Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR
Költséggazdálkodás, Önköltségszámítás a Pápai Hús Rt.-nél
Küls szakmai konzulens: Csuti Lajos
Operatív konzulens: Simonné Romsics Erika
Somogyi Szabolcs Nappali Tagozat Számvitel Szak Vállalkozási Szakirány 2003
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés…………………………………………………………………………….. ………3 2. A Magyarországi húsipar helyzete. A Pápai Hús Rt. bemutatása…………………. ……5 3. Számviteli politika. A számviteli politika kapcsolata a költséggazdálkodással, önköltségszámítással……………………………………………………………….. ………….8 4. Költséggazdálkodás………………………………………………………………………...10 4.1. Alapfogalmak………………………………………………………………………….. ….10 4.2. Költségek csoportosítása………………………………………………………………..…11 4.3. Költséggazdálkodás területei, követelményrendszere……………………...……………..14 4.3.1. Költségek tervezése……………………………………………………………………...15 4.3.2. Költségek elszámolása, számlarend…………………………………………………….. 20 4.3.3. Költségek alakulásának elemzése………………………………………………………. 25 4.3.4. Költségek alakulásának ellen(rzése…………………………………………………….. 32 4.3.5. Költséggazdálkodás információrendszere……………………………………………… 35 5. Önköltségszámítás………………………………………………………………………….40 5.1. Önköltségszámítás alapfogalmai…………………………………………………………..40 5.2. Önköltségszámításnál alkalmazott alapelvek……………………………………………...41 5.3. Önköltségszámítás fajtái………………………………………………………………….. 42 5.4. Önköltségszámítási Szabályzat, annak tartalma………………………………………….. 45 5.4.1. Önköltségszámítás tárgya………………………………………………………………. 46 5.4.2. Kalkulációs séma, a kalkuláció költség-tényez(inek tartalma…………………………. 47 5.4.3. Önköltségkalkulációs módszerek………………………………………………………..55 6. Összefoglalás………………………………………………………………………………. 60 Mellékletek Irodalomjegyzék
3
1. BEVEZETÉS A vállalkozások vezetéséhez, irányításához – a vezetés, irányítás minden szintjén – információkra van szükség. A tevékenységek tervezése, szervezése, ellen rzése, a döntések megalapozása, az elért eredmények és teljesítmények mérése, értékelése mind információt igényelnek. Az információk többségét a számvitel szolgáltatja. Hazánkban 1991-ig a szükséges információkat, mind a “küls ” (vállalaton kívüli szervek) felhasználók részére az irányításhoz, ellen rzéshez, mind a “bels ” (vállalaton belüli szervek) felhasználók részére a vezetésben, a jogszabályokban meghatározott tartalommal és módon egységes rendszerben szolgáltatta a számvitel. A számviteli szabályozás – az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelel en – a könyvvezetés “információ termelése” tekintetében a 90-es évekt l kezd d en hazánkban is kettévált: -
Pénzügyi számvitelre, amelynek els dleges célja a beszámolók összeállíthatóságának biztosítása, a “küls ” körbe tartozók információ igényének kielégítése. A pénzügyi számvitel keretében els sorban a pénzügyi könyvelés, valamint az ezzel összekapcsolt analitikus könyvelés, illetve mérlegkészítés és az eredményszámítás tartozik.
-
Vezet i számvitelre, amelynek els dleges célja a menedzsment, a “bels ” kör információ igényének biztosítása. “Bels ” felhasználónak tekintjük a tulajdonosokat, az igazgatókat, az Igazgatóság és Felügyel Bizottság tagjait, a vállalkozáson belüli szervezetek különböz
szint2 vezet it, a dolgozók képviseleti szerveit. A vezet i
számvitel a költség- és teljesítményszámítást, a tervezési- és beruházás gazdaságossági számításokat, a költséghely-költségvisel
szerinti elszámolást, valamint a vállalati
statisztikát foglalja magába. A vállalat vezet i számára nem elegend csak a küls kapcsolatok megfigyelése és az arról nyújtott tájékoztatás. Nekik naprakész, folyamatos informálásra van szükségük a vállalatok bels folyamatairól. Számukra azért fontos a bels gazdasági események teljes kör2 megfigyelése, mivel beavatkozásra ebben a szakaszban van leginkább lehet ségük, ebben a szakaszban történik meg az er források felhasználása. A vállalat eredményessége szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy az er forrásokat az egyes termékek, szolgáltatások között hogyan osztották meg, milyen hatásfokkal használták fel.
4
A vállalat vezet i számára elemi érdek olyan információk birtokába jutni, amelyek a költségek, ráfordítások ésszer2, takarékos felhasználását segítik el , illetve a fennálló veszteségforrások feltárását szolgálják. Ezen információk megszerzésének eszköze a vezet i számvitel, melynek középpontjában a költség, a költségekkel való ésszer2 gazdálkodás áll. Szakdolgozatom
témájául
ezen
megfontolásból
a
költséggazdálkodást,
önköltségszámítást választottam, amit a Pápai Hús Rt-nél eltöltött szakmai gyakorlatom keretében dolgoztam ki. Vizsgáltam a cég költséggazdálkodását, a költségek tervezését, a költségek elszámolásának módját, elemzését és ellen rzését. Önköltségszámítással kapcsolatban megismertem, hogy az Rt-nél az önköltségszámítás milyen fajtáit alkalmazzák, továbbá részletesen tanulmányoztam az Önköltségszámítási Szabályzatot.
5
2. A MAGYARORSZÁGI HÚSIPAR HELYZETE. A PÁPAI HÚS RT. BEMUTATÁSA A húsfeldolgozó cégeket, valamint az alapanyag-termel ket a rendszerváltást követ években ellentmondásos, de összességében inkább negatív tendenciájú gazdasági események érték. Alapvet en meghatározó, hogy a 80-as évek végére Magyarországon a kedvez tlen területi elhelyezkedéssel mintegy 7-8 millió darab sertés feldolgozására alkalmas vágóhídi kapacitás épült ki. A kelet-európai piacok összeomlása, az alapanyag-termel k gazdasági helyzetének romlása, a szabályozatlan piaci viszonyok miatt a meglév
kapacitás
kihasználhatatlanná vált. A folyamatokat er sítette a belföldi kereslet visszaesése – a szigorú monetáris, keresletsz2kít gazdaságpolitika miatt -, valamint a fogyasztói szokások kedvez tlen változása. A rendszerváltást követ en a nagy húsipari vállalatok privatizációja megtörtént, a legtöbb esetben külföldi t ke bevonásával. Az alapanyag-termel k, a feldolgozók és a piac közötti koordinálatlan piaci viszonyok az 1995. és az 1996. években is folytatódtak. Ez az ágazat kiszámíthatatlanságát vonta maga után. Változás az alapanyag-termelés tekintetében 1997-ben következett be az irányárak bevezetésének hatására. A kapacitástöbblet, a belföldi kereslet stagnálása, az export piacok m2ködése azonban továbbra is problémát okoz a feldolgozók részére. A feldolgozók között verseny alakult ki, egyrészt az alapanyag biztosítása, másrészt az értékesítési lehet ségek tekintetében. A verseny következtében azonban lényeges nagyságú feldolgozó nem sz2nt meg, a megmaradt állami befolyásoló szerep miatt. Az értékesítési oldal szintén egyre nagyobb versenyre kényszerítette a feldolgozókat. A nagy áruházláncok megjelenésével a húsipar elvesztette a kis vev inek jelent s részét. Az új vev k méretük miatti gazdasági fölényüket kihasználva csak nyomott árakon voltak hajlandóak húsipari termékeket vásárolni. A fogyasztók azonban ennek hatásait csupán kis mértékben érezték, az árrést gyakorlatilag a nagy keresked láncok fölözték, fölözik le. A fenti tényez k ismerete segítséget nyújt egy húsipari vállalat gazdasági helyzetének, eredményességének megítélésében. Ebben a piaci környezetben m2ködik a Pápai Hús Rt., az ország egyik legnagyobb húsipari vállalkozása. A társaság a húsipari cégek között árbevétel alapján a 3-4. legnagyobb forgalmú vállalat.
6
A Pápai Hús Rt. a bemutatott piaci környezetben sikeresen rizte meg korábbi pozícióit. A pozíció megtartását a következetes termék- és min ségpolitika, az általános ismertség, a szerteágazó tevékenységi kör és a kiváló szakembergárda nagyban segítette. A vállalat tevékenységi köre: -
Húsfeldolgozás (vágóhídi tevékenység, hús-, és szalonna-feldolgozás, zsírolvasztás)
-
Élelmiszer nagy- és kiskereskedelem – szállítás saját gépjárm2vel
-
Élelmiszer jelleg2 nagy és kiskereskedelem
-
Egyéb nem bolti kiskereskedelem
-
Mez gazdasági termék nagykereskedelme
-
Külkereskedelem
-
Raktározás – tárolás – szállítás
-
Fémtömegcikk gyártás (konzervdoboz gyártás)
-
Egyéb közúti járm2javítás-karbantartás A társaság 1992 szeptemberéig állami vállalatként m2ködött. 1992. szeptember 30-ával
az ÁPV RT határozata alapján Rt-vé alakult (Pápai Hús Rt), majd 1993-ban pályázat útján az ÁPV RT értékesítette a társaságot. A cég tevékenységi köre átfogja a húsipari termék el állításához szükséges teljes vertikumot a tenyésztést l a termék kibocsátásán keresztül a fogyasztóhoz való eljutásig bezáróan. A társaság a piaci igényekhez alkalmazkodva kiépítette az alapanyag-szükségletének jelent s hányadát biztosító sertéshizlaló kapacitását. A Pápai Hús Rt. ennek következtében jelenleg az éves vágási darabszámának körülbelül negyven százalékát saját tulajdonosi körb l tudja biztosítani, míg a fennmaradó hányad legnagyobb részét termeltetési, illetve értékesítési szerz dések keretében tudja beszerezni. Termékeinek belföldi értékesítése céljából 7 saját húsbolttal rendelkezik, ahol nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytat. A társaságnak jelenleg két 100 %-os tulajdonú leányvállalata van és egy társult vállalkozása 51 %-os tulajdonban, melyek f profilja a sertéstenyésztés és hízlalás. A Rt. szervezeti felépítését az 1. számú melléklet mutatja. A Társaság jelenleg 300 000 db sertés és 10 000 db marha vágását és feldolgozását végzi egy m2szakban. Ebb l 18 000 tonna belföldi és 2 700 tonna export készítmény el állítására, valamint 4 000 tonna nyers-darabolt export és 2 000 tonna belföldi nyers-
7
termék értékesítésére képes. A társaság éves nettó árbevétele meghaladja a 20 milliárd forintot, foglalkoztatottainak létszáma pedig az 1 300 f t. A Pápai Hús Rt-ben a belföldi lakosság ellátására gyártott termékek keresettek, nagy népszer2ségnek örvendnek nemcsak telephelyi régióban, hanem a f városban is, ahol a fogyasztó közönség körében lassan fogalommá válik a “pápai áru”, mindig megbízható min sége miatt. Az ismert termékek közé sorolják a Pápai Hús Rt. által el állított dobozolt és fóliás sonkaféléket, a különféle húskonzerveket és egyéb készítményeket. A Pápai Hús Rt. húst és húskészítményeket a következ
országokba exportál jelent s mennyiségben: USA,
Németország, Svédország, Spanyolország, Lengyelország, Japán, Dél-Korea. Az élelmiszeriparon belül az els k között felelt meg a társaság az ISO 9001 min ségbiztosítási, valamint a HACCP nemzetközi higiéniai el írások betartásának. A higiéniai rendszereknek megfelel korszer2 üzemek biztosítják mind a belföldi, mind a külföldi fogyasztók részére a megfelel min ség2 árukat. Az Rt. 2001-ben elért eredményeit a 2. számú melléklet ( a vállalat mérlege), és a 3. számú melléklet ( a vállalat összköltség és forgalmi típusú eredmény-kimutatása) mutatja.
8
3. SZÁMVITELI POLITIKA. A SZÁMVITELI POLITIKA KAPCSOLATA A KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSSAL, ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSSAL A számvitelr l szóló 2000. évi C “törvényben rögzített alapelvek, értékelési el írások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.” (2000. évi C törvény a számvitelr l (továbbiakban Szt.) 14§) A számviteli politika keretében el kell készíteni: -
az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,
-
az eszközök és a források értékelési szabályzatát,
-
az önköltségszámítás rendjére vonatkozó bels szabályzatot,
-
a pénzkezelési szabályzatot. Az egyszer2sítés érdekében az egyszeres könyvvitelt vezet
vállalkozóknál, az
egyszer2sített éves beszámolót készít knél, illetve a törvényben el írt értékhatárt el nem ér vállalkozóknál felmentést ad a törvény az önköltségszámítás rendjére vonatkozó bels szabályzat elkészítésének kötelezettsége alól. “Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot meghaladja, az ezt követ
évt l kezd d en a
saját el állítású termékek, a végzett
szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó bels
szabályzat
szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani.” Ezen kötelezettség alól a vállalkozó a kés bbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A számviteli törvény azonban az el írt szabályzatokon kívül tételesen is megfogalmaz bizonyos dolgokat, melyeket a vállalkozások a számviteli politikájukban rögzítenek. Fenti
el írásnak
megfelel en
a
vállalkozás
számviteli
politikájának
a
költségelszámolással kapcsolatban a következ ket kell tartalmaznia: -
az eredménykimutatás választott formájának megállapítását,
-
a költségelszámolás választott módszerét, vagyis azt, hogy költségeit csak költségnemenként vagy költséghelyenként és költségvisel nként gy2jti,
-
az értékcsökkenési leírás módszereinek, az amortizációs költség elszámolásának elveit,
-
az értékvesztések számításának módját, az értékelés információs bázisát,
9
-
a beszerzési és el állítási költség tartalmát, meghatározásának módját,
-
a kísérleti fejlesztés költségei elszámolásának és aktiválásának szabályait,
-
az alapítás és átszervezés költségeinek folyó évi költségenkénti elszámolását, esetleges aktiválását,
-
a saját termelés2 készletek, saját el állítású eszközök tényleges közvetlen önköltségének összetev it. A számviteli törvény az önköltségszámítással kapcsolatban is el írja, hogy miket kell a
számviteli politikában a vállalkozásoknak megfogalmazniuk. Ilyen például: -
a készletek elszámolásának módját, beleértve a készletek értékelésének módját is.
-
a beszerzési és el állítási költség tartalmát, meghatározásának a módját. A Pápai Hús Rt. Számviteli politikáját a 2001. évi Számviteli Törvény irányelvei
alapján
határozta meg.
A vállalkozás
Számviteli
Politikájának összeállításakor
figyelembevételre került a törvény valamennyi alapelve. Az összeállított Számviteli Politika alapján kerül elszámolásra a könyvekben valamennyi gazdasági esemény. A Számviteli Politikában került meghatározásra a társaság könyvvezetési módja, mely a kett s könyvvitel elveire épül. A gazdasági események rögzítését meghatározó számlacsoportok al és részletez számlák megnevezéseit, számjeleit a számlatükör tartalmazza. A felmerült költségek els dlegesen a 6. költséghely, illetve másodlagosan az 5. költségnem szerinti bontásban kerülnek rögzítésre. Az utókalkuláció elkészítéséhez a közvetlen és közvetett költségek megfelel költséghelyekre történ gy2jtése az alapadatokat biztosítja. A társaság eredménykimutatását “forgalmi költség eljárás” szerint határozza meg. A mérlegzárás id pontja a tárgy évet követ február 28-ával került meghatározásra. A mérleg fordulónapja 2001. december 31. A társaság beszámolója “éves beszámoló”, mely mérleget, eredménykimutatást, kiegészít mellékletet és üzleti jelentést tartalmaz. A Számviteli Politika el írásainak megfelel en a társaságra kötelez en el írt szabályzatok összeállításra kerültek, melyeknél az el z
évekhez viszonyítva az
Önköltségszámítási Szabályzatban változtatás történt. A változtatás lényege, hogy a felmerül
közvetett költségekb l minél nagyobb rész kerüljön a termékekre
felosztásra, elszámolásra. A változtatott tételek gazdaságilag és/vagy m2szakilag alátámasztottak.
10
4. KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS Ahhoz, hogy részletesebben megismerjük, hogy mi az a költséggazdálkodás, tisztáznunk kell el tte a fogalmát. Költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, amelynek középpontjában a költség áll, és tartalmazza annak -
tervezését,
-
utalványozását,
-
analitikus nyilvántartását,
-
f könyvi elszámolását,
-
ellen rzését,
-
elemzését és
-
információrendszerének kialakítását. Miel tt azonban mélyebben megismernénk a költséggazdálkodást, meg kell határozni
néhány költséggazdálkodási fogalmat, valamint a költségek csoportosítását.
4.1 Költséggazdálkodási alapfogalmak Költség, Kiadás, Ráfordítás. Mivel e három fogalom a gyakorlatban
sokszor
összemosódik, ám tartalmuk valójában igencsak eltér , célszer2 ezen fogalmakat elhatárolni. “Költség: A gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység, termelés érdekében történ él - és holtmunka felhasználásának pénzben kifejezett értéke. Mindig m2szakigazdasági tevékenység során, annak érdekében merül fel és pénzértékben kifejezend eszközfelhasználást és munkateljesítmény igénybevételét jelenti.” 1 “Kiadás: Üzemgazdasági értelemben naturális mozgást, pénzügyi értelmezésben pedig tényleges pénzmozgást értünk alatta. Ami a költség és kiadás viszonyát illeti: a pénzkiadás id ben megel zheti, követheti a költség elszámolását vagy egybeeshet azzal.” 1
1
Dr. Ver Ivánné – A költségelszámolás lehet ségei
11
“Ráfordítás: Egy adott id szak eszközfelhasználásának mennyiségben és pénzben kifejezett összege, tágabb fogalom, mint a költség, olyan felhasználásokat is tartalmaz, melyek nem számolhatók el költségként. Minden költség el bb vagy utóbb ráfordítás lesz, ám van olyan ráfordítás, amely nem költség, mert közvetlenül az eredmény terhére számoljuk el.” 1 A költség általában teljesítményhez, tevékenységhez, a ráfordítás az értékesítéshez, hozamhoz kapcsolódó fogalom.
4.2 Költségek csoportosítása Feltehetjük a kérdést, hogy miért is van szükség a költségek csoportosítására. A választ egyrészt a Számviteli törvény segítségével adhatjuk meg. A vállalkozásoknak ugyanis, ha “Összköltség típusú” eredménykimutatást készítenek, elengedhetetlen a költségek költségnemek szerinti gy2jtése, ha viszont “Forgalmi költség típusút” készítenek, akkor a kiegészít mellékletben kell bemutatniuk a költségek költségnemek szerinti alakulását. Másrészt a vállalkozások annak érdekében, hogy az általuk végzett tevékenységek jövedelmez sége, hatékonysága növekedjék, versenyképességük a piacon javuljon, folyamatosan
figyelemmel
kell
kísérjék
költségeik
alakulását.
A
tervszer2
költséggazdálkodásnak elengedhetetlen velejárója a helyes költség-csoportosítás, és azok rendszeres figyelése, elemzése, mely információt nyújt a vállalkozás tevékenységének eredményességér l. A törvényi el íráson túl természetesen más szempontok szerinti csoportosítás is elképzelhet . A csoportosítás módjára hatással van a választott költség elszámolási mód is. Ugyanis, ha a vállalkozás költségeit a 6,7 számlaosztályokba gy2jti, akkor abból adódik, hogy költségeit közvetlen és közvetett költségekre is bontja. Egyfajta költség-csoportosítási szempont abból is levezethet , hogy a vállalkozás forgalmi költség típusú eredménykimutatást készít. Ekkor ugyanis beszélünk az értékesítés közvetlen
és
közvetett
költségeir l.
De
az
el állítási
származtathatunk egy költség-csoportosítási szempontot.
1
Dr Ver Ivánné – A költségelszámolás lehet ségei
költség
tartalmából
is
12
Az egyes költség csoportosítási szempontokat aszerint is osztályozhatjuk, hogy melyek azok, amelyek törvényi el írásból származnak és melyek azok, amelyek a gazdálkodás sajátosságaiból erednek. Törvényi el írás szerinti csoportosítás a költségnem szerinti és az elszámolási mód szerinti csoportosítás, a további csoportosítási szempontok pedig nagyrészt a gazdálkodás sajátosságainak az eredménye. 1. Költségnemek szerinti csoportosítás: A költségeknek az újratermelési folyamatban betöltött szerepe és a költségek költségnemenkénti csoportosítása közötti összefüggés a következ kben foglalható össze. Az újratermelési folyamat eleme: a költség megjelenési formája, mint holtmunka: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatás, értékcsökkenési leírás. él munka: bérköltség 2. Költségek elszámolási mód szerinti csoportosítása: A költségelszámolás egyik legfontosabb alapelve, hogy a termékek, szolgáltatások önköltségében az el állításuk és értékesítésük során felmerül összes költség jelentkezzék. Közvetlenül elszámolható költségnek tekintünk minden, a tevékenység folytatása, a termék el állítása, szolgáltatás nyújtása során felmerült olyan költséget, amelyr l felmerülésének id pontjában megállapítható, hogy melyik tevékenységet (terméket, szolgáltatást) milyen mértékben terheli. A közvetetten elszámolható költségekr l keletkezésük id pontjában csak felmerülésük helye állapítható meg, és a tevékenységre általában felosztás útján számolhatók el, mivel az elszámolhatóság ténye lényegében már a költségek utalványozása alkalmával megállapítható. Az önköltségszámítás pontossága és a közvetlenül elszámolható költségek köre között szoros összefüggés van. Az önköltségszámítás fejlesztésének egyik célja a közvetlenül elszámolható költségek b vítése a költségvisel
termékre, tevékenységre terhelhet ség
érdekében. 3. Költségek elemzési szempontok szerinti csoportosítása: A költségek a termelés, szolgáltatás mennyiségi változására, a termelés, áruforgalom volumenének és összetételének módosulására különféleképpen reagálnak. A költségek tervezése és elemzése szempontjából rendkívül fontos annak ismerete, hogy a költségek hogyan viselkednek a termelés volumenének és összetételének változásával szemben. Ilyen tekintetben a költségek két nagy csoportja a viszonylag állandó és a változó költségek.
13
Viszonylag állandó (fix) költségeknek azokat a költségfajtákat, költségcsoportokat tartjuk, amelyek a termelés, forgalom volumenének változásával – egy meghatározott százalékú változás mértékéig – összegükben nem változnak. Ez azt jelenti, hogy ha pl. a termelés 10%-kal emelkedik, az állandó jelleg2 költség összege változatlan marad. Ilyen jelleg2 költségek, pl. a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, a raktározási költség stb. A változó költségek lehetnek: - Proporcionálisan változó költségeknek azokat a költségfajtákat, költségcsoportokat tartjuk, amelyek összegükben a termelés, forgalom volumenével arányosan változnak. Vagyis ha pl. a termelés 10%-kal emelkedik, akkor a proporcionális költség addigi összege 10%-kal lesz magasabb. Ilyen jelleg2 költségek a közvetlenül elszámolt (technológiai) anyagok, a közvetlenül elszámolt (technológiai) darabbérek stb. - Degresszíven változó költségeknek azokat a költségfajtákat hívjuk, amelyek a termelés, tevékenység, forgalom változásával összegükben változnak, a változás mértéke azonban kisebb, mint a termelés változásának mértéke. Ilyen jelleg2 költségek például az üzemi általános költségek, a központi irányítás költségei. - Progresszíven változó költségeknek azokat a költségeket, illetve költségcsoportokat nevezzük, amelyek összegükben a volumen változásánál nagyobb mértékben változnak. 4. Költségek összetettség szerinti csoportosítása: Összetettség szerint beszélhetünk elemi (egyszer2) költségekr l és összetett (komplex) költségekr l. Az elemi költségek lényegében az 5. számlaosztályban elszámolt költségnemek, melyek további részekre, összetev kre nem tagolhatók. Az összetett költségek több elemi költségb l tev dnek össze (pl. a fenntartási, a szolgáltató üzemi és az általános költségek), egyaránt tartalmaznak anyagjelleg2, személyi jelleg2, stb. ráfordításokat. 5. A termelési folyamattal való kapcsolat szerinti csoportosítás: A költségeket abból a szempontból tagoljuk, hogy a termelés melyik szakaszában és milyen rendeltetéssel keletkeznek. Ez alapján megkülönböztetünk alapköltségeket és járulékos költségeket. Az alapköltségek a közvetlen költségek, vagyis azok a költségek, amelyek az adott tevékenység, termék, szolgáltatás technológiai folyamataihoz szorosan kapcsolódnak, és az adott termelési folyamat közvetlen ráfordításainak értékét fejezik ki. Így alapköltségnek tekinthet k a közvetlen anyagköltség, a közvetlen bérköltség, a közvetlen bérek közteherköltsége, az egyéb közvetlen költségek.
14
A járulékos költségek a vállalkozás egy részének vagy a vállalkozás egészének irányításával kapcsolatban keletkeznek. Ezek a költségek nem a termelési folyamatok, hanem a vállalkozás irányításának a ráfordításai, más szóval közvetett költségeket jelentenek. 6. Kalkulálhatóság szerinti csoportosítás: Itt lényegében az árképzés szempontjából különböztetjük meg a költségeket aszerint, hogy azok - árképzésnél figyelembe vehet k - árképzésnél figyelembe nem vehet k A kalkulálható (árképzésnél figyelembe vehet ) költségeket tovább tagolhatjuk a szerint, hogy azok együttes költségek vagy különköltségek. Együttes költségekr l beszélhetünk akkor, amikor a költség termékcsoportba összevont kett
vagy több termék mindegyikét terheli. Ezeket a költségeket a termékek között
valamilyen arányban meg kell osztani. Külön költségnek nevezzük a termékcsoporthoz tartozó termékek valamelyikének a többit l elválasztható termelési költségét. A külön költségek az együttes költségekt l eltér en nem együttesen kerülnek elszámolásra a termékcsoportra, hanem külön-külön az egyes termékekre.
4.3 Költséggazdálkodás területei, követelményrendszere Költséggazdálkodáson, ahogy már korábban is említettem olyan tevékenységet értünk, amelynek középpontjában a költség áll, és tartalmazza annak tervezését, utalványozását, analitikus nyilvántartását, f könyvi elszámolását, ellen rzését, elemzését és ide tartozik a költséggazdálkodás információs rendszerének a kialakítása is. A költséggazdálkodás tehát összetett folyamat, mely nemcsak múltbeli adatokkal dolgozik, hanem a tervezés keretében jöv beni adatokat is figyelembe vesz. A költséggazdálkodás célja a vállalkozási tevékenységek végzéséhez szükséges és indokolt mérték2 eszközfelhasználás meghatározása költségtervezés segítségével a gyártási folyamat el tt; a költségalakulás tudatos befolyásolása és folyamatos ellen rzése a költségek utalványozásával a gyártási folyamat el készítése és a lebonyolítása id szakában; végül a ténylegesen felmerült költségek elszámolása és a norma szerinti
15
költségekkel történ
összehasonlító elemzése a gyártási folyamat befejezése után, az
indokolatlan többletköltségek okainak feltárása és megszüntetése érdekében. A hatékony költséggazdálkodás megvalósítása érdekében számos követelményt kell támasztanunk és kielégítenünk a költséggazdálkodás egészével és egyes alrendszereivel szemben. Ezek a követelmények: -
a számviteli törvény el írásaiból,
-
a szakmai elvárásokból,
-
a továbblépés szükségességének igényéb l
erednek, és kiterjednek az egyes alrendszerek által elérend , megvalósítandó -
célokra,
-
azok teljesítésének konkrét feladataira,
-
a feladatok megoldási módjára, eljárására,
-
szervezési szempontjaira és
-
kapcsolati rendszerükre. Ismerjük meg tehát a költséggazdálkodás területeit, a költségek tervezését,
elszámolását, elemzését és ellen rzését, végül pedig az információs rendszerét.
4.3.1 Költségek tervezése A költségtervezés célja a vállalkozási tevékenységek végzéséhez szükséges és indokolt költségek meghatározása. A hangsúly az indokolt költségek számbavételén, illetve ezek szükséges és elégséges mértékének meghatározásán van. Alapvet cél olyan költségtervek összeállítása, amelyek megfelel alapot biztosítanak -
a költségekkel való gazdálkodáshoz,
-
a költség és önköltség-csökkentés irányításához,
-
a költség és önköltség alakulásának ellen rzéséhez, elemzéséhez és
-
a gazdasági döntések meghozatalához.
16
A költséggazdálkodás sikeres megvalósításához a következ költségterveket célszer2 összeállítani: 1, Költségnemek szerinti terv: egy termelési id szak (negyedév, év, stb.) termelési költségeit tervezzük meg legalább a számviteli törvényben szerepl költségnemek szerint. 2, Költséghelyenkénti költségterv (alapja a naturális terv) 3, Költség és önköltség-csökkentés terve 4, Költségvisel k költségterve. 5, Közvetlen és Közvetett költségek tervezése A költségek tervezése során nagy jelent séggel bírnak a költséggazdálkodási módszerek, melyek a következ k: •
Felhasználási normák, normatívák alkalmazása: A költség tervezés és elemzés legfontosabb módszerét jelenti, ezért arra kell törekedni,
hogy a felhasználások minél szélesebb körére legyenek kidolgozva normák, normatívák. Normákat általában a termékegységre (termékcsoportra, termelési vagy technológiai folyamatokra) közvetlenül elszámolható felhasználásokra (anyag, bér, stb.) tudunk kialakítani. A felhasználási normák segítségével tervezhet k, utalványozhatók és elemezhet k -
egy id szak (év, negyedév) összes, közvetlenül elszámolható költségei költségnemek szerinti tagolásban,
-
a fontosabb gyártmányok el kalkulált közvetlen költségei,
-
a gazdasági kalkulációk közvetlen költségének tartalma,
-
az önköltség csökkentési terv egyes tételei,
-
a gazdálkodási tervek (anyagterv, bérterv) felhasználási értékadatai. Normatíva alatt közelít számításokkal, vagy normák átlagolásával, az adott jellemz
egy egységére kiszámított értékadatokat értjük. Normatívák lehetnek: -
iparági normatívák, amelyeket az adott iparág vállalatainak normáiból átlagszámítással nyernek
-
vállalati normatívák, amelyeket az adott vállalat körülményeire határoznak meg közelít számítással. A vállalati normatívák lehetnek jellemz kre (egy gépórára, egy f re) megállapított normatívák, és lehetnek területre, tevékenységre bázisadatok alapján kialakított normatívák.
17
•
Határköltség-számítás: A határhaszon elmélet szerint határköltség az a költségnövekmény, amely a termelésnek
egy egységgel való követésekor áll el . Jellegét tekintve változó költségeket tartalmaz. Elméletileg a nyereség összege olyan termelési volumen mellett a maximális, amikor a határköltség eléri a határbevételt. A határbevétel viszont nem más, mint az összes bevételnek az a növekménye, ami a kínálat egységnyi növelésével elérhet . Más megközelítésben úgy is értelmezhet , hogy több termék esetén azon termék volumenét érdemes növelni, amely még nem érte el az optimális költségszintet. Tartalék van benne. •
Költségváltozási tényez : Határköltségnek hívjuk azt a mutatószámot, amely megmutatja, hogy a költségek
összege milyen mértékben követi a termelési volumen változását. Az a reagálási fok költségváltozási jelz száma. Például: az állandó költségek reagálási foka: r=0 az arányos költségek reagálási foka: r=1 a degresszív költségek reagálási foka: 0
1 Reagálási fok (r) Költségváltozás %-ban Termelési volumenváltozás %-ban A reagálási foknak kett s értelmezése van: -
egyrészt megmutatja, hogy 1%-os volumenváltozás milyen mérv2 költségváltozást idéz el .
-
másrészt a költségeket arányos és fix költségre szétválasztja.
•
Fedezeti költségszámítás: Összefoglaló
neve
azoknak
a
részköltség-számításon
eredményszámítási eljárásoknak, amelyek -
sémájukat tekintve öt soron vezetik le az eredményt,
-
kétféle költségcsoporttal számolnak és
-
az állandó-jelleg2 költségeket nem osztják fel a termékekre.
alapuló
költség-
és
18
Az öt soros séma: 1. Árbevétel 2. Változó költségek 3. Fedezeti összeg (1-2) 4. Állandó költségek 5. Eredmény (3-4) Az eltelt évtizedek alatt az általános költségek tervezésének, értékelemzésének számtalan módszerét dolgozták ki. A kiemelt három módszer a következ : -
Zero-Basic-Budgeting (ZBB),
-
Administrative-Wertanalisa (AWA),
-
Overhead-Value-Analysis (OVA), német nyevterületen Gemeinkosten-Wertanalisis (GWA) Mindhárom módszer az általános költségekkel való gazdálkodás javítását célozza meg. A ZBB módszer alapvet célja az általános költségek csökkentése azok tervezésének az
elvégzend
teljesítményhez való kapcsolásával, illetve a különböz
teljesítmények ellátási szintjeinek megfelel
adminisztrációs
összehangolásával. Tehát költségtervez ,
költségcsökkent módszer, esetleg a vállalati er források újraelosztása útján is. Az AWA módszer az adminisztráció felülvizsgálatát helyezi el térbe, azzal a céllal, hogy -
felesleges tevékenységek elhagyásával a költségeket csökkentse, vagy
-
az adminisztrációs tevékenységek min ségét, mennyiségét növelje változatlan, esetleg csökken költségek mellett. Itt tehát a cél kett s: költségcsökkentés és/vagy hatékonyság javítása. Az OVA módszer els dleges célja az általános költségek egy-egy csoportjának csaknem
mindenáron történ csökkentése a felesleges teljesítmények kisz2résével. A társaságnál a különböz id távokra készített tervek megtalálhatók. Készül stratégiai terv, éves terv és az éves tervet is lebontják. A stratégiai és az éves terv között azonban csak részben fedezhet fel kapcsolat. A lebontott féléves és negyedéves tervek esetében már nagyobb az összehangoltság, hiszen ezek készítésekor az éves tervb l indulnak ki. Mindezek ellensúlyozására folyamatosan figyelemmel kísérik az eltéréseket és lényeges
19
változás esetén terv módosítást hajtanak végre. Ez nem az adott terv átdolgozását jelenti, hanem új terv kialakítását, amelyre leginkább a 2. félévben kerülhet sor. A társaság az utóbbi id ben használatos, “divatos” költség-elemzési, költség-tervezési módszerek közül, ide érthetjük a ZBB, AWA, OVA módszereket, a cég keveset használ. Ezek használatával megítélésem szerint az egész költséggazdálkodás hatékonysága javulhatna és sok esetben az elemzési, tervezési munkát is megkönnyítené. A társaság a költségeket költségnem, költséghely valamint közvetlen és közvetett bontásban is megtervezi. A költségtervezés során a költségek egy részénél (közvetlen költség) mindig naturális tervekb l történik a kiindulás. Az értékesítés közvetlen költségeinek meghatározásához szükséges a termelési, illetve értékesítési terv, a felvásárlási terv, alapanyag-beszerzési terv, valamint a bérterv. A közvetlen költségek termékszinten kerülnek megtervezésre, melynek alapja az alapanyagmérleg. Ez megadja, hogy az értékesítési tervben szerepl mennyiséghez mely er forrásból (anyag, munkaer ) mennyi felhasználás szükséges. Tehát a közvetlen költségek felhasználási normák alapján kerülnek meghatározásra. A normatívák vállalati kialakításúak, amelyek természetesen megfelelnek bizonyos iparági, élelmiszer el állítási el írásoknak. Az értékesítés közvetett költségeinek legnagyobb részét a költségfelmerülés indokoltságát alátámasztó tényez k ismerete alapozza meg. Az úgynevezett származásos, az el z évek adatát figyelembe vev módszert csak olyan költségek esetében használja a társaság, melynek volumene nem túl jelent s. A társasági szint2 tervek elfogadását követ en kerülnek visszabontásra az egyes költséghelyekre a tervszámok, amelyek ett l kezd d en tervfeladatot jelentenek A költséghely szint2 tervezés a társaságnál csak korlátozottan érvényesül. Üzemi (költséghely) szinten a közvetlen költségek teljes pontossággal tervezhet ek, de az általános költség tervezése hiányos. Ennek legf bb oka az üzem felépítése, mivel a jelent s súlyt képvisel energia költségek (egyedi mér óra hiányában) csak ráutalással állapítható meg. További hiányossága a költséghely szerinti tervezésnek, hogy a tervezés számos költség esetében felülr l lefelé való meghatározással történik, nem pedig az adott költséghely vezet
kalkulációja alapján. Ez a tény a termelési tervek központi
összeállításával, a termelési folyamatok bonyolult rendszerével magyarázható.
20
4.3.2 Költségek elszámolása, számlarend A költségelszámolás a költséggazdálkodás része, a kalkuláció el feltétele, a költségek meghatározott rendszer2 nyilvántartását, elszámolását értjük alatta, mely amellett, hogy megfelel a felhasználói céloknak, beépül a könyviteli elszámolások zárt rendszerébe. A Szt. a költségek elszámolásával kapcsolatban választási lehet séget biztosít a vállalkozások számára. A költségelszámolás módja befolyásolja az eredménykimutatás fajtáját. A vállalkozás, ha költségeit csak az 5. számlaosztályban gy2jti, az egyes vállalatoknál jelent s mérték2 költség-, önköltségcsökkenést eredményezhet, akkor ebb l adódóan csak “Összköltség típusú” eredménykimutatást készíthet. Ha a vállalkozás a költségek elszámolására alkalmazza a 6,7 számlaosztályokat, akkor rendelkezésre áll a közvetlen és közvetett költségek összege, tehát ebben az esetben valószín2, de nem törvényszer2, hogy a “Forgalmi költség típusú” eredménykimutatást készíti. Viszont ez utóbbi esetben a költségek költségnemenkénti bontását a kiegészít
mellékletben kell
bemutatni. Ha a vállalkozás úgy dönt, hogy mind az 5-ös, mind a 6,7 számlaosztályokat alkalmazza, akkor ebben az esetben arról dönt, hogy hova könyveli a költségeit els dlegesen, és hova másodlagosan. Ilyenkor a megfelel adatok mind az “Összköltség”, mind a “Forgalmi költség típusú” eredménykimutatáshoz rendelkezésre állnak, mindkét változat elkészíthet . A választható költség elszámolási módok tehát a következ k: •
Költségnem elszámolás A
költségeket
felmerülésükkor
költségnemek/fajták
szerint
gy2jtik
az
5.
számlaosztályban. •
Költségek
elszámolása
els dlegesen
költségnemek
szerint,
másodlagosan
költséghelyekre, költségvisel kre: Ezt a költség elszámolási változatot választó gazdálkodó szervek -
az elemi költségeket és az aktivált saját teljesítmények értékét els dlegesen az 5. Költségnemek számlaosztályban és másodlagosan az 59. Költségnem átvezetési számlával szemben számolják el költséghelyekre, költségvisel kre,
-
készíthetik az eredménykimutatást összköltségeljárással vagy forgalmi költség eljárással is,
21
-
összköltségeljárással az eredménykimutatáshoz szükséges saját teljesítmények aktivált értékét és a költségnemek összegét az 5. Költségnemek számlaosztály számláinak adataiból állapítja meg,
-
forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás esetén a költséghely és költségvisel
számlákról vezeti át az értékesítés közvetlen és közvetett költségeit,
amelyhez az adatokat a 79. Tevékenységek költségeinek elszámolása számla megfelel tagolásával lehet biztosítani. •
Költségek elszámolása els dlegesen költséghelyekre, költségvisel kre, mádodlagosan költségnemek szerint:
Ha a vállalkozás ezt az elszámolási módot választja, akkor -
a közvetlen és a közvetett költségeket a könyvvitel zárt rendszerében, a 7., és a 6. számlaosztályokban különíti el egymástól,
-
a
költségnemeket
az
5.
számlaosztályban
a
számviteli
törvényben
el írt
költségrészletezés szerint számolja el, -
a saját el állítású eszközök aktiválandó értékét folyamatosan elszámolja,
-
saját termelés2 készleteir l évközben folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet,
-
a saját termelés2 készletek változását évközben elszámolási egységáron folyamatosan elszámolja, és év végén a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályban gy2jtött közvetlen költségek alapján meghatározott tényleges közvetlen önköltségre módosítja,
-
az eredménykimutatást forgalmi költség eljárással készíti, de elkészítheti az eredménykimutatást összköltség eljárással is, mert annak összeállításához a szükséges adatok a nyilvántartásokból rendelkezésre állnak. A Pápai Hús Rt.-nél a számlarend összeállítása évente minden törvényi változás
bevezetésének megfelel en kerül megvalósításra. A társaság a beszámolási rendszernek, a vállalat sajátosságainak megfelel en alakította ki az egyes számlaosztályokat, azok bontását. A vállalat – alkalmazkodva a beszámolási rendszerhez – els dlegesen a 6-os számlaosztályt költséghelyekre való könyvelést alkalmazza. A 6-os számlaosztály kialakításánál az egyes területeken megjelen költségek önállóan kimutathatók, mely a különböz elemzésekhez, el - és utókalkulációhoz rendelkezésre állnak. A 6. számlaosztályban kerül kimutatásra az Önköltségszámítási Szabályzatban meghatározott közvetlen költségek összesített tömege, valamint az általános költségek
22
költséghelyekre lebontva. A 7. számlaosztály használata a társaság esetében nem megoldható, mivel: -
nagy számú termék és szolgáltatás található
-
jelent s és bonyolult a vertikális felépítés
-
a felmerülés pillanatában nem ismert, hogy az adott költség mely termékkel kapcsolatosan, milyen mértékben merül fel. A nagymérték2 vertikalitás abból adódik, hogy egy terméket több üzem is el tud
állítani, illetve egy üzem által el állított termék áruként, vagy alapanyagként funkcionálhat. Ezen hiány kiküszöbölésére olyan termelés-elszámolás és utókalkuláció kapcsolódik az elszámoláshoz, amely pótolja azon információkat, amelyeket egyébként a 7. számlaosztály szolgáltatna. A 7. számlaosztály helyett tehát az összegy2jtött összes közvetlen költségb l kiindulva az utókalkuláció során alakul ki a termékek közvetlen önköltsége. A közvetlen költségek gy2jtése a 6. számlaosztály egy adott számláján történik. A számlaosztály többi számláján az általános, vagy a felmerüléskor közvetlen költségnek nem min sül (de felosztással közvetlen költséggé min sített) költségek gy2jtése folyik üzemenkénti bontásban. Az üzemek között a termel
üzemek, a kiszolgáló és a
társüzemek, illetve egyéb üzemek jelennek meg. Az 5. számlaosztály f
váza megfelel az Szt-nek, a további bontás a társaság által
meghatározott. (4. számú melléklet) Igazodik a társaság költségszerkezetéhez, az elemzési igényekhez. A 6-os számlaosztály tagolását a Szt. nem tartalmazza, ezért ennek felépítését részletesebben is bemutatom. 61. Tevékenységek közvetlen költségei Sajátos módon az alaptevékenység összes közvetlen költségének gy2jtésére szolgál, mivel a 7. számlaosztályt nem használják. 62. Üzemi irányítás általános költségei: Ebben a számlacsoportban a vállalkozás hozamtermel egységeinek költsége található, amelyek keretében végzett munka mennyisége és min sége a vállalkozás eredményességét szolgálja. A számlacsoporton belül annyi költséghelyet különítettek el, ahány üzem a vállalaton belül található. Az egyes költséghelyekre külön-külön kerül gy2jtésre az egyes üzemek energia felhasználása, csomagolóanyag felhasználása, munkaruha-, véd ruha felhasználás, tisztítószer felhasználás, az adott üzemhez tartozó épületek és technikai berendezések más vállalkozók által végzett javítása és karbantartása, az üzemhez tartozó
23
épületek és húsipari berendezések értékcsökkenési leírása, a fizikai és adminisztratív dolgozók bére és járulékai, stb. A vállalkozáson belül a következ termel üzemeket különítették el: -
vágóhídi üzemek
-
sonka-konzervüzem
-
farmerüzem
-
USA üzem
-
daraboló üzem, h2t ház
-
belföldi feldolgozó
-
egyéb üzemek 63. Segédüzemek költségei: A segédüzemek kiszolgáló tevékenységet végeznek, ezért a költség keletkezésének oka
a f üzemek vagy más szervezetek m2ködésének folyamatos és zavartalan biztosítása. Ez határozza meg a költségeinek tartalmát, gy2jtését és elszámolását is. A vállalatnál a segédüzemek költségei közé tartoznak: -
fogyóeszköz, alkatrészgyártás költségei
-
dobozgyártó üzem költségei 64. M2szaki kiszolgáló tevékenységek költségei: Ide azok a költségek tartoznak, amelyek nem számolhatók el egyértelm2en egy-egy
üzem költségei közé. Így itt kerülnek gy2jtésre és negyedévente megfelel mutatószámok (százalékkulcsok, normaórák stb.) segítségével kerülnek felosztásra a költségek az üzemekre. Az átvezetés célja a minél pontosabb üzemi költségek bemutatása és információszolgáltatás a vezetés számára. Ebben a számlacsoportban kerül gy2jtésre: -
Az Rt üzemeinek energia ellátását biztosító berendezések költsége. Ezen belül: - el nem különíthet elektromos energia költsége - földgáz - energia ellátással kapcsolatos berendezések fenntartási költségei - értékcsökkenés - energiaellátást biztosító dolgozók bére és közterhei
-
Karbantartó üzem költsége Itt kerül gy2jtésre a m2szaki jelleg2 karbantartással kapcsolatban felmerült anyag- és személyi jelleg2 ráfordítás.
24
-
Járm2telep Ezen a számlán az Rt. szállítógépjárm2-parkjának m2ködési és fenntartási költségei kerülnek nyilvántartásra
-
H2t gépház
-
Vízgépház
-
Komresszorház
-
Szenyvízrendszer 65. Egyéb tevékenységek költségei: Ebbe a számlacsoportba azokat a költségeket gy2jti a vállalkozás, amelyek nem az Rt.
f tevékenységébe tartozó tevékenységek, de azokkal kapcsolatban árbevétele képz dik a vállalkozásnak. Pl.: -
szállítás
-
húsboltok
-
üzemi konyha
-
felvásárlás
-
tanm2hely 67. Központi irányítás költségei: A vállalkozás központi irányításának különböz szintjein keletkez költségek tartoznak
ide. A vállalkozásnál ezek: -
Irányítás költségei Pápa Ezen belül a különböz szervezeti egységek költségeit pl.: az irodák, az orvosi rendel , a személygépkocsi stb. költségeit külön számlán vezetik.
-
Anyaggazdálkodási költségek : készáruraktár, exportraktár, alapanyagraktár, m2szaki raktár költségei, illetve az anyaggazdálkodás irányítás költségei
-
Kereskedelmi költségek: marketing, reklám költségek, kereskedelmi igazgatási költségek. 68. Elkülönített költségek: A számlacsoportban számolják el a 67 számlacsoport költségei között el nem
számolható következ költségeket: -
m2szaki fejlesztés költségei
-
jóléti és kulturális költségek 69. Költség átvezetési számla: A számla segítségével kell átvezetni a 6. számlaosztály költségeit a 8. számlaosztályba.
Ide tartoznak:
25
-
Közvetlen költség átvezetési számla (alaptevékenység)
-
Általános költség átvezetési számla A 8-as számlaosztály a társaságnál a “Forgalmi költség típusú” eredmény-kimutatás
elkészítésének
megfelel en
a
81-89-es
számlacsoportig
használatos.
A
8-as
számlaosztályon belül a felépítés a 9-es számlaosztállyal párhuzamosan úgy alakították ki, hogy segítséget nyújtson a tevékenységek eredményességének mérésére. Használatukat a költségelszámolás választott módja is befolyásolja. (lásd: 4.3.2)
4.3.3 Költségek alakulásának elemzése A költségelemzés legfontosabb célja, és egyben feladata, hogy a költségek változásán keresztül megvizsgálja, mi okozta az eredmény javulását, vagy romlását. Az elemzés feladata, hogy megkeresse a befolyásoló tényez ket, valamint feltárja ezen tényez k okait. A befolyásoló tényez k okainak feltárásával meghatározza, hogy mit kell kijavítani, illetve mit kell elvégezni a befolyásoló tényez k hatásainak csökkentése érdekében. Az elemzés során különféle módszerek állhatnak rendelkezésre. Ilyenek lehetnek pl.: -
eltérés módszer,
-
komplex elemzés,
-
standardizálás,
-
dinamikus viszonyszámok számítása,
-
értékelemzés, melynek bevezetése az egyes vállalatoknál jelent s mérték2 költség-, önköltségcsökkenést eredményezhet. Az elemzéshez rendelkezésre állnak a beszámolók több évre visszamen leg. Persze,
hogy megfelel elemzéseket tudjunk végezni a költségekkel kapcsolatban, ezért szükség van az analitika adataira is, mely mélyebb bontásban tartalmazza a költségeket, mint az eredménykimutatás. A Pápai Hús Rt-nél a költségelemzés kett s feladatot lát el. Egyik oldalról a terv-tény összehasonlítás, másik oldalról az év végi, illetve id szaki költségeket az el z év végi, id szaki adatokkal hasonlítja össze. A terv-tény összehasonlítás minden hónapra vonatkozóan készül. Ennek során a göngyölített és az adott id szaki adatok egyaránt a
26
vizsgálat középpontjában állnak. A legjellemz bb a társaságnál a költségnemek szerinti elemzés. A Pápai Hús Rt.-nél a költségnemek 1999 és 2001 között az alábbiak szerint alakultak (adatok ezer Ft-ban): 1999. év 11 689 793 2 177 816 242 958
Megnevezés
Anyagjelleg2 ráfordítások Személyi jelleg2 ráfordítások Értékcsökkenési leírás
2000. év 14 338 813 2 530 077 257 322
2001. év 16 581 184 2 644 337 284 823
Az adatokból is jól látható, hogy a Pápai Hús Rt.-nél a termelés rendkívül anyagigényes, de ez szinte az egész húsipari ágazatra elmondható. Megállapítható, hogy az anyagköltség összege dinamikusan emelkedett. Az emelkedés magyarázatához az anyagköltség további vizsgálata szükséges. -
Anyagjelleg2 ráfordítások alakulása: A Pápai Hús Rt-nél az anyagjelleg2 ráfordítások a következ képpen alakultak (adatok
ezer Ft-ban): Megnevezés
Közvetlen anyagköltség Közvetett anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások AnyagjellegE ráf.-ok összesen
1999. év 9 837 649 1 095 694 713 307 43 143 11 689 793
2000. év 12 173 621 1 193 206 917 944 54 042 14 338 813
2001. év 14 117 425 1 206 292 1 206 724 50 743 16 581 184
Látható, hogy az anyagköltséget két részre bontják: -
közvetlen anyagköltség: itt jelenik meg az él állat felvásárlás költsége, de ide soroljuk a f2szerek, belek, csomagoló anyagok, címkék, dobozok, dobozüzemi alapanyagok költségét, valamint a vásárolt hús felhasználás költségét, vagyis azokat a költségeket, amelyek a termelési tevékenységet közvetlenül szolgálják.
-
közvetett anyagköltség: azok a költségek, amelyek a termelési folyamatot közvetetten szolgálják. Ilyenek például a segéd-, és karbantartási anyagok, építési anyagok, tartalék alkatrészek, üzem-, és f2t anyag, vásárolt elektromos energia, gáz, vízdíj, csatornadíj, szerszám felhasználás, munkaruha felhasználás, nyomtatvány felhasználás, stb.
27
Megjegyzem azonban, hogy mivel a Számviteli törvény 2000 január 1.-ével változott, és azt megel z en, 1999-ben még nem voltak olyan tényez k, hogy igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások, a társaság, hogy visszamen leges elemzéseket, ellen rzéseket tudjon végrehajtani, összegy2jtötte korábbi költségeit a már módosított Számviteli törvény szerint. A közvetlen anyagköltségeket tovább vizsgálva – mivel azok nagyságrendje jóval nagyobb, mint a közvetett anyagok költsége – változásuk a következ
diagrammal
szemléltethet : A közvetlen anyagköltség alakulása
12000000
10000000 Él állat 8000000 Vásárolt hús felhasználás 6000000
Egyéb közvetlen anyagköltség
4000000
2000000
0 1999. év
2000. év
2001. év
Az adatokat az alábbi táblában foglalom össze (adatok ezer Ft-ban): Megnevezés
Él állat Vásárolt hús felhasználás Egyéb közvetlen anyagköltség Közvetlen anyagköltség össz.
1999. év 7 698 710 816 258 1 322 681 9 837 649
2000. év 9 459 575 1 302 560 1 411 486 12 173 621
2001. év 11 406 530 1 454 040 1 256 855 14 117 425
Az adatokból rögtön kit2nik, hogy a közvetlen anyagköltség jelent s részét, közel 75-80 %- át az él állat felvásárlásának a költsége teszi ki. Ez a tábla már részben magyarázatot ad arra, hogy mely költségek változása indukálta az anyagköltség rendkívül dinamikus
28
emelkedését. A magyarázat azonban csak részleges, mivel ezen adatokból még mindig nem állapítható meg, hogy a növekedés mögött mennyiségi vagy tarifális változások állnak. Ennek megismeréséhez további adatok szükségesek, amelyek megismerhet k az analitikából, kiegészít mellékletb l, üzleti jelentésb l. Elmondható, hogy az él állat felvásárlás költségét alapvet en két tényez befolyásolta: -
a felvásárolt él állat mennyisége, illetve
-
a felvásárlási árak alakulása A társaságnál a vizsgált id szakban a felvásárolt él állat mennyisége csak kis
mértékben változott. Annál inkább változtak a felvásárlási árak, melyek változása évr l évre jelent s mérték2nek mutatkozott. Mindez jelent s hatással volt a közvetlen anyagköltségre, azon keresztül pedig az anyagjelleg2 ráfordításokra. A felvásárolt mennyiségek és a felvásárlási árak alakulása: Megnevezés
Felvásárlási ár (Ft/kg) Felvásárolt mennyiség (db) -
1999. év 204,45 315 500
2000. év 248,50 326 500
2001. év 336,00 302 300
Személyi jelleg2 ráfordítások alakulása: A személyi jelleg2 ráfordítások a vizsgált id szakban a társaságnál az alábbiak szerint
alakultak (adatok ezer Ft-ban): Megnevezés
Bérköltség Személyi jelleg2 kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegE ráfordítások
1999. év 1 338 701 253 329 585 786 2 177 816
2000. év 1 561 515 289 476 679 086 2 530 077
2001. év 1 680 074 282 820 681 443 2 644 337
A bérköltség alakulását az egyes évek során megvalósított bérfejlesztések, a foglalkoztatottak létszáma, a termelés volumenének változása, valamint az él munka hatákonyságát javító intézkedések együtt okozták. Ezt a következ táblában is láthatjuk:
Megnevezés
Bérfejlesztés (%) Foglalkoztatottak létszáma (f )
1999. év 15 1 558
2000. év 10 1 567
2001. év 10 1 464
Tehát a 2000. Évi 16,6 %-os bértömeg növekedésb l 10 %-ot jelentett a bérszint emelése, 0,6 %-ot a létszám változása. Az emelkedés további része a termelés
29
növekedésével, és a termelési szerkezet él munka-igényességének növekedésével magyarázható. Ugyanakkor a 2001. Évi 7,6 %-os bértömeg növekedés a 10%-os bérszint emelkedés, valamint a 6,6%-os létszámcsökkenés együttes hatása. A létszámcsökkenést egyrészt a termelés kis mérték2 visszaesése, valamint a hatékonyabb munkavégzés tette lehet vé. A személyi jelleg2 kifizetések és a bérjárulékok változása jogszabályi változásból erednek. -
Eredményelemzés A társaságnál a költségek elemzése párosul a mindenkori id szak eredményének
vizsgálatával. A viszonyítási alap lehet a terv, bázis. Az elemzés kitér a fedezetre illetve az eredménykimutatás eredménykategóriáira. Célja: vizsgálni az eredmény alakulását, az eltéréseket (tervt l, bázistól), valamint feltárni az eltérések okait. A következ táblázat az egyes tevékenységi szintek fedezetét mutatja (adatok ezer Ftban): Megnevezés Alaptevékenység fedezeti összege Általános költségek Egyéb bevételek, ráfordítások fedezete Pénzügyi m2v. bevételei,ráfordításai fed-e Rendkívüli bevétel, ráfordítás fedezete Adózás el tti eredmény
1999. év 2 929 047 2 927 784 525 555 -31 951 -53 572 441 385
2000. év 4 086 310 3 403 589 203 339 -64 619 -120 777 700 664
2001. év 4 088 511 3 801 137 382 486 -89 529 -100 121 480 210
A fedezetelemzés lényege, hogy választ kapjunk arra, hogy a társaság tevékenységeinek végzése során milyen bruttó fedezetet sikerült elérni. Az alaptevékenység fedezeti összege pozítiv, az általános költségek negatív értelemben járulnak hozzá az adózás el tti eredményhez. Alaptevékenység fedezeti összege az árbevétel valamint a közvetlen önköltség különbségeként számítható. Az általános költségek, az egyéb bevételek, ráfordítások, a pénzügyi m2veletek bevételei, ráfordításai, és a rendkívüli bevétel, ráfordítás esetében terv-tény, illetve bázis tény összehasonlítás történik. Ha eltérés jelentkezik, akkor az eltérés okait fel kell tárni, javító intézkedéseket kell hozni.
30
A fedezet eltérésnek több oka is lehet. Iyen lehet többek között az ár-tényez , fajlagos változás, az egységköltség, a volumen- és szerkezetváltozás. De vizsgálni kell az értékesítési, output oldalt is, mind belföldi, mind export reláció tekintetében, és vizsgálni kell a beérkezési, input oldalt, vagyis a termelési er forrásokat. Mindezek hatással lehetnek a fedezet esetleges eltérésére. A táblázatban foglalt adatokat diagramban ábrázolva is láthatjuk, hogy az adózás el tti eredményt az alaptevékenység fedezeti összege és az általános költségek alakítják a leginkább. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyéb bevételek és ráfordítások jelent s eredménynövel hatása az exporthoz nyújtott támogatások miatt alakul ki. Az adatokból látható, hogy a tevékenység eredményessége a támogatások hiányában lényegesen alacsonyabb lenne. A következ diagram tehát az eredményt és az arra ható tényez ket mutatja:
Eredmény összetev inek alakulása 4 500 000 4 000 000
Alaptevékenység fedezeti összege
3 500 000
Általános költségek
3 000 000 Egyéb bevételek, ráfordítások fedezete
2 500 000 2 000 000
Pénzügyi m2v. bevételei,ráfordításai fed-e
1 500 000
Rendkívüli bevétel, ráfordítás fedezete
1 000 000 500 000
Adózás el tti eredmény 0 -500 000 1999. év
2000. év
2001. év
31
További elemzési lehet ség adódik abból, hogy a társaság csak a 6-os számlaosztályt használja, a 7-est nem. Figyeljük meg ezen számlaosztályban gy2jtött költségek alakulását: (adatok ezer Ft-ban) 1999. év 11 082 509 1 274 664 914 615 853 105 23 089
Megnevezés
61. Közvetlen költségek 62. Üzemi általános költségek 63-65. Egyéb üzemi általános ktg. 67. Vállalati központi irányítás ktg. 68. Elkülönített költségek
2000. év 13 646 720 1 357 564 970 238 1 205 534 61 238
2001. év 15 264 390 1 513 994 1 015 867 1 625 167 88 351
A társaság tehát a 7-es számlaosztály nem használatával közvetlen költségeit a “61 Közvetlen költségek” számlacsoportban gy2jti, ami sajátosnak tekinthet . Véleményem szerint a 7-es számlaosztály használatával lényegesen pontosabb és részletesebb adatok állnának a vállalat rendelkezésére, s nagyban csökkenthetné a nagymérték2 manuális munkát. A következ
diagramban csak az általános költségeket szerepeltetem, hogy azok
változása jobban megfigyelhet legyen.
Az általános költségek alakulása 1 800 000 1 600 000
62. Üzemi általános költségek
1 400 000 1 200 000
63-65. Egyéb üzemi általános ktg.
1 000 000 800 000
67. Vállalati központi irányítás ktg.
600 000 400 000
68. Elkülönített költségek
200 000 0 1999. év
2000. év
2001. év
32
A diagramból látható, hogy a vállalati központi irányítás általános költségei évr l évre jelent s növekedést mutat. Ez egyrészt a számviteli változásokkal is magyarázható, de a legnagyobb oka az, hogy a vállalatnál a reklámköltségek emelkedtek évr l évre közel 250 millió Ft-tal. Vállalati általános költségek ilyen mérték2 emelkedése tehát a reklámköltségekkel magyarázható. A további általános költségek csekély mértékben emelkedtek.
4.3.4 Költségek alakulásának ellen rzése Költségek alakulásának ellen rzése összetett tevékenység, mely többek között az alábbi területekre terjed ki: -
költségtervezési feladatok ellen rzése,
-
a felhasználások utalványozásának ellen rzése,
-
költségek tartalmi ellen rzése. A vizsgálat elvégzésének id pontja szerint lehet el zetes (pl. felhasználások
utalványozásakor), közbens
(pl. a bizonylatok tartalmi helyességének ellen rzése),
utólagos (pl. felhasználások) vizsgálat. Költségtervezési feladatok ellen rzése: Itt olyan kérdéseket érdemes megvizsgálni, minthogy: -
elkészültek-e a szükséges tervek,
-
megfelel tervezési módszert választottak-e,
-
alkalmaznak-e korszer2 tervezési módszereket (pl. fedezet-számítás),
-
a költségtervek tartalmukban, szerkezetükben alkalmasak-e a költséggazdálkodás irányítására, a költségek befolyásolására,
-
a költségtervek összeállításába bevonták-e az érdekelteket, kikérték-e véleményüket,
-
a költség terveket összehangolták-e a vállalkozás többi tervével.
Felhasználások utalványozásának ellen rzése: Az utalványozás történhet normák, normatívák, tervszámok, keretszámok alapján. Az ellen rzés során vizsgálni kell, hogy: -
kell gondossággal alakították-e ki az utalványozás rendjét,
-
meghatározták-e, hogy az utalványozásra jogosultak utalványozási jogköre mire terjed ki,
33
-
kidolgozták-e az utalványozás alapjául szolgáló fajlagos normákat, mutatószámokat, és ezeket rendszeresen felülvizsgálják-e, illetve folyamatos-e a karbantartásuk,
-
megfelel en szervezett-e az utalványozás bizonylatolása, a bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e,
-
betartják-e az utalványozási fegyelmet.
Költségek tartalmi ellen rzése: A szükséges döntések és intézkedések meghozatalához a költségek alakulásának ellen rzését a Pápai Hús Rt. sem nélkülözheti, melynek keretében vizsgálják: -
a közvetlen és közvetett költségek alakulását, az elszámolás tartalmi helyességét,
-
a költségnemek szerinti elszámolás tartalmi helyességét. A közvetlen költségek ellen rzése során költségcsoportonként (kalkulációs tételenként)
azt kell vizsgálni, hogy közvetlen költségként azokat a költségeket számolták-e el, amelyek a kalkulációs egységre utalványozhatók, illetve elszámolhatók. Így például a számviteli törvény, a bels
szabályzatok, nyilvántartások el írásaival
összhangban számolták-e el: -
a közvetlen anyagköltségeket,
-
a közvetlen bérköltségeket,
-
a közvetlen bérek járulékait,
-
a gyártási különköltséget,
-
az értékesítési különköltségeket,
-
az egyéb közvetlen költségeket. A közvetett költségek ellen rzésekor azt kell vizsgálni, hogy közvetett költségként
számolták-e el: -
az igazgatási költségeket,
-
az értékesítési költségeket,
-
az egyéb általános költségnek min sül költségeket. A költségnemek ellen rzésekor a vizsgálat els sorban arra irányul, hogy a törvényi
el írásoknak megfelel költségnemként számolták-e el az adott naptári év felhasználásait. Továbbá a vizsgálatnak a következ kre is ki kell terjednie: -
anyagjelleg) ráfordítások között számolták-e el a számlarend és az eszközök és források értékelési szabályzata el írásai szerint: - az anyagkészlet mennyiségének csökkentéséhez kapcsolódó kárértéket, az anyagok értékvesztését,
34
-
az
anyagköltségeknél
a
szükséges
költséghelyesbítéseket
(hulladék,
adminisztrációs hiba miatti többlet), - az igénybe vett szolgáltatások fizetett, számlázott értékét, - az eladott, vásárolt eredet2 készletek beszerzési értékét, az alvállalkozói teljesítmények beszerzési értékét. -
személyi jelleg) ráfordításként kerültek-e elszámolásra: - az alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészít fizetések, egyéb bérek, - a munkaviszonyhoz kapcsolódó, nem munkaszerz désen alapuló egyéb személyi jelleg2 kifizetések (jubileumi jutalom, betegszabadság), illetve személyi jelleg2 egyéb kifizetésnek min sül
a munkáltató által átvállalt és megtérített
költségek (pl. utazási és szállás költségek), valamint az egyéb közvetett juttatások (életbiztosítás díja, stb.). -
az értékcsökkenési leírás ellen rzésénél vizsgálni kell, hogy - minden évben elszámolják-e a számviteli törvény el írásai alapján amortizálható eszközök értékcsökkenési leírását függetlenül attól, hogy a vállalkozás a tárgyévet nyereséggel vagy veszteséggel zárta, - az immateriális javak esetében betartották-e a számviteli törvény immateriális javak leírására vonatkozó id korlátait, - az üzembe helyezett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának módja, mértéke összhangban van-e az adott eszköz várható használati id tartamával, fizikai elhasználódás, avulásával, - megsemmisült, selejtezett, hiányzó eszköz nettó értékét nem számolták-e el költségként. Az ellen rzés a szervezet minden szintjén a vezetés része, nélkülözhetetlen eszköze.
Feladata, hogy segítse el
a vezetés hatékonyságát, a szervezeti egységek gazdaságos
m2ködését, tárja fel id ben a szabálytalanságokat, hiányosságokat, és tegyen javaslatot azok módosítására. Az ellen rzés különböz típusú, egymást m2ködésükben kiegészít ellen rzési tevékenységek összessége. F bb elemei a társaságnál a következ k: - Felügyel bizottság A felügyel bizottság a társaság közgy2lése részére ellen rzi a társaság ügyvezetését. Feladatait részletesen a Társaság Alapító Okirata, és a Felügyel Bizottság Ügyrendje tartalmazza. A felügyel bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgy2lés elé terjeszt jóváhagyás végett.
35
- Bels ellen rzés A társaság bels ellen rzési szervezete a vezérigazgató irányítása alatt áll, az általa jóváhagyott munkaterv alapján vizsgálatokat végez valamennyi szervezeti egység tevékenységére. Éves munkatervének része a költséggazdálkodás átfogó ellen rzése, az ellen rzés hatásának utóvizsgálata, illetve a vezet i igényeknek megfelel
téma- és
célvizsgálatok. - Vezet i ellen rzés A vezet i ellen rzés a beosztottak beszámoltatásával, a folyamatos adatszolgáltatás értékelésével hatékonyan járul hozzá a munkavégzés színvonalának emeléséhez. Értékeli a költséggazdálkodás helyzetét, a hozott döntések helyességét. - Költségelemz csoport
A társaságnál a költségek ellen rzése során a legfontosabb szerepet tölti be. Részletesen elemzi, ellen rzi a költségeket abból a szempontból, hogy indokolt volt-e a költség felmerülése, milyen hatása van a költség felmerülésének a termékre, eredményre. - Könyvvizsgáló A társaság közgy2lése az Alapító Okiratban meghatározott id tartamra könyvvizsgálót választ. A könyvvizsgáló hatáskörét és illetékességét a Gt., valamint a Társaság Alapító Okirata határozza meg. A könyvvizsgáló ellen rzi a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának valódiságát és szabályszer2ségét, és ezen keresztül természetesen a költségek elszámolásának a helyességét is. A könyvvizsgáló ellen rzése során betekinthet a társaság könyveibe, felvilágosítást kérhet az igazgatóság tagjaitól és a társaság dolgozóitól. Köteles részt venni a közgy2lésen és a közgy2lés elé terjesztett minden jelentést, különösen a mérleget és a kiegészít mellékletet köteles megvizsgálni, és az err l alkotott véleményét ismertetni. A társaság képviseletében a könyvvizsgálóval a kapcsolatot a gazdasági igazgató tartja. A
társaság
gondoskodik
a
könyvvizsgáló
feladatainak
ellátásához
szükséges
munkafeltételek biztosításáról. A költséggazdálkodás ellen rzése akkor tölti be funkcióját, ha megel z
jelleggel,
rendszeresen, megfelel visszacsatolással, a felel sség érvényesítésével valósul meg.
36
4.3.5 Költséggazdálkodás információrendszere Az információs rendszer kialakításának f
célja olyan adat- és információ bázis
létrehozása a költségekr l, az önköltségr l, amely folyamatosan és rendszeresen szolgáltatja azokat az információkat, amelyek szükségesek a vezet k beszámoltatásához és az önálló szervezeti egységek teljesítményeinek értékeléséhez. Az információs rendszer akkor felel meg a vele szemben támasztott elvárásoknak, ha -
tervszer2en m2ködik,
-
az adatszolgáltatás tárgyi, személyi, szervezési el feltételei biztosítottak,
-
az adatok szolgáltatásában nem azok mennyisége, hanem min sége a meghatározó,
-
kiküszöbölik a párhuzamos adatszolgáltatást,
-
a szükséges adatokat gyorsan, pontosan szolgáltatja,
-
az információk eljutnak mindenkihez, akik ezen adatok figyelembe vételével hozzák döntéseiket. Az információs rendszernek a költségekr l legalább az alábbi információk tervadatait és
tényszámait kell szolgáltatni. -
a költségnemek adatai, a tervt l való abszolút és relatív eltérés összege, okai,
-
a költséghelyek adatai, a tervt l való abszolút és relatív eltérés összege, okai,
-
a közvetlen és a közvetett költségek adatai, a tervt l való abszolút és relatív eltérés összege, okai,
-
a kiemelt költségek adatai,
-
a költségcsökkentési adatokat, a tervt l való abszolút és relatív eltérés összege, az eltérés okai,
-
a költségszint mutatók, a tervt l való eltérésük, annak okai,
-
a vállalati szint2 önköltség bázis-, terv-, és tényadatai,
-
az önköltség szerkezete,
-
termékek fedezeti összege, fedezeti hányada, a tervt l való eltérés tényez i,
-
a termék el állítására fordított id , a tervt l való eltérés okai.
Az információs rendszer felöleli: -
az információk dokumentálását, keletkezését,
-
az információk feldolgozását, összesítését, szelektálását,
-
az információk eljuttatását a felhasználókhoz.
37
A Szt. 165.§-a általános alaptételként rögzíti, hogy minden gazdasági m2veletr l, eseményr l, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, a szabályszer2en kiállított bizonylatok adatait pedig a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizonylatokat – sok esetben – nem az el írásoknak megfelel en használják, a bizonylatok hiányosak, meg rzésük nem biztosított, a szabálytalanul kiállított bizonylatok használatával esetenként visszaélnek. Ezért a törvény rögzíti, hogy melyik bizonylat tekinthet szabályszer2nek, mikor kell a szabályszer2 bizonylatot a könyvekben rögzíteni. A nyilvántartások és bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellen rzés lehet ségét minden esetben biztosítani kell. A számviteli bizonylat fogalmát a Szt. 166. §-a adja meg. Min sít ismére, hogy azt a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítették, megfelel a törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékeknek, függetlenül attól, hogy azt a gazdálkodó vagy más gazdálkodó állította ki, hogy azt nyomdai vagy egyéb módon állították el . A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem el tt kell tartani. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, azt magyar nyelven kell kiállítani. A társaságon belül megfelel en kidolgozták és alkalmazzák az utalványozási rendet. Ez meghatározza az egyes személyek utalványozási jogkörét, ki mire jogosult, milyen bizonylatot állíthat ki. Részletesen kidolgozott az un. utalványozási kódszám, mely nagyban segíti az elszámolást, segítségével könnyen végezhetünk lekérdezéseket. (pl. 71-0-329000, ahol az 1-2. szám a tevékenységi kód, 3. szám a reláció kód, 4-5. szám az üzemi kód, a további számjegyek pedig a mélyebb bontásra szolgálnak.) A Pápai Hús Rt-nél, mint minden más nagyobb vállalatnál a bizonylatok igen nagy mennyiségben jelentkeznek. Ezeknek a számviteli nyilvántartásokba való rögzítésük során mind a kézi, mind a gépi feldolgozás megfigyelhet , a végeredmény azonban csaknem minden esetben gépi. A társaságnál az információs rendszerrel kapcsolatban azt tudom megállapítani, hogy ún. “szigetrendszerek” lelhet k fel, amelynek több hátránya is van az adott gazdasági szervezet számára. Ilyenek többek között a lassúság, a nem naprakészség, a többletmunka, a többletlétszám. Nagyon fontos hátránya, hogy az egyes törzsállományok eltér ek, más a
38
struktúrájuk, és mások az értelmezések is. Ezen rendszerek részben vásárolt, részben saját fejlesztés2ek. Véleményem szerint egy ekkora vállalattól, mint a Pápai Hús Rt. indokolt lenne egy olyan integrált információs rendszer, mely nagymértékben hozzájárulna a hatékonysághoz, csökkentené az adminisztrációs munkát, de megfelel
lenne a
termelésirányításhoz, a logisztikához, a fenntartáshoz, és az értékesítéshez is. A vállalatnál szerzett információk alapján a társaság készül erre. Jelenleg a szoftver illetve a bevezet társaság kiválasztása folyik A választás sok évre vonatkozik, jelent s költség felmerüléssel jár együtt, ezért szükséges az alapos el felmérés. A rendszer bevezetésével párhuzamosan a társaság információs és szervezeti rendszerét is felül kell vizsgálni. Emiatt a fejlesztés várható átfutási ideje 2 év. A társaságon belüli információszolgáltatást nagymértékben meghatározza a szervezeti felépítés, mely a funkcionális elvet követi. Ennek hátránya, hogy az egyes funkcionális vezet knek csak sz2k részterületre terjed ki a felel sségük, nagyobb jelent ség2 kérdésekben a fels
vezetés dönt. Így a döntések átfutási ideje túlságosan is
meghosszabbodik. Mindezt úgy próbálják kiküszöbölni, hogy az információáramlás a hierarchián belül nemcsak felülr l lefele illetve fordítva áramlik, hanem egyes esetekben a szervezeti egységek között közvetlenül is. A Pápai Hús Rt.-nél az egyes területvezet k beszámolási rendszer keretében összefoglalják, majd megfelel formában továbbítják az információkat a fels bb vezetés felé. A beszámolók tartalmazzák, hogy a társaság egyes részlegei milyen mértékben tudták elérni a kit2zött célokat és hogy szükség van-e a célok elérése érdekében pótlólagos intézkedések bevezetésére. A vezérigazgatónak minden igazgatóság beszámol általában a hét els
napján. Az
igazgatói értekezleten az egyes vezet k számot adnak az elmúlt hét eseményeir l, teljesítményeir l az egyes szervezeti vezet kt l kapott információk alapján. Így jelentést adnak: -
a tény adatok programtól való eltérésér l
-
a következ hétre el irányzott általános helyzetr l
-
az árak, a kereslet és kínálat alakulásáról
-
ad hoc jelleg2 munkák alakulásáról
-
vev kintlev ségek, szállító tartozások alakulásáról
-
hiteltartozások alakulásáról
39
Az egyes szervezeti vezet k napi gyakorisággal számolnak be feletteseiknek, de szöveges jelentés csak havonta készül. Ezekben a beszámolókban a terv és tény adatokat, valamint a bázis és tény számokat vetik össze és csak a nagyobb eltérésekr l készül szöveges elemzés. Teljeskör2 szöveges beszámoló havonta és negyedévente készül, amely éves szinten az üzleti jelentés adott részét képezi. A közgazdasági f osztályon havonta készül eredményelemzés, amely a terv és tény adatok összehasonlítását jelenti. A f osztálytól kapott jelentések a f osztályvezet kezében összpontosulnak, ugyanúgy mint a negyedéves szöveges elemzések. A f osztályvezet a többi szervezeti egység által szolgáltatott információkkal együtt szöveges beszámolóban összesíti az adatokat, amelyet aztán a fels vezetés felé továbbít. Éves szinten az üzleti jelentés megfelel részeit készítik el az illetékes szervek, azzal a különbséggel, hogy míg az évközi beszámolókban a terv és tényadatok kerülnek összehasonlításra, addig az üzleti jelentésben a bázis és tény év számai a mérvadóak.
40
5. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS “Önköltségszámítás az a m2szaki-gazdasági tevékenység, amelynek segítségével a termelés vagy szolgáltatás megkezdése el tt, azok folyamata alatt, vagy azok befejezése után a termék, szolgáltatás tervezett, várható, illetve tényleges önköltsége megállapításra kerül.” 2 Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson: -
a saját termelés2 készletek értékeléséhez,
-
a költség, és eredményalakulás vizsgálatához, elemzéséhez,
-
a tervezéshez és gazdaságossági számításokhoz,
-
az árak képzéséhez,
-
a gazdasági döntéseket megalapozó és ellen rz számításokhoz,
-
az
önköltségcsökkentés
lehet ségeinek
feltárásához
és
ezen
keresztül
a
költséggazdálkodás javításához.
5.1 Az önköltségszámítás alapfogalmai Önköltség: Termékegységre
jutó
költség.
Termék,
termékcsoport,
technológiai
folyamat,
szolgáltatás, teljesítmény meghatározott mennyiségének (db, liter, tonna, kg, stb.) el állítására fordított él - és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. Közvetlen önköltség: Kizárólag az adott termék, tevékenység egységének el állításához bizonyítható módon közvetlenül felmerült anyagjelleg2, személyi jelleg2 ráfordításokat, értékcsökkenést és egyéb közvetlen költségeket tartalmazhatja a termék, tevékenység jellegének megfelel en, nyereségtartalma nem lehet. Teljes önköltség: A közvetlenül felmerült költségeken kívül a termék, tevékenység egységére különböz vetítési alapok figyelembe vételével felosztott közvetett költségek arányos részét is tartalmazza, árkalkuláció készítésénél, gazdasági döntéseknél alkalmazása szükséges.
2
Dr. Ver Ivánné – Az önköltségszámítás és az árképzés rendje
41
Vetítési alap: Az a mutató, természetes mértékegység2 vagy értékbeni adat, összeg, melynek arányában az általános költségeket f termékre felosztjuk, arra utal, hogy a kalkuláció tárgya milyen mértékben volt az általános költségek felmerülésének okozója. Kalkulációs egység: Az önköltség számításának tárgya, mely lehet termék, termékcsoport, technológia, szolgáltatás. Kalkulációs séma: A kalkulációba bevont tételek meghatározása, az egyes tételek sorrendje, adott rendszere. Kalkulációs tétel: A kalkulációs séma egy-egy sora. Kalkulációs elem: A kalkulációs tétel részeleme, pl. az anyagköltségen belül valamilyen anyag. Kalkulációs id szak: Azon id tartamot értjük alatta, amely alatt a tevékenységek gazdasági adatainak számbavétele megtörténik, felölelhet egy-egy teljes termelési folyamatot vagy folyamatos termelés, szolgáltatásnyújtás esetén kiterjedhet egy hónapra, egy negyedévre, félévre vagy teljes gazdasági évre.
5.2 Az önköltségszámítás során követend alapelvek Ahhoz, hogy az önköltségszámítás rendje a szükséges adatokat megbízható módon szolgáltassa és megfeleljen az összehasonlítás követelményeinek, elengedhetetlen a következ alapelvek megfontolása, illetve követése. az igazságosság elve azt fejezi ki, hogy minden termékre, szolgáltatásra csak annyi költséget szabad elszámolni, amennyi el állításával kapcsolatban ténylegesen felmerült. a közvetlen költségek el térbe helyezése azt jelenti, hogy a költségeket, amennyiben lehetséges, közvetlen költségként számoljunk el, mert ezáltal valósul meg leginkább a fenti alapelv is, ám azon költségeket nem lehet ily módon elszámolni, amelyeket a jogszabályi el írások megtiltanak.
42
a következetesség elvének betartása nélkülözhetetlen az összehasonlíthatósághoz, elemzéshez. A kalkulációs tételek felépítését és tartalmát módosítani csak igen indokolt esetben ajánlatos, az azonos jelleg2 ráfordításokat mindig azonos módon kell elszámolni. a teljesség elvében jelenik meg az a követelmény, hogy minden költséget egyszer maradéktalanul el kell számolni és a vállalat egész termelésére kiterjed en szükséges a költségelszámolás az id beli elhatárolás elve azt jelenti, hogy az ún. lökésszer2en jelentkez költségeket el kell határolni, ugyanis felmerülési id pontjától függetlenül minden költséget azon id szak termelésére kell elszámolni, amelyiknek érdekében az felmerült naturális mutatókban (mennyiségben, terv- és normaadataikkal) is érdemes kimutatni a közvetlen (anyag-, munkaid ráfordításokat) felhasználásokat, nem csak pénzértékben, mivel így a változásuk elemzése jobban biztosítható, hatékonyabb ügyelni kell a vetítési alapok helyes megválasztására a közvetett költségek felosztásakor, mind az el -, mind az utókalkulációban azonosan kell azokat alkalmazni az önköltségszámítás rendszerének biztosítani kell, hogy a teljes önköltség mindig számítható legyen, még ha a saját termelés2 készletek értékelésénél vagy egyes gazdasági döntéseknél nincs is szükség annak ismeretére.
5.3 Az önköltségszámítás fajtái Az önköltségszámítás vizsgálata során ki kell térni fajtáinak többféle szempont szerinti megismerésére. A kalkulációkészítés id pontja a számítás céljára, az alkalmazott adatok, információk származására utal, a gyártás tömegszer2sége a kalkuláció tárgyát illet en ad némi eligazítást, míg a számításba vett költségtényez k a kalkuláció tartalmára, összetev ire, a tényez k körére nézve meghatározó. A kalkuláció elkészítésének id pontja szerint Az önköltségszámítás elvégezhet
a tevékenység megkezdése el tt, a tevékenység
folyamán, a tevékenység befejezése után. Ezek alapján a kalkuláció lehet: •
El kalkuláció: Az a m2szaki-gazdasági tevékenység, melynek során a tevékenység, termelés kezdete
el tt meghatározzák a m2szaki és technológiai el írások figyelembe vételével
43
felhasználható él - és holtmunka mennyiségét és ebb l az érvényben lev árak, díjtételek alkalmazásával kiszámítják az el állítandó termék, szolgáltatás norma, árvetés, terv szerinti önköltségét. Ezen tevékenység középpontjában gazdasági döntések megalapozása áll, lehet vé teszi a jövedelmez ség és a vállalkozás eredményének megtervezését, a vev k tájékoztatását egy-egy új termék várható áráról. Különbséget teszünk norma szerinti kalkuláció és tervkalkuláció között. A norma szerinti kalkuláció esetén a költségtényez ket a kalkuláció készítésének id pontjában érvényben lev
normákkal vesszük számításba, míg tervkalkuláció készítésekor a
kalkulációs költségtényez ket korábbihoz képest az adott id szakra megtervezett változásoknak megfelel mértékben számoljuk, korrigáljuk. Módszerét tekintve lehet m2szaki normákon alapuló (teljes), mely pontos m2szaki és egyéb számítási anyagok alapján áll össze jellemz en a sorozat- és tömeggyártásban és lehet összehasonlító számításokon alapuló (különbözeti), mely m2szaki normák hiányában egyéb rendelkezésre álló adatokra épít, hasonló termékekhez arányosít, korábbi kalkulációs tételekhez viszonyít vagy más elemzésekb l áll össze, az egyedi gyártásra jellemz . •
Közbees kalkuláció: A termelés, szolgáltatás folyamatában informál a megvalósítás alakulásáról, a termék
önköltségét a termelés folyamata alatt számítja ki részben a gyártás alatt keletkezett bizonylatok igénybe vételével. Célja a tervezett és ténylegesen felmerül (ön)költségek folyamatos vizsgálata az eltérések okainak kiderítése és operatív intézkedések el segítése. A már felmerült felhasználásokról utókalkuláció készül, a még várhatóak pedig el kalkuláció szerint veend k figyelembe, az önköltség így e két tényez összege. •
Utókalkuláció: Az a m2szaki-gazdasági tevékenység, mellyel a termék el állítását, a szolgáltatás
elvégzését követ en határozható meg annak tényleges önköltsége a gy2jtött költségek alapján. Alapvet céljait és feladatait a következ kben foglalhatjuk össze: -
termékek,
tevékenységek,
termelési
egységek
stb.
tényleges
önköltségének,
önköltségváltozásának folyamatos megfigyelése, ellen rzése, elemzése, -
önköltség-kategóriák számítása a saját termelés2 készletek év végi értékeléséhez, az évközi nyilvántartási árak kialakításához,
-
adatszolgáltatás az önköltség, önköltségcsökkentés tervezéséhez, az áralakulás, árszínvonal ellen rzéséhez, elemzéséhez, gazdaságossági kalkulációkhoz, export deviza kitermelési mutatók számításához, elemzéséhez,
44
-
ellen rz
adatok biztosítása az újítások értékeléséhez, a gazdasági döntések
helyességének vizsgálatához, -
összefoglaló, értékel
jelentés készítése a költség és gazdaságosság alakulásáról a
vezet k részére. Az utókalkulált önköltség meghatározásakor a befejezett termelés költségét elosztjuk a befejezett termelés mennyiségével. Mivel az er forrásokat általában folyamatosan használják fel a transzformációs folyamat során, a megel z
elszámolási id szakról
áthúzódik egy adott nagyságú befejezetlen állomány, valamint lesz egy bizonyos nagyságú költségként már elszámolt felhasználás, amely elkészült termékben az adott id szakban még nem testesül meg. Mindezeket figyelembe véve az utókalkulált egységköltség számítása: Nyitó bef.len termelés + Tárgyid szakot terhel ktg. - Záró bef.len termelés Befejezett termelés mennyisége Adott id szaki záró befejezetlen állomány a következ
id szak nyitó befejezetlen
állományával lesz azonos. A gyártás tömegszer2sége alapján: A gyártás tömegszer2sége alapján különbséget teszünk egyedi, sorozat és id szaki kalkuláció között. •
Egyedi kalkuláció: Tárgya lehet egyedi termék, szolgáltatás, megrendelés és saját vállalkozásban végzett
beruházás, felújítás stb. A közvetlenül elszámolható költségek köre nagymértékben kib vül, az egyedi termék, szolgáltatás stb. el állítása alatt felmerül
költségeket
folyamatosan gy2jtik, az utókalkulációt csak a folyamat befejezése után zárják le. •
Sorozatkalkuláció: Amennyiben a vállalkozás a termékek gyártását egymástól elhatárolható sorozatok
indításával szervezi meg, az önköltségszámítás tárgyát az egy sorozatba tartozó termékek összessége képezi. A kalkulációt csak akkor szabad lezárni, ha a sorozatba tartozó összes terméken minden el írt m2veletet elvégeztek és a termékek mennyiségi és min ségi átvétele megtörtént.
45
•
Id szaki kalkuláció: Adott id szak alatt azonos termékek el állításánál, illetve azonos jelleg2 szolgáltatások
végzésénél az önköltségszámítás tárgya az id szak alatt gyártott azonos termékek, szolgáltatások összessége. Általában tömeggyártás esetén alkalmazzák, a kalkulációs id szak hosszát a vállalkozás határozhatja meg a termelési folyamat jellegét l függ en. A számításba vett költségtényez k alapján: •
Teljes költség: Az id szakot terhel összes költség képezi az önköltségszámítás alapját.
•
Részköltség: A közvetlen költségek figyelembe vétele mellett a közvetett költségeknek csak egy
meghatározott része kerül felosztásra, a többi az eredményt terheli. A Szt. el írása szerint az értékelés alapjául szolgáló önköltség nem tartalmazhatja az összes költséget. A felosztás módját illet en az önköltségszámításnak különböz
módszereit ismerjük, ezeket a
kés bbiekben ismertetem.
5.4 Önköltségszámítási Szabályzat, és annak tartalma Az Önköltségszámítási Szabályzat a vállalkozás körülményeit, sajátosságait, a vezetés információs szükségletét figyelembe vev önköltségszámítási rend kidolgozásához segít és szolgáltat alapot. Elkészítése akkor is célszer2 és fontos a vállalkozás eredményes m2ködtetéséhez, ha arra a gazdálkodó szervezet nincs a Szt. által kötelezve. Az Önköltségszámítási Szabályzat célszer2en tartalmazza: -
az önköltségszámítás tárgyát (a kalkulációs egység kijelölését),
-
a kalkulációs formát/sémát, a kalkulációs költségtényez k tartalmát,
-
az önköltségszámítás módszerét, beleértve a költségek elszámolásának a módját,
-
a költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának bizonylati rendjét,
-
az önköltségszámítás készítésének id pontját vagy id pontjait, a kalkulációs id szakot,
-
az önköltségszámítás és a könyvvitel adatainak egyeztetési módját,
-
az önköltségszámítási adatok szolgáltatásáért és ellen rzéséért felel s személyek munkakörének megjelölését,
-
az önköltségszámítás információinak körét és azok továbbadásának módját és idejét.
46
5.4.1 Az önköltségszámítás tárgya Az önköltségszámítás tárgya maga a kalkulációs egység. A vállalkozás által használt kalkulációs egység a szabályzatban rögzítésre kerül, a kalkulációs egység valamilyen tevékenység eredménye, mely lehet: •
Termék: Olyan, a termelés folyamatában létrejött, szükséglet kielégítésére alkalmas vagy
alkalmassá tehet tárgy, amely – figyelembe véve el állításának sajátosságait, valamint elkészültségének fokát – lehet: -
befejezetlen: a termel egységeken belül további megmunkálásra váró termékek összessége, csak olyan termék sorolható ide, amelyen legalább egy számottev munkam2veletet már elvégeztek, de még nem kibocsátásra alkalmas, befejezése további él - és/vagy holtmunka ráfordítását igényli,
-
félkész: amely a vállalkozásnál legalább egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülment, ilyen címen raktárra vették, ám készterméknek nem min síthet ,
-
késztermék: mely a vállalkozásnál már az összes megmunkálási folyamaton átment, megfelel a szabványoknak, m2szaki feltételeknek és amelyet a min ségi átvétel után a késztermékraktár ténylegesen átvett és arról a raktári bevételezési jegyet kiállította.
•
Termékcsoport: Abban az esetben célszer2 a kalkuláció egységének választani, ha közel azonos
er forrásigény2, gyártási technológiájú, ám színben, méretben, min ségben eltér termékeket állítanak el . Rokontermékek összessége, melyek olyan közös ismérvekkel rendelkeznek, melyek alapján hasonló költségigényük egyenértékszámok vagy más kalkulációs módszerek segítségével kifejezhet k. Egyedi termékek összessége, azonban az egyedi költségráfordításokat az utókalkuláció nem tudja követni. •
Technológiai folyamat: Olyan m2velet, tevékenység, amely a termék el állítása folyamán felmerül és
mennyiséghez kapcsolódik. Akkor használható, ha a termék csak az el re meghatározott fázisok végén lesz piacképes vagy a zárt technológiai lánc miatt nem vehet
félkész
állapotban készletre. A termelés folyamatát az egyes munkam2veleteknek megfelel en tagoljuk, a kalkulációs egység egy-egy termelési fázis lesz, alkalmazásának el feltétele, hogy a fázisok mind technológiailag, mind költségszámítás szempontjából legyenek elhatárolva. Technológiai folyamat önköltsége a folyamat költségei és a gyártásban
47
el állított termékmennyiség hányadosa, mely egyszer2 osztással vagy egyenértékszámos osztással állapítható meg. •
Szolgáltatások (teljesítmény): Els sorban a megrendel k részére végzett szolgáltatások, társüzemi szolgáltatások,
valamint a saját vállalkozásban végzett beruházások tartoznak ide. •
Rendelés: Egy-egy rendelés jelenti a kalkulációs egységet, a költségek kigy2jtése erre történik.
A Pápai Hús Rt.-nél az önköltségszámítás tárgya (kalkulációs egység): -
Alaptevékenység körében: - húsipari tevékenység során el állított félkész és késztermék - saját el állítású doboz - bérvágási tevékenység
-
Egyéb tevékenység körében: - szállítási tevékenységnél a saját járm2vekkel végzett belföldi és export fuvarszolgáltatás - idegeneknek végzett szolgáltatás, járm2telepi javítási és egyéb szolgáltatás - saját bolti értékesítés - üzemi konyha, munkahelyi étkeztetés - kereskedelmi tevékenység (hús, hús-készítmény, anyag, göngyöleg, él állat)
-
bérbeadás
5.4.2 Kalkulációs séma, a kalkuláció költség-tényez inek tartalma Az
önköltségszámítás
tárgyát
a
vállalat
által
el állított
termékek,
nyújtott
szolgáltatások, végzett tevékenységek, illetve ezek mennyiségi egysége képezi. A Szt. ugyan nem tesz különbséget tevékenységek között, ám az elemzések, gazdasági kalkulációk, árképzések során az önköltség kiszámítását célszer2 tevékenységenként rögzíteni. A társaság az alábbi kategóriákat különbözteti meg: •
Alaptevékenység körében
-
húsipari tevékenység – termelt félkész- és késztermékek,
-
segédtermelésnél – el állított termék (dobozüzem),
-
szolgáltatásnál – húsipari jelleg2 szolgáltatás (bérvágás),
48
-
m2vi árrés és költsége – nagykereskedelmi tevékenység.
•
Egyéb tevékenység körében: Ilyenek: szállítás saját szállítóeszközzel, él állat forgalmazás, húsbolt, munkahelyi
étkeztetés,
kiszámlázott
járm2telepi
szolgáltatás, vásárolt hús/kereskedelmi áruk
forgalmazása, anyageladás, bérbeadott eszközök, stb. Az önköltségmeghatározási kötelezettség kiterjed: -
a kitermel folyamatok f termékeire (nyers húsok, húsrészek, színhúsok),
-
összerakó
és
egyéb
feldolgozó
folyamatok
végtermékeire
(húskészítmények,
húskonzervek, stb.), -
olvasztási tevékenység termékeire (zsírok, zsírban sült készítmények),
-
egyéb tevékenységek végtermékeire. A társaság értelmezése szerint az önköltségszámítás a termék, tevékenység, szolgáltatás
tényleges közvetlen és számított teljes önköltségének meghatározása. A leltárértékelés során alkalmazott közvetlen önköltség tényez i (kalkulációs séma): 1.
Anyagköltség
2.
Él munka költség (bér+járulékok)
3.
Gépköltség
4.
Közvetlen költség összesen (1+2+3) 5/1. Üzemi általános költség 5/2. Vállalati általános költség 5/3. Kiemelt általános költség: m2vi (raktározási, kereskedelmi c.kiszerelési, kereskedelmi és kiszállítási) tevékenység, gy2jt csomagolás, reklám, értékesítési költségek
5.
Általános költségek összesen (5/1+5/2+5/3) 6/1 Kiemelt egyéb ráfordítások (bonus) 6/2 Egyéb bevétel, ráfordítás
6.
Egyéb bevételek és ráfordítások összesen (6/1+6/2). Az exporttámogatás összege a bevétel részeként kerül meghatározásra az elemzésekben. A beszámolókban a számviteli törvénynek megfelel en az egyéb bevételek között szerepel. 7/1 Kiemelt pénzügyi m2veletek (árfolyam különbözet) 7/2 Egyéb pénzügyi m2veletek ráfordításai (kamat)
7.
Pénzügyi m2veletek eredménye összesen (7/1+7/2)
49
8.
Rendkívüli m2veletek eredménye
9.
Összes ráfordítás (4+5+6+7+8)
1. Az el állított termék közvetlen anyagköltsége: -
Él állat bekerülési költség - Él állat felvásárlási költsége (tartalma: alapár, id szaki felár, egyéb felár). -
A
felvásárlás
összes
járulékos
költsége,
mely
a
saját
vágásra
mennyiségarányos felosztás alapján kerül átterhelésre. Tartalmazza a felvásárlás területén foglalkoztatottak összes személyi jelleg2 költségét, valamint a kirendeltségek és a felvásárlási igazgatóság összes költségét. - Él állat-szállítás összes költsége, mely tartalmazza az idegen és a saját szállítás költségét is. A saját szállítás költsége magába foglalja az él állatszállító járm2vek üzemeltetési, fenntartási költségét, illetve a szállítás során felmerül személyi jelleg2 költségeket. - Élöállat szállás költsége, mely az átvétel és a szállás fenntartási, m2ködési költségeit tartalmazza. - Min sítés díja - A vágásra jutó húsvizsgálati díj -
Vásárolt húsalapanyag súlyozott átlagáron
-
Vásárolt termelési segédanyagok (f2szer, bél, címke, közvetlen csomagolóanyag) súlyozott átlagáron.
A termék technológiai folyamatához hozzátartozó csomagoló
anyag és termékcímke költség a közvetlen önköltség része. A késztermék kereskedelmi igény szerinti kiszerelése, a kínálatot el segít
reklámcímkék, valamint a gy2jt
csomagolás nem része a közvetlen költségnek. A csomagoló anyag költsége tartalmazza a környezetvédelmi termékdíjat is. -
Saját el állítású konzervdoboz teljes önköltségen, a vásárolt eredet2 konzervdoboz súlyozott átlagáron.
2. Közvetlen él munka költség: A
közvetlen
termel tevékenységet
végz
foglalkoztatottak
személyi
jelleg2
költségeib l a munkavégzéssel, termék el állítással kapcsolatban felmerült ráfordítás a közvetlen költség része. (A készáru-, nyersáru-, és h2t tárolás, a késztermék kereskedelmi igényei szerinti el készítése, kiszerelése, gy2jt csomagolása nem része a közvetlen költségnek. Ezért a
50
h2t ház, az expediáló, a készáru raktár és a konzerv raktár személyi jelleg2 költségei nem tartoznak a közvetlen költségek közé.) -
Munkabér, betegszabadság
-
Járulékok (nyugdíj-, és egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék, EHO, étkezési hozzájárulás, munkábajárás költségtérítése, önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj) Nem részea közvetlen költségnek a munkavégzéshez nem kapcsolodó bérjelleg2 ráfordítás (táppénz, végkielégítés s az ehhez kapcsolodó járulékok, a munkavégzést l függetlenül kapott juttatások, pl. bankszámla vezetési költségtérítés).
3. Gépköltség -
Élelmiszeripari gépek, berendezések értékcsökkenése
-
Élelmiszeripari gépek, berendezések saját üzemfenntartás m2szaki ráfordítása (fenntartás közvetlen anyag-, és személyi jelleg2 költsége)
-
Élelmiszeripari gépek, berendezések küls , alvállalkozók által végzett fenntartása. Fontos tudni, hogy egy folyamatnak vannak f - és melléktermékei. F termék az, ami a
folyamat célját jelenti. A melléktermékeket a kitermel
folyamatok (vágási, illetve
el készítési tevékenység) bruttó, azaz induló költségeib l a hovafordítások – értékesítés, továbbfelhasználás – során valamilyen értéken számításba kell venni és levonni. F irányelvként megfogalmazható, hogy ez az érték tetsz legesen alakul, értékesülési árat, bedolgozási árat alkalmazunk, esetleg ezek valamilyen keverékét. A társaság mind belföldi, mind exportértékesítés, mind pedig továbbfelhasználás esetén tényleges belföldi értékesülési átlagárat alkalmaz, viszont külön felsorolt, meghatározott termékek esetében árvetési, illetve aránytartó árakat használ. Az Önköltségszámítási Szabályzat részletesen tartalmazza a melléktermékek leemelési értékének meghatározását, a költségszámítás módszereit. A vállalat két legfontosabb, egymásraépül
tevékenysége az el készít , illetve
összerakó tevékenységek. Az el készít tevékenység folyamata három fázisú: -
félsertés értékesítésre vagy továbbfeldolgozásra való el készítése (fej, láb, farok levétel, vesepecsenye kiszedése, stb.),
-
sertés félhús alapesetes felvágás (fej, láb, farok, kiszakított öt testtáj),
-
kiszakított testtájak feldolgozása – csontozás, bontás, darabolás – f termékekre.
51
E tevékenység kalkulációs egységei lehetnek: -
kitermelt lehúzott vagy szalonnás félsertés,
-
kitermelt csontos és csontnélküli húsrészek,
-
kicsontozott színhúsok. Az összerakó folyamatok során húskészítmények el állítása folyik (pácolás, keverés,
töltés, f zés, csomagolás). Kalkulációs egységek: vörösáruk, felvágottak, kolbászok, szárazkolbászok, hurkák, ken sáruk, hússajtok, füstölt és f tt termékek, gépben f tt áruk, gyorsfagyasztott termékek, étkezési szalonnák, szalonnás készítmények, húskonzervek. Az el készít folyamatokról vezetett nyilvántartás segítségével követhetjük, hogy ezen folyamat termékei honnan hova kerülnek, milyen termék termel dik ki bel lük. Az összerakó folyamatról vezetett nyilvántartás pedig azt mutatja, hogy az egyes készítmények el állításához mit használtak fel az el készít
tevékenység termékeib l,
mennyi f2szer, illetve bél, címke és egyéb csomagolóanyag került felhasználásra, valamint a veszteségeket. El készít tevékenység során a közvetlen anyagköltség tényez i: -
a saját termelés2 sertés félhúsok illetve 4/4-es vágóhídi tevékenységnél megállapított közvetlen anyagköltsége, illetve
-
a vásárolt alapanyag esetén a tényleges beszerzési érték. Az el készít
tevékenység összes közvetlen anyagköltsége tartalmazza a kinyert
melléktermékeket is. Melléktermékek
1. melléktermék 2. melléktermék … Összesen Az
összes
Mellékterm. Menny. (kg) Q1 Q2
Melléktermék ára (Ft/kg)
Melléktermék értéke (Ft)
P1 P2
Q1*P1 Q2*P2
---
---
Q1*P1+Q2*P2+…
közvetlen
anyagköltségb l
az
összes
melléktermék
értékét
(Q1*P1+Q2*P2+…) levonva megkapjuk a f termék(ek) összes közvetlen anyagköltségét.
52
Lehet ségek: -
egy folyamatban egy f termék van: ez a legegyszer2bb, hiszen az összes fennmaradó érték arra a termékre jut.
-
egy folyamatban több f termék áll el : ez esetben a fennmaradó érték a f termékek mennyiségével súlyozva olyan arányban kerül felosztásra a f termékek között, ahogyan az “aránytartó árak” egymáshoz viszonyulnak. Az aránytartó ár megadja, hogy egy f termék egységköltsége milyen viszonyban van az ugyanazon folyamat során kitermel d
más f termékek egységköltségével. Az aránytartó árakat az
Önköltségszámítási Szabályzat tartalmazza, megállapításuk során az értékesülést tartják szem el tt: export értékesítés esetén export eladási ár + dotáció, belföldi értékesülésre kerül termék esetén belföldi eladási ár, termelésközi hasznosítás esetén pedig a várható hasznosság a kiindulási alap. Az aránytartó árak
megállapítása
nagyfokú szakértelmet igényel, ugyanis a termék nyereségessége vagy veszteségessége nagymértékben függ ezen áraktól. Visszatérve a f termékek költségének megállapítására: az el készít
folyamat
közvetlen anyagköltségéb l le kell vonni a csonkítás, csontozás, bontás, darabolás során kitermelt nem utókalkulált termékek hasznosult/realizált értékét. A fennmaradó költség képezi a sertés f termékek közvetlen anyagköltségét. Példa a f termékek közvetlen anyagköltségének aránytartó árak segítségével való megállapítására F termékek
1. f termék 2. f termék 3. f termék Együtt
Mennyiség (kg)
Aránytartó ár (Ft/kg)
Érték (Ft)
Költség (Ft) (=Érték*SZ)
10 15 20 45
200 150 100 ---
2000 2250 2000 6250
640 720 640 2000
Szorzószám (SZ): A melléktermékek leemelése után fennmaradó költség (Ft) F termékek értéke
Önköltség (Ft/kg) (Költség/ Menny) 64 48 32 ---
53
Az összerakó folyamat közvetlen önköltségének tényez i: -
közvetlen anyagköltség: - csontos és csont nélküli húsalapanyagok az el készít
tevékenység során
megállapított közvetlen anyagköltségen, - fehéráru a meghatározott módon, - meghatározott termékek fix (árvetési) áron, - a nem utókalkulált anyagok és saját el állítású természetes belek értékesülési áron, - saját el állítású konzervdoboz tényleges közvetlen önköltségen, - vásárolt húsalapanyag és az ipari bedolgozás céljából vásárolt fehéráru tényleges beszerzési értéken, - az egyéb közvetlenül elszámolható vásárolt anyagok (f2szerek, belek, tartósítószerek, adalékanyagok, konzervdobozok, csomagolóanyagok, címke, stb.) tényleges beszerzési értéken. -
Közvetlen bérköltség és járulékai, Az üzemi közvetlen bér és bérjelleg2 költség a termelés érdekében merül fel. A felosztandó él munka költség tartalmazza a termék el állításában közvetlenül
foglalkoztatottak bérköltségét, betegszabadság díját, nyugdíj és egészségbiztosítási járulékát, EHO-t, étkezési hozzájárulást, munkaadói járulékot, önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat, és az egyéb személyi jelleg2 ráfordításokat (munkába járás költségtérítését). Nem része a felosztandó él munka költségnek a munkavégzéshez nem kapcsolódó ráfordítás: táppénz 1/3 része, és járulékai, végkielégítés és járulékai. A felosztás vetítési alap használatával történik, mely a termék egységnyi mennyiségének el állításához szükséges norma szerinti munkabér és a kalkulációs id szakban el állított termék mennyiségének szorzata. -
Gépköltség Az önköltség kalkuláció készítése során a közvetlen költségek körében elszámolt
gépköltség az adott id szakban külön kerül felosztásra. Vetítési
alap:
a
kalkulációs
id szakban
el állított
mennyiség
korrigálva
a
termékcsoportonkénti egyenérték szorzóval. A gépköltség a termelt mennyiségb l az értékesített és a zárókészleten maradó mennyiségre kerül felosztásra.
54
Általános költség felosztása Az alaptevékenységen kívüli tevékenységekre történt költség kiemelések után kerül sor az általános költség alaptevékenységre történ felosztására. Az közvetlen önköltségen felüli költségek (üzemi általános, fenntartó- és segédüzemi, vállalati általános) képezik az általános költségek tömegét, amelyet a gazdasági kalkuláció keretében kell az egyes tevékenységekre elhatárolni, illetve kalkulációs egységekre felosztani. Az egyéb tevékenységek általános költségeinek kiemelése után fennmaradó költség az alaptevékenység fel nem osztott költsége. Ennek összegéb l: -
kiemelt költségként kerül felosztásra a m2vi tevékenység elszámolt költsége, mely magában foglalja az ipari szállítás, h2t házi h2tés-tárolás, nyersárú, belföldi és export készárú raktározás, anyaggazdálkodás irányítása, és a kereskedelmi igazgatóság teljes elszámolt költségét. A m2vi tevékenység költségét a belföldi saját termék, vásárolt hús és vásárolt kereskedelmi áruértékesítésre osztják. Vetítési alap: egyenérték szorzóval korrigált értékesített mennyiség.
-
kiemelt költségként kerül felosztásra a gy2jt csomagolás költsége. Termékenkénti felhasználása
az
anyagfelhasználás
adatállományából
rendelkezésre
áll.
A
költségfelosztás során a belföldi és export értékesítésre kerül felosztásra. -
kiemelt költségként kerül felosztásra a vev höz kötött, s az egyéb reklámköltség, valamint az ügynöki jutalék. A költségfelosztás során a belföldi értékesítésre, a vásárolt hús és kereskedelmi áruértékesítésre kerül felosztásra. Vetítési alap: belföldi értékesítés árbevétele.
-
egyenérték alapján felosztandó költség: az üzemi általános költségekb l (62-65 számlacsoport) a kiemelések (m2vi tevékenységbe, alaptevékenységbe, gy2jt csomagolásba, nem alaptevékenységi körbe tartozó tevékenységek) után fennmaradó üzemi általános költségek, melyek az export és a belföldi értékesítés kalkulált termékeire kerülnek felosztásra. Vetítési alap: egyenérték-szorzóval korrigált közvetlen költség.
-
A vállalati általános költségb l (67-68. számlacsoport) a m2vi tevékenységre történ költség kiemelés után fennmaradó költség kerül felosztásra a kalkulált belföldi és export értékesítés termékcsoportjaira. Vetítési alap: értékesített mennyiség.
Egyéb bevételek és ráfordítások felosztása: A pontosabb költség terhelés érdekében több részben történik a költségek felosztása.
55
Bonusz: nagykereskedelmi szervezetek, keresked csoportok részére biztosított külön kedvezmény szerz dés alapján. Ezért a belföldi alaptevékenységre értékesítésre kiemelten kerül felosztásra az egyes termékekhez, termékcsoportokhoz kapcsolódó bonusz ráfordítás. Vetítési alap: értékesítés árbevétele. A kiemelés után fennmaradó költségkülönbözet az árbevétel arányában kerül felosztásra a belföldi és az export alaptevékenység értékesítésére. Vetítési alap: értékesítés árbevétele. Pénzügyi mEveletek bevételeinek, ráfordításainak felosztása: Az export tevékenység finanszírozása érdekében felmerült kamatköltség felosztása belföldi és az export értékesítésre. Vetítési alap: futamid vel súlyozott árbevétel. Az árfolyam-különbözet (nyereség vagy veszteség) az export alap és alapon kívüli tevékenységre kerül felosztásraa. Vetítési alap: export árbevétel. Rendkívüli bevételek, ráfordítások felosztása: Egyenlege a belföldi és az export alaptevékenységre, termékekre, termékcsoportokra kerül felosztásra. Vetítési alap: belföldi és export árbevétel.
5.4.3 Önköltségkalkulációs módszerek Az önköltségszámításnak több módszere ismeretes, melyek eltérnek olyan szempontból, hogy a folyamatos rögzítés hogyan történik és a kigy2jtött költségekb l milyen módon, eljárással állapítják meg az egységköltséget. Az alkalmazott módszer függ a kalkuláció egységét l, az alkalmazott mér számoktól, a transzformációs folyamat jellemz it l. Önköltségszámítási módszer alatt tehát a közvetlen költségek elszámolását, illetve az általános költségek felosztásának módját, eljárását értjük. A kalkuláció alapvet en két részb l áll: el ször megállapítjuk a termelési folyamat közvetlen költségeit, majd ezekhez kell rendelni az általános költségek azon részét, mely a termék el állításával kapcsolatban merül fel. Az egyes önköltség kalkulációs módszerek a következ k: •
Osztókalkuláció Akkor alkalmazható, ha a vállalkozás azonos típusú, illetve rokon termékeket állít el
vagy egy üzem egyfajta tevékenységet végez, hasonló szolgáltatást kínál. Az egységköltség meghatározása:
56
Az elkészült termékek, teljesített szolgáltatások közvetlen költségei Az elkészült termékek, teljesített szolgáltatások mennyisége
Eljárásai: -
Egyszer2 (egyfajta tevékenység, egy típusú termék esetében): az elszámolási id szak termelési költségét elosztjuk ugyanazon id szak alatt termelt mennyiséggel.
-
Egyenértékszámos: a termékek el re meghatározott csoportjára kell gy2jteni a költségeket.
Két
fajtája:
értéken
alapuló
és
m2szaki
egyenértékszámos.
(Termékcsoportnál alkalmazható, melynek elemei nagy hasonlóságot mutatnak, csak méret, kivitel, min ség vagy a szerelés módjában térnek el.) A számítás menete: 1, A termékek közül egyet kiválasztunk és ezt vezérterméknek nevezzük, tapasztalati számok alapján meghatározzuk az egyenértékszámokat, pl. tehenészetnél 1kg borjú = 8 liter tej, 2, A vezértermék-mennyiségre történ átszámítás, azaz vezértermék-mennyiségben fejezzük ki a többi termék mennyiségét is 3, Meghatározzuk a vezértermék önköltségét, 4, A többi termék önköltségének kiszámítása, melyet megkapunk, ha a vezértermék önköltségét szorozzuk az átszámításnál alkalmazott egyenértékszámokkal, melyek lehetnek tudományosan megalapozott arányok vagy tapasztalati számok. -
Fázisonkénti: a fenti két módszerre épül, a bonyolultabb folyamatok, gyártási eljárások, többnyire vertikális egymásraépülés esetén alkalmazzák. Általában technológiai folyamatra irányul. Valamennyi termelési fázis az azt megel z termékére épül, ez a fázisalapanyag, a fáziskalkuláció felépíthet másrészt az el z
egyrészt az egyszer2 költségnemekb l
fázisok félkész termelési értékéb l és az utolsó fázis közvetlen
költségeib l. Fontos követelmény, hogy a kalkulációs fázisok pontosan elhatárolhatók legyenek mind számviteli, mind technológiai szempontból. •
Pótlékoló kalkuláció Akkor alkalmazható, ha különféle termékeket állítanak el , illetve eltér tevékenységet
végeznek. A termékekre, illetve tevékenységekre közvetlenül terhelhet
költségeket a
felmerülés pillanatában elszámolják az adott kalkulációs egységre, míg a közvetett költségeket el ször a felmerülés helyén gy2jtik és kés bb azon egységek közt, melyek a szolgáltatást igénybe vették, az általános költségeket vagy azok egy részét el re meghatározott vetítési alapok figyelembe vételével felosztják pótlékkulcsok segítségével,
57
mely a felosztandó általános költség és a vetítési alap hányadosa. Ügyelni kell arra, hogy a vetítési alap a lehet
legszorosabb ok-okozati kapcsolatban álljon a termék er forrás-
felhasználásával, általában közvetlen munkaóra, gépóra, anyagköltség, bérköltség. A pótlékkulcs lehet diktált (el re meghatározott %-os arány) vagy tényleges pótlékkulcs. Gyakorlatban: -
általános költségek megtervezése
-
a tervezett ráta, pótlékkulcs kiszámítása = tervezett teljes általános költség / vetítési alap tervezett teljes volumene
-
allokáció: pótlékkulcs * vetítési alap tényleges termékegységre jutó mennyisége
-
a tényleges és a felosztott általános költség különbözetének elszámolása A pótlékolás lehet egyszer2, amikor a felosztandó költségeket összevontan gy2jtjük és
egyetlen vetítési alap arányában osztjuk szét, valamint lehet válogató, melynek során a felosztandó költségeket homogén költségcsoportonként megbontva gy2jtjük és az egyes költségcsoportokra külön vetítési alapot választunk külön pótlékkulccsal. Pótlékkulcs: Olyan százalékos szám vagy összeg, mely a felosztásra kerül általános költségeknek és a vetítési alapnak a hányadosa, vagyis: Felosztandó általános költség Vetítési alap A kalkuláció egységére jutó általános költséget úgy kapjuk meg, ha a vetítési alapnak a kalkuláció egységére jutó részét megszorozzuk a pótlékkulccsal. •
Normatív kalkuláció A költségnorma az egy termékre egyes er forrásokból közvetlenül felhasználható
mennyiséget (és értéket) határozza meg m2szaki számításokra alapozva. (Viszonylag kevés termék, nagy sorozatok és stabil gyártási technológia alkalmazása esetén használják.) Gyakorlatban: induló kalkulációt készítenek, amelyben az összes kalkulálandó közvetlen és közvetett költség kalkulációs tételenként lebontva szerepel, ez képezi a kalkuláció alapját, melyet az id szaki normaváltozással módosítva megkapják az adott id szak normatív termelési költségét. Az id szaki normától való eltérés pedig rögzítésre kerül.
58
Alapkalkuláció önköltsége +/- Normaváltozás - Norma szerinti önköltség +/- Normaeltérések - Utókalkuláció tényleges önköltsége A normák lehetnek tervezettek és ténylegesen megalapozottak (pl. ha a terméket már el állítottuk és van alapkalkuláció). A normaváltozást alapos m2szaki-gazdasági számítás el zi meg, a normaeltérésnek pedig két oka lehetséges: a pontatlan tervezés, a hanyag munkavégzés. Ezen okokat kideríteni nehéz, de bizonyos határig nem jelentenek nagyobb hibát. A módszer bevezetésének feltétele: megalapozott normák, a változások, eltérések megfelel
nyilvántartása, norma szerinti költségutalványozás rendszerének megléte,
eltérési okok kiderítésének, felel sök megállapításának biztosítása. •
Ikertermék kalkuláció Akkor alkalmazzák, ha a költségek gépet, termel
berendezést vagy termelési
folyamatot terhelnek és a közös termelési és munkafolyamat eredményeként két vagy több eltér összetétel2 és eltér hasznosítási tulajdonságokkal rendelkez terméket kapunk és a gyártási költségeket egymástól nem tudjuk elhatárolni. •
Él tömeg kalkuláció Azon állattenyésztési ágazatoknál, illetve elkülönült állatcsoportoknál használatos,
amelyeknél a f termék az él tömeg és a költségeket (a beszerzést is beleértve) elkülönítve gy2jtik. Kiszámítása (függetlenül attól, hogy vásároltuk vagy saját nevelés2ek): A szállítás id pontjáig felmerült összes beszerzési, el állítási költség A kalkulációkészítés id pontjában mért él tömeg mennyisége Tényez i (tömegben és értékben): nyitóállomány, vásárlás, átvétel más ágazattól (korosítás, hízóba állítás), tenyészállat selejtezésb l (általában hízónál), testtömeg gyarapodás a kalkulációs id szak alatt. •
Vegyes kalkuláció A vállalkozásnál az önköltség megállapítása során többféle módszert, illetve vetítési
alapot alkalmaznak. (pl. az egyik üzemben a félkész termékek kalkulációja során az osztókalkulációt alkalmazzák, a késztermékek el állításánál azonban a többi üzemben
59
pótlékoló eljárást használnak, esetleg üzemenként eltér vetítési alapokkal). Ez az eljárás a nem homogén, széles termékskálával rendelkez vállalatokat jellemzi leginkább. A módszerek hibája, hogy a felosztási alapok általában mennyiségorientáltak, noha nem biztos, hogy az a termék okoz több általános költséget, amit nagyobb mennyiségben állítottak el . Manapság az önköltségben jelent s részt képviselnek az általános költségek, felosztásuk tehát nagy pontosságot igényel. A társaságnál a költségek felosztása költségvisel re, költséghelyekre során alkalmazott vetítési alapok m2szakilag nem minden esetben alátámasztottak, az egyenértékszámok, melyeket az Önköltségszámítási Szabályzatban rögzítettek nagyon régiek. Mindezeket felül kellene vizsgálni.
60
6. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatom
szerkezetileg
két
nagyobb
részre
tagolódott.
Az
egyik
a
költséggazdálkodás, a másik pedig az önköltségszámítás volt. Mindezek el tt foglalkoztam a vállalat bemutatásával, és kitértem arra is, hogy a számviteli politika milyen kapcsolatban van magával a költséggazdálkodással és önköltségszámítással. A cég tevékenységi köre átfogja a húsipari termék el állításához szükséges teljes vertikumot a tenyésztést l a termék kibocsátásán keresztül a fogyasztóhoz való eljutásig bezáróan. A Pápai Hús Rt. Számviteli politikáját a hatályos Szt. irányelvei alapján határozta meg. A vállalkozás Számviteli Politikájának összeállításakor figyelembevételre került a törvény valamennyi alapelve. Az összeállított Számviteli Politika alapján kerül elszámolásra a könyvekben valamennyi gazdasági esemény. A Pápai Hús Rt.-nél a számlarend összeállítása évente minden törvényi változás bevezetésének megfelel en kerül megvalósításra. A társaságnál a különböz id távokra készített tervek megtalálhatók. Készül stratégiai terv, éves terv és az éves tervet is lebontják. A stratégiai és az éves terv között viszont nem minden esetben valósul meg a visszacsatolás. A lebontott féléves és negyedéves tervek esetében már nagyobb az összehangoltság, hiszen ezek készítésekor az éves tervb l indulnak ki. Mindezek ellensúlyozására folyamatosan figyelemmel kísérik az eltéréseket és lényeges változás esetén terv módosítást hajtanak végre. Ez nem az adott terv átdolgozását jelenti, hanem új terv kialakítását, amelyre leginkább a 2. félévben kerülhet sor. A vállalat – alkalmazkodva a beszámolási rendszerhez – els dlegesen a 6-os számlaosztályt költséghelyekre való könyvelést alkalmazza. A 6. számlaosztályban kerül kimutatásra az Önköltségszámítási Szabályzatban meghatározott közvetlen költségek összesített tömege, valamint az általános költségek költséghelyekre lebontva. A 7. számlaosztály használata a társaság esetében nem megoldható, mivel: -
nagy számú termék és szolgáltatás található
-
jelent s és bonyolult a vertikális felépítés
-
a felmerülés pillanatában nem ismert, hogy az adott költség mely termékkel kapcsolatosan, milyen mértékben merül fel.
61
A nagymérték2 vertikalitás abból adódik, hogy egy terméket több üzem is el tud állítani, illetve egy üzem által el állított termék áruként, vagy alapanyagként funkcionálhat. Ezen hiány kiküszöbölésére olyan termelés-elszámolás és utókalkuláció kapcsolódik az elszámoláshoz, amely pótolja azon információkat, amelyeket egyébként a 7. számlaosztály szolgáltatna. A társaságnál az információs rendszerrel kapcsolatban azt tudom megállapítani, hogy ún. “szigetrendszerek” lelhet k fel, amelynek több hátránya is van az adott gazdasági szervezet számára. Ilyenek többek között a lassúság, a nem naprakészség, a többletmunka, a többletlétszám, stb. Véleményem szerint egy ekkora vállalattól, mint a Pápai Hús Rt. indokolt lenne egy integrált információs rendszer alkalmazása. Ez nagymértékben hozzájárulna az adminisztratív munka mellett az értékesítési, termelési, logisztikai munka hatékonyságának növeléséhez is. A társaságon belüli információszolgáltatást nagymértékben meghatározza a szervezeti felépítés, mely a funkcionális elvet követi. Ennek hátránya, hogy az egyes funkcionális vezet knek csak sz2k részterületre terjed ki a felel sségük, nagyobb jelent ség2 kérdésekben a fels
vezetés dönt. Így a döntések átfutási ideje túlságosan is
meghosszabbodik. Mindezt úgy próbálják kiküszöbölni, hogy az információáramlás a hierarchián belül nemcsak felülr l lefele illetve fordítva áramlik, hanem egyes esetekben a szervezeti egységek között közvetlenül is. A Pápai Hús Rt-nél a költségelemzés kett s feladatot lát el. Egyik oldalról a terv-tény összehasonlítás, másik oldalról az év végi, illetve id szaki költségeket az el z év végi, id szaki adatokkal hasonlítja össze. A terv-tény összehasonlítás minden hónap után készül. A társaság az utóbbi id ben használatos, “divatos” költség-elemzési, költség-tervezési módszerek közül, ide érthetjük a ZBB, AWA, OVA módszereket, a cég keveset használ. Ezek használatával megítélésem szerint az egész költséggazdálkodás hatékonysága javulhatna és sok esetben az elemzési, tervezési munkát is megkönnyítené. A társaság értelmezése szerint az önköltségszámítás a termék, tevékenység, szolgáltatás tényleges közvetlen és számított teljes önköltségének meghatározása. A társaság esetében az Önköltségszámítási Szabályzat részletesen kidolgozott, és tartalmazza a költségek elszámolását, felosztását, stb. Egyetlen probláma véleményem szerint az, hogy a költségek felosztása során alkalmazott vetítési alapok m2szakilag nem megalapozottak, az egyenértékszámok pedig túlságosan régiek. Mindezek felülvizsgálatára lenne szükség.
62
Összességében az a megállapítás tehet , hogy a társaság jelenleg alkalmazott költséggazdálkodási rendszere még kielégíti a legfontosabb igényeket, de a jöv ben jelent s fejl dést kell elérni a növekv igények kielégítése céljából. Ebben a folyamatban jelent s lépést jelent a társaság által is bevezetni kívánt vállalatirányítási rendszer.
A PÁPAI HÚS RT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1.sz. melléklet
KÖZGY@LÉS
Könyvvizsgáló
Felügyel' bizottság
IGAZGATÓSÁG
Bels' ellen'rzés, szervezési osztály VEZÉRIGAZGATÓ Titkárság PÁPA-SER Kft. PÁPA-PIG Kft. Termelési igazgató Termelési f'osztály
Min'ségfelügyeleti osztály Rendészeti osztály Jogi osztály Kereskedelmi igazgató
Gazdasági igazgató
Belkereskedelmi f'osztály
Közgazdasági f'osztály
Vágóhídi üzemek
Belkereskedelmi
Tervosztály
Farmerüzem
értékesítési osztály
Üzemgazdasági osztály
Sonka, konzervüzem
Értékesítési csoport
Bacon, szeletel' üzem
Számlázási csoport
Pénzügyi osztály
Félsertés daraboló,
Boltok
Számviteli osztály
csontozó üzem, h1t'ház
Budapesti kirendeltség
Belföldi húskészítmény
Külkereskedelmi osztály
gyártó üzem
Pénzügyi, számviteli f'osztály
Termeltetési, felvásárlási igazgató Felvásárlási f'osztály
M1szaki f'mérnök M1szaki f'osztály
Felvásárlási kirendeltségek
M1szaki anyaggazdálkodási
Él'állat átvételi csoport
osztály, Központi TMK
Termeltetési osztály Adminisztrációs csoport
Üzemviteli TMK Energiaellátási osztály Beruházási, fejlesztési osztály
Munkaügyi, ellátási
Dobozellátó üzem
igazgatási f'osztály
Járm1forgalmi, szállítási üzem
Marketing csoport
Bérelszámolási
Technológiai csoport
Anyag- és raktárgazdálkodási
társadalombiztosítási
Higiénia csoport
csoport
osztály Munkaügyi, igazgatási osztály és Gondnokság Normacsoport Szakoktatási csoport Számítástechnikai osztály
2.sz. melléklet
Mérleg Eszközök
MEGNEVEZÉS A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni érték jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott el.legek Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték jogok M szaki berendezések, gépek, járm vek Egyéb berendezések, felszerelések, jár. Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott el.legek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesít. értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B. Forgóeszközök I. Készletek Anyagok Befejezetlen és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott el.legek II. Követelések Vev.k Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban Váltókövetelések Egyéb követelések III. Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít. értékpapírok IV. Pénzeszközök Pénztárak, csekkek Bankbetétek C. Aktív id7beli elhatárolások Bevételek aktív id.beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id.beli elhatárolása Halasztott ráfordítások
2 000 2 474 456 5 826 2 409 3 417 2 017 245 981 412 662 750 185 555 7 500 38 401 83 331 58 296 451 385 436 456 14 929 4 070 349 801 389 278 882 51 609 413 872 56 836 190 3 025 806 2 332 222 343 327
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:
6 580 247
350 257 6 180 6 180 236 974 5 571 231 403 35 442 24 597 10 845 -
adatok ezer Ft-ban 2 001 Eltérés 2 435 924 -38532 16 355 10529 1 864 -545 14 491 11074 1 970 110 -47135 1 137 003 155591 543 052 -119698 205 919 20364 5 000 -2500 20 840 -17561 -83331 58 296 449 459 -1926 434 137 -2319 15 322 393 4 391 217 320868 837 134 35745 281 691 2809 70 899 19290 449 450 35578 35 094 -21742 -190 3 091 618 65812 2 311 406 -20816 166 113 -177214 614 099 263842 -6180 -6180 462 465 225491 2 240 -3331 460 225 228822 119 383 83941 107 787 83190 11 596 751 6 946 524 366277
2.sz. melléklet
Mérleg Források
MEGNEVEZÉS D. Saját t ke I. Jegyzett t ke II. Jegyzett, de még be nem fizetett t ke III. T ketartalék IV. Eredménytartalék V. Értékelési tartalék VI. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok Céltartalék várható kötelezettségekre Céltartalék a jöv beni költségekre Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési v. lév Hátrasorolt kötelezettség egyéb gazdálkodóval szemben I. Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszúlejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt váll-sak szemben Tartós kötelezettség egyéb részesedési viszonyban Egyéb hosszúlejáratú kötelezettség II. Rövidlejáratú kötelez. Rövidlejáratú kölcsönök Ebb l: az átváltoztatható kötvények Rövidlejáratú hitelek Vev t l kapott el leg Szállítók Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban Egyéb rövidlejáratú kötelez. G. Passzív id beli elhatárolások Bevételek passzív id beli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív id. elhat. Halasztott bevételek
2 000 3 188 146 1 100 000
FORRÁSOK ÖSSZESEN:
6 580 247
525 773 1 112 925 58 296 391 152 21 599 21 599 3 312 770 17 040 8 000 9 040 3 295 730 97 289 1 187 483 18 092 1 218 209 50 000 229 097 495 560 57 732 49 270 8 462
adatok ezer Ft-ban 2 001 Eltérés 3 394 059 205913 1 100 000 525 773 1 454 084 341159 58 296 255 906 -135246 -21599 -21599 3 516 683 203913 8 287 -8753 -8000 8 287 -753 3 508 396 212666 119 516 22227 1 151 375 -36108 22 609 4517 1 012 887 -205322 -50000 693 905 464808 508 104 12544 35 782 -21950 28 782 -20488 7 000 -1462 6 946 524
366277
3.sz. melléklet
“Összköltség” típusú Eredménykimutatás MEGNEVEZÉS Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele Saját termelés* készletek állományváltozása Saját el,állítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke V. Egyéb bevételek Ebb,l: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjelleg4 ráfordítások Bérköltség Személyi jelleg* kifizetések Bérjárulékok V. Személyi jelleg4 ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebb,l: értékvesztés A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott osztalék és részesedés Ebb,l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebb,l: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai Ebb,l: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott kamatok és kamatjelleg* bevételek Ebb,l: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi m*veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi m4veletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb,l: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetend, kamatok és kamatjelleg* ráfordítások Ebb,l: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi m*veletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi m4veletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MBVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELITTI EREDMÉNY XI. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
2 000 12312511 7032496 19345007 81440 685888 767328 755002
adatok ezer Ft-ban 2 001 Eltérés 13573654 1 261 143 7729734 697 238 21303388 1 958 381 54868 -26 572 92585 -593 303 147453 -619 875 883428 128 426
13366827 917944 54042 2353661 16692474 1561515 289476 679086 2530077 257322 558432
15323717 1206724 50743 1718243 18299427 1680074 282820 681443 2644337 284823 500942
1 956 890 230 817 -3 299 -577 455 1 606 953 137 334 -25 430 2 356 114 260 27 501 -57 490
829032 7255
111989 125163 107275
604740 51180 11931 95739 158850 135275
-224 292 43 925 6 012 -16 250 33 687 28 000
82509 189784 -64621 764411 1595 65342 -63747 700664 55389 645275 254123 391152
113104 248379 -89529 515211 67533 102534 -35001 480210 40181 440029 184123 255906
30 595 58 595 -24 908 -249 200 65 938 37 192 28 746 -220 454 -15 208 -205 246 -70 000 -135 246
5919
3.sz. melléklet
“Forgalmi költség” típusú Eredménykimutatás MEGNEVEZÉS Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott szolgáltatások értéke II. Az értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye Értékesítés, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek Ebb.l: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebb.l: értékvesztés A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott osztalék és részesedés Ebb.l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebb.l: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai Ebb.l: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott kamatok és kamatjelleg5 bevételek Ebb.l: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi m5veletek egyéb bevételei VII. Pénzügyi m=veletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb.l: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetend. kamatok és kamatjelleg5 ráfordítások Ebb.l: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi m5veletek egyéb ráfordításai VIII. Pénzügyi m=veletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI M?VELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELGTTI EREDMÉNY XI. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
2 000 12 312 511 7 032 496 19 345 007 12 956 224 2 295 698 15 251 922 4 093 085 788 638 878 323 1 793 662 3 460 623 755 002
adatok ezer Ft-ban 2 001 Eltérés 13 573 654 1 261 143 7 729 734 697 238 21 303 388 1 958 381 15 411 728 2 455 504 1 718 243 -577 455 17 129 971 1 878 049 4 173 417 80 332 1 185 730 397 092 837 987 -40 336 1 927 446 133 784 3 951 163 490 540 883 428 128 426
558 432
500 942
-57 490
829 032 7 255 5 919 111 989 125 163 107 275 82 509 189 784 -64 621 764 411 1 595 65 342 -63 747 700 664 55 389 645 275 254 123 391 152
604 740 51 180 11 931 95 739 158 850 135 275 113 104 248 379 -89 529 515 211 67 533 102 534 -35 001 480 210 40 181 440 029 184 123 255 906
-224 292 43 925 6 012 -16 250 33 687 28 000 30 595 58 595 -24 908 -249 200 65 938 37 192 28 746 -220 454 -15 208 -205 246 -70 000 -135 246
4 .sz. melléklet
Az 5-ös és a 6-os számlaosztályok bontása 5. Költségnemek 51. Anyagjelleg ráfordítások 511. Vásárolt anyagok költségei 5112. Anyagfelhasználás 5124. Egyéb anyagjelleg felhasználások 52. Igénybevett szolgáltatások 521. Szállítás, rakodás, raktározás 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek 529. Egyéb igénybevett szolgáltatások költségei 53. Egyéb szolgáltatások költségei 531. Pénzintézet részére fizetett jutalék, kezelési költség 532. Banknyomtatványok költsége 533. Illeték 534. Vámkezelési díj 537. Biztosítási díj 538. Környezetvédelmi termékdíj 54. Bérköltség 541. Bérköltség 542. Tiszteletdíj 543. Tanulmányi id5 alatt kies5 id5re jutó bér
55. Személyi jelleg egyéb kifizetések 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jelleg kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 56. Bérjárulékok 561. Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Székképzési hozzájárulás 57. Értékcsökkenési leírás 59. Költségnem ellenszámla 6. Általános Költségek 61. Tevékenységek közvetlen költségei 611. Vágóhídi üzemek 612. Sonka-konzerv üzem 613. Törzsfelvágóüzem 614. Farmerüzem 615. Belföldi feldolgozó üzem 616. Bacon (USA) üzem 617. Raktárak 618. Dobozüzem 619. Tanm hely 62. Üzemi irányítás általános költségei 620. Vágóhídi üzemek 621. Sonka-konzerv üzem 622. Farmerüzem 623. USA üzem 625. Daraboló üzem, h t5ház 626. Belföldi feldolgozó
629. Egyéb üzemi költségek 63. Segédüzemek költségei 631. Dobozgyártó üzem 632. Fogyóeszköz gyártás 633. Saját rezsis beruházás gép 634. Saját rezsis beruházás épület 64. M szaki kiszolgáló tevékenységek költségei 640. Energiatermel5 641. TMK 642. Járm telep 644. H t5gépház 645. Vízgépház 646. Szennyvízrendszer 647. Komresszorház 65. Egyéb tevékenységek költségei 651. Szállítás 652. Húsboltok 653. Üzemi konyha 655. Felvásárlás 659. Tanm hely 67. Központi irányítás költségei 671. Irányítás költségei Pápa 672. Anyaggazdálkodási költségek 673. Kereskedelmi költségek 68. Elkülönített költségek 681. M szaki fejlesztés költségei 682. Jóléti és kulturális költségek 683. Export költségek 69. Költség átvezetési számla
Irodalomjegyzék -
2000. évi C törvény a számvitelr l
-
A vezet i számvitel alapismeretei (2000)
-
Baricz Rezs – Mérlegtan (AULA)
-
Dr. Ver Ivánné – A költségelszámolás lehet ségei (2002 – UNIO)
-
Dr. Ver Ivánné – Az önköltségszámítás és az árképzés rendje (2002 – UNIO)
-
Pápai Hús Rt. honlapja (www.papaihus.hu)
-
Személyes beszélgetés Csuti Lajos, közgazdasági f osztályvezet úrral
