a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

BUDAPEST GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR

A Naturholztechnik Kft. vagyoni-, pénzügyi és jövedelmez6ségi helyzetének értékelése a beszámolók alapján

Küls szakmai konzulens: Kósa Ildikó

Operatív konzulens: Simonné Romsics Erika

Szokoly Edina Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány

2003.

Tartalomjegyzék

1.

BEVEZETÉS…………………………………………………………………………………………… 4

2.

A TÁRSASÁG MEGALAKULÁSÁNAK ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK ISMERTETÉSE………... 9

3.

SZÁMVITELI POLITIKA F BB VONÁSAI………………………………………………………. 14

4.

VAGYONI HELYZET VIZSGÁLATA……………………………………………………………… 16 4.1. VAGYON STRUKTÚRA…………………………………………………………………………19 4.2. FEDEZETI MUTATÓK………………………………………………………………………….. 21 4.3. TÁRGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS MUTATÓK……………………………………...23 4.4. MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK…………………………………………………………………….24 4.5. T1KESTRUKTÚRA VIZSGÁLATA…………………………………………………………… 26

5.

PÉNZÜGYI, LIKVIDITÁSI HELYZET BEMUTATÁSA………….……………………………… 27 5.1. LIKVIDITÁSI MUTATÓK……………………………………………………………………… 29 5.2. A TÁRSASÁG ELADÓSODOTTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE………………………………….32 5.3. VEV1 ÉS SZÁLLÍTÓÁLLOMÁNY MUTATÓI……………………………………………….. 35

6.

JÖVEDELMI HELYZET ÁTFOGÓ JELLEMZÉSE…...………….……………………………….36 6.1. ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA……………………………………………37 6.2. TERMELÉS ÉRTÉKEINEK ELEMZÉSE………………………………………………………..39 6.3. KOMPLEX HATÉKONYSÁGI MUTATÓ………………………………………………………40 6.4. PARCIÁLIS HATÉKONYSÁGI MUTATÓK……………………………………………………40

6.4.1.

Munkatermelékenység…………………………………………………………….41

6.4.2.

Eszközhatékonyság………………………………………………………………..42

6.4.3.

Bérhatékonyság…………………………………………………………………...44

6.5. JÖVEDELMEZ1SÉGI MUTATÓK……………………………………………………………...47 7.

ÖSSZEGZÉS,

A LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK KIEMELÉSE, KÖVETKEZTETÉ-

SEK, JAVASLATOK…………………………………………………………………………………..50 8.

IRODALOMJEGYZÉK

9.

MELLÉKLETEK 1.

sz. melléklet: Naturholztechnik Kft. tevékenységi körei

2.

sz. melléklet: KépletgyFjtemény

3.

sz. melléklet: Mérleg sorok átforgatása a 2000. évi C törvény alapján

4.

sz. melléklet: Eredmény sorok átforgatása a 2000. évi C törvény alapján

5.

sz. melléklet: Naturholztechnik Kft. mérlegei (1999-2001-es években)

6.

sz. melléklet: Naturholztechnik Kft. ereménykimutatásai (1999-2001-es években)

Vagyoni helyzet vizsgálata

1.Bevezetés A politikai rendszerváltással egyidej leg szükségessé vált a magyarországi vállalatok átalakítása, piacképessé tétele. Egyre inkább teret nyert a kis és középvállalatok szférájában a hosszú távú partnerségi kötelék, külföldi befektetések jelenléte. Hogyan vesz részt egy külföldi cég leányvállalata a magyarországi piacgazdaságban? Erre a kérdésre keres választ szakdolgozatom, amelynek témájául gyakorlati helyem a West Hungary Consulting Kft., mint könyvel- vállalat ügyfelét a Naturholztechnik Kft. tevékenységének gazdasági elemzését választottam. „ A gazdasági elemzés a gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eszköze, lényegében olyan módszer, mellyel a gazdasági vezetés részére biztosítható a nélkülözhetetlen tájékozottság, a vállalkozási tevékenység megismerhet-, bírálható és fejleszthet-.” [4] A sikeres gazdálkodásnak egyre inkább feltétele a m ködésb-l származó adatok rendezett megfigyelése, elemzése. Hitelt érdeml- információ forrás lehet a beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások esetében, maga a beszámoló, amely a készít- cég számára jelent-s adathordozó, és az üzleti élet tisztaságának egy alapvet- pillére is. Elkészítésük célja az, hogy megbízható valós képet adjanak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmez-ségi helyzetér-l a piac résztvev-inek: a tulajdonosoknak, a vállalkozás vagyoni stabilitását illet-en, a potenciális befektet-knek, megalapozott befektetési döntéseik meghozatalához, a hitelez-knek, a nyújtott hitelek és kölcsönök visszafizetésének biztonságára vonatkozóan, a meglév- és leend- partnereknek (vev-k, szállítók), a kapcsolat tartósságának, biztonságának megítélésére, a vállalkozás vezet-inek a stabilitás, a fejl-dés és a jövedelem biztonsága szempontjából.

3


A beszámolóból történ- alaposabb következtetésekhez viszont szükséges az áttekinthet-en csoportosított adatok egymással történ- összehasonlítása és párhuzamba állítása, továbbá fontos a vizsgált folyamatok fejl-désében mutatkozó általános irányzatok és felt nkilengések megfigyelése. Ennek megfelel-en vizsgálataimat a vállalkozás beszámolói alapján végeztem.

4


2. A Naturholztechnik Kft. megalakulásának és tevékenységének ismertetése A társaság 1992. december 10-én kelt alapító okirattal, határozatlan id-tartamú m ködésre jött létre. Tevékenységét 1993. január 01. napjától kezdte meg, mint a többségi tulajdonú TEAM 7 Möbelfabrik Gesellschaft m. b. H. osztrák székhely társaság leányvállalata. A társaság cégneve német nyelven: Naturholztechnik Produktions- und

Vertriebsgesellschaft m. b. H. ( rövidített neve: Naturholztechnik GmbH) A társaság cégneve magyar nyelven: Naturholztechnik Termel

és Forgalmazó

Korlátolt Felel sség" Társaság. (rövidített neve: Naturholztechnik Kft.) A továbbiakban Naturholztechnik Kft. A társaság székhelye: H-8885 Borsfa, Zrínyi u 170. Üzleti tevékenység jellege: A Naturholztechnik Kft.- nevéb-l is adódik-, faipari termékek gyártására és forgalmazására szakosodott. A tevékenységi köröket az 1. számú melléklet tartalmazza. A társaság tagjai az eredeti alapító okirat szerint: TEAM 7 Möbelfabrik Gesellschaft m. b. H. Dr. Neuwirth Edit Huber Hermann A Naturholztechnik Kft. induló vagyona 10.000.000 magyar forintot tett ki, készpénzben. 5


A TEAM 7 Möbelfabrik GmbH törzsbetétje 6.000.000 Ft volt, azaz 60%-a a törzst-kének. Dr. Neuwirth Edit törzsbetétje 2.000.000 Ft volt, azaz 20%-a a törzst-kének. Huber Hermann törzsbetéte 2.000.000 Ft volt, azaz 20%-a a törzst-kének. Az ügyvezet-i jogokat (a Kft. küls- képviselete, munkáltatói jogok) Huber Hermann gyakorolhatta egy éves id-tartamra.

1995. július 12-én a taggy lésen a társasági szerz-dés módosítása és a törzst-ke felemelése mellett döntöttek. Huber Hermann ügyvezet-t megfosztották tisztségét-l, Dr. Neuwirth Edit tag kilépett. Új ügyvezet-t választottak Hajdú István személyében. A társaság egyetlen tagja (tulajdonosa) a módosított alapító okirat szerint: TEAM 7 Möbelfabrik Gesellschaft m. b. H. Mivel így egyszemélyes Kft.-vé vált a cég, ezért kötelez- könyvvizsgálatot kell végezni folyamatos m ködése során. A Naturholztechnik Kft. felemelt törzst-kéje 41.040.000 Ft lett, amelyet a TEAM 7 Möbelfabrik GmbH teljes egészben készpénzben teljesített. A társaság m ködésében 1995-ben még a gazdasági társaságról szóló 1988. évi VI. törvény volt az irányadó, amely szerint korlátolt felel-sség

társaság esetén

minimum 3 f-s

felügyel- bizottság kötelez- a m ködés ellen-rzésére, ha a törzst-ke a 20MFt-ot meghaladja.

6


A társaság szervezeti felépítése: A vállalkozás ügyeinek intézéséért az ügyvezet- a felel-s, képviseli a társaságot a bíróság és más hatóságok el-tt, valamint harmadik személyekkel szemben. Továbbá a munkáltatói jogok gyakorlása is az - személyéhez köt-dik. Az ügyvezet- távollétében a m szaki vezet- gondoskodik a megfelel- m ködésr-l. Az adminisztrátori feladatok ellátása a titkárn- feladata, a vámos pedig az export és import ügyletek lebonyolításakor tevékenykedik. A tényleges termel- tevékenységet dolgozók (61 f-) végzik, akiknek munkáját a 3 m vezet- koordinálja, irányítja.

Egy társaság gazdálkodásának tényleges megismeréséhez szükség van az iparág ismeretére és a piaci viszonyok (környezet) feltárására, amelyben m ködik. A következ-kben a faipar történetének f-bb állomásait taglalnám. Faipar rövid történeti áttekintése: A faiparban m köd- társaság nem túl hosszú múltra, 10 éves id-tartamra tekint vissza. Azonban mindenki el-tt ismeretes, hogy a fa, a mai napig a legfontosabb nyersanyagaink egyike már -sid-k óta az ember egyik bens-séges barátja. Gondoljunk csak arra, hogy az -sember hogyan hasznosította a fát: -

tüzet gyújtott vele, hogy mellette melegedjen

-

védelmet keresett a t z mellett a vadállatok ellen

-

fáklyával közlekedett a sötét barlangban. 7


A fafeldolgozás, az ipar eredete, helyszíne az erd-khöz, az ott található fanyersanyaghoz kapcsolódott. Háziipari jellege már a középkorban is megfigyelhet- volt. A faipar a fafeldolgozó ipari ágak összessége, amely tartalmazza a falemez ipart, a forgácslemez ipart, a bútoripart …stb. Az 1700-as évek második feléig a helyi gazdálkodás keretei között maradó, önellátó jelleg

faeszköz készítés folyt, jelent-s kereskedelmi forgalom nélkül. A faipar nagy

mérték fejl-dése a XIX. század második felére tehet-. A f részipar például már a XV. században kialakult, rohamos fejl-dése azonban az ipari forradalom hatására történt meg a XIX. században. A fejl-dés hazai vetülete 1870-re tehet-, amikor felállították az akkori Magyarországon az els- g-zf részt. A magyar fakereskedelem 1873-ban nyitott a külföld felé. Kezdetben nyersfát exportált, de kés-bb

struktúraváltást

hajtott

végre

a

feldolgozatlanságból

ered-

veszteségek

kiküszöbölésére. A továbbiakban f rész- és készáru termelésre szakosodott. A magyar faiparosok és kézm vesek a XIX. század végéig

céheken belül folytatták

tevékenységüket. Erre az id-szakra tehet- középkori városaink fejl-dése, ami a kereskedelemben is infrastruktúrát hozott. Az építkezések nagy mennyiség

és jó min-ség

épületfát

igényeltek. A fels- osztályhoz tartozó emberek tömegigényt támasztottak a finom faáru iránt. Ekkor kezd-dött el a feny-centrikus fogyasztási szerkezet, amely napjainkig megmaradt. Így jellemezhet- röviden annak az iparágnak a múltja, amelyben a Naturholztechnik Kft. tevékenykedik. A Kft. jogilag önálló, de gazdaságilag függ a TEAM Möbelfabrik GmbH osztrák székhely anyavállalatától és annak környezetét-l. Ezért fontos néhány szót szólni az osztrák fa és bútoripar helyzetér-l, amely jelenleg mély válságban van. A csökkentett munkaid-, üzembezárások, fizetésképtelenség csalhatatlan jelei a recessziónak. A statisztika szerint az ágazat legtöbb résztvev-je a 2002-es évre jelent-s veszteséget könyvelhet el magának.

8


Rosszul áll a faipar a Dunántúlon is. A jó min-ség termékek ellenére válságban van a magyarországi faipar –hangzott el a Faipari Marketing Konferencián Sopronban. 2002. szeptember 12-én a soproni sportcentrum és környéke minden eddiginél nagyobb szabású Ligno Novum – Wood Tech 2002 Faipari szakkiállításának adott helyet.

El-ször 12 évvel ezel-tt fogalmazódott meg az az igény, hogy kiállítás legyen a városban a „fás” szakmának. Az els- évi eseményen még csak 50 kiállító vett részt, de a hangulat és a látogatottság már mutatta, hogy a Ligno Novum – Wood Tech évenkénti megrendezésére nagy az igény. Az idei vásáron 190 kiállító 8100 m2-en mutatta be a legújabb faipari gépeket és termékeket. A kiállításhoz kapcsolódó 40 szakmai rendezvény egyike volt a már fent említett Faipari Marketing Konferencia cím kétnapos esemény. A százharminc szakember itt azokra a kérdésekre kaphatott választ, hogyan lehet a külföldi értékesítést növelni. Mennyire fontos az egyedi stílus kialakítása a vállalatok számára és miért rossz, ha a hazai vásárlók nem ismerik a faipar termékeit.

9


3. A számviteli politika f-bb vonásai A Naturholztechnik Kft. a 2000. évi C. törvényben rögzített alapelvek, értékelési el-írások alapján állította össze a számviteli politikáját. A számviteli politika olyan módszerek, szabályzatok, el-írások összessége, amelyeket a számviteli törvény el-ír és amelyek kihatnak az adott társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére. A vállalkozás a könyvvezetése során és az éves beszámoló elkészítésekor a számviteli törvény 15-16 §-ában meghatározott alapelveket érvényesíti. Könyvvezetési formája: Kett s könyvvitel. A társaság a számviteli törvény 9 §. (3) bekezdése alapján éves beszámolót készít. Az éves beszámoló mérlegb-l, eredménykimutatásból és kiegészít- mellékletb-l áll. Az üzleti jelentés nem része, de el kell készíteni. A beszámoló összeállításának fordulónapja december 31., elkészítésének id-pontja a tárgyévet követ- év január 31. Az éves beszámoló mérlege a számviteli törvénynek megfelel- „A” változat szerinti tartalommal és tagolással készül. Az éves beszámoló eredménykimutatásának elkészítéséhez a társaság az összköltséges eljárást választja, a számviteli törvény 2. számú melléklet „A” változat szerinti tartalommal és tagolással. Az eredmény-kimutatás összeállításához a költségeket költségnemenként az 5-ös számlaosztályban mutatják ki. Az itt el nem számolt kiadásokat és ráfordításokat a 8-as számlaosztályban számolják el. A 6-7 számlaosztályokat a társaság nem vezeti, az esetleges egyedi gy jtéseket analitikával oldják meg.

10


Alkalmazott értékelési eljárások Befektetett eszközök értékelése: A befektetett eszközöket a számviteli törvény szerinti bekerülési (beszerzési) értéken kell értékelni, csökkentve azokat az értékcsökkenés illetve az értékvesztés összegével. (Az immateriális

javak,

tárgyi

eszközök,

tulajdoni

részesedést

jelent-

befektetés

értékhelyesbítés lehet-ségével a társaság nem kíván élni.) Bekerülési érték az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történ- beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Az importbeszerzés értéke: -

számla szerinti- levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – forint érték.

-

ha az importbeszerzés számla alapján devizában, valutában történik, akkor az importbeszerzéskor érvényes Budapest Bank (számlavezet- bank) által meghirdetett devizavételi és eladási árfolyamának átlagán átszámított forint érték.

-

ha az importbeszerzés exportáruval történik, akkor a két szolgáltatás szerz-dés szerinti devizaértékének az els- teljesítés napjára vonatkozó fent említett árfolyamon átszámított forint érték az importbeszerzés értéke.

Értékcsökkenési leírás alkalmazott elszámolási módjai A rendeltetésszer használatbavétel, az üzembe helyezés id-pontjában meg kell határozni az amortizálható eszköz hasznos élettartamát és várható maradványértékét. A hasznos élettartam és a maradványérték megállapítása eszközönként egyedileg történik, a m szaki vezet-, valamint az ügyvezet-, illetve felkért küls- szakért- véleménye alapján. Err-l jegyz-könyvet kell felvenni, és fel kell vezetni az eszköz egyedi (analitikus) nyilvántartó lapjára. A társaságnál nulla a maradványérték, ha annak értéke nem jelent-s, értéke nem éri el a 250.000 Ft-ot.

11


Az immateriális javaknál az elszámolásra kerül- értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett bruttó érték alapján, lineáris módszerrel határozzák meg. Az alapításátszervezés és a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválásával nem kíván élni a társaság, ezeket egy összegben elszámolja a felmerülés éve eredményének terhére. Az üzleti vagy cégérték leírásának id-tartama 5év, mértéke 20%. Az év közben állományba vett eszközök értékcsökkenésének elszámolása a használatba vételt követ- naptól, negyedévente történik. A kisérték (50.000 Ft egyedi beszerzési érték alatti) eszközöket használatbavételkor egy összegben számolják el értékcsökkenési leírásként. A 200.000 Ft alatti tárgyi eszközök leírása 2 év alatt történik meg. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (kivéve: beruházás) után, ha annak könyv szerinti értéke tartósan (1 évet meghaladóan) és jelent-sen (nettó értékének 20%-át meghaladóan) magasabb a piaci értéknél. Forgó eszközök értékelése: A mérlegben a vásárolt készletek bekerülési értéken az elszámolt értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéken kell kimutatni. A beszerzési áron való értékeléshez a társaság a FIFO elv szerint meghatározott beszerzési ár eljárást alkalmazza. A FIFO módszer az értékelés azon formája, amelynél a zárókészleteket a legutolsó vásárlások alapján kell értékelni. Ez a módszer feltételezi az indokolt fogyasztási (kifogyási) sorrend megtartását. A módszer alkalmazása során a felhasználás, illetve értékesítés esetén mindig a legrégebben meglév- (legkorábban bekerült) készlet értéket kell kivezetni, így a mérlegben a mérleg fordulónapján határozzák meg. Az értékvesztésnél és annak visszaírásánál értékelési javaslatot kell készíteni, melynek határideje következ- év január 15., ennek meglétéért az ügyvezet- a felel-s. Értékvesztést kell elszámolni a vásárolt és saját termelés

készleteknél is, ha

mérlegkészítéskor azok piaci értéke tartósan és jelent-sen alacsonyabb, mint a nyilvántartás szerinti érték. Jelent-snek min-sül, ha a piaci érték alacsonyabb a könyv szerinti értéknél.

12


Továbbá felül kell vizsgálni, hogy a vásárolt készletek megfelelnek-e a vonatkozó el-írásoknak, nem rongálódtak-e meg, felhasználásuk, értékesítésük nem vált-e kétségessé. A megállapításokról jegyz-könyvet kell készíteni. A mérlegben a saját termelés" készleteket szintén az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéken kell kimutatni. A bekerülési érték a közvetlen önköltség alapján határozható meg: -

közvetlen anyagköltség

-

közvetlen bérköltség

-

közvetlen bérek járulékai

-

el-állítási külön költség

-

egyéb közvetlen költség (szállítás, rakodás)

Az egyes eszközök el-állítási költségét dokumentálni kell. A saját termelés készletek el-állítási költségét össze kell hasonlítani a mérlegkészítéskor ismert és várható, eladási árral. Ha a mérlegkészítéskor ismert ár alacsonyabb, akkor a készlet értékét a mérlegben a még várhatóan felmerül- költségekkel csökkentett eladási áron kell kimutatni, a készlet értékének csökkentése mellett. Saját termelés

készleteknél a piaci érték és a nyilvántartási érték közötti különbözet

jelent-snek min-sül, ha a piaci érték legalább 20%- kal, vagy 500.000 Ft-tal alacsonyabb a könyv szerinti értéknél. A társaságnál a vev k, adósok után értékvesztés elszámolása azon az elven nyugszik, hogy nem tekinthet- teljes érték nek az a követelés, amelyet az esedékesség id-pontjában, s-t a mérlegkészítésig sem fizettek meg. A követeléseket egyedileg min-síteni kell. (teljes érték , határid-n túli, kétes, behajthatatlan) A behajthatatlannak min-sített követelések nem képezik az értékvesztés alapját, azokat egyéb ráfordításként le kell írni. A valutapénztárban lév- valutakészletet, a devizaszámlán lév- devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, illetve kötelezettséget a Budapest Bank átlag árfolyamán kell értékelni. Az el-bb felsoroltakat a mérleg fordulónapjára vonatkozó forintértéken kell kimutatni, amennyiben az értékelésb-l adódó különbözet jelent-s (10%, vagy 300.000 Ft.). 13


Források értékelése: A saját t-két, a céltartalékot, a kötelezettséget a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével. Ezeket a fent említett árfolyamon kell értékelni. A váltó tartozásokat a fizetend- összegben (és nem a kiváltott kötelezettség összegében) kell a mérlegben szerepeltetni.

14


4. Vagyoni helyzet vizsgálata A vizsgálat célja kett-s. Egyrészt választ kell keresni a vagyonváltozást el-idéztényez-kre, másrészt a vagyon szerkezetében végbement változásokat kell az elemzéssel feltárni. Elemezni csak azonos módszerrel feldolgozott, összehasonlítható adatokat lehet. A számviteli törvény változása miatti beszámoló átforgatása: Mint ismeretes, 2001. január 1-jével hatályba lépett a számvitelr-l szóló 2000. Évi C törvény és megsz nt a többször módosított 1991. évi XVIII. törvény. Az új törvény szerint nem kötelez- rendez- mérleg és eredménykimutatás készítése, de az átmeneti rendelkezésekben (trv 177. §) megtalálhatóak az eszköz- és forrástételek rendezésére vonatkozó el-írások. A 2001. évi mérleg és eredménykimutatás nyitó adatai meghatározásánál, figyelembe kell venni a következetesség és a folytonosság számviteli alapelveket. A 2000. évi C törvény értelmében a 2000. december 31.-i mérleg és eredménykimutatás adatai átrendezések után válnak a 2001. év nyitó adataivá. Mivel a szakdolgozatomban az elemzési id-szak 1999-2001-ig tart, ezért az elemzés megkezdése el-tt- az adatok összehasonlíthatósága érdekében, - elvégeztem az 1999. évi mérleg és eredménykimutatás megfelel- sorainak átrendezését az új törvény szerint. Általánosságban a mérleg és eredménykimutatás tételeinek törvényben meghatározott átrendezését a 3. és a 4. számú mellékletek tartalmazzák.

15


A Kft.-re vonatkozó rendez- tételek a mérlegben a következ-k: -

Mivel a vállalkozásnak az anyavállalattal szemben is volt követelése, ezért ez az új törvénynek megfelel-en

a „vev-k” mérlegsorból átsorolásra került a „követelések

kapcsolt vállalkozással szemben” mérlegsorra. -

Ugyancsak a „vev-k” és az „egyéb követelések” mérlegsorokat érinti az a változás, hogy a „céltartalékok” mérlegf-csoportból kikerült a „céltartalék a várható veszteségekre” mérlegsor, ezért ennek összegével csökkenteni kellett a fent említett mérlegsorokat. Így a mérlegf-összeg is ennek megfelel-en csökkent.

A Kft.-re vonatkozó rendez- tételek az eredménykimutatásban a következ-k: -

Mivel az új számviteli törvénnyel az „egyéb költségek” sor megsz nt, tételeinek egy része az „anyagjelleg ráfordítás”-ba került, mint „igénybe vett szolgáltatások értéke” és „egyéb szolgáltatások értéke”, másik része „személyi jelleg ráfordítás”-ba került, a „bérjárulékok”-ba.

-

Az árfolyamnyereség elszámolása „egyéb bevétel”-b-l átkerült a „pénzügyi m veletek bevételei”-be, az árfolyamveszteség pedig

„egyéb ráfordítás” helyett a „pénzügyi

m veletek ráfordításai” sorra került. -

A „fizetend- kamatok és kamatjelleg ráfordítások” sornál külön ki lettek mutatva a kapcsolt vállalkozásnak adottak.

16


4.1. Vagyoni struktúra vizsgálata A mérlegelemzés keretében be kell mutatni az eszközök és források összetételét, a saját t-ke és a kötelezettségek alakulását, valamint a társaság fizet-képességének és likviditásának változását. A fentiek bemutatása érdekében ki kell alakítani a vállalkozásnak egy mutatószám rendszert, melynek keretében a vállalkozás helyzete, tendenciái szemléltethet-k. Az elemzést a számviteli törvény szabályai szerint kell elvégezni, hogy az valóságos képet adjon a vállalat vagyoni helyzetér-l és annak alakulásáról. A vállalkozás tevékenysége csak a befektetett és forgóeszközök megfelel- aránya esetén folytatható eredményesen. Az eszközök jól kialakított aránya a termelés hatékonysága szempontjából nagy jelent-séggel bír. A lekötött befektetett eszközök hasznosításához olyan forgóeszköz volumenre és összetételre van szükség, amely az el-bbiek hatékony használását biztosítja. Eszközök megoszlása 1. sz. ábra (%) 70 60 50 40

Befektetett eszköz

30

Forgó eszköz

20

Aktív idöbeli elhatárolás

10 0

1999

2000

2001

Üzleti év

Eszközök megoszlása (%) Megnevezés Befektetett eszköz Forgóeszköz Aktív id-beli elhatárolás Eszközök összesen:

1999

1. sz. táblázat 2000 2001

58,04 54,10 62,79 40,95 45,31 36,86 1,01 0,59 0,34 100,00 100,00 100,00 17


A befektetett eszközök aránya kifejezi a vállalkozás t-keigényességét, hiszen ezen eszközök lekötik a t-két, lassan térülnek meg. A mutató értéke 30-70% között fogadható el. A fenti táblázatból kiderül, hogy a befektetett eszközök aránya mind a három évben meghaladja a forgóeszközök arányát. Az immateriális javak aránya annyira elenyész-, hogy még az 5 ezrelékét sem éri el az összes eszköznek. (5. számú melléklet: mérleg) A befektetett eszközök értékét szinte teljes mértékben a tárgyi eszközök teszik ki, mivel a társaság befektetett pénzügyi eszközzel nem rendelkezik. A faipari tevékenység köztudottan nagyon eszközigényes, ezen belül a tárgyi eszközök kiugróan magas értéket képviselnek. Forgóeszközök megoszlása (%) Megnevezés Készletek Követelések Pénzeszközök Összes forgóeszköz

1999 23,08 56,95 19,97 100,00

2. sz. táblázat 2000 2001 45,89 58,81 43,23 35,84 10,87 5,35 100,00 100,00

A forgóeszközök aránya utalhat a vállalkozás tevékenységének forgóeszköz igényességére is. A vizsgált id-szakban a forgóeszközök arányának kisebb mérték növekedése, majd egy 18,6%- os jelent-sebb csökkenése látható. (1. számú táblázat) A forgóeszközök arányának csökkenése, els-sorban a vev-követelések arányának csökkenésére és a leglikvidebb eszközök (pénzeszközök) csökkenésére vezethet- vissza, emelett a készletek jelent-s növekedése mutatható ki. A készletek abszolút értéke is magas, ami a fakitermelés szezonális jellegéb-l adódik. Zsszel és tavasszal szerezhet- csak be nagyobb mennyiség fa, a megrendel- azonban folyamatos teljesítést vár el a vállalattól, ezért szükség van elegend- mennyiség raktári készletre az év bármely szakaszában. A magas készletérték viszont rontja a likviditást, leköti a pénzeszközöket. 18


Az el-bbi megállapításokból kifolyólag a magas készletérték részben érthet-, mivel a társaság els-sorban termel- tevékenységet végez. Kedvez-tlen azonban, hogy több mint 70%- a befejezetlen termelés (vágatás, feldolgozás és szárítás) és félkésztermék, s kevés az értékesítésre kerül- késztermék. Sajátos a készterméknek min-sítés a cégnél, mivel a legtöbb esetben, az egyébként félkésztermék f részárut rendel a vev-. A készterméket nem raktározzák, még a leállási id-szak (július végén 2 hét, és december végén 2 hét) el-tt kamionnal kiszállítják a megrendel-höz. A kapcsolt vállalkozáshoz igazodik a leállási id-, mivel korábban kell a Naturholztechnik Kft.-nek elkezdeni az üzemelést, hogy amire az osztrák vállalat újra munkába áll, az elskamion megérkezzen. A pénzeszköz arányának jelent-s csökkenése f-ként az elszámolási betétszámlákon bekövetkezett csökkenés eredménye, amit a már említett készletnövekedés okoz. Az id-beli elhatárolások alakulására általában külön figyelmet kell fordítani, mivel ezek egyenlege az eredményt közvetlenül befolyásolja. Azonban a társaságnál jelentéktelen az aktív id-beli elhatárolások nagysága, a legnagyobb érték 1,01% 1999-ben mutatkozik, azóta csökken- tendencia a jellemz-, ezért nem kell rá különösebben odafigyelni.

4.2. Fedezeti mutatók Fedezettség alakulása (%) Megnevezés Befektetett eszközök fedezete I. Befektetett eszközök fedezete II. Tárgyi eszköz fedezete Saját t-ke növekedésének mértéke

1999 -4,63 58,57 -4,63 -12,77

3. sz. táblázat 2000 2001 -21,66 114,55 6,98 114,55 -21,67 114,58 -57,11 293,63

19


A vagyon szerkezetének, az eszközök és források összhangjának értékeléséhez alkalmas elemzési módszer a befektetett eszközök és a saját források összevetése. A befektetett eszközök fedezettsége azt mutatja, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját t-ke. Értéke akkor kedvez-, ha a mutató 100% vagy e fölötti. A Kft.-nél 1999-es és 2000-es évben negatív ez az érték, ami elég aggasztó, mert a saját t-ke nem fedezi a befektetett eszközöket, ez a negatív eredménytartaléknak és mérleg szerinti eredménynek köszönhet-. 2001-ben a tendencia szerencsésen megfordult, hiszen a mutató értéke a 100%-ot meghaladta, ennek okát a kés-bbiekben fogom említeni. Mivel a vállalkozásnál 2001-et megel-z-en rendszeresen igénybevettek idegen forrásokat a befektetett eszközök finanszírozására, anyavállalati kölcsön formájában, ezért indokolt a mutató kib-vítése hosszú lejáratú eszközök fedezetére. 2001-ben ennek értéke megegyezik az el-z-ével, mivel ebben az id-szakban hosszú lejáratú kötelezettségek nincsenek. A tárgyi eszközök fedezettsége hasonló értékeket mutat, mint a befektetett eszközök fedezete I. mutató értéke, mivel a 2. számú táblázatnál láthattuk, hogy a társaság befektetett eszközeinek szinte teljes egészét a tárgyi eszközök teszik ki. Mivel a befektetett eszközök fedezettségénél nagy szerepet játszik a saját t-ke, ezért annak alakulását sem szabad figyelmen kívül hagyni. A saját t-ke növekedési mutató az el-z- id-szakokhoz mérve azt érzékelteti, hogy a jegyzett t-kéhez viszonyítva a saját t-ke nagyságában milyen változás következett be. Ezt alapvet-en a felhalmozott t-ketartalék, el-z- évek áthozott vesztesége és a mérleg szerinti eredmény alakulása befolyásolja. A mutató értéke 100% fölött elfogadható, ami a 2001-es évben kiugróan jó, azonban 1999-2000-ben t-kevesztés volt a jellemz-. A gazdasági társaságokról szóló 1997. Évi CXLIV. törvény szerint, ha a saját t-ke veszteség folytán lecsökken a jegyzett t-ke felére vagy alá, akkor a taggy lést haladéktalanul össze kell hívni.

20


„ … a tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés el-írásáról, vagy ha ennek lehet-ségét a társasági szerz-dés nem tartalmazza a törzst-ke más módon való biztosításáról vagy a törzst-ke leszállításáról, illetve a társaságnak közkereseti vagy betéti társasággá történátalakulásáról, ezek hiányában a társaság megszüntetésér-l. [7] A taggy lés összehívása azonnal megtörtént, ahol döntés született

a pótbefizetésr-l.

Azonban az anyavállalat pénzügyi nehézségekkel küzdött, a Naturholztechnik Kft. pedig felélte a nyújtott kölcsönt. Sem a tartozását sem annak kamatát nem tudta volna rendezni, ezért az anyavállalat a pótbefizetés helyett, a 164.242 eFt összeg tagi kölcsön elengedése mellett döntött, ami 2001. februárjában megtörtént. Ez az összeg, mint rendkívüli eredmény megnövelte a mérleg szerinti eredményt, a 2001-es kiváló eredmény tehát nem a m ködésb-l fakad, nem a cég termelte ki. Mivel a társaságot eléggé megviselte a 2001.áprilisától júniusra 267,3 Ft/Eur-ról 247,00 Ft/Eur-ra történ- drasztikus árfolyam csökkenés, ezért a Kft. életében valószín leg újabb hullámvölgyek következnek a jöv-ben. Jelenleg az árfolyam 236 Ft/Eur (2002. december 13.)

4.3. Tárgyi eszközökkel kapcsolatos mutatók A társaságnak az eszközök pótlásánál a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök, a külsidegen források és a lehetséges forgóeszközök felszabadítása alapján kell dönteni, hogy az éves fejlesztéseit milyen irányban kívánja megvalósítani. A tárgyi eszközök beszerzésének döntésénél a meglév- kapacitások kihasználását felül kell vizsgálni az értékesítési piac igényei szerint. Tárgyi eszközök megoszlása (%) Megnevezés Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték jogok M szaki berendezések, gépek, járm vek Egyéb berendezések, felszerelések járm vek Beruházások Beruházásokra adott el-legek Összes tárgyi eszköz

1999 66,28 28,58 1,82 0,45 2,87 100,00

4. sz. táblázat 2000 2001 68,89 69,75 28,91 26,51 1,40 2,65 0,80 1,09 100,00

100,00

21


A vállalatnál a tárgyi eszközök szerkezete is magyarázatot követel. Nagyon magas az ingatlanok aránya, ráadásul ez növekv- tendenciát is mutat. Ez a magas arány els-sorban annak köszönhet-, hogy a munkavégzés helyéül szolgáló 3 üzemcsarnok, az irodaház felszerelvényezése (ilyenek: f tés, fémzáras tet-szerkezet) és a vaskapu, bels- utak is ehhez az eszközcsoporthoz tartoznak. A m szaki berendezések, gépek, járm vek aránya a gépesítettség mértékére utal. Sajnos alacsonyabb a gépesítettség, mint amire szükség lenne, ami a t-kehiány következménye. Az egyéb berendezések, felszerelések, járm vek aránya megfelel-, hiszen ezek haszna csak közvetetten mérhet- a vállalkozás számára. A sz kös anyagi helyzet miatt a legfontosabb beruházásokat tudják végrehajtani. A beruházásra adott el-legek alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mivel ezek követelésnek min-sülnek mindaddig amíg a kedvezményezett ezzel el nem számol. 1999-ben a kivitelez- cégnek folyósítottak el-leget, de ennek mértéke nem veszélyezteti a likviditási biztosítását. Tárgyi eszköz mutatói (%) Megnevezés Tárgyi eszköz hatékonyság Használhatósági fok Tárgyi eszköz megújítási mértéke

1999 217 76,30 28,24

5. sz. táblázat 2000 2001 238 303 69,90 65,04 7,55 4,15

A tárgyi eszköz hatékonysága azt mutatja, hogy a társaság mérlegében kimutatott tárgyi eszközök m ködtetésével mekkora összeg nettó árbevételt ért el vagyis, hogy egységnyi tárgyi eszköz m ködtetésével mekkora összeg árbevétel realizálható. Ez a fejlesztések elbírálásához ad információt. E mutató értéke viszonylag jónak mondható a vállalkozásnál, s növekedés jellemzaz elemzés alá vont években. Az eredmény az árbevétel nagy arányú növekedésének köszönhet-. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a tárgyi eszköz ellátottságról, a tárgyi eszközök állagáról, a táblázatban szerepl- további mutatók is szükségesek. A használhatósági fok azt mutatja, hogy a le nem írt nettó érték milyen hányadát képezi az aktiválási (bekerülési) értéknek. Lényeges információt hordoz a tárgyi eszköz megújítási mértéke mutató is, ami arról tájékoztat, hogy a tárgyi eszközeit a cég évente milyen mértékben újítja fel.

22


Ezen kett- utóbbi mutató alapján megállapítható, hogy évr-l évre egyre nagyobb elhasználódottságnak vannak kitéve a gépek, ebb-l következik, hogy nagyobb felújítási, javítási költségek merülnek fel, s a termelés során rosszabb min-ség

terméket

produkálnak.

4.4. Megtérülési mutatók Nemcsak akkor fizet-képes a vállalkozás, ha elegend- pénzzel rendelkezik, hanem akkor is, ha olyan mobilitású eszközei vannak, amelyek id-ben „pénzzé válnak”. Ezért fontos a forgási sebesség és a készletek szerkezetének elemzése. Ezen mutatók kiszámításához egyik adatot a mérlegb-l, a másikat az eredménykimutatásból vesszük. Forgási sebesség mutatók 6. sz. táblázat Megnevezés

1999

2000

2001

Eszközök fordulata

1,42

1,43

1,9

Készletek forgási sebessége (fordulatban)

13,32

7,96

8,76

Készletek forgási sebessége (napokban)

27,41

45,86

41,65

-46,79

-10,96

2,64

Saját t-ke fordulata

Az eszközök fordulatszáma azt mutatja meg, hogy az összes eszköz hányszor fordul meg az árbevételben. A mutatószám értéke kedvez-, mivel 1 fölött van, s a tendencia is javuló. A készletek fordulatszáma kifejezi, hogy a készletek az id-szak (üzleti év) során hányszor térülnek meg az árbevételben. A forgási id- napokban azt az id-tartamot jelöli, amely alatta a készletek értékesítésüket megel-z-en raktáron vannak. Mivel a készletek általában a forgóeszközön belül jelent-s súlyt képviselnek, ezért a készletek forgása befolyásolja a cég likviditásának min-ségét és bizonyos fokig egész gazdálkodása min-ségének mércéje. 23


A készletek lassú forgása, különösen ha elmarad a szakmai átlagtól, befagyott készletekre utalhat. Hasonlóan a gyors készletforgalom sem egyértelm en jó minden esetben, jelezheti például azt is, hogy nem áll elegend- forgót-ke rendelkezésre. A cég a FIFO készletértékelési módszert alkalmazza – amit már a számviteli politika f-bb vonásai témakörnél is említettünk -, tehát év végén utolsó beszerzési áron értékeli vásárolt készleteit. Így kedvez-tlenebb képet kapunk a készletek forgásáról, mint például LIFO eljárás alkalmazása esetén. Végül a saját t-ke fordulatszáma alapján megállapítható, hogy a saját t-ke hányszor térül meg egy év alatt a nettó árbevételb-l. 2001-ben a mutató értéke jónak mondható. A növekedés okaként a nettó árbevétel dinamikus növekedése, valamint a saját t-ke pótlása adható meg.

4.5. T-kestruktúra vizsgálata

Források megoszlása 2. sz. ábra

2001 Üzleti év

Saját t-ke aránya Idegen t-ke aránya

2000

Passzív id-beli elhatárolás

1999

-20

0

20

40

60

80

100

120

(%)

24


Források megoszlása (%) 7. sz. táblázat 2000 2001

Megnevezés

1999

Saját t-ke aránya (t-keer-sség)

-3,04 -13,05

71,93

100,95 109,63

25,41

Kötelezettségek (idegen t-ke) aránya Passzív id-beli elhatárolások Források összesen:

2,09

3,42

2,66

100,00 100,00 100,00

A t-kestruktúra vizsgálat nevéb-l adódóan a vagyon eredetének, forrásának áttekintésére szolgál. A statisztika szerint a vállalkozások forrásainak szerkezetében a XX. század végi Magyarországon lényeges változások következtek be. A legfontosabb ezek közül az, hogy jelent-sen n-tt a vállalkozások eladósodottsága, azaz a saját forrás és az idegen forrás aránya ez utóbbi javára módosult. A t-keer-sség a vagyoni helyzet egyik legfontosabb mutatója, aminek az értéke 50% fölött kielégít-. A fenti táblázatból látható, hogy az 1999-es és a 2000-es években a mutató nem értelmezhet-, mivel értéke negatív, ami hatalmas t-kevesztést jelent. A cég „egyik napról a másikra él”, s a 2000-es évben ez a veszteség csak növekszik, nem képes pozitív eredményt kitermelni, s már-már a cs-d fenyeget. Azonban a 2001-es évben a mutató sikerrel kecsegtet, ennek okát már kimerít-en taglaltam a saját t-ke növekedési mutatónál (4.2. pontnál). Nem mind arany, ami fénylik. Látszólag megy csak jól a vállalkozásnak az utolsó elemzés alá vont évben. A kötelezettségek aránya alapján megállapítható, hogy az összes forrás között milyen mérték idegen forrásokat használ a társaság. Ez a mutató az adósság mértékére is utal, ez utóbbinak min-sítésében az idegen t-két célszer megbontani hosszú és rövid lejáratú kötelezettségekre.

25


Kötelezettségek részletezése és megoszlása lejárat szerint 1999 2000 e Ft-ban %-ban e Ft-ban %-ban Hosszú lejáratú kötelezettség 71493 41,13 30994 15,73 Rövid lejáratú kötelezettség 102359 58,87 165986 84,27 173852 100,00 196980 100,00 Összes kötelezettség Megnevezés

8. sz. táblázat 2001 e Ft-ban %-ban 0 0 42582 100,00 42582 100,00

A fenti táblázat azt mutatja, hogy a vállalkozás jelent-s kötelezettségeket halmozott fel az elemzés alá vont els- és második év során, amelyek aránya mindkét évben valamivel 100% feletti. A statisztika felmérte, hogy a társaságok hitelekb-l, szállítói tartozásokból és egyéb forrásokból való finanszírozásának növekedése els-sorban a kis és középvállalkozásokra jellemz-. Az idegen t-ke alakulását jelentékeny módon befolyásolja az a tagi kölcsön, ami végül 2001-ben elengedésre került. Az 1999-es kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségének teljes egészét és a rövid lejáratú kötelezettségek elég nagy részét is ez képezi. 2001-re csökken mindkett-, az, hogy nincs hosszú lejáratú kötelezettség annyiból kedvez-, hogy azok drágábbak – nagyrészt a kamatok miatt. Mint már említésre került, az id-beli elhatárolások alakulására külön figyelmet kell fordítani, hiszen ezek az eredményt közvetlenül befolyásolják. Szerencsére a passzív id-beli elhatárolások állományának növekedése (ami egyébként eredményrontó tényez-), nem tartós.

26


5. Pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása A pénzügyi elemzés célja a rövid és hosszú távú hitelképesség megteremtése, a trendek kimutatása a pénzügyi struktúrában. Segítségével a vállalkozás vezet-je azonosíthatja és helyrehozhatja a vállalkozás pénzügyi szerkezetében felmerül- gyengeségeket.

5.1. Likviditási mutatók Az a társaság, amely a forgóeszközöket illet-en konzervatív politikát folytat, tehát a rövid lejáratú kötelezettségeihez képest magasak a készletei, liberális a hitelezési politikája, sok a pénzeszköze, vannak forgatható értékpapírjai, likvidebbnek tekinthet-, mint a szigorúbb politikát követ- vállalkozások. Nagyobb likviditás mellett, nagyobb a cég mozgástere, döntési szabadsága. Ezzel szemben a likviditás hiánya a vállalkozás mozgásterének sz külését, a választás szabadságának a hiányát jelenti. Egy cég akkor tekinthet- likvidnek, ha esedékes fizetési kötelezettségeinek id-ben és folyamatosan eleget tud tenni. A biztos likviditás vállalkozáson belüli kezelésének fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A túlélés szempontjából a tartozások (bérek, szállítói kötelezettségek, hitelek törleszt-részletei, különféle adófizetési kötelezettségek …stb) id-beni kiegyenlítése nyilvánvalóan fontos. Mivel a likviditás kezelés a készpénzállomány

kezelése

körül

forog,

egy

társaság

pénztárállományának

és

bankszámláinak folytonos ellen-rzését semmi nem helyettesítheti megfelel-en. Bizonyos mutatók azonban széles körben elterjedtek a hozzávet-leges mérésre. A likviditási mutatók mérik a cég képességét arra vonatkozóan, hogy az esedékes rövid lejáratú tartozásait vissza tudja-e fizetni. Egy adott id-szakra a vállalat likviditását a forgóeszközeinek összetétele határozza meg, vagyis milyen részarányt képviselnek az úgynevezett mobilabb, illetve a kevésbé mobil eszközök. Ezek vizsgálata rendkívül fontos, befolyásolja a társaság fizet-kondícióját.

27


Likviditási vizsgálat I. Megnevezés Rövid távú likviditási mutató I. (%) Rövid távú likviditási mutató II. (%) Rövid távú likviditási mutató III. (%) Gyorsráta

1999 55,81 33,57 15,57 0,38

9. sz. táblázat 2000 2001 42,36 145,04 24,05 93,06 4,61 7,77 0,23 0,59

A rövid távú likviditás I. mutató arról tájékoztat, hogy a különböz- likviditási fokozatú eszközök hány százalékát fedezi a rövid távú kötelezettségeknek. Ennek aránya a fizet-képesség fenntartásához fontos. Általánosságban akkor van jó helyzetben egy cég, ha a kintlév-ségeket be tudja hajtani és így az eszközei fedezik a kötelezettségeit. Konkrétan a Kft.-nek nincs 30 napon túli kintlév-sége, ami arra vezethet- vissza, hogy a megállapított eladási ár fedezi az önköltséget, de az általános költségeket már nem pl. ügyvezet-, irodai alkalmazottak bére, -rzés, védelem) A mutató biztonságos értéke minimálisan 130%, a hitelintézetek az adósmin-sítéskor a 180% feletti értéket pontozzák kiemelked-en. A rövid távú likviditás II. mutató a forgóeszközök követelések nélküli arányát mutatja a rövid távú kötelezettségekhez. A rövid távú likviditás III. mutató a kötelezettségek gyors teljesíthet-ségének arányát mutatja. Mivel a Kft. nem rendelkezik értékpapírokkal, így ez a mutató csupán a pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát mutatja. Mint látható a vállalkozás likviditási problémákkal küzd, ami azzal magyarázható, hogy viszonylag alacsony pénzeszköz állománnyal rendelkezik, míg a rövid lejáratú kötelezettségek magas szinten állnak. A vagyoni struktúránál már megállapítottam, hogy a túlzott készletnövekedés likviditási problémákhoz vezet, ami most be is bizonyosodott, ezért csökken- a III. mutató tendenciája 1999-r-l 2001-re. A gyorsráta mutató arról tájékoztat, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. (A nemzetközileg jó érték a mutatóra nézve 1,6-1,8.) Egy társaság számára az a kedvez-, ha ez az arány egyre növekv-, ami az azonnali fizet-képesség javulását jelzi.

28


A mutatók aggasztó képet festenek a társaság likviditásáról, hiszen a tagi kölcsön elengedése sem elég ahhoz, hogy a Kft. visszanyerje likviditását. A gondokat els-sorban az jelenti, hogy a cég anyagi nehézségekkel küzd és a vásárlásait nem tudja id-ben kifizetni. A statisztikai kimutatások szerint a magyarországi vállalkozások méretével kapcsolatban megállapítható, hogy általában - a gyorsráta kivételével -, a vállalkozások méretének növekedésével együtt azok likviditási helyzete jobb, mint a kis és középvállalatoké. Likviditás vizsgálat II. (%) Megnevezés Dinamikus likviditási mutató Hosszú távú likviditási mutató

1999 4,31 2,54

10. sz. táblázat 2000 2001 0,13 -71,82 0,11 -71,82

A dinamikus likviditás arról tájékoztat, hogy az év üzleti eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövidtávú kötelezettségekre. A mutató értéke a nemzetközi gyakorlatban 50%-nál nagyobb a jól m köd- vállalatoknál. A hosszú távú likviditási mutató arról tájékoztat, hogy az év üzleti eredménye mennyire fedezi az összes kötelezettséget. Ez a mutató 30%-os értékhatár felett megfelelnemzetközi viszonylatban. Mindkét mutató tovább rontja a likviditási képet, s-t 2001-ben negatív értékbe csapnak át. Ez a negatív üzemi tevékenység eredményének a következménye, ami mögött az anyagköltség és a bérköltség jelentékeny növekedése áll. A likviditási problémák átmeneti megoldásához vezethet a befektetett eszközök értékesítése, amely hosszabb távon nem gazdaságos, hiszen a termelési eszközök eladása az értékesítés árbevételének csökkenéséhez vezethet.

29


5.2. A társaság eladósodottságának értékelése Az eladósodottsági vizsgálatok elvégzése során információt nyerhetünk a vállalat által igénybevett idegen t-kének saját t-kéhez viszonyított arányáról, valamint ennek fedezetér-l, tehát a visszafizethet-ség színvonaláról. Az adósságállomány többirányú elemzése is elképzelhet- egyrészt tartós, állandó t-keelemek összegével célszer összehasonlítani, másrészt az adósságszolgálat fedezetét kell vizsgálni. Eladósodottság vizsgálata 3. sz. ábra (%)

600 300 0 -300 -600 -900 -1200 -1500 -1800 -2100 -2400 -2700 -3000

1999

2000

2001

Üzleti év Eladósodottság mértéke

Nettó eladósodottság

Adósságszolgálati mutató

Hitelfedezeti mutató

Eladósodottság vizsgálata (%) Megnevezés Eladósodottság mértéke Nettó eladósodottság Adósságszolgálati mutató Hitelfedezeti mutató

1999 -3,02 -2883 12 23

11. sz. táblázat 2000 2001 -11,9 283 -711 17 -20 --19 52

Az eladósodottság mértéke fontos szerepet játszik a társaság megítélésében. A mutató az adósságállomány és a saját t-ke szinkronját vagy éppen annak hiányát fejezi ki. A hazai gyakorlatban 150-180 %, míg nemzetközi szemléletben 200-300% az elfogadott.

30


A nettó eladósodottság azt mutatja, hogy a kintlév-ségekkel csökkentett kötelezettség állomány milyen mértékben fedezi a saját t-két. Ez feltételezi, hogy a követelések pénzügyileg el-bb realizálódnak, mint ahogy a kötelezettségeket teljesíteni kell. A mutató értéke minél jobban közelít nullához annál kedvez-bb. Az adósságszolgálati mutató arról tájékoztat, hogy a cégnél képz-d- szabad jövedelem a hosszú lejáratú kötelezettségek hány százalékát teszi ki. A mutató minél nagyobb, annál hitelképesebb a vállalkozás a pénzintézetek szemében: 140% -

els- osztályú adós

120% - 140%

másodosztályú adós

100% - 120%

harmadosztályú adós

- 100%

kritikán aluli adós.

A hitelfedezeti mutató arról nyújt információt, hogy a társaság követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket. A mutató értéke akkor kedvez-, ha 100%-nál magasabb, vagyis a vállalattal szemben az adósok nagyobb összeggel tartoznak, mint amekkorával a cég tartozik a hitelez-knek. A faipari vállalkozás eladósodottsága hatalmas mérték , 1999-r-l 2000-re romló tendenciájú, ami a veszteséges gazdálkodás eredménye. 2001-ben az ellenkez-jébe csap át a mutató, ami a tagi kölcsön elengedése miatti saját t-ke növekedés és hosszú lejáratú kötelezettség csökkenés eredménye. A nettó eladósodottság is tetemes méreteket ölt a megel-z- két id-szakban, s úgy t nik a saját t-ke pótlása kiemeli a céget a válságból. Az adósságszolgálati mutató szerint a társaság a kritikán aluli adós címet érdemli ki, ami azt jelenti, hogy a hitelek igénylésének komoly gátjai vannak. 2001-ben a mutató nem értelmezhet-, mivel a Kft. ez id- alatt hosszú lejáratú kötelezettségekkel nem rendelkezik. A hitelfedezeti mutató ugyanolyan képet mutat a vállalkozásról, mint az el-tte lev-k. 2001ben jelent-sebb javulás tapasztalható a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenése miatt. Összességében le lehet vonni azt a következtetést, hogy a társaság igencsak a cs-d szélén táncol, s a tulajdonosnak súlyos összegeket kell rendelkezésre bocsátani a vállalkozás folytatásához. S-t a kiegészít- mellékletb-l kiderül, hogy a vizsgálandó éveket megel-z-en is kellett már pótbefizetést teljesíteni, ami 1997-ben történt meg. 31


Minthogy már többször is szó esett a rövid lejáratú kötelezettségekben bekövetkezett változásokról, így célszer ennek okait is közelebbr-l megvizsgálni.

Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása (adatok eFt-ban) Megnevezés Vev-kt-l kapott el-legek Szállítók Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Összes rövid lejáratú kötelezettség

1999 5 652 7 663 46 542 42 502 102 359

12. sz. táblázat 2000 2001 8 756 5 652 12 075 6 513 133 252 -----11 903 30 417 165 986 42 582

A rövid lejáratú kötelezettségek állománya 1999-r-l 2000-re növekszik, majd hatalmas méret csökkenés figyelhet- meg. 1999-ben jelentékeny összeget képviselnek a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalattal szemben (vagyis a tagi kölcsön törleszt- része) és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (tagi kölcsön kamata és a munkabér alkotja a nagyobb részét). A rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben majdnem háromszorosára n-tt 2000ben, ami ugyancsak a tagi kölcsön törleszt- része, de mivel devizában bocsátották rendelkezésre, az árfolyamváltozás miatt más a törleszt- rész összege. Ebben az évben a szállítók állománya több mint 1,5 szeresére emelkedett ami annak köszönhet-, hogy a készletek állománya is hasonló mértékben n-tt. 2001-ben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya n-tt drasztikusan, ez azonban már a megnövekedett személyi jövedelemadó tartozásnak köszönhet-.

32


5.3. Vev- és szállító állomány A cégeknek folyamatosan ellen-rizniük kell, hogy mennyire jól menedzselik a vev-állományba történ- befektetéseiket. A vev-k átlagos átfutási ideje azt mutatja, hogy a vev-állomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg. Az el-z- évekhez való viszonyítás jelezheti a vállalat kintlév-ségeinek növekedését, illetve csökkenését. Az átfutási id- csökkenése pozitív tényez-ként értelmezhet-, a társaság kintlév-ségeinek csökkenését jelenti. Vev- és szállítóállomány mutatói I. Megnevezés Vev-k forgási sebessége napban Vev-k forgási sebessége fordulatban Szállítók forgási sebessége napban Szállítók forgási sebessége fordulatban Vev-k és szállítók aránya (%)

1999 16,25 22,47 17,08 21,38 142,48

13. sz. táblázat 2000 2001 8,44 1,92 43,23 190,73 23,62 11,18 15,46 32,66 49,21 25,63

A vev-állomány 1 év alatt a nettó árbevételb-l 22,47-szer térült meg 1999-ben, ami azt jelenti, hogy a vev-állomány 1 év alatt átlagosan 16,25 nap alatt egyenlítette ki a számláját. A vev-k átfutási ideje 1999-r-l 2001-re 14,33 nappal csökkent, ami alapvet-en a belföldi vev-k fizetési futamidejének csökkenésével magyarázható.

Állandó vev-kör: Belföldi:

Portal Kft. Falco Forgácslapgyártó Rt.

Külföldi:

Ave Tec Hohenzell ALFA (az anyavállalat egyik leányvállalata)

33


Ebb-l a fentiekre következtethetnénk, hogy a cég kintlév-ségei id-ben befolynak. Azonban megtéveszt- a helyzet, mivel a vev-állomány legnagyobb részét a kapcsolt vállalkozás (ALFA) teszi ki. Ezért a mutató kiszámításánál a vev-k mérlegsorhoz hozzá kell adni a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsort, mert ezen szerepelnek az ALFA-val szembeni vev-követelések. Vev- és szállítóállomány mutatói II. Megnevezés Vev-k forgási sebessége napban Vev-k forgási sebessége fordulatban Vev-k és szállítók aránya (%)

1999 21,25 17,18 186,36

14. sz. táblázat 2000 2001 26,17 12,02 13,95 30,37 152,50 160,94

A korrekció után valamelyest más kép mutatkozik. 1999 –r-l 2000-re 4,92 nappal romlik a vev-k fizetése, ami az ALFA-nak köszönhet-. Azonban 1999-r-l 2001-re ugyanúgy pozitív irányba mozdul el a vev-k forgási sebessége, 9,23 nappal javul a fizetési fegyelem, mivel a nagy összeg személyi jövedelem adótartozást meg kellett finanszírozni. A szállítóállomány a rövid lejáratú finanszírozási források közé tartozik. Mint tudjuk, a legtöbb vásárlást nem kell azonnal kifizetni, és ez a halasztott fizetés egy rövid lejáratú finanszírozási forrás, amit kereskedelmi hitelnek neveznek. A kereskedelmi hitel legnyilvánvalóbb el-nye az elérhet-ség. Majdnem automatikus és megszerzésükhöz nincs szükség tárgyalásokra. Másik el-nye a rugalmasság. Ha a cégek forgalma növekszik, ami a beszerzések növekedésével jár, a kereskedelmi hitel összege is automatikusan fog n-ni. S végül feltételei kevésbé korlátozóak. Amikor a cégek valamilyen külön megállapodás (pl: banki kölcsönszerz-dés) keretében jutnak rövid lejáratú forrásokhoz, a hitelez-k gyakran el-írhatnak olyan feltételeket, amelyek korlátozzák az adósok pénzügyi tevékenységét. S a szállítói számlák késedelmes kiegyenlítése, ami elég általános gyakorlat, kevésbé szigorú következményekkel jár, mint a bankhitel késedelmes visszafizetése.

34


Állandó szállítók: Agrár-Coop Kft. Egyesült TSZ Bánokszentgyörgy Murasped Kft. Nyugat Ker Kft. Voleisped Kft. Zalaerd- Kft. A külföldi szállítók esetiek, kapcsolt vállalkozással szembeni szállító tartozás nincs. A szállító állomány 1999-ben 21,38-szor, 2000-ben pedig 15,46-szor fordult meg, ebb-l következik, hogy a beszerzés és kiegyenlítés között eltelt id- növekedett. A vállalkozás hosszabb ideig gazdálkodott a pénzeszközeivel, és a szállítótól kamatmentes hitelt kapott. Azonban emögött likviditási problémák vannak. 2001-ben az átfutási id- csökkenése pozitív tényez-ként említend-. A szállító állomány csökkent, ebb-l kifolyólag az anyagjelleg ráfordításból egyre kisebb rész az, amely még nincs pénzügyileg rendezve. Ez a cég fizetési fegyelmét is érzékelteti. A vev-k és szállítók egymáshoz viszonyítása azt mutatja, hogy a szállítóállomány finanszírozásában a vev-állomány milyen részaránnyal szerepel. Itt is a követelés kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorral korrigálni kell a vev-k állományát. Így a 14. számú táblázatból jól látható, hogy a mutató visszaesik, majd 2001-ben újra emelkedik. Mindvégig 100% felett van, ami kedvez- a cég számára, mert a vev-kkel szembeni követelések többszörösen fedezik a szállítói tartozásokat.

35


6. Jövedelmi helyzet átfogó jellemzése A hatékonyság és a jövedelmez-ség szoros összefüggésben áll egymással, fokozásuk érdek makro- és mikroszinten egyaránt. A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, és azok érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. A hatékonyság tehát a hozamok és a ráfordítások egymáshoz való aránya, és ez határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással éri el a cég, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jut. Mindezekb-l következik, hogy a mindenkori elemz- munka fontos feladata a gazdasági hatékonyság színvonalának elemzése. A hatékonyság alatt az er-források felhasználásának gazdaságosságát kell érteni. A hatékonyságot – a fogalom komplexitása miatt – nem lehet egyetlen mutatóval mérni, ennek színvonalára, fejl-désére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A hozam vagy teljesítménymutatók: -

az értékesítést

-

a bruttó termelési értéket

-

az anyagmentes termelési értéket

-

és a nettó termelési értéket vizsgálják.

6.1. Értékesítés árbevételének alakulása Értékesítés árbevételének alakulása

Megnevezés Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele

1999

2000

16 110 229 141 245 251

15 739 241 126 256 865

(eFt) 15. sz. táblázat Változás 2001 2001/1999 9 459 58,72% 308 845 134,79% 318 304 129,79%

36


Értékesítés árbevételének alakulása (%) 1999.év

2000.év 4. sz. ábra

Belföldi értékesítés nettó árbevétele 6%

Belföldi értékesítés nettó árbevétele 7% Export értékesítés nettó árbevétele 93%

Export értékesítés nettó árbevétele 94%

2001.év

Belföldi értékesítés nettó árbevétele 3% Export értékesítés nettó árbevétele 97%

Az összes értékesítés 1999-r-l 2001-re 29,79%-kal n-tt, ami az exportértékesítés tartós emelkedésének köszönhet-, mely ugyanezen id-szakra 34,78%-ot tett ki. Az exportértékesítés tevékenysége els-sorban raklap, ragasztott lap, f részáru készítés felé irányul. Ragasztott lapot els-sorban a tulajdonosnak, f részárut az ALFA-nak, az anyavállalat másik leányvállalatának gyártottak 2001. márciusáig, bérmunkában. A bérmunkavégzés azért volt jó a vállalkozás számára, mert anyagot nem kellett biztosítani. Ma már nem bérmunkában végzik tevékenységüket, hanem saját maguk vásárolják meg az alapanyagot, azt feldolgozzák, és a készterméket szállítják ki Ausztriába. Ennek egyik, következménye hogy megnövekedett az alapanyagkészlet. A belföldi értékesítés tekintetében is, ami sajnos 1999-r-l 2001-re 41,28%-os csökkenést mutat a f részáruhoz kapcsolódik a tevékenység, továbbá a rönk, f részpor, valamint hulladék fa értékesítéshez. Ennek azaz oka, hogy nincsen kapacitásuk rá, mert néha még az osztrák igényeket sem tudják kielégíteni 37


6.2. A termelési értékek vizsgálata

A bruttó termelési érték alakulása (eFt) 16. sz. táblázat Megnevezés

1999

2000

2001

Értékesítés nettó árbevétele 245 251 256 865 + saját el-állítású eszköz aktivált értéke +/- saját termelés készlet állományváltozása -2 016 14 194 - eladott áruk beszerzési értéke 5 242 7 926 - eladott (közvetített) szolgáltatás értéke = Bruttó termelési érték 237 993 263 133

318 304 -194 2 498 315 612

A bruttó termelési érték, mint ahogy azt a neve is mutatja, bruttó típusú mutató. Ezekre a mutatókra jellemz-, hogy a vállalat által létrehozott új értéken kívül tartalmazzák az átvitt munka értékét is, így nem csak a vállalati tevékenység teljesítményét mutatják. Ez a mutató a vállalkozás tárgyid-szaki teljes hozamértékét mutatja. A társaság bruttó termelési értéke alapján megállapítható, hogy a termelés folyamatosan id-szakról id-szakra növekedett. A Kft esetében a bruttó termelési érték növekedése 1999 és 2001-ben nem sokkal marad el az értékesítés árbevételét-l. A kismérték

elmaradás oka a negatív saját termelés

készletek állománya. 2000-ben a bruttó termelési érték meghaladja az értékesítés árbevételét, pontosan a pozitív saját termelés készletek állományváltozása miatt. Az anyagmentes termelési érték alakulása

Megnevezés Bruttó termelési érték - anyagköltség - igénybevett szolgáltatás értéke = Anyagmentes termelési érték

1999

2000

237 993 119 367 37 177 81 449

263 133 138 328 38 512 86 293

(eFt) 17. sz. táblázat Változás 2001 2001/1999 315 612 132,62% 168 932 141,53% 39 613 106,56% 131,46% 107 067

38


Az anyagmentes termelési érték nettó típusú mutató, a vállalat teljesítményét méri – a termelést jellemzi, vagyis arról tájékoztat, hogy a vállalkozás az új értékhez mekkora többletet ad hozzá. A mutató változását célszer az el-z- évek mutatóival összehasonlítani. Általánosan az a kedvez-, ha az anyagmentes termelési érték jobban n-, mint a bruttó termelési érték. A mutató értéke az el-z- évekhez képest javulást mutat, annak ellenére, hogy mind az anyagköltség, mind az igénybevett szolgáltatás értéke folyamatosan növekszik. A magas anyagfelhasználás jelent-s költséghányadot jelent a vállalkozás számára. Talán ez az oka annak, hogy az anyagmentes termelési érték növekedés kicsit elmarad a bruttó termelési érték növekedés mellett. A nettó termelési érték alakulása

Megnevezés Anyagmentes termelési érték - értékcsökkenési leírás = Nettó termelési érték

1999 81 449 10 632 70 817

2000 86 293 12 273 74 020

(eFt) 18. sz. táblázat Változás Változás 2001 2000/1999 2001/2000 107 067 105,95% 124,08% 9 973 115,44% 81,26% 104,53% 131,18% 97 094

A nettó termelési érték a hatékonyság vizsgálatának az egyik legfontosabb mutatója azáltal, hogy a vállalkozás által létrehozott új értéket számszer síti. Közelít-leg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. Az értékcsökkenési leírás 2000-re történ- 15,43%-os emelkedéséb-l ered, hogy a nettó termelési érték kisebb mértékben növekszik, mint az anyagmentes termelési érték. Azonban 2000-r-l 2001-re 18,74%-ot esett az értékcsökkenés alakulása, ami hatására egy fokkal kedvez-bben alakult a nettó termelési érték az anyagmentes termelési értékhez képest, ami pozitív tényez-. A saját termelés készletek állományváltozása segítségével azt is megállapíthatjuk, hogy a termelés 1999-ben, 2001-ben elmarad az értékesítési lehet-ségekt-l, és az igényeket a korábban megtermelt készletek értékesítésével elégítik ki. A nettó termelési értékb-l számítható az úgynevezett komplex hatékonysági mutató, mely alkalmas a vállalat fejl-désének mérésére. 39


6.2. Komplex hatékonysági mutató A komplex hatékonysági mutató alakulása (%) Megnevezés Komplex hatékonysági mutató

1999 65,71

19. sz. táblázat 2000 2001 61,58 41,07

Komplex hatékonysági mutatón a gazdasági er-forrásokkal szemben támasztott hozamkövetelmények teljesítését értjük. E mutatóban a nettó termelési értéket viszonyítjuk a termelésben lekötött „összes eszköz”érték és az összes kifizetett bér (bérköltség és személyi jelleg egyéb kifizetés) súlyozott összegéhez. Az „összes eszköz”-érték 0,2-es szorzója azzal magyarázható, hogy a 20%-os normatív hozam tekinthet- reálisnak. Az összes kifizetett bért pedig azért kell 80%-kal pótlékolni, mert a gazdaságnak többe kerül a munkaer-, mint a kifizetett munkabér. A mutató elfogadható értéke a 100% feletti érték. Magyarországon az iparvállalatoknál 8085% az átlag hatékonyság. A társaság mindhárom évben elmarad még az ipari átlagtól is. Csökken- tendencia tapasztalható, ami a vállalkozás hatékonyságának romlását is mutatja. A romlás annak eredménye, hogy a lekötött termelési tényez- nagyobb mértékben n-tt, mint amekkora növekedést a nettó termelési érték mutat. Azt, hogy az egyes er-források milyen mértékben, javítják vagy rontják az összmunka hatékonyságát, a parciális hatékonysági mutatókból láthatjuk meg.

6.4. Parciális hatékonysági mutatók A komplex hatékonyság mérésén túl, vagy azzal együtt mérhetjük a hatékonyságot parciális (részleges) módon is. A hatékonyság parciális mérése azért is fontos, mert az egyes er-források aránya is változik. A hatékonyság parciális mérése történhet: -

munkatermelékenység

-

eszközhatékonyság

-

bérhatékonyság mutatói alapján. 40


6.4.1. Munkatermelékenység A munkatermelékenység mutatóinak alakulása

Megnevezés 1 f-re jutó nettó árbevétel 1 f-re jutó bruttó termelési érték 1 f-re jutó anyagmentes termelési érték 1 f-re jutó nettó termelési érték

(eFt) 20. sz. táblázat 2000 2001 1999 4157 4077 5218 4034 4177 5174 1380 1370 1755 1200 1175 1592

A munka termelékenysége alatt a konkrét emberi munkának azt a tulajdonságát értjük, hogy használati értéket hoz létre; színvonalát pedig az határozza meg, hogy meghatározott használati értéket képvisel- termék el-állításához milyen munkamennyiség szükséges. A munkatermelékenység növelhet- relatív és abszolút módon. Relatív növekedés esetén a termelés növekszik, abszolút növekedésnél pedig a munkaer- csökken. Mint látható, csak a második mutató n- folyamatosan az id- függvényében, mivel a bruttó termelési értéknél jelent-sebb növekedés tapasztalható, az átlagos statisztikai létszám ingadozásához képest. Els-sorban azonban a nettó termelési érték alapján számított mutatót használjuk, hiszen ez jobban jellemzi a vállalat teljesítményét. Ez a mutató már az él-munka hatékonyságának ingadozását jelzi, ami a nettó termelési érték tartós növekedése ellenére következett be. A munkatermelékenység szoros kapcsolatban áll a technikai felszereltséggel, ami az eszközökkel való felszereltséget jellemzi. A technikai berendezések színvonala, struktúrája,

javulása

az

eszközhatékonyságon

keresztül

fejti

ki

hatását

a

munkatermelékenységre.

41


6.4.2. Eszközhatékonyság Azt fejezi ki, hogy az egységnyi eszközráfordítás milyen termelési eredménnyel jár, milyen mértékben képes a kívánt cél teljesítését el-mozdítani. Az eszközhatékonyság színvonalára ható tényez-k: -

termelési eszközök min-sége, struktúrája

-

munkamegosztás, specializáció foka

Az eszközhatékonyság vizsgálatát elvégezhetjük az „összes eszköz”-re (aktivált tárgyi eszköz + készlet), tárgyi eszközre és készletre is. Az „összes eszköz”-re vonatkozóan nézzük meg alakulását: Az eszközhatékonyság mutatóinak alakulása (%)

Megnevezés 100 Ft "összes eszközre" jutó nettó árbevétel 100 Ft "összes eszközre" jutó bruttó termelési érték 100 Ft "összes eszközre" jutó anyagmentes termelési érték 100 Ft "összes eszközre" jutó nettó termelési érték

1999 191,96 186,28 63,75 55,43

21.sz. táblázat 2000 2001 184,07 227 188,56 225 61,84 76,29 53,04 69,18

A táblázatból leolvasható, hogy 2000-re majdnem mindegyik mutatónál romlás tapasztalható, amit az „összes eszköz” idézett el-. A negatív irányú elmozdulás jelzi, hogy romlott a fejlesztés hatékonysága. A számlálóban szerepl- adatok is n-ttek, s úgy t nik ez a növekedés 2001-ben magasabb, mint az „összes eszköz” növekedése, emiatt a mutató pozitív irányban mozdult el. Ennek ellenére nem kielégít- a mértéke.

42


6.4.3. Bérhatékonyság A munkaer-t a legfontosabb termelési tényez-nek tekintjük, hiszen új érték létrehozására képes, önállóan gondolkodik, szabad akarata van és ezért cselekedeteit, teljesítményét szabályozni tudja. A munkaer--gazdálkodás jelent-ségét fokozzák a napjainkban lezajló változások munkaer--piaci hatásai, a munkaer-piac feszültsége is. A munkaer- gazdálkodásához szorosan kapcsolódik a bérgazdálkodás. A kifizetett bér az elemzés és az ellen-rzés egyik leggyakoribb témája, mivel a bér: -

abszolút összege, mint vásárlóer- jelentkezik

-

az átlagkereset tényez-je, amin keresztül az életszínvonal emelési célkit zések megvalósíthatók

-

az anyagi ösztönzés eszköze, így alakulása befolyásolja a teljesítmények, a termelési érték változását is.

A bérhatékonysági mutató a vállalkozásnál használt bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. A termelékenységi és átlagbérmutatók viszonyát is kifejezi. A Kft. nagyon él-munka-igényes tevékenységet végez, ezért a bér és járulékai ugyanolyan mérték ek, mint a szállítói tartozások. A bérhatékonyság mutatók alakulása (%)

22. sz. táblázat Megnevezés 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó árbevétel 100 Ft kifizetett bérre jutó bruttó termelési érték 100 Ft kifizetett bérre jutó anyagmentes termelési érték 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték

1999 537 521 178,32 155,04

2000 501 513 168,29 144,36

2001 275 273 92,51 83,89

Itt is a mutatók fokozatos csökkenése figyelhet- meg, amelynek f- oka az „összes kifizetett bér” 12% körüli növekedése 1999-r-l 2000-re, amely a kismérték

létszámb-vítésre

vezethet- vissza. Nagyobb mérték a bérhatékonyság csökkenése 2000-r-l 2001-re, aminek a fent írtaktól eltér- oka van. 43


A dolgozat második fejezetében említésre került (nem véletlenül), hogy a vállalkozásnál ügyvezet- váltás történt. A taggy lés e lépésére a volt ügyvezet- polgári peres eljárás indításával reagált. Az ügyben csak 2001. novemberében született joger-s bírósági határozat. Ennek értelmében a társaságot a volt ügyvezet- bérének és kamatának megfizetésére kötelezte a bíróság. E kötelezettségek a 2001-es mérlegben kerülhettek csak beállításra. A Naturholztechnik Kft.-nél a szellemi dolgozók havi bért kapnak, mert teljesítményük nem mérhet-. A fizikai dolgozók (-k vannak többségben) bérét teljesítményük határozza meg, ez azért jó a vállalkozás számára, mert biztos lehet benne, hogy nem fizet ki olyan bért, amely mögött nincs teljesítmény.

6.5. Jövedelmez-ségi mutatók A hatékonyság vállalati szemlélet közelítése jövedelmez-ségi mutatók alapján történik. A vállalati érdekeltség alapvet-en a jövedelmez-séghez kapcsolódik. Minden vállalkozás f- célja, hogy a megtermelt termékek értékesítése során megfelel- jövedelmet realizáljon. A jövedelmez-ségnél vizsgálni kell, hogy a létrehozott használati értéken belül milyen a jövedelem tömege. A terméket kifejez- jövedelem funkciója kett-s: -

a b-vített újratermeléshez szükséges felhalmozásnak fedezetet nyújt

-

a termelési szférán kívüli társadalmi szükségletek kielégítését biztosítja.

A gazdálkodási tevékenység akkor jövedelmez-, ha a termékek értékesítése után az árbevétel fedezi a költségeket, és ezen felül nyereséget is biztosít. A jövedelmez-ség változását több tényez- határozza meg. (Pl: a termékek min-sége, ára, termelési költsége) A jövedelmez-ség a hatékonyság egy parciális mutatószáma, de nem jellemezheti önmagában a hatékonyságot. A jövedelmez-ség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat viszonyítjuk valamilyen vetítési alaphoz.

44


Az eredmény mutatóinak alakulása (%)

Megnevezés Árbevétel arányos üzemi eredmény T-kearányos adózás el-tti eredmény

1999 1,8 43,49

23. sz. táblázat 2000 2001 0,08 -9,59 77,63 119,45

Az árbevétel arányos üzemi eredmény azt mutatja meg, hogy a termelési és értékesítési tevékenységb-l származó nyereség hány százaléka az árbevételnek. A mutató értéke az ipari átlag (8-10% a jól m köd- cégeknél) alatt van, s-t kifejezetten rossznak mondható, és a tendencia is negatív irányú. Az 1999-r-l 2001-re bekövetkezett drasztikus csökkenés azzal magyarázható, hogy az üzemi tevékenység eredménye évr-l évre csökkent és az árbevétel pedig növekedett. A számláló csökkenése az anyagköltség (anyagár növekedés) és az igénybevett szolgáltatás értékének emelkedésére vezethet- vissza. A nevez- növekedése pedig a megrendelés függvénye. A t-kearányos eredmény arról tájékoztat, hogy egységnyi lekötött t-kével mekkora eredményt értek el. A mutató látszólag kedvez- érték lenne, de emögött sajnos mindkét tényez- az adózás el-tti eredmény és a saját t-ke negatív értéke áll. A társaság adózás el-tti eredménye fontos tényez-, hiszen ez határozza meg alapvet-en a társasági adófizetési kötelezettséget, valamint a vagyongyarapodás mértékét. Ennek alakulását a Kft.-nél kedvez-tlenül befolyásolja az üzemi tevékenység eredménye 2001-ben, a pénzügyi és rendkívüli eredmény a megel-z- években. A pénzügyi eredmény az els- kett- évben a tagi kölcsön törleszt- részletének kamata miatt volt negatív. A rendkívüli eredmény 2001-ben pedig e kölcsön elengedése végett ment át pozitív értékbe.

45


Költségszint alakulása A költséghányad mutatók számításánál vizsgálható a termelés munka-, anyag- és energia igényessége, valamint m szaki fejlesztés igényessége. Költségszint mutatók alakulása (%) Megnevezés Termelési költségszint Értékesítési költségszint Anyaghányad Bérköltséghányad Érékcsökkenési leírás hányad

1999 110,86 108,40 68,81 27,14 4,47

24. sz. táblázat 2000 2001 112,62 117,24 109,84 116,31 70,91 67,39 27,56 44,56 4,66 3,16

A termelési költségszint arról tájékoztat, hogy a vállalat termelését milyen szint ráfordításokkal folytatja. A három év viszonylatában negatív tendencia érvényesül. 2001ben a mutató értéke közelít a 120%-hoz, ami a ráfordítások rendkívül magas szintjére utal. Az értékcsökkenési leíráson kívül a többi ráfordítás mind nagyobb mérték növekedést mutat. Az értékesítési költségszint azt mutatja, hogy egységnyi árbevétel realizálódása milyen mértékben

fedezi

a

költségeket.

Mivel

a

társaság

„A”

típusú

összköltséges

eredménykimutatást készít, ezért az értékesítési költségeket számítás alapján kapjuk. (Az összes termelési költségb-l kivonva az aktivált saját teljesítmény értékét.) A termelési és értékesítési költségszintek összehasonlítása felhívhatja a figyelmet arra a területre, ahol a cég tartalékokkal rendelkezik a jövedelmez-ség javításához, ráfordítások csökkentéséhez. Ez egy-két százalékkal kedvez-bb képet mutat, mint az el-z- mutató, de az árbevétel nem fedezi az értékesítési költégeket. Az anyaghányad azt mutatja meg, hogy a termelésen belül milyen súllyal szerepel az anyagráfordítás, anyag vagy munkaigényes termelést folytat-e a vállalkozás. A megtakarítások szempontjából az anyagköltség változása érdemel figyelmet.

46


A táblázatból leolvasható, hogy a Kft. anyagigényes termelést folytat, a költségek nagy részét az anyagjelleg ráfordítások teszik ki, ami évr-l évre növekszik. Különösen az anyagköltségek növekednek nagy mértékben, amely egyrészt a f részáru volumenének növekedésével, másrészt az inflációval magyarázható, mivel azt nem mindig sikerül az eladási árban érvényesíteni. A bérköltség hányad azt jelzi, hogy a bérköltség és közterhei milyen részarányt képviselnek a költségszerkezetben. Az el-z- mutató már utalt arra, hogy a vállalat anyagigényes termelést folytat, a bérköltségek mindhárom évben 45% alatt maradnak. A bérköltség hányad és a költségek növekedését jelzi, ami a létszámnövekedés illetve a bíróság által megítélt, volt ügyvezetdíja. Az értékcsökkenési leírás azt mutatja, hogy az értékcsökkenés, mint szabadon elkölthetforrás, milyen arányt képvisel a költségszerkezetben.

47


7. Összegzés, a legfontosabb megállapítások kiemelése, javaslatok Szakdolgozatom célja a Naturholztechnik Kft. vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmez-ségi helyzetének áttekintése, elemzése volt három év vonatkozásában. Így az el-z- fejezetekben részletesen vizsgáltam a vállalkozás gazdálkodását és az abban bekövetkezett változásokat, valamint ismertettem a mutatószámokon és a tendenciák mögött rejl- f-bb gazdasági összefüggéseket. Összefoglalva az alábbi megállapításokra jutottam: A vállalat 2000-ben az el-z- évhez képest nagyobb veszteséget produkált. Ennek oka, hogy a lekötött befektetett eszközökhöz olyan forgóeszköz volumennel és összetétellel rendelkezik, amely az el-bbiek hatékony kihasználását nem biztosítja. A m szaki berendezések, gépek, járm vek mérlegsor folyamatos csökkenést mutat, egyre elhasználódottabb gépekkel dolgoznak. Rossz a készletgazdálkodás, nagy mennyiség rönkfát halmoznak fel, amely megmunkálása (félkész állapotba hozása) jelent-s ráfordítással jár, s az elfekv- készletet növeli. Továbbá monopol helyzetben van a legnagyobb vev- (kapcsolt vállalkozás), s ez a vev-követelés nagyságán is érz-dik, amelynek következménye az eladási árak egyoldalú meghatározása is. A saját t-ke nem nyújt fedezetet a befektetett eszközökre, s-t t-kevesztés volt a jellemzaz elemzés alá vont els- kett- évben. Mindez a rossz készletgazdálkodás; a negatív saját t-ke – ami szükségessé tette a tagi kölcsön igénybevételét -, súlyos likviditási problémákhoz vezetett. A társaság el van adósodva, hitelképtelen a pénzintézetek szemében, ezért teljesen ki van szolgáltatva anyavállalatának. Mindezek ellenére néhány f-s létszámb-vítést hajtottak végre. A termelési tényez-k racionális felhasználásának csökkenésével a vállalat jövedelmez-ségének további romlását okozta, amely ugyancsak negatív tendenciának tekinthet-. Bár a termeléssel az értékesítés árbevétele is n-tt, mindez mégsem elegend- mérték a 2000-es év ráfordításainak növekedése mellett. Célszer

lenne a ráfordítások csökkentése, valamint a termelés begyakorlottságával a

hozamok növelése. Ajánlatos lenne a saját t-ke b-vítése, a likviditási problémák kiküszöbölése miatt. 48


2001-ben a tagi kölcsön elengedésének hatására kedvez- folyamatok figyelhet-ek meg a vállalkozásnál: Az eszközök összetételét vizsgálva pozitívum, hogy a követelések állománya csökkent. A forrásstruktúrában jelent-sebb változások történtek. Az elengedett összeg, mint rendkívüli bevétel megnövelte a mérleg szerinti eredményt, ami nemcsak, hogy pozitív lett, de jelent-s összeg is. Hosszú lejáratú kötelezettség nincs, mivel a tagi kölcsön volt ezen a mérlegsoron. A vállalat fizetési fegyelme javult, ezt bizonyítja a szállítók forgási sebessége. A rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsor is megsz nt, mivel a törleszt- részleteket mutatták itt ki. Összességében a cég kötelezettségének állományában jelent-s csökkenés fedezhet- fel. A vállalkozás likviditása javult, az eladósodottsága csökkent. Mindez szépen hangzik, de nézzük meg mi áll e pozitívumok hátterében. Az exportértékesítés árbevételében továbbra is növekedés tapasztalható, azonban a ráfordítások, ha lehetséges még nagyobb mértéket öltenek a korábbi kett- évhez képest. Így a költségszint mutatók is kedvez-tlenebb képet festenek a vállalatról. Sajnos az üzemi eredmény negatív, ebb-l is látszik, hogy a profitot nem a vállalkozás maga termelte ki, nem saját érdeme. Hiszen a tagi kölcsön elengedése miatt csökkent a kamattartozás összege és n-tt a rendkívüli bevétel. Ebb-l kifolyólag lett végül pozitív összeg a mérleg szerinti eredmény. Az anyavállalat (TEAM 7 GmbH) kihúzta egy id-re a bajból a Naturholztechnik Kft.-ét, azonban hosszú távú jóslatokba bocsátkozni a vállalat jöv-jét illet-en nem lehet. Néhány problémára azonban megoldás lenne: Az állásid- csökkentése, amely a munkaid-alap hatékonyabb kihasználását célozná. A

gépek

korszer sítése,

felújítása

a

min-ség

további

romlásának

megakadályozása. Marketing tevékenység kialakítása, újabb piacok meghódítása a kapcsolt vállalkozás monopol helyzetének csökkentésére. Készletgazdálkodás javításával a költségek csökkentése.

49


Azonban

mindezek

megvalósításakor

sem

lehet

figyelmen

kívül

hagyni

a

makrogazdaságban bekövetkez- változásokat, mint a recessziót a faiparban vagy az infláció er-teljes befolyásoló hatását a gazdálkodásra, s nem utolsó

sorban a forint

er-södését az EURO-val szemben, amely az exportáló cégeket sújtja.

50


Irodalomjegyzék

1. 2000. évi C törvény a számvitelr-l 2. Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Perfekt Budapest 2001. 3. Naturholztechnik Kft. beszámolói 1999-2001-es években 4. Dr. Sándor Lászlóné – Dr. Sztanó Imre – Dr. Birher Ilona – Dr. Pucsek József: A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése, Perfect Budapest 2001. 5. Tóth Sándor: A fafeldolgozás 1945 el-tt 6. Trautmann János – Papacsek János: Mérlegelemzési mutatók, Saldo Budapest 1999 7. 1997. évi CXLIV. törvény – A gazdasági társaságokról ( Complex CD Jogtár)

51

Naturholztechnik Kft. tevékenységi körei

2011

F részáru gyártása

2012

Falemezek gyártása

3610

Bútorkereskedelem

5161

Tüzel - és építési anyagok nagykereskedelme

5190

Külkereskedelem

7020

Ingatlankezelés, kereskedelem, közvetítés és értékelés

Képletgy jtemény 1. Befektetett eszközök fedezete I.:

Saját t ke

x100

Befektetett eszköz 2. Befektetett eszközök fedezete II.:

Saját t ke + hosszú lej. köt. Befektetett eszköz

x100

Saját t ke

x100

3. Tárgyi eszközök fedezete:

Tárgyi eszköz 4. Saját t ke növekedési mutató:

Saját t ke

x100

Jegyzett t ke 5. Tárgyi eszköz hatékonysága:

Nettó árbevétel

x100

Tárgyi eszköz 6. Használhatósági fok:

Tárgyi eszköz nettó értéke x100 Tárgyi eszköz bruttó értéke

7. Tárgyi eszköz megújítási mértéke:

8. Eszközök fordulata:

Tárgyév során aktivált x100 érték Tárgyévi záró bruttó érték

Nettó árbevétel Eszközök

9. Készletek fordulatszáma fordulatban:

10. Készletek fordulatszáma napokban:

11. Saját t ke fordulatszáma:

Nettó árbevétel Készlet Készlet x id szak napjainak száma Nettó árbevétel Nettó árbevétel Saját t ke

12. Rövid távú likviditási mutató I.:

Forgóeszköz x100 Rövid lejáratú kötelezettség

13. Rövid távú likviditási mutató II.:

Forgóeszköz - Követelés x100 Rövid lejáratú kötelezettség

14. Rövid távú likviditási mutató III.:

Pénzeszköz + Értékpapír x100 Rövid lejáratú kötelezettség

15. Gyorsráta:

Forgóeszköz - Készlet

x100

Rövid lejáratú kötelezettség 16. Dinamikus likviditási mutató:

Üzemi tevékenység x100 eredménye Rövid lejáratú kötelezettség

17. Hosszú távú likviditási mutató:

Üzemi tevékenység x100 eredménye Kötelezettségek állománya

18. Eladósodottság mértéke:

Saját t ke x100 Kötelezettségek állománya

19. Nettó eladósodottság mutató:

Kötelezettség - Követelés x100 Saját t ke

20. Adósságszolgálati mutató:

21. Hitelfedezeti mutató:

Mérleg sz. eredmény + x100 écs. Hosszú lejáratú kötelezettség Követelés Rövid lejáratú kötelezettség

22. Vev k forgási sebessége napban:

Vev x id szak napjainak száma Nettó árbevétel

23. Vev k forgási sebessége fordulatban:

Nettó árbevétel Vev k

24. Szállítók forgási sebessége napban:

Szállítók x id szak napjainak száma Anyagjelleg ráfordítás

25. Szállítók forgási sebessége fordulatban:

26. Vev k és szállítók aránya:

Anyagjelleg ráfordítás Szállítók Vev x100 Szállító

27. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték jogok + M szaki berendezések, gépek, járm vek + Egyéb berendezések, felszerelések, járm vek + Tenyészállatok = Aktivált tárgyi eszközök + Készlet = "Összes eszköz" 28. Bérköltség + Személyi jelleg egyéb kifizetések = "Összes kifizetett bér"

x100

29. Komplex hatékony. mutató:

Nettó termelési érték "Összes eszköz"x0,2 + "Összes kifizetett bér"x1,8

30. 1 f re jutó nettó árbevétel:

Nettó árbevétel Átlagos stat. létszám

31. 1 f re jutó bruttó term. érték:

Bruttó termelési érték Átlagos stat. létszám

32. 1 f re jutó anyagm. term. érték:

33. 1 f re jutó nettó term. érték:

x100

Anyagmentes termelési érték Átlagos statisztikai létszám Nettó termelési érték Átlagos stat. létszám

34. 100 Ft "összes eszközre" jutó nettó árbevétel:

Nettó árbevétel

x100

"Összes eszköz" 35. 100 Ft "összes eszközre" jutó bruttó termelési érték:

Bruttó termelési érték

x100

"Összes eszköz" 36. 100 Ft "összes eszközre" jutó anyagm. termelési érték:

Anyagm. term. érték "Összes eszköz"

x100

37. 100 Ft "összes eszközre" jutó nettó termelési érték:

Nettó termelési érték

x100

"Összes eszköz" 38. 100 Ft "összes kifizetett bérre" jutó nettó árbevétel:

Nettó árbevétel x100 "Összes kifizetett bér"

39. 100 Ft "összes kifizetett bérre" jutó bruttó term. érték:

Bruttó termelési érték x100 "Összes kifizetett bér"

40. 100 Ft "összes kifizetett bérre" jutó anyagm. term. érték:

Anyagm. term. érték x100 "Összes kifizetett bér"

41. 100 Ft "összes kifizetett bérre" jutó nettó term. érték:

Nettó termelési érték x100 "Összes kifizetett bér"

42. Árbevétel arányos üzemi tevékenység eredménye:

Üzemi tev. Eredménye x100 Nettó árbevétel

43. T kearányos adózás el tti eredmény:

44. Termelési költségszint mutató:

45. Értékesítési költségszint mutató:

Adózás el tti e. x100 Saját t ke Összes költség Bruttó termelési érték

x100

Ért. összes költsége Nettó árbevétel

x100

46. Anyaghányad:

Anyagjelleg ráf. x100 Bruttó term. érték

47. Bérköltséghányad:

Személyi jell. ráf. x100 Bruttó term. érték

48. Értékcsökkenési leírás hányad:

Értékcsökkenési leírás Bruttó termelési érték

x100

Átvezetések (2001) Ssz. Tétel Megnevezés

Honnan

Hová

1

Mérleg Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érték jogok

Vagyoni jogból

Ingatlan és kapcsolódó vagyoni jogra

2

Mérleg Immateriális javakra adott el legek átvezetése

Egyéb követelésekb l

Immateriális javakra adott el legre

3 4 5 6 7

Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg

Állatokból Részesedésb l Részesedésb l Adott kölcsönökb l Adott kölcsönökb l

Tenyészállatra Kapcsolt részesedésre Egyéb részesedésre Kapcsolt tartós kölcsönbe Egyéb részesedési tartós kölcsönbe

8 9

Mérleg Adott kölcsönök megosztása Mérleg Hosszú lejáratú bankbetétek átsorolása

Adott kölcsönökb l Hosszú lejáratú bankbetétb l

Egyéb tartós kölcsönbe Egyéb tartós kölcsönbe

10 Mérleg Alapítókkal szembeni követelések átsorolása

Alapítókkal szembeni követelésekb l

Kapcsolt követelésbe

11 12 13 14 15

Vev kb l Vev kb l Egyéb követelésekb l Egyéb követelésekb l Céltartalék várható veszteségekr l

Kapcsolt részesedési vev kre Egyéb részesedési vev kre Kapcsolt részesedési követelésbe Egyéb részesedési követelésbe Vev követelésekbe

Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg

Tenyészállat kiemelése Részesedések megosztása Részesedések megosztása Adott kölcsönök megosztása Adott kölcsönök megosztása

Részesedési vev k kiemelése Részesedési vev k kiemelése Kapcsolt követelések kiemelése Kapcsolt követelések kiemelése Követelések céltartalékának rendezése

16 Mérleg Céltartalék rendezése

Céltartalék várható veszteségekr l Egyéb követelésekbe

17 Mérleg Értékpapírok megosztása 18 Mérleg Értékpapírok megosztása 19 Mérleg Forgatási hitelviszonyt megtestesít értékpapírok

Eladási részvényekb l Eladási részvényekb l Értékpapírokból és eladási kötvényekb l

Kapcsolt részesedésbe Egyéb részesedésbe Forgatási, hitelviszonyt megtestesít értékpapírba

20 21 22 23

Aktív elhatárolásból Aktív elhatárolásból Aktív elhatárolásból T ketartalékból

Bevételek aktív elhatárolása Költségek aktív elhatárolása Halasztott ráfordítások Lekötött tartalékba

24 Mérleg Lekötött tartalék képzése t ketartalékból

Eredménytartalékból

Lekötött tartalékba

25 Mérleg Hátrasorolt kötelezettségek kiemelése

Kötelezettségekb l

Hátrasorolt kapcsolt kötelezettségbe



Hátrasorolt egyéb részesedési kötelezettségekbe



Hátrasorolt egyéb kötelezettségbe

28 Mérleg Átváltoztatható kötvények kiemelése

Kötvénytartozásból

Átváltoztatható kötvénybe

29 Mérleg Kapcsolt hosszú lejáratú kötelezettségek megosztása

Alapítói és egyéb hosszú lejáratú Tartós kapcsolt kötelezettségekbe kötelezettségekb l


Alapítói és egyéb hosszú lejáratú Tartós egyéb részesedési kötelezettségekb l kötelezettségekbe


Alapítói és egyéb hosszú lejáratú Tartós egyéb kötelezettségekbe kötelezettségekb l

32 Mérleg Részesedési szállító kiemelése 33 Mérleg Részesedési szállító kiemelése

Szállítókból Szállítókból

Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg

Aktív elhatárolások megosztása Aktív elhatárolások megosztása Aktív elhatárolások megosztása Lekötött tartalék képzése t ketartalékból

Kapcsolt kötelezettségekbe Egyéb részesedési kötelezettségekbe

34 Mérleg Kapcsolt kötelezettségek kiemelése

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekb l

Kapcsolt kötelezettségekbe



Egyéb részesedési kötelezettségekbe



Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekbe

37 Mérleg Passzív elhatárolás megosztása 38 Mérleg Passzív elhatárolás megosztása 39 Mérleg Passzív elhatárolás megosztása

Passzív elhatárolásból Passzív elhatárolásból Passzív elhatárolásból

Bevételek passzív elhatárolása Költségek passzív elhatárolása Halasztott bevételek

Átvezetések (2001) Ssz. Tétel Megnevezés

Honnan

Hová

1

Eredmény

Árfolyamnyereség elszámolása

Egyéb bevételb l

Árfolyamnyereség pénzügyi bevételbe

2 3

Eredmény

Selejt, hiány átvezetése Terven felüli értékcsökkenés elszámolása

Anyagköltségb l Értékcsökkenési leírásból

Egyéb ráfordításba Egyéb ráfordításba

4 5 6 7

Eredmény

Egyéb költség kivezetése Egyéb költség kivezetése Egyéb költség kivezetése Árfolyamveszteség elszámolása

Egyéb költségb l Egyéb költségb l Egyéb költségb l Egyéb ráfordításból

Igénybe vett szolgáltatásba Egyéb szolgáltatásba Bérjárulékba Árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításba

8 9

Eredmény

Bérjárulékok átvezetése Kapcsolt pénzügyi bevételek kiemelése

Egyéb ráfordításból Pénzügyi bevételb l

Bérjárulékba Kapcsolt pénzügyi bevételbe

10

Eredmény

Kapcsolt pénzügyi ráfordítások kiemelése

Pénzügyi ráfordításból

Kapcsolt pénzügyi ráfordításba

11 12

Eredmény

Árfolyamnyereség kiemelése Befektetett pénzügyi eszközök kamatainak kiemelése

Pénzügyi egyéb bevételb l Kapott kamatokból

Kiemelt árfolyamnyereségbe Egyéb jogcím szerinti kamatba

13 14

Eredmény

Árfolyamveszteség kiemelése Értékvesztések kiemelése

Pénzügyi egyéb ráfordításból Pénzügyi befektetések leírásából

Kiemelt árfolyamba Kiemelt veszteségbe és értékvesztésbe

15

Eredmény

Rendkívüli mérték miatti átvezetés

Rendkívüli ráfordításból

Egyéb ráfordításba vagy üzemi költségbe

16

Eredmény

Rendkívüli mérték miatti átvezetés

Rendívüli bevételb l

Egyéb bevételbe vagy üzemi bevételbe

17 18

Eredmény

Kapott támogatás Adott támogatás

Rendívüli bevételb l Rendkívüli ráfordításból

Egyéb bevételbe Egyéb ráfordításba

Eredmény

Eredmény Eredmény Eredmény

Eredmény

Eredmény

Eredmény

Eredmény

1 1 2 2 3 8 4 1 2 0 1 2 1 2 3 2

0

Statisztikai számjel

0 1 - 0 9 - 0 6 1 8 5 8 Cégjegyzék szám

Naturholztechnik Kft 1999, 2000, 2001 évi mérlegei " A " VÁLTOZAT

MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Sorszá m

A tétel megnevezése 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sor) 02. I.

IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09. sorok)

1 999 113 107

adatok ezer Ftban 2 000 2001/12/3 1 108 194 105 200

9

46

27

9

6 40

4 23

113 098 74 967 32 324 2 050

108 148 74 496 31 268 1 513

105 173 73 362 27 885 2 783

507 3 250

871

1 143

03. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 04. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 05. 3. Vagyoni érték7 jogok 06. 4. Szellemi termékek 07. 5. Üzleti vagy cégérték 08. 6. Immateriális javakra adott el;legek 09. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 10. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (11.-17. sorok) 11. 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték7 jogok 12. 2. M7szaki berendezések, gépek, járm7vek 13. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járm7vek 14. 4. Tenyészállatok 15. 5. Beruházások, felújítások 16. 6. Beruházásokra adott el;legek 17. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 18. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19.-25. sorok) 19. 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 20. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 21. 3. Egyéb tartós részesedés 22. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló

vállalkozásban 23. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 24. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesít; értékpapír 25. 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

adatok ezer Ftban

Sorszá m

A tétel megnevezése 26. B. Forgóeszközök (27.+34.+40.+45. sor) 27. I.

1 999

KÉSZLETEK (28.-33. sorok)

28. 1. Anyagok 29. 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

2 000

57 126

2001/12/3 1 70 318 61 760

18 419 1 668 15 774

32 271 1 326 23 707

36 318 5 567 29 107

977

7 238

1 644

22 769 10 918 3 363

30 401 5 942 12 472

22 133 1 669 8 813

8 488

11 987

11 651

15 938

7 646

3 309

74 15 864

1 7 645

93 3 216

1 976

1 176

578

1 976

1 176

578

172 209

179 688

167 538

30. 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 31. 4. Késztermékek 32. 5. Áruk 33. 6. Készletre adott el;legek 34. II. KÖVETELÉSEK (35.-39.sorok) 35. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vev;k) 36. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 37. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lev;

vállalkozással szemben 38. 4. Váltókövetelések 39. 5. Egyéb követelések 40. III. ÉRTÉKPAPÍROK (41.-44. sorok) 41. 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 42. 2. Egyéb részesedés 43. 3. Saját részvények, saját üzletrészek 44. 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít; értékpapírok 45. IV PÉNZESZKÖZÖK (46.-47. sorok)

. 46. 1. Pénztár, csekkek 47. 2. Bankbetétek 48. C. Aktív id9beli

elhatárolások 49. 1. Bevételek aktív id;beli elhatárolása 50. 2. Költségek, ráfordítások aktív id;beli elhatárolása 51. 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (01.+26.+48. sor)

Keltezés: Borsfa, 2002. Március 13. PH.

a vállalkozás vezet;je (képvisel;je)

1 1 2 2 3 8 4 1 2 0 1 2 1 2 3 2

0


0 1 - 0 9 - 0 6 1 8 5 8 Cégjegyzék szám

Naturholztechnik Kft 1999, 2000, 2001 évi mérlegei " A " VÁLTOZAT

MÉRLEG Források (passzívák)

Sorszá m

A tétel megnevezése 53. D. Saját t9ke (54.-61.sorok) 54. I.

JEGYZETT TMKE 55. ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 56. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TMKE (-) 57. III. TMKETARTALÉK 58. IV EREDMÉNYTARTALÉK . 59. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 60. VI ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK . 61. VI MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY I. 62. E. Céltartalékok (63.-65. sorok) 63. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 64. 2. Céltartalék a jöv;beni költségekre 65. 3. Egyéb céltartalék 66. F. Kötelezettségek (67.+71.+80. 67. I. 68. 1. 69. 2. 70. 3.

sor) HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (68.-70. sorok) Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lev; vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

1 999 -5 242

adatok ezer Ftban 2 000 2001/12/3 1 -23 438 120 507

41 040

41 040

41 040

-44 002

-46 282

-64 478

-2 280

-18 196

143 945

173 852

196 980

42 582

Sorszá m

71. II. 72. 1. 73. 2. 74. 3. 75. 4. 76. 5. 77. 6. 78. 7. 79. 8. 80. III. 81. 1. 82. 2. 83. 3. 84. 4. 85. 5. 86. 6. 87. 7. 88. 8. 89. 9.

A tétel megnevezése HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (72.-79. sorok) Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lev; vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (81.-89. sorok) Rövid lejáratú kölcsönök ebb;l: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vev;kt;l kapott el;legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll.szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lev; vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

90. G. Passzív id9beli elhatárolások (91.-93. sorok)

1 999

2 000

adatok ezer Ftban 2001/12/3 1

71 493

30 994

71 493

30 994

102 359

165 986

42 582

5 652 7 663

8 756 12 075

5 652 6 513

46 542

133 252

42 502

11 903

30 417

3 599

6 146

4 449

2 351 1 248

4 836 1 310

3 110 1 339

172 209

179 688

167 538

91. 1. Bevételek passzív id;beli elhatárolása 92. 2. Költségek, ráfordítások passzív id;beli elhatárolása 93. 3. Halasztott bevételek

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (53.+62.+66.+90. sor)

Keltezés: Borsfa, 2002. Március 13. PH.

a vállalkozás vezet;je (képvisel;je)

1 1 2 2 3 8 4 1 2 0 1 2 1 2 3 2

0


0 1 - 0 9 - 0 6 1 8 5 8 Cégjegyzék szám

Naturholztechnik Kft 1999, 2000, 2001 évi eredménykimutatásai " A " VÁLTOZAT "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással)

Sorszám

01 . 02 . I. 03 . 04 . II. III.

05 . 06 . 07 . 08 . 09 . IV.

A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.) Saját el;állítású eszközök aktivált értéke

16 110 229 141

241 126

308 845

245 251

256 865

318 304

Saját termelés7 készletek állományváltozása

-2 016

14 194

-194

Aktivált saját teljesítmények értéke (03.±04.) Egyéb bevételek ebb;l: visszaírt értékvesztés

-2 016 25 011

14 194 25 487

-194 21 343

2 280 119 367

138 328

168 932

37 177

38 512

39 613

1 986

1 823

1 658

5 242

7 926

2 498

163 772 42 871

186 589 47 881

212 701 84 408

2 806

3 394

31 325

18 920

21 234

24 895

64 597 10 632

72 509 12 273

140 628 9 973

Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke AnyagjellegK ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.) 10 Bérköltség . 11 Személyi jelleg7 egyéb . kifizetések 12 . Bérjárulékok

V. VI.

1 999

adatok ezer Ftban 2 000 2001/12/3 1 15 739 9 459

Személyi jellegK ráfordítások (10.+11.+12.) Értékcsökkenési leírás

VII.

Egyéb ráfordítások ebb;l: értékvesztés

24 829

ÜZEMI ( ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE V.-VI.-VII.-VIII.)

A.

(I.±II.+III.-IV.-

4 416

24 958

6 735

20 296

1 918

217

-30 584 adatok ezer Ftban

Sorszám

IX. B.

PÉNZÜGYI MOVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX.)

-7 832

-13 628

10 135

C.

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.)

-3 416

-13 411

-20 449

X.

4 239

145

164 404

3 103

4 930

10

1136

-4785

164394

E.

Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.XI.) ADÓZÁS ELQTTI EREDMÉNY (±C.+-D.)

-2 280

-18 196

143 945

XII.

Adófizetési kötelezettség -2 280

-18 196

143 945

-2 280

-18 196

143 945

13. 14. 15.

16.

17. VIII 18. 19. 20. 21.

XI. D.

F.

G.

ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.XII.) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F.+22.-23.)

Keltezés: Borsfa, 2002. Március 13.

PH. PH.

1 999

2 000

A tétel megnevezése Kapott (járó) osztalék, részesedés ebb;l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebb;l: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebb;l: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg7 bevételek ebb;l: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi m7veletek egyéb bevételei Pénzügyi mKveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebb;l: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetend; kamatok és kamatjelleg7 ráfordítások ebb;l: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi m7veletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mKveletek ráfordításai (18.+19.±20.±21.)

2001/12/3 1

1 077

1 081

4 864

1 157

452

12 972

2 234

1 533

17 836

7 388 6 936

8 827 8 292

4 904

2 678 10 066

6 334 15 161

2 797 7 701

a vállalkozás vezet;je

a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Recommend Documents