a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR

A MEVACO Kft. vagyoni-, pénzügyi és jövedelmez2ségi helyzetének értékelése a beszámoló alapján

Küls szakmai konzulens: Berczeliné Hanol Teréz

Operatív konzulens: Loós Attila

Fritschi Mária Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány

2003

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS....................................................................................................................4 2. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA............................................................................6 2.1 A VÁLLALKOZÁS LÉTREJÖTTE, FEJL-DÉSE....................................................................6 2.1.1 Ahonnan a perforált lemezgyártás elindult ...........................................................6 2.1.2 A Rostalemezgyár áttelepítése Dunaújvárosba .....................................................6 2.1.3 Újabb fejl$dési szakasz..........................................................................................7 2.2 A CÉG TEVÉKENYSÉGI KÖRE .........................................................................................8 2.2.1 A szolgáltatások ismertetése, lyukasztási típusok..................................................8 2.2.2 Lyukasztható alapanyagok és azok min$sége........................................................9 2.2.3 A perforálás technológiája ....................................................................................9 2.3 A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .........................................................................10 2.4 A MEVACO KFT. PIACI HELYZETE ...............................................................................12 3. A VÁLLALKOZÁS SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK ISMERTETÉSE............13 4. A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG VIZSGÁLATA .................................................15 4.1 A KOMPLEX GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG VIZSGÁLATA ................................................17 4.2 PARCIÁLIS HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE .........................................................................18 4.2.1 Eszközhatékonyság és igényesség vizsgálata ......................................................18 4.2.2 Készletgazdálkodás vizsgálata ............................................................................21 4.2.3 Bérhatékonyság és bérigényesség vizsgálata ......................................................22 5. ANYAGI, VAGYONI HELYZET VIZSGÁLATA ....................................................23 5.1 VAGYONSTRUKTÚRA VIZSGÁLATA..............................................................................23 5.2 VAGYONFEDEZETTSÉG, ESZKÖZMEGTÉRÜLÉSI MUTATÓ .............................................26 5.3 SAJÁT T-KE MUTATÓI .................................................................................................28 6. PÉNZÜGYI, LIKVIDITÁSI HELYZET BEMUTATÁSA .......................................31 6.1 LIKVIDITÁSI MUTATÓK................................................................................................31 6.2 VEV--SZÁLLÍTÓI FUTAMID-K ELEMZÉSE ....................................................................33 6.3 A VÁLLALKOZÁS ELADÓSODOTTSÁGÁNAK (ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK) ELEMZÉSE ..35 6.4 CASH FLOW KIMUTATÁS..............................................................................................36

2

7. JÖVEDELMEZ SÉGI HELYZET JELLEMZÉSE.................................................40 7.1 JÖVEDELMEZ-SÉG KÖZVETLEN MUTATÓI....................................................................40 7.2 JÖVEDELMEZ-SÉG KÖZVETETT MUTATÓI ....................................................................42 7.3 EXPORTHÁNYAD, BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSI HÁNYAD ...................................................43 8. ÖSSZEFOGLALÁS.......................................................................................................44 8.1 A VAGYONI-, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMEZ-SÉGI HELYZET ÉRTÉKELÉSE .......................44 8.2 JÖV-BENI KILÁTÁSOK .................................................................................................45 9. IRODALOM JEGYZÉK ..............................................................................................47 10. TÁBLÁZATOK ÉS GRAFIKONOK JEGYZÉKE .................................................48 11. MELLÉKLETEK ........................................................................................................49

3

1. Bevezetés

Hazánkban az utóbbi években megváltozott politikai viszonyok, gazdasági, társadalmi helyzet miatt, valamint a felgyorsult gazdasági, pénzügyi folyamtatok hatására szükségszerNvé vált az egyes vállalkozások vagyoni, pénzügyi jövedelmez ségi helyzetének megállapítása, elemzése és értékelése mind a tulajdonosok, mind küls érdekeltek számára, hogy döntéseik megalapozása érdekében objektív információk álljanak rendelkezésre. Egy vállalkozás gazdálkodásának átfogó elemzésére leggyakrabban a számviteli beszámolók alapján kerül sor. A számviteli beszámoló célja, hogy megbízható és valós képet nyújtson a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmez ségi helyzetér l. A beszámoló szükségességét a különböz rétegN piaci résztvev k információigénye támasztja alá: •

tulajdonosok

•

hitelez k

•

meglév és leend partnerek

•

a vállalkozás környezetének

•

makrogazdaságának

•

a vállalkozás vezet ink és dolgozóinak igénye.

Az elemzési-értékelési lehet ségeket befolyásolja a beszámoló formája. A Mevaco Kft. éves beszámolót köteles készíteni, melynek f részei: •

mérleg

•

eredménykimutatás

•

kiegészít melléklet

Az üzleti jelentés 2001. év január 1-jét l nem része a beszámolónak, de azt továbbra is kell készíteni. Az adott üzleti évr l ez a beszámolófajta tekinthet a legrészletesebbnek,

4

hiszen a mérleg és az eredménykimutatás a leginkább tagolt, a kiegészít

melléklet

kötelez tartalmi el írásai a legb vebbek. Az éves beszámoló elemzésének feladata az adatok megfelel

felbontása és

csoportosítása. Az adatok ilyen formában történ értékelését és bemutatását mutatószámok segítségével tehetjük meg. A jól megválasztott mutatószámok jelentik tehát az éves beszámoló elemzésének eszköztárát. A mutatószámok csoportosítják és tömörítik sokatmondó információkká az éves beszámoló adathalmazát. A mutatók id beli összehasonlításával, vagy éppen a tényadatok és az üzletági adatok egybevetésével is ellen rizhet és értékelhet , hogy a vállalkozás miként fejl dött az elmúlt id szakban. Ugyan a mutatószámok a múltra vonatkoznak, de a vállalkozás stratégiájával együtt vizsgálva a jöv beni fejl dés iránya is meghatározható. A vállalati gazdálkodás sokoldalú elemzése, a gazdasági helyzet reális és tárgyilagos értékelése alapján meghatározhatók a tevékenység kritikus pontjai, azok a gazdasági területek, amelyek megfelel

mNszaki szervezi és fejlesztési intézkedések

kidolgozását, illetve döntések meghozatalát igénylik. A tervezés és a vállalati döntések kidolgozása pedig a tényleges gazdasági helyzet reális és kritikus értékelése alapján történik.

5

2. A vállalkozás bemutatása

2.1 A vállalkozás létrejötte, fejl dése

2.1.1 Ahonnan a perforált lemezgyártás elindult A cég eredete az 1950-ben a Stahel és Lenner cég államosításával létrejött budapesti Rostalemezgyárra vezethet vissza. Ez egy monopol helyzetN gyár volt, mintegy 120-130 f t foglalkoztatott. A rostalemezgyár rendelkezésére körülbelül 20 darab perforáló gép tartozott. Ezek általában primitív jellegN kisgépek voltak, nélkülözve minden biztonsági mNködést. Az 50-es évek közepét l került sor b vítésekre; újcsarnok, 2 darab perforáló gép, a szerszámkészítés, a raktározás, a csomagolás stb. 1958-ban az expandált lemez gyártása is megkezd dött, mely egy hulladék nélküli, táblalemezb l gyártott dróthálószerN gyártmányt jelentett. Ez az új termék amellett, hogy a termékskálát b vítette új piacokat is teremtett.

2.1.2 A Rostalemezgyár áttelepítése Dunaújvárosba A Mez gazdasági és Gépipari Minisztériumban belátták, hogy a perforált lemez hiány sok ipari és mez gazdasági ágazatot visszatart, tehát valamit tenni kell. 1962-ben született meg a döntés, hogy a Rostalemezgyárat az ország súlyozott közepe irányába, az alapanyagot, fejlesztést és munkaer t biztosítani tudó nagyvállalathoz a Dunai VasmNbe kell telepíteni Dunaújvárosba. A sor és széles perforáló gépekkel vízmNveknek szNr ket, szénbányáknak osztályozókat, valamint más vállalatok számára szell z rácsot, feljáró vonatlépcs t, gabonasilókhoz, osztályozókhoz, szárítókhoz, gyümölcscentrifugákhoz, konvektorokhoz, gázkazánokhoz állítottak el termékeket.

6

2.1.3 Újabb fejl2dési szakasz

Az 1985-ben pályázat kiírására került sor a Rostalemezgyár kihelyezésére. A nyertes a szekszárdi Mez gép lett (kés bbi nevén (1987-t l) AGRAM Gépipari Vállalat Szekszárd). A cég az elkövetkez id szakban rendkívüli fejl dési pályát futott be. 1989-ben egy új CNC vezérlésN széles perforáló gépet szereztek be. A Dunai VasmN Lemezfeldolgozó Gyáregysége és a Szekszárdi Mez gép 1990. január 1-t l betéti társaság formájában mNködtették tovább a perforáló üzemet. 1992. július 1-t l szekszárdi telephellyel megalakult a PERFAG (Perforált Lemez Gyártó Kft), amely újjáalakult cég 62 %-a a német Siedl-Mayer tulajdonában van, a magyar AGRAM Szekszárd 23 %-ban részesedik, míg

magyar Dunai VasmN 15 %

tulajdonrészt szerzett magának.1994-ben a Seidl-Mayer cég az AGRAM részét kivásárolta, kés bb a Kft. 100 %-a a tulajdonába került. Ett l kezdve fokozott min ségi követelmények kerültek el térbe, dinamikusan fejl d vállalattá vált. Sikeresen legy zte a 1990-es évek elején leszNkült piaci lehet ségek okozta nehézségeket, amelyet a megjelen külföldi versenytársak okoztak. 1996-ban a folyamatosan, lendületesen fejl d és egyben er söd cég 3 leányvállalatot hozott létre külföldön:

LENGYELORSZÁG -- Perforblach ( Krakkó ) CSEHORSZÁG

-- Semabohemia ( Brnó )

ROMÁNIA

-- Stantobanat ( Temesvár )

Ezen kívül természetesen belföldi kirendeltségekkel is rendelkezett a PERFAG Kft. : SZEKSZÁRD (központ) BUDAPEST DEBRECEN SZEGED SZOMBATHELY 7

Magyarországon a PERFAG Kft. perforált lemez termelésben elfoglalt piaci részesedése 70 % . 1997-ben a Gabo-Sema és a Perfag Kft. összeolvadt, továbbra is szekszárdi központtal. A PERFAG Kft. 1998-ban megkapta az ISO 9002 min ségtanúsítványt. 1999-ben

a

két

legnagyobb

német

perforált

lemezgyártó

cég

fuzionált.

2000. január 1-t l pedig Perfag névr l a német Holdinggal való egységes kép kialakítására törekedve a MEVACO nevet vették fel, 2001-t l a leányvállalatai is. Tehát innent l kezdve már egy világszínvonalú Holding közép és kelet-európai régió képvisel jér l, a MEVACO Kft.-r l beszélhetünk.

2.2 A cég tevékenységi köre

2.2.1 A szolgáltatások ismertetése, lyukasztási típusok A Mevaco Kft. szolgáltatásait a perforált termékek és azok továbbfeldolgozási lehet ségei jelentik. A perforált termékek közül is kiemelkedik, mint legf bb termék a perforált lemez. A perforált lemez egy DIN normák szerinti lemez (tábla), amit azonos lyukakkal, szabályos elrendezésben sajtolással, kivágással stb. készítenek. A perforált lemezek nagyon sokfélék lehetnek. Eltérhetnek többek között a lyukasztás típusa, mintázat alapján. Az átereszt felületek jelenlegi maximális lehet sége kb. 70 %. Átereszt$ felületnek a lyukak és a ki nem lyukasztott felületek arányát nevezzük a perforált területen belül. Jelent sége az átfolyások illetve a statikus terhelések számításánál van. Lehet ség van a lyukformákat, lyukelrendezéseket, lemezméretek, valamint a perforált mez méretét és nagyságát illet en egyedi igények kielégítésére is.

8

2.2.2 Lyukasztható alapanyagok és azok min2sége Az alapanyagok kiválasztása a perforálás el tt nagyon fontos tényez , mivel ez a késztermékben, félkész termékben min$ségként jelenik meg. A legyártott termék színvonala pedig min síti a vállalatot. A fémek változatos tulajdonságai dönt jelent ségNek lehetnek. Nem mindegy mi lesz a lemez rendeltetése, hol kerül felhasználásra, esetleg milyen igénybevételeknek kell megfelelnie. Így az anyagok lehetnek: •

Acél, natúr: jó hajlítási tulajdonságok jellemzik, fényes felületN lemez

•

Horganyzott acél: lyukasztási folyamat során a horganybevonat egy része ken dik fel a lyuk vágott felületére, ezért kültéri használat esetén utólagos felületkezelési eljárás tanácsolt

•

Rozsdamentes acél: hosszú élettartamú, nehezebben megmunkálható, könnyen tisztítható

•

Alumínium: félkemény, hegeszthet

felület, galvanizálható, korrózióálló, jól

megmunkálható •

Réz: jól megmunkálható, vasat nem tartalmazó, jó id járásálló tulajdonságokkal rendelkezik

•

Titáncink: kiindulási anyag cink, szilárdságit és a megmunkálási tulajdonságokat réz vagy titán hozzáadásával javítják

A lemezek vastagsága 0,5 mm-t l 10 mm-ig terjedhet. A lemezek mérete is sokféle lehet.

2.2.3 A perforálás technológiája

A perforálás egy nagyon összetett technológia mely nagy összpontosítást és figyelmet követel. A perforált lemezgyártás technológiája alapvet en három részre osztható:

9

1, Sorperforálás Néhány lyukasztóval a gép sávonként végzi el a lemez teljes felületének lyukasztását egy osztószerkezettel ellátott asztal segítségével. Maximális méret 1500 x 3000 mm. El nye: a rendkívül sokfajta lyukméret gyártásához viszonylag alacsony a szerszámozási költsége. Hátránya: hosszú technológiai id .

2, Széles perforálás A lyukasztás a lemez teljes szélességében egy lépésben történik. Maximális méret 1500 x 4000 mm, illetve visszatekercselve a szalag. El nye: rövid technológiai id , magas termelékenység, egységesebb a lyukasztás. Hátránya: magas szerszámozási költség.

3, Számítógéppel vezérelt lemezmegmunkáló központ A lyukasztás maximum néhány lyukasztóval történik tetsz leges elrendezésben. Maximális méret 1250 x 2500 mm (átfogással maximum 3500 mm). El nye: speciális lyukelrendezés, változatos formájú kivágások, bonyolult alakzatok, kiemelked en magas pontosság, kiváló min ség, többféle szerszám automatikus, gyors cseréje, alacsony szerszámköltség. Hátránya: viszonylag hosszú megmunkálási id .

2.3 A társaság szervezeti felépítése

A MEVACO Kft. szervezetileg 3 területb l tev dik össze. Ezek az értékesítés, a mNszaki terület és a logisztika. Természetesen ezek a területek is szétbonthatóak részegységekre. Az értékesítés élén természetesen az értékesítés ügyvezet je áll, míg alatta a marketing, a belföldi raktári értékesítés, a leányvállalati raktári értékesítés és a konstrukciós termékek raktári értékesítése található. A marketing hatáskörébe tartozik a

10

reklám, ügyintézés és a termékfejlesztés. A belföldi raktári értékesítés felel a magyarországi kirendeltségekért (Szekszárd, Szeged, Budapest, Szombathely, Debrecen), illetve a kirendeltség vezet kön keresztül az ott folyó munkáért. A leányvállalati raktári értékesítés felel s a külföldi leányvállalatok (Lengyelország, Csehország) értékesítési munkájáért. A konstrukciós termékek (a továbbiakban KT) értékesítésének vezet je tartja a kapcsolatot a KT értékesít kkel, illetve a leányvállalatoknál folyó KT értékesítéssel. A mKszaki terület a legtöbb dolgozót foglalkoztató terület. Ehhez a területhez kapcsolható a gazdasági részleg is, a f könyvel , a kontroller és a számítástechnikai csoport. A mNszaki terület ügyvezet je Frei István, aki a cég megalakulása óta a vállalat élén dolgozik. Alatta helyezkednek el a vállalati hierarchiában a mNszaki vezetés, úgy mint a perforálás, karbantartás, továbbfeldolgozás mNszaki vezet i, illetve a min ségbiztosítási vezet . A mNszaki vezetés felügyelete alá tartozik az üzemvezetés, úgy mint a perforálási termelés vezet , anyagel készítés csoport vezet , karbantartás vezet , továbbfeldolgozás vezet valamint a mNszaki fejleszt és a gyártásel készít . A perforálási termelés vezet felel a perforálási csoport vezet k (az szerszámel készítési csoportvezet (az

beosztottjai a szerszámel készít k) munkájáért,

míg az anyagel készítési csoport vezet karbantartás vezet vezet

felügyelete

beosztottjaik a gépkezel k), és a az anyagel készít k munkájáért felel. A

felügyelete alá tartoznak a karbantartók, míg a továbbfeldolgozás alá

tartoznak

továbbfeldolgozás anyagel készít

a

továbbfeldolgozás

gyártás

el készít ,

a

kooperátor, és a gépkezel k. A fenti leírásból

érzékelhet , hogy a mNszaki terület egy nagyon összetett és bonyolult részleg, ahol közvetve minden dolgozó kapcsolatban áll egymással. A következ nagy terület a logisztika. Itt is mint mindenütt, az ügyvezet felel s az osztályon folyó munkáért. Az

beosztottjai a humán er forrás vezet , a központi

raktárvezet , valamint a beszerzési osztály. Egyik f területe a rendeléskezel központ, melynek feladatai: -intézi a testvérvállalati , leányvállalt értékesítést, -kezeli

a

reklamációkat, -gyártás programozás, -logisztika. A beszerzés „részei” a készletgazdálkodás, fuvarszervezés, vámügyintézés. A központi raktár vezet felügyelete alá tartoznak a raktárosok és a logisztikai ügyintéz .

11

2.4 A Mevaco Kft. piaci helyzete

Minden vállalat miel tt elkezdené üzleti tevékenységét, termékeinek piacát, a piacának szerkezetét fel kell térképeznie. A piacról a lehet

legtöbb információt kell

megszereznie. Meg kell tudnia kik a vev i és azok lehetséges magatartását fel kell mérnie, hogy megismerje a piac vev i oldalának jellemz it. Másrészr l a

kínálati oldalt,

versenytársakat sem hagyhatja ki a vizsgálatból, tehát a piac sajátos adottságaival kell foglalkozzon. A Mevaco Kft. iparágban elfoglalt helyzete szerint domináns és er s vállalat (nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-közép Európában is), kb. 70%-os részesedéssel. Ez azt jelenti, hogy a MEVACO ellen rizni tudja a versenytársak viselkedését, stratégiai döntéseiket széles körb l választhatják ki, a versenytársak reagálásától függetlenül önálló akciókba kezdhet anélkül, hogy az hosszútávon pozícióját veszélyeztetné. A cég a legnagyobb piacrészesedéssel bír, és általánosságban képes arra, hogy a többieknek diktálja az árakat. Egyenl re még érvényesíteni tudja dominanciáját az egész iparágban, még a MEVACO jelenti a viszonyítási pontot a versenytársakhoz képest.. A versenytársak azonban állandó kihívást jelentenek, figyelik a cég gyenge pontjait, azokat akarják ellenük kihasználni. Ilyen gyenge pontja például a vállaltnak az új termék bevezetése, az áruterítés szélessége és a promóciók hatékonysága. Ezek a területek jelenleg fejlesztés alatt állnak, de még több területen is szükség van ilyen fejlesztésekre, javításokra. Ahhoz, hogy a vállalt vezet helyét meg tudja tartani: •

meg kell találni a piac b vítésének módját

•

a megfelel defenzív és offenzív akciókkal a piacrészesedést meg kell védeni

•

a részarány emelését akkor is meg kell próbálni, ha a piac mérete már nem növelhet .

12

3. A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése

A számviteli politika kialakításának els dleges célja, hogy annak alapján olyan számviteli rendszer kialakítására kerüljön sor, melynek mNködése biztosítja a megbízható valós adatokat az éves beszámoló összeállításához valamint megfelel

információt

szolgáltat a vezet i döntések meghozatalához. A kialakításánál körültekint en kell eljárni, mivel gyakori változtatása sérti a számviteli alapelveket. A számviteli politika kialakítását -mely kollektív feladat- majd további karbantartását a Mevaco Kft. f könyvel je hangolja össze. A számviteli politikát a Mevaco Kft-nél mNköd vezet i csoport fogadja el, és az ügyvezet igazgató írja alá. A társaság számviteli politikája –a számviteli törvény végrehajtására vonatkozóan– a következ témákhoz kapcsolódóan tartalmaz el írásokat: •

beszámolási és könyvvezetési forma,

•

alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása,

•

a maradványérték meghatározása,

•

a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja,

•

a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai,

•

az 50 ezer Ft egyedi beszerzési, érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának a meghatározása,

•

az értékvesztés elszámolásának feltételrendszere,

•

az

értékpapírok

forgóeszközként,

illetve

pénzügyi

befektetésként

történ

számbavétele, •

az eredmény-kimutatás formájának megválasztása,

•

a rendkívüli és szokásos események min sítése,

•

a kiegészít melléklet tartalma, szerkezete,

•

a céltartalék képzés szabályai,

•

az id beli elhatárolás rendje,

•

a számviteli elszámolás szempontjából „lényeges”–nek min sített információk,

•

az ellen rzés, az önellen rzés során „jelent sebb” összegN hibák,

13

•

a

számviteli

elszámolás

szempontjából

„nem

jelent s”-nek

min sített

árfolyamváltozások, •

a bizonylatok könyvekben történ rögzítésének rendje,

•

az éves beszámoló elkészítésének id pontja, a beszámolóért való felel sség,

•

könyvvizsgálati kötelezettség. A számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes el írásait

külön szabályzatok rögzítik. A Számviteli törvényben foglalt el írások alapján a Mevaco Kft. éves beszámoló készítésére, valamint a beszámolási formához igazodóan kett s könyvvezetésre kötelezett. Az adott naptári évr l az éves beszámolót december 31.-i fordulónappal kell elkészíteni, a mérlegkészítés id pontja január 31, és ezeket legkés bb a tárgyévet követ május 31-ig kell a cégbíróságnál letétbe helyezni. A társaság összköltség eljárással készíti eredmény-kimutatását. A törvény adta lehet ségnek megfelel en a Mevaco Kft. nullának tekinti a maradványértékét minden 500 ezer forint alatti tárgyi eszköznek. A rendkívüli események eredményre gyakorolt hatása független a vállalkozás tevékenységét l, a cég rendes üzletmenetén kívül esnek, a vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Az immateriális javak értékcsökkenésének elszámolására -a szellemi termékek kivételévela számviteli törvény kötelez en betartandó id korlátokat állapít meg. A szellemi termékek értékcsökkenésének megállapítása lineáris módszerrel történik, amely mértéke 33 %. A tárgyi eszközök esetében is a bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történik az elszámolásra kerül

értékcsökkenés meghatározása, de a leírási kulcs nagysága

mérlegtételenként eltér . [5]

14

4. A gazdasági hatékonyság vizsgálata

A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s annak érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. (Az eredmény és a ráfordítás fogalmakat itt nem számviteli, hanem közgazdasági értelemben használjuk.) Az eredmény (hozam) és a ráfordítás (er forrás-felhasználás) viszony határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki. Gazdasági hatékonyságon az összes termelési tényez (er forrás) együttes eredményességét értjük. A hatékonyság relatív fogalom, ami azt jelenti, hogy mindig több változatot kell összehasonlítanunk, s akkor megállapíthatjuk, hogy melyik változat a gazdaságosabb (hatékonyabb). A tevékenységek gazdaságosságának vizsgálatához és összehasonlító elemzéséhez olyan gazdasági mutatókra van szükség, amelyek sokoldalúan jellemzik a gazdálkodás hatékonyságát és vállalkozási szemléletN jövedelmez ségét. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejl désére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. Ezért a hatékonyság a felhasznált er források egységnyi mennyiségére jutó hozammal, vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges er források mennyiségével mérhet . A jövedelmez ség csak pénzértékben mérhet , míg a gazdaságosság mérésénél ezen kívül naturális és vegyes mértékegységek is alkalmazhatók. A hatékonyság vizsgálható a nemzetgazdaság szempontjából és a vállalkozás szempontjából, s t a vállalkozáson belüli egységek szintjén is.[3]

A komplex hatékonyság mérésének mutatóit a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal dolgozta ki. Ezek a mutatók a nemzetgazdasági szemléletN, de vállalati szinten számított hozammutatók segítségével mérik a gazdálkodó egységek hatékonyságát, melyek közül a fontosabbak:

15

bruttó termelési érték: a bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyid szaki teljes hozamértékét jelenti. Vagyis az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékével. Figyelembe kell vennünk olyan hozamokat is, amely egy lassúbb folyamat eredményeként jelenik meg a következ évek ráfordításaiban. E körbe tartozik a saját el állítású eszközök értéke. (+ saját el állítású eszközök aktivált értéke, +(-) saját termelésN készletetek állományváltozása) anyagmentes termelési érték: a bruttó termelési értékb l kiindulva számítható az anyagjellegN ráfordítások összegével csökkentve azt. Itt az anyagköltséget és az igénybevett szolgáltatások értékét kell levonni. nettó termelési érték: közelít leg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való

hozzájárulását

méri.

A

hatékonyságvizsgálat

és

a

munkatermelékenység elemzés egyik legfontosabb mutatója, miután a vállalkozás által létrehozott új értéket számszerNsíti. Számítási módja: az anyagmentes termelési értékb l kell kiindulni, és azt csökkentve az értékcsökkenési leírás összegével kapjuk meg a mutató értékét. tiszta jövedelem: e mutatót a nettó termelési értékb l kiindulva számoljuk, vagyis

csökkentjük

a

bruttó

munkajövedelemmel.

A

bruttó

munkajövedelem magába foglalja a bérköltséget, és a személyi jellegN egyéb kifizetéseket. [3]

1. sz. grafikon A hozammutatók alakulása a Mevaco Kft-nél 3 000 000 2 500 000 2 000 000 eFt 1 500 000 1 000 000 500 000 0 1999.

2000.

2001.

év

bruttó termelési érték

anyagmentes termelési érték

nettó termelési érték

tiszta jövedelem

16

A bruttó termelési érték évr l évre növekedett, ami az érétkesítés nettó árbevételének folyamatos jelent s emelkedésével magyarázható. Az anyagmentes termelési érték mutató nagysága 2000-ben egy kissé visszacsökkent, aminek az az oka, hogy az anyag költség és az igénybe vett szolgáltatások költsége nagyobb mértékben növekedett, mint a bruttó termelési érték. A nettó termelési érték és a tiszta jövedelem mutató is ugyanazt a tendenciát mutatja, mint az anyagmentes termelési érték. Tehát 2000-ben visszaesik a mutató értéke, majd 2001-ben növekedést láthatunk 1999-hez, és 2000-es évhez képest is.

4.1 A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata A komplex hatékonyság mérésének két fontos mutatója van: lekötött termelési tényez2k hatékonysága mutató, mely megmutatja, a 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez re jutó nettó termelési értéket. Kiszámítása: a nettó termelési értéket osztjuk az „összes eszköz” 0,2-szeresének és az összes kifizetett bér 1,8-szorosának összegével, majd megszorozzuk 100-zal. ráfordítás-hatékonyság, amely a 100 Ft él és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelmet mutatja.

A komplex gazdasági hatékonyság alakulása Ft-ban Megnevezés 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez re jutó nettó termelési érték 100 Ft él és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem

1999.

Mevaco Kft. 2000.

2001.

100,4

70,9

75,4

14,1

6,5

7,0 1. sz. táblázat

17

A lekötött termelési tényez k hatékonysága mutató mértéke akkor jó, ha 100 feletti. Magyarországon az iparvállalatok nem érték el ezt a 100 Ft-os normát, így az átlag hazánkban e területen 80-85 Ft körül mozog. A Mevaco Kft. 1999-ben mNködött a leghatékonyabban, mivel ebben az évben az er forrás-hatékonyságmutató elérte a 100 Ft-os határt, és az él és holtmunkára jutó tiszta jövedelem is ebben az évben volt a legmagasabb. A 2000-es év a vállalat szempontjából kevésbé volt hatékony, míg a 2001-es évre vonatkozóan javuló tendencia mutatkozik.

2. sz. grafikon A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása 120,0 100,0 80,0 Ft 60,0 40,0 20,0 0,0 1999.

2000.

2001.

év 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez%re jutó nettó termelési érték 100 Ft él% és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem

4.2 Parciális hatékonyság elemzése

4.2.1 Eszközhatékonyság és igényesség vizsgálata 4.2.1.1 Eszközhatékonyság Az eszközhatékonyság mutatói a lekötött tárgyi és forgóeszközök (illetve készletek) révén el állított új érték-képz dést fejezik ki szorzószám formájában. Az eszközhatékonyság mutatóit úgy számoljuk ki, hogy a nettó termelési értéket osztjuk a megfelel eszközzel, majd megszorozzuk 100-zal.

18

Az eszközhatékonyság alakulása Ft-ban Megnevezés 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 100 Ft "összes" eszközre jutó nettó termelési érték

Mevaco Kft. 1999.

2000.

2001.

192,3

93,2

116,6

351,5

279,6

341,3

124,3

69,9

86,9 2. sz. táblázat

Az aktivált tárgyi eszköz és az „összes” eszköz hatékonyság mutató akkor jó, ha minél jobban eltér száztól felfelé. Így e két mutató alapján a Mevaco Kft. 1999-ben volt a leghatékonyabb, majd 2000-ben egy nagy visszaesés mutatkozik. 2001-ben javult a vállalkozás hatékonysága, de az „összes” eszköz hatékonyság mutató esetében nem éri el a 100 Ft-os kedvez határt, míg a másik arányszám esetén megfelel a mutató nagysága, ami alapján a társaság helyzetét hatékonynak tekinthetjük. A készlethatékonyság mutató akkor kedvez , vagyis abban az esetben nevezhetjük a vállalatot hatékonynak mNköd nek, ha mértéke 200 felett van és minél jobban eltér ett l felfele. E mutató ingadozik, de mindhárom évben a mutató mértéke jónak mondható.

4.2.1.2 Eszközigényesség Az eszközigényesség mutatók az eszközhatékonysági mutatók reciprokai. Vagyis úgy számoljuk ki, hogy az aktivált tárgyi eszközt, a készletet, az „összes eszközt” különkülön osztjuk a nettó termelési értékkel, majd szorozzuk százzal.

19

Az eszközigényesség alakulása Ft-ban Megnevezés 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges tárgyi eszköz 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges készlet 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges összes eszköz

Mevaco Kft. 1999.

2000.

2001.

52,0

107,3

85,8

28,4

35,8

29,3

80,4

143,1

115,1

3. sz. táblázat

E mutatók akkor tekinthet kedvez tendenciájúnak, ha csökkenést mutat, vagyis minél jobban eltér 100-tól lefelé, annál kedvez bb a mutató értéke. A tárgyieszközigényesség mutató alapján a Mevaco Kft. helyzete 1999-ben és 2001-ben kedvez , míg 2000-ben kissé átlépi a 100-as határt, ami a

nettó termelési érték csökkenésével

magyarázható, illetve a már megkezdett nagy gép beruházással. A nettó termelési értékre sok tényez hat. (E mutatóra ható tényez k egy részét már a 4-es pont els részében bemutattam.) A második mutató alapján a vállalkozás helyzete jónak mondható, mivel mindhárom évben nagy mértékben eltér 100-tól lefelé, bár 2000-ben kissé megnövekedett a viszonyszám értéke, de még az is elfogadható, és 2001-re további csökkenés mutatkozik. Az „összes” eszköz igényesség arányszám csak 1999-ben elfogadható, a másik két évben átlépi a korlátot. 2001-ben a magas mutatószám ellenére javuló tendenciát láthatunk hiszen csökkent a viszonyszám nagysága.

20

4.2.2 Készletgazdálkodás vizsgálata

Az elemz

ritkán teheti meg, hogy a készleteket tényleges számbavétellel,

hitelesítéssel és értékbecsléssel határozza meg, ezért jobb híján a mérlegben szerepl készletállományt alkalmazzuk a mutatószámok számításánál. A készletek forgási sebessége napokban azt mutatja meg, hogy a készletetek hány napi értékesítési árbevételt kötnek le. A készletek fordulatszáma (fordulatokban) megmutatja, hogy a készlet hányszor térül meg az árbevételben. Általában véve minél nagyobb a készlet forgási sebessége vagy minél rövidebb egy forgás id tartama, annál pozitívabbnak ítéljük meg a vállalkozás készletgazdálkodását. Az olyan készletforgási sebességadatok, melyek az adott iparág normáinál jóval magasabbak, jelezhetik a készletgazdálkodás hiányosságait, valamint ebb l adódó gyenge versenyképességet. [9]

Megnevezés

A készletforgási sebesség alakulása Mevaco Kft. 1999.

2000.

2001.

·

fordulatban

14,2

16,0

19,5

·

napokban

25,8

22,8

18,7 4. sz. táblázat

A készletek forgási sebessége növekedett évr l évre. A készletek 1999-ben 14,2 fordulatot tett meg egy év alatt, azaz átlagosan 25,8 nap alatt fordult meg (cserél dött) a készletállomány. Ez a folyamat felgyorsult, és 2001-ben már csak 18,7 nap kell ahhoz, hogy a készletállomány kicserél djön. Ezek alapján a társaság helyzete kedvez , mivel viszonylag gyorsan cserél dik a készlet, és javuló tendenciát mutat.

21

4.2.3 Bérhatékonyság és bérigényesség vizsgálata

A bérhatékonyság mutató, a vállalkozásnál felhasznált (kifizetett) bér új értékét létrehozó képességét fejezi ki, amit úgy számolunk ki, hogy a nettó termelési értéket osztjuk a bérköltséggel. Akkor tekinthet kedvez nek, ha minél magasabb értéket vesz fel. A mutató értéke vállalkozások összehasonlítására is alkalmas. A bérigényesség mutató az el bbinek a reciproka, és azt mutatja meg, hogy egységnyi nettó termelési érték el állításához mennyi bérköltség (él munka) szükséges. A mutató értéke akkor jó, ha minél kisebb.

A bérhatékonyság és bérigényesség alakulása Ft-ban Mevaco Kft. Megnevezés 1999. 2000. 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési 215,6 160,2 érték 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges bérkifizetés

46,4

62,4

2001. 164,3

60,9 5. sz. táblázat

E mutatók alapján is a 2000-es év mutatkozik a leggyengébbnek. 1999-ben 100 Ft kifizetett bérre 215,6 Ft nettó termelés jut, míg 2000-re a bér új értéket létrehozó képessége 55,4 Ft-tal csökkent. 2001-re javuló tendencia mutatkozik, de így is elmarad a 99-eshez képest. Vagyis 2000-ben 100 Ft nettó termelési érték el állításához több bér kifizetés volt szükséges. Az 2000-es nagyarányú visszaesés oka, hogy a nettó termelési érték jelent sen csökkent, míg a bérköltség minden évben növekedett. Így a bérköltségek tervezésekor ez a mutatószám jó kiindulópont lehet, hogy maximálisan csak annyi bér emelhet , mint amennyi a nettó termelési érték emelkedésének mértéke.

22

5. Anyagi, vagyoni helyzet vizsgálata A mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni- pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. Kiemelt jelent séget kell tulajdonítanunk e témának azért is, mert az éves beszámoló kiegészít mellékletében, és az ehhez kapcsolódó üzleti jelentésben a vállalkozásnak ilyen jellegN értékelést is készítenie kell.

5.1 Vagyonstruktúra vizsgálata A mérleg nagyvonalú elemzéséhez alkalmas a vagyonszerkezet vizsgálata, mely keretén belül megvizsgáljuk az egyes eszköz és forrás csoportok megoszlási viszonyszámát, mindhárom évre vonatkozóan, s az eltérések felhívják a lényeges folyamatokra, a részletesebben elemezend területekre a figyelmet. A vállalkozás tevékenysége csak a befektetett eszközök és a forgóeszközök megfelel aránya esetén folytatható eredményesen. Az eszközök jól kialakított aránya a termelés hatékonysága szempontjából nagy jelent séggel bír, ugyanis a lekötött befektetett eszközök hasznosításához olyan forgóeszköz volumenre és összetételre van szükség, amely az el bbiek hatékony kihasználását biztosítja. El ny s, ha a forgóeszközök aránya nagyobb, mint a tartósan befektetett eszközök aránya.

Az eszközök megoszlásának alakulása Megnevezés Befektetett eszközök aránya Immateriális javak aránya Tárgyi eszközök aránya Befektetett pénzügyi eszközök aránya Forgóeszközök aránya Készletek aránya Követelések aránya Értékpapírok aránya Pénzeszközök aránya Aktív id2beli elhatárolások aránya eszköz

1999. 42,72 3,76 36,81 2,15 56,50 13,27 33,73 1,95 7,54 0,78

Mevaco Kft. 2000. 46,34 3,53 40,98 1,84 53,29 13,33 35,88 0,00 4,08 0,36

100,00

100,00

2001. 43,59 3,31 38,59 1,69 56,27 12,64 42,82 0,00 0,81 0,14 100,00 6. sz. táblázat

23

Befektetett eszközök aránya mutató megmutatja, hogy a vállalat összes vagyonán belül mekkora hányadot tesznek ki a tartósan befektetett eszközök, valamint kifejezi a vállalkozás t keigényességét, hiszen a tartós befektetett eszközök lekötik a t két, lassan térülnek meg. A mutató értéke 30-70 % között elfogadható. A befektetett eszközök aránya 42 % körül mozog, ami azt jelenti, hogy mutató értéke mindhárom évben az elfogadható tartományban volt. Ez az arány 1999-ben egy kissé megnövekedett 3,62 %-kal, ami a tárgyi eszköz állomány emelkedésével magyarázható. A Mevaco Kft. igényli a magas tárgyieszköz arányt, miután egy perforáló gép értéke 100-500 millió Ft körül mozog. Az immateriális javak és a befektetett pénzügyi eszközök nagysága az összes eszköz állományhoz képest növekedett. A forgóeszköz arány arról tájékoztat, hogy az összes eszköz között milyen arányt képvisel a rövid távon befektetett eszközök értéke. A forgóeszközök aránya 56 % körül mozog. Ez az arány 2000-ben csökkent, majd visszaemelkedett 56 %-ra. A visszaesés oka, hogy 2000-ben és 2001-ben a vállalkozás nem rendelkezett forgóeszközök között szerepl értékpapírral, és a pénzeszközök állománya is csökkent évr l- évre. Az aktív id beli elhatárolások olyan helyesbít

könyvelések, amelyek a

vállalkozás eredményét változtatják. Ezek lehetnek: hozamokat (bevétel) növel , illetve költség- (ráfordítás-) csökkent tételek. Ezért is fontos ennek vizsgálata. [2] Az aktív id beli elhatárolások nagysága folyamatosan csökkent, az összes eszközhöz képest is, mivel egyre kevesebb az áthúzódó tétel. 3. számú grafikon A eszközök megoszlása % 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1999.

2000.

Befektetett eszközök aránya

Forgóeszközök aránya

24

2001.

év

Aktív id%beli elhatárolások aránya

A források megoszlásának alakulása Mevaco Kft. Megnevezés 1999. 2000. Saját t2ke aránya 55,75 43,84 Jegyzett t ke aránya 16,42 12,39 Jegyzett, de még be nem fizetett t ke 0,00 0,00 aránya T ketartalék aránya 0,56 0,48 Eredménytartalék aránya 30,47 30,98 Lekötött tartalék aránya 0,00 0,00 Értékelési tartalék aránya 0,00 0,00 Mérleg szerinti eredmény aránya 8,31 0,00 Céltartalék aránya 0,00 0,00 Kötelezettségek aránya 42,40 54,23 Hátrasorolt kötelezettségek aránya 0,00 0,00 Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya 7,82 15,22 Rövid lejáratú kötelezettségek aránya 34,58 39,00 Passzív id2beli elhatárolások aránya 1,84 1,93 100,00

forrás

100,00

2001. 46,77 12,39 0,00 0,48 27,32

3,66 0,00 2,92 0,00 50,69 0,00 10,73 39,96 2,54 100,00

7. sz. táblázat Egy vállalkozás vagyona (eszközei) saját forrásból és kölcsönvett (idegen) forrásból ered. A tulajdonosok a saját vagyont bocsátják a vállalkozás rendelkezésére, amely a saját t kében testesül meg, az idegen forrásból származó az idegen t ke, együtt a vállalkozás t kéje. A céltartalék sajátos forráselem, amely valójában sem a saját, sem az idegen t kéhez nem sorolható. Alapelv, hogy a hosszabb távon át mNköd

befektetett eszközöket a hosszú lejáratú

források (a saját t ke és a hosszú lejáratú kötelezettsége), míg a forgóeszközöket rövid lejáratú kötelezettségek finanszírozzák. Az idegen illetve saját t ke aránya azt fejezi ki, hogy az összes forrásból, mekkora az idegen ill. saját t ke. Az adósság mértékére is utal az idegen t ke aránya. Akkor optimális, ha 30% az idegen és 70% a saját t ke aránya, ha ez az arány megfordul n az eladósodottság, romlik az anyagi, vagyoni helyzet. [1] A saját és idegen t ke aránya az optimális érték alatt van, de még ez az arány sem tekinthet rossznak, de az nem jó hogy az idegen t ke aránya növekszik. 2000-es évi nagy idegent ke arány oka, hogy a kötelezettségek nagy mértékben növekedtek.

25

A céltartalék aránya a gazdálkodásban rejl bizonytalanságot, kockázatot, részben a min ség alakulását is jelzi. Minél kisebb annál kedvez bb. Ezzel a mutatóval nem tudunk számolni a cégnél, mivel egyik évben sem képzett céltartalékot, illetve 0-nak tekintjük ezt a mutatót, ami azt mutatja, hogy a társaság gazdálkodásában rejl kockázat igen csekély. A passzív id beli elhatárolások arányát is fontos vizsgálnunk, mivel ezek olyan helyesbít

könyvelések, amelyek a vállalkozás évközi elszámolásai során a kimutatott

eredményt csökkentik, vagy növelik. E mutató nagysága évr l évre emelkedett. [2]

4. sz. grafikon A saját t"ke és idegen t"ke arányának alakulása % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 1999.

2000.

2001. év

idegen t%ke

saját t%ke

5.2 Vagyonfedezettség, eszközmegtérülési mutató a befektetetett eszközök fedezettségét: A mutató a vállalkozás pénzügyi biztonságának megítélésére szolgál, és felvilágosítást ad a t kelekötés id tartama és az átengedett t ke lejárata közti összhang mértékér l. Itt két mutató segítségével vizsgálódunk, egyrészt a vagyonfedezet 1-es mutató, amely megmutatja, hogy a befektetett vagyonra mekkora fedezetet biztosít a saját t ke, másrészt a vagyonfedezet 2-es mutatója, mely azt jelenti, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját és idegen t ke. [6]

26

a tárgyi eszköz fedezettségét, amely azt jelzi, hogy a tárgyi eszközre milyen fedezetet biztosít a saját t ke eszközök fordulatszámát, mely megmutatja, hogy az árbevételben az összes eszköz hányszor fordul meg.

A vagyonfedezettség, eszközmegtérülés Megnevezés

Mevaco Kft. 1998.

1999.

2000.

vagyonfedezet (1) %-ban

130,5

94,6

107,3

vagyonfedezet (2) %-ban

148,8

127,4

131,9

tárgyi eszközök fedezettsége %-ban

151,5

107,0

121,2

eszközök fordulatszáma

1,88

2,14

2,47 8. sz. táblázat

A vagyonfedezet 1. mutatója kedvez , ha minél jobban eltér 100-tól felfelé, mert ez azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a befektetett eszközöknek és nem kell idegen forrást igénybe venni. A vagyonfedezet 2. mutatója azt jelenti, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját és idegen t ke. A vagyonfedezettségi mutatókat vizsgálva a cég helyzete kedvez nek mondható, mivel az értékük 100 felett van, kivéve a 2000-es évet, ahol az 1-es számú mutató nem éri el a 100%-ot, de ott is megközelíti. A tárgyi eszközök fedezettsége megmutatja, hogy a befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök finanszírozására a saját t ke milyen mértékben nyújt fedezetet. A tárgyi eszköz fedezettsége mutató csökkenést mutat, 2000-ben nagyobb mértékN visszaesést, majd 2001-ben 2000-hez képest növekedés mutatkozik, ámbár 1999-hez képest csökkenés. 27

A mutatónak mindenképpen 100 fölött kell lennie, 150 vagy e fölött stabil anyagi helyzetN a vállalat. Az eszközök fordulatszáma mutató, minél jobban eltér 1-t l felfelé, annál stabilabb az anyagi, vagyoni helyzet. E mutató alapján a vállalkozás stabil vagyoni helyzetNnek mondható, mivel a nettó árbevételben az eszközök több mint egyszer megfordulnak, és évr l évre javul a vállalat helyzete.

5.sz. grafikon A befektetett eszközök fedezettségének alakulása % 160,0 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 1999.

2000.

2001. év

vagyonfedezet (1) %-ban

vagyonfedezet (2)

%-ban

5.3 Saját t ke mutatói

A saját t2ke a számviteli törvény szerint a gazdálkodó vagyonának saját forrása, amelyet a gazdálkodó alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen rendelkezésre. A véglegesen átadott t keösszeget a társaság a tevékenység során szabadon felhasználhatja, általában sem id beli, sem a felhasználás céljára vonatkozó megkötést nincs.[2]

28

A saját t ke számviteli törvény szerinti tagolása: jegyzett t ke, jegyzett, de még be nem fizetett t ke, t ketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék, tárgyév mérleg szerinti eredménye. [2]

A saját t ke mutatói Megnevezés

Mevaco Kft. 1999.

2000.

2001.

saját t ke növekedése

3,40

3,54

3,77

saját t ke fordulatszáma

3,37

4,88

5,27

t kehatékonyság %-ban

19,9

5,1

16,4 9. sz. táblázat

A saját t ke növekedési mutató azt mutatja, hogy a jegyzett t kéhez viszonyítva a saját t ke nagyságában milyen változás következett be. Ha a mutató egy alatt alakul, akkor ez az jelenti, hogy a vállalkozás elvesztette a t ke bizonyos hányadát ideiglenesen vagy tartósan.

E mutató fontos a tulajdonosoknál befektetéseik értékelésekor, alapja lehet

befektetéseik értékvesztésének megállapításában. A t kenövekedési mutató minden évben a kedvez

1 felett van és egyre nagyobb

mértékben. [7] A saját t ke fordulatszáma megmutatja, hogy a saját t ke hányszor térül meg a nettó árbevételben. Minél jobban eltér 1-t l felfelé, annál stabilabb a társaság anyagi vagyoni helyzete. Százalékos formáját részhatékonysági mutatóként is alkalmazzák.

29

A saját t ke fordulatszáma is a kedvez 1 felett alakult minden évben, s t évr l évre n . Ennek az oka, hogy az árbevétel évr l évre n tt, a saját t ke viszont ’99-r l 2000-re csökkent, majd 2000-r l 2001 n tt, de kisebb mértékben, mint az értékesítés nettó árbevétele. A t kehatékonyság (saját t$ke jövedelmez$sége) azt jelzi, hogy egységnyi saját t ke mekkora adózott eredményt hoz a vállalkozás számára, vagyis azt a hatékonyságot mutatja, amellyel a vállalkozásba befektetett (saját) t két mNködtetik. Az ipari átlag 810% körül alakul. [6] A vállalkozásnál ez a mutató ingadozik, 2000-ben egy nagyobb visszaesést láthatunk, mely arra vezethet

vissza, hogy a Mevaco Kft. adózott eredménye

jelent s mértékben

csökkent, mialatt a saját t ke csak kis mértékN csökkenést mutat. 2001-re a vállalat helyzete stabilabbá válik, az adózott eredmény itt már nagyobb mértékben n tt, mint a saját t ke.

30

6. Pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása

6.1 Likviditási mutatók A likviditási mutatók azt mérik, hogy a vállalat mennyiben képes visszafizetni esedékes rövid lejáratú tartozásait. A vállalat likviditását adott id szakra vonatkozóan saját forgóeszközeinek összetétele határozza meg. Nem mindegy ugyanis, hogy a cég forgóeszközein belül milyen részarányt képviselnek a lekötött, mobilizálható és a mobil eszközök. Ezek vizsgálata nagyon fontos a likviditás meghatározásánál.

Megnevezés

Likviditási mutatók Mevaco Kft. 1999.

2000.

2001.

általános likviditási mutató %-ban

133,2

98,3

111,0

rövidtávú likviditási mutató I. %-ban

163,4

136,6

140,8

rövidtávú likviditási mutató II. %-ban

65,8

44,6

33,6

rövidtávú likviditási mutató III. %-ban

27,5

10,5

2,0

Gyorsráta mutató

1,25

1,02

1,09

hitelfedezettség mutató %-ban

79,6

66,2

84,5

dinamikus likviditási mutató %-ban

38,3

10,7

16,2

hosszú távú likviditási mutató %ban

31,2

7,7

12,8 10. sz. táblázat

31

Az általános likviditási mutató a cég pillanatnyi likviditási helyzetének megítélésére alkalmas. Akkor jó, ha 100% fölött alakul és minél jobban eltér 100-tól felfelé. Ez a mutató a Mevaco Kft-nél ’99-ben és 2001-ben jónak mondható, bár 2000-ben csak megközelíti a kedvez nek mondható határt. A 2000-es évi visszaesés itt azzal magyarázható, hogy a vállalt kötelezettségei nagymértékben n ttek, mivel a vállalkozás egy nagy értékN beruházást hajtott végre, amit hitelb l finanszíroztak. A rövid távú likviditás I. mutatója arról tájékoztat, hogy a forgóeszközök állománya mekkora fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségekre. A nemzetközi gyakorlatban általában 200% körül fogadható el. A cég egyik évben sem éri el a 200-as kedvez határt, de 100% felett van, ami azt jelenti, hogy forgóeszköz állomány fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségekre. A rövid távú likviditási II. mutató értékét a forgóeszközök és a követelések különbségének, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek hányadosaként számoljuk ki. A mutató elvárt értéke általában 100 %, vagyis azt állapíthatjuk meg, hogy a kedvez értéket a társaság egyik évben sem éri el, s t egyik évben sem közelíti meg, és romló tendencia mutatkozik. A rövid távú likviditás III. mutatója a kötelezettségek azonnali teljesíthet ségének arányát mutatja. Ennél csak a gyorsráta mutató mutatja jobban a vállalkozás fizet képességének naprakészségét. Kedvez a vállalat számára, ha a mutató 100%-nál nagyobb értéket ér el. E mutató alapján az a következtetés vonható le, hogy Kft. azonnali kötelezettségteljesít képessége gyenge. [6] A gyorsráta mutató a pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítva. Ez lényegében arról tájékoztat, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. A vállalat számára az a kedvez , ha az arány egyre növekv , ami az azonnali fizet képesség javulását jelzi. Értéke általában 1,6-1,8-nál elfogadható. Ez a mutató a társaságnál gyengülést mutat, és egyik évben sem éri el az elfogadható értéket. A hitelfedezettségi mutató arról tájékoztat, hogy a vállalkozás követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. Akkor kedvez , ha 100% 32

fölött alakul, ekkor a vállalattal szembeni adósok tartozása meghaladja a vállalat tartozásait. A hitelfedezettség mutatója egyik évben sem közelíti meg a 100%-ot, ami azt jelenti, hogy a cég követelései nem nyújtanak fedezetet a cég kötelezettségeire. Bár 2000ben egy nagyobb visszaesés látható a kötelezettség állomány megnövekedése miatt, de ennek ellenére 2001-re már javuló tendencia mutatkozik. A dinamikus likviditási mutató arról tájékoztat, hogy az alaptevékenységb l származó üzleti tevékenység eredménye milyen fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségek állományára. 50 %, vagy az felett nemzetközileg is elfogadhatónak mondható. Ez a mutató egyik évben sem éri el az 50%-ot, s t a Magyarországi ipari átlagot sem, ami 25 %. A hosszú távú likviditási mutató azt fejezi ki, hogy az alaptevékenységb l származó eredmény milyen fedezetet nyújt a kötelezettségek teljes állományára. Nemzetközileg is jónak ítélik a pénzügyi helyzetet, ha a mutató eléri vagy meghaladja a 30%-ot. E mutató alapján is az 1999-es év mondható a legkedvez bbnek, mivel itt a mutató értéke 31,2 %, a többi évben meg sem közelítik a jónak mondható értéket.

6.2 Vev -szállítói futamid k elemzése

A vev k forgási sebessége azt jelzi, hogy milyen a vev k fizetési fegyelme. A mutató azt mutatja meg, hogy az átlagos vev állomány hány napi értékesítési árbevételt köt le. A nemzetközi gyakorlatban beszedési id nek, a hazai gyakorlatban pedig futamid nek nevezzük. A szállítók forgási sebessége a saját cégünk fizetési futamidejér l tájékoztat. Azt mutatja, hogy a szállítás után mennyi id t kell várnia a vev nek, hogy a cégünk fizessen, vagyis hány napi anyagjellegN ráfordításnak felel meg. Amennyiben meghaladja az átlagos vev

futamid t, kedvez nek min síthet . Ilyen

esetben vélelmezhet , hogy a vállalkozás a vev állomány egy részét a szállítói tartozásokkal finanszírozza. [7]

33

Vev -szállítói futamid k alakulása Megnevezés

Mevaco Kft. 1999.

2000.

2001.

18,6

29,1

34,6

Vev k forgási sebessége napokban

20

13

11

Szállítók forgási sebessége fordulatban

6,0

6,0

11,4

Szállítók forgási sebessége napokban

60

61

32

Vev k forgási sebessége fordulatban

11. sz. táblázat

A vev k fizetési futamideje javuló tendenciát mutat, és kiemelked en az ágazati átlag felett van. A vizsgált vállalkozás szállítói átlagosan 2 hónapot finanszírozzák a társaságot, és az ágazati átlag körül mozog, ami 6,7 fordulat. Mivel az átlagos vev futamid t meghaladja átlagos szállítóifutamid , így kedvez nek min síthet a cég helyzete. 6. sz. grafikon A vev"k és szállítók forgási sebességének összhasonlítása (napokban) nap 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 1999.

2000.

2001.

vev%k forgási sebessége fordulatban szállítók forgási sebessége fordulatban

34

év

6.3 A vállalkozás eladósodottságának (adósságállományának) elemzése

Az idegen források sikeres felhasználása növeli a vállalkozás tulajdonosainak nyereségét, mert az ilyen források hasznának kamaton felüli része növeli a tulajdonosok t kehányadát. Amennyiben azonban a vállalkozás nyeresége nem haladja meg a t keköltségét, s t el sem éri azt, akkor ez negatívan érinti a tulajdonosok t kéjét. A kölcsönt ke–áttétel pozitív vagy negatív hatása annál er sebb, minél nagyobb a vállalkozáson belüli idegen t ke aránya. [9]

Eladósodottság vizsgálata Megnevezés

Mevaco Kft. 1999.

2000.

2001.

eladósodottság mértéke %-ban

131,5

80,8

92,2

nettó eladósodottság %-ban

15,6

41,9

16,8

adósságszolgálati mutató %-ban

197,6

54,2

116,9 12. sz. táblázat

Az eladósodottság mértéke arról tájékoztat, hogy a saját t ke milyen mértékben fedezi a kötelezettségek állományát. Magyarországon akkor kedvez , ha 150-180 % között mozog. A nemzetközi gyakorlatban viszont akkor elfogadható, ha 200 %, vagy e fölött alakul. A nettó eladósodottság minél jobban közelít a mutató 0-hoz, annál kedvez bb. Az ipari átlag 20%, de ett l az egyes cégek lényegesen eltérnek. Az adósságszolgálati mutató arról tájékoztat, hogy a cégnél képz d , szabadon felhasználható jövedelem milyen fedezetet nyújt a hosszú lejáratú kötelezettségek állományára. A mutató értékének megfelel en megállapítható, hogy a cég hányad osztályú adós.

35

ha

> vagy = 140 %

1. osztályú adós a cég

ha

120-140%

2. osztályú adós a cég

ha

< 120 %

3. osztályú adós a cég

Mindhárom mutató alapján a vállalkozás eladósodottságának helyzete az átlag alatt alakul. 1999-ben állt a vállalkozás e téren a legkedvez bb helyzetben, a 2000-es év e mutató alapján is mélypont volt, és 2001-ben ismét egy javulás mutatható. 7. sz. grafikon Az eladósodottságot ábrázoló mutatók alkulása % 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 1999.

eladósodottság mértéke

2000.

nettó eladósodottság

2001.

év

adósságszolgálati mutató

6.4 Cash flow kimutatás

Az éves beszámoló kiegészít mellékletének az el írt formában a cash flow-kimutatást is tartalmaznia kell. Cash flow: egy kimutatás, amely a cég pénzeszközeinek állományát, annak növekedését vagy csökkenését mutatja egy meghatározott id szakra vonatkozóan. A cash flow számításának szükségességét az indokolja, hogy a számviteli eredmény nem jelenti egyben a cég hasonló mértékN változását is. Tartósan nyereséges vállalat is válhat fizetésképtelenné, ha a bevételek mögött nem áll tényleges, valós pénzáram. A kimutatás célja a pénzmozgások nyomon követése és a pénzjövedelem felhasználásának elemzése. [4]

36

A cash flow kimutatás legfontosabb funkciói: a kimutatásból a fels szintN vezetés látja a korábbi döntései pénzügyi kihatásait a kimutatásból kiderül, hogy a mNködés bevételei fedezetet biztosítanak-e a bels t keigényre a kimutatásból választ kaphatunk a vállalkozás kötelezettségteljesít képességér l jelzi a küls finanszírozási igényt. A cash flow kimutatás fontosabb kategóriái: I. mNködési cash flow II. befektetési cash flow III. pénzügyi (finanszírozási) cash flow IV. pénzeszközök változása A szokásos tevékenységb l származó pénzeszközváltozás (a m:ködési cash flow) a vállalkozás tényleges pénzjövedelmét (pénzmozgásokat) mutatja. Negatív értéke a vállalkozás finanszírozási problémáit jelzi. A befektetési tevékenységb l származó pénzeszköz változásának (befektetési cash flow) elemzéséb l megállapítható, hogy a vállalkozás adott id szakban mekkora összeget fordított eszközök beszerzésére illetve eszközök értékesítése mekkora bevételt jelentett. A pénzügyi mNveletekb l származó pénzeszközváltozás (pénzügyi cash flow) arról tájékoztat, hogy egyrészt milyen küls

források növelik a vállalkozás pénzeszközeit,

másrész, mekkora összeget fordítanak végleges t ke és pénzátadásokra, valamint hitelek törlesztésére. [8] 8. sz. grafikon A m(ködési, befektetési és pénzügyi cash flow alakulása eFt

300 000 200 000 100 000 0 -100 000

1999.

2000.

2001.

-200 000 -300 000 év m1ködési cash flow

befektetési cash flow

37

pénzügyi cash flow

A mNködési (operatív) cash flow a vizsgált id szakban folyamatosan jelent sen csökkent, bár negatív értéket nem vesz fel, így finanszírozási gondokat nem jelez. A 2000. évi csökkenés azzal magyarázható, hogy az adózás el tti eredmény jelent s mértékben csökkent. A 2001-es további visszaesés pedig azzal, hogy az „üzemi tevékenység miatti pénzeszközváltozás” jelent sen csökkent. A befektetési cash flow mutató alapján megállapíthatjuk a Mevaco Kft. minden évben többet költött befektetett eszközök beszerzésére, mint amennyit eladott, ami a cég terveihez igazodva megfelel tendencia, hiszen termelnek a gépekkel, berendezésekkel. A pénzügyi cash flow azt mutatja, hogy a társaság minden évben több hitelt vett fel, mint a mennyit törlesztett, bár 2001-re ez az érték közelít egymáshoz, így a mutató értéke nullához.

A pénzeszközök összes változása egyenlegében azt mutatja, hogy a vállalkozás likviditási helyzete, hogyan alakul. 9. sz. grafikon Pénzeszközök változása 60 000 40 000 20 000 eFt

0 -20 000

1999.

2000.

2001.

-40 000 -60 000 év pénzeszközök változása

E mutató alapján a vállalkozás likviditási helyzete nem jó. A csökkenés és a negatív tartományba való kerülés azzal magyarázható, hogy a társaság mind 2000-ben, mind 2001ben sokat költött befektetett eszközökre. De a vállalkozásnak nem is célja pénzt tartani, hiszen inkább befektetik és így kevesebb hitelt kell felvenniük.

38

A kimutatás adataiból számítható fontosabb mutatószámok: •

adósságfedezeti mutató

•

árbevétel arányos operatív cash flow

•

t kearányos cash flow

A cash flow kimutatásból számítható mutatószámok Megnevezés

Mevaco Kft. 1999.

2000.

2001.

226,76

59,57

16,14

árbevétel arányos operatív cash flow

9,43

4,24

0,70

t%kearányos cash flow

31,82

20,69

3,70

adósságfedezeti mutató

13. sz. táblázat Az adósságfedezeti mutatót úgy számoljuk ki, hogy az operatív tevékenység cash flow-ját osztjuk az összes hosszú lejáratú kötelezettség állományával. Az adósságfedezeti mutató nagysága akkor kedvez minél nagyobb. Ez esetben a mutató értéke alacsony és csökkent, aminek az az oka, hogy az operatív cash flow nagysága is folyamatosan csökkent. Az árbevétel arányos operatív cash flow mutatója az egységnyi árbevételre jutó operatív cash flow-t mutatja. A t kearányos cash flow mutató a saját t két és az operatív cash flow-t hasonlítja össze. Mindkét mutató értéke évr l évre folyamatosan visszaesett, ami azzal magyarázható, hogy az operatív tevékenység cash flow-ja jelent sen csökkent a vizsgált id szakban. Ez a tendencia nem kedvez s a vállalkozás számára.

39

7. Jövedelmez2ségi helyzet jellemzése

7.1 Jövedelmez ség közvetlen mutatói

Ha a társaság a jöv ben is folytatni szándékozik üzleti tevékenységét, akkor helyzetének megítélésében kiemelt jelent sége van a jövedelmi, pénzügyi helyzetet feltáró mutatószámoknak. Egy vállalkozás jövedelmez ségi helyzetét közvetlen, és közvetett mutatók felhasználásával tudjuk vizsgálni, elemezni. A jövedelmez ség közvetlen mutatói: termelési költségszint értékesítés költségszintje •

értékesítés közvetlen költségszintje

•

értékesítés közvetett költségszintje

igazgatási költségszint egyéb költségszint Az értékesítés közvetlen költségszintje értékesítéssel arányosan változó költségekr l tájékoztat. Az értékesítés közvetett költségszintje értékesítés viszonylag állandó költségeinek szintjét jelzi. Ha n az értékesítés akkor ennek a hányadnak mérsékl dnie kell. Az igazgatási költségszint azt mutatja, hogy a termelést l, értékesítést l függetlenül milyen nagyságrendN ráfordítások keletkezhetnek. Ez a költség alapvet en az irányítással van összefüggésben, ezért a vezetés ezeket a költségeket közvetlen beavatkozással is módosíthatja. Az egyéb költségek a rezsi költségekhez kapcsolódnak, és jellegükb l adódóan megtakarítási lehet ségeket tartalmazhatnak.

40

Ezek a mutatók közül a Mevaco Kft. értékelésekor csak a termelési költségszint mutatót tudjuk vizsgálni, mivel a társaság az éves beszámoló elkészítése során nem készít forgalmi költséges eredménykimutatást, melyb l az értékesítés költségei, az igazgatási költségek, illetve az egyéb költségek láthatók lennének.

A termelés költségszintjének alakulása Megnevezés 100 Ft bruttó termelési érték el állításához felhasznált összes termelési költség Ftban

Mevaco Kft. 1999.

2000.

2001.

100,9

115,2

112,0

14. sz. táblázat A termelés költségszintje mutató megmutatja, hogy egységnyi bruttó termelést mekkora költségfelhasználással tud a vállalat el állítani. E mutató kedvez , ha minél jobban eltér 100-tól lefelé. Az országos ipari átlag 92-94 Ft körül alakul, amit a cég minden évben meghaladott.

Ez alapján is a 2000-es év

mutatkozott a leggyengébbnek, bár egyik évben sem ment az index értéke 100 alá. 10. sz. grafikon Termelési költségszint alakulása 120,0 115,0 110,0 Ft 105,0 100,0 95,0 90,0 1999.

2000.

2001.

év 100 Ft bruttó termelési érték el%állításához felhasznált összes termelési költség

41

7.2 Jövedelmez ség közvetett mutatói A jövedelmez ség közvetett mutatói Mevaco Kft.

Megnevezés

1999.

2000.

2001.

árbevételarányos üzleti tevékenység eredménye

7,0

2,0

2,6

t kearányos üzleti tevékenység eredménye

23,8

9,6

13,9

eszközarányos üzleti tevékenység eredménye

13,2

4,2

6,5 15. sz. táblázat

Az els

mutató azt ábrázolja, hogy 100 Ft nettó árbevétellel mennyi üzleti

eredmény érhet el. Ágazatonként igen eltér mértékN lehet a kedvez nek mondott érték. T kearányos eredmény mutató megmutatja, hogy minden 100 Ft saját t ke mennyi üzleti eredmény hoz. Az eszközarányos eredmény mutató segítségével azt láthatjuk meg, hogy az minden 100 Ft összes eszköz mennyi üzemi eredmény eredményez. Mindhárom mutató alapján a ’99-es év volt kiemelked

színvonalú, 2000-ben egy

nagyobb visszaesés mutatkozik, majd 2001-ben kissé emelkedik a mutató nagysága, de még így is jóval a 99-es érték alatt marad. [7] 11. sz. grafikon A jövedelmez"ség közvetett mutatóinak alakulása 25,0 20,0 15,0 Ft 10,0 5,0 0,0 1999.

2000.

2001.

év árbevételarányos üzleti tevékenység eredménye t%kearányos üzleti tevékenység eredménye eszközarányos üzleti tevékenység eredménye

42

7.3 Exporthányad, belföldi értékesítési hányad

Export hányad, belföldi értékesítési hányad Mevaco Kft.

Megnevezés

1999.

2000.

2001.

Export hányad

52,9

61,0

63,2

belföldi értékesítési hányad

47,1

39,0

36,8 16. sz. táblázat

Az export hányad megmutatja, hogy az értékesítés nettó árbevételéb l mekkora hányadot teszi ki az exportból származó bevétel. Ez a mutató kedvez en alakul, vagyis növekv tendenciát mutat, annak ellenére, hogy a sávkiszélesedés hatására a forint árfolyama meger södött. 12. sz. grafikon A belföldi és az export értékesítés megoszlásának alakulása % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 1999.

export hányad

2000.

2001.

belföldi értékesítési hányad

43

év

8. Összefoglalás

8.1 A vagyoni-, pénzügyi és jövedelmez ségi helyzet értékelése

A szakdolgozat célja a Mevaco Kft. vagyoni-, pénzügyi és jövedelmez ségi helyzetének értékelése 3 évre vonatkozóan. Az

elemzés

során

a

vállalkozás

beszámolóját

használtam

fel,

-a

mérleget,

eredménykimutatást, és a kiegészít mellékletet- valamint többféle szakirodalmat. Az el z

fejezetekben részletesen vizsgáltam a vállalkozás tevékenysége során

bekövetkezett változásokat, tendenciákat mutatószámok segítségével. A vállalkozás vagyoni helyzetének vizsgálata alapján azt láthatjuk, hogy a befektetett eszközök aránya 2000-ben megemelkedett, ami azzal magyarázható, hogy a vállalkozás egy nagyobb beruházást hajtott végre, egy 290 millió forint értékN

perforáló gépet

vásárolt. Az is észrevehet , hogy társaság saját t ke aránya mindhárom évben kissé alacsony, azaz magas az idegen t ke aránya, aminek az az oka, hogy a gép vásárlásához hitelt vettek fel (egy jelent s részét már 1999-ben felvették), ami megemelte a kötelezettségek állományát. A pénzügyi, likviditási helyzet megmutatja, hogy a vállalkozás hogyan tudja visszafizetni rövid lejáratú kötelezettségeit, azaz a forgóeszközei mennyire könnyen tehet k pénzzé. Az elemzés alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a társaság rövid távú kötelezettségteljesít képessége kissé gyenge. A vev

– szállító futamid

vizsgálata alapján a cég helyzete kedvez , mivel a

vev futamid t meghaladja az átlagos szállítói futamid . A Mevaco Kft. eladósodottsági helyzete átlag alatt alakult, ami a beruházás miatt felvett hosszú lejáratú hitelekkel magyarázható. A jövedelmez2ségi helyzet meghatározásának alapjául a vállalat eredménye szolgál, a kiindulási pont az éves nyereség.

44

A vállalkozás értékesítés nettó árbevétele a vizsgált id szakban n tt, míg az üzleti tevékenység eredménye 2000-ben jelent sen csökkent, majd 2001-ben növekedett, de a 1999-es üzemi tevékenység eredmény érétkét nem éri el. A vállalkozás jövedelmez ségi helyzete is ezt a tendenciát mutatja. Ez azzal magyarázható, hogy 1999-ig a nagy értékN (1-2 milliós) folyamatosan cserél d alkatrészek értékét ráaktiválták a gépek értékére, amihez az alkatrész tartozott és nem költségként számolták el. Vagyis a szerszám értéke nem csökkent, hanem n tt. 2000-ben egy döntés született, egyrészt az alkatrészek értékét költségként számolják el, másrészt a tárgyi eszköz állományt csökkentik a rárakodott plusz beruházások értékével. A Mevaco Kft. értékeléséb l az a következtetés vonható le, hogy a vállalkozás tevékenysége 1999-ben volt a legsikeresebb, legkedvez bb. 2000-ben egy nagyobb látszólagos visszaesés mutatkozott, majd 2001-ben ismét javuló tendencia látható, a 99-es év eredményét még így sem éri el. A hatékonyság vizsgálat során kapott eredmények is ezt a tendenciát tükrözik. Ezek okai röviden összefoglalva: 1999 az az év amikor a vállalat lendületesen betört a piacra, valamint a forint gyengesége kedvez hatású volt. 2000-ben a társaság egy hosszabb id alatt megtérül jelent s mértékN beruházást hajtott

végre,

amit

hitelb l

finanszíroztak,

így

megemelkedett

a

cég

kötelezettségeinek állománya. Valamint ebben az évben döntés született a jelent s értékN alkatrészekre vonatkozóan, aminek értéke ett l az évt l kezdve a költségeket növeli. 2001-ben a forgalom jelent sen növekedett, valamint a vállalat egy jelent s összegN osztalékot kapott a leányvállalatától. Mindezek hatására javult a Kft. eredménye, helyzete, bár a forinter södés így is jelent s nyereség kiesést okozott.

8.2 Jöv beni kilátások Jelenleg a Mevaco Kft. komoly átszervezés alatt áll, aminek részletei még nem pontosak. A Holding egy mátrix szervezetet kíván létre hozni. A társaság tervei közt szerepel, hogy a cég különválik termel és értékesít részre.

45

Májusban a vállalat egy új integrált számítógépes rendszert vezet be, amely segítségével egyrészt a vállaltcsoporton belüli cégekkel gyorsabb, hatékonyabb együttmNködést tesz lehet vé, másrészt a folyamatok automatikusabbá válnak, ami megkönnyíti a munkát, egyszerNbb ügyintézést tesz lehet vé. Javaslatok: a rendszer egyszerNbbé tétele annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen a vállalat a t kebefektet k számára is, mivel a cég szeretne új befektet ket bevonni a szervezetbe piaci részesedés megtartása, illetve növelése a termelési kapacitások kihasználtságának növelése A várható Európai Unióhoz való csatlakozás miatt is szükség van ezekre a változtatásokra, hogy akkor is életképes maradjon a vállalat, ha megváltozik a piaci helyzet, a piac szerkezete.

46

9. Irodalom jegyzék

1.Dr. Béhm Imre

(1993)Vállalkozások megítélésének módszerei Novorg Kft., Budapest

2. Dr. Bíró Tibor - Fridrich Péter Kresalek Péter - Mitró Magdolna

(2001) Számviteli kézikönyv

Harangozóné dr. Tóth Judit

Unió Kiadó, Budapest

3. Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre

(2000) A vállalkozások komplex elemzése Perfekt Rt., Budapest

4. Éva Katalin- Kovácsné Soós Piroska

(2002)Számvitel-elemzés II. Perfekt Rt., Budapest

5. Mevaco Kft. bels anyagai

1999. 2000. 2001. évi beszámoló számviteli politika, prospektusok

6. Otto H. Jacobs - Andreas Oestreicher

(2000) Mérlegelemzés Kossuth Kiadó, Budapest

7. Tompa Miklós

(1999) Könyvvizsgálói kézikönyv Unió Kiadó, Budapest

8. Trautmann János- Papacsek János

(1999) Mérlegelemzési mutatók SALDO, Budapest

9. Virág Miklós

(1996) Pénzügyi elemzés, cs del rejelzés Kossuth Könyvkiadó, Budapest

47

10. Táblázatok és grafikonok jegyzéke

1. számú táblázat: A komplex gazdasági hatékonyság alakulása Ft-ban 2. számú táblázat: Az eszközhatékonyság alakulása Ft-ban 3. számú táblázat: Az eszközigényesség alakulása Ft-ban 4. számú táblázat: A készletforgási sebesség alakulása 5. számú táblázat: A bérhatékonyság és bérigényesség alakulása Ft-ban 6. számú táblázat: Az eszközök megoszlásának alakulása 7. számú táblázat: A források megoszlásának alakulása 8. számú táblázat: Vagyonfedezettség, eszközmegtérülés 9. számú táblázat: A saját t ke mutatói 10. számú táblázat: Likviditási mutatók 11. számú táblázat: Vev -szállítói futamid k alakulása 12. számú táblázat: Eladósodottság vizsgálata 13. számú táblázat: A cash flow kimutatásból számítható mutatószámok 14. számú táblázat: A termelés költségszintjének alakulása 15. számú táblázat: A jövedelmez ség közvetett mutatói 16. számú táblázat: Export hányad, belföldi értékesítési hányad

1. számú grafikon: A hozammutatók alakulása 2. számú grafikon: A komplex gazdasági hatékonyság mutatóinak alakulása 3. számú grafikon: Eszközök megoszlása 4. számú grafikon: A saját t ke és idegen t ke arányának alakulása 5. számú grafikon: A befektetett eszközök fedezettsége 6. számú grafikon: A vev k és szállítók forgási sebességének összehasonlítása 7. számú grafikon: Az eladósodottságot ábrázoló mutatók alakulása 8. számú grafikon: A mNködési, befektetési és pénzügyi cash flow alakulása 9. számú grafikon: Pénzeszközök változása 10. számú grafikon: Termelési költségszint alakulása 11. számú grafikon: A jövedelmez ség közvetett mutatóinak alakulása 12. számú grafikon: A belföldi és az export értékesítés megoszlásának az alakulása 48

11. Mellékletek

1. számú mellékelt: a hozammutatók kiszámítása 2. számú melléklet: mérleg 1999-2000 3. számú melléklet: mérleg 2000-2001 4. számú melléklet: eredménykimutatás 1999-2000 5. számú melléklet: eredménykimutatás 2000-2001 6. számú melléklet: 1999. évi cash flow 7. számú melléklet: 2000. évi cash flow 8. számú melléklet: 2001. évi cash flow

1. számú melléklet A hozammutatók alakulása eFt-ban Megnevezés értékesítés nettó árbevétele (+) saját el állítású eszközök aktivált értéke (+/-) saját termelésN készletek állományváltozása (-) ELÁBÉ (-) eladott szolgáltatások értéke bruttó termelési érték (-) anyagköltség (-) igénybe vett szolgáltatások értéke anyagmentes termelési érték (-) értékcsökkenési leírás nettó termelési érték (-) bruttó munkajövedelem /bérköltség /személyi jell. egyéb kifizetések tiszta jövedelem

49

1999. 2 060 795 0

Mevaco Kft. 2000. 2 737 835 0

2001. 3 157 553 0

13 104

19 774

-16 322

137 604 8 891 1 927 404 1 165 135 172 751 589 518 78 379 511 139 237 095 207 378 29 717 274 044

348 393 15 183 2 394 033 1 600 231 210 832 582 970 105 575 477 395 298 024 265 068 32 956 179 371

374 830 4 042 2 762 359 1 840 049 246 839 675 471 123 335 552 136 335 999 301 137 34 862 216 137

2. számú melléklet MEVACO Kft. 2000. évi mérlege MÉRLEG

Eszközök (aktívák) adatok ezer Ft-ban El z év Tárgyév

A tétel megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

A. Befektetett eszközök (2.+10.+18. sor) I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09. sorok) 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékN jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott el legek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (11.-17. sorok) 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékN jogok 2. MNszaki berendezések, gépek, jármNvek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, jármNvek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott el legek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19.-25. sorok) 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök (27.+34.+ 40.+45. sor) I. KÉSZLETEK (28.-33. sorok) 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott el legek II. KÖVETELÉSEK (35.-39. sorok) 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vev k) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozásokkal szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK (41.-47. sorok) 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK (46.-47. sorok) 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív id2beli elhatárolások 1. Bevételek aktív id beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások

52.

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (01.+26,+48.SOR)

50

468 262 41 212

593 473 45 191

734 40 478

595 44 596

403 498 94 089 137 186 34 485

524 744 92 217 380 836 39 219

9 712 128 026

12 472

23 552 22 454

23 538 22 454

1 098

1 084

619 266 145 416 53 994 5 025

682 419 170 726 67 680 7 577

50 588 35 742 67 369 775 110 998 186 319

67 810 27 659

72 458 21 380

459 459 94 217 262 152

103 090

21 380 82 695 5 635 77 060 8 601 1 763 6 838

52 234 1 104 51 130 4 670 956 3 714

1 096 129

1 280 562

MÉRLEG Források (passzívák) adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése

El z év

Tárgyév

53. D. Saját t2ke (54.+56.+57.+58.+59.+60.+61. sor)

611 103

561 397

54. I. JEGYZETT T KE

180 000

158 620

55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73.

ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT T KE (-) III. T KETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok (63.-65. sorok) 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jöv beni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek (67.+71.+80. sor) I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (68.-70. SOROK) 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt egyéb részesedési viszonyban lév váll. szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (72.-79.) 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények

21 380 6 087 333 960

6 087 396 690

91 056

464 813

694 435

85 740

194 963

34 143

110 884

21 245

27 172

30 352

56 907

379 073

499 472

56 812

110 555

122 247 321

366 195

4 489

1350

70 329 20 213 20 213

21 372 24 730 24 730

1 096 129

1 280 562

74. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 75. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 76. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 77. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 78. 7. Tartós köt. Egyéb részesedési viszonyban lév váll. Szemben 79. 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 80. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (81.-89. SOROK) 81. 1. Rövid lejáratú kölcsönök 82.

-ebb l: az átváltoztatható kötvények

83. 2. Rövid lejáratú hitelek 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93.

3. Vev t l kapott el legek 4. Kötelezettségek áruszállításból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lej. köt. egyéb részesedési viszonyban lév váll. szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív id2beli elhatárolások 1. Bevételek passzív id beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív elhatárolása 3. Halasztott bevételek

94. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (53.+62.+66.+90. SOR)

51

3. számú melléklet MEVACO Kft. 2001. évi mérlege MÉRLEG Eszközök (aktivák) adatok ezer Ft-ban El z év Tárgyév

A tétel megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

A. Befektetett eszközök (2.+10.+18. sor) I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09. sorok) 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékN jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott el legek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (11.-17. sorok) 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékN jogok 2. MNszaki berendezések, gépek, jármNvek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, jármNvek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott el legek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19.-25. sorok) 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök (27.+34.+ 40.+45. sor) I. KÉSZLETEK (28.-33. sorok) 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott el legek II. KÖVETELÉSEK (35.-39. sorok) 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vev k) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozásokkal szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK (41.-47. sorok) 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK (46.-47. sorok) 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív id2beli elhatárolások 1. Bevételek aktív id beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások

52.

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (01.+26,+48.SOR)

52

593 473 45 191

558 187 42 422

595 44 596

483 41 939

524 744 92 217 380 836 39 219

494 041 99 528 336 298 37 663

12 472

4 552 16 000

23 538 22 454

21 724 20 454

1 084

1 270

682 419 170 726 67 680 7 577

720 317 161 764 83 271 3 951

67 810 27 659 459 459 94 217 262 152

55 114 19 366 62 548 242 91 230 373 062

103 090

83 950

52 234 1 104 51 130 4 670 956 3 714

10 311 1 247 9 064 1 734 149 1 585

1 280 562

1 280 238

MÉRLEG Források (passzívák) adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

El z év

D. Saját t2ke (54.+56.+57.+58.+59.+60.+61. sor) I. JEGYZETT T KE ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT T KE III. T KETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok (63.-65. sorok) 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jöv beni költségekre 3. Egyéb céltartalék

Tárgyév

561 397 158 620

598 675 158 620

6 087 396 690

6 087 349 802 46 888

(-)

F. Kötelezettségek (67.+71.+80. sor) I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (68.-70. SOROK) 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt egyéb részesedési viszonyban lév váll. szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

71. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (72.-79.)

37 278

694 435

648 988

194 963

137 365

110 884

137 365

72. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 73. 2. Átváltoztatható kötvények 74. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 75. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 76. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 77. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

27 172

78. 7. Tartós köt. Egyéb részesedési viszonyban lév váll. Szemben

56 907

79. 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 80. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (81.-89. SOROK) 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90.

1. Rövid lejáratú kölcsönök -ebb l: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vev t l kapott el legek 4. Kötelezettségek áruszállításból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lej. köt. egyéb részesedési viszonyban lév váll. szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív id2beli elhatárolások

91. 1. Bevételek passzív id beli elhatárolása

499 472

511 623

110 555

95 282

366 195

216 929

1 350

176 150

21 372 24 730 24 730

23 262 32 575 5 203 16 378 10 994

1 280 562

1 280 238

92. 2. Költségek, ráfordítások passzív elhatárolása 93. 3. Halasztott bevételek 94. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (53.+62.+66.+90. SOR)

53

4. számú melléklet Mevaco Kft. 2000. évi eredménykimutatás "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS adatok ezer Ft-ban El z év Tárgy év

A tétel megnevezése 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A. 13. 14. 15. 16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22. 23. G.

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésN készletek állományváltozása Saját el állítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (03.+-04.) Egyéb bevételek Ebb l: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke AnyagjellegK ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.) Bérköltség Személyi jellegN egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegK ráfordítások (10.+11.+12.) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebb l: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI9 TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+-II.+III.IV.-V.) Kapott (járó) osztalék és részesedés ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegN bevételek ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi mNveletek egyéb bevételei Pénzügyi mKveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetend kamatok és kamatjellegN ráfordítások ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi mNveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mKveletek ráfordításai (18.+19.+-20.+21.) PÉNZÜGYI MQVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+-A.+-B.) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY (+-C.+-D.) Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (+-E.-XII.) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+-F.+22.-23.)

54

970 561 1 090 234 2 060 795 13 104

1 068 294 1 669 541 2 737 835 19 774

13 104 15 651

19 774 53 121

1 165 135 172 751 10 081 137 604 8 891 1 494 462 207 378 29 717 84 255 321 350 78 379 50 186

1 600 231 210 832 12 077 348 393 15 183 2 186 716 265 068 32 956 107 417 405 441 105 575 59 378 9 798

145 173

53 620

1 600

579

7 215 8 815

14 607 15 186

3 767

17 628

7 951 11 718 -2 903 142 270 90 3 969 -3 879 138 391 16 983 121 408 30 352

11 678 29306 -14 120 39 500 21 380 27 387 -6 007 33 493 4 912 28 581 28 326 56 907

91 056

0

5. számú melléklet Mevaco Kft. 2001. évi eredménykimutatás "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS adatok ezer Ft-ban El z év Tárgy év

A tétel megnevezése 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A. 13. 14. 15. 16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22. 23. G.

Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésN készletek állományváltozása Saját el állítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (03.+-04.) Egyéb bevételek Ebb l: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke AnyagjellegK ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.) Bérköltség Személyi jellegN egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegK ráfordítások (10.+11.+12.) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebb l: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI9 TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I+-II.+III.-IV.V.) Kapott (járó) osztalék és részesedés ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegN bevételek ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi mNveletek egyéb bevételei Pénzügyi mKveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetend kamatok és kamatjellegN ráfordítások ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi mNveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mKveletek ráfordításai (18.+19.+-20.+21.) PÉNZÜGYI MQVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+-A.+-B.) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY (+-C.+-D.) Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (+-E.-XII.) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+-F.+22.-23.)

55

1 068 294 1 669 541 2 737 835 19 774

1 161 072 1 996 481 3 157 553 -16 322

19 774 53 121

-16 322 34 962

1 600 231 210 832 12 077 348 393 15 183 2 186 716 265 068 32 956 107 417 405 441 105 575 59 378 9 798

1 840 049 246 839 11 713 374 830 4 042 2 477 473 301 137 34 862 116 888 452 887 123 335 39 534 9 127

53 620

82 964 65 073 65 073

579

519

14 607 15 186

25 610 91 202

17 628

21 623

11 678 29 306 -14 120 39 500 21 380 27 387 -6 007 33 493 4 912 28 581 28 326 56 907

43 801 65 424 25 778 108 742 5 242 -5 242 103 500 5 584 97 916 60 638 37 278

6. számú melléklet Mevaco Kft. 1999. évi cash flow kimutatása

A.

Megnevezés Adózás el"tti eredmény

Tárgyév 138 391

1. 2. 3. 4. 5. 6. B.

Elszámolt amortizáció (+) Befektetett pénzügyi eszközök elszámolt értékvesztése (+) Devizahitelek nem realizált árfolyamvesztesége (+) Szállítói kötelezettségek nem realizált árfolyamvesztesége (+) Céltartalék képzés (+) Céltartalék felhasználás Összes pénzmozgással nem járó bevétel és ráfordítás (1-6. sorok)

78 379

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. C.

Fizetett adó (-) Fizetett osztalék, részesedés (-) Tárgyi eszközök, immat. Javak értékesítésének eredménye (+/-) Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésének eredménye Vev%t%l kapott el%legek változása (+/-) Szállítói kötelezettség változása (+/-) Alapítókkal szembeni kötelezettségek változása (+/-) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása (+/-) Passzív id%beli elhatárolások változása (+/-) Vev%követelések változása (+/-) Egyéb követelések változása (+/-) Készletek változása (+/-) Értékpapírok állományának változása (+/-) Aktív id%beli elhatárolások változása (+/-) Végleges pénzeszköz átadás miatti korrekció (+) Adott hitelek, kölcsönök rövid lejáratú része miatti korrekció Üzemi tevékenység miatti pénzeszközváltozás (7-22. sorok)

-33 631 -30 352 -64

I. 23. 24.

Szokásos tevékenységb l származó pénzeszközváltozás (m ködési cash flow)

1 187 768 8 152 -4 212 84 274

-2 294 83 914 -9 997 5 084 -15 612 -17 572 34 144 -22 683 -21 380 -1 577 3 659 120 -28 241 194 424

Befektetett eszközök beszerzése (-) Befektetett eszközök eladása (+) Befektetési tevékenységb l származó pénzeszközváltozás (befektetési cash flow)

-210 327 820

Hitel-, kölcsönfelvétel (+) Hitel-, kölcsön visszafizetés (-) Véglegesen átadott pénzeszköz (-) Kerekítés (+/-) Pénzügyi m veletekb l származó pénzeszközváltozás (finanszírozási cash flow)

75 862 -20 781 -3 659 2

29. 30.

Nyitó készpénzállomány Záró készpénzállomány

46 355 82 696

IV.

Pénzeszközök változása

36 341

II. 25. 26. 27. 28. III.

56

-209 507

51 424

7. számú melléklet Mevaco Kft. 2000. évi cash flow kimutatása A.

Megnevezés Adózás el"tti eredmény

Tárgyév 33 493

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. B.

Elszámolt amortizáció (+) Devizahitelek nem realizált árfolyamvesztesége (+) Szállítói kötelezettségek nem realizált árfolyamvesztesége (+) Selejtezés (+) Céltartalék képzés (+) Céltartalék felhasználás (-) Hitelezési veszteség (+) Összes pénzmozgással nem járó bevétel és ráfordítás (1-6. sorok)

105 575 8 230 734 24 197 9 798 -8 152 4 528 144 910

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. C.

Fizetett adó (-) Fizetett osztalék, részesedés (-) Tárgyi eszközök, immat. Javak értékesítésének eredménye (+/-) Vev%t%l kapott el%legek változása (+/-) Szállítói kötelezettség változása (+/-) Alapítókkal szembeni kötelezettségek változása (+/-) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása (+/-) Passzív id%beli elhatárolások változása (+/-) Vev%követelések változása (+/-) Egyéb követelések változása (+/-) Készletek változása (+/-) Értékpapírok állományának változása (+/-) Aktív id%beli elhatárolások változása (+/-) Végleges pénzeszköz átadás miatti korrekció (+) Adott hitelek, kölcsönök rövid lejáratú része miatti korrekció Üzemi tevékenység miatti pénzeszközváltozás (7-22. sorok)

-28 656 -56 907 -8 033 -122 118 139 26 555 -52 096 4 516 11 405 -83 523 -25 311 21 380 3 931 6 007 456 -62 259

Szokásos tevékenységb l származó pénzeszközváltozás (m ködési cash flow)

116 144

I. 23. 24. II. 25. 26. 27. 28. 29. III.

Befektetett eszközök beszerzése (-) Befektetett eszközök eladása (+) Befektetési tevékenységb l származó pénzeszközváltozás (befektetési cash flow) Hitel-, kölcsönfelvétel (+) Részvénybevonás (t%keelszállítás) (-) Hitel-, kölcsön visszafizetés (-) Véglegesen átadott pénzeszköz (-) Kerekítés (+/-) Pénzügyi m veletekb l származó pénzeszközváltozás (finanszírozási cash flow)

-256 209 8 803 -247 406 178 871 -21 380 -50 690 -6 007 5 100 799

29. 30.

Nyitó készpénzállomány Záró készpénzállomány

82 696 52 233

IV.

Pénzeszközök változása

-30 463

57

8. számú melléklet Mevaco Kft. 2001. évi cash flow kimutatása

A.

Megnevezés Adózás el"tti eredmény

Tárgyév 103 500

1. 2. 3. B.

Elszámolt amortizáció (+) Devizahitelek nem realizált árfolyamvesztesége (+) Hitelezési veszteség (+) Összes pénzmozgással nem járó bevétel és ráfordítás (1-6.sorok)

123 335 -960 2 652 125 027

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. C.

Fizetett adó (-) Fizetett osztalék, részesedés (-) Tárgyi eszközök, immat. Javak értékesítésének eredménye (+/-) Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésének eredménye (+/-) Szállítói kötelezettség változása (+/-) Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek változása (+/-) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása (+/-) Passzív id%beli elhatárolások változása (+/-) Vev%követelések változása (+/-) Kapcsolt vállalkozással szembeni követelés változása (+/-) Egyéb követelések változása (+/-) Készletek változása (+/-) Aktív id%beli elhatárolások változása (+/-) Végleges pénzeszköz átadás miatti korrekció (+) Üzemi tevékenység miatti pénzeszközváltozás (7-22. sorok)

32 667 -60 638 -929 5 -148 305 87 932 4 844 7 846 335 -110 911 -19 274 8 962 -14 130 5 238 -206 358

I. 18. 19. II. 20. 21. 22. 23.

Szokásos tevékenységb l származó pénzeszközváltozás (m ködési cash flow) Befektetett eszközök beszerzése (-) Befektetett eszközök eladása (+) Befektetési tevékenységb l származó pénzeszközváltozás (befektetési cash flow)

22 169 -91 211 4 087 -87 124

Hitel-, kölcsönfelvétel (+) Hitel-, kölcsön visszafizetés (-) Véglegesen átadott pénzeszköz (-) Kerekítés (+/-) Pénzügyi m veletekb l származó pénzeszközváltozás (finanszírozási cash flow)

124 308 -96 034 -5 238 -4

24. 25.

Nyitó készpénzállomány Záró készpénzállomány

52 234 10 311

IV.

Pénzeszközök változása

-41 923

III.

58

23 032