a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

A természet és környezet kímélése érdekében szakdolgozatom újrafelhasznált papírra készült.

BGF Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete

Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete

Szakdolgozat Környezetvédelem a Visteon Hungary Kft. esetében

Loe Georgina Számvitel szak Vállalkozási szakirány

2003

-2-


Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés…………………………………………………………………….. 5. oldal

2.

A környezetvédelem szabályozása…………………………………………

8. oldal

2.1.

Általánosan………………………………………………………… 9. oldal

2.2.

A környezetvédelem törvényi szabályozása……………………….. 10. oldal 2.2.1. A környezetvédelmi szabályozás kialakulása hazánkban….. 10. oldal 2.2.2. 1995. évi LIII. törvény……………………………………... 11. oldal

3.

4.

5.

6.

Visteon Hungary Kft. bemutatása…………………………………………. 14. oldal 3.1.

Visteon Corporation……………………………………………….. 15. oldal

3.2.

Visteon Hungary Kft. „Alba” üzem…………….…………………. 17. oldal

A vállalkozásnál el2forduló környezetterhelések………………………….. 19. oldal 4.1.

Leveg2szennyezés………………………………………………

20 oldal

4.2.

Szennyvíz kibocsátás……………………………………………

21. oldal

4.3.

Hulladék…………………………………………………………

21. oldal

4.3.1. Hulladék fogalma…..……………………………………

22. oldal

4.3.2. A vállalatnál keletkez2 hulladékok forrásai……………

22. oldal

4.4.

Zaj………………………………………………………………

23. oldal

4.5.

Talaj és talajvíz szennyezés……………………………………

24. oldal

Az ISO 14001/1996 szabvány bemutatása………………………………

26. oldal

5.1.

Létrejötte………………………………………………………

27. oldal

5.2.

Alkalmazásának okai…………………………………………

27. oldal

5.3.

Alkalmazhatóságának feltételei………………………………

30. oldal

5.4.

A környezetközpontú irányítási rendszer követelményei………

31. oldal

ISO 14001 szabvány alkalmazása a vállalatnál………………………

33. oldal

6.1.

Légszennyez2anyag kibocsátás ellen2rzése…………………

34. oldal

6.1.1. Folyamata………………………………………………

35. oldal

Energiagazdálkodás…………………………………………

36. oldal

6.2.

-3-


6.2.1. Folyamata……………………………………………

36. oldal

Szennyvízkibocsátás felügyelete………………………………

37. oldal

6.3.1. Definíciók………………………………………………

37. oldal

6.3.2. Folyamata……………………………………………

37. oldal

6.3.3. Fontos szabályok……………………………………

39. oldal

Hulladék kezelés…………………………………………

39. oldal

6.4.1. Definíciók………………………………………………

39. oldal

6.4.2. Folyamata………………………………………………

40. oldal

6.4.3. Fontos szabályok………………………………………

45. oldal

7.

Összegzés………………………………………………………………

48. oldal

8.

Mellékletek………………………………………………………………

50. oldal

9.

Irodalomjegyzék…………………………………………………………

60. oldal

6.3.

6.4.

-4-


1. FEJEZET

BEVEZETÉS

-5-


1.

Bevezetés [1] "Egészséges kulturális fejl dés… hazánkban is csak a természet munkájával összhangban, tehát csak akkor várható, ha az emberi alkotások nem a természet romjain, de a természeti alkotások mellett és azok keretében foglalnak tért." /Kaán Károly/

Mai korunk egyik legfontosabb kérdése és megoldandó feladata, környezetünk megóvása és minél kisebb mértékD leterhelése. Fontosságát könnyen beláthatjuk, hisz benne és bel2le élünk. A földi élet kialakulásakor a természet egyensúlyban volt, amit az ember megjelenése sem zavart meg kezdetben. Kés2bb azonban a folyamatos fejl2dése és életfeltételein javítani akarása arra ösztönözte, hogy a környezetét megváltoztassa. Az ember ökológiai körülményei jóval gyakrabban változnak, mint más él2lényeké. Az ütemet a technológia fejl2dése diktálja, amely állandóan gyorsul, így az ember mélyreható, gyakran teljes összeomlással fenyeget2 beavatkozásokat hajt végre abban a biozónában, amelyben és amelyb2l él. A civilizált ember úgy látszik, már elfelejtette: bolygónkon az élet er2forrásai nem kimeríthetetlenek. Miközben az emberiség az 2t körülvev2 természetet vandál módon pusztítja, saját magát is ökológiai katasztrófával fenyegeti. Ha már a gazdasági vonzatát is érzi, talán elismeri hibáit, de akkor valószínDleg már túl kés2 lesz. Az ember egészségben tartása napjainkban a környezet mind nagyobb fokú denaturálódása miatt egyre nehezebbé válik. Az egyetlen lehetséges kiút: a felbomlóban lév2 ökológiai egyensúlyt ismét stabilizálni, s2t, ha lehet azt egy optimális helyzetben még tartóssá is tenni. Ezekre megoldás lehet a termelés környezetkímél2vé tétele, a mesterséges, urbánus környezet humanizálása, fokozva a benne él2 ember alkalmazkodóképességét egy állandóan változó környezethez.

-6-


Az eredményes környezetvédelem megvalósítása tehát napjainkra az emberi populáció fennmaradásának kulcskérdésévé vált, ami csak világméretekben oldható meg. A harmonikus, tiszta környezet kialakításához, fenntartásához az egyének saját józan belátásuk szerint nap, mint nap megtehetik a maguk részét. Ez mind a saját, mind az embertársaik érdekében kötelességük. A környezet- és természetvéd2 szemlélet még csupán kialakulóban van. A környezetvédelem tartalmi – szellemi irányzata a XX. század második felében alakult ki, azonban még hosszú id2t vesz igénybe az általánossá, uralkodóvá válása. A szemléletformáló nevel2munkával párhuzamosan jelenleg törvényes eszközök érvényesítése igyekszik biztosítani a környezet él2 és élettelen alkotóinak optimális épségét. A világ legfejlettebb országaiban jelent2s "zöld" mozgalom bontakozott ki, ami els2sorban pártok, mozgalmak kialakulásában mutatkozik meg. Ezen pártok f2 célja az emberi környezet, a természet és béke meg2rzése, és ennek érdekében megpróbálják bevonni embertársaikat is. Az egyik legjelent2sebb szervezet az 1968-ban alakult Római Klub, amelynek munkájában 25 ország 70 tudósa vesz részt. A klub célja, a Föld globális problémáinak vizsgálata. Jelent2s nemzetközi konferenciák összehívásával sikerül elérniük, hogy a környezetvédelem fontos állomásainak számító, nagymérvD nemzetközi környezetvédelmi egyezmények szülessenek. Az 1992-ben, Rio de Janeiro-ban megrendezett ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferencia számított a legnagyobbnak, ahol 175 ország vett részt. A várakozásokkal ellentétben – a gazdasági érdekek eltér2sége miatt – eredménytelenül zárult. A konferenciának mégis volt egy óriási jelent2sége, hisz a környezetvédelem 10 napon keresztül a világpolitika központi kérdése volt. A konferenciát követ2 médiaközlemények rádöbbentettek mindenkit a környezeti károk és a veszély tényleges mértékére. Dolgozatomban egy termel2 vállalat környezet használatát és annak védelmében tett intézkedéseit szeretném bemutatni.

-7-


2. FEJEZET

A KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSA

-8-


-9-


2. A környezetvédelem szabályozása 2.1. Általánosan [2] Ahogy a bevezet2ben is említettem, az emberiségnek nincs jöv2je, ha nem óvja meg a természetet és a természeti er2forrásokat, hiszen a természet részeként létezik. Napjainkra a környezetszennyezés olyan méreteket öltött, hogy egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyja. Olyan szabályozó rendszert kell kialakítani, amely a környezetet és a gazdaság érdekeit egyaránt figyelembe veszi, és a környezetvédelmet a gazdálkodók és a fogyasztók bels2 érdekévé teszi. A gazdaságilag fejlett országokban, ahol a környezet-politikai irányváltás már bekövetkezett, vagyis a megel2zés el2térbe került, a veszélyelhárítással, károk felszámolásával szemben, megfigyelhet2, hogy a vita is meger2södött az alkalmazható szabályozási eszközökr2l. Napjainkra a környezetvédelmi politikában a megel2zés és gazdasági eszközök kerültek el2térbe a közvetlen törvényi el2írásokra támaszkodó hatósági el2írásokkal, tilalmakkal szemben. 1991. januárjában 24 fejlett gazdasági országot átfogó OECD ülést tartott, ahol összefoglalták a f2bb gazdasági szabályozó eszközöket és alkalmazhatóságuk irányelveit. A gazdasági szabályozó eszközök úgy kísérlik meg a környezeti célok elérését, hogy a gazdálkodók bizonyos fokú döntési szabadságot kapnak, az általuk leggazdaságosabbnak ítélt környezetvédelmi intézkedések kiválasztására. A gazdasági szabályozás arra törekszik, hogy a környezetvédelmet gazdálkodói, bels2 érdekké tegye, hogy a környezetkárosító tevékenység nem, a környezetbarát termelés viszont kifizet2vé váljon. Meg kell azonban jegyezni, hogy a közvetlen törvényi szabályozás is nélkülözhetetlen, de a környezet

megóvásának

fontossága

és

sürg2ssége

környezetvédelmi eszköztárra.

- 10 -

miatt

szükség

van

bizonyos


Ilyen gazdasági szabályozó eszközök a következ2k: -

támogatások,

-

környezetvédelmi adók,

-

környezetvédelmi díjak,

-

betéti rendszer,

-

új piacok teremtése,

-

nyilvánosság szerepe,

-

adott gazdasági eszköz bevezetésének követelményei,

-

környezetvédelmi jogszabályok betartásához fDz2d2 díjak.

2.2. A környezetvédelem törvényi szabályozása 2.2.1. A környezetvédelmi szabályozás kialakulása hazánkban[3] Az 1990. évi demokratikus fordulat hazánk környezetvédelmi politikájára jelent2s hatást gyakorolt. Megkezd2dött a környezet- és természetvédelem európai hagyománynak megfelel2 kezelése,

törvényi

szabályozások,

új

intézmények

születtek,

kialakult

gazdasági

szabályozórendszere, és koncepciókkal alapozódik meg a programok sikeres végrehajtása. E folyamat még ma is tart. A környezetvédelem jogi szabályozásának mérföldköve a piacgazdaságra való áttérés, bár az új környezetvédelmi törvényt csak több évvel a rendszerváltás után, 1995. május 30-án fogadta el a magyar Parlament (1995. évi LIII. törvény). Ez a jogszabály kerettörvénynek mondható, a környezet védelmének általános szabályainak rögzítése mellett el2írja számos más, kapcsolódó jogszabály megalkotását. A törvény az emberi környezet védelmér2l szóló 1976. évi II. törvényt váltotta fel. A két törvényt összehasonlítva szembeötl2 a különbség, hogy napjainkra már nem az ember környezetét védi a törvény, hanem általában a környezetünket. (Szükségesnek tartom itt megjegyezni, hogy éppen az embert2l, t2lünk kell a környezetet megvédeni, egyrészt magunk, az emberiség érdekében, másrészt az állat- és növényvilág számára.) A törvénynek különös fontosságot ad az, hogy összhangban van az OECD és az EU vonatkozó el2írásaival, a környezetvédelmet a társadalomba és a gazdaságba integráltan, - 11 -


szakmai részterületi vonatkozásokkal, de egységes koncepció szerint kezeli. Külön említést érdemel, hogy a törvény hangsúlyt fektet a környezeti károk megel2zésére, valamint a „szennyez fizet” elvet érvényesíti a környezetszennyezést és –károsítást illet2en. A törvény kitér többek között a környezet igénybevételének, terhelésének problémájára, szabályozza a hulladék-újrafelhasználás, és hulladékkezelés területeit. A következ2 kiemelked2 jelent2ségD környezetvédelmi vonatkozású törvény az 1996. évi LIII. törvény a természet védelmér2l. Új intézmények születtek, amelyek közül most csak az Országos Környezetvédelmi Tanácsot említeném meg, amelyben a gazdasági szféra és a tudomány is delegálhat hét-hét tagot. 1998-2002

között

folytatódott

a

még

hiányzó

törvények

elkészítése,

és

ez

a

hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LVI. törvénnyel zárult. Ezzel párhuzamosan megkezd2dött a hatályban lév2 törvények felülvizsgálata az európai uniós integráció követelményeinek megfelel2en. Mindezek azonban csak kezdetei annak a folyamatnak, amely az Európai Unióhoz való teljes jogú csatlakozásig tart. Konkrétan arról van szó, hogy az összes hatályos törvényt át kell tekinteni, és azokat korrigálni kell. Számítani kell azonban arra is, hogy az európai uniós jogszabályok is folyamatosan változnak, így a hazai törvényalkotást is ennek tükrében kell módosítani. 2.2.2. 1995. évi LIII. törvény[4] Ebben a pontban szeretném nagyvonalakban bemutatni a hatályban lév2 környezetvédelmi törvényünket. Els2ként a környezetvédelem és környezetterhelés definícióját idézném e törvényb2l: „Környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megel zése, a kialakult károk mérséklése vagy megsz&ntetése, a károsító tevékenységet megel z állapot helyreállítása.”1 „Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása.”1

- 12 -


A/

A törvény fejezetei:

I.

fejezet: Általános rendelkezések

II.

fejezet: A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztet2 tényez2k

III. fejezet: A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység IV. fejezet: A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai V.

fejezet: A környezet védelmének megalapozása

VI. fejezet: A környezetvédelem gazdasági alapjai VII. fejezet: A környezetvédelmi igazgatás VIII. fejezet: Az állampolgárok részvétele a környezetvédelemben IX. fejezet: Felel2sség a környezetért X.

fejezet: Záró rendelkezések

B/

A törvény célja:

A törvény célja – a törvény 1. § (1) szerint – az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejl2dés környezeti feltételeinek biztosítása. C/

A törvény hatálya:

A törvény hatálya kiterjed: a.) az él2 szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetre, illetve b.) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vev2 terhel2, veszélyeztet2, illet2leg szennyez2 tevékenységre. A törvény hatálya kiterjed azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkez2 szervezetekre:

1

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

- 13 -


a.) akik vagy amelyek a környezettel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve akiket vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek, b.) akik környezethasználók, illetve c.) a nemzetközi szerz2désekb2l adódó környezetvédelmi feladatok ellátására. D/

A törvény alapelvei:

A környezet védelmének alapelvei: 1. el2vigyázatosság: A környezethasználatot a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkezelés csökkentésével, a természetes és az el2állított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. 2. megel2zés: A jogszabály el2írhatja a környezethasználat feltételeit, illet2leg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg. 3. helyreállítás: A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszDntetésér2l. A környezetvédelmi törvény II. fejezete a környezet elemeinek egységes védelmér2l szól, melynek alkotó elemei a föld, a víz, a leveg2, az él2világ, az épített környezet. Szabályozza a veszélyes anyagok és technológiák megengedett értékeit, védelmi szabályokat állapít meg a hulladékok környezetre gyakorolt káros hatásai ellen, intézkedik a zaj- és rezgésvédelemr2l, a sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelemr2l.

- 14 -


3. FEJEZET

VISTEON HUNGARY KFT. BEMUTATÁSA

- 15 -


3. Visteon Hungary Kft. bemutatása [5] 3.1. Visteon Corporation A gépkocsigyártás területén jelentkez2 nemzetközi tendenciákkal lépést tartva a Ford Motor Company 1997-ben elkülönítette és Visteon névre keresztelte autóipari alkatrészgyártó csoportját. A Ford-tól megkülönböztet2 név és identitás oka els2sorban a küls2, nem Fordon belüli üzletek megszerzése, illetve a Visteon termékeinek versenyeztetése a beszállítói piacon. A Visteon els2dleges szándéka a forgalom növelése, a Ford részvények értékének javítása volt, s célként tDzték ki, hogy 2002-re az eladások 20 %-a már Fordon kívüli üzlet legyen. A közelmúltban a Ford Motor Company teljes egészében leválasztotta az alkatrészgyártó részlegét és egy új vállalatot hozott létre Visteon Corporation néven (a vállalat 1997. szeptember 8-án hozta nyilvánosságra új személyazonosságát). A Visteon Corporation Ford Motor Company-tól történ2 teljes leválasztása a Ford részvények Visteon részvényekké való átalakítása révén valósult meg. A Visteon részvények hivatalosan 2000. június 29. napján kerültek t2zsdei bevezetésre. A Visteon új jogi személlyé alakulása lehet2vé teszi a vállalat számára a Fordon kívüli üzleti tevékenység további b2vítését, valamint a pótalkatrészgyártás kiterjesztését. A társaság a világ öt kontinensén és 23 országában található, több mint 130 gyártó-, mDszaki-, kereskedelmi-, és szervizközpontjában összesen 81000 alkalmazottat foglalkoztat. A Visteon széles termékskálával rendelkezik, amely 27 autóalkatrész-rendszerbõl, 10 modulból, és 64 autóalkatrészb2l áll. A fejlett technológiát és marketing tevékenységet 36 értékesítési, mérnöki, és technikai központ biztosítja világszerte.

- 16 -


A Visteon azzal összhangban, hogy minden programját a tervezettnek megfelel2en hajtja végre, növekedésre törekszik Európában és Észak-Amerikában, és új piacokra tervezi a belépést, f2ként Ázsiában, els2sorban közös vállalatokban való részvétellel. A Visteon új munkalehet2ségek forrása akar lenni növekedése révén, valamint azon üzletágak továbbfejlesztésén vagy megszerzésén keresztül, melyek felhasználják a vállalat szakértelmét és technológiáit. A Visteon hét különálló alkatrészegyüttesek szerinti részlegb2l áll: -

Hajtóegységvezérl2 Rendszerek Részleg (PCSD)

-

Alvázrendszer Részleg (CSD)

-

Bels2 Rendszerek Részleg (ISD)

-

Küls2 Rendszerek Részleg (ESD)

-

Klímaszabályozási Rendszerek Részleg (CCSD)

-

Elektronikai Rendszerek Részleg (ELD)

-

Üveg Rendszerek Részleg (GSD)

Telephelyei: -

Bedford, Indiana

-

Belfast, Egyesült Királyság

-

Cumbica, Brazília

-

Dearborn, Michigan

-

Dunton, Egyesült Királyság

-

Enfield, Egyesült Királyság

-

Rawsonville, Michigan

-

Telford, Egyesült Királyság

-

Ypsilanti, Michigan

-

Székesfehérvár, Magyarország

Az autóüzlet nagy kihívást jelent a vállalatnak és ez a jöv2ben sem lesz kisebb. Nehezít2 körülmény, hogy meg kell felelniük a szigorú szennyez2anyag-kibocsátási és biztonsági el2írásoknak. Ezek rendkívül nehéz technológiai akadályt jelentenek, esetenként el2fordul,

- 17 -


hogy teljesítésükhöz nincs is ismert technológia, ráadásul igen költségesek mind a gyártóknak, mind a fogyasztóknak. Környezetvédelmi programjuk fejlesztése érdekében bíztató javulást értek el a nem olajszármazékokkal üzemel2 jármDvek fejlesztése területén, mint például a földgázüzemD jármDvek. Aktív szerepet játszanak az elektromos hajtású jármDvek technológiája területén is.

3.2. Visteon Hungary Kft. "Alba" üzem A szervezeti átalakulás Magyarországon is jelent2s változásokat eredményezett. Az 1990-ben alapított Ford Hungária Kft. egy, a Ford Motor Company által alapított új vállalatnak értékesítette a gépjármD-kereskedelmi részlegét. Az új vállalat, a budapesti székhelyD Ford Motor Hungária Kft., a Ford gépjármDvek és szerviz-alkatrészek kizárólagos magyarországi import2re 2000. április 1 óta.

A székesfehérvári alkatrészgyártó üzem tulajdonosa az

átalakulás során a Visteon International Holding lett, és nevét Visteon Hungary Kft.-re változtatta. A Visteon Hungary Kft. "Alba"-üzem, mint a Ford Hungária Kft. jogutódja, az egyik legrégebben Székesfehérvárra telepedett multinacionális cég. Korlátolt felel2sségD társaság, amely az amerikai Visteon International Holdings Inc. tulajdonában áll (City of Wilmington, USA). A társaság a világ 20 legnagyobb autóalkatrész gyártója között található. A jogel2d Társaság 1990. augusztus 16-án kezdte meg tevékenységét a Videotontól vásárolt 86.750 m2-es (8,7 hektár) területén. Üzemépületének alapterülete 40.000 m2. F2 tevékenysége: -

Közúti jármDmotor, -alkatrész gyártás

A Visteon Alba közel 1300 munkatársat foglalkoztat, 140 adminisztratív és 1160 fizikai dolgozót. A kezdeti elosztó nélküli gyújtótekercs és üzemanyag-szivattyú mellett már újabb elektromechanikus termékek gyártása is folyik.

- 18 -


Az üzemben jelenleg hét termék gyártanak: a mechanikus elosztó nélküli gyújtótekercsé (Distributorless Ignition System Coil, DIS), a tartályon belüli turbina-típusú üzemanyag-szivattyúé (Turbine Fuel Pump), az állandó mágneses önindító motoré (Permanent Magnet Starter Motor), a szívótoroké (Air Fuel Charging Assembly), az üzemanyatovábbító egységé (Fuel Delivery Modul), az ablakmosó tartályé (Washer Reservoirs Assembly), az üzemanyagnyomás-szabályozóé (Fuel Pressure Regulator), a kompresszoré (Compressor) pedig hamarosan kezd2dik el. Magyarországon az elmúlt esztend2k sikerágazatának tartott gépjármDipar kiemelked2 eredményeiben, ezen belül is az alkatrészgyártás dinamikus fejl2désében játszik meghatározó szerepet az Alba üzeme. A kizárólag exportra termel2 üzem termékeire a Ford Vállalatcsoporthoz tartozó cégek, s egyre növekv2 számban küls2, a vállalatcsoporton kívüli autógyárak támasztanak állandó keresletet. Vev2i körébe tartoznak többek között: a Ford vállalatcsoport tagjai, a Jaguar, a PSA (Peugeot és Citroen Csoport), a VW csoport, a Toyota Motor Manufacturing France valenciai üzeme és a Mazda, továbbá tárgyalásokat folytatnak a General Motos-szal. A termelési egységek a gyártási technológia jelenleg elérhet2 legmagasabb színvonalát képviselik, állaguk meg2rzését a vállalat ún. "Megel2z2 Karbantartási Programja" biztosítja. A Székesfehérváron gyártott termékek, öregbítve a gyár jóhírét, eljutnak a világ minden földrészére. A jó csapatmunka és nyitott vállalati légkör nélkül lehetetlen lett volna elérni ezeket az eredményeket. A vállalat sikeréhez nagymértékben hozzájárult az önigazgató munkacsoporton és integrált üzleti egységeken alapuló szervezeti felépítés. Az üzleti tevékenység b2vülése és a helyi beszállítás arányának növelése a régió gazdasági növekedését, a foglalkoztatottság és az életszínvonal javulását eredményezi.

- 19 -


4. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSNÁL EL+FORDULÓ KÖRNYEZETTERHELÉSEK

- 20 -


- 21 -


4. A vállalkozásnál el forduló környezetterhelések Minden

termel2/szolgáltató

szervezet

környezetével

összhangban

létezik.

Minden

"bemenetét" a környezetéb2l veszi fel, és minden terméke "kimenete" a környezetbe kerül vissza. A szervezet és környezete kapcsolatát a következ2 ábra szemlélteti:

Környezet (társadalmi és természeti)

BE

KI

Nyers- és segédanyagok

Termék/Szolgáltatás

Energia Információ (el írások, szabványok) Munkaer

Termel2/ Szolgáltató Szervezet

Hasznosítható melléktermék Hulladék Környezetterhelés Információk (a termékr l és termelésr l)

1.ábra: Szervezet és környezetének kapcsolata2

4.1.

Leveg szennyezés

A légkör alsó, kb. 10 km-es szakasza, a troposzféra életünk színtere, ezért bioszférának nevezzük. Számunkra els2sorban ennek összetétele a fontos. (A légkör állandó összetev2kb2l, nyomgázokból, aeroszol részecskékb2l áll.)[6] Jelenleg a vállalatnál a következ2 fajta anyagok kerülnek kibocsátásra:[7] -

2

fDtésb2l származó: CO-t, NOx -t, valamint

Forrás: Környezetvédelmi alapismeretek II. 79. oldal (2001. Környezetvédelmi Minisztérium)

- 22 -


-

a termelési tevékenységekb2l ólom, szilárd, nem toxikus por, szerves vegyületek úgymint benzin, isopropil-alkohol, sztirol, etanol-amin, és diaceton-alkohol emissziót.

Az üzemben a légszennyez2anyag-kibocsátás nem haladja meg a területi kibocsátási határértéket és a 6.1. pontban bemutatásra kerül2 „Légszennyez2anyag kibocsátás ellen2rzése” eljárás segítségével törekednek a még kisebb mértékD leveg2károsítás elérésére.

4.2.

Szennyvíz kibocsátás

Szennyvíznek min2sül a víznek az a fajtája, amit a termelés vagy a szolgáltatási tevékenység végzése során használnak el és ennek a tevékenységnek a végén szennyezett anyagokat tartalmaz. A szennyvíz vizsgálatakor a következ2 tényez2ket keresik a kibocsátandó vízben:[7] -

Kémiai oxigén igény

-

Biológiai oxigén igény

-

Összes só

-

Zsírolaj

-

Vezet2képesség

-

Szárazanyagtartalom

-

Fémek (Cn, Ni, Cd, Zn, Pb, Mn, Fc, Ag)

-

Ph

4.3. Hulladék Minden évben egyre növekv2 hulladékhegyet „termel” az emberi társadalom. Ez a tény azt jelenti, hogy a hulladék nemcsak környezetszennyez2 volta, hanem a mennyisége miatt is gondot jelent. Els2sorban tehát arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb, kés2bb feleslegesnek min2sül2 anyagot állítsunk el2.[8]

- 23 -


4.3.1. Hulladék fogalma[8]: A hulladék fogalmának meghatározása nem mindig egyértelmD: a mindennapi életben vagy a különböz2 szakmai nyelvekben eltérhet egymástól. A 102/1996. (VII.12.) Kormány rendelet a hulladék fogalmát az alábbiak szerint definiálja: HULLADÉK: a termel , szolgáltató vagy fogyasztói tevékenységek során vagy ezek következtében keletkez – tulajdonosa által rendeltetése szerint fel nem használt, illetve a keletkezés folyamatába vissza nem vezetett, vagy adott formájában arra alkalmatlan – maradékanyag, elhasználódott, illetve selejtté vált termék. Azaz hulladéknak tekintjük az ember munkája, gazdasági tevékenysége során keletkez , és a keletkezés helyén fel nem használható, feleslegessé vált anyagot, függetlenül attól, hogy ez más tevékenységnek esetleg drága alapanyaga. 4.3.2. A vállalatnál keletkez hulladékok forrásai[7] •

Fröccsöntési tevékenység hulladékai

•

Acél és alumínium alkatrészek megmunkálásából származó hulladékok

•

Felületbevonatolásból származó hulladékok

•

Összeszerelési hulladékok

•

Általános hulladékok

•

Irodai hulladékok

•

Üzemfenntartásból származó hulladékok

A következ2 táblázat segítségével könnyen átláthatjuk mik is tartoznak ezen források alá és, hogy ezek közül mi min2sül veszélyes hulladéknak és melyik nem.

- 24 -


Tevékenységek Fröccsöntési tevékenység hulladékai

Acél és alumínium alkatrészek megmunkálásából származó hulladékok

Veszélyes hulladékok

Más egyéb hulladékok

Olajjal szennyezett mDanyag hulladék, Használt olaj, HDt2vizek hulladékai

Polopropilén hulladék MDanyag hulladék (darálék, visszadarált és egész darabos hulladék)

Használt hDt2-ken2 folyadék, KöszörD iszap, Használt olaj, Használt szDr2k, Felületel2készítés hulladékai (szennyvíz, felületkezel2 szemcsehulladék)

Szikraforgácsolás dielektrikus hulladéka, Acél forgács, Alumínium forgács, Selejt acél alkatrész hulladék, Selejt alumínium alkatrész hulladék

Felületbevonatolásból származó hulladékok

Epoxi gyanta maradék, Epoxi por hulladék, Poliészter gyanta hulladék, Használt olaj, Használt aktív szén, Használt szDr2k (fém, papír)

Összeszerelési hulladékok

Teszter folyadék hulladéka, Forrasztó ón hulladék, Folyasztószer hulladék, Használt ken2zsír hulladék, Propanol tartalmú hulladék, Technológiai szennyvíz (mosóberendezések szennyvize)

Selejt réz alkatrészek, Selejt acél alkatrészek, Selejt alumínium alkatrészek, Selejt mDanyag alkatrészek, Selejt társított (fém + mDanyag) alkatrészek

Általános hulladékok

Olajos rongy, kesztyD, Olajos tisztítószeres flakonok, Olajos hidegtisztítók

Kartonpapír, Fa hulladék, Fólia, pántszalag

Irodai hulladékok

Használt festékkazetta, Használt elem

Irodapapír

Üzemfenntartásból származó hulladékok

Használt légszDr2, Használt akkumulátor, Használt benzin, Használt fénycs2, Festék maradék, Egészségügyi hulladék, Egyéb savas hulladék, Nitrohigító hulladék, Olajjal szennyezett gumi hulladék, Konyhai hulladékok, Takarítószerek hulladékai

1.táblázat: Hulladékok min2sítése veszélyesség szempontjából felmerülési területenként3

4.4.

Zaj

A zaj számunkra kellemetlen hangjelenség. A zaj egyrészt relatív fogalom, mert egyénenként különböz2 pszichés kihatásai vannak, másrészt objektív, szervi károsodást okozhat akkor is, ha az egyén élvezettel hallgatja. A zaj mértékegysége a bel – Bellr2l a telefon feltalálójáról kapta a nevét – már meglehet2sen er2s hanger2t mutat, ezért tizedrészét, a decibelt (dB) használjuk a gyakorlatban, mert így

- 25 -


finomabb megkülönböztetés tehet2. 90 dB zaj már terheli a hallóidegvégz2déseket, s2t id2szakos hallásvesztést is okozhat. Ha tartósan 90 dB fölött állandósul a zaj, roncsolódnak a hallóidegek, s ezzel együtt maradandó halláskárosodás történik. Huzamosabb id2n át ható, alacsonyabb zajszint ugyanolyan kellemetlen következményekkel jár, mint a néhány tíz dBlel magasabb, de 1-2 alkalommal ható hanger2. 120 dB az a kritikus érték, amely felett már a legrövidebb ideig ható zaj is azonnali süketséghez vezet, s2t halált okozhat.[8] A törvény által meghatározott maximális zajszint a következ2: Nappal

60dB

Éjszaka

50dB

A vállalkozásnál mért zajszint a következ2képpen alakul:[7] Nappal

55dB

Éjszaka

45dB

Láthatjuk, hogy a mért eredmények megfelel2ek mind a két napszakban. Az üzem egyes területein „Hallásvéd2 használata kötelez2” táblával jelzik a nagyobb zajjal járó munkaterületeket, ahol szigorúan be is tartatják a fülvéd2 viselését. A gyár egyéb területén biztosított a füldugó használata (ingyenes automatából), azon munkások számára, akiket zavar a munkahelyükön kialakult zaj nagysága. A vállalat céljai közé tartozik, hogy a törvény által megkövetelt zajszint határok alatt tartsák a zaj nagyságát. Ezt folyamatos mérésekkel próbálják elérni.

4.5.

Talaj és talajvíz szennyezés

A talaj a vízzel, a leveg2vel, az él2világgal együtt szárazföldi természeti környezetünk elengedhetetlen alkotóeleme és az emberi társadalom fontos termel2 eszköze. Nem olyan

3

Forrás: Takács György környezetvédelmi mérnök közlése alapján készítettem.

- 26 -


mozgékony, mint a leveg2 vagy a víz, ezért nehezebben is szabadul meg a káros hatásoktól. Éppen e miatt a környezetvédelem term2talaj-védelemmel kapcsolatos vonatkozásai különösen fontosak. A viszonylag háborítatlan természeti környezetben, például az erdei ökoszisztémákban, kb. ezer év alatt képz2dik 2-3 cm vastag humuszréteg, a term2talaj fontos része.[6] A vállalkozás tevékenységéb2l adódóan nincs hatással a talajra és a talajvízre. Vannak ugyan föld alatti tárolók, amik folyamatos megfigyelés és ellen2rzés alatt állnak, dupla fallal és katódos védelemmel vannak ellátva. Károsító anyag így nem kerül a talajba.

- 27 -


V. FEJEZET

AZ ISO 14001/1996 SZABVÁNY BEMUTATÁSA

- 28 -


- 29 -


5. Az ISO 14001/1996 szabvány bemutatása A Visteon Hungary Kft. az ISO 14001 környezettudatos vállalatirányítási rendszer alapján gazdálkodik, gyárt termékeket és védi környezetét. Ezt a tanúsítványt a QS/ISO 9000 min2ségbiztosítási bizonyítvánnyal együtt az els2k között szerezte meg Magyarországon. Ebben a pontban kifejteném, hogy valójában mit is takar az ISO 14001 elnevezés. A környezetközpontú irányítási rendszer követelményei közül részletesen „A mDködés szabályozás” szabványpontot fejtettem ki.

5.1.

Létrejötte [9]

A környezettudatos vállalatirányítási elvi alapja a Brit Szabvány, a BS 9970, melyet a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 1996 szeptemberében ISO 14001 néven vett át. Magyarországon ugyanezen év végén lett Magyar Nemzeti Szabvány. A környezettudatos irányítás olyan megközelítés, meggy2z2dés, magatartásforma, amelynek alapján a vezetés a környezettel összhangban és nyereségesen mDködtetheti a vállalatot. Az ISO 14001 tanúsítvány megszerzése tehát csak az els2 lépés a vállalat környezeti problémáinak megoldása felé. Az ISO 14001 a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet környezettudatos vállalatirányítási rendszerekr2l szóló szabványa, az ISO 14001 intézményrendszere szabványokkal szabályozott. Jelenleg 270 magyarországi szervezet bír tanúsítvánnyal, ezzel világszinten az els2 negyven között vagyunk. Ha Magyarország népességéhez viszonyítjuk, akkor a 16., ha a GDP-re vetítjük, akkor a 6. helyen állunk, ami el2kel2 hely, hiszen olyan országokat el2zünk meg, mint az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Japán vagy Nagy-Britannia.

5.2.

Alkalmazásának okai [10]

Minden szervezet egyre inkább igyekszik ésszerD, környezetkímél2 mDködést bevezetni és ennek meglétét bizonyítani, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait szabályozott keretek között tartani, környezeti politikájának és céljainak

- 30 -


megfelel2en. Mindez egyre szigorúbb jogi szabályozás, gazdasági politika és más környezetvédelmi intézkedések közepette megy végbe, miközben az érintett felek egyre fokozottabb figyelmet fordítanak a környezettel kapcsolatos kérdésekre és a fennmaradó fejlesztésekre. Számos vállalat végzett környezeti „átvizsgálást” vagy „auditot”, hogy értékelje a környezettel szemben tanúsított saját magatartását. Ezek az „átvizsgálások” vagy „auditok” azonban önmagukban még nem elegend2k ahhoz, hogy egy szervezetnek kell2 biztonságot nyújtsanak: mDködése nemcsak kielégíti, hanem továbbra is ki fogja elégíteni a jogszabályokban el2írt és saját környezeti politikájában megfogalmazott követelményeket. Hogy a szervezet hatékony legyen, ezeket a követelményeket szervezett irányítási rendszerben kell teljesítenie, és be kell ágyaznia az általános vezetési tevékenységek közé. A környezetközpontú irányítás nemzetközi szabványainak célja az, hogy a szervezetek rendelkezésre bocsássák egy hatékony környezetközpontú irányítási rendszer elemeit úgy, hogy ezeket össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel, és hozzá lehessen segíteni a szervezeteket kitDzött környezeti és gazdasági céljaik eléréséhez. Ez a nemzetközi szabvány egy ilyen, környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit írja el, oly módon, hogy alkalmazható legyen mindenféle típusú és nagyságú szervezetben, és igazodni tudjon különböz2 földrajzi, kulturális és társadalmi feltételekhez. A megközelítés módszereit a 2. ábra szemlélteti.

- 31 -


Folyamatos javítás

Környezeti politika Vezet2ségi átvizsgálás

Tervezés

Bevezetés és mDködtetés Ellen2rz2 és helyesbít2 tevékenység

2. ábra: Megközelítési módok4 A rendszer sikere attól függ, hogy a szervezet minden szintjén és minden funkciójának betöltése során milyen a dolgozók elkötelezettsége, különösen a fels2 vezet2ségé. Egy ilyen típusú rendszer képessé teszi a szervezetet arra, hogy olyan eljárásokat hozzon létre, amelyekkel kitDzheti környezeti politikáját és céljait, értékelje ezek hatékonyságát, elérje teljesülésüket és igazolja mások számára is a teljesülést. A szabvány alapvet2 célja a környezetvédelem segítése, és a szennyez2dés olyan mértékD megel2zése, amely egyensúlyban van a társadalmi-gazdasági szükségletekkel. Hangsúlyozni kell, hogy a követelmények nagy részének teljesítését együttes intézkedésekkel lehet el2segíteni, illetve bármikor újra lehet gondolni. Fontos, hogy világos legyen: más az olyan követelményrendszer, amely megadja a tanúsítás/regisztrálás követelményeit és/vagy felsorolja egy környezetközpontú irányítási rendszerének önértékelésére vonatkozó követelményeket, és más olyan útmutató, amelynek az a célja, hogy általános segítséget nyújtson egy szervezetnek környezetközpontú irányítási rendszerének bevezetéséhez vagy továbbfejlesztéséhez. A környezetközpontú irányítás 4

Forrás: MSZ EN ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek.

- 32 -


számos kérdést felölel, köztük olyanokat, amelyek befolyásolják a stratégiát és a versenyképességet. E nemzetközi szabvány sikeres bevezetésének bemutatását a szervezet felhasználhatja arra, hogy biztosítsa az érdekelt feleket: megfelel2 környezetközpontú irányítási rendszert mDködtet.

5.3. Alkalmazhatóságának feltételei [10] Ez a nemzetközi szabvány felsorolja egy környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit, hogy a szervezet képes legyen megfogalmazni politikáját és céljait, figyelembe véve a jogszabályokba foglalt követelményeket és a lényeges környezeti hatásokra vonatkozó információt. Azokra a környezeti tényez2kre vonatkozik, amelyekre a szervezet hatással lehet, és amelyekre nézve elvárható, hogy ezeket befolyásolni fogja. A szabvány maga nem fogalmaz meg a környezettel kapcsolatos konkrét kritériumokat. Ezt a nemzetközi szabványt bármely szervezet alkalmazhatja, amely elhatározza, hogy a.) környezetközpontú irányítási rendszert kíván bevezetni, fenntartani és tökéletesíteni; b.) meg akar bizonyosodni környezeti politikájának teljesülésér2l; c.) igazolni fogja a teljesülést mások számára; d.) kérni fogja környezetközpontú irányítási rendszerének küls2 szervezet által való tanúsítását/regisztrálását; e.) saját döntése alapján ki fogja elégíteni ennek a nemzetközi szabványnak a követelményeit, és err2l önmaga tesz nyilatkozatot. Ennek a nemzetközi szabványnak minden követelményre nézve az az elképzelése, hogy ezek egy környezetközpontú irányítási rendszerbe legyenek beágyazva. Az alkalmazás mértéke a következ2 tényez2kt2l fog függeni: -

a szervezet környezeti politikája,

-

tevékenységének jellege és

-

mDködésének körülményei.

- 33 -


5.4. A környezetközpontú irányítási rendszer követelményei [10]: •

Általános követelmények

•

Környezeti politika

•

Tervezés Környezeti tényez2k Jogi és egyéb követelmények Célok és el2irányzatok Környezetközpontú irányítási programok

•

Bevezetés és mDködtetés Szervezeti felépítés és felel2sség Képzés, tudatosság és kompetencia Kommunikáció A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja A dokumentumok kezelése A m&ködés szabályozása * Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre

•

Ellen2rz2 és helyesbít2 tevékenység Figyelemmel kíséréses mérés Nemmegfelel2ség, valamint helyesbít2 és megel2z2 tevékenység Feljegyzések A környezetközpontú irányítási rendszer auditja

•

Vezet2ségi átvizsgálás

* A m&ködés szabályozása A szervezet jelölje meg azokat a mDveleteket és tevékenységeket, amelyek – a szervezet politikájával, céljaival és el2irányzataival összhangban – az ott megállapított jelent2s környezeti tényez2kkel kapcsolatosak. A szervezet tervezze meg ezeket a tevékenységeket, beleértve ezek további fenntartását, hogy biztosítani tudja ezek végrehajtását az el2írt feltételek között: ennek érdekében

- 34 -


a.) hozzon létre és tartson fenn dokumentált eljárásokat olyan esetekre, amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, a céloktól és az el2irányzatoktól; b.) írjon el2 mDködtetési kritériumokat az eljárásokban; c.) hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások meghatározható, jelent2s környezeti tényez2ire nézve, és közölje a megfelel2 eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal és a vállalkozókkal.

- 35 -


6. FEJEZET

ISO 14001 SZABVÁNY ALKALMAZÁSA A VÁLLALATNÁL

- 36 -


- 37 -


6. ISO 14001 szabvány alkalmazása a vállalatnál[11] „ Az Alba üzem elkötelezi magát az ISO 14001 szabvány el írásai szerinti Környezetközpontú irányítási rendszer kiépítésére és m&ködtetésére. Az üzem meghatározza mértékadó környezeti szempontjait, valamint a tevékenységére vonatkozó környezetvédelmi célokat határoz meg, beleértve a légtérbe történ

emissziót, a szennyvíz kibocsátást,

hulladékkezelést, valamint az energia hatékonyabb felhasználását. Az üzem: -

biztosítja

az

új

gyártási

eljárásoknál,

és

az

ehhez

kapcsolódó

tevékenységeknél a környezetvédelmi szempontok érvényesülését, -

szabályozza a környezetvédelmi munka ellen rzését és fejlesztését, amely tartalmazza a felel sség és a célok pontos meghatározását,

-

meggy z dik, hogy az üzem területén a küls

vállalkozók tevékenysége

megfelel az üzem környezetvédelmi politikája és környezetközpontú irányítási rendszere követelményeinek a környezetvédelmi munka ellen rzése és fejlesztése érdekében.”5 Mint olvashattuk, a vállalat az ISO 14001 szabvány alapján készítette el eljárásait, melyek betartása kötelez2 az összes alkalmazott és beszállító számára. A környezetvédelmi eljárások titkosságából kifolyólag nem fejthetem ki részletesen ezek folyamatát és dokumentumait.

6.1. Légszennyez anyag kibocsátás ellen rzése Az eljárás meghatározza a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfelel2 ellen2rzést és helyes gyakorlatot az Alba üzemnél történ2 légszennyezés esetén. Vonatkozik az Alba üzem összes tevékenységére, amely úgy kapcsolódik elektromos vagy üzemanyagkezel2 egységek termelésénél létez2 vagy lehetséges légszennyezési forrás lehet.

- 38 -


6.1.1. Folyamata 1. A légszennyez2 anyag kibocsátást azonosítani, értékelni, és - ahol a kapcsolódó jogszabályok megkívánják - a terület környezetvédelmi felel2seinek jóvá kell hagynia. A nyilvántartást, amely tartalmazza az azonosított és engedélyezett légszennyez2 anyag kibocsátást, a környezetvédelmi mérnöknek kell kezelnie egy nyomtatványon. 2. Az illetékes Környezetvédelmi Felügyel2ség részére az éves jelentést a környezetvédelmi mérnöknek

kell

elkészítenie

a

megfelel2

Drlapok

-

hatályos

környezetvédelmi

jogszabályokhoz igazodó - kitöltésével. Bármilyen változást a légszennyez2 pontforrások számát vagy a kibocsátott szennyez2anyag típusát illet2en a környezetvédelmi mérnöknek jelentenie kell az illetékes Környezetvédelmi Felügyel2ség részére a megfelel2 Drlapok hatályos környezetvédelmi jogszabályokhoz igazodó - kitöltésével. ("Változás jelentés"). 3. A "Változás jelentés" elkészítéséhez a gyártómérnöknek, az épületfenntartási mérnöknek vagy az adott terület környezetvédelmi felel2sének a változásokról értesítenie kell a környezetvédelmi mérnököt, aki a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfelel2 új határértéket megadja a légszennyez2 anyagok kibocsátására. Minden kibocsátásra kerül2 szennyez2anyag mennyiségének meg kell egyeznie, vagy kevesebbnek kell lennie a tervezési határértéknél. Az új pontforrások értékelését eljárások el2írásai szerint kell végezni. A pontforrások azonosítását, és értékelését egy másik eljárás el2írásai szerint kell elvégezni. 4. A helyi hatóságokkal történ2 kommunikációnak is eljárás alapján kell történnie. 5. A környezetvédelmi teljesítmény mérését és információ követését a környezetvédelmi mérnöknek kell elvégeznie, a légszennyez2anyag kibocsátási el2írások, valamint az Üzemi mérési terv alapján. Ezt a tervet a környezetvédelmi mérnöknek kell elkészítenie a "Mérés és monitoring" eljárás alapján. 6. A fDt2 és légkondícionáló berendezések karbantartását és beállítását küls2, felhatalmazott vállalkozó végezheti. A karbantartási dokumentumokat az épületfenntartási mérnök rögzíti, akinek értesítenie kell a környezetvédelmi mérnököt a kibocsátás vizsgálatainak eredményér2l. A légszennyez2anyag kibocsátási pontforrások karbantartási tevékenységét a "Karbantartási folyamat" eljárás alapján kell elvégezni.

5

A fenti idézet Az Alba üzem környezetvédelmi politikájából került kiemelésre.

- 39 -


7. A CFC/HCFC gázok és CFC/HCFC gázokat tartalmazó berendezéseket a Visteon Corporation és a magyar hatályos freon gáz használat szabályozása szerint kell elvégezni. 8. A környezetvédelmi mérnök értesíti a környezetvédelmi felel2s vezet2t a kibocsátási határértékek túllépésér2l és a környezetvédelmi felel2s megteszi a szükséges lépéseket a túlszennyezés megszüntetésének érdekében.

6.2. Energiagazdálkodás Ez az eljárás biztosítja a Visteon Hungary Kft. ALBA üzem energiagazdálkodási hatékonysági programjának végrehajtásához szükséges f2bb szabályozó elemeket. A vállat céljai közé tartozik, hogy csökkentse üzemszintD energiafogyasztását és növelje annak hatékonyságát. A mDködési tevékenység vonatkozik az egész üzemre, egy területre, egy részlegre, egy eljárásra, egy önálló berendezésre , mely (1) valamilyen energiát használ fel , és (2) valamilyen gyártási vagy kiszolgálási folyamatot lát el. Az energia gazdálkodás mDködési tevékenységét a vállat vezet2je határozza meg. Energiafogyasztás alatt az alábbi energiahordozók felhasználását értjük: -elektromos -földgáz -víz 6.2.1. Folyamata 1. A vállalat energiagazdálkodási hatékonysági programját az Energia Bizottság irányítja. 2. A vállalati Energia Bizottság határozza meg azokat a mDködési tevékenységeket, melyek energiát használnak fel és rangsorolja azokat

fontossági sorrend és a lehetséges

energiacsökkentés szempontjából. (Kimutatások, összesítések, diagramok segítségével.) 3. A vállalati energia

koordinátor vagy megbizottja figyelemmel kíséri a mDködési

tevékenységeknél felhasznált

energia mennyiségét és típúsát. Ezeket az információkat

belefoglalják a rendszeres energiafelhasználási és hatékonysági jelentésbe.

- 40 -


4. Az Energia Bizottságnak az üzem energiafelhasználási és

energia gazdaságossági

tervének továbbfejlesztett változatát a vállalatvezetés részére évenként be kell nyújtani, abból a célból, hogy a vállalatvezetés felül tudja vizsgálni az energi hatékonysági tervek állapotát és a jöv2 tervekre vonatkozóan új feladatokat és célokat határozzon meg. 5. Negyedévenként az elektromos energia fogyasztásról jelentést kell küldeni az Energiafelügyelet részére.

6.3. Szennyvízkibocsátás felügyelete Ez az eljárás meghatározza a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfelel2 ellen2rzést és helyes gyakorlatot az Alba üzemnél történ2 szennyvízkibocsátás esetében. Vonatkozik az Alba üzem összes tevékenységére, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik egy alkalmazott gyártási vagy szolgáltatási tevékenységéhez, ahol szennyvíz képz2dik. 6.3.1. Definíciók Szennyvíz: a víznek az a fajtája, amit a termelési vagy a szolgáltatási tevékenység során használnak és ennek a tevékenységnek a végén szennyezett anyagokat tartalmaz. 6.3.2. Folyamata 1. Szennyvíz jellemz2inek meghatározása Amikor egy új lehetséges szennyvíz kezd2dik az üzemben, értesíteni kell a környezetvédelmi mérnököt a szennyvíz min2ségér2l és mennyiségér2l. A gyártó mérnöknek vagy a csoportvezet2nek informálnia kell a környezetvédelmi mérnököt az újfajta szennyvíz képz2désér2l és minden olyan szennyvizet jellemz2 tulajdonságról, amir2l tudomása van. 2. Feljegyzés a szennyvíz nyilvántartásba - 41 -


A környezetvédelmi mérnök egy új rekordot vesz fel a szennyvíz nyilvántartásba, ha a szennyvíz új az üzemben, vagy rögzíti az új képz2dési helyet, ha már el2fordult hasonló az üzemben. A szennyvíz nyilvántartás információt tartalmaz az összes szennyvíz minden f2 jellemz2jér2l. 3. Szennyvízmin2ség vizsgálata szükség esetén A keletkezett szennyvíz min2ségét vizsgálni kell miel2tt benyújtanák a pályázatot a kibocsátási engedélyért vagy a szennyvízkezelés lehet2ségének vizsgálata el2tt. Az üzem csatornájába kerül2 szennyvíz min2ségét az „Üzemi megfigyelési és mérési terv” alapján vizsgálni kell. Az üzem csatornájába kerül2 szennyvízmin2ség mérési eredményeit fel kell vezetni a „Környezet min2ségi mátrixba”. 4. Kibocsátási engedély kérése A környezetvédelmi mérnöknek kell pályázatot benyújtania a helyi víz és csatornarendszer mDködtet2 vállalathoz a kibocsátási engedélyért a szennyvíz min2ségi vizsgálat eredményét véve alapul. Ha csak mDszaki információ áll rendelkezésre az új szennyvízfajtáról, akkor el2zetes kibocsátási engedélyt adnak ki. Ennek az engedélynek az alkalmazását a hatályban lév2 magyar szennyvízkezelési jogszabály alapján kell elvégezni. 5. Szennyvíz kibocsátása a csatornarendszerbe Ha a szennyvízkibocsátási engedélyt kiadták, az engedélyben felsorolt kibocsátás mDszaki és kiengedési feltételeknek meg kell felelnie a cégnek, ha lehetséges, ez után kerülhet sor a kibocsátásra a hatályos magyar szennyvízkezelési jogszabály alapján. Ha vannak mérési és megfigyelési követelmények az engedélyben, ezeket bele kell foglalni az Üzemi mérési tervbe. 6. Szennyvízkezelési lehet2ségek vizsgálata A terület vezet2 és a környezetvédelmi mérnök számba veszik a szennyvízkezelési lehet2ségeket. A vizsgálat alapjául veszik a szennyvíz min2ségét, mennyiségét, költségét és a kezelés helyét. 7. Szennyvíz kezelése Kibocsátási engedélyért folyamodni a csatorna mDködtet2 vállalathoz szennyvíz kezelés technikai képességeit figyelembe véve. Az el2zetes engedély szerint megkezdeni a szennyvíz kezelését. A kezelés után a folyamat a 3. bekezdést2l halad tovább. 8. A megfelel2 összegyDjtési eljárás kidolgozása

- 42 -


Ha a szennyvízkezelés nem oldható meg az üzemben, a környezetvédelmi mérnök és a terület vezet2 készít egy javaslatot a szennyvíz összegyDjtésére. A kidolgozott összegyDjtési eljárásnak meg kell egyeznie a „Hulladék kezelés” eljárás követelményeivel és a hatályos magyar környezetvédelmi szabállyal. 9. ÖsszegyDjtés, kezelés a Hulladék kezelés szerint: A szennyvíz gyDjtése és kezelése a „Hulladék kezelés” eljárás és a hatályos magyar környezetvédelmi törvény szerint kell, hogy történjen. 6.3.3. Fontos szabályok Szigorúan tilos kibocsátani bármilyen szennyvízet a szennyvízcsatornába kibocsátási engedély igénylése nélkül. Gondoskodni kell arról, hogy a szennyvízkezelés és kibocsátás során a folyamat nagy része megfeleljen a hatályos magyar szennyvízkezelési jogszabálynak.

6.4. Hulladék kezelése Ezt a folyamatot használják az üzemben a hulladékok kezelésére, nyilvántartására, átadásra a magyar jogszabályok, és a Visteon hulladék kezelési el2írásai szerint. Az ebben az eljárásban leírtakat alkalmazzák az összes, az üzemben képz2d2 hulladék kezelése során függetlenül attól, hogy a hulladékok alkalmazottak vagy küls2 vállalkozók termel2, vagy szolgáltató tevékenysége során képz2dött. 6.4.1. Definíciók Hulladék: bármilyen anyag, amely termel2, vagy szolgáltató tevékenység során képz2dik, és ezen tevékenség során már nem használható. Veszélyes hulladék: olyan hulladék, amely a hatályos magyar környezetvédelmi jogszabályok szerint veszélyes hulladéknak min2sül. Szelektív hulladék gy&jtés: Az összes hulladék gyDjtése, kezelése, tárolása, szállítása elkülönítve, ügyelve arra, hogy ne keveredjenek össze. - 43 -


Hulladék / veszélyes hulladék gy&jtési pont: A sorokhoz közeli terület, ahonnan az anyag kezel2 tehnikusok elviszik a hulladékot / veszélyes hulladékot az üzemi gyDjt2helyre / üzemi veszélyes hulladék gyDjt2helyre. Gy&jt hely: Egy elkülönített terület hulladékok tárolására / gyDjtésére, ahol a környezeti kár okozás elkerülhet2. Hulladék átvev : •

veszélyes hulladék: az illetékes Környezetvédelmi Felügyel2ség el2írt engedélyével rendelkez2, szerz2dött vállalkozó, aki jogosult a képz2dött veszélyes hulladékok átvételére.

•

nem-veszélyes hulladék: vállalkozó, aki megfelel2 telephellyel rendelkezik ipari hulladékok újrahasznosítására, újrahasználatára, vagy lerakására.

Hulladék szállító: a Környezetvédelmi F2felügyel2ség el2írt veszélyes hulladék szállítási engedélyével rendelkez2 szerz2dött vállalkozó. 6.4.2. Folyamata

1.

A hulladék jellemz2inek meghatározása

A gyártó mérnöknek, vagy a biztonsági csillagpontnak kell informálnia a környezetvédelmi mérnököt, egy új hulladék képz2désér2l, és minden információról, amit ennek a hulladéknak a jellemz2ir2l tud az

"El2zetes min2ség tervezési eljárás" szerint. A környezetvédelmi

mérnök határozza meg az üzemben képz2d2 hulladék f2 jellemz2it, a hulladék összetétele és jellemz2i alapján. A hulladék osztályozásának alapja a hatályos magyar hulladékos jogszabály. 2.

A hulladék veszélyes, nem veszélyes besorolásának megállapítása

A környezetvédelmi mérnök dönti el, hogy melyik hulladék veszélyes, és melyik nem a hatályos magyar környezetvédelmi jogszabályok alapján. A környezetvédelmi mérnök szükség szerint konzultál a környezetvédelmi hatósággal a hulladék besorolásáról, min2sítésér2l a magyar jogszabályok értelmében.

- 44 -


3.

Hulladék nyilvántartás

A környezetvédelmi mérnök egy új rekordot vesz fel a hulladék nyilvántartásba, ha a hulladék új az üzemben, vagy rögzíti az új képz2dési helyet, ha már el2fordult a hulladék az üzemben. A hulladék nyilvántartás információt tartalmaz a hulladékok összes f2 jellemz2ir2l. 4.

Újrahasználat / újrahasznosítás lehet2ségének vizsgálata

A beszerz2 a környezetvédelmi mérnök által átadott információ alapján piackutatást végez, hogy a hulladék újrahasználható, vagy újrahasznosítható, és megpróbál vállalkozót keresni, aki a jogszabályok betartásával újrahasználni, vagy újrahasznosítani tudja a hulladékot. 5.

A hulladék átvev2 kiválasztása

A beszerz2 kiválaszt egy vállakozót a hulladék átvételére az alábbiak alapján: Veszélyes hulladék esetén: •

az átvev2nek rendelkeznie kell a Környezetvédelmi Felügyel2ség engedélyével az adott veszélyes hulladék átvételére a hatályos hulladékos jogszabályoknak megfelel2en,

•

a

szállítónak

rendelkeznie

kell

a

Környezetvédelmi

F2felügyel2ség

engedélyével veszélyes hulladékok szállítására a hatályos jogszabályok értelmében Más egyéb hulladék esetén: •

a vállakozónak bizonyítania kell, hogy a tevékenysége nem okoz környezeti kárt. A beszerz2nek, és környezetvédelmi mérnöknek meg kell gy2z2dnie a fenti feltétel teljesülésér2l a szerz2déskötés el2tt.

A kiválasztás folyamata során a Visteon általános szerz2dés kötési eljárásait kell követni. 6.

Selejtezési eljárás alkalmazása

Ha a hulladék selejtb2l képz2dik, a selejtezési eljárás alkalmazása után kell követni a hulladék kezelési eljárást az alábbi lépések szerint. 7.

Megfelel2 gyDjtési mód kiválasztása

A megfelel2 gyDjtési mód kiválasztás alapja a döntés, hogy a hulladék veszélyes, vagy nem veszélyes.

- 45 -


8.

Hulladék gyDjtés

Nem veszélyes hulladék: •

A gyDjt2 edényt, konténert egy öntapadós címkével, felírattal kell azonosítani, melyen feltüntetik az edényben gyDjtött hulladék nevét magyarul, és angolul.

•

A gyDjt2 edényt, konténert el kell helyezni a hulladék forrás mellé, és ezt a helyet az “Anyagok kezelése és azonosítása gyártási mDveleteken keresztül” címD eljárás szerint kell megjelölni.

•

A hulladék gyDjtését szelektív módon kell végezni.

Veszélyes hulladék: Három f2 gyDjtési módot követünk az üzemben képz2d2 veszélyes hulladékok gyDjtésére. 8.1 Az els2 gyDjtési módot kell követni, amikor •

nincs saját üres edénye, hordója a veszélyes anyagnak, amelyet az anyag felhasználása során képz2d2 veszélyes hulladék gyDjtésére használhatnák,

•

nagy a veszélyes hulladék fajsúlya, ezért mDanyag zsák a gyDjtésre nem használható,

•

a fém gyDjt2edényt nem lehet a hulladék forrás mellé helyezni, a töltés során

A gyDjtés lépései: •

A gyDjt2edényt veszélyes hulladék címkével kell azonosítani. (A címkét a 2. sz. mellékeltben meg lehet tekinteni.) A címke megfelel2 rovatait ki kell tölteni, megadva a veszélyes hulladék nevét, kódját, veszélyességi osztályát, keletkezési helyét.

•

A gyDjt2edény kihelyezése a hulladék forrás mellé. A gyDjt2edény helyét az “Anyagok kezelése és azonosítása gyártási mDveleteken keresztül” címD eljárás szerint kell megjelölni

•

Amikor a gyDjt2edény megtelt veszélyes hulladékkal szivárgás mentesen le kell zárni megfelel2 dugóval, fedéllel.

8.2 A második gyDjtési módot kell követni, amikor:

- 46 -


•

nincs saját üres edénye, hordója a veszélyes anyagnak, amelyet az anyag felhasználása során képz2d2 veszélyes hulladék gyDjtésére használhatnánk,

•

a veszélyes hulladék szilárd állapotú, ezért lehet mDanyag zsákban kezelni.


A speciális gyDjt2edényt veszélyes hulladék címkével kell azonosítani. A címke megfelel2 rovatait ki kell tölteni, megadva a veszélyes hulladék nevét, kódját, veszélyességi osztályát, keletkezési helyét, és egy aláírást.

•

A gyDjt2edény kihelyezése a hulladék forrás mellé. A gyDjt2edény helyét az “Anyagok kezelése és azonosítása gyártási mDveleteken keresztül” címD eljárás szerint kell megjelölni. Egy mDanyag zsákot kell behelyezni a gyDjt2edénybe a veszélyes hulladék gyDjtésére.

•

A mDanyag zsákot szorosan le kell zárni, amikor megtelt veszélyes hulladékkal. A mDanyag zsákot veszélyes hulladék címkével kell azonosítani. A címke megfelel2 rovatait ki kell tölteni, megadva a veszélyes hulladék nevét, kódját, veszélyességi osztályát, keletkezési helyét, és egy aláírást.

8.3 A harmadik gyDjtési módot kell követni, amikor: •

van saját üres edénye, hordója a veszélyes anyagnak, amelyet az anyag felhasználása során képz2d2 veszélyes hulladék gyDjtésére használhatunk,


A veszélyes anyag saját üres hordóját, kannáját ki kell helyezni a hulladék forrás mellé, vagy az üzemi veszélyes hulladék gyDjt2helyre. A gyDjt2edény helyét az “Anyagok kezelése és azonosítása gyártási mDveleteken keresztül” címD eljárás szerint kell megjelölni.

•

A speciális gyDjt2edényt veszélyes hulladék címkével kell azonosítani. A címke megfelel2 rovatait ki kell tölteni, megadva a veszélyes hulladék nevét, kódját, veszélyességi osztályát, keletkezési helyét, és egy aláírást.

•

A gyDjt2 edényt, hordót szivárgás mentesen le kell zárni, ha megtelt veszélyes hulladékkal.

- 47 -


9.

Hulladék kezelés

Nem veszélyes hulladék: •

A gyDjt2 edényt a hulladék gyDjt2pontra kell kihelyezni

•

A hulladék gyDjt2pontról a hulladékot az üzemi gyDjt2helyre kell szállítani, és szelektíven kell üríteni a gyDjt2 tartályba, vagy a tömörít2 konténerbe a hulladék fajtája szerint.

•

A nem veszélyes hulladékot ki kell szállíttatni újrahasznosításra, vagy lerakásra a Visteon általános szállítási el2írásai szerint.

Veszélyes hulladék: •

A gyDjt2edényt, mDanyag zsákot, hordót, konténert a veszélyes hulladék gyDjt2 pontra kell kihelyezni.

•

A gyDjt2edényt, mDanyag zsákot, hordót, konténert le kell mérni, és fel kell írni a veszélyes hulladék súlyát, a dátumot a veszélyes hulladék címkére, és az anyag kezel2 technikusnak alá kell írnia a címkét.

•

gyDjt2 edényt, mDanyag zsákot, hordót, konténert az üzemi veszélyes hulladék gyDjt2helyre kell letenni. A veszélyes hulladék adatait rögzíteni kell a veszélyes hulladék tároló üzemnaplójába.

•

A veszélyes hulladékot a szerz2dött szállítóval ki kell szállítatni az ártalmatlanítást végz2 átvev2höz.

•

Adminisztratív teend2k kiszállításhoz kapcsolódóan: A veszélyes hulladék címkén fel kell tüntetni az “SZ” kisér2jegy számát, amely a szállítmányt kiséri. („SZ” kisér2jegy megtalálható a 9. sz. mellékletben) A veszélyes hulladék, és a szállítás adataival ki kell tölteni az “SZ” kisér2jegyet.

- 48 -


Az “SZ” kisér2jegy példányait a környezetvédelmi mérnök szekrényében tároljuk. ezért az anyag kezel2 technikusnak a kiszállítás után át kell adnia a környezetvédelmi mérnöknek a kitöltött példányt. 10.

Hulladék nyilvántartás

A kiszállított nem veszélyes hulladékok nyilvántartását az átvev2 által kiadott átvételi jegy alapján kell vezetni. A veszélyes hulladék átvételét a hatályos magyar veszélyes hulladék jogszabályok alapján kell ellen2rizni. A környezetvédelmi mérnöknek értesítenie kell a Környezetvédelmi Felügyel2séget, amikor az “SZ” nyomtatványnak az átvev2 által visszaigazolt példánya nem érkezik vissza a jogszabályi el2írások alapján. A képz2dött veszélyes hulladék nyilvántartása az “SZ” jelD kisér2jegy, és az átvételi számla alapján történik. 6.4.3. Fontos szabályok A környezetvédelmi hatóságokkal a kapcsolat tartása eljárásba foglaltak szerint történik. A hulladék kezelés alapvet2 szabályai az üzemben: •

A hulladékokat sértetlen, üledék mentes kannában, konténerben, edényben, hordóban kell gyDjteni, amely teljesen üres, vagy ugyanazt a hulladékot tartalmazza, miel2tt megkezdik a gyDjtést, és az edény szivárgás mentesen lezárható.

•

A veszélyes hulladékokat, és az ipari hulladékokat nem lehet összekeverni egymással, vagy egyéb más hulladékkal, amely akár a termelés során, akár nem termel2 tevékenység során képz2dik.

•

Minden hulladékot környezetkárosító hatást kizáró módon kell gyDjteni, kezelni, tárolni és szállítani. Különösen ügyelni kell arra hogy elkerüljék a környezetszennyezést, és a hordók, konténerek, zsákok sérülését az üzemen belüli szállítás során.

•

Veszélyes hulladék csak az üzemi veszélyes hulladék gyDjt2helyen tárolható, ahol semmilyen egyéb anyag nem tárolható.

- 49 -


•

Tilos bármilyen hulladék kiöntése az üzemi csatorna rendszer bármelyik lefolyójába.

•

Minden hulladék gyDjt2 kannát, hordót, edényt, konténert azonosítani kell.

•

Minden veszélyes hulladék gyDjt2 kannának, hordónak, mDanyag zsáknak jól zárhatónak kell lennie, hogy kizárjuk a hulladék elfolyását a kezelése során. Folyékony hulladékot nem szabad a hordó, kanna pereméig tölteni. Kb. 5 cm üres helyet kell hagyni a h2tágulásra.

•

Veszélyes hulladékot nem szabad kiszállítani, amíg az alábbiak nem teljesülnek: Kitöltött “SZ” kisér2jegy nyomtatvány külön-külön minden veszélyes hulladékhoz. A kitöltést a "Veszélyes hulladék kezelési segédlet" szerint kell végezni. Minden veszélyes hulladék gyDjt2 hordónak, kannának, konténernek nem szivárgónak, jól zárhatónak, és sértetlennek kell lennie. Minden veszélyes hulladék gyDjt2 hordót, kannát, konténert kiszállítás el2tt le kell mérni. Minden veszélyes hulladék gyDjt2 hordónak, kannának, konténernek kitöltött azonosító címkével kell rendelkeznie.

•

A veszélyes hulladékokat az üzemi gyDjt2helyre berakásától számított 90 napon belül el kell szállítani ártalmatlanításra.

•

Az Anyag osztály vezet2jének ki kell jelölnie egy hulladék koordinátort (célszerDen az anyag kezel2 tehnikusok egyikét), aki felel2s az üzemi veszélyes hulladék gyDjt2hely üzemeltetéséért, és a veszélyes hulladék gyDjt2hely üzemnaplójának vezetéséért.

•

A hulladék tárolási területeket hetente ellen2riznie kell a hulladék kordinátornak, a környezetvédelmi mérnöknek, és a tDzvédelmi felel2snek. A heti ellen2rzést a "Veszélyes hulladék ellen2rzési lap" szerint kell végezni.

- 50 -


•

A hatályos jogszabályok szerinti éves veszélyes hulladék jelentést az összes képz2d2 veszélyes hulladékról a környezetvédelmi mérnöknek kell elkészítenie, és benyújtania az illetékes környezetvédelmi felügyel2ségnek.

- 51 -


7. FEJEZET

ÖSSZEGZÉS

- 52 -


7. Összegzés Szakdolgozatommal a környezet védelmének fontosságára szeretném felhívni a figyelmet, mivel az ember az 2t körülvev2 természettel szoros és elválaszthatatlan kapcsolatban áll, mint biológiai lény, a természet része, a természetben lejátszódó evolúció terméke és csúcsa, valamint minden életfunkciójával a természethez kapcsolódik. A Visteon Hungary Kft. környezetvédelmi eljárásait tekintve láthatjuk, milyen jól mDködhet a környezetvédelem, ha megfelel2en szabályozott a termelés és a tárolás. Ennek el2mozdítója volt az ISO 14001 szabvány kialakítása, amely lehet2vé teszi a vállalatok számára, hogy a környezettel összhangban és nyereségesen mDködjenek. A Visteon Hungary Kft. is elkötelezte magát ennek a szabványnak és elkészítette eljárásait, amit minden dolgozójával és beszállítójával szigorúan betartat. A legtöbb problémát, mint más területeken is, a hulladék kezelése jelenti. A hulladékgazdálkodás gyakorlati része – köszönhet2en a részletekbe men2, érthet2 üzemi eljárásoknak – jól mDködik. A hulladékot szelektíven gyDjtik, a jogszabályokban el2írt módon, a kiszállítás gördülékenyen mDködik. Mivel az üzem hulladékgazdálkodása jól mDködik, és a fejlesztések is gyors ütemben haladtak az elmúlt három évben, ezért újabb lehet2ségeket nagyon nehéz találni a mostani helyzet javítására. Néhány újítási lehet2séget azonban megemlítenék: -

egyes

hulladékforrások

megszDntetése

(pl.:

tartós

csomagolóanyag

alkalmazása) -

újrahasznosítási lehet2ségek b2vítése (pl.: mDanyag fröccsönt2nél darálógép alkalmazása, ezzel lehet2vé tehet2 az újrabedolgozás bizonyos százalékban)

-

technológiai

újítások

(pl.:

hDt2-ken2

berendezés).

- 53 -

folyadék

élettartamát

növel2


Végül érdekességként megemlíteném egy olyan eljárás használatát, amit még sehol sem tapasztaltam: kizárólag újrahasznosított papírt használnak az üzem területén ugyancsak a környezet védelme érdekében. Szerintem követend2 a példa.

8. FEJEZET MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Az Alba üzem környezetvédelmi politikája 2. sz. melléklet: Veszélyes hulladék címke 3. sz. melléklet: SÁRGA VÉD_KUPAK HULLADÉK felirat 4. sz. melléklet: FEKETE GÉGECS_ HULLADÉK felirat 5. sz. melléklet: ÁTLÁTSZÓ VÉD_CS_ HULLADÉK felirat 6. sz. melléklet: CSAK MaANYAG HULLADÉK felirat 7. sz. melléklet: Acél hulladék felirat 8. sz. melléklet: Réz hulladék felirat 9. sz. melléklet: „SZ” kísér2jegy a veszélyes hulladék szállításához

- 54 -


- 55 -


1. sz. melléklet Alba üzem, Székesfehérvár 6. Magyarország

2001. szeptember

Az Alba üzem környezetvédelmi politikája

Az Alba üzem tevékenysége során felel sséget vállal a környezet védelméért és megóvásáért. A környezetvédelmi politika az üzem minden olyan tevékenységére vonatkozik, amely közvetlenül vagy közvetve az el állított autóipari és egyéb részegységek gyártásához kapcsolódik. Az üzem magára nézve kötelez nek tartja a Visteon vállalat környezetvédelmi politikáját. Ennek megfelel en az üzem az elfogadott környezetvédelmi gyakorlatot alkalmazza, azaz a vonatkozó rendelkezéseknek és jogi el írásoknak megfelel, vagy magára nézve a megadottaknál szigorúbb követelményeket támaszt. Az üzem törekszik környezetvédelmi teljesítményének folyamatos fejlesztésére, valamint a hulladékok és kibocsátások, s azok környezeti hatásának lehet ség szerinti csökkentésére. Az Alba üzem elkötelezi magát az ISO 14001 szabvány el írásai szerinti Környezetközpontú irányítási rendszer kiépítésére és m0ködtetésére. Az üzem meghatározza tevékenységének mértékadó környezeti szempontjait, valamint a tevékenységére vonatkozó környezetvédelmi célokat határoz meg, beleértve a légtérbe történ emissziót, a szennyvíz kibocsátást, hulladékkezelést, valamint az energia hatékonyabb felhasználását. Az üzem : •

biztosítja az új gyártási eljárásoknál, és az ehhez kapcsolódó tevékenységeknél a környezetvédelmi szempontok érvényesülését,

•

szabályozza a környezetvédelmi munka ellen rzését és fejlesztését, amely tartalmazza a felel sség és a célok pontos meghatározását,

•

meggy z dik, hogy az üzem területén a küls vállalkozók tevékenysége megfelel az üzem környezetvédelmi politikája és környezetközpontú irányítási rendszere követelményeinek a környezetvédelmi munka ellen rzése és fejlesztése érdekében.

A környezet védelme az Alba üzem minden alkalmazottjának kötelessége.

............................................…….. Gopal Chandramowle Gyárigazgató Az üzem környezetvédelmi politikája, valamint a Vállalat környezetvédelmi politikája az Alba üzemben beszerezhet . DocID: AP-50-0002 revízió 3, 2000. augusztus 17.

- 56 -


2. sz. melléklet

Veszélyes Hulladék Hazardous Waste Hulladék neve:______________________________________________ Waste’s Name Hulladék kódja (EWC):____________________________ EWC Keletkezési hely:____________________________________________ Source of Waste Súlya:__________________________________________ Weight GyDjt2helyre szállítás ideje:___________________________________ Date sent to storage “SZ” Kísér2jegy száma:____________________________ Number of “SZ” Shipper Aláírás:___________________________________________________ Signature

- 57 -


3. sz. melléklet

SÁRGA VÉDNKUPAK HULLADÉK YELLOW COVER CAP WASTE - 58 -


4. sz. melléklet

FEKETE GÉGECSN HULLADÉK BLACK INTUBATION TUBE WASTE - 59 -


5. sz. melléklet

ÁTLÁTSZÓ VÉDNCSN HULLADÉK TRANSPARENT PACKAGING TUBE WASTE - 60 -


6. sz. melléklet

CSAK MRANYAG HULLADÉK ONLY FOR PLASTIC WASTE - 61 -


7. sz. melléklet

Acél hulladék Steel waste Kizárólag ACÉL / VAS hulladék, amely egyéb összetev t nem tartalmaz (pl: acél lamellák, acél rudak)

- 62 -


8. sz. melléklet

Réz hulladék Copper waste Kizárólag RÉZ hulladék, amely egyéb összetev t nem tartalmaz (pl. rézdrótok, rézforgács)

- 63 -


9. sz. melléklet E nyomtatvány kitöltését a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet írja el2

SZ

'SZ' KÍSÉRNJEGY A VESZÉLYES HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁHOZ

1.A termel2 neve, címe:

2. KSH száma: 3. A település azonosítója:

4. A termel2 telephelyének címe: 7. Az ügyintéz2 neve:

5. A telephely településazonosítója: 6.A telephely azonosítója: E-mail:

Tel: Fax:

8.A kezel2 neve, címe:

9. KSH száma: 10.A település azonosítója:

11. A kezel2 telephelyének címe: 14. Az ügyintéz2 neve:

12. A telephely településazonosítója: 13.A telephely azonosítója: E-mail:

Tel: Fax:

15. A szállító neve, címe: 18.Hatósági engedélyének száma: 19/.Telefonszám:

16. KSH száma: 17. A település azonosítója: Fax-szám: E-mail:

20.A hulladék megnevezése:

21. EWC kódszáma

22. Megjelenési formája:

23. A legfontosabb veszélyességi jellemz2je:

24. A szállítás módja: 25. A szállítás dátuma:

26. A csomagolás módja: 27.A csomagok száma:

.

.

.

H 28. A szállítandó hulladék mennyisége: brutto(kg):

. 29. A fuvarlevél száma:

netto(kg): 30. A hulladék összetétele; a jellemz2 R és S mondatok a 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet alapján: A hulladék legveszélyesebb összetev2jének UN száma: 31. A kezel2 a szállítmányt átvette: nem vette át:

32. Az átvétel dátuma:

.

36 A termel2 kijelenti, hogy

33. Az átvett hulladék mennyisége brutto(kg): . . netto(kg): 38. A szállító kijelenti, hogy

34. Az átvett csomagok száma:

35.A kezelési engedély száma:

40. A kezel2 kijelenti, hogy

a) az adatok a valóságnak megfelelnek, b) a veszélyes hulladék szállítására feljogosítással és megfelel2 felszereltséggel rendelkezik.

a) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, b) a veszélyes hulladék átvételére és kezelésére feljogosítással és megfelel2 technológiával rendelkezik, c) a kezelés során keletkez2 hulladékok kezelésér2l gondoskodik.

39. Kelt:

41. Felel2s személy neve:

Kelt: Aláírás és pecsét:

Aláírás és pecsét:

Kelt: Aláírás és pecsét:

..............................................................

............................................................

...............................................................

a) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, b) a szállítmány átadására érvényes szerz2dése van a kezel2vel, c) a szállítmányra megfelel2 pénzügyi garanciával vagy biztosítással rendelkezik, d) az átvétel meghiúsulása esetén a szállítmányt visszafogadja. 37. Felel2s személy neve:

42. A hulladékátvétel megtagadásának oka:

- 64 -


9. FEJEZET

IRODALOMJEGYZÉK

- 65 -


Irodalomjegyzék [1]

A Bevezetésben felvetett gondolatokról lásd. részletesebben: Bakács Tibor: Környezetvédelem (Medicina 1977.) Dr. Oroszi Sándor: A magyar természetvédelem kezdetei (1986.) Nádai Magda: Számvet2 könyvecske, Környezeti problémák számokban, képekben

[2]

Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bDne (IKVA Bp. 1994.)

[3]

Szalóki Gyula: Környezetvédelem, Gazdagodó környezetvédelmi szabályozás, Épít2anyag 54. évf. 2002. 2. szám, 57-59. oldal

[4]

A 2.2.2. pontban leírtak az 1995. évi LIII. törvényb2l – a környezet védelmének általános szabályairól – kerültek kiemelésre az internetr2l gyDjtött információkkal kiegészítve (címe: http://www.zmka.hu/Forum/99mar/kornyezet.htm).

[5]

Orientációs anyag 2001, Visteon Hungary Kft.

[6]

Környezetvédelmi alapismeretek I. (2001. Környezetvédelmi Minisztérium)

[7]

Bels2 mérések és nyilvántartások

[8]

Környezetvédelmi alapismeretek II. (2001. Környezetvédelmi Minisztérium)

[9]

Internetr2l gyDjtött cikkb2l: EMAS: környezettudatos vállalatirányítás az Európai Unióban (http://www.tabulas.hu/cedrus/2001/08/eu-trof.html)

[10]

MSZ EN ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek (ISO 14001:1996)

[11]

ISO 14001 szabvány alapján készített bels2 eljárások szolgáltak alapjául ennek a fejezetnek, melyek titkosságukból kifolyólag nem részletezhet2k.

- 66 -

a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Recommend Documents