a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar

A Hévinvest-Hungary Rt. bemutatása a Számviteli Törvény változásainak, és a cég fejlesztéseinek tükrében

Küls szakmai konzulens:

Operatív konzulens:

Magyarósiné Wimmer Csilla

Dr. Döme István

Kiss Gábor Antal Nappali Számvitel szak Vállalkozásszervez' szakirány

2002.

Tartalomjegyzék 1. A Hévinvest-Hungary Rt. Bemutatása 2. A számviteli törvény, és annak változásainak alkalmazás a Hévinvest-Hungary Rt.-nél 2.1 Az általános ismérvek 2.2 A befektetett eszközök 2.2.1 Immateriális javak 2.2.2 Tárgyi eszközök 2.3 Forgóeszközök 2.3.1. Készletek, követelések 2.3.2. Értékpapírok, pénzeszközök 2.4. Aktív id beli elhatárolások 2.5. Saját t ke 2.6. Kötelezettségek 2.6.1. Hosszú lejáratú kötelezettségek 2.6.2. Rövid lejáratú kötelezettségek 2.7. Passzív id beli elhatárolások 2.8. Az eredmény kimutatás, és technikai változásai 3. Fejlesztések 3.1. Az önellen rzés 3.2. Az értékcsökkenési leírás elszámolása 3.2. Az értékcsökkenési leírás elszámolása 3.4 A fejlesztési tartalék 4. Összegzés 5. Táblázatok, és ábrák jegyzéke

2

1. A Hévinvest-Hungary Rt. Bemutatása A cég Hévíz városának egyik frekventált helyén m1ködik, és hozta létre a Hotel Europa Fit névre keresztelt hotelt. Maga a város hat kilóméterre fekszik Keszthelyt5l. Közlekedési szempontból könnyen megközelíthet5 akár innen, akár az ország más nagyvárosaiból. Bár önálló vasútvonallal nem rendelkezik, a távolsági és helyközi buszközlekedés kiváló. Különösebb turisztikai látnivalóval sem rendelkezik a város, de ezek fontossága amúgy is eltörpülne az itt fellelhet5, és kiaknázásra kerül5 kiemelten nagy gyógyhatású melegvizes gyógyforrások mellett. A cégvezetés pontosan ezért a gyógyturizmusra alapozott, és nem volt elhanyagolható fontosságú számukra a hely kiválasztásakor az sem, hogy az ide gyógyulni és pihenni érkez5 személyek számára néhány perc alatt gyalog elérhet5 a kisvárosra oly jellemz5 hangulatos butikok és cukrázdák, valamint éttermek egész sora. A város fejl5dése rohamosan megindult az utóbbi évtizedben. Ennek hatására már majd egy tucat szállodával rendelkezik, melyek jórészt mind exklizív felszereltség1ek. A nagy konkurencia ellenére sikerült a menedzsmentnek egy olyan komplexumot létrehozniuk, mely ezek közül is a legmodernebb, és minden olyan felszerléssel és szolgáltatással rendelkezik, mely lehet5vé teszi a teljes regenerálódást az ide látogató számára anélkül, hogy egy lépést is tenne a szállodán kívülre. A céget 1998 december 29-én alapították. A cég 1999. február 3-án került bejegyzésre a cégbíróságon, és a társaság f5 tevékenysége az - 55.11 Szállodai szolgáltatás, étteremmel került megnevezésre. Az alapítók célja a hévízi volt ZÁÉV szálló átalakítása és magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálloda kialakítása és üzemeltetése volt. A jelenlegi bejegyzett törzst5ke mértéke 798.000.000 Ft, 798 db névre szóló, okirati formában el5állított törzsrészvény volt, melyb5l 170.000 eFt az apport értéke és 628.000 eFt készpénz. A társasági forma zártkör1 részvénytársaságként került megnevezésre. Az el5z5 évek folyamán a beruházás lebonyolításához hosszú lejáratú hitel igénylése történt, melynek mértéke 650.000.000 Ft volt. A hitelt a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Nagykanizsai fiókja biztosította. A hitelt 2 év türelmi id5 után 8 év alatt kell az alap megállapodás szerint visszafizetni. A társaság és a beruházás kiemelt idegenforgalmi és munkaer5 piaci jelent5sége miatt a Magyar Köztársaság Gazdasági Minisztériuma és a turisztikai célel5irányzat által kamattámogatásban részesült. A fenti tényez5k a társaság m1ködésére eredménymódosító hatással is bírnak. A 2001-es év folyamán befejez5dött a

3

szálloda további b5vítése. A befektet5k

által tervezett gyógy- és fitness szolgáltatást

nyújtó szálloda a szükséges technikai feltételeket megteremtette. A szállodához tartozik a gyógyászati részleg, ahol szakemberek állnak rendelkezésre a vendégek számára. 2001 márciusában átadásra került az apartmanház is, 65 apartmannal, melyb5l a szálloda már 35 apartmant értékesített. A megkötött üzemeltetési szerz5dések keretében továbbra is a szálloda üzemelteti ezeket a létesítményeket is. 2001 májusában az uszoda került átadásra, ezekkel együtt egy termálvizes medence, egy élményfürd5 nyakzuhannyal, oldalmasszázzsal, állómasszázzsal, pezsg5ággyal, gejzírrel, egy termálvizes ül5medence, egy úszómedence, egy pezsg5fürd5, egy súlyfürd5 és egy gyermekmedence áll rendelkezésre a vendégek kényelmének biztosítására. Így vált a hotel Hévíz legmodernebb berendezésekkel ellátott szállodájává. Mint említésre került, Hévíz városa kiemelten fejl5d5 térség, és ebben a hotel a magas színvonal nyújtásával, kedvez5 értékesítési konstrukciókkal, jól képzett személyzettel versenyképes tényez5ként tud fellépni a gyógyturisztikai piacon. A jó településmarketing és a már kialakult – és egyre b5vül5 – vendégkör komoly piaci részesedést biztosít a hotel, és a társaság számára. A társaság jegyzett t5kéjét a tulajdonosok rendelkezésre bocsátottak. Az elmúlt évek gazdálkodása során, a 2000. 12. 31-ig készült mérleg alapján a mérleg szerinti veszteség 172.983 eFt volt, amely negatív eredménytartalékot eredményezett, és ezen keresztül csökkentette a saját t5ke összegét. A 2001. Évi gazdálkodás során 193.533 eFt adózott eredmény hatására 20.550 eFt összeg1 poztitív eredménytartalék képz5dött. A társaság m1ködése során 2.500.000 eFt összeget meghaladó befektetett eszköz beszerzést is végrehajtott. A dolgozói létszám 168 f5, mely létszám szükséges a zavartalan, folyamatos, magas színvonalú m1ködéshez. A társaság a jöv5ben szeretné biztosítani a teljes kihasználtságot a hotel számára. A f5szezonok foglaltsága, kihasználtsága teljes, ezáltal az árbevétel kedvez5. A szezonok közötti id5szak kihasználtságának növelésére van tehát szükség, melyet az ezen id5szakokban adott kedvezményekkel terveznek elérni, így próbálva gazdagítani a kínálatukat. A partner utazási irodákkal kiépített kapcsolatok jók, folyamatosan részt vesznek szakmai kiállításokon, ahol a szállodát szélesebb körben kívánják megismertetni. Az állományi létszám növelését nem tervezik, de ezt a tényez5t eddig, és továbbra is stratégiai kérdésként kezelik. A dolgozók kiválasztásnál fontos szempont volt a megfelel5

4

szakmai képzettség, a gyakorlat, így sikerült, és a remények szerint sikerülni fog a megfelel5, magas színvonalú szolgáltatásnyújtás biztosítása. A menedzsment feladatának tartja még a minél biztonságosabb és magasabb m1ködési feltételek kialakítását, melyhez segítséget nyújt a már kialakított, folyamatosan m1köd5 controlling tevékenység is. A folyamatos vizsgálatok elengedhetetlenül fontosak a cégnél, mert ezeken keresztül elérhet5nek látszik a minél ésszer1bb és jövedelmez5bb gazdálkodás, mely egyben alapvet5 cél is.

5

2. A számviteli törvény, és annak változásainak alkalmazás a HévinvestHungary Rt.-nél

2. 1 Az általános ismérvek

A számvitelr l szóló, 2000. Évi C. tv alapján a gazdálkodó szervezetnél:

- A könyvvezetés módja: kett5s könyvvitel - A beszámoló készítés rendje: éves beszámoló - Az eredménykimutatás formája: Összköltség eljáráson alapuló eredménykimutatás „A” típus - A mérleg fordulónapja: minden év december 31. - A mérlegkészítés napja: április 20. - A mérleg elfogadása, illetve a cégbíróság felé benyújtása: május 31. -

Az amortizációs politika: a 2000. Évben a társasági adótörvényben foglaltaknak megfelel5en kerültek meghatározásra, lineáris módon, maradványérték nélkül, a bekerülés kori bruttó érték figyelembevételével, napra meghatározva, 360 napos gazdasági évet figyelembe véve. A 2001. Évben az amortizáció számításának módja lineáris, maradványérték számításával, 365 napos gazdasági évet figyelembe véve. A számviteli alapelvek és érvényesülésük meghatározása: A törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a vállalkozás jövedelemtermel5 képességér5l, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetér5l. Az éves beszámolónak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér5l és változásáról a tényleges körülményeknek megfelel5 valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját t5két, a céltartalékot és minden kötelezettséget, továbbá az id5szak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indoklásokat, amelyek a vállalkozás számviteli törvényben meghatározott módon való bemutatásához szükségesek.

6

Az éves beszámolónak olyan informatívnak kell lennie, amely el5segíti annak a hasznát és megértését, nem csak a számviteli szakemberek számára, hanem mindazok számára, akik általános közgazdasági, üzleti ismeretekkel rendelkeznek. A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetér5l megbízható és valós kép kialakítása: A vállalkozás vezetése által kialakított számviteli politikával Az üzleti megítélés gyakorlatával A számviteli alapelvekkel Az éves beszámoló minden egyes részének együttolvasásával A múltbéli értéken történ5 értékelés értelmezésével magyarázható meg. A számviteli törvény elfogadja azokat a nemzetközileg is alkalmazott számviteli alapelveket, amelyek a megbízható és valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet tükröz5 információk bemutatásához nélkülözhetetlenek. A törvény a beszámoló elkészítésével és a könyvvezetéssel kötelez5vé teszi a számviteli alapelvek betartását.

A számviteli alapelvek A vállalkozás folytatásának elve azt jelenti, hogy a társaság a jöv5ben is fenn tudja tartani m1ködését, ezért a könyvvezetésben a törvényben el5írt módon értékelt vagyontárgyakat mutatja ki. A teljesség elve szerint a bizonylati elv és fegyelem betartásával minden gazdasági eseményt könyvelni kell, amely január 1-t5l december 31-ig bekövetkezett, illet5leg amelynek a mérleg fordulónapját követ5en, de még a mérleg elkészítését megel5z5en váltak ismertté, de a mérleg fordulónapján kimutatott eszköz és forrásállományt vagy az eredményt megváltoztatja. A valódiság elve a könyvvezetésben a bizonylatok valódiságnak megfelel5 leltárakat, a törvényeknek megfelel5 értékelést és az ezzel egyez5 könyvvezetést jelenti. A világosság elvének érvényesítése a könyvvezetésben – az egységes számlakeret el5írásainak figyelembevételével – a társaság feladata. Úgy kell kialakítani a számlakeretet, az analitikus nyilvántartásokat a feladások rendszerét, a gazdasági

7

események elszámolását, hogy az áttekinthet5, érthet5 és világos legyen a vezetés és az ellen5rz5 szervek számára is. A következetesség elve a könyvvezetésben az állandóságot és az összehangoltságot jelenti. Ez feltételezi az átgondolt, jól megszervezett számviteli rendszerek kialakítását, melyet a vállalkozás számlarendjében kell rögzíteni. Folytonosság elvét a könyvvezetésben az analitikus és f5könyvi elszámolások, valamint az értékelés módszerének folytonossága, következetessége, a gazdasági események megszakítás nélküli, id5sorrendbe történ5 rögzítése jelenti. Az összemérés elve a kett5s könyvvitelt vezet5knél azt jelenti, hogy az adott id5szak teljesítésének árbevételeit, bevételeit, költségeit és ráfordításait a pénzügyi teljesítést5l függetlenül kell a könyvvezetésben elszámolni. Az óvatosság elve a könyvvezetésben az értékcsökkenésnek és értékvesztésnek elszámolását, az értékelési szabályok betartását, a reális eredmény meghatározását, könyvelését jelenti. A bruttó elszámolás elve a könyvvezetésben a követelések és kötelezettségek, a bevételek és ráfordítások egymással szembeni elszámolásának tiltása. Az egyedi értékelés elve a könyvvezetésben az egyenkénti és nem csoportos értékelést, a leltárak helyes értékelését, a valódiság elvének érvényesítését jelenti. Az id beli elhatárolás elve az aktív és a passzív id5beli elhatárolások elszámolását, dokumentációk és számítási anyagok biztosítását, a költségek, ráfordítások, árbevételek, bevételek tárgyid5szakot érint5 tételeinek elszámolását jelenti

A lényegesség elvének megfogalmazásakor els5dlegesen az a kérdés merül fel, hogy mi tekinthet5 lényegesnek. Lényegesnek min5sül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámolóadatait felhasználó szervezet döntéseit.

8

A költség-haszon elve gazdaságossági követelményt fogalmaz meg. Ezen alapelv szerint a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk el5állításának költségeivel. Vagyis az éves beszámolóban szerepl5 információból nyerhet5 haszon haladja meg az információ el5állításának költségeit. A gazdaságosság elvét célszer1 minden olyan esetben alkalmazni, amikor egy gazdasági esemény számviteli, vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket, vagy annak eldöntésekor, hogy a többletinformáció haszna arányban áll e a ráfordított költséggel. A tartalom els dlegessége a formával szemben elv azt jelenti, hogy az éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatása azok közgazdasági tartalma alapján történik, nem pedig a jogi formula alapján. A társaság az eszközök és források értékelésénél a Számviteli Törvényben foglaltak szerint jár el, figyelembe véve a számviteli alapelvekkel megfogalmazott el5írásokat. A cégnél a költségeket költségnemenkénti bontásban az 5-ös Költségnemek számlaosztályban tartja nyilván, a 6-7 számlaosztályokat nem vezeti. A 8., 9., és az 5-öd számlaosztály adatai alapján készül az „A” típusú eredménykimutatás. A költségek megfelel5 színvonalú értékeléséhez analitikus nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartásait a vállalkozás a Számviteli- és Adótörvényben foglaltaknak megfelel5en vezeti. A jelent5s hiba a mérleg f5összegének 2%-a, vagy 10 millió forint összegben került megállapításra. A rendkívüli gazdasági események miatti értékcsökkenés min5sítése a menedzsment feladata. Az egyes eseményeket egyedileg kell vizsgálni, és a döntést szerepeltetni kell a kiegészít5 mellékletben, feltüntetve annak eredményre gyakorolt hatását. A gazdálkodás folyamán mennyiségi és min5ségi számbavétellel vizsgálni kell az induló és tárgyi eszközök kimutatott készletek állomány változását. Értékvesztést a készletek után, a vezérigazgató döntése alapján lehet elszámolni.

9

2.2 A befektetett eszközök A cég a számviteli törvényben ajánlott szabályzati alkalmazástól nem tér el. Ennk oka az is, hogy így a könyvvezetés egyértelm1bb, és egyszer1bb. Ezen kívül nincs olyan tényez5 a gazdálkodásban, amely szükségessé tenné ezt. Az értékcsökkenési leírási módozatok kivételek ezalól, ezt saját maguk határozták meg, és itt tapasztalható eltérés a számviteli és az Adótörvényben meghatározott kulcsok között.

A befektetett eszközök három f5

csoportján belül kiemelten nagy jelent5séggel a tárgyi eszközök bírnak. Az immateriális javak jelent5sége ezekhez mérten csekély, és befektetett pénzügyi eszközzel egyáltalán nem rendelkeznek. Ennek oka, hogy a cégnél, mint nemrég indult vállalkozásnál a legjelent5sebb tételeket a beruházások, és a már megszerzett, és aktivált tárgyi eszközök jelentik. Az immateriális javak között a 2001 évi mérleget alapul véve csak szellemi termékek vannak nyilvántartva. Ezek mérlegértéke is meglehet5sen csekélynek mondható, legalábbis a mérleg f5összeghez viszonyítva. A Befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoport nem tartalmaz adatot, a cég nem rendelkezik ide sorolható eszközökkel. 1. ábra: Befektetett eszközök a mérlegben Eszközök A. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

El z év (eFt)

Befektetett eszközök Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni érték) jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott el legek Immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték) jogok M)szaki berendezések, gépek, járm)vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm)vek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott el legek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tarósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álóval szemben Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

10

El. Év módos.

2 556 865 6 625

Tárgyév (eFt)

2 490 224 1 168

6 625 1 168

2 550 240 1 378 862 257 453 152 177

2 489 056 2 076 559 242 827 169 550

741 705 20 043

120

0

0

2.2.1 Immateriális javak A vállalkozás a számviteli törvény alapján ide sorolja az összes, általa birtokolt fizikailag nem kézzel fogható, de vagyoni értéket jelent5 eszközöket. A vizsgált üzleti év nyilvántartásai alapján a cégnél csak a Szellemi termékek közé besorolható nem anyagi javak lelhet5k fel. Ezek konkrétan a cég birtokában lev5 számítógépes szoftvereket jelentik, melyek mérlegértéke 1 168 eFt volt. Ide tartoznak az irodai általános szoftverek (MS Office csomag), a nyilvántartó programok (pl.: a vendégforgalmat regisztráló szoftverek), és a gazdasági nyilvántartó programok is. Ezen csoportban a f5 változás a könyvel5-nyilvántartó program cseréje volt. A cserét a modernizálásra való törekvés indokolta.

Egy

fejlettebb

s1r1bben

frissíthet5

programot

vásároltak,

és

saját

teljesítményben lebonyolították az átállást, mely okozott kisebb problémákat, de fennakadásokat nem. Az újonnan beszerzésre került szoftverek értéke 1 325 eFt volt, melyre a tárgyid5szakban 119 eFt értékcsökkenést számoltak el. Az immateriális javakra vonatkozó leírási kulcs lineáris, 365 napos üzleti évet alapul véve, és a számviteli törvényben el5írtak szerint maradványérték számítással. A megel5z5 üzleti évhez képesti állománycsökkenés az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni érték1 jogok átsorolási kötelezettségével magyarázható, mely az Ingatlanok mérlegsoron kerül kimutatásra. B5vebb vizsgálatára a kés5bbiekben sor kerül.

2. ábra: Az immateriális javak értékcsökkenési analitikája sz.szám Megnevezés 113 Vagyoni érték) jogok 114 Szellemi termékek Összesen

Bruttó érték

Halmozott écs Nettó érték 0 0 0 1 394 336 226 510 1 167 826 1 394 336 226510 1 167 826

3. ábra: Az immateriális javak átlagos használhatósági foka Az im m ateriális javak használhatósági foka

16,25%

Elhasználódás Használhatóság

83,75%

11

2.2.2 Tárgyi eszközök Az Ingatlanok mérlegsoron került kimutatásra a 902/5 helyrajzi számú telek, mely a Hévíz, Jókai u. 3. szám alatt található. Ennek könyv szerinti értéke 52.247 eFt, amely után a számviteli törvény hatályos rendelkezése alapján nem kerül sor értékcsökkenés megállapítására, és elszámolására. A telken elhelyezked5, volt ZÁÉV üdül5t átalakították. A nyilvántartott szállodaépület nyitó értéke 1.326.614 eFt volt, és az elvégzett beruházások, és ezek aktiválása, valamint az appartmanház telkének megvásárlása után az értéke 65.884 eFt-tal növekedett. Az épület után, a vezérigazgatói döntés alapján éves 3%-os leírási kulcs került megállapításra, 360 napos üzleti évet figyelembe véve. Maradványérték nem került meghatározásra. Így a tárgyévben 41.646 eFt amortizációt számoltak el, a mely összeg a társasági adótörvényben foglaltaknak felel meg. 2001 március 5-én került aktiválásra a mélygarázs, 180.000 eFt könyv szerinti bruttó értéken. A maradványértéke a bruttó érték 70%-ában került megállapításra, és az amortizációt a TA törvényben el5írt 3%-kal számítják. Az üzleti év során elszámolt összeg 1.358 eFt volt. A mélygarázs aktiválásával egyidej1leg használatba vették a kialakított appartmanházat is, 677.672 eFt-os üzembe helyezéskori értéken. Ebb5l már értékesítettek 235.145 eFt érték1, 35 db appartmant. A tulajdonban maradtak után a maradványérték a bruttó érték 50%-ában lett megállapítva, és az amortizációt a TA törvény szerinti 3%-os leírási kulccsal számítják. Ezeket alapul véve a 2001. évben 5.785 eFt került elszámolásra értékcsökkenésként. Az ingatlanok között van nyilvántartva még az uszodaépület is, melyre szintén a TA törvényben el5írt amortizációs kulcs alapján számítják az elhasználódást, és a maradványértéket a 58.797 eFt után 30%-ban határozták meg. Az itt elszámolt tárgyévi értékcsökkenés 720eFT. Az Ingatlanok mérlegsor értékét az aktivált beruházásokon kívül növelte még a számviteli törvény módosulásának megfelel5en, az immateriális javak közt nyilvántartott vagyoni érték1 jogok értéke. A cég birtokában lev5 minden ilyen nem anyagi jószág ugyanis az ingatlanokkal kapcsolatos volt. Az ingatlanok mérlegértékével kapcsolatosan itt említett adat, adatok azonban már nem teljesen valósak. Néhány partner elállt ugyanis az értékesítésre került appartmanházak megvásárlásától. Ennek eredményeképp a valós ingatlanállomány értéke jelent5sen

12

magasabb lesz. Ennek a változásnak az eredményét a harmadik fejezet egyik pontja mutatja majd be. 4. ábra: az ingatlanok értékcsökkenési analitikája sz.szám Megnevezés 122 Telek 1232 Szálloda épület 1233 Mélygarázs 1234 Appartmanház 1235 Uszoda Összesen

Bruttó érték Halmozott écs Nettó érték 52 247 000 0 52 247 000 1 419 847 690 68 995 856 1 350 851 834 180 000 000 1 358 137 178 641 863 442 526 814 5 784 720 436 742 094 58 796 713 720 248 58 076 465 2 153 418 217 76 858 961 2 076 559 256

5. ábra Az Ingatlanok átlagos használhatósági foka Az ingatlanok használhatósági foka

3,57%

Elhasználódás Használhatóság

96,43%

A M/szaki berendezések, gépek, járm/vek mérlegsoron a cég birtokában lev5 Termel5gépek közt nyilvántartott eszközök szerepelnek. Az üzleti évben végzett beruházások, és ezek aktiválása során 309.502 eFt lett a könyv szerinti érték. Leírási kulcsként, hasonlóan az ingatlanokhoz, a TA törvény által el5írt 14.5%-kal számolnak, mely leírási módozat lineáris. Az üzleti évben elszámolt összeg 43.244 eFt. Ez az összeg kumulált, mivel a leírási mód a nyilvántartott termel5 eszközökre fajtától függetlenül, egységesen vonatkozik. 6. ábra: A m1szaki berendezések, gépek, járm1vek értékcsökkenési analitikája sz.szám Megnevezés 13101 Szálloda bútor, és egyéb berendezés 13102 Konyhai berendezések, és egyéb felsz. 13104 Gyógyászat 13105 Uszoda 13107 Vendégszoba 13108 Grillkert Összesen

13

Bruttó érték Halmozott écs Nettó érték 2 035 288 154 453 1 880 835 3 648 993 435 381 3 213 612 39 238 282 9 017 213 30 221 069 19 508 800 4 415 621 15 093 179 242 827 150 52 500 959 190 326 191 2 243 687 151 682 2 092 005 309 502 200 66 675 309 242 826 891

7. ábra: A m1szaki berendezések, gépek, járm1vek átlagos használhatósági foka A m $szaki berendezések használhatósági foka

21,54%

Elhasználódás Használhatóság

78,46%

Az egyéb gépek, berendezések, felszerelések között a törvény által ide sorolt eszközöket vették nyilvántartásba. Ezekre is a 14.5%-os TA törvény szerinti leírás került alkalmazásra. Ezek nyitó értéke 152.177 eFt volt, és ehhez az üzleti év során 33.790 eFt érték1 eszközt aktiváltak. Ebb5l érdekes kiemelni és viszonyítani a számítógép-beruházást, mely értéke elérte az 1.409 eFT-ot, és az irodabútor beruházást, melynek aktiváláskori értéke 2.307 eFt volt. Értékcsökkenés

szempontjából

ugyanezek

a

paraméterek

érvényesek

az

épület

rendeltetésszer1 használata miatt beépített épületgépészeti berendezésekre (lift, felügyeleti rendszer, a szobai beléptet5 rendszer, a klímatechnológia, a zárt láncú televíziós hálózat, és a medencék gépészete) is.

8. ábra: Az egyéb gépek, berendezések, felszerelések értékcsökkenési analitikája

Sz.szám Megnevezés 14311 Számítógép 1432 Egyéb berendezések, felszerelések 1433 Irodabútor 1437 Épületgépészet 145 Képz m)vészeti alkotások, festmények 148 Kisérték) tárgyi eszközök Összesen

14

Bruttó érték Halmozott écs Nettó érték 20 291 566 9 526 450 10 765 116 110 194 112 15 421 458 94 772 654 2 306 700 137 608 2 169 092 79 188 299 18 100 831 61 087 468 770 000 0 770 000 15 522 521 15 522 521 0 228 273 198 58 708 868 169 564 330

9. ábra: Az egyéb gépek, berendezések, felszerelések átlagos használhatósági foka

Az egyéb berendezések használhatósági foka

25,72%

Elhasználódás Használhatóság

74,28%

A kis érték/ tárgyi eszközöket a törvényben el5írt módon veszik nyilvántartásba, és használatba. Ennek értelmében Az egyéb berendezések között aktiválásukig bruttó értéken tartják nyilván, majd használatba vételkor egyösszegben értékcsökkenési leírásként elszámolják 5ket. A kisérték1 tárgyi eszközök értékhatára a számvitelr5l szóló törvény által ajánlott 50.000 Ft egyedi értékben lett megállapítva. A beruházások záró állománya a tárgyévi aktiválások után 120 eFt lett, mely már csak a szabadid5 központ beépítésének terveit, és programját tartalmazza. Az eddig aktivált beruházások, és m1ködésük a kés5bbiekben még vizsgálat alá esnek.

A következ5 ábra a tárgyi eszközök között besorolt három, a cégnél legmagasabb értékkel rendelkez5 mérlegsorok értékbeni megoszlását tartalmazza. Érdekes látni, hogy milyen hatalmas ingatlanvagyonnal rendelkeznek. Ez számukra nemcsak biztonsági szempont, és egy kit1n5, stabil befektetés, hanem a kés5bbi esetleges b5vítésekre igénybevett hitelszükségletek

legbiztosabb

fedezete,

mely megkönnyíti

a további

b5vülést,

terjeszkedést. Fontos a tárgyi eszközök állományának vizsgálata értékcsökkenési szempontból is. Egyáltalán nem elhanyagolható tényez5 ugyanis az ekkora értékek utáni értékcsökkenési leírás összege. Fontos költséggazdálkodási kiindulópont lehet. Összehasonlítva a várható nyereséggel az alkalmazott értékcsökkenési leírási összegeket, jól megtervezve azokat, adózási szempontból is fontos, el5nyös változtatásokat hajthatnak végre.

15

10. ábra: A tárgyi eszközök f5bb összetev5inek megoszlása

A tárgyi eszközök megoszlása

Egyéb berendezések M)szaki berendezések Ingatlanok

Megoszlási diagram

11. ábra: A tárgyi eszközök kumulált átlagos használhatósági foka

Tárgyi eszközök átlagos használhatósági foka

8%

Elhasználódás Használhatóság

92%

A fenti ábrán látható, hogy a tárgyi eszközök átlagos elhasználódása 8%-os. Ismerve, hogy a cég a vizsgált mérleg készítésekor valamivel több, mint egy éve m1ködött, ez jónak mondható.

16

2.3 Forgóeszközök A vállalkozásnál a forgóeszközök között a törvényben foglaltak alapján a vállalkozás tulajdonába egy éven belül be- és kikerül5 eszközöket sorolták. A kiemelhet5 mérlegcsoportok ezen belül a készletek melyek fontossági besorolása jelent5s, a gazdálkodás során jelent5s figyelmet fordítanak rá. A követelések is jelent5s súllyal bírnak, az állomány meghaladja a 35,5 MFt-ot, annak ellenére,

hogy általában a

szolgáltatásokért egyénileg, és leggyakrabban készpénzben fizetnek. Forgatási célú értékpapírokkal egyáltalán nem rendelkeznek. A pénzeszközök, különösen a bankbetétek szerepe viszont jól láthatóan egyre nagyobb szerepet kap a gazdálkodásban. A törvény el5írásai lényegesen nem változtak ezen a területen. A készletek állományának leértékelésér5l, és annak visszaírásáról a vállalkozás maga dönthet, viszont felértékelni tilos az állományt. A követelések és az értékpapírok állományát is érintették az újonnan bevezetett tulajdonosi hányad megítélésére, megkülönböztetésére vonatkozó kategóriák. Ezen kívül az értékpapíroknál még szükséges megemlíteni a visszavásárolt saját részvényeket érint5 lekötött tartalék képzési kötelezettséget. A pénzeszközök értékelésénél fontos említeni azt a szabályozást, hogy a valutakészletet év végén a fordulónapi banki középárfolyamhoz kell viszonyítani. És most lássuk a cég birtokában lev5 forgóeszközök állományát, és annak részletes összetételét.

2.3.1. Készletek, követelések A Készletek mérlegsoron a tevékenységhez beszerzésre került, de a fordulónapig felhasználásra nem került készletek kerültek kimutatásra. A készletgazdálkodásban egy kiemelhet5 esetet regisztráltak. A szálloda beindításakor a készletek magas értéke, és eredmény módosító hatása miatt a vezetés úgy határozott, hogy az itt nyilvántartott eszközök a rendeltetésszer1 használathoz szükségesek, így ezeket átsorolták a tárgyi eszközök közé és az ezzel foglalkozó fejezetben leírtak szerint május 19.-ei aktiválásuk után ezekre is alkalmazták a 14,5%-os, TA törvény szerinti leírási kulcsot. A beindítás után a készleteknek folyamotos a felhasználása és beszerzése, mely készletforgás a vizsgálatok alapján optimálisnak mondható, így a m1ködés során már nem indokolt az átsorolási lehet5séggel élni. A fordulónapig készleten maradt anyagok értéke 8.156 eFf, mely az irodák számára szükséges anyagi eszözökt5l az étteremi

17

anyagszükségletig mindent összevontan tartalmaz. A beszerzett áruk értéke 15eFt, ekkora értéket raktároztak fordulónapkor. A készlet értékelési szabályok változását figyelembe vették, mely kimondja, hogy csak értékvesztés, és annak visszaírása engedélyezett, és a készletekre vonatkozóan felértékelés végrehajtani tilos. Ennek, és a készletek tanulmányozott piaci értékének ismeretében azonban a menedzsment úgy döntött, hogy nem él a készletek mérlegkészítéskori értékelésének lehet5ségével. A Követelések 95.237 eFt-os,

forgóeszközök között legnagyobb, mérlegértéken

tanulmányozásakor megállapítható volt, súlyú, 87.711 eFt. E

hogy a vev5követelések értéke a legnagyobb

viszonylagosan jelent5s nagyság annak tudható be, hogy nagy

összeg1ek az átutalással kiegyenlítésre kerül5 vev5kintlév5ségek. Kiemelhet5 a tétel hogy van egy olyan partner utazási iroda, mely egymaga 23.470 eFt-tal tartozott a cég felé mérlegkészítéskor. A fizetési fegyelem szempontjából is jelent5s javulás tapasztalható. A belföldi vev5k átlagosan 10, a külföldi partnerek 20 nap alatt rendezik tartozásukat. Az egyéb követelés állománya a mérlegkészítéskor 7.562 Ft, mely tartalmazza az 1.093 Ft érték1 szállítói túlfizetést is, amely szintén itt került kimutatásra a törvény által el5irt mérlegkészítési módszer szerint, mely a B/II/5, és az F/III/8 mérlegsorok együttes kidolgozását követeli meg. 2.3.2. Értékpapírok, pénzeszközök Az Értékpapírok mérlegsoron a vállalkozás nyilvántartása szerint nincs a tulajdonukban ide sorolható eszköz. A gazdálkodás során eddig nem történt olyan esemény, amely miatt akár részvény, akár kötvényvásárlásra lett volna szükség, s5t a saját részvényekkel, üzletrészekkel sem kereskednek, és nem volt indokolt bármifajta egyéb ilyen eszköz beszerzése sem. A Pézeszközök között szerepl5 Pénztár, csekk mérlegsoron kimutatott 17.128 eFt a pénztár 8.034 eFt-os

záróállományából,

és

a készpénzt

helyettesít5 hitelkártya-forgalom

9.084 eFt-os értékéb5l tev5dik össze. A hitelkártya alkalmazása a vendégek körében egyre népszer1bb, így várhatóan ez a forgalom emelkedni fog. A bankbetétek állománya 60.765 eFt. A cég nem rendelkezett a 2001. évi mérleg elkészítésekor devizabetét számlával. A 2002. évben nyitottak, ez szükségszer1 volt az

18

egyre növekv5 valutaforgalom növekedése miatt, és meg kívántak válni az ennek s1r1, forintra váltásának terhességét5l. Az értékelést a készítend5 2002. Évi mérlegben a törvény alapján az MNB közép árfolyamon teszik majd meg, de évközben a számlavezet5 bank árfolyamai alapján dolgoznak.

12. ábra: Forgóeszközök a mérlegben

B. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. II. 1. 2. 3. 4. 5. III. 1. 2. 3. 4.

Eszközök Forgóeszközök Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó-, és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott el legek Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból(vev k) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

El z év (eFt)

54 820 6 262 6 247 15

El. Év módos.

Tárgyév (eFt)

181 356 8 190 8 156 19

15 35 572 32 388

95 273 87 711

3 184 0

7 562 0

12 986 11 866 1 120

77 893 17 128 60 765

Követelések egyéb rész. viszonyban álló váll. szemben

Váltókövetelések Egyéb Követelések Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekk 2. Bankbetétek

19

2.4. Aktív id beli elhatárolások Az aktív id5beli elhatárolások f5csoporton belül a számviteli törvény három mérlegsort különböztet meg. Az els5 ilyen a bevételek elhatárolására vonatkozik. Itt határoljuk el azokat a bevételeket, melyek a tárgyévet érintik, de csak a következ5 üzleti évben történik a realizálódás. Ezek mind id5arányos összegek. A költségek, ráfordítások elhatárolása sorra azok az összegek kerülnek, melyek a tárgyévben már pénzügyi rendezésre kerültek, de a rendezett összeg a követ5 évre vonatkozó ráfordításokat is fedezi. A halasztott ráfordítások között olyan eredményt csökkent5 tételeket kell nyilvántartani, melyek nemcsak a követ5, hanem az után következ5 üzleti éveket is érintik. Ezt legkönnyebben a törvény módosítása adta új lehet5séggel lehet magyarázni, mely lehet5vé teszi olyan árfolyam veszteségek elhatárolását, amely egy, a tárgyévben felvett hitel jöv5beni árfolyamveszteségeinek elhatárolását, és annak feloldási lehet5ségét foglalja magában. Az aktív id5beli elhatárolások lényegi jelentése tehát az, hogy kisz1rje, és lehet5séget adjon az évek között áthúzódó események összegeinek nyilvántartására, ezzel is el5segítve a beszámoló valószer1ségét. Az id5 el5rehaladtával egyre b5vül az itt nyilvántartott összegek fajtája, és mértéke is növekszik. Ez tapasztalható, ha összehasonlítjuk a 2000. évi, a 2001. évi, ide vonatkozó mérlegsorok összegeit, és a tárgyévi gazdálkodásban már látható összegeket. Itt került kimutatásra a 2001, év folyamán bérelt Mitsubishi Pajero Wagon gépjárm1 5.000 eFt els5 részletének következ5 évekre es5, 4583 eFt-os része. Ezen kívül ez a mérlegf5csoport tartalmazza a 2002. évben megjelen5, 2001-ben már kifizetett 1.571 eFt hirdetési díjat, valamint a 2002. évet érint5 költségeket, melyek összege 87 eFt.

13. ábra: Aktív id5beli elhatárolások a mérlegben

C. 1. 2. 3.

El z év (eFt) El. Év módos. Eszközök Aktív id,beli elhatárolások 0 Bevételek aktív id beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolása Halasztott ráfordítások

20

Tárgyév (eFt)

21 637 6 241

2.5. Saját t ke A saját t5ke mérleg f5csoport mindig a vállalkozás saját vagyonát, annak tartalmi elemeit láttatja, és lehet5séget biztosít a saját er5b5l felhalmozott vagyon vizsgálatára is. A Hévinvest Hungary Rt. alapításakor a jegyzett t5két 20 MFt-ban állapították meg, és került bejegyzésre, 1999. február 3-án. Az összeget a két alapító tulajdonos 10-10 MFt-os összegben bocsátotta a cég rendelkezésére. Ezt követ5en a tagok elhatározták a jegyzett t5ke emelését, melyet az egyik tulajdonos, már m1köd5 Kft-jének beolvasztásával hajtottak végre. A beolvadási m1veletre 1999. augusztus 3-mal került sor. A m1ködéshez feltétlen szükségét érezve a tulajdonosok úgy döntöttek, más partnereket is bevonnak a cég m1ködésébe, így újabb t5keemelés mellett döntöttek. A beolvasztással elért 170 MFt-os jegyzett t5két a két új tulajdonos részvényvásárlással, 50-50%-os arányban 1999. november 19-ével 798 MFt-ra emelte. A két, új tagként a vállalkozásba lép5 tulajdonos a részvényekhez névértéken jutott hozzá, mely az alapító okiratban rögzített 1 000 000 Ft/db-os értéket jelenti. Ezeknek a részvényeknek a kibocsátásáról természetesen a részvénytársaság legfels5bb szerve, a közgy1lés döntött, szintén az alapító okiratban foglaltaknak megfelel5en. A legutolsó, említett id5pont után az Rt. jegyzett t5kéjében változást már nem eszközöltek, és a jelenlegi üzletmenet mellett ezt nem is tervezik. B5vítésr5l legközelebb akkor kíván tárgyalni a közgy1lés, ha már ez a jelenlegi fejl5dési ütemnek elengedhetetlen feltételévé válik. 14. ábra: Saját t5ke szerkezet a mérlegben

Források D. Saját t,ke I. Jegyzett t ke Ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedések névértéken II. Jegyzett de még be nem fizetett t ke III. T ketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

21

El z év (eFt)

El. Év módos.

Tárgyév (eFt)

964 500 798 000

1 158 032 798 000

339 482 -25 240

339 482 -172 983

-147 742

193 533

2.6. Kötelezettségek A cég nyilvántartásaiból vizsgálódva szembet1n5 volt, hogy a kötelezettségek állományán belül a hitelek állománya bír a legnagyobb jelent5séggel. Ez az állomány kínálkozott b5vebb vizsgálatra. A törvény által lehet5ségként felkínált, szoros kapcsolatban lev5 vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek hátrasorolásával a cégvezetés nem élt, ennek a mérlegcsoportnak az értéke 0 eFt. A rövid lejáratú kötelezettségek állományában különösebben rendkívüli tétel nincs nyilvántartva. Összességében tehát megállapítható, hogy lévén induló, de legalábbis nemrég m1köd5 cégr5l beszélve a Hosszú lejáratú kötelezettségek állomány a leg szembet1n5bb és érdekesebb. 15. ábra: Kötelezettségek a mérlegben

F. I. 1. 2. 3. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

El z Források Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozásban Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban állóval szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejjáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban állóval szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök Ebb l: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vev kt l kapott el legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban állóval szemben

22

év (eFt)

El. Év módos.

Tárgyév (eFt)

1 553 235 0

1 459 812 0

1 212 576

1 106 915

1 040 873

922 878

169 692

173 686

2 011 340 659 237 941

10 351 352 897 96 448

3 486 33 103

85 753 14 275 57 953

8.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

66 129

98 468

A kötelezettségékek állományába tehát a törvény értelmében olyan tételeket kell sorolni, melyek kifizetésre, pénzügyi teljesítésre kell, hogy kerüljenek. Azokat a tételeket tartalmazza, melyek idegent5l származnak, tehát az idegen t5ke nagyságát jelenti. Információs jelent5sséggel bír tehát, és az adott cég eladósodottságának mértékét is megmutatja, ha a mérleg f5összeghez viszonyítjuk. Jellemz5 rá, hogy mindig magasabb, tehát adott esetben például kamattal növelt értéken kell nyilvántartani, ellentétben az eszközök között nyilvántartott követelésekkel, hogy kimerít5en megfeleljen a vállalkozás az óvatosság elvének, mely a biztonságos üzletmenetet szolgálja. Értékelése az eszközökéhez hasonló módon történik, legalábbis év végén az MNB közép árfolyamaihoz kell viszonyítani. Azonban pénzügyi teljesítéskor a magasabb, eladási banki árfolyam dominál abban az esetben, ha az adott gazdálkodó nem rendelkezik devizabetét számlával. Fontos kiemelni még a váltótartozásokat, melyet kamattal növelten, a kamatot egy összegben ráfordításként elszámolva kell nyilvántartani, és a követ5 évi arányos részt kell id5ben elhatárolni év végén a passzív id5beli elhatárolások között. Ezen kívül jelent5s és fontos a munkavállalókkal szembeni kötelezettség, melynek ismérve hogy tartós passzíva, ami azt jelenti, hogy valójában az összege soha nem lehet nulla. Ez azért van, mert a munkavállalók a bérfizetés napjáig is rendelkeznek ledolgozott napokkal. 2.6.1. Hosszú lejáratú kötelezettségek A beruházási és fejlesztési hitelek állományában két jelent5sebb tétel1 hitel szerepel. Az egyik hitel felvételére 1999. június 21-én került sor. Az igényelt, és kapott összeg 650 000 eFt volt. Ennek három f5 része van. Az egyik része, 150 000 eFt teljes egészében az eredeti, erre a hitelre vonatkozó keretek között kerül elszámolásra. 100 000 eFt összegre a Magyar Turizmus Rt által meghirdetett termékfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó kamattámogatást élvez. És a fennmaradó 400 000 eFt a Gazdasági Minisztérium által, a kis – és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó kamattámogatást élvez. A hitel törlesztésének kezdete 2002. év,

így az els5 évi törleszt5rész, 85 753 eFt err5l a

mérlegsorról a rövid lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra. A kapott kamattámogatások 25%-a a cég adózás el5tti eredményét csökkenti, melynek fels5 határa a maximális 5 000 eFt-ban lett megállapítva.

23

A másik hitel 2001. május 23-án 1 545 eEUR összegben, appartmanház építések céljából került felvételre. A hitel törlesztése, és kamatfizetése folyamatos, ezért a 2001. évi mérlegben a tartozás értéke 1 473 eEUR, melynek forintális értéke 358 631 eFt. A kett5 gyüttes összege teszi ki a mérlegben kimutatott 992 878 eFt-ot. A tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsoron egy harmadik, a vállalkozás által igényelt, és megkapott hitel van. Az egyik partnert5l kapták, és része egy 63 000 eFt érték1, és egy 400 eUSD érték1 hitel, melynek együttes összege az árfolyamváltozások miatt 173 686 eFt-ra változott.

2.6.2. Rövid lejáratú kötelezettségek A Rövid lejáratú kölcsönök állományában szerepl5 96 448 eFt-os tétel három részb5l tev5dik össze. Egyrészt szerepel

itt az egyik f5, els5ként alapító tag tagi kölcsön

hozzájárulása, 297 eFt, másrészt egy Kft – mely ingatlanforgalmazással foglalkozik – által nyújtott 87 391 eFt-os kölcsön, valamint egy, az egyik partner cég által adott kölcsön 8 760 eFt értékben. A Vev kt l kapott el legek állománya a fordulónap után elszámolásra kerül5 vev5 számlák kiegyenlítéséhez kapcsolódó 14 275 eFt. A Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból (szállítók) állománya 57 953 eFt, melynek el5z5 évhez képest tapasztalható növekedése javarészt a b5vül5, küls5 szolgáltatásnyújtók alkalmazásából, igénybevételükb5l fakad. Az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kerültek kimutatásra a munkabértartozások, azok járulékai, az ÁFA, a turisztikai hozzájárulások, az idegenforgalmi adó, valamint a garanciális kötelezettségek, összesen 98 468 eFt értékben. A garanciális kötelezettségeit a cég a mérlegkészítés napjáig rendezte ugyan, de a számviteli törvény vonatkozó rendelkezései alapján ezt a mérlegben – mivel fordulónap után rendezték csak – ki kellett mutatni.

24

2.7. Passzív id beli elhatárolások A passzív id5beli elhatárolások felbontása formailag megegyezik az aktív id5beli elhatárolásokéval, de lényegileg azonban különbözik, egészen pontosan annak az ellentettje. A bevételek passzív id5beli elhatárolása soron olyan eredményt növel5 tételeket kell nyilvántartani a számviteli törvény szerint, mely bevételek a tárgyévben realizálódtak, de a következ5 évre is vonatkoznak, például ilyen lehet egy kapott bérleti díj, melyet el5re fizettek ki a bérl5k, de a követ5 év adott id5szakára is vonatkozik. A költségek, ráfordítások elhatárolásaként olyan tételeknek kell nyilvántartásra kerülniük, mely ráfordítások csak utólag, követ5 évben kerülnek majd elszámolásra, tehát lényegében utólagosan történik a pénzügyi teljesítés. A halasztott bevételek között pedig azok a tételek kerülnek kimutatásra, melyeket a cég már bevételként elszámolt, de ez a bevétel a tárgyévet követ5 éveket is érinti. Jó példa lehet ide a térítés nélküli átvétel elszámolt, és azonnal elhatárolt bevétele, melyet követ5 években oldanak csak fel, példáol az elsámolt értékcsökkenéssel arányosan. A cég Passzív id5beli elhatárolásai között kamatokból származóan, azokkal kapcsolatos összegeket tart nyilván. Elhatárolt bevétele csak az egyik, tulajdonrészt is birtokló partnernek nyújtott kölcsön kamatából származik. A 14 415 eFt ennek a hitelnek az id5arányos járó kamata. Az elhatárolt költségek, ráfordítások kimutatott összege a vállalkozás által igényelt, és kapott, partnerekt5l és pénzintézetekt5l származó hiteltartozások id5arányos kamata. Ezek összege együttesen teszi ki a 60 985 eFt-os összeget. 16. ábra: Passzív id5beli elhatárolások a mérlegben

G. 1. 2. 3.

Források Passzív id,beli Elhatárolások Bevételek passzív id beli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása Halasztott bevételek Források összesen

El z év (eFt)

25

El. Év módos.

Tárgyév (eFt)

93 950

75 373 14 415 60 958

2 611 685

2 693 217

2.8. Az eredmény kimutatás, és technikai változásai A Hévinvest-Hungary Rt. az alapítást követ5en az „A” típusú, összköltség eljárással készül5 eredmény kimutatást készítette. A számviteli törvény változásakor döntést kellett hozniuk azzal kapcsolatban is, melyik eredmény kimutatás fajtát választják. Figyelembe véve az addigi döntést, és megpróbálva a korábbiakhoz leghasonlóbb módon dolgozni, a menedzsment egybehangzóan az Összköltség eljárással készül5 eredmény kimutatás „A” típusát választotta. Ehhez a típushoz kellett a legkevesebb módosítást végrehajtaniuk az eddigi jól bevált gyakorlathoz képest. Az átállás során a cégnek a következ5 változtatásokkal kellett szembenéznie: Az egyéb költség kategória megsz1nésével az anyagjelleg1 ráfordítások köre b5vült ki. Az igénybevett szolgáltatások, és az Egyéb szolgáltatások kategóriákkal egészült ki, és ide lettek besorolva az eddig egyéb költségek között nyilvántartott tételek. A személyi jelleg/ ráfordítások alapvet5en csak számlarend beli besorolásokban változtak, de a kategória értelmezése nem került módosításra. Az egyéb bevételek, és egyéb ráfordítások tartalma annyiban változott, hogy megsz1nt a szokásos mértéken belüli, és azt meghaladó tételek kategóriája, így az ezekkel kapcsolatos tételek min az „egyéb” besorolást kapják. A pénzügyi m/veletek bevételei, és ráfordításai kategóriákban csak a részesedési viszonyok megkülönböztetésének bevezetése miatt történtek változtatások. Ezek

a vizsgált cég

szempontjából teljesen érdektelenek, hiszen nincs olyan partner, aki résztulajdonos, és bármiféle

eredménymódosító

érdekeltségben

állnának

vele,

legalábbis

pénzügyi

szempontból. Az eredmény kimutatás sémán belül nincs több olyan kategória, ami változott, ezért nincs más hátra, mint megnézzük, hogy miként néz ki az eredmény megállapítás gyakorlata a vállalkozásnál: Az értékesítés nettó árbevétele 903 114 eFt volt, és ebb5l a vendéglátási tevékenység árbevétele 395 878eFt-ot, a szállás értékesítés árbevétele 390 160 eFt-ot, a terápia

26

árbevétele 84 109 eFt-ot ért el. Látható, hogy a két f5 profil, majdnem egyenl5 arányban vesz részt az árbevétel kialakulásában, melyb5l a cégvezetés pozitív következtetéseket vonhat le arra vonatkozóan, hogy a közép és hosszú távú célok elérése felé jó úton haladnak. Az egyéb bevételek nagysága jelent5s mérték1, mely legnagyobb része az év közben értékesített 35 appartmanház 479 100 eFt-os hozamának köszönhet5. Az anyagjelleg/ ráfordítások 349 711 eFt-os mértéke az alapanyag ételfelhasználás 86 480 eFt-ot, az alapanyag italfelhasználás 15 296 eFt-ot tett ki. Az üzemeltetési költségek közül a gáz, víz és áramdíj együttesen 51 410 eFt volt. A különbözetet az igénybevett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások teszik ki, melyek kivétel nélkül a szállodai szolgáltatáshoz kapcsolódnak. A személyi jelleg/ ráfordítások 299 349 eFt-os összege összesen 160 f5 részére került kifizetésre. Ez a létszám megegyezik a szükséges mértékével, és további b5vülés egyel5re nem várható. Az igazgatótanácsi tagok, illetve a felügyel5 bizottság tagjai sem bért, sem jutalmat nem vettek fel, és kölcsönt sem folyósítottak nekik, a vezet5ség részére se jutalom, se prémium nem került kifizetésre, és a tagok osztalékot sem vettek fel. Ezek az adatok egy induló vállalkozás esetén teljesen normálisnak mondhatóak. Az értékcsökkenési leírás soron 137 845 eFt került elszámolásra. Ennek több mint egy tizedét tette ki a kisérték1 tárgyi eszközök egyösszeg1 leírásának mértéke. A pénzügyi m/veletek bevételei között a két támogatott hitelhez kapcsolódóan 25 289 eFt szerepel, amit a Gazdasági Minisztériumtól kaptak a kiemelt idegenforgalmi cél miatt. Ez a 32 721 eFt legjelent5sebb része. A pénzügyi m/veletek ráfordításai között került elszámolásra a pénzintézetnek fizetett kamatok 140 693 eFt nagyságban, ami tartalmazza az EUR hitel 14 969 eFt-os, valamint a beruházási hitel (értéke 650 000 eFt) 125 724 eFt-os kamatának összegét. Az egyéb kamatok összege 26 406 eFt. Itt került elszámolásra még a két partnernek fizetend5 kamat mértéke is. Ezenkívül itt került kimutatásra a társaság realizált árfolyamvesztesége is, ami 7 247 eFt volt. 27

A rendkívüli eredmény csak a rendkívüli ráfordítások összege, melyet egy turisztikai alapnak fizetett kockázatviselési összeg tesz ki. A társaságnak, és a turisztikai alpnak a célja, hogy a közelben elhelyezked5 Sármellékre repül5vel érkez5 vendékekkel is b5víthesse vendégkörét. A következ5 ábra az eredménykategóriák értékének változásait hasonlítja össze az el5z5 évvel. Az els5 oszlop a „A” Üzemi, üzleti tevékenység eredménye, a második a „B” Pénzügyi m1veletek eredménye, a harmadik a „D” Rendkívüli eredmény, a negyedik az „F” Adózott eredmény, és végül az ötödik a „G” Adózott eredmény kategóriák értékeit mutatja. Ebb5l kit1nik, hogy a vállalkozás m1ködése már a második évben pozitív eredményt hozott, a pénzügyi ráfordítások (jórészt a kamatterhek) mértékének ellenére is. A menedzsment a m1ködés legalább ilyen mérték1 hozamnövekedését várja a 2002-es évre is.

17. ábra: Az eredménykategóriák értékének összehasonlítása

Az eredmény-kategóriák értékei 400 000 300 000 200 000 100 000

El z év(eFt)

0

Tárgyév(eFt)

-100 000 -200 000 1

2

3

28

4

5

18. ábra: Az eredmény kimutatás S.sz. 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A. 13. 14.

Megnevezés Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelés) készletek állományváltozása Saját el állítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmény Egyéb bevételek Ebb l: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjelleg) ráfordítások Bérköltség Személyi jelleg) egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jelleg) ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebb l: értékvesztés Üzemi, üzleti tevékenység eredménye Kapott osztalék és részesedés Ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyer. Ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott

15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott kamatok és kamatjelleg) bev. Ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi m)veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi m)veletek bevételei 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszt. Ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetend kamatok és kamatjelleg) ráfordítások Ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékveszt 21. Pénzügyi m)veletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi m)veletek ráfordításai B. Pénzügyi m$veletek eredménye C. Szokásos vállalkozói eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás el,tti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény

29

El z év (eFt)

El. Év módos.

Tárgyév (eFt)

280 471

903 114

280 471

903 114

0 2 157

0 501 789

102 000 26 439 66 112

193 621 132 919 13 209

194 551 117 505 5 243 42 995 165 743 67 765 12 335

349 711 209 112 5 107 85 130 299 349 137 845 274 478

-157 766

343 520

1 417

185

22 670 24 087

32 536 32 721

13 809

167 099

6 13 815 10 272 -147 494 402 650 -248 -147 742

1 569 168 668 -135 947 207 573

-147 742

917 -917 206 656 13 123 193 533

-147 742

193 533

3. Fejlesztések Az el5z5 fejezetben részletesen bemutatásra került a Hévinvest-Hungary Rt-nél alkalmazott számviteli rendszert. Megpróbáltam átfogóan leírni, milyen pontokon és hogyan térnek el a törvény nyújtotta kereteken belül az általános gyakorlattól. Ezt lehet5ség szerint igyekeztem teljes kör1en, mérlegcsoportonkénti bontásban bemutatni, és kitérni az eredményességre gyakorolt hatásokra is. Ezen belül különösen jelent5s szerepet kapott a Tárgyi eszközök vizsgálat, és az Eredmény kimutatás összeállításának módszerében történt, el5írt és alkalmazott változások elemzése. Ebben a fejezetben, a fejlesztések cím alatt, a vállakozásnál jelenleg megoldásra váró problémák, és jöv5beni változtatások néhány sarkalatos pontját szeretném megvizsgálni, melyek rendre a következ5k lesznek: A jelenleg megoldásra váró probléma, hogy a korábban a cég által értékesített appartmanházak egy részét megvásárló csoport, élt a tulajdonjog visszaadásának lehet5ségével, és elálltak a vásárlástól. Valamint ezzel egyid5ben a könyvelési osztály dolgozói hibákat tártak fel a dolgozói étkeztetés elszámolásában. Mindkét gazdasági esemény a már lezárt, el5z5 üzleti év éves beszámolóját módosítja, így önellen5rzést kell végrehajtani. Ennek menetét, és gyakorolt hatásait fogom bemutatni. A cég birtokában lev5 szállodaépület jellegénél fogva lakott épület. Véleményem szerint jobban használódik, mint a cégvezetés által szabott leírási kulcs mértéke. Ennek a változtatási javaslatnak a miértjét, és hatását vizsgálom majd az Értékcsökkenési leírás cím1 részben. A céltartalékokkal, és elhatárolásokkal foglalkozó fejezetben indokolni próbálom a tartalékképzés szükségességét, és az általam fontosnak tartott, ezekkel kapcsolatos, törvény általi módozat hasznosságát vizsgálom majd. A számviteli törvény a 2003. évt5l lehet5séget biztosít majd tartalék képzésére, beruházási céllal, az adózás el5tti eredményb5l. E részben ennek bevezetését, és hasznosságát próbálom elemezni.

30

3.1. Az önellen rzés A 2002-es üzleti év során a vállalkozásnál két olyan esemény történt, mely önellen5rzési eljárást von maga után. Az egyik ilyen esemény egy üzleti tranzakció meghiúsulása volt, mely néhány, már korábban értékesített appartmanház kényszer1 visszavétele miatt következett be. A másikat a vállalkozásnál vizsgálatot végz5 adóellen5rök fedezték fel. Megállapították, hogy hibák merültek fel a dolgozói étkeztetés elszámolásában. Az önellen5rzést a jóváhagyó testület beleegyezése, és az adóhatóság egyidej1, kötelez5 határozata mellett hajtják majd végre. Mindezt a Számviteli törvény ide vonatkozó rendeletének megfelel5en teszik. A következ5kben a probléma bemutatására,

a teend5k végigvezetésére kerül sor, és

megvizsgálom annak hatásait a 2001. évi mérlegre, és az eredményre. A 2001-es év folyamán a társaság 35 appartmanházat értékesített, melyb5l 479 100 eFt egyéb bevétele, és 235 141 eFt egyéb ráfordítása származott. A bevételt az eladási ár, a ráfordítást a könyv szerinti érték kivezetése jelentette. Így, ebb5l a m1veletb5l a 2001. évi eredményre 243 955 eFt pozitív hatás keletkezett. Az appartmanok adás-vételi szerz5dései lehet5séget adnak arra vonatkozóan, hogy a szerz5dés megkötését követ5 egy éven belül a megállapodottakban foglaltaktól bármely szerz5dött fél elálljon, ha a szerz5désben foglalt pontok közül bármelyik feltétel nem valósul meg. Ezen feltételek közül néhány például a pénzügyi rendezés, az állapot, a garázshely biztosítása. Az el5bb említett problémák miatt ezzel a lehet5séggel 11 tulajdonos élt. Az idei évben ezek a tulajdonjogok visszaszálltak a cégre a szerz5dést5l való elállás miatt. Az esemény miatt az eredeti állapot visszarendezése vált szükségessé.

A dolgozói étkeztetés elszámolásában feltárt hiba abból adódott, hogy a cég túllépte a törvények által engedélyezett 2 200 FT/f5/hó étkeztetési értéket. Ezen kívül az el5írt 29%-os Társadalom-biztosítási Járulék helyett 11%-os Egészségügyi Hozzájárulást számoltak el. A két fontos gazdasági esemény együttes hatása a vállalkozás számviteli politikában meghatározott, ide vonatkozó szabályozása szerint jelent5s, de ennek miértjére a kés5bbiekben térek ki.

31

19. ábra: Az elvégzend5 önellen5rzés könyvelési tételei

S.Sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Megnevezés Eladási ár visszavezetése K.sz.é. Kivezetése Appartman értéken visszavezetése K.Ssz.é. Kivezetése Egyéb épület értékének kivezetése K.sz.é. Kivezetése Áfa Személyi étkeztetés túllépése Személyi étkeztetés szja Személyi étkeztetés eho Személyi étkeztetés maj Zárás tételei Zárás tételei Zárás tételei Zárás tételei Zárás tételei Zárás tételei Zárás tételei

T számla 961 1234 961 1234 961 1234 467 369 5595 5595 5595 493 493 493 493 861 9291 493

K számla 311 861 311 861 311 861 311 929 462 463 463 961 5595 5595 5595 493 493 8911

Összeg 41 500 000 20 058 029 98 000 000 48 585 202 12 330 000 6 428 279 37 457 500 420 225 207 087 51 772 14 120 151 830 000 207 087 51 772 14 120 75 071 510 420 225 5 111 000

20. ábra: Az adófizetési kötelezettség módosítása 206 656 -76 611 130 045

A.e.e. A jelent s hiba miatti korrekció Összesen Adóalap növel tétel TA szerinti écs Átértékelési különbözet Összesen Adóalap csökkent tétel Sz.v.t. szerinti écs Összesen Adóalap Társasági adó Kedvezmények 50% kedvezmény Kamatkedvezmény

137 852 25 000 162 852 148 322 148 322 144 575 26 024

18,0% 13 012 5 000

18 012 8 012 13 123 5 111

Fizetend TA. Bevallott TA. TA. Többlet

32

Az eredményre gyakorolt hatás levezetése következik. Az Értékesítés nettó árbevétele növekedni fog 42 eFt-al, ami az étkeztetési többletb5l származik. Az Egyéb bevétek soron kimutatott összeg a 11 db. Ingatlan eladásából származó 151 830 eFt-al csökken majd, míg az étkeztetésb5l származó személyi jelleg1 ráfordítások miatt ez a sor 273 eFt-al fog növekedni. Az egyéb ráfordítások mértéke csökkenni fog, mert az értékesített ingatlanok könyv szerinti értéke visszavezetésre kerül. A csökkenés ennek eredménye ként 75 072 eFt lesz, így az „A” Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 76 611 eFt-al csökkentend5. Ugyanennyivel csökken majd a „C” Szokásos vállalkozási erdmény, és az adózás el5tti eredmény is. Az összesített változás miatt a vállalkozás

21. ábra: Az önellen5rzés hatása az eredményre

Ssz 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A. C. E. XII. F. 22. 23. G.

Megnevezés Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelés) készletek állományváltozása Saját el állítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmény Egyéb bevételek Ebb l: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjelleg) ráfordítások Bérköltség Személyi jelleg) egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jelleg) ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebb l: értékvesztés Üzemi, üzleti tevékenység eredménye Szokásos vállalkozói eredmény Adózás el,tti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény

33

El z év (eFt)

El. Év módos.

Tárgyév (eFt)

903 114

420

903 534

903 114

420

903 534

501 789

-151 830

349 959

193 621 132 919 13 209

193 621 132 919 13 209

9 962 349 711 209 112 5 107 85 130 299 349 137 845 274 478

-75 072

9 962 349 711 209 112 5 107 85 403 299 622 137 845 199 406

343 520 207 573 206 656 13 123 193 533

-76 611 -76 611 -76 611 -5 111 -71 500

266 909 130 962 130 045 8 012 122 033

193 533

-71 500

122 033

273 273

Társasági adó többlete 5 111 eFt az adófizetési kötelezettséget csökkenti. Ezek alapján az „F” Adózott erdmény, és a „G” Mérleg szerinti eredmény 71 500 eFt-al csökken és emiatt az elért eredmény 122 033 eFt-ra csökken. Az önellen5rzés elvégzése után a vállalkozás ingatlan állománya 75 072 eFt-al növekszik. Ez a visszaszállt ingatlanok könyv szerinti értéke. Az eladásból származó követelése 151 830 eFt-al csökken. Az étkeztetés elszámolásának hibája miatt az Egyéb követelések állománya 420 eFt-al emelkedik, így a forgóeszközök között kimutatásra kerül5 változás 151 410 eFt-os csökkenés lesz. Mindez a mérleg f5összeget összességében 76 338 eFt-al csökkenti. Az eredmény kimutatásban megállapított csökkent5 tétel az Eredménytartalék terhére fogja módosítani a mérleget, ez az összeg 71 500 eFt. A kötelezettségek állománya, a személyi jelleg1 ráfordítások miatt, mely adófizetési kötelezettség lesz, 273 eFt-al növekszik, de a Társasági adótöbblet miatt 5 111 eFt-al csökken. Összességében az Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek, és a Kötelezettségek állománya soron 4 838 eFt csökkenés mutatkozik majd. Ez a forrásoldalon szintén –76 338 eFt. A mérlegegyensúly tehát nem változott.

22. ábra: Az önellen5rzés hatása a mérlegben

A. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. B. II. 1.

Eszközök Befektetett eszközök Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték) jogok M)szaki berendezések, gépek, járm)vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm)vek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott el legek Forgóeszközök Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev k) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

2. 3. Követelések egyéb rész. viszonyban álló váll. szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb Követelések Eszközök összesen

34

El z év (eFt)

2 490 224 2 489 056 2 076 559 242 827 169 550

El. Év módos.

75 072 75 072 75 072

120

Mód. 2001.

2 565 296 2 564 128 2 151 631 242 827 169 550 120

181 356 95 273 87 711

-151 410 -151 410 -151 830

29 946 -56 137 -64 119

7 562 2 693 217

420 -76 338

7 982 2 616 879

El z év (eFt) El. Év módos. Tárgyév (eFt) Források D. Saját t,ke 1 158 032 -71 500 1 086 532 I. Jegyzett t ke 798 000 798 000 Ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedések névértéken II. Jegyzett de még be nem fizetett t ke III. T ketartalék 339 482 339 482 IV. Eredmény tartalék -172 983 -71 500 -244 483 V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény 193 533 193 533 F. Kötelezettségek 1 459 812 -4 838 1 454 974 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 352 897 -4 838 348 059 1. Rövid lejáratú kölcsönök 96 448 96 448 Ebb l: átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 85 753 85 753 3. Vev kt l kapott el legek 14 275 14 275 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból 57 953 57 953 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban állóval szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 98 468 -4 838 93 630 Források összesen 2 693 217 -76 338 2 616 879

A két gazdasági esemény hatása, mint említettem, jelent5s. Ez nem csak azt jelenti, hogy a cégnek az adott évben elért eredménye jelent5sen csökken, bár ez is igaz. A legfontosabb, hogy ezek miatt az önellen5rzéssel korrigált, és a vállalat közgy1lése által jóváhagyott mérleget és eredmény kimutatást újból közzé kell tenni az illetékesek számára, és a cégbíróságon ezt is letétbe kell helyezni.

35

3.2. Az értékcsökkenési leírás elszámolása A Hévinvest-Hungary Rt. tulajdonában, mint láthattuk,

nagyon magas érték1 tárgyi

eszköznek min5sül5 eszközök vannak. Az ezekre elszámolt éves értékcsökkenési leírás tehát a költségek szempontjából jelent5s tényez5. Ez indokolja a vizsgálatot. A számviteli törvény az értékcsökkenési leírásról a következ5ket mondja ki: „52.§ (1) Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve el állítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket el reláthatóan használni fogják. (2) Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebb l adódó élettertama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemz körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat

a

nyilvántartásokon

történ

rögzítést

követ en

a

rendeltetésszer/

használatbavételt l, az üzembe helyezést l kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hitelt érdeml módon dokumentálni kell. (3) Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért, bevételt terhel egyéb, az eszköz beszerzésével összefügg , de bekerülési értéknek nem min sül ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét), az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségeket az egyedi eszközöknek – az adott vállalkozási tevékenységre jellemz

körülmények alapján számított – várható hasznos

élettartamán belül, amennyiben az összemérés elvének érvényesülése azt indokolja.” A cég tulajdonában lev5 szálloda turisztikai, és sok más szempontból is központi helyen fekszik. Mint a korábbiakban említettem, a cég fejl5dése gyors, és a szálloda kihasználtsága növekszik. Igaz, még nem érte el a nyolcvan százalékot, de hasonló ütemet feltételezve a növekedésben, ez hamarosan bekövetkezik. A nyolcvan százalékos kihasználtsági határ elérése után a szálloda már az úgynevezett „tartalék” kapacitását

36

használja. Ez a fennmaradó húsz százalék min5sül ugyanis a szálláshelyadással nagy méretekben foglalkozók arnytartaléka. Az ingatlanokra, különösen a szállodaépületre vonatkozóan meghatározott értékcsökkenési leírása, az el5bbi tényt, és azt, hogy szállodaépületr5l van szó, úgy vélem alacsony mértékben határozták meg. Mivel az emberek nemcsak munkára használják az épületet, hanem lakják is, sokkal nagyobb az amortizáció mértéke. A leírási kulcsot a fent említett okok miatt legalább duplájában határoznám meg az ingatlanok esetén, az adózási szempontból módosító tételnek min5sülése ellenére is. Ezt a lépést az 52.§ 2-es pontjának engedélyez5 értelmezése is alátámasztaná. A m1szaki berendezések és az egyéb berendezések leírását arányosnak tartom a valódi elhasználódással. Itt nem változtatnék a kulcsokon. A változtatás hatására nemcsak a költségnek min5sül5 értékcsökkenési leírás fog növekedni, de úgy vélem, hamarabb indokolttá válik majd a felújítás, mely versenyben maradási szempontból is fontos tényez5 lehet.

37

3.3. Céltartalékok és elhatárolások A vállalkozás kimutatásaiban nem szerepelnek céltartalékok. A menedzsment az alapításkor úgy gondolta, nincsenek, és nem lesznek a vállalkozás életében olyan gazdasági események, melyek a céltartalék képzését követelnék, emiatt nem is döntöttek képzésr5l, és err5l bels5 szabályzatokban sem rendelkeztek. A törvény a céltartalék képzéssel kapcsolatban kötelez, és engedélyez egyaránt. Kötelez5en képezni kell céltartalékot várható veszteségekre, melyre egy általános példaként említhet5 a garanciális javítások vállalása. Képezni kell még várható kötelezettségekre is, melyek például a cég által átvállalt kötelezettségek esetében szükségszer1. a cég vezetése úgy gondolta, hogy ilyen események a m1ködés jellegénél, és az irányítás gondolkodásmódjánál fogva nem következnek be. Úgy vélem azonban, hogy az egyéb céltartalékok kategória által nyújtotta lehet5ségeket nem vették számba maradéktalanul. A cég alkalmazottjai körében jobb hírnévre tehetnének szert, elérhetnék,

hogy a munkaer5 elégedettebb legyen, és megakadályozhatnák az

esetleges fluktuációnövekedést azzal, ha képeznének nyugdíjalap jelleg1 céltartalékot. Képezhetnék a céltartalékot eredménymódosító szándékkal is. A korábbiakban bemutatott ábra alapján például jól látható, hogy a szálloda eredménye megduplázódott. Szinte megegyezik az érték az el5z5 évi eredménnyel, de ennek az idei el5jele már pozitív. Ezt a tendenciát figyelembe véve elképzelhet5nek tartom, hogy ráfordítás növel5 céllal is eredményes lenne a céltartalék-képzés módszerének alkalmazása. A céltartalék képzésének lehet5ségér5l egy másik szempontból is fontos említést tenni. Ez a lehet5ség e kategóriával párhuzamosan érinti az id5beli elhatárolások állományát is. Az alkalmazásban

lev5

számviteli

törvény

lehet5séget

kínál

a

nem

realizált

árfolyamveszteségek aktív id5beli elhatárolására. Ezt, a céltartalékot és az id5beli elhatárolást érint5 szabályozást a törvény a következ5képpen szövegezi: „33.§ (2) Az aktív id beli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglev

devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló –

beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni érték/ joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, deviza-kötvény kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni érték/ joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérleg fordulónapi értékelésb l adódóan keletkezett, és a pénzügyi m/veletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi m/veletek egyéb

38

ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor – az el z id szakokban elhatárolt halmozott összegb l – a törleszt

részletre jutó – halasztott ráfordításként

kimutatott – nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, pénzügyi m/veletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). (3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi m/veletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni érték/ jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették.” „41.§ (4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglév devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszköz), vagyoni érték/ joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszköz), vagyoni érték/ joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33.§ (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételt l eltelt id tartam és a hitel figyelembe vehet arányában számított hányadnak megfelel

futamideje

összeg/ céltartalékot kell kimutatnia.

Amennyiben az el z üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamid nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni érték/ jog várható - amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. (5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33.§ (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetend .” E szabályozás értelmében a cégnek lehet5sége van arra, hogy a fennálló devizás hiteltartozásaikra alkalmazza az eljárást. Mikor ez a szabály hatályba lépett, megvizsgálták ugyan, hogy érdemes e bevezetni és alkalmazni, de akkor a kapott eredmény nem min5sült jelent5snek, nem haladta meg a számviteli politikában rögzített értéket. Azonban az idei

39

évben devizahitel b5vítésre került sor. Célszer1nek tartanám a számítások újbóli elvégzését. Igaz, ez az el5bb okként említett ráfordítás-növel5 programmal ellentétben állna, tehát nem garantálná a ráfordítások növekedését, hiszen a futamid5 alatt egy kisimult átlagot eredményezne, de az amúgy összevontan nem jelent5s árfolyam különbözetb5l ezt a tételt kiemelve elképzelhet5, hogy hasznos lenne. Mindenképp fontosnak ítélem ezt a vizsgálatot.

40

3.4 A fejlesztési tartalék Az el5z5ekben arra próbáltam megoldást keresni, hogy miként lehetne, lehetett volna esetleges költségnöveléseket végrehajtani, és milyen problémák merültek fel a vállalkozásnál, valamint ezekre milyen megoldásokat lehetne találni. Ebben a részben egy olyan kérdést szeretnék tárgyalni, melynek alkalmazása a jöv5re nézve esetleg hasznos lehet. Ez a HVG-ben megjelent, idei évt5l szabályozásra került, jöv5 évt5l alkalmazható módszer, a fejlesztési tartalék képzése. Err5l az adókülönszámban megjelent egy szemelvény, melyet most idézni szeretnék: „Új el írás 2002-ben. Az adózó csökkentheti adózás el tti eredményét azzal az összeggel, amelyet az adóévben eredménytartalékból lekötött tartalékba vezet át, és az adóév végén ilyenként mutat ki. Ez nem haladhatja meg az adózás el tti nyereség 20%-át, illetve az 500 millió forintot. A lekötött tartalékban elhelyezett, az adóalapból levont összeget 2003-ban beruházásra kell felhasználni (az apport nem tekinthet beruházási célú felhasználásnak). Ha az összeget nem, vagy nem teljes egészében beruházásra használják fel, akkor ezen összeg (összegrész) után 2004. januárban be kell vallani és az önellen rzés szabályai szerint, késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni a 18 százalékos adót. Új el írás 2003-ban. A fejlesztési tartalék kedvezménye az adózás el tti nyereség 25 százalékára n , de továbbra is legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehet. A 2003-ban elkezd d adóévben és ezt követ en lekötött fejlesztési tartalékot legkés bb a lekötés utáni negyedik adóév végéig kell beruházásra felhasználni. Ha az adózó a tartalékot (vagy annak egy részét) beruházás nélkül szünteti meg, vagy a negyedik adóév végéig nem használja fel beruházásra, az adót az önellen rzés szabályai szerint, a késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A tisztán fejlesztési tartalékból megvalósított beruházás után az üzembe helyezést követ en értékcsökkenés . adózási szempontból – már nem számolható el, ha azonban a beruházás értéke a fejlesztési tartalék összegét meghaladta, ezen különbözet leírására az üzembe helyezés napjától van lehet ség (nem pedig kés bb, ahogyan erre az általános szabályozások szerint kerülne sor).” Ezek alapján, és az újságban megjelent minta alapján szeretnék egy példát is említeni. Tegyük fel, hogy a cég a lízingelt furgon mellett szeretne újakat is vásárolni. Az erre szánt összeg összesen 17 millió forint lenne. A használati id5 öt év, a maradványérték összesen 2 millió forintban kerülne megállapításra. Erre a célra az eredmény terhére lekötött tartalékot 41

képezne, 10 millió forintot. Az el5rehozott értékcsökkenési leírás a következ5képpen alakulna: 23. ábra: Az el5rehozott értékcsökkenés Jogcím 1. Számviteli écs <(17000 -2000)/6> 2. Könyv szerinti érték az adóév utolsó napján 3. Elszámolt écs (15 000*0.20) 4. Számított nyilvántartási érték az adóév utolsó napján 5. Módosító tételek összesen (1.-3.)

2003

2004

2 500 2 500 14 500 12 000

2005 2006 2007 (ezer forint) 2 500 2 500 2 500 9 500 7 000 4 500

2008

2009

2 500 2 000

0 2 000

3 000 2 000

2 000 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

-500

500

2 500

2 500

2 500

2 500

0

A harmadik és a negyedik pontra vonatkozóan el kell mondani, hogy az adótörvény 20 százalékos leírást engedélyez, de mivel a fejlesztési tartalékból felhasznált összeg után az Rt. már csökkentette az adóalapját, az autók számított nyilvántartási értékében az els5 év végén ez már nem szerepel.

A 2003-as évet érint5en már láthatjuk, hogy a szabályok enyhülnek is. Ezt az eljárást alkalmazhatnák például a tervezett, de még el nem kezdett beruházásokra. El5ny abból származna, hogy a jelenlegi pozitív eredményt ezzel is csökkenthetnék, és a növel5 tételek csak kis mértékben jelentkeznének az adóalapban a kés5bbiek során. Hogy a számok ezt az elgondolást alátámasztják-e, az csak kimerít5 elemz5 számításokkal igazolható, de úgy gondolom, érdemes megfontolni.

42

4. Összegzés A dolgozat bevezetésében bemutatásra került a cég, és annak környezete.

Mivel

els5sorban turisztikai céllal létrehozott vállalkozásról van szó fontos volt, hogy láttatást nyerjen a cég által létrehozott szálloda földrajzi, idegenforgalmi elhelyezkedése. Alapvet5, mert ennek rossz min5sége a frekventáltság hiánya alapvet5en megkérd5jelezné a szálloda létjogosultságát. Mint a tények is mutatják, a Hotel Europa Fit kiemelt idegenforgalmi környezetben m1ködik, minden küls5 feltétellel rendelkezik a kiváló m1ködéshez, m1ködtetéshez. A megvalósított, kialakított bels5 feltételrendszer is hasonlóan jó eredményeket mutat. Mind az átalakított, és folyamatosan fejlesztés alatt álló ingatlan, mind a m1ködtetéshez igénybevett eszközök, mind a megalapozott tudással rendelkez5 dolgozói és vezet5 beosztású állomány ezt tükrözi. A következ5kben, a hazánkban alkalmazott számviteli rendszer f5bb alapelvei kerültek bemutatásra, és nagyító alá került az alapításkori, és jelenlegi tulajdonosi szerkezet, és t5keállománya.

Ezekkel

párhuzamosan

az

alapítás

id5pontja,

körülményei

és

megvalósítása került vizsgálat középpontjába. Ezek alapján tehát egy teljesen újnak mondható, friss vállalkozásról van szó, mely Részvénytársasági formában jött létre, több mint 0.7 milliárd forintos jegyzett t5kével. Ez a szám tükrözi a megalapított gazdasági társaság kaliberét, és szándékainak, céljainak méreteit. A második fejezet a 2001-es évre vonatkozó számviteli szabályozások változásainak alkalmazását hivatott feltárni. Ez egy fontos pillanat volt a m1ködés során, hiszen az induló évben kialakított számviteli rendszer a követ5 évben kényszer1en ismét módosításokon esett át. A rendszerben néhány ponton alapvet5 változtatásokat is végre kellett hajtani, amely gazdálkodási szempontból egyáltalán nem elhanyagolható. Arra voltam kíváncsi, hogy ez miként ment végbe, és mennyire befolyásolta akár pozitívan, akár negatívan a m1ködést. Azt tapasztaltam, hogy a módosítások végrehajtása során nem következett be olyan elváltozás, mely megtörhette volna a fejl5dést. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a tárgyi eszköz állomány b5vült, a beruházások rendre aktiválásra kerültek Hogy a rendszer nem ingott meg, részben annak is köszönhet5, hogy az e területen dolgozókat és a mendzsmentet a változások felkészülten érték, és meglehet5sen szerencsésnek mondható az is, hogy a rendszert az általános számviteli szabályok szerint hozták létre már a kezdetekben. Ez azért mondható el, mert nem alkalmaztak olyan sajátságos elszámolási, nyilvántartási módozatokat, melyek a változásokat követ5en

43

esetleges törvényszegésnek min5sülnének, és nem voltak rákényszerítve ez által teljesen új módozatok kidolgozására. Az alkalmazott, és megváltoztatott rendszer felépítése szinte teljesen egyezik az „általános” szabályozással, átlátható, logikus, és véleményem szerint sokkal közérthet5bb, mintha teljesen széls5séges eseteket alkalmaznának akár a számlatükörben, akár a bels5 bizonylatolásban. A beszámolót is ezen elv alapján készítik. A mérlegb5l a jól megszokott „A” típusút, az eredmény kimutatásból az Összköltség eljáráson alapuló „A” típust készítik. A változás el5tt is ezeket alkalmazták, tehát itt is a lehet5 legkevesebb változással kellett szembenézniük. Meg kell említeni persze azt is, hogy a m1ködés jellege is lehet5vé tette ezt az eljárást és a lehet5 legegyszer1bb rendszerfelépítést, hiszen nem foglalkoznak olyan tevékenységgel, mely okvetlen egyedi eljárásokat vonna maga után. Ebben a fejezetben a mérleg, és ezzel párhuzamosan a birtokolt javak, és azok forrásainak számbavétele, és nyilvántartási rendszerük felmérése mellett sor került az eredményesség vizsgálatára is. Kit1nik, hogy a cég eredménye a két vizsgált id5szak között megduplázódott. Ezt jól szemlélteti a fejezet ezzel foglalkozó részében található ábra is. Tehát az Rt. jól m1ködik, és úgy t1nik beváltja a hozzá f1zött reményeket. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy hogyan tovább a jöv5ben. A harmadik fejezetben ezzel a kérdéskörrel foglalkozta, a fejlesztések címszó alatt. Itt végigvizsgáltam a folyamatban lev5 önellen5rzés hatásait, ami eredményrontó lett. Úgy gondolom azonban, hogy ez nem jelent problémát. Induló vállalkozásról van szó, amely tulajdonképpen eddig mindössze egy teljes üzleti évet teljesített. Ennek ismeretében adózási szempontból is jobb, ha ezt az elért eredményt valamilyen módon csökkenteni lehetne. A korai szakasz miatt felt1nést sem kelthetne. Ennek módjait is sorba vettem. Alkalmaznám például a céltartalék képzés lehet5ségét, például nyugdíjalap létrehozására. Ez nemcsak költségnövel5 szempontból, de humánpolitikailag is hasznos lenne. Ezen kívül a fejlesztési tartalék képzésének hatásait is megvizsgálnám, tekintettel az elvégzésre váró beruházásokra. Annak furcsasága ellenére, hogy költségnövelésben gondolkodtam, úgy vélem, addig kell ezeket a lépéseket, intézkedéseket megtenni, amíg adóztatási szempontból az adóhatóság számára is elfogadható, és ameddig ezt a kiugróan fejl5d5 eredményesség lehet5vé teszi. Az érem egyik oldala szép, miszerint a vezetés ilyen eredményt tett le az asztalra. De a másik oldalon ott van az adóteher, és az, hogy több nyereség visszaforgatásával több haszonra tehetnének szert a kés5bbiekben, és esetleg a törvényszer1 stagnálás elérkezésének id5pontját is kés5bbre helyezhetnék.

44

Összességében elmondhatom, a gazdálkodás üteme, a célok elérése jó úton halad. Láthatóan mindent megtesznek annak érdekében, hogy fejl5dést, és eredményeket produkáljanak. Egy figyelemre méltó problémával azonban találkoztam, melyre a harmadik fejezetben megoldási lehet5séget is próbáltam találni. A szállodaépület értékcsökkenése aránytalanul alacsony. Ha csak papíron figyelik az állagot, elképzelhet5 egy esedékes felújítást a kelleténél kés5bb végeznek majd el, mely nemcsak piaci pozícióbeli, és a vendégkör által megítélésbeli veszteségeket okozhat, hanem egy nagyobb érték1 ráfordítást is eredményezhet majd, amelyet az akkori jövedelmez5ség már nem biztos, hogy pozitívan viselne el. Azonban ha ezek a problémák és kérdések vizsgálatra, és optimális megoldásra kerülnek, a m1ködés töretlenül fejl5dhet, és megtarthatják azt az elért pozíciót, amit eddig elértek, s5t er5síthetik is azt. Jelenleg azonban le kell szögezni, hogy annak a célnak a megvalósítása, miszerint minél nagyobb piaci részesedést kívánnak elérni, és min5ségibb fejlettebb szolgáltatásokat kívánnak nyújtani, a lehet5 legjobb úton halad.

45

5. Táblázatok, és ábrák jegyzéke Táblázatok 2. fejezet 1. ábra: Befektetett eszközök a mérlegben 2. ábra: Az immateriális javak értékcsökkenési analitikája 4. ábra: az ingatlanok értékcsökkenési analitikája 6. ábra: A m1szaki berendezések, gépek, járm1vek értékcsökkenési analitikája 8. ábra: Az egyéb gépek, berendezések, felszelelések értékcsökkenési analitikája 12. ábra: Forgóeszközök a mérlegben 13. ábra: Aktív id5beli elhatárolások a mérlegben 14. ábra: Saját t5ke szerkezet a mérlegben 15. ábra: Kötelezettségek a mérlegben 16. ábra.: Passzív id5beli elhatárolások a mérlegben 18. ábra: Az eredménykimutatás 3. fejezet 19. ábra: Az elvégzend5 önellen5rzés könyvelési tételei 20. ábra: Az adófizetési kötelezettség módosítása 21. ábra: Az önellen5rzés hatása az eredményre 22. ábra: Az önellen5rzés hatása a mérlegben 23. ábra: Az el5rehozott értékcsökkenés Ábrák 2. fejezet 3. ábra: Az immateriális javak átlagos használhatósági foka 5. ábra Az Ingatlanok átlagos használhatósági foka 7. ábra: A m1szaki berendezések, gépek, járm1vek átlagos használhatósági foka 9. ábra: Az egyéb gépek, berendezések, felszerelések átlagos használhatósági foka 10. ábra: A tárgyi eszközök f5bb összetev5inek megoszlása 11. ábra: A tárgyi eszközök kumulált átlagos használhatósági foka 17. ábra: Az eredménykategóriák értékének változása

46

6. Felhasznált irodalom 2001. évi C. törvény a számvitelr5l A Hévinvest-Hungary Rt. éves beszámolója HVG adó különszám 2003-ra Loós – Némethné – Sutus – Vörös Pénzügyi számvitel Példatár (Saldó) 2002.

47

7. Melléklet Néhány kép a Hotel Europa Fit-r5l

48

49

50

51