a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása

Küls szakmai konzulens: Magyar Marianna

Operatív konzulens: Dr. Vörös Miklós

Vajda Veronika Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ...........................................................................................................................3 2. A vállalat bemutatása ......................................................................................................5 2.1

A vállalkozás története ................................................................................................5

2.2

A társaság piaci helyzete .............................................................................................5

2.3

A társaság jöv beni lehet ségei ..................................................................................7

3. Információs rendszerek ...................................................................................................9 3.1

Az információ..............................................................................................................9

3.2

Információs rendszerek általában..............................................................................10

3.2.1 Információs rendszer fogalma................................................................................10 3.2.2 Az információs rendszer összetev i ......................................................................10 3.3

Termelési információs rendszer ................................................................................11

3.4

Számviteli információs rendszer ...............................................................................11

3.4.1 Számviteli információs rendszer fogalma..............................................................11 3.4.2 A számviteli információs rendszer szintjei ............................................................12 3.4.3 A számviteli információs rendszer kialakításának szükségessége a magyar gazdaságban .....................................................................................................................14 4. Az Anton Kft-nél m információs rendszerek....................................................16 4.1

A vállalat termelési információs rendszere ...............................................................16

4.2

Az Anton Kft-nél m5köd számviteli információs rendszer ....................................18

4.2.1 A számviteli információs rendszer részletes bemutatása.......................................19 4.2.2 A vállalat számviteli információs rendszerének értékelése ...................................35 5. A számviteli információs rendszer által szolgáltatott adatok a vezetés felé .............37 5.1

Az elemzés szükségessége ........................................................................................37

5.2

Az elemzés lényege...................................................................................................37

5.3

A vállalat tevékenységének elemzése .......................................................................38

5.3.1 Vagyoni helyzet alakulásának elemzése................................................................38 5.3.2 Pénzügyi helyzet alakulásának elemzése...............................................................41 5.3.3 Jövedelmez ség elemzése......................................................................................43 6. Összefoglalás...................................................................................................................47

2


1. Bevezetés A dolgozat témájául az Anton Kft-nél m5köd

számviteli információs rendszer

bemutatását választottam. A kötelez szakmai gyakorlat során kerültem a Kft-hez. A gyakorlati életben a f iskolán tanultakat jól tudtam hasznosítani, bár sok újdonságot is megismertem a számviteli munka területén. Mivel ennek a cégnek a tevékenysége véleményem szerint magába foglalja mindazt, ami a számviteli területen érdekes lehet, és el fordulhat (export tevékenység, árfolyamfigyelés, vámmal kapcsolatos jogszabályok ismerete, analitikus nyilvántartások), úgy gondoltam, hogy nagy kihívást jelenthet számomra a Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása. A témaválasztáshoz hozzájárult az is, hogy munkám során egy olyan dinamikusan fejl d vállalatot ismertem meg, ahol a továbblépéshez már elengedhetetlen a régi rendszer finomítása, fejlesztése. A számviteli információs rendszerek a vállalkozások gazdasági, pénzügyi mozgatórugói, ezért azok megfelel kialakítása, felépítése az eredményes m5ködéshez elengedhetetlen. Az innen származó információk befolyásolják a döntéshozatalt, és ezáltal hatással vannak a termelési folyamatokra. A fentiek miatt nagyon fontos, hogy célszer5en kialakított szervezeti felépítés, jól megszervezett bizonylat, és adatszolgáltatás segítse a rendszer m5ködését. A dolgozat az alábbi f bb témakörökre épül: 1. Bevezetés 2. Vállalat bemutatása 3. Információs rendszerek 4. Az Anton Kft-nél m5köd információs rendszerek 5. A számviteli információs rendszer által szolgáltatott adatok a vezetés felé 6. Összefoglalás A vállalat, és tevékenységének bemutatása után az információs rendszerekr l általános tulajdonságait fejtem ki, majd ezután a cégnél használt ügyviteli program alapján részletesen bemutatom az Anton Kft-nél kialakított rendszert.

3

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Mivel a számviteli információs rendszerekkel szembeni els dleges elvárás, a vezet ség pontos informálása a cég vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetér l, ezért különböz mutatók segítségével elemzést készítettem a vállalat eredményességének alakulásáról. Végül összefoglalás következik magáról a rendszerr l, és az általam megoldatlannak vélt problémákról, rávilágítva arra, hogy napjainkban az Európai Unióhoz közeled Magyarországon egy vállalat eredményes m5ködése elképzelhetetlen egy jól m5köd számviteli információs rendszer nélkül.

4


2. A vállalat bemutatása 2.1 A vállalkozás története Az Anton Kft. 1992. december 15-én alakult, és teljes egészében magánszemélyek tulajdonában van. F

tevékenysége a szerszámkészítés és a saját készítés5 szerszámok

kipróbálása m5anyagfröccsönt gépein, ezáltal a speciális munkam5veletek elvégzése. A cég indulása az alábbi körülmények között történt: A rendszerváltást követ en a szerszámkészít

nagyvállalatok megsz5ntek, a piacon

kialakult hiány, és gyártói bizonytalanság állapotában az Anton Kft. a bonyolult, egyedi tervezés5, speciális szerszámok gyártása területén vállalkozott, f leg azon termékekkel, amelyek készítését más cégek - m5szaki hiányosságok miatt - nem vállalták. Ez a szakterület az autó, háztartási és elektromos gépalkatrészgyártó szerszámok, nagy precizitású m5anyagfröccsönt és hidegalakító szerszámok gyártása volt. Az üzem kezdetben egy bérelt garázsban, majd a tulajdonos saját lakásának alsó szintjén, ezt követ en pedig a lakás mögött felépített 220 négyzetméteres m5helyben indult el. Az 1997-es évben a Kft. eljutott arra a szintre, ahol dönteni kellett, hogy vagy megmarad a piacon és tovább fejl dik mind területi terjeszkedés , és gépi beruházás terén, vagy nem tud tovább fejl dni a piaccal és esetlegesen elveszti megrendel it. A társaság tulajdonosa úgy döntött, hogy a fejlesztést választja. Megvásárolt az önkormányzattól egy földterületet, amelyen egy csarnokot létesített kb. 1000 négyzetméteres területen. Kisebb-nagyobb anyagi nehézségek után, állami támogatásokat is igénybe véve, a vállalkozás mára az ország egyik legfejlettebb szerszámkészít

üzemét mondhatja

magáénak, a jelenleg megtalálható szinte legkorszer5bb technológiával felszerelve.

2.2 A társaság piaci helyzete Az Anton Kft-nél a

2001-es évben átlagosan 74 f

dolgozott, ez a szám az idén

megközelíti a 90 f t. Nem igényel különösebb indoklást, hogy ez mekkora fejl dés az induláskori 4 f vel szemben. A kapacitások az utóbbi 3-4 évben növekedtek dinamikusan, hisz az 1997. év elején a Kft. létszáma alig haladta meg a 20 f t. Megnyugtató a cég számára, hogy a létrehozott

5

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása kapacitások lekötése semmilyen gondot nem okoz. Az elmúlt három évben inkább az volt a probléma, hogy a lehetséges megrendelések egy részét nem tudta elvállalni. A gyártott termékek min sége jó, reklamációk nem merültek fel. A termékek európai-, és világviszonylatban is megállják a helyüket. Az Anton Kft. az indulást követ en szinte azonnal exportra kezdett el dolgozni. A kezdeti nehézségeket segítette, hogy a külföldi vev k részér l – a szakmai hozzáértést és megbízhatóságot tapasztalva – nagyfokú bizalom alakult ki a cég iránt. Több megrendel – így például az NS Kunststofftechnik – a kezdetekt l fogva az Anton Kft. vev i közé tartozott, és jelenleg is a termelés viszonylag nagy százalékát teszik ki megrendeléseik. A megrendel k között a legjelent sebbek az autógyártás területén: a BMW, a Mercedes, az Audi, a General Motors; a híradástechnika területén: a Grundig, a Siemens cégek; illetve az egyéb háztartási gépek, és alkatrészek területén: NS Kunststofftechnik, az FWB, a Heizmann. Az Anton Kft. a 2001-es évben eljutott arra a szintre, hogy olyan cégóriásnak is a beszállítója lett, mint a Valeo, mely a nemzetközi viszonylatban is ismert nagyvállalat, jelent sége világgazdasági szinten is számottev . A Valeo az autóiparban a legnagyobbak, köztük a Mercedes, BMW, GM, VW beszállítója, több országban, így Olaszországban, Németországban, Franciaországban stb. is vannak vállalatai. A Valeonak csak olyan cégek szállíthatnak szerszámot, amelyek megfelelnek a Valeo bels min sítési rendszerének. Ez nemzetközileg elfogadott min séget biztosít, mivel egységes rendszert alkalmaznak, függetlenül attól, hogy a Valeo vállalata mely ország területén m5ködik. Ez a min sítés ”A” kategóriájú az Anton Kft. vonatkozásában, melyet 2000. évben szerzett meg. Folyamatos fejl dést mutatnak az árbevétel és az adózott eredmény adatok is az elmúlt 6 év vonatkozásában: 1. Sz. táblázat

Adatok eFt-ban

Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Árbevétel 81803 152059 248095 358211 692797 830960

6

Eredmény 7741 17291 51425 48096 54132 57257

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Az Anton Kft. tulajdonában van a Zalaegerszeg, Sport u. 16. szám alatti ingatlan. Az ingatlanon 2000 négyzetméter üzemcsarnok, és 320 négyzetméter iroda és szociális létesítmény található. Az épület teljesen légkondicionált, a csarnok daruzott, teljes egészében megfelel a XXI. század elvárásainak. A cég tulajdonát képezi még a zalaegerszegi 2721/4 hrsz-ú belterületi ingatlan, mely 4465 négyzetméter terület5. Az Anton Kft. gépállománya nettó 130.000 eFt, melybe többek között 5 CNC megmunkálóközpont, több különféle szikraforgácsológép, lézerhegeszt , marógépek, köször5gépek , és egy háromdimenziós csúcstechnológiát képvisel ENGEL típusú gép tartoznak.

2.3 A társaság jöv>beni lehet>ségei Az Anton Kft. megalakulását követ en és azóta is m5anyagfröccsönt

szerszámok

készítésével és m5anyag termékek fröccsöntésésvel foglalkozik. A társaság profilja nem változott, azonban a gyártott m5anyagfröccsönt

szerszámok a kezdeti egyszer5bb

gyártmányoktól eltolódtak a magas technikai színvonalat képvisel

háromdimenziós

szerszámok felé. Így az Anton Kft-nél a m5szaki fejlesztés célterülete az ilyen típusú szerszámkészítés feltételeinek megteremtése lett. Ez a fejlesztés 1998. évt l kezd dött el. A háromdimenziós szerszám a csúcstechnológiát jelenti a jelenlegi nemzetközi piacon; egy olyan versenyképes terméket, mely az egész világon a legmagasabb követelményeket elégíti ki, és így hosszútávon gazdaságosan értékesíthet termék létrejöttét eredményezi. A Széchenyi tervnek köszönhet en 2001. év decemberében az Anton Kft. vásárolt egy olyan fröccsönt gépet, mely már alkalmas az ilyen típusú szerszámok m5ködtetésére. Az országban ez az egyetlen ilyen gép, ezért a Budapesti M5szaki Egyetemmel együttm5ködési megállapodást írtak alá, hogy a jövend

mérnökök is megismerhessék ezt a fajta

csúcstechnikát. Mivel az állandóan fejl d ipari háttér szintentartása óriási befektetési igényeket von maga után, és mivel a világpiac Ázsia felé történ megnyílása jelent s árkonkurenciát jelent az európai vállalkozások számára, f ként a nagyarányú kézimunkát igényl iparágaknál, mint például a szerszámgyártás, és ráadásul a világpiacon az autóértékesítés csökken tendenciát mutat, mely vásárlói révén a céget is érzékenyen érinti; az Anton Kft-nek is el kellett gondolkodnia a jöv beni lehet ségekr l

7

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Ezért két új munkaterület megnyitásával próbálkozik az elkövetkez id szakban. Az egyik terület, amelyet választott, a már megvásárolt ENGEL csúcstechnikájú, fröccsönt gép kihasználására épül. Ez a gép technikai adottságai alapján nagy szériaszámú, bonyolult m5anyagtermékek gyártására alkalmas. Így már folyamatban van egy szintén multinacionális céggel, az Electrolux-szal a megállapodás, porszívó kábeldob gyártására. A másik a GE multinacionális cég részére szikraforgácsolási bérmunkavégzés, mely viszonylag kis befektetéssel, az állandó szállítási kondíciók miatt stabil, jó nyereséget hozó vállalkozásnak ígérkezik.

8


3. Információs rendszerek 3.1 Az információ Információ fogalma: Információ alatt az ismeretek azon körét értjük, amelyek egy rendszerr l lév korábbi tudásunkhoz képest újdonsággal szolgálnak, ezáltal csökkentik a rendszer megismerési folyamatában lév bizonytalanságot. Többnyire valamilyen cselekvést indítanak el. Mivel a vállalat m5ködésében kulcsszerepe van az id ben meghozott helyes döntéseknek, ezért az információk a döntések inputjaként a vállalati m5ködés fontos er forrásai közé tartoznak. S t, kicsit fölötte is állnak a hagyományosan vett er forrásoknak, mint a pénzt ke, vagy a munkaer , mert az utóbbiakat csak akkor lehet mozgásba hozni, koordinálni, ha a rájuk vonatkozó információk eljutnak a m5ködtet ikhez. Az információk azáltal válnak a rendszer elemeivé, hogy a szervezet számára biztosítani tudják: -

az informálódást; a szervezetben információfelvétel történik,

-

informálást; a szervezetben információáramlás történik, és

-

információfedolgozást; a szervezet elemei az információ hatására m5ködésbe lépnek.

Más és más az információ, amire szükség van a gazdálkodás, és döntések különböz területein, és szintjein. Ezért nagyon fontos, hogy ezt figyelembe véve jöjjenek létre a vállalatokon

belüli

információs

rendszerek,

melyek

hozzájárulnak a vállalkozások eredményes gazdálkodásához.

9

folyamatos

tevékenységükkel


3.2 Információs rendszerek általában 3.2.1 Információs rendszer fogalma Az információs rendszer olyan szervezett folyamatok összessége, amelyek végrehajtásuk esetén a szervezet irányításához, és döntéshozatalhoz adnak információkat. Más megközelítésben az információs rendszer az a rendszer, amely a vállalat környezeti adataink figyelésével, és elérésével egyidej5leg kezeli a vállalaton belül zajló tevékenységek, és a környezettel folytatott tranzakciók adatait is, ezeket rendszerezi, és információként a döntéshozók rendelkezésére bocsátja. 3.2.2 Az információs rendszer összetev>i 1.) Döntéshozó: Általában valamilyen szint5 vezet , aki az információs rendszer segítségével információt kap a vállalatot érint tényekr l, és ezek felhasználásával a vállalattal kapcsolatban hasznos döntéseket hoz a célok elérése érdekében. 2.) Információ: A feldolgozott adatok a küls

és bels

tényekr l, melyek a

döntéshozatalban felhasználhatók. 3.) Technikai apparátus: Napjainkban a számítógépes ellátottságot jelenti, hiszen fontos az információk biztonságos tárolása, gyors visszakeresése, átadása, ami hatékonyan csak számítógépek segítségével oldható meg. A vállalati információs rendszer három jól elkülöníthet , egymástól nem független rendszert alkot: -

Vezet i információs rendszer

-

Termelési és/vagy számviteli információs rendszer

-

Informális információs rendszer

E három struktúra egyetlen integrált információs rendszert képezve segíti a vállalatok tevékenységét. A dolgozat témájával kapcsolatban az alábbiakban a termelési, és számviteli információs rendszer kerül részletes kifejtésre.

10


3.3 Termelési információs rendszer A termelési információs rendszer feladata a vállalaton belüli termelési folyamatok összefogása, a különböz

termelési pontok között a szükséges információk átadása, a

termelési szintek szerint. Jelent sége kiemelt, mivel a gyártásban a megfelel okozhat (pl.: nem megfelel

információk hiánya fennakadást

mennyiség5 raktározott alapanyag), illetve hibás termék

el állítását eredményezheti (mind min ségben, mind összetételben). Éppen ezért a jól kialakított termelési információs rendszer nagy szerepet játszik a vállalat eredményes m5ködésében.

3.4 Számviteli információs rendszer 3.4.1 Számviteli információs rendszer fogalma A számviteli információs rendszer olyan integrált keretet ad a vállalton belüli adatok gy5jtésének, tárolásának és feldolgozásának, amely pénzügyi jelleg5 információkat biztosít a vállalati tevékenységek irányításához és végrehajtásához, illetve a vállalat tevékenységét és annak eredményét tükröz kimutatásokhoz. A számviteli információs rendszer tehát pénzügyi információkat biztosít, azáltal, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdasági egységeknél zajló eseményeket, rögzíti azokat naturáliákban kifejezett, és pénzügyi következményeikkel (értékben) együtt, és ezek alapján a vezetés felé különböz jelentéseket készít. A számviteli információs rendszer a tranzakciók, és események követésén kívül számos rendszeres, vagy id szaki feldolgozást is végez a vezetés felé, illetve más érintettek (pl.: részvényesek) számára. Így a rendszer keretében készülnek el a vállalatok m5ködését, és eredményét

átfogóan

tükröz

pénzügyi

eredménykimutatás).

11

kimutatások

(cash

flow,

mérleg,

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása A számviteli információs rendszerben zajló eseményeket három f ciklusban foglalhatjuk össze: 1.) Bevételi ciklus: Az áru értékesítését és a bel le származó bevételhez való hozzájutást foglalja össze. F bb elemei a rendelésfogadás, és nyilvántartás, számlázás, teljesítés, vev állomány nyilvántartás, elszámolás, jelentéskészítés. 2.) Kiadási ciklus: A beszerzést l a fizetési kötelezettség teljesítéséig terjed folyamatokat jelenti. F bb elemei a rendelésfeladás, beérkeztetés, számlafogadás, kiegyenlítés, elszámolás, jelentéskészítés. 3.) Er forrás menedzsment ciklus: A vállalat m5ködéséhez szükséges er források beszerzését, tárolását, felhasználását foglalja magában. 3.4.2 A számviteli információs rendszer szintjei A gazdasági rendszerek gyakorlatában a következ

számviteli elszámolási szintek

különböztethet k meg: alapadatok, és bizonylatok, analitikus nyilvántartások, f könyvi könyvelés, és beszámoló szint. •

Alapnyilvántartások: A vállalat valamennyi er forrására kiterjed , hagyományos értelemben vett nyilvántartások szintje. Rendeltetése az elszámoltatás, és a felel sség biztosítása, illetve annak alátámasztása. Rögzíti az állapotváltozások sorozatát, az azokat el idéz azok

eseményeket, és a pillanatbeli állapotokat tükrözi. Alapokmányai

az els dleges bizonylatok amelyeket a gazdasági m5velet helyszínén

készítenek, és amelyeknek egy példánya a helyszínen marad. Az er forrásokat természetes mértékegységben méri, de a mozgások regisztrálása során értékben is rögzíti a változásokat. •

Analitikus könyvelés: Ezen a szinten történik a feladások készítése a f könyvi könyvelés számára. Az analitikus elszámolások egy-egy f könyvi számla tartalmát az információs igényeknek megfelel en részletezik. Ezeket a nyilvántartásokat folyamatosan kell vezetni. Ez azt jelenti, hogy az év végén összegzett nyilvántartásokat a következ évben tovább használjuk. Amennyiben a nyilvántartásokat hiánytalanul vezetjük a leltárkészítés alapokmányai is lehetnek.

12

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása •

F>könyvi szint: Rendeltetése a beszámoló alátámasztása, illetve a bels információs igények kielégítése, hisz a számviteli törvény szerint a vállalatoknak az eszközök, források, illetve a gazdasági események eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával biztosítania kell az éves beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. A f könyvi könyvelés két formában valósul meg: a f könyvi számlán és a f könyvi naplóban. A f könyvi számlán a gazdasági eseményeket tartalmuk szerint kell rögzíteni, a f könyvi naplóban pedig a felmerülésük sorrendjében kerülnek feljegyzésre. A szint alapokmányai az analitikus szint feladásai, és egyéb alapbizonylatok. A mérésmód itt már csak értékben történik. A vállalkozó a f könyvi számlák adatállományáról évente legalább egyszer (beszámoló készítést megel z en annak alátámasztására) f könyvi kivonatot köteles készíteni. Ez teremti meg a kapcsolatot a f könyvi szint és a beszámolási szint között.

•

Beszámoló szint: A beszámoló a vállalat vagyoni, pénzügyi helyzetét és jövedelemtermel

képességét és annak változását bemutató pénzügyi jelentés,

melynek összeállítási szabályait a Számviteli Törvény rögzíti. Alapokmányai

a

f könyvi

kivonat,

és

a

leltár.

A

mérlegben

eredménykimutatásban a mérésmód csak értékben, míg a kiegészít

és

mellékletben

értékben és mennyiségben történik. Az információs rendszer egyes szintjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és ez biztosítja az egymással való egyeztethet séget. Ahhoz, hogy a számviteli információs rendszer hatékonyan szolgálja a vállalat tevékenységét, kiépítésében az alábbi követelményeknek kell eleget tennie: törvényi el írásoknak való megfelelés, számviteli elvek érvényre juttatása, tükrözze a vállalat jellegét, bels információigényét, könyvviteli rendszer áttekinthet vé tétele, tulajdonosi, vezet i döntésékhez szükséges információk biztosítása.

13


3.4.3 A számviteli információs rendszer kialakításának szükségessége a magyar gazdaságban

A ’80-as évek közepét l a szocialista gazdasági forma fokozatosan alakult át piacgazdasággá. Ennek a folyamatnak során megváltoztak a tulajdonviszonyok, a szocialista típusú nagyvállalatok helyét kis- és középvállalatok, egyéni vállalkozások foglalták el. A szocialista gazdasági formában a számviteli információk els sorban a nemzetgazdaság irányításának céljait, a tervgazdálkodást szolgálták. A vállalaton belüli bels információs folyamatokra nem fordítottak különösebb figyelmet, hiszen a vállalat m5ködésének eredményessége nem volt meghatározó. A piacgazdasággá történ átalakulás viszont szükségessé tette, hogy a gazdaság szerepl i megkapják azokat az információkat, amelyek alapvet en szükségesek gazdasági döntéseik meghozatalához. Ezért a számviteli információs rendszer m5ködésének eredményeképpen adatok szolgáltathatók a piaci szerepl k vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetének alakulásáról. Ez a változás igényelte a számvitel törvényi szabályozását, egy olyan Számviteli Törvény kialakítását Magyarországon, mely a piacgazdaság körülményeinek, a megváltozott tulajdonviszonyoknak megfelel. Az információk felhasználóinak köre alapvet en két részre osztható: küls

és bels

felhasználók. A küls felhasználók közé tartoznak els sorban a tulajdonosok, akik vagyonukat azzal a céllal vitték be a vállalatba, hogy az ott kigazdálkodott jövedelemb l osztalék formájában részesedjenek. Ezért fontos, hogy tudják, befektetési döntésük helyes volt-e, a vállalkozás vagyoni helyzete stabil-e. Ide tartoznak még a hitelez k, a potenciális befektet k, akiknek gazdasági döntéseikhez szükségesek a szolgáltatott információk, illetve a hatóságok, akik így tudják ellen rizni, hogy a társaság m5ködése megfelel-e a jogszabályi el írásoknak. Az els számú elvárás azonban, melyet az információs rendszerrel szemben támasztunk, a bels felhasználók, a vezet ség informálása a cég pontos vagyoni, pénzügyi, illetve a jövedelmi helyzetér l, mivel a vezetés számára a legfontosabb, hogy pontosan lássák a még

14

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása kihasználatlan bels

forrásokat, és rugalmasan tudjanak reagálni a küls

hatásokra,

változásokra. Összegezve tehát elmondható, hogy a számvitel, és így a számviteli információs rendszer legf bb feladata, hogy a vállalat m5ködésér l a piac szerepl i részére hasznos, és megbízható információt szolgáltasson, ezért fontos annak megfelel kialakítása, hatékony m5ködtetése.

15


4. Az Anton Kft-nél m információs rendszerek 4.1 A vállalat termelési információs rendszere Mint az el z ekben már bemutatásra került, a termelési információs rendszerek a gyártás folyamatában játszanak jelent s szerepet. Az Anton Kft. esetében a következ módon került kialakításra ez a rendszer: 1. szint: Árajánlat kérés, árajánlat adás. A potenciális megrendel megfelel m5szaki rajzok, és min ségi követelmények leírásával megkeresi a céget, mely alapján a tervezés vezet je óra, és anyagköltség bontásban árajánlatot készít a megrendel felé. 2. szint A kiadott árajánlatnak megfelel en, amennyiben az ár körülbelül megfelel a megrendel nek, a

tételes egyeztetés, és árkorrekciók után a megrendel

írásos

megrendelést ad, melyben pontosan megadja a gyártási, és fizetési paramétereket. 3. szint: A megrendelés alapjául szolgáló m5szaki rajzoknak megfelel en a tervez k elkészítik a gyártáshoz szükséges pontos, méretarányos rajzokat, darabjegyzékeket. A darabjegyzékek alapján a beszerzés elkészíti az alapanyagmegrendelések listáját, és a gyártás ütemének megfelel en gondoskodik a megrendelt alapanyagok határid re történ beérkezésér l. 4. szint: Maga a gyártási folyamat, melynek minden információs rendszer alá van rendelve, hiszen az itt elkészült terméknek kell megfelelnie a megrendel

által

támasztott követelményeknek. A gyártási folyamat eredménye a m5anyagfröccsönt szerszám, mellyel azokat a m5anyag darabokat készítik, melyr l a megrendel

a

m5szaki rajzok alapján vár. 5. szint: Mintadarab gyártása. Az Anton Kft.-nél készült szerszámokkal gyártott m5anyag mintadarabok különböz

méreti, és min ségi vizsgálaton esnek át.

Amennyiben bármilyen eltérés tapasztalható, a hibának, vagy a megrendel igényeinek megfelel en akár a tervezési szintig is visszaléphet a folyamat, de legtöbbször elég a gyártási szinten a megfelel korrekciókat elvégezni. Amennyiben a mintadarab megfelel , a m5anyagfröccsönt szerszám szállításra kerül a megrendel részére.

16


Árajánlatkérés

Árajánlat

1. szint

Nem elfogadott

Elfogadott

Rendelés 2. szint

Alapanyagbeszerzés

Tervezés

3. szint

Gyártás

M5anyagfröccsönt szerszám 4. szint

Nem

Mintadarab

Igen

Szállítás

17


4.2 Az Anton Kft-nél m számviteli információs rendszer Az Anton Kft-nél alkalmazott programcsomagot a P&G Szoftverház Számítástechnikai Szolgáltató Betéti Társaság készítette, és tartja karban folyamatosan, a jogszabály változásainak megfelel en. Az Ad_Acta számítógépes programcsomag a vállalkozások teljes ügyvitelét felöleli az alábbi modulokkal: -

Rendelésnyilvántartás,

-

Szerz désnyilvántartás,

-

Számlázás,

-

Könyvelés,

-

Készletek,

-

Pénzügy,

-

Bérgazdálkodás,

-

Titkárn i alrendszer

-

Egyedi igényre termelésnyilvántartás is illeszthet a rendszerbe

A program több ügyfeles változatban is üzemelhet, ekkor a program behívása után ki kell választani az aktuális ügyfelet. Ilyen esetben az egyes ügyfelek adatai külön alkönyvtárban kapnak helyet. Az Ad_Acta számítógépes programcsomag IBM, vagy kompatíbilis számítógépeken futtatható. A program egyes moduljai önállóan is üzemelhetnek, de lehet ség van a komplett rendszer üzemeltetésére is úgy, hogy a modulok kapcsolódjanak egymáshoz. Pl.: a számlaadatok bevitelével párhuzamosan sor kerülhet készletaktualizálásra, majd ezzel egyid ben a számla könyvelésére is. A program m5ködéséhez kódrendszereket kell kialakítani.

18

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása 4.2.1 A számviteli információs rendszer részletes bemutatása 4.2.1.1. A rendszer m
hivatalokhoz

történ utalásánál is. A rendszerben a következ törzsadatok tárolására van lehet ség: 1.) Szállító, vev törzs A fentieknek megfelel en több alrendszer is használhatja. A partnereket a törzsbe kell felvinni, és a használat során igény szerint b víthet . 2.) Anyagtörzs, A vállalkozásnál lév , megrendelésre kerül , számlázandó, vagy készletezésre kerül anyagokat tartalmazza. Az anyagtörzs az egyes modulokból új tételekkel egészíthet ki. 3.) Befektetett eszközök 4.) Szolgáltatás törzs A számlázandó szolgáltatások körét tartalmazza, az egyes modulokból is b víthet . 5.) Szerz déstörzs Itt vihet k fel a külföldi partnerekkel kötött megállapodások. 6.) Alkalmazotti törzs A bérrendszerhez szükséges törzsadatok feltöltését biztosítja. A személyi adatokon túl a dolgozók fix jogcímeit is itt lehet tárolni. 7.) Szállító, vev központja, 8.) Szállító, vev részlegei, 9.) Termékszerkezet B.) Paraméterek Az Ad_Acta számítógépes alrendszerben a törzsadatok mellett úgynevezett Paraméterek találhatók, amelyek egyrészt a gazdasági szabályozók leírására szolgálnak, másrészt a helyi

19

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása sajátosságok feltöltését teszik lehet vé. Az els típusnál lehet feltölteni például az érvényes forgalmi adó %-okat, a személyi jövedelemadó sávokat. A másik csoport a vállalkozás adatainak feldolgozásához szükséges törzsjelleg5 adatokat foglalja magába: szervezeti egységek, munkaszámok, számlakeret, költséghelyek, kifizetési jogcímek…stb. C.) Szerviz D.) Dokumentáció 2.4.2.1 A program moduljainak részletes bemutatatása A már említett programmodulok közül cég az alábbiakat használja: A.) Számlázás B.) Könyvelés C.) Készlet-befektetett eszközök D.) Pénzügy E.) Bér-munkaügy Ezek a programrészek a Kft teljes ügyvitelét átfogják, és segítségükkel megvalósítható a vállalat számviteli információs rendszerének hatékony m5ködtetése. Az alábbiakban az egyes modulrészekhez kapcsolódó általános tudnivalók kerülnek kifejtésre, melyet a modulok cégre vonatkozó konkrét leírása követ. A.) Számlázás Bizonylatok, bizonylati elv Minden gazdasági eseményr l bizonylatot kell kiállítani. A bizonylatok a gazdasági események megtörténtét hitelt érdeml en bizonyítják. A könyvviteli nyilvántartásokban (analitikus, és szintetikus) csak bizonylat alapján lehet az események hatásait rögzíteni. A bizonylat akkor szabályszer5, ha a valóságnak megfelel en, és hiánytalanul tartalmazza a könyvvitelben rögzítend , valamint más jogszabályokban el írt adatokat. Ezen adatoknak hitelesnek kell lenniük, és a bizonylatoknak meg kell felelni az általános alaki, és tartalmi követelményeknek.

20


A számviteli törvény el írásai szerint a könyvviteli elszámolásokat alátámasztó bizonylatok általános alaki, és tartalmi kellékei a következ k: -

a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója,

-

a bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése,

-

a gazdasági m5veletet elrendel személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezett l függ en az ellen r aláírása

-

a bizonylat kiállításának id pontja, illetve annak az id szaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell

-

a megtörtént gazdasági esemény tartalmának leírása vagy megjelölése,

-

küls bizonylat esetén a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét,

-

könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történ hivatkozás, továbbá

-

minden olyan adat, amelyet a számviteli törvény el ír.

A számviteli törvény a számviteli bizonylatoknak min sül dokumentumok, feljegyzések fajtáit a következ ek szerint határozza meg: -

számla,

-

számlát helyettesít okmány,

-

szerz dés, megállapodás

-

kimutatás

-

hitelintézeti bizonylat, bankkivonat,

-

jogszabályi rendelkezés,

-

egyéb ilyennek min sül irat.

A számviteli bizonylatot a számviteli törvénynek megfelel en a gazdasági esemény bekövetkezésével, megtörténtével egyidej5leg kell kiállítani. Az egyidej5ség követelménye a gyakorlatban sok esetben nem valósítható meg, ezért törekedni kell arra, hogy a lehet legrövidebb id n belül készüljön el a számviteli bizonylat. A számviteli bizonylatokat magyar nyelven kell kiállítani. A gazdálkodóval üzleti kapcsolatban álló külföldi félnek kiállított bizonylat azonban a magyar mellett tartalmazhatja más nyelven is a bizonylaton feltüntetett információkat. Ez viszont nem kötelezettség, hanem csak lehet ség. 21


Azok a bizonylatok, amelyek a könnyen mobilizálható vagyonelemekben bekövetkez változások rögzítésére szolgálnak, s mint ilyenek kiemelked

kockázatot jelentenek az

esetleges visszaélések szempontjából, a számviteli törvény szerint a szigorú számadású bizonylatok közé tartoznak. Ezek a bizonylatok a következ k: -

készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatok,

-

olyan nyomtatványok, amelyekért a nyomtatvány értékét meghaladó ellenértéket kell fizetni,

-

olyan nyomtatványok, amelyekért a nyomtatványon szerepl névértéknek megfelel ellenértéket kell fizetni,

-

valamint azok a nyomtatványok, melyek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

A bizonylat elektronikus formában is meg rizhet , ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehet ségét. A vállalatnál a rendszerben a számlázás alrendszer a beérkez , illetve a kimen számlákkal kapcsolatos teend ket foglalja magában az alábbiak szerint: a.) Kimen számlák (belföldi, vagy export) készítése, és nyilvántartása. A kimen számlák készítése minden esetben termelési jelentés alapján történik, mely tartalmazza a termék összes jellemz it, és így alkalmas arra, hogy a számla alapjául szolgáljon. Attól függ en, hogy belföldi, vagy export számla kerül kiállításra 4, vagy (a vámokmányokhoz kötelez pluszpéldányok miatt) 9 példányban nyomtatják. A program biztosítja az ismételt nyomtatás elleni védelmet, csak helyesbít , illetve jóváíró számlával lehet már kinyomtatott számlát javítani. A túl sok helyesbít

számla kiváltására a

program lehet séget nyújt a végleges nyomtatás el tt egy ún. Próbaszámla készítésére, mely

tartalmilag

teljesen

megegyezik

a

normál

számlával,

de

rákerül

az

„áfavisszaigénylésre nem alkalmas” felirat, és a sorszám nem kerül kiírásra. Ebben a számlában tetsz legesen módosíthatunk, egészen addig, amíg a végleges nyomtatást nem választjuk. Ett l fogva a számlában már több módosítás nem hajtható végre, csak korrigáló számlával javíthatunk az értékekben. Az exportszámlák minden esetben magyar, és idegennyelven készülnek. 22

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása b.) Érkezett számlák nyilvántartása. Az érkezett számlákat az áfa nyilvántartás miatt tartják nyilván, a készletekben nem történik változás. Felvitelre kerül a nettó összeg, az áfa kulcsa, és összege, valamint a bruttó érték. Külön nyilvántartásban szerepelnek a belföldi számlák, és külön az importszámlák, melyek devizaértéken, devizanemenként vannak nyilvántartva. Mind a kimen , mind pedig az érkezett számlák ügyfelenként kerülnek nyilvántartásra, mely meggyorsítja a visszakeresést, illetve támogatja a könyvelésben az analitikus nyilvántartást. c.) A számláknak a bevitellel együtt történ lekönyvelése. Nem használják, mivel a számlák könyvelése költséghelyekre, illetve költségvisel kre történik, a f könyvek analitikus alábontásával. A számlák nyilvántartásba vétel után kerülnek a beszerzésre, ahol rávezetik a megfelel költséghelyet, illetve költségvisel t, és csak utána kerülnek könyvelésre. d.) Eladási árak nyilvántartása, ami lehet az anyagtörzsben megadott, egyedi megállapodásos, vagy ártípusokhoz kötött. Nem használják, mivel minden fröccsönt

szerszám egyedi darab, és ára külön

megállapodás alapján kerül kialakításra. e.) Számlákhoz kapcsolódó árfolyamok nyilvántartása. Nagyon fontos, mivel a könyvelés a vámolás id pontjában érvényes árfolyam szerint történik, és így a számlakészítés id pontjában ezt az árfolyamot még nem tudjuk, csak utólagosan lehet rögzíteni. f.) Számlák képerny n történ lekérdezése. Utólagos visszakeresésnél van jelent sége. g.) Számlázáshoz kapcsolódó listák (…melléklet) B.) Könyvelés Könyvvezetés A vállalkozások tevékenységük során azokról a gazdasági eseményekr l, melyek a vagyoni, pénzügyi, és a jövedelmez ségi helyzetüket alakítják, folyamatos nyilvántartást vezetnek és azt az üzleti év végével azt lezárják. Ezt nevezzük könyvvezetésnek. A könyvvezetés az egyszeres és a kett s könyvvitel rendszerében magyar nyelven történhet.

23


Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszer5sített beszámolót készít vállalkozás. 2001. év január 1-jét l új vállalkozás már nem választhatja ezt a könyvvezetési formát. Kett s könyvvitelt kell vezetnie és az egységes számlakeretet kell alkalmaznia mindazoknak a vállalkozóknak, akiknek a törvény értelmében - éves beszámolót, - egyszer5sített éves beszámolót vagy - összevont éves beszámolót kell készíteniük. A kett s könyvvitelt vezet

vállalkozások folyamatosan id sorrendben kötelesek

nyilvántartani a gazdasági eseményeket, azokat pénzértéken rögzíteni, és könyvviteli számlákon könyvelni. A folyamatos könyvviteli munkát hitelt érdeml módon bizonylatok alapján kell végezni. A vállalkozásnál zajló folyamatok rögzítéskor követelmény, hogy az elkészült feljegyzés pontos, és megbízható legyen és ezek mindenkor tükrözzék a valóságos helyzetet. A könyvelés helyességér l pedig id szakonként meg kell gy z dini, el kell végezni a különböz

kiegészít , helyesbít , egyeztet , összesít

könyvviteli munkákat. Ez a

könyvviteli zárlat. A könyvviteli zárlat készítés id pontját a törvény a gazdálkodó döntésére bízza. A gazdálkodó a könyvviteli zárlathoz kapcsolódó érdekeltsége alapján fogja eldönteni, hogy havonta, negyedévenként vagy csak év végén végzi el a zárlattal kapcsolatos feladatokat. A zárlat után – legalább a beszámoló elkészítését megel z en – a kett s könyvvitelt vezet

gazdálkodónak f könyvi kivonatot kell készítenie, amely alkalmas arra, hogy a

gazdálkodó meggy z djön arról, hogy a könyvelését számszakilag helyesen végezte. A vállalkozások vagyoni, és pénzügyi helyzetét az év elején a nyitómérleg, év végén a zárómérleg tükrözi. Ezért a könyvvitel a nyitómérleg adatait összekapcsolja a zárómérleggel. A vállalat a könyveit a kett s könyvvitel rendszerében vezeti, a könyvviteli zárlat évente készül. A mérleg és eredménykimutatás elkészítésének id pontja egybeesik a társasági adóbevallás készítésének idejével. 24

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása A cég a költségeket az 5-ös számlaosztályon tartja nyilván, költségnemenként. Mint általános forgalmi adóalany, havi bevallásra kötelezett, mivel az év elejét l összesített elszámolandó adója meghaladja a törvényben el írt 1 millió Ft-os értékhatárt. Az exporttevékenységb l adódóan a társaság rendszeresen áfa visszaigényl . A visszaigényelhet áfát a bevallásban az egyéb adónemekben keletkez tartozásokra vezetik át. Az Anton Kft-nél a könyvelési feladatok megoldására a könyvelési alrendszer a következ lehet ségeket biztosítja: a.) F könyvi könyvelés. A f könyvi könyvelésben a számlák tartozik-követel forgalmának rögzítésén kívül (melynek kétoldali egyez ségét a program biztosítja), lehet ség van a f könyvi számlák analitikus alábontására. Az analitikák tartalma tetsz leges lehet, akár szállító-vev , akár munkaszám, akár áfa-kulcs, jövedéki termék szerinti alábontás is lehetséges, vagy választhatunk másmilyen tetsz leges paramétert is. Ez azért nagyon lényeges, mivel pl.: a költségvisel k nagy száma, vagy pl.: több száz beszállító ellenére is áttekinthet

a

számlatükör, illetve a f könyvi kivonat. A f könyvi számokat analitikák szerint külön lehet listáztatni. b.) Devizakönyvelés. A bankok könyvelésénél van jelent sége. Mivel a cég export-import tevékenységet végez, külön devizabankszámlát vezet, melyen devizanemenként, devizaértéken történik a számlavezetés. Ez lehet séget nyújt a könyvelés, és a bankkivonat egyenlegének egyeztetésére. c.) Mennyiségre történ könyvelés. Az üzemanyagnyilvántartásnál használják. A tankolásoknál a tankolt litert lehet rögzíteni, és így a futott kilométer alapján számítható az üzemanyagfelhasználás. Ez alapján a m5szaki norma összehasonlításával vizsgálható, hogy az autó túlfogyaszt, vagy sem, melynek az áfavisszaigénylés szempontjából van jelent sége. d.) Számlanyilvántartás, ezzel párhuzamosan áfa nyilvántartás. A számlázási alrendszernél ismertettük alkalmazását. e.) Évi zárások, nyitások. Automatikusan, a programmal megoldhatóak, de lehet ség van a f könyvi számlák kézi zárására, illetve nyitására is. f.) Költségfelosztások, költségátvezetések. 25

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Különböz

vetítési alapok szerint lehet ség van bizonyos költségfajták felosztására,

illetve áthelyezésére is. Ilyen például a béreknél a dolgozók költséghelye szerinti felosztás. Ez a menüpont nagyon sok számolási munkától mentesíti a könyvel t. g.) Listák.(…melléklet) Alkalmasak

széleskör5

elemzéskimutatásokra,

mérlegparaméterekkel

kiegészítve,

mérleg, és eredménykimutatásra, utókalkulációk, és havi bontások készítésére. A legtöbb Excel formátumban is letárolható, mely a további elemz munkákat támogatja. C.) Készlet-befektetett eszközök Készletek A készletek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül, vagy közvetve szolgáló eszközök: -

amelyeket értékesítési céllal szereztek be, és értékesítésig változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások),

-

amelyek az értékesítést megel z en a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy már feldolgozott elkészült állapotban értékesítésre várnak (befejezetlen termék, félkész termék, késztermék),

-

amelyeket az értékesítend

termék el állítása, vagy szolgáltatás nyújtása során

fognak felhasználni (anyagok). Készletértékelési eljárások: -

Tételes beszerzési ár: Általában nagyérték5 egyedi eszközöknél lehetséges, pl.: gépkocsi forgalmazásánál.

-

FIFO módszer: Elszakad egymástól az eszköz és az áru. Id rendben dolgozik a módszer. Mindig a legrégebbi beszerzési árat használja. Mivel így a zárókészlet a legutolsó beszerzési áron marad benn a könyveimben, ezért attól függ en, hogy az ártendencia növekedés, vagy csökkenés, a készlet fel-, illetve leértékel dik az átlagárhoz képest.

-

LIFO módszer: A FIFO ellentéte. Mivel a legutolsó beszerzési árakat használja, a zárókészlet a legels

árakon marad benn. Így áremelkedés esetén a készlet

leértékel dik, míg árcsökkenésnél felértékel dik az átlagárhoz képest. -

HIFO módszer: Itt már nem az id tényez a fontos, hanem a beszerzési ár nagysága. Lényege, hogy mindig a legmagasabb beszerzési árat használja legel ször. Ennek 26

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása következtében mindig a legkisebb beszerzési áru készletek maradnak meg, tehát ez a módszer lefele értékel az átlagárhoz képest. -

Átlagos beszerzési ár: Alkalmazásának három lehetséges változata ismeretes. A különbség az átlagár meghatározásainak éves gyakoriságában rejlik. Számítható minden egyes beszerzés után, bizonyos id szakonként, és évente egyszer ( éves átlagár).

A vállalkozónak többféle választási lehet sége van a készletek könyvelési, és nyilvántartási eljárásánál. Ezek a következ k: -

Év közben semmilyen nyilvántartást nem vezet,

-

Év közben csak mennyiségi nyilvántartást vezet, értéknyilvántartást nem,

-

Év közben csak értékben tart nyilván, mennyiségben nem,

-

Év közben folyamatos mennyiségi, és értéknyilvántartást vezet. Az Anton Kft-nél a készletváltozásokat év közben sem mennyiségben, sem értékben

nem tartják nyilván, év végi leltárral történik a készletértékelés. A könyvelési feladás a nyitó, záróérték különbözetéb l történik meg.

Befektetett eszközök A befektetett eszközök közé azok az eszközök sorolhatók, amelyek a vállalat tevékenységét tartósan (1 éven túl) szolgálják. A fentiek alapján ide tartoznak: -

Immateriális javak,

-

Tárgyi eszközök,

-

Befektetett pénzügyi eszközök.

Mivel a vállalat befektetett eszköz állományát az immateriális javak, és a tárgyi eszközök alkotják, az alábbiakban ezek kerülnek részletes kifejtésre. Mindkett mérlegértéke a nettó érték, amit a bruttó érték, és a halmozott értékcsökkenés különbözeteként kapunk. 27

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása A bruttó érték meghatározása attól függ, hogy hogyan szerezték be az adott eszközt. Néhány speciális esett l eltekintve – apport, térítés nélküli átadás, saját el állítás – a leggyakoribb a vásárlás. A beszerzési költség (beszerzési ár) az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezésig, raktárba történ beszállításig felmerült, és az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. A beszerzési ár az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt, vételárat, a szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségeket, a bizományi díjat, a beszerzésekhez kapcsolódó adókat (fogyasztási adó) valamint a vámköltségeket foglalja magában. A fentieken kívül részét képezik még: -

az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó fizetend (fizetett) illetékek,

-

vámárut terhel vámköltségen kívüli vámteher,

-

az el zetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

-

jogszabályokon alapuló, hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, az egyéb hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak (környezetvédelmi termékdíj),

-

az eszköz beszerzéséhez, el állításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön,

-

a hitel, a kölcsön feltételeként el írt bankgarancia díja,

-

az üzembe helyezésig, raktárba történ beszállításig felmerült hitelkamat,

-

tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési árban rögzített része.

Az eszközök az id folyamán veszítenek értékükb l, azaz amortizálódnak. Ennek oka a használat, a kitettség, és az erkölcsi avulás. Az amortizáció költségként jelenik meg a számvitelben, és csökkenti az eszközök értékét. Beszélhetünk terv szerinti, terven felüli, illetve kis érték5 tárgyi eszközök értékcsökkenésért l. Tervezni csak a várható használati id szakra lehet. Nem teljes év esetén csak az id szakra es rész számolható el. A számviteli törvény négyféle módszert határoz meg. Lineáris (egyenletes mérték5), degresszív (csökken ütem5), progresszív (növekv ütem5), és teljesítményarányos leírás. Minden egyes eszközr l külön-külön meg kell határozni az amortizáció mértékét, és típusát. Nem lehet amortizációt elszámolni 0-ra leírt eszköz után.

28

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Mint már korábban említésre került, az Anton Kft.-nél befektetett eszközök között az immateriális javak, és a tárgyi eszközök szerepelnek. Az immateriális javak közé a vállalat által használt ügyviteli programcsomag, egy vámprogram a valamint a tervez k háromdimenziós tervez programjai sorolhatók. Mindegyik vásárolt szellemi termék. A tárgyi eszközök részét képezi két telek, a vállalat járm5vei, az üzemcsarnok, és az ehhez kapcsolódó berendezések, termel gépek. Az értékcsökkenési leírás lineáris kulccsal történik, melynek értéke változó. A cég eszközeinek leírási rendszere nem tér el az adótörvény el írásaitól, mivel az eszközök avulása, elhasználódási foka arányos az ott el írtakkal. A programban a befektetett eszközök alrendszere a befektetett eszközökkel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez nyújt lehet séget: a.) Befektetett eszközök nyilvántartása Tételes karton vezetésre ad lehet séget, melyen minden az eszközzel kapcsolatos adatot rögzíteni lehet, a beszerzést l az értékcsökkenés költséghelyek közötti megosztásán keresztül az állapotváltozásokig. b.) Értékcsökkenés számítása, és automatikus könyvelése. A kartonon rögzített leírási kulcsnak megfelel en mind adótörvény szerinti, mind pedig számviteli törvény szerinti értékcsökkenés számításra lehet ség van, havi, negyedéves, vagy éves gyakorisággal. A cégnél egyenl re az éves értékcsökkenés-számítást alkalmazzák, de elképzelhet , hogy a következ

évben a termék önköltségének

számításához áttérnek a havi elszámoláshoz. Az automatikus könyvelés a kartonon megadott f könyvi számokra (befektetett eszköz-f könyv, értékcsökkenés-f könyv) történhet, ez jelenleg még nem került alkalmazásra. c.) Dolgozóknak kiadott eszközök nyilvántartása Ez a program azon kisérték5 tárgyi eszközök nyilvántartására szolgál, melyeket a dolgozóknak adnak ki munkavégzésre, és melyért a felel sség ket terheli. Jelenleg van bevezetés alatt a számítógépes nyilvántartása, indítása 2003. januárjától történik. d.) Leltározás. Különböz

szempontok szerint (pl.: leltári szám, f könyvi szám, költséghely)

listáztathatók ki a nyilvántartott eszközök. Például a tételes leltárív alapján végezhet az év végi leltár, mely a változások könyvelésben történ átvezetésére is szolgál. 29

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Ez a programrész is most kerül kialakításra az Anton Kft-nél, mivel a kézi nyilvántartás már nagyon sok munkát igényel, és a következ évre tervezett havi értékcsökkenéshez egyébként is fel kell tölteni az adatokat. e.) Listázás. (…melléklet) D.) Pénzügy A pénzügyi alrendszer igazán a könyveléshez kapcsolódik, hiszen a pénzmozgások, (mind pénztári, mind pedig banki) a könyvelésben mindenhol meg kell, hogy jelenjenek. Éppen ezért az általános számviteli rendszerben külön pénzügyr l nem beszélünk. Az Anton Kft-nél futó ügyviteli programban azonban erre azért van lehet ség, mivel a bankkivonatok tartalmának követése a könyvelés tartozik, követel forgalmából elég nehézkes, ezért ebben a modulban külön képerny felületen (szinte a bankkivonattal megegyez en) láthatjuk, a bankban, illetve a pénztárban történt növekedéseket, és csökkenéseket. Adatokat lehet átadni banki kihelyezett terminálnak az utalásokhoz, ami akkor lényeges, amikor egy cégnél sok utalás fut a bankon keresztül, és ezzel elkerülhet , hogy mind a könyvelésben, mind pedig a banki terminálon rögzítésre kerüljön ugyanazon a számla. A pénzügy alrendszerrel az alábbi feladatok megoldására van lehet ség: a.) Bankbizonylatok, devizaforgalom és pénztárforgalom bevitele és könyvelése. Lehet ség van számlánként rögzíteni a kiegyenlítéseket, (melyek történhetnek akár a bankban, akár a pénztárban), és a devizában történt kifizetéseket devizanemenként nyilvántartani. Ezeknek a pénzmozgásoknak a rögzítéssel egyid ben a könyvelését is el tudják végezni, tehát nem kell mégegyszer a bizonylatot a könyvelés miatt el venni. Több bankszámla szám esetén erre számlaszámonként is lehet ség van. Így minden nap látják a bank, illetve a pénztár egyenleget, melyet egyeztetni lehet a bankkivonattal, illetve pénztárjelentéssel, valamint a f könyvi kartonnal. A pénztárhoz kapcsolódóan lehet ség van bevételi, és kiadási bizonylatok nyomtatására a pénzmozgásnak megfelel en. b.) Fizetési felszólítás, késedelmi kamat számítás. A programmal készített számlák esetében figyelni lehet a még nem kiegyenlített tételeket, melyekr l vev nkénti tételes felsorolással, egy fix szöveg alkalmazásával fizetési

30

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása felszólítás készíthet ,

és késedelmes fizetés esetén a számlán feltüntetett késedelmi

kamat %-nak megfelel mérték5 kamatterhel levél készíthet . c.) Utalások kezelése. Listáztathatók a lejárt fizetési határidej5 érkezett számlák, melyekr l nyomtathatunk tételes átutalási megbízást formanyomtatványra, illetve, mivel a cégnél kihelyezett banki terminál található, így floppylemezen adatokat lehet átadni a közvetlen on-line kapcsolatban lév banki programnak, mely közvetlenül a budapesti központon keresztül teljesíti a megbízásokat. Ennek el nye, hogy a nap bármely szakában látható a bankszámlán történt forgalom, illetve rendelkezésre álló pénzkeret. d.) Listák (…mell) E.) Bér, és munkaügy Bér A gazdálkodók munkabérként számolják el az állományban lév és az állományon kívüli munkavállalók végzett munkájával összefügg kifizetéseket. Az elszámolás során a munkabéreket állománycsoportonként kell kimutatni. Ezek a következ k: a.) F állású munkavállalók, akik dolgozhatnak: -

teljes munkaid ben,

-

részmunkaid ben

-

nyugdíjasok.

b.) Állományon kívüli munkavállalók, akik megbízásos munkaviszonyban végeznek meghatározott fizikai, vagy szellemi tevékenységet. A munkabér részei: 1. a f foglalkozású, mellékfoglalkozású, másodállású alkalmazottak alapbére, illetve törzsbére; 2. a bérpótlékok (délutáni, éjszakai m5szakpótlék, túlóra pótlék, ügyeleti, készenléti díjak); 3. prémiumok, jutalmak;

31

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása 4. a kiegészít fizetés (a szabadság idejére, fizetett ünnepekre, tanulmányi munkaid kedvezményre járó összegek, 13. havi fizetés); A munkavállalók számára egyénenként számfejtett munkabéreket bruttó bérnek vagy bruttó keresetnek nevezzük. Az üzleti évre vonatkozó bérek összegét, függetlenül attól, hogy azt kifizették-e, a tárgyid szakot terhel bérköltségként kell elszámolni. A bruttó bért a következ levonásokkal kell csökkenteni: -

Munkáltatóval szemben fennálló tartozások, amelyek jogcímei lehetnek: hosszú, vagy rövid lejáratra adott kölcsönök, a kártérítések miatti levonások, a tévesen kifizetett munkabérek miatti levonások, elszámolásra kiadott összegek stb.

-

Jogszabályok, bírósági határozatok és egyéb jogcímek alapján el írt levonások, melyek a következ k: a.) személyi jövedelemadó-el leg, b.) nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék c.) magán-nyugdíjpénztári tagdíjak d.) munkavállalói járulék e.) bírósági határozatokban el írt levonási kötelezettségek, pl.: gyerektartás.

Személyi jelleg5 egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után vállalkozó által fizetend személyi jövedelemadó összegét is. A bruttó bér és a személyi jelleg5 egyéb kifizetések együttesen teszik ki a munkavállalók vállalattól járó személyi jövedelmét A foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosított részére kifizetett, elszámolt járulékalapot képez jövedelem után társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Ezen kívül meg kell fizetnie az egészségügyi hozzájárulást, és a munkaadói járulékot is.

Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizet hely, akkor eleget kell tennie a társadalombiztosítási ellátások kifizetésének, melyek két csoportra oszthatók: -

Családtámogatási ellátások, pl.: családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, anyasági támogatás stb. 32

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása -

Egészségbiztosítási ellátások, mint például a táppénz, a terhességi, gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj stb.

A bér, a személyi jelleg5 egyéb kifizetések és a társadalombiztosítási ellátások együttesen a munkavállaló összes járandóságát teszik ki. A személyi jövedelmek elszámolásának bizonylatai: -

a munkabér-számfejtés bizonylatai;

többféle változatuk ismert, ezek lehetnek

jelenléti ívek, bélyegz órák, az üzemben vezetett m5szaknapló stb. Céljuk a munkahelyen eltöltött id

rögzítése, ezért ezek a bizonylatok nem alkalmasak a

teljesítménybér elszámolására. -

a személyi jelleg5 egyéb kifizetések bizonylatai; tartalmukat, a személyi jelleg5 egyéb kifizetések jogcíme határozza meg.

-

a társadalombiztosítási juttatások bizonylatai; melyeket a mindenkkor érvényes jogszabályok határozzák meg.

A munkavállalók havi keresetének kifizetése történhet havonta egyszer, általában a tárgyhónapot követ

hónap els

részében. A gyakorlatban el fordul azonban a hóközi

kifizetés is. A gazdálkodók a munkabéreket havonta, utólag számolják el, az így kimutatott bértartozást az esetleges részfizetéssel és a jogszabályok alapján, vagy egyéb címen elszámolt levonásokkal csökkentve a jövedelemelszámolási jegyzék alapján könyvelik el. A gazdálkodók a munkabértartozásaikat a 4711. Keresetelszámolási számlán mutatják ki. A számla követel oldalára a költségszámlával szemben a tárgyhónap utolsó napjának dátumával könyvelik a bérfizetési kötelezettséget. A számla tartozik oldalán összességében a bruttó kereset jelenik meg. Az Anton Kft-nél a dolgozók munkabére id bér szerint (órabér és havidíj) kerül számfejtésre. A munkalapok alapján naponta rögzítik, hogy az adott dolgozó melyik szerszámra, melyik m5veletre hány munkaórát fordított. A munkabér elszámolását az alrendszer az alábbiak szerint biztosítja: a.) Havi adatok felvitele dolgozónként. 33

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Dolgozónként történik a bérszámfejtés alapjául szolgáló id adatok felvitele, mely lehet pl.: ledolgozott óra, fizetett szabadság, táppénzes napok száma. Amennyiben valamilyen jogcímen fix, vagy változó összeg5 egyéb kifizetés jár a dolgozónak ( pl.: munkába járás, vagy napidíj), ezeknek a felvitele is itt történik. b.) Bérszámfejtés. A havi adatok alapján történik, tetsz legesen ismételhet

amennyiben az alapadatok

rögzítésében valami hiba történt. Mindig a legutolsó állapotot tárolja le a program. A dolgozók törzsadatai mellett letárolásra kerülnek az ket érint jogszabályi levonások, illetve adókedvezmények. Ezeknek az érvényesítése is ebben a menüpontban látható, és ellen rizhet . A számfejtett fizetett szabadság adatait nyilvántartja a program, és éves szinten göngyöli, így mindig tudni lehet, az aktuális ki nem fizetett szabadságos napok számát emberenként, és céges szinten is. c.) Távolléti díj, és átlagórabér számítás. A jogszabályban el írt, el z id szaki adatok alapján lehet ség van a programmal mind távolléti díj, mind pedig átlagórabér számításra, melyhez a szükséges adatok hozzárendelését a felhasználónak kell megoldania. d.) Bérfelosztások. Lehet ség van különféle vetítési alapok alapján (pl.: adott termékre fordított munkaórák, dolgozóknál rögzített költséghelyek) a munkabérek, és az ehhez kapcsolódó, munkáltatót terhel járulékok felosztására. e.) Nyugdíjpénztári adatszolgáltatás. A magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése a munkáltatókra nagyon sok plusz adminisztrációs terhet ró. A program lehet séget ad, melyet a vállalat ki is használ, floppylemezes adatszolgáltatásra, melyet a nyugdíjpénztárak dolgoznak fel. f.) Hiányzások nyilvántartása. A dolgozók különböz

jogcímen történ

hiányzásait tartja nyilván, mely egyrészr l

fontos a munkáltatónak, pl.: betegszabadság els 15 napja, mely a munkáltatót terheli, másrészr l a különböz adatszolgáltatásokhoz nyújt alapot, pl.: egyéni járulékelszámolási laphoz. g.) Éves bevallások. A jogszabályok a munkáltatót különféle bevallások elkészítésére kötelezik, melyek lehetnek a munkavállalókra vonatkozóak, illetve a munkáltatóra vonatkozóak is. Az éves bevallás leggyakoribb típusa a Személyi jövedelemadó bevallás, melyet ha a munkavállaló másként nem rendelkezik, a munkáltatónak kell elkészítenie, és bevallania. 34

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Amennyiben a munkavállaló ezt sajátmaga akarja megtenni, ehhez a megfelel adatok közlését a munkáltatónak írásban kell biztosítania. A munkáltatónak az általa kifizetett bérekr l éves bevallást kell tennie, egyszer az elszámolt adókedvezmények és ezáltal levont jövedelemadó tekintetében, másrészt a dolgozótól levont és befizetett járulékok tekintetében. Adatot kell szolgáltatni a Társadalombiztosítás felé a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó lapon, mely a munkavállaló jövend nyugdíjának alapadatait biztosítja. Ezeket, és az itt még fel nem sorolt egyéb kötelez

munkabérrel kapcsolatos éves

bevallásokat, az Anton Kft. ezzel az ügyviteli programmal nem papíralapú, hanem mágneslemezes bevallással teljesíti. h.) Listák (…melléklet) 4.2.2 A vállalat számviteli információs rendszerének értékelése Az Anton Kft-nél jelenleg m5köd

számítógépes számviteli információs rendszer a

felmerül feladatoknak megfelel. A programcsomag rendelkezik azokkal a lehet ségekkel, amelyek egy export-import tevékenységet folytató cég ügyviteli feladataihoz szükségesek, mind számlázás, mind könyvelés, mind pedig bérgazdálkodás terén. Gyenge pontja nem igazán a meglév számviteli információs rendszernek van, hanem magában a cég anyaggazdálkodási rendszerében található. Egy ilyen termelési és értékesítési paraméterekkel rendelkez cégnél, mint az Anton Kft., már nem megengedhet

ez a fajta készletértékelési módszer (év közben nincs

mozgáskövetés, egyeztetés év végi leltárral). A külföldi partnerek (90% Németországból) elvárják,

hogy

rendelkezzenek.

partnercégeik Az

ilyen

megfelel

típusú

min ségbiztosítási,

min ségbiztosítási

ISO

rendszerek

tanúsítvánnyal

alapja a tételes

anyaggazdálkodás, külön sorszámozott bizonylatok a beérkez , és külön sorszámozott bizonylatok a felhasznált anyagokról. Ezek alapján tételesen lehet követni, hogy valamely beérkezett anyag milyen munkaszámokra, illetve milyen költséghelyekre lett felhasználva, még akkor is, ha a felhasználás több tételben történik. Az Anton Kft. anyaggazdálkodása ezeknek a feltételeknek jelenleg nem felel meg. Márpedig

az

elkövetkez

évben

mindenképpen

szükséges,

hogy

a

cég

ISO

min ségbiztosítási tanúsítványt szerezzen. Ehhez át kell dolgozni mind magát az anyaggazdálkodási rendszert, valamint az anyaggazdálkodáshoz kapcsolódó információs

35

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása rendszert. Kapcsolatot kell kialakítani egyrészt a könyvelés felé, megfelel

bizonylatok

feladásával, másrészt a termelési információs rendszerrel, a felhasználások tekintetében. A fenti probléma megoldásával komplexszé válik az Anton Kft. számviteli információs rendszere, hiszen minden adat rendelkezésre áll, mely alapján a megfelel segítségével a vállalati vezetés a döntésekhez szükséges információkat megkapja.

36

elemzések


5. A számviteli információs rendszer által szolgáltatott adatok a vezetés felé 5.1 Az elemzés szükségessége A számviteli információs rendszerrel szemben a legfontosabb elvárás az, hogy a rendszer keretében elkészített beszámolók pontos, és megbízható képet adjanak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetér l valamennyi piaci szerepl részére. Az így elkészült mérleg, és eredménykimutatás azonban csak szakember számára nyújt információt. A vezet k, illetve a tulajdonosok számára ezeket az adatokat érthet vé kell tenni. Ezért van szükség a kiegészít mellékletben elvégzett mutatószámításokra, valamint azok magyarázó szöveggel való ellátására. Ebben a fejezetben az elemzés szükségessége és lényege kerül kifejtésre, és majd néhány fontosabb mutató segítségével rövid elemzés készül a vállalkozás tevékenységér l.

5.2 Az elemzés lényege A vállalkozás gazdálkodásának elemzése során egy-egy üzleti év értékelésekor el kell végezni a gazdálkodás átfogó, min sít

jelleg5 elemzését, az egyes tevékenységek,

szervezeti egységek részletes kiértékelését. A számviteli törvény önmagában is el írja a vállalkozás tevékenységének elemzését, de annak mértéke, és részletessége a cég és könyvvizsgálójának saját döntési körébe tartozik. A beszámoló részeként ismert kiegészít

mellékletben és üzleti jelentésben kell ezen

számításokat elvégezni. A kiegészít melléklet, és az üzleti jelentés célja a vállalkozásról olyan információk rendszerbe foglalat közlése, amellyel hozzájárulhatunk, hogy a beszámolót tanulmányozó személy megbízható, valós képet tudjon kapni a vállalat jelenlegi helyzetér l. Az elemzéshez felhasználandó eszközrendszert, mutatószámcsoportokat jól kell megválasztani, és azok állandóságát biztosítani kell. A számításokhoz szükséges adatok pedig a mérlegb l, és az eredménykimutatásból nyerhet k.

37


5.3 A vállalat tevékenységének elemzése

5.3.1 Vagyoni helyzet alakulásának elemzése Egy vállalakozás beindításához és m5ködtetéséhez pénzre van szükség. A szükséges pénzt rendelkezésre bocsáthatják a tulajdonosok (saját t ke), illetve a hitelez k (idegen t ke). A vállalat feladata eldönteni, hogy a rendelkezésre álló szabad t két milyen eszközökbe fektesse be a gazdasági tevékenység végzéséhez, továbbá hogy ezeket milyen forrásból finanszírozza. Mindezek bemutatására leginkább a t keszerkezeti mutatók a legalkalmasabbak. Eszközök összetételének alakulása 2. sz. táblázat

Megnevezés Befektetett eszk. Forgó eszk. Aktív id&b. elhat. Eszközök összesen

Adatok eFt-ban

1998

%

1999

%

2000

%

2001

%

170038 71.7 316274 68.2 326110 54.1 358857 56.2 66905 28.2 147149 31.7 275410 45.7 276012 43.2 99 0.04 237042

124 0.03

100 463547

780

100 602300

0.1

3798

0.6

100 638667

100

A befektetett eszközök aránya 1998-ról 2001-re csökkent. Folyamatos eltolódás figyelhet meg a forgóeszközök irányába, ez alól kivétel az utolsó év, ami a befektetett eszközök nagyobb arányú növekedésével magyarázható. De az arányeltolódás mellett összérték növekedés is történt, így vagyongyarapodás tapasztalható. Ehhez nagymértékben hozzájárult az a beruházás, ami 1999-ben kezd dött el. Ez egy új üzemcsarnok építését, és ehhez tartozó géppark folyamatos korszer5sítését jelentette. Az eszközök közül fontos a befektetett eszközök alakulásának vizsgálata, hisz ezekben az eszközökben a t ke huzamosabb ideig van lekötve, ezért szükséges azok hatékony m5ködtetése, hogy javítsák a vállalkozás eredményességét.

38

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása A befektetett eszközök további vizsgálatára szolgál a fedezettséget jelz mutató: Befektetett eszközök fedezete Ez a mutató a tartósan lekötött, befektetett eszközök és a saját források összhangját vizsgálja. Azt mutatja meg, hogy a befektetett eszközök összegének mekkora részét teszi ki a saját t ke, tehát milyen mérték5 az önfinanszírozás. Befektetett eszközök fedezete=(Saját t>ke/Befektetett eszközök)*100 3. sz. táblázat

Megnevezés

Adatok eFt-ban

1998

Saját t&ke Befektetett eszközök

1999

2000

2001

88670

136766

168248

225505

170038

316247

326110

358857

52.1

43.2

51.6

62.8

Fedezet (%)

A mutató értéke egyik évben sem közelíti meg a 100%-ot. Ez olyan id szakban fordulhat el , amikor jelent s beruházásokat valósít meg a vállalkozás idegen forrásból. Ez történt a Kft.-nél 1999-ben. Megfigyelhet , hogy a mutató ekkor a legalacsonyabb, ennek oka a befektetett eszközök, ezen belül a beruházások nagyarányú növekedése. A mutató értéke minél nagyobb, annál stabilabb a vagyoni helyzet, hiszen így a saját t ke nagyobb fedezettséget biztosít, és az idegen forrásokat kisebb mértékben kell igénybe venni. Ezért kedvez , hogy az utolsó két évben ez az érték jelent sen javult, hiszen évenként 10% körüli emelkedés figyelhet meg. Források összetételének alakulása 4. sz. táblázat

Megnevezés Saját t&ke Céltartalékok Kötelezettségek

Adatok eFt-ban

1998

%

1999

%

2000

%

2001

%

88670 37.4 136766 29.5 168248 27.9 225505 35.31 0

0

0

0

0

147651 62.3 318962 68.8 427587

Passzív id&b. elhat.

721

Források összesen

237042

0.3

7819 1.69

100 463547

0

0

71 403896 63.24

6465 1.07

100 602300

0 9266

1.45

100 638667

100

A források összetételén belül fontos vizsgálni a saját, illetve az idegen t ke alakulását. 39


A saját t ke mérlegf összeghez viszonyított aránya jelenti a t keer sséget. Megmutatja, hogy az összes forráson belül mekkora a saját t ke részesedése. T kefedezettségnek is hívják, és az összes eszköz fedezettségér l is információt ad. A mutató értéke függ a végzett tevékenység jellegét l, t keigényességét l, tehát másként kell kezelni egy termel , illetve egy kereskedelmi tevékenységet végz vállalat esetében. Az idegen t ke aránya az adósság mértékére is utal. A mutató a kötelezettségek értékét viszonyítja a mérlegf összeghez. Ha értéke meghaladja a 70 %-ot, részletes vizsgálatra van szükség A vállalatnál a saját, és az idegen t ke egymáshoz viszonyított arányát az alábbi grafikon szemlélteti.

A saját, és idegent&ke aránya

Saját t ke

%

Kötelezettségek

100.0 80.0 60.0 40.0 20.0 0.0 1998

1999

2000

2001

Évszám

Az érték megfelel akkor, ha a saját forrás 70%-ot, az idegen forrás pedig 30%-ot tesz ki az összes forráson belül. Összességében elmondható, hogy a vállalatnál túl magas az idegen t ke aránya. Ennek oka a beruházások finanszírozására felvett hitel, ami a kötelezettségeket nagymértékben növelte, ezért a második, és a harmadik év a legkritikusabb. Kedvez

azonban, hogy az utolsó évben a t keer sség javult, ami a saját t ke

er södésével, és a kötelezettségek csökkenésével magyarázható.

40

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása 5.3.2 Pénzügyi helyzet alakulásának elemzése A társaság pénzügyi viszonyainak jellemzésére használhatók: -

az adósságszolgálati mutatók, amelyek a hitelek felhasználásának értékelésére szolgálnak

-

a likviditási mutatók, melyek a vállalat fizet képességének alakulását jelzik.

Az adósságszolgálati mutató A mutató a hosszú lejáratú kötelezettségek cégnél keletkez

szabad felhasználású

jövedelem általi fedezettségét mutatja. Ez alapján sorolhatók az adósok a különböz osztályokba: 140% felett:

I. osztályú adós

120-140% :

II. osztályú adós

120% alatt :

III. osztályú adós

100% alatt :

kritikán aluli

Adósságszolgálat= ((MSZE+Értékcsökkenési leírás)/ Hosszú lej. kötelezettségek)*100 5. sz. táblázat

Megnevezés

Adatok eFt-ban

1998

1999

2000

2001

MSZE

51425

48096

31482

57257

Értékcs. leírás

14412

38701

55407

56427

6000

85522

125407

93083

1097.3

101.5

69.3

122.1

Hosszú lej. kötelez. Adósságszolgálat

A mutató értéke a második, és harmadik évben jelent sen visszaesett, a mi a hosszú lejáratú kötelezettségek értékének emelkedésével magyarázható. Ennek oka, hogy a korábban említett 1999-ben megkezdett beruházásokat a társaság hosszú lejáratú hitelekkel finanszírozta. A kötelezettségek 2000-ben tovább emelkedtek, de a pénzügyi helyzetre ezen kívül komoly hatást gyakorolt az is, hogy ebben az évben a vállalat a mérleg szerinti eredmény terhére osztalékfizetés mellett döntött. Bár a megnövekedett eszközállománnyal együtt az

41

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása értékcsökkenés leírás összege is n tt, a rendelkezésre álló szabad felhasználású jövedelem még így sem fedezte a hosszú lejáratú kötelezettségeket, így a mutató értéke jóval a megengedett alatt van. (A Kft. adósmin sítése kritikán aluli.) 2001-ben megkezd dött a hitelek törlesztése, ami a hosszú lejáratú kötelezettségek csökkenését eredményezte. Emellett a mérleg szerinti eredmény is javult, így az adósságszolgálati mutató értéke n tt, ami kedvez változás, hiszen ennek következtében a vállalat fizet képessége helyreállt. Likviditási mutatók A likviditás a likvid eszközök, valamint a rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jelenti, mely számítható több fokozatban is. Likviditási mutató I.=Forgó eszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató II.=(Forgó eszközök-Követelések)/Rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató III.=(Forgó eszközök-Készletek)/Rövid lejáratú kötelezettségek 6. sz. táblázat

Adatok eFt-ban

Megnevezés

1998

Forgó eszközök Készletek Követelések Rövid lej. kötelezettségek

1999

2000

2001

66905

147149

275410

276012

4150

76635

85725

40628

21369

4442

179928

142327

141651

233440

302180

310813

A fenti adatokból számított likviditási mutatók: 7. sz. táblázat

Megnevezés Likviditás I. (%) Likviditás II. (%) Likviditás III. (%)

Adatok eFt-ban

1998

1999

47 32 44

2000

63 61 30

42

2001

91 32 63

89 43 76

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Rövid távú likviditás I: A forgó eszközök, és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát tükrözi. A mutató értéke a nemzetközi gyakorlatban 200 körül elfogadható, ezzel szemben a Kft-nél az érték csak az utolsó két évben közelíti meg a 100-at. Bár 1998-ról 2001-re a változás pozitív, 2001-ben még mindig túl magas a rövid lejáratú kötelezettségek aránya. Rövid távú likviditás II: A forgóeszközök követelésekkel csökkentett állományát viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A mutató értéke 130% felett biztonságos. A vállalatnál ez az érték itt sem közelíti meg a ezt a szintet. A mutató 1999-es értéke a rendkívül alacsony követelés állománnyal magyarázható. Rövid távú likviditás III. (gyorsráta): Megmutatja, hogy a forgó eszközök a nehezen mobilizálható készletek nélkül mennyire képesek fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket. Arra ad választ, hogy a vállalat a legrövidebb id n belül a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora részét tudná kiegyenlíteni. A forgó eszközök közül a készletek válthatók legnehezebben készpénzre, ezért kell levonni a készletek állományát, ha a mutatót számítjuk. A Kft-nél a mutató értéke itt sem éri el az országos átlagnak megfelel 160-180%-os értéket, bár kedvez a mutató értékének emelkedése. A fent kiszámított mutatók alapján meghatározható, hogy a Kft. likviditási helyzete nem éri el a biztonságos szintet. Ennek oka az, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek aránya nagyobb, mint a forgóeszközök állománya. Ezt a magas értéket leginkább a szállítói tartozások okozzák. Mivel az anyagbeszerzés nagy érték5 megrendelések alapján történik, a szállítók 90%-a utalással adja oda az árut, és általában 30 napos fizetési határid vel. Ez az oka annak, hogy a cég rövid lejáratú kötelezettségeinek állománya szinte mindig magas. Ezek alapján a tartozások kiegyenlítésére valószín5leg hosszú lejáratú kötelezettségeket kell igénybe venni, ami likviditási problémákat okozhat a cégnél. 5.3.3 Jövedelmez>ség elemzése

A vállalatok célja a gazdálkodás során az eredményes m5ködés. Akkor jövedelmez a társaság, ha a hozamok meghaladják a ráfordításokat. A jövedelmez ség így nem más, mint

43

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása a létrehozott teljesítmény és a létrehozás érdekében felhasznált teljesítmény közti különbség, tehát a nyereség. A jövedelmez gazdálkodás a vállalat hitelképességének egyik alappillére. A bankok, a vállalat vezetése és természetesen a tulajdonosok számára is fontos információkat hordoznak a jövedelemtermel képesség vizsgálatára szolgáló mutatók. Ezek a mutatók lehet séget biztosítanak más vállalkozásokkal, illetve ágazati ágakkal való összehasonlításra is. Az elemzés során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk. Mind az eredménykategóriák, mind a vetítési alapok a vállalkozás saját döntése alapján választandók. A jövedelmez ség mértékének, szintjének alakulása nem jellemezhet csupán egyetlen mutató alapján. Ezért az elemzéshez nem véletlenszer5en, hanem célszer5en megválasztott mutatókra van szükség. Árbevétel arányos eredmény A mutató kifejezi, hogy 100 Ft-os nettó árbevételt hány Ft üzleti eredménnyel bonyolítottak le. Fejlett gazdaságú országok ipari vállalkozásaiban ez a mutató 8-10 Ft körül tekinthet jónak. Árbevételarányos eredmény=(Üzemi tev. eredménye /Értékesítés nettó árbevétele)*100

8. sz. táblázat

Megnevezés Üzemi tev. eredménye Értékesítés nettó árbev. Árbev. arányos eredm.(%)

Adatok eFt-ban

1998

1999

2000

2001

63670

65131

74066

90524

248095

358211

692797

830960

25.7

18.2

10.7

10.9

A vállalatnál az árbevételarányos jövedelmez ség 1998-ról 2000-re romlott. Ez azzal magyarázható, hogy az értékesítés nettó árbevétele nagyobb arányban n tt, az üzemi eredménynél. Ennek oka, a megkezdett beruházások miatti költségnövekedés, amely nagyobb mérték5 volt a forgalom emelkedéséb l származó árbevétel növekedésnél.

44

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Kedvez , hogy a mutató 2000-r l 2001-re emelkedett, valamint az, hogy a csökkenés ellenére sem esett az országos szint alá. T>kearányos eredmény A mutató a saját t ke és az üzem eredmény egymáshoz viszonyított arányát jelzi, arra ad választ, hogy 100 Ft saját t kével a vállalat mekkora eredményt realizál. T>kearányos eredmény= (Üzemi tev. eredménye/ Saját t>ke)*100 9. sz. táblázat

Megnevezés

Adatok eFt-ban

1998

1999

2000

2001

Üzemi tev. eredménye

63670

65131

74066

90524

Saját t&ke

88670

136766

168248

225505

71.8

47.6

44.0

40.1

T&kearányos eredmény(%)

A vállalat egységnyi saját t kéje 1998-ról 2001-re egyre kevesebb üzem eredményt hoz. Ez azzal magyarázható, hogy a saját t ke a négy év alatt mintegy 2,5-szeresével, az üzem tevékenység eredménye pedig 1,4-szeresével emelkedett. Tehát a saját t ke növekedése nagyobb mérték5. Eszközarányos eredmény Eszközarányos eredmény=(Üzemi tevékenység eredménye/Összes eszköz)*100 Kifejezi, hogy egységnyi lekötött eszköz mekkora eredményt hoz létre. 10. sz. táblázat

Megnevezés Üzemi tev. eredménye Eszközök összesen Eszközar. Eredmény(%)

Adatok eFt-ban

1998

1999

2000

2001

63670

65131

74066

90524

237042

463547

602300

638667

26.9

14.1

12.3

14.2

A vállalatnál az els három évben a jövedelmez ség romlása tapasztalható, kedvez azonban az utolsó évi növekedés. 45

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Ebben az esetben az összes eszköz növekedése haladta meg az üzleti eredmény növekedését. Ennek oka a beruházások miatt a befektetett eszközök értékének nagymérték5 emelkedése, de hatással volt még rá a termelést szolgáló forgóeszköz növekedés is.

46


6. Összefoglalás Összefoglalva tehát, az Anton Kft-nél jelenleg alkalmazott információs rendszer az alábbiak szerint m5ködik: A termelési folyamatok számítógépes követése teljesen külön, a számviteli területt l elkülönülten zajlik. A számítógépeken kialakított információs rendszer a gyártásra kerül szerszámalkatrészek rajzainak, szerelési munkaterveinek, magának a gyártásra kerül szerszámnak a dokumentációjából áll. Semmilyen külön információ a számviteli területre – a bér alapjául szolgáló munkaórák rögzítésén kívül – nem érkezik a termelés oldaláról. A számviteli információs rendszer jelenleg számlázásból, könyvelésb l, befektetett eszköz-nyilvántartásból, pénzügyi, és bérgazdálkodási rendszerb l áll. A készletek értékelése év végén, egyszeri leltárral történik. A Kft-nél futó ügyviteli program alkalmas a felmerül számviteli feladatok megoldására, és megfelel

támogatást nyújt a különböz , elemzések elvégzéséhez szükséges listák

kiállítására is. Összességében elmondhatjuk, hogy kisebb hiányosságok mellett az Anton Kft. információs rendszere a jelenleg futó feladatokra kielégít , de a további fejl dés esetén a szükséges információkat már nagy valószín5séggel nem tudja biztosítani, hacsak nem tesz a cég megfelel lépéseket az információs rendszerben szükséges változtatások megoldására. Az eredményesebb munka el segítésére mindenképpen fontos lenne a termelési, és e számviteli információs rendszer összekapcsolása. Ez megoldható oly módon, hogy a meglév számviteli rendszer kerül b vítésre azokkal a modulokkal (pl.: megrendelés nyilvántartás, árajánlat nyilvántartás), melyek kapcsolódnak a termelési folyamatokhoz, információt szolgáltatnak mind a számvitelnek, mind pedig magának a termelésnek. A másik megoldás egy komplex vállalatirányítási rendszer bevezetése, mely alaphelyzetben kezeli már mind a termeléshez kapcsolódó nyilvántartásokat, mind pedig a számvitel részére szükséges információkat, és rendelkezik azokkal az elemzési lehet ségekkel, melyek a fels vezetés döntéseihez szükségesek. A meglév rendszer b vítésének el nye, hogy a munkatársak már ismerik, kezeléséhez hozzászoktak, és azokat az információkat, melyek az elemzésekhez szükségesek, gyorsan fel tudják dolgozni. Viszont a b vítés lehet, hogy sok olyan kényszermegoldást tenne 47

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása szükségessé, melyek technikailag és az ügyviteli munka szempontjából nem tökéletesek, de a meglév adatbázisok nem alkalmasak hatékonyabb megoldásra. Az új vállalatirányítási rendszer bevezetése viszont nagyon sok munkát, és energiát igényel, hiszen a meglév termelési struktúrához kell alakítani. Nem biztos, hogy a jelenlegi rendszerrel elvégzett feladatokat ugyanolyan hatékonysággal tudja megoldani. Nem mellékes ezenkívül a költségvonzata sem, hiszen egy ilyen komplex vállalatirányítási rendszer ára többmilliós nagyságrendre tehet , ezért megtérülése csak hosszú id

alatt

várható. A döntés az Anton Kft. vezetésének kezében van, hiszen mindkét megoldásnak megvannak az el nyei, és hátrányai. Mérlegelni kell azt is, hogy az induló új projektek elszámolását ez a döntés miképpen befolyásolja. Mindenképpen törekedni kell továbbá a hatékonyabb költséggazdálkodásra. Ennek els hiányzó lépcs foka a raktárnyilvántartás. Ezt a nyilvántartást az ISO min ségbiztosítási rendszer is igényli, és a Kft-nek – amennyiben nyugati piacait meg kívánja tartani – ennek a tanúsítványnak a megszerzése mindenképpen szükséges. A következ megoldandó probléma a költségtervezések, és kalkulációk területén van. Megfelel kalkulációs rendszer kialakítása szükséges ahhoz, hogy az árajánlatokban az ár alapjául szolgáló, különböz

vetítési alapok alapján számolt költséghányadok a lehet

legpontosabban tükrözzék a cég ráfordításait az egyes munkafolyamatokra. Ehhez a termelés és a számvitel között szoros együttm5ködés, pontos adatátadás szükséges. A termelési folyamatok költségeit jelent sen befolyásolja az amortizációs költség, tehát a befektetett eszközök értékcsökkenésének elszámolását az évesr l, a havi gyakoriságra kell átállítani. A termelés további b vítése esetén szükséges, hogy a különböz

projektek

eredményességét külön-külön lehessen értékelni. Ezért a közvetett költségeket, a béreket és ez el bbiekben már említett költségmutatókat a megfelel csoportosításban, havi rendszerességgel kell a fels

tevékenységek szerinti

vezetés részére biztosítani, hogy

amennyiben szükséges, a lehet leggyorsabban tudjanak beavatkozni a munkafolyamatokba a megfelel döntéseikkel. Ehhez mindenképpen szükséges a számviteli területen az utókalkulációs munka bevezetése. Igaz, hogy ez mindenképpen létszámnövekedéssel, és ezzel bérköltség növekedéssel jár együtt, de az így kapott információk alapján ez a költség a termelés területén többszörösen megtérülhet. 48

Az Anton Kft. számviteli információs rendszerének bemutatása Amennyiben az utókalkuláció bevezetésre kerül, lehet ség nyílik arra, hogy a már elkészült termék tényleges költségét, és az árban kalkulált költségszintet össze lehessen hasonlítani, és ez alapján vizsgálni, hogy az elkészült termék ára valóban tartalmazza-e a megfelel nyereséghányadot. Az itt megállapított hibákból, és a helyes döntésekb l levont következtetések pedig a következ

hasonló szerszám árkalkulációjánál felhasználhatók,

hogy a kiszámolt ajánlati árban minél inkább tükröz djön a gyártás tényleges értéke. Mindazonáltal elmondhatjuk, hogy az Anton Kft. egy dinamikusan fejl d

termel

vállalat, mely mind termelési struktúrájában, mind pedig az információs rendszerében megfelel a XXI. század követelményeinek. Amennyiben fejl dése töretlen marad, egyre fontosabb szerepet játszik majd a magyar külgazdaság mutatóinak alakulásában.

49

Irodalomjegyzék (1.)

Bíró-Pucsek-Sztanó Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése – PERFEKT 2001

(2.)

Bíró-Harangozóné-Fridrich-Mitró Számviteli kézikönyv – UNIÓ 2001

(3.)

Chikán Attila Vállalat gazdaságtan – AULA 1994

(4.)

Dr. Császár Gyula Pénzügyi és számviteli informatika (órai jegyzet)

(5.)

Dr. Szakács Imre Számvitel A-tól Z-ig – Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1998

(6.)

Horváthné Bencze Irén Gazdasági informatika (órai jegyzet)

(7.)

Róth-Adorján-Lukács-Veit Számviteli esettanulmányok – MKVK Oktatási Központ 2002

(8.)

2000. évi C. törvény a számvitelr l

Mellékletek

Mellékletlista

(1.)

Számlázás listák

(2.)

F könyv listák

(3.)

Befektetett eszköz listák

(4.)

Pénzügy listák

(5.)

Bér- munkaügy listák

(6.)

Az Anton Kft. mérlege

(7.)

Az Anton Kft. eredménykimutatása

1.sz. melléklet

Számlázás listák

1.)…………………...Számla nyomtatás 2.)………………………Boríték címzés 3.)…………….Bejöv -Kimen számlák 4.)……………….Munkaszámra gy5jtés 5.)……………Vonalkód számla alapján 6.)……………….Szolgáltatásra gy5jtés 7.)……………………….Törölt számlák 8.)………………..Forgalmi adó gy5jtés 9.)……………...Anyagfeladás raktárból A.)……………..Önköltség raktáranként B.)………………Értékesítés önköltsége C.)…………………Eladások vev nként D.)…………………Export kimutatások E.)……..Nem számlázott munkaszámok F.)……………...Helyi adóhoz árbevétel G.)…………………………...Árjegyzék H.)………………Adott id szak számlái

I.)…………..Bejöv -Kimen szlakönyv J.)……………...Anyagvásárlás raktárba K.)………….Anyagvásárlás cikkenként L.)…………...Anyagfeladás cikkenként M.)…………………...Számla összesít N.)…………………...F könyvi feladás O.)…………..Engedmény, felár gy5jtés P.)……………...Dolgozók értékesítései Q.)……....Adott id szak szállítói, vev i R.)……………..Havonkénti értékesítés S.)………………..Adott ügyfél számlái T.)………Ügyfelek folyamatos számlái U.)……………….Gy5jt kódra gy5jtés V.)

Vége

2.sz. melléklet

F>könyv listák

1.)………………………………...Napló 2.)………………Havi f könyvi kivonat 3.)……………...Havi analitikus kivonat 4.)………………...F könyvek forgalma 5.)………………....Analitikák forgalma 6.)……...…………Forgalom egyeztetés 7.)……………………………….Mérleg 8.)……………Folyószámla, egyéb levél 9.)…………………….F könyvi feladás A.)………………..Forgalmi adó gy5jtés B.)…………Költségnemenkénti gy5jtés C.)………………………Pénztárjelentés D.)…..…Pénztári bevét-kiadás bizonylat E.).……………….Rendezetlen számlák F.)………Rendezetlen számlák eltérései G.)…………F könyvek napi egyenlege H.)……………….Adott napló kivonata

I.)……………..…..Lekönyvelt számlák J.)…………...Számlák könyvelési hibái K.)…………………….Analitikus listák L.)…………...Ellenszámlás kigy5jtések M.)…..….F könyvek forgalmi kivonata N.)………………Bolti áfa nyilvántartás O.)……………………Költségösszesít P.)…...……..Árfolyamonkénti egyenleg Q.)………...…..F könyv analitikánként R.)…………………...Áfa nyilvántartás S.)….….Adott napló f könyvi forgalma T.)……..……………Egyéb kigy5jtések U.)………..Pénzügyileg rendezetlen áfa V.)

Vége

3.sz. melléklet

Befektetett eszköz listák

1.)……..Befektetett eszközök állománya 2.)….Befektetett eszköz nyilvántartó lap 3.)……..Éves, negyedéves, havi értékcs. 4.)……Éves, n.éves, havi állománytabló 5.)……Bef. eszközök költséghelyenként 6.)...Adótörvény szerinti értékcsökkenés 7.)………...Elszámolt értékcsökkenések 8.)...Befektetett eszközök meg rz nként 9.)…………………...Állapotváltozások A.)..…Adótörvény sz. állapotváltozások B.)….Befektetett eszközök bruttó értéke C.)…Befektetett eszközök amortizációja D.)…...Befektetett eszközök nettó értéke E.)………....Havonkénti értékcsökkenés F.)………………..Évi állapotváltozások G.)…………Adótörvény állománynapló H.)…Befektetett eszk. Adott id pontban

I.)……………………………Leltározás J.)……….………Nullára leírt eszközök K.)………Társasági adókedv. Eszközök

V.)

Vége

4.sz. melléklet

Pénzügyi listák

1.)……………Pénzforgalmi

bizonylatok 2.)………...Rendezetlen bejöv számlák 3.)………. Rendezetlen kimen számlák 4.)……………….Pénztári bevét, kiadás 5.)………………………Pénztárjelentés 6.)…………………...Fizetési felszólítás 7.)…………...Késedelmi kamat terhelés 8.)………….Kompenzációs lehet ségek 9.)…………………Kompenzációs levél A.)……………………….Pénzforgalom B.)…………….Folyószámla egyeztetés C.)………….Napi számlakiegyenlítések D.)……..Pénzforgalom napi könyvelése E.)…………..Rendezett bejöv számlák F.)………….Rendezett kimen számlák G.)…………….Kifizetett számlafeladás

H.)…………………………...Likviditás I.)………………………..Borítékcímzés J.)……R.len számlák késedelmi kamata K.)…Pénzforgalom megnevezés alapján L.)…………Pénzforgalom számlánként M.)…...Adott napi r.len bejöv számlák N.)…...Adott napi r.len kimen számlák O.)………Határid n belül telj. számlák P.)………Id szaki r.len bejöv számlák Q.)……..Id szaki r.len kimen számlák R.)……Pénzügyileg nem rend. számlák S.)..…………….El legek felhasználása T.)……………….Fizetési napok száma V.) Vége

5.sz. melléklet

Bér-munkaügy listák

1.)………...El z id szak bérei 12.-hóig 2.)…………El z id szak gy5jtött bérei 3.)…………….Bérek, levonások utalása 4.)……………………...Aláírási jegyzék 5.)…………………………..Bérjegyzék 6.)……….Id szaki, havi kifizetett bérek 7.)………….…Jogcímenkénti összesít 8.)……………………….Címletjegyzék 9.)……………………………Bérkarton A.)………..Kilépett dolgozók igazolásai B.)…....Teljesítményadatok kiértékelése C.)…………………..Egyéb kigy5jtések D.)………………….Felvásárlási jegyek E.)……………….…………..Bérfeladás F.)…………………Bérek járulékai adói G.)……...………Óragy5jtés, napgy5jtés H.)……………………….Bérelemzések

I.)……………….…Levonás, táblázatok J.)…….M5veletre felmerült munkaid k K.)……..Munkára felmerült munkaid k L.)….….Dolgozónként végzett munkák M.)………………………...Bérfelosztás N.)………….F könyvenkénti kimutatás O.)…………..Szakmákra felmerült órák P.)………Betegbiztosítási igazolványok

V.)

Vége

6.sz. melléklet

Az Anton Kft. mérlege „A” MÉRLEG Eszközök Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49

Adatok eFt-ban Adatok

A tétel megnevezése A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK Alpítás átszervezés aktivált értéke Kísérleti felesztés aktivált értéke Vagyoni érték3 jogok Szellemi termékek Üzleti, vagy cégértékek Immateriális javakra adott el legek Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok, és a kapcsolódó vagyoni érték3 jogok M3szaki berendezések, gépek, járm3vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm3vek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott el legek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartósan adott kölcsön egyéb rész. viszonyban… Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termék Növendék-,hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott el legek II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. viszonyban… Váltókövetelések Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékp. IV.PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív id&beli elhatárolások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

1998* 170038 3561

1999 316274 8846

2000 326110 10312

2001 358857 13956

8846

10312

13956

307428 175279 86304 21597

315798 184588 66703 17148

344901 183339 126241 16767

24248

47359

17834 720

0

0

0

0

66905 4150

147149 76635 21320 55315

275410 85725 14238 64320

276012 40628 8216 32412

21369

4442 270

7167 179928 104110

142327 102318

4172 0

75818 0

40009 0

66072 39027 27045 124 463547

9757 3895 5862 780 602300

93057 7683 85374 3798 638667

166477

0

41386

99 237042

„A” MÉRLEG Források Sorszám

Adatok eFt-ban Adatok

A tétel megnevezése

50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80

D. Saját t&ke I. JEGYZETT THKE ebb l visszavásárolt tulajdoni részesedés II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT THKE III. THKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII.MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok Céltartalékok várható kötelezettségekre Céltartalék a jöv beni költségekre Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt köt. kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt köt. egyéb rész. visz. lév váll. szemben Hátrasorolt köt. egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt váll. szemben Tartós köt. egyéb rész. visz. lév váll. szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök Ebb l: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek

81 82 1 83 84 85 86 87 88

Vev kt l kapott el legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcs. váll. szemben Rövid lej. köt. egyéb rész. visz. vállalk. szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív id&beli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN

* Az 1998-as adatok egyszer5sített éves beszámolóból származnak

1998* 88670 12000

1999 136766 12000

2000 168248 12000

2001 225505 12000

25245

76670

124766

156248

51425 0

48096 0

31482 0

57257 0

147651 0

318962 0

427587 0

403896 0

6000

85522 50522

125407 43926

93083

35000

43125 38356

23990 69093

233440

302180 18250

310813

47200

53224

164670

186240

58793 143574

49235 83249

7819 463547

28339 6465 602300

13659 9266 638667

141651

721 237042

7.sz. melléklet

Az Anton Kft. „A” eredménykimutatása (összköltség eljárással) Adatok eFt-ban Sorszám

A tétel megnevezése 1998*

1 2 I. 3 4 II. III. 5 6 7 8 9 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A.

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelés3 készletek áll. változása Saját el állítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebb l: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke AnyagjellegE ráfordítások Bérköltség Személyi jelleg3 egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegE ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ebb l: értékvesztés ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

248095

Adatok 1999 2000 19687 52134 338524 640663 358211 692797 52110 9005

2001 88210 742750 830960 -31908

52110 3298

9005 2473

-31908 134

112626 52323 44335

36328 14412 6863

209284 65432 5516 23884 94832 38701 5671

237717 57596 47700 40889 0 383902 124273 8918 44764 177955 55407 12945

214360 116776 49047 32078 0 412261 151775 18249 58339 228363 56427 11611

63670

65131

74066

90524

803 4031

131656

Adatok eFt-ban Sorszám

A tétel megnevezése

Adatok 2

1998* 13 14 15 16 17 VIII. 18 19 20 21 IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22 23 G.

Kapott osztalék és részesedés ebb l: kapcsolt vállalkozásból kapott Részesedések értékesítésének árf.nyeresége ebb l: kapcsolt vállalkozásból kapott Befektetett pénzügyi eszk. kamatai, árfnyeresége ebb l: kapcsolt vállalkozásból kapott Egyéb kapott kamatok, és kamatjell. bevételek ebb l: kapcsolt vállalkozásból kapott Pénzügyi m3veletek egyéb bevételei Pénzügyi mEveletek bevételei Befektetett pénzügyi eszk. árfolyamvesztesége ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetend kamatok és kamatjelleg3 ráfordítások ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankb. értveszt-e. Pénzügyi m3veletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mEveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MIVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELKTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytart. igénybe vett osztalékra, rész.-re Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

* Az 1998-as adatok egyszer5sített beszámolóból származnak

1999

2000

2001

746

1017

6825

746

1017

216 7041

7059

8923

21936

1109 -935 62735

7059 -6313 58818 8

8923 -7906 66160 100

6870 28806 -21765 68759 1390

0 62735 11310 51425

8 58826 10730 48096

100 66260 12128 54132

1390 70149 12892 57257

51425

48096

22650 31482

57257

174

a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Recommend Documents