Zalaegerszegi Intézet
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FÖISKOLAI KAR
A Loranger Ipari Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmez1ségi helyzetének elemzése az éves beszámolók adatai alapján
Küls szakmai konzulens:
Operatív konzulens:
Kovács Zoltánné
Dr. Döme István
Somogyi Gábor Nappali Számvitel Vállalkozási
2003
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezet 1.1. A szakdolgozati témájának megválasztásának indoklása 1.2. Elemzés szükségszer sége
1. 1. 1.
2. Vállalat bemutatása 2.1. A vállalat alapítása, története napjainkig 2.2. A társaság tevékenységi köre
1. 1. 3.
3. A vállalat küldetése és céljai
4.
4. Gazdasági hatékonyság vizsgálata 4.1. Hozammutatók 4.2. Komplex hatékonyság mutatói 4.2.1. Er*forrás-hatékonyság 4.2.2. Ráfordítások hatékonysága 4.3. Parciális hatékonysági mutatók 4.3.1. Eszközhatékonysági mutatók 4.3.2 T*kehatékonyság 4.3.3. Bér- és él*munka-hatékonyság 4.4. Költségszint (költséghányad) mutatók 4.4.1. Termelési költségszint 4.4.2. Anyaghányad 4.4.3. Bérhányad 4.4.4. Értékcsökkenési leírás hányada 4.5 Igényességi mutatók 4.6. Összefoglalás
4. 5. 6. 6. 7. 8. 8. 9. 10. 11. 11. 12. 12. 13. 14. 14.
5. A Társaság vagyoni helyzetének elemzése 5.1. Vagyoni struktúra 5.2. A vállalkozás vagyoni helyzete (Fedezetségi mutatók) 5.2.1. Befektetett eszközök fedezete 5.2.2. Tárgyi eszközök fedezetsége 5.3. T*keszerkezeti mutatók 5.3.1. T*keer*sség 5.3.2. Idegen t*ke aránya 5.3.3. Céltartalék aránya 5.3.4. Saját t*ke növekedési üteme 5.3.5. T*kehatékonyság 5.3.6. Tárgyi eszközök hatékonysága 5.3.7. Saját t*ke fordulatszáma 5.3.8. Eszközök fordulatszáma 5.4. Összefoglalás
14. 15. 17. 17. 18. 18. 18. 19. 19. 20. 20. 21. 21. 22. 22.
6. Pénzügyi-likviditási helyzet elemzése 6.1. A likviditás vizsgálatának szükségessége 6.1.1. Általános likviditás 6.1.2. Rövid távú likviditás I. 6.1.3. Rövid távú likviditási mutató II. 6.1.4. Rövid távú likviditási mutató III. 6.1.5. Gyorsráta 6.1.6 Hitelfedezetségi mutató
23. 23. 24. 24. 25. 25. 25. 26.
6.1.7. Dinamikus likviditás 6.1.8. Hosszú távú likviditás 6.1.9. Összefoglalás 6.2. Szállító, vev* elemzése 6.2.1. Vev*állomány aránya a szállítóállományhoz 6.2.2. Vev*k átfutási ideje 6.2.3. Szállító átfutási ideje 6.2.4. Összefoglaló 6.3. Eladósodottság elemzése 6.3.1. Eladósodottság mértéke 6.3.2. Nettó eladósodottság 6.3.3. Adósságszolgálati mutató 6.3.4. Összefoglaló
26. 27. 27. 28. 28. 28. 29. 29. 30. 30. 30. 31. 31.
7. Mérleg átfogó elemzése(mérlegtételenként) 7.1. Eszközök A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök C. Aktív id*beli elhatárolások 7.2. Források D. Saját t*ke E. Céltartalék F. Kötelezettségek G. Passzív id*beli elhatárolások
32. 32. 32. 36. 40. 41. 41. 42. 42. 45.
8. Eredményesség vizsgálata 8.1. Jövedelmez*ségi mutatók 8.1.1. Árbevétel arányos jövedelmez*ségi mutatók 8.1.2. T*kearányos jövedelmez*ségi mutató 8.1.3. Eszközarányos jövedelmez*ségi mutató 8.1.4. Er*forrásarányos és létszámarányos jövedelmez*ségi mutató 8.2. Eredménykimutatás elemzése 8.2.1. Bevételek elemzése 8.2.2. Ráfordítások elemzése 8.2.3 Összefoglaló
46. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 51. 53. 57.
9. Cash flow kimutatás 9.1. A cash flow kimutatás hasznosítása 9.2. Cash flow kimutatás felépítése 9.3. Cash flow kimutatásból számított fontosabb mutatószámok 9.3.1. Adósságfedezeti mutató 9.3.2. Adósságszolgálati mutató 9.3.3. Jövedelmez*ségi mutató 9.4. Cash flow alakulásának értékelése
58. 58. 59. 60. 60. 61. 61. 61.
10. A vállalat helyzetének megítélése a kiszámított mutatók alapján
62.
11. Melléklet
65.
12. Felhasznált irodalom
75.
1. Bevezet 1.1. A szakdolgozati témájának megválasztásának indoklása Dolgozatom témájának megválasztásakor arra összpontosítottam, hogy a Loranger Ipari Kft. gazdálkodását átfogóan be tudjam mutatni, hiszen ha kiragadunk egy-egy részterületet, az nem tükrözi valóságh&en a vállalat gazdasági életben elfoglalt helyét, nem ad valós képet a gazdálkodás alakulásáról. A téma kidolgozása során arra törekedtem, hogy a rendelkezésemre bocsátott adatok alapján, a gazdálkodás egészére kiterjed) és valós képet tudjak bemutatni a Kft-r)l. 1.2. Elemzés szükségszer sége A vállalatok gazdálkodásának elemzése során egy-egy üzleti év értékelését el lehet végezni átfogóan, min)sít) jellegen, de lehetséges az egyes folyamatok, tevékenységek, szervezeti egységek részletes kiértékelése is. A vállalat helyzetének még jobb megítélése érdekében átlagadatokkal próbáltam összevetni a különböz) kiszámított mutató étékét. Talán így még jobban érzékeltethet) a vállalatnál jelenlév) tendenciák. Dolgozatomban igyekeztem a vállalati gazdálkodás egészét bemutatni – amennyire lehet)ségeim engedték – s részegységeire bontva elemezni a tevékenységét. A vállalat a könyveit dollárban vezeti, ezért a mutatók többségét százalékos formában elemeztem, ahol ez nem volt lehetséges ott alkalmaztam a dollárra vetített formát. El)ször vizsgálódásaim elméleti hátterét mutatom be, majd arra kerestem választ, hogy az elméletet hogyan ültette át a vállalat a gyakorlatba. Bemutatom a Loranger Ipari Kft. történetét az alapítástól napjainkig, milyen szervezeti felépítése van, illetve mely tevékenységekkel foglalkozik. Kitérek a vállalat céljaira és küldetéseire is. 2. Vállalat bemutatása 2.1. A vállalat alapítása, története napjainkig A Loranger Manufacturing Corporation egy család tulajdonban lév) vállalat. 1950-ben alapította és kezdte meg a termelést háza alagsorában J. Albert Loranger és Jeannine 1
Loranger Warrenben. Felismerve folyamatos min)ség – fejlesztés jelent)ségét, a Loranger sokat fektetett alkalmazottaiba és gépeibe. A problémák csapat-orientált megoldását felhasználva, a folyamatok finomításával a cég egy közepes magánvállalkozásból nemzetközi, multimilliomos hálózattá n)tte ki magát. Az 1960-as években a vállalat olyan jelent)s vásárlókat mondhatott magáénak, mint például az IBM, az AT&T, a GE, a Kodak és a Ford. 1991-ben a vállalat a nemzetközi növekedés mellett döntött. A döntést el)segítette a Forddal kötött 5 éves szerz)dése is. Így a Loranger Magyarországra települt. Egy új, nemzetközi céget, a Loranger Ipari Kft-t létrehozva, abból a célból, hogy a Fordot ellássa a szükséges m&anyag alkatrészekkel. Ugyanakkor a Loranger Ipari Kft. az évek során világszint& QS-9000 és ISO 9002 min)sítés& gyártó lett, b)vítve profilját szinte minden irányban. Célja, hogy újabb vev)ket lásson el szerte Európában. Szembesülve a teljesen idegen kultúrával és nyelvvel, különleges pénzügyi rendszerrel a Loranger felfedezte azt a sok kihívást, melyekkel a cégnek szembe kellet néznie. A nehézségek és kudarcok ellenére a Loranger Ipari Kft. a nehezen szerzett tapasztalataiból egy új t)két kovácsol, s utat mutatott: megosztja tudását a többi nemzetközi piacon terjeszkedni kívánó vállalattal. „Az a döntés, hogy idegen országban fektessünk be, annak a gyakorlata, hogy minimalizáljuk a kockázatot, és maximalizáljuk a nyereséget. Egy projekt nagyon monumentális és drága lehet azoknak a vállalatoknak, akiknek ezt önállóan, segítség nélkül kell véghezvinniük. A mi feladatunk, hogy ebben segítséget nyújtsunk a siker érdekében.” George P. Loranger A vállalat és üzemei négy évtizede folyamatosan növekszenek, s a Loranger család alkalmazottai folytatják az alapító J. Albert Loranger elvét: „A m&anyagipar legjobb gyártói és szállítói kívánunk lenni és munkánk eredményeként tisztességes profit elérésére törekszünk.” A magyarországi vállalatot 1991-ben, határozatlan id)tartamra alapította a Loranger Manufacturing Corporation és a Magyar-Amerikai Vállalkozásfejlesztési Alap. A vállalat törzst)kéje – tekintettel a vámszabadterületi státuszra – 2,5 millió USD, mely teljes egészében pénzbeli betétekb)l állt. 1999-ben az anyavállalat, a Loranger Manufacturing Corporation kivásárolta a fennmaradó részesedést a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alaptól.
2
Így 2000-ben a Loranger Manufacturing Corporation a 100%-os tulajdonosa volt a vállalatnak. 2001-ben a Német On-Line Kft. többségi részesedést szerzett a vállalatnál, és ezáltal az ügyvezet) igazgató személye is megváltozott. A társaság nagyrészt magyar alkalmazottakat foglalkoztat, néhány külföldi munkatárs irányítása mellett. A Loranger Ipari Kft. Nyugat-, Közép-, és Kelet-Európa piaci igényeit próbálja meg maximálisan kielégíteni.(1) 2.2.
A társaság tevékenységi köre
A Kft. rendkívül széles tevékenységi körrel rendelkezik, melyet az utóbbi években b)vítettek ki. A vállalat jelenlegi tevékenységi köre a KSH egységes ágazati osztályozási rendszere szerinti besorolással a mellékletben található meg részletesen. A legfontosabb tevékenységek, amelyekkel a vállalat foglalkozik: Fémfelület-kezelés, fémmegmunkálás Tárolás, raktározás, üzletviteli tanácsadás A vállalat f) tevékenységi köre: a nagy pontosságú m&anyag és fém alkatrészek gyártása az autóipar számára olyan technológiai eljárásokkal, mint például a fémpréselés, fröccsöntés, légfúvásos fröccsöntés, azaz az autóipar által legnagyobb részben felhasznált termékek körét célozták meg. (lsd. 1.sz. ábra)
Az autóipar termékstruktúrája
Elektronikai 12%
M&anyag 12%
Préselt 5%
Gumi 11%
Vágott 18%
Egyéb 7%
Fröccsöntött 35%
1.sz.ábra
3
3. A vállalat küldetése és céljai A Loranger Ipari Kft. küldetése: „Világszínvonalú, precíziós m&anyag és fém alkatrészeket gyártó vállalat vagyunk. Elköteleztük magunkat arra, hogy multinacionális vásárlóink igényeinek pontosan és kiváló min)ségben megfeleljünk, világviszonylatban versenyképes árakon. Elkötelezettek vagyunk továbbá arra, hogy képzett csoportokban együtt dolgozva, a vezet)séggel és eszközeinkkel folyamatosan fejlesztjük tudásunkat, termékeinket, módszereinket és ez által elérjük kit&zött céljainkat.” A Kft. számára korábban elérhetetlennek t&n) üzleti lehet)ségek nyílhattak meg azáltal, hogy a vállalat elnyerte a QS-9000/ISO 9002 min)sítést, amely hozzásegíti, hogy b)vítse jövend)beli vev)inek körét. Legf)bb célja a Ford beszállítói tevékenység folytatása mellett az új piacok felkutatása. Szeretne a fogyasztói és ipari üzletágak piacára is betörni. Az Opel Hungary egy további lehet)ség a piac kib)vítésére. A vállalat másik célkit&zése az alkalmazottak, munkafolyamatok, és a munkahely folyamatos fejlesztése: Az alkalmazottak képzése a képzési terv szerint Csapatszellem fejleszt) tréning a menedzserek részére A gyártási teljesítmény növelése Kölcsönösen el)nyös együttm&ködés kiépítése a beszállítókkal A tevékenységi kör kiterjesztés, minimum egy új, jelent)s volumen& értékesítés útján, amely legalább 1 millió USD árbevétel növekedést jelentene Az anyagmozgást nyomon követ) rendszer felállítása Nyereség mérésére alkalmas módszer kidolgozása és alkalmazása(1) 4. Gazdasági hatékonyság vizsgálata A hatékonyság növelését elengedhetetlenül fontossá teszi, hogy a gazdaság növekedés néhány fontos forrása (pl. alapanyag) korlátozottan áll rendelkezésre,
4
egyes er)források (jó képzett munkaer), korszer technológia) nem állnak még minden vállalat rendelkezésére, a versenyképes tevékenység minél kevesebb er)forrás felhasználásával történ) el)állítást követel meg. Emellett – a küls) piaci feltételek változásai miatt – még a korábban elért szint tartása is nehéz feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása nélkül. A gazdasági hatékonyság a teljesítmény és a felhasznált vagy lekötött er)forrás arányát, kapcsolatát fejezi ki. Akkor hatékony egy tevékenység, ha a teljesítmény mögött aránylag kevesebb er)forrás-felhasználás van, vagy egységnyi er)forrásból nagyobb teljesítmény jön létre. A gazdasági hatékonyság mérésére a teljesítmény és az er)forrás-felhasználás adatainak sokasága miatt számos mutató képezhet). A számítható hatékonyági mutatószámok a vállalati szemlélet& értékelést teszik lehet)vé. A hozam- vagy teljesítménymutatók az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszint& tiszta jövedelemhez való hozzájárulását mérik. (6) 4.1.
Hozammutatók
Nemzetgazdasági szemlélet&ek, de vállalati szinten számított mutatók: Bruttó termelési érték: a vállalat tárgyid)szaki teljes hozamértékét jelenti. Figyelembe kell venni az olyan hozamot is, amely egy lassúbb folyamat eredményeként – amortizáció, anyagfelhasználás – jelenik meg a következ) évek ráfordításaiban. Anyagmentes termelési érték a bruttó termelési értékb)l kiindulva számítható az anyagjelleg& ráfordítások összegével csökkentve azt. Azonban a bruttó termelési érték már nem tartalmazza az Elábé és a közvetített szolgáltatások értékét, így valójában csak az anyagköltség és az igénybevett anyagjelleg& ráfordítások vonandók le bel)le. Nettó termelési érték: A vállalat közelít)leg a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálat és a munkatermelékenység elemzésének egyik legfontosabb mutatója miután a vállalat által létrehozott új értéket számszer&síti. Gazdasági tartalmát tekintve a bruttó munkajövedelemb)l és a vállalatnál realizált tiszta jövedelemb)l tev)dik össze.
5
Hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a GDP (Bruttó Hazai Termék) vállalatszint& megfelel)je. Vállalkozási
pénzjövedelem a vállalatnál realizált nettó pénzjövedelmet
számszer&síti. Legf)bb alkotóeleme az adózott nyereség és az értékcsökkenési leírás éves összege. Ez utóbbi ugyanis a tárgyid)szakban nem jár pénzkiadással, de jövedelmez) tevékenység esetén megtérül az árbevételb)l, vagyis pénzeszközzé válik. A vállalat pénzjövedelme a vállalat fejlesztésére fordítható pénzeszközök legf)bb alkotója.(14) A hatékonyság elemzése során a következ) er)forrás felhasználásokat, illetve ráfordításokat célszer& figyelembe venni: összes termelési költség vállalatnál foglalkoztatottak átlagos létszáma él)munka-ráfordítás értéke termelésben lekötött tárgyi eszközök átlagos nettó értéke termelésben lekötött készletek átlagos értéke a lekötött eszközök nettó értéke összes eszközérték 4.2.
Komplex hatékonyság mutatói
4.2.1. Er forrás-hatékonyság Ez a mutató felhasználható az adott vállalkozás fejl)désének és hatékonyságának mérésére és más vállalatokkal történ) összehasonlítására is. A mutató értékét nem csak a hozamelvárások befolyásolják, hanem az eszköz/bér arány alakulása is hatást gyakorol rá. A mutató nevez)jében alkalmazott szorzószámok fogalmazzák meg az átlagos hozamkövetelményeket az egyes er)forrásokkal szemben, ezeket általában a vállalatok maguk határozzák meg, de kialakult egy mindenki által használt rendszer. Összes eszköz után 20% eredmény várható el, bérek hatékonysági szintje 1,8 körül van. Akkor mondható a vállalat tevékenysége átlagos hatékonyságúnak, ha mutató 100% körül mozog. Magyarországon az ipari átlag 80%-85% körüli.
Komplex hatékonyság =
Nettó termelési érték 0,2*„Eszköz”+1,8*TKifizetett bér
*100
6
A vállalat tevékenységének hatékonysága átlag körül ingadozott a vizsgált három évben, azaz átlagosnak mondható a hatékonysága. A mutató értékét befolyásoló tényez)ket figyelembe véve megállapítható, hogy a nettó termelési érték folyamatosan növekv) tendenciát mutat, annak ellenére, hogy az eszközök állománya folyamatosan csökken. A 2000-es évben lecsökkent a vállalatnál az átlagos foglalkoztatottak állománya és ez által csökkent a kifizetett bérek összege is ez a kett)s hatás miatt lépte át a 100%-os határt a mutató értéke. 2000-ben tehát igen jól alakult a tevékenység hatékonysága. 2001-ben újra lecsökkent
a
mutató
értéke
köszönhet)en
a
létszámnövekedés
miatti
24%-os
bérnövekedésnek. 4.2.2. Ráfordítások hatékonysága Azt vizsgálja, hogy egységnyi él) és holtmunka ráfordítással mekkora az el)állított tiszta jövedelem összege. Él) és holtmunka elemei az anyagjelleg&, személyi jelleg& ráfordítások, értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítás állománya. Az országos ipari átlag a 8%-10% körül mozog. (14)
Ráfordítás hatékonyság =
Tiszta jövedelem T Él) és holtmunka ráfordítás
*100
A vállalat mutatói mindhárom évben az országos ipari átlag felett helyezkedett el, amit a 2. számú ábrán lehet is látni. Itt is látható, hogy a 2000-es év kiemelked) volt hatékonysági szempontból, ezt bizonyítja a mutató 33%-os értéke is. Ez az eredményes mutatószám a tisztajövedelem ugrásszer& növekedésének köszönhet). Ez a növekedés sokkal nagyobb arányú volt, mint az él) és holtmunka ráfordítás összegének növekedése. 2001-ben visszaesett a ráfordítás hatékonyság mutatójának értéke, mivel a tisztajövedelem összege csökkent, míg a termelési költség ugrásszeren megn)tt.
7
Komplex hatékonyság 120,00%
117,45% 95,88%
100,00% 80,00%
73,24%
60,00% 32,62% 23,05% 17,28%
40,00% 20,00% 0,00% Er forráshatékonyság
1999
Ráfordítás hatékonyság
2000
2001
2.sz.ábra 4.3.
Parciális hatékonysági mutatók
4.3.1. Eszközhatékonysági mutatók Az eszközhatékonysági mutatók a vállalat által tárgyid)szakban el)állított termelési érték képz)déséhez a befektetett eszközök és forgóeszközök hozzájárulását, illetve az eszközök megtérülését fejezik ki. E mutatók a lekötött tárgyi eszközök és forgóeszközök (illetve készletek) révén el)állított új érték-képz)dést fejezik ki szorzószám formájában. Alkalmasak dinamikus és vállalatokat összehasonlító elemzésre egyaránt. Dinamikus elmozdulások esetén különös jelent)séget kapnak a részmutatók, a tárgyi eszköz hatékonyság és a készlethatékonyság.(10) Vetítési alap lehet: Aktivált tárgyi eszközök nettó értéke 2 Aktivált tárgyi eszközök hatékonysága Készletek átlagos értéke 2 Készlethatékonyság Összes eszköz nettó illetve átlagos értéke 2 Összes eszköz hatékonysága
Aktivált tárgyi eszközök hatékonysága =
Készlethatékonyság =
Nettó termelési érték Aktivált tárgyi eszk. nettó értéke
Nettó termelési érték Készletek átlagos értéke
*100
*100
8
Aktivált tárgyi eszközök hatékonysága =
Nettó termelési érték Összes eszk. nettó ill.átlagos értéke
*100
A vállalatnál az eszközhatékonysági mutatók (ld.1.számú táblázat) közül a tárgyi eszközök hatékonysági mutatója egyre növekv) tendenciát mutat, de még így is az átlagos hatékonysági értékhatár alatt maradt. A készlethatékonyság mutatója a 2000-es évben átlag feletti kihasználtságú volt, de 2001-ben visszaesett az országos átlag alá, ennek a kett) mutató ellentétes mozgásának köszönhet)en az összes eszköz hatékonysága az el)z) évi 32%-os növekedése után, 2001-ben 1%-kal csökkent. Az aktivált tárgyi eszközök annak eredményeképp növekedtek az elmúlt években, hogy egyrészt 2000-ben a nettó termelési érték sokkal nagyobb arányban n)tt, mint az aktivált tárgyi eszközök állománya, míg 2001-ben ugyan mindkett) visszaesett, de a nettó termelési érték csökkenése kisebb mérték& volt. A készlethatékonyság 2000-ben igen magas, majd 100%-kal n)tt, köszönhet)en annak, hogy a készletek állománya 36%-kal csökkent, de így is 25%-kal n)tt a termelési érték. 2001-ben megfordult ez a tendencia és készletek növekedése és a nettó termelési érték kis mérték& csökkenése okozta a készlethatékonyság 25%-os csökkenését. Az el)z) kett) tárgyalt mutató hatására 2000-ben 32%-kal n)tt, míg 2001-ben minimális mértékben csökkent. Az megállapítható, hogy a vállalatnál mindegyik eszközhatékonysági mutató jóval az országos átlag alatt maradt, de még a nagy beruházások nem igazán érvényesítették hatásukat a hatékonysági mutatóknál. 1.sz.táblázat Eszközhatékonysági mutatók alakulása Megnevezés Aktivált eszközre jutó n. termelési ért. Készlethatékonyság Összes eszközre jutó n. termelési érték
1999 77,01% 172% 53,19%
2000 % 88,20% 339% 70,00%
2001
Változás mértéke El z év=100% 95,33% 14,53% 8,09% 255% 97,23% -24,73% 69,41% 31,60% -0,83%
9
4.3.2. T kehatékonyság A t)ke hatékonyság azt mutatja meg, hogy egységnyi lekötött t)ke mekkora termelési értéket hozott létre, azaz a vállalat rendelkezésére álló saját t)kéjével hányszoros eredményt ért el. T)kehatékonyság =
Bruttó termelési érték Saját t)ke
*100
A vállalatnál szemmel látható a t)kehatékonyság jelent)s csökkenése, ez annak az eredménye, hogy 1999-ben és 2000-ben rendkívül alacsony volt a jegyzett t)ke értéke és ezért ekkor nagyon magas volt – átlag feletti – a hatékonysági mutatójának értéke. Ezt a 3 számú ábra szemlélteti a legjobban. 2001-ben a bruttó termelési érték 2%-os növekedése és a saját t)ke 16%-os növekedésének hatására csökkent le a mutató értéke 635%-ról 341%-ra. T kehatékonyság 700%
665%
635%
600% 500% 400%
341%
300% 200% 100% 0%
1999
2000
2001
3.sz.ábra 4.3.3.
Bér- és él munka-hatékonyság
A bérhatékonysági mutató a vállalatnál felhasznált (kifizetett) bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. Él)munka-hatékonyság az egy f)re jutó termelési értéket fejezi ki.
Bérhatékonyság =
Nettó termelési érték Kifizetett bér összege
*100
10
Bruttó termelési érték
Él)munka-hatékonyság =
Létszám
A vállalatnál a bér- és él)munka-hatékonyság is a 2000-es évben volt a legnagyobb érték&. Ez a termelési értékkategóriák növekedése és a létszámcsökkenés miatti személyi jelleg& kifizetések eredményeképp volt. 2001-ben, mivel az el)z) tendencia megfordult, ezért mindkett) mutató jelent)s mértékben csökkent. 2.sz.táblázat Bér- és él munka-hatékonyság 1999
Megnevezés Bérhatékonyság Él)munka-termelékenység
$
2000 2001 % 182% 318% 238% 17 056 $ 23 760 $ 19 283
4.4.
Költségszint (költséghányad) mutatók
Ezek
a
mutatók
fordított
hatékonysági
mutatóként
foghatók
Változás mértéke El z év=100% 74,90% -25,05% 39,31% -18,84%
fel.
Az
„A”
összköltségeljárással készül) eredménykimutatásból számítható költségszint mutatók képzésénél a nevez)be a bruttó termelési érték kerül. 4.4.1. Termelési költségszint A mutatónál a termelési költségek és a bruttó termelési költségek kerülnek összehasonlításra. A mutató értéke arra ad választ, hogy a vállalat tevékenységét milyen ráfordításokkal folytatja. Más megközelítésben azt mutatja meg, hogy a vállalat 100 egység termelési értékét mekkora költségfelhasználással tud el)állítani. Kedvez), ha a mutató értéke minél jobban eltér 100-tól lefelé.
Termelési költségszint =
T Termelési költség Bruttó termelési érték
*100
A vállalatnál a mutató értéke mindvégig a kritikus 100% alatt maradt, ami kedvez). Viszont érdemes megemlíteni, hogy ebben a kategóriában is a 2000-es év t&nik a leghatékonyabbnak, hiszen ebben az évben 100 Usd bruttó termelési értéket csak 90 Usd 11
költségfelhasználással állítottak el), ez nagyon nagy javulást jelentett az el)z) évhez képest. Ezt a bruttó termelési érték a termelési érték növekedésénél sokkal nagyobb arányú növekedése eredményezte. Ez 2001-ben már nem egészen így alakult, hiszen ebben az évben már a kisebb termelési érték növekményt is csak 11%-os termelési költségnöveléssel lehetett el)állítani. Termelési költségszint 100,00%
98,86%
97,82%
98,00% 96,00% 94,00% 92,00% 90,00%
90,02%
88,00% 86,00% 84,00% 1999
2000
2001
4.sz.ábra 4.4.2. Anyaghányad Kiszámításával a termelés anyag- vagy munkaigényességére kapunk választ. A mutató azt mutatja meg, hogy a tevékenységen belül az anyagráfordítás milyen súllyal szerepel.
Anyaghányad =
Anyagjelleg& ráfordítások Bruttó termelési érték
*100
4.4.3. Bérhányad Megmutatja, hogy a költségszerkezetben milyen részarányt képviselnek a bérköltség és közterhei. Bérhányad =
Személyi jelleg& ráfordítások Bruttó termelési érték
*100
12
Anyag- és bérhányad alakulása a vállalatnál és az ágazaton belül 1999-ben és 2000-ben 2000
1999 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%
56,58% 50,04%
60,00%
52,97% 54,23%
50,00% 40,00%
26,87% 11,07%
30,00%
18,53%
20,00%
10,26%
10,00% Anyaghányad
0,00%
Bérhányad
Bérhányad
Anyaghányad Vállalat
Ágazat Vállalat
5.sz.ábra
Ágazat
6.sz.ábra
4.4.4. Értékcsökkenési leírási hányad A költségszerkezeten belül az értékcsökkenés, mint szabadon elkölthet), a bevételben realizálódó pénzforrás arányát mutatja meg.
Écshányad =
Értékcsökkenési leírás Bruttó termelési érték
*100
Az ágazati átlagokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a vállalat sokkal munka- és bérigényesebb volt 1999-ben, mint a m&anyagipari vállalatok többsége. Bérigényessége az ágazati 11%-kal szemben 27% volt, ami nagyon magas. 2000-ben sikerült a termelés mind a munka-, mind a bérigényét lecsökkenteni, de még így is sokkal nagyobb volt a munkaigénye az ipari átlagnál. A munkaigénye továbbcsökkent 2001-ben, míg a létszámnövekedés hatására újra 20% fölé került a munkaigénye. Az értékcsökkenési hányad egyre csökken) tendenciát mutat. Az egyéb ráfordítások hányada viszont egyre jobban növekszik, ami mindenképpen figyelmeztet) a vállalat számára.
13
4.5.
Igényességi mutatók
A hatékonysági mutatók reciprokaiként értelmezhet)ek. Azt mutatják meg, hogy egységnyi nettó termelési érték el)állításához mennyi tárgyi eszközre, készletre, saját t)kére, kifizetett bérre van szüksége a vállalatnak. Akkor kedvez) a mutató értéke, ha minél kisebb. Itt is ugyanazok a mutatok számíthatóak, mint a hatékonysági mutatóknál. Hasonló következtetéseket lehet levonni, mint a hatékonyságnál.(12) 4.6.
Összefoglalás
A mutatók alapján azt lehet megállapítani, hogy a kevésbé nyereségesebb évben sokkal hatékonyabb volt a vállalat, mind a komplex- és mind a parciális hatékonysági mutatók ezt a tényt támasztják alá. Leginkább a komplex hatékonyság és a termelési költségszint kedvez) értéke mutatja ezt. 2000-es év üzemi szinten hasonló eredményt hozott, mint a 2001-es év. 2000-ben csak a magas hitelállomány kamatvonzata miatt csökkent le olyan nagy értékben az adózott eredmény. A 2001-es nagy arányú nyereségnövekedés nem a hatékonyabb termelésnek köszönhet), hanem a kisebb hitelállomány miatti kisebb pénzügyi m&veletek veszteségének köszönhet). A vállalat 2002-ben biztos, hogy hatékonyabban m&ködik, hiszen 2001. második felében beindult az élelmiszeripar számára készül), úgynevezett sportkupapok gyártása. Szigorú élelmiszeripari el)írásoknak köszönhet)en emberi kéz nem is fogja érinteni a termékeket. Azaz a költségvonzata elenyész) lesz. 5. A Társaság vagyoni helyzetének elemzése A vállalkozásnak ahhoz, hogy a m&ködés elvét követni tudja, különböz) eszközökre van szüksége. Ezek egy része materiális, vagy immateriális formát ölt. Harmadik részük pénzügyi eszköz. A vállalkozás vagyonát ezek az eszközök képzik.(5) „Általános megközelítésben a vagyon természetes vagy jogi személyek által birtokolt anyagi javak és velük kapcsolatos jogok összessége. A vállalkozások vagyonának konkrét megjelenési formái az eszközök, ami által a vagyon számviteli értelemben a vállalkozásnál lév) befektetett eszközök, forgóeszközök, aktív id)beli elhatárolások 14
együttes összege. Azt, hogy egy - egy vállalkozásnak milyen eszközökre és azokból mekkora mennyiségre van szüksége, a vállalkozás által végzett tevékenység határozza meg.” A közgazdasági gyakorlatban a vállalkozások összes eszközét együttesen bruttó vagyonnak, a saját forrással finanszírozott eszközök értékét pedig nettó vagyonnak nevezik. A magyar gyakorlatban a számvitelr)l szóló törvény az eszközöket a következ) csoportokba sorolja: -
Befektetett eszközök
-
Forgóeszközök
-
Aktív id)beli elhatárolások
Valamely eszköznek befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé való min)sítését, besorolását kizárólag a tevékenység szolgálatának id)tartama dönti el, az, hogy a vagyontárgy a tevékenységet egy évet meghaladóan, vagy annál rövidebb ideig szolgálja. A besorolás a vállalkozás feladata, mivel az eszközök rendeltetését, helyét, használatának várható id)tartamát leginkább ismeri.(5) 5.1.
Vagyoni struktúra
A vagyonstruktúra összetételére nincsenek általánosan elfogadott mértékek. A megítélés alapjául ugyanazon vállalkozás megel)z) évi adataihoz történ) hasonlítás szolgálhat vagy más hasonló szakmájú vállalkozásra számított mutatókkal valóösszevetés. A vagyoni struktúra számszer& adatait a 3.számú táblázatban lehet látni. A vállalatnál az eszközökön belül a befektetett eszközök képviselték a legnagyobb arányt a vizsgált id)szakokban. A befektetett eszközökön belül jelent)sen lecsökkent a befektetett eszközök aránya. 1999ben még 63,08% volt, ami 2001-re 50,39%-ra csökkent. Ez annak az eredménye, hogy a befektetett eszközök ezen belül a tartós részesedések 2001-ben 1999-es érték felére csökkent le.
15
A befektetett eszközön belül tárgyi eszközök képviselik a legnagyobb arányt. A három vizsgált évben jelent)sen nem változott a tárgyi eszközök aránya, de ez nem azt jelenti, hogy összetételük nem változott. Az immateriális javak aránya csekély mértékben n)tt 2001-re. A forgóeszközök aránya jelent)sen mintegy 13%-kal n)tt 1999-r)l 2001-re. A növekedést a követelések, ezen belül is a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések eredményezték. Hiszen 2000-ben 12%-os aránnyal képviseltették magukat az eszközökön belül, ami 2001-re 31%-t érte el. A követelések értéke is jelent)sen 160%-kal n)tt. Készletek aránya némi ingadozást mutatott, hiszen 2000-ben 4%-kal csökkent az eszközökön belüli arányuk, majd 2001-ben 4%-os növekedés következett be. Pénzeszközöknél a készletekkel ellentétes változás volt. 2000-ben 3,7%-ra n)tt a pénzeszközök állományának aránya, majd l,7%-ra csökkent 2001-ben. A pénzeszközök értéke 2000-ben 175%-kal n)tt, 2001-ben 50%-kal csökkent. Aktív id beli elhatárolások aránya nem változott jelent)sen, de értékük 2000-ben 88%kal csökkent, 2001-ben 253%-kal növekedett. A vállalatnál a saját t ke állománya évr)l évre növekv) tendenciát mutat. 2000-ben 16%os 2001-ben 90%-os növekedés következett be. A jegyzett t)ke 40%-os emelése ellenére is csökkent a saját t)kén belüli aránya, ugyanis a mérleg szerinti eredmény évr)l évre rohamos növekedést mutatott. 2000-ben már nyereség volt, azaz nem rontotta a saját t)két, hanem növelte a mérleg szerinti eredmény. Az értékelési tartalék aránya egyre nagyobb mértékben n)tt az elmúlt években. A vállaltnál a várható veszteségekre 1999-ben képeztek utoljára céltartalékot. A vállalatnál a hosszú lejáratú hitelek állományát csak beruházási és fejlesztési hitelb)l valamint
csekély
arányú
egyéb
hosszú
lejáratú
kötelezettségek
alkotják.
A
kötelezettségeken belül a legnagyobb arányt a rövid lejáratú kötelezettségek képviselik. Ez a vállalat hitelpolitikájának köszönhet), hiszen a vállalat a forgóeszközt finanszírozó hiteleket helyezik el)térbe. A 2000-es évi megugrás után 2001-ben újra csökkenni kezdett a hitelek állománya. A passzív id beli elhatárolások a 2000-es évben jelent)sen megn)ttek. Az eredményre gyakorolt hatásuk így elég er)s volt.
16
3.sz.táblázat A vagyoni struktúra felépítése a vállalatnál Eszközök megoszlása Megnevezés 1999 2000 Immateriális.javak 0.37% 0.90% Tárgyi eszközök 48.97% 53.84% Befektetett pügyi eszk. 13.74% 16.18% Befektetett eszközök 63.08% 70.92% Készletek 17.77% 13.26% Követelések 17.60% 12.02% Értékpapapírok 0.00% 0.00% Pénzeszközök 1.16% 3.74% Forgóeszközök 36.52% 29.02% Aktív id beli elh. 0.40% 0.06%
Eszközök
5.2.
Források megoszlása 2001 Megnevezés 1999 2000 2001 1.21% Jegyzett t)ke 17.00% 20.10% 27.90% 49.12% T)ketartalék 4.80% 5.60% 5.60% 0.07% Eredménytartalék -5.90% -13.60% -11.40% 1.80% 2.30% 4.00% 50.39% Értékelesi tartalék 16.24% Mérleg szerinti eredm. -5.60% 2.10% 5.30% 31.45% Saját t ke 12.10% 16.50% 31.30% 0.00% Céltartalékok 1.80% 0.00% 0.00% 1.71% Hátrasorolt köt. 0.00% 0.00% 0.00% 25.40% 16.80% 7.30% 49.40% Hosszú lejáratú köt. 60.50% 65.20% 60.90% 0.21% Rövid lejáratú köt. Kötelezettségek 85.90% 82.00% 68.20% Passzív idobeli elh. 0.10% 1.50% 0.50% 100.00% 100.00% 100.00% Források 100.00% 100.00% 100.00%
A vállalkozás vagyoni helyzete (Fedezetségi mutatók)
5.2.1. Befektetett eszközök fedezete E mutató a tartósan lekötött, befektetett eszközök és a saját források összhangját hívatott vizsgálni. Azt mutatja, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját t)ke. Kedvez), ha a mutató minél jobban 100% felett van, mivel az azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a befektetett eszközöknek, és nem kell idegen forrást igénybe venni. Vagyonfedezet I. =
Vagyonfedezet II. =
Saját t)ke Befektetett eszközök
*100
Saját t)ke + Hosszú lejáratú kötelezettségek Befektetett eszközök
*100
A vállalatnál a vagyonfedezet I. mutatója jelent)sen növekedett, 1999-r)l 2001-re a 3szorosára n)tt a mutató értéke, de még így is messze elmarad az elvárt 100%-tól. Ennek oka, egyrészt a saját t)ke 1999-es és 2000-es évi alacsony aránya. 1999-ben a saját t)ke aránya 12%, 2000-ben 16% volt. A 2001 évi jegyzett t)keemelésnek köszönhet)en megn)tt ez az arány 30% körülire, ami már elfogadható. Másik oka az alacsony értéknek a
17
magas befektetett eszközök arányának, ezen belül is a tárgyi eszközök 50% körüli arányának. A II mutató hasonlóan az el)z) mutatóhoz, 2001-re jelent)sen növekedett, de így is elmaradt az elvárható értékt)l. Ennek a mutatónak az értéke sokkal elfogadhatóbb, mint az egyes számúé, mivel a vállalat jelent)s kötelezettségállománnyal rendelkezik. 5.2.2. Tárgyi eszközök fedezetsége Azt jelzi, hogy a befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök finanszírozására a saját t)ke milyen mértékben nyújt fedezetet. Kedvez), ha a saját t)ke els)sorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. Nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 100%-os arány, de a jó cégeknél 150% körüli érték alakul ki.(12)
Tárgyi eszközök fedezetsége =
Saját t)ke Tárgyi eszközök
*100
A vállalatnál hasonlóan a vagyonfedezet mutatójához, ez is jelent)sen alatta marad nemzetközileg elvárható értékt)l, ennek okai ugyanarra vezethet)ek vissza. 4.sz.táblázat Fedezetségi mutatók Megnevezés
1999
2000
2001
%
Vagyonfedezet I.
19,18%
23,31%
62,15%
Vagyonfedezet II.
59,40%
47,06%
76,60%
Tárgyi eszközök fedezetsége
24,71%
30,71%
63,76%
5.3.
T keszerkezeti mutatók
5.3.1. T keer sség Ez alapján megállapítható a saját t)ke aránya a mérleg f)összegéhez viszonyítva. Az összes eszköz fedezetségér)l is információt nyújt. Az optimális arány 70%, ha ez alá csökken a mutató értéke, a kritikus helyzetet idézhet el). 18
T)keer)sség =
Saját t)ke T Forrás
*100
5.3.2. Idegen t ke aránya Megmutatja, hogy az összes források között milyen mérték idegen - hosszú és rövid távú – forrásokat használ a vállalat. Mutató az adósság mértékére is utal. Kedvez) a vállalat számára, ha a mutató értéke 30% körül mozog. Idegen t)ke
Idegen t)ke aránya =
T Forrás
*100
A vállalatnál a kedvez) 70%-30% helyett 30%-70% alakult ki. Az idegen t)ke aránya jelent)sen csökkent 1999-r)l 2001-re – 86%-ról 68%-ra csökkent –, de még így is sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy lennie kellene. Ez a nagyon magas 60% körüli rövid lejáratú kötelezettség miatt van, mivel a vállalat nem hosszú lejáratú, hanem inkább rövid lejáratú hiteleket vesz fel. 5.3.3. Céltartalék aránya A következ) év várható veszteségeire illetve garanciális kötelezettségeire képzett céltartalék összege a gazdálkodásban rejl) bizonytalanságot, kockázatot, részben a min)ség alakulását is jelzi. Jól gazdálkodó cégeknél 0,1% 1-2% között alakul.
Céltartalék aránya =
Céltartalék T Forrás
*100
A vállalatnál 1999-ben 3,76% volt a céltartalék aránya, ami a várható veszteségekre képeztek (Ford Hungária Kft). 2000-re és 2001-re viszont teljesen sikerült lecsökkenteni a kockázatokat, azaz 2001-ben a vállalat már nem képzett céltartalékot.
19
5.3.4. Saját t ke növekedési üteme Azt mutatja meg, hogy a jegyzett t)kéhez viszonyítva a saját t)ke értékében milyen változás következett be. Ezt alapvet)en a jegyzett, de még be nem fizetett t)ke, a t)ketartalék, az eredménytartalék, értékelési tartalék és a mérleg szerinti eredmény alakulása befolyásolja. Kedvez), ha a mutató értéke 1-nél nagyobb. Az 1-nél kisebb mutató a t)kevesztésre utal, amely ha tartóssá válik a vállalkozásnak a megfelel) következtetést le kell vonni.
Saját t)ke növekedési üteme =
Saját t)ke Jegyzett t)ke
*100
A vállalatnál 1999-r)l 2001-re, 0,71-r)l 1,12-re n)tt a mutató értéke, amely a gazdálkodás stabilabbá válását mutatja. 1999-ben az egyik f) ok a mutató alacsony értékére a vállalat veszteséges m&ködése volt, másrészt az eredménytartalék, amely szintén csökkentette a saját t)ke összegét. 2000-ben már nyereséges volt a vállalat, de a jegyzett t)ke emelése és az el)z) évi veszteség fedezése szintén az eredménytartalék terhére következett be, így még 2000-ben is 1 alatt maradt a mutató értéke. 2001-ben az eredménytartalék növekedésének, mérleg szerinti eredmény növekedésének és az új tulajdonos általi jegyzett t)ke emelésének köszönhet)en már az elfogadott értékhatár fölé emelkedett a mutató. Ez jelzi a gazdálkodás egyre stabilabbá válását. 5.3.5. T kehatékonyság Azt jelzi, hogy egységnyi lekötött saját t)ke mekkora adózott eredményt hoz a vállalkozás számára. A mutató növekv) tendenciája kedvez)en értékelhet).
T)kehatékonyság =
Adózott eredmény Saját t)ke
*100
A vállalatnál kedvez) tendenciát mutat a t)kehatékonysági mutató alakulása. 1999-ben a vállalatnál a negatív eredmény hatására, természetesen a t)kehatékonysági mutató is negatív értéket vett fel. Az elmúlt két évben viszont növekv) értéket vett fel és valószín&leg folytatódik idén is ez az emelked) tendencia. 20
5.3.6. Tárgyi eszközök hatékonysága Azt mutatja, hogy a vállalkozás mérlegében kimutatott tárgyi eszközök m&ködtetésével mekkora összeg& árbevételt ért el, vagyis, hogy egységnyi tárgyi eszköz m&ködtetésével mekkora összeg& árbevétel realizálható. Ez a fejlesztésekhez nyújt információkat. Kedvez), ha egy egységnyi tárgy eszköz befektetésre egyre nagyobb összeg& nettó árbevétel jut.
Tárgyi eszközök hatékonysága =
Értékesítés nettó árbevétele Tárgyi eszközök állománya
*100
A vállalatnál a tárgyi eszközök hatékonysága igen kedvez)en alakult, hiszen 150 USD felett volt már 1999-ben is a mutató értéke és ez a tendencia folytatódott a rá következ) két évben is. Ez egyrészt annak köszönhet), hogy az árbevétel évr)l évre egyre nagyobb mértékben n)tt, még a tárgyi eszközök állományának növekedése 2000-ben lelassult és 2001-re már kis mérték csökkenés látható. Ezek az adatok igazolják a beruházások jogosságát. 5.3.7. Saját t ke fordulatszáma A mutató alapján megállapítható, hogy a saját t)ke – tartalékokat is beleértve – hányszor térül meg 1 év alatt a nettó árbevételb)l. Kedvez), ha a mutató étéke 1-nél nagyobb és növekv) tendenciát mutat.
Saját t)ke fordulatszáma =
Nettó árbevétel Saját t)ke
*100
A saját t)ke fordulatszáma jelent)sen lecsökkent 1999-r)l 2001-re. 1999-ben 6,33 volt, míg 2001-ben már csak 3,33, ami még így is sokkal jobb, mint az elfogadható érték. 1999ben alacsony saját t)ke mellett magas árbevétel volt a jellemz). A rá következ) két évben ugyan n)tt az árbevétel és a saját t)ke is, de a saját t)ke nagyobb mértékben n)tt, köszönhet)en a t)keemelésnek és a pozitív mérleg szerinti eredménynek.
21
5.3.8. Eszközök fordulatszáma Azt mutatja meg, hogy az összes eszköz hányszor térült meg az árbevételben. Kedvez), ha a mutató értéke 1-nél nagyobb, vagyis legalább egyszer megtérüljön egy gazdálkodási év során.
Eszközök fordulatszáma =
Nettó árbevétel Eszközök
*100
A mutató értéke az elmúlt három évben növekv) tendenciát mutatott, de az elfogadható értékét csak 2001-ben sikerült elérnie. Az elmúlt három évben az árbevétel jelent)sen mértékben növekedett, míg az eszközök állománya évr)l évre csökkent, de így is 1999-ben és 2000-ben jóval 1 alatt maradt de 2001-ben sikerült 1 fölé kerülnie. Valószín&leg ez a tendencia tovább fog folytatódni a következ) évben is. 5.sz.táblázat A m anyagipari vállalatok összehasonlító adatai Megnevezés Készletek aránya Idegen t)ke aránya Vagyonfedezeti mutató
1999
2000
% 21,23% 59,27% 114,61%
22,80 55,02 119,14
5.4. Összefoglalás A vállalatnál mind a fedezetségi, mind a t)keszerkezeti mutatók jól mutatják a gazdálkodás stabilabbá
válását
évr)l-évre.
A
nemzetközileg
elfogadott
értéket
2001-ben
megközelítették a mutatók értékei, míg egy-két mutató értéke meg is haladta. Az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok alapján is levonható az a következtetés, hogy a legf)bb gondot a t)keszerkezet – ezen belül a saját t)ke – felépítése okozta, okozza. Hiszen 1999-ben és 2000-ben is nagyon alacsony, 12-16%-os volt a saját t)ke aránya, ezért nagyon kellett a vállalatnak a 2001-es jegyzett t)keemelés, hiszen így nagyon sok – a t)kéhez kapcsolódó – mutató értéke javult. A vállalatnak az új tulajdonos mellett újabb
22
befektet)ket kellene szereznie, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek állományát tovább kellene ebben az évben csökkenteni, hiszen ez vállalat érdekeit képviselné. 6.sz.táblázat T keszerkezeti mutatók Megnevezés Idegen t)ke aránya T)keer)sség Céltartartalék aránya Saját t)ke növekedési üteme Saját t)ke fordulatszáma Eszközök fordulatszáma T)kehatékonyság Tárgyi eszközök hatékonysága
1999 2000 2001 85.91% 82.00% 68.17% 12.10% 16.53% 31.32% 1.84% 0.00% 0.00% 0.71 0.82 1.12 6.33 6.04 3.33 0.77 1.00 1.04 -0.47 0.13 0.17 $ 156,3 $ 185,6 $ 212,2
6. Pénzügyi-likviditási helyzet elemzése 6.1. A likviditás vizsgálatának szükségessége „A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden id)pontban, a megkövetelt határid)re eleget tud tenni. Emellett ismeretes egy másik féle likviditás is, amely azon eszközök figyelembevételét is jelenti, amelyek a vállalkozás vagyontárgyainak gyors, illetve esetleges elhúzódó értékesítési lehet)ségében rejlenek.” A likviditás fenntartása a vállalkozás alapfeltétele, hiánya ugyanis rendszerint a vállalkozás tönkremeneteléhez vezet.(5) A likviditás számításánál a rendelkezésre álló, és a szokásos vállalkozási üzletmenet mellett el)teremthet) pénzügyi eszközöket állítják szembe az adott id)pontban esedékes kötelezettségekkel. A likviditás vizsgálható rövid és hosszú távra. A likviditás vizsgálata els)sorban a likviditási mutatókkal történik, amelyek a vállalkozás pénzügyi stabilitását tükrözik. Arról adnak számot, hogy a vállalkozás milyen könnyen tud pénzhez jutni.(14)
23
6.1.1. Általános likviditás Azt mutatja meg, hogy a forgóeszközök állománya mennyire nyújt fedezetet a kötelezettségek teljes állományára. A vállalat pillanatnyi pénzügyi helyzetének megítélésére alkalmatlan. Általános következtetések levonására alkalmas. Hosszabb id)szakban szakmai átlaghoz viszonyítva kell vizsgálni.
Általános likviditás =
Forgóeszközök Kötelezettségek
*100
A vállalatnál a mutató értéke évr)l évre egyre növekedett. 1999-r)l 2001-re a mutató értéke 30%-kal növekedett, ami egyrészt a forgóeszköz állomány 27,8%-kal n)tt 1999-r)l 2001-re, addig sikerült 25%-kal csökkenteni a kötelezettségek arányát – ezen belül leginkább a hosszú lejáratú kötelezettségeket 75%-kal – 1999-r)l 2001-re. 6.1.2. Rövid távú likviditás I. Arról tájékoztat, hogy a különböz) likviditási eszközök összege a rövid távú kötelezettségek hány százalékát fedezi. Az I. számú mutató a nemzetközi gyakorlatban általában 200% körül fogadható el. A magyar vállalatoknál a 100% körüli mutatószám már elfogadható helyzetet jelent.
Rövid távú likviditás I. =
Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek
*100
A mutató értéke a magyar viszonylatokban is elég rossznak számítanak. Az elmúlt évben már megközelítette az elfogadhatónak számító 100%-t, de még így is jócskán elmarad attól. 1999-ben és 2000-ben a nagy t)keigény& beruházásokat valósítottak meg, amelyek csak a következ) években hozzák vissza a beléjük fektetett értékeket. Ezekre a beruházásokra vettek fel több millió dolláros hiteleket, amelyek els)sorban OTP és MKB hiteleket jelölnek. 2001-ben elkezdték a hitelek törlesztését, amely majd 8%-os csökkenését jelentette a rövid lejáratú hiteleknek. A forgóeszközök állománya 2001-ben 28%-kal növekedett az el)z) évhez képest. Ez a kett) ellentétes változás eredményezte a mutatószám javulását, amely a következ) években az elfogadható szintet is elérheti. 24
6.1.3. Rövid távú likviditási mutató II. A forgóeszközök követelésekkel csökkentett állománya milyen mértékben fedezi a rövid lejárat kötelezettségeket.
Rövid távú likviditás II. =
Forgóeszközök - Követelések Rövid lejáratú kötelezettségek
*100
Ugyanaz a konzekvencia vonható le, mint az I. mutató esetében. E mutató alapján is valamelyest javul évr)l-évre a pénzügyi helyzet, de még elmarad az elfogadható értékt)l a mutatószám. Mivel a követelések képviselik a legnagyobb arányt a forgóeszközökön belül, ezért a csökkent a II. mutató az I mutatóhoz képest ilyen mértékben. 6.1.4. Rövid távú likviditási mutató III. A rövid távú kötelezettségek azonnali teljesíthet)ségének arányát mutatja. Kedvez) a vállalkozás számára, ha a mutató 100%-nál nagyobb értéket ér el.
Rövid távú likviditás III. =
Pénzállomány + Értékpapír Rövid lejáratú kötelezettségek
*100
Ez a mutató mutatja a három közül, hogy milyen helyzetben van a vállalkozás jelenleg. A likvid eszközei nem képviselnek nagy arányt, azaz valamilyen váratlan helyzet, fizetés esetén nem biztosított az azonnali megoldás. Ez mindenestre figyelmeztet) jel a vállalat számára a jöv)ben váratlan problémák kezelésére. 6.1.5. Gyorsráta A likvid pénzeszközök arányát mutatja a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítva. Azaz rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. A vállalat számára az a kedvez), ha ez az arány egyre növekv), ami az azonnali fizet)képesség javulását jelzi, értéke általában 1,6-1,8-nál elfogadható.
25
Gyorsráta =
Forgóeszköz - Készlet (Likvid forgóeszköz)
*100
Rövid lejáratú kötelezettségek
A gyorsráta értéke 1999-r)l 2001-re jelent)sen növekedett. 0,31-r)l 0,54-re növekedett a mutató értéke, ami a fizet)képesség javulását jelzi, de még így is elmarad az elfogadható értékt)l, de az mindenképpen biztató lehet a vállalat számára. 6.1.6. Hitelfedezetségi mutató Arról tájékoztat, hogy a vállalat követelései milyen mértékben fedezik a vállalat tartozásait. A mutató értéke akkor kedvez), ha 100%-nál magasabb, vagyis a vállalattal szembeni adósok nagyobb összeggel tartoznak, mint amekkorával a vállalat tartozik a hitelez)inek.
Hitelfedezetségi mutató =
Követelések állománya Kötelezettségek állománya
*100
A vállalatnál a kötelezettségek állománya évr)l-évre folyamatosan csökken, míg a követelések összege 2000-r)l 2001-re megduplázódott, ennek köszönhet)en javult a hitelfedezetségi mutató is, azaz 19,42%-ról 46,14%-ra n)tt. A mutató jelenlegi értéke azt is jelzi, hogy a vállalatnál a kötelezettségek felét fedezik a követelések állománya. 6.1.7. Dinamikus likviditás Arról tájékoztat, hogy a vállalat üzleti tevékenységének eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre. A mutató mértéke a nemzetközi gyakorlatnak megfelel)en 50%-nál nagyobb a jól m&köd) vállalatoknál.
Dinamikus likviditás =
Üzemi tevékenység eredménye Rövid lejáratú kötelezettségek
*100
A vállalatnál ez a mutató is elmarad a nemzetközileg elvárható értékt)l. 1999-ben veszteséges volt, ezért ez nem is értékelhet) igazán. Az elmúlt két évben az eredmény fokozatos javulása és a rövid lejáratú hitelek állományának fokozatos csökkenése 26
eredményezi a mutató javulását, de még kell pár év mire a pénzügyi helyzet stabilizálódik a vállalatnál és a mutató értéke eléri a nemzetközileg elfogadottat. 6.1.8. Hosszú távú likviditás Arról tájékoztat, hogy az év üzleti eredménye mennyire fedezi az összes kötelezettséget. Ez els)sorban a hitelez)k tájékoztatására szolgál, hogy mennyire biztos a befektetésük. A mutató értéke 30% felett már kedvez)nek mondható.
Hosszú távú likviditás =
Üzemi tevékenység eredménye Kötelezettségek állománya
*100 7.sz.táblázat
Likvidítási mutatók alakulása Megnevezés Általános likviditás Rövid távú
I II III
Gyorsráta Hitelfedezettségi mutató Dinamikus likviditás Hosszú távú likviditás
1999 42.51% 60.32% 52.97% 1.91% 0.31 5.18% -2.24% -1.58%
2000 35.39% 44.53% 37.57% 5.74% 0.24 5.53% 12.62% 10.03%
2001 72.48% 81.15% 66.73% 2.81% 0.54 12.87% 13.51% 12.07%
6.1.9. Összefoglaló A likviditási mutatók alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a vállalat egyre stabilabbá válik pénzügyileg. Mindegyik likviditási mutatója töretlen növekedést mutat, ami nagyon jó, f)leg úgy hogy a vállalat jelent)s rövid lejáratú forgóeszközhitelállománnyal rendelkezik. A vállalat látható az a furcsa ellentmondás, hogy a 2000-es év hatékonysági szempontból sokkal jobb képet mutatott, mint a 2001-es, de likviditási szempontból még a 1999-es szintet sem érte el. A gyorsráta, amely talán – a rövid távú likviditási mutatók mellett – a legjobban mutatja a vállalkozás pénzügyi helyzetét, jelzi, hogy a vállalaton belül jelent)s javulás ment végre és ez egyre inkább növekv) tendenciát mutat. Megállapítható, hogy egy alig 10 éves múlttal rendelkez) vállalat számára most jött el talán a pénzügyi stabilizáció éve az eredményesség mellett. Ha a következ) években 27
csökken a hitelállomány és ilyen mértékben n) továbbra is a mérleg szerinti eredmény, akkor nagyon szép jöv) áll még a vállalat el)tt. 6.2.Szállító, vev elemzése 6.2.1. Vev állomány aránya a szállítóállományhoz A száznál kisebb mutató jelzi, hogy a vev)állományt a szállítóállomány finanszírozza. Az alacsony mutató értéke a ki nem egyenlített szállítói állomány magas mértékére is utal, fizetési gondokat jelezhet.
Vev)állomány aránya a szállítóállományhoz =
Vev)k állománya Szállítók állománya
*100
A vállalatnál ez a mutató 1999-r)l 2001-re 63%-kal n)tt, ami a fizetési gondok megsz&nésére is utalhat. 2000-ben volt a legmagasabb érték mutató, amikor is a vev)állomány 66%-kal növekedett, míg a szállítói állomány 22%-kal csökkent. 2001-re a vev) és szállítói állomány is lecsökkent, de a vev)állomány nagyobb mértékben csökkent, ami a mutató csökkenését eredményezte az el)z) évhez képest. 6.2.2. Vev k átfutási ideje Azt mutatja, hogy az átlagos vev)állomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg. A vev)k fizetési fegyelmér)l ad tájékoztatást. Az el)z) évhez való viszonyítás viszont jelezheti a vállalkozás kintlév)ségeinek növekedését, illetve csökkenését.
Vev)k átfutási ideje (nap) =
Vev)k átfutási ideje (fordulat) =
Vev)k állománya*365 Nettó árbevétel Nettó árbevétel Vev)k állománya
A vev)k fizetési fegyelme javult 1999-r)l – még inkább 2000-r)l – 2001-re. 1999-ben 36 nap 2000-ben 47 nap volt az átlagos vev)i fizetés, ami eléggé kirívó. 2000-ben nagyon sok 28
új vev)je lett a vállalatnak, amelyek többsége néha haladékot kapott, hogy továbbra is a vállalattól rendeljék meg a termékeket. A külföldi vállalatok némelyike 60napos fizetési kapott és kap, ezek a vállalatok általában több millió Ft-nak megfelel) összeg& megrendeléseket tesznek a vállalat felé. 6.2.3. Szállítók átfutási ideje A szállítóknak történ) tartozások nagyságrendjét jelzi napokban és fordulatokban. A vállalat fizetési fegyelmér)l ad tájékoztatást. Leszállítás után hány nappal fizet a vállalat. Azt is jelzi, hogy az anyagjelleg& ráfordításokból illetve a készletekb)l, tárgyi eszközökb)l mekkora rész az, amely még nincs pénzügyileg rendezve.
Szállítók átfutási ideje (nap) =
Szállítók állománya*365 Anyagjelleg& ráfordítások
Szállítók átfutási ideje (fordulat) =
Anyagjelleg& ráfordítások Szállítók állománya
A vállalat fizetési fegyelme évr)l-évre javult. 1999-es 83 napról 2001-re 49 napra csökkent, ami eléggé jónak mondható, hiszen csökkent a szállítókkal szembeni kötelezettség is 19%-kal 1999-r)l 2001-re. 8.sz.táblázat Szállító, vev elemzésével kapcsolatos mutatók alakulása Megnevezés Vev)/szállító aránya Vev) átfutási ideje(ford.) Vev) átfutási ideje(nap) Szállító átfutási ideje(nap) Szállító átfutási ideje(ford.)
1999 2000 21.27% 45.63% 9 14 41 27 71 53 5.1 6.9
2001 34.72% 9 40 49 7.4
6.2.4. Összefoglaló A vállalat vev)i és szállítói állományának elemzése során megfigyelhet), hogy a vev)k átfutási ideje eléggé magas a 2001-es évben, míg a vállalat fizetési fegyelme folyamatosan
29
csökken, ami jelent)s javulást mutat. 2000-ben 100 dollár szállítói kötelezettségre 46 dollár vev)i állomány jut, ami az el)z) évhez képest jelent)s javulást mutat. Ez fizetési gondok megsz&nését is jelzi. Bár az figyelmeztet) jel lehet, hogy ez és vev)k átfutási ideje rossz irányban mozdult el a 2001-es év során. 6.3.Eladósodottság elemzése 6.3.1. Eladósodottság mértéke Azt mutatja meg, hogy kötelezettségek hány százalékára van fedezet a saját t)kéb)l. Akkor kedvez), ha a mutató 100% felett van és attól minél jobban eltér felfelé. Hazai gyakorlatban 150-180% között nincs baj. Nemzetközileg 200-300% közötti mutatóérték az, ami már igen kedvez) helyzetet fest egy vállalatról. Saját t)ke
Eladósodottság mértéke =
Kötelezettségek állománya
*100
A vállalatnál az eladósodottság mértéke jóval nemzetközi és hazai elvárások alatt maradt. Ez a nagyon alacsony saját t)kének és a magas kötelezettség, ezen belül a rövid lejáratú hiteleknek köszönhet). Ahogy a mutató értékének éves változásából látható, a 2001-es t)keemelés és a rövid lejáratú hitelek fokozatos törlesztése eredményezte a mutatószám javulását. Várhatóan a következ) években ez a mutató is eléri az elfogadható szintet. 6.3.2. Nettó eladósodottság Kintlév)ségekkel csökkentett kötelezettségek hány százalékát teszik ki a saját t)kének. Az országos ipari átlag 20% körül van hosszabb id)szakban.
Nettó eladósodottság =
Kötelezettségek - Követelések Saját t)ke állománya
*100
Ez a mutató is elég rossz pénzügyi helyzetet fest a vállalatról. A mutató ilyen magas értékéhez az el)bbiekben tárgyalt okokra vezethet) vissza, de ehhez még hozzájárult a
30
magas követelés állománya, amellyel csökkenteni kellett a mutató számlálóját, így még inkább nagyobb értéke lett a mutatónak. 6.3.3. Adósságszolgálati mutató A vállalatnál képz)d) és szabadon felhasználható jövedelem hány százaléka a hosszú lejáratú kötelezettségeknek. Kedvez), ha minél jobban eltér 100%-tól felfelé. Különböz) osztályú adósként szokták a bankok besorolni a vállalatokat. (11) I. osztályú adós: 140% feletti mutató II. osztályú adós:120-140% III. osztályú adós: 120% alatti mutató
Adósságszolgálati mutató =
Mérleg szerinti eredmény + Értékcsökkenési leírás Hosszú lejáratú kötelezettségek
*100
A vállalat 2001-es évben már III. osztályú adós lett, ami mutatja, hogy jó irányban halad a vállalat. 1999-r)l 2000-re jelent)sen növekedett a mutató, köszönhet)en, hogy nyereséges lett a vállalat és ez folytatódott 2001-ben, aminek meg is lett az eredménye, másrészt a rendkívül alacsony a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya. Valószín&leg tovább javul a mutató értéke a következ) években. 6.3.4. Összefoglaló A vállalat eladósodottsági szempontból – hasonlóan a likvidítási és pénzügyi szempontokhoz – javuló tendenciát mutat. A grafikon is jól mutatja, hogy a nettó eladósodottság mutatója milyen nagyon magas érték& volt 1999-ben és mekkora mértékkel csökkent 2001-re. Köszönhet)en a nagyon magas rövid lejáratú kötelezettségek állományának és az igen alacsony jegyzett t)kének, ami igen csak rossz irányba befolyásolta az összes pénzügyi, likviditási, eladósodottsági mutató értékét.
31
A remény a javulásra meg van a vállalatnál, hiszen az adósságszolgálati mutató alapján a vállalat már elérte, s)t jelent)sen túl is lépett a I. osztályú besoroláson, ami nemzetközi Eladósodottsági mutatók 600.00% 500.00% 400.00% Eladósodottság mértéke
300.00%
Nettó eladósodottság
200.00%
Adósságszolgálati mutató
100.00% 0.00% 1999
2000
2001
7.sz.ábra szinten biztatásra ad okot.
7. Mérleg átfogó elemzése(mérlegtételenként) 7.1.Eszközök A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott id)pontra (Magyarországon a fordulónapra, dec. 31-ére) vonatkozóan, el)írt csoportosításban és értékben mutatja be a vállalkozás eszközeit és az azok fedezetéül szolgáló forrásokat.
A) Befeketett eszközök I)
Immateriális javak: Az immateriális javak közé a vagyoni értéket
megtestesít) forgalomképes jogok, értékek tartoznak, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan a számviteli törvény megfogalmazása szerint egy éven túl szolgálják Az immateriális javak arányának változása az eszközökön belül, arról tájékoztat, hogy a vállalkozás eszközei között milyen súllyal szerepelnek a nem anyagi jelleg&ek, mennyire befolyásolják a vállalat m&ködését.
32
A vállalatnál az immateriális javak aránya nem jelent)s, de évr)l évre növeked) tendenciát mutat. Az elmúlt három évben jelent)s változásokon ment át az állományuk. Vagyoni érték& jogok az egyes üzemépületek más vállalatok általi bérléséb)l erednek, amelyet el)ször 2001-ben adtak bérbe. A szellemi termékek állománya a különböz) szoftver termékek és ipari minták beszerzése következtében 2001-re megduplázódott. II)
Tárgyi eszközök: Azokat az anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek
tartósan közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a vállalkozási tevékenységet függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. A tárgyi eszközök arányának változása arról tájékoztat, hogy az eszközökön belül milyen súlyt képviselnek a vállalkozási tevékenységet szolgáló anyagi eszközök.(9) Vizsgálni kell minden tárgy eszköztételre külön a terjedelemváltozást, összetétel-változást. Állagmegítélése, ellátottság, tárgyi eszközök kapacitás kihasználása, tárgyi eszköz védelmének vizsgálata tartozik még a tárgyi eszköz elemzéséhez. A vállalatnál a tárgyi eszközök értéke és aránya igen magas. 1999-r)l 2000-re 5%-os növekedés, míg 2000-r)l 2001-re 10%-os csökkenés következett be a tárgyi eszközök állományában. Ez a visszaesés egyrészt a beruházások illetve a különféle tárgyi eszközök nagyobb arányú értékesítésének köszönhet). A vállalkozásnál a tárgyi eszközökön belül a legnagyobb arányt a m&szaki berendezések, gépek, járm&vek képviselik. A vállalkozásnál 1999-ben a tárgyi eszközök 57%-a, 2000-ben pedig 70%-a volt m&szaki gép, berendezés. 2000-es év során ez a jelent)s növekedés annak köszönhet, hogy nagyon nagy értékben történt aktiválás és beszerzés. 2000-es év a különféle projectek megvalósításának éve volt. Az ingatlanok aránya a tárgyi eszközökön belül egyre nagyobb mérték&, de az ingatlanok állománya csökkenést mutat, ez a 2000-es év során bekövetkezett ingatlan értékesítésének köszönhet). Az egyéb berendezések aránya a tárgyi eszközökön belül egyre növekv) tendenciát mutat, bár volt egy kisebb visszaesés a 2000-es évben, ami annak az eredménye, hogy ebben az évben a vállalat a m&szaki gépek állományának növelését helyezte el)térbe. A vállalat beruházásairól minden esetben a tulajdonos dönt. A vállalat az elmúlt években jelent)s összeg beruházásokat hajtott végre. Ezek els)dleges okai többek között a tudomány és a technika gyors ütem& fejl)dése, a piaci körülmények megváltozása, valamint a gyártási és értékesítési program összetételének, volumenének változása. A vállalat célul t&zte ki, hogy piaci részesedését növelje, s ennek érdekében valósította meg beruházásait is. Beruházásainak tárgya f)ként új tárgyi eszközök beszerzése, de meglév)
33
eszközök folyamatos korszer&sítésére is gondot fordít. Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása az volt, amikor a Ford felkérte, hogy egy új fröccsöntési eljárást (ún. fúvásos technológiát) alkalmazva állítsa el) a számára szállított termékeket. Magyarországon a Loranger használta ezt a technológiát, melynek nagy el)nye, hogy viszonylag nagyobb méret& m&anyag alkatrészek is nagy pontossággal állíthatóak el). A tárgyi eszközökön belül az ingatlanok használhatósági foka elég magas, ami az ingatlanok egyre nagyobb elöregedésére utal. A m&szaki gépek ilyen szempontból jobban állnak, hiszen a használhatósági foka egyre kisebb mérték&, köszönhet)en a nagy mérték& illetve összeg& beruházásoknak. Az egyéb berendezések használhatósági foka váltakozó mértéket mutat köszönhet)en a 2001-es átsorolásoknak, amikor is a m&szaki gépek állományából átsoroltak több mint 100 millió Ft értékben az egyéb berendezések csoportjából tárgyi eszközöket. 9.sz.táblázat Tárgyi eszközök megoszlása Megnevezés Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték& jogok Müszaki berendezések, gépek, járm&vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm&vek Beruházások, felújítások Beruházásokra adott el)legek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
14.29%
2000 % 17.47%
Változás mértéke El z év=100% 17.90% 14.15% -5.82%
57.13%
70.46%
59.28%
9.61%
6.79%
1999
2001
15.16%
-22.69%
11.36% -34.04%
53.79%
14.31% 0.54% 3.12% -96.46% 428.57% 0.89% 0.44% 0.29% -54.10% -39.26% 3.77% 4.31% 8.05% 6.68% 71.80% 100.00% 100.00% 100.00% -6.63% -8.11%
Az eszközellátottság mutatója alapján levonható az a következtetés, hogy 2000ben nagyon jó volt az ellátottság mutatója, de 2001-es évben nagyon visszaesett. 2001-ben 10%-kal csökkent a tárgyi eszközök állománya, míg a foglalkoztatottak száma 14%-kal n)tt, ennek eredményeképp csökkent 21%-kal az ellátottság mutatója. Az ingatlanoknál a mutató 2000-es évi csúcsához, 2001-re 19%-kal növekedett. A m&szaki berendezéseknél a 33%-os visszaesés a 2000-es évr)l 2001-re az egyéb berendezések közé való átsorolás miatt történt. Látni lehet, hogy az egyéb
34
berendezéseknél az átsorolás miatt jelent)sen, 32%-kal javult az ellátottság mutatója. Eszköze llátottsági mutatók 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
1 fogl-ra jutó t. esz k.
1 fogl-ra jutó ing.
1999
1 fogl-ra jutó musz aki gép 2000
1 fogl-ra jutó egy éb ber.
2001
8.sz.ábra III)
Befektetett pénzügyi eszközök: Azokat a tételeket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalatnál, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási ellen)rzési lehet)séget érjen el. Az eszközök között arányának növekedése arra utal, hogy a vállalat vagyonának egyre nagyobb hányadát pénzügyi befektetésre fordítják. (9)
A vállalat már nem rendelkezik nagy volumen& befektetésekkel. Egyik részesedése a Székesfehérvártól nem messze fekv) Máriavölgyi Golf és Country Clubban van. Az itt befektetett összeg a cég gazdálkodását figyelembe véve nem jelent)s. A másik a Kincstári Vagyonkezel) Igazgatóságtól kivásárolt részesedése, melynek köszönhet)en a Loranger Ipari Kft.
100%-os tulajdonosa lett a Loranger Ipari
Ingatlanfejleszt) és Hasznosító Rt. Leányvállalatának, melynek f) vagyona a Kft által bérelt gyártócsarnok. A befektetés értéke 2000-ben több mint 2 millió USD volt. 2001-es év folyamán a t)keemelésnek köszönhet)en a német On-Line Kft. 28,57%-os részesedést és többségi szavazatot szerzett. A vállalat értékesítette befektetését, a Loranger Ipari Ingatlanfejleszt) és Hasznosító Rt.-t az új anyacég számára.
35
B) Forgóeszközök I)
Készletek: A vállalat tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti alakjukat, elvesztik, illetve tevékenységük során változatlan állapotban maradnak. A készletek arányának változása min)síti a vállalat abból a szempontból, hogy a tevékenység folytatásához eszközeiknek milyen arányát kell lekötni rövidtávon, egy éven belül. A készleteket célszer& a származás szerint csoportosítani: a) A vásárolt készletek közé az anyagok és áruk tartoznak. Az eszközök között arányának növekedése azt jelzi, hogy a vállalat az el)z) id)szakban, nagyobb arányban vásárolt olyan anyagokat, amelyek a tevékenység folytatásához szükségesek. b) A saját termelés készletek közé az állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek állománya tartozik. Az értékük, és arányuk változása azt jelzi, hogy a vállalat az összes eszközökön belül növeli vagy csökkenti ráfordításait az értékesítés közvetlen finanszírozása érdekében.(13)
A készleteknél célszer& az alábbi mutatók kiszámítása is: -
Készlethatékonyság, illetve igényesség
-
Készletforgási sebesség
-
Készletrugalmasság
-
Átlagos tárolási id)
A készletek állományában jelent)s csökkenés következett be 1999-r)l 2001-re, amely egyrészt a befejezetlen termelés 90%-os illetve a késztermékek 31%-os csökkenésének köszönhet). A készletek állománya így 29%-kal csökkent 2000-re. A készleteken belül megváltoztak az arányok. Az anyagok aránya jelent)sen megn)tt a 2000-es évben. Ezzel ellentétesen változott a befejezetlen termelés és félkész termékek aránya. 2001-ben viszont az anyagok aránya annak ellenére lecsökkent a készleteken belül, hogy értékben
36
növekedett. 2001-ben a befejezetlen termelés illetve késztermékek aránya és értéke is jelent)sen növekedett. 10.sz.táblázat Készletek megoszlása 1999
Megnevezés Anyagok Befejezetlen termelés Késztermékek I. KÉSZLETEK
64.92% 25.65% 9.43% 100.00%
2000 2001 % 87.21% 75.06% 3.69% 10.56% 9.10% 14.38% 100.00% 100.00%
Változás mértéke El)z) év=100% -14.86% 6.18% -90.89% 253% -38.84% 94.89% -36.62% 23.36%
Készleteknél vizsgálandóak: Átlagos anyagtárolási id): Késztermékek átlagos átfutási ideje: Befejezetlen termelés futamideje: Átlagos anyagtárolási id) csökken) tendenciát mutat, azaz az 1999-es 130 napról 2001-re 112napra csökkent le, ami kedvez) a vállalat számára. Késztermékeknél váltakozó a mutató értéke, 2000-ben volt a legkedvez)bb a mutató értéke, azaz a késztermékek ebben az évben gyorsabban, átlagosan kevesebb, mint 5nap alatt tették meg a vállalat-vev) körfolyamatot. A befejezetlen termelés és félkész termékek állományának futamideje jelent)s javulást mutat. 1999-es 22napról 2000-re 2 napra csökkent, ami nagyon kedvez). 11.sz.táblázat Átlagos tárolási id alakulása készlet fajtánként Megnevezés Átlagos anyagtárolási id) Késztermékek átlagos átfutási ideje Befejezetlen termelés futamideje II)
1999 136 20.9 7.7
2000 nap 121 1.9 4.7
2001 112 6.0 8.2
Követelések: Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és
egyéb szerz)désekb)l jogszer&en ered), pénzértékben kifejezett fizetési igények, melyek a vállalat által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez,
szolgáltatás
teljesítéséhez,
hitelviszonyt
megtestesít)
37
értékpapír,
tulajdoni
kölcsönnyújtásához,
részesedést
el)legfizetéshez
jelent)
befektetés
kapcsolódnak,
értékesítéshez,
ideértve
az
egyéb
követeléseket, a térítés nélkül átvett követeléseket is. A követelések arányának, értékének növekedése azt jelzi, hogy a vállalkozásnak az összes eszközein belül egyre nagyobb összegeket kötnek le a kintlev)ségek. A vállalatnál a követelések állománya elég hullámzóan alakult az elmúlt három évben. 1999-r)l 2000-re 42%-kal csökkent, míg 2000-r)l 2001-re 163%-kal n)tt. A legnagyobb arányt mindhárom évben a vev)k és a kapcsolt vállalkozással szembeni követelések állománya képviselte. A vev)k állománya közel azonos volt mindhárom évben, míg a Német On-line Kft betársulásával 2001-ben 1900e Usd-vel n)tt a kapcsolt vállalkozással szembeni követelések aránya, ezért fordult meg a két mérlegsor közötti arány 2000-r)l 2001-re. Az egyéb követelések aránya nem olyan számottev), de a szemmel látható, hogy évr)lévre növekszik az egyéb követelések aránya. Egyéb követelések aránya 2000-r)l 2001-re megduplázódott, értéke pedig több mint 424%-kal növekedett. 12.sz.táblázat Követelések megoszlása Megnevezés Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev)k) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb követelések
II. KÖVETELÉSEK
1999
2001
42.37%
2000 % 75.66%
Változás mértéke El z év=100% 30.02% 3.55% 4.59%
55.80%
20.92%
63.16%
-78.26% 696.13%
1.82% 3.43% 6.82% 100.00% 100.00% 100.00%
9.01% 424.80% -42.00% 163.63%
A vev k állományának nagysága nem változott jelent)sen. 1999-r)l 2000-re 3,55%-kal növekedett, 2000-r)l 2001-re 4,59%-kal növekedett. A vev) állományának összetétele viszont jelent)sen változott. 1999-ben a 3 legnagyobb arányú vev)követelés az Opel, Ford és a Visteon Hungary Kft. felé irányult. 2000-ben jelent)sen lecsökkent a Visteon felé irányuló követelés összege és aránya is. 2000-ben a legnagyobb arányt a GE vev)i követelés állománya tette ki. 1999-r)l 2000-re követelések nagysága 352%-kal növekedett. A másik két jelent)s vev)állomány a Ford és az Opel követelésének állománya maradt. 2001-ben tovább n)tt a GE vev) állománya, 2001-ben a követelés aránya 41,46%-ra 38
növekedett. Lecsökkent ennek hatására a Ford, amely így is a második legnagyobb vev)állománya volt és lecsökkent az Opel állománya is, amely 1999-es vezet) poziciója óta folyamatosan törleszti követeléseket, így már az els) háromban sem volt 2001-ben, ahová 2001-ben a 63%-os követelés összegének növekedése hatására az Erie Europe került. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések állományának nagysága és összetétele is jelent)s változásokon ment keresztül az elmúlt években. 1999-ben a Vagyonkezel) Kft.-nek nyújtott kölcsön tette ki ennek a mérlegtételnek a 66%-t. 2000-ben Loranger
Manufacturing
Corporationnel
szembeni
vev)i
követelések
voltak
a
meghatározóak, mivel ezek adták a követelések – kapcsolt vállalkozással szemben – 76%t. 2001-ben, az új tulajdonos a Német On-Line Kft. tartozott a vállalatnak. Ez 2001-ben a kapcsolt vállalkozással szembeni követelés 76%-t. Ez a mérlegsor, tehát eléggé változó, szinte évr)l-évre más jogcím dominál. A vállalatnál az egyéb követelések állománya 1999-r)l 2001-re jelent)sen megn)tt. Az egyéb követelések állományának meghatározó eleme 1999-ben a Business City Managementnek fizetett kaució volt, melyet a vállalat havonta meghatározott összegben fizet. 2000-ben tovább n)tt a Business City Managementtel szembeni követelés aránya az egyéb követeléseken belül illetve az összege is növekedett. A munkavállalókkal szembeni követelések összege és aránya is csökkent 2000-ben. 2001-ben a csökkent az egyéb követelések állományán belül a Business City Managementtel szembeni követelés aránya, annak ellenére, hogy az összege 16,62%-kal növekedett 2001-ben. Ez az Áfa visszaigényelhet) összege miatt volt, amely 2001-ben a legnagyobb aránnyal képviselte magát az egyéb követeléseken belül. 2001.évi 3190 USD volt az áfa visszaigénylés összege, ez az összeg 2001-re 176332 USD-ra növekedett. A munkavállalókkal szembeni követelések szinte teljesen elt&nt 2001-re. IV)
Pénzeszközök: A forgatási célú (tartósan le nem kötött), különféle
pénznem&, fizetési eszközként használható eszközök. A vállalkozás leglikvidebb eszközei a pénztár és a bankbetét. A vállalkozás számára kedvez), ha arányuk emelkedik, mert ez javítja a cég rövid távú likviditását. Részarány csökkenése viszont a folyó termelés finanszírozásánál likviditási zavarokat jelezhet. A vállalatnál a készpénz, csekkek aránya egyre inkább lecsökkent és el)térbe kerül a bankbetétek, mint pénzeszköz. A pénzeszközök összege 2000-ben tet)zött, majd több mint 50%-kal csökkent 2001-ben. 39
A vállalatnál a pénztár átlagos nagysága kevesebb, mint egynapi árbevételnek felel meg, ami persze nem biztos, hogy hátrány. Ez attól függ, hogy milyen elveket követ adott vállalat. 1999-ben 5 napi árbevételnek megfelel) bankbetéttel rendelkezett a vállalat, ami 2000-ben 13 napra n)tt, azaz ennyi napi árbevételnek megfelel) pénzeszközzel rendelkezett a vállalat 2000-ban. 2001-ben visszaesett 6napra, ami szerintem egy átlagos ipari vállalati mutatónak felel meg, azaz ennyi ideig tudnak biztosítani pénzeszközt rendkívüli körülmények esetén. Likviditási szempontból elfogadható a pénzeszközök nagysága. 12.sz.táblázat Pénzeszközökkel összefügg mutatók alakulása Megnevezés Pénztár nagysága Bankbetétek nagysága Pénzeszközök nagysága C)
1999
2000 nap 0.7 4.8 5.5
0.5 13.2 13.7
2001
Változás mértéke El z év=100% 0.3 -26.26% -32.37% 5.7 171.85% -56.95% 6.0 148.03% -56.07%
Aktív id beli elhatárolás: Az összemérés és az id)beli elhatárolás elvéb)l következ), a megbízható valós összképet pontosító, a tárgyid)szak eredményét növel), helyesbít), korrekciós elszámolások, melyet, a kett)s könyvvitelt vezet) vállalatoknál kötelez) alkalmazni.
Aktív id)beli elhatárolások arányának változása módosítja a vállalkozás eredményét is, ezért ennek tételes felülvizsgálatát is el kell végezni. A bevétel jelleg& tételek javítják, míg a költség tételek csökkentik az eredményt. A vállalkozásnál az aktív id)beli elhatárolások állományának értéke eléggé hullámzó tendenciát mutatott a három vizsgált évben. A vállalatnál aktív id)beli elhatárolások állományát 1999-ben és 2000-ben csak a bevételek elhatárolása – árfolyamnyereség - képezte. 2001-ben viszont már a költségek elhatárolásának állománya (devizahitelek) volt nagyobb, annak ellenére, hogy a bevételek elhatárolásának összege 49%-kal növekedett 2001-ben. Ez a dupla növekedés eredményezte azt, hogy 2001-ben 253%-kal növekedett az aktív id)beli elhatárolások állománya.
40
13.sz.táblázat Aktív id beli elhatárolások Megnevezés Bevételek aktív id)beli elhatárolása Ktgek, ráford.-ok aktív id)beli elhat. C. Aktív id beli elhatárolások
Megoszlás(%) 1999 2000 2001 100.00% 100.00% 42.24% 0.00% 0.00% 57.76% 100.00% 100.00% 100.00%
Változás mértéke El z év=100% -87.57% 49.31% -87.57% 253.51%
7.2. Források D)
Saját t ke: A saját t)ke a vállalkozás vagyonának saját forrása. Az a t)ke rész, amelyet a vállalkozás véglegesen megkapott a tulajdonosoktól id)beli korlátozás nélkül, és azzal a vállalkozás önmaga megsz&néséig szabadon rendelkezhet, a tulajdonosok, az adózott eredményb)l a vállalkozásban hagytak, meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek, jogszabályok a saját t)ke elemei közé sorolnak. A saját t)ke értékének, arányának változása azt mutatja, hogy a vállalkozás összes forrásain belül milyen arányt képviselnek a saját források és ez tendenciájában, hogyan változik.
A vállalatnál a saját t)ke állománya évr)l évre növekv) tendenciát mutat. 2000-ben 16%os 2001-ben 90%-os növekedés következett be. Ez utóbbi a jegyzett t)ke emelésének köszönhet). A Német On-Line Kft 2001-ben 1 millió dolláros t)keemelést hajtott végre és ennek eredményeképp 28,57%-os tulajdoni részt szerzett a vállalatban. A jegyzett t)ke 40%-os emelése ellenére is csökkent a saját t)kén belüli aránya, ugyanis a mérleg szerinti eredmény évr)l évre rohamos növekedést mutatott. 2000-ben már nyereség volt, azaz nem rontotta a saját t)két, hanem növelte a mérleg szerinti eredmény. A másik saját t)ke elem, amely jelent)s hatással volt a 2001.évi 90%-os növekedésre, az az értékelési tartalék, amely folyamatosan növekszik, 2001-ben 71%-kal növekedett. Az értékelési tartalék állományának aránya a saját t)kén belül ennek ellenére évr)l évre csökkenést mutat. A t)ketartalék köszönhet)en a változatlan értékének az 1999-es 39,4%-os szintr)l 2001re 17,8%-ra csökkent.
41
14.sz.táblázat Saját t ke felépítése
I. Jegyzett t)ke III.T)ketartalék IV.Eredménytartalék VI.Értékelési tartalék VII.Mérleg szerinti eredmény D. Saját t ke
Megoszlás(%) 1999 2000 2001 140.71% 121.27% 88.99% 39.42% 33.98% 17.81% -48.78% -82.21% -36.31% 15.26% 14.03% 12.63% -46.61% 12.94% 16.88% 100.00% 100.00% 100.00%
E)
el)tti
Megnevezés
Céltartalék:
Az
adózás
Változás mértéke El z év=100% 0.00% 40.00% 0.00% 0.00% 95.56% -15.74% 6.68% 71.80% 148.93% 16.03% 90.79%
eredmény terhére a várható
veszteségek,
kötelezettségek fedezetére képzett forrás. A céltartalék arányának és összegének növekedése azt jelzi, hogy a vállalkozás forrásaiból egyre nagyobb hányadot kénytelen lekötni a várható veszteségekre, kötelezettségekre. Ugyanakkor a megfelel) mérték& céltartalék képzése csökkenti a vállalkozás kockázatait. A vállaltnál a várható veszteségekre 1999-ben képeztek utoljára céltartalékot. Az elmúlt két évben megsz&nt a céltartalék állománya. Ami arra utal, hogy lecsökkentek a vállalat tevékenységével összefügg) kockázatok. F)
Kötelezettségek:
Azok
a
szállítási,
vállalkozási,
szolgáltatási
és
egyéb
szerz)désekb)l ered), pénznemben teljesítend) elismert fizetések, amelyek már elismert
a
vállalat
által
elfogadott,
elismert
szállításhoz,
szolgáltatáshoz
pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek összegének és arányának növekedése azt jelzi, hogy a vállalat eszközeinek egyre nagyobb hányadát idegen forrásokból finanszírozza. A hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek változásából következtetéseket lehet levonni az idegen források összetételének alakulására. A vállalkozás számra általában kedvez)bb, ha hosszabb távú kötelezettségek aránya magasabb, azonban ezt is célszer& tényez)ként vizsgálni, hogy a vállalat jöv)je szempontjából ez mekkora terheket jelent. II)
Hosszú lejáratú kötelezettségek: A vállalatnál az egy üzleti évnél
hosszabb lejáratra kapott kölcsön, hitel a mérleg fordulónapját követ) egy üzleti
42
éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek. A vállalatnál a hosszú lejáratú hitelek állományát csak beruházási és fejlesztési hitelb)l valamint csekély arányú egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek alkotják. A vállalatnál a beruházási hitelek állományának összetétele eléggé átalakult az elmúlt három év folyamán. 2000-ben megsz&ntették az OTP forgósköz-finanszírozó hitelét, majd 2001-ben az OTP-vel kötött másik hitelt, a beruházási hitelt sem újították meg. A beruházási hiteleket egy másik banknál az MKB-nál vették fel, mivel ez a bank sokkal el)nyösebb feltételek mellett bocsátotta a vállalkozás részére a beruházási hitelt. 2001-ben az MKB-s hitelállomány 52%-kal csökkent, aminek hatására a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya is csökkent 57%-kal. 15.sz.táblázat Hosszú lejáratú kötelezettségek állományának alakulása Megnevezés
Megoszlás(%) 1999 2000 2001 44.41% 87.76% 95.33% 21.48% 9.52% 0.00% 32.89% 0.00% 0.00% 0.00% 2.34% 3.93% 1.01% 0.00% 0.00% 99.79% 99.63% 99.25% 0.21% 0.37% 0.75%
Változás mértéke El z év=100% 11.45% -52.69% -75.00%
MKB Beruházási Hitel OTP Beruházási Hitel OTP Forgóeszköz-finanszírozó Hitel MFB (GE projekt) CA Lízing Beruházási és fejlesztési hitel -43.70% Egyéb hosszú lejáratú 0.00% kötelezettségek II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ 100.00% 100.00% 100.00% -43.61% KÖTELEZETTSÉGEK III)
-27.01% -56.60% -12.30% -56.44%
Rövid lejáratú kötelezettségek: Az egy üzleti évet meg nem haladó
lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekb)l s mérleg fordulónapját követ) egy üzleti éven belül esedékes törleszt)részleteket is. A rövid lejáratú kötelezettségek, közé tartozik a vev)t)l kapott el)leg, szállítók, váltótartozás. Fizetend) osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.
43
16.sz.táblázat Rövid lejáratú kötelezettségek állományának alakulása Megnevezés 1.Rövid lejáratú kölcsönök 2.Rövid lejáratú hitelek 3.Vev)t)l kapott el)legek 4.Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 6.Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 8.Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Megoszlás(%) Változás mértéke 1999 2000 2001 El z év=100% 0.00% 0.20% 0.16% -26.83% 70.06% 76.63% 67.88% -0.05% -16.62% 7.57% 0.00% 1.24% 14.63% 12.46% 12.46% -22.17% -5.83% 4.44%
7.24%
13.07%
48.80% 69.97%
3.29% 3.48% 5.18% 100.00% 100.00% 100.00%
-3.38% 40.20% -8.61% -5.88%
A rövid lejáratú kölcsönök állománya a Magyar Fejlesztési Banktól kapott támogatások összegéb)l áll. A beruházások finanszírozásának egyik módja a támogatás igénylése különböz) pályázatok útján. Ezen pályázatokat a Gazdasági Minisztérium írja ki. A támogatás kétféle lehet: vissza nem térítend) vagy kamatmentes. Az ilyen szubvenciók mindig adott projektre vonatkoznak, s a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül nyújtja a minisztérium. Ahhoz, hogy a vállalat egy ilyen támogatást elnyerjen, pályázatot kell benyújtania a Gazdasági Minisztériumba. Jelenleg egy ilyen támogatott projektje van a vállalatnak, ez a General Electric-kel közösen indított projekt. A vállalat gazdálkodásának kezdetekor a Budapest Bank Rt. volt a f) finanszírozási forrása. Itt vezette folyószámláját, devizaszámláját, s természetesen innen származtak a bank hitelei is. Azonban kés)bb bankot váltottak és mára csak számlavezetéssel bízza meg. Jelenleg a vállalat f) bankjai a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP –vel is van szerz)dése. Természetesen a hiteleit is ez a két bank nyújtja számára. MKB-nál nyitott beruházási hitel fedezete a hitelb)l vásárolt gépek és az azokkal el)állított termékek bevétele. Rövid lejáratú hitelek esetében zálogjog szolgál biztosítékul a készletek erejéig, továbbá különböz) cégekkel szemben fennálló követelések engedményezése. A rövid lejáratú hitelek állománya az elmúlt három évben, f)leg 2001-ben jelent)sen csökkent, 16%-kal. Az OTP-nál meglév) hitelek állománya folyamatosan csökkent éves szinten átlagosan több mint 15%-kal, így 2001-ben arányuk már csak 27% volt. Az MKB-nál nyitott hitelek
44
aránya eléggé változó tendenciát mutatott, hiszen 2000-ben 38%-kal csökkent, míg 2001ben 33%-kal n)tt, az újra kedvez) feltételeknek köszönhet)en. A hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú részei 2000-ben igen magas aránnyal szerepeltek a mérlegben köszönhet)en a magas beruházási hitelállománynak. OTP törleszt) része 2000ben volt a legmagasabb, míg az MKB törleszt) részlete folyamatosan növekszik. A vev kt l kapott el legek a szerszámkészítés még le nem zárt projektjeib)l várható bevételeket foglalják magukban. Az arányuk az elmúlt két évben igen csekély mérték& volt. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések állománya egyre nagyobb összeg&. Ez annak köszönhet), hogy a Loranger Ingatlanfejleszt) és Hasznosító Rt.-vel szembeni kötelezettségek összege a vizsgált három évben megtízszerez)dött és aránya elérte a 2001ben 88%-t. Ezzel ellentétes tendenciát mutatott az amerikai anyavállalattal szembeni kötelezettségek állománya, amely 2001-ben 94%-kal csökkent és összege igen csekély mérték lett. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek aránya 2001-ben az el)z) évi csökkenés után 40%-kal n)tt. Ez annak az eredménye, hogy az összes tétel összege jelent)sen megn)tt a 2001-es év során, ezek közül is a két legnagyobb arányú tétel a munkavállalókkal és a nyugdíjbiztosítási alappal szembeni kötelezettségek összege. Az ipar&zési adó, mivel a vállalat havi bevallású és 2001-ben túlfizetése volt, ezért a követelések között szerepel. Az egyéb tételek növekedése is jelzi, hogy a vállalat jelent)sen növekszik mind létszámban mind területileg. G) Passzív id beli elhatárolások: A passzív id)beli elhatárolások összegének, arányának növekedése arra utal, hogy a vállalkozás forrásai között megn)tt az olyan tételek aránya, amelyek elhatárolása a vállalkozás eredményére hatással vannak, és az óvatosság elvének megfelel)en a tényleges eredmény összegét mutatják ki. A passzív id)beli elhatárolások között a költség jelleg& tételek javítják az eredményt, a bevétel jelleg& tételek csökkentik az eredményt. A passzív id)beli elhatárolások a 2000-es évben jelent)sen megn)ttek. Az eredményre gyakorolt hatásuk így elég er)s volt. A passzív id)beli elhatárolásokon belül legel)ször 2001-ben jelent meg a költségek elhatárolásán kívül egy új tétel is, a halasztott bevételek. Mivel 2001-ben a költségek elhatárolása n)tt, így ez az eredményt javította.
45
8. Eredményesség vizsgálata 8.1.Jövedelmez ségi mutatók A számviteli törvény adatai alapján a vállalkozásnak a jövedelmez)ség alakulását be kell mutatnia a kiegészít) mellékletben és az üzleti jelentésben is. A vállalkozási tevékenység jövedelmez)ségének elemzéséhez a mérleg és az eredménykimutatás adataira van szükség. A jövedelmez)séget az egyes eredménykategóriák fejezik ki. Az elemzést els)sorban a jövedelmez)ségi mutatók (az egyes id)szakokra, más ebben az ágazatban tevékenységét folytató vállalattal) összehasonlítása jelenti. A jövedelmez)ség számítása során figyelembe vehet) eredménykategóriák: Üzemi tevékenység eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Adózás el)tti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Fedezeti összeg vagy bruttó haszon Az egyes eredménykategóriák és a vetítési alapok alapján számtalan jövedelmez)ségi mutató számszer&síthet). Az elemzés min)ségét azonban nem a mutatók száma, hanem azok összefüggései, sokoldalúságuk adja meg. A számítható jövedelmez)ségi mutatók egy köre csak az eredmény-kimutatás tételeit tartalmazza. Ezek az árbevétel arányos jövedelmez)ségi mutatók, amelyek azt fejezik ki, hogy az árbevételnek, illetve a bevételnek hány százaléka maradt meg a vállalkozásnál eredményként. A mutatók kialakításának lényeges követelménye a megfeleltetés. A különböz) eredménykategóriák más – az eredmény-kimutatásban való megjelenésük szerinti sorrendet figyelembe véve – egyre b)vebb bevételeket tartalmaznak. A megfeleltetés azt jelenti, hogy az alkalmazott bevételi és eredménykategóriák összhangban legyenek egymással. (14) Én a mérleg szerinti eredményt választottam viszonyítás alapjául, mert úgy gondolom, hogy ez a mutató fejezi ki a legjobban a vállalat tevékenységének jövedelmez)ségi helyzetét.
46
8.1.1. Árbevétel arányos jövedelmez ségi mutatók A jövedelmez)ség egyik legfontosabb mutatója, amely azt mutatja meg, hogy a vállalat árbevételének mekkora hányadát teszi ki az eredmény, illetve a vállalat az árbevétele 1 egységével – dollárral – hány egységnyi – dollárnyi – eredményt tud realizálni. A számítást az üzemi (üzleti) eredményre a legnyilvánvalóbb elvégezni, mivel ez az eredményfajta tisztán az értékesítési árbevételb)l képz)dik, nem tükröz)dik benne más jelleg& bevétel hatása. Az összevetés elképzelhet) úgy is, hogy a számlálóban a szokásos vállalkozási eredmény és az adózás el)tti eredmény szerepel. Ebben az esetben az eredménykategóriával azonos tartalmú bevételi kategóriákat kell alkalmazni. Bevételarányos jövedelmez)ség I.
=
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye * 100 Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek
Bevételarányos jövedelmez)ség I. = Bevételarányos jövedelmez)ség III.
Szokásos vállalkozási eredmény * 100 Ért. nettó árbev. + egyéb bev. + pü.-i m&v. bev. =
Adózott eredmény Összes árbevétel + összes bevétel
* 100
A vállalatnál 1999-es év veszteséges volt minden szinten, ez alól az üzemi tevékenység eredményszintje sem volt kivétel. Ez persze azt eredményezte, hogy kevéssel, de negatív érték& a bevétel arányos jövedelmez)ség I. számú mutatója. A következ) években – 2000ben és 2001-ben is – sikerült pozitív eredményt elérni minden szinten, és ez annyira nagy mérték& volt el)z) évekhez képest, hogy a vállalatnak a mutatóértéke meghaladta az ágazati mutató értékét. Ez annak az eredménye, hogy a nagy volumen& projektek, amiket el)z) években indítottak, a 2000-es évben hozta vissza el)ször a belefektetett t)két. 2001es évben egy kicsit romlott a mutató értéke, köszönhet)en annak, hogy az árbevétel növekedését az üzemi tevékenység csak kisebb mértékben követte. A másik két mutató értéke a 2000-es évben nem n)tt olyan mértékben, mint az I. számú mutató, és az ágazati átlag mutató alatt is maradt az értéke. Az el)z) években felvett hitelek utáni kamatok nagymértékben rontották a szokásos vállalkozási eredményt, ez által a mutató értékét. 2001-ben
a
kevesebb
hitelállomány,
ezáltal
kevesebb
fizetend)
kamatoknak
eredményeképp nagymértékben javult mind a II. és III.számú mutató értéke is.
47
17.sz.táblázat Árbevétel arányos jövedelmez ségi mutatók
Mutató Bevétel arányos jöv.I Bevétel arányos jöv.II Bevétel arányos jöv.III.
Vállalatnál és ágazaton belül 1999 2000 Vállalat Ágazat Vállalat Ágazat -1.77% 6.59% 7.99% 4.17% -6.87% 5.03% 1.99% 2.95% -6.87% 4.10% 1.99% 2.21%
2001 Vállalat 7.53% 4.58% 4.63%
8.1.2. T kearányos jövedelmez ségi mutató Ezek a mutatók a különböz) eredménykategóriák szerint azt fejezik ki, hogy a saját t)ke egységével mekkora jövedelmet ért el a vállalat a vizsgált id)szakban. A mutató számlálójában a szokásos vállalkozási eredményt indokolt feltüntetni. Esetenként az adózás el)tti és az adózás utáni eredmény is szerepelhet a képletben. A nemzetközi gyakorlatban is gyakran alkalmazott mutató a t)kearányos adózott eredmény (ROE). A mutató rámutat a vállalat osztalékfizetési képességére, vagy a tulajdonosi, befektet)i döntésekhez kapcsolódóan a lehetséges maximális t)kegyarapodásról nyújt információt.(6) Saját t)ke jövedelmez)sége I. =
Üzleti tevékenység eredménye Saját t)ke
* 100
Saját t)ke jövedelmez)sége II. =
Szokásos vállalkozási eredmény Saját t)ke
* 100
T)kearányos adózott eredmény (ROE)=
Adózott eredmény Saját t)ke
* 100
A vállalatnál a t)kearányos jövedelmez)ségi mutatók jelent)sen javultak az elmúlt évek során. 1999-ben a vállalat mind üzleti tevékenység szintjén, mind az egész tevékenység szintjén veszteséget produkált, ennek eredménye a jóval 0 alatti érték. 2000-ben meghaladta az összes t)kearányos jövedelmez)ségi mutató a m&anyagipari átlagokat, ami a pozitív üzleti eredménynek és az alacsony saját t)ke szintnek eredményeképp alakult így. 2000-ben a leginkább figyelemre méltó, az a saját t)kearányos üzleti tevékenység majd 50%-os értéke. Ez azt jelentette a 2000-es évben, hogy a saját t)ke 1 dollárjával 0,5 dollár nyereséget termelt a vállalat rendszeres tevékenysége során. Ez nem biztos persze, hogy
48
azt jelentette feltétlenül, hogy a vállalat ennyire eredményes lett volna, hiszen egy kicsit torzít a képen a saját t)ke rendkívül alacsony aránya. 2001-ben a t)kearányos üzleti eredmény mutatója csökkent, mivel az üzleti tevékenység eredményének növekedése kisebb mérték& volt, mint a jegyzett t)keemelésnek köszönhet) saját t)ke növekedése. A másik két mutató ellenben viszont n)tt, amelynek okai egyrészt a kevesebb hitelállomány miatt kevesebb kamatot kellett fizetnie a vállalatnak, ezáltal jelent)sen lecsökkent a pénzügyi m&veletek ráfordításai és így nagy értékben n)tt a szokásos vállalkozói tevékenység eredménye. Másik ok, pedig szintén a saját t)ke nagy mérték& növekedése. 18.sz.táblázat T kearányos jövedelmez ségi mutató Megnevezés Saját t arányos jöv. I Saját t arányos jöv. II T)kearányos jöv. (ROE)
1999 2000 Vállalat Ágazat Vállalat Ágazat -11,22% 18,14% 49,73% 12,37% -46,61% 7,55% 12,94% 6,66% -46,61% 8,04% 12,94% 9,34%
2001 Vállalat 26,27% 16,70% 16,88%
8.1.3. Eszközarányos jövedelmez ségi mutató Az eszközök jövedelemtermel) képességére adnak választ, a vállalat eszközeinek eredményhozamát fejezik ki. A viszonyítás alapja lehet az immateriális javak és a tárgyi eszközök nettó értéke, készletek nettó értéke vagy a kett) együtt. Az egyik leggyakoribb eszközjövedelmez)ségi mutató a nemzetközi gyakorlatban is a ROA. A másik jelent)s mutató a ROI, azaz az eszközmegtérülési mutató.
Eszközarányos jövedelmez)ségi mutató =
Eszközmegtérülési mutató =
Üzemi tevékenység eredménye Imm.javak+t.eszk(nettó)+kletek
Adózott eredmény Összes eszköz
* 100
* 100
A vállalatnál megegyezik az adózás el)tti és adózás utáni eredmény, ebb)l következ)en megegyezik a ROA és ROI mutatók értéke is. Az eszközmegtérülési mutatót vizsgálva észrevehet), hogy mindegyik mutató értéke folyamatosan n), és míg az ágazaton belül csökkent a mutató értéke, addig a vállalatnál
49
emelkedett, ám még így sem érte el 2000-ben az ágazati átlagot. 2001-re az eszközmegtérülési mutató értéke meghaladta az 5%-t, ami már elég jó értéknek számít ebben az iparágban. 19.sz.táblázat Eszközarányos jövedelmez ségi mutató 1999 2000 Mutató Vállalat Ágazat Vállalat Ágazat Eszközmegtérülési mutató -5,64% 4,07% 2,14% 3,51% Eszközarányos jövedelmez)ség -2,02% 12,09%
2001 Vállalat 5,29% 12,36%
8.1.4. Er forrásarányos és létszámarányos jövedelmez ségi mutató Az eszköz- és bérarányos eredmény a vállalkozás eszközeire és a kifizetett bér együttes összegére jutó eredményt fejezi ki, számítása eredménykategóriákra vonatkozva. Adózott eredmény Lekötött eszk.+Kletek+Bérktg
Er)forrásarányos jöv. II.=
Létszámarányos jövedelmez)ségi mutató I.=
Létszámarányos jövedelmez)ségi mutató II.=
Üzemi tevékenység eredménye Létszám Adózott eredmény Létszám
Komplex jövedelmez ség
* 100
$5 000
10,13%
10,00%
9,97%
8,00%
$4 344
$4 000 $3 000
6,41%
6,00% 4,00%
$-1 000
-1,70%
1999
2000
2001
$-3 000
-6,00%
$-4 000
-7,06%
9.sz.ábra
Er$forrásarányos II
1999
$-758
2000
2001
$-2 000
-4,00%
Er$forrásarányos I
$1 130
$-
0,00%
$3 827 $2 459
$2 000 $1 000
2,64%
2,00%
-8,00%
* 100
Létszámarányos jövedelmez ség
12,00%
-2,00%
* 100
$-3 149
Létszámarányos I. Létszámarányos II.
10.sz.ábra
50
A vállalatnál a komplex jövedelmez)ség mutatója 2001-ben nem folytatta az el)z) évi er)teljes növekedést, hanem egy kis visszaesés tapasztalható, amely annak a következménye, hogy az üzemi tevékenység eredménye nem n)tt olyan mértékben, mint a bérköltség. Ellenben a kettes mutató már tovább n)tt 2001-ben ennek okai egyrészt, hogy 2001-ben nagy mértékben csökkent a pénzügyi tevékenység vesztesége és így nagyobb mérték& volt az adózott eredmény növekedése. A létszámarányos jövedelmez)ségnél ugyanaz a tendencia figyelhet) meg, mint a komplex jövedelmez)ségnél, csak itt nem a bérköltség, hanem a létszám növekedése okozta az I. számú mutató visszaesését a 2001-ben. 8.2. Eredménykimutatás elemzése 8.2.1. Bevételek elemzése 1) Értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a teljesítés id)szakában, a naptári évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét. Értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a belföldi-, és az export értékesítés nettó árbevételét Az értékesítés nettó árbevételének összege és aránya arról tájékoztat, hogy a vállalat mekkora bevételt realizált az anyagok, áruk értékesítéséb)l és a teljesített szolgáltatásokból. Az arány növekedése kedvez), a vállalat számára, mert ez azt jelezheti, hogy a rendszeres tevékenységb)l származó termékek szolgáltatások piaci helyzete, értékesíthet)sége javuló. Az értékesítés nettó árbevételén belüli elemek aránya a vállalat értékesítési irányának struktúráját, illetve ennek elmozdulását mutatja. 2) Az egyéb bevételek a rendszeres tevékenység során merülnek fel, de az értékesítés nettó árbevételéhez szorosan nem kapcsolódnak és a szokásos mértéket nem haladják meg. Az egyéb bevételek arányából megállapítható, hogy a nem rendszeresnek tekinthet) tevékenységb)l származó bevételek, milyen mértékben befolyásolják a vállalat gazdasági helyzetét. Célszer& az egyéb ráfordítás alakulásával összevetve elemezni. 3) A pénzügyi m veletek bevételei, ennek elemi arról tájékoztatnak, hogy a vállalat milyen típusú pénzügyi bevételekhez jut, és ezek mennyire befolyásolják a vállalat összes bevételét. 51
4) Rendkívüli bevételek között az eseti jelleg&, a vállalatszokásos üzletmenetéhez nem tartozó eseményekb)l származó bevételeket kell kimutatni. A rendkívüli bevételek aránya, mértéke az eredményre átmenetileg ható tényez)k szerepér)l tájékoztat. 5) Az aktivált saját teljesítmények értéke – nem árbevétel, hiszen nem történt értékesítés – tartalmazza a saját el)állítású eszközöknek a naptári évben aktivált értékének és a saját termelés& készletek állományváltozását. Az összköltség eljárással készült
eredmény-kimutatásnál
alkalmazzák,
pozitív
és
negatív
értékét
is
felvehet.(14) A vállalatnál a bevételek évr)l évre növeked) tendenciát mutatnak, éves átlagos szinten 10%-kal növekedett állományuk. Ez egyrészt az egyre nagyobb arányú, és 1999-r)l 2001re megháromszorozódott érték& egyéb bevételek állományának köszönhet). 2000-ben az MFB-t)l kapott támogatás miatt n)tt az egyéb bevételek összege 76%-kal. 2001-ben kiugróan magas volt az értékesített tárgyi eszközök bevétele, amely az el)z) évi 17e USD-r)l 610e USD-re n)tt. Ennek egy része technikai jelleg& volt, de a maradék rész a különböz) épületek átadása más vállalatoknak. A 2001-es 76%-os egyéb bevételek érték növekedése emiatt történt. Az értékesítés nettó árbevétele a legnagyobb arányú elem a bevételek között több mint 90%-os aránnyal. Bár az elmúlt három évben enyhe visszaesés tapasztalható a növekedésében, hiszen míg 2000-ben 10%-kal, addig 2001-ben „csak” 5%-kal n)tt. Arányuk pedig 2001-ben 90% alá süllyedt, ami nem feltétlenül negatívum. Ezt az egyéb bevételek er)teljes növekedése. Az értékesítésen belül nagyobb arányt a belföld felé történ) értékesítés teszi ki, de csak a 2000-es évt)l. Az új számviteli törvény alapján újra kell min)síteni az értékesítés bevételét összetev)i szerint a vállalatnak, ezért lehetséges, hogy 1999-ben az exportértékesítés képviselte a nagyobb arányt. Azt megállapíthatjuk, hogy a két összetev) aránya 75%-25% az értékesítés nettó árbevételén belül. A bevételek között az egyetlen csökken) arányú és érték& elem a pénzügyi m&veletek bevételei sor. Ennek a sornak az aránycsökkenése tulajdonképpen az egyéb bevételek aránynövekedésével hozható összefüggésbe, hiszen a pénzügyi m&veletek bevételei 4,6%-ról 3%-ra csökkent le. Értékük 2000-ben 16,9%-kal, 2001-ben 4,9%-kal csökkent, amit az egyéb kapott kamatok – ezen belül is a kapcsolt vállalkozásoktól kapott kamatok – jelent)s visszaesése eredményezte. A kapcsolt vállalkozásoktól kapott kamatok 2000-ben 52
62%-kal csökkentek, 2001-ben pedig nem volt ilyen jogcímen pénzügyi bevétele a vállalatnak. A rendkívüli bevétel el)ször a 2001-es évben jelent meg a bevételek között. Ezek egy térítés nélkül kapott fröccsönt) szerszám alkatrészei voltak. Aktivált saját teljesítmény igazából nem bevétel, de nem is ráfordítás. Ezért inkább itt a bevételek között ejtek róla néhány szót. Az aktivált saját teljesítmény 1999-ben és 2000-ben negatív értéket vett fel, ami a saját termelés& készletek állományváltozásának negatív értéke miatt van. Az STKÁV negatív értéke azt mutatja, hogy a záróállomány értéke alacsonyabb volt a nyitó állomány értékénél. 2002-ben magasabb volt a záró a nyitónál, így pozitív lett az aktivált saját teljesítmények értéke is. 20.sz.táblázat Bevételek megoszlása Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi m&veletek bevételei Rendkívüli bevételek Aktivált saját teljesítmény Bevételek össz.
Bevételek megoszlása(%) Változás mértéke 1999 2000 2001 El z év=100% 93.30% 93.85% 89.65% 10.87% 5.03% 2.16% 3.46% 5.57% 76.47% 76.95% 4.63% 3.49% 3.02% -16.89% -4.86% 0.00% 0.00% 0.05% -0.09% -0.80% 1.71% 100.00% 100.00% 100.00% 10.22% 9.95%
8.2.2. Ráfordítások elemzése 1) Anyagjelleg ráfordítások között kimutatott tételek tartalma a következ)k szerint foglalhatóak össze: a) Anyagköltségek között a naptári évben felhasznált, továbbá hiányzó vásárolt anyagok beszerzési értékét és az értékvesztéseket kell kimutatni.(A keletkezett hulladékok, leltári többletek értékével csökkenteni kell.) b) Igénybevett anyagjelleg
szolgáltatások közé tartoznak a belföldi,
külföldi utazási és szállási költségek, export üzletkötéssel kapcsolatos költségek, fuvarozási, szállítási és rakodási költségek, más vállalkozóval végeztetett felújításnak nem min)sül) fenntartási költségek.
53
Anyagjelleg ráfordítások aránya, ennek változása a ráfordítások szerkezetén belül azt mutatja, hogy a vállalat anyagigényes vagy bérigényes tevékenységet folytat. A mutató emelkedése akkor nem kedvez), ha a vállalat termékszerkezete, tevékenysége lényegesen nem változott. 2) Személyi jelleg
ráfordítások: Itt kell kimutatni minden olyan kifizetést,
amelyet más el)írások szerint a vállalat bérköltségként, vagy ezen kívüli jogcímen bármilyen magánszemély részére fizet ki. Személyi jelleg ráfordítások arány eltolódása a bérigényesség növekedésére illetve csökkenésére utalhatnak. Ennek okait vizsgálni kell a jövedelmez)ségi és hatékonysági vizsgálatoknál b)vebben. 3) Értékcsökkenési leírás: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök után kell elszámolni az értékcsökkenés. Az értékcsökkenési leírás hányadának növekedése akkor kedvez) a vállalat számára, ha annak fedezetét a bevételi oldalon biztosították, mert ez által emelkedik a szabadon felhasználható források aránya. 4) Egyéb ráfordítások olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó költségek, kifizetések, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel. Az egyéb ráfordítások arányának, mértékének a változásának értékeléséhez az egyéb bevételekkel kell összehasonlítani, mert csak ez alapján dönthet) el, hogy az alaptevékenységhez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek hozamának bevétel kiadás különbsége milyen irányban és mértékben befolyásolják a vállalat eredményét. 5) Az üzemi ráfordítások alakulását összehasonlítva a vállalat nettó árbevételének és egyéb bevételének együttes összegével lehet értékelni a gazdálkodó szerv els)dleges eredményét, az üzemi eredményt, és az erre ható bevételi és kiadási tényez)ket. 6) A pénzügyi m veletek ráfordításai, ennek elemi arról tájékoztatnak, hogy a vállalatnak milyen típusú pénzügyi ráfordításai voltak, és ezek mennyire befolyásolják a vállalat összes ráfordítását. A pénzügyi m&veletek ráfordításainak mértékéb)l, arányaiból levont következtetés alapján értékelhet) – figyelembe véve a pénzügyi m&veletek bevételeinek alakulását is – az e tevékenységb)l származó eredmény is.
54
7) Rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységb)l, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások alakulásának elemzésekor els)sorban az eredményt befolyásoló hatását, annak mértékét célszer& megállapítani. Fontos annak megítélése, hogy ezek a ráfordítások felmerülése mennyi ideig várható, vagyis a jöv) eredményét mennyi ideig befolyásolhatja. A vállalat növekedéséb)l következik, hogy a ráfordítások összege is n)tt évr)l évre, de nem olyan nagymértékben, mint a bevételek. Az üzemi ráfordítások teszik ki a legnagyobb arányt a ráfordításokon belül. A három vizsgált évben 90% feletti arányuk volt. 2001-ben 11%-kal növekedett az üzemi ráfordítás összege köszönhet)en a személyi jelleg& ráfordítások er)teljes emelkedésének. 2001-ben sok új foglalkoztatottat vettek fel a vállalat – szám szerint 34 f)t, ami 14%-os létszámnövekedésnek felelt meg-, ez által megn)tt a bérköltség, az egyéb kifizetések és a járulékok. Az üzemi ráfordítás növekedéséhez hozzájárult az évr)l évre nagyobb arányú, 2001-ben 67%-kal megnövekedett egyéb ráfordítás. 2001-ben az értékesített tárgyi eszközök miatt növekedett az egyéb ráfordítás több mint 650e Usd-vel. Ennek egy része technikai jelleg& megoldás volt az egyéb berendezésekhez való átsorolás problémájára. 2001-ben mind az egyéb bevételek, mind az egyéb ráfordítások növekedtek, de az egyéb ráfordítások összege dinamikusabban n)tt, ezért folyamatosan veszteséget jelez a két kategória különbsége, ami jelzés érték& lehet a vállalat számára. Az üzemi ráfordításokon belül a legnagyobb arányt – több mint 50%-t – az anyagjelleg& ráfordítások mutatták fel. Ez is mutatja, hogy a termelés inkább anyagigényesebb folyamat. Az anyagjelleg& ráfordítások kis mértékben n)ttek 2000-ben, 2001-ben. Az anyagköltség a termelés növekedésével 2001-ben 15%-kal n)tt. Az egyéb szolgáltatások értéke szintén 2001-ben növekedett nagymértékben, 44%-kal. Ezt a bankköltség összegének nagy mérték& növekedése eredményezte. Az igénybevett szolgáltatások értéke évr)l évre n)tt, amely a különböz) munkafázisok tartalékalkatrész költségének emelkedése miatt történt. Az anyagjelleg& ráfordításokon belül 90%-kal esett vissza a közvetített szolgáltatások értéke. A vállalat a szerszámgyártást kiadja alvállalkozóknak, amelyek költsége itt jelenik meg. Egy termékgyártásánál a megrendel) megszabhatja annak alapanyagát, és hogy, milyen szerszámmal gyártsák le azt az adott terméket. Ezeknek a szerszámoknak a fejlesztését a vállalat mérnökei végzik, de az elkészítését kiadják különböz) 55
alvállalkozóknak. 2000-ben nagyon sok ilyen szerszám készült, míg 2001-ben a különböz) szerszámok finomításai, módosításai történtek, ezért esett vissza 90%-kal a közvetített szolgáltatások állománya. A személyi jelleg& ráfordítások a létszám alakulását követve változnak. 2000-ben a kevesebb foglalkoztatott mellett a bérköltség, bérjárulékok összege is csökkent, és Természetesen a 2001-es létszámnövekedés hatására a bérköltség és a bérjárulékok összege is emelkedett. Az értékcsökkenési leírás összege az elmúlt három évben, minimális mértékben változott, arányuk is 10% körüli az összes ráfordításon belül. A pénzügyi m&veletek ráfordításait 2001-ben jelent)sen mérsékelni tudta a vállalat, köszönhet)en a 36%-kal kevesebb fizetend) kamat és kamatjelleg& ráfordítások állományának. A másik elem, ami miatt javult a pénzügyi ráfordítások állománya, az pénzügyi m&veletek egyéb ráfordításai, amelyek állománya 31%-kal csökkent 2001-ben. Ezt els)sorban a kevesebb elszámolt árfolyamveszteség eredményezte. A pénzügyi m&veletek eredménye a pénzügyi m&veletek ráfordításainak csökkenése és a bevételek csökkenése miatt 2001-ben már javuló tendenciát mutat, hiszen a bevételek kisebb mértékben csökkennek, mint a ráfordítások összege. 2001-ben már 50%-kal javult a pénzügyi m&veletek eredménye, amely még mindig negatív volt. Rendkívüli ráfordítása nem volt a vállalatnak a három vizsgált évben. 21.sz.táblázat Ráfordítások megoszlása Megnevezés Anyagjelleg& ráfordítások Személyi jelleg& ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi ráfordítás Pénzügyi m&veletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Ráfordítás összesen
Ráfordítások megoszlása(%) Változás mértéke 1999 2000 2001 El z év=100% 51.96% 53.32% 50.74% 3.70% 1.93% 24.67% 18.66% 21.31% -23.59% 22.34% 10.25% 10.47% 9.36% 3.24% -4.30% 3.90% 8.16% 12.72% 111.45% 67.02% 90.78% 90.60% 94.13% 0.86% 11.27% 9.22% 9.40% 5.87% 2.99% -33.11% 0.00% 0.00% 0.00% 100.00% 100.00% 100.00% 1.06% 7.10%
A vállalatnál az üzemi eredmény igen er)teljes növekedést mutat, hiszen 1999-ben még veszteséget mutatott fel ezen a szinten, míg 2000-ben és 2001-ben elérte a vállalat az 1
56
millió dolláros határt. Ez annak köszönhet), hogy a bevételek – árbevétel, de f)képp az egyéb bevétel – sokkal nagyobb mértékben n)ttek, mint az üzemi ráfordítások. A szokásos vállalkozói eredmény lényegesen alacsonyabb minden évben az üzemi eredménynél. Ez a miatt van, hogy a negatív pénzügyi m&veletek eredménye, ami így jelent)sen rontja az üzemi eredményt mindhárom vizsgált évben. A szokásos vállalkozói eredmény 2001-ben sokkal nagyobb mértékben n)tt el)z) évr)l, mint az üzemi eredmény köszönhet)en a lényegesen kisebb pénzügyi veszteségnek a 2001-es évben. Az adózás el tti eredmény majdnem mindegyik évben megegyezik a szokásos vállalkozói eredménnyel, kivéve a 2001-es évet, amikor a pozitív rendkívüli eredmény hatására tovább n)tt az adózás el)tti eredmény. A mérleg szerinti eredmény, adózott eredmény és az adózás el)tti eredmény megegyezik mindhárom évben, mivel nem volt adófizetési kötelezettsége a vállalatnak illetve osztalékfizetés sem volt az eredmény után. 8.2.3. Összefoglaló Az szemmel látható, hogy a vállalat, ahogy növekszik mind szervezetileg mind a termelés és gyártás területén úgy sikerül neki mind nagyobb nyereséget realizálni. 1999-ben és 2000-ben a nagy beruházások és új vev)k megnyerése miatti projektek hatalmas költségigénnyel rendelkeztek. Az új projektek beindítása jelent)s beruházást igényelt az 1999-es évben, mely hitelfelvételb)l valósulhatott meg, így a pénzügyi m&veletek veszteségének és az értékcsökkenésnek a növekedését vonta maga után, s ebb)l az árbevétel csak a jöv)ben fog realizálódni. 2000-ben
már
látható
vált
az
árbevétel
növekedés,
amely
ellensúlyozta
a
költségnövekedést. Az új projektek még ebben a pénzügyi évben is jelent)s beruházást igényeltek, melyek további hitelfelvételb)l valósulhattak meg, így a pénzügyi m&veletek veszteségének és az értékcsökkenésnek a kismérték& növekedését vonta maga után, s ebb)l az árbevétel csak a jöv)ben fog realizálódni. A vállalat nettó árbevétele 2001-ben kismérték& növekedést mutat, míg az üzemi-üzleti eredmény szinte változatlan maradt. A hitelállomány jelent)s csökkenésének következtében nagymértékben csökkentek a fizetend) kamatok, mely a pénzügyi eredmény jelent)s javulását vonta maga után. Ezen tényez)k együttesen hozzájárultak a mérleg szerinti eredmény 148,9%-os növekedéséhez. 57
Az alkatrész-értékesítésb)l származó árbevétel összetétele kismérték& változást mutat az el)z) évhez képest.
9. Cash flow kimutatás A nemzetközi gyakorlatban a pénzügyi jelentésnek a mérleg- és eredménykimutatás mellett általában kötelez) jelleggel összeállítandó része az éves cash flow kimutatás. A napi pénzügyi gyakorlatban az angol kifejezés eredeti jelentése mellett a cash fogalmába tartozónak tekintjük a készpénz-helyettesít) eszközöket is. A cash flow számításokban ugyanakkor a számvitelben értelmezett pénzeszközök, azaz a Számviteli csoportosításban a készpénz, az elektronikus pénzeszközök, csekk, a bankbetétek értékét foglalja magában.(10) A cash flow tehát egy olyan kimutatás, amely a vállalat pénzeszközállományát, annak növekedését vagy csökkenését mutatja egy meghatározott id)szak alatt. Ez az id)szak kötelez)en 1 év. 1997. január 1.-t)l a cash flow kimutatás elkészítése kötelez) jelleg&. A vállalatnál megjelen) pénzáramok átszövik a vállalat tevékenységének valamennyi területét, így a normál m&ködést, a befektetési tevékenységet csakúgy, mint a finanszírozási tevékenységet. Ezek a területek: a termékel)állítás, szolgáltatásnyújtás, illetve áruértékesítéshez szükséges anyagi és humán er)források megszerzése hitelek, kölcsönök, valamint azok kamatainak törlesztése adófizetés és egyéb köztartozások teljesítése osztalékfizetés, pénzügyi befektetés 9.1. A cash flow kimutatás hasznosítása A vállalkozás vezetése számára a cash flow kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a vezetés számszer&sítve láthatja korábbi döntései következményeit, hatását a pénzeszközök
58
állományára. A kimutatás kiderül, hogy a m&ködés bevételei fedezetet biztosítanak-e a bels) t)keigényre, vagy részvény-kibocsátással hitellel biztosítandó a szükséges mérték forrás. A kimutatás részletes vizsgálata megel)zi a fizetend) osztalék mértékének meghatározását is. A kimutatás elemzése során választ kaphatunk a küls) finanszírozás szükségességér)l. A cash flow kimutatásból választ kaphatnak a hitelez k és befektet k a vállalat kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességér)l is. 9.2. Cash flow kimutatás felépítése A nemzetközi gyakorlatban a vállalat m&ködési (operatív) tevékenysége, befektetési (beruházási) tevékenysége és pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége befolyásolja a cash flow alakulását. A m ködési cash flow kimunkálása a cash flow kimutatásban jut kifejezésre. Két módszerrel állítható össze. Direkt módszer: Alkalmazása során az értékesítésb)l származó pénzbevételekb)l levonjuk a pénzállományt csökkent) kiadásokat, ráfordításokat. Ez a módszer nem kötelez), vállalatok sem nagyon alkalmazzák. Indirekt módszer: Kiindulási alap az adózás el)tti eredmény, ezt kell korrigálni azokkal a tételekkel, amelyek az eredményt befolyásolják, de tényleges pénzmozgással nem jár. Pl.: értékcsökkenési leírás, vev), szállító, készletváltozás. A befektetési cash flow meghatározása során meg kell vizsgálni a pénzbeáramlást növel) és csökkent) tételek. Pénzbeáramlást növel) tételek: Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésb)l származó bevételek. Pénzbeáramlást
csökkent)
tételek:
Immateriális
javak,
tárgyi
eszközök
beszerzésével kapcsolatos kiadások.
59
A pénzügyi cash flow meghatározása során ugyanúgy meg kell vizsgálni az el)bb említett tételeket. Pénzbeáramlást növel) tételek: Felvett hitelek, kölcsönök állománya Pénzbeáramlást csökkent) tételek: Felvett hitelek, kölcsönök visszafizetése, osztalékfizetés A m ködési cash flow a vállalat tényleges pénzjövedelmé mutatja. Negatív értéke a vállalat finanszírozási problémáit jelzi. A m&ködési cash flow alakulását jelent)sen befolyásolja a vev)állomány és a szállítóállomány változása. A vev)állomány csökkenése pénzbefolyást jelent. Növekedése, mely pénzeszközt köt le, finanszírozási forrást von el. A szállítói állomány csökkenése pénzkiadás pénzforrásokat csökkenti. Növekedése pénzforrás b)vülésével jár. A befektetési cash flow elemzése során megállapítható, hogy a vállalat adott id)szakban mekkora összeget fordított eszközök beszerzésére illetve eszközök értékesítése mekkora bevételt jelentett valamint a pénzügyi helyzetet a különböz) befektetésekb)l származó osztalék típusú jövedelem hogyan befolyásolta. A pénzügyi cash flow arról tájékoztat, hogy egyrészt milyen küls) források növelik a vállalat pénzeszközeit, másrészt mekkora összeget fordítanák végleges t)ke és pénzkiadásokra, valamint hitelek törlesztésére. A mutató negatív értéke ezen m&veletek eredményeként kialakult hiányt jelzi. A pénzeszközök összes változása egyenlegében azt mutatja, hogy a vállalat likviditási helyzete, hogyan alakul. A negatív érték likviditási problémákra utal. 9.3. Cash flow kimutatásból számított fontosabb mutatószámok 9.3.1. Adósságfedezeti mutató
Adósságfedezeti mutató =
Operatív cash flow állománya Hosszú lejáratú kötelezettségek
*100
Azt mutatja meg, hogy az operatív cash flow mekkora fedezetet biztosít a hosszú lejáratú kötelezettségekre.
60
9.3.2. Adósságszolgálati mutató
Adósságszolgálati mutató =
Operatív cash flow állománya Hosszú lejáratú kötelezettségek törleszt)része
*100
Az esedékes törleszt)részletek fedezettségér)l nyújt információt a vállalat részére. 9.3.3. Jövedelmez ségi mutató
Árbevételarányos pénzjövedelem =
Operatív cash flow állománya Értékesítés nettó árbevétele
*100
A fenti árbevételarányos mutató jelzi, hogy egységnyi értékesítési árbevétel a vállalat esetében mekkora pénzjövedelmet eredményez az adott id)szakban. 22.sz.táblázat Cash flow kimutatásból számítható mutatók alakulása Mutató Adósságfedezeti mutató Adósságszolgálati mutató Jövedelmez)ségi mutató
1999 -18,01% -33,6% -5,97%
2000 138,23% 92,5% 23,29%
2001 -4,91% -2,3% -0,34%
9.4. Cash flow alakulásának értékelése A vállalatnál a 2000-es évben volt csak pozitív, azaz elfogadható érték& a cash flow állománya. 1999-ben az adózás el)tti eredmény negatív érték volt, amit tovább rontott az egyéb rövid lejáratú kötelezettség állományának csökkenése miatti pénzkiáramlás. Természetesen növelte a m&ködési cash flow értékét az elszámolt értékcsökkenési leírás értéke, ami pénzkiadással nem jár, de csökkenteni kell az eredményt az értékével. Tovább rontotta a befektetett eszközök beszerzésére fordított pénzeszközök csökkenése, de javította hitelfelvétel és hiteltörlesztés különbsége a pénzeszközök változását. 2000-ben jelent)sen javult a m&ködési cash flow értéke, köszönhet)en a forgóeszköz állományának nagy mérték& csökkenésének – els)sorban a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések csökkenésének – , de emellett a vev) és szállítóállomány alakulása csökkentette a cash flow értékét. 61
2001-ben az adózott eredmény növekedése ellenére negatív lett újra a cash flow értéke, mivel a forgóeszközökre kiadott pénzeszközök n)ttek az el)z) évihez képest 4 millió USD-vel, ami elég jelent)snek mondható. A másik ok, ami miatt a cash flow értéke jelent)sen csökkent az el)z) évhez képest az a hiteltörlesztések összegének megnövekedése. A különböz) mutatószámok alapján sok minden nem vonható le, hiszen 2000-ben volt egyedül pozitív a mutatók értéke. A két „nem pozitív” év közül a 2001-es év volt a kevésbé rossz év, de messze elmaradt a 2000-es évt)l. 10. A vállalat helyzetének megítélése a kiszámított mutatók alapján (javaslattételek) Az 1991-ben alapított Loranger Ipari Kft nagy pontosságú m&anyag és fém alkatrészek gyártója az autóipar számára. Alapelve a min)ségre való törekvés versenyképes árakon. Ennek köszönhet)en a General Electric PASS min)sítés& és a Ford Q1 min)sítés& európai beszállítójává vált. A vállalat er)ssége a képzett szakembereiben van. Azt az elvet vallja, hogy világszínvonalú terméket, csak magas szint& tudás mellett lehet el)állítani. Éppen ezért továbbra is növelni kell alkalmazottai kreativitását, képzettségét, képességét a jobb min)ség és nagyobb termelékenység érdekében. Pozitívan értékelhet) a vállalat azon törekvése is, hogy az autóiparon kívül más felvev)piacokat is megcéloz, mint az élelmiszeripar. Hátránya a vállalatnak, hogy termékeinek eladási ára a versenytársakéhoz képest viszonylag magas. Ennek okai, többek között a vállalat viszonylag kis méret&, jelenleg is fejl)dik, sok beruházása van, amelyek nagy t)keigény&ek. Ahhoz, hogy árait csökkenteni tudja, törekednie kell, hogy a gyorsan változó küls) környezet ellenére hosszabb ideig tudjon gyártani egy-egy termékfajtát. A vállalatnak minél nagyobb mértékben kellene a gépek kapacitását kihasználnia. A vállalatnak komoly fejt)rést okoz a gyártás során keletkez) igen nagy arányú selejt, amely kiküszöbölésére felállítottak egy min)ség ellen)rz) csoportot. Nagy hangsúlyt kell fektetni a jó min)ség& gépekre, szerszámokra. Összességében megállapítható, hogy a vállalat rendkívül mértékben el van adósodva, köszönhet)en annak a nagy számú beruházásnak, amit saját er)b)l nem tudott finanszírozni. Likviditási gondokkal küzdött, de a 2001-es évben elindult felfelé a stabilizáció útján. 62
A likviditási mutatók alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a vállalat egyre stabilabbá válik pénzügyileg. Mindegyik likviditási mutatója töretlen növekedést mutat, ami nagyon jó, f)leg úgy hogy a vállalat jelent)s rövid lejáratú forgóeszközhitelállománnyal rendelkezik. A vállalatnál fennáll az a furcsa ellentmondás, hogy a 2000-es év hatékonysági szempontból sokkal jobb képet mutatott, mint a 2001-es, de likviditási szempontból még a 1999-es szintet sem érte el. A gyorsráta, amely talán – a rövid távú likviditási mutatók mellett – a legjobban mutatja a vállalkozás pénzügyi helyzetét, jelzi, hogy a vállalaton belül jelent)s javulás ment végre és ez egyre inkább növekv) tendenciát mutat. Megállapítható, hogy egy alig 10 éves múlttal rendelkez) vállalat számára most jött el talán a pénzügyi stabilizáció éve az eredményesség mellett. Ha a következ) években csökken a hitelállomány és ilyen mértékben n) továbbra is a mérleg szerinti eredmény, akkor nagyon szép jöv) áll még a vállalat el)tt. Meg kell említeni, hogy az alapítás óta eltelt majdnem tíz év egy külföldi vállalatnál még nem számottev). Ez id) alatt meg kellett ismerkednie a számára teljesen idegen kultúrával, gazdasággal, illetve annak szabályozásával. Azt mondhatjuk el, hogy az els) pár év a biztonságos ismerkedéssel telt el, s az elmúlt 2-3 esztend)ben jött el a vállalat számára a terjeszkedés, a több lábon állás ideje. Ezt mutatja a foglalkoztatottak állományának fokozatos emelkedése és az új gyárépület felállítása is. Az 1999-es év volt a mélypont, mert nagyon sok beruházása, új projektje ebben az évben indult, melyek költségvonzata igen csak rontotta az aktuális év eredményét. Mérleg szerinti eredmény szempontjából veszteséges volt és a különböz) mutatók is kedvez)tlen képet festettek a vállalatról 1999-ben. 2000-ben már látható vált az árbevétel növekedés, amely ellensúlyozta a költségnövekedést. Az új projektek még ebben a pénzügyi évben is jelent)s beruházást igényeltek, melyek további hitelfelvételb)l valósulhattak meg, így a pénzügyi m&veletek veszteségének és az értékcsökkenésnek a kismérték& növekedését vonta maga után, s ebb)l az árbevétel csak a jöv)ben fog realizálódni. A vállalat nettó árbevétele 2001-ben kismérték& növekedést mutat, míg az üzemi-üzleti eredmény szinte
változatlan
maradt.
A
hitelállomány jelent)s
csökkenésének
következtében nagymértékben csökkentek a fizetend) kamatok, mely a pénzügyi eredmény jelent)s javulását vonta maga után. Ezen tényez)k együttesen hozzájárultak a mérleg szerinti eredmény 148,9%-os növekedéséhez. 2000-ben már sokkal jobban alakultak a mutatók, hatékonyabb lett a vállalat és eredményét is csak az igen magas rövid lejáratú hitelállomány kamatvonzata csökkentette le. 63
Hatékonyság
szempontjából
a
vállalat
a
m&anyagiparban
megszokottnál
jobb
eredményeket produkált 2000-ben. 2001-ben nyereség szemszögéb)l igen sokat javult a helyzet, köszönhet)en a lecsökken) hitelállománynak, ami után így értelemszer&en kevesebb kamatot kellett fizetni. Pénzügyi, likviditási és eladósodottság szempontjából is a 2001-es év jelentette a fordulópontot
köszönhet)en
a
jegyzett
t)ke
emelésének
illetve
a
csökken)
hitelállománynak. Ez a kett) együttesen igen kedvez) képet fest a vállalat további tevékenységét illet)en. Ami a jöv)t illeti, a vállalatnál az el)zetes adatok alapján a 2002-es évben egy kisebb mérték& visszaesés várható, hiszen két újabb nagy mérték& beruházást indított el, amelyeknek a költségvonzata elég jelent)s. Beüzemeltetés költsége, a mérnökök bérköltsége, ezek nagyon jelent)s költségtényez)k. A vállalat 2002-ben újabb hiteleket vett fel bankoktól. 2002-es évben nagyon jelent)s lesz a dollár gyengülésének eredményeképp az árfolyamveszteség, ami tovább rontja az eredményt. A vállalat vezet)i a 2003-as évt)l várják a kiugró javulást, eredményességet. Ha a vállalat további t)keemelést hajtana, illetve a forgóeszköz-hitelt egyre kisebb mértékben venné fel a különböz) bankoktól, akkor még jobbá, stabilabbá válik a vállalat, hiszen hatékonyságot és jövedelmez)séget illet)en már nincs olyan számottev) probléma. A vállalat azért döntött mindig az újabb hitelfelvételek mellett, mert a pénzpiaci kamatláb 1999-r)l 2001-re igen jelent)s mértékben lecsökkent, így igen csak megérte hitelt felvenni, hiszen a 1,5%-os kamat nem jelent)s. Én úgy gondolom, hogy az els) tíz évben sikerült már annyira kiismernie az idegen környezetet, hogy a pénzügyi illetve likviditási gondokat le tudja küzdeni és a továbbra is nyereséges tudjon maradni.
64
Mellékletek
1. számú melléklet
66.
2. számú melléklet
67.
3. számú melléklet
71.
4. számú melléklet
71.
5. számú melléklet
72.
6. számú melléklet
72.
7. számú melléklet
72.
8. számú melléklet
73.
9. számú melléklet
73.
10. számú melléklet
74.
65
1.számú melléklet Megnevezés
I.
II. III.
IV.
V. VI. VII. A.
VIII.
IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F.
G.
Eredménykimutatás (1999-2001) 1999
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját el)állítású eszközök aktivált értéke Saját termelés* készletek állományváltozása Aktivált saját teljesítmény Egyéb bevételek Ebb l: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjelleg* ráfordítások Bérköltség Személyi jelleg* egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jelleg* ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebb)l: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebb)l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebb)l: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg* bevételek Ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi m*veletek egyéb bevételei Pénzügyi m*veletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetend) kamatok és kamatjelleg* ráfordítások Ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi m*veletek egyéb ráfordításai Pénzügyi m*veletek ráfordításai PÉNZÜGYI M@VELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELFTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
1 791 480 9 448 611 11 240 091 103 372 -114 727 -11 355 260 293 0 4 548 206 1 469 236 78 117 0 594 270 6 689 830 1 870 278 595 296 711 096 3 176 670 1 319 889 502 053 225 924 -199 412
2000 USD 9 449 958 3 011 515 12 461 473 28 414 -135 042 -106 628 459 343 0 4 353 927 1 772 456 69 289 0 741 674 6 937 346 1 641 235 121 039 665 099 2 427 373 1 362 708 1 061 579 487 004 1 025 183
2001
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 146 786 125 720 411 536 558 322 0 0 655 667 13 119 0 518 271 1 187 057 -628 736 -828 148 0 0 0 -828 148 0 -828 148 0
0 50 595 47 446 408 603 463 999 0 0 737 428 14 755 0 485 068 1 222 496 -758 497 266 686 0 0 0 266 686 0 266 686 0
0 8 105 0 433 354 441 459 9 414 0 473 876 33 581 0 334 464 817 754 -376 295 656 872 7 002 0 7 002 663 874 0 663 874 0
0 -828 148
0 266 686
0 663 874
10 306 877 2 781 652 13 088 529 60 764 188 787 249 551 812 807 61 820 4 983 055 1 916 335 99 686 0 71 926 7 071 002 2 003 395 179 882 786 262 2 969 539 1 304 103 1 773 076 843 877 1 033 167
66
2.számú melléklet Mérleg (1999-2001) 1999 Megnevezés USD A. Befektetett eszközök 9 261 110 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 54 261 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 0 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 Vagyoni érték* jogok 0 Szellemi termékek 54 261 Üzleti vagy cégérték 0 Immateriális javakra adott el)legek 0 Immateriális javak értékhelyesbítése 0 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 7 189 140 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték* 1 027 294 jogok M*szaki berendezések, gépek, járm*vek 4 106 987 Egyéb berendezések, felszerelések, járm*vek 690 666 Tenyészállatok 0 Beruházások, felújítások 1 028 936 Beruházásokra adott el)legek 64 161 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 271 096 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 2 017 709 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2 009 414 Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 0 Egyéb tartós részesedés 8 295 Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési 0 viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön 0 Tartós hitelviszonyt megtestesít) értékpapír 0 Befektetett pénzügyi eszközök 0 értékhelyesbítése
2000
2001
8 842 450 111 997 0 0 74 786 37 211 0 0 0 6 712 743 1 172 679
6 328 341 151 697 0 0 71 952 79 745 0 0 0 6 168 349 1 104 394
4 729 499 455 531 0 36 382 29 452 289 201 2 017 709 2 009 414 0 8 295 0
3 656 378 700 540 0 192 305 17 888 496 844 8 295 0 0 8 295 0
0 0 0
0 0 0
67
Megnevezés B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott el)legek II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev)k) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lév) vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít) értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív idHbeli elhatárolások Bevételek aktív id)beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id)beli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
1999 5 361 446 2 608 427 1 693 410 668 981 0 246 037 0 0 2 583 446 1 094 727
2000 USD 3 617 821 1 653 223 1 441 786 60 950 0 150 487 0 0 1 498 304 1 133 585
2001 6 204 495 2 039 421 1 530 865 215 277 0 293 279 0 0 3 949 923 1 185 583
1 441 625 0
313 380 0
2 494 913 0
0 47 095 0 0 0 0 0
0 51 339 0 0 0 0 0
0 269 427 0 0 0 0 0
169 573 20 391 149 182 58 660 58 660 0
466 294 16 671 449 623 7 290 7 290 0
215 151 11 842 203 309 25 771 10 885 14 886
0 14 681 216
0 12 467 561
0 12 558 607
68
Megnevezés D. Saját tHke I. JEGYZETT TBKE Ebb)l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TBKE (-) III. TBKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jöv)beni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt köt. egyéb részesedési viszonyban lév) vállalkozás szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós köt. egyéb részesedési viszonyban lév) vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
1999 1 776 671 2 500 000 0
2000 USD 2 061 461 2 500 000 0
2001 3 932 978 3 500 000 0
0
0
0
700 386 -866 663 0 271 096 -828 148 270 205 270 205 0 0 12 612 868 0 0
700 387 -1 694 813 0 289 201 266 686 0 0 0 0 10 223 772 0 0
700 386 -1 428 126 0 496 844 663 874 0 0 0 0 8 560 682 0 0
0
0
0
0
0
0
3 724 041
2 099 997
914 744
0 0 0 3 716 269 0 0
0 0 0 2 092 225 0 0
0 0 0 907 928 0 0
0
0
0
7 772
7 772
6 816
69
III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebb)l: az átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vev)t)l kapott el)legek
8 888 827 0 0 6 227 884 673 167
2000 USD 8 123 776 16 531 0 6 224 863 0
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lej. köt. egyéb részesedési viszonyban lév) vállalkozás szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív idHbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív id)beli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív id)beli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN
1 300 187
1 011 915
952 919
0 395 013
0 587 774
0 999 016
0
0
0
292 576 21 472 0 21 472
282 693 182 327 0 182 327
396 348 64 947 0 62 351
0 14 681 216
0 12 467 561
2 596 12 558 607
Megnevezés
1999
2001 7 645 938 12 095 0 5 190 428 95 132
70
3.sz.melléklet Termelési értékkategóriák Kategória 1999 2000 Értékesítés nettó árbevétele 11 240 091 12 461 473 + saját el)áll.eszk.aktivált ért. 103 372 28 414 +/- stk.áv. -114 727 -135 042 - Elábé 0 0 - Közvetített szolgáltatások 594 270 741 674 Bruttó termelési érték 11 823 006 13 096 519 - anyagköltség -4 548 206 -4 353 927 - anyagjelleg* ráfordítások -1 469 236 -1 772 456 Anyagmentes termelési érték 5 805 564 6 970 136 - Értékcsökkenési leírás -1 319 889 -1 362 708 Nettó termelési érték 4 485 675 5 607 428 - bruttó munkajövedelem -2 465 574 -1 762 274 Tiszta jövedelem 2 020 101 3 845 154
Adatok USD-ben 2001 13 088 529 60 764 188 787 0 71 926 13 410 006 -4 983 055 -1 916 335 6 510 616 -1 304 103 5 206 513 -2 183 277 3 023 236
Értékcsökkenési leírás + Személyi jelleg* egyéb kifizetések + Adózás el)tti eredmény Hozzáadott érték
1 319 889 595 296 -828 148 1 087 037
1 362 708 121 039 266 686 1 750 433
1 304 103 179 882 663 874 2 147 859
Értékcsökkenési leírás + Adózott nyereség Vállalkozási pénzjövedelem
1 319 889 -828 148 491 741
1 362 708 266 686 1 629 394
1 304 103 663 874 1 967 977
Megnevezés Anyagjelleg* Bérjelleg* Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások
4.számú melléklet Termelési költség 1999 6 689 830 3 176 670 1 319 889 502 053
ÉlH és holtmunka ráfordítások
11 688 441
Adatok USD-ben 2000 6 937 346 2 427 373 1 362 708 1 061 579
2001 7 071 002 2 969 539 1 304 103 1 773 076
11 789 006
13 117 720
71
5.számú melléklet Összes eszköz Megnevezés 1999 Ingatlanok 1 027 294 +M*szaki ber.,gépek, járm*vek 4 106 987 +Egyéb ber., felszerelések, 690 666 Aktivált tárgyi eszköz 5 824 947 +Készletek 2 608 427 "Összes eszköz" 8 433 374
6.számú melléklet Kifizetett bér Megnevezés 1999 Bérköltség 1 870 278 Személyi jelleg* egyéb kifizetések 595 296 Kifizetett összes bér 2 465 574
Adatok USD-ben 2000 1 172 679 4 729 499 455 531 6 357 709 1 653 223 8 010 932
2001 1 104 394 3 656 378 700 540 5 461 312 2 039 421 7 500 733
Adatok USD-ben 2000 1 641 235 121 039 1 762 274
2001 2 003 395 179 882 2 183 277
7.számú melléklet Vev szerinti csoportosítása a Követelések áruszállításból és szolgáltatásból mérlegsornak Megoszlás(%) Változás mértéke VevH 1999 2000 2001 ElHzH év=100% Visteon Hungary Kft. 15.43% 5.56% 9.29% -62.70% 74.92% Ford 29.47% 18.32% 13.24% -35.65% -24.40% GE Hungary Rt. 8.32% 36.36% 41.46% 352.72% 19.25% Loranger International Co. 3.48% 3.36% 0.00% 0.00% Erie Plastics Europe Kft. 0.00% 7.60% 11.87% 63.26% SAPA 0.00% 6.31% 5.39% -10.61% Opel 34.91% 20.23% 8.99% -40.01% -53.53% Magyar Suzuki Corp. 0.00% 0.00% 2.51% Egyéb 8.39% 2.26% 7.25% -72.05% 234.87% Összesen 100.00% 100.00% 100.00% 3.55% 4.59%
72
8.számú melléklet Egyéb követelések megoszlása jogcímenként 1999 2000 2001 Változás mértéke Megnevezés % ElHzH év=100% Business City Management 46.74% 57.70% 12.82% 34.58% 16.62% Munkavállalókkal 5.92% 1.92% 0.14% -64.66% -62.54% szembeni követelések Általános Forgalmi Adó 0.00% 6.21% 65.45% 5427.65% Iparuzési adó 0.00% 0.00% 16.77% Egyéb 47.34% 34.17% 4.82% -21.33% -25.99% Egyéb követelések 100.00% 100.00% 100.00% 9.01% 424.80%
9.számú melléklet Rövid lejáratú hitelek megoszlása jogcímenként Megoszlás (%) Változás mértéke Megnevezés 1999 2000 2001 ElHzH év=100% MKB Rt. 35,61% 22,25% 35,45% -37,55% 32,85% OTP Rt. 32,39% 27,33% 27,01% -15,66% -17,59% Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része CA Lízing 1,50% 0,91% 0,00% -39,26% OTP 17,66% 33,74% 17,82% 90,91% -55,95% MKB 12,85% 15,78% 19,72% 22,75% 4,22% 2. Rövid lejáratú hitelek 100,00% 100,00% 100,00% -0,05% -16,62%
73
10.számú melléklet Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek megoszlás jogcímenként Megoszlás (%) Változás mértéke Megnevezés 1999 2000 2001 ElHzH év=100% Ipar*zési adó 19,12% 18,53% 0,00% -6,36% Munkavállalókkal szembeni 30,37% 37,47% 30,66% 19,22% 14,71% kötelezettségek Nyugdíj-, egészségbiztosítási 32,13% 32,19% 33,85% -3,22% 47,43% alap Személyi jövedelemadó 6,28% 0,00% 20,27% Munkaadói, munkavállalói 2,33% 3,18% 4,51% 31,84% 98,90% járulék Szakképzési hozzájárulás 8,48% 7,71% 7,64% -12,11% 38,94% Egyéb 1,29% 0,93% 3,09% -30,53% 365,56% 8.Egyéb rövid lejáratú 100,00% 100,00% 100,00% -3,38% 40,20% kötelezettségek
74
Felhasznált irodalom 1. Loranger Ipari Kft.: Jelentés és éves beszámoló •
1999. december 31.
•
2000. december 31.
•
2001. december 31.
2. Amit a mérleg mutat, mérlegmutatók vállalkozások és költségvetési szervek részére SALDO, 2002 3. A vállalatok pénzügyi adatai 1999-2000 Központi Statisztikai Hivatal, 2002 4. Dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélésének módszerei NOVORG Kft, 1993 5. Dr. Béhm Imre: Vállalkozások megítélése PERFEKT, 1998. 6. Dr. Bíró Tibor - Dr. Pucsek József - Dr. Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése PERFEKT, 2001. 7. Dr. Sztanó Imre – Korom Erik: Számviteli folyamatok ellen@rzése és elemzése SALDO, 1999 8. Éve Katalin – Dr. Himber Péter – Kovácsné Soós Piroska: Számvitel-elemzés II. PERFEKT, 1999
75
9. Adorján-Bary-Fridrich-Lukács-Pál-Róth-Sztanó-Ujvári-Veit Számvitel és Elemzés I. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft.,2001. 10. Kresalek Péter – dr. Pucsek József Példatár a vállalkozások tevékenységének komplex elemzéséhez PERFEKT, 2001. 11. Dr. Lukács Lajos – Beller Ilona – Dr. Bíró Tibor Iparvállalatok gazdasági tevékenységének elemzése PERFEKT, 1990. 12. Mérlegelemzési mutatók SALDO 13. Otto H. Jacobs – Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés Kossuth Kiadó, 2000. 14. Éva Katalin- Dr. Himber Péter- Kovácsné Soós Piroska Számvitel-Elemzés II. Perfekt, 1999.
76
