Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET
SZAKDOLGOZAT
Papp Ádám Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány
2003
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZET
A Schiller Autóház Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmez ségi helyzetének értékelése a beszámoló alapján
Papp Ádám Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány
2003
Tartalomjegyzék
I. Általános rész………………………………………………………………………….3 I./1 Az elemzés fogalma…………………………………………………………..3 I./2 Az elemzés szükségessége, célja……………………………………………..4 I./3 Az elemzésben felhasznált módszerek……………………………………….5 I./4 Az elemzés során felmerül# problémák……………………………………...7 I./5 Az elemzés számítástechnikai támogatottsága………………………………8
II. A Schiller Autóház Kft. bemutatása…………………………………………….…9 II./1 A Schiller Autóház Kft. rövid története………………………………….…9 II./2 A Schiller Autóház Kft. min#ségpolitikája……………………………….10 II./3 A Schiller Autóház Kft. tevékenységi körének bemutatása………………11
III. A Schiller Autóház Kft. pénzügyi és számviteli rendszere……………………16 III./1 A számviteli politika rövid ismertetése…………………………………16 III./2 A pénzügyi és számviteli rendszer informatikai támogatottsága……….19
1
IV. A Schiller Autóház Kft. tevékenységének elemzése a beszámoló alapján…………………………………………………………………..……...24 IV./1 A vagyoni helyzet vizsgálata………………………………………….25 IV./2 A pénzügyi helyzet vizsgálata………………………………………...33 IV./3 A jövedelmez#ségi helyzet vizsgálata………………………………...40 IV./4 A cég hatékonysági vizsgálata………………………………………...43 V. Következtetések………………………………………………………………...53 V./1 Javaslatok a vállalkozás pénzügyi, számviteli információs rendszerének javítására…………………………………………….….53 V./2 Javaslatok a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmez#ségi helyzetének javítására………………………………………………...55
VI. Mellékletek……………………………………………………………………57 VI./1 A Schiller Autóház Kft. mérlegei (1998-2001)………………………58 VI./2 A Schiller Autóház Kft. eredmény-kimutatásai (1998-2001)………..60 VI./3 Képletgy7jtemény…………………………………………………....61
VII. Irodalomjegyzék…………………………………………………………….64
2
Az elmúlt évtized során a világ sokkal gyorsabban és sokkal nagyobb mértékben változott, mint valaha is elképzelhet# lett volna. Nemcsak politikai rendszereket támadtak és változtattak meg, hanem olyan alapvet# eszméket is megkérd#jeleztek, melyekre személyes és vállalati döntéseinket alapoztuk. A vállalatoknak ma már a világ minden tájáról vannak versenytársai, amelyek ellen fel kell venniük a harcot a munkaer#ért, az áruszállítókért, a t#kebefektet#kért, de legf#képpen a vev#kért. Ezek a változások mélyen érintik mindannyiunk életét, így a vállalati vezet#k, részvényesek, kölcsönadók, vásárlók és a szállítók számára egyre fontosabb, hogy megértsék azoknak a szervezeteknek a teljesítményét, amelyekre építenek. Mindazoknak, akik egy vállalattól termékek, szolgáltatások vagy megbízás okán függenek, tájokozottnak kell lenniük arról, hogy a vállalat képes-e folyamatosan kielégíteni az igényeiket.
I. Általános rész
I./1 Az elemzés fogalma Napjainkban egyre inkább alapfeltétele a megalapozott vállalati döntéseknek, a jöv#beni, a jöv#re irányuló gazdasági cselekvésnek a gazdasági folyamatok, jelenségek jobb megismerése. Az egyre élesed# verseny szükségessé teszi a tevékenység elemzésre épül# vizsgálatát, a hatékonyságot befolyásoló tényez#k feltárását. Az elemzés (analysis) görög eredet7, nemzetközileg általánosan ismert kifejezés, amely sz7kebben értelmezve részekre, elemekre bontást jelent. Azonban az elemzés több annál, mint a gazdasági jelenségek részekre, elemekre bontása. Tágabb értelemben az elemzést tudományos kutatási módszerként is említhetjük. A vállalkozási tevékenység gazdasági elemzése magában foglalja mindazon tevékenységek összességét, amelyek a társadalmi-gazdasági folyamatok által meghatározott újratermelési folyamat összefüggéseinek feltárására irányulnak. Ezáltal megalapozza a vezet#i döntéseket, ezen keresztül pedig a vállalkozás gazdálkodását, a vállalkozási management és a munkatársak céltudatos cselekvését. Az eddigiekb#l is látszik, hogy az elemzés a vállalat vezetésének eszköze, a management számára nyújt információkat.
3
I./2 Az elemzés szükségessége, célja
A gazdasági elemzés, analízis tárgyát képezi a vállalkozások teljes újratermelési folyamata, annak valamennyi szférája (beszerzés, termelés, értékesítés stb.). A vizsgálat tárgyát mindig a konkrétan a vállalkozás, a vezetés igényeib#l kiindulva kell megállapítanunk. Az elemzés célja többféle lehet. Lehet a helyes vállalkozási célok megállapítása, a célkit7zések végrehajtásának segítése, az er#forrás kihasználtság növelése, a vállalkozás eredményének optimalizálása. Az elemz#nek a kreativitásán kívül rendelkeznie kell az alapvet# tárgyi ismeretekkel. Fontos
ismernie
a
gazdasági
jelenségek
mögött
húzódó
befolyásoló
tényez#ket,
törvényszer7ségeket. Ezek lehetnek természeti, biológiai illetve gazdasági hatások. Ugyancsak ismernie kell a környezet (piac, jogi szabályozás, társadalom stb.) vállalkozásra gyakorolt hatását, a vállalkozás önálló mozgásterét, valamint annak korlátait. A vállalati önállóság határai között folyamatos, állandó feladat a döntések hozatala. Helyes döntéseket hozni csak abban az esetben lehetséges, ha ismerjük az el#zményeket, a tényeket illetve a döntés várható követelményeit. Az elemzés a vállalkozás irányítási, szervezési és tervezési oldalainak állandó kísér#je kell, hogy legyen. Az elemz# munka, mint már említettem, elengedhetetlen a döntési mechanizmusban. Az elemzésnek a döntési folyamatokkal kapcsolatosan el# kell segíteni a következ#ket: -
a döntés szükségességének felismerését
-
a döntés id#beni meghozatalát
-
a változatok közül a legkedvez#bb kiválasztását
-
az elhatározás megvalósítását
-
a döntés eredményeinek ellen#rzését.
4
I./3 Az elemzésben felhasznált módszerek
A fogalmi meghatározás rávilágított, hogy maga az elemzés is a megismerés módjaként, módszereként kezelend#. Tágabban értelmezve, az elemzés olyan módszer, amely a megismerés érdekében bármely azt segít# módszert, eljárást felhasznál, alkalmaz, elfogad. Az elemz# munkában általános és nélkülözhetetlen módszer az összehasonlítás, mivel a gazdasági jelenségek önmagukban nem vizsgálhatók. E módszer segítségével többek közt értékítéletet alkothatunk a vállalati újratermelési folyamatról, a vállalati gazdálkodást befolyásoló tényez#k hatásainak irányáról, intenzitásáról, mértékér#l valamint a gazdasági folyamatok mennyiségi és min#ségi jelleg7 kapcsolatairól. (A nem számszer7síthet# tényez#ket min#ségi jegyeik alapján tudjuk összehasonlítani.) A következ#kben felsorolom a leggyakoribb összehasonlításokat: -
terv-tény összehasonlítás
-
id#beli összehasonlítás
-
a vizsgált gazdasági jelenséget annak részeivel, illetve a részeket egymással
-
a szükségletet a fedezettel
-
a tényleges és az optimális feltételeknek megfelel# adatok összehasonlítása
-
a tényleges és a norma szerinti, vagy a normatív adatok összehasonlítása
-
az érdekeltség alapján elhatárolt gazdálkodó egységeket, felel#sségi központok összehasonlítása
-
összehasonlítás azonos feltételekkel rendelkez# vállalattal
-
összehasonlítás kiemelked# eredményeket produkáló vállalattal
-
összehasonlítás megyei, regionális, országos és nemzetközi adatok alapján
A vizsgált jelenségek különböz#, eltér# irányú, más-más intenzitású összetev#k hatásait egyesítik. Ezen alkotórészek a vizsgált hatást illet#en oksági vagy sztochasztikus tényez#kként jelennek meg.
Az elemzés fontos célja a vállalati újratermelési folyamat tényez#inek kutatása. Ezek ismeretében lehetséges a tudatos beavatkozás. A kívánt döntés meghozatalához nyújt segítséget a tényez3kre bontás módszere. Ez egy a célra irányított, célratör# vizsgálatot
5
jelent az okok feltárása érdekében. A vizsgálat célja a döntések megalapozásához szükséges információk biztosítása, kerülni kell a túlzottan részletes felbontást, mert egyrészt felesleges többletmunkát jelent, másrészt gátolja az áttekinthet#séget. A felbontás mindenkor az összehasonlítással, értékeléssel, a tényez#k közötti ésszer7 szelektálással párhuzamosan zajlik. A felbontás végezhet# abszolút számok, indexek és az indexek logaritmusai alapján is. A tényez#kre bontás egyik sajátos módszere az úgynevezett láncbehelyettesítés, amikor az addig vizsgált tényez#khöz, mindig egy újabbat kapcsolunk, kimutatva annak számszer7 hatását, a többi addig vizsgált tényez#ket pedig természetesen változatlannak tekintjük. A láncbehelyettesítés további változataként említhet# az abszolút és a százalékos különbözetek, valamint a hatások táblázatos formában történ# bemutatásának módszere. Az elemzés felhasználja a statisztika nyújtotta lehet#ségeket, mint például: -
a viszonyszámokat,
-
középértékeket,
-
szóródásokat,
-
indexeket,
-
trendszámításokat,
-
összefüggés vizsgálatokat (korreláció, regresszió)
-
statisztikai mérlegek kínálta lehet#ségeket.
Az elemzésben felhasználható többi módszert (matematikai módszerek, ABC elemzés, portfolióelemzés, termék életgörbék, Benchmarking, értékelemzés stb.) a továbbiakban nem fejtem ki részletesen mivel a Schiller Autóház Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzésében sem játszanak lényeges szerepet.
6
I./4 Az elemzés során felmerül3 problémák
Az összehasonlítás egyszer7 módszernek t7nik, valójában rendkívül sok hibaforrással, buktatóval terhelt. Az összehasonlítás, illetve annak révén kapott eredmények értékét, felhasználhatóságát els#sorban az összehasonlítás mértéke, vagyis a helyes összehasonlítási alap (bázis) megválasztása, az összehasonlíthatóság megléte határozza meg. Összehasonlításnál csak azonos módszerrel és tartalommal kiszámított adatokat használhatunk fel. Szükséges feltétel, hogy az összehasonlítás tárgyai legyenek valamiben megegyez#k, hasonlók, másrészt viszont különböz#k. Az adatokból minden olyan tényez#t ki kell sz7rnünk, amely torzíthatja az összehasonlítást, a teljes szintézist, a helyes következtetések levonását. A torzító tényez k kisz résének néhány módja, lehet sége -
azonos árakon történ# értékelés
-
egységre vetítés
-
egymásra vetítés
-
az adatoknak azonos tartalmú egységekre való átszámítása
A korrekció elvégzése különösen fontos az olyan id#szakokban, amikor az infláció jelent#s, mivel ha ezt nem korrigáljuk, akkor a különböz# (pl.: termelékenységi vizsgálódások) jelent#s javulást mutatnának akkor is, amikor a termelési folyamatban semminem7 változás nem következett be.
7
I./5 Az elemzés számítástechnikai támogatottsága
A gazdálkodás során keletkez# adatok rendszeres elemzése ráfordítás-igényes feladat. Az elemzésekhez szükséges hatalmas számítási munkát csak számítógép felhasználásával lehetséges gazdaságosan elvégezni. A számítógépes program – egy átfogó számítási modell keretében – le tudja képezni az egyes mutatószámok és részszámítások közötti sokszín7 kapcsolódásokat és összefüggéseket. Ennek segítségével az elemzési eredmények gyorsan és megbízhatóan rendelkezésünkre állnak. Mivel a program minden egyes új adatkombináció esetén teljes kör7en átszámítja az elemzés összefügg# elemeit, így kiküszöbölhetjük annak veszélyét, hogy figyelmen kívül maradnak jelent#s befolyást gyakorló tényez#k vagy fontos bels# összefüggések. A számítógépes elemzés segítségével az elemzést végz# könnyedén feltárhatja az esetleges kockázatokat, és értékelheti a fejl#dési lehet#ségeket. Mivel a számítógép megbízhatóan és gyorsan végzi el a nagy mennyiség7 számítást, az elemz# f# feladatára koncentrálhat. Az egyszer már rögzített adatok tárolhatók és könnyen kezelhet#k, s kés#bb bármikor felhasználhatók id#soros és üzletági elemzésekre. A számítógép a számítási eredményeket vizuálisan jeleníti meg. Az adatok között fennálló gazdasági összefüggéseket tehát áttekinthet#vé tehetjük, s grafikusan szemléltethetjük az alternatív adathalmazok közötti eltéréseket. A
gazdasági
számítások
felhasználásánál
el#re
elkészített
programok,
programcsomagok elégíthetik ki a szükségleteinket. Egyre inkább jellemz# az eddig alkalmazott, a vállalat különböz# tevékenységeit felölel# számítástechnikai alkalmazások helyett, a vállalat teljes bels# és küls# információigényét kielégít# komplex rendszerek alkalmazása. Az I. fejezet megírásakor felhasznált irodalom jegyzéke: Dr. Birher Ilona – Pucsek József – Sándor Lászlóné dr. – Dr. Sztanó Imre Vállalkozások tevékenységének elemzése Perfekt (2001) Dr. Gazsó József – Dr. Körmendi Lajos Az elemzés – ellen#rzés módszertana BGF PSZFK (1999)
8
II. A Schiller Autóház Kft. bemutatása
II./1 A Schiller Autóház Kft. rövid története
A cégtulajdonos, Schiller Péter az Opel keresked#hálózat megbecsült tagja, aki ma az Opel autók magyarországi forgalmazásának 10%-át bonyolítja le, és körülbelül 150 embert foglalkoztat. Az Opel Keresked#ház kiépítését 1991-ben kezdte. Az els# értékesít# terület a Fövény utcában jött létre. Ezt megel#z#en a terület egy nagyvállalat raktára volt. Itt kezdték el a munkát, természetesen el#bb átalakították, küls#leg elfogadhatóvá tették. Amikor készen volt, megmutatta az Opel Autókeresked#-lánc hazai vezérképviseletének. Mk voltak azok, akik azonnal felismerték a lehet#séget benne, - no nem a Föveny utcai telepben -, hanem a közelben húzódó Váci útban és az itt bonyolódó hatalmas forgalomban. Javasolták, hogy feltétlenül itt építse fel a Schiller Opel Keresked#ház reprezentatív szalonját. Azonban neki ekkor még egészen más gondjai voltak. A Föveny utcai telephelyen nagyon nehezen indult a forgalom. 1992-ben úgy tervezte, hogy ha év végéig 60 autót sikerül eladnia, akkor talán nem fizet rá a „boltra”. Tízszer annyit, 600 darabot sikerült eladnia, amit els#sorban az ez év #szén elindított reklámkampány hatásának köszönhet. Ett#l kezdve igénybe veszi és felhasználja a reklám nyújtotta lehet#ségeket. Azt tartja, hogy ami a reklám céljaira kimegy az ablakon, a vev# formájában bejön az ajtón. Az így kialakult kedvez# forgalom tette lehet#vé, hogy megkezdhesse a Váci úti szalon építését. Elképzelése az volt, hogy építészetileg is szép legyen, kiemelkedjék a környezetéb#l, hiszen # is úgy gondolta, hogy egy autókeresked#-ház kiépítésekor az autószalonnak képviselnie kell egyfajta gazdasági biztonságot, presztízst. Ezt az elképzelést az építészeti szükség is megkövetelte, hiszen az épület alatt húzódik egy szennyvízlevezet# f#csatorna, így az egész épületet meg kellett emelni, ami miatt a nagy forgalmú Váci út fölé emelkedik.
9
II./2 A Schiller Autóház Kft. üzletpolitikája
A Schiller Autóház Kft. az OPEL gépkocsik értékesítését és szervízelését alapításától kezdve folyamatosan magas színvonalon végzi és ügyfelei megelégedését f# célkit7zésének tekinti. Ügyfelei igényeinek maximális kielégítése érdekében törekszik azok pontos megismerésére és szolgáltatásainak magas színvonalú biztosítására. Munkatársait folyamatos képzéssel készíti fel a változó m7szaki követelmények és vásárlói elvárások kielégítésére. A javítási technológiák változásának megfelel#en fejleszti m7szaki hátterét. A cég minden munkatársa elkötelezett az alkalmazott min#ségirányítási rendszer m7ködésével kapcsolatban és munkavégzésével törekszik a szolgáltatás min#ségének folyamatos fenntartására.
10
II./3 A Schiller Autóház Kft. tevékenységi körének bemutatása
A vállalkozás tevékenysége az Opel személy- és haszongépjárm7vek értékesítésére, garanciális és garancián túli javításra, m7szaki vizsgáztatásra és környezetvédelmi felülvizsgálatra, alkatrész kereskedelemre valamint használtautó kereskedésre (O.K. program) terjed ki. Gépjárm5 értékesítés Az értékesít# megismeri az ügyfél gépjárm7vel kapcsolatos igényeit, bemutatja a megfelel# típust, majd tájékoztatja a vásárlás és a régi járm7 beszámításának feltételir#l. Ha rendelkezésre áll olyan típusú tesztautó, amelyiket az ügyfél keres, azt az értékesít# próbaúton mutatja be. Amennyiben az ügyfél régi autóját szeretné beszámíttatni a vásárlás során, az értékesít# a használt gépjárm7 értékesítéssel foglalkozó kollégához irányítja, aki árajánlatot ad. Az értékesít# rögzíti az ügyfél adatait (nevét, telefonszámát, egyéb elérhet#ségét, a gépjárm7 adatait) a számítógépes nyilvántartásban. Ha az ügyfél kinyilvánítja vételi szándékát, az ajánlat alapján az értékesít# elkészíti a szerz#dést, amit az értékesít# és az ügyfél is aláír. Az ügyfél foglalót fizet a szerz#dés meger#sítésére (készpénzben vagy átutalással). Készletr#l történ# értékesítés esetén az értékesít# foglalt státuszba teszi az értékesített gépjárm7vet. Gyári rendelés esetén az értékesít# a szerz#dés alapján megrendeli az Opel South-East Europe Kft. (OSE)-töl. Ha a vev# hitelt vagy egyéb fizetést könnyít# konstrukciót vesz igénybe a vásárláshoz, a hitel ügyintéz# bekéri a szükséges okmányokat. Az ügyfél okmányait a hitel ügyintéz# elküldi a finanszírozó banknak. A gépjárm7 kiszállítása után az értékesít# megrendeli annak tisztítását, az esetleges extra felszerelések beépítését, „0”-revízióját, környezetvédelmi vizsgálatát, a forgalomba helyezését és az átadás el#tti végellen#rzését. Az új gépjárm7 raktáros el#készíti a járm7vet
11
átadásra. Lezárja a munkalapot, elkészíti a szervizszámlát és az okmányokat átadja az értékesít#nek. Az
értékesít#
ellen#rzi
a
járm7
tartozékait,
felszereltségét,
állapotát
és
menetokmányait. Az értékesít# egyezteti az ügyféllel az átadás id#pontját. Az ügyfél az átvétel el#tt kiegyenlíti a gépkocsi végszámláját. Az értékesít# az átadás-átvétel során bemutatja a járm7vet az ügyfélnek. Az ügyfél és az értékesít# az átvétel során közösen ellen#rzi a járm7 felszereltségét és az okmányok megfelel#ségét. Amennyiben mindent rendben találnak, az értékesít# bemutatja a kezel#szervek m7ködését, az ügyfél átveszi a gépjárm7vet.
Szerviz tevékenység A Schiller Autóház Kft. a következ# szerviz szolgáltatásokat biztosítja ügyfeleinek: -
új gépjárm7 forgalomba helyezés
-
gépjárm7vek javítása, karbantartása
-
gépjárm7vek id#szakos m7szaki vizsgáztatása
-
gépjárm7vek környezetvédelmi felülvizsgálata.
Általános esetben a gépkocsi üzemeltet#je az ügyfélszolgálatnál bejelenti, hogy melyik szerviz szolgáltatást kívánja igénybe venni. Az ügyfélszolgálatos a bejelentett
12
gépjárm7vet bejegyzi az el#jegyzési naplóba és id#pontot ad, amikor a gépjárm7vet fogadni tudja a szerviz. A gépjárm7 üzemeltet#jét a megbeszélt id#pontban fogadja a kijelölt munkafelvev#, aki kiállítja a munkalapot és árajánlatot ad az elvégzend# szolgáltatásra. A munkafelvev# az ügyféllel közösen megtekinti a gépjárm7 állapotát és rögzíti az esetleges sérüléseket a munkalapon. A kitöltött munkalapot az ügyfél és a munkafelvev# is aláírja, melyb#l egy példányt megkap az ügyfél. A munkafelvev# a munkalapot átadja a m7helyvezet#nek, aki kijelöli a szolgáltatást végz# szerel#t. A javításra átvett gépjárm7vek telephelyen történ# mozgatása során be kell tartani a KRESSZ és a vonatkozó munkavédelmi utasításokat. A szolgáltatás során lebontott alkatrészeket a szerel# azonosító címkével látja el, hogy elkerüljék a különböz# gépjárm7vekr#l lebontott alkatrészek összecserélését. A szolgáltatás során a kijelölt szerel# elvégzi a szabványokban, technológiákban vagy gyártói el#írásokban ill. eljárási utasításokban rögzített ellen#rzéseket. Ezek az ellen#rzések a gépjárm7vön illetve az alkatrészen magán történnek. Az ellen#rzés eredményét a munkalapon dokumentálja. Különös gondot kell fordítani azon pontok, javítási fázisok ellen#rzésére, melyek a szolgáltatás további szakaszában már nem hozzáférhet#k és az esetleges hibák javítása csak visszabontással lehetséges. A szolgáltatás elvégzése után a gépjárm7 átadása el#tt el kell végezni, minden szükséges vizsgálatot, ellen#rzést. Az átadás el#tti ellen#rzést a m7helyvezet# helyettes végzi a munkafelvev#vel közösen és az eredményét a munkalapon írásban dokumentálja. A javítás után a gépkocsi csak akkor adható át a gépkocsi üzemeltet#jének, ha igazoltan minden el#írt ellen#rzés megtörtént és a megfelel# eredmény rögzítésre került.
13
Alkatrész kereskedelem A Schiller Autóház Kft. vezetése évente elvégzi beszállítóinak min#sítését. A beszerzés során törekszik arra, hogy lehet#ség szerint
’A’
kategóriás beszállítókkal
dolgozzon.
A szállítók kiválasztásánál következ# szempontokat kell értékelni: -
a beszerzend# termék,
-
a termék ára,
-
a szállítási képesség,
-
a fizetési feltételek.
Az értékelés célja, hogy megítélik a szállító megbízhatóságát, rövid- és hosszú távú életképességét. A beszerzés fajtája szerint megkülönböztetünk: -
raktár feltölt# beszerzést,
-
megrendeléshez kapcsolódó beszerzést.
Mindkét beszerzés esetén a raktár adja fel a megrendelést a szállító felé. Minden megrendelés az alábbi adatokat tartalmazza: -
Termék vagy szolgáltatás megnevezése és más egyértelm7 azonosítója (pl. gyári cikkszám stb.),
-
Szállítás feltételei (határid#, kötbér stb.).
Az átvétel alapja minden esetben a megrendelés. A termék azonossági, mennyiségi, csomagolási és min#ségi ellen#rzését és átvételét a raktárosok végzik a Kft. telephelyén. Az átvétel kiterjed a termékekkel együtt szállított min#ségi bizonyítványok, és egyéb dokumentumok ellen#rzésére is. A termék nem vehet# át a min#ségét igazoló dokumentumok hiányában. Az alkatrészek tárolására megfelel#, biztonságos tároló felületeket biztosítanak. A raktározott termékekr#l a raktárvezet# számítógépes nyilvántartást vezet. A veszélyes 14
anyagokat, hulladékokat elkülönítve, a Környezetvédelmi Szabályzatban leírtak szerint kell tárolni, és kezelésér#l anyagmérleget kell készíteni.
A II. fejezetet megírásakor felhasznált irodalom jegyzéke: OPEL Magazin Az Opel Magyarország Kft. hivatalos lapja Schiller Opel – Mi Újság A Schiller Opel márkakereskedés és szerviz hírlevele Zsíros Rózsa A siker nyomában I. Magister ’93 (1997)
15
III. A Schiller Autóház Kft. pénzügyi, számviteli rendszere
III./1 A számviteli politika rövid ismertetése
A számviteli politika fogalmába tartozik a számviteli elvek, értékelési módszerek, eljárások alkalmazása, melyeket a cég vezetése érvényesít az éves beszámoló elkészítése és bemutatása során. A számviteli politika keretében írásban rögzítik azokat a vállalkozásra jellemz# szabályokat, el#írásokat, módszereket, amelyekkel meghatározzák, hogy mit tekintenek a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelent#snek, nem lényegesnek illetve nem jelent#snek, továbbá meghatározzák azt is, hogy a törvényben biztosított választási, min#sítési lehet#ségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaznak, illetve az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika kialakításához nagyon fontos a számviteli törvény – azon belül a számviteli alapelvek – ismerete. A helyes számviteli politika kialakítása nem nélkülözheti a vállalkozás teljes áttekint# ismeretét sem (tevékenység, felszereltségi körülmények, piaci pozíciók, üzleti tervek, üzleti kapcsolatok stb.). A számviteli politika biztosítja azon szabályok (módszerek) végrehajtását, melyek során alakítható a vállalkozás bemutatásának információs rendszere. Ennek végeredményben a beszámolón keresztül megbízható és valós képet kell mutatni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér#l, annak változásairól. A vállalkozás írásban összeállított számviteli politikája részeként, de önálló szabályzatban foglalta össze: -
az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,
-
az eszközök és a források értékelési szabályzatát,
-
a pénzkezelési szabályzatot.
A számviteli politika mellett, azzal összhangban rögzítésre került a bizonylati rend, és számlarend, melynek része a vállalkozás számlatükre.
16
A vállalkozás fenti számviteli szabályrendszerének bármely változását 90 napon belül vezeti át az egyes szabályzatokon. A vállalkozás a változások követhet#ségét a számviteli politika végén, a „szabályzati változások rögzítése” mellékletben dokumentálja. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követ# 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A számviteli szabályzatok határid#ben történ# elkészítéséért, módosításaiért a vállalkozás képviseletére jogosult f#könyvel# a felel#s. A kialakított és alkalmazott számviteli politika meghatározza az éves beszámoló egészét, a mérleget, az eredmény-kimutatást, a kiegészít# mellékletet, annak általános és speciális részeit, a számszaki és szöveges magyarázatokat. A
mérlegkészítés
id#pontját
a
vállalkozás
egységesen,
minden
mérlegsor
vonatokozásában az üzleti évet követ# év február 15. napjával határozza meg. A vállalkozás üzleti éve a naptári év, hossza 12 hónap. A cég könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót is készít, melyet olyan id#pontban kell a taggy7lés elé terjeszteni, hogy az eredmény felosztási határozattal, az üzleti évet követ# év 150. napjáig a Cégbíróságnál letétbe helyezhet# legyen. A vállalkozás közzétételi
kötelezettségének
az
Igazságügyi
Minisztérium
Cégnyilvántartási
és
Céginformációs Szolgálatához tértivevénnyel feladott éves beszámoló megküldésével tesz eleget. A kiegészít# mérleg közzétételét#l a könyvvizsgáló esetleges engedélye alapján eltekinthetünk. A letétbe helyezett, közzétett beszámoló szerkezete és tartalma megegyezik a könyvvizsgáló záradékával ellátott éves beszámolóval. Az éves beszámoló tartalma: a mérleg, az eredmény-kimutatás, a kiegészít# melléklet. Az éves beszámolóhoz üzleti jelentést kell összeállítani. Az éves beszámoló összeállításának fordulónapja az üzleti év utolsó napja, december 31. A vállalkozás ’A’ típusú mérleget készít. Az eredmény-kimutatás a naptári év bevételeit és ráfordításait, a mérleg szerinti eredmény levezetését tartalmazza, az eredményt meghatározó f#bb tényez#k bemutatásával. A mérleg szerinti eredmény a társasági adóval, valamint a fizetend# osztalékkal módosított eredmény. A vállalkozás az eredmény kimutatását összköltség eljárással ’A’ típus szerint állítja össze.
17
A vállalkozás nem él a számviteli törvény által biztosított összevonási, részletezési lehet#séggel, azaz mérlegében, eredmény-kimutatásában sorokat nem von össze, új sorokat nem szerepeltet. Dátumozása a könyvvizsgálói munka lezárásának rögzített napja szerint. A vállalkozás a számviteli törvény el#írásai szerint kett#s könyvvitelt vezet. A könyvvezetés megalapozottságát a számviteli törvényen alapuló számviteli politika és egységes számlakeret biztosítja. A törvény el#írásaitól a vállalkozás csak a könyvvizsgáló írásban rögzített jelentése alapján térhet el. A vállalkozás könyvviteli zárlatot havonta készít. Zárlati munka folyamán a folyamatos
könyvelés
teljessé
tétele
érdekében
kiegészít#,
helyesbít#,
egyeztet#
könyveléseket végez, a számlarendben meghatározott módon egyezteti a f#könyvet az analitikával.
18
III./2 A pénzügyi, számviteli rendszer informatikai támogatottsága A Schiller Autóház Kft gazdasági folyamatainak nyomon követésére jelenleg több, egymástól független program használatával van lehet#ségünk. A következ#kben ezen programokat, illetve a köztük lév# esetleges kapcsolatok kerülnek bemutatásra.
Vezet#i információs rendszer
Könyvelési program Turbosoft program
Bér-, és járulék program
Tárgyi eszköz program 1. ábra
A tárgyi eszköz program A tárgyi eszköz program, mint azt neve is jelzi a vállalkozás tárgyi eszközeinek nyilvántartásával foglalkozó rendszer. Itt kerül elszámolásra az értékcsökkenési leírás, valamint itt történik a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása. A bér- és járulék program segítségével készítik el az alkalmazottak bérfeladását, illetve itt történik mindennem7 adminisztráció az alkalmazottakkal kapcsolatban.
19
A Turbosoft program A következ#, Turbosoft elnevezés7 program már jóval b#vebb feladatkörrel rendelkezik. Ez egy DOS alapú, részben integrált rendszer. Rengeteg hasznos tulajdonsággal rendelkezik, viszont nagyon sok hiányossága is van, amelyek a nem teljes integráltságból adódnak. Ennek következtében hézagossá, hiányossá válnak a program által a vezet#k felé szolgáltatott információk. A program részben integrált, így magába foglalja a következ# tevékenységi területeket: - Új gépjárm7 értékesítés - Használt gépjárm7 értékesítés - Szerviz tevékenység - K-L-F (karambolos –lakatos - fényez#) tevékenység - Raktári tevékenység Ezek a területek azonos adatbázist használnak, a közös használatú törzsek a következ#k: - Ügyféltörzs - Gépjárm7törzs - Cikkszám-törzs (alkatrész) A rendszerb#l kinyert adatok vezet#i információvá történ# alakítása sok manuális munkát igényel. Nincs lehet#ség az egyes különálló telephelyek kezelésére sem. Minden telephelyen m7ködik ez a rendszer, de semmilyen kapcsolat nincs közöttük. Kizárólag adott telephelyen lehet kihasználni a részintegráltság el#nyeit, mert a telephelyek közötti kapcsolat még nagy sávszélesség esetén sem valósítható meg a DOS-os felület miatt.
20
A könyvelési program Az eddig bemutatott programok közvetett kapcsolatban állnak a könyvelési programmal, ami nem véletlenül került egy szinttel feljebb az ábrán. Ez a kiemelés azzal magyarázható, hogy a könyvelési programnak már minden gazdasági eseményt valóságh7en tartalmaznia kell, így teljes kör7 és átfogó. A könyvelési és a többi program közti kapcsolat a következ#k szerint valósulhat meg: A könyvelési program és a tárgyi eszköz program kapcsolata E két program közötti kapcsolat a tárgyi eszközök értékcsökkenése miatt lényeges. Az eszközök egyedi nyilvántartása megtörténik a tárgyi eszköz programban. A szállítói számlák alapján felviszik az adott eszköz bekerülési értékét, majd kiválasztják (a program által felajánlott lehet#ségek közül) az alkalmazni kívánt leírási kulcsot, ha szükséges rögzítik a maradványértéket is. A vállalkozásnál minden esetben lineáris leírást, illetve lehet#ség szerint az adótörvény által engedélyezett leírási kulcsokat alkalmazzák. Ezután az értékcsökkenés összegének kiszámolását a gép elvégzi a megadott id#intervallumra. Ezeket az adatokat mágneslemezen töltik át a könyvelési programba. Ez a transzfer azonban csak tételesen felsorolás formájában valósítható meg, tehát az értékcsökkenés elszámolása nem f#könyvi számlaszámonként összesítve történik, hanem minden egyes TE értékcsökkenési leírása egyesével kerül rögzítésre. Ráadásul havonta számolnak el értékcsökkenést. Ennek következtében eléggé átláthatatlan az értékcsökkenés-elszámolási számla forgalma a rengeteg adat miatt. A könyvelési program és a bér- és járulék program kapcsolata A kapcsolat félautomatikus adattranszfer formájában valósul meg a két alrendszer között. A bér- és járulékprogram összesített adatait szintén lemez segítségével töltik át a könyvelési programba. Tehát egy összegben kerül könyvelésre, az egyes költséghelyek (raktár, szerviz, autóértékesítés, központ stb.) megbontásának megfelel#en. Itt az adatok teljes kör7ek, ezért nincs szükség utólagos ellen#rzésre. Ha mégis, akkor azt kizárólag a bérszámfejt# teheti meg.
21
A könyvelési program és a Turbosoft program kapcsolata A Turbosoft program hiányosságokkal ugyan, de szinte a Schiller Autóház Kft. gazdasági folyamatainak egészét magában foglalja. A hiányosságokat pedig a könyvelés program segítségével lehet pótolni. Havonta kétszer mágneslemezen keresztül viszik fel a Turbosoft-ban rögzített adatokat, számlákat a könyvelési programba. Ez az áttöltés azonban már nem teljes. A transzferált adatokat ellen#rizni, szükség esetén módosítani kell. Sok esetben kiegészítésekre is szükség van.
A vezet3i információs rendszer
A vizsgált id#szakban (2002 #sz) a vezet#i információs rendszer nem illetve részben számítógéppel támogatott rendszer. Ezzel szemben az információ-szolgáltatás felel#sei, rendje, határideje jól meghatározott, kidolgozott. A Turbosoft program lehet#séget nyújt bizonyos lekérdezésekre. Azonban ezeknek a lekérdezéseknek jó része nem szolgáltat vezet#i szinten döntés el#készítésre alkalmas információkat. A gépkocsi készlet kimutatások megbízhatóak, mind a szabad, mind a foglalt gépkocsik számát, tételes felsorolását illet#en. Viszont fontos vezet#i információk nem érhet#ek el. Egy adott ügylet átfutási idejére vonatkozó adatok, valamint a fedezet kimutatások csak manuális úton állíthatóak el#. Szintén csak manuálisan állítható el# egy autó Schiller Autóház Kft. részér#l az Opel felé történ# kifizetése, illetve az ügyfél, valamint a választott hitelintézet Schiller Autóház Kft. irányába történ# pénzügyi teljesítése között eltelt id#t bemutató táblázat. A Turbosoft bár jelent#s információ mennyiséggel rendelkezik, de ezek rendszerezésére sajnos nem képes. Továbbá nem tud valós információt nyújtani az egyes gépkocsi értékesít#k által átadott autók teljes kör7 fedezetére vonatkozóan sem, ennek oka lehet például az alvállalkozói számlák rögzítésével kapcsolatban felmerült probléma.
22
A bér- és járulék program adott havi anyagának tételesen lekérdezésére is van lehet#ség – csak a titkok tartás miatt kerülnek összesített adatok transzferálásra a könyvelési programba. A tárgyi-eszköz program által kiszámított értékcsökkenési leírás összegét illet#en szintén manuális munkára van szükség, mert összevont adatok lekérdezésére nincs lehet#ség. A vezet#ket azonban nem igazán érdekli egy-egy konkrét eszköz havi vagy éves értékcsökkenésének összege, annál inkább adott számlaosztályba tartozó eszközök összevont értékcsökkenése. A Schiller Autóház Kft. pénzügyi és számviteli rendszerének informatikai támogatottságának hiányosságai között említeném a következ#ket: -
A közvetlen listáknak csak egy része alkalmas korrekció nélkül döntés el#készítésre
-
A Microsoft Excelben használható listák el#állítása rengeteg manuális munkát igényel
-
Néhány információ csak kézi adatszolgáltatás révén állítható el#
-
Ugyanabból az adatbázisból eltér# információk nyerhet#k
-
A manuális munkák során a hibának nagy a lehet#sége
-
Sokszor nem összeegyeztethet#ek az adatok (pl.: OTP és egyéb bankok forgalma).
23
IV. A Schiller Autóház Kft. tevékenységének elemzése a beszámoló alapján
Csak abban az esetben tudjuk racionálisan vezetni a vállalkozást, ha megfelel# információkkal rendelkezünk róla. Kívülálló személyként több forrásból is beszerezhetünk a vállalkozásra vonatkozó információkat – például a nyilvánosságra hozott éves beszámolóból, a vezetésnek a közgy7léshez vagy a részvényesekhez intézett jelentéséb#l, illetve különféle sajtóhírekb#l. A kívülállók számára a fentiek közül a közzétett éves beszámoló a legnagyobb jelent#ség7. Magyarországon ma – ha a jogszabály kivételt nem tesz – minden kett#s könyvelést vezet# vállalkozónak december 31-i fordulónappal éves beszámolót kell készítenie a naptári évr#l. Az éves beszámolót magyar nyelven, a törvény által el#írt formában és tartalommal kell elkészíteniük. Az éves beszámolóval kapcsolatban megfogalmazott legf#bb kívánalom, hogy annak „a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér#l és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia” (Szt. 17. § 1. mondat). Fontos kritérium továbbá, hogy az egymást követ# éves beszámolóknak egymással összehasonlíthatóknak kell lenniük, amit a szerkezeti és tartalmi elemek állandóságával kell biztosítani. Az éves beszámoló a különböz# információkat részletezés nélkül, globális formában mutatja be. Az adatok megfelel# felbontása, csoportosítása, s ezen keresztül az egyes speciális kérdések megválaszolása az éves beszámoló elemzésének feladata. Az adatok ilyen formában történ# értékelését és bemutatását mutatószámok segítségével tehetjük meg. A mutatók révén az éves beszámoló adataiból olyan információkat nyerhetünk, melyek közvetlen formában és tömören mutatják be a vizsgált vállalkozás elmúlt periódusbeli fejl#dését. E célt szolgálják azok a mutatószámok, melyek célirányosan elemzik a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmez#ségi helyzetét.
24
IV./1 A vagyoni helyzet vizsgálata
A vagyoni helyzet alakulásának értékelésére a következ# mutatók a legalkalmasabbak. Tekintsük át ezek tartalmát, számítását a Schiller Autóház Kft. beszámolója alapján. T3keer3sség Ismeretes, hogy a vállalkozás saját t#kéje (vagyona) a jegyzett t#kéb#l, a t#ketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a mérleg szerinti eredményb#l tev#dik össze, valamint itt kell kimutatni – negatív el#jellel – a jegyzett, de még be nem fizetett t#két. Ezáltal lehet#ség nyílik arra, hogy a saját t#ke valós, ténylegesen rendelkezésre álló nagyságát mutassuk be. A saját t#ke mérleg f#összeghez (összes eszközhöz illetve összes forráshoz) viszonyított aránya jelenti a t#keer#sséget (t#keellátottságot).
T keer sség 1998 a bázis El z év a bázis
1998 1999 49,78% 52,34% 100,00% 105,15% --105,15%
2000 53,42% 107,31% 102,06%
2001 58,49% 117,50% 109,49%
1. táblázat Mind a négy évben 50% körüli a mutató, tehát a saját és az idegen t#ke aránya megközelít#leg egyforma. Pozitív jelenség az is, hogy az évek során folyamatosan növekszik – ugyan kismértékben – a saját t#ke aránya. Kritikusnak akkor lehetne a mutatót nevezni, ha az értékek 30% alá esnének, vagy a viszonyszámok csökken# tendenciát mutatnának. A t#keer#sség mutató „párja” a kötelezettségek (idegen t#ke) részaránya. Itt a hátrasorolt, a hosszú lejáratú (egy éven túl esedékes) és a rövid lejáratú kötelezettségek összegét viszonyítjuk a mérlegf#összeghez. Itt pont fordított a helyzet, mint az el#z# mutatónál, tehát minél kisebb a mutató (minél közelebb van a 0%), annál kedvez#bben ítéljük meg a vállalkozás helyzetét. Természetesen ez a mutató soha nem lehet 0, mivel hitelek, szállítói tartozások minden vállalkozásnál vannak.
25
Befektetett eszközök fedezete E mutató a tartósan lekötött, befektetett eszközök és a saját források összhangját hivatott vizsgálni. Itt két mutatót szokás használni. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol rendszeresen vesznek igénybe idegen forrásokat a befektetett eszközök finanszírozására. Ezekben az esetekben a saját t#ke és a hosszú lejáratú kötelezettségeket viszonyítjuk a befektetett eszközökhöz. El#fordulhatnak olyan id#szakok is, amikor a mutató értéke 1 alá esik, ilyenkor a vállalkozás jelent#s beruházást, beruházásokat valósit meg idegen forrásból. A többi vállalkozásnál – beleértve a Schiller Autóház Kft.-t is – egy egyszer7bb képletet használunk, amelyben csak a saját t#két vetjük össze a befektetett eszközök összegével.
Vagyonfedezettség 1998 a bázis El z év a bázis
1998 1999 121,44% 138,42% 100,00% 113,98% --113,98%
2000 145,14% 119,52% 104,85%
2001 171,75% 141,42% 118,33%
2. táblázat A mutató értéke kedvez#, ha 100% közeli vagy afeletti. Jól látható, hogy ebben az esetben jóval 100% felett van, s#t 2001-ben több mint 18%-kal emelkedett a Schiller Autóház Kft. vagyonfedezettsége. A vizsgált négy év során pedig 41%-kal lett magasabb ez az érték. Vagyonszerkezet A vagyonszerkezet vizsgálatakor a befektetett eszközök és az összes eszköz (vagyon) arányát elemezzük.
Vagyonszerkezet 1998 a bázis El z év a bázis
1998 40,99% 100,00% ---
1999 37,81% 92,25% 92,25%
2000 36,80% 89,79% 97,33%
2001 34,06% 83,08% 92,53%
3. táblázat
26
A vállalkozásnál folyamatosan csökken a tartósan lekötött eszközök hányada, ez a tendencia kedvez#tlen, mivel veszélyezteti a vállalkozás stabilitását. További vizsgálatokra van szükség, annak érdekében, hogy kiderítsük, hogy e csökkenésnek milyen tényez#k állnak a hátterében. Mivel a befektetett pénzügyi eszközök és az immateriális javak aránya az összes eszközhöz illetve a tartósan lekötött eszközökhöz képest elhanyagolható, a csökkenést a tárgyi eszközök állományváltozása okozza, ezek közül is elég csak az ingatlanokkal és a m7szaki berendezésekkel, gépekkel, járm7vekkel foglalkoznunk. A többi tényez# – nagyságrendjük miatt – elhanyagolható hatást gyakorol a vagyonszerkezetre. Ingatlanok aránya az összes eszközön belül
Ingatlanok aránya az összes eszközön belül 1998 a bázis El z év a bázis
1998 36,53% 100,00% ---
1999 33,04% 90,45% 90,45%
2000 28,78% 78,80% 87,12%
2001 26,47% 72,48% 91,98%
4. táblázat Jól látható, hogy a vagyonszerkezet változását az ingatlan állomány csökkenése váltotta ki, ennek pedig az üzemen kívüli, illetve a kisebb telephelyek értékesítése az oka, ami a hatékonyság növelésével függ össze. Ebb#l következik, hogy a vagyonszerkezet „romlása” csak els# látásra t7nik kedvez#tlen változásnak. Ha megvizsgáljuk a m7szaki berendezések, gépek, járm7vek arányának alakulását további érdekes dolgokra derül fény. M szaki berendezések, gépek, járm vek aránya az összes eszközön belül
M"szaki berendezések aránya az összes eszközön belül
1998 a bázis El z év a bázis
1998 1999 2000 0,99% 1,47% 10,04% 100,00% 148,26% 1013,22% --148,26% 683,39%
2001 8,99% 906,49% 89,47%
5. táblázat
27
Itt már jól látható, hogy a vagyonszerkezet vizsgálatakor kapott értékek félrevezet#k lehetnek, abban az esetben, ha nem folytatjuk, nem mélyítjük tovább a vizsgálódásunkat. Kedvez# tendenciát mutat, hogy a tevékenységhez szorosan kapcsolódó m7szaki gépek állománya n#tt, méghozzá dinamikusan. Ebb#l is következik, hogy a vizsgált négy évben hatékonyság javulást ért el a vállalkozás a használaton kívüli ingatlanok eladásával és a m7szaki gépek vásárlásával. Tárgyi eszköz fedezettség Ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy a saját t#ke milyen fedezetet biztosít a vállalkozás tárgyi eszközeire.
1998 Tárgyi eszköz fedezettség 1998 a bázis El z év a bázis
1999
122,68% 140,77% 100,00% 114,75% --114,75%
2000
2001
162,23% 132,24% 115,24%
189,79% 154,71% 116,99%
6. táblázat A szakirodalom a mutatót akkor nevezi jónak, ha 150% feletti. A mi esetünkben ez csak az utolsó két évben valósul meg, de ha a tendenciát vizsgáljuk, akkor kit7nik, hogy évente átlagosan 15%-kal emelkedik ez az érték. A saját t3ke növekedésének mértéke A vállalkozás által az adott üzleti évben megtermelt adózott eredmény osztalékfizetési célt szolgál, ám a tulajdonosok – ha hosszabb távra gondolkodnak – a saját t#ke növelését is megvalósítják bel#le. A mutatónak is két fajtája van. Az els# esetben a jegyzett t#két tekintjük viszonyítási alapnak, így a mutató (mérleg szerinti eredmény / jegyzett t#ke) az eredeti t#ke tárgyévi növekedését jelzi. 2000-ben a 20%os növekedési ütem megtörik, bár még 15% körüli. A 2001. évben már egy egyértelm7 csökkenés történt, aminek nemcsak az az oka, hogy 2001-ben 10 millió forinttal több osztalékot fizettek ki.
28
Saját t ke növekedésének mértéke I. 1998 a bázis El z év a bázis
1998 1999 163,20% 198,09% 100,00% 121,37% --121,37%
2000 227,75% 139,55% 114,97%
2001 172,65% 105,79% 75,81%
7. táblázat A másodikban pedig az eredeti (jegyzett) t#ke és a m7ködés éveiben felhalmozott illetve elveszített t#ke tárgyévben megvalósult további emelkedésének illetve csökkenésének mértékét fejezi ki. (mérleg szerinti eredmény / saját t#ke)
Saját t ke növekedésének mértéke II. 1998 a bázis El z év a bázis
1998 1999 14,48% 14,95% 100,00% 103,23% --103,23%
2000 14,66% 101,28% 98,11%
2001 10,00% 69,10% 68,22%
8. táblázat Ezen a táblán még jobban látszik, a növekedés lassulása, valamint csökkenés gyorsulása. Az okok felderítéséhez további vizsgálatok elvégzésére van szükség, erre a kés#bbiekben még vissza fogunk térni. Saját t3ke fordulatszáma Ebb#l a számításból kiderül, hogy a vizsgált években a nettó árbevételben a saját t#ke hányszor fordul meg.
Saját t ke fordulatszáma 1998 a bázis El z év a bázis
1998 1999 7,19 7,73 100,00% 107,52% --107,52%
2000 7,92 110,17% 102,47%
2001 7,32 101,82% 92,42%
9. táblázat
29
A Schiller Autóház Kft. esetében az eredmény mind a négy évben 7 és 8 között van, ami nagyon kedvez#, ha figyelembe veszik, hogy már 1-2 körüli értéket jónak nevez a szakirodalom. Annak köszönheti a cég a kedvez# értékeket, hogy az árbevétele nagyon magas, az értékesített gépkocsik miatt, viszont érdemes odafigyelni a 2001-es adatra, ahol kismérték7 csökkenést tapasztalhatunk. Eszközök fordulatszáma Hasonlóan az el#z# számításhoz a számlálóban itt is az értékesítés nettó árbevétele van, a nevez#ben viszont az összes eszköz. Itt az az elvárás, hogy legalább egyszer megforduljon az összes eszköz az árbevételben.
Eszközök fordulat száma 1998 a bázis El z év a bázis
1998 1999 3,58 4,04 100,00% 113,06% --113,06%
2000 4,23 118,23% 104,57%
2001 4,28 119,64% 101,20%
10. táblázat Ebb#l a néz#pontból a vállalkozás kedvez# képet mutat, hiszen 3,5-4-szer megfordul az összes eszköz a nettó árbevételben, és a fordulatszám is évr#l évre növekszik. Összességében elmondható, hogy a vállalkozás vagyoni helyzetéhez kapcsolódó mutatók – kivéve a saját t#ke növekedésének mértéke – kedvez# képet mutatnak. Szükséges tehát a saját, valamint a jegyzett t#két és az eredménykategóriákat részletesen megvizsgálnunk.
1998 Saját t ke alakulása 1998 a bázis El z év a bázis
1999
100,00% 117,57% --117,57%
2000
2001
137,78% 117,18%
153,10% 111,12%
11. táblázat
30
Mivel a jegyzett t#kében a vizsgált négy év alatt nem ált be változás – mindvégig 60 millió forint maradt –, elég csak a saját t#ke változásait figyelni. 2001-ben a növekedés nem érte el a 17%-os szintet, „csak” 11%-kel emelkedett, ebb#l következik, hogy nem a saját t#ke a felel#s a mutató kedvez#tlen eredményéért. Meg kell vizsgálni a másik tényez#, a mérleg szerinti eredmény (MSZE) alakulását is.
1998
1999
2000
2001
MSZE alakulása 1998 a bázis
100,00%
121,37% 139,55%
105,79%
---
121,37% 114,97%
75,81%
El z év a bázis
12. táblázat
Itt már szembet7n#, hogy miért olyan kedvez#tlen a saját t#ke növekedési üteme. 2001-ben – az el#z# évhez képest – 25%-kal csökkent a mérleg szerinti eredmény, így az utolsó vizsgált évi eredmény nagyjából megfelel a 1998-as szintnek. Természetesen kíváncsiak, vagyunk a mérlegszerinti eredmény ilyen jelent#s mérték7 visszaesésére is. Folytatnunk kell a vizsgálatot az üzemi (üzleti) eredmény elemzésével.
1998
1999
2000
2001
üzemi (üzleti) tevékenység eredményének alakulása
1998 a bázis
100,00%
118,76% 150,86%
124,72%
---
118,76% 127,03%
82,67%
El z év a bázis
13. táblázat Itt is látszik a közel 20%-os csökkenés (2001 és 2000 között). Tehát az eredmény csökkenését kiváltó okot, okokat az üzleti tevékenységben kell tovább keresnünk.
31
1998
1999
2000
2001
Értékesítés alakulása 1998 a bázis El z év a bázis
100,00% ---
126,41% 151,79% 126,41% 120,08%
155,88% 102,70%
Anyag jelleg" ráfordítások alakulása 1998 a bázis El z év a bázis
100,00% ---
129,23% 154,37% 129,23% 119,46%
159,15% 103,10%
Személyi jelleg" ráfordítások alakulása 1998 a bázis El z év a bázis
100,00% ---
123,57% 134,94% 123,57% 109,21%
143,42% 106,28%
Értékcsökkenési leírás alakulása 1998 a bázis El z év a bázis
100,00% ---
161,84% 155,16% 161,84% 95,87%
234,84% 151,36%
Egyéb ráfordítások alakulása 1998 a bázis El z év a bázis
100,00% ---
63,55% 67,76% 63,55% 106,62%
138,08% 203,77%
14. táblázat Az értékesítés nettó árbevétele 2001-ben csak 2,7%-kal emelkedett, ez alacsonyabb, mint az anyag (3,1%) illetve a személyi jelleg7 (6,3%) ráfordítások növekedési üteme, s#t az értékcsökkenési leírás másfélszerese, az egyéb ráfordítások pedig kétszerese az el#z# évinek. Elmondhatjuk, hogy az eredménytelenség oka az értékesítés nettó árbevételének csökkenése. Azért nevezhetjük ezt csökkenésnek – a 2,7%-os növekedés ellenére – mert az eredmény-kimutatásban a bevételek és természetesen a ráfordítások is folyó árakon szerepelnek, tehát még az inflációval is számolnunk kell. Ami köztudott, hogy jóval magasabb, mint 2,7%. Az alábbi táblázatból pontosan kit7nik, hogy 2001-ben – bázis áron számolva – 5,95%-kal csökkent az árbevétel 2000-hez képest.
Infláció El z év a bázis 1998 a bázis
1998 --100,00%
1999 2000 110,00% 109,80% 110,00% 120,78%
2001 109,20% 131,89%
4860900 4860900
6144700 7378275 5586091 6108855
7577334 5745116
Bázis árú árbevétel változás (1998 a bázis) 100,00% Bázis árú árbevétel változás (el z év a bázis)
114,92% 125,67% 114,92% 109,36%
118,19% 94,05%
Árbevétel folyó áron Árbevétel bázis áron
15. táblázat
32
IV./2 A pénzügyi helyzet vizsgálata A pénzügyi mutatók legnagyobb csoportját a likviditási mutatók képezik. Általános likviditási mutató
1998 1,19 100,00% ---
Általános likviditási mutató 1998 a bázis El z év a bázis
1999 1,33 111,72% 111,72%
2000 1,50 126,73% 113,44%
2001 1,73 146,04% 115,24%
16. táblázat E mutató a teljes forgóeszköz állomány és az összes kötelezettség arányát mutatja. A cég pillanatnyi pénzügyi helyzetét nem lehet megítélni ezzel a számítási módszerrel, csak általános következtetéseket tudunk levonni. Annál jobb a cég fizet#képessége, minél nagyobb a kapott érték. Jelenesetben évr#l évre magasabb a hányados, és a növekedés is gyorsuló. Rövid távú likviditási mutató A módszer már pontosabb képet ad a vállalat likviditásáról.
1998 1,19 100,00% ---
Rövid távú likviditás 1998 a bázis El z év a bázis
1999 1,38 116,63% 116,63%
2000 1,53 128,89% 110,51%
2001 1,73 146,04% 113,31%
17. táblázat A mutatóban a szintén a teljes forgóeszköz állományt vesszük figyelembe, de itt a rövidlejáratú kötelezettségekhez viszonyítjuk. Hazai viszonylatban a kapott eredmény jónak mondhatók, viszont nemzetközileg a 2 körüli érték az elfogadott, de ha figyelembe vesszük az emelked# tendenciát, akkor könnyen lehet, hogy pár éven belül ezt az értéket is eléri a vállalkozás.
33
Gyorsráta Ebben az esetben a likvid pénzeszközöket (követelések, értékpapírok, pénzeszközök) mérjük össze a rövid lejáratú kötelezettségeinkkel.
1998 0,54 100,00% ---
Gyorsráta 1998 a bázis El z év a bázis
1999 0,54 99,18% 99,18%
2000 0,72 134,01% 135,11%
2001 0,96 178,63% 133,29%
18. táblázat Jónak nevezhetnénk a mutatót, ha 1,6 körüli értéket mutatna, de esetünkben még az 1-t is alig éri el, viszont a növekedési ütem emelkedik és ez mindenképpen pozitív változás. E mutató azért ad kedvez#tlenebb képet, mint az el#z# mivel a cég óriási érték7 autó készletekkel dolgozik és a képletb#l kimaradt ez a mérlegsor. Tehát itt is megtéveszt# képet ad a mutató, hiszen nem ritka az autókereskedelemben a magas készletállomány. Elég csak arra gondolnunk, hogy egy szalon még december 31.-én sem konghat az ürességt#l. Dinamikus likviditási mutató Itt az derül ki, hogy az alaptevékenységb#l származó jövedelem (üzemi – üzleti – tevékenység eredménye) mekkora fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségeinkre.
1998 0,21 100,00% ---
Dinamikus likviditás 1998 a bázis El z év a bázis
1999 0,25 118,78% 118,78%
2000 0,29 140,78% 118,52%
2001 0,26 127,00% 90,21%
19. táblázat
A kapott értékeket semmiképpen sem nevezhetjük jónak, hiszen az 50% feletti eredmények érdemlik ki ezt a min#sítést. 2000-ig a növekedés üteme kedvez# volt, ám 2001ben már jelent#s csökkenést tapasztalhatunk.
34
A mutató értékének romlása ugyanazokra az okokra vezethet# vissza, mint amiket már a saját t#ke növekedési mértékénél vizsgáltunk. Tehát az üzemi, üzleti eredmény csökkenése okozza a dinamikus likviditás vizsgálat során felmerül# problémákat is. Ennek pedig az értékesítés nettó árbevételének közel 6%-os romlása az oka.
Hosszútávú likviditási mutató Hasonlóan határozzuk meg, mint a dinamikus likviditási mutató, viszont itt a nevez#ben az összes kötelezettség szerepel.
1998 0,21 100,00% ---
Hosszútávú likviditás 1998 a bázis El z év a bázis
1999 0,24 113,78% 113,78%
2000 0,29 138,42% 121,66%
2001 0,26 127,00% 91,75%
20. táblázat Mivel a Schiller Autóház Kft.-nél alacsony a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya, közel azonos értékeket kapunk, mint az el#z# esetben, tehát a következtetések is azonosak.
Likviditási mérleg Ez a kimutatás összeállítható a fordulónappal elkészített mérleg adataiból, de az összehasonlítás elvégezhet# az évközi „nyersmérlegek” adataiból is. Az egyes eszközök pénzzé tehet#ség, a források pedig lejárati id#tartam szerint osztályozandók, s az egyes osztályok összehasonlítása révén a likviditási többlet/hiány megállapítható.
35
A likviditási mérleg sémája a következ# lehet: Eszközök
Források
I. Készpénz, látra szóló bankbetét, értékpapír
I. Azonnal esedékes kötelezettségek
II. 1 éven belül behajtható, pénzzé tehet* eszközök
II. 1 éven belül esedékes kötelezettségek
III. 1 éven túl pénzzé tehet* eszközök
III. Hosszú lejáratú illetve hátrasorolt kötelezettségek
IV. Befektetett eszközök
IV. Saját t*ke
2. ábra Célszer7 összehasonlítani az azonos sorszámú eszköz- és forráscsoportokat összegszer7en és esetenként a kumulált adataikat is. A pénzügyi elemzés mutatóinak másik nagy csoportját az adósságállományra vonatkozó mutatók jelentik. Hitelfedezettségi mutató Adósságállomány alatt az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú tartozásokat értjük. Ennek többirányú elemzése is elképzelhet#, egyrészt a tartós, állandó t#keelemek összegével célszer7 összehasonlítani, másrészt az adósságszolgálat fedezettségét kell vizsgálni. Az adósságállomány elemei lehetnek a hátrasorolt és a hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsorokban egyaránt. Mivel a Schiller Autóház Kft.-nél a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya elhanyagolható, s#t hátrasorolt kötelezettségek egyáltalán nem szerepelnek a mérlegben, ezért a mutatók – a hagyományos formájukban való – számítása nem szükségszer7. Viszont érdemes kiszámítanunk a hitelfedezettségi mutatót. Ezáltal arra a kérdésre kapunk választ, hogy a cég követelései fedezetet adnak-e a kötelezettségeinkre. Magyarán a cég követelés állományát elosztjuk a céggel szembeni kötelezettség állományával.
36
1998 0,46 100,00% ---
Hitelfedezettség 1998 a bázis El z év a bázis
1999 0,49 108,58% 108,58%
2000 0,64 139,74% 128,70%
2001 0,90 198,39% 141,97%
21. táblázat A vizsgálat alá vont négy évben a mutató értéke megduplázódott, de még így sem éri el a kedvez#nek nevezett 1-es értéket. Ebb#l következik, hogy a cég követelései, minden évben alacsonyabbak voltak a kötelezettségeinél. Az eladósodottság elemzése A módszer lényege, hogy a cég saját t#ke állományát viszonyítjuk a kötelezettségei összegéhez. Tehát a saját t#két szerepeltetjük a számlálóban, a kötelezettség állományt pedig a nevez#ben.
1998 101,85% 100,00% ---
Eladósodottság mértéke 1998 a bázis El z év a bázis
1999 114,72% 112,64% 112,64%
2000 128,76% 126,42% 112,23%
2001 158,77% 155,89% 123,31%
22. táblázat A 120% feletti értéket már jónak nevezhetjük, de nemzetközi összehasonlításban ez nem állná meg a helyét, hiszen ott 200-300% közötti értékek sem ritkák, viszont ha a Schiller Autóház Kft. tartani tudja a jelenlegi növekedési ütemet, könnyen elérheti ezeket az értékeket is. Nettó eladósodottság Ezzel a számítással arra kapunk választ, hogy a kintlév#ségekkel csökkentett kötelezettség állomány, hány százalékát teszi ki a saját t#kének.
Nettó eladósodottság 1998 a bázis El z év a bázis
1998
1999
2000
2001
53,51% 100,00%
45,92% 85,81%
29,11% 54,40%
6,13% 11,45%
85,81%
63,40%
21,06%
---
23. táblázat
37
Természetesen annál jobb a kapott eredmény, minél közelebb van a nullához. Látható, hogy vállalkozásunknál – a vizsgált négy év során – a hányados a tizedére csökkent, ami – ha figyelembe vesszük, hogy az átlag ma Magyarországon 20% körül van – kiemelked#. A pénzügyi-likviditási helyzet elemzéséhez szorosan hozzátarozik a vállalkozás vev#inek, illetve szállítóinak alapos vizsgálata. Vev3k Ebben az esetben tulajdonképpen a vev#k átfutási idejét határozzuk meg. Ez történhet napokban, tehát megkapjuk, hogy a vev#k átlagosan hány nap alatt teljesítik a kötelezettségeiket. A forgási sebesség fordulatokban ennek a reciproka.
1998
1999
2000
2001
Vev k forgási sebessége Napokban 1998 a bázis El z év a bázis
12,72 100,00% ---
17,23 135,43% 135,43%
21,41 168,34% 124,30%
22,25 174,93% 103,91%
Fordulatokban 1998 a bázis El z év a bázis
28,69 100,00% ---
21,19 73,84% 73,84%
17,04 59,40% 80,45%
16,40 57,17% 96,23%
24. táblázat Nemcsak a mérleg Vev#k során kimutatott követeléseket kell figyelembe venni, hanem a kapcsolt, illetve egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szembeni követelést is be kell vonni a számláló, illetve a nevez# összegébe. Ha ez nem valósul meg, akkor torzul az elemzés. A táblázatból els# pillantásra az t7nik ki, hogy a Schiller Autóház Kft. vev#i meglehet#sen fegyelmezetlenül fizetnek, mivel az átlagos beszedési id# 8-10 nap. Viszont, ha ismerjük a cég vev#körét, akkor már korántsem ilyen negatív a kép. A Schiller Autóház Kft. több közbeszerzési pályázat gy#ztese, valamint multinacionális cégek autószállítója is egyben, így egyszerre akár 6-80 gépkocsit is értékesít.
38
Ezért lehet#séget ad a vev#inek, hogy ne a standard fizetési feltételekkel, hanem annál jóval kedvez#bb határid#vel fizessenek a gépjárm7vekért. Ez jelent#s könnyítés a vállalkozás vev#inek. A részletes vizsgálatok során láthatjuk, hogy a kisebb vev#k pontosan fizetnek.
Szállítók Nemcsak a vev#ket szükséges vizsgálnia vállalkozásoknak, hanem a szállítókat is alaposan szemügyre kell venni.
1998
1999
2000
2001
Szállítók forgási sebessége Napokban 1998 a bázis El z év a bázis
25,77 100,00% ---
34,52 133,95% 133,95%
31,79 123,34% 92,07%
29,52 114,53% 92,86%
Fordulatokban 1998 a bázis El z év a bázis
14,16 100,00% ---
10,57 74,65% 74,65%
11,48 81,08% 108,61%
12,37 87,31% 107,69%
25. táblázat Ha nem vigyázunk, akkor itt is ugyanabba a csapdába eshetünk, mint az el#z# táblázat esetében. A táblázat jelent#s szállítói késedelmet mutat. Ismernünk kell a legfontosabb szállító szokásait ahhoz, hogy pontosan megértsük a kapott számokat. Ez a szállító természetesen az Opel South-East Europe Kft. (OSE). A vállalkozás vásárlásainak nagy részét az alkatrész, illetve az új autók beszerzése teszi ki. Az alkatrészek esetében a számlák folyamatosan érkeznek, azonban fizetni egy összegben, jellemz#en a következ# hónap elején kell. A gépkocsiknál is gyakran el#fordul, hogy a számlát az eredeti fizetési határid# után egyenlítik ki. Ez a közbeszerzéses eladásokra vonatkozó fizetési könnyítésekb#l adódik. Tehát szó sincs késedelmes fizetésekr#l, az els# ránézésre rossznak t7n# eredményeket a legfontosabb partner számlázási szokásai okozták. Ezt alátámasztja a többi szállítói számla vizsgálatai is, ahol kiderül, hogy a Schiller Autóház Kft. pontosan egyenlíti ki a számláit.
39
IV./3 A jövedelmi helyzet vizsgálata A jövedelmez#ség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat viszonyítjuk valamilyen vetítési alaphoz, ez -
min#sít# jelleg7 elemzés, a jövedelmez#ség szintjének alakulására vonatkozóan jelzi a jövedelemtermel# képesség változását,
-
lehet#séget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival,
-
megteremti a lehet#séget a jövedelmez#ség tendenciaszer7 elemzéséhez,
-
számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról.
Mind az eredménykategóriákat, mind pedig a vetítési alapokat a vállalkozás saját döntése alapján választja ki. A jövedelmez#ség mértékének, szintjének alakulását, a f#bb befolyásoló tényez#k hatását nem egyetlen mutató alapján vizsgáljuk, hanem több – egymással összefügg# – képletet használunk. A számviteli törvény el#írása és szelleme szerint a vállalkozásnak a jövedelmez#ség alakulását be kell mutatnia a kiegészít# mellékletben, s b#vebben az üzleti jelentésben is, ehhez pedig nem véletlenszer7en, hanem célszer7en megválasztott mutatókra van szükség. Nem a kiszámítható összes jövedelmez#ségi mutatóra van szükségünk, hanem csak azokra, amelyek a vállalkozás számára valódi tartalommal bírnak, és a jövedelmez#ség szintjére vonatkozóan hasznos információkat szolgáltatnak. Árbevétel arányos eredmény Ez az üzemi (üzleti) tevékenység és az értékesítési árbevétel arányát fejezi ki, megmutatja, hogy 100 ft nettó árbevételre mekkora üzleti eredmény jut. Az értékesítés nettó árbevételét vetítési alapként úgy célszer7 alkalmazni, hogy azt az értékesítéskor fizetend# fogyasztási vagy jövedéki adó egyéb ráfordítások között elszámolt összegével csökkentjük.
40
1999 Árbevétel arányos eredmény 1998 a bázis
1999
2000
2001
2,83%
2,66%
2,81%
2,26%
100,00%
93,95%
99,39%
80,01%
93,95%
105,79%
80,50%
El z év a bázis
---
26. táblázat A Schiller Autóház Kft. beszámolójából kiderül, hogy 100 ft nettó árbevételre kb. 2-3 ft eredmény jut, ami semmiképpen nem nevezhet# magasnak. Ha azt is figyelembe veszzük, hogy sok olyan cég van, amely azért küzd, hogy ez az érték ne legyen negatív, akkor ezt az eredményt kedvez#nek is értékelhetjük. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagynunk a 2001-es értéket, ami a 2000 évhez képest 20%-os csökkenést mutat. Ez a jelenség a t#kearányos eredmény számításánál is jelentkezni fog. T3kearányos eredmény Ennél a számításnál kiderül, hogy 100 ft saját t#kére, hány ft jut az üzleti eredményb#l, tehát ugyanúgy kell számolnunk, mint az el#z# esetben csak itt a nevez#ben a saját t#ke szerepel.
T kearányos eredmény 1998 a bázis El z év a bázis
1998 1999 20,32% 20,53% 100,00% 101,01% --101,01%
2000 22,25% 109,49% 108,40%
2001 16,56% 81,47% 74,40%
27. táblázat 2000-ig ez az arány viszonylagos stabilitást mutat a Schiller Autóház Kft.-nél viszont 2001-ben 25% csökkenés tapasztalható, ezt a jelenséget – az árbevétel arányos eredmény számításánál fellép# csökkenéssel együtt – nemcsak érdemes, hanem szükséges is tovább vizsgálni.
41
T3kehatékonyság Ez a mutató (Return on equity) a jövedelmez#ség mérésének igen gyakran használt mutatója, mert -
a vállalkozás menedzsmentjének érdekeltségi rendszerével igen szoros kapcsolatban van,
-
az
osztalékfizetési
képességre,
illetve
a
lehetséges
maximális
t#kegyarapodáshoz ad információkat, -
a
nemzetközi
gyakorlatban
is
számos
alkalommal
használják
a
vállalkozások összehasonlítására. Ha az osztalékfizetési képességet vizsgáljuk, akkor a viszonyítási alapként a saját t#ke helyett a jegyzett t#két szerepeltetjük.
1998 1999 17,44% 17,46% 100,00% 100,15% --100,15%
T ke hatékonysága (ROE) 1998 a bázis El z év a bázis
2000 16,81% 96,42% 96,27%
2001 12,90% 74,00% 76,75%
28. táblázat Hasonló képet mutat ez a táblázat is, mint az el#z#, de itt a számlálóban nem az üzleti tevékenység eredménye, hanem az adózott eredmény szerepel. A 25%-os csökkenés 2001-ben itt is megjelenik, ezért célszer7 az utóbbi három mutatót együtt vizsgálni. Mivel mindhárom (az árbevétel arányos eredmény, a t#kearányos eredmény és a t#ke hatékonyság) mutató számlálójában valamilyen eredménykategória szerepel ajánlatos err#l az oldalról közelíteni a problémát. Mivel ez a problémakör nem el#ször fordul el# ebben az elemzésben, elég ismét arra hivatkoznunk 2001-ben bázis áron csökkent az értékesítés nettó árbevétele, a költségek pedig ennél
kisebb
mértékben
estek
vissza,
ez
eredménykategóriára.
42
pedig
negatív
hatással
volt
minden
IV./4 A Schiller Autóház Kft. hatékonysági vizsgálata
Hatékonyság növelését elengedhetetlenül fontossá teszi az, hogy -
a gazdasági növekedés néhány fontos forrása (pl. anyag, természeti er#források) korlátozottan áll(nak) rendelkezésre,
-
egyes er#források (jól képzett munkaer#, korszer7 technológia) nem állnak még minden vállalkozás rendelkezésére,
-
a versenyképes tevékenység minél kevesebb er#forrás felhasználásával történ# el#állítást követel meg.
Emellett – a küls# piaci feltételek változásai miatt – még a korábban elért szint tartása is nehéz feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása nélkül. A hatékonyság és a jövedelmez#ség szoros összefüggésben áll egymással, fokozásuk alapvet# érdek mikro- és makroszinten egyaránt, kézzelfoghatóan kényszerít# er# pedig a valós tulajdonosi réteg kialakulása. Az elemz# munka feladata, hogy vizsgálja a gazdasági hatékonyság színvonalának alakulását. A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, s ennek érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. Természetesen itt az eredmény és a ráfordítás fogalmakat nem számviteli, hanem közgazdasági értelemben használjuk. Az eredmény (hozam) és a ráfordítás (er#forrás-felhasználás) viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Ebb#l származik a gazdaságosság legegyszer7bb és egyben a legérthet#bb megfogalmazása: „legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt!” Tekintettel a termeléshez szükséges er#források sz7kösségére és a piaci verseny követelményeire, az anyagi javak termelésének megfelel# ütem7 növeléséhez rendszeresen csökkenteni kell az egységnyi termeléshez szükséges er#források mértéket. Így elérhetjük, hogy az anyagi javak termelése gyorsabban növekedjen, mint er#forrásaink, vagy akkor is növekedjék, ha egyes er#forrásaink nem b#vülnek.
43
A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát jelenti, ez pedig a felhasznált er#források egységnyi mennyiségére jutó hozammal, vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges er#források mennyiségével mérhet#. A hatékonyság vizsgálható a nemzetgazdaság szempontjából és a vállalkozás szempontjából, s#t a vállalkozáson belüli (önelszámoló) egységek szintjén is. A hatékonyság alatt az összes termelési tényez# (er#forrás) együttes eredményességet értjük, hatékonyabb munkán, pedig ennek a javulását, ez – a fogalom komplexitása miatt – nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejl#désére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A tevékenység gazdaságosságának vizsgálatához és összehasonlító elemzéséhez olyan gazdasági mutatókra van szükség, amelyek sokoldalúan jellemzik a gazdálkodás mikroszint7 hatékonyságát és vállalkozási szemlélet7 jövedelmez#ségét. Hatékonysági mutatók Az elemzéshez alkalmazott hozam- (teljesítmény-) mutatók és a felhasznált er#források (ráfordítások) rendszerbe foglalását tartalmazza a következ# táblázat. Hozammutatók
Megnevezés
+ +/= = = =
Értékesítés nettó árbevétele Saját el*állítású eszközök aktivált értéke Saját termelés6 készletek aktivált értéke Eladott áruk beszerzési értéke Közvetített szolgáltatások Bruttó termelési érték Anyag költség Anyag jelleg6 szolgáltatás Anyagmentes termelési érték Értékcsökkenés Nettó termelési érték Bérköltség Személyi jelleg6 egyéb kifizetések Tiszta jövedelem
1998
1999
2000
2001
4860900 6144700 7378275 7577334 0 0 0 0 0 0 0 0 3545533 4513325 5485927 5500351 11539 4872 5148 26710 1303828 1626503 1887200 2050273 509134 672235 744013 886236 299239 448115 500962 530203 495455 506153 642225 633834 24478 39615 37980 57485 470977 466538 604245 576349 156270 201378 214865 236909 14244 21119 14960 7277 300463 244041 374420 332163
29. táblázat
44
Felhasznált er3források
+ + + = + =
Megnevezés
1998
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték6 jogok M6szaki gépek, berendezések, járm6vek Egyéb berendezések, gépek, járm6vek Tenyészállatok Aktivált tárgyi eszközök Készletek "Összes" eszköz
496292 501927 502071 468666 22705 34902 41606 46390 32283 25668 30686 30485 0 0 0 0 551280 562497 574363 545541 429628 563555 573723 501413 980908 1126052 1148086 1046954
Bérköltség + Személyi jelleg6 egyéb ráfordítások = Összes kifizetett bér
+ + + =
Anyagjelleg6 ráfordítások Személyi jelleg6 ráfordítások Értékcsökkenés Egyéb ráfordítások Él és holtmunka ráfordítások
156270 14244 170514
1999
201378 21119 222497
2000
2001
214865 14960 229825
236909 7277 244186
4393592 5677703 6782432 6992562 233844 288952 315555 335381 24478 39615 37980 57485 77722 49396 52665 107317 4729636 6055666 7188632 7492745
30. táblázat A hozam- vagy teljesítménymutatók az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszint7 tiszta jövedelemhez való hozzájárulást mérik. A bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyid#szaki teljes hozamértékét jelenti. Ez egyértelm7bben jelentkezik a termel#tevékenységnél, de – mint a kereskedelemben is – az értékesítés nettó árbevételét csökkentetni kell az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítményekkel. Figyelembe kell vennünk olyan hozamot is, amely lassúbb folyamat eredményeként – anyagfelhasználás, amortizáció – jelenik meg a következ# évek ráfordításaiban. E körbe tartozik a saját el#állítású eszközök értéke. Az anyagmentes termelési érték a bruttó termelési értékb#l kiindulva számítható az anyagjelleg7 ráfordítások összegével csökkentve azt. Ez utóbbiakból azonban az ELÁBÉ és az eladott (közvetített) szolgáltatások összegét már az el#z# pontban levontuk, így valójában csak az anyagköltség és az igénybe vett anyagjelleg7 szolgáltatások vonandók le. A nettó termelési érték közelít#leg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálat egyik legfontosabb mutatója, miután a vállalkozás által létrehozott új értéket számszer7síti. Gazdasági tartalmát tekintve a bruttó munkajövedelemb#l és a vállalkozásnál realizált tiszta jövedelemb#l tev#dik össze. 45
A lekötött termelési tényez#kön az aktivált tárgyi eszközöket, a készleteket, illetve a kifizetett bért értjük. Ezen belül pedig az aktivált tárgyi eszközök az ingatlanok, a m7szaki és egyéb berendezések értékének összegét jelenti. A kifizetett bér pedig a bérköltséget és a személyi jelleg7 egyéb kifizetéseket jelenti. Az él#- és holt munka pedig az anyagjelleg7-, a személyi jelleg7- és az egyéb ráfordítások valamint az értékcsökkenési leírás összegét mutatja. Gazdasági hatékonyság Az ismert adatokból képezhet# legáltalánosabb hatékonysági mutató a következ#: Nettó termelési érték Komplex (gazdasági) hatékonyság = —————————————————— 0,2 * „Összes” eszközérték+ 1,8 * Bérköltség
Gazdasági hatékonyság (100 ft súlyozott lekötött termelési tényez*re jutó termelési érték) 1998 a bázis El z év a bázis
1998 93,61% 93,61 100,00% ---
1999 74,56% 74,56 79,65% 79,65%
2000 93,93% 93,93 100,34% 125,97%
2001 88,82% 88,82 94,87% 94,56%
31. táblázat
Az lenne az elfogadható, ha 100 ft lekötött termelési tényez#re legalább 100 ft termelési érték jutna. Ez a vállalkozásnál – a négy év alatt – egyszer sem következik be, igaz 1998-ben és 2000-ben megközelíti ezt az értéket, viszont a többi évben – f#leg 99-ben messze elmarad t#le. Az okok kiderítése miatt szükséges a képletben szerepl# hozam- és ráfordítás kategóriát részletesen megvizsgálnunk.
46
Nettó termelési érték 1998 a bázis El z év a bázis
1998 470977 100,00% ---
1999 2000 466538 604245 99,06% 128,30% 99,06% 129,52%
2001 576349 122,37% 95,38%
"Összes" eszköz 1998 a bázis El z év a bázis
980908 100,00% ---
1126052 1148086 114,80% 117,04% 114,80% 101,96%
1046954 106,73% 91,19%
Összes kifizetett bér 1998 a bázis El z év a bázis
170514 100,00% ---
222497 229825 130,49% 134,78% 130,49% 103,29%
244186 143,21% 106,25%
32. táblázat A táblázatból kit7nik, hogy 1999-ben a nettó termelési érték az el#z# évihez képest kismértékben csökkent, ezzel szemben a ráfordítások – különösen a nevez#ben nagy súllyal szerepl# összes kifizetett bér – jelent#s mértékben emelkedtek. A következ# év kiugró hatékonyságát pedig az eredményezte, hogy a hozammutató a 99-s évhez majdnem 30%-kal, míg a ráfordítások csak néhány százalékkal növekedtek. 2001-ben ismét nincs szinkronban a kifizetett bér a nettó termelési értékkel, az ellentétes mozgásból hatékonyság csökkenés következik, viszont ez a romlás már nem olyan nagy mérték7, mint 1999-ben. Ráfordítás hatékonyság A másik elterjedt hatékonyság mutatót ráfordítás hatékonyság mutatónak nevezzük. A képlet itt annyiban módosul, hogy a számlálóban nem a nettó termelési érték, hanem a tiszta jövedelem szerepel, a nevez#ben pedig az el#- és holt munka ráfordítással számolunk.
Ráfordítás hatékonyság (100 ft él* és holtmunkára jutó tiszta jövedelem) 1998 a bázis El z év a bázis
1998 6,35%
1999 4,03%
2000 5,21%
2001 4,43%
6,35 100,00% ---
4,03 63,44% 63,44%
5,21 81,99% 129,24%
4,43 69,78% 85,11%
33. táblázat
47
Ez az eredmény a Schiller Autóház Kft.-nél nagy ingadozást mutat, amit viszont látni kell, hogy a négy év során 30%-kal csökkent a mutató értéke. Hasonlóan a gazdasági hatékonyság mutatóhoz, itt is látszik, hogy hatékonyság szempontjából a 99-es és a 2001-es év kiemelked#en rossz volt. Mivel a gazdasági és a ráfordítás hatékonysági mutatók szisztémája megegyezik, így a vizsgálati módszer is hasonló lesz.
Tiszta jövedelem 1998 a bázis El z év a bázis
1998 300463 100,00% ---
1999 2000 244041 374420 81,22% 124,61% 81,22% 153,43%
2001 332163 110,55% 88,71%
Él és holtmunka ráfordítások 1998 a bázis El z év a bázis
4729636 100,00% ---
6055666 7188632 128,04% 151,99% 128,04% 118,71%
7492745 158,42% 104,23%
34. táblázat Itt valamivel egyszer7bb a dolgunk, mert csak egy hozam illetve egy ráfordítás kategóriát kell figyelembe vennünk. Ennél a vizsgálatnál is azt az eredményt kapjuk, mint az el#z#nél. A hozamok hullámzó mozgásával szemben áll a ráfordítások folyamatos növekedése, ami 1999-ben és 2001-ben jelent#sen csökkenti a Schiller Autóház Kft. ráfordításainak hatékonyságát.
Rész (parciális) hatékonysági illetve igényességi mutatók
Több, részletesebb információt nyújtanak a vállalkozás vezetése számára a rész hatékonysági mutatók. Ilyen az eszköz hatékonyság, a bérhatékonyság valamint a készlethatékonyság.
48
Tárgyi eszköz hatékonyság és igényesség Els#ként az aktivált tárgyi eszközökb#l számítható mutatóval ismerkedünk meg, ami az eszközök és a nettó termelési érték viszonyát fejezi ki.
1998 Tárgyi eszköz hatékonyság (100 ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték) 1998 a bázis
85,43% 85,43 100,00%
El z év a bázis
---
1999
2000
2001
82,94%
105,20%
105,65%
82,94
105,20
105,65
97,08%
123,14%
123,66%
97,08%
126,84%
100,42%
35. táblázat A vizsgált id#szak els# felében a viszonylag kedvez#tlen értékekkel szemben áll a második két év adatai, amelyek már megfelelnek az ágazati átlagnak. A hatékonyság mutatókhoz, mindig kapcsolódik egy igényességi mutató is, amely jelen esetben azt mutatja meg, hogy 100 ft nettó termelési értékhez, mekkora aktivált tárgyi eszközre van szükség.
Tárgyi eszköz igényesség (100 ft nettó termelési értékhez szükséges aktivált tárgyi eszköz) 1998 a bázis El z év a bázis
1998 117,05%
1999 120,57%
2000 95,05%
2001 94,65%
117,05 100,00% ---
120,57 103,01% 103,01%
95,05 81,21% 78,84%
94,65 80,87% 99,58%
36. táblázat Ebb#l a táblából is pontosan ugyanazokat a következtetések tudjuk levonni, mint az el#z#b#l, hiszen a táblázat alapjául szolgáló igényességi képlet a hatékonysági reciproka.
49
Bérhatékonyság és bérigényesség A mutató a vállalkozásnál kifizetett bér és személyi jelleg7 egyéb kifizetés új értéket létrehozó képességét fejezi ki.
1998 Bérhatékonyság (100 ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték)
276%
1998 a bázis El z év a bázis
1999 210%
2000
2001
263%
276
210
100,00%
75,91%
95,19%
85,45%
75,91%
125,39%
89,77%
---
263
236% 236
37. táblázat
Ebb#l a táblából kit7nik, hogy a vállalkozás számára a 2001-es és az 1999-es év nehezebb volt, mint a többi. Viszont a vállalkozás nem panaszkodhat, hiszen mind a négy évben jóval magasabb a kapott érték, mint az országos átlagot jelent# 170-180 ft. Az igényességi mutatón még jobban látszik, hogy 100 ft nettó termelési értékhez 1999-ben párosul a legtöbb kifizetett bér.
Bérigényesség (100 ft nettó termelési értékhez szükséges kifizetett bér) 1998 a bázis El z év a bázis
1998 36,20%
1999 47,69%
2000 38,04%
2001 42,37%
36,20 100,00% ---
47,69 131,73% 131,73%
38,04 105,06% 79,75%
42,37 117,02% 111,39%
38. táblázat
50
Készlethatékonyság és készletigényesség A hatékonyság vizsgálatának egy nagyon fontos része a készletek alaposabb elemzése, f#leg egy olyan vállalkozásnál, amely hatalmas alkatrész illetve gépkocsi készlettel dolgozik. Ismét kiderül, hogy az 1999-es év negatív változásokat hozott a Schiller Autóház Kft. gazdálkodásában.
Készlethatékonyság (100 ft készletre jutó nettó termelési érték) 1998 a bázis
1998
1999
2000
2001
109,62%
82,78%
105,32%
114,94%
109,62 100,00%
El z év a bázis
---
82,78
105,32
114,94
75,52%
96,07%
104,85%
75,52%
127,22%
109,14%
39. táblázat A 99-es jelent#s hanyatlás után a készlethatékonyság 2000-ben már majdnem elérte a 98-as szintet a hatékonyság, 2001-ben pedig túl is szárnyalta azt.
Készletigényesség (100 ft nettó termelési értékhez szükséges készlet) 1998 a bázis El z év a bázis
1998 91,22%
1999 120,80%
2000 94,95%
2001 87,00%
91,22 100,00% ---
120,80 132,42% 132,42%
94,95 104,09% 78,60%
87,00 95,37% 91,63%
40. táblázat Az igényesség számításból látszik igazán, hogy 100 ft nettó termelési értékhez 1999ben, sokkal több, mint 100 ft készlet kellett. Ez olyan mérték7 csökkenés, aminek az okait szükségszer7 részletes vizsgálattal feltárnunk. Mivel a hozam illetve ráfordítás mutatókat a komplex hatékonyság esetében már vizsgáltuk, most a készleteket kell nagyító alá helyeznünk.
51
1998 Készletforgási sebesség Napokban 1998 a bázis El z év a bázis Fordulatokban 1998 a bázis El z év a bázis
1999
2000
2001
32,26 100,00%
33,48 103,77% 103,77%
28,38 87,98% 84,78%
24,15 74,87% 85,10%
11,31 100,00%
10,90 96,37% 96,37%
12,86 113,67% 117,95%
15,11 133,57% 117,51%
41. táblázat A táblázatból kiderül, hogy miért is olyan 99-ben a készlethatékonyság, mint amilyen. A problémás évben a készletek forgási sebessége napokban az elvárt csökkenés helyett 3,77%-kal emelkedett. A következ# években a vállalkozás úrrá tudott lenni a 99-es évi készletezési
gondjain,
ami
nemcsak
a
készletek
forgási
sebességén,
hanem
készlethatékonyság javulásán is jól látszik. A IV. fejezetben felhasznált irodalom jegyzéke: Dr. Bíró Tibor – Pucsek József – Dr. Sztanó Imre Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt (2001) Diana R. Harrington A vállalatok pénzügyi elemzése / Corporate financial analysis Kossuth (1995) A Központi Statisztikai Hivatal honlapja
www.ksh.hu Mutatószámok és elemzések gy7jteménye Multimédiás CD-ROM Verlag Dashöfer Gazdasági és Jogi Szakkiadó (2001) Otto H. Jacobs – Andreas Oestreicher Mérlegelemzés / Bilanzanalyse Kossuth (2000) PC-Contoller 2.0/V5.1 Multimédiás CD-ROM Verlag Dashöfer Gazdasági és Jogi Szakkiadó (2001)
52
a
V. Következtetések V./1 Javaslatok a vállalkozás pénzügyi, számviteli információs rendszerének javítására
A Schiller Autóház Kft.-nek körültekint#en számba kell vennie a jelenlegi rendszer javításának lehetséges variációt. Minden esetben figyelembe venni az adott variáció révén nyert eredményt, valamint ezen eredmény elérésének anyagi vonzatait is. A lehet#ségek vizsgálatánál fontos szempontként kell jelentkeznie az eredmény elérés határidejének is. Általában a rövid id# alatt történ#, emellett nagyon hatékony átszervezés megvalósítása a cél minden vállalkozás esetében. Nézzünk részletesen néhány variációt, valamint azok el#nyeit illetve hátrányait. A jelenlegi programok tovább fejlesztése Mivel a Turbosoft program nagyon sokoldalú rendszer, rengeteg el#nyös tulajdonsággal, els#ként ennek felfejlesztése lenne a legkézenfekv#bb. Ennek a programnak néhány részét ki kellene b#víteni, illetve kiegészíteni különböz# modulokkal: -
A különböz# bankokat szét kellene választani, forgalmunk rögzítését lehet#vé tenni
-
Kib#víteni a lekérdezési lehet#ségeket
-
Egy a beérkez# (szállítói) számlákkal foglalkozó modul beépítése
-
Könyvelési modul létrehozása
-
Vezet#i információs modul alkalmazása
A jelenlegi programok On-line összekapcsolása A következ# lehet#ség a jelenlegi programok On-line összekapcsolása. Ennek gátat szabhatnak különböz# problémák: -
A programok különböz# fejleszt#kt#l származnak
-
Az egyes programok eltér# alapokon futnak
53
-
Az összekapcsolás révén hardverigények is jelentkeztek Az eltér# rendszer7 programok összekapcsolása nagyon körülményes,
költséges variációnak bizonyulna és a megvalósíthatóság is kérdésessé válik. Új vezet3i információs rendszer kialakítása a jelenlegi alapjain Kétségtelen, hogy a legegyszer7bb megoldás az, ha a vállalkozás egy olyan programot vásárol, amelyik egyszer7en a jelenlegi rendszer adottságait és felépítését kihasználva teremtené el# a szükséges információkat. Gyakorlatilag a jelenlegi rendszer csúcsán elhelyezked# információs rendszer kapna teljes számítógépes támogatottságot. Azonban ennek is megvannak a maga hátrányai: -
Bizonyos információk nem nyerhet#ek ki a programokból, a kézi adatszolgáltatás nem nélkülözhet#
-
A manuális munkák hibáinak lehet#sége továbbra is fennállna
-
Az eltér# alapon m7köd# rendszereket kezelni képes rendszer fejlesztése vagy beszerzése nehézkes és költséges.
Új, integrált rendszer vásárlása A kész rendszer vásárlása kapcsán a piacon található integrált rendszereket kell alaposan szemügyre venni. Az értékelés során a rendszerekkel szemben támasztott követelményekb#l kell kiindulni, valamint nem szabad figyelmen kívül hagyni a rendszerekhez kapcsolódó referenciákat sem. Fontos, hogy a programmal kapcsolatban más vállalkozások által szerzett tapasztalatokat megismerjék és összehasonlítsák a nyújtott szolgáltatásokat az elvárásokkal. F#ként hasonló tevékenységet végz# vállalatok véleményére lenne szükség. Ezek után következhet az egyedi igények szerinti paraméterezhet#ség vizsgálata.
54
V./2 Javaslatok a vállalkozás pénzügyi jövedelmez3ségének javítására
A vagyoni helyzet vizsgálatakor, azon belül is a vagyonszerkezet elemzésekor els# pillantásra negatív tendenciákat fedezhettünk fel, mivel a mutató értéke folyamatosan, évr#l évre csökkent. Viszont a részletes vizsgálatok már hatékonyság javulását mutattak, hiszen a vállalkozás csak a feleslegessé vált ingatlanoktól vált meg. Ez okozta a számláló, és ezzel együtt a mutató értékének jelent#s csökkenését. Ezzel együtt tovább b#vült a vállalkozás m7szaki berendezéseinek állománya, ami szintén a hatékonyság növelésének irányába hatott. Ugyanebben a fejezetben vizsgáltuk a saját t#ke növekedési ütemét. Ebben az esetben már valóban egy jelent#s problémával találtuk szembe magunkat. Nevezetesen az értékesítés árbevételének csökkenésével. Ez egy olyan nehézsége volt a 2001-es évnek, amellyel nemcsak a Schiller Autóház Kft.-nek kellett szembe néznie, hanem az egész ágazatot érintette. Emlékezetes, hogy már a szeptemberi terrortámadások el#tt érezhet#ek voltak a recesszió hatásai, amelyeket a tragikus események még jobban feler#sítettek. Világszerte csökkent az autóeladások száma, ez a csökkenés gyárbezárásokhoz is vezetett. Szerencsére Magyarországon az autóértékesítés nem esett vissza olyan drámaian, mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Ez a viszonylag elöregedett hazai járm7park folyamatos lecserélésével magyarázható.
A pénzügyi helyzet vizsgálata során a vev#k és a szállítók forgási sebességének a kívánatostól való nagy mérték7 eltérését vehettük észre. Csak a partnerek részletes vizsgálata után bizonyosodott be, hogy ezek a különbségek egy ilyen nagy autókereskedésben teljesen normálisak. A vev#k akkora tételekben vásárolnak, hogy szinte lehetetlen lenne egy összegben fizetniük, továbbá az Opel is csak a hó végén számlázza ki az alkatrészeket, ami gátolja az azonnali fizetést. Ezekhez jön még az is, hogy az új autók számlái csak az autók után érkeznek meg.
55
A hatékonyság vizsgálatakor ismét el#jönnek a 2001. évi eredménycsökkenés hatásai, amir#l a vállalkozás nem tehet, hiszen rajta kívül álló, világgazdasági folyamatok áldozata lett, a többi autókeresked#vel együtt. Viszont annál inkább felel#s a vállalkozás a 99-es év készlethatékonyságának jelent#s romlásáért. Ebben az évben indokolatlanul magas volt a készletek aránya. A következ# években már tudott javítani a vállalkozás a mutató értékén, ez a készletgazdálkodás alaposabb ellen#rzésének volt köszönhet#. Összességében elmondható, hogy a Schiller Autóház Kft. gazdálkodását nem hátráltatják olyan bels#, negatív folyamatok, amelyekért a vállalkozás vezetése lenne a felel#s. Nehézségeket okozhatnak viszont küls#, a vállalkozástól függetlenül végbemen# folyamatok. Ilyen az autóvásárlások globális visszaesése, ez ellen egyetlen vállalkozás sem tudja hatékonyan felvenni a küzdelmet. Csökkenteni viszont lehet ezeket a negatív tendenciákat. Erre az egyik leghatékonyabb módszer – a több lábon állás elvét figyelembe véve – az értékesítési profil b#vítése.
56
VI. Mellékletek
VI./1 A Schiller Autóház Kft. mérlegei (1998-2001)
VI./2 A Schiller Autóház Kft. eredmény-kimutatásai (1998-2001)
VI./3 Képletgy5jtemény
57
VI./1 A Schiller Autóház Kft. mérlegei (1998-2001) A I. I.1 I.2 I.3 I.4 I.5 I.6 I.7 II. II.1 II.2 II.3 II.4 II.5 II.6 II.7 III. III.1 III.2 III.3 III.4 III.5 III.6 III.7 B I. I.1 I.2 I.3 I.4 I.5 I.6 II. II.1 II.2 II.3 II.4 II.5 III. III.1 III.2 III.3 III.4 IV. IV.1 IV.2 C C.1 C.2 C.3
Megnevezés (adatok ezer forintban) Befektetett eszközök
Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni érték6 jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott el*legek Immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték6 jogok M6szaki berendezések, gépek, járm6vek Egyéb berendezések, gépek, járm6vek Tenyészállatok Beruházások Beruházásokra adott el*leg Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban Tartós adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. viszonyban álló váll.ban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesít* értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Forgóeszközök Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termék Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott el*leg Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev*k) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. viszonyban lev* vállal szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények és részesedések Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít* értékpapírok Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek Aktív id beli elhatárolások Bevételek aktív id*beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id*beli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen
58
1998 556900 5520 2500
1999 574441 8442 2500
2000 641994 64476 1667
2001 602864 54168 1250
1200 1820
1350 4592
753 62056
1466 51452
551280 496292 22705 32283
564844 501927 34902 25668
574363 502071 41606 30686
545541 468666 46390 30485
2347
100
1155
3155
3155
100
1155
3155
3155
788317 429628 2600
919241 1088819 1130619 563555 573723 501413 2086 4032
427028
563555
571637
497381
302145 169411
327988 290026
452449 243327 189556
588656 405019 56940
132734 0
37962 0
19566 0
126697 0
56544 1349 55195 13448
27698 1059 26639 25484
13448
25484
62647 10917 51730 13538 11 13527
40550 6634 33916 36767 1793 34974
1358665 1519166 1744351 1770250
D I. II. III. IV. V. VI. VII. E E.1 E.2 E.3 F I. I.1 II.2 III.3 II. II.1 II.2 II.3 II.4 II.5 II.6 II.7 II.8 III. III.1 III.2 III.3 III.4 III.5 III.6 III.7 III.8 G G.1 G.2 G.3
Megnevezés (adatok ezer forintban) Saját t ke Jegyzett t'ke ebb*l visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett t'ke T'ketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Céltartalékok a várható kötelezettségekre Céltartalékok a jöv*beni költségekre Egyéb céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt köt.-ek egyéb részesedési viszonyban lev* vállal szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvény Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós köt.-ek egyéb részesedési viszonyban lev* vállal szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök ebb*l átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vev*t*l kapott el*legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú köt.-ek egyéb részesedési viszonyban lev* vállal szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Passzív id beli elhatárolások Bevételek passzív id*beli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív id*beli elhatárolása Halasztott bevételek Források összesen
59
1998 676308 60000
1999 795159 60000
2000 2001 931806 1035395 60000 60000
518387
613808 2500
733492 1667
870556 1250
97921 9936 9936
118851 13811 13811
136647 0
103589 15432 15432
664045 0
693116 0
723703 0
652120 0
0
29211 29211
12103 12103
0
664045 268499
663905 59999
711600 60199
652120
18377 310213
19672 536988
12000 23719 527765
11141 7844 518779
62865
46666 67690 67303 32239 35064
66956 8376
47246 17080
25052 88842
8376
17080
88842
1358665 1519166 1744351 1770250
VI./2 A Schiller Autóház Kft. eredmény-kimutatásai (1998-2001)
Megnevezés (adatok ezer forintban) 1Belföldi értékesítés nettó árbevétele 2Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele I. 3Saját termelés6 készletek állományváltozása 4Saját el*állítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek ebb*l visszaírt értékvesztés 5Anyagköltség 6Igénybe vett szolgáltatások 7Egyéb szolgáltatások értéke 8Eladott áruk beszerzési értéke 9Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjelleg6 ráfordítások 10Bérköltség 11Személyi jelleg6 egyéb kifizetések 12Bérjárulékok V. Személyi jelleg6 ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások ebb*l értékvesztés A Üzemi tevékenység eredménye 13Kapott osztalék és részesedés ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott 14Részesedés értékesítésének árfolyamnyeresége ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott 15Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott 16Egyéb kapott kamatok és kamatjelleg6 bevételek ebb*l kapcsolt vállalkozástól kapott 17Pénzügyi m6veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi m6veletek bevételei 18Befektetett pénzügyi eszközök kamatai árfolyamvesztesége ebb*l kapcsolt vállalkozásnak adott 19Fizetend* kamatok és kamatjelleg6 ráfordítások ebb*l kapcsolt vállalkozásnak adott 20Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21Pénzügyi m6veletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi m6veletek ráfordításai B Pénzügyi m"veletek eredménye C Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D Rendkívüli eredmény E Adózás el tti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F Adózott eredmény 22Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 23Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés G Mérleg szerinti eredmény
60
1998 1999 2000 2001 4860900 6144700 7378275 7577334 4860900 6144700 7378275 7577334
0 6173
0 74183
0 17695
0 86826
509134 672235 744013 886236 299239 448115 500962 530203 28147 39156 46382 49062 3545533 4513325 5485927 5500351 11539 4872 5148 26710 4393592 5677703 6782432 6992562 156270 201378 214865 236909 14244 21119 14960 7277 63330 66455 85730 91195 233844 288952 315555 335381 24478 39615 37980 57485 77722 49396 52665 107317 3629 15600 137437 163217 207338 171415
8562
4300
1967
2080
281 8843
4300
26 1993
164 2244
12522
28773
12483 32
7240
8 7248 -5004 166411 2797 3420 -623 165788 32199 133589 30000 103589
12522 -3679 133758 10834
28773 -24473 138744 30467
10834 144592 26671 117921
30467 169211 30360 138851
2634 15117 -13124 194214 11347 12271 -924 193290 36643 156647
20000 97921
20000 118851
20000 136647
VI./3 Képletgy5jtemény
1. táblázat
T#keer#sség
Saját t#ke =————————————————* 100 Mérlegf#összeg
2. táblázat
Vagyonfedezettség
Saját t#ke =————————————————* 100 Befektetett eszközök
3. táblázat
Vagyonszerkezet
Befektetett eszközök =————————————————* 100 Összes eszköz
4. táblázat
Ingatlanok aránya
Ingatlanok =————————————————* 100 Összes eszköz
5. táblázat
M7szaki berendezések M7szaki berendezések aránya =————————————————* 100 Összes eszköz
6. táblázat
Tárgyi eszköz fedezettség
Saját t#ke =————————————————* 100 Tárgyi eszközök
7. táblázat
Saját t#ke növekedés I.
Mérleg szerinti eredmény =————————————————* 100 Jegyzett t#ke
8. táblázat
Saját t#ke növekedés II.
Mérleg szerinti eredmény =————————————————* 100 Saját t#ke
Saját t#ke fordulatszáma
Saját t#ke =———————————————— Nettó árbevétel
9. táblázat
61
10. táblázat
Eszközök fordulatszáma
Eszközök =———————————————— Nettó árbevétel
16. táblázat
Általános likviditás
Forgóeszközök =————————————————* 100 Kötelezettségek
17. táblázat
Rövidtávú likviditás
Forgóeszközök =————————————————* 100 Rövid lejáratú kötelezettségek
Gyorsráta
Követelések+értékpapírok+pénzeszközök =————————————————* 100 Rövid lejáratú kötelezettségek
18. táblázat
.
19. táblázat
Dinamikus likviditás
Üzemi, üzleti eredmény =————————————————* 100 Rövid lejáratú kötelezettségek
20. táblázat
Hosszútávú likviditás
Üzemi, üzleti eredmény =————————————————* 100 Kötelezettségek
21. táblázat
Hitelfedezettség
Követelések =————————————————* 100 Kötelezettségek
Eladósodottság
Saját t#ke =————————————————* 100 Kötelezettségek
23. táblázat
Nettó eladósodottság
Kötelezettségek-Követelések =————————————————* 100 Saját t#ke
24. táblázat
Vev#k forgási sebessége
Vev# állomány*365 =————————————————* 100 Értékesítés nettó árbevétele
22. táblázat
62
25. táblázat
Szállító állomány*365 Szállítók forgási sebessége =————————————————* 100 Anyag jelleg7 kiadás
26. táblázat
Üzemi, üzleti eredmény Árbevétel arányos eredmény =————————————————* 100 Értékesítés nettó árbevétele
27. táblázat
T#kearányos eredmény
Üzemi, üzleti eredmény =————————————————* 100 Saját t#ke
T#ke hatékonysága
Üzemi, üzleti eredmény =————————————————* 100 Jegyzett t#ke
31. táblázat
Gazdasági hatékonyság
Nettó termelési érték =————————————————* 100 0,2 * ”Összes eszköz”+1,8 * Bérköltség
33. táblázat
Ráfordítás hatékonyság
Tiszta jövedelem =————————————————* 100 Él#- és holtmunka ráfordítás
35. táblázat
Nettó termelési érték Tárgyi eszköz hatékonyság =————————————————* 100 Aktivált tárgyi eszközök
37. táblázat
Bérhatékonyság
Nettó termelési érték =————————————————* 100 Kifizetett bér
39. táblázat
Készlet hatékonyság
Nettó termelési érték =————————————————* 100 Készletek
41. táblázat
Készlet forgási sebesség
Készletek*365 =————————————————* 100 Értékesítés nettó árbevétele
28. táblázat
63
VII. Irodalomjegyzék 1. Dr. Birher Ilona – Pucsek József – Sándor Lászlóné dr. – Dr. Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése Perfekt (2001) 2. Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt (2001) 3. Diana R. Harrington: A vállalatok pénzügyi elemzése / Corporate financial analysis Kossuth (1995) 4. Dr. Gazsó József – Dr. Körmendi Lajos: Az elemzés – ellen3rzés módszertana BGF PSZFK (1999) 5. A Központi Statisztikai Hivatal honlapja (www.ksh.hu) 6. Mutatószámok és elemzések gy5jteménye Controlling a gyakorlatban multimédiás CD-ROM Verlag Dashöfer Gazdasági és Jogi Szakkiadó (2001) 7. Otto H. Jacobs – Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés / Bilanzanalyse Kossuth (2000) 8. OPEL Magazin Az Opel Magyarország Kft. hivatalos lapja 9. PC-Controller 2.0/V5.1 Controlling a gyakorlatban multimédiás CD-ROM Verlag Dashöfer Gazdasági és Jogi Szakkiadó (2001) 10. Schiller Opel – Mi Újság A Schiller Opel márkakereskedés és szerviz hírlevele 11. Zsíros Rózsa: A siker nyomában I. Magister ’93 (1997)
64
A Schiller Autóház Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmez ségi helyzetének értékelése a beszámoló alapján Papp Ádám / Nappali tagozat / IV. csoport / Számvitel szak / Vállalkozási szakirány A vállalkozás tevékenysége az Opel személy- és haszongépjárm vek értékesítésére, garanciális és garancián túli javításra, m szaki vizsgáztatásra és környezetvédelmi felülvizsgálatra, alkatrész kereskedelemre valamint használtautó kereskedésre (O.K. program) terjed ki. A vagyoni helyzet vizsgálatakor, azon belül is a vagyonszerkezet elemzésekor els) pillantásra negatív tendenciákat fedezhettünk fel. Viszont a részletes vizsgálatok már hatékonyság javulását mutattak, hiszen a vállalkozás csak a feleslegessé vált ingatlanoktól vált meg. Ezzel együtt tovább b)vült a vállalkozás m szaki berendezéseinek állománya, ami szintén a hatékonyság növelésének irányába hatott. Ugyanebben a fejezetben vizsgáltuk a saját t)ke növekedési ütemét. Ebben az esetben már valóban egy jelent)s problémával találtuk szembe magunkat. Nevezetesen az értékesítés árbevételének csökkenésével. Ez egy olyan nehézsége volt a 2001-es évnek, amellyel nemcsak a Schiller Autóház Kft.-nek kellett szembe néznie, hanem az egész ágazatot érintette. Emlékezetes, hogy már a szeptemberi terrortámadások el)tt érezhet)ek voltak a recesszió hatásai, amelyeket a tragikus események még jobban feler)sítettek. Világszerte csökkent az autóeladások száma, ez a csökkenés gyárbezárásokhoz is vezetett. A hatékonyság vizsgálatakor ismét el)jönnek a 2001. évi eredménycsökkenés hatásai, amir)l a vállalkozás nem tehet, hiszen rajta kívül álló, világgazdasági folyamatok áldozata lett, a többi autókeresked)vel együtt. Összességében elmondható, hogy a Schiller Autóház Kft. gazdálkodását nem hátráltatják olyan bels), negatív folyamatok, amelyekért a vállalkozás vezetése lenne a felel)s. Nehézségeket okozhatnak viszont küls), a vállalkozástól függetlenül végbemen) folyamatok. Ilyen az autóvásárlások globális visszaesése, ez ellen egyetlen vállalkozás sem tudja hatékonyan felvenni a küzdelmet. Csökkenteni viszont lehet ezeket a negatív tendenciákat. Erre az egyik leghatékonyabb módszer – a több lábon állás elvét figyelembe véve – az értékesítési profil b)vítése.
