a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR

A vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmez.ségi helyzet értékelése a Mohácsi Farostlemezgyár Rt. éves beszámolója alapján

Küls szakmai konzulens:

Operatív konzulens:

Wilhelm Andrásné

Némethné Gergics Márta

Huber Gábor IV/3 Számvitel szak Vállalkozási szakirány

2003

Tartalomjegyzék Bevezet.

3. oldal

1. A Mohácsi Farostlemezgyár Rt

5. oldal

1.1.A társaság rövid bemutatása

5. oldal

1.2. Küls környezet: piaci kapcsolatok, részesedés

9. oldal

1.3. Bels feltételek

11. oldal

2. A vagyoni- pénzügyi- és jövedelmez.ségi helyzet elemzésének és értékelésének szükségessége

14. oldal

2.1. Az elemzés szerepe, célja

14. oldal

2.2. Az elemzés információigénye

16. oldal

2.3. A számvitel helye az információigény megteremtésében

17. oldal

3. A társaság számviteli politikájának rövid ismertetése

20. oldal

4. A MOFA Rt. vagyoni-, pénzügyi és jövedelmez.ségi helyzetének bemutatása, értékelése

26. oldal

4.1. Vagyoni helyzet vizsgálata

26. oldal

4.1.1. A mérleg f bb sorain bekövetkez változások

27. oldal

4.1.2. A vagyoni helyzet alakulását bemutató mutatószámok

29. oldal

4.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata

33. oldal

4.2.1. Likviditási helyzet vizsgálata

33. oldal

4.2.2. Adósságállományra vonatkozó mutatószámok

38. oldal

4.3. Jövedelmez ségi helyzet vizsgálata

40. oldal

4.3.1. Termelési érték számítás

42. oldal

4.3.2. Közvetlen jövedelmez ségi helyzet mutatói

43. oldal

4.3.3. Közvetett jövedelmez ségi helyzet mutatói

46. oldal

4.4 Hatékonyság vizsgálata

48. oldal

4.4.1. Komplex gazdasági hatékonyság

48. oldal

4.4.2. Parciális hatékonyság mutatói

50. oldal

5. Összefoglaló értékelés, javaslatok

53. oldal

Mellékletek: 1.sz. Mérlegek, eredménykimutatások 2.sz. Mutatók számítási módja

BEVEZETÉS A gazdasági rendszerváltás után er södött az igény, hogy a megváltozott gazdasági környezethez alkalmazkodva a gazdálkodók (a vállalkozók, a befektet k, a hitelez k) új dimenziójú információkhoz juthassanak. Ilyen információ például, hogy mérni lehessen azt a t két, illetve vagyont, amivel a vállalkozás rendelkezik, illetve értékelni tudja azt a vállalkozást, amely a vagyont hasznosítja. Az értékelés célja tájékoztatás a vezetés, illetve a gazdasági egységen kívüli küls felhasználók számára. Egyrészt min sítésre alkalmas értékelést nyújt a jelenlegi és a jöv beni részvénytulajdonosok számára a jelenlegi helyzet megközelítéséhez és a jöv tervezéséhez.

A vállalkozásértékelés sajátos, nagyon összetett és szerteágazó szemléletmódot igényel, mivel a vállalkozás számos tudomány, például a szociológia, a jogtudomány, a mAszaki tudományok és persze a gazdaságtudományok tárgya. A vállalkozás tehát szociális, jogi, mAszaki stb. képz dmény, amely természetesen gazdasági célú. A

vállalkozás

értékelésének

továbbfejl dési

el rejelzéseit.

mindig

tartalmaznia

Nagyon

fontos,

kell

hogy

a a

vállalkozás

jöv beni

vállalkozás

jöv beni

teljesítményének becslése a vállalkozási struktúrára épüljön. A vállalkozási típusú cégek értékelésével, megítélésével kapcsolatban, általában három esetr l beszélhetünk - a teljes vállalkozási érték megállapítása, - az egyes vagyontárgyak, vagyonrészek, több tételt tartalmazó eszközfajták értékének meghatározása,

- a gazdálkodás min sítése.

Természetesen találkozhatunk ett l eltér

megközelítésekkel is. Az Egyesült Államok

vállalkozási értékelésének formáit a következ képpen lehet összegezni: - a vagyonértékelés, ami vagyontárgyak, vagyoni értékkel bíró dolgok piaci értékének meghatározását jelenti,

3.oldal

- a vállalkozásértékelés, ami egy-egy mAköd vállalkozás értékének megállapítását jelenti, - az üzletértékelés, amibe a tárgyi vagyon értéke nem tartozik bele, csak annak hozama használható fel az értékelés során, - az eszközértékelés, ami a tárgyi vagyon értékelése. A külföldi gyakorlatban elterjedt a cégeladásokhoz kapcsolódó érték meghatározása, ez Magyarországon azonban még nem jellemz . A magyarországi gyakorlatban a teljes vállalkozási értéket megállapításának leggyakoribb esetei a gazdasági társaságok átalakulását jellemzik. A vagyontárgyak, az eszközfajták piaci értékének meghatározása hitelkérelmekhez kapcsolódó fedezetvizsgálatoknál, apportállásnál jellemz , míg a cég gazdálkodásnak min sítése az éves beszámolók elkészítéséhez kapcsolódik. A vállalkozások értékelése nem kötelez

jelleggel is hasznos. A saját vállalkozásra

vonatkozóan amiatt, hogy megfelel-e az általános elvárásoknak, a versenytársakat és az ügyfeleket illet en pedig azok pénzügyi helyzetének megítélése céljából. A nyert információk felhasználhatók a cégismertetések összeállításánál is. Az üzleti partnerek /pl. szállítók/, a hitelez k, és a befektet k az említett információs lehet ségek felhasználásával

ugyancsak

értékelni

tudják

az

érdekeltségi

körükbe

tartozó

vállalkozásokat és összehasonlítást tehetnek más vállalkozásokkal. A dolgozatom célja, hogy a beszámolók segítségével valós képet alkossak a Mohácsi Farostlemezgyár Rt (MOFA Rt) vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmez ségi helyzetér l, és ezek segítségével információkat nyújtsak a piac résztvev i részére.

4.oldal

1. A Mohácsi Farostlemezgyár Rt rövid bemutatása Cég neve:

Mohácsi Farostlemezgyár Részvénytársaság

Tevékenységi kör:

Falemezgyártás

Mohácsi

Farostlemezgyár

Magyarország

egyetlen

Rt

(MOFA

Rt.)

farostlemezgyára.

A

részvénytársaság 1991. december 31 - én jött létre a Mohácsi

Farostlemezgyár

állami

vállalat

jogutódjaként. 1994. Január 1 - t l kezd d en magyar

magán

cégként

dolgozik,

450

f t

foglalkoztat.

A MOFA RT. tevékenységének belföldi és külföldi elismerése •

Európa-díj a min ségért (Párizs, 1995)

•

Kiváló Áruk Fóruma min sítés (kemény és laminált lemezek, 1995)

•

OMÉK díj (Erdészeti kategória, 1996)

•

Kiváló Áruk Fóruma min sítés (kemény és laminált felületA farostlemez, MOFAL falburkolat, 1996)

•

Környezetvédelmi Innovációs Díj (Környezetvédelmi Minisztérium, 1999)

•

OMÉK elismerés (Fafeldolgozó ipar I. hely, 2000)

•

Podmaniczky-díj (Országos Város és Faluvéd Egyesület, 2000)

5.oldal

A társaság története 1955 -1959

között épült fel a cég a Duna-partján. Az itt dolgozó generációk elhivatottságának, tudásának köszönhet en Európa jelent s vállalkozásai között tartják számon. A régió legnagyobb falemezgyártó vállalata a cég, a gyár negyvenkét hektáron terül el, és egyben Mohács, illetve Baranya déli részének legnagyobb foglalkoztatója.

1962

Felépült az alaplemezgyártó II. üzem, akkoriban Közép – Európában csúcstechnológiát honosított meg.

1964

Az els

felületnemesít

gépsor telepítése a lakkozó üzem elkezdte

mAködését. 1965

A felületkezelés második lépcs je a lamináló üzem kezdi meg termelését, ez a technológia egy nyomdatechnikával mintázott papírt ragaszt a farostlemezek felületére, amely ez által dekoratív, valamint a h , a mechanikai, és kémiai hatásoknak ellenálló lesz.

1970

Elkészül a feldolgozó üzem, megindult a méretrevágott termékek gyártása

1973

Termék iránt az országos igény tovább növekedett, a kereslet teljesítésére felépült és elindult ez évben az alaplemezt gyártó V. üzem, és új lakkozó gyártósort helyeztek üzembe.

1992

Részvénytársasággá történ átalakulás.

1994

Lízingközösség

gyakorolja

a

meghatározó

tulajdonosi

jogokat,

a

részvények

többségét a cég vezet sége szerezte meg, a cég magyar magáncégként dolgozik.

1997

Dolgozói részvények kibocsátása, és ez évben a cég megnyitja Mintatermét.

1998

Új lakkozó gyártósor üzembe helyezése. Az uni színA lakkozott farostlemez mellett bevezették egy új termék gyártását az erezetnyomott farostlemezt. A beruházás költsége megközelítette a 400 millió forint értéket

A termékek el állítása három üzemben történik:

6. oldal

- alaplemezgyártó üzem

2 db gyártósorral

- lakkozó üzem

1 db gyártósorral

- lamináló üzem

1 db gyártóberendezéssel

A beépített kapacitások a következ k:

- alaplemezgyártó üzem:

21 - 22 millió m2

keményfarostlemez/év

- lakkozó üzem:

10 - 12 millió m2

lakkozott farostlemez/év

- lamináló üzem:

2,4 millió m2

laminált farostlemez/év

Ez a beépített kapacitás alkalmas Magyarország teljes farostlemez igényének kielégítésére. Mi a farostlemez? A farostlemez fa alapanyagú lemezféleség, melyet faipari hulladékból, alacsonyabb értékA erdei választékból úgy készítenek, hogy ezt az alapanyagot felaprítják, rostjaira bontják, majd az így keletkezett rostanyagokból nedves vagy száraz eljárással, köt és víztaszító anyagok hozzáadásával nagyméretA lapokat alakítanak ki. Ezekb l h présekben 2 – 8 mm vastagságú lemezeket préselnek, vagy szárítóalagútban szigetel lapokat képeznek.

A termelést a tömegtermelés jellemzi annak minden el nyével és hátrányával együtt. A gyártás félautomata komplex módon szervezett gyártósorokon történik. Az alkalmazott technológia anyag és energia igényes, a hozzáadott érték ezért ebben az iparágban viszonylag kicsi. A farostlemezeket a hazai fafajok (nyár, cser, feny , tölgy stb.) felhasználásával, úgynevezett nedves eljárással állítják el .

A farostlemezek felhasználási területe a modern bútor -, épületasztalos-, jármA-, csomagoló stb. ipar, az épületek tet szigetelésén keresztül, a modern bels építészet és a ház körüli barkácsolásnak is nélkülözhetetlen alapanyaga.

A cég termékeinek rövid ismertetése: - kemény (natúr) farostlemez MOFA-N az alaptermék, mint vékony lemezipari választék keresett jármAipari, bútoripari, épület-asztalosipari, csomagolóanyagipari termék.

7. oldal

- lakkozott farostlemez MOLAKK, – színoldalon az alkalmazott lakknak - uni színek megfelel

színA, erezetnyomott lakkozott farostlemez MOPRINT – színoldalon fa

mintázatú míg hátoldalon a lakkozott lemez felülete natúr és a szitanyom látható. Felhasználási területe -bútoripar,- szekrénybútorok küls -bels felületeinek kiképzésére, szekrény

hátfal,

fiókfenék,

ágynemAtartó

stb.

kialakításához,

valamint

az

épületasztalosiparban mázolt bels ajtó borításához. - laminált farostlemez MODEKOR esetében mAgyantával impregnált papírt (un. dekorpapírt) préselnek a kemény, natúr farostlemez felületére. Laminált farostlemez fontos bels építési,

bútoripari

illetve

jármAipari

alapanyag;

illetve

"egyes"

hAt gépek

tet szerkezetének fontos eleme. - falburkoló farostlemez MOFAL színoldalon fautánzatú mAfurnérral fedett, csaphornyos profilra munkált részek könnyen és pontosan egymásba illeszthet k. Lakások, hétvégi házak, irodák, közösségi létesítmények, vendégl k stb. kedvelt igen dekoratív falburkolata.

A gyártás során keletkez hulladékok, valamint a melléktermékek feldolgozásának ill. hasznosításának eredménye a cég saját licence alapján a fabrikett, a biohumusz, és a talajtakaró.

8. oldal

1.2. Küls. környezet Piaci kapcsolatok, piaci részesedés: A magyarországi bútorpiac a 90-es évek elején szétesett, a MOFA termelése 1992-ben alig volt több mint az 1989-es év ötven százaléka. Ám talpon tudtak maradni, azáltal, hogy részvénytársaság menedzsmentje a magyarországi recesszió következtében egyetlen kitörési pontra -az exportra- épített a túlélés, illetve a fejl dés reményében. A már meglév külföldi piacokat úgy vették kezelésbe, hogy azok meg is maradjanak, s mellettük újakat kutattak föl. Igyekeztek minden lehet séget kihasználni, minden kapcsolatot, eszközt igénybe venni. A vállalkozás 1994-ben például 1,3 milliárd, tavaly 3,9 milliárd és 2002ben várhatóan 4,1 milliárd Ft nettó árbevételt fog elérni, aminek dönt része - több mint 60%-a – az exportból származik. 1. ábra Á rb e v é te l a la k u lá s a (e F t) 1 9 8 9 -2 0 0 2 4500000 4000000

2224849 20

02

1509496

1624533

2319549 1533845 01 20

1480412 00 20

99 19

19

98

1548584

1950477

1901657

1506358 1616746

1292514 1195505

860466 1175911 96

97 19

19

19

440027 883500 95

214693 855562 94 19

253200 709112 93

224037 797568

19

90 19

19

89

0

92

500000

965995

1000000

19

1500000

234495

2000000

734388

B e lfö ld i

91

2500000

19

E x p o rt

220382

3000000

2585479

3500000

Az exportból 51,3%-kal Olaszország részesedése a meghatározó, de több, mint egy tucat más országban -még az Arab Emirátusokban- is jelen vannak Németország részesedése ebb l a “tortából” a kezdeti 2%-ról id közben 9,8%-ra n tt. A külpiac ezen szegmensének köszönhet

az a kontroll, amely a termékek min ségének megtartására, színvonalának

emelésére ösztönzi a vállalatot. 9. oldal

Ennek az alapja a nyugat-európai szabványnak megfelel ISO 9001-es min ségbiztosítási rendszer bevezetése, melynek id közben már a megújításán is átesett a cég. A társaság export piacainak megoszlását a következ ábra mutatja.

Az export forgalom megoszlása 2002-ben

2. ábra

Románia 10,4% Németország 9,8%

Olaszország 51,3%

Görögország 8,2% Horvátország 4,5% Jugoszlávia 3,9% Ausztria 3,0%

BoszniaHercegovina 2,6%

Ciprus Franciaország 1,5% 2,1%

Egyéb 2,7%

Az egyéb országok között megtalálható kisebb-nagyobb részarányban pl. Csehország, Macedónia, Svájc vagy Nagy-Britannia. A társaság már több éve elsödleges feladatának tekinti az export piacok b vítését, új piacok megszerzését, valamint a meglev

piacok fejlesztését. Az export növekedést nagy részben az értékesített termékek

mennyiségének emelésével érte el. Termékeit f leg a továbbfeldolgozó iparágak hasznosítják, így nem mellékes, hogy ezekben az iparágakban milyen piaci tendenciák mutatkoznak. A piac megtartásának igen fontos eszköze az ajánlott fizetési kondició. A vev k azonos feltételek mellett a kedvez bb fizetési kondiciókat nyújtókat részesítik el nyben, ami azt jelenti, hogy az átfutási id k hosszúak esetenként 60 –90 napot is elérik. A társaság évekre visszamen leg az export piacokon stabil vev körrel rendelkezik. A megfelel termékmin séggel, árpolitikával és vev gondozással a vev köre a jöv ben is megtartható, igényeikre biztosan számíthat.

A MOFA Rt jelent s részesedéssel rendelkezik a hazai piacon is, hisz a cég az els , és máig egyetlen magyar farostlemezgyár. Termékeit különböz

iparágak használják, de

belföldi értékesítésének legnagyobb hányadát a keresked k, valamint a márkakeresked k részére történ értékesítések teszik ki. A belföldi piacon azonban komoly vetélytársak

10. oldal

jelentek meg az utóbbi id ben orosz, belorusz és ukrán import rök formájában. Mindezek ellenére a cég képes volt piaci pozíciójának megvédésére, valamint értékesítési forgalmának növelésére 2001-ben, azonban ez a 2002-es évben már nem sikerült. A következ ábra a belföldi forgalom megoszlását szemlélteti.

Belföldi forgalom megoszlása 2002-ben

Épületasztalos 2,5% Járm2ipar 0,5%

Bútoripar Egyéb 6,8% 11,9% H2t6gép 17,0%

Csomagolóipar 0,2%

Keresked6k 22,4%

Márkakeresked6k 38,7%

1.3. Bels. feltételek Tulajdonviszonyok: A cég 1959-es megalakulása óta állami kézben mAködött. A MOFA privatizálásának próbálkozásait eleinte nem kísérte sem szerencse sem siker. Pedig a magánosítás szükségességét és jelent ségét a gyár vezetése már idejekorán belátta, és már 1989-ben megindította az ún. spontán privatizációt. Mivel a folyamat megszervezésére ekkor még nem voltak állami szervek, nem alakult még meg az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ), maguk írtak ki zártkörA tendert a magánosításra. A próbálkozás ekkor nem járt sikerrel. 1990-ben tehát a cég ugyanolyan állami vállalat maradt, mint megalakulásakor volt. Id közben megalakult az ÁVÜ, aztán megjelent a gazdasági társaságokról szóló törvény. Nyilvánvalóvá vált, hogy a MOFA-t el bb valamilyen gazdasági társasággá kell alakítani, aztán lehetséges privatizációja. A gyár nagyságrendje a részvénytársasági formát tette szükségessé. Vagyonértékelés készült, meghatározták az alapt két, a felhalmozott vagyont,

11. oldal

elkészült az alapszabály és az átalakulási terv. Ezeket engedélyezésre benyújtották az ÁVÜ-nek, és annak Igazgatótanácsa el is fogadta. A Mohácsi Farostlemezgyár tehát 1992. január elsejét l egyszemélyes részvénytársaság lett. (Tulajdonosa az ÁVÜ). Kés bb Mohács város önkormányzata is kapott tulajdonrészt a belterületi föld alapján, amelyen a gyár épült. 1993 kés

szén a mohácsi vezet k lízingelték a gyárat, így 1994 január

elsejével a lízingközösség lett a MOFA majdnem-tulajdonosa. 1995 májusában a tagok törlesztették a hátralév lízingösszeget, és azóta a gyár három tulajdoncsoport birtokában mAködik: Mohács önkormányzata, a gyár dolgozói és a volt lízingközösség tagjai.

Beszállítói kör A cég legfontosabb beszállítói az alapanyag szükségletét kielégít fabeszállítók. Mintegy 15-20 termel vel kötnek évente szerz dést, biztosítják általuk a napi 1000-1500 Arméternyi fa alapanyagot, melynek kapcsán naponta 20 – 30 teherautó és 3 – 6 vagon fa érkezik be a vállalathoz. A farostlemez felületének kezelésére használt vegyi anyagok (mAgyanta, aluminiumszulfát), dekorpapír esetén a vállalat igényeit 2-3 szállító teljesíti. A farostlemez felületének színezésrére használt lakkok esetén 5 nagyobb beszállító említhet . A gyártóeszközök tekintetében az import beszerzés a jellemz . Import forgalom éves szinten az 500 millió forintot éri el. Jelent sebb beszállítások Németországból, Olaszországból, Svédországból, Szlovéniából érkeznek. A beszállított anyagok egyrészt a termeléshez szükséges alapanyagokat, másrészt gyártóeszközöket és tartalékalkatrészeket jelentenek. Ezek az anyagok speciálisak, a farostlemez gyártásához szükségesek. E területekr l beérkez import anyagok min sége jó, a szállítások technológiai igényeket figyelembe véve történnek, így elmondhatató, hogy mind min ségben, mind a szállítási fegyelmet tekintve a beszállítók eleget tesznek a cég elvárásainak.

12. oldal

Szervezeti felépítés:

A Mohácsi Farostlemezgyár Rt Szervezeti felépítése Vezérigazgató

Titkárság

Min.ségbiztosítás és környezetvédelem Biztonságtechnika

Kereskedelmi

Termelési és mJszaki

Gazdasági

területvezet.

vezérigazgató helyettes

vezérigazgató helyettes

Külszolgálat

Logisztika

Belszolgálat

Alapüzem

Marketing

Feldolgozóüzem

Pénzügy és számvitel Controlling Személyzeti

terület MJszaki szolgáltatás

MJszaki

fejlesztés

13. oldal

Informatika

2. A vagyoni-, pénzügyi és jövedelmez.ségi helyzet elemzésének és értékelésének szükségessége A piacgazdaságban kiemelt jelent sége van a vállalkozások megítélésének, értékelésének és annak, hogy ehhez megfelel

információk álljanak rendelkezésre. A vállalkozások

gazdálkodásának elemzése során, egy-egy üzleti év értékelésekor el kell végezni a gazdálkodás átfogó, min sít

jellegA elemzését és az egyes tevékenységek részletes

kiértékelését. Egy vállalkozás gazdálkodásának - akár több évet felölel

- átfogó

elemzésére leggyakrabban a számviteli beszámolók alapján kerül sor. Különösen igaz ez, ha nem a menedzsment, hanem a tulajdonosok vagy a "vállalkozáson kívüliek" kívánják min síteni a gazdálkodás alakulását. Az elemzés alapján levont következtetések szabják meg a cselekvés irányát, és egyúttal segítik a hatékony gazdálkodást. Csak a gazdasági folyamatok komplex elemzésére alapozott intézkedések adhatnak a céloknak megfelel

eredményeket. Alapvet

követelmény, hogy a feladatokat és az eszközöket úgy kell összhangba hozni, hogy a vállalkozás eredményesen mAködjön. E követelménynek azonban csak úgy lehet megfelelni, ha a gazdasági tevékenység minden lényeges folyamatát mélyrehatóan vizsgáljuk. 2.1. Az elemzés szerepe, célja A piacgazdaság fejl désével, a privatizáció kiterjesztésével egyid ben meger södött és szélesedett a tulajdonosok és a piaci szerepl k köre, akik feltétlenül információkkal kell, hogy rendelkezzenek a vállalkozások tevékenységének min sítésér l, vagyoni-, pénzügyiés jövedelmez ségi helyzetének alakulásáról. Az elemzés célja, feltárni és számszerAleg értékelni azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek el készítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. Az elemzés tehát a céltudatos intézkedések nélkülözhetetlen el készít eszköze. Természetesen az elemzéssel min sítjük a vezet i döntések el készítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását, a fejlesztések hatékonyságát, az eredmény növekedését is. 14. oldal

Az elemzés feladata els sorban a hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése. A gazdasági döntések el készítéséhez az elemzésnek kell megfelel

információkat

biztosítani. A különböz variációk kidolgozásával ugyancsak az optimális döntést kell el segíteni. Természetesen a ténylegesen elért gazdasági eredményeket is sokoldalúan kell vizsgálni. Az eredmények mellett a hiányosságok, a veszteségek okait is fel kell tárni, és javaslatot kell kidolgozni a hibák megszüntetésére. Az elemzés feladata tehát: - a gazdasági döntések megalapozása, a vállalkozás gazdasági feladatainak el készítése, megalapozása,

- a fejl dés tendenciáinak mérése, - a kitAzött feladatok végrehajtásának min sítése, az eltérések okainak feltárása, - a kapacitáskihasználás mérése, az er források hasznosításának színvonala, a bels tartalékok feltárása,

- a termelés hatékonyságának, jövedelmez ségének vizsgálata, - a gazdasági beavatkozások ökonómiai hatásainak felmérése, a gazdálkodás ellen rzése A számviteli beszámolók elkészítésének célja, hogy megbízható és valós képet adjon a vállalkozás vagoni-, pénzügyi- és jövedelmez ségi helyzetér l valamennyi piaci résztvev részére, azaz - a tulajdonosoknak, hogy befektetési döntésük helyes volt-e, az adott vállalkozás vagyoni helyzete stabil-e, jövedelemtermel és osztalékfizet képessége megfelel -e, - a potenciális befektet knek, hogy kell en mérlegelhessék befektetési döntéseiket, azok megtérülését, kockázatát, hozamát, - a hitelez knek, akik a hitel- és kölcsönnyújtás biztonságára, törleszt

részletek és

kamatkötelezettség fizetésére vonatkozóan kívánnak információkhoz jutni, - a meglév és leend partnereknek, arra hogy a kapcsolat biztonságosnak és tartósnak min síthet -e, - a környezet számára, a cég imázsára vonatkozóan, - s nem utolsó sorban a vállalkozás vezet inek és dolgozóinak a stabilitás, a fejl dés és a jövedelem biztonsága szempontjából, bár ez a kör gyakrabban és mélyebben is informálódhat a számviteli beszámoló nyújtotta lehet ségeken túlmen en. 2.2. Az elemzés információigénye

15. oldal

Az elemzés alapjául szolgáló információkat a számvitel, a statisztika, a tervek és a különböz szabályzatokban rögzített nyilvántartások, küls és bels információk, valamint hatályos

jogszabályok

tartalmazzák.

Egy

vállalkozás

vagyoni-,

pénzügyi-

és

jövedelmez ségi helyzetének vizsgálata a beszámolója alapján végezhet . Az elemzésiértékelési lehet ségeket befolyásolja a beszámoló formája. A vállalkozások beszámolója lehet: - éves beszámoló, - egyszerAsített éves beszámoló, -egyszerAsített beszámoló, valamint - meghatározott feltételek esetén összevont (konszolidált) éves beszámoló. A különböz beszámolófajták eltér mélységA információt biztosítanak. Éves beszámolót köteles készíteni a kett s könyvvitelt vezet vállalkozó, amennyiben nem jogosult az egyszerAsített éves beszámoló készítésére. Ez a beszámolófajta tekinthet a legrészletesebbnek, hiszen a mérleg és az eredménykimutatás a leginkább tagolt, a kiegészít melléklet kötelez tartalmi el írásai a legb vebbek, s üzleti jelentés is készül, ha nem is képezi részét a beszámolónak. Egyszer sített éves beszámolót készíthet a kett s könyvvitelt vezet vállalkozás, ha két egymást követ

évben a mérleg fordulónapján a következ , a nagyságot jelz

három

mutatóérték közül kett nem haladja meg az alábbi határértéket: - a mérlegf összeg a 150 millió Ft-ot, - az éves nettó árbevétel a 300 millió Ft-ot, - a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 f t. Részvénytársaság, továbbá a konszolidációba bevont vállalkozás csak éves beszámolót készíthet. Egyszer sített beszámolót (egyszerAsített mérleg, eredménylevezetés) készíthet az iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkez

munkaközösség, jogi személyiség nélküli

16. oldal

gazdasági társaság, amelynek a vállalkozási tevékenységb l származó éves nettó árbevétele - két egymást követ évben - nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, függetlenül a mérlegf összegt l és a létszámtól, feltéve, ha 2001. január 1-jén is egyszeres könyvvitellel alátámasztott beszámolót készített. 2001. év január 1-jét l újonnan alakuló gazdasági társaság már nem választhatja a beszámoló ezen formáját. Összevont (konszolidált) éves beszámolót az a kett s könyvvitelt vezet vállalkozás köteles készíteni, amely egy vagy több vállalathoz fAz d viszonyában anyavállalatnak min sül. 2.3. A számvitel helye az információ megteremtésében Az emberek különböz

szakterületen vállalkoznak, természetesen nem könyvel k. A

könyvelést, adószámításokat szakemberre kell bízni. Elengedhetetlen azonban, hogy a vállalkozó maga is ismerje fel a gazdasági összefüggéseket, kapjon naprakész információt a könyvelést l, értse az információ tartalmát. A vezetés számára szolgáltatott információkkal szemben támasztott követelmények a következ k: - hasznosság (azokat az információkat és olyan formában kell biztosítani, amelyek megfelelnek a vezetési hierarchiában elfoglalt helynek)

- pontosság, - teljesség, - id beliség, - érthet ség és megfelel részletezettség. Ha az információ id ben jön, tartalma megbízható és pontos, akkor segíti a vállalkozót az üzleti döntésekben. Ha késve érkezik, vagy egyáltalán nincs, ha tartalma nem valós, pontatlan, akkor a vállalkozó egy id után elveszíti a lába alól a talajt és tönkre megy.

17. oldal

A piacgazdaságnak vannak törvényszerAségei -többek között az, hogy mAködik a versenyamelyeket

ha

nem

veszünk

figyelembe,

lehetünk

bármilyen

jó

szakemberek,

vállalkozásunk hosszútávon nem lesz mAköd képes. A vállalkozás mAködése során nap, mint nap történnek az események, amelyeket gazdasági eseményeknek nevezünk. A gazdasági eseményeket le kell írni, rögzíteni kell, hogy lássa a vállalkozó, hogy mi történt, ami történt, az mennyibe került, mennyi eredményt hozott. Ez a könyvviteli munka. A könyvvitel mennyiségben és értékben rögzíti a megtörtént gazdasági eseményeket. A könyvviteli munkát Magyarországon 1992. január 1-t l törvény szabályozza. A rendszerváltás magával hozta a tulajdonviszonyok átrendez dését, ezért a könyvelési szabályokat is át kellett alakítani a piacgazdaság igényei szerint. A könyvvitel az üzleti élet nyelve, a közös piachoz való csatlakozási szándék szükségessé tette, hogy a hazai vállalkozók és a külföldiek megértsék egymást, azonos nyelvet beszéljenek. A külkereskedelmi kapcsolatok kiszélesedése szintén magával hozta az igényt, hogy a cégvezet k pontos, gyors információhoz jussanak a számviteli nyilvántartásokból. A Törvény kimondja, hogy minden jogi és nem jogi személy, aki vállalkozási vagy egyéb termel tevékenységet végez, nyereség elérése és megtartása céljából, köteles könyvelést vezetni. A könyvvezetési kötelezettségnek magyar nyelven kell eleget tenni, a nemzetközi számviteli alapelvek betartása mellett. A nemzetközi üzleti élet fontosnak tartja a megbízhatóság elvének érvényesülését. Ahhoz, hogy hasznos lehessen az információ megbízhatónak is kell lennie. Az információ akkor megbízható, ha mentes a lényeges hibáktól, a felhasználók támaszkodhatnak rá, mivel az hAségesen tükrözi azt, ami ésszerAen elvárható.

18. oldal

A piaci versenyben dönt

szerepe van az árnak. Minden vállalkozás számára fontos

információ, mit és mennyiért kínálja a konkurencia. Az eladási árban meg kell térülni a termelés költségeinek és az elvárt haszonnak. A vállalkozásban fontosak a bels információk, de fontosak a küls információk is. Egyegy üzleti tárgyalás során meg kell ismerkedni a partner vagyoni-, pénzügyi helyzetével. A mérleg az a kimutatás, amelyik jól tükrözi egy cég vagyoni állapotát. A mérleg eszköz oldala megjelenési forma szerint mutatja az eszközöket. Az eszközök kétféle forrásból származhatnak: saját és idegen forrásból. A mérleg forrás oldala tehát arról ad információt, hogy a vállalkozásban nyilvántartott eszközök honnan származnak, mennyi a cég saját vagyona és mennyi a tartozása. A vállalkozások másik fontos kimutatása az eredménykimutatás. Az eredménykimutatás a vállalkozás jövedelmez ségér l ad információt. Jövedelmez

a vállalkozás akkor, ha

eszközeit úgy forgatja, hogy a termelési folyamat végén, az értékesítés után, az induló állapothoz képest több pénzt kap vissza. Az eredmény lehet NYERESÉG - ha az árbevétel meghaladja a költségeket. Az eredmény lehet VESZTESÉG - ha az árbevétel nem fedezi a költségeket. Az eredménykimutatás a gazdasági évre vonatkozóan mutatja meg, hogy a vállalkozásnak milyen forrásokból származtak bevételei, milyen tevékenységb l keletkezett eredmény. A mérlegb l és az eredménykimutatásból számos pénzügyi aránymutatót képezhetünk, amelyekb l következtethetünk a vállalkozás “egészségi állapotára ”. A számviteli törvény a gazdálkodók számára a naptári év könyveinek lezárását követ en beszámoló készítési kötelezettséget ír el . Az információk egyrészt azáltal biztosítottak, hogy a tárgyévet követ év május 31-ig a vállalkozónak a beszámolót a cégbíróságnál letétbe kell helyezni.

19. oldal

3. A vállalkozás számviteli politikájának rövid ismertetése A számvitelr l szóló 2000. évi C. törvény el írásai szerint törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónak ki kell alakítania, és írásba kell foglalnia a számviteli politikáját. A társaság számviteli politikájának kidolgozásával egyrészt biztosítani kívánja a Számviteli törvény el írásainak és szabályainak érvényesülését, igazodva saját adottságaihoz és feltételeihez, másrészt megteremti a vezet i információs rendszer mAködésének alapjait. Beszámolási és könyvvezetési forma: A gazdálkodó mAködésér l, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér l az üzleti év könyveinek zárását követ en a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót

köteles

készíteni.

A

számviteli

törvényben

foglalt

el írások

figyelembevételével a vállalkozás éves beszámoló készítésére kötelezett. A beszámoló formájához igazodóan kett s könyvvezetés keretében rögzíti a tevékenysége során el forduló vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményeket. Az éves beszámoló f részei: - Mérleg - Eredménykimutatás - Kiegészít melléklet - (Üzleti jelentés)

A mérleg olyan kétoldalú vagyonkimutatás, amely egy adott naptári id pontra - a fordulónapra - vonatkoztatva összevontan, pénzértéken tükrözi egyrészr l azt, hogy a vállalkozás vagyona milyen eszközökben testesül meg, másrészt mutatja az eszközök finanszírozási forrását, eredetét. A mérleg tehát kétféle megközelítésben, azon belül jellemz ik alapján csoportosítva mutatja be a vagyon szerkezetet. A társaság az "A" változat szerint készíti mérlegét, amely az eszközöket fordított mobilitási, a forrásokat pedig fordított lejárati sorrendben tartalmazza.

20. oldal

A Számviteli törvény el írásai szerint az eredménykimutatás a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozásnál maradó adózott eredményének levezetését - az ellen rzés megállapításai alapján az el z üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelent s összegA hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten - tartalmazza. Bemutatja továbbá az eredmény keletkezésére, módosítására ható f bb tényez ket, a mérleg szerinti eredmény összetev it, kialakulását. A vállalkozás a forgalmi költség eljárás szerinti "A" változat szerint készíti eredmény-kimutatását. Ennek okai a következ k: - ez az elszámolási mód mutatja ki legjobban a piac által elismert teljesítményeket - lehet séget kínál a bruttó fedezet alakulásának figyelemmel kisérésére és összhangban a vezet i információs rendszerrel leginkább alkalmas árpolitikai koncepciók kialakítására - költségelszámolás oldaláról jól részletezhet a közvetett költségek csoportja a számviteli törvény által el írt kötelez részletezésen túl is A Kiegészít" melléklet összeállítása során biztosítani kell, hogy az - a mérleg és az eredmény-kimutatás adatain túlmen en - olyan számszerA és szöveges ismereteket információkat nyújtson, amelyek az éves beszámoló egészét a tulajdonosok, a befektet k , a hitelez k és a beszámoló adatai tartalmában érdekeltek számára egyértelmAvé és használhatóvá teszi. Kialakítása során kiemelten figyelmet kell fordítani a lényegesség és a világosság elvének érvényesítésére. A cég Kiegészít mellékletében megjelenített információkat - a vállalkozásra és az éves beszámolóra vonatkozó általános - a mérleghez, valamint az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó specifikus és - a tájékoztató részekre tagolva mutatja be. Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része, azzal egyidejAleg azonban el kell készíteni. A beszámolónak ez a része már nem els sorban adatkiegészítés, hanem túlnyomórészt elemz -értékel munka.

21. oldal

A beszámoló készítésének id pontja, a beszámolóért való felel sség: Az éves beszámolót december 31-i fordulónappal készíti a vállalat. A beszámoló készítés id szakában elvégzend

feladatok, a beszámoló megbízható és valós tartalmának

kialakításához szükséges információk megszerzésének id igénye figyelembevételével a társaság a tárgyévet követ január hó 31. napjában határozza meg az éves beszámoló elkészítésének id pontját. A cégen belül a pénzügyi-számviteli területvezet képezi az éves beszámoló szakszerA, törvényi el írásoknak megfelel

feladatát

elkészítése,

bizonylatokkal való alátámasztása. Az éves beszámoló részét képez mérleget, eredménykimutatást és kiegészít mellékletet - a vállalkozás képviseletére jogosult személyként - a vezérigazgató írja alá. Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárásokat az "eszközök és források értékelési szabályzata" tartalmazza, az abban rögzítettek az év során nem kerülnek megváltoztatásra. Az eszközök min sítését az elhasználódási id határozza meg. A bizonylatok könyvekben történ rögzítésének rendje: A pénzeszközöket érint

gazdasági mAveleteken kívüli egyéb gazdasági mAveletek,

események bizonylatainak adatait a gazdasági mAveletek, események megtörténte után folyamatosan, legalább havonta kell a társaság könyveiben rögzíteni. A maradványérték meghatározása, az értékcsökkenés elszámolásának módja: A rendeltetésszerA használatbavétel, az üzembe helyezés id pontjában meg kell határozni az amortizálható eszközök hasznos élettartamát, valamint a hasznos élettartam végén várható maradványértéket. Ha a hasznos élettartam id szaka rövidebb, mint az eszköz fizikai elhasználódása, erkölcsi avulása által mAszakilag meghatározott id szak, akkor kell maradványértékkel számolni. Ha a kett

egybe esik, akkor a

maradványérték a visszanyerhet haszonagyagok, illetve a hulladék anyagok értékével egyezik meg. A hasznos élettartam és a maradványérték az üzembe helyezési okmányon feltüntetésre kerül, valamint fel kell jegyezni az amortizálható eszközök egyedi (analitikus) nyilvántartó lapjára.

22. oldal

A maradványérték azonban nulla is lehet. A társaságnál nulla a maradványérték abban az esetben, ha annak értéke valószínAsíthet en nem jelent s, értéke nem haladja meg az egy éves amortizáció összegét.

Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyben ezeket az eszközöket el reláthatóan használni fogja. Értékcsökkenést az üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelel en használják. Az immateriális javak értékcsökkenésének elszámolása a vállalkozásnál a számviteli törvényben meghatározott id korlátok figyelembevételével bruttó érték alapján lineáris módszerrel történik. A tárgyi eszközök esetében a különböz eszközcsoportokra eltér lineáris módszerekkel határozzák meg az értékcsökkenés összegét. Lineáris leírási módszer: - Épületek - Építmények - JármAvek - Gépek, berendezések a következ kivételekkel: · aprítóüzemi gépek, berendezések · II. üzemi gépek, berendezések · V. üzemi gépek, berendezések · Lamináló üzemi gépek, berendezések

Teljesítményarányos leírási módszer: A kivételt képez gépek esetében a meghatározott várható élettartam alapján lineárisan számított amortizáció minden évben a tényleges termelési adatok és a lehetséges termelési kapacitás arányával kerül korrigálásra. 23. oldal

Az értékcsökkenés költségként történ elszámolására havonta kerül sor. A cég értékcsökkenési leírást az eszköz használatbavételének napját követ naptól számol. Az 50.000,- Ft értéket meg nem haladó tárgyi eszközöket a vállalkozás használatba vételkor -egységesen- költségként elszámolja. A tervezett leírást meghaladó terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni: - Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (a beruházás nem) könyv szerinti értéke tartósan és jelent sen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke - a szellemi termék, a tárgyi eszköz (a beruházás is) értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenysége változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelel en nem használható, illetve használhatatlan

- a vagyoni értékA jog a szerz dés módosítása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthet Értékvesztés elszámolása

A Számviteli törvény el írja, hogy értékvesztést kell elszámolni: - a gazdasági társaságban lév - tulajdoni részesedést jelent - befektetéseknél, - a hitelviszonyt megtestesít , egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál, - a vásárolt készleteknél, - a saját termelésA készleteknél abban az esetben, ha mérlegkészítéskor azok piaci értéke tartósan és jelent sen alacsonyabb, mint a nyilvántartás szerinti értéke. Az el z esetek mindegyikére egységesen jelent s összegAnek tekinti a társaság a piaci érték és a nyilvántartási érték közötti különbözetet, ha az a könyv szerinti értéknek több, mint 10 %-a.

Készletek nyilvántartása:

24. oldal

A folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartás keretében vezetett f könyvi anyagkészlet számlák mindegyikéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az analitikus készletnyilvántartás, amelyek értékadatának a f könyvi számlákkal teljes egyez séget kell mutatnia. A társaságnál az analitikus nyilvántartás vezetése számítógépes programmal történik. A készletek mennyiségében és értékében bekövetkezett változásokat els dlegesen az analitikus nyilvántartás keretében mutatják ki az alkalmazott programmal, de a f könyvi számlákon e készletmozgások értékben is automatikusan könyvelésre kerülnek.

A költségek elszámolása: A költségek elszámolása tekintetében a vállalkozás költségnemenkénti elszámolást alkalmaz, költségvisel , költséghely egyidejA megadásával.

25. oldal

4. A MOFA Rt vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmez.ségi helyzetének bemutatása, értékelése. A vállalatok gazdálkodásának legfontosabb kérdése, hogy hogyan gazdálkodnak a rendelkezésre álló eszközökkel, anyagi javakkal. A gazdálkodás legalapvet bb célja az elérhet maximális jövedelem biztosítása. A vállalkozás vagyoni helyzetét az eszköz- és forrásállomány határozza meg. Ennek növekedése vagy csökkenése kihat a gazdálkodási egység mérlegére, és befolyásolja a vállalati eredmény alakulását. A vállalat vagyonával való ésszerA, hatékony gazdálkodás eredményeként jelentkezik a nyereség, ami visszahat a vagyon alakulására, hiszen a felhalmozott vagyon növelésének forrása az adózott eredmény. A vagyoni helyzet vizsgálata globálisan átfogja a vállalkozás gazdálkodását. Nem elég az egyes vagyonelemek alakulásának külön elemzése, szükség van a közöttük lév összefüggések feltárására is. A mérlegbeszámoló elemzése teremti meg a vállalat vagyoni helyzetének értékelési lehet ségeit. 4.1. Vagyoni helyzet vizsgálata A mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni-, pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. Módszerei: - átfogó elemzés a vagyoni- és pénzügyi helyzetre vonatkozóan, - az egyes mérlegtételek alakulásának elemzése. Az átfogó mérlegelemzés része az egyes eszköz- és forráscsoportok bels

arányainak

elemzése, a vagyoni helyzet alakulásának elemzése t keszerkezeti mutatók segítségével, valamint a pénzügyi helyzet alakulásának részletes elemzése. A mutatószámoknál az adatokat mindig a mérlegb l és az eredménykimutatásból vettem, ezek a mellékletben szerepelnek. A mutatószámok számítási módját szintén a melléklet tartalmazza. A táblázatokban feltüntetetett átlag oszlop a magyarországi falemezgyártással

26. oldal

foglalkozó, 500 millió Ft nettó árbevételt meghaladó cégek 2001 évi átlagos adatát tartalmazza, melyet az Info-Datax Kft bocsátott rendelkezésemre. Ez az oszlop néhány helyen hiányzik, vagy a N.A. felirat található. Ennek magyarázata, hogy a Kft adatszolgáltatása nem volt teljeskörA, az N.A. felirat nincs adat szavakat jelöli. A táblázatokban szerepl Vált. oszlop a 2001-r l 2002-re történ változást számszerAsíti. A 2002-re vonatkozó adatok, mivel az év zárása még nem történt meg, várható értékeket tartalmaznak, melyet a cég bocsátott rendelkezésemre. 4.1.1. Az mérleg f.bb sorain bekövetkezett változások Az eszközök megoszlása: 1. táblázat A tétel megnevezése A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III: Befektetett pü. eszközök B. Forgó eszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív idõbeli elhatárolások Eszközök összesen

1999 2000 2001 (%) (%) (%) 64,7 61,3 57,7 4,3 3,6 3,0 57,0 54,4 51,4 3,4 3,3 3,3 34,8 38,4 42,2 20,1 20,2 23,2 11,9 13,0 14,5 1,7 4,0 3,8 1,1 1,1 0,7 0,5 0,3 0,2 100,0 100,0 100,0

2002 (%) 56,2 2,7 50,2 3,3 43,6 20,7 16,1 6,0 0,7 0,2 100,0

Vált. (%) 97,4 90,0 97,7 100,0 103,3 89,2 111,0 157,9 100,0 100,0 -

Átlag (%) 41,1 0,6 40,1 0,5 58,6 25,1 25,0 4,2 4,4 0,3 100,0

Az eszközök (és persze a források), vagyis a mérleg f összeg értéke az el z 2001-es évhez képest csökkent. Az eszközök közül a forgóeszközök részaránya n tt a legnagyobb mértékben. Ezen belül is a követeléseknél figyelhet

meg a legnagyobb arányú emelkedés, ami a vev k

állományában bekövetkezett, vagyis a forgalom növekedésének -változatlan fizetési fegyelem mellett- eredménye. A forgóeszközök és ezen belül a követelések részaránya jóval magasabb a falemezgyártó cégek átlagában.

27. oldal

A készletek arányában kedvez

változás, csökkenés figyelhet

meg. A 2001-ben

értékesítési problémák miatt felhalmozódott készleteket sikerült egy sokkal kedvez bb szintre hozni a vállalatnál. A befektetett eszközök csökkenése az immateriális javak és tárgyi eszközök amortizációjából származik. A pénzeszközök alacsony részaránya azzal magyarázható, hogy a vállalkozás szabad pénzeszközeit

nem

bankbetétben,

hanem

könnyen

mobilizálható

OTP

optima

értékpapírban tartja és arra törekszik, hogy a bankszámláin csak a napi (heti) szükségleteknek megfelel mennyiségA pénz álljon rendelkezésére. A források megoszlása: 2. táblázat A tétel megnevezése

1999 (%) 65,3 23,7 0,0

2000 (%) 67,9 23,8 0,0

2001 (%) 67,6 23,4 0,0

D. Saját tõke I. Jegyzet tõke II. Jegyzett de még be nem fizetett tõke II. Tõketartalék 2,1 2,1 2,1 III. Eredménytartalék 39,4 38,6 40,9 IV. Lekötött tartalék 0,0 0,9 0,5 V. Értékelési tartalék 0,0 0,0 0,0 VI. Mérleg szerinti eredmény 0,0 2,6 0,7 E. Céltartalékok 0,0 0,0 0,0 F. Kötelezettségek 33,5 30,8 31,1 I. Hátrasorolt kötelezettségek 0,0 0,0 0,0 II. Hosszú lejáratú kötelezettség. 3,6 2,4 0,0 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 29,9 28,4 31,1 G. Passzív idõbeli elhatár. 1,1 1,3 1,3 Források összesen 100,0 100,0 100,0

2002 (%) 69,7 23,6 0,0

Vált. (%) 103,1 100,8 -

Átlag (%) 45,7 N.A. N.A.

2,1 41,9 0,5 0,0 1,6 0,0 29,2 0,0 0,0 29,2 1,1 100,0

100,0 N.A. 102,4 N.A. 100,0 N.A. N.A. 228,6 N.A. 0,0 0,0 93,9 52,6 0,0 12,3 93,9 40,3 84,6 1,6 100,0

A saját t ke részaránya 2000-r l 2001-re csökkent, majd 2001-r l 2002-re 3,1%-kal n tt az összes forráshoz képest, de az összege évr l-évre n tt. Ebben az eredménytartalék növekedésének volt szerepe, amit az el z évek áthozott mérleg szerinti eredménye növelt meg. Ez a növekedés pozitívan értékelhet , mivel saját teljesítmény következménye. A MOFA Rt saját t ke részaránya magasabb a falemezgyártó cégek átlagánál. 28. oldal

A hosszú lejáratú kötelezettségek teljes mértékben megszAntek a cégnél 2002-re, ugyanis 2001-ben megtörtént a beruházási és fejlesztési hitelek, a hosszú lejáratra kapott kölcsönök valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek utolsó törleszt részletének átvezetése a rövid lejáratú kötelezettségek közé, mivel visszafizetésük 2002 évben volt esedékes. A hitelek és a kölcsönök törleszt

részletének visszafizetése megtörtént. A mérleg ezen

sorának aránya jóval magasabb a falemezgyártó cégek körében, mint a vizsgált társaságnál. A rövid lejáratú kötelezettségek csökkenésének alakulásában, a szállítók állományának növekedése mellett, az el z ekben említett törleszt részletek visszafizetése játszotta a f szerepet. A hosszú lejáratú kötelezettségekhez hasonlóan ez a sor is alacsonyabb a MOFA Rt-nél, mint az átlagos érték. 4.1.2. A vagyoni helyzet alakulását bemutató mutatószámok 3. táblázat Mutató megnevezése Idegen tõke aránya Saját tõke arány Saját tõke növekedésének mértéke Saját tõke fordulatszáma Tõkehatékonyság Befektetett eszközök fedezettsége Tárgyi eszközök fedezettsége Eszközök fordulatszáma Készletek forgási sebessége napokban

1999 (%) 33,5 65,3 2,75

2000 (%) 30,8 67,9 2,86

2001 (%) 31,1 67,6 2,89

2002 (%) 29,2 69,7 2,96

Vált. (%) 93,9 103,1 102,4

Átlag (%) 52,6 45,7 N.A.

1,49 1,61 1,59 0,05 4,79 1,32 101,0 110,8 117,2 114,6 124,8 131,6 0,97 1,09 1,08 75 67 79

1,66 2,23 124,0 139,0 1,15 66

104,4 168,9 105,8 105,6 106,5 83,5

4,53 23,1 111,2 114,0 1,63 61

A saját t.ke részaránya 2000-r l 2001-re kismértékben csökkent, 2001-r l 2002-re n tt, és a minimálisan megkívánt 30%-os szint kétszerese felett húzódik meg a vizsgált évek mindegyikében. Az idegen t.ke (kötelezettségek) részaránya a vizsgált négy év mindegyikében 30%-os szint körüli értéket vett fel, és jóval a még elfogadható 70%-os szint alatt található. 2002-re a hosszú lejáratú kötelezettségek összege teljesen megszAnt, a rövid lejáratú kötelezettségek összege is csökkent ez el z évihez képest.

29. oldal

E két mutató alapján a MOFA Rt t keszerkezete jónak mondható. Megfelel annak a követelménynek, hogy a forgóeszközöket a rövid lejáratú kötelezettségek, míg a befektetett eszközöket a hosszú lejáratú kötelezettségek valamint a saját t ke finanszírozza. A saját t ke részaránya mutató értékének értékelése viszonylag egyszerA, hiszen azt mondjuk, hogy minél magasabb a saját t ke aránya, annál kevésbé van tartósan eladósodva a vállalkozás, annál alacsonyabb a pénzügyi kockázat. Azonban figyelembe kell venni ilyen magas arány esetén, hogy a tulajdonosok nemcsak a t ke, hanem az üzlet teljes kockázatának jelent s részét is maguk viselik.

A saját t.ke növekedési mutató azt értékeli, hogy a jegyzett t kéhez viszonyítva a saját t ke nagyságában milyen változás következett be. A mutató 1 felett mutat kedvez értéket. A vállalkozásnál ez 1999-ben 2,75 volt és a rákövetkez években tovább emelkedett. Ez az eredmény a jegyzett t ke változatlansága mellett a saját t ke növekedésének, a nyereséges mAködésnek (elért pozitív mérleg szerinti eredmény) volt köszönhet . A vizsgált évekb l arra következtethetünk, hogy a következ

években ez az érték tovább javul, mivel a

tendencia növeked jellegA.

A saját t.ke fordulatszáma alapján megállapítható, hogy a saját t ke hányszor térül meg 1 év alatt a nettó árbevételb l. A cég vagyoni helyzetének stabilitásáról ad képet ez a mutató. Minél jobban eltér 1-t l felfelé, annál kedvez bb a helyzet. A vizsgált id szak alatt a mutató mind a négy évben meghaladta az 1-et. 2000-r l 2001-re a saját t ke fordulatszáma kismértékben csökkent. Ez a növekv saját t ke összege mellet, az értékesítésben mutatkozó enyhe visszaesésnek volt köszönhet . 2002-re az értékesítésben mutatkozó növekedésnek köszönhet en a mutató értéke az elmúlt évek legmagasabb értékét vette fel. A falemezgyártás átlagához képest azonban a cég le van maradva, mivel az átlag 1/3-án áll. Ez a saját t ke részarányában mutatkozó eltéréseknek köszönhet .

30. oldal

A t.ke hatékonyság azt jelzi, hogy egységnyi lekötött saját t ke mekkora adózott eredményt hoz a vállalkozás számára. A mutató növekv tendenciája kedvez . A vállalkozásnál ez az érték hullámzó, mivel a különböz években elért adózott eredmény nem mutat egyenletes növekedést a saját t kéhez viszonyítva. Az 1999-es értékhez képest mindhárom év hatékonysága növekedést mutat. Az utolsó két év értéke csak a harmada ill. fele a 2000 évinek, ez a 2001-ben jelentkez és a 2002-es évet is végigkísér küls negatív hatások eredményét tükrözi. A negatív hatások ellenére is képes volt a cég javítani t kehatékonyságán. A hatékonyságot az adózott eredmény változásai alakították. Ebben a mutatóban is alulmarad a cég a 23,1%-os szintet jelent átlaghoz képest, ami szintén a magas arányú saját t kének tudható be.

A befektetett eszközök és a tárgyi eszközök fedezettsége azt jelzi, hogy az eszközök finanszírozására milyen mértékben nyújt fedezetet a saját t ke. A mutatók 100% feletti értéke kedvez . Mindkét mutató a vizsgált id szakban növekv tendenciát mutat és meghaladja a kedvez értéket. Ezt két tényez idézte el . Egyrészt a saját t ke növekedése, másrészt pedig az eszközök csökkenése, ami az értékcsökkenésb l adódik. A vállalkozás tehát teljes mértékben képes finanszírozni a befektetett eszközeit, és így tárgyi eszközeit is saját t kéjéb l. Figyelembe kell venni azonban azt a tényt, hogy a befektetett eszközök és ezen belül a tárgyi eszközök részaránya (2002-ben 56,2% illetve 50,2 %) igen jelent s az összes eszközb l, így a hozzá kapcsolódó értékcsökkenés összege is számottev . Tehát a mutató abban az esetben is növekv tendenciát mutatna, ha a saját t ke csökkenésének mértékét meghaladná az eszközök csökkenésének mértéke. Az átlagos értéknél a társaság kedvez bb mutatókkal rendelkezik, mivel itt, az eddigiekkel ellentétben, a saját t ke magas részaránya már pozitív hatását fejtette ki.

Az eszközök fordulatszáma azt mutatja, hogy az összes eszköz hányszor térül meg az árbevételben. Kedvez , ha a mutató értéke 1-nél nagyobb vagyis legalább egyszer megtérüljön az eszközök értéke egy gazdálkodási év során.

31. oldal

Ennek a követelménynek 1999-ben nem felelt meg a cég, de a további években az értékesítés növekedésének köszönhet en átlépte, ha csak kis mértékben is, a kedvez nek mondott 1-es értéket. A falemezgyártás átlagát jelz 1,63 fordulat magasabb a vállalkozás által elért szintnél, de ezt valószínAleg az eszközök és az árbevétel nagyságában lév különbségek teszik, hisz a MOFA Rt 4 milliárdos bevételéhez 3,5 milliárdos eszközérték párosul, és az átlagot képz cégekr l csak annyi ismeretes, hogy árbevételük meghaladja az 500 millió Ft-ot.

A készletek forgási sebessége napokban mutató arról tájékoztat, hogy a készletek értékesítésük el tt átlagosan hány napig vannak a raktárban. Kedvez a mutató abban az esetben, ha minél kisebb értéket vesz fel. A falemezgyártásra jellemz a magas készletszint. Ez a MOFA Rt esetén is szembetAn , hiszen a készletek részaránya az összes eszközb l 2001-ben 23.2%, 2002-ben 20,7%. Ennek következtében a forgási sebesség nagyon kedvez tlen képet mutat. A falemezgyártás átlaga 63 nap, és ennél a szintnél is magasabbak a vállalkozás adatai. Az 1999-es érték 75 nap, majd 67, és 2001-re ez az érték 79 nap. Az Rt értékesítésének több mint 60%-át külföldön realizálja. A társaság export piacán 2001 utolsó negyedévében recesszió jelentkezett a szeptember 11-i terror események következtében. Ennek hatására az értékesítés visszaesett és a felhalmozódott készletek tovább növelték az amúgy is magas készletszintet. A 2002-es év értéke, az utóbbi négy év legkedvez bb adata (66 nap), azonban már azt tükrözi, hogy a f leg exportra termel

cég külföldi piacain a recesszió megszAnt, az

értékesítési lehet ségek megnövekedtek, a fejl dés újra megindult.

32. oldal

4.2. Pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata A pénzügyi, likviditási helyzet vizsgálata során a fizet képesség, a fizetési kézség és a fizetési gyakorlat elemzésére kell hangsúlyt fektetni. A likviditási mutatók a vállalkozás pénzügyi stabilitását mutatják. A mutatók a mérleg, illetve az eredménykimutatás adataiból számíthatók. 4.2.1. Likviditási mutatók A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden id pontban a megkövetelt határid re eleget tud tenni. A likviditás vizsgálata dönt jelent ségA minden cég esetében, hisz a likviditás hiánya rendszerint a vállalkozás tönkremeneteléhez vezet. A likviditás elemzés a likvid eszközöknek és a rövidlejáratú kötelezettségeknek az összehasonlítását jelenti. A különböz likviditási mutatók abban térnek el egymástól, hogy a forgóeszközök elemeinek különböz csoportjaira (különböz likviditásfokú csoportjaira) nézzük meg, hogy azok milyen mértékben fedezik a társaság folyó kötelezettségét. 4. táblázat Mutató megnevezése

1999

2001

2002

Rövid távú likviditás I. (%) Rövid távú likviditás II. (%) Gyorsráta (fordulat) Vevõk forgási sebessége napokban Szállítók forgási sebessége napokban Dinamikus likviditás (%) Hosszútávú likviditás (%)

116,5 135,1 135,5 76,5 89,3 88,8 0,44 0,59 0,61 41 38 41 76

2000

58

10,24 18,14 9,13 18,59

149,5 94,3 0,78 43

Vált. (%) 110,3 106,2 127,9 104,9

Átlag 145,4 83,4 0,83 36

61

62

101,6

38

9,91 9,91

10,7 10,7

108,0 100,0

38,0 N.A.

Rövid távú likviditás I. arról ad tájékoztatást, hogy a különböz likviditási fokozatú eszközök

összessége hány százalékát

fedezi

a rövid

távú

kötelezettségeknek.

A mutatószám 100% feletti értéke, nemzetközi gyakorlatban általában 200% körüli értéke elfogadható. A mutató alapján a vállalkozás likviditása jól alakult hisz a vizsgált években a mutató értékei meghaladták a 100%-ot és növekedtek. 33. oldal

Az utolsó id szak (2001-r l 2002-re) nagyarányú növekedése a forgóeszközök növekedése mellett a rövid lejáratú kötelezettségek nagyobb arányú csökkenésével magyarázható. Megfigyelhet , hogy a fogóeszközökön belül a készletek és a követelések részaránya igen jelent s. A követelések magas részaránya kedvez tlen is lehet abban az esetben, ha a vev k nem tudnak, vagy nem akarnak fizetni. A vállalkozásnál a vev k fizetési hajlandósága jónak tekinthet . A késedelmes fizetés igen, de a nem fizetés nem jellemz . Ez a mutató a falemezgyártó cégek átlagában kedvez bb, mint a cég sajátja, de 2002-re sikeresen meghaladta azt.

Rövid távú likviditás II. a forgóeszközök követelések nélküli aranyát mutatja a rövid távú kötelezettségekhez képest. A forgóeszközökön belül ugyanis a követelések számos eleme tartalmazhat bizonytalan, a rövid lejáratú kötelezettségek közvetlen fedezeteként szóba nem jöhet összeget. Ez a mutató a kezdeti nagyarányú növekedés után megtorpant és 2001-re már kismértékben le is csökkent, de az utolsó év adata ismét nagyobb arányú emelkedést mutat. A vizsgált id szak egyik évében sem közelítette meg a mutató a 100%-ot, így elmondható, hogy a követelések összege nélkül a vállalat nem képes finanszírozni a rövid lejáratú kötelezettségeit, azonban így is az átlagot jelent

83,4%-os szint felett húzódik meg.

Mindezekb l arra lehet következtetni, hogy ebben az iparágban magas a követelések részaránya. Gyorsráta mutató a teljesen mobil pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítva. Ez lényegében arról tájékoztat, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. A vállalat számára az a kedvez , ha ez az arány egyre növekv , ami az azonnali fizet képesség javulását jelzi, értéke általában 1,6-1,8-nál elfogadható. A vállalat gyorsráta mutatója a megkívánt érték felét sem éri el, azonban a tendencia növeked jellegA -a 2002-es adat majdnem 2-szerese az 1999 évinek- és ez pozitívan értékelend . A kedvez tlen mérték a készletek igen magas aránya miatt alakult ki. Az átlagot jelent érték (0,83) magasabb a cég által képviselt szintnél

34. oldal

A vev.állomány napokban kifejezett forgási sebessége azt mutatja meg, hogy a vizsgált vev állomány hány napi értékesítés árbevételének felel meg vagyis, hogy a vev k milyen gyorsan egyenlítik ki a számlájukat. A mutató értékének vizsgálatakor a vállalat és vev i által megkötött szerz désekben foglaltak alapján kell ítélkeznünk. Nincs a mutatónak meghatározott jó értéke. Természetesen minél el bb fizetnek a vev k, a vállalkozás annál el bb tudja a rendelkezésére álló t két újra befektetni. A cég a belföldi márkakeresked kkel harminc napos fizetési határid ben állapodott meg. Ez a fizetési határid jár az úgynevezett hAséges vev knek, -akik rendszeres vásárlói a cégnek- és azok számára is akik nagy mennyiségA terméket vásárolnak. A többi belföldi vásárló esetén a 15 napon belüli fizetés jellemz . Külföldi partnerek esetében is a 30 napos fizetési határid jellemz , azonban itt egy hetes átfutási id vel is számol a cég. Fontos megemlíteni, hogy egy új vev számára -legyen az akár belföldi, akár külföldikötelez az el re fizetés. Ezzel az intézkedéssel védekezik a cég, amíg megismeri partnere fizetési képességét és kézségét. Mivel az értékesítési forgalom nagyobb részét az export teszi ki, így várható volt a mutató harminc nap feletti értéke, hisz a fizetési határid el tti fizetés más befektetések el l vonná el a pénzt, ezért a vev k a fizetésükkel hajlamosak az utolsó pillanatig várakozni A mutató 1999-ben 41 napos, 2000-ben 38 napos, 2001-ben 41 napos értékeket vette fel. Az értékesítési forgalom 2002-re még jobban eltolódott az export irányába, így a mutató értéke tovább emelkedett 43 napra. Mindezek azt tükrözik, hogy a vev k hajlamosak a szerz désben foglaltak túllépésére. A cégnél eltöltött rövid id is erre a következtetésre juttatott. Természetesen nem általánosíthatunk, hisz mindig vannak olyan cégek, akik pontosan eleget tesznek fizetési kötelezettségeiknek. Ha megfigyeljük az átlagot (36 nap), akkor ett l a vállalkozás beszedési ideje 5-7 nappal tér el, így kedvez tlenebb a helyzete a többi céghez képest.

35. oldal

A szállítók átfutási ideje mutatószám azt jelzi, hogy a vizsgált szállítóállomány hány napi anyagjellegA ráfordításnak felel meg. Alkalmas arra, hogy kifejezze a beszerzés és az ellenérték kiegyenlítése között átlagosan eltelt id tartamot. A saját cég fizetési fegyelmér l ad tájékoztatást. Ezt a mutatót is -a vev k forgási sebességéhez hasonlóan- a különböz

szállítói

szerz désekben foglaltak alapján kell megítélni. A MOFA Rt és beszállítói között kötött szerz désekben széles skálán mozognak a különböz fizetési feltételek. A cég az alapanyag beszállítóitól 30, 60, s némely esetben még a 90 napos fizetési haladékot is megkapta. Az egyéb beszállítóknál a 8-10 nap jellemz . A vállalat egy cégnél 120 napos fizetési határid vel rendelkezik, annak nehezen értékesíthet terméke miatt. Mivel a cég szállítói kötelezettségeinek nagy hányada az alapanyag beszerzésb l származik, valamint a kiszámolt adatok (2000-ben 58 nap, 2001-ben 61 nap, 2002-ben 62 nap) alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a cég fizetési hajlandósága jó. Igaz 2000-hez képest a rákövetkez évek értékei kedvez tlenebbek, de az 1999-es adathoz képest mindhárom évben javult és 60 nap körüli értéket vett fel. Ez az érték jóval kedvez bb a cég számára, mint az átlagot képvisel

38 nap, hisz így jóval tovább

finanszírozzák a szállítók a társaság tevékenységét. Mind a vev k, mind a farostlemezgyár által készpénzben történ fizetés elhanyagolhatóan kis részarányt képvisel az elért árbevétel tükrében. Érdekes összehasonlítást tehetünk, ha a vev k forgási idejét összevetjük a szállítók átfutási idejével. Ha az el bbi értéke magasabb, az azt jelenti, hogy a cég követeléseinek egy részét nem tudja szállítóival megfinanszíroztatni, ami pótlólagos finanszírozási költségeket vonhat maga után. Ha fordított a helyzet, akkor kényelmesebb helyzetben van a cég, mert szállítói finanszírozzák a vev knek nyújtott hiteleket. A MOFA Rt-re az utóbbi állítás igaz, szállítói finanszírozzák a vev knek nyújtott hiteleit.

36. oldal

A dinamikus likviditás arról tájékoztat, hogy az év üzleti tevékenységének eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre. A mutató értéke a nemzetközi gyakorlatnak megfelel en 50%-nál nagyobb a jól mAköd

vállalatoknál.

Ahogy azt a mutatók jól tükrözik a kezdeti hatalmas javulás 2000-re az üzemi, üzleti tevékenység eredményében bekövetkezett nagyarányú növekedéssel magyarázható. 2001-re azonban az üzleti tevékenység eredménye visszaesett, emellett a rövid lejáratú kötelezettségek értéke tovább n tt, így a mutató értéke nagymértékben, az 1999-es állapot alá zuhant. 2002-es adat 8%-os növekedést mutat az el z évhez képest. Ezt az adózott eredményben elért növekedés, valamint a rövid lejáratú kötelezettségek összegének csökkenése eredményezte. A nemzetközi gyakorlatban elvárt érték ötödén állt a vállalkozás 2002-ben, így a dinamikus likviditása nagyon rossz, a rövid lejáratú kötelezettségeinek kis hányadát képes csak tevékenységének eredményéb l finanszírozni. Ha a falemezgyártás átlagához viszonyítjuk az elért eredményt, akkor megállapítható egyrészt, hogy az átlag sem éri el a nemzetközi szintet, másrészt pedig a MOFA Rt dinamikus likviditása a hazai falemezgyártók által képviselt szint alatt található. A hosszú távú likviditási mutató azt jelzi, hogy az év üzleti eredménye mennyire fedezi az összes kötelezettséget. A mutató értéke nemzetközileg elfogadott 30% felett kedvez . Ennél a mutatónál is megfigyelhet az évek közti ingadozás, ami az el z ekben említett üzemi üzleti tevékenység valamint a rövid lejáratú kötelezettségek összegében bekövetkezett változások hatása. A nemzetközileg elfogadott értéket ebben az esetben a cég már jobban megközelíti, mivel kötelezettségeinek nagy részét a rövid lejáratúak tették ki, s t a hosszú lejáratú kötelezettségei 2002-re teljes egészében megszAntek. Azonban ez a mutató is a likviditás nem megfelel fokát tükrözi.

37. oldal

4.2.2. Az adósságállományra vonatkozó mutatószámok A vállalkozás eladósodottsága els sorban az idegen forrásoknak az összes forráshoz viszonyított arányával jellemezhet . Adósságállomány alatt az egy évet meghaladó, hosszúlejáratú tartozásokat (hosszúlejáratú kötelezettségek) értjük. Ennek többirányú elemzése is elképzelhet . Egyrészt a tartós, állandó t keelemek összegével célszerA összehasonlítani, másrészt az adósságszolgálat fedezettségét kell vizsgálni. 5. táblázat Mutató megnevezése

1999 (%) Eladósodottság mértéke 194,8 Nettó eladósodottság 33,1 Adósságszolgálati fedezeti mutató 158,7 Eladósodottság foka 33,5

2000 2001 2002 (%) (%) (%) 220,7 217,2 239,1 26,1 24,6 18,7 359,4 114914 30,8 31,1 29,2

Vált. (%) 110,1 76,0 93,9

Átlag (%) 86,9 60,4 30,0 52,6

Eladósodottság mértéke a vállalat megítélésében fontos szerepet játszik. Azt mutatja, hogy a saját források a kötelezettségek hány százalékát fedezik. Kedvez , ha a mutató értéke 150-180%. A nemzetközi gyakorlatban a 200-300%-os arány is gyakori. A vállalatnál a mutató értéke már 1999-ben is kiváló képet mutatott, de még ezen is képes volt tovább javítani és a 2000-res évek mindegyikében a nemzetközileg is elismert 200%os értéket is meghaladta. Ezt azt eredményt a magas összeget képvisel kötelezettségek növekedése mellett úgy érte el a cég, hogy az igen magas részarányú saját t kéje évr l évre tovább emelkedett. 2002-re a kötelezettségek értéke le is csökkent, így a változás itt még nagyobb mértékA volt. Megállapítható továbbá, hogy a cég által képviselt érték jóval az átlag felett található. Nettó eladósodottság azt mutatja, hogy a kintlév ségekkel csökkentett kötelezettségeket milyen mértékben fedezi a saját forrás. Ez feltételezi, hogy a követelések pénzügyileg el bb realizálódnak mint ahogy a kötelezettségeket teljesíteni kell. A mutató minél kisebb értéke a kedvez . Ma Magyarországon az iparban a 20% körüli szint mondott jónak. Jól megfigyelhet , hogy a mutató értéke évr l-évre csökkent. Mivel a mutató értéke csökken tendenciát mutat és 2002-re az ipari átlagot jelent szint alá került, ezért ezen mutató alapján is elmondható, hogy a MOFA Rt eladósodottsága csekély.

38. oldal

Ez azt jelenti, hogy a cég a következ

években eleget tud majd tenni fizetési

kötelezettségeinek. Ez a mutató is a cég jóval kedvez bb helyzetét mutatja a hazai falemezgyártókhoz képest. Adósságszolgálati fedezeti mutató azt jelzi, hogy a vállalkozásnál képz d szabadon felhasználható jövedelem milyen mértékben fedezi a hitelek éves törlesztését. A mutató akkor elfogadható, ha 100%-nál nagyobb. Általános a banki gyakorlatban -hogy a vállalkozás- ha a mutató értéke: - 140%-nál nagyobb

I. osztályú adós

- 120-140%-nál között

II. osztályú adós

- 120%-nál kisebb

III. osztályú adós

min sítést kap. Ha megnézzük a cég adataiból számított értékeket és alkalmazzuk a banki gyakorlatban használt besorolásokat, akkor elmondhatjuk, hogy minden bank álma egy ilyen adós. Már az 1999-es mutató értéke is meghaladta a 140%-ot, de a kölcsönök, és hitelek folyamatos törlesztésével a cég 2002-re elérte, hogy hosszú lejáratú kötelezettségeinek összege teljes egészében megszAnjön. Így az elért mérleg szerinti eredmény és a magas amortizáció együttes összege több százszorosa a még fennálló csekély tartozásnak 2001-ben. Mivel a hosszú lejáratú kötelezettségek összege 2002-ben nulla, ezért itt a mutató nem számítható. Ez a mutató is a MOFA Rt stabil kötelezettség visszafizetési helyzetét mutatja. és jóval meghaladja a 30%-os szintet képvisel átlagos adatot. Az eladósodottság foka mutató az összes kötelezettség és az összes eszköz hányadosa. Ebben az összehasonlításban kimutatható, hogy az eszközállomány milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. Az 1999-es évhez képest mindhárom követ évben a mutató értéke csökkent -azaz javult-, csak 2001-ben figyelhet meg kismértékA emelkedés. A kis arányú emelkedést és a kiszámolt értékeket figyelembe véve a MOFA Rt esetében nincs túl nagy mértékben megterhelve az eszközállomány, a mutató értéke ugyanis mind a négy vizsgált évben a 30% körüli szinten mozog. A falemezgyártó cégek átlagos adata meghaladja az 50%-ot, így sokkal kedvez tlenebb a helyzetük, mint a vizsgált társaságé.

39. oldal

4.3. Jövedelmez.ségi helyzet vizsgálata A mérleg- és eredménykimutatást böngész k az els pillantásukat általában a társaság árbevételére és nyereségére vetik, mert ha csak két kiragadott sort lehet egy vállalkozás kimutatásaiban megnézni, valószínAleg a legtöbb esetben ezt a két sort érdemes látni. Emellett azonban hasznos lehet az árbevétel és a nyereség kicsit mélyebb vizsgálata, azt kell kutatni, hogyan viszonyul az árbevétel és a nyereség az egyéb fontos mutatókhoz (összes eszközérték, árbevétel, saját t ke). Ezekb l megállapítható, hogy a cég mennyire hatékony, mennyire folytat jövedelmez gazdálkodást. Mindig a magasabb szám lehet a kedvez bb, minél inkább "bombaüzletnek" tAnik a cég mAködése, annál kevésbé lehet fizetési gondja, illetve annál kevésbé kockáztathatja meg a partnercég, hogy rossz fizetési szokásai miatt elessen a mAköd képes vállalkozástól. A jövedelmez ségi helyzet bemutatására is számos mutatószám áll rendelkezésünkre. Természetesen ezek a mutatószámok százalékos védettséget nem adnak, olyan gazdálkodó szervezet talán nem is létezik, amelyiknek ne okozna valamilyen problémát a követeléseinek behajtása a vev k fizetési szokásainak nem megfelel volta miatt. Mégis nagy százalékban elmondható, hogy az említett mutatók min sítik a cégeket, nagyon jó cégnek nem lehetnek sajátforrás-hiányt és rossz likviditást tükröz mutatói, ahogyan a rossz helyzetben lév

társaságok is csak puszta "mérlegkozmetikázással" képesek

megfelel mutatókat kreálni maguknak. A jövedelmez ségi mutatók a vállalkozás mAködésének eredményességét fejezik ki. Az elemzés során az egyes eredménykategóriákat - az elemzési cél, illetve a vállalkozás specialitásainak megfelel en - valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, szemléltetve ezzel az eredmény létrehozásában közremAköd tényez k hozamát. A jövedelmez ség számítása során figyelembe vehet eredménykategóriák: - értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg) - az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - a szokásos vállalkozási eredmény - az adózás el tti eredmény - az adózott eredmény

40. oldal

Az alkalmazható vetítési alapok: - az értékesítés nettó árbevétele - az értékesítés nettó árbevételének további bevételekkel növelt összege - saját t ke (vagyon) összege - a lekötött eszközök nettó értéke és a készletek összege - az összes eszközérték - a bérköltség - a személyi jellegA ráfordítások - a vállalkozás átlagos állományi létszáma A jövedelmez ség vizsgálata: - min ség jellegA elemzés, a jövedelmez ség szintjének alakulására vonatkozóan jelzi a jövedelemtermel képesség változását, - lehet séget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival, - megteremti a lehet séget a jövedelmez ség tendenciaszerA elemzéséhez, - a számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról. Vessük els pillantásunkat tehát az értékesítés nettó árbevételére, valamint az elért mérleg szerinti eredményre. A MOFA Rt nettó árbevétele 2000-es valamint a 2001-es években majdnem 3,9 milliárd Ft volt, és 2002-ben ez az érték várhatóan a 4 milliárd Ft-ot is meg fogja haladni. A hozzájuk kapcsolódó mérleg szerinti eredmény 2000-ben 91 millió Ft, 2001-ben 26 millió Ft és 2002-ben (ha nem lesz osztalékfizetés) 55 millió Ft. Ha megvizsgáljuk ezen összegek százalékos megoszlását (2,35%, 0,67%, 1,35%) és összevetjük azokat a többi falemezgyártó cég átlagos adatával (5,0%, 4,2%, 3,5%) elmondható, hogy minden évben lemaradt a cég az átlagnak számító adatoktól. Az már most kitAnik, hogy a magas árbevétel ellenére az elért eredmény csekély és a jövedelmez ségen javítani szükséges.

41. oldal

4.3.1.Termelési érték számítás 6. táblázat Termelési érték meghatározása Értékesítés nettó árbevétele + Saját. elõáll. eszk. akt. érték + Saját term. készl. áll. vált. - Eladott áruk besz. értéke - Értékesített szolgáltatás Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Anyagjellegû szolgáltatások Anyagmentes termelési ért. - Értékcsökkenés Nettó termelési érték

1999 (eFt) 3430890 25377 29506 34351 0 3451422 2141095 141411 1168916 202642 966274

2000 (eFt) 3853394 7747 46010 42065 149 3864937 2390293 222014 1252630 213117 1039513

2001 (eFt) 3849382 19081 67093 35508 166 3899882 2460030 210011 1229841 219146 1010695

2002 (eFt) 4094975 44348 -100065 50890 190 4090388 2554481 216280 1319627 177325 1142302

Vált. (%)

104,9

107,3 113,0

A bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyid szaki teljes hozamértékét jelenti. Megfigyelhet , hogy az érték évr l évre emelked , hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Az anyagmentes termelési érték a termelést jellemzi, vagyis arról tájékoztat, hogy a vállalkozás az új értékhez mekkora többletet ad hozzá. Kedvez

esetben a mutató

növekedésének üteme magasabb a bruttó termelési érték növekedési üteménél. Esetünkben a mutató kezdeti növekedésér l, majd csökkenésér l beszélhetünk 2001-ig. A 2002-es változás a mutató esetében azonban kedvez , hisz a növekedés mértéke meghaladja a bruttó termelési érték növekedési mértékét. A nettó termelési érték közelít leg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri, a vállalat által létrehozott új értéket számszerAsíti. Ahogy az anyagmentes termelési értéknél is, úgy a nettó termelési érték esetében is észrevehet az ingadozás. A kezdeti növekedést a visszaesés váltotta fel, majd 2002-ben a növekedés mértéke meghaladta a bruttó termelési mutató növekedésének mértékét. A felsorolt és kiszámított termelési érték adatok segítséget nyújtanak, mind a jövedelmez ség, mind a hatékonyság értékelése során. A továbbiakban a jövedelmez ség közvetlen és közvetett mutatóit számszerAsítem. Ahol szükséges felhasználom a 6. táblázatban kiszámolt adatokat.

42. oldal

4.3.2. Közvetett jövedelmez.ségi mutatók, költségszint vizsgálat 7. táblázat Mutató megnevezése Termelés költségszintje Értékesítés költségszintje Ért. közvetlen költségszintje Ért. közvetett költségszintje Igazgatási költségszint Egyéb költségszint

1999 (Ft) 95,5 95,5 78,6 16,9 10,7 2,52

2000 (Ft) 93,9 93,9 75,4 18,5 10,3 2,22

2001 (Ft) 96,3 96,2 76,8 19,5 11,2 2,54

2002 (Ft) 93,3 95,8 78,2 17,5 9,91 2,01

Vált. (%) 96,9 99,6 101,8 89,7 88,5 79,1

Átlag (Ft) 91,0 N.A. N.A. N.A. N.A. N.A.

A termelési költségszintje arról ad tájékoztatást, hogy a vállalkozás termelését milyen szintA ráfordításokkal folytatja. Fordított hatékonysági mutatóként értelmezhetjük a termelési költségek és a bruttó termelési érték hányadosát. Kedvez , ha 100% alatti, s minél jobban elmarad attól. Fontos a statikus állapot, de alapvet en a trendet kell értékelnünk. 8. táblázat Termelési költség meghatározása Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás Termelési költségek

1999 2000 2001 2002 (eFt) (eFt) (eFt) (eFt) 2141095 2390293 2460030 2554481 141411 222014 210011 216280 124860 17237 21199 24803 686564 786248 844149 842062 202642 213117 219146 177325 3296572 3628909 3754535 3814951

Vált. (%) 103,8 103,0 117,0 99,8 80,9 101,6

Jól megfigyelhet a magának a termelési költségnek, valamint a költség összetev it adó részköltségek növekedése évr l évre. Ez alól csak a személyi jellegA ráfordítások, a létszámcsökkentés miatt, valamint az értékcsökkenés képezik a kivételt. A kiszámított termelési költségszint mutatók arról tájékoztatnak, hogy a vállalkozás tevékenysége nyereséges volt hiszen 100 Ft bruttó termelési értékre 2000-ben 93,5 Ft, 2001-ben 96,2 Ft és 2002-ben 93,3 Ft termelési költség jutott. A mutató értéke 2002-re elérte a magyarországi ipari átlagot, ami 92-94 Ft-nak felel meg. Ez az átlag megegyezik a Magyarországon tevékenyked

falemezgyártó cégek átlagával, így elmondható, hogy a

MOFA Rt hasonló összegA költségekkel termel, mint a többi cég.

43. oldal

Szükséges lenne termelési költségeinek csökkentése a jobb piaci pozíció elérése érdekében. Ha a termelési költségszint változását vizsgáljuk, akkor megállapítható hogy 2002-re történ

változás pozitív irányú, és amennyiben ez a tendencia folytatódik a

társaság helyzete meger södik a piacon.

Az értékesítési költségszint azt mutatja, hogy egységnyi árbevétel realizálódása milyen mértékben fedezi a költségeket. A legkedvez bb képet a 2000-res adat mutatja. 2001-ben ezek a költségek megn ttek, de 2002-re, ha csak kis mértékben is, de csökkentek. Ez a változás kedvez , mert minél közelebb van az adat 100-hoz, annál kevésbé jövedelmez az adott vállalkozás. Az Országos ipari átlaghoz (91-92 Ft) viszonyítva magasabb költségszinten értékesít a vállalat.

Az értékesítés közvetlen költségszintje az értékesítéssel arányos (általában lineárisan változó) költségek arányát mutatja a költségszerkezetben. A mutató tendenciája kedvez , ha a vizsgált id szakban a közvetlen költségszint csökkent. 2001-re az értékesítés kismértékA visszaesése mellett megnövekedett az értékesítés költségszintje. Ez a vállalkozás nehéz gazdasági helyzetére utal. Az utolsó évben az értékesítés közvetlen költségét képz mindhárom tényez (értékesítés elszámolt közvetlen költsége, ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások értéke) megnövekedett a forgalom növekedése miatt, ez okozta a mutató értékének további növekedését 2002-re.

Az értékesítés közvetett költségszintje a költségszerkezetben az értékesítés viszonylag állandó költségeinek arányát mutatja. Az értékesítés növekedése mellett a mutató mérsékl désére számíthatnánk, de 2001-ben a mutató értéke növekedett, mégpedig 37 millió Ft-tal, ami 1,0 százalékpontos változást jelent. 2002-ben a küls negatív gazdasági hatások enyhülését követ en a vállalat értékesítési forgalma megnövekedett, és ennek következtében a költségszint 2 százalékponttal lecsökkent. Mindezen változások pozitív képet festenek a cég értékesítési közvetett költségeinek alakulásáról.

44. oldal

Az igazgatási költségszint a költségszerkezetben a termelést l, értékesítést l független ráfordítások nagyságrendjére, az irányítással függ össze. A magyarországi ipari átlag a mutató tekintetében 7-8 Ft. A vizsgált id szak minden évében a számított adat meghaladta ezt az értéket, és ilyen magas árbevétel esetén, amellyel a MOFA Rt is rendelkezik a különbségb l származó összeg jelent s. Megállapítható, hogy az irányítás költségei magasak, jelent s értéket képviselnek, csökkentésükkel a cég megtakarításokat képezhetne. Pozitívumként kell azonban megemlíteni, hogy az utolsó évben 100 Ft értékesítésre 9,91 Ft igazgatási költség jut. Ez az utóbbi évek legkedvez bb értéke és amennyiben a tendencia folytatódik, a cég nagyon hamar elérheti az ipari átlagot jelent szintet.

Az egyéb általános költségek szintje a költségszerkezetben az egyéb rezsiköltségek nagyságrendjét mutatja. Az igazgatási költségekhez hasonlóan itt is a 2002-es évi adat tükrözi a legkedvez bb értéket. Az egyéb általános költségek és a nettó árbevétel aránya közel azonos a vizsgált id szakban. Ez az egyre növekv rezsiköltségek mellett pozitív képet fest a vállalkozásról. Ez az eredmény az Országos ipari átlag 3,5-4 Ft-os értékéhez képest is nagyon kedvez .

45. oldal

4.3.3. Közvetlen jövedelmez.ségi mutatók 9. táblázat Mutató megnevezése Árbevétel arányos jövedelmezõség Tõkearányos jövedelmezõség Eszközarányos jövedelmezõség Export értékesítés hányada (%) Belföldi értékesítés hányada (%)

Az

árbevétel

arányos

1999 2000 2001 (Ft) (Ft) (Ft) 3,14 4,7 2,87 4,68 7,58 4,56 3,06 5,15 3,08 56,9 60,2 57,8 43,1 39,8 42,2

jövedelmez.ség

a

2002 (Ft) 2,69 4,46 3,11 63,1 36,9

vállalkozás

Vált. (%) 93,7 97,8 101,0 109,2 87,4

Átlag (Ft) 7,1 37,0 12,6 N.A. N.A.

alaptevékenységének

jövedelmez ségét méri. A mutató értéke az iparban a 8-10 Ft körüli összeg esetén tekinthet jónak. A kiszámított adatok alapján elmondhatjuk, hogy sem az ipari átlagot, sem a falemezgyártó cégek átlagát nem érte el a cég. A tendencia kedvez tlen hisz 2000-t l a mutató értéke mindkét alkalommal csökkent és nem érte el az 1999-es szintet. Ez az árbevétel növekedése mellett az elért csekélyebb üzemi (üzleti) tevékenység eredményével magyarázható.

A t.kearányos jövedelmez.ség arról ad tájékoztatást, hogy egységnyi lekötött t kével mekkora eredményt ért el a vállalkozás. A mutató értéke annál kedvez bb, minél nagyobb értéket vesz fel. A számított adatok a négy év során, 2000 kivételével, azonos szinten állnak. Ez is az üzemi eredmény változásával magyarázható, hisz a saját t ke évr l évre emelkedett. A falemezgyártó cégek átlagos adata e mutató tekintetében 37,0%, ett l a cég nagymértékben le van maradva. Ennek oka, a saját t ke magas részaránya. Míg a MOFA Rt saját t kéje majdnem 70%-ot, addig a falemezgyártásban résztvev 45,7%-ot képvisel az összes forrásból.

46. oldal

cégek saját t kéje átlagosan

Az eszközarányos jövedelmez.ség azt mutatja, hogy egységnyi lekötött eszköz mekkora eredményt hoz létre. A mutatók közül ismét a 2000. évi tAnik ki. A másik három évben a jövedelmez ség azonos szinten áll. A hasonló tevékenységgel foglalkozó vállalkozások átlagához (12,6%) viszonyítva ismét elmondható a cégr l, hogy le van maradva a hazai falemezgyártókhoz képest. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a MOFA Rt nagyon magas 3,5 milliárdos mérlegf összegét. Ugyanis ennek következményeképpen az elért 110 milliós (3,11%) üzemi eredmény csekélynek tAnik. Az utolsó év 1%-os növekedését, a mérlegf összegben bekövetkezett csökkenés eredményezte.

Az export- és belföldi értékesítés aránya megmutatja, hogy adott id szakban az értékesítésnek hány százalékát tette ki a külföldre illetve a belföldre történ értékesítés. A mutatók jól tükrözik a társaság értékesítésének f irányát. Az export 55-60%-os mértéket ért el és 500-800 millió Ft-tal haladta meg a belföldre irányuló értékesítést a vizsgált id szakban. A 2001-es évet nehéz gazdasági körülmények jellemezték a cégnél, mind a belföldi, mind a külföldi piacon. Ennek tükrében azonban elmondható, hogy a cég fenn tudta tartani értékesítési forgalmát, és árbevételében csak kisebb mértékA csökkenés következett be. A 2002-es évben az arány még inkább az export irányába tolódott el. A cég értékesítési forgalmának 63%-át tette ki az export ebben az évben. A belföldi értékesítés árbevétele ennek következtében kismértékben le is csökkent.

47. oldal

4.4. Hatékonyság vizsgálata A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát van hivatva kifejezni, az összes termelési tényez

(er forrás) együttes eredményességét tükrözi. Hatékonyabb munkán

pedig ennek javulását értjük. A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. Az eredmény (hozam) és a ráfordítás határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdaságosság, ha az adott eredményt kisebb ráfordítással, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményt érünk el. A hatékonyságnak vannak komplex és parciális mutatói. 4.4.1. Komplex gazdasági hatékonyság Ez a mutató önmagában nem alkalmas arra, hogy eldöntse mennyire hatékony egy cég mAködése. Szükséges kiszámolni és együttesen értékelni a parciális hatékonysági mutatókkal. Elfogadható mértéke 100 feletti érték, azaz, ha a 100 Ft lekötött termelési tényez re jutó nettó termelési érték meghaladja a 100 Ft-ot. A mutató értékében történ változások, azaz a tendencia vizsgálata megmutathatja a cég hatékony gazdálkodására való törekvését. A vizsgálódáshoz szükséges megállapítani a nettó termelési érték, valamit a lekötött termelési tényez k összegét. E kett

hányadosa adja majd a komplex gazdasági

hatékonyság értékét. A nettó termelési érték adatait a 6. táblázat tartalmazza. Az lekötött termelési tényez k összegének megállapítása: 10. táblázat Lekötött termelési tényezõk Ingatlanok Mûszaki ber. gépek jármûvek Egyéb ber. gépek jármûvek Készletek Összes lekötött eszköz Bérköltség Személyi jellegû egyéb kif. Összes bér

1999 (eFt) 981829 819959

2000 (eFt) 993694 733956

2001 (eFt) 994827 629056

125018 706806 2633612 454446 55334 509780

117982 710809 2556441 500282 69513 569795

86930 70498 828762 735533 2539575 2375486 550537 548749 75174 80749 625711 629498

48. oldal

2002 (eFt) 986044 583411

Vált. (%)

93,5

100,6

Komplex gazdasági hatékonyság: 11. táblázat Mutató megnevezése Komplex gazdasági hatékonyság

1999 (Ft) 66,9

2000 (Ft) 67,6

2001 (Ft) 61,8

2002 (Ft) 71,0

Vált. (%) 112,5

Az 1999-es és a 2000-es évi jövedelmez ség (elért mérleg szerinti eredmény) között nagyarányú volt a növekedés. A változás forintban kifejezett összege 90 millió. Ez a dinamikus fejl dés a hatékonyságban nem mutatkozott meg. A kezdeti 66,9 Ft-ról 67,6 Ftra emelkedett. A

2001-es

évre

mind

a

jövedelmez ség,

mind

a

hatékonyság

visszaesett.

A hatékonyságban ez egészen a 61,8 Ft-os szintig, az 1999-es érték alá csökkent. A 2001-es és 2002 év jövedelmez sége között (elért adózott eredmény) nincs lényeges eltérés, azonban a hatékonyság a két év között 12,5%-kal emelkedett. Mivel a mutató 100 Ft-os értéke mondható átlagos hatékonyságnak és a társaság ennek a szintnek csak a 2/3-án állt, majd 2001-re ez tovább is csökkent, így elmondható, hogy a cég gazdálkodása nem hatékony. Ezen még az a tény sem változtat, hogy az utolsó évben jelent sen javult a hatékonyság. A mutató értékében 2002-re történ növekedés oka, hogy a nettó termelési érték n tt, míg a lekötött termelési tényez k értéke csökkent. A pozitív irányú változás tükrözi a vállalkozás egyre inkább hatékonyabb mAködésre való törekvését, mivel a küls negatív hatások csak így ellensúlyozhatók.

49. oldal

4.4.2. Parciális hatékonyság A parciális hatékonysági mutatói az egyes er források felhasználása hatékonyságának értékelésére alkalmas mutatószámok. Az él munka-hatékonyság mutatói: 12. táblázat Élõmunka hatékonysága 1 fõre jutó Bruttó termelési érték 1 fõre jutó Anyagmentes term. érték 1 fõre jutó Nettó termelési érték

1999 (eFt) 6959 2357 1948

2000 (eFt) 7904 2562 2126

2001 (eFt) 8041 2536 2084

2002 (eFt) 9090 2933 2538

Vált. (%) 113,0 115,7 121,8

Az 1 f re jutó bruttó termelési érték, mint ahogy a táblázatból is megállapítható, évr l évre emelkedett. Az 1 f re jutó anyagmentes-, és nettó termelési érték esetén azonban ez a növekedés, 2000 és 2001 között nem érzékelhet . A csökkenés az anyagmentes-, valamint a nettó termelési érték összegében történt visszaesésnek köszönhet , a kisarányú változást pedig a vállalatnál foglalkoztatott dolgozók létszámának csökkenése okozta. A 2002-ben mindhárom mutató jelent s értékben megn tt, mivel a termelési értékek (bruttó, anyagmentes, nettó) emelkedtek, és emellett a foglalkoztatottak létszáma tovább csökkent. Összességében elmondható, hogy a létszám csökkenése mellett emelkedett az él munka hatékonysága (a komplex gazdasági hatékonysághoz hasonlóan) 2001-hez képest.

50. oldal

A bérhatékonyság mutatója: A bérhatékonyság a vállalkozásnál felhasznált (kifizetett) bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. 13. táblázat A mutató megnevezése Bérhatékonyság

1999 (%) 212,6

2000 (%) 207,8

2001 (%) 183,6

2002 (%) 208,2

Vált. (%) 113,4

A társaság a vizsgált id szak minden évében emelte a kifizetett béreket, ezt tükrözi a bérköltség összegének növekedése is. A bérek növekedését azonban a hatékonyság nem követte. A mutató 100% feletti értéke jó. Ezt a kritériumot a cég mind a négy évben teljesítette, s t az els két év, valamint az utolsó év hatékonysága a 200%-ot is meghaladta. A bérhatékonyság a MOFA Rt esetében nagyon jó, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a 2001-ig jelenlév negatív tendencia ismét pozitív irányúvá vált. Eszközhatékonysági mutatók: E mutatók a lekötött tárgyi és forgóeszközök (illetve készletek) révén el állított új érték képz dést fejezik ki, azaz 100 Ft “lekötött eszközre” mennyi nettó termelési érték jut. Eszközhatékonysági mutatók: 14. táblázat A mutató megnevezése Eszközhatékonyság Tárgyi eszköz hatékonyság Készlethatékonyság

1999 (FT) 36,7 48,1 136,7

2000 (Ft) 40,7 54,2 146,2

2001 (Ft) 39,8 55,0 122,0

2002 (Ft) 48,1 64,2 155,3

Vált. (%) 120,9 116,7 127,3

A vállalatnak csökkent az eszközhatékonysága 2001-re, viszont 2002-re 20,9%-kal emelkedett. A mutatók értéke nagyon alacsony, az átlagos hatékonyság felét sem éri el, ami a lekötött eszközök magas értéke miatt alakult ki.

51. oldal

A tárgyi eszközök hatékonysága évr l évre növekedett. A mutatók értéke szintén alacsony, de itt a tendencia már pozitív, növeked , ami a tárgyi eszközök nettó értékének csökkenése miatt alakult ki. A készlethatékonyság kezdeti növekedését egy er s visszaesés követte, majd 2002-re elérte az utóbbi évek legkedvez bb értékét. A mutatók értékei rendre meghaladják a 100 Ft-os átlagos hatékonysági szintet. Ezek alapján a készlethatékonyság jónak tekinthet . A 2001 évi er s visszaesés értékesítési problémákra, a készletek felhalmozódására utalnak, míg a 2002-es év a készletszint csökkenését, a hatékonyság növekedését tükrözi. Mindhárom eszközhatékonysági mutató esetén jól érzékelhet

a dinamikus növekedés

2001-r l a 2002-es évre. Ez a vállalkozás gazdálkodásának fejt dését jelentette. 2001-ben a vállalkozást er s negatív hatások érték, melynek ellensúlyozását és annak eredményét tükrözik a 2002-es adatok. A fejl dés ellenére a hatékonyság a vállalkozásnál nem megfelel , azonban az ellentételezésre irányuló törekvések meghozták a kezdeti sikereket. Amennyiben képes lesz folytatni a társaság a továbbiakban is ezen célkitAzéseit az mind a jövedelmez ségére, mind a hatékonyságára pozitív hatást fog gyakorolni.

52. oldal

5. Összefoglaló értékelés, javaslatok Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy egy vállalkozás megítélésének, értékelésének legf bb módszere a gazdasági elemzés, melynek segítségével az operatív gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható. A vállalkozás vagyoni-, pénzügyi és jövedelmez ségi helyzetének elemzése fontos információkat nyújt a vállalkozás környezetének, a bels

vezet k, tulajdonosok és a munkavállalók részére egyaránt.

Mindegyik érdekelt csoportnak más és más szempont miatt jelent s a kapott információ. (Ezek a szempontok a 2.1-es fejezetben találhatók) A vállalkozás gazdálkodásának megítéléséhez és értékeléséhez, egy megbízható és viszonylag egységes információs rendszerre van szükség. Ennek az egységes információs rendszernek a törvényi hátterét az 1991. évi XVIII. sz. régi, és a 2000 évi C. sz. 2001. január 1-jével életbelép új számviteli törvény biztosítja. A vállalkozás vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmez ségi helyzetének elemzéséhez a szükséges információkat a mérleg, az eredménykimutatás, és nem utolsó sorban a jól megszerkesztett, a különböz

mutatószámokat nem csak számító, hanem magyarázó

kiegészít melléklet tartalmazza. A Mohácsi Farostlemezgyár Rt gazdasági elemzését a fenti dokumentációk alapján végeztem el, és ezekre az információkra támaszkodva vontam le következtetéseimet. Az Rt-nél a beszámoló részét képez kiegészít melléklettel kapcsolatos észrevételem: a különböz mutatószámok, táblázatok elemzésének, magyarázatának, a mutatók alakulását befolyásoló f bb tényez k bemutatásának hiánya. Úgy érzem, ha például egy likviditási mutatót nemcsak számszakilag, hanem az alakulását meghatározó okokat is feltárná recesszió az export piacon, ezért év végén megnövekedett készletek- a társaság a kiegészít mellékletében az üzleti partnereknek, befektet knek, hitelez knek stb. a jöv re nézve nagyon fontos információkat adna.

53. oldal

A vagyoni helyzet elemzését a vagyonstruktúra mutatók elemzésével kezdtem, mely az átfogó elemzésnek egy nagyvonalúbb eszköze. Ennél a vizsgálati módszernél az eszköz- és forráscsoportok megoszlási viszonyszámait hasonlítottam össze a négy vizsgált évre vonatkozóan. Az eszközcsoportok megoszlási viszonyszámaiból kitAnt a tárgyi eszközök magas részaránya, tükrözve ezzel a farostlemezgyártáshoz szükséges nagyértékA berendezéseket. A forgóeszközökön belül a készletek mindhárom évben magas részarányt képviselnek. Ez az ágazati sajátosságoknak, valamint -2001-ben a további növekedés- az export piacon jelentkez recesszió miatti értékesítési problémák miatt alakult ki. A követelések emelkedését a vev állományban, valamint az egyéb követelések állományában bekövetkezett növekedés idézte el . A vállalkozás forrásösszetételét vizsgálva azt a következtetést vontam le, hogy a saját t keellátottság nagyon stabil a cégnél, a 66-70%-os szinten mozog a vizsgált években. Az Rt.-nél a hitelállományban a következ

változás történt. A hosszú lejáratú

kötelezettségek összege teljesen megszAnt. A rövid lejáratú kötelezettségek csökkentek a tavalyi évben ide átvezetett hosszú lejáratú kötelezettségek (beruházási hitelek, valamint kölcsönök) utolsó törleszt részletének visszafizetése miatt. A pénzügyi helyzet vizsgálatát a likviditási mutatók értékelésével kezdtem. Ezek a mutatók közül a vállalkozás likviditási helyzetér l csak egy, a rövid lejáratú likviditás I. mutatója adott kedvez

képet. Ez a forgóeszközök magas részarányával magyarázható. A többi

mutató, már nem festett kedvez képet a társaság likviditásáról. Mivel ezek a mutatók nem a teljes forgóeszköz állományával számolnak, hanem csak bizonyos részeivel, és a vállalkozás magas részarányú készletekkel, valamint követelésekkel rendelkezik, így azok összege nélkül a vállalat nem képes finanszírozni a rövid lejáratú kötelezettségeit. Összefoglalva a vállalat likviditási problémákkal küszködik.

54. oldal

A pénzügyi helyzet további vizsgálatát az eladósodottsági mutatók értékelésével folytattam. Mivel ezek a mutatók a hosszú lejáratú kötelezettségekhez kapcsolódnak, és a vállalat mérlegében ezek összege minimálisra, majd 2002-re nullára csökkent, így elmondhatjuk, hogy a társaságnak nincsenek eladósodottsági problémái. Megfelel id ben, mindig képes volt teljesíteni visszafizetési kötelezettségeit. Az eredmény a gazdálkodás legösszetettebb, talán legkifejez bb mutatója, mely a vállalkozás valamennyi tevékenységének alakulását tükrözi. A vizsgált évek mérleg szerinti eredményei a cég vagyoni helyzetének változásához mind a négy évben pozitív módon járultak hozzá kisebb nagyobb mértékben. A vállalat el reláthatólag a 2002-es évet közel 4,1 milliárd Ft árbevétel mellett 55 millió Ft adózott

eredménnyel fogja zárni. Ez azt jelenteti, hogy a 2001-es évhez viszonyítva

kedvez bb eredményt ért el.

Ezt a társaságnak a vállalkozást ért különböz

hatások ellenére sikerült elérnie. A negatív hatások közül is az els

negatív

helyen kell

megemlíteni a 2001-ben induló és a 2002-es évet is végigkísér forint intervenciós sáv kiszélesedéséb l adódó hatásokat, árfolyam veszteséget. A cég árbevételének nagyobb hányadát (2001-ben 58%-át, 2002-ben 63%-át) az export piacon realizálja. A forint a sávszélesítésének köszönhet en er södött és ez közel 100 milliós nagyságrendA kiesett bevételt és hasznot jelentett az el z évben. A forint 2002-ben tovább er södött, a kezdeti 245-247 Ft/EUR árfolyamról az év vége során a 236 Ft/EUR árfolyamot is elérte. Ez az árbevételben ismét jelent s kieséseket okozott. Emellett az export piacon a 2001 IV. negyedévét l igen er s recesszió mutatkozott, a szeptember 11-i terror eseményeknek betudhatóan. A MOFA Rt f piacán, az olasz bútoriparban nagyon er s visszaesés jelentkezett, miután az olasz bútoripari export két legjelent sebb területe az Egyesült Államok és az arab országok piaca. Ez mennyiségi visszaesés mellett azt is jelentette, hogy a szükséges áremeléseket nem tudta megvalósítani a cég, s t piaci pozíciójának megtartása érdekében sok esetben az árak mérséklésére is kényszerült, így a kisebb termelés mellett ezek is rontották a jövedelmez séget.

55. oldal

A 2002-es év I. negyedévet a külföldi piacokon a recesszió kísérte végig, azonban a II. negyedévt l kezd d en a cég piaci pozíciója jelent sen javult. Értékesítési forgalma hónapról hónapra emelkedett és ennek hatása az árbevétel alakulásában jól tükröz dik. A cégnek a forint további er södésére el reláthatóan nem kell számítania, hisz az az intervenciós sáv széléhez közeledett. Ennek következtében a forint árfolyamának enyhe romlása várható, ami a cég tevékenykedésére pozitív hatást gyakorolhat. A belföldi piacon igaz képes volt a vállalat értékesítési forgalmának növelésére 2001-ben, de megjelentek az olcsó orosz, belorusz, ukrán natúr import lemezek, amelyek zavarták a cég piaci munkáját. A forint er södése a belföldi értékesítésre is negatív hatást gyakorol, mivel az import rök egyre olcsóbban értékesíthetik termékeiket. 2002-ben a forint további er södése mellett a cég értékesítési forgalma a belföldi piacon visszaesett. Mindezen hatások mellett a társaság képes volt jövedelmez gazdálkodásra, igaz a hatékonyság igen alacsony színvonala mellett. A cég termékeinek el állítási költségeinek 1/3-át az energia emészti fel, de legjelent sebb összetev je a fa költség. Részaránya az elmúlt évek tendenciáját tekintve emelked . A környez országok fa felvásárlási árai 40-50, s t esetenként 100 %-kal meghaladják a hazait. Nem csoda, hogy a fakitermel k a nagyobb profit érdekében igyekeznek termékeiket exportálni. Mindkét tényez ára emelkedett a 2002-es évben és további emelkedésére számíthat a cég, így a termékek el állítási költségei tovább fognak növekedni. Itt fontos még megemlíteni a hamarosan bekövetkez “EU”-ba való belépést, hiszen az alapjaiban változtathatja meg a beszerzési árakat, de szigorodnak a környezetvédelmi el írások is. (A cégnél az elszámolt környezetvédelmi bírság összege 2001-ben 22 millió forint.) Mindezek figyelembevételével elmondható, hogy a cég további eredményes mAködésének érdekében szükséges változtatásokat eszközölnie.

56. oldal

Mint azt tudjuk, az árbevétel, és így az eredmény növelésének legegyszerAbb módja az árak megemelése. Azonban ezzel a lehet séggel nagymértékben nem élhet a vállalat. Áremelésre az energiahordozók, és alapanyagárak növekedése adhat okot. Figyelembe kell venni azonban, hogy az árak túlzott emelésével a cég piaci helyzete nagymértékben romolhat, hisz termékeit belföldön könnyen helyettesíthetik eddigi vev i az olcsó import lemezekkel, és a külföldi vásárlók sem néznék jó szemmel az árak nagyarányú növekedését. A MOFA Rt. helyzetének javítására a költségeinek csökkentése jelentheti a megoldást. A cég magas alapanyag- és készáru készletekkel dolgozik. Ennek oka, hogy a társaság termékkínálata

mind

mélységben,

mind

szélességében

folyamatosan

változik.

(Termékkínálat szélessége: a vállalat által gyártott, forgalmazott termékcsoportok száma, míg a termékkínálat mélysége. az adott termékcsoportba sorolható termékek száma). Érthet

a jelent s készletnövekedés, ha mindenb l azonnali kiszolgálást szeretnének

biztosítani. Ez a kínálatb vítés jelent sen nehezíti a termelés programozását is, hiszen minden egyes termékre való átállás kies id t, kies kapacitást jelent. A 2001-es évet a cég végig termelte, az export piacon mutatkozó recesszió ellenére. Ennek köszönhet en magas raktárkészlettel indította a vállalat a 2002-es évet. Az I. negyedévben jelentkez

értékesítési problémáknak köszönhet en a készletek tovább n ttek, de a II.

negyedévt l jelentkez

export piaci javulásoknak köszönhet en a készletek szintje

csökkent, azonban még így is magas színvonalat képviselnek. Fontos lenne a készletek optimális mértékének megállapítása, hisz a magas készletszint felesleges t két köt le és a raktározás is további költségeket emészt fel. Fontos lenne még a kereskedelmi szempontból véve álló, lassan mozgó és nehezen értékesíthet

készáru készletek felszámolása, az elfekv

értékesítése.

57. oldal

készletek lehet ség szerinti

A termékkínálat széles skálájának felülvizsgálata is eredményhez vezethet. Az esetleges elévült, nem divatos termékek megszüntetése, a választékszAkítés megtakarításokat eredményezhet. Ebben segítséget nyújthat a piaci igények újbóli felmérése, és a korábbi értékesítési adatok. A piackutatás másik el nye lehet, új divatkövet igények megismerése és ezáltal új termék bevezetése, vagy egy már meglév továbbfejlesztése. Az értékesítés közvetett költségei között magas részarányt képviselnek az igazgatási költségek. Ezek lehet ség szerinti csökkentésével további megtakarításokat érhet el a vállalat. A beszállítók számának csökkentése a MOFA Rt-nél több területen is indokolt és szükségszerA lenne. Mivel nagyon sok beszállítóval rendelkezik a cég, ezért fontos lenne azok versenyeztetése, a legjobbak kiválasztása. Ez a fabeszállítók esetén igen nehézkes feladat, hisz a farostlemezgyártáshoz nagy mennyiségA faalapanyag szükséges, és ekkora tétel biztosítása egy-két beszállítóval, mivel fizikailag nem rendelkezik egy-egy erd gazdaság megfelel termel kapacitással, szinte lehetetlen. Azonban a további alapanyagok (vegyianyag, lakk, dekorpapír) szállítói esetében lehetséges, és szükséges is. Mindezek segítségével kialakítható az optimális beszállítói kör. A leszAkített beszállítói körnél, a megnövekedett tételnagyság miatt, árcsökkenés érhet el. Ezek után fontos még az optimális rendelési tételnagyság kialakítása is, nehogy felesleges készletek kerüljenek a raktárba. Az el z ekb l kitAnik, hogy a MOFA Rt átvészelte a 2001-ben jelentkez nehézségeket, és ha szerényebb mértékben is, de meg tudta

gazdasági

rizni eredményességét.

A stabilitás érdekében megtett intézkedések meghozták eredményüket. 2002-ben a küls negatív hatások további fennállása mellett megnövekedett a cég hatékonysága és ezáltal n tt a jövedelmez sége is. Piaci pozíciójának megtartása, és további er sítése érdekében az export, valamint a belföldi piacon további részesedések szerzése mellett, a költségek csökkentése jelentheti a további javulást a társaság hatékonyságában, valamint jövedelmez ségében.

58. oldal

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET KÖNYVTÁRA 8900 ZALAEGERSZEG, GASPARICH U. 18/A PF.: 67. TEL.: (92) 509-940 (OLVASÓSZOLGÁLAT), 509-938 (VEZET ) FAX: 509-930 Web: http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar E-mail: [email protected]

________________________________________________________________________

FIGYELMEZTETÉS Az archívumból a mellékletek hiányoznak, a hallgató által leadott digitális példány azokat nem tartalmazta. A hiányzó mellékletek csak a nyomtatott változatban tekinthet ek meg!