likviditási mutató
19,3
25,03
17,2
129,7
68,7
Az általános likviditási mutató azt fejezi ki, hogy az egész forgóeszköz állomány mekkora fedezetet nyújt az összes kötelezettségre. A társaságnál az arány a vizsgált három évben kedvez en alakult, mivel értéke meghaladta a 100%-ot. A mutató nem nyújt valós képet a társaság likviditásáról, egy id pontra vonatkozóan nem lehet megítélni a likviditási helyzetet. A rövid távú likviditási mutatók közül a legtágabb kategória az els fokú likviditás. Ez megmutatja, hogy mekkora fedezetet nyújt a teljes forgóeszköz állomány a rövid lejáratú
25
kötelezettségekre. A vizsgált években a mutató értéke alapján a vállalkozást fizet képesnek lehet min síteni. Most nézzük meg, hogyan alakult a forgóeszközök összetétele. A likvid eszközök alakulása a társaságnál (adatok %-ban) 14-es számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
Készletek
24,0
19,7
19,1
Követelések
71,9
74,3
70,4
Értékpapírok
0
0,2
0
Pénzeszközök
4,1
5,8
10,5
100,0
100,0
100,0
Összesen
3-as számú ábra A forgóeszközök megoszlásának alakulása a vizsgált három évben
100% 90% 80% 70% 60%
%
50%
Pénzeszközök
40% 30%
Követelések Készletek
20% 10% 0% 1999
2000
2001
Évek
26
A forgóeszközök között a készletek értékének részarányában folyamatos csökkenést figyelhetünk meg. A követelések részesedése 2000-re 2,4 %-kal n tt, majd 2001-re csökkent 3,9 %-kal. Ebb l következ en 1999-r l 2000-re a másodfokú likviditási mutató értéke alacsonyabb, 2000-r l 2001-re magasabb szinten realizálódott. A másodfokú likviditási mutató azt mutatja, hogy a forgóeszközök a követelések nélkül mekkora fedezetet nyújtanak a rövid lejáratú kötelezettségekre. A harmadfokú likviditási mutató a pénzeszközök és az értékpapírok együttes fedezetét mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekre. Ez a két eszközcsoport meglehet sen alacsony részt képvisel a forgóeszközök között. 1999-ben az értékpapírok állománya teljesen megsz6nt, 2000-ben azonban újra megjelentek az értékpapírok, és a pénzeszközök aránya 1,7 %-kal n tt. Ennek eredményeként a harmadfokú likviditási mutató kedvez en alakult, 2,4 %-kal n tt 1999-r l 2000-re. 2001-ben újra megsz6ntek az értékpapírok, a pénzeszközök aránya jelent s mérték6 növekedést mutatott, így a harmadfokú likviditási mutató értéke tovább javult 5,7 %-kal. A gyorsráta mutató a teljesen mobil pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez képest. Likvid pénzeszközök közé sorolhatjuk: -
Követeléseket
-
Értékpapírokat
-
Pénzeszközöket
Kedvez a mutató, ha 1,6-1,8 körüli értéket vesz fel. A Pápai Hús Rt.-nél a gyorsráta ezt az értékhatárt nem érte el. Az egyre növekv arány azonban a hitel nélküli fizet képesség javulását jelzi. A hitelfedezettségi mutató kifejezi, hogy a vállalat adósai mennyiben tudják fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket. Kedvez
a mutató értéke, ha 100 felett van. A társaságnál
megfigyelhet , hogy a követelések a vizsgált három évben nem fedezik teljes egészében a rövid lejáratú kötelezettségeket. A mutató értéke 1999-r l 2000-re - a követelésállomány növekedése miatt - javult, majd 2000-r l 2001-re 96%-ra csökkent, aminek oka, hogy a kötelezettségek a követelések növekedésénél magasabb arányban emelkedtek.
27
A dinamikus likviditási mutató kifejezi, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mennyiben térülnek meg az alaptevékenységben képz d üzleti tevékenység eredményéb l. Akkor vesz fel kedvez értéket, ha az 50 %-ot meghaladja. A Pápai Hús Rt.-nél ezt a szintet a vizsgált évek egyikében sem éri el a dinamikus likviditási mutató. 1999-r l 2000-re 7,7 %kal n tt a mutató értéke, majd 2001-re 9,9 %-kal csökkent. Az üzemi tevékenység eredményére a sertés felvásárlási ár ingadozása jelent s befolyással bír, mivel az összes ráfordítás 70%-át teszi ki ez a költségnem. A hosszú távú likviditási mutató annyiban különbözik az el z ekben kifejtett mutatótól, hogy segítségével azt vizsgáljuk, hogy az üzleti tevékenység eredménye mekkora fedezetet nyújt a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek együttes összegére. A mutató értéke kedvez nek mondható, ha 30% feletti értéket vesz fel. A vizsgált három évben a mutató értéke elmaradt az elvártaktól.
3.2. A vev5k és szállítók forgási sebességének alakulása A forgási sebesség mutatók nem éves átlagot mutatnak, hanem a december 31-én fennálló helyzetet. A vev k és szállítók forgási mutatóinak alakulása 15-ös számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
Vev k forgási sebessége fordulatokban
8,3
8,3
9,2
Vev k forgási sebessége napokban
44,0
44,0
39,6
- Belföldi vev k forgási sebessége
32,1
33,8
35,6
- Külföldi vev k forgási sebessége
48,4
48,2
45,6
Szállító forgási sebessége fordulatokban
12,0
13,7
18,1
Szállító forgási sebessége napokban
30,6
26,6
20,2
28
2000-ben a vev
futamid knél a fizetési futamid
növekedett. A belföldi vev knél a
fizetési futamid növekedése 1,7 nap, mely egész éven át tartósnak min sül. A külföldi vev k fizetési futamideje változatlan. 2001-ben is változtak a fizetési futamid k. A belföldi vev knél 1,8 nappal n ttek, míg az export vev knél 2,6 nappal csökkentek.
Eszközökkel kapcsolatos forgási sebességek alakulása 16-os számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
2000/1999
2001/2000
Összes eszköz forgási sebessége
1,8
1,9
2,0
105,6
105,3
Tárgyi eszközök forgása (nap)
63,7
59,8
53,0
93,9
88,6
Készletek forgása (nap)
29,0
23,8
22,5
82,1
94,5
A fenti tábla mutatóinak alakulásából megállapítható, hogy a forgási sebességek n ttek, mivel a nettó árbevétel növekedett. Különösen kedvez 2000-re a likvid eszközök – készletek- forgási sebességének nagyobb arányú változása. 4-es számú ábra A napokban számított vev k és szállítók forgási sebességének alakulása
80 70 60
szállítók forgási sebessége
Nap
50 40
vev k forgási sebessége
30 20 10 0 1999
2000
2001
Évek
29
A követelések és kötelezettségek viszonyítása (adatok ezer Ft-ban) 17-es számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
Követelések
2.424.168
3.025.806
3.091.618
2.111.002
2.027.998
2.365.308
+313.166
+997.808
+726.310
Kötelezettségek
rövid
lejáratú
hitel
nélkül Eltérés
5-ös számú ábra A követelések és kötelezettségek állományának összehasonlítása
3500000 3000000
Ezer Ft
2500000 Követelések
2000000
Kötelezettségek rövid lej. hitel nélkül
1500000 1000000 500000 0 1999
2000
2001
Évek
A követelések összege meghaladja a fizetend kötelezettségek összegét, mely a fizetési kötelezettségek teljesíthet ségének realitását támasztja alá. Ebb l viszont jól látható, hogy a vev állomány finanszírozza a szállítóállományt. Ez kedvez
hatás a vállalat stabilitását tekintve, f ként, ha figyelembe vesszük, hogy a
szállítói futamid k jóval meghaladják a vev futamid ket.
30
3.3. A vállalkozás adósságvisel5 képességének alakulása Az eladósodottság mérésére szolgáló mutatók alakulása (adatok %-ban): 18-as számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
1999/ 2000
2001/ 2000
Eladósodottság mértéke
104,7
96,2
96,5
91,9
100,3
Nettó eladósodottság
12,8
9,0
12,5
70,3
138,8
Adósságszolgálat
29,5
38,1
65,3
129,2
171,4
Eladósodottság mértéke Az eladósodottság mértéke a vállalat megítélésében fontos szerepet játszik. A mutató kifejezi, hogy a saját forrás milyen mértékben nyújt fedezetet a kötelezettségekre. Kedvez , ha a mutató értéke 150 %-180 % körül mozog. 1999-r l 2000-re a mutató 91,9 %-ra csökkent, melynek oka, hogy az összes kötelezettség növekedése –rövid lejáratú hitel és kölcsönállomány miatt – nagyobb mérték6, mint a saját t ke növekedése. 2000-r l 2001-re az eladósodottság mértékének mutató változása minimális. A hitelállomány csökkentése maradéktalanul fontos a cég m6ködésében. Nettó eladósodottság mértéke Azt jelzi, hogy a kintlév ségekkel csökkentett kötelezettségek milyen mértékben fedezik a saját forrást. Ez feltételezi, hogy a követelések pénzügyileg el bb realizálódnak, mint a kötelezettségek. Az országos átlag 20 % körül alakult, a társaságnál mindhárom évben az átlag alatt maradt a mutató értéke. 1999-r l 2000-re a mutató 70,3 %-ra csökkent, ami kedvez tendenciát mutat, viszont 2000-r l 2001-re 30,2 %-kal n tt a mutató értéke, ami kedvez tlen. Adósságszolgálati fedezeti mutató A mutató arra vonatkozóan ad jelzést, hogy a vállalkozás következ üzleti évben esedékes adósságszolgálata (törleszt rész + kamatok) fedezett-e az erre fordítható forrásokból.2 A vállalkozás hitelképességét legátfogóbban kifejez mutató.
2
659-A/1997 Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése 35. oldal 31
3.4. A cash flow kimutatás elemzése
A beszámoló készítés id szakában éppúgy, mint a következ id szak gazdálkodásának el készítése, tervezése során kiemelt figyelmet kap a vállalkozás készpénz szükséglete, illetve készpénzforgalma, azaz a cash flow tervezése. A cash flow nem más, mint pénzforrások képz désének és felhasználásának folyamata egy meghatározott id szak alatt.3 Értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével. A kimutatás tagolásával képet alkothatunk, hogy az egyes tevékenységek milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás pénzeszközeire, ezáltal pénzügyi helyzetére. A vállalkozás pénzeszközeinek képz désével és azok felhasználásával összefügg
információk a
beszámolót hasznosítók mindegyike számára fontosak, azok ismerete gazdasági döntéseik meghozatala során elengedhetetlenek. A cash flow kimutatás készítésének több megoldási módja van. A számviteli törvény és a nemzetközi gyakorlat is az indirekt módszert helyezi el térbe. E módszer szerint a kiindulási alap az adózás el tti eredmény és ezt kell korrigálni a valóságos pénzmozgással nem járó tételekkel. A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategorizálás szerint a vállalkozás -
m6ködési (üzleti operatív) tevékenysége
-
befektetési (beruházási) tevékenysége
-
pénzügyi tevékenysége (m6veletei)
befolyásolják a cash flow alakulását. A Pápai Hús Rt. a kiegészít mellékletben a törvény által el írt cash flow kimutatást készíti el. A pozitív egyenlegb l adódik, hogy a társaság pénzbevételei nagyobbak, mint a kiadások. A cash flow kimutatás f
taglalásából adódóan az alábbi következtetések
vonhatók le:
3
659-A/1997 Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése 38. oldal 32
-
A m6ködési cash flow mutatja a legnagyobb pozitív pénzbeáramlást. Itt jelenik meg a társaság eredménye, a pénzmozgással nem járó, de elszámolt amortizáció, értékvesztés, valamint az eredménykimutatáshoz kapcsolódó eszköz és forrás számlák változásai. A m6ködési cash flow a tiszta, nettó pénzt tartalmazza az adó és osztalékfizetés leszámítása után.
-
A befektetési tevékenységb l származó pénzeszközök mind a három id szakban negatív egyenleget mutatnak, mivel a befektetett eszközök értékesítése és a kapott osztalék nagyságrendileg nem jelent s tétel. A pénzeszközváltozás legjelent sebb eleme a befektetett eszközök ráfordításai (beszerzési költség).
-
A pénzügyi m6veletekb l származó pénzeszköz változások legjelent sebb eleme a hitelfelvétel ill. törlesztés. Mivel a Pápai Hús Rt. a gazdálkodásához éven belüli folyószámlahitellel rendelkezik, lehet ség nyílik a hitelfelvétel és törlesztés nettó módon történ kimutatására.
A 3-as mellékletben bemutatott cash flow kimutatásból megállapítható, hogy a m6ködési tevékenységb l származó pénzeszközváltozás minden esetben pozitív, mely a pénzügyi m6veletekb l származó pénzeszközváltozásokkal együtt minden esetben fedezetet adott a befektetett eszközök fedezetére. A 2000. évi társaság üzleti döntése alapján nagyobb összeg került az élelmiszeripari gépek és húsipari szállítóeszközök beszerzésére. A finanszírozás forrását azonban a m6ködési cash flow mellett szükségszer6 volt idegen forrással (hitelfelvétellel) kiegészíteni. A gazdálkodás vonatkozásában mindenképpen szükségszer6 a cash flow kimutatások folyamatos készítése és a társaság vezet i információs rendszerébe történ
legalább
negyedéves szint6 beépítése, hiszen a folyamatos gazdálkodás, valamint a piaci feltételeknek való termelési-technológiai feltételek megfelelése els dlegesen fontos feladat, melynek azonban a finanszírozását minden esetben biztosítani kell.
33
4. Jövedelmi helyzet elemzése
4.1. A gazdasági hatékonyság elemzése Az utóbbi években megjelen közgazdasági irodalomban és a különböz közgazdasági fórumokon el térbe kerül termelés hatékonyság fogalmát a mindennapi életben nagyon sokrét6 eredmény jellemzésére használjuk. A hatékonyság fogalma alatt az er források felhasználásának gazdaságosságát értjük. A hatékonyság vizsgálható a nemzetgazdaság szempontjából és a vállalkozás szempontjából, s t a vállalkozáson belüli (önelszámoló) egységek szintjén is. Makroszinten van jelent sége a nemzetgazdasági szemlélet6 hatékonyságnak is, az egyes termel egységek számára azonban a vállalkozási szemlélet6 hatékonyság és jövedelmez ség válik hajtóer vé.4 A hatékonyság és a jövedelmez ség szoros összefüggésben áll egymással. A mindenkori elemz munka feladata a gazdasági hatékonyság alakulásának elemzése. Ez fontos abból a szempontból is, hogy a számviteli beszámoló üzleti jelentés részében indokolt összefoglalóan értékelni a hatékonyság színvonalát és annak alakulását.
4.1.1. Hozam mutatók alakulása Az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszint6 tiszta jövedelemhez való hozzájárulást mérik a hozam mutatók.
4
Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése 81. oldal 34
A hozam mutatók a Pápai Hús Rt.-nél (adatok eFt-ban) 19-es számú táblázat
Hozam mutatók Értékesítés nettó árbevétele
1999
2000
2001
15.450.550
19.345.007
21.303.388
+SEEAÉ
598.770
685.888
92.585
+STKÁV
-11.111
81.440
54.868
1.926.242
2.295.698
1.718.243
-
-
-
=Bruttó termelési érték
14.134.189
17.816.637
19.732.598
-Anyagköltség
10.946.869
13.366.827
15.323.717
380.234
975.907
1.206.724
2.807.086
3.473.903
3.202.157
242.958
257.322
284.823
=Nettó termelési érték
2.564.128
3.216.581
2.917.334
-Bérköltség
1.324.235
1.542.740
1.680.074
-Személyi jelleg6 egyéb kifizetések
268.494
308.250
282.820
=Tiszta jövedelem
971.399
1.365.591
954.440
-ELÁBÉ -Eladott szolgáltatások értéke
-Anyagjelleg6 szolgáltatások értéke =Anyagmentes termelési érték -Értékcsökkenés
A bruttó termelési érték a vállalkozás teljes hozamértékét jelenti. Ennek alapján megállapítható, hogy a társaság termelési számai növekedést jeleznek. Ennek oka nemcsak az év közbeni áremelkedés, hanem a vev kör szélesedése. A bruttó termelési érték kiszámításánál a legjelent sebb tétel az értékesítés nettó árbevétele, amelynek 1999-r l 2000-re 25,2 %-os, 2000-r l 2001-re pedig 10,1 %-os növekedése figyelhet meg. Az anyagmentes termelési érték a termelést jellemzi, vagyis arról tájékoztat, hogy a társaság az új értékhez mekkora többletet ad hozzá. Összehasonlítva az el z mutatóval az lenne kedvez , ha az anyagmentes termelési érték jobban n ne, mint a bruttó termelési érték. Sajnos ez a társaságnál nem mondható el. Az anyagköltség drasztikus növekedése a 2001. évben a sertés felvásárlási árak évközi folyamatos emelkedéséb l adódik. A nettó termelési érték közelít leg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. Kiszámítása során az anyagmentes termelési értékb l az amortizációt
35
le kell vonni. Az értékcsökkenés emelkedése a termelési vertikum b vülése, a piacon maradás feltételeinek megteremtése miatt szükséges. A tiszta jövedelem a nettó termelési érték a személyi jelleg6 ráfordításokkal csökkentve. A bérköltség növekv tendenciája a mindkét évi 10 %-os béremelésekb l adódik. A tiszta jövedelem 1999-r l 2000-re 40,6 %-kal n tt, míg 2000-t l 2001-re 30,11 %-kal csökkent. A mutató tendenciája az anyagmentes termelési érték szintjénél teljesen kimutatható, a sertés alapanyagárak 2001. évi emelkedését teljes egészében a társaság önmaga finanszírozta, állami szabályozó oldalról intervenciós támogatás nem került jóváhagyásra.
4.1.2. A komplex gazdasági hatékonyság alakulása A termelési folyamat eredménye több tényez együttes hatására jön létre, ezért a komplex gazdasági hatékonyság mutatói alkalmasak a teljes hatékonyság mérésére.
Lekötött termelési tényez k alakulása (adatok ezer Ft-ban) 20-as számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
Ingatlanok
932.652
981.412
1.137.003
M6szaki berendezések
596.987
662.750
543.052
Egyéb berendezések
173.133
185.555
205.919
Tenyészállatok
13.300
7.500
5.000
1.716.072
1.829.717
1.885.974
810.845
801.389
837.134
2.526.917
2.631.106
2.723.108
Aktivált tárgyi eszközök Készletek Lekötött termelési tényez5k
A lekötött termelési tényez k a termelés technikai feltételeinek biztosítását szolgáló épületek, gépek, berendezések, valamint a termelés folyamatosságához szükséges vásárolt illetve saját termelés6 készleteket tartalmazzák.
36
Az él és holt munka ráfordítás levezetése a vizsgált években (adatok eFt-ban) 21-es számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
Anyagjelleg6 ráfordítások
13.253.345
16.692.474
18.299.427
Személyi jelleg6 ráfordítások
2.134.105
2.530.077
2.644.337
Értékcsökkenés
242.958
257.322
284.823
Egyéb ráfordítások
367.560
558.432
500.942
15.997.968
20.038.305
21.729.529
Él5 és holt munka ráfordítás
A fenti táblázatok adatainak felhasználásával ki lehet számolni a komplex gazdasági hatékonyság mutatóit. A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása (adatok Ft-ban) 22-es számú táblázat
Megnevezés 100 Ft él és holt munka ráfordításra jutó tiszta jövedelem
1999
2000
2001
6,07
6,81
4,39
A ráfordítás hatékonyság a vizsgált három évben az országos átlag (10 Ft) alatt maradt. 1999-r l 2000-re a tiszta jövedelem nagy mérték6 (40,58%) növekedése, valamint az él és holt munka ráfordítás 25,25%-os növekedése a ráfordítás hatékonyság növekedését eredményezte. 2000-r l 2001-re viszont 30,11 %-kal csökkent a tiszta jövedelem, viszont az él és holt munka ráfordítás 8,44%-kal n tt, így összességében a ráfordítás hatékonyság alacsonyabb szinten realizálódott.
4.1.3. Részhatékonyság vizsgálata A vállalkozási gyakorlatban a termelés hatékonyság vizsgálata során a különböz er források hatásfokát külön-külön is vizsgálhatjuk. Az így kiszámított úgynevezett részhatékonysági mutatók a parciális hatékonyságot fejezik ki. A termelés hatékonyságának
37
jellemzésére a különböz
parciális
hatékonysági mutatók rendszerét szükséges
felhasználni. Az eszközhatékonyság alakulása (adatok Ft-ban) 23-as számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó term.-i érték
149,42
175,08
154,28
100 Ft készletre jutó nettó termelési érték
316,23
401,38
348,49
100 Ft „összes” eszközre jutó nettó termelési érték
101,47
121,90
106,94
Az eszközhatékonyság a 100 Ft összes eszközre jutó nettó termelési értéket mutatja. Megfigyelhet , hogy a mutatóra 1999-r l 2000-re a növekedés volt jellemz , viszont 2000re romlott az értéke. A kiváltó okok jobb megértéséhez célszer6 kiszámolni a tárgyi eszköz és a készlet hatékonyságát.
1999-r l
2000-re
mindkét
mutató
pozitívan
járult
hozzá
az
eszközhatékonyság alakulásához. 2000-r l 2001-re viszont csökkent a nettó termelési érték, így mindkét mutató értéke is csökkent. A tárgyi eszköz hatékonysági mutató alakulását természetesen a nettó termelési érték és a lekötött tárgyi eszközök alakulása határozta meg. A mutató értéke mindhárom évben meghaladta az ipari átlagot (115 Ft). Az eszközigényességi mutatók alakulása (adatok Ft-ban) 24-es számú táblázat
Megnevezés 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges tárgyi eszköz lekötés 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges készlet felhasználás 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges „összes” eszköz lekötés
1999
2000
2001
66,93
57,12
64,82
31,62
24,91
28,70
98,55
82,03
93,51
38
Az eszközigényességi mutató azt fejezi ki, hogy 100 Ft nettó terméket mennyi eszközlekötéssel lehetett el állítani a vállalkozásnál. Ezek a mutatók tulajdonképpen a reciprokai az eszközhatékonysági mutatóknak, tehát itt is ugyanaz a tendencia érvényesül. A mutatók 1999-r l 2000-re történ csökkenése javulást jelent, míg a mutatók 2000-r l 2001-re történ növekedése a termelés színvonalának romlását jelzi. A 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges tárgyi eszköz lekötés elmarad az országos átlagtól (86 Ft) mindhárom évben, a készletigényességi mutató ezzel szemben az átlagos 20 Ft felett alakul, ez az érték kedvez . Bérhatékonyság és bérigényesség alakulása (adatok Ft-ban) 25-ös számú táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték
160,99
173,78
148,62
100 Ft nettó term. érték el állításához szükséges bér
62,12
57,55
67,28
A bérhatékonyság a vállalkozásnál felhasznált bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. A mutató értékének növekedése kedvez nek mondható. Az arány 1999-r l 2000-re csökkent, majd 2001-re ismét növekedett. A bérigényesség (reciprok mutató) megmutatja, hogy 100 Ft nettó termelési érték el állításához mennyi bért kell felhasználni. Természetesen követi a hatékonysági mutató tendenciáját.
4.2. Az egyes eredménysorok elemzése 4.2.1. Üzemi tevékenység eredménye A Pápai Hús Rt. összköltség eljárású „A” eredménykimutatása a 4-es számú mellékletben található.
39
Az üzemi tevékenység eredménye 1999-r l a 2000. évre 288,792 millió Ft-tal növekedett, 2000-r l 2001-re 224,292 millió Ft-tal csökkent. Az eltérések okai: Az értékesítés árbevétele 1999-r l a 2000. évre 3.894,457 millió Ft-tal növekedett, ezen belül a belföldi értékesítés 2.111,289 millió Ft, az export 1.783,168 millió Ft-tal n tt. Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 4.656,671 millió Ft-tal n tt, ennek oka a sertésfelvásárlási árak jelent s növekedése. Az értékesítés közvetett költségeinél a növekedés 495,860 millió Ft, mely a bérek, az energia illetve fenntartási költségek növekményéb l adódik. Az egyéb bevételek csökkenése 188,504 millió Ft, mely a belföldi kereskedelmi partnereknél jelentkez bonus elszámolásokból következik zömmel. 2000-r l 2001-re az értékesítés nettó árbevétele 1.958,381 millió Ft-tal n tt, a belföldi értékesítés árbevétele 1.261,143 millió Ft-tal n tt, melyben az árváltozás jelent s hányadot képviselt. Az értékesítés közvetlen önköltsége 2.455,504 millió Ft-tal n tt, melynek okát a július hónaptól év végéig folyamatosan emelked sertésfelvásárlási árak jelentették. A közvetett költségek növekedése 490,540 millió Ft, melynél munkabér, energia, fenntartási költségek jelentkeznek. Egyéb bevételek növekedése 128,426 millió Ft, melyet az exporttal összefügg támogatások eredményeztek. Az egyéb ráfordítások eltérése –57,490 millió Ft, mely a kereskedelmi szerz dések változásaiból adódik.
A felvásárlási árak alakulása a vizsgált id szakokban: 26-os számú táblázat
Megnevezés
Érték (Ft/kg)
Index (%)
Index (%)
1999
2000
2001
2000/1999
2001/2000
Sertés
204,45
248,52
336,00
121,6
135,2
Szarvasmarha
209,09
202,90
202,70
97,0
99,9
40
6-os számú ábra A belföldi és az export értékesítés árbevételének alakulása a vizsgált három évben (adatok ezer Ft-ban): 16000000 14000000 12000000
Ezer Ft
10000000
Belföldi értékesítés árbevétele
8000000
Export értékesítés árbevétele
6000000 4000000 2000000 0 1999
2000
2001
Évek
4.2.2. Pénzügyi mLveletek eredménye A pénzügyi m6veletek eredményénél 1999-r l 2000-re jelent s változás nem volt. 2001ben a növekedés 24,908 millió Ft, mely a hitelállomány növekedésével összefügg kamatköltség növekedés, valamint a forint sávszélesedéssel kapcsolatos árfolyam veszteségek jelentették.
4.2.3. Rendkívüli eredmény A rendkívüli eredmény tartalmazza az átadott pénzeszközöket, valamint a térítés nélküli eszköz átadásokat. A növekedés a 2000. évnél jelent s. A társaság a vizsgált id szakban 60% Társasági adókedvezménnyel számol a Társasági adótörvény el írásainak megfelel en.
41
4.2.4. Mérleg szerinti eredmény Az adózott eredmény a 2000. évben 236,414 millió Ft-os növekedést, 2001-ben 205,246 millió Ft-os csökkenést mutat. A tulajdonosoknak jóváhagyott osztalék az adózott eredmény nagyságával összhangban a 2000. évben 74,123 millió Ft növekedést, 2001-re 70 millió Ft-os csökkenést jelent. A fentiek összevetése alapján a társaság mérleg szerinti eredménye az 1999. évi 228,861 millió Ft-ról 2000-re 391,152 millió Ft-ra, 2001-re 255,906 millió Ft-ra alakult. 7-es számú ábra: 800000 700000 600000
Ezer Ft
500000
Adófizetési köt. Fizetett osztalék
400000
Mérleg szerinti eredmény Adózás el tti eredmény
300000 200000 100000 0 1999
2000
2001
Évek
4.3. Fedezet vizsgálat Az árbevétel és az értékesítés önköltsége különbözeteként számított fedezet segítségével fedezeti hányad mutatók képezhet k. A fedezeti hányad a fedezet értékesítési árbevételben kifejezett százaléka.5
5
Tompa Miklós: Mérlegkészítés és mérlegelemzés 117-118. oldal 42
A fedezeti összeg illetve a fedezeti hányad vizsgálatánál relációnkénti bontásban kerül bemutatásra a társaság f
tevékenysége. A Pápai Hús Rt. vonatkozásában évek óta
meghatározó az export piacokon való részvétel illetve a hazai kereskedelemben mind a kereskedelmi nagyláncok illetve a kisebb kiskereskedelmi egységekben való folyamatos megjelenés. A piaci részesedése országos viszonylatban 10-13%-ra tehet , mely nagyságrendileg jó pozíciót jelent. A fedezet vizsgálatnál a belföldi értékesítés illetve az export értékesítés vonatkozásában külön-külön kell az értékelést elvégezni. A fedezet évenkénti alakulását az 5/a és 5/b számú melléklet tartalmazza. A melléklet adataiból az alábbi változások számíthatók: A belföldi értékesítés vonatkozásában 1999-r l 2000-re a fedezeti összeg 675.654 eFt növekedést, a fedezeti hányad 1,6%-os növekedést mutat. A növekedésnek jelent s eleme a hazai piacon megjelen
árbevétel illetve értékesítési árak növekedése. A közvetlen
költségek vonatkozásában tömegét tekintve növekedés mutatkozik, azonban a folyamatos termékösszetétel vizsgálatok illetve termeléshatékonysági vizsgálatok alapján a belföldi reláció eredményességénél javuló tendencia mutatkozik Az export értékesítés fedezeti összege 322.456e Ft növekedést mutat, melyhez az export volumennel összefügg
árbevétel növekmény jelent sen hozzájárult. Az export árak
növekedése is az árbevétel többletet mutatja. Az export vonatkozásában azonban a fedezeti hányad százaléka 1999-2000-2001 vonatkozásában csökken
tendenciát mutat. Ennek
legnagyobb problémája az export támogatások folyamatos csökkenése, hiszen az EU csatlakozás feltétele a feldolgozott termékek export támogatásának folyamatos leépítése. Az átmeneti támogatás csökkenéseket a jelenleg is m6köd Termékpálya Szabályozási Rendszer keretén belül a terméktanácsok a saját kereteikb l kompenzálják. A belföldi értékesítés fedezete illetve fedezeti összege a 2001. évben 306.614 e Ft-tal növekedett, a fedezeti hányad százaléka az el z évi szinten realizálódott. A 2001. évben a belföldi árbevétel 1.261.143e Ft-tal növekedett, ugyanakkor a közvetlen költség is jelent s növekedést mutat. A közvetlen költségek között jelenik meg, mintegy 70%-os nagyságrendben a sertés felvásárlási ár, mely a 2001. évben január 1. és december 31. közötti id szakban 28%-os növekedést mutatott, e költségek ellentételezését a belföldi kereskedelem több évközi áremeléssel hajtotta végre.
43
Az export fedezet vizsgálatánál az export árak illetve az export értékesítés volumene az el z évi szinten realizálódott, azonban a 2001. május 4-ei forint sávszélesítés miatt a devizaárfolyamok jelent sen csökkentek. Az exporttámogatás is 235.312 eFt-tal kevesebb az el z évihez viszonyítva, melyet a költségvetési szabályozók határoznak meg. A fedezetvizsgálat vonatkozásában mindenképpen szükséges a termék-f csoportonkénti el - illetve utókalkulációs folyamatok vizsgálata, hiszen a gazdaságos termékrangsort illetve a piaci árakra –felvásárlási ár, kereskedelmi ár, árengedmény- kell
id ben
szükséges a társaságokban a megfelel intézkedéseket megtenni.
4.4. A vállalkozás jövedelemtermel5 képességének vizsgálata mutatók alapján A gazdálkodók vonatkozásában a jövedelemtermel
képesség mér számait az üzleti
tevékenység illetve a mérleg szerinti eredménykategóriákhoz szükséges felmérni. A két számítási módszer között jelent s pénzkiáramlási folyamat is megjelenik mind a pénzügyi m6veleteknél a fizetend kamatok, illetve a társasági adófizetési kötelezettség, illetve a tulajdonosoknak jóváhagyott osztalék vonatkozásában. Véleményem szerint a gazdálkodók vonatkozásában a mérleg szerinti eredményszint alkalmazása mutat valós képet, hiszen a tiszta, a társaság finanszírozására fordítható eredmény jelenik meg. Mutatók az üzleti tevékenység eredménye alapján 27-es táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
2000/1999 2001/1999
Árbevétel arányos eredménymutató
3,5
4,4
2,8
125,7
63,6
T kearányos jövedelmez ség
18,4
26,8
17,8
145,7
66,4
Eszköz arányos jövedelmez ség
9,3
13,0
8,7
139,8
66,9
Bérarányos jövedelmez ség
40,8
55,5
36,0
136,0
64,9
44
Mutatók a mérleg szerinti eredmény alapján 28-as táblázat
Megnevezés
1999
2000
2001
2000/1999
2001/2000
Árbevétel arányos eredménymutató
1,5
2,0
1,2
133,3
60,0
T kearányos jövedelmez ség
7,8
12,3
7,5
157,7
61,0
Eszköz arányos jövedelmez ség
4,0
6,0
3,7
150,0
61,7
Bérarányos jövedelmez ség
17,3
25,4
15,2
146,8
59,8
Az árbevétel arányos üzleti tevékenység eredménye az alaptevékenység jövedelmez ségét mutatja. A társaságnál a vizsgált mutató az 1999. és a 2000. évben az élelmiszeripari átlag körül (3-5 Ft) alakult, míg 2001-re kisebb csökkenés következett be. Ennek oka, hogy 2000-r l 2001-re az üzemi, üzleti tevékenység eredménye 224.292e Ft-tal csökkent. A t kearányos jövedelmez ség megmutatja, hogy egységnyi lekötött saját t ke mennyi üzleti tevékenység eredményének létrehozásához járul hozzá. 1999-r l 2000-re jelent s növekedés tapasztalható, majd 2001-re szintén az üzemi tevékenység csökkenése miatt visszaesett a mutató értéke. Az eszközarányos jövedelmez ség azt mutatja, hogy a mérleg összes eszközének 1 egysége mennyi üzemi (üzleti) tevékenység eredményéhez járul hozzá. E mutató esetében is az els id szaki növekedést visszaesés követte. A bérarányos jövedelmez ség az 1 Ft bérköltségre jutó üzleti tevékenység eredményét mutatja. Az el z három mutatóval szinkronban e mutató is n tt 2000-re, majd 2001-re csökkent. A fenti két táblázatból megállapítható, hogy a jövedelemtermel
képességet tükröz
mutatók a 2001. évben romló tendenciát mutattak. Az eredménycsökkenés, mely a sertés felvásárlási árakból és a forint er södéséb l adódik, így a bels
tartalékok
ellentételezésével a társaság a 2000. évi eredményét nem tudta realizálni. Iparági viszonylatban a fenti mutatók mértéke jónak mondható, azonban mindenképpen szükséges kiemelni a feldolgozóipar magas lekötött eszközigény szükségletét, melynek folyamatos 45
újrab vítése illetve a kereskedelmi igényeknek megfelel
eszközigényesség sokkal
nagyobb eredményhányadot tenne szükségessé. Mindezen problémát tovább sújtja az exporttámogatások csökkenése, mivel a WTO egyezmény alapján az uniós csatlakozáshoz el írt támogatásokat túllépni nem lehet. Mindezt figyelembe véve az ország költségvetési fejezeteinek nagyobb támogatást kellene szerepeltetnie a sertéstartók felé a felvásárlási ár vagy a takarmányárakhoz szükséges termelési támogatások jóváhagyására.
46
Értékelés, javaslatok A téma választását a bevezet
részben is említettek indokolják, vagyis a mai
piacgazdaságban a tulajdonosok részére szolgáló, vállalkozások tevékenységének vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetér l adott valós gazdasági megítélés a legfontosabb. A szakdolgozatban bemutatott információk alapján lehet a piaci döntéseknél megalapozott, gazdaságos eredményeket elérni, valamint a gazdálkodás vonatkozásában, a mai viszonylatban a finanszírozásokat biztosító szerveknél támogató döntést kieszközölni. A társaságok vezet i számára nélkülözhetetlen a folyamatos információáramlás, melynek legfontosabb eszköze a gazdasági elemzés. A gazdasági elemzés célja feltárni és számszer6leg értékelni azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás - gazdálkodását, -
a vezetés döntéseinek el készítését valamint
-
a megtett intézkedések végrehajtását.6
A gazdasági döntés el készítésekhez nélkülözhetetlenek az elemzések, minden gazdasági folyamatra vetítve teljes kör6 vizsgálatra kell törekedni. Az eredmények mellett minden esetben fel kell tárni a hiányosságok, a veszteségek okait és javaslatokat kell kidolgozni a hibaforrások megsz6ntetésére. A témaválasztásom a Pápai Hús Rt. éves beszámolói elemzéseire épül. A rendelkezésre álló beszámolók, kiegészít mellékletek, illetve üzleti jelentések alapján év végi állapotra vonatkozó id szaki elemzést végeztem. A szakdolgozatban felhasznált mutatók számítási menetét a 6-os számú melléklet tartalmazza. Az elemzés során a mérlegbeszámolók adatai illetve az ezekre ható tényez k kerültek bemutatásra. Ezt követ en került vizsgálat alá a pénzügyi-likviditási helyzet. A fenti vizsgálatnál a rendelkezésre álló ismeretanyag alapján a legjellemz bb mutatók és összefüggések kerültek elemzésre.
6
Birher Ilona: Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése 14. oldal 47
A Pápai Hús Rt. nagyságrendje miatt a likviditási illetve forgási sebességek, valamint az adósságvisel -képesség mutatóinál a nemzetközileg elfogadott arányszámok alatt vannak a vizsgált id szakban. A társaságnak szükséges a stratégiai tervekkel összehangolt vev fizetési futamid k csökkentésére intézkedéseket kidolgozni, e feladat eléréshez mindenképpen szükséges a legkülönböz bb fizetési módozatok bevezetése mind a külföldi, mind a belföldi vev knél. A készletgazdálkodásra jelenleg utalványozói szintre lebontott készletszintek kerültek meghatározásra, melynek értékelése havonta megtörténik. Az értékelésnél a saját termelés6 készletek vonatkozásában éves id tartamot vizsgálva nagy hullámzások mutatkoznak. Mindenképpen szükséges a készletszintek tartására a folyamatos intézkedések megtétele. Mivel a feni mutatók statikusak, az éves forgalmi adatok vizsgálata alapján a rövid lejáratú kötelezettségek állományát figyelembe véve megállapítható, hogy az éves idegen források nagyságrendje az árbevételhez viszonyítva jó arányt mutat. A hazai pénzintézeti finanszírozási elveknek a társaság mindenben megfelel, a folyamatos gazdálkodás feltételei az id szakosan jelentkez többlettermelés esetén is biztosítottak. A készletgazdálkodás vonatkozásában az input (beérkez ) oldalon a legjelent sebb tétel az él állat, így a hazai szabályozó változásokból - nem kell id ben való alkalmazás- adódó többlet levezetését is a feldolgozó iparnak kell megoldania. Ugyanakkor az értékesítési oldalon jelentkez piaci túltelítettséget, illetve a szabályozásból adódó jövedelmez ségi kiegészítések elmaradását is a feldolgozóipar viseli. Így a készletgazdálkodás vonatkozásában az ezzel összefügg vev -szállítói fizetési futamid k növekményeit is a feldolgozóipar viseli. Az átmeneti készletezési többletterhet idegen pénzintézeti forrásokkal tudja fedezni a társaság. A költségvetési szabályozókat megvizsgálva mindenképpen szükségessé válna bels intervenciós alap létrehozása, melyb l a hazai illetve export piacok értékesítési problémáit kompenzálná. A vizsgált id szakban jelent sen csökkent a társaságnál a költségvetési forrásból adott export támogatás összege. Az uniós csatlakozás feltételei közé tartozik a WTO egyezmény betartása, melynek alapján exporttámogatás nem adható. Az élelmiszeripar valamennyi
48
területére (hús, tej, gabona) szükségessé válna a mindenkori aktuális termékpályaszabályozó rendszerek kialakítása. Ezen feladatok koordinálása, mivel az egyes vertikumok teljesen egymásra épülnek, mindenképpen központi irányítási hatáskörben kell, hogy bonyolódjon. A jövedelmi helyzet elemzésénél az eredményszintek kerültek els sorban elemzésre, majd ezt követ en a komplex mutatók alapján lett a társaság gazdálkodása vizsgálat alá véve. A gazdasági elemzések minden esetben relációnkénti bontásban készültek, melyb l a belföldi illetve export termékek gazdaságossága önállóan is valós képet mutat. Az állami támogatások nagyságrendje fokozatosan csökken, ezért az eredmény vizsgálatánál minden egyes mozzanatra figyelni kell, ha a társaság el akarja kerülni az eredmény csökkenését. A vezetés számára a társaságnál folyamatosan történik az adatszolgáltatás. A felhasznált beszámolók alapján megállapítható, hogy minden vizsgált id szakban utólagos, revíziós jelleg6 elemzések történnek. A kialakított információs rendszer biztosítja az alsó szint6 elemzésekkel összefügg
teljes kör6 információs rendszer m6ködését. Ez alapján a
gazdálkodás valamennyi folyamatában az operatív döntések után a mindenkori legjobb intézkedéseket lehet meghozni. A kialakított információs rendszer teljességében a nemzetközi számviteli standardekre, illetve a Számviteli törvény alapelveire épül, a változások folyamatosan aktualizálásra kerülnek, ezáltal a vezetés a tulajdonosok (külföldi-belföldi) teljes elvárását és folyamatos tájékoztatását biztosítani tudja.
49
Irodalomjegyzék Mellékletek 1. A Pápai Hús Rt. szervezeti felépítése 2. Mérleg 3. Cash flow kimutatás 4. Összköltség eljárással készült „A” típusú eredménykimutatás 5/a. Értékesítés árbevétele, közvetlen önköltsége és fedezete relációnkénti bontásban 1999-2000 5/b. Értékesítés árbevétele, közvetlen önköltsége és fedezete relációnkénti bontásban 2000-2001 6.
Alkalmazott mutatók számítási menete
Irodalomjegyzék 1. Birher Ilona: Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése 696/2001 Perfekt 2. Dr. Bíró Tibor, Dr. Pucsek József, Dr. Sztanó Imre: A vállalakozások tevékenységének komplex elemzése 659/A/1997 Perfekt 3. Éva Katalin: Számvitel elemzés 021-1/2001 Perfekt 4. Éva Katalin, Kovácsné Soós Piroska: Számvitel elemzés 021-2/2001 Perfekt 5. 2000. évi C. törvény a számvitelr8l 6. Némethné Futás Csilla, Dr. Szepesi István: Beszámoló készítés 2001. 7. Pápai Hús Rt. Éves beszámoló 1999, 2000, 2001. 8. Pápai Hús Rt. Üzleti jelentés 1999, 2000, 2001. 9. Dr. Sztanó Imre, Korom Erik: Hogyan változott a Számviteli Törvény 2000. 10. Tompa Miklós: Mérlegkészítés és mérlegelemzés Analízis Kft. 1992
1-es számú melléklet A PÁPAI HÚS RT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
KÖZGY LÉS Könyvvizsgáló
Felügyel$ bizottság Bels$ ellen$rzés, szervezési osztály IGAZGATÓSÁG VEZÉRIGAZGATÓ
Titkárság
Min$ségfelügyeleti osztály
PÁPA-SER Kft.
Rendészeti osztály
PÁPA-PIG Kft
Jogi osztály
Termelési igazgató
Kereskedelmi igazgató
Gazdasági igazgató
Termelési f osztály • Vágóhídi üzemek • Farmerüzem • Sonka, konzervüzem • Bacon, szeletel üzem • Félsertés daraboló, csontozó üzem, h"t ház • Belföldi húskészítmény gyártó üzem Technológiai csoport Higiénia csoport
Belkereskedelmi f osztály • Belkereskedelmi értékesítési osztály o Értékesítési csoport o Számlázási csoport o Boltok Budapesti kirendeltség Külkereskedelmi osztály Marketing csoport Anyag- és
Közgazdasági f osztály o Tervosztály o Üzemgazdasági osztály Pénzügyi és számviteli f osztály o Pénzügyi osztály o Számviteli osztály Munkaügyi, ellátási, igazgatási f osztály o Bérelszámolási, társadalombiztosítási osztály o Munkaügyi, igazgatási osztály és Gondnokság o Normacsoport o Szakoktatási csoport Számítástechnikai osztály
Termelési, felvásárlási igazgató Felvásárlási f osztály o Felvásárlási kirendeltségek o Él állat átvételi csoport Termeltetési osztály Adminisztrációs csoport
M6szaki f$mérnök M6szaki f$osztály o M"szaki anyaggazdálkodási osztály, Központi TMK o Üzemviteli TMK o Energiaellátási osztály Beruházási, fejlesztési osztály Dobozellátó üzem Járm6forgalmi, szállítási üzem
2-es számú melléklet
Mérleg (adatok ezer Ft-ban) MEGNEVEZÉS
1999.
2000.
2001.
A. Befektetett eszközök
2187874
2474456
2435924
286582
-38532
6028
2955 3073
5826 0 0 2409 3417 0 0 0
16355 0 0 1864 14491 0 0 0
-202 0 0 -546 344 0 0 0
10529 0 0 -545 11074 0 0 0
1779309 932652 596987 173133 0 16650 642 59245
2017245 981412 662750 185555 7500 38401 83331 58296
1970110 1137003 543052 205919 5000 20840 0 58296
237936 48760 65763 12422 7500 21751 82689 -949
-47135 155591 -119698 20364 -2500 -17561 -83331 0
402537 386456 0 0
451385 436456 0 0 0 14929 0 0
449459 434137 0 0 0 15322 0 0
48848 50000 0 0 0 -1152 0 0
-1926 -2319 0 0 0 393 0 0
3373988
4070349
4391217
696361
320868
810845 368197 111629 0 272412 57917 690
801389 278882 51609 0 413872 56836 190
837134 281691 70899 0 449450 35094 0
-9456 -89315 -60020 0 141460 -1081 -500
35745 2809 19290 0 35578 -21742 -190
2424168 1862256 0
3025806 2332222 343327
3091618 2311406 166113
601638 469966 343327
65812 -20816 -177214
561912
0 350257
0 614099
0 -211655
0 263842
I. Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni érték jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott el+legek Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték jogok M szaki berendezések, gépek, járm vek Egyéb berendezések, felszerelések, jár. Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott el+legek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesít+ értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök I. Készletek Anyagok Befejezetlen és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott el+legek II. Követelések Vev+k Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban Váltókövetelések Egyéb követelések
16081
ELTÉRÉS 2000-1999 2001-2000
III. Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít+ értékpapírok
0 0 0 0 0
6180 0 0 0 6180
0 0 0 0 0
6180 0 0 0 6180
-6180 0 0 0 -6180
IV. Pénzeszközök Pénztárak, csekkek Bankbetétek
138975 7098 131877
236974 5571 231403
462465 2240 460225
97999 -1527 99526
225491 -3331 228822
C. Aktív id=beli elhatárolások Bevételek aktív id+beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id+beli elhatárolása Halasztott ráfordítások
222097 206007 16090
35442 24597 10845 0
119383 107787 11596 0
-186655 -181410 -5245 0
83941 83190 751 0
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:
5783959
6580247
6946524
796288
366277
D. Saját t=ke
2929943
3188146
3394059
258203
205913
I. Jegyzett t=ke II. Jegyzett, de még be nem fizetett t=ke III. T=ketartalék IV. Eredménytartalék V. Értékelési tartalék VI. Mérleg szerinti eredmény
1100000
1100000
1100000
0
0
525773 1016064 59245 228861
525773 1112925 58296 391152
525773 1454084 58296 255906
0 96861 -949 162291
0 341159 0 -135246
23615
21599 21599 0 0
0 0 0 0
-2016 21599 0 0
-21599 -21599 0 0
2798271
3312770
3516683
514499
203913
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
17040 0 0 0 8000 0 0 0 9040
8287 0 0 0 0 0 0 0 8287
1040 0 0 0 -8000 0 0 0 9040
-8753 0 0 0 -8000 0 0 0 -753
E. Céltartalékok Céltartalék várható kötelezettségekre Céltartalék a jöv+beni költségekre Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt váll.sal szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési v. lév+ Hátrasorolt kötelezettség egyéb gazdálkodóval szemben I. Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszúlejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt váll-sal szemben Tartós kötelezettség egyéb részesedési viszonyban Egyéb hosszúlejáratú kötelezettség
16000
16000
II. Rövidlejáratú kötelez. 2782271 Rövidlejáratú kölcsönök 0 Ebb+l: az átváltoztatható kötvények Rövidlejáratú hitelek 687269 Vev+t+l kapott el+leg 21837 Szállítók 1109120 Váltótartozások 390000 Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben128772 Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban Egyéb rövidlejáratú kötelez. 445273 G. Passzív id=beli elhatárolások Bevételek passzív id+beli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív id. elhat. Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN:
693905
513459 97289 0 500214 -3745 109089 -340000 100325
212666 22227 0 -36108 4517 -205322 -50000 464808
495560
508104
50287
12544
32130 0
57732 0 49270 8462
35782 0 28782 7000
25602 0 17140 8462
-21950 0 -20488 -1462
5783959
6580247
6946524
796288
366277
32130
3295730 97289 0 1187483 18092 1218209 50000 229097
3508396 119516 0 1151375 22609 1012887
3-as számú melléklet
CASH-FLOW KIMUTATÁS
1999. év 467074
2000. év 161554
2001. év 534222
429463 242958 -9207 -2978 746638 117129 23380 -495268 -278030 -94487 -32524 -180000
697817 257322 0 -2016 -4408 -234656 150612 25602 -469966 -135896 186655 -55389 -254123
411558 284823 21435 -21599 -6870 214003 12544 21950 20816 -116193 -83941 -40181 -184123
II. Befektetési tevékenységb l származó pénzeszköz változás (14-16. Sorok)
-255891
-530098
-192197
14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott osztalék
-281392 10601 14900
-544328 6975 7255
-257776 14399 51180
III. Pénzügyi m&veletekb l származó pénzeszköz változás (17-24. Sorok)
-107315
466543
3934
17. Részvénykibocsátás bevétele 18. Kötvénykibocsátás bevétele 19. Hitelfelvétel 300000 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása 21. Véglegesen kapott pénzeszköz 22. Részvénybevonás, t kekivonás (t keleszállítás) 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesít értékpapír visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztése, -visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek -362315 26. Véglegesen átadott pénzeszköz -45000 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejár. Kötelezettségek változása
0 0 598543
0 0 53934 0
0 0 0 0
0 0 0 0
-132000
-50000
97999
345959
I. Szokásos tevékenységb l származó pénzeszköz) változás (M&ködési cash flow 1-13. Sorok 1. Adózás el tti eredmény 2. Elszámolt amortizáció 3. Elszámolt értékvesztés 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözet 5. Befektetett eszközök értékesítésének egyenlege 6. Szállítói kötelezettség változása (váltó, el leg) 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 8. Passzív id beli elhatárolás változása 9. Vev követelés változása 10. Forgóeszköz (vev és pénzeszköz nélkül) változása 11. Aktív id beli elhatárolások változása 12. Fizetett adó (nyereség után) 13. Fizetett osztalék, részesedés
IV. Pénzeszköz változása
103868
4-es számú melléklet "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS
Összköltség eljárással
MEGNEVEZÉS Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele
1999.
2000.
2001.
10201222 12312511 13573654 5249328 7032496 7729734 15450550 19345007 21303388
(adatok ezer Ft-ban) eltérés 2000-1999 2001-2000 2111289 1783168 3894457
1261143 697238 1958381
Saját termelés& készletek állományváltozása Saját el*állítású eszközök aktivált értéke
598770 -11111
81440 685888
54868 92585
-517330 696999
-26572 -593303
II. Aktivált saját teljesítmények értéke
587659
767328
147453
179669
-619875
V. Egyéb bevételek Ebb*l: visszaírt értékvesztés
943506
858966
883428
-84540
24462
Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
10946869 13417333 15323717 747794 963812 1206724 0 50743 1926242 2302473 1718243 0 0 0
2470464 216018 0 376231 0
1906384 242912 50743 -584230 0
IV. Anyagjelleg+ ráfordítások
13620905 16683618 18299427
3062713
1615809
Bérköltség Személyi jelleg& kifizetések Bérjárulékok
1324235 268494 541376
1542740 308250 627689
1680074 282820 681443
218505 39756 86313
137334 -25430 53754
V. Személyi jelleg+ ráfordítások
2134105
2478679
2644337
344574
165658
VI. Értékcsökkenési leírás
242958
257322
284823
14364
27501
VII. Egyéb ráfordítások Ebb*l: értékvesztés
443507
696199
500942
252692
-195257
A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
540240
855483
604740
315243
-250743
14900
7255
51180
0 -7645
0 43925
11649
5919
11931
-5730
6012
24696
8025
95739
-16671
87714
51245
21199
158850
-30046
137651
97648
0 0 107275
0 0 135275
17184
0 4996
0 113104
IX. Pénzügyi m+veletek ráfordításai
114832
112271
248379
B. PÉNZÜGYI MCVELETEK EREDMÉNYE
-63587
-91072
-89529
C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
476653
764411
515211
4023
1595
67533
39291
65342
102534
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
-35268
-63747
-35001
E. ADÓZÁS ELITTI EREDMÉNY
441385
700664
480210
0 0 9627 0 0 -12188 0 -2561 0 -27485 0 287758 0 -2428 0 26051 0 -28479 0 259279
0 0 28000 0 0 108108 0 136108 0 1543 0 -249200 0 65938 0 37192 0 28746 0 -220454
0 22865 0 236414 0 74123 0 162291
0 -15208 0 -205246 0 -70000 0 -135246
Kapott osztalék és részesedés Ebb*l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebb*l: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai Ebb*l: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott kamatok és kamatjelleg& bevételek Ebb*l: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi m&veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi m+veletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb*l: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetend* kamatok és kamatjelleg& ráfordítások Ebb*l: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok értékvesztése Pénzügyi m&veletek egyéb ráfordításai
X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások
XI. Adófizetési kötelezettség
32524
55389
40181
F. ADÓZOTT EREDMÉNY
408861
645275
440029
180000
254123
184123
228861
391152
255906
Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
5/a. számú melléklet
Értékesítés árbevétele, közvetlen önköltsége és fedezete relációnkénti bontásban 1999-2000 év
1999. Árbevétel
2000. Közvetlen
Szubvenció
költség Megnevezés Belföldi értékesítés Export értékesítés Összesen
Fedezeti összeg
eFt
eFt
%
eFt
eFt
eFt
10.201.223
-
-
10.201.223
7.929.921
2.271.302
5.249.327
758.210
14,4
6.007.537
4.591.572
1.415.965
15.450.550
758.210
-
16.208.760 12.521.493
3.687.267
Telejesítés %-a a bázis évhez
Árbevétel
Összes
Szubvenció
hányad %
eFt
22,3 12.312.511 23,6
eFt
%
-
7.032.496
599.067
8,5
22,7 19.345.007
599.067
-
79,0
-
.
125,2
Közvetlen Fedezeti
árbevétel
költség
eFt
eFt
eFt
%
12.312.511
9.365.555
2.946.956
23,9
7.631.563
5.893.142
1.738.421
22,8
19.944.074 15.258.697
4.685.377
23,5
127,1
103,5
123,0
121,9
összeg
hányad
5/b. számú melléklet
Értékesítés árbevétele, közvetlen önköltsége és fedezete relációnkénti bontásban 2000-2001 év
2000. Árbevétel
2001. Közvetlen
Szubvenció
költség Megnevezés Belföldi értékesítés Export értékesítés Összesen
eFt
eFt
12.312.511
-
7.032.496
599.067
8,5
19.345.007
599.067
-
Telejesítés %-a a bázis évhez
%
Fedezeti összeg
Árbevétel
Összes
Szubvenció
hányad
eFt
eFt
eFt
%
eFt
eFt
%
12.312.511
9.365.555
2.946.956
23,9 13.573.654
-
-
7.631.563
5.893.142
1.738.421
22,8
7.729.734
363.755
4,7
19.944.074 15.258.697
4.685.377
23,5 21.303.388
363.755
-
110,1
60,7
Közvetlen Fedezeti
árbevétel
költség
eFt
eFt
összeg
hányad
eFt
%
13.573.654 10.320.084
3.253.570
24,0
8.093.489
6.809.887
1.283.602
15,9
21.667.143 17.129.971
4.537.172
20,9
96,8
89,1
108,6
112,3
6-os számú melléklet
Befektetet t eszközök = Eszközök összesen
Tartósan befektetet t eszközök aránya = =
Mérleg / A sor Mérleg / Eszközök összesen
Tárgyi eszközök aránya =
Forgóeszközök aránya =
Készletek aránya =
Forgóeszközök Mérleg / B sor = Eszközök összesen Mérleg / Eszközök összesen
Készletek Mérleg / B / I . = Forgóeszközök Mérleg / B sor
Követelések aránya =
Követelések Mérleg / B / II . = Forgóeszközök Mérleg / B sor
Pénzeszközök aránya =
Saját t"ke aránya =
Tárgyi eszközök Mérleg / A / II . = Eszközök összesen Mérleg / Eszközök összesen
Pénzeszközök Mérleg / B / IV . = Forgóeszközök Mérleg / B sor
Saját töke Mérleg / D sor = Források összesen Mérleg / Források összesen
Mérleg szer int i eredmény aránya = =
Mérleg szer int i eredmény = Források összesen
Mérleg / D / VII . Mérleg / Források összesen
Idegen t"ke aránya = 1- saját t"ke aránya Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya = =
Mérleg / F / II . Mérleg / F sor
Rövid lejáratú kötelezettségek aránya = =
Hosszú lejáratú kötelezettségek = Kötelezettségek
Mérleg / F / III . Mérleg / F sor
Rövid lejáratú kötelezettségek = Kötelezettségek
Rövid lejáratú hitelek , kölcsönök aránya = =
Mérleg / F / III . / 1 2. Mérleg / F / III . Szállítók Mérleg / F / III . / 4. = Rövid lejáratú kötelezettségek Mérleg / F / III .
Szállító állomány aránya =
Általános likviditási mutató =
Rövid távú likviditás I . =
Forgóeszközök Követelések * 100 = Rövid lerjáratú köteleztettségek
Mérleg / B sor B / II . * 100 Mérleg / F / III .
Rövid távú likviditás III . = =
Forgóeszközök Mérleg / B sor * 100 = *100 Kötelezettségek Mérleg / F sor
Forgóeszközök Mérleg / B sor * 100 = * 100 Rövid lejáratú kötelezettségek Mérleg / F / III .
Rövid távú likviditás II . = =
Rövid lejáratú hitelek , kölcsönök = Rövid lejáratú kötelezettségek
Értékpapírok + Pénzeszközök * 100 = Rövid lejáratú kötelezettségek
Mérleg / B / III + IV . * 100 Mérleg / F / III .
Gyorsráta =
Forgóeszközök Készletek Mérleg / B sor B / I . = Rövid lejáratú kötelezettségek Mérleg / F / III .
Hitelfedezettségi mutató =
Dinamikus likviditás =
Követelések Mérleg / B / II . * 100 = * 100 Kötelezettségek Mérleg / F sor
Üzemi tevékenység eredménye * 100 = Rövid lejáratú kötelezettségek
Eredménykimutatás / A sor * 100 Mérleg / F / III . Üzemi tevékenyésg eredménye * 100 = Hosszú távú likviditás = Kötelezettségek Eredménykimutatás / A sor = * 100 Mérleg / F sor =
Vevök forgási sebessége fordulatokban = =
Eredménykimutatás / I . Mérleg / B / II / 1.
Értékesítés nettó árbevétele = Vevök
Vevök forgási sebessége napokban = =
Vev" állomány * 365 = Értékesítés nettó árbevétele
Mérleg / B / II / 1. * 365 Eredménykimutatás / I .
Szállítók forgási sebessége fordulatokban = =
Eredménykimutatás / IV . Mérleg / F / III . / 4.
Szállítók forgási sebessége napokban = =
Készletek forgása =
Tárgyi eszközök Mérleg / A / II . = 1 napi árbebvétel Eredménykimutatás / I . sor / 365
Készletek Mérleg / B / I . * 100 = * 100 1 napi árbevétel Eredménykimutatás / I . sor / 365
Eladósodottság mértéke =
Saját töke Mérleg / D sor * 100 = * 100 Kötelezettségek Mérleg / F sor
Nettó eladósodottság mutató =
Kötelezettségek Követlések * 100 = Saját töke
Mérleg / F sor B / II . * 100 Mérleg / D sor
Adósságszo lg álat = =
Értékesítés nettó árbevétele = Összes eszköz
Eredménykimutatás / I . Mérleg / Eszközök összesen
Tárgyi eszközök forgása =
=
Szállítói állomány * 365 = Anyagjelleg5 ráfordítások
Mérleg / F / III . / 4. Eredménykimutatás / IV .
Összes eszközforgási sebessége = =
Anyagjelleg5 ráfordítások = Szállítók
Mérleg szer int i eredmény + Értékcsökkenési leírás = Hosszú lejáratú kötelezettségek
Eredménykimutatás / G sor + VI .sor Mérleg / F / II .
Ráfordítás hatékonyság = 100 Ft élö és holt munka ráfordításra jutó tiszta jövedelem = =
Tiszta jövedelem Élö és holt munka
100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték =
100 Ft készletre jutó nettó termelési érték =
Nettó termelési érték * 100 Aktivált tárgyi eszközök
Nettó termelési érték * 100 Készletek
100 Ft " összes" eszközre jutó nettó termelési értékre jutó nettó termelési érték = Nettó termelési érték = * 100 "Összes" eszköz 100 Ft nettó termelési érték elöállításához szükséges tárgyi eszköz lekötés = =
Tárgyi eszközök * 100 Nettó termelési érték
100 Ft nettó termelési érték elöállításásához szükséges készlet felhasználás = =
Készletek * 100 Nettó termelési érték
100 Ft nettó termelési érték elöállításához szükséges " összes" eszköz lekötés = =
"Összes" eszköz * 100 Nettó termelési tényez"
100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték =
Nettó termelési érték * 100 Bérköltség
100 Ft nettó termelési érték elöállításához szükséges bér =
Árbevétel arányos eredmény mutató =
Tökearányos jövedelmezöség =
Üzleti tevékenység eredménye *100 Értékesítés nettó árbevétele
Üzleti tevékenység eredménye *100 Saját töke
Eszközarányos jövedelmezöség =
Bérarányos jövedelmezöség =
Bérköltség * 100 Nettó termelési érték
Üzleti tevékenység eredménye *100 Összes eszköz
Üzleit tevékenység eredménye * 100 Bérköltség
ÖSSZEFOGLALÁS
A PÁPAI HÚS RT. VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE
GÁSPÁR MÓNIKA
NAPPALI TAGOZAT, IV/1-ES CSOPORT SZÁMVITEL SZAK VÁLLALKOZÁSSZERVEZ! (SME) SZAKIRÁNY
A szakdolgozatom témáját a közvetlen földrajzi környezetemb:l (a Pápai Hús Rt. éves beszámolóinak elemzését) választottam. A gazdasági elemzések alapján levont következtetések el:segítik a hatékony gazdálkodást. A vállalkozások eredményes m@ködéséhez olyan eszközöket kell kialakítani illetve összhangba hozni, amelyek révén valamennyi gazdasági folyamat komplex vizsgálat alá kerül. Alapkövetelmény a gazdaság tevékenységeire vetítve minden lényeges folyamat teljes kör@ és mélyre ható vizsgálata. E feladatok egyik legfontosabb eszköze a gazdasági elemzés, mellyel a gazdasági vezetés részére biztosítható a vállalkozási tevékenység alapos megismer:, bírálható és fejleszthet: megítélése. A gazdasági elemzések alapján az alábbi feladatokat kell meghatározni: -
a vállalkozás gazdasági feladatainak el:készítése, megalapozása
-
a fejl:dés tendenciájának mérése
-
a kit@zött feladatok végrehajtásának min:sítése, elemzése
-
a kapacitás kihasználás, er:források hasznosításának színvonala
-
a termelés hatékonyságának, jövedelmez:ségének vizsgálata
-
a gazdálkodás ellen:rzése.
A fent bemutatott szempontok alapján szükséges valamennyi ma m@köd: gazdasági társaságnak mind az éves beszámolóknak, mind az éves folyamatos gazdálkodásnak megfelel:en az elemzéseket elvégezni, illetve a teljes kör@ zárt vezet:i információs rendszerek m@ködését biztosítani. Az elemzéseknél minden esetben a jelenleg már alkalmazott integrált számítógépes feldolgozások alapján a számvitelben rögzített adatokból kell kiindulni. A számviteli rendszereknek teljes kör@en zárt rendszerben való m@ködése elengedhetetlen a döntés el:készítések illetve a küls: szervek megítélése szempontjából. E feladatok egyik legfontosabb módszere az éves beszámolók törvényi el:írásainak megfelel: összeállítása. A mérleg illetve a kiegészít: melléklet teljes kör@ képet mutat a társaság teljes gazdálkodásáról. Az üzleti jelentésben rögzített események a tulajdonosok számára adnak el:remutatást.
1
A szakdolgozat témaválasztásánál a megszerzett szakmai tudásomra illetve a környezeti tényez:kre támaszkodtam. A Pápai Hús Rt. 1999., 2000., 2001. évi mérlegbeszámolói illetve ezek részletes elemzése került bemutatásra. A dolgozatom els: részében bemutattam a kiválasztott gazdasági társaságot a legf:bb jellemz:ivel együtt. A mérlegsorok részletes alakulása illetve az évek közötti eltérések is külön vizsgálatot képeztek. Ezen elemzésekhez kapcsolódóan került összeállításra a pénzügyi-likviditási helyzet elemzése. E fejezetben bemutatásra kerültek az általános likviditási, rövid távú likviditási I-II-III, gyorsráta, hitelfedezettségi, dinamikus likviditási, hosszú távú likviditási mutatók, a vev:k-szállítók forgási sebességeinek alakulása, a vállalkozás adósságszolgálati képességének alakulása, valamint a cash flow kimutatás. A likviditási mutatóknál a készletek, követelések, értékpapírok és pénzeszközök évek közötti alakulásait is megvizsgáltam. A vev:k forgási sebességénél külön elemzésre került a belföldi illetve a külföldi futamid:k alakulása, hiszen a társaság gazdálkodásában e két reláció jelent:s arányt képvisel. Az eszközökkel kapcsolatos forgási sebességet mind a tartósan befektetett eszközökre (tárgyi eszközök), mind a forgóeszközökre külön vizsgáltam. A pénzáramlási folyamatok elemzése egyre jelent:sebb folyamat a gazdálkodók részére, így a vállalkozás készpénz szükségletét illetve a készpénz forgalmát a cash flow kimutatás alapján vizsgáltam. A jövedelmi helyzet vizsgálatát a hozammutatók különböz: szintjére -
a bruttó termelési érték
-
az anyagmentes termelési érték
-
a nettó termelési érték
-
a tiszta jövedelem szintjére külön – külön bemutattam.
A komplex gazdasági hatékonyság alakulását az él: és holtmunka ráfordításai alapján elemeztem. A különböz: eszközhatékonyság alakulását a hozammutatóknál bemutatott szintekre külön-külön vizsgáltam. Az eredmény alakulását az összköltség eljárás alapján elkészített eredménykimutatás támasztja alá. Ez alapján került elemzésre -
az üzemi tevékenység eredménye
-
a pénzügyi m@veletek eredménye
-
a rendkívüli eredmény 2
-
a szokásos vállalkozási eredmény
-
az adózott eredmény
-
a mérleg szerinti eredmény.
A termelés nagyságrendjét figyelembe véve, mely az anyagköltség és árbevétel nagyságrendje alapján alakul, került sor a termékek relációnkénti fedezetvizsgálatára. E fejezetben az értékesítési fedezeti összegek és az erre ható tényez:k külön-külön bemutatásra kerültek. A
dolgozat
utolsó
fejezetében
összefoglalásképpen
bemutattam
a
társaság
vonatkozó
mérleg,
jövedelemtermel:-képességét alátámasztó mutatókat illetve ezeket elemeztem. Mellékletben
került
bemutatásra
a
vizsgált
id:szakra
eredménykimutatás, cash flow illetve fedezet számítás adatai. A szakdolgozat összeállításánál a szemléletesebb, áttekinthet:bb külalaki forma megjelenítésénél a szövegszerkesztés adta lehet:ségeket kihasználva a táblázatos és grafikus módszereket alkalmaztam. Az elemzésekhez szükséges, valamennyi id:szakra vonatkozó beszámoló illetve kiegészít: melléklet és üzleti jelentés a rendelkezésemre állt. A mindenkori hatályos számviteli törvény alapelvei, valamint a vezet:i információs rendszerhez kapcsolódó nemzetközi számviteli standardek alkalmazásra kerültek. Ezáltal mind a vezetés, mind a tulajdonosok, illetve a hitelez:k valamint a piaci szerepl:k részére valós, megbízató kép áll rendelkezésre.
3
