a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR

GAZDASGÁI EGYÜTTM

KÖDÉSEK,

IPARÁGI KLASZTEREK

Küls szakmai konzulens:

Operatív konzulens:

Magyar Dániel

Horváthné Bencze Irén

Szabó Orsolya IV/1. Számvitel szak Vállalkozásszervez0 SME szakirány

2003

GAZDASÁGI EGYÜTTM

KÖDÉSEK, IPARÁGI KLASZTEREK

Tartalom Tartalom ............................................................................................................ 1 1.

Bevezetés .................................................................................................. 3

2.

A gazdasági együttm,ködések fajtái; a klaszter fogalma ..................... 4

2.1. Gazdasági együttm ködések............................................................................. 4 2.1.1. Céhes ipar ................................................................................................. 4 2.1.2. Kereskedelmi szövetségek........................................................................ 5 2.1.3. Kartellek és trösztök ................................................................................. 6 2.1.3.1. Trösztellenes törvények az USA-ban................................................ 7 2.1.3.2. A tisztességtelen verseny szabályozása Magyarországon ................ 8 2.1.3.3. Az Európai Unió versenypolitikai követelményei............................ 9 2.2. Klaszterek, mint az új típusú térgazdaság alapelemei .................................... 11 2.2.1. A klaszter fogalma .................................................................................. 12 2.2.2. A klaszterek alapvet5 jellemz5je: ........................................................... 13 3. A „klasztergondolat” megszületése ...................................................... 14 3.1. A klaszterek kialakulását el5segít5 világgazdasági folyamatok..................... 14 3.2. Michael Porter Gyémánt-modellje.................................................................. 16 3.2.1. Tényez5 (input) feltételek....................................................................... 17 3.2.2. Keresleti viszonyok................................................................................. 18 3.2.3. Támogató és kapcsolódó iparágak .......................................................... 19 3.2.4. A vállalati stratégia és versengés összefüggései..................................... 19 4. Klaszterek Magyarországon................................................................... 20 4.1. A „magyar modell” kialakulása...................................................................... 20 4.1.1. Klaszterek létrehozásának indokoltsága Magyarországon ..................... 20 4.1.2. Klaszterszervezés regionális alapon ....................................................... 21 4.1.2.1. Regionális politika az Európai Unióban ......................................... 21 4.1.2.2. A regionalizáció Magyarországon .................................................. 22 4.1.3. Helyzetkép .............................................................................................. 23 4.1.4. Akadályozó tényez5k.............................................................................. 24 4.1.5. Klaszter-fejlesztési program céljai.......................................................... 25 4.1.6. Intézményfejlesztés................................................................................. 25 4.1.7. Kooperáció.............................................................................................. 27 4.1.8. Szabályozás............................................................................................. 27 4.1.9. Forráskoordináció ................................................................................... 28 4.2. A Pannon Gazdasági Kezdeményezés szerepe a klaszterek m ködésében .... 28 4.2.1. A regionálisan integrált gazdaságfejlesztés programja........................... 28 4.2.2. Pannon Gazdasági Kezdeményezés, mint együttm ködési hálózat ....... 29 4.2.3. Klaszter alapú gazdaságfejlesztés........................................................... 30 4.3. A Széchenyi Terv klasztereket segít5 támogatási programja ......................... 32 4.3.1. A regionális klaszter fejlesztését segít5 pályázat.................................... 33 (SzT-RE-1).............................................................................................................. 33 4.3.2. Gyorsmérleg - A regionális klaszterek fejlesztését segít5 pályázat eredeményei 2001-ben............................................................................................ 34 4.3.3. Az SZT-RE-1-es pályázat nyertesei 2001 .............................................. 34

1

GAZDASÁGI EGYÜTTM

5.


A klaszterek ismertetése régiónként..................................................... 35

5.1. Központi régió ................................................................................................ 35 5.2. Észak-alföldi régió.......................................................................................... 35 5.3. Dél-alföldi régió.............................................................................................. 36 5.4. Észak-magyarországi régió............................................................................. 36 5.5. Közép-dunántúli régió .................................................................................... 36 5.6. Dél-dunántúli régió ......................................................................................... 36 5.7. Nyugat-dunántúli régió ................................................................................... 37 5.7.1. Pannon Autóipari Klaszter (PANAC)..................................................... 37 5.7.2. Pannon Termál Klaszter.......................................................................... 39 5.7.3. Pannon Elektronikai Klaszter ................................................................. 41 5.7.4. Pannon Gyümölcs Klaszter..................................................................... 43 5.7.5. Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANFA) ......................................... 45 6. A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter a kezdetekt>l napjainkig........... 47 6.1. Klaszterszervez5dés a faiparban ..................................................................... 47 6.2. A PANFA feladatai......................................................................................... 49 6.2.1. A szervezeti-m ködési feltételek megteremtése..................................... 49 6.2.2. Szolgáltatások iránti igények felmérése ................................................. 50 6.2.3. A klaszter tevékenységéhez a finanszírozás biztosítása ......................... 50 6.3. A klaszter tevékenysége.................................................................................. 50 6.4. A belépés feltételei: ........................................................................................ 53 6.5. A klaszterbe belépett tagok:............................................................................ 54 6.5.1. A beléptetések......................................................................................... 54 6.5.2. A tagok megoszlása ................................................................................ 56 6.6. A PANFA finanszírozása................................................................................ 58 6.7. Önálló arculat.................................................................................................. 59 7. A klaszterek el>nyeinek ill. hátrányainak bemutatása a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tagjain keresztül ............................................................ 61 Irodalomjegyzék ............................................................................................. 65 Mellékletek ...................................................................................................... 67

2

GAZDASÁGI EGYÜTTM


1. Bevezetés „Nem lesz olyan cég a 21. században , amely a globális verseny hatására ne kényszerülne – legalábbis bizonyos mértékig – arra, hogy hálózatépítéssel, hálózatfejlesztéssel foglalkozzék.” Coleman-Miles-Snow (1992)

Üdvözlöm a kedves olvasót! Ez a diplomamunka, melyet Ön most a kezében tart egy olyan témát dolgoz fel, melyr5l talán még egyáltalán nem vagy csak nagyon keveset hallott. Ez persze nem is olyan meglep5, hiszen a „klaszter” kifejezés mindössze néhány éve jelent meg Magyarországon, s5t a Nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban is körülbelül 15 éves múltra tekint vissza. A Nyugat-európai országokban már évtizedekkel ezel5tt megfogalmazódott, hogy az integráció nem képzelhet5 el a regionális különbségek mérséklése nélkül, hiszen a területi egységek közötti jelent5s fejl5désbeli eltérések akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a t5ke és a munkaer5 szabad áramlását. A decentralizáció, mint azt az elmúlt évek folyamatai is jelzik, igen általános jelenséggé vált Európában. A XXI. század els5 évtizede végére az európai népesség több, mint két harmada olyan országokban fog élni, ahol a nemzeti szint helyett a szubnacionális közigazgatási szint játszik majd alapvet5 szerepet a gazdasági növekedést meghatározó tényez5k irányításában. Az Európai Unióhoz a csatlakozásra való felkészülés Magyarország életében meghatározó feladat az utóbbi id5szakban. Változásokra van szükség, amelyek közül az egyik jelent5s folyamat a közigazgatási egységek mellett a gazdaság természetes igényeihez igazodó korszer

szervez5dés fejlesztése, meger5sítése, azaz a régiók

összetartozásának megteremtése. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti gazdaságpolitikának, valamint a regionális egység kialakításának is hatékony eszköze a klaszterek szervez5dése. A klaszter új fogalom a magyar gazdasági életben, amellyel meg kell ismerkednünk a jöv5ben. A klaszter (cluster) angol szó, eredetileg fürtösödést jelent. Jelképesen érzékelteti azt a laza, ugyanakkor mégis szervesen összekapcsolódó hálózati rendszert, amely kerete lehet a kis- és középvállalkozások együttm ködésének az egyre nehezed5 gazdasági versenyben, a globalizálódó környezetben. A klaszter termékalapon szervez5dött, területileg koncentrált vállalkozások kooperációs hálózata, amely a minél

3

GAZDASÁGI EGYÜTTM


eredményesebb piaci jelenlét érdekében kihasználja az együttm ködési lehet5séget a gyártók, a tanácsadók, a képzési intézmények és a szolgáltató szektor képvisel5i között. Általánosságban véve a klaszter nem csak a közelség költségcsökkent5 tényez5je révén segít tagjainak, de egy együttm ködési struktúrává is válik, ahol a kockázatok és a lehet5ségek minden tag számára jelen vannak. Ez a helyzet együttm ködésre és információcserére késztet, valamint projektmunkákat von maga után. A m szaki keretek között például nagy lehet5ség van a riválisok és más résztvev5k közötti együttm ködésre. Így a klaszterek lépésr5l lépésre a regionális innovációs rendszerek részévé válnak, miközben védik azoknak a cégeknek az érdekeit, melyek általában az innovációt alkalmazzák. Ez az integráló szerep egy sok kis- és középvállalkozással rendelkez5 régión belül még relevánsabb.

2. A gazdasági együttm,ködések fajtái; a klaszter fogalma

2.1. 2.1.1.

Gazdasági együttm,ködések Céhes ipar Európában a gazdaság fejl5dése során a céhek voltak az els5 olyan szervezetek,

amelyeket gazdasági együttm ködésnek nevezhetünk. A céhek megjelenése el5tt a mesteremberek, kézm vesek önállóan m ködtek, nem volt köztük összefogás, nem volt számukra semmilyen érdekvédelmi szervezet, amely megvédte volna 5ket az olcsó, rossz min5ség árut el5állító iparosoktól. A céhes ipar a feudalizmus meghatározó iparformája volt, mely nevét a szakmánkénti céhekr5l kapta. Az els5 céhek Flandriában alakultak a XI-XII. században, majd sorozatosan jöttek létre Nyugat-Európában; Kelet-közép- Európában a XIV. századtól jelentek meg. A céh nem csak egy új vállalkozási forma volt, hanem érdekvédelmi szervezetként funkcionált tagjai számára. A céhek legális m ködését a céhlevél igazolta, 4

GAZDASÁGI EGYÜTTM


amelyet általában az uralkodótól kaptak. A céh szabályzat nagyon szigorú volt: pontosan meghatározta a munkaid5t; azt, hogy egy mester hány inast és hány legényt tarthatott; a feldolgozandó nyersanyag min5ségét; és a mesterré válás feltételeit. A céhszabályzat tiltotta még a céhen belüli munkamegosztást, és más mester árujának ócsárlását. Ezek mellett a céh megvédte tagjait a kontároktól, a céhen kívüli mesterekt5l, továbbá lényeges szerepet töltött be a város védelmében, ugyanis veszély esetén minden céhtagnak meg volt határozva, hogy a városfal melyik pontján kell 5rszolgálatot teljesítenie. A céhek minden iparágban jelen voltak a kézm ipartól a textiliparon át egészen a fémm vességig. A céhek a manufaktúrák uralkodóvá válásával sz ntek meg, amikor a t5kés termelés kialakult, és a céhek már képtelenek voltak kielégíteni a tömegtermelésre való igényt; ez Nyugat-Európában a XVI. századra tehet5. Tudni kell azonban, hogy Kelet-közép- Európában - a feudalizmus megmerevedése miatt - és Franciaországban a céhek továbbra is fennmaradtak, s5t Magyarországon a XVIII-XIX. században második virágkorukat élték. A francia céhek luxuscikkekre szakosodtak, mert a manufaktúrák kielégítették a tömegigényeket, de a drága tárgyak nagymennyiség el5állítása kereslet hiányában nem volt kifizet5d5. Magyarországgal egy kicsit más a helyzet, az 1754-es vámrendelet beépítette a Habsburg- birodalomba, ahol a cseh és az osztrák manufaktúrák voltak a meghatározóak, továbbá a magyarországi termel5er5k kipusztulása és ezáltal a kismérték kereslet nem tette szükségessé a manufaktúrák alapítását. A magyar céheket hivatalosan csak 1872-ben szüntették meg, helyüket az ipartestületek vették át. Az Ipartestület önkéntes alapon szervez5dött társadalmi szervezet. F5 feladata és tevékenysége tagjai érdekének védelme, képviselete és érvényesítése a szakmát és az ipartestületet érint5 minden kérdéskörben.

2.1.2.

Kereskedelmi szövetségek A céhek korszakában nagy kereskedelmi együttm ködések is tevékenykedtek,

mint például a Hanza Szövetség vagy a Levantei Szövetség. Az európai kereskedelem két nagy körzetben összpontosult, mely két nagy kereskedelmi társulást is alkotott. A Levantei az észak-itáliai városokat (Velence, Pisa, Milánó, Firenze, Genova) 5

GAZDASÁGI EGYÜTTM


tömörítette, amely a nyugat-európai és a keleti kereskedelmet kötötte össze. A másik körzet a Balti- és az Északi-tenger partján helyezkedett el. Itt az els5 szövetséget Lübeck és Hamburg városa kötötte, majd ebb5l n5tt ki a Hanza Szövetség 1241-ben. Ebben a kereskedelemben els5sorban és zömében a német (Hamburg, Lübeck, Bráma, Rostock, Wismar), továbbá az orosz (Pszkov, Novgorod), az angol (London) és a skandináv városok vettek részt. Virágkorában a Szövetség mintegy 90, különböz5 nemzetiség , tengerparti és szárazföldi várost egyesített. A Hanza Szövetség monopolizálta a Balti tenger szinte legnagyobb kincsét, a heringhalászatot. De emellett lengyel gabonát, orosz prémet, mézet, viaszt, skandináv épít5fát szállított Nyugat-Európába, majd visszaúton francia borokat, sót, angol gyapjút és flandriai posztót. A két szövetséget fontos szárazföldi és vízi kereskedelmi utak kötötték össze. A Hanza nem csak kereskedelmi, hanem katonai szövetség is volt. Saját hajóhaddal rendelkezett, háborúzott, hódított, szerz5déseket kötött. Ahol nem tudott hódítani, ott kereskedelmi képviseletet, kontort létesített. A Hanza városok erejük, gazdagságuk tudatában büszke, autonómiájukra érzékenyen ügyel5 városok voltak. Rendet, öntudatot, biztonságot sugároztak. A városok nem csak szaporodtak, hanem népességszámuk is folyamatosan n5tt. A céhekhez hasonlóan a keresked5k is szakmai egyesületekbe tömörültek. Ezek voltak a guilde-k.

2.1.3.

Kartellek és trösztök Az amerikai kapitalizmus kezdeti éveiben, az érvényes trösztellenes törvények

elfogadása el5tt a nagy vállalatok gyakran egyesültek és hoztak létre trösztöt vagy kartellt. A kartell (cartel) független vállalatok közötti hivatalos együttm ködési egyezmény. Ezek a vállalatok hasonló termékeket állítanak el5, s együttm ködnek az árak emelésében, illetve a kibocsátás korlátozásában. Ennek eredményeként a verseny lesz kül, és együttm ködés alakul ki az egyes célok, például az együttes profitmaximalizálás elérésében, vagy az új belépések megakadályozásában. A kartellek

6

GAZDASÁGI EGYÜTTM


tagjaik számára általában kompenzációt fizetnek azért, hogy azok az együttes célokhoz ragaszkodjanak. Napjainkban, bizonyos kivételekt5l eltekintve, szigorúan tilos az Egyesült Államokban és a legtöbb piacgazdaságban a vállalatok közötti összejátszás az árak közös meghatározása és a piacok felosztása érdekében. A vállalatok ennek ellenére gyakran engednek a kísértésnek, hogy hallgatólagosan összejátsszanak egymással; ilyenkor nyílt egyezmény nélkül is tartózkodnak a versenyt5l. A hallgatólagos összejátszásnál gyakran szabnak azonos (magas) árakat, így feltornásszák nyereségüket, s csökkentik az üzletvitel kockázatát. A tröszt (trust) jogi fogalomként különböz5, jogilag definiált és szabályozott megállapodásokra utal, amelyek értelmében a magánszemély vagy csoport tulajdonában lev5 vagyont vagyonkezel5k gondjára bízzák, akik, a vagyon kezelés típusától függ5en, a tulajdonos javára kezelik azt. Különböz5 okok, köztük adóel5nyök miatt, a vagyonkezelési megállapodásokat széles körben használják magánszemélyek és intézmények. A XIX. század végén az Egyesült Államokban a vagyonkezelési megállapodásokat bizonyos iparágakban monopóliumok létrehozására alkalmazták, tehát ott és a világban máshol is a „tröszt” szónak negatív értelme lett, er5sen összekapcsolódott a monopolista gyakorlattal. A trösztöt szerz5déssel hozták létre a rendszerint egy iparághoz tartozó vállalatok, hogy szabályozzák a termelést, az árakat, és az egyéb iparági feltételeket. 2.1.3.1. Trösztellenes törvények az USA-ban A kartellszabályozás a versenytársakkal való olyan összejátszást tiltja, amely a kívülállóknak kárt okoz. E szabályozási terület sok nehézséget és buktatót rejt. Az üzleti szerz5déseket titok védi, ezért a kartelltevékenység sokszor nehezen ismerhet5 fel, és alig bizonyítható. Aztán vannak nagyon is hasznos, egyenesen támogatandó kartellmegegyezések is: ilyenek például azok, amelyek a verseny korlátozásával szemben lépnek fel, vagy a fogyasztók számára hasznosak. Támogatható például egy olyan, a kis és középkeresked5k által létrehozott beszerzési társaság, amely tevékenységével az óriáscégek – bevásárlóközpontok – beszerzési feltételeihez közelít. Els5ként Amerikában alkottak tröszt-ellenes törvényeket, hogy szabályozzák a verseny tisztaságát.

7

GAZDASÁGI EGYÜTTM


Az els5 ilyen törvényt 1890-ben hozták, mely a Sherman Antitrust Act nevet viseli. A törvényt John Sherman szenátorról nevezték el, aki els5ként javasolta a nagyvállalatok, trösztök és üzleti egyesülések gyorsan növekv5 kiemelkedései által okozott probléma törvénybe iktatását. A Sherman Act illegálisnak nyilvánította a „kereskedelem monopolizálását”, törvényen kívül helyezte „az üzlet kormányzására irányuló bármely összefogást vagy összeesküvést”. A Clayton Antitrust Act elfogadására a Sherman Act pontosítása és meger5sítése érdekében került sor 1914-ben az Egyesült Államok Kongresszusának elrendelésére. Ez törvénytelennek nyilvánította az árukapcsolásos szerz5dést, az árdiszkriminációt és a kizárólagos üzleti kapcsolatokat; tiltotta az összekapcsolt igazgatóságokat

és

a

versenytársak

részvényeinek

felvásárlásával

véghezvitt

vállalategyesüléseket. A kodifikáció szerint ezek a cselekmények önmagukban véve nem számítanak törvénytelennek, csak ha a verseny számottev5 gyengítését eredményezhetik. A Clayton Act egyformán hangsúlyozta a megel5zést és a büntetést. Példaként felhoznék egy árrögzítési esetet, mely megmutatja, hogy az amerikai törvénykezés igenis komolyan veszi a verseny tisztaságának betartatását. E történet f5szerepl5je az Archer Daniels Midland (ADM), amely egy nagy élelmiszer-ipari cég. A vállalat egy állati takarmány-kiegészít5 (a lizin) árát rögzítette, amely a sertések növekedésének el5segítésére használatos. 1996-ban a céget 100 millió dollárra büntették (ez volt a történelem legnagyobb trösztellenes pénzbüntetése), ezzel is jelezvén, hogy az árrögzítés nemcsak törvénytelen, hanem gazdaságtalan eljárás is. 2.1.3.2. A tisztességtelen verseny szabályozása Magyarországon És most nézzük a hazai helyzetet: Magyarországon els5 ízben A tisztességtelen versenyr l szóló 1923. évi V. tc. szabályozta a gazdasági-üzleti versenyt. A törvény híven tükrözte a versenyjog akkori helyét és szerepét az üzleti életben, a kereskedelemi jogban, valamint az állam és az üzleti élet viszonyában. Kartellekr5l még szó sem esik benne. Kés5bb – 1931-ben – ugyan születik egy, a kartellekkel foglalkozó törvény: a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931. évi XX. tc., azonban valódi jelent5ségre – a kartellekkel szembeni viszonylag elnéz5 gazdaságpolitikai alapállásánál fogva – nemigen emelkedett.

8

GAZDASÁGI EGYÜTTM


1948-ig valódi jelent5sége a tisztességtelen verseny elleni törvénynek nem volt. 1948-tól – a kommunista kísérlet megindulásával – nemcsak a piacgazdaságot „írták le”, de örökre a történelem süllyeszt5jébe szándékozták küldeni a piacgazdaság jogát is. A tisztességtelen verseny elleni 1923. évi V. tc. azonban kivétel volt: nem helyezték hatályon kívül, bár – a vállalatok önállósága híján – jelent5sége megsz nt. Megmenekülését annak köszönheti, hogy Magyarország 1909 óta tagja volt az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezménynek, amely iparjogvédelmi tárgya mellett versenyjogi követelményt is támasztott. Az 1923. évi V. tc. „újrafelfedezésére” az els5 gazdasági reformkísérlet során, 1967-et követ5en került sor. A hamarosan meginduló kodifikációs munkálatok végülis 1984-ben vezettek eredményhez: megszületett a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. tv.. Ennek egyik része voltaképpen csak csekély módosításokat hajtott végre az 1923. évi V. tc. szövegén, így ez utóbbi alkalmazási gyakorlata változatlanul mérvadó lett az 1984. évi IV. tv. bírósági gyakorlatának kialakulásánál is. A bolsevista gazdaság- és társadalompolitikai kísérlet cs5djének nyilvánvalóvá válása már az 1990-es bukását megel5z5 években lehet5vé tette, hogy a jogtudomány sürgetésére meginduljon az 1984. évi IV. tv. felülvizsgálata. Átfogó vizsgálatok kezd5dtek. Egy kodifikációs bizottság munkálatainak eredményeként született meg 1990 tavaszára a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvényjavaslat. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvényt az Országgy lés 1990. november 20-án szinte ellenszavazat nélkül fogadta el. E törvény kialakulófélben lév5 piacgazdaságunk egyik legfontosabb pillére. 2.1.3.3. Az Európai Unió versenypolitikai követelményei A közelg5 EU csatlakozás miatt úgy érzem szót kell ejtenem arról is, hogy milyen versenyszabályozásnak nézhetnek elébe Magyarország vállalatai a csatlakozást követ5en. Az Európai Unió versenypolitikája abból indul ki, hogy a verseny a gazdaság alapvet5 intézménye, s ezért a tisztességes és torzításmentes verseny megléte közösségi érdek. Az EU versenypolitikája ezért nemcsak a vállalatok versenykorlátozó piaci magatartásaival szemben lép fel, hanem három területen az államok számára is

9

GAZDASÁGI EGYÜTTM


kötelezettségeket ír el5. Az Unió a versenypolitika közelítés során azt várja a társult tagállamoktól is, hogy: • „igazítsák ki” a kereskedelmi jelleg állami monopóliumaikat; • állami támogatásokat csak az Unió versenypolitikai elveivel összhangban nyújtsanak; • az állam által adott kizárólagos jogok területén és az állami tulajdonú vállalatok esetében alkalmazott politika legyenek összhangban az Unió versenypolitikai elveivel. A kereskedelmi jelleg

állami monopóliumok területén az elmúlt négy évben

Magyarországon megtörtént az Unió követelményei szerinti kiigazítás, és az érintett területek többségét a jövedéki törvény és az annak keretében m ködtetett szabályozás megnyugtatóan rendezi. Másrészt – az 1990-es évek eleje óta végbement importliberalizáció, piacnyitása és a privatizáció eredményeként is – a magyar gyakorlat már ma is összhangban van az Európai Unió politikájával. A vállalati versenykorlátozó megállapodásokat és a koncentráció ellen5rzését az 1997. január 1-jén életbe lép5 versenytörvény a harmonizáció igényeinek megfelel5en szabályozza. Az európai uniós szinkronitás szempontjából fontos szerepe van a nemzeti versenyjog hatályának, a kartellszabályozás mikéntjének, az er5fölénnyel való visszaélés tilalmának és a fúziók szabályozásának. Az EU-s versenypolitika célja: • torzításmentes és hatékony verseny feltételeinek létrehozása és fenntartása • fogyasztói érdekek védelme • kis- és középméret vállalkozások védelme és támogatása • a szabályozott ágazatok (távközlés, energiatermelés, bank- és biztosítási szektor, szállítás) felügyelete • a „f5b nök” felderítése és szankcionálása, melyek a következ5k: méltánytalan ármeghatározás, a termelés korlátozása, piaconként eltér5 szerz5déses feltételek alkalmazás, stb. • a vállalatok összeolvadásának ellen5rzése • az állami támogatások figyelése és szükség esetén tiltása.

10

GAZDASÁGI EGYÜTTM

2.2.


Klaszterek, mint az új típusú térgazdaság alapelemei A globalizáció fokozódó er5södésével egyre inkább megfigyelhet5, világméret

trend bontakozott ki, az állam által „dédelgetett” nagyvállalatok fokozatos leépítésekkel a válság jeleit mutatták, míg a kis- és középvállalatok (továbbiakban KKV) szerepe egyre er5södött, gazdasági és politikai értelemben is. A foglalkoztatottak több mint felét a KKV-k alkalmazzák, a gazdasági társaságok számában jelent5ségük még er5sebb (60-98 %), a GDP el5állításából is komoly szerepet vállalnak. Ráadásul rugalmasságukkal és innovatív képességeikkel is magukra irányítják a figyelmet. Mindezen trendek mellet a globalizáció következtében a hazai vállalatok sokkal intenzívebb versenyre kényszerülnek. Az egyre élesebb verseny a min5ségre és költségekre érzékenyebb vállalatokat eredményezett. Ez a típusú érzékenység következtében fokozottabb jelent5séget tulajdonítottak a vállalatok beszállítóinak. Ma már megfigyelhet5 jelenség, hogy csak olyan (nagy)vállalatok sikeresek a nemzetközi piacon, melyeknek beszállítói is sikeresen tudnak a globális piacon tevékenykedni. A következ5 jelent5s trend az ún. globális – lokalis paradoxon – azaz miközben a vállalatok nemzetközi piacon versenyeznek, nemzetközi versenystratégiákat követnek, addig tevékenységeik koncentrálódnak, egyre fokozottabb jelent5séget tulajdonítanak a hazai bázisnak, függetlenednek a tulajdonosok nemzetiségét5l. Ez utóbbi trend következtében egyre inkább el5térbe került a regionális jelenségek vizsgálata. Megfigyelhet5, hogy vannak olyan iparágak, melyek egy-egy körzetben összpontosulnak, azonban minden körzetben csak néhány iparágban tudnak versenyképesek lenni – azaz specializálódnak néhány iparágra, koncentrálják er5forrásaikat (Szilícium völgy, Svájc- banki szolgáltatás és gyógyszergyártás stb.) Mindezen gazdasági és társadalmi trendek irányították rá a figyelmet a speciális vállalati együttm ködési formára, a klaszterekre.

11

GAZDASÁGI EGYÜTTM

2.2.1.


A klaszter fogalma Az amerikai Michael Porter – George Bush elnök tanácsadója – kezdett el

el5ször foglalkozni a témával. V a következ5képpen definiálta a klasztert: „Együttm köd és versenyz vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények, együttm köd

és szolgáltató intézmények innovatív versenyen alapuló

földrajzi koncentrációja”: • Együttm köd és versenyz vállalatok: az adott iparágakban er5s a verseny, a kapcsolódó és támogató iparágak szerepl5ivel szoros együttm ködésre törekednek a vállalatok. • Kapcsolódó és támogató iparágak: nemzetközileg megfigyelhet5, hogy az adott iparág sikere a kapcsolódó iparágak (közvetlen üzleti kapcsolat) és támogató iparágak sikerét is hozza. Pl.: az olasz csempeipar sikere fellendítette az olasz éget5kemence-gyártó ipart, a japán autóipar fellendítette a japán robotipart. • Pénzügyi intézmények: nem csak az alapvet5 banki szolgáltatások találhatóak meg egy-egy klaszter környezetében, hanem speciális pénzügyi szolgáltatások is, mint például kockázati t5ketársaságok (határozott id5re, általában 7-8 évre tulajdonrészt vásárolnak a cégben, osztalékot nem veszik ki, üzletmenetbe nem szólnak bele és a határozott id5 lejártakor az el5re rögzített stratégiát követve „kiszállnak” a cégb5l), exportbiztosítók, ún. üzleti angyalok (business angels – magánemberként „kockázati t5ketársaságok”, de hozzáteszik még a speciális szaktudásukat is, aktív szerepet játszanak az üzlet irányításában is). • Együttm köd

és szolgáltató intézmények: a speciális szolgáltatást nyújtó

intézmények megléte (érdekérvényesít5 szervezetek, a speciális szakembereket kiképz5 intézmények, nemzetközi jogászirodák, kamarák, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézmények) igényesebb és eredményesebb vállalati m ködést, magasabb min5ség termelést eredményez. • Innovatív: a verseny nem árversenyben jelentkezik – hiszen földrajzilag koncentrálódnak a vállalatok, azaz mindenki ugyan annyiért hozzájuthat ugyanazon inputokhoz – így a min5ség és specialitás a kiugrási lehet5ség. A cél, hogy az új kutatási eredményeket minél gyorsabban és hatékonyabban át lehessen ültetni a gyakorlatba. • Versenyen alapuló 12

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• Földrajzi koncentrációja: a földrajzi koncentráció lényeges, hisz el kell érni egy olyan kritikus tömeget, mely után a meglév5 vállalatok és tényez5k további tényez5ket vonzanak – azaz elindul egy öngerjeszt5 folyamat. A klaszterek kialakításának szükségszer ségét leginkább az a tény er5síti, hogy egy régió versenyképességét nemcsak az egyes vállalkozások sikere, er5sségei jelentik, hanem azt egyre inkább egész ipari komplexumok, a területén található klaszterek innovációs képessége határozza meg.

2.2.2.

A klaszterek alapvet> jellemz>je:

• Egymással szoros, kölcsönös összefüggésben lév5 vállalatok, intézmények közötti verseny és együttm ködés. • A klaszterek egy értéklánc mentén létrejött földrajzi közelségen alapuló vállalati stratégiai szövetségek, ahol jellemz5 az iparág dominanciája; a küls5 versennyel szemben

egységesek,

bels5

viszonyaikat

azonban

egyaránt

jellemzi

a

komplementaritás és a konkurencia, valamint a közös, lokális érdekek és az etika. • A klaszter vállalatait informális kapcsolatok kötik össze, így a klasztert alkotó KKV-k együtt nagyfogyasztóként, tömegtermel5ként tudnak megjelenni, piaci érdekérvényesítésük és innovációs képességük így hatékonyabb. • Az együttm ködés túlmutat a hagyományos értelemben vett szállítók-vev5k közötti kapcsolatokon, hiszen kiterjed más területekre is: a munkaer5képzést5l a kutatásfejlesztésen

keresztül

a

hulladék-újrahasznosításig

minden

olyan

tevékenységre, amely képes az értéklánc szerepl5i által létrehozott hozzáadott-érték növelésére. A külföldi tapasztalatok alapján növeli a tagok versenyképességét a tranzakciós költségek minimalizálásával. • Gyakori ezért az is, hogy a klasztereknek nemcsak profit-orientált szervezetek a tagjai, hanem pl. egyetemek, kutatóintézetek is. A klaszterek létjogosultságát maga az élet igazolja. Nemzetközi tapasztalatok alapján a klaszterekben tevékenyked5 vállalatok termelékenysége 2-4 %-kal javul, és ami még fontosabb, az eredményesség 4-6 %-kal emelkedik 13

GAZDASÁGI EGYÜTTM

Termelékenység

Tényez5 (input) feltételek


Innováció

Új vállalkozások

Az iparági klaszter „magja”

Keresleti feltételek

Rivális vállalatok, hálózatok Félkésztermékek beszállítói Iparági intézmények, szervezetek

Támogató (nem üzleti) intézmények



Eszközöket szállítók Pénzügyi szolgáltatások Termel5i szolgáltatások Üzleti tanácsadás K+F megbízások

Hasonló technológiák Közös munkaer5bázis Hasonló stratégiák

Oktatás (fels5fokú) Képzés (m szaki) K+F intézmények Szabályozó, ellen5rz5 intézmények Iparági szövetségek, kamarák

1.sz. ábra Az iparági klaszter általános modellje /Forrás: Bergman-Feser (1999)/

3. A „klasztergondolat” megszületése 3.1.

A klaszterek kialakulását el>segít> világgazdasági folyamatok A nagyvállalatok és a kisebb vállalkozások közti szakadék tágulása ne volt jó

sem a kisebb vállalkozásoknak, sem a multinacionális vállasatoknak, ezért mindkét oldalról kezdeményezések indultak a változtatásra. Mintegy 15 éve a piacgazdaságok vállalatszerkezetében új képz5dmény jelent meg, ez a klaszter.

14

GAZDASÁGI EGYÜTTM


Michael Porter (a Harvard Business School professzora) a 80-as évek végén tíz ország száz iparágára kiterjesztve egy jelent5s vizsgálatot irányított, amelynek a célja annak feltárása volt, hogy mit5l sikeresek, versenyképesek az egyes országok a globális versenyben. Az országok versenyképességét visszavezette a hazai vállalatok által elért tartós iparági verenyel5nyökre. A klaszterekre az újabb figyelmet Michael Porter nevezetes „The Competitive Advantage of Nations” cím könyve irányította (Porter 1990). Egyik f5 megállapítása, hogy

a

tartós

vállalati/iparági/üzletági

versenyel5nyök

forrásai

földrajzilag

koncentrálódnak, így az iparáganként megfigyelhet5 globális verseny lényegében a lokalizált el5nyöket nyújtó néhány térség, gyakran két-három város vállalatainak versenyére vezethet5 vissza. A tartós versenyel5nyöket nyújtó lokális üzleti környezet elemeit egy gyémánt-modellben rendszerezte. Az új gazdasági tér kialakulásának és a lokalitás fontosságának felismerése, a térségi gazdaságfejlesztési stratégiák elvi modelljének megalkotása mellett Porter másik kiemelked5 megállapítása, hogy a globális versenyben nem elkülönült piaci szerepl5k, nem egymástól elszigetelt vállalatok vesznek részt, hanem a piaci verseny „alapegységei” a globális vállalatokkal és egymással különböz5 módon együttm köd5 helyi vállalatok és egyéb intézmények csoportjai, hálózatai. Ezeket a csoportosulásokat együttesen klasztereknek nevezi, amelyek földrajzilag koncentráltan megjelen5, a térben „csomósodó”, sz5l5fürt-szer en összekapcsolódó, agglomerálódó iparágak és velük kapcsolatban álló vállalatok, intézmények halmaza. Idézett könyvében Porter egy régi megfigyelést fogalmazott újra a globalizáció feltételei

között,

ugyanis

a

gazdasági

tevékenységek

térbeli

„s r södése”,

agglomerálódása, a gazdasági tevékenységek földrajzi koncentrációja az árutermel5 gazdaságokban mindig megfigyelhet5 volt. Porter újraértékelte a gazdasági tevékenységek térbeli koncentrációjával foglalkozó korábbi eredményeket, támaszkodva az általa kidolgozott globális iparági/üzletági versenystratégiák fogalmi és módszertani készletére. Nyilvánvaló, hogy a globális versenyben nem képes egyetlen ország (még az Egyesült Államok) sem mindegyik iparágban versengeni, ezért az országok gazdasága szükségszer en specializálódik néhány iparágra, amelyekben versenyel5nyeik vannak. Porter szerint a lokális/regionális tényez5k els5dlegessé váltak a vállalati/iparági versenyel5nyök

15

GAZDASÁGI EGYÜTTM


kialakulásában és fennmaradásában, ezért ezeknek a specializálódott globális iparágaknak az a legkedvez5bb, ha földrajzilag koncentrálódnak. Már az els5 klaszterek létrejöttét is örömmel fogadták a piacgazdaságokban. A kormányok, és a különféle regionális önkormányzatok meglátták bennük az olyan új lehet5séget,

amely

nagymértékben

segítségükre

lehet

gazdaságpolitikájuk

megvalósításában. Észrevették, hogy ezzel vállalkozásfejlesztési, területfejlesztési, gazdaságélénkít5 és más célokat is lehet szolgálni. Rájöttek, hogy az addig reménytelennek tartott kis-, és középvállalkozási szférát a klaszterek segítségével lehet újra bekapcsolni a gazdaság f5áramlatába. Hasonlóképpen

érdekl5dést

váltott

ki

a

klaszter

gondolat

a

kisebb

vállalkozásokból. Olyan új utat láttak benne, amellyel meg5rzik a függetlenségüket, mégis részeseivé válhatnak a multinacionális vállalatok által uralt piacnak. A nagy multinacionális társaságok is egyre komolyabban támogatják a klaszterek létrejöttét, m ködését. Ráébredtek, hogy a potenciális beszállítók hatalmas táborát szervezhetik meg ezáltal. Kialakíthatják az együttm ködés rutinjait, nyelvezetét sok ezer olyan vállalkozással, amelyek eddig szóba sem jöhettek. A klaszterek létrejöttében és m ködésükben nem kis szerepük van az egyetemeknek, kutató helyeknek, K+F cégeknek. Ez az a szervez5dési mód, amelyben harmonikusan együtt tud m ködni a profit orientált vállalkozás más non profit intézményekkel. Ez mindkét félnek rendkívül el5nyös, hiszen úgy kerülnek egymással „életközeli” kapcsolatba, hogy nem sérül a saját karakterük.

3.2.

Michael Porter Gyémánt-modellje

A gyémánt modellt Michel Porter amerikai kutató dolgozta ki, aki arra a kérdésre keresett választ, hogy miért koncentrálódnak földrajzilag még olyan iparágak is, amelyek esetében ez nem nyilvánvaló (pl. mert nem nyersanyagigényesek). Porter az általa kidolgozott modellben négy olyan tényez5t különített el, amely az iparágak földrajzi koncentrálódását okozza: • tényez5ellátottság • keresleti viszonyok • támogató és kapcsolódó iparágak megléte 16

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• a megfelel5 vállalati stratégia, a versenytársak jelenléte, a versenykörnyezet.

A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása.

Tényez> (input) feltételek

Keresleti feltételek

Az alapvet5 vállalati inputok min5sége és specializáltsága, amire a vállalati piac versenyben támaszkodik: • természeti er5források • humán er5források • t5ke források • m szaki infrastruktúra • közigazgatási infrastruktúra • informatikai infrastruktúra • tudományos és technológiai infrastruktúra

A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása.

Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhet5sége, min5sége.

2.sz. ábra Gyémánt modell

3.2.1.

Tényez> (input) feltételek

Porter szerint a - közgazdasági értelemben - fenntartható versenyel5nyt csak az innováció állandó dinamizmusa biztosíthatja. Ha a versenyel5ny valamely olcsó és b5ségesen rendelkezésre álló termelési tényez5n alapul, ez csak rövid távú és felettébb labilis el5nyt jelent, hisz például a természeti er5forrás kimerülhet, vagy máshol ugyancsak el5fordulhat. A porteri hierarchiában annál kisebb az értéke a fennálló versenyel5nynek, minél inkább a termelési tényez5kön és azoknak is csak sz k körén alapul. Másrészr5l a tényez5ellátottság egyébként sem önmagában, abszolút értelemben

17

GAZDASÁGI EGYÜTTM


el5ny, hanem csak akkor, ha a tényez5ket hatékonyan használják ki, és gondot fordítanak állandó megújításukra, fejlesztésükre. Porter szerint "a legtöbb iparágban különösen azokban, amelyek létfontosságúak a fejlett gazdaságok termelékenységének növekedése szempontjából - a legfontosabb tényez5ket a nemzetek nem öröklik, hanem iparáganként változó módon létrehozzák". A b5ségesen rendelkezésre álló termelési tényez5, er5forrás - szemben a neoklasszikus elmélet feltevésével - így akár hátrányt is jelenthet, mert a vállalatok "ellustulnak", nem fektetnek elé súlyt az innovációra. A dinamikus szemléletben annyiban éppen a sz kös er5forrás válik el5nnyé, amennyiben a sz k keresztmetszetet áthidaló innovációra ösztönöz. A sz kös tényez5 ilyen módon történ5 kihasználása nemcsak megtakarításokat tesz lehet5vé, hanem új tényez5el5nyöket is teremthet. További el5ny lehet, ha a vállalat a tényez5árak emelked5 tendenciáját már korán felismeri, és így az innovációval megel5zi versenytársait.

3.2.2.

Keresleti viszonyok

Ami a versenyképességet meghatározó másik fontos elemet, a keresleti viszonyokat illeti, nem a mennyiség lényeges, hanem inkább a min5ség; vagyis a differenciált, a különbségekre érzékeny, kifinomult és jöv5re orientált hazai kereslet a legel5nyösebb (ami összecseng a termékciklus-elmélettel). Ez ugyancsak ösztönzi az innovációt, a termékdifferenciálást, és a versenytársakkal szemben lépésel5nyhöz vezethet. A keresleti viszonyoknak bizonyára dönt5 befolyásuk van arra, hogy adott iparág kihasználja-e a létez5 tényez5el5nyöket, esetünkben a környezeti infrastruktúrát; és hogy versenyeznek-e a vállalatok a környezetvédelmi kritériumok terén. A b5vül5 kereslet jótékonyan hat a hazai versenykörnyezetre.

18

GAZDASÁGI EGYÜTTM

3.2.3.


Támogató és kapcsolódó iparágak

Porter szerint egy ország nemzetközi versenyképessége úgynevezett iparági klaszterek mentén alakul ki. A klaszter létrejöhet vertikálisan is, vagyis az egymásra épül5, egymást ellátó iparágak között, de horizontálisan is, a kiegészít5 vagy akár helyettesít5 termékeket gyártók révén, ahol mód van az ismeretek, technológiák áramlására. Egy-egy klaszter lényegében azt a rendelkezésre álló tudáskészletet, technológiát testesíti meg, amely el5nyt biztosít a versenytársakkal szemben. A statikus versenyhátrány eme dinamikus versenyel5nnyé alakításában jelent5s szerepet kap a kutatást és fejlesztést, az innovációs képességeket megalapozó infrastruktúra.

3.2.4.

A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések kialakítása, az alkalmazott versenystratégiák típusai, a

helyi versengés intenzitása, amelyek felkészítik a helyi vállalatokat az er5s globális versenyben való részvételre. A versenyfeltételek fontos szempontjai: • a vállalatok mérete (a nagyvállalatok képesek befolyásolni szabályozó környezetüket, a kicsiket általában kizárják az önkéntes megállapodásokból) • exportra vagy csupán a helyi piacra termel5 cégek (egyes világpiacra termel5 vállalatok

a

szigorodó

környezeti

szabályozásra

esetleg

telephelyük

megváltoztatásával válaszolnak) • a verseny els5sorban költségel5nyökön vagy termékdifferenciáláson alapul (a vállalatok stratégiáinak sokszín sége ugyancsak fokozza a versenyt) • rövid vagy hosszú beruházási ciklusok jellemzik az ágazatot (eltér5 érzékenység ek lehetnek az egyes iparágak a szabályozás id5távjára) (LEVEQUE [1993]). Hogy a vállalatok érzékelik-e a környezeti menedzsment hosszú távú hasznát, az nem kis részben az állami szabályozáson, annak módszerein múlik.

19

GAZDASÁGI EGYÜTTM


4. Klaszterek Magyarországon

4.1. 4.1.1.

A „magyar modell” kialakulása Klaszterek létrehozásának indokoltsága Magyarországon A magyar gazdaság jelenleg javuló egyensúlyi mutatók mellett gyors ütemben

növekszik. A növekedés középtávon stabilnak tekinthet5, bár természetszer leg – lévén szó kicsi és a világpiaci folyamatokra érzékeny, azaz nyílt gazdaságról – függ a globális folyamatoktól és eseményekt5l. A fejl5dés húzóerejét az export jelenti, amelynek elsöpr5 hányadát külföldr5l betelepült multinacionális vállalkozások adják. Ezek azonban nem építettek ki jelent5s kapcsolatokat a magyar kis- és középvállalkozásokkal, gazdasági beágyazottságuk kicsi. Ez egyfajta duális gazdaságstruktúrát jelent, a nagy jövedelemtermel5 képesség nagyvállalatok és a munkaer5 többségét foglalkoztató kisvállalatok között alig van kapcsolat. A multinacionális vállalkozások ráadásul jellemz5en a vállalati értéklánc alacsony szintjén álló tevékenységeket telepítettek Magyarországra, kihasználva a munkaer5 magas termelékenységét. Ez hosszú távon veszélyezteti a gazdaság növekedési ütemének gyorsaságát, kedvez5tlen esetben magát a növekedést. A növekedés lelassulása pedig akadályozza az ország felzárkózását az Európai Unióhoz. A klaszterek létrehozása több problémán segítene. Egyrészt a klaszterek létrejötte és megfelel5 támogatása jelzésérték a multinacionális vállalatok számára, amely kifejezi a magyar gazdaságpolitika elkötelezettségét. A klaszterek ugyanis bizonyos értelemben védjegyként is funkcionálnak: azok a vállalatok, amelyek külföldön pozitív tapasztalatokat szereztek az ilyen jelleg

együttm ködésekben,

nagyobb hajlandósággal fogják Magyarországon tevékenységüket b5víteni (illetve elkezdeni), ha itt is igénybe tudják venni a nyújtott szolgáltatásokat. Ennél fontosabb azonban az, hogy a klaszterek segítségével támogatni lehet a dualitás csökkenését a keresleti és a kínálati tényez5n keresztül is, azaz a 20

GAZDASÁGI EGYÜTTM


multinacionális nagyvállalatok és a magyar kis- és középvállalkozások szempontjából is. A klaszterek létrehozása ugyanis jó eszköz arra, hogy fejleszteni lehessen a kapcsolódó, de még inkább a kiszolgáló iparágakat. Ezek érzékelhet5 fejl5dése a multinacionális vállalatokat képes meggy5zni arról, hogy érdemes Magyarországon az értéklánc magasabb szintjén lev5 tevékenységeket is folytatni, tehát lesz a magyar kisés középvállalkozásoknak lehet5sége arra, hogy ezekbe bekapcsolódjanak. Ugyanakkor a klasztereket arra is érdemes felhasználni, hogy a magyar kis- és középvállalkozások képesek legyenek bekapcsolódni ezekbe a tevékenységekbe. Jelenleg ugyanis a magyar gazdaság fejl5désének egyik akadályozó tényez5je, hogy ezek a vállalatok nem eléggé versenyképesek.

4.1.2.

Klaszterszervezés regionális alapon

4.1.2.1. Regionális politika az Európai Unióban Az európai regionális politika nem az EU létrejöttével kezd5dött el. Az Európai Gazdasági Közösség már a hetvenes évek végén találkozott azzal a problémával, hogy míg a jelent5s gazdasági húzóer5t jelent5 térségek túlzott koncentrációja kezdett kialakulni, addig a perifériák leszakadásával nagy területi különbségek jöttek létre. Ezért alapvet5 célként jelölték meg ezen egyenl5tlenségb5l adódó negatív jelenségek megszüntetését, és egy összehangolt közösségi gazdaságpolitikai strukturális eszközrendszer létrehozását. A mediterrán országok felvételével az elmaradott térségben él5k száma megduplázódott, és mind az agrárnépesség, mind a munkanélküliek száma az Európai Unióban csaknem egyharmadával megnövekedett. Az így átstrukturálódott közösség a regionális politikájának megalkotásakor kereste a tényleges gazdasági hatásokat kiváltó eszközöket, hosszútávú és tartós hatású programok elindítását t zte ki célul, és elkezdte a partnerkapcsolatok rendszerének kiépítését. (Szörényiné Kukorelli Irén 2000)

21

GAZDASÁGI EGYÜTTM


4.1.2.2. A regionalizáció Magyarországon A területfejlesztés, azaz a gazdaságfejlesztés területi szempontjainak el5térbe kerülésével Magyarországon is egyre határozottabban jelenik meg a területi érdek, és egyenrangú elemként épül be a kialakult érdekstruktúrába. Egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében Magyarországon is létre kellett hozni egy olyan hierarchikus területbeosztási rendszert, amely felépítésében, logikájában megfelel az Unió rendszerének. Másrészt a területi érdeket a piacgazdaság kiépítése, a tulajdonviszonyok átalakítása és az önkormányzó társadalmi berendezkedés kereteinek létrejötte hozta felszínre. Az utóbbi évtizedekben egyre er5teljesebb motivációs tényez5vé vált az Európai Unió regionális politikája. Az új regionális politika keretében a „méretgazdaságosság” indokolta a nagyobb térbeli gazdaságfejlesztési – s ehhez kapcsolódva közigazgatási – egységek kialakítását, amit el5segítettek a lakosság körében végbement mentális, szociológiai változások is.

3.sz. ábra Magyarország régiói

Magyarországon a regionalizáció nem az EU-hoz történ5 csatlakozás miatt elkerülhetetlen. Sokkal inkább fontos ez a magyar gazdaság növekedése, az ország modernizációja

illetve

Magyarország

és

22

régiói

által

az

európai

területi

GAZDASÁGI EGYÜTTM


munkamegosztásban elfoglalható jöv5beni pozíciói szempontjából. A korszer területi gazdasági szerkezet kialakulása csak új keretek között képzelhet5 el, amiket olyan régiók jelenthetik, amelyek er5s gazdaságpolitikai lehet5ségekkel, saját intézményekkel és pénzügyi autonómiával vannak felruházva. Magyarország jelenlegi tervezési és statisztikai régiói méretüknél fogva megfelelnek az európai követelményeknek, képesek új funkciók befogadására.

4.1.3.

Helyzetkép A világban nincs olyan kiforrott modell, amit minden további nélkül „egy az

egyben” átemelhetnénk a magyar valóságba. Ebb5l következ5en a törekvés az, hogy a különféle megoldások (els5sorban természetesen a külföldi példákon keresztül) tanulmányozásával és f5ként a „klaszter szellemiség” elsajátításával olyan saját modellt alakítsunk ki és próbáljunk ki a gyakorlatban a Széchenyi Terv keretei között, amely megfelel a célnak és a hazai viszonyoknak. A regionális klaszterek létrehozásának és m ködtetésének elengedhetetlen feltétele a szervezeti rendszer, azaz a klaszter-menedzsment kiépítése és a végzett szolgáltatásoknak illetve azok fejlesztésének a támogatása. Magyarországon a növekedés dinamikájának hosszú távú fenntartása érdekében szükséges fejleszteni a kiszolgáló iparágakat. Ezek ugyanis képesek az értéklánc magasabb szintjén szerepl5 tevékenységeket az országba vonzani. Erre alkalmas eszköz lehet a klaszterek létrehozásának segítése. A klaszterek eredményességét meghatározza, hogy mennyire képesek a régióban található vállalkozások igényeit kielégíteni, fejlesztéseihez partnert, támogatást, t5két fellelni. Másrészt fontos szerepet kell betölteniük a különböz5 intézmények, szervezetek közötti együttm ködések kialakításában, a szervezeti tudásmenedzsmentben (pl. egyetemekkel., kutatóintézetekkel, nemzetközi szervezetekkel, stb.). A klaszter azonban önmagában nem képes megjavítani a gazdaság strukturális problémáit. Létrehozásuk csak akkor képzelhet5 el, ha a potenciális partnerek képesek realizálni az abból származó el5nyöket. Ellenkez5 esetben a kívánt pozitív hatás elmarad, s5t az elhamarkodott beavatkozás következtében akár negatív hatások is felléphetnek.

23

GAZDASÁGI EGYÜTTM

4.1.4.


Akadályozó tényez>k A klaszterek kialakításának szükségszer ségét leginkább az a tény er5síti, hogy

egy régió versenyképességét nemcsak az egyes vállalkozások sikere, er5sségei jelentik, hanem azt egyre inkább egész ipari komplexumok, a területén található klaszterek innovációs képessége határozza meg. Ebb5l az alaphelyzetb5l következ5en a klaszterek kialakítását Magyarországon a következ5 tényez5k gátolhatják: • a dinamikusan növekv5 ágazatokban (pl. gépjárm ipar, elektronikai ipar, gyógyszeripar) központi szerepet betölt5, jellemz5en multinacionális nagyvállalatok körül nem épült ki, vagy csak most van kiépül5ben a széleskör beszállítói hálózat; • a sikeres klaszternek el5feltétele, hogy az adott földrajzi területen abban a beszállítói és az értékteremtési lánc minden szintje képviseltesse magát; • felmérések megmutatták, hogy Magyarországon gyenge és alacsony fokú a kommunikáció és az együttm ködési hajlandóság a magán és az állami szféra, valamint a magasabb hozzáadott értékre garanciát jelent5 kutatóhelyek között, de még az azonos ágazatban és régióban tevékenyked5 vállalkozások sem tudják, mit csinál a társuk, milyen problémái, potenciális igényei vannak; • sikeres, gazdasági alapon m köd5 klaszter el5feltétele a térségben jelen lév5 gazdasági és vállalkozói tevékenységek „kritikus tömege”, egy adott ágazat beszállítói láncának magas fokú koncentrációja; • a klaszter nem tekinthet5 a gazdaságfejlesztés „csodaszerének”, csak ott m ködik, ahol a területi szerepl5k (vállalkozások, kutatóhelyek, állami intézmények) hajlandóságot

mutatnak

és

jelent5s

anyagi

eszközöket

áldoznak

az

együttm ködésre, programok, projektek közös végrehajtására; • nem kívánatos az állami segítségnyújtás túl sok klaszter létrehozásához és m ködtetéséhez, mivel akkor azok a várható területi átfedések miatt csak az állami támogatások

megszerzésére

irányulnak

versenyképességének növelése helyett.

24

a

klaszterhez

tartozó

tagok

GAZDASÁGI EGYÜTTM

4.1.5.


Klaszter-fejlesztési program céljai

Általános célok: • a klaszternek otthont adó régió versenyképességének, attraktivitásának és GDPjének növekedése a vállalkozások piaci sikereinek köszönhet5en; • új beszállítói cégek letelepedése a régióban, ezáltal új munkahelyek teremtése; • a hozzáadott érték, a hozzáadott tudás növekedése a régióban el5állított termékekben; • a régió vállalkozásai innovációs tevékenységnek és teljesítménynek fokozódása: több új szabadalmi bejelentés, növekv5 kutatás-fejlesztési ráfordítások; • fokozódó együttm ködések, hálózati aktivitás, a piaci igényeknek jobban megfelel5 termékek, szolgáltatások megjelenése a piacon, nagyobb fokú külpiaci orientáció, növekv5 export. Közvetlen célok: • a klaszterek lehet5vé teszik, hogy a vállalkozások közvetlen támogatása (ami elkényelmesítheti 5ket és csak a „puha pénzek” miatt maradhatnak talpon) helyett csak azok a közös projektek kapjanak támogatást, amelyeknek ismert a felhasználója, azaz a vev5je. Ezzel olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek piaci igényekre alapozottak, megvalósításukban részt vesznek az integrátorok (jellemz5en nagyvállalatok, mint megrendel5k) és a fejlesztést végz5 kis- és középvállalkozások, valamint a katalizátor szerepet betölt5 állami ügynökségek, szervezetek is. • a klaszterhez tartozó cégek esetében nem ötletek, hanem konkrét piaci igények kerülnek támogatásra, így jelen5sen növelhet5 a támogatások multiplikátor és tovagy r z5 (szinergia) hatása; • meg kell valósítani az amúgy sz kös fejlesztési er5források koncentrációját, a különböz5 támogatási csatornák egyesítését, azok célzott felhasználását.

4.1.6.

Intézményfejlesztés

• A klaszterek kialakítását célzó állami intézkedéseket egy szélesebb koncepcióba kell ágyazni, amelyet a regionális innovációs stratégiák, technológiai tervek tölthetnek 25

GAZDASÁGI EGYÜTTM


be. (Az EU 2000-t5l lehet5vé tette a csatlakozás el5tt álló országok régiói számára ezen stratégiák módszertana átvételének, s5t kidolgozásának részleges támogatását is, ilyen stratégia készítésében tapasztalatokat szerzett EU-régiók szakért5i segítségével.) • A Széchenyi –tervben megfogalmazott „Kutatás, fejlesztési és innovációs program” és az említett EU gyakorlat megfelel5 alapot jelenthet a magyar régiók innovációs teljesít5képességének fokozódásához. Azonban nem kerülhet5 meg ez esetben a regionális innovációs menedzsment meger5sítése sem. Ezt a feladatot betölt5 ügynökség/iroda látja el egyrészt a klaszter menedzselését, másrészt a regionális technológiamarketinget (telephelymarketinget), harmadsorban pedig a fels5oktatás, illetve a kutatás-fejlesztési eredmények menedzselését, rendszerbe foglalását. • Ezen távlati (1-2 év horizontú) cél megvalósításának kezdeti lépése lehetne a klaszter menedzselését ellátó szervezet felállításának, m ködésének és a kívánatosnak tartott vállalati együttm ködések támogatása egy–két mintatérségben, majd ezen tapasztalatok bázisán a régió innovációs potenciálját aktivizáló regionális innovációs ügynökség országszerte történ5 meger5sítése (pl. a Magyar Innovációs Szövetség vidéki irodahálózatára építkezve Miskolcon, Debrecenben, Pécsett, Veszprémben és Gy5rben.) • Lényegesnek látjuk, hogy csak a már kiforrott, alulról jöv5 kezdeményezéseket támogassa az állam. Fontos leszögezni azt is, hogy a klaszter piaci alapon, állami segítség nélkül nem tud m ködni, hiszen a m ködéshez szükséges forrásokat a potenciális klaszter tagnak tekintett vállalkozások, szervezetek nem tudják nélkülözni. Viszont néhány év, nemzetközi tapasztalatok szerint 3-5 év alatt képes a klaszter önfenntartóvá válni, hiszen ez id5 alatt a tagok élvezik a klaszter nyújtotta szolgáltatásokat és egy id5 múlva agyagi áldozatot is hoznak azok folyamatos fenntartásáért, belátják a számukra jelentkez5 hasznát, ami kezdetben nem képzelhet5 el. • Az állam szerepe tehát abban áll, hogy az egyes ágazatokban kritikus tömeggel régiók kezdeményezésére részt vállal a klaszter menedzsment szervezet m ködési feltételeinek megteremtésében, az általuk nyújtott szolgáltatások és támogatások finanszírozásban. Célszer

azonban, hogy az állam (regionális fejlesztési

társaságain, ügynökségein keresztül) csak tulajdonosként vállal felügyeletet a profitorientált klasztermenedzsment szervezetek finanszírozásában. Gyakorlatilag

26

GAZDASÁGI EGYÜTTM


menedzsment díjért cserébe állami feladatokat (támogatáselosztás, külpiacra jutás el5segítése, információnyújtás) delegál a klaszterhez.

4.1.7.

Kooperáció Az állam számos lépést tett már a klaszter filozófiának megfelel5 koncepció

végrehajtására. Állami segítséggel elkészültek: • különféle adatbázisok (pl. beszállítói adatbázis); • az országban jelent5s gazdasági súllyal rendelkez5 multinacionális vállalatok részvételével aláírásra került a Beszállítói Charta; • az ITDH aktív befektetés ösztönzési tevékenységet folytat; • a kezdeti nehézségek ellenére m ködnek a regionális fejlesztési ügynökségek; • megalakultak a kockázati tevékenység folytatására is alkalmas regionális fejlesztési társaságok; stb. Mindezek tükrében az államnak központilag csak olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek korábbi intézkedéseit a vállalkozások igényeire alapozva integrálják, egy szolgáltatás és támogatás csomaggá egyesítik. A klaszterek segítségével ugyanis a regionális gazdaságfejlesztésének csak egy szegmense valósítható meg. Így továbbra is szükség lesz a regionális fejlesztési ügynökségek meger5sítésére, az állami funkciók decentralizálására.

4.1.8.

Szabályozás A klaszterek létrehozása jogszabályi változtatást nem igényelt, javasolt volt

azonban, hogy a GM-en belül el5készít5 munka induljon meg a klaszterek javasolt magánjogi szerz5déses elveinek ajánlás szintjén való kidolgozására – nem korlátozó, hanem támogató szándékkal. A magánjogi szerz5dések hálózatán alapuló klaszter szervezés nem idegen jogtest a gazdasági életben. Szükséges volt ugyanakkor a központi célel5irányzat támogatások pályázati szabályainak módosítása. 27

GAZDASÁGI EGYÜTTM

4.1.9.


Forráskoordináció

Az állam kétféle csatornán támogathatja a klasztereket: • egyrészt kezdeti segítséget nyújthat a klaszterek tevékenységének, m ködésének beindításához, a szervezeti háttér megteremtéséhez; • másrészt célszer feljogosítani a klasztert a célzott állami támogatások pályázati formában történ5 elosztására, ennek fejében pedig saját bevételeit növelend5 menedzsment díj szedésére. Gyakorlatilag az els5ként említett el5készítési és m ködési költségek biztosítása kisebb nagyságrend

(vissza nem térítend5) támogatást takar, amelynek összege

klaszterenként 20-25 millió forintra tehet5. A klaszterek el5készítettségét és gazdasági racionalitását tekintve országos szinten ezen költségek volumene évente nem haladná meg a 100 millió forintot. Nagyságrendjét tekintve az el5z5nél sokkal több forrást igényelnek a klaszter tagoknak nyújtott célzott támogatások. Azonban ezek hatékony forráskoordinációval, a támogatások prioritásainak szélesítésével már ma is létez5 célel5irányzatokból elérhet5k.

4.2.

A Pannon Gazdasági Kezdeményezés szerepe a klaszterek m,ködésében

4.2.1.

A regionálisan integrált gazdaságfejlesztés programja Egy régió általános és f5ként gazdasági állapotának oka és egyben indikátora is

a vonzáskörzetében m köd5 vállalkozások és szervezetek sikeressége. Századunk a tudásalapú gazdaság, a hálózati szervez5dések korszaka. A nyugat-dunántúli régió döntéshozói ezen felismerésekhez igazodva hívták életre a Pannon Gazdasági Kezdeményezést. A Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nyugat-dunántúli Regionális Tanács között a Regionális Fejlesztési Programok kidolgozására elkülönített el5irányzat felhasználásáról szóló 2000. nov. 27-én aláírt megállapodás alapján, illetve a

28

GAZDASÁGI EGYÜTTM


Regionális Fejlesztési Tanács 32/2000. (X. 09.) NYDRFT számú határozata alapján, az Országos Területfejlesztési Központ a „Pannon Gazdasági Kezdeményezés – a regionálisan integrált gazdaságfejlesztés programja” cím projekt kidolgozásával bízta meg a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht-t.

4.2.2.

Pannon Gazdasági Kezdeményezés, mint együttm,ködési hálózat

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Regionális Idegenforgalmi Bizottság, és a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. 2001. október 16-án aláírta a Pannon Gazdasági Kezdeményezést létrehozó megállapodást. A Pannon Gazdasági Kezdeményezés létrehozására és m ködtetésére irányuló törekvés példa

kíván

lenni

a

jól

szervezett,

összehangolt,

regionálisan

integrált

gazdaságfejlesztési modellre, annak hatékony m ködésére, illetve m ködtetésére, ezáltal hosszú távon el5segítve a térség általános versenyképességének növekedését. Az Együttm5ködés célja: Aláírók közös akarattal megállapodnak abban, hogy létrehozzák és m ködtetik a Pannon Gazdasági Kezdeményezést, amely hozzájárul: •

egy vonzó, innovatív gazdasági környezet megteremtéséhez a nyugat-dunántúli régióban

•

a régióban a bels5 gazdasági kohézió meger5södéséhez

•

a régió általános megújulási képességének a kialakulásához

•

a hálózatok meger5södéséhez szükséges szervezeti rendszer felállításához, a résztvev5 szervezetek közötti feladatmegosztás világos meghatározásához.

A Pannon Gazdasági Kezdeményezés el kívánja segíteni: • a régióban versenyel5nnyel rendelkez5 ágazatok hálózatszer fejlesztését • új integrációs kapcsolatok kialakulását • az

állami

támogatások

elosztásához

regionális

meghatározását • a régióban m köd5 klaszterek kompatibilitását. 29

gazdasági

prioritások

GAZDASÁGI EGYÜTTM


A Pannon Gazdasági Kezdeményezés mint hálózat integrálja és összekapcsolja a régióban m köd5 klasztereket – Pannon Autóipari Klaszter (PANAC), Pannon Termál Klaszter, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Pannon Elektronikai Klaszter, Pannon Gyümölcs Klaszter. A PGK teljes kör

tevékenységi köre az 1.sz. mellékletben

található. Nyugat-Dunántúl kedvez5 gazdasági adottságainak köszönhet5en a régiónak nem kell válságkezeléssel foglalkoznia és van mozgástere az elkövetkez5 években is. Nyugat-Dunántúl készen áll és képes számos nemzetközileg bevált gazdaságfejlesztési eszköz meghonosítására azért, hogy a mai kedvez5 folyamatokat kihasználva meger5sítse általános gazdasági megújulási képességét. A gazdaság kulcsszerepl5inek és a régió döntéshozóinak egyértelm támogatása mellett Nyugat-Dunántúlon van esély a regionálisan integrált gazdaságfejlesztés sikeres magyarországi gyakorlatának kialakítására.

4.2.3.

Klaszter alapú gazdaságfejlesztés A fejlett országokban már hatékonyan m köd5 klaszterek koncepciója az

Egyesült Államokból származik, csoportba rendez5dést jelent. Olyan módszer, amelynek alapvet5 célja a földrajzi közelségb5l adódó együttm ködési lehet5ségek maximális kihasználása a területen m köd5 kis- és közepes cégek mint beszállítók és megrendel5ik, a nagyvállalatok között a résztvev5k gazdálkodása hatékonyságának növelése érdekében. A klaszterek kialakítása pozitívan hat a régió gazdaságára, mivel hozzájárul a régió befektetéseket vonzó képességének növeléséhez, új beszállítók, elosztók és alvállalkozók bekapcsolódásához, valamint a növekedést és innovatív stratégiai szövetségeket ösztönz5 versenyszellem kialakulásához. A regionális klaszterek kialakítása hozzájárul az er5sen exportorientált, dönt5en külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor, valamint a bels5 piacra termel5, zömében hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektor közötti termelési, innovációs és információs kapcsolatok kialakításához és kiszélesedéséhez.

30

GAZDASÁGI EGYÜTTM


A klaszterek legf5bb értéke, hogy a termel5vállalatok, a tudományos- és kutatóintézetek, valamint a fejlesztési szervezetek együttm ködése révén jelent5sen növekszik a belföldön el5állított termékek hozzáadott értéke. A regionális klaszterek, mint földrajzi koncentráción alapuló széles kör stratégiai szövetségek a térségi bázis nyújtotta agglomerációs el5nyöket és a helyi kapcsolatokból ered5 bizalmi t5két, kisebb és megbecsülhet5bb kockázatot, gyorsabb és pontosabb információáramlást, az innovációk gyorsabb adaptálását, kisebb tranzakciós költségeket, megbízhatóbb piaci el5rejelzést, a szinergiát kamatoztathatják, ezáltal a klaszterhez kapcsolódó vállalkozások magasrend , tartós versenyel5nyre tesznek szert. A klaszterpolitika lényege a hozzájárulás jellege, a legfontosabb elem nem a támogatás, vagy az operatív megoldások, hanem a jöv5beni üzleti stratégiák együttes végig gondolása és következetes megvalósítása. A klaszter tehát, mint gazdaságpolitikai eszköz: • Egyrészt a klaszterek létrejötte és megfelel5 támogatása jelzésérték

a

multinacionális vállalatok számára, amely kifejezi a magyar gazdaságpolitika elkötelezettségét. A klaszterek ugyanis bizonyos értelemben védjegyként is funkcionálhatnak: azok a vállalatok, amelyek külföldön pozitív tapasztalatokat szereztek az ilyen jelleg együttm ködésekben, nagyobb hajlandósággal fogják Magyarországon tevékenységüket b5víteni (illetve megkezdeni), ha itt is igénybe tudják venni a nyújtott szolgáltatásokat. • Másrészt – ami talán még az el5bb elmondottaknál is fontosabb – klaszterek segítségével támogatni lehet a dualitás oldását a multinacionális nagyvállalatok és a magyar kis- és középvállalkozások tekintetében. A klaszterek létrehozása ugyanis jó eszköz arra, hogy fejleszteni lehessen a kapcsolódó, de még inkább a kiszolgáló iparágakat, melyek érzékelhet5 fejl5dése képes meggy5zni a multinacionális vállalatokat arról, hogy érdemes Magyarországon az értéklánc magasabb szintjén lév5 tevékenységeket is megtelepíteni. • A klasztereknek (és azokon keresztül a vállalkozásoknak) folyósított állami támogatások hatékonyabban a többieknél, ugyanis eleve olyan projekteket finanszíroznak, amelyekre már van látható kereslet.

31

GAZDASÁGI EGYÜTTM


A klaszter-orientált politika feladatai és eszközei: 1. Eszközök: • célzott telephely kínálat kialakítása, aktív régiómarketing • regionális innovációs központok létesítése • képzési programok, tréningek kínálata • informális együttm ködések ösztönzése 2. Intézmények: • regionális innovációs ügynökség és alap m ködtetése • klaszter-orientált ipar-, oktatás- és technológia politika kidolgozása • regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek 3. Tudatosság kialakítása: • a klaszter filozófia megismertetése és népszer sítése a vállalkozások és a regionális intézményrendszer tagjainak körében.

4.3.

A Széchenyi Terv klasztereket segít> támogatási programja A Széchenyi Terv a magyar gazdaság gyors európai felzárkózását és a

fenntartható növekedését szolgáló alapvet5 kitörési pontokat megjelöl5 középtávra szóló gazdaságfejlesztési program. A Széchenyi-terv Regionális Gazdaságépítési Programjának keretében a klaszterek támogatása két alapelvre - a helyi igényekre való válaszolásra, és az induláshoz szükséges pénzügyi források részleges biztosítására épül. • Az állam a helyi vállalkozói kezdeményezésekre válaszol, azokat ösztönzi, azaz megvárja, amíg a helyi gazdasági szerepl5k - saját jól felfogott gazdasági érdekeikt5l vezettetve - klaszterbe tömörülnek, és csak ez után biztosít támogatást számukra. A klaszter fontos gazdaságfejlesztési eszköz, de nem “csodaszer”, és csak azok a klaszterek válnak életképessé, amelyeket - nem az állami elvárás, hanem - a helyi igények mozgatnak és hívnak életre. • A pénzügyi támogatás - korlátozott állami társfinanszírozás formájában alapvet5en az induló feltételek megteremtésére szorítkozik. Az állam a klaszter-

32

GAZDASÁGI EGYÜTTM


menedzsment létrehozását, valamint a klaszter szolgáltatásaihoz szükséges infrastruktúra kialakítását támogatja. A cél az, hogy az indító állami segítség után a klaszterek önfenntartóan, piaci alapon is képesek legyenek tevékenységük folytatására.

4.3.1.

A regionális klaszter fejlesztését segít> pályázat (SzT-RE-1)

A Támogatás célja A pályázat célja vállalkozások, gazdaságfejlesztési intézmények és kutató intézetek közötti együttm ködés, hálózat (klaszter) szervezésére alkalmas klasztermenedzsment létrehozásának; a szolgáltatásokhoz szükséges információs rendszer fejlesztésének; közös oktatási, képzési és marketing programoknak támogatása. A pályázók köre Támogatásért az alábbiakban felsoroltak pályázhatnak: • belföldi székhely jogi személyiséggel rendelkez5 gazdasági társaságok, • közhasznú szervezetek, • alapítványok, • közalapítványok, • valamint ezek konzorciumai. A támogatás mértéke és nagysága • A klaszter-menedzsment kiépítésével kapcsolatos összköltség 50%-a, legfeljebb 25 millió Ft. • A klaszter-menedzsment m ködésének, szolgáltatásának támogatása az összköltség 50%-a, legfeljebb 25 millió Ft (ez a támogatás csak 2001-ben volt igénybevehet5, 2002-ben már nem).

33

GAZDASÁGI EGYÜTTM

4.3.2.


Gyorsmérleg - A regionális klaszterek fejlesztését segít> pályázat eredeményei 2001-ben

• 26 beadott pályázat, • 23 elbírált pályázatból 11 nyertes pályázat, • 229 millió forint állami támogatással 512 millió forintnyi összeg fejlesztés valósul meg. • A támogatás közel fele Dunántúlra, egynegyede Közép-Magyarországra, és egynegyede Kelet-Magyarországra jutott. • A klaszterek f5 tevékenysége szerint a nyertes pályázatok két csoportba sorolhatók: `

Termelés-orientált klaszterek egy-egy termékcsoport el5állítására, illetve a térségben megtelepült nagyvállalatok beszállítói körének fejlesztésére szervez5dnek

(például

Közép-Magyarországi

Autóipari

Klaszter,

Optomechatronikai Klaszter, Pannon Fa-és Bútoripari Klaszter). `

Szolgáltatás-központú klaszterek alapvet5 célja a klaszter tagjai számára nyújtott módszertani és képzési szolgáltatások - min5ségfejlesztés, átképzés, EU-felkészítés, piackutatás, marketing stb. - szervezése (például

Magyar

Épít5ipari

Klaszter,

Épít5anyag-keresked5k

Min5ségfejlesztési Klasztere).

4.3.3.

Az SZT-RE-1-es pályázat nyertesei 2001

• Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter (Strigonium Rt., Esztergom) • Pannon Fa-és Bútoripari Klaszter (Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Zalaegerszeg) • Észak-Alföldi Gazdaságélénkít5 Klaszter (Jász-Nagykun-Szolnok megyei Gazdaságfejlesztési Kht, Szolnok) • Közép-Dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszter (Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht, Székesfehérvár) • Pápai Hús Élelmiszeripari Klaszter (Pápai Hús Élelmiszerfeldolgozó Rt., Pápa)

34

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• Optomechatronikai Klaszter (Magyar Optikai M vek Vízméréstechnikai Rt., Mátészalka) • Épít5anyagkeresked5k

Min5ségfejlesztési

Klaszter

(MAKRO

TQI Kft,

Budapest) • Magyar Épít5ipari Klaszter (Magyar Épít5ipari Kht, Budapest) • Dél-Alföldi Textilipari Klaszter (Eurotex Ipari és Szolgáltató Kft, Szeged) • SAXON Export Klaszter (PROMO Kereskedelemfejlesztési Kft., Budapest)

5. A klaszterek ismertetése régiónként Szakmai

gyakorlatomat

a

Nyugat-dunántúli

Regionális

Fejlesztési

Ügynökségnél töltöttem, ennek következtében csak a Nyugat-dunántúli régió klasztereir5l vannak részletesebb információim. Ezért ezen klaszterekre térnék ki b5vebben, a többi régióban m köd5 klasztereket csak felsorolás szinten ismertetném.

5.1.

Központi régió (Pest megye, Budapest)

Ebben a régióban 4 klasztert hoztak létre, melyek a következ5ek: • Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter • Épít5anyagkeresked5k Min5ségfejlesztési Klaszter • Magyar Épít5ipari Klaszter • SAXON Export Klaszter

5.2.

Észak-alföldi régió (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye, Hajdú-Bihar megye)

Tudomásom szerint 4 klasztert hoztak létre ebben a régióban: • Jászsági Elektronikai Klaszter • Termál Klaszter • Észak-Alföldi Gazdaságélénkít5 Klaszter • Optomechatronikai Klaszter

35

GAZDASÁGI EGYÜTTM

5.3.


Dél-alföldi régió (Csongrád megye, Békés megye, Bács-Kiskun megye)

Ebben a régióban 2 klaszter kezdeményezés jött létre: • Dél-Alföldi Textilipari Klaszter • Élelmiszeripari Klaszter

5.4.

Észak-magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye)

Ebben a régióban igazából nem jöttek létre klaszterek, de próbálkozások voltak rá. Két ipari területen történtek a próbálkozások. Ezek a következ5ek: • Gabonaipar • Bútoripar

5.5.

Közép-dunántúli régió (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye)

Ebben a régióban 3 klasztert hoztak létre. Ezek a következ5ek: • Elektronikai Klaszter • Pápai Hús Élelmiszeripari Klaszter • Közép-Dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszter

5.6.

Dél-dunántúli régió (Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye)

Ebben a régióban 3 klasztert hoztak létre. Ezek a következ5ek: • Telekommunikációs-elektronikai Klaszter • Környezettechnológiai Klaszter • Sz5lészeti- és Borászati Klaszter

36

GAZDASÁGI EGYÜTTM

5.7.


Nyugat-dunántúli régió (Zala megye, Vas megye, Gy/r-Moson-Sopron megye)

Gy r - Moson - Sopron megye Vas megye Zala megye 11 209 km2 (12,0 % ) 1 003 000 f ( 9,8 % ) 1 468 mrd Ft GDP ( 11,2 % ) Ipar - termelés:2 356 mrd Ft (18,8% ) - beruházás 167 mrd Ft (19,1 % ) - export 23,4 %

Együttm ködés a versenyben Pannon Autóipari Klaszter Pannon Elektronikai Klaszter

Pannon Fa - és Bútoripari Klaszter Pannon Termál Klaszter Pannon Gyümölcs Klaszter

4.sz. ábra A Nyugat-dunántúli régió

Ebben a régióban m ködik a legtöbb klaszter, számszerint 5-öt hoztak létre: • Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) • Pannon Termál Klaszter • Pannon Elektronikai Klaszter • Pannon Gyümölcs Klaszter • Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter

5.7.1.

Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) Az autóipari klaszter a legkorábban alakult a régióban, talán ennek köszönhet5en

már az alakulása után egy évvel nagyon fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani célközönségének (alapítók, tagok és csatlakozók). A

Pannon

Autóipari

Klasztert

(továbbiakban

PANAC)

Magyarország

legnagyobb autóipari vállalkozásainak aktív közrem ködésével, valamint a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács részvételével jött létre.

37

GAZDASÁGI EGYÜTTM


Szakmai alapítók: • Audi Hungaria Motor Kft. • Magyar Suzuki Rt. • Opel Magyarország Járm gyártó Kft. • LuK Savaria Kft. • Rába Holding Rt. Szolgáltatói alapítók: • Citibank Rt. • Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. A kezdeményezéshez aktív támogatóként csatlakozott a Gazdasági Minisztérium is. A PANAC polgárjogi szerz5déses hálózatot alkot, közös célok elérése érdekében jött létre és m ködik. M ködési formáját tekintve nem önálló jogi személy, tevékenységét a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. PANAC Divíziójának keretében végzi. A PANAC céljai: • El5segíteni a térségi gépjárm ipari vállalkozások együttm ködési hálózatának kialakulását, illetve az együttm ködés hatékonyságágnak növekedését, a vállalatközi koordináció fejlesztésén keresztül; • Felgyorsítani az új beszállítói kapcsolatok kialakulását, a beszállítóvá válás folyamatát; • Támogatni versenyképesség javító beruházások elindítását, a beszállítói képességek és a min5ség fokozását; • Fokozni a térségi vállalakozások innovációs aktivitását; • Kezdeményezni és részt venni a térségi kereskedelmi, szolgáltató hálózat kialakításában; • El5segíteni a külföldi autóipari vállalkozások letelepedését a régióban. A PANAC feladatai: • Támogatni a valós beszállítói potenciállal rendelkez5, beszállítói pozíciójának fejlesztésében érdekelt vállalkozásokat, különös tekintettel a magyar kis és középvállalatok körére;

38

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• Feltérképezni a beszállítói kapcsolatokat - felmérni a potenciális résztvev5k kompetencia szintjét, kialakítani és szervezni a szakmai támogatást és min5ségi képzéseket biztosító szakért5k körét, • Gy jteni az innovatív projektötleteket, koordinálni megvalósításukat, illetve közvetíteni a lehetséges projektpartnereket, • Kialakítani a közös PR és marketing tevékenységet, • Összeköt5 kapocsként m ködni – a kis- és középvállalkozások és a multinacionális nagyvállalatok; a gazdaság szerepl5i és a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek; valamint az államigazgatás különböz5 alrendszerei között. A 2001-es év végéig 22 vállalat csatlakozott partner tagként a PANAC-hoz; a GM-Fiat Worldwide Purchasing Kft., valamint a Széchenyi István f5iskola csatlakozásával pedig 10-re b5vült a klaszter-mag vállalkozások/szervezetek száma.

5.7.2.

Pannon Termál Klaszter A Pannon Termál Klaszter létrehozására és m ködtetésére együttm ködési

megállapodást írt alá 2001. Június 22-én Bükfürd5n a Nyugat-dunántúli Régió és a Balatoni Régió huszonnyolc fejlesztésben, szolgáltatásban meghatározó vállalata, szervezete, melyek az alábbiak: •

Nyugat-dunántúli Regionális

•

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

Fejlesztési Tanács •

Balaton Fejlesztési Tanács

•

Állami Szívkórház

•

Nyugat-dunántúli Regionális

•

Aquaprofit Kft.

Idegenforgalmi Bizottság

•

Borgáta Község Önkormányzata

Balatoni Regionális Idegenforgalmi

•

Büki Gyógyfürd5 Rt.

Bizottság

•

Danubius Hotels Group

Magyar Turizmus Rt. Nyugat-

•

Flexum Rt. Mosonmagyaróvári

• •

Termál Gyógyfürd5

dunántúli Regionális Marketing •

Igazgatóság

•

Gránit Gyógyfürd5 Rt.

Magyar Turizmus Rt. Balatoni

•

Horwath Consulting Kft.

Regionális Turisztikai Projekt Iroda

•

Hunguest Hotels

•

Lenti Gyógyfürd5 Kft.

39

GAZDASÁGI EGYÜTTM


•

Lipóti Termál Kft.

•

Mesteri Termál Kft.

•

Sárvári Gyógyfürd5 Kft.

•

„Kehida-Termál” Gyógyfürd5 Kft.

•

RAS Kft. Kapuvári Gyógyfürd5

•

Szent András Állami Rehabilitációs

•

Vasi Víz Rt.

•

„Pannon-Víz” Víz-, Csatornam és

•

Szolgáltató Kft.

Kórház – Hévíz •

Zalaegerszegi Városi Strandfürd5 és fedett Uszoda Kft.

Fürd5 Rt. •

Sá-Ra Termál Kereskedelmi és

Állami Szanatórium – Balfi Gyógyfürd5-kórháza

Csatlakozott még: • Gy5r Megyei Jogú Város Önkormányzata • Sárvári Smed-erg Bt. • Budapesti M szaki Egyetem TTK • Szemrédi Turizmus Tanácsadó Bt. A Pannon Termál Klaszter Célja: A Pannon Termál Klaszter els dleges célja el5segíteni: • a térségi gyógy- és termálturizmus területén tevékenyked5 vállalkozások, szervezetek együttm ködési hálózatának kialakulását, illetve az együttm ködés hatékonyságának növekedését, • új egységes térségi arculat kialakulását, • a klaszteren belüli egységes és közös marketing tevékenység folytatását, • humán er5források fejlesztését, • termál és gyógyturisztikai kutatások támogatását a régióban, • a térségi vállalkozások innovációs tevékenységének fokozását. A Pannon Termál Klaszter másodlagos célja el5segíteni: • a partnerek közötti koordináció és együttm ködés fejlesztését, • a piaci pozíció valamint a versenyképesség javulását szolgáló beruházások elindítását és összehangolását, • az újrapozícionálást a fejlesztések nyomán a régióban, • szolgáltató hálózat kialakítását; folyamatos b5vítését a régióban, • európai regionális vállalati központokkal való kapcsolat kialakítását.

40

GAZDASÁGI EGYÜTTM


A Pannon Termál Klaszter feladatai, tevékenységi körei: • klaszter szolgáltatások kifejlesztése és nyújtása, • a klaszteren belül meglév5 igények és képességek hatékony közvetítése az együttm ködési hálózaton belül, • a PANTERM céljait szolgáló, közös projektjavaslatok kidolgozása, • t5ketámogatások szervezése, • folyamatos információ nyújtás a klaszter-tagok részére a tagok tevékenységeir5l és terveir5l, • a Klaszter-tagok képességeinek fejlesztésére irányuló oktatási, képzési igények felmérése, ezek kielégítésére célirányos képzések koordinálása, • PR- és marketing tevékenység, • nemzetközi megjelenés biztosítása és el5segítése. A Pannon Termál Klaszter – amely gyógy- és termálturizmus szolgáltatási szervezetek önkéntes együttm ködése – alapvet5en egy olyan polgárjogi szerz5déses hálózat, amely közös célok elérése érdekében jön létre. A klaszter m ködési formáját tekintve sem a Polgári Törvénykönyv, sem a Gazdasági Társaságokról szóló törvény szerinti társasági formát nem ölt, jogi személyiséggel nem rendelkezik.

5.7.3.

Pannon Elektronikai Klaszter A nyugat-dunántúli régióban az elektronikai ipar jelent5sége rendkívül nagy. A

törekvések ellenére azonban még mindig kevés az olya vállalkozás, amely képes lenne a nagy multinacionális cégek beszállítói hálózatába bekapcsolódni, különösen a közvetlen szinten. Ennek az oka többek között az, hogy a vállalkozások nem rendelkeznek megfelel5 releváns információkkal. Ehhez a problémakörhöz kapcsolódik, hogy a jelent5s elektronikai ipar kutatás-fejlesztési tevékenységének a régión belül megfelel5 eszközökkel, információs rendszerrel, adatbázissal és európai uniós know-how-val való ellátottsága gyenge. Ezeket a regionális, - s5t országos szint – problémákat tudja orvosolni a Pannon Elektronikai Klaszter úgy, hogy emellett megoldást kínál a vállalkozások konkrét

41

GAZDASÁGI EGYÜTTM mikroszint


igényeire is. A klaszter szervesen illeszkedik a Pannon Gazdasági

Kezdeményezés integrált vállalkozásfejlesztési rendszerébe. A Pannon Elektronikai Klaszter megvalósulásától várható eredmények: • az elektronikai ágazat hálózatszer

szervezeti fejlesztése, amely eszköz a

mérethátrányok leküzdéséhez is • a dinamizmus felhasználása a K+F kapacitások megújítására, fejlesztésére • oktatási, pénzügyi intézmények bevonása • innovatív beszállítói háttér és együttm ködési háttér megteremtése • a vállalkozások elvárásaira alapozott szolgáltatások nyújtása: `

fejlesztési t5ke biztosítása

`

információszolgáltatás és kommunikáció, tanácsadás

`

diagnosztika, képzés, marketing és PR

`

a vállalkozások közötti elektronikus kereskedelem fejlesztése

`

nemzetközi szintéren való megjelenés el5segítése, stb.

A Pannon Elektronikai Klaszter 2002. március 20-án alakult, menedzsment feladatait az Euroregionális Koordinációs Iroda Kht. (EKI) koordinálja és valósítja meg támaszkodva stratégiai partnereire és jelent5s pénzügyi forrásaira. A

klaszter

kezdeményezésében

aktívan

résztvev5

cégek

els5sorban

nagy

multinacionális vállalatokat képviselnek Magyarországon. A klaszter alapítói: • Epcos Kft.

• Nyugat-dunántúli Regionális

• Flextronics Magyarország Kft.

Fejlesztési Tanács

• IBM Storage Kft.

• Vas Megyei Vállalkozói Központ

• M szertechnika Rt.

• Nyugat-Pannon Regionális

• Phycomp Hungary Kft.

Fejlesztési Rt.

• Videoton Holding

• Euroregionális Koordinációs Iroda

• Budapesti M szaki és

Kht.

Gazdaságtudományi Egyetem Számukra már nem teljesen ismeretlen a klaszter szervez5dés. Többen közülük külföldi vállalkozásaik révén már m köd5 elektronikai klaszterek tagjai, illetve kapcsolatba kerültek a Pannon Autóipari Klaszterrel. Azon cégek, amelyek most

42

GAZDASÁGI EGYÜTTM


találkoztak el5ször ezzel az együttm ködési hálózattal, szintén nagy érdekl5déssel, és többnyire bizalommal fogadták a megkereséseket.

5.7.4.

Pannon Gyümölcs Klaszter Az elmúlt évtizedben jelent5s mérték gyümölcstermesztési fejlesztések voltak a

Nyugat-dunántúli régióban. Így 1996 és 1999 között több mint 1200 hektár új gyümölcsöst telepítettek. Jelenleg az összes terület 6500 hektár között mozog. A fejl5dés alapvet5 oka, hogy a Nyugat-Dunántúlon gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas területek találhatóak, amelyek párosulnak a vállalkozók kiváló szaktudásával, és több esetben t5keer5vel is. A kiemelt jelent5ség fajok: alma, körte, málna, ribizli, meggy, dió. A gyümölcsfélék értékesítésének piaci lehet5ségei várhatóan javulnak az EUcsatlakozás, valamint a fogyasztási szokások változásának következményeként. Azonban mindez csak a kiváló, egységes min5ség áru esetén lesz biztosított. Az ágazat fejlesztése a jelenlegi helyzetben különösen fontos, hisz a csatlakozást követ5en az Európai Unió nem támogatja új ültetvények telepítését. A jelenlegi körülmények közt aktuális feladat a szakmai szervezetek számára, hogy el5segítsék megalapozni a regionális piaci szerepl5k eddigieknél nagyobb mérték együttm ködését, amelyre a klaszter biztosítja a megfelel5 kereteket. A Pannon Gyümölcs Klaszter 2002. október 10-én jött létre Zalaegerszegen, ahol az alapító tagok aláírták az Együttm ködési Megállapodást. Alapító tagok: • Alma 2000 Kft.

• Kerekes Tibor

• Almakuti Bt.

• Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

• BIO-Life 2000 Rt.

• Ny.M.E. Mosonmagyaróvári

• Id. Böröcz Tamás • Dunakiliti Konzervüzem Kft.

Mez5gazdaságtudományi Kar

• Gy5r-Moson-Sopron Megyei

Kertészeti Tanszék

Agrárkamara

• Pannónia Fruct Kft.

• Gyümölcskert Rt.

• Perenye Plant Kft.

• Horker Kft.

• Sokoró Alapítványa

43

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• Vas Megyei Agrárkamara

• Zala Megyei Agrárkamara

• Zalagrár Kft.

• Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

• ZAL-Agró Rt.

A Pannon Gyümölcs Klaszter a gyümölcstermesztési vertikumba tartozó vállalkozások és szervezetek önkéntes együttm ködése, alapvet5en egy olyan polgárjogi szerz5déses hálózat, amely közös célok elérése érdekében jön létre. A Klaszter m ködési formáját tekintve sem a Polgári Törvénykönyv, sem a Gazdasági Társaságokról szóló törvény szerinti társasági formát nem ölt, jogi személyiséggel nem rendelkezik. A Pannon Gyümölcs Klaszter m5ködésével hozzá járul: • a régióban nagy hagyományokkal rendelkez5, így a meghatározó szerepet betölt5 gyümölcs ágazat hálózatszer fejlesztéséhez • a régióban lév5 gyümölcstermesztés és –feldolgozás gazdasági súlyának meg5rzéséhez és növeléséhez az EU csatlakozást követ5en • különböz5

pályázati

lehet5ségek

és

források

koncentrált

kihasználásának

el5segítéséhez • a gyümölcs ágazat EU normákhoz és min5ségi követelményekhez történ5 igazításához

és

az

ehhez

szükséges

gazdasági

és

humán

er5források

koncentrálásához • a gyümölcságazat jöv5jét szolgáló kutatási, fejlesztési és oktatási programok kidolgozásához a régió specialitásainak figyelembevételével, a fels5oktatási innovációs bázis bevonásával. A Pannon Gyümölcs Klaszer el kívánja segíteni: • a gyümölcs ágazat területén tevékenyked5 cégek hálózati együttm ködési hatékonyságának növekedését, a régióban honos gyümölcsök fogyasztásának növelését • egységes

növényvédelmi

és

növényegészségügyi

stratégiai

kialakítását

a

gyümölcstermelés és feldolgozás sokszín ségének meg5rzése és speciális fajták és termékek meghonosítását • az európai gyümölcsvertikumba történ5 felzárkózást, valamint a régiókkal és klaszterekkel történ5 hatékony együttm ködést 44

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• a résztvev5k közös piaci fellépését, regionális gyümölcs arculat (védjegy) kialakítását • információs bázis létrehozását és m ködtetését a tagok részére • rendszeres szakmai információcsere megvalósulását. Mint látható, a Pannon Gyümölcs Klaszter a legfiatalabb klaszter a NyugatDunántúlon – és talán az egész ország területén. M ködése mindössze pár hónapra tekint vissza. Dolgozatom írása során abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy tanúja lehettem a klaszter megalakulásának, részt vehettem a klaszter a kezdeti szervezésben, a Szervezeti és M ködési Szabályzat megalkotásában, és még a mai napig is a klaszter munkatársaként dolgozhatom.

5.7.5.

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANFA) A fa a nyugat-dunántúli régió egyik legnagyobb és legfontosabb természeti

er5forrása. A fa meghatározta a vidék jellegét, évszázadokon át hatással volt az itt él5 emberek életére. Részt vett a mindennapi életükben, a születést5l az emberi élet végéig. Napjaink gazdaságában is a régió egyik legjelent5sebb ágazata a faipar, mely hosszú évek stagnálása után remélhet5leg visszanyeri méltó helyét és elismertségét, és a régió egyik húzóágazatává válik. Az adottságok két szempontból nagyon fontosak az itt m köd5 vállalkozások számára: a rendelkezésre álló alapanyag és a határ közelsége miatt megfelel5 értékesítési lehet5ségek nyílnak a piacon. Ez a két tény biztos alapot szolgáltat a fejl5déshez. A nyugat-dunántúli régió erd5sültsége, valamint a hektáronkénti él5fakészlete jobb az országos átlagnál. A régió fakészletéb5l az évenkénti kitermelés mintegy 1.3 millió m3, ez az országos kitermelésnek mintegy 19 %-át jelenti. Az 1990-es évek elején a hazai fa- és bútoripar jelent5sen megváltozott. A rendszerváltás következtében a korábbi keresleti piaci viszonyok kedvez5tlenül alakultak az iparág szempontjából. Átalakult a tulajdonosi szerkezet, az üzemek nagysága, a termelés mennyisége visszaesett. A változás szembet n5 vonása, hogy egyrészt nagy létszámú kisvállalkozás lépett a faipari piacra, másrészt a sikeresen 45

GAZDASÁGI EGYÜTTM


átalakuló nagyvállalatok is megmaradtak. Ugyanakkor csökkent a beruházások száma és a K+F tevékenység. A megmaradásnak meghatározó jeltétele volt a hatékonyság növelése,

amely

történhetett

külföldi

t5ke

bevonásával,

illetve

az

iparban

foglalkoztatottak létszámának csökkentésével. Az 1992-93-as mélypont után az iparágban fellendülés tapasztalható az évtized második felét5l. Ismét sokszín bbé vált és növekedésnek indult a kereslet, megváltoztak az igények a gyártókkal szemben. A nagyobb rugalmasság, a fejlesztések, az egyedi termékek a versenyképesség alapvet5 szempontjaivá váltak. A legfontosabb jöv5beli fejlesztési irányok a termék, a technológia, a marketing és az informatika területe. A hazai fa- és bútoripar területén jelent5s fejl5désnek lehetünk a tanúi a 90-es évek végére, viszont kezdetleges, kialakulatlan a vállalatok közötti kooperáció. A termékspecializáció, a kooperáció hiánya kett5s hatású, drágítja a termelést, ugyanakkor növeli a fejlesztési ráfordításokat a vállalatok számára. A

regionális

gazdaságfejlesztési

politika

a

hálózati

együttm ködés

lehet5ségének megteremtésével, a nemzetközileg már sikeres klaszter szervez5dés el5segítésével nyújt egyfajta megoldást. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány el5készít5 munkálatainak eredményeképp 2001. június 14-én ünnepélyes keretek közt megalakult a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. Alapítói a regionális és országos fa- és bútoripari vállalkozások, szakmai, tudományos, gazdaságfejlesztésért felel5s szövetségek, szervezetek: • Balaton Bútorgyár Rt. • FALCO Rt. • FALCO SOPRON Irodabútor Kft. • KANIZSA TREND Kft. • KONDOR & SRAGNER Kft. • Marcali F részüzem Kft. • M bútor Rt. • Zala Bútorgyár Rt. • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. • Nyugat-Magyarországi Egyetem • Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány • Magyar Bútor és Faipari Szövetség

46

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség • Országos Asztalos és Faipari Szövetség A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter célja, hogy hozzájáruljon • a régió általános megújulási képességének a kialakulásához • a régióban nagy hagyományokkal rendelkez5, így a meghatározó szerepet betölt5 fa- és bútoripari ágazat hálózatszer fejlesztéséhez • a faipari feldolgozottsági szint növeléséhez, az ágazat versenyképességének növekedéséhez • az állami támogatások regionális gazdasági prioritások szerinti elosztásához a források összehangolt felhasználásának orientálásával. A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter m5ködésével el kívánja segíteni: • a fa- és bútoripar területén tevékenyked5 cégek hálózati együttm ködési hatékonyságának növekedését • új integrációs kapcsolatok kialakulását • a térségi vállalkozások innovációs tevékenységének fokozódását • a régióban m köd5 klaszterek kompatibilitását. Egyenl5re ennyit a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterr5l. B5vebben a következ5 fejezetben tájékozódhatnak róla.

6. A

Pannon

Fa-

és

Bútoripari

Klaszter

a

kezdetekt>l napjainkig 6.1.

Klaszterszervez>dés a faiparban A nyugat-dunántúli térség gazdasági adottságai ismerten kedvez5ek. A gazdaság

fejlesztését az el5nyös adottságok folyamatos kiaknázásával lehet megvalósítani. A dinamikus gazdasági növekedés, a nyitott gazdaság, a külföldi m köd5t5ke-bevonás er5síti a nyugat-dunántúli régió gazdasági megújuló képességét. El5nyös a térség 47

GAZDASÁGI EGYÜTTM


földrajzi fekvése is, közvetlen határ menti kapcsolatban áll az EU országaival, a közelség el5segíti az integrációs folyamatokat a gazdaságfejlesztésében. A nemzetközi tapasztalatokat, a gazdaságfejlesztési célokat és a nyugatmagyarországi régió adottságait figyelembe véve merült fel a gondolat egy fa- és bútoripari klaszter létrehozására. A Nyugat-Dunántúl gazdasági szerkezete, valamint a régióban jelenlev5 vállalkozások tevékenység szerinti megoszlása alapján a régió egyik domináns tevékenysége a faipar. A globalizáció következtében tisztán magyar tulajdonszerkezet iparágazatok természetesen már nem léteznek, de a fa- és a bútoripar jelent5s arányban magyar kis- és középvállalkozásokból tev5dik össze. A régió kedvez5 adottságai a fa- és bútoripar területén is megmutatkoznak: • nagy mennyiségben és jó min5ségben található meg a szükséges alapanyag, az er5sültség jelent5s • a faipari ágazat meghatározó vállalatai koncentráltan vannak jelen • a szakmai oktatási intézmények is megtalálhatók itt (Nyugat-Magyarországi Egyetem – Sopron, Deák Ferenc Szakközépiskola és Gimnázium – Zalaegerszeg) • a munkaer5 megfelel5 számban és szakképzettségben áll rendelkezésre • a fa- és bútoripari tevékenység nagy hagyományokkal rendelkezik a térségben. Mindennek köszönhet5en a régió készen áll és képes számos nemzetközileg bevált gazdaságfejlesztési eszköz meghonosítására. Megérett a helyzet arra, hogy a nyugat-dunántúli regionális faipari klaszter tevékenysége meginduljon. 1999-ben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Gazdasági Minisztérium és a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az északolaszországi és a stájer klaszterszervez5dések alapján határozta el egy fa- és bútoripari projekt kialakítását. Ezzel egyid5ben a Zala Bútor Rt., a Bútorszövetség és a Faipari Tudományos Egyesület zalaegerszegi szervezete kezdeményezte egy Zala megyei Faipari Innovációs Centrum létrehozását. A központ a régió belföldi faanyag er5forrásának magasabb készültségi fokú továbbfeldolgozását célozta meg a faipar versenyképességének növelése, az oktatás-, kutatás- és a m szaki fejlesztés révén. A

tavalyi

évben

a

magyar

szakmai

szövetségek

(Bútorszövetség,

Asztalosszövetség, Fagosz) és az érdekelt szervezetek úgy döntöttek, hogy érdemes

48

GAZDASÁGI EGYÜTTM


belevágni egy zalaegerszegi központú dunántúli szervezet kialakításába. Ez egybeesett a Nyugat-dunántúli Regionális Tanács határozatával, amely a régióban négy klaszter felállítását határozta el, a már m köd5 autóipari és a jelenleg kialakuló faipari mellett elektronikai és gyümölcstermeszt5 és –feldolgozó klasztert. A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter kezdeményezésének megvalósítása a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány koordinálásával megkezd5dött. A szervez5 iroda 2001 februárjától a ZMVA székházban m ködik.

6.2.

A PANFA feladatai Mint már az el5z5 fejezetben említettem – a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter

2001. június 14-én alakult meg. A megalakulást követ5en három alapvet5 feladat megvalósítása volt elengedhetetlen:

6.2.1.

A szervezeti-m,ködési feltételek megteremtése A klaszter Szervezeti és M ködési Szabályzatát (SZMSZ) 2001. szeptember

25-én az alapítók elfogadták és megkötötték a megállapodást a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, a munkaszervezettel, melynek keretein belül m ködik a klasztermenedzsment két f5vel. A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Alapítói Ülésén az alapítótagok megválasztották a 15 f5s Klaszterbizottságot (KLB), a klaszter döntéshozó testületét. Bakonyi Gábor, a FALCO SOPRON Irodabútor Kft. ügyvezet5 igazgatója lett a KLB elnöke, Dolgos Tibor, a szombathelyi FALCO Rt. gazdasági igazgatója és Kurusa László, a Zala Bútor Rt. képviseletében társelnökként látja el feladatait. A KLB a konkrét szakmai feladatok hatékony elvégzésének érdekében az Szervezeti és M ködési Szabályzatban meghatározott módon 3 munkabizottság megalakítását fogadta el. Létrehozták a Marketing Munkabizottságot, az Innovációs és Technológiai Munkabizottságot, valamint a Beszállítói és Kisvállalkozási Munkabizottságot. A KLB a munkabizottsági elnökjelöltek elfogadó nyilatkozatát követ5en megválasztotta a munkabizottságok elnökeit:

49

GAZDASÁGI EGYÜTTM


•

a Marketing Munkabizottság elnöke: Bakonyi Gábor

•

az Innovációs és Technológiai Munkabizottság elnöke: Kurusa László

•

a Beszállítói és Kisvállalkozási Munkabizottság elnöke: Dolgos Tibor

6.2.2.

Szolgáltatások iránti igények felmérése A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében a régióra kiterjed5en a

Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karának, tudományos kutatással foglalkozó vállalkozásoknak és a fa- és bútoripar szakért5inek volt fontos szerepe.

6.2.3.

A klaszter tevékenységéhez a finanszírozás biztosítása A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter m ködéséhez a munkaszervezet, a Zala

Megyei

Vállalkozásfejlesztési

Alapítvány

els5sorban

pályázati

projektek

kidolgozásával kormányzati, regionális és helyi, valamint Phare-támogatások elnyerésére törekszik a finanszírozás biztosítása során. A pályázatok támogatásához a ZMVA biztosítja a pályázó saját hozzájárulását, valamint ezt egészítheti ki a vállalkozások hozzájárulása és az egyes szolgáltatások bevételei.

6.3. 1.

A klaszter tevékenysége Mint már a klaszter feladatai között említettem a klaszter m ködésének

elengedhetetlen feltétele volt egy olyan elemzés, amely felméri a nyugat-dunántúli régió fa- és bútoripari vállalkozásainak szolgáltatások iráni igényeit. Ezért a klaszter m ködésének els5 alapvet5 feladata egy megvalósíthatósági tanulmány létrehozása volt. A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter szolgáltatásainak megvalósíthatósági tanulmánya egyrészt a térség egyik jelent5s faipari vállalata (ZALA Bútorgyár), másrészt egy szakmailag

jelent5s

tekintéllyel

rendelkez5

cég

(Kiss

Mérnöki

Iroda Kft.)

szakembereinek munkája eredményeként, az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft.

50

GAZDASÁGI EGYÜTTM

tanulmányával

és

a

Zala

Megyei


Vállalkozásfejlesztési

Alapítvány szakmai

tanácsadóinak felmérése alapján készült el. Ezen elemzések, megvalósíthatósági tervek, valamint a szolgáltatások igények szerinti fontossági sorrendjének meghatározása alapján elkezd5dhetett a klaszter szolgáltatásainak megszervezése. 2.

A PR és a marketing tevékenység is els5dleges szerepet tölt be a klaszter

m ködésében. A fa- és bútoripar ágazatának nívós és jelent5s eseménye a LignoNovum Sopronban. Ezen az eseményen a klaszter els5 kiadványával tudott megjelenni. Ezt a kiadványt a klasztermenedzsment szerkesztette, lehet5ség nyílt a klaszter bemutatására, az alapítók bemutatkozására, a vállalkozások pedig tevékenységüket hirdethették. A klaszter kiadványa Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter címen negyedévente jelenik meg az elkövetkez5 id5szakban az ágazat, a térség aktuális kérdéseinek, problémáinak bemutatásával, a szükséges tájékoztatásokkal. 3.

Korunk korszer

követelménye fa- és bútoripar területén is az elektronikai,

számítástechnikai fejl5dés. A kis- és középvállalkozások számára megindult egy internetes elektronikus portál megszervezése Telepiac néven a zalaegerszegi önkormányzattal és a zalaegerszegi Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, ahol a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tagjai önálló megjelenési lehet5séget kapnak. A Telepiac ünnepélyes bemutatására a klaszter honlapjával egyidej leg és egy informatikai konferencia megrendezésével egybekötve került sor 2001. november 2122-én. 4.

A klaszter tevékenységének jelent5s területét képezi a különböz5 tudományos, a

fa- és bútoripart érint5 kérdések, problémák megvitatására szakmai konferenciák szervezése. A vállalkozások igényeinek megfelel5en a régióban érdekl5déssel vettek részt a fa- és bútoripari vállalkozások a következ5 konferenciákon, rendezvényeken: a. Rendezvények, konferenciák: • 2001. szeptember 28-án Lenti, Faipari konferencia • 2001. november Szécsisziget, az új Széchenyi-terv nyújtotta pályázati lehet5ségek a kis- és középvállalkozások számára c. konferencia • 2001. november 22-én Zalaegerszeg, Nyugat-dunántúli regionális faipari informatikai konferencia

51

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• 2001. december 11. Pusztamagyaród, A fahulladék és a biomassza hasznosításának

lehet5ségei

a

nyugat-dunántúli

régióban

témakör

rendezvény • 2002. április 25. Zalaegerszeg, Faipari Innovációs és Technológiai Centrum a faipari vállalkozások sikeréért c. konferencia • 2002. június 7. Hévíz, Bútordesign-konferencia • 2002. szeptember 27. Zalaegerszeg, El5zzük meg a faipari baleseteket c. konferencia b. Üzletember-találkozók: • 2001. november 28. Nagykanizsa, szlovén-magyar üzletember-találkozó • 2002. április 12-14. a milánói szakmai úthoz kapcsolódóan olasz- magyar üzletember-találkozó megszervezésére került sor • 2002. augusztus 29. Klagenfurt, osztrák-magyar üzletember találkozó • 2002. szeptember 12. Sopron, osztrák-magyar üzletember találkozó c. Szakmai tanulmányutak: • 2001. október 7-13. között megvalósult egy észak-olaszországi tanulmányút. A Milánó-Pesaro-Udine területét érint5 fontosabb fa- és bútoripari körzetek és vállalkozások meglátogatásának a tapasztalatai jelent5s szerepet töltenek be a klaszter tevékenységének kibontakozásában, valamint a tagság együttm ködésre való megnyerésében. • 2002. április 12-14. Milánó. Lehet5ség nyílt els5sorban a bútoripari ágazat résztvev5i számára az itáliai Milánói Bútorszalonnal való elmélyültebb megismerkedésre. • 2002. október 17-19. Pordenone, észak-olaszországi tanulmányút. A pordenonei Faipari Beszállítói Szakvásár meglátogatásának programja szorosan kapcsolódott a szakmai tanulmányúthoz, ami 25 vállalkozás részvételével valósult meg. d. Szakmai kiállítások és vásárok: • 2001. augusztus 22-25. Sopron, LIGNO NOVUM Nemzetközi Faipari Kiállítás

52

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• 2002. március 23-28. Nagykanizsa, Bútoripari Házivásár • 2002. aug. 29.-szept. 1. Klagenfurt, 47. Klagenfurter Holzmesse Nemzetközi Faipari Kiállítás • 2002. szeptember 11-14. Sopron, 10. LIGNO NOVUM Nemzetközi Faipari Kiállítás • 2002. szeptember 23-29. Nagykanizsa, Comforta 2002 Bútornapok, Házi Bútoripari Kiállítás és Vásár • 2002. október 17-19. Pordenone, Faipari Beszállítói Szakvásár • 2002. november 6-9. Budapest, Bútorvilág kiállítás

6.4.

A belépés feltételei: A szervezeti feladatok végrehajtását követ5en a KLB nagy aktivitással látott

hozzá a klaszter 2002. évi programjának kidolgozásához a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter munkaszervezetének, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak az el5terjesztése alapján. A klaszterbizottsági üléseken a bizottság a klasztert érint5 legfontosabb kérdésekben döntött a jöv5beni tevékenységek meghatározásával. Legfontosabb feladat volt a klasztertagok felvételi rendjének kidolgozása. A KLB elfogadta a klasztertagság felvételéhez szükséges dokumentumokat, melyek a következ5k: • egy csatlakozási szándéknyilatkozat • egy belépési adatlap A tagfelvétel fontos feltétele, hogy a klaszterbe való belépés el5tt a tagjelölt megismerhesse a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter célkit zéseit, szándékait, valamint a tagsággal járó el5nyöket és kötelezettségeket. Ehhez szükséges, hogy a belépés el5tt megismerkedjen a következ5 dokumentumokkal: • a klaszter alapításakor aláírt Együttm ködési Megállapodással és a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Szervezeti és M ködési Szabályzatával • a belépéshez kapcsolódó Útmutatóval • a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterr5l szóló Tájékoztatóval. Ezen feltételek teljesülésével, a csatlakozási szándéknyilatkozat és a belépési adatlap kitöltésével, ezeknek a klaszterhez való eljuttatásával a klasztermenedzsment a KLB elé 53

GAZDASÁGI EGYÜTTM


terjeszti a tagjelöltek anyagát, és a felvételr5l a KLB határozatban dönt. A KLB által felvett klasztertaggal együttesen a klasztermenedzsment személyes felkeresés és kérdez5 interjú alapján egy regisztrációs adatlapot tölt ki. A regisztrációs adatlap els5sorban a KKV-k „Mit keres? Mit kínál?” igényei felmérésének kíván eleget tenni. Fontos tudnivaló, hogy a klasztertagnak tagsági díjat nem kell fizetnie, a belépéshez a KLB egyszeri regisztrációs díjat állapított meg, melynek mértéke a foglalkoztatottak számára épül. Ennek alapján a regisztráció díja:

6.5.

• mikrovállalkozások esetén (0-9 f5)

5.000 Ft + 25% ÁFA

• kisvállalkozások esetén (10-49 f5)

10.000 Ft + 25% ÁFA

• középvállalkozások esetén (50-249 f5)

20.000 Ft + 25% ÁFA

• nagyvállalkozások esetén (250 f5 és felette)

35.000 Ft + 25% ÁFA

A klaszterbe belépett tagok:

6.5.1.

A beléptetések A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter eddig 4 alkalommal léptett be újabb tagokat

a klaszterbe. Összesen 45 új taggal b5vült a klaszter tagjainak száma. 1. Az els5 beléptetésre 2002. február 27-én került sor, ahol 9 új tag lépett a klasztertagok soraiba: • Revolutio 2000 Mérnöki

• Fa-Feri Kft.

Kft.

• Izsák-Fa Kft.

• Deák Ferenc Szakközép- és

• Hory és Társai Kft.

Szakmunkásképz5 Iskola

• Csiszár István egyéni vállalkozó

• PALMÖB Asztalosipari és

• Kanizsa F rész Kft.

Kereskedelmi Kft.

• E.K.F.M.Kft.

2. A második beléptetés 2002. május 14-én zajlott le. Ekkor 13 vállalat vált a klaszter tagjává: • Kanizsa Üvegcentrum Kft.

• Sixay Bt.

54

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• Prime Wood Kft.

• Greenteam Kft.

• Kanizsa Kárpit Kft.

• Biotherm Kht. Polgármesteri Hivatal

• Hohl Bútor • Helio Zala Kft.

• Kanizsa Design

• Molnár Ferenc faipari

• Kardex Kft.

vállalkozó • Höf-Luft Bt. • Boronyák Béla 3. A harmadik beléptetést 2002. szeptember 12-én bonyolították le 7 újabb tag felvételével: • Sinka Imréné

•

Diagonész 2001. Bt.

• Miklós-Fa Kft.

•

Proprimo Marketing Tanácsadó és Szolgáltató Bt.

• Csercsics Faipari Kft. • Ágh László • Szalai Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft.

4. A negyedik beléptetés 2002. december 13-án zajlott le, ahol 16 vállalat ill. szervezet vált a klaszter tagjává: • ANEST-R. Keresked5ház

• Szintézis Kft.

Rt.

• Kelemen Services

• BIGIMP Kft.

• KÉLON Faipari és Kereskedelmi

• Orehovszky Bútorgyártó

Bt.

• Varia Kft.

• Németh Fa Kft.

• Kurusa László

• MORFO Group Kft.

• Vulkanus Kft.

• Dobri Iparipark Fejleszt5 Kht.

• SITAG Hungária Kft.

• Diamant Gépszervíz Kft.

• Erd5gazdák Zala m.-i Szövetsége • Metrolong Kft.

55

GAZDASÁGI EGYÜTTM

6.5.2.


A tagok megoszlása

PANFA Alapító tagok (15) PANFA tagok (29)

Eger Sopron

Debrecen

Budapest

Gy r Veszprém

Kecskemét

Szombathely

Békéscsaba

Zalaegerszeg

Nagykanizsa

Szeged Kaposvár

60

5.sz. ábra: A Pannon Fa- és Bútoripari Tagok elhelyezkedése az ország területén

Mint látható, a klaszter tagjai elég szétszóródtan helyezkednek el a régió területén, de azért kisebb koncentráció figyelhet5 meg a nagyvárosok környékén, mint Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Szombathely, Sopron és Gy5r. S5t a régió területén kívül is m ködnek klasztertagok (Budapest, Veszprém).

Nagyságcsoportok

Vállalkozások száma

Alkalmazásban állók száma F

Nagyobb – 250 f5 feletti- vállalkozások Középvállalatok – 50-249 f5 közötti Kisvállalkozások – 10-49 f5 közötti Mikro 1-9 f5 közötti összesen

5

1920

Megoszlás %-a 58,7%

8

882

27,0%

14

384

11,7%

25

84

2,6%

52

3270

100 %

6.sz. ábra: A klasztertagok nagyságrend szerinti besorolása

A táblázatból ill. grafikonból (6. és 7.sz. ábra) kit nik, hogy a klaszter tagjait f5leg kis- és mikro-vállalkozások alkotják. Ennek több oka is van. 56

GAZDASÁGI EGYÜTTM


A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter vállalkozásainak megoszlása nagyságrend szerint Nagyobb – 250 f/ feletti- vállalkozások

10% 15%

Középvállalatok – 50249 f/ közötti -

48%

Kisvállalkozások – 10-49 f/ közötti Mikro 1-9 f/ közötti

27%

7.sz.ábra: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter vállalkozásainak megoszlása nagyságrend szerint

Egyrészt országos szinten is a fa- és bútoriparban jelent5s számmal vannak jelen a kisebb méret vállalkozások, és ennél jóval kevesebb a száma a nagyvállalatoknak. Másrészt a kisebb vállalatoknak viszonylag nagyobb el5nyt jelenthet a klaszter-tagság. Persze ez nem azt jelenti, hogy a nagyvállalatok nem élvezik a klaszter nyújtotta el5nyöket, hanem hogy a kis- és mikro-vállalkozások jobban ki tudják használni a klaszter azon el5nyét, hogy együttes er5vel vehetik fel a versenyt a piacon a nagy vállalatokkal szemben, komoly konkurenciát jelentve ezzel; míg a klaszter nagyvállalatai valószín leg ezt önállóan – a klaszterbe való belépés nélkül – is megtehetik. Tehát a kis- és mikro-vállalkozásokat nagyobb mértékben vonzza a klaszterben való együttm ködés.

kódja

TEÁOR megnevezése


Erd5gazdálkodás 2010,202 F részáru és falemezgyártás 2030 Épületasztalos-ipari termékek gyártása 2040,205 Egyéb, és egyéb fatermékek gyártása 361 Bútorgyártás Faipar együtt

Termelés millió Ft. Részarány %-a

1 18 1

1 19 409 41

0,0% 45,9% 0,1%

15

2 641

6,3%

17 52

20 158 42 250

47,7% 100,0%

8.sz.ábra: PANFA Partnerek megoszlása (szektor, árbevétel)

57

GAZDASÁGI EGYÜTTM


A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter vállalkozásainak megoszlása tevékenység szerint Erd/gazdálkodás 2% 33%

F>részáru és falemezgyártás

34%

Épületasztalos-ipari termékek gyártása Egyéb, és egyéb fatermékek gyártása Bútorgyártás

2%

29%

9.sz.ábra: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter vállalkozásainak megoszlása tevékenység szerint

A 8. és 9.sz. ábrából láthatóan a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterben a fa- és bútoripar minden szegmense képviselteti magát, de f5leg a bútorgyártás, a f részáru és falemezgyártás, és az egyéb fatermékek gyártása területén tevékenyked5 vállalatok vannak jelen a klaszterben.

6.6.

A PANFA finanszírozása A

Pannon

Fa-

és

Bútoripari

Klaszter

a

finanszírozását

tekintve

programfinanszírozó, ami azt jelenti, hogy m ködésének költségeit pályázati forrásokból és saját hozzájárulásokból fedezi. A források listáját és a nyertes ill. meg nem nyert pályázatok részletes listáját megtalálhatja a mellékletek között. (13., 14. és 15.sz. melléklet) A következ5 két táblázat a PANFA tervezett kiadásait (10.sz. ábra) és bevételeit (11.sz. ábra) tartalmazza. Mindegyik költségnem területén növekv5 tendencia figyelhet5 meg. Ennek oka valószínüleg a klaszter további tervezett b5vülése lehet. A bevételi oldalon jelent5s növekedés – a ZMVA tervei szerint – csak a PHARE-CBC pályázatok terén várhatóak. Viszont, ha kis mértében is, de mindegyik bevételi forrás növekv5 – vagy legalább stagnáló – tendenciát mutat, ami azt jelenti, hogy az elkövetkezend5 években is számítanak a pályázati forrásokra.

58

GAZDASÁGI EGYÜTTM

Költségnem


2002 2003 2004 2005 2006

Össz:

1.

Személyi költségek

12,0 13,2

14,5

16,0

17,6

73,3

2.

Dologi kiadások

10,0 11,0

12,1

13,3

14,6

61,1

3.

Küls5 tanácsadás

8,8

9,7

10,6

11,7

48,8

14,0 15,4

16,9

18,6

20,5

85,5

0,0 250,0 350,0 350,0

950,0

44,0 48,4 303,2 408,6 414,4

1 218,6

4. 5.

Programtevékenységek költsége Innovációs és Technológiai Centum Összesen

8,0

0,0

10.sz. ábra: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter kiadási terve 2006-ig

2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

GM pályázat RFT PHARE-CBC ZMVA Társfin. Pály. forr. ZMVA Pály. forr. ZMVA Pály. forr. 5 000 5 000 10 000 1 900 17 100 200 2 000 5 000 5 000 10 000 2 000 18 000 1 000 10 000 5 000 10 000 2 200 19 800 1 250 11 250 5 000 5 000 5 000 10 000 2 200 19 800 1 250 11 250 5 000 5 000 10 000 2 200 19 800 1 250 11 250 ITDH Egyéb Összesen Össz: ZMVA Pály. forr. 13 100 29 100 0 1 000 42 200 15 000 40 000 2 000 2 000 55 000 15 950 44 050 3 000 2 500 60 000 16 450 45 050 4 000 3 000 61 500 17 450 46 050 5 000 4 000 63 500 11.sz. ábra: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter bevételi terve 2006-ig

6.7.

Önálló arculat A globalizálódó környezet egyre nehezed5 gazdasági versenye közepette a

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter a nyugat-dunántúli régióbeli fa- és bútoripari

59

GAZDASÁGI EGYÜTTM


vállalkozások számára egyrészt a m ködés során meghatározóvá váló marketing tevékenység el5segítésében szeretne hathatósan tevékenykedni. Kett5s feladat vár a klaszterre: • a

tagvállalkozások

és

a

régióbeli

fa-

és

bútoripari

vállalkozások

marketingtevékenységét el5segíteni, valamint • a klaszter marketingtechnikája is kidolgozásra vár. A két feladat természetesen szorosan összekapcsolódik, mivel a klaszternak a régióbeli fa- és bútoripari vállalkozások együttm ködésének a megteremtésével tagjait, a nyugatdunántúli fa- és bútoripart kell els5sorban képviselnie. A

marketingstratégia

kialakításának folyamatában elérkezett 1. állomásához a klaszter. Pályázatot írt ki a Nyugat-Magyarországi Egyetem hallgatói számára 2001. tavaszán a klaszter logójának megtervezésére. A kiírt pályázatra 29 a feltételeknek megfelel5 pályamunka érkezett be. A logótervek

közül

Munkabizottság Alkalmazott

a és

Marketing a

soproni

M vészeti

Intézet

12.sz. ábra A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter logója

m vésztanárainak szakmai zs rizése alapján 5 pályamunkát javasoltak díjazásra a Klaszterbizottság számára. A Klaszterbizottság az öt helyezett munkáját elfogadta. A díjak ünnepélyes átadására a logópályázat helyezettjeinek a 2002. július 7-én Hévízen rendezett Designkonferencián került sor. Az els5 helyezett Frohlich Nóra, a NyugatMagyarországi

Egyetem

Alkalmazott

M vészeti

Intézetének

hallgatója

lett.

Pályamunkája képezi a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter megjelenését szolgáló logót az elkövetkez5 id5szakban. Az arculat, a kifejez5 megjelenés fontos része a marketingtevékenységnek. Az információ szerepe korunkban tagadhatatlanul meghatározó szerepet tölt be a gazdasági életben. Fontos, hogy ismerjenek bennünket, keressenek bennünket az együttm ködési projektek kialakítása és megvalósítása érdekében. Az arculat a taralomra való jelzésszer

utalással el5segíti munkánkat és tükrözi a közös szándékokat, az

együttm ködést.

60

GAZDASÁGI EGYÜTTM

7. A

klaszterek

bemutatása

a


el>nyeinek Pannon

ill. Fa-

hátrányainak és

Bútoripari

Klaszter tagjain keresztül (A klaszterek meglátása belülr/l, a tagok szemszögéb/l)

Hogy jobban átlássuk a klaszterek igazi jelent5ségét és el5nyeit, magukat a klaszter tagjait kérdeztem meg, hogy Vk hogyan vélekednek klaszter tagságukkal kapcsolatban. Egy kisebb fajta piackutatást végezve elküldtem a klaszter – vállalkozói szektorát képvisel5 – tagjai számára egy kérd5ívet (16.sz. melléklet), melyben arra voltam kíváncsi, hogy a klaszterbe való belépés miként befolyásolta a vállalkozások üzletmenetét és hogy miként látják a jöv5beni esélyeiket klaszter-tagként. A kérd5ív kiküldése az – eddig – utolsó beléptetés el5tt történt meg, így összesen 34 vállalatnak küldtem el a kérd5ívet, melyb5l mindössze 14-en válaszoltak. Sajnos ez a 14 kérd5ív nem túl sok ahhoz, komoly következtetéseket lehessen levonni, de az ebb5l szerzett tapasztalatokat megosztanám Önökkel. 1.sz. kérdésre – „Mikor lépett be a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterbe?” – adott válaszok:

A tagok belépésének dátuma

Vállalatok száma

2001.06.14. (alapítótag) 2002.02.27 2002.05.14 2002.09.12

4 5 4 1

Összesen

14

A kérd>ívre válaszoló vállalatok szám a a belépésük dátum a szerint 7%

29%

29%

2001.06.14. (alapítótag) 2002.02.27 2002.05.14 2002.09.12

35%

13. és 14.sz. ábrák

61

GAZDASÁGI EGYÜTTM


2.sz. kérdésre – „Mennyi a vállalat foglalkoztatottjainak átlagos létszáma?” – adott válaszok:

FoglalakoztaVállalatok tottak átlagos száma létszáma 1-10 11-50 51-100 101-… Összesen

5 4 1 4 14

A kérd>ívet visszaküld> vállalatok megoszlása a foglalkoztatottak átlagos létszáma alpján 29%

35%

1-10 11-50 51-100 101-…

7% 29%

15. és 16.sz. ábrák

3.sz. kérdésre – „Mekkora a vállalat éves nettó árbevétele? (Millió Ft-ban)” – adott válaszok:

o

Éves N Vállalatok árbevétel száma (M Ft) 0-20 20-40 40-60 60-80 80-100 100-… Összesen

A kérd>ívre válazsoló vállalatok megoszlása az éves nettó árbevétel alapján

1 2 1 0 0 10

7%

14%

0-20 20-40 40-60 60-80

7% 0%

14

80-100 100-…

72% 17. és18.sz. ábrák

Arra a kérdésre (5.sz.), hogy „lát-e összefüggést a klaszter-tagsága és az üzleti eredménye között” a 14 válaszolóból csupán 3-an állították egyértelm en, hogy igen, 5k látnak összefüggést. A többi 11 nemmel válaszolt, de ebb5l 3-an megjegyezték, hogy ezt a kérdést még korai lenne eldönteni, de a jöv5ben valószín leg segítheti elérni

62

GAZDASÁGI EGYÜTTM


kívánt eredményüket, és hogy milyen mértékben, az nagy mértéken függ attól, hogy mennyire aktív az együttm ködés. A következ5 kérdésre (6.sz.), hogy „milyen területen lát el nyöket a vállalat számára klaszter-tagsága következtében” 6-an válaszoltak. Ebb5l 4-en észleletek változásokat a reklámköltségek csökkenésében, 4- en érzik úgy, hogy b5vültek piaci, szakmai kapcsolataik, és 2-en látnak javulást a képzés terén. A következ5 kérdésre (7.sz.), hogy „növekedett-e a hasznos üzleti kapcsolatainak a száma a klaszter-tagság következtében” 8-an válaszoltak nemmel, és 6-an igennel. Az igent válaszolók közül 4 vállalatnál minimális, és 2-nél észrevehet5 mértékben n5tt az üzleti kapcsolatok száma. Összességében az eddig feltett kérdésekre a válaszok negatív hatást kelthetnek az olvasóban a klaszterekr5l, de mindez csakis annak tudható be, hogy a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter még nem tekinthet vissza hosszú múltra, hiszen mindössze 1,5 évvel ezel5tt alakult meg, és a kérd5ívet visszaküld5k többsége csak ebben az évben (2002ben) lépett a klaszter tagjainak sorába. Igazából ahhoz, hogy a klaszterek által elérhet5 tényleges el5nyöket a csatlakozott vállalatok ki tudják használni, illetve élvezni tudják ennél mindenképpen hosszabb id5re van szükség. A klaszter igazi „beindulása” egy hosszú folyamat, de a külföldi tapasztalatok alapján 3-4 év eltelte után a klaszter-tagok már észrevehet5en vagy akár jelent5s mértékben érzékelhetik a klaszter pozitív hatását. A válaszoló tagok többsége jelezte is számomra, hogy a kérdések még korainak t nnek, de úgy érzem, hogy ha nem is túl nagy mértékben, de már most is érzékelhet5 némi pozitív hatása a klaszternek. A következ5 kérdésekben (9.sz., 10.sz., 11.sz.) az EU csatlakozás és a klaszter-tagság közötti összefüggésekr5l és a jöv5beni kihívásokról kérdeztem a vállalatokat. A vállalatok közül 3-an érzik úgy, hogy az EU csatlakozás nem hoz számukra sem el5nyt vagy hátrányt, illetve ezek kiegyenlítik egymást, így nem változik számukra semmi. A többség úgy érzi, hogy javulni fognak az esélyeik a csatlakozást követ5en részben a növekv5 piac és/vagy részben az „elt n5” határok miatt. Bár páran félnek a piac b5vülését5l, hiszen a növekv5 verseny egyre több konkurenciát jelent majd számukra.

63

GAZDASÁGI EGYÜTTM


A válaszolók többsége (11) szerint a klaszter segíthet, hogy az EU csatlakozást követ5en jobb pozícióba kerüljenek. És hogy milyen területen az eléggé megosztott volt, de akadtak olyanok is, akik mindegyik általam felsorolt lehetséges választ bejelölték. A válaszok: 10

üzletszerzés, ajánlatok közvetítése

4

min5ségbiztosítási szabványok bevezetése

6

képzések, szakmai továbbképzések

7

EU által finanszírozott projektek fejlesztése

7

tartós beszállítóvá válás el5segítése

8

nemzetközi kapcsolatok b5vítése

4

együttm ködés

serkentése

az

oktatással

és

kutatás-fejlesztéssel

foglalkozó intézményekkel 1

egyéb: „kooperáció, közös EU-s pályázatok, tanulmányutak, stb.” válaszok szerepeltek.

Nos, az utóbbi 3 kérdésre megadott válaszok már pozitívabban mutatják be a klaszterek jelent5ségét, és igazából ezek a válaszok adnak reális képet számunkra. Ugyanis ezek a kérdések a jöv5képet tárják elénk, ami elég bíztatóan néz ki a klasztertagok számára. Az elemzésem végén szeretném megköszönni azoknak a vállalkozásoknak a fáradozásait, akik válaszoltak a kérdéseimre, visszaküldték a kérd5ívet, és így segítették munkámat.

64

GAZDASÁGI EGYÜTTM


Forrás- és irodalomjegyzék

Folyóiratok: • A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter 1-5.sz. kiadványai • Dr. Horváth Piroska A tudásalapú társadalom leképz5dése: a klaszter Magyar Nemzet – Gazdsági Klub 2002. május3. • Vissi Ferenc Piaci intézményrendszer, versenypolitika, uniós csatlakozás Közgazdasági Szemle, XLIII. évf., 1996.09. (770-782. old.) • Bonifert Donát A regionális gazdaságfejlesztési programok Európai Tükör 2001/6. • Lengyel Imre Iparági és regionális klaszterek – Tipizálásuk, térbeliségük és fejlesztésük f5bb kérdései Vezetéstudomány XXXII. évf. 2001. 10.szám • Boda Zsolt – Pataki György A nemzetközi versenyképesség és a környezetügy Közgazdasági Szemle XLII. évf. 1995. 1. szám (66-94. old.)

Internetes források: • www.gm.hu (A Gazdasági Minisztérium honlapja) A Széchenyi Terv regionális klaszterek létrehozását segít5 pályázatának 2001. évi eredményei • www.bmva.hu (A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapívány honlapja) Klaszter • www.kdrfu.hu (A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapja) Elektronikai klaszter • www.zalaszam.hu Pannon Faipari Klaszter – Hálózati együttm ködés a versenyben • www.user.tu-cottbus.de Céhek, manufaktúrák és gyárak

65

GAZDASÁGI EGYÜTTM


• www.inco.hu ISLERE: Innovációs rendszerek és Tanulási Régiók a Tudástársadalomban Tudáson alapuló klaszterek és Tudásklaszterek

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány bels dokumentumai: • Pannon Gazdasági Kezdeményezés – A regionálisan integrált gazdaságfejlesztés programja (2001.) Ny-d Reg.Fejl.Ügynökség • A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség kiadványa (2002/04.) • Együttm ködési Megállapodás – A Pannon Gyümölcs Klaszter létrehozására és m ködtetésére (2002.) • Együttm ködési Megállapodás – A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter létrehozására és m ködtetésére (2001.) • A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Szervezeti és M ködési Szabályzata (2001.) • A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tevékenységének beszámolója (I.) (2002.aug. 31.) • Beszámoló (II.) a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tevékenységének megvalósításáról (2002. nov. 25.)

66

GAZDASÁGI EGYÜTTM

Mellékletek

67


GAZDASÁGI EGYÜTTM


Mellékletek 1.sz. melléklet: A Pannon Gazdasági Kezdeményezés tevékenységi köre 1.

Állandó feladatok

2.

Innovációs tevékenységek

3.

Projektmenedzsment

1. 1.PGK 2. menedzselése 1. 2.Szakterület szervezése (éves munkaterv és értékelés, PGK workshopok, szakterületeik szervezése, stb.)

2. 1.Fels oktatási fórum 2. 2.Projektmenedzseri és innovációs szakért i hálózat fenntartása

1. 3.NFT

2. 3.Régiók innovációs 3. 3.KMFA - RIS pályázat együttm8ködése menedzselése 2. 4.Közép-Magyarországgal 3. 4.Eurégió-PGK Phare CBC pályázat menedzselése és Közép-Dunántúllal RIS együttm8ködés

1. 4.Pályázatok szakmai követése, pályázati koordináció 1. 5.PGK portál

4.

Regionális befektetésösztönzés, gazdasági marketing

3. 1.PGK 2. menedzselése 3. 2.Nemzetközi projektek (CAFE, E-business kutatási projekt, CadsesSTP, LANCE, Netwin, UNIDO, stb.)

2. 5.Regionális díjak menedzselése 2. 6.KMFA - RIS pályázat menedzselése

5.

Klaszterek, hálózatok létrehozása, támogatása

6.

HR, szervezetfejlesztés

4. 1.Részvétel Regionális foglalkoztatási paktumban

5. 1.Részvétel Regionális foglalkoztatási paktumban

6. 1.Szervezetfejlesztés az RFÜ-n belül

4. 2.Vállalkozási célra alkalmas telephelyek a régióban - kiadvány

5. 2.Gyümölcs klaszter elindítása, m8ködtetése

6. 2.Projektmenedzseri és innovációs szakért i hálózat fenntartása

4. 3.Regionális gazdaságpolitika (el adások, cikkek, kiadványok, konferenciaszervezés, véleményezések, képviselet,stb.)

6. 3.Gyakornoki, bedolgozói 5. 3.RFT képviselete KLB hálózat m8ködtetése üléseken, egyeztetések, (egyetemek, f iskolák) információcsere, fórumok

4. 4.Vállalkozói Központ: CD + konferencia 4. 5.PGK portál

5. 4.PANAC és termál klaszter m8ködtetése

6. 4.Bels és küls képzések szervezése

GAZDASÁGI EGYÜTTM


2.sz. melléklet: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter szervezeti felépítése

A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter szervezeti felépítése KLASZTER TAGSÁG

BIZOTTSÁG ELNÖK

ALAPÍTÓK

TAGOK KLASZTER TAGOK

MUNKA BIZOTTSÁG MUNKASZERV EZET ZMVA

ELNÖK

ZMVA ÜGYVEZT3 IGAZGATÓJA

KLASZTERMENEDZSER

TÁMOGATÓK

KLASZTER EGYÜTTM0KÖD3 PARTNEREK

MENEDZSMENT MUNKATÁRSAK

Forrás: PANFA Klasztermenedzsment

3.sz.melléklet: A PANFA szervezeti tevékenységének funkcionális struktúrája

1. Hálózatépítés

2. Vállalalkozásfejlesztés

3. Információ és kommunikáció

1.1. Szervezetfejlesztés

2.1. Technológia és Innováció

3.1. Marketing és PR

(KLB) (Munkabizottság) (Munkabizottság) 3.2.Fejlesztési tBke 1.2. Regionális koordináció 2.2. Beszállítói kapcsolatok és együttmAködési projektek szervezése és pályázati kezdeményezése projektek kezdeményezése (Klasztermenedzsment) 1.3. Nemzetközi kapcsolatok

(Munkabizottság) 2.3. Diagnosztika és monitoring

(Klasztermenedzsment) 3.3. Informatikai szolgáltatások és kommunikáció

(Klasztermenedzsment)



Forrás: PANFA Klasztermenedzsment

GAZDASÁGI EGYÜTTM


4.sz. melléklet: A hazai bútorgyártás fejlBdési trendje 1995-2000 A hazai bútorgyártás fejl dési trendje 1995-2000 160 150 Összehasonlító áron 1995=100

149

140 130 123

120 110

109

100 90 80

1995

1996

1997

1998

1999

2000

Termelés

100

89,4

88,5

103,9

98,4

123

Belföldi értékesítés

100

87,2

82,1

95,9

88,3

109

Export értékesítés

100

93,2

100,4

117,5

117,1

149

Forrás: KSH Ipari és Épít ipari Statisztikai Évkönyv

5. sz. melléklet. A hazai faipar fejlBdési trendje 1995-2001 140 120

mrd Ft

100 80

Fafeldolgozás

60

Bútorgyártás

40 20 0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001


GAZDASÁGI EGYÜTTM


6.sz. melléklet: Bútortermelés megoszlása régiónként

Bútorte rm e lé s m e gosz lá sa ré giónké nt (%)

6%

Ny ugat-Dunántúl

4%

9% 39% 11%

Dél-A lf öld Köz ép-Magy arors z ág És z ak-A lf öld Köz ép-Dunántúl És z ak-Magy arors z ág Dél-Dunántúl

13%

18%


7.sz. melléklet: Magyarországi erdBk az EU tagországok erdeinek viszonylatában Összehasonlítási tényez Erd sültség 1000 lakosra jutó erd terület Él fakészlet 1 hektáron Évi folyónövedék 1 hektáron Lomb/feny állományok aránya Állami erd k aránya Erd terv szerint kezelt erd k Fakitermelés 1 ha erd területre vetítve Fakitermelés a folyónövedék %-ában

Mértékegység Magyarország Az EU országai % ha/1000 f 3 m /ha 3 m /ha/év

18,0 162,0 172,0 6,6

29,9 264,0 123,0 4,3

% % % 3 m /ha

85/15 69,0 100,0 4,4

30/70 21,0 59,0 2,9

67,0

66,0

% Forrás: ÁESZ 1990

GAZDASÁGI EGYÜTTM


8.sz.melléklet: ErdBsültség megyénként

40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

36,7

22,4 22,7 23,0

5,3

4,0

7,1

9,5

12,0

14,1

27,9 29,3 25,9 26,2 26,5 26,9

17,0 17,0 17,3

Bé J. ké -N s .-S zo C lno so k ng H r á aj dú d -B ih ar Sz F ab ej ér ol cs S Bá z cs .-B -K is ku n G T y ol n r-M a Pe os o st +B n-S ud ap e H s ev e Ba s ra Ko ny a m ár Bo om rs od -E -A . So -Z m og y Va Ve s sz pr ém Za la N óg rá d

Erd@sültség (%)

Erd@sültség megyénként

Megyék


9.sz. melléklet: Egy hektár erdBterületre esB élBfakészlet megyénként

300

266

250 200 150

108 113

143 144 154 127 131 139

166166 170172

189

223 208212 214

236

100 50 0 Bá cs J. -Kis -N Sz .-S kun ab z ol oln cs o -S k z. C so B. H ngr a Pe jdú ád st +B Bih ud ar ap es Bé t ké s Fe jé r To l n G N a y ó r-M grá d o Ko son m S. ár om -E . H ev So es m Ve og sz y pr é Ba m Bo ra rs ny od a -A .-Z . Va s Za la

Egy hektár erd@területre es@ él@fakészlet (m3/ha)

Egy hektár erd@területre es@ él@fakészlet megyénként

Megyék


GAZDASÁGI EGYÜTTM


10.sz. melléklet: A Nyugat-dunántúli régió fafeldolgozásának szerkezete Alkalmazásban állók száma Ebb l F) NyugatDunántúl

Vállalkozások száma NACE 1 kód

Összesen

Ebb l NyugatDunántúl

Szakágazat

2010

F*részáru gyártása

265

43

5949

957

2020

Falemezgyártás

41

5

2897

825

364

55

8140

1784

92

9

2321

270

143

11

3556

291

10

-

476

-

915

123

23339

4127

2030 2040 2051 2052 20

Épületács és épület asztalosipari termékek Csomagoló és tároló fatermékek gyártása Fatömegcikk gyártása Parafa, szalma és fonott termékek gyártása Fafeldolgozás összesen


11.sz. melléklet: A Nyugat-dunántúli régió bútorgyártásának szerkezete Szakágazat


NACE 1 kód megnevezése

Alkalmazásban állók száma

Összesen


F


3611

Székek és ül)bútorok

142

22

5860

1328

3612

Irodabútor üzletberendezés

42

5

1936

201

3613

Konyhabútor gyártása

24

3

1129

152

3614-15

Egyéb bútorok gyártása

344

54

9204

2290

361

Bútorgyártás összesen

552

84

18129

3971


GAZDASÁGI EGYÜTTM


12.sz. melléklet: A Nyugat-dunántúli régió fagazdaság fejlesztésének SWOT analízise er sségek • • • • • • • • •

Fejlesztési koncepciók és a szerepl)k kommunikációjának kialakulása Határ menti együttm*ködések Klaszterek megjelenése Fejlett állami erd)gazdálkodás Sokszín* és fejl)d) fafeldolgozó ipar Akác, mint sokoldalúan felhasználható fafaj domináns jelenléte, ismertsége Szaporodó, er)söd) erdészeti vállalkozások Tartamos nyersanyagbázis Tapasztalat, hozzáértés és szaktudás

gyengeségek • • • • • • • • • • •

lehet ségek • • • • • • • • • • • •

Vertikális és horizontális együttm*ködés) Regionális különbségek mérséklése nyugat és délközött Decentralizáció Közigazgatási és finanszírozási reform a területi szintek és funkciók vonatkozásában Alulról építkezés, helyi gazdaságfejlesztés, innovációorientált fejlesztések Erdészeti integrátori tevékenység támogatása Magánerd) gazdálkodás megszervezése Mageredet* állományok arányának növelése Erd)tulajdonosok, erd)gazdálkodók szaktudásának fejlesztése Fagazdasági regionális hálózatok m*ködése Technológiai fejlesztés Kutatás, fejlesztés gyakorlati megvalósítása

Alárendelt regionális politika Er)s centralizáció és ágazati szemlélet A regionális területi identitás hiánya Alacsony a területfejlesztés támogatása (GDP 0,2 %) Nincs forráskoordináció, ágazatok nagyon er)sek Magánerd) gazdálkodás szervezetlensége Erd)k közös tulajdonából ered) problémák Nincs hagyománya a magánerd) gazdálkodásnak T)ke és forráshiány Alacsony hozzáadott érték Gyenge marketing

veszélyek • • • • • • • • • •

M*ködnek a tervgazdaság elemei és szemlélete Kijárási mechanizmusok Lopakodó decentralizáció forráskoordináció nélkül bonyolult pályázati rendszer, nem ritkák a helyi politikai döntések A regionális szint tervezési-statisztikai egység, hiányoznak funkciói, hatáskör telepítés nincs A strukturális politika tekintetében hosszú a tanulási folyamat Konfliktusok a természetvédelem és a magántulajdonosok között Erd)k egészségi állapotának romlása Fejletlen magánerd) gazdálkodás Nyersanyagok, félkésztermékek kiáramlása a régióból

GAZDASÁGI EGYÜTTM


13.sz. melléklet: A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány pályázati forrás bevételei a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter mAködtetésével kapcsolatban: 1.) Pályázati források: a.) Gazdasági Minisztérium - gazdaságfejlesztési célirányzat(VFC) - területfejlesztési célirányzat(TFC) - Széchenyi Terv Oktatási Minisztérium - - kutatás-fejlesztési pályázatok b.) Területfejlesztés - Nyugat-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanács - Balatoni RFT. - Zala megyei Területfejlesztési Tanács c.) PHARE - MVA-PHARE - PHARE-CBC osztrák - PHARE-CBC szlovén d.) EU - INTERREG IIIB e.) ITD Hungary - szakmai kiállítások és vásárok - üzletember találkozók f.) Egyéb - Agrár Marketing Centrum (AMC) - Turizmus Rt. (RMI) - SAPARD 2.) Saját hozzájárulás: a.) Saját bevételek: -

tagi regisztráció hirdetések, marketing akciók szaktanácsadás, oktatás, rendezvényszervezés

b.) Menedzsment szervezet infrastruktúrája, közremDköd munkatársak

14.sz. melléklet: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter nyertes pályázatai

Pályázat neve

Pályázati forrás

2000 Nyugat-magyarországi Regionális Faipari Központ KMJ létrehozása 2001 Faipari klaszter szervezése KKV-krészére Nyugat-magyarországi Regionális Faipari Szolgáltazó KlaszterIroda szolgáltatásainak b6vítésére és további m8ködtetésére Klaszter menedzsment m8ködtetésének, szolgáltatásainaktámogatása Telepiac internetes kereskedelmi rendszer bevezetése 2002 Faipari klaszter innovációs tevékenység - PGK2. Osztrák-magyar üzletember találkozók Faipari klaszterekegyüttm8ködésénekkialakítása a nyugat-dunántúli és azalsó ausztriai régió között Befektet6kvonzását segít6 programa Zala megyei ipari parkokszámára Regionális együttm8ködés kialakítása a fa- és bútoriparban a nyugat-dunántúli és a Pomurjei régió között

Megvalósítás Id*taratam hónap kezdete

GMpályázat Saját Támogatás

RFT Támogatás

2000. november

15

PHAREMVA

2001. május

12

HSZT

2001. július

18

16,0

65%

SZT-RE-1

2001. október

24

40,0

50%

Balatoni RFT

2001. december

7

3,5

90%

Nyugat-dunántúli RFT 2002. július ITD 2002. augusztus

24 2

8,0

100%

PHARECBCosztrák

15

2002. szeptember

Zala m. Ter. Fejl. Tanács 2002. október

6

PHARECBCszlovén

12

2002. december

2003 Faipari Innovációs és Technológiai Központ Nyugat-dunántúli RFT 2003. január Science and Technology ParkCo-operation (TEC PARKNET) in EU- Future Region, Phase 1: Interreg IIIBCADSES 2003. május Feasibility, inventory and build up (társpartner)

18 28

20,0

Saját

PHARE-CBC Saját Támogatás

ITDH

50%

54.163€

70%

1,4

4,0

13,3

44.647€

90%

46.706€

90%

100.000€ (20%)

90%

70%

90%

Egyéb

15.sz. melléklet: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter nyeretlen pályázatai

Pályázat neve

Pályázati forrás

2001 A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter vállalkozásai beléptetési, min sít , értékelési és monitoring Zala m. Ter. Fejl. Tanács rendszerének kidolgozása Faipari klaszterszolgáltatások a régióban Nyugat-dunántúli RFT 2002 Szemléletformálás a megújuló energiaforrások PHARE CBC osztrák területén a nyugat- dunántúli régióban Renewable Energy Network - South East (RENSE) Interreg IIIB CADSES

Id"taratam hónap

GM pályázat Saját Támogatás

Saját

RFT Támogatás

2,4

70%

22,0

90%

PHARE Saját Támogatás

38.890 € 228.572 €

90% 90%

ITDH

Egyéb

GAZDASÁGI EGYÜTTM


16.sz. melléklet: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter tagjainak kiküldött kérdBív

Kérd@ív 1. Mikor lépett be a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterbe? ….…év…………………….hó…….nap 2. Mennyi a vállalat foglalkoztatottjainak átlagos létszáma? 1 – 10 11 – 50 51 – 100 101 - … 3. Mekkora a vállalat éves nettó árbevétele? (Millió Ft-ban) 0 – 20 20 – 40 40 – 60 60 – 80 80 – 100 100 - … 4. Mivel foglalkozik a fa- és bútoriparon belül, mi a cége f) profilja?

5. Lát-e összefüggést a klaszter-tagsága és az üzleti eredménye között? Igen

Nem

6. Ha igen, akkor milyen területen? (Pl.: képzés, humáner)forrás fejlesztés, árbevétel növekedés, reklámköltség csökkenés, stb….) /Amennyiben lehetséges, számszer*síthet) ill. százalékos adatokat rendeljen hozzá!/

7. A klaszter tagság következtében növekedett-e a hasznos üzleti kapcsolatainak a száma? Igen Nem

GAZDASÁGI EGYÜTTM


8. Ha igen, akkor • milyen mértékben; rendkívüli mértékben jelent)s mértékben észrevehet) mértékben minimális mértékben • és a fa- és bútoripar melyik szegmensében? alapanyag gyártás alapanyag vagy félkésztermék gyártás bútor gyártás egyéb: ………………………………………………………….. 9. Hogyan látja a közelg) EU csatlakozással kapcsolatban fellép) kihívásokat, lehet)ségeket, ill. veszélyeket? jobb lehet)ségeim lesznek, mert növekszik a piac jobb lehet)ségeim lesznek, mert az „elt*n)” határok miatt gördülékenyebb lesz a külkereskedelem csökkennek a lehet)ségeim, mivel a piac b)vülése miatt növekszik a verseny nem változik számomra semmi egyéb: …………………………………………………………………… 10. Ön szerint segíthet-e abban a klaszter, hogy az EU csatlakozást követ)en jobb pozícióba kerüljön? Igen

Nem

11. Ha igen, milyen területen? üzletszerzés, ajánlatok közvetítése min)ségbiztosítási szabványok bevezetése képzések, szakmai továbbképzések EU által finanszírozott projektek fejlesztése tartós beszállítóvá válás el)segítése nemzetközi kapcsolatok b)vítése együttm*ködés serkentése az oktatással és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézményekkel egyéb: …………………………………………………………..

GAZDASÁGI EGYÜTTM


17.sz. melléklet: A kérdBívet visszaküldB vállalkozások listája (13) • Balaton Bútorgyár Rt. • FALCO Rt. • Marcali F*részüzem Kft. • M*bútor Rt. • PALMÖB Asztalosipari és Kereskedelmi Kft. • Fa-Feri Kft. • Csiszár István egyéni vállalkozó • Kanizsa F*rész Kft. • Sixay Bt • Prime Wood Kft. • Greenteam Kft. • Sinka Imréné • KARDEX Kft. • Egy ismeretlen vállalkozó (neve nem volt rajta a válaszborítékon)

GAZDASÁGI EGYÜTTM


18.sz. melléklet: A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter 1.sz. kiadványának címlapja

GAZDASÁGI EGYÜTTM



GAZDASÁGI EGYÜTTM



GAZDASÁGI EGYÜTTM



GAZDASÁGI EGYÜTTM



a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Recommend Documents