a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Zalaegerszegi Intézet

8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerz i és egyéb jogok a dokumentum szerz jét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felel s azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerz i jogait. Az archívum üzemeltet i fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehet ségét illet en, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet , de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz /tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerz je a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: „Alulírott, a Budapesti Gazdasági F iskola Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végz s hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerz i jogszabályok értelmében nem kizárólagos, id tartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehet ségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerz i és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehet ségek továbbra is fent nevezett szerz t illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre – els sorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára – ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.”

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR

EGY GAZDASÁGI TÁRSASÁG PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTFOGÓ ELEMZÉSE

DR. GAZSÓ JÓZSEF

NAGY CSABA

IRMAI NOÉMI NAPPALI TAGOZAT PÉNZÜGY SZAK ADÓ-VÁM-ILLETÉK SZAKÍRÁNY

2003

Tartalomjegyzék Bevezetés ...............................................................................................................................3 I. A Kft m ködésének rövid áttekintése ................................................................................4 I.1. A fejlesztés szükségessége...........................................................................................5 I.2. A társaság szerkezete ...................................................................................................6 II. A vállalat elszámolási rendjének kialakítása.....................................................................8 II.1. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség ..............................................................8 II.1.1. Beszámolási kötelezettség ....................................................................................8 II.1.2. Könyvvezetési kötelezettség ..............................................................................10 II.3. Számviteli politika szerepe, tartalma ........................................................................11 II.3.1. A számviteli politika szerepe, kidolgozásának indokai......................................11 II.3.2. Számviteli politika tartalma................................................................................12 II.4. Számviteli bizonylatok .............................................................................................23 II.5. Zárlati teend,k ..........................................................................................................24 II.6. Számítástechnikai támogatás, feldolgozási rendszer ................................................25 III. A vállalkozás tevékenységének elemzése a rendelkezésre álló információk alapján....27 III.1. Mérleg átfogó elemzése...........................................................................................27 III.1.1. Az eszközök és források arányainak vizsgálata ................................................27 III.1.2. Vagyoni helyzet alakulásának vizsgálata..........................................................31 III.1.3. Pénzügyi helyzet alakulásának elemzése ..........................................................33 III.2. Jövedelmez,ség alakulása .......................................................................................35 III.3. Vállalkozási tevékenység hatékonyságának elemzése. ...........................................37 III.3.1. Komplex hatékonyság mérésének mutatói........................................................37 III.3.2. A hatékonyság részmutatóinak vizsgálata ........................................................38 III.3.3. Ráfordítás hatékonyság .....................................................................................39 IV. Összefoglalás .................................................................................................................40 Irodalomjegyzék...................................................................................................................41 Mellékletek...........................................................................................................................42

2

Bevezetés

Téma id,szer sége

A jelenlegi hatályos számviteli törvény el,írásai szerint a gazdálkodó egységeknek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmez,ségi helyzetér,l megbízható és valós képet kell adniuk az éves beszámolóban. A beszámoló lényeges része a kiegészít, melléklet, valamint az üzleti jelentés, amelyben a mérlegben és eredménykimutatásban szerepl, adatok elemzésével kell bemutatni a jelenlegi és várható jöv,beni valós vagyoni, pénzügyi helyzetet részben a tulajdonosok, részben a hitelez,k, részben az üzleti partnerek számára. Ugyanakkor a gazdálkodás stabilitása, valamint a fejlesztések érdekében a vállalatnak saját magukkal is reálisan kell szembenéznie, értékelnie m ködésük hiányosságait, feltárni tartalékokat. A gazdálkodó szervezeteken belül a hatékony m ködéshez elengedhetetlen a magasfokú szervezettség és a szigorú költséggazdálkodás. A tulajdonosi érdek szemlélet középpontjában a nyereségnövelés és a vagyongyarapítás van, amely mellett állandóan számolni kell a cs,d veszélyével is.

3

I. A Kft m3ködésének rövid áttekintése A Kft 1991.június 1-én alakult meg, kiválva az Épfu-Sped Vállalat pécsi központjából. A törzst,két az Épfu-Sped Vállalat, a Neolit Kft és az Épfu-Sped Kft dolgozói adták. F, tevékenysége az épít,ipari fuvarozás, ezen belül is a portermékek szállítása (cement, mészk,liszt, homok), lakossági és mez,gazdasági szolgáltatások, mint magán jelleg és mez,gazdasági fuvarok, és a gépjárm javítás volt. Bár a Kft több mint 25 éves üzleti tapasztalattal rendelkezett, mégis az adott évben az alapvet, feladat magának a vállalkozásnak a beindítása, az üzleti hírnév megszerzése, a piac kiépítése, és esetleges b,vítése volt. Emiatt az árak a konkurensekhez viszonyítva is alacsonyak voltak, ami azzal magyarázható, hogy a cél nem egyb,l a nagy haszonra való törekvés lett. A vállalkozás b,vítette vev,körét, ma már a cég f, profilja a belföldi fuvarozás és cementértékesítés. Mindezek következtében a 2001 évet a vállalkozás 4858 eFt nyereséggel zárta. Ahhoz, hogy ilyen szép eredményt lehessen elérni, szükség volt megfelel, háttérre, komoly, kitartó partnerekre. A hátteret a gazdálkodáshoz a képzett szakemberek biztosították. A hét gépjárm vezet, szinte az összes lehetséges vizsgával, és sok évtizedes rutinnal rendelkezik. A társaság gazdálkodását három vezet, (kett, fels,fokú végzettség ) irányítja. A Kft-hez tartozik még egy cementrelé állomás is, ahol egy f, (fels,fokú szaktanfolyamot végzett) a tudása legjavát nyújtva teljesíti a rá háruló feladatokat. Erre az állomásra összpontosul a cementszállítással kapcsolatos összes feladat. A partnereink egyik oldalról megbízható szállítókat jelentenek. F,bb szállítók: •

Duna-Dráva Cement Kft Beremend

•

Baumit Kft Dorog

•

Volán Járm javitó Kft Zalaegerszeg

•

Somlai Truck Kft Zalaegerszeg

•

MOL Rt

•

ÖMV

E társaságok 90 %-ban látják el a Kft-t a szükséges anyagokkal, árukkal.

4

Mivel az épít,ipari szállítás területén nagy a konkurencia, így fontos szerepet játszik a pontosság, gyorsaság, rugalmasság és a jó min,ség. Mivel a Kft ezen a téren megbízható, jó partnereknek bizonyult, így megmaradtak a régi partnerei, s,t újakat is sikerült szerezni. Ennek köszönhet,en folyamatosan látják el a céget megrendelésekkel. F,bb vev,k a teljesség igénye nélkül: •

Magyar Aszfalt Kft Budapest

•

Iso-Line Rt Budaörs

•

Soltút Kft Solt

•

Isola Fedéllemezgyár Kft Budapest

•

Részvétel 96 Kft Zalaegerszeg

•

Readymix Zala Kft Zalaegerszeg

•

Readymix-Vigvam Kft Szentgotthárd

•

Danubiusbeton Kft Pécs

•

Németh-Fa Kft Lenti

•

Nagy és Társa Kft Budapest

•

Bor Beton egyéni cég Zalaegerszeg

•

Leko Kft Lenti

•

Göcsej-Mélyép Kft Zalaegerszeg

A felsorolásból látható, hogy a vállalat Dunántúl szinte minden pontján érdekelve van, Zala megye betonüzemeinek 70%-kát látja el termékével. A vállalkozói szféra igényeinek még jobb kielégítése érdekében a Kft több cementszállító szerelvényt is beszerzett. Jelenleg 7 darab kamionnal rendelkezik a társaság (Mercédesz, Renault Magnum, Renault Prémium típusok). E modern szerelvényekkel már lehet,ség nyílt a 28 tonna cement elszállítására is a korábbi 23-24 tonnával szemben.

I.1. A fejlesztés szükségessége

5

Az

épít,iparban

bekövetkezett

termelés

növekedés

eredményeként

a

cementértékesítés és szállítás területén megn,tt a kereslet. A vállalkozás igyekezett lépést tartani az igényekkel, de az újonnan jelentkez, külföldi keresletet már nem tudja kielégíteni jelenlegi gépparkkal. A piacvesztés elkerülése és a magasabb termelési érték elérése, és az ez által elérhet, nyereségnövekedés érdekében szükségessé vált az újabb fejlesztés. A cég a piaci részesedés növelését akarja elérni. A nyereség növekedését els,sorban az értékesített mennyiség, és nem az ár növelésével igyekszik megvalósítani. 1998-ban teljes telephely felújítást végzett a cég. 2003-ban nagy beruházásnak számítana, ha sikerülne lecserélni a 3 db 10 éves kamiont. A hatékony m ködés érdekében korszer bb járm veket kell vásárolni, illetve lízingelni, amelyekkel nagyobb súlyt lehet szállítani, és így minimális költségnövekedéssel nagyobb árbevétel érhet, el. A piaci versenyképesség miatt elengedhetetlen az újabb fejlesztés.

I.2. A társaság szerkezete A társaság törzst,kéje 42.180.000 Ft, amelyb,l 2.140.000 Ft készpénz, míg 40.040.000 Ft apportvagyon. A tulajdonosváltások során a dolgozók nagy része, a Zala Megyei Önkormányzat, az Autó-Stil Kft, a Wolf-Trans Kft és az ÉPFU Szállítási Vállalat részét Éder Zoltán vásárolta meg. A társaság tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy törzsbetéteik arányában a társaság veszteségeinek fedezésére pótbefizetést teljesítenek, amelynek mértéke nem haladhatja meg a tag törzsbetétjének 20 %-át. A pótbefizetés elrendelésére egy naptári éven belül csak egyszer kerülhet sor. A pótbefizetést a tagok pénzben és egyösszegben kötelesek teljesíteni. A pótbefizetés nem növeli a tagok üzletrészét. A társaság bejegyzést követ,en a tagok jogait és a társaság vagyonából ,ket megillet, hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mérték üzletrészhez azonos tagsági jogok f z,dnek. Minden tagnak csak egy üzletrésze van. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel növekszik. Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, és az átruházáshoz a taggy lés hozzájárult. A taggy lés a társaság legf,bb szerve. A taggy lést legalább évente egyszer összehívják. A taggy lésen az alábbi határozatról döntenek:

6

Elfogadják-e a számviteli törvény által meghatározott beszámolót és az adózott eredmény felhasználásáról is döntenek. Az osztalék el,leg fizetése, pótbefizetés elrendelése, üzletrész elidegenítése és bevonása, ügyvezet, választása és díjazása, könyvvizsgáló választása, tag kizárásának kezdeményezése, társaság megsz nése, a társasági szerz,dés módosítása tartozik a taggy lés hatáskörébe. A taggy lés akkor határozatképes, ha azon a törzst,ke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társaság vezet,je a teljes döntési és irányítási jogkörrel rendelkez, ügyvezet, igazgató, aki alkalmanként közvetlen beszámolási kötelezettséggel tartozik a tagok felé. A jelent,s összeg fejlesztések, s az ehhez kapcsolódó hitelfelvételek döntési hatásköre az tagoké. A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét az ügyvezet, látja el. Az ügyvezet, gondoskodik a társaság egyéb üzleti könyveinek szabályszer

vezetésér,l,

elkészíti a társaság mérlegét és a vagyonkimutatást Az ügyvezet, igazgató közvetlen irányítása alá tartozik - diszpécser, belföldi fuvarszervez,k, gépkocsivezet,k - m szaki vezet,, aki a javító m hely, raktár, üzemanyagkút tevékenységét felügyeli, irányítja. - gazdasági vezet,, aki a számlázás, pénzügyi könyvelés és a munkaügyi feladatokat fogja össze. A társaság tevékenységének köre: Gépjárm javítás Motorkerékpár,-alkatrész kereskedelem, javítás Fa-építési anyag ügynöki nagykereskedelem Fa-épít,anyag-szaniteráru nagykereskedelem Közúti teherszállítás Rakománykezelés Tárolás, raktározás Szárazföldi szállítást segít, tevékenység Ingatlanberuházás, eladás Ingatlanforgalmazás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlanügynöki tevékenység Ingatlankezelés

7

II. A vállalat elszámolási rendjének kialakítása

II.1. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A magyar számviteli rendszer törvényi szinten szabályozott. A szabályozás középpontjában a “végtermék” áll: nevezetesen a gazdálkodásról készített beszámoló, valamint a beszámoló készítéséhez szükséges általános, normatívnak tekinthet, számviteli alapelvek és alapfogalmak, értékelési szabályok egyértelm

meghatározása. A magyar

számviteli törvény tehát olyan szabályokat rögzít, amelyek használata alapján megbízható és valós összkép biztosítható a piac szerepl,i részére a vállalkozás gazdálkodásáról. A törvényben el,irt beszámolási kötelezettséget nem lehet függetleníteni a könyvvezetési kötelezettségt,l, de nem a könyvvezetési forma határozza meg a beszámolás formáját. A számviteli törvény bizonyos el,írásai rugalmasan értend,k a számvitelnek azon területére, amely a bels, információs igényeket és azok rendszerét érinti. A vezet,i információs rendszer kialakítására tág teret biztosit. A piacgazdasági viszonyok között a vállalkozás beszámolójának hitelességét és nyilvánosságát biztosítja, ezért jelent,s szerepet kap a törvény el,írása alapján a könyvvizsgáló munkája.

II.1.1. Beszámolási kötelezettség A vállalkozás érdekviszonyait a leggyakrabban a pofiorientáltság határozza meg, a gazdálkodási tevékenységük középpontjába is e szemlélet kerül. A vállalkozásnak az általa kijelölt cél megvalósítását figyelemmel kíséri. A célok elérése érdekében döntéseket hoz megfelel, és megbízható információk alapján. A jól m köd, piacgazdaságban elengedhetetlen, hogy a piac szerepl,i hozzájussanak azokhoz a küls, és bels, információkhoz, amelyek a gazdasági döntések megalapozásához szükségesek. A vállalkozás a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér,l az üzleti év fordulónapjára a számviteli törvényben el,irt könyvvezetésben alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni. A gazdálkodás helyzetér,l, változásokról valós képet mutat a beszámoló. Ennek érdekében a mérleg tartalmazza a vállalkozás összes eszköz- és forrásállományát, az eredménykimutatásnak az id,szak összes bevételét és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, továbbá a kiegészít, mellékletnek mindazokat az 8

adatait és szöveges indoklásait, amelyek a valós kép megítéléséhez szükségesek. A beszámoló formáját a számviteli törvény az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg f,összegét,l, a foglalkoztatottak létszámától függ,en határozza meg. A vállalkozás beszámolási formája egyszer sített éves beszámoló. F, részei azonosak az éves beszámolóéval, de a mérlege az eszközöket és forrásokat, eredménykimutatása a bevételeket és ráfordításokat összevontabban, kevésbé részletezetten tartalmazza, s kevesebb információt közöl a kiegészít, mellékletben. A beszámolót és azt alátámasztó dokumentációkat legalább 10 évig meg,rzi. Ezek: a f,könyvi kivonat, a leltár és az értékelés, kapcsolódó részletez, nyilvántartások. A számviteli bizonylatokat legalább nyolc évig kell meg,rizni visszakereshet, és olvasható formában. Az egyszer sített éves beszámolási kötelezettség részei: Egyszer sített mérleg Eredménykimutatás Kiegészít, melléklet Üzleti jelentés A 2000. évi C. törvény a számvitelr,l végrehajtása módszereinek és eszközeinek tekintetében – a társaság adottságainak és sajátosságainak figyelembe vételével – a törvényben biztosított választási lehet,séggel élve az alábbiak szerint rendelkezik: A Szt. 8. § (2) bekezdésében meghatározott beszámolási forma közül “A” variációjú egyszer sített éves beszámoló formát alkalmaz, melyet kett,s könyvvitellel támaszt alá. A mérleg tartalmát és tagolását tekintve a Szt. 1. Sz. melléklet szerinti tételeket foglalja magában. Él a sorok összevonási lehet,ségével. Eredmény megállapítás módja a Szt. 71. §a alapján: “A” variációjú összköltség eljárás. Az eredménykimutatás a Szt. 3. Sz. melléklet “A” változata szerint tagolásban és tartalommal készül. Él a sorok összevonási lehet,ségével. A beszámoló készítés fordulónapja a tárgyév december 31. A beszámoló elkészítés id,pontja a tárgyévet követ, március 15. Az éves beszámolót a jóváhagyásra jogosultak minden év április hónapjában fogadja el, figyelembe véve a választott könyvvizsgáló javaslatát.

9

II.1.2. Könyvvezetési kötelezettség A vállalkozás tevékenysége során azokról a gazdasági eseményekr,l, melyek a vagyoni, pénzügyi és jövedelmez,ségi helyzetüket alakítják, folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A vállalkozás a törvény értelmében egyszer sített éves beszámolót készít. Folyamatosan, id,sorrendben, hézagmentesen, megszakítás nélkül nyilvántartja a gazdasági m veleteket, azokat pénzértékben rögzíti és könyvviteli számlákon könyvel. A könyvvitel az üzleti év els, napjától az utolsó napjáig folyamatosan mutatja az eszközökben, a forrásokban és az eredményben bekövetkezett változásokat. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés id,pontjáig megismert és az el,z, évet érint, gazdasági események könyvviteli elszámolására is. Vagyoni és pénzügyi helyzetét az év elején a nyitómérleg, év végén a zárómérleg tükrözi. A könyvvitel a nyitómérleg adatait összekapcsolja a zárómérleggel. A vállalkozás az éves beszámolóhoz szükséges számviteli adatokat a kett,s könyvvitel rendszerében rögzíti a négyszámlasoros elméletet és a bruttó elszámolás elvét alapul véve határozza meg. A könyvvezetés alapjául szolgáló számlarend számlatükörb,l, szöveges számlamagyarázatból és bizonylati rendb,l áll, melyek együttesen foglalják magukba a Szt. 160-161. §-ában meghatározott követelményeket. Könyvviteli zárlat évente készül. A folyamat teljessé tétele érdekében végzett kiegészít,, helyesbít,, egyeztet, és összesít, könyvviteli munkák elvégzésével, f,könyvi kivonat összeállításával készül A Szt. 165. § (3) bekezdése alapján a vállalkozás a pénzeszközöket érint, gazdasági események adatait késedelem nélkül, a pénzintézeti értesítés megérkezést követ,en, az egyéb gazdasági eseményeket folyamatosan, a beérkezés napján rögzíteni kell a f,könyvi számlákon.

10

II.3. Számviteli politika szerepe, tartalma

II.3.1. A számviteli politika szerepe, kidolgozásának indokai A számvitel a társaságok, gazdasági szervezetek mük,désének reálszférájában végbement események jellemz,inek zárt rendszer , sajátos feldolgozású, a törvény, a jogszabályok és vezet,i igények által meghatározott információrendszere. Ez az információrendszer mindenkor szabályozó szerepet tölt be a vállalkozás m ködésében, mert magában foglalja a vezetéséhez használható és szükséges szabályozó eszközök minden elemét A vállalkozás m ködési élettartama alatt jelent,s különbségeket mutat a sokoldalú tevékenységsorozat megvalósítása, a számviteli rendszer kiépítésének elemei, eszközei és módja, tudatos fejlesztése és funkcióinak racionális használata. Ahogy a vállalkozás változik, követi a vezet,i döntésekhez szükséges számviteli információs bázis is. A küls, és bels, használók igényeinek ismeretében a vezet,k döntése, hogy a lehetséges variációk közül melyiket alkalmazza a cég a jöv,ben E döntéshez a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelel,en – a törvény alapelveihez, el,írásaihoz igazodva – veszik számításba, illetve annak megfelel,en számolják el, érvényesítik a tartalom els,dlegességét a formával szemben. A vállalkozás a számviteli politika kidolgozása során figyel a túlzott részletezésekre és az indokolatlan sz kszavúságra, eleinte erre nem fektettek nagy hangsúlyt. A 2001 évi beszámolóban már látható, hogy részletesebben kifejtik a számviteli politikában leírtakat. Fontosnak kell tekinteni, hogy ez az ismertetés az éves beszámoló részeként hozzásegíti az üzleti partnereket, valamint a beszámolóban közölt információk iránt érdekl,d,ket beszámoló adatainak könnyebb megértéséhez és a vállalkozás piaci helyzetének reálisabb megítéléséhez, hiszen a számviteli rend fejlettsége, szervezettségi színvonala a vállalkozás általános értékeléséhez ma már nélkülözhetetlen elem.

11

II.3.2. Számviteli politika tartalma A Kft számlarendjét a törvénynek megfelel,en alakította ki. Költségeit csak az 5ös számlaosztályban vezeti. Az eredmény megállapítása az eredménykimutatás “A” módszerének (összköltség eljárású) alkalmazásával történik. Beszerzéskor az anyagok azonnal az 5-ös számlaosztály megfelel, számláira kerülnek költségként elszámolásra (mivel egyb,l felhasználják). December 31-én felvett tételes mennyiségi és értékbeni leltár alapján kerül a 21-22 Anyagok számlára, készletre vételezve. Az anyagkészletr,l évközben folyamatos mennyiségi nyilvántartást nem vezet a társaság. A 2-es számlaosztályba év végén a vásárolt készleteket leltár alapján tényleges beszerzési áron tartja nyilván. Az árukészletr,l évközben folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet. Befektetett pénzügyi eszközökkel a társaság nem rendelkezik. A társaság értékvesztést nem számolt el.

Befektetett eszközök Immateriális javak

A mérlegben szerepl, immateriális javakat könyv szerinti értéken tarja nyilván a társaság, és az elszámolásuk módját nem változtatja. A 2000. I. 1-t,l beszerzett immateriális javakat a bekerülési értéket, maradványértéket és nettó értéket a hasznos élettartam figyelembe vételével számolja el. A társaságnál jelenleg a szoftverterméket tartják nyilván az immateriális javak között a f,könyvi könyvelésben. A társaság az immateriális javak esetében nem él a piaci értéken történ, értékelés lehet,ségével. Maradványértéknek tekinti azt az értéket, amely a rendeltetésszer használatba vétel, az üzembe helyezés id,pontjában- a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében- az eszközök meghatározott, a hasznos élettartam végén várható, realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószín síthet,en nem jelent,s, vagy az eszköz nem idegeníthet, el. Maradványérték esetében nem jelent,snek tekinti a bekerülési érték 10%-át meg nem haladó értéket, de legfeljebb 250 eFt-ot. 200 eFt alatt nem képez maradványértéket.

12

Az immateriális javak értékcsökkenését bruttó érték alapján lineárisan, a hasznos élettartam figyelembe vételével számolja el. Szellemi termék esetében él az 50 eFt alatti használatba vételkor egy összegben történ, értékcsökkenési leírással.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök közé azon eszközök tartoznak, amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A tárgyi eszközöket a könyvekben beszerzési áron kell beszerzéskor állományba venni. A beszerzési ár tartalmát a szt. 47. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg, figyelembe véve a Szt. 48. §-ba foglaltakat (felújítás). A tárgyi eszközöket a mérlegben nettó értéken, a beruházásokat beszerzési értéken szerepelteti a cég. Nettó értéket tekinti a bekerülési értéknek terv szerinti és terven felüli elszámolt értékcsökkenésével visszaírással növelt értékét. A 2000. December 31-i mérlegben szerepl, tárgyi eszközöket könyv szerinti értéken szerepelteti, és a költségként elszámolásra kerül, értékcsökkenését az adótörvényben meghatározott leírási módszert és mértéket alkalmaz. Ezt a módszert alkalmazza mindaddig, míg olyan változás nem következik be, ami indokolná az eredetileg elhatározott elszámolási módnak a megváltoztatását (felújítás, hasznos élettartam változás). A 2001. január 1-jét követ,en történ, tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés elszámolásánál a számviteli törvényben meghatározott el,írásokat vesz figyelembe. A meghatározás kritériumai: •

az egyedi eszközök várható használatából ered, hasznos élettartama,

•

fizikai elhasználódása,

•

erkölcsi avulása, figyelemmel a társaság tevékenységére.

Az analitikus nyilvántartást számítógéppel végzi A tárgyi eszközök értékcsökkenése A tárgyi eszközök beszerzési (el,állítási) költségét azokra az évekre osztja fel, amelyekben ezeket az eszközöket el,reláthatóan használni fogja, figyelemmel a maradványértékre. A tárgyi eszközök évenként elszámolható tervezett értékcsökkenését a

13

bruttó érték csökkentve a maradványértékkel és a várható élettartam hányadosaként határozza meg. Az eszközök bekerülési értékét lineáris értékcsökkenés elszámolási módszerrel számolja el. A hasznos élettartam (elhasználódás) éveire évenként azonos összeg értékcsökkenés kerül elszámolásra. Az évenkénti összeg meghatározása a leírási kulcs segítségével történik, melyet az 1 és a használati id, hányadosaként kell meghatározni és százalékban kifejezni. Maradványértéknek tekinti azt az értéket, amely a rendeltetésszer használatba vétel, az üzembe helyezés id,pontjában- a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében- az eszközök meghatározott, a hasznos élettartam végén várható,

realizálható

értéke.

Nulla

lehet

a maradványérték,

ha annak

értéke

valószín síthet,en nem jelent,s. Maradványértéket a tárgyi eszköz beszerzése alkalmával az alábbiak szerint állapítja meg. Meghatározza a tárgyi eszközök várható élettartamát, illetve azt, hogy a társaság mennyi ideig kívánja üzemeltetni. Megállapítja az élettartam, illetve az üzemeltetési id, figyelembe vételével, hogy milyen értéket képvisel az adott eszköz az általuk meghatározott elhasználódás id,pontjában. Ehhez figyelembe veszi a beszerzéskor azonos vagy összehasonlítható eszközök élettartam szerinti értékét, és ezt az értéket tekinti maradványértéknek. Tárgyi eszközök esetében nem jelent,s az a maradványérték, ha a bekerülési érték 10%-át nem haladja meg, de legfeljebb 500 eFt-ot. 200 eFt alatt maradványértékkel nem számol. Értékcsökkenés elszámolási módja Tervezett értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett bruttó érték alapján lineáris módszerrel számolja el az 57. számlacsoportban. Terven felüli értékcsökkenést a piaci érték tartósan (egy évnél hosszabb) jelent,s mérték csökkenése esetén számol el. Továbbá selejtezés miatt, illetve ha használhatósága bármilyen ok miatt csökken. A terven felüli értékcsökkenést a 86. számlacsoportban számolja el. Jelent,snek tekinti a könyv szerinti (nettó) értéknél 15%-kal, de legalább 500 eFt-tal magasabb piaci értéket. Terven felüli értékcsökkenés visszaírását akkor alkalmaz, ha a piaci érték a könyv szerinti értéket 15%-kal meghaladja. A visszaírást az el,z, években elszámolt terven felüli értékcsökkenés mértékéig számolja el. Az értékcsökkenést költségként az aktiválás id,pontját követ, naptól a tárgyév végéig, az egy évre megállapított érték id,arányos részét félévenként számolja el. 14

Az 50 ezer Ft alatti egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök beszerzési értékét – használatba vételkor- egy összegben értékcsökkenési leírásként számolja el az 57-es számlacsoportba. Nem számol el értékcsökkenést a maradványértéket elért eszközök esetében. Az eszközök piaci értékét az alábbiak szerint határozza meg: 1. Ha az eszközt meg lehet vásárolni, úgy az értékelés id,pontjában lév, árat kell összehasonlítani az eredeti vételárral. Ha az utánpótlási ár kevesebb az eredeti vételárnál, úgy az utánpótlási árból- figyelembe véve az eltelt id,t- kell megállapítani a számított nettó értéket, és ezzel kell összehasonlítani a piaci értéket 2. Ha már nem lehet az eszközt beszerezni, akkor összehasonlító árak módszerét alkalmazza, a hasonló termékek árait veti össze a bekerülési értékkel. 3. Ha az el,z, két módszer nem alkalmazható, úgy meg kell állapítani, hogy a terv szerinti értékcsökkenéssel számolt közvetlen és közvetett költségek megtérülnek–e a piaci árban. Ha igen, úgy a könyv szerinti értéket úgy vélelmezi, hogy alacsonyabb a piaci értéknél. Ha nem ismeri el, a piaci a közvetlen és közvetett költségeket, úgy a piaci értéket magasabbnak tekinti, és terven felüli értékcsökkenést számol el olyan mértékben, hogy a költségek a piaci árban megtérüljenek

Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközök között azokat a részesedéseket, értékpapírokat, adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket mutat ki a vállalkozás, amelyek el,reláthatólag egy évnél hosszabb ideig lesznek a társaság birtokában. Az értékpapírok beszerzésekor, valamint a lekötött bankbetétek elhelyezésénél az elnök határozza meg, hogy ezek befektetések tartósnak tekinthet,k-e. Beszerzéskor beszerzési értékükön kell állományba venni. A pénzügyi eszközök beszerzését az ügyvezet, engedélyezi. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének meghatározási módjai: A t,zsdén jegyzett befektetett pénzügyi eszközöket a mérlegkészítés id,szaka alatt a t,zsdei információk alapján figyelemmel kíséri és a mérlegkészítés napján érvényes értékre áll rá- figyelemmel a jelent,snek tartott értékvesztésre, ha az egy évnél hosszabb id, óta a nyilvántartott értéknél alacsonyabb, mint a t,zsdei érték.

15

A t,zsdén nem jegyzett befektetett pénzügyi eszközöknél a befektetési helyr,l kért információ dönt a két év adatai alapján az értékvesztés elszámolásáról. Az információ szempontjából az adott vállalkozás két egymást követ, mérlegének adatait fogadja el. Ennek alapján számolja ki a jegyzett t,ke és a saját t,ke arányát, és a két id,pont közötti eltérést veszi figyelembe. Amennyiben ez a csökkenés meghaladja az általuk jelentéktelennek min,sített értékvesztést, akkor értékvesztést számol el. Az értékvesztés elszámolásához a f,könyvel, által készített számításokat használja, melyet az elnök engedélyez. A befektetett pénzügyi eszközök bekerülési értéken szerepel a mérlegben mindaddig, amíg értékvesztést nem kell elszámolni. Ha a bekerülési érték a piaci értéknél 20%-nál magasabb, de legalább 500 eFt-tal, értékvesztést számol el. Ez alatti értékvesztést nem tekinti jelent,snek. A befektetett pénzügyi eszközöknél értékvesztés visszaírását akkor alkalmaz, ha a piaci érték a könyv szerinti értéknél 20%-kal magasabb. A visszaírást legfeljebb az el,z, években elszámolt értékvesztés mértékéig számolja el a vállalkozás. Ennek megfelel,en az analitikus nyilvántartásokban az elszámolt értékvesztést és visszaírást külön kimutatja. A befektetett pénzügyi eszközöknél értékvesztést nem alkalmaz.

Forgóeszközök

Készletek A vásárolt készleteket a mérlegben tényleges beszerzési áron szerepelnek. Az el,z,ek szerinti készletértéket szükség szerint korrigálja (értékvesztést számol el), ha a készlet értéke jelent,sen magasabb, mint a piaci érték. Az értékvesztés elszámolásának dokumentumaként a mérlegkészítés id,pontjáig a ténylegesen beszerzett készletek árait tartalmazó számlák szolgálnak. Az értékvesztés helyes megállapításáért a számítások dokumentálásáért a f,könyvel, a felel,s. Jelent,snek min,sítik azt az értékvesztést, amely az egyedi készlet átlagos beszerzési áránál 20 %-kal alacsonyabb, legalább 5 E Ft-tal. Fajlagos kisérték készletnek azt tekintik, ha a beszerzési egységár 500 Ft alatt van. Ilyen esetben csoportos nyilvántartást alkalmaznak. A kisérték

készletek értékvesztése

tekintetében jelent,snek azt tekintik, ha a csoportos beszerzési ár 25 %-kal alatta van a piaci értéknek, de legalább 500 E Ft-tal.

16

Év közben a készleteket nyilvántartás alapján ( kézi vagy számítógépes ) mennyiségben és érték szerint tartják nyilván. Év végén tényleges mennyiségi felvételezést eszközölnek, és ennek megfelel,en számolják el a leltárkülönbözeteket. Azoknál a készleteknél, ahol a tényleges mennyiségi felvétel nem megoldható ( pl. ömlesztett anyagok ), az analitika és a fõkönyv összehasonlításával végezik el a leltározást. A porlási és tárolási veszteséget a leltározási szabályzat 1. sz. melléklete szerint számolják el, anyagköltség részeként az Szt. 78. § (2) bekezdésének megfelel,en. A felleltározott mennyiséget tényleges beszerzési áron értékelik, s a mérlegben tényleges beszerzési áron mutatják ki.

Követelések

Követelések a Szt. 29. § (1)-(2) bekezdése szerint azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerz,désekb,l jogszerûen ered,, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozás által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert követeléshez kapcsolódik. Továbbá a hitelviszonyt megtestesít, értékpapír tulajdoni részesedést jelent, befektetéséhez, kölcsön nyújtásához kapcsolódik. A társaság követeléseit a megkötött szerz,désekben foglaltak figyelembe vételével min,síti, a szállítási szerz,désben foglaltak teljesítését követ,en a kötelezettel elismertetik. A mérlegkészítés el,tt a követeléseket egyeztet,levél küldésével egyeztetik, és csak a számszakilag elfogadott követeléseket szerepeltetik a mérlegben. Amennyiben a követelés január 05-ig kiegyenlítésre került, úgy az egyeztetést,l eltekintenek. Azt a követelést tekintik 60.000 Ft feletti követelés esetében jelent,s összeg értékvesztésnek és tartósnak, amelynek várható megtérülése 20 %-kal alatta marad a könyv szerinti értéknek. Ilyen esetben az egyedi követelésre értékvesztést számolnak el. Értékvesztés visszaírását akkor alkalmazzák a korábban elszámolt értékvesztés mértékéig, ha a várható megtérülés összege legalább 20 %-kal meghaladja a könyv szerinti értéket. A 60.000 Ft alatti kis összeg követelés esetében azt a követelést tekintik jelent,s összeg értékvesztésnek, amely 50 %-kal alatta marad a könyv szerinti értéknek. Ebben az esetben akkor számolnak el értékvesztést, ha külön döntésük alapján mint hitelezési veszteséget nem írnak le. Tekintettel arra, hogy az adótörvény is elismeri a kisérték követelés leírását, ezért esetenként döntenek a követelések leírásáról, vagy ez értékvesztés elszámolásáról.

17

Behajthatatlanná vált követelést a mérlegben nem szerepeltetnek, hanem azt hitelezési veszteségként leírják. Behajthatatlannak min,sítik azokat a követeléseket, amelyek az .Szt. 3. § (10) szerint meghatározott követelések. Ennek megfelel,en a vállalkozásnál folyamatosan figyelemmel kísérik a követeléseinket, és amennyiben megállapítják, hogy a követelés behajthatatlannak min,sül, úgy azt a folyamatos könyvelés keretében elszámolják. Err,l analitikus nyilvántartás vezetnek. A behajthatatlanság tényét a f,könyvel, által összeállított dokumentáció bizonyítja, melynek eredmény terhére történ, leírását a választott könyvvizsgáló véleményét figyelembe véve az ügyvezet, engedélyezi. Az analitikus nyilvántartásokat a f,könyvi könyveléssel a zárlati munkák során egyeztetik.

Értékpapírok

A társaság forgóeszközök között jelenleg nem tart nyilván értékpapírokat, esetleges vásárlás esetén az alábbiak szerint járnak el. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat beszerzési értékükön vennék állományba, és a mérlegben a t,zsdén nem jegyzett értékpapírokat ezen az áron szerepeltetnék, a t,zsdén jegyzett értékpapírokat - ha azok t,zsdei árfolyama legalább 20 %-kal tartósan alacsonyabb a beszerzési értéknél - az év utolsó közzétett t,zsdei áron szerepeltetnék. A dokumentáció összeállításáért a f,könyvel, a felel,s.

Pénzeszközök

A pénztárban szerepl, készpénzt a tényleges felleltározással egyez,en a pénztár és a f,könyvi számla egyeztetését követ,en állítják be a mérlegbe. Bankszámlákat az év utolsó banki kivonata alapján szerepeltetik a mérlegben. A pénzeszközöket a mérlegben könyv szerinti értéken szerepeltetik. A f,könyvi könyveléshez tartozó analitikákat a negyedéves zárlati munkák során egyeztetik, az eltérés rendezéséért a f,könyvel, a felel,s.

18

Aktív id,beli elhatárolások

Az aktív id,beli elhatárolásokat - a Szt. 32-33. § alapján - elkülönítetten mutatják ki az alábbiak szerint: •

. a mérleg fordulónapja el,tt felmerült olyan kiadásokat, amelyek kö1tségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követ, id,szakra számolható el (ide értend, a halasztott ráfordítási is),

•

. olyan bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt id,szakra számolandók el,

•

. olyan többletkötelezettségeket, amelynek visszafizet, összege nagyobb a kapott összegnél,

•

. névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírok, névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet az adott üzleti évre id,arányosan járó összegét.

Az aktív id,beli elhatárolások dokumentálásáért, a számítások elvégzéséért a fõkönyvelõ a felelõs. Az aktív id,beli elhatárolásokat a mérlegben könyv szerinti értékben szerepeltetik.

Saját t,ke

Saját t,keként került kimutatásra a társasági üzletrész, a társasági tagok által befizetett részjegy, az adózott eredmény társaságban hagyott része. A saját t,két könyv szerinti értékben kell a mérlegben szerepeltetni.

Jegyzett t>ke

A cégbíróságnál bejegyzett t,ke, mely az alapszabályban rögzítésre került, és a mérlegben a cégbírósági határozatban szerepl, összeget kell kimutatni.

19

T>ketartalék

A jogszabály alapján a t,ketartalékba helyezett pénzösszeget tartalmazza. A t,ketartalék a mérlegben a könyv szerinti értéken szerepel. A t,ketartalék eredetét analitikus nyilvántartásban mutatják ki.

Eredménytartalék

Növekedésként kell kimutatni: •

Az el,z, évek mérleg szerinti nyereségét, ideértve az ellen,rzés, az önellen,rzés el,z, évek mérleg szerinti módosításait is.

•

Jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket.

•

Lekötött tartalékból átvezetett összegeket.

Csökkenésként kell kimutatni: •

A jegyzett t,ke felemelésére felhasznált szabad eredménytartalékot.

•

A tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, ennek adójára történ, felhasználását.

•

Egyéb célra történ, felhasználást és ennek adójára igénybevett összeget

•

Lekötött tartalékból átvezetett összegeket.

Eredménytartalék könyv szerinti értékben szerepel a mérlegben.

Lekötött tartalék

A lekötött tartalékban a t,ketartalékból illetve eredménytartalékból lekötött összegeket mutatja ki a vállalkozás. Így többek között a nem forgalomképes illetve harmadik személy hozzájárulásával forgalomképessé tehet, eszközök miatti összeget. Ezen eszközök értékét a december 31-i saját töke és a mérlegf,összeg hányadosaként megállapított %-kal szorzott érték alapján határozzák meg. A lekötött tartalékot a mérlegben a könyv szerinti értéken szerepeltetik.

20

Értékelési tartalék

A piaci értékre történ, eszközök értékelését küls, szakért,vel végeztetik el, és csak akkor élnek az értékelési tartalék képzésével, ha az egyedi eszköz piaci értéke 25 %-kal meghaladja a könyv szerinti értéket, de eszközönként legalább 1 millió forinttal.

Mérleg szerinti eredmény

Az osztalékra igénybe vett, eredménytartalékkal növelt, a fizetett osztalékkal csökkentett tárgyévi adózott eredmény . Mérleg szerinti eredményt a mérlegbe könyv szerinti értékkel kell felvenni.

Céltartalékok

Céltartalékot a Szt. 41. § szerint az adózás el,tti eredmény terhére kell képezni. Döntésüknek

megfelel,en

céltartalékot

a

jöv,beni

költségekre

(fenntartási,

környezetvédelmi) dokumentációk figyelembe vételével képezik. A képzésnél figyelembe veszik a várható költségek összegét, a felmerülés évét, és ezek figyelembe vételével határozzák meg a tárgyévi várható eredmény függvényében.

Kötelezettségek

Hátrasorolt kötelezettségek

Ilyen jelleg kötelezettségeik jelenleg nincsenek. Ha a jöv,ben el,fordul, úgy a Szt. 42. § ( 4) szerint járnak el.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

Hosszú lejáratú kötelezettség az 1 évnél hosszabb lejáratra kapott hitel.

21

Rövid lejáratú kötelezettségek

Az 1 évnél rövidebb ideig fennálló kötelezettség, valamint a hosszú lejáratú kötelezettségb,l a tárgyévben esedékes rész. A kötelezettséget a mérlegben könyv szerinti értékben kell kimutatni.

Passzív id,beli elhatárolások Passzív id,beli elhatárolásként kerül kimutatásra a Szt. 44-45. § szerint •

. A mérleg fordulónapja el,tt befolyt elszámolt bevétel, mely a mérleg fordulónapja utáni id,szak árbevételét, bevételét képezi.

•

. A mérleg fordulónapja el,tti id,szakot terhel, költség, ráfordítás, mely csak a mérleg fordulónapja utáni id,szakban jelentkezik kiadásként.

•

. A mérleg fordulónapja és elkészítésének id,pontja között ismertté vált el,z, évet érint, kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést.

•

. Többletként fellelt eszközök piaci értéke.

A passzív id,beli elhatárolásokat a mérlegben könyv szerinti értékben kell szerepeltetni.

22

II.4. Számviteli bizonylatok

“ Számviteli bizonylat minden olyan küls, és bels, okmány – függetlenül annak nyomdai vagy annak el,adási módjától – amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljából készítettek” A bizonylatok minden könyvvezetési formának, illetve minden beszámolási fajtának az alapját jelentik. Minden gazdasági eseményr,l, amely az eszközök és források állományában, összetételében változást okoz, bizonylatot állítanak ki, amely biztosítja a teljesség elvének érvényesülését. A gazdasági m veletekr,l készített els,dleges feljegyzési forma. A bizonylat utasítások rögzítésére alkalmas. A vállalkozás gazdasági tevékenység megszervezésének eszköze. A bizonylatot csak az arra kijelölt személy állíthatja ki, illetve írhatja alá. A számviteli törvény a könyvvezetésben csak alakilag és tartalmilag kifogástalan, hiteles, megbízható bizonylatot enged meg felhasználni. A bizonylatot a gazdasági esemény megtörténésének id,pontjában állítják ki. A társaság megfelel a bizonylatokkal szemben támasztott hármas követelménynek - a könyvvitel feljegyzés alapját képez, hitelt érdeml, bizonylat alapján könyvel - könyvelt adatokat hosszú id,re képesek dokumentálni -

a vezetés, a bels, és küls, ellen,rzés fontos eszközéül szolgál

23

II.5. Zárlati teend>k

A könyvviteli zárlat a folyamatos könyvelést teljessé tev,, kiegészít,, helyesbít,, egyeztet,, összesít, könyvelési teend,k sorozata, amelyek során lehet,vé válik a f,könyvi számlák zárása és bizonyos esetekben az összefüggések ellen,rzése is. A társaság a könyvviteli zárlat során meggy,z,dik a folyamatos könyvvezetés helyességér,l és teljessé teszik a tárgyid,szaki könyvviteli elszámolásokat. A f,könyvi kivonat összeállítása szolgálja a könyvviteli elszámolások egyeztetését, ellen,rzését. A vállalkozás az éves egyszer sített beszámoló összeállítását megel,z,en készíti el a f,könyvi kivonatot. A f,könyvi kivonat összeállítása során csak számszaki ellen,rzést végeznek, a tartalmi hibákat a forgalom és az egyenleg egyez,ségével nem lehet kisz rni. A zárlati munkálatok a számviteli törvény értelmében csak egy alkalommal kell elvégezni. Az egyszer sített éves beszámoló elkészítéséhez a zárlat folyamata: - A tárgyid,szak gazdasági események teljessé tétele, ellen,rzése, összesítése és eredményeként a f,könyvi kivonat összeállítása - A mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement gazdasági események és a piaci körülmények változásából ered, korrekciós könyvelési tételek.

24

II.6. Számítástechnikai támogatás, feldolgozási rendszer Az információs rendszer szervezése komplex feladat, ami kihat az igazgatási, az ügyviteli, az adatfeldolgozási folyamatokra. Az információ válik a legfontosabb er,forrássá. A társaság ezen er,forrás teljes mérték

kihasználása érdekében, az

alkalmazottak, a partnerek és az ügyfelek számára a vállalati információkat minél szélesebb körben hozzáférhet,vé teszik. El,térbe kerülnek az információ megszerzésének, min,ségi osztályozásának, szétosztásának és az ehhez szükséges kommunikációs csatornák kialakításának technologizálási és biztonsági kérdései. Ma már a legkorszer bb eszközök állnak rendelkezésre, hogy a szakemberek a vállalat igényeinek megfelel,en a legmodernebb, legbiztonságosabb felépítés hálózatot alakítsák ki. A számítógépek és a távközlés egybeolvadása alapvet, befolyással volt az új számítógépes hálózatok szervezésére, kialakítására. Egy vállalat élete, fejl,dése informatika, telekommunikáció nélkül manapság szinte már elképzelhetetlen. A helyi hálózat képes a vállalat bels, információ igényeinek – tranzakciókezelés, bels, levelezés, telekommunikáció -, valamint a befelé és kifelé áramló információknak, adatoknak a korrekt kezelésére. A felhasználók tudnak kommunikálni vállalaton belül és vállalaton kívülre. A munka során közös dokumentumokat vagy táblázatot használnak. Az adott felhasználói csoport tagjai hozzáférhetnek ugyanahhoz a dokumentumhoz, amelyekhez a tagoknak jogosultsága van olvasásra, módosításra, így valamennyi csoporttag ugyanazt az információt láthatja. A rendszer célja a vállalat üzleti adminisztrációjának kiszolgálása, az ehhez kapcsolódó döntés-el,készítési és gazdasági elemzés funkciók biztosítása. Az információs rendszer magába foglalja az adatok összegy jtését, rögzítését, ellen,rzését, és a további feladatokhoz történ, el,készítését, valamint tárolását, feldolgozását, az információk el,állítását, továbbítását. A vállalat vezetésnek a rendszer gyors, naprakész, pontos információkat szolgáltat. A cég ügyviteli rendszere lefedi a számviteli, pénzügyi tevékenységét. Magyarországon is egyre nagyobb a választék olyan szoftverekb,l, amelyek megfelelnek a kívánalmaknak. A Kft számítógépes szoftvereit a saját igényeik és természetesen a gyorsaság, gazdaságosság, áttekinthet,ség érdekében alakította ki. A vállalkozás WIN 2000 Server hálózattal, 5 munkaállomással rendelkezik. Az összes cég által használt program a server-en van.

25

A

feldolgozás

menete

a

menetlevél

programmal

indul,

amely

egy

többfelhasználós program és a vállalkozás “ lelke “. A feldolgozás egyrészt a menetlevél adatainak feldolgozásából áll. Input adatot jelent a szállított mennyiség, gépjárm adatok, sof,r, partner, egységár. Majd a rendszer automatikusan kiszámolja az árat, üzemanyag normát és a sof,rök elszámoltatása is a program segítségével történik. A számlakészítés a menetlevél programból történik kinyomtatásra és automatikusan a könyvelésbe kerül. Csak a vev,k, mint alapbizonylat kerül a menetlevél programon keresztül feladásra. A bank bizonylatok, pénztár bizonylatok, szállítok könyvelése egy sajátos, a gazdasági vezet, által átformált könyvel,i programmal történik. A könyvel,i program képes különböz, listák, lekérdezések kinyomtatására. Lekérdezhet, a teljes adatállomány, vagy különböz, lesz kített állomány. Listákat lehet csoportosítani vev,k szerint (kiegyenlítetlen számlák, forgalom, késedelmes fizetések stb.), szállítók szerint (hátralékos számlák ), ÁFA nyilvántartások szerint (Áfa összesít,, levonható, felszámított ÁFA lista). A vev,kkel kapcsolatos értesítés lehet az egyenlegközl, levél és a fizetési felszólítás. A könyvelési adatokból is lehet listákat készíteni. F,könyvi összesít,kb,l ( kivonatok ), f,könyvi számlákról

(számla

karton,

számla

tételesen

),

naplókból,

kimutatásokból

(eredménykimutatás, mérleg ) fontos információkat tudhat meg a vállalkozás. A bérszámfejtést költség ,feladat csökkentési okokból más céggel végeztetik, hiszen egy jól m köd,, könnyen kezelhet, program kitalálása és kivitelezése nagyobb beruházást jelentene. Tárgyi eszköz program segítségével tartják nyilván a tárgyi eszközöket. A program elszámolja az üzembe helyezett eszközök után a számvitel törvény szerinti amortizációt, adó törvény által elismert amortizációt. A nullára leírt eszközöket is nyílván tartja és minden egyéb tárgyi eszközzel kapcsolatos információhoz hozzáférhetnek. A vállalkozás rendelkezik elektronikus banki ügyfélprogrammal. A szolgáltatás lényege, hogy a rendszerbe kapcsolt cég egy PC-vel közönséges telefonvonalon keresztül a munkahelyér,l adhat megbízásokat a banknak, és rendelkezhet a saját számlái felett. Az ügyfélprogram segítségével percek alatt végrehajthatja banki m veleteit, vagy hozzájuthat a bank által szolgáltatott információkhoz. A rendszer alkalmas számlakivonat adására, a bank kamatairól vagy bármilyen nyilvános banki adatról való tájékoztatására. Egyéb segédprogram, amely a vállalkozás hatékony m ködését el,segíti, az útnyilvántartó program. A szoftver különféle korlátozásokkal, amelyek lehetnek súly, méretbeli különbségek, képes meghatározni a megteend, útvonalat. Az úti célt belföldön utcára lebontva mutatja meg. 26

III. A vállalkozás tevékenységének elemzése a rendelkezésre álló információk alapján A vállalkozás gazdálkodásának elemzése során, egy-egy üzleti év értékelésekor el kell végezni egyrészt a gazdálkodás átfogó, min,sít, jelleg elemzését, másrészt az egyes folyamatok, tevékenységek részletes kiértékelését. A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, annak elérése érdekében viszont ráfordítások szükségesek. A két tényez, viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Az Épfu Sped Kft-t összehasonlítom egy hasonló profilú céggel, amely az Él Sped Kft. A vállalkozás is f, tevékenységként szállítást végez.

III.1. Mérleg átfogó elemzése. A mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. Az elemzés végezhet,: -

a bázisadatokhoz víszonyítva, hiszen a mérleg legalább két id,szak záró adatait tartalmazza.

-

a tervadatokhoz viszonyítva, ez azonban a mérlegterv elkészítését feltételezi.

A mérlegelemzés módszerei: -

átfogó pénzügyi elemzés a vagyon és pénzügyi helyzetre vonatkozóan

-

az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése

III.1.1. Az eszközök és források arányainak vizsgálata A mérleg nagyvonalú elemzésére alkalmas módszer lehet az egyes eszköz és forrás csoportok megoszlási viszonyszámainak kiszámítása a megadott id,szakokra vonatkozóan, s az eltérések felhívják a figyelmet a lényeges folyamatokra, a részletesebben elemezend, területekre.

27

Az Épfu Sped Kft egyes eszköz és forrás csoportok mérlegf,összeghez viszonyított arányait a következ, táblázat mutatja Adatok %-ban 1998 1999 2000 2001 Források

1998 1999 2000 2001

76,1

62,7

55,0

61,7

Saját t,ke

45,7

43,1

62

69

76,1

62,7

55,0

61,7

Jegyzett t,ke

53,3

49,6

46,1

47,3

Forgóeszközök

23,9

37,2

44,9

38,2

Eredménytartalék

-7,9

-7,1

-6,1

16,3

Készlet

0,2

0,9

2,2

5,4

Mérleg szerinti eredmény

0,3

0,6

22,0

5,4

Követelések

22,3

35,7

42,4

32,7

Céltartalékok

0,3

2,3

-

-

Pénzeszközök

1,4

0,6

0,3

0,1

Kötelezettségek

53,5

54,0

37,8

30,9

Rövid lejáratú kötelezettségek 53,5

54,0

37,8

30,9

0,5

0,6

0,2

0,1

100

100

100

100

Eszközök Befektetett Eszközök Tárgyi Eszközök

Aktív

id,beli

elhatárolások Eszközök összesen

*

0,1

0,1

0,1

100

100

100

100

Passzív id,beli Elhatárolások Források összesen

Az eszközökön belül a befektetett eszközök ( tárgyi eszközök) aránya a legmagasabb, amely betudható az épületen végzett beruházásnak. 1998-as magas százalékérték a gépjárm park b,vítése és az irodai berendezések beszerzésének a következménye. A csökkenés az értékesítések miatt történt. A társaság elszámolta az aktuális értékcsökkenéseket is. 2000 évében tárgyi eszközértékesítés és selejtezés is történt. Az újabb beruházások ingatlan felújításból, járm beruházásból és irodai felszerelésb,l tev,dik össze. Az aktiválások megtörténtek. A forgóeszközök állománya n,tt, ezen belül is a készletek állománya ennél er,teljesebben növekedett, majd 2001-ben csökkenés mutatható ki. A társaságnak határid,n túli követelése van, és erre céltartalékot képeztek. A készleteken belül az üzem és f t,anyagok értéke magasabb az el,z, évinél. A készletek állandó mozgására való tekintettel értékvesztés elszámolására nincs szükség. A követelések idegen vev,kb,l és levonható Áfa követelésb,l áll. Az utolsó két évben áruszállításból és szolgáltatásból származó követelésállomány a mérlegkészítés id,pontjáig befolyt. A vev,k min,sítése alapján céltartalék képzésére nem volt szükség. Kedvez,tlen a pénzeszközök arányának visszaesése, valószín síthet, a készletnövekedéssel és a be nem folyt követelésekkel való szoros kapcsolat

28

Aktív

id,beli

elhatárolásként

bankkamat

és

el,fizetési

díjak

kerültek

elszámolásra.

Eszközök összetétele 2001-ben Tárgyi eszközök Készlet Követelések Pénzeszközök Aktív id,beli elhatáolások

A forrásokon belül magas arányt képvisel a saját t,ke. A saját vagyon az el,z, évekhez víszonyítva növekedést mutat. A növekedés a nyereséges gazdálkodás eredménye. A saját vagyon részben a tartósan lekötött eszközök állományát finanszírozza. Kedvez, a saját t,ke emelkedés, hiszen a tartalék és a mérleg szerinti eredmény aránya n,tt az el,z, évekhez képest. A vev, követelések állománya jelent,sen meghaladja szállítói tartozás összegét. A finanszírozásba jelent,s összeg banki kölcsön, valamint tagi kölcsön került bevonásra, amelynek állománya folyamatosan csökken. Passzív id,beli elhatárolásként bankköltség, banki kölcsön kamata, bérleti díj, valamint közm díj került elszámolásra

Források összetétele 2001-ben Jegyzett t,ke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív id,beli elhatárolások

29

Mérlegf>összeg alakulása

Adatok %-ban Változás el,z, évhez képest

1998

1999

2000

2001

-

107,43

107,63

102,54

100

107,43

115,63

112,77

Változás 1998-hoz Képest

120 115 110 % 105 100 95 90

Változás 1998-hoz képest 1998 1999 2000 2001

Vizsgált évek

30

II.1.2. Vagyoni helyzet alakulásának vizsgálata

Adatok %-ban Épfu-Sped Kft

Él Sped Kft

1998

1999

2000

2001

1998

1999

2000

2001

84,13

62,68 54,99

61,73

67,83

62,93

61,16

63,30

Vagyonfedezettség 1

60,06

68,75 112,70

111,78

132,69

104,39

115,54

110,39

Vagyonfedezettség 2

35,26

61,91 66,81

74,52

115,82

82,91

84,92

93,18

Tárgyi eszköz fedezettség

60,06

68,75 112,70

111,78

132,93

104,48

115,67

112,39

2,73

2,83

3,25

2,66

3,05

2,08

2,53

2,16

Céltartalékok alakulása

0,27

2,27

-

-

-

0,98

0,12

-

Idegen t,ke aránya

53,50

54,00 37,78

30,86

9,88

34,10

29,16

30,13

Saját t,ke aránya

45,69

43,09 61,98

68,99

89,99

65,69

70,67

69,87

T,kenövekedés alakulása

0,86

0,87

1,34

1,46

2,06

2,30

2,56

2,97

5,98

6,57

5,25

4,31

3,39

3,17

3,58

3,09

Tartósan

befektetett

eszközök aránya

Vagyon

forgási

sebesség

fordulatban

T,ke

forgási

fordulatban

sebessége

A tartósan befektetett eszközök aránya a vizsgált évek elején nagyon magas, majd a mutató értéke mérsékl,dik. 1998-ban volt a legkedvez,bb a mutató, mivel az eszközállományban b,vülés történt. 2001-ben az összes vagyon 61,73%-át teszik ki a befektetett eszközök. Csökkenés az eszközök értékesítése, selejtezés miatt történt. A vagyonfedezettségi mutató kedvez,tlen adatokat tükröz, bár javulást mutat. A vállalat a befektetett eszközök finanszírozásához saját t,ke mellett rövid lejáratú idegen forrást is igénybe vett, amit járm beszerzés és felújítás indokolt. Kedvez, anyagi vagyoni helyzetr,l akkor beszélünk, ha a mutató 100 % fölött van. A tárgyi eszköz fedezettség megmutatja, hogy a saját t,ke a tárgyi eszköz finanszírozáshoz mekkora fedezettséget biztosít. A mutató növekv, tendenciát mutat. Tárgyi eszköz b,vülés okozta a pozitív irányú elmozdulást. Nemzetközi viszonylatban 150 % fölött stabil a mutató.

31

A vagyonforgási sebessége növekedik, vagyis az eszközök és a saját t,ke egyre többször fordul meg az értékesítés nettó árbevételében. 2000-ben hirtelen megemelkedett a mutató, ami betudható a fuvardíjak növekedéseként. 2001-ben történt csökkenés az évben megvalósított járm cserék miatt történt A t,kenövekedés is javulást mutat. A 2000, 2001-es évben már stabilnak mondható az anyagi, vagyoni helyzet. A céltartalék aránya elenyész, nagyságú, ami jónak mondható, hiszen a vállalkozásnak kintlév,ségek után a várható veszteségekre csak kis mérték céltartalékot kell képezni. A céltartalék képzés mértéke egyre alacsonyabb a növekv, vev, követelés ellenére. A vev,k fizetési fegyelme javul. A saját t,ke és az idegen t,ke aránya megmutatja az összes forráson belüli t,keer,sséget. Az idegen t,ke aránya kifejezi, hogy mekkora idegen forrást használ a vállalkozás. A vizsgált id,szak elején rosszul alakult a mutató, hiszen az optimális t,keszerkezett,l eltért. F, okozója a már említett beruházások. A saját t,ke fordulatszáma átlagon felüli a 2000-es évben, melynek oka az árbevétel és az adózott eredmény hirtelen ugrása. Az Él Sped Kft-nél jobban alakultak a t,keszerkezeti és a vagyonfedezettségi mutatók. A saját t,ke aránya mindig 70% körül mozgott, ami elfogadhatónak mondható. Az Épfu Sped Kft eleinte rossz vagyonfedezettségi értékeket realizált, majd a saját t,ke megemelésével javulni kezdett. Mindkét vizsgált vállalkozásnál nem jó értékeket mutat a tárgyi eszköz fedezettség. Mind az Épfu Kft-nél, mind az Él Sped Kft-nél idegen forrásból finanszírozzák a tárgyi eszközök beszerzését. Rövid illetve hosszú lejáratú hitelekkel tudják fedezni az eszközök vásárlását. A saját t,ke többször fordul meg a nettó árbevételben, mint az Él Sped Kft-nél. Az Épfu Sped Kft-nél javítani kellene a t,keszerkezeten. A saját t,ke aránya nem éri el az optimális értéket. Ez mind nem jelenti azt, hogy a társaság kedvez,tlen helyzetbe került. Meg kell várni, hogy a beruházások, fejlesztések megtérülnek-e. Úgy tudnának közelíteni az optimum felé, ha a saját t,két megemelnék. Pozitívum, hogy a saját t,ke er,södik.

32

III.1.3. Pénzügyi helyzet alakulásának elemzése

Adatok %-ban Épfu-Sped Kft

Él Sped Kft

1998

1999

2000

2001

1998

1999

2000

2001

Rövidtávú likviditási mutató

44,70

69,00

118,96

91,47

318,91

139,56

148,13

171,15

Gyorsráta

44,18

67,35

113,02

106,51

311,93

131,67

148,13

166,46

Hitelfedezetségi mutató

41,65

66,27

112,35

106,25

256,63

112,28

132,52

113,95

Általános likviditási mutató

44,70

69,00

119,00

123,84

318,91

106,54

129,20

120,62

Vev,k forgási sebessége (nap) 23

43

46

41

-

-

-

-

(fordulat)

8,54

7,96

8,91

18

28

32

-

-

-

-

16,01

Szállítók forg. sebessége (nap) 4 (fordulat)

100,08 20,18

13,15

11,66

Dinamikus likviditási mutató

52,68

9,59

73,43

29,91

295,57

52,01

52,53

67,85

Eladósodottság mértéke

85,40

79,79

164,06

223,62

911,28

192,66

242,36

231,91

Nettó eladósodottság

68,33

42,27

-7,53

-2,79

-17,19

7,41

-7,51

8,49

A likviditáselemzés a likvid eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jelenti. Két mutatószám számítása lehetséges, az egyik esetben a teljes forgóeszköz állományt figyelembe véve, míg a másik esetben a készleteket figyelmen kívül hagyjuk. Rövid távú likviditási mutató megmutatja, hogy a forgóeszközök milyen mértékben nyújtanak fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségekre. Felvett hitel miatt a mutató rosszul alakult. A nemzetközi összehasonlításban akkor kedvez,, ha 200% felett van értéke. Gyorsráta hiába növekedett, értéke még mindig átlagon aluli. Hitelfedezettségi mutató tájékoztatást ad arról, hogy a vállalkozás követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket. Az értékek a vizsgált id,szak elején nagyon gyengék voltak, majd javulást mutatnak. Emelkedés okai lehetnek a vev,állomány növekedése és a banki kölcsönök csökkenése. Az általános likviditási mutató egy általános képet fest a likviditásra, pillanatnyi likviditási helyzet megítélésére alkalmatlan. 2000, 2001-ben már kedvez,en alakul a mutató, mivel az elfogadható érték 100 felett van. Az eleinte alacsonyan alakuló adatok oka a vev,állomány növekedési üteme lassabb, mint a rövid lejáratú kötelezettségeké.

33

A vev, átfutási ideje rossznak mondható, fizetési határid,ket nehezen tudják a partnerek tartani. 2000-ben még behajthatatlan követelésük is volt, amire értékvesztést kellett elszámolni. A vev,k teljesítenek, még ha a határid,kön kívül is. A vállalkozás fizetési fegyelme nagyon jó. Az évek során romlás történt, mivel a vev,k átfutási ideje is romlott és nehezebben tudnak teljesíteni, amíg a vev,k nem fizetnek. 2001-ben a szállító leszállította az árut, 32 napot kell várnia, hogy megkapja a pénzt. A dinamikus likviditási mutatóval elemezhetjük, hogy az alaptevékenységb,l származó bevétel mennyire fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket. Kedvez, nemzetközi viszonylatban a mutató, ha 50% fölött alakul. 1999-ben történt hirtelen csökkenés oka a rövid lejáratú hitel felvétele volt, ami a fejlesztéseket segítette el,. Az eladósodottság mértéke tájékoztatást ad arról, hogy egységnyi saját t,ke milyen mértékben nyújt fedezetet a kötelezettségekre. Hazai viszonylatban 150-180% az elfogadott. A vállalkozás ezen érték alatt van a vizsgált id,szak els, két évében, amit a felvett kölcsön okozott. A saját t,ke növekedése nem volt olyan dinamikus, mint elvárható lett volna. A mutató növekedését a saját t,ke növekedése idézte el,, amit a mérleg szerinti eredmény emelkedése okozta. 2000-ben nagyon magas volt a mérleg szerinti eredmény az értékesített mennyiségek és a szállítás fellendülése miatt. A nettó eladósodottság Magyarországon hosszabb id,sorban az ipari átlag 20%. A vállalkozásban a számított érték 1998 és 1999-ben az ipari átlag fölött tendált, ami ebben az esetben negatívként értékelend,. Okozója a felvett kölcsönök, amelynél nem növekedett jobban a követelés állomány és a saját t,ke sem. 2000 és 2001-ben a mutató már nagyon jól alakult. Az adósságszolgálati mutató nem értelmezhet,, mert a vállalkozás nem rendelkezett hosszú lejáratú kötelezettséggel. Összességében nézve az Él Sped Kft mutatói jobban alakultak, pénzügyi helyzetük

stabilabbnak

mondható,

bár csökken, tendenciát mutatnak. Mindkét

vállalkozásnál átlagon aluli a rövidtávú likviditási mutató. Az Épfu Sped Kft likviditási helyzetén lehetne javítani, ha a kölcsönök felvételét visszaszorítanák, de akkor saját er,b,l kellene finanszírozni a beruházásokat. Ezt a vállalkozás nem tudja megoldani, hiszen nem rendelkezik akkora vagyonnal, hogy fedezni tudja a tehergépkocsik vásárlását. Mindenképpen a likvid eszközök értékét kell gyarapítani. A forgóeszközöket kell növelni, hogy a likviditással ne legyen probléma. A vizsgált cégnek a vev, körét kellene b,víteni és

34

a likviditási gondokkal küszköd, partnerek helyett fizet,képes vev,ket keresni. Így lehetne javítani a hitelfedezettségen. Az Épfu Sped Kft-nél csökkenek a rövid lejáratú kötelezettségek, ezzel szemben az Él Sped Kft-nél egyre n, és hosszú lejáratú kötelezettségekkel is rendelkezik. Ez az oka, hogy a vállalkozásnál a likviditás romlik. A dinamikus likviditási mutatót úgy lehetne növelni, ha az értékesítést emelnék és a költségeket visszaszorítanák. Az eladósodottság csak a vizsgált id,szak els, két évében alakult rosszul, majd a vállalkozás tudott rajta javítani. Az Él Sped Kft-nél mind az eladósodottság mind a nettó eladósodottság elfogadható értékeket mutatott.

III.2. Jövedelmez>ség alakulása A jövedelmez,ség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk. -

min,sít,

jelleg

elemzés,

a

jövedelmez,ség

szintjének

alakulására

vonatkozóan jelzi a jövedelemtermel, képesség változását. -

lehet,séget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival.

-

a számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról.

Adatok Ft-ban Épfu-Sped Kft Árbevétel arányos mutató T,kearányos

üzleti

tevékenység

eredménye Eszközarányosság jövedelmez,ség

Él Sped Kft

1998

1999

2000

2001

1998

1999

2000

2001

1,03

1,83

8,53

3,47

9,56

6,58

5,28

6,66

6,17

12,02

44,76

13,38

32,43

20,85

18,90

20,62

2,82

5,18

27,74

9,23

29,19

13,70

13,36

14,41

35

Az árbevétel arányos mutató minden 100 Ft nettó árbevételre jutó üzleti tevékenység eredményét jelenti. Az alaptevékenység eredményét mutatja. Nagyon alacsony a mutató értéke, hiszen az átlag 8-10 Ft. 2000-es évben mondható elfogadhatónak, mivel a cementértékesítés és a fuvarozás hirtelen fellendült. A t,kearányos üzleti tevékenység kiszámításaként megkapjuk a 100 Ft saját t,kére jutó üzleti tevékenység eredményét. Az 1998-as évben alacsony a mutató értéke és a lassú növekedés a saját t,ke kis mérték növekedése miatt van. 2000-ben a jó eredményt befolyásolja a saját t,ke dinamikus emelkedése. 100 Ft összes eszközre mennyi üzleti tevékenység eredménye jut. Az eszközök jövedelem termel, képességére ad jelzéseket a mutató alakulása. Nagyon befolyásolja a mutatót a 2000 évi magas értékesítés. A jövedelmez,ség az Él Sped Kft-vel való összehasonlításban látható, míg a vizsgált vállalkozásom jövedelmez,sége alacsony értékeket mutat, de képes az emelkedésre, az Él Sped Kft egyre romló képet mutat, bár mutatóik értéke jobban alakult. Az Épfu Sped Kft tevékenységét jövedelmez,bbé kell tenni, ehhez viszont az árbevételt növelni a költségeket csökkenteni kell. Ha az árrést emelnék nem biztos, hogy a piac is pozitívan reagálna az árnövelésre. Így is bizonytalan fizet,képesség vev,kkel állnak kapcsolatban. A társaság próbálja vev,köréb,l a nem fizet, partnereket kihagyni, de ez nem jelenti azt hogy, hosszútávon is m ködni fog és jövedelmez, lesz. A vállalkozásnak egy új termék értékesítését, fuvarozását kellene bevezetnie. Egy újfajta tevékenység végzése fellendítené a társaság jövedelmi helyzetét, mivel a cementértékesítés területén már új vev,ket valószín síthet,en nem lehet találni belföldön. Külföldi piacot is meg lehetne célozni, de ahhoz több fejlesztésre és beruházásra lenne szükség. Gépjárm parkja, telephelye megfelelne a külföld,n támasztott követelményeknek

36

III.3. Vállalkozási tevékenység hatékonyságának elemzése. Az elemz, munka fontos feladata a gazdasági hatékonyság színvonal alakulásának elemzése. Gazdasági hatékonyságon értjük az össze lekötött termelési tényez, együttes eredményességét. Két nagy területe van: - lekötött termelési tényez,k hatékonysága - ráfordítások hatékonysága

III.3.1. Komplex hatékonyság mérésének mutatói Egy társaság komplex hatékonyságát 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez,re jutó nettó termelési érték elnevezés mutatóval tudjuk vizsgálni. Adatok Ft-ban Épfu Sped Kft

1998

1999

2000

2001

Komplex hatékonyság

111,41

124,78

95,58

59,65

A mutató felhasználható a vállalkozás fejl,désének prognosztizálására. A magyar ipari átlag hosszabb id,sorban 80,85 Ft körül van. Ezek jó hatékonysági adatok, de nem tér el az átlagtól hogy, csökken, tendenciát mutat. A mutató értékét nemcsak a vállalkozás által meghatározott hozam elvárások befolyásolják, hanem a részhatékonysági mutatók is hatást gyakorolnak rá. Fontos elemezni külön-külön az egyes er,források hatékonyságát. 2001-ben a mutató értéke már átlagon aluli. A hatékonyságot javítani lehetne, ha a költségeket csökkentenék (fenntartási költségek, egyéb költségek), vagy az értékesítést növelnék.

150 100 Ft összeg

Komplex hatékonyság

50 0

1998 1999 2000 2001 Vizsgált évek

37

III.3.2. A hatékonyság részmutatóinak vizsgálata

Adatok Ft-ban Épfu Sped Kft

1998

1999

2000

2001

Tárgyi eszköz hatékonyság

63,18

79,15

101,42

63,05

Készlethatékonyság

17435

5612,52

2484,22

727,87

Összes eszköz hatékonyság

59,58

78,05

97,45

58,02

Bérhatékonyság

310,37

330,17

214,02

135,15

T,kehatékonyság

0,74

1,30

35,41

7,90

A tárgyi eszköz hatékonyság megmutatja, hogy 100 Ft aktivált tárgyi eszközre mennyi nettó termelési érték jut. Az aktiválások miatt n,tt meg hirtelen 2000 évben és a magas értékesítés miatt. A többi vizsgált évben nagyon alacsony az érték. A készlet hatékonysági mutató tájékoztatást ad arról, hogy 100 Ft készletre mennyi nettó termelési érték jut. 1998-as érték messze az országos érték felett van az alacsony készlet mennyiség és a magas értékesítés miatt. Az egyre romló tendencia még mindig megfelel, a vállalkozás számára. A készletek forgási sebessége is nagy, magas a készletállomány az értékesítéshez képest. Az összes eszköz hatékonyságot a tárgyi eszköz hatékonyság viszi le. 2001-ben 100 Ft aktivált eszközre 63,05 Ft nettó termelési érték jut. 2000-es évi érték jónak értékelhet,, ami a magas értékesítés és az aktiválások miatt alakult így. A bérhatékonyság megmutatja, hogy 100 Ft kifizetett bérre mennyi nettó termelési érték jut. Csökken a mutató értéke és ez jelzés érték . Gond van a bérgazdálkodással. Vizsgálandó a létszám összetétele illetve a munkaid,alap-kihasználás. Növekv, nettó termelési érték mellett csökken a bérhatékonyság. A t,kehatékonysági mutató értéke 8-10 Ft között van országos átlag szinten. 100 Ft saját t,kére mennyi adózott eredmény jut. A vizsgált id,szak els, két évében átlagon aluli a mutató, mivel a saját t,ke növekedési üteme lassú. Az értékesítés nettó árbevétele növelte meg a 2000 évi eredményt. Javítani kell a tárgyi eszköz és a az összes eszköz hatékonyságon. Látni lehet, hogy a vállalkozás 2000-es évben teljesített az elvárásoknak megfelel,en. A jó eredmény a magas cementértékesítésnek köszönhet,.

38

A társaság úgy tudná kedvez,tlen helyzetét megváltoztatni, ha lecsökkentené a készletmennyiséget, hiszen a portermékek értékesítési üzletága gyengül. Felesleges ekkora készletet tartani. Tapasztalható, hogy a készlethatékonyság is romlik. Egyre több a bizonytalan vev, és a Kft úgy döntött, hogy nekik nem szállít. Túl sok a tárgyi eszköz a vállalkozásban, ami a hatékonyságot nem emeli. A másik lehet,ség, ha az értékesítést olyan szinten tudnák tartani, mint 2000-es évben. A személyi jelleg kifizetéseket kell visszaszorítani. Ha nem emelik az értékesítés volumenét, akkor a befektetett eszközökön és a létszámon csökkenteni kell, ahhoz hogy nagyobb hatékonyságot tudjanak elérni.

III.3.3. Ráfordítás hatékonyság 100 Ft el> és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem

Épfu Sped Kft

1998

1999

Adatok Ft-ban 2000 2001

Ráfordítás hatékonyság

11,87

12.75

9,85

25,50

Az országos ipari átlag fölött van a mutató. 8-10 Ft az elfogadható érték. 2000-es évben volt a legmagasabb a ráfordítások összege, bár az árbevétel is jobban alakult. Így is az árbevétel növekedése nem érte el a költségek, ráfordítások növekedésének összegét. Nagyobb mértékben növekedtek a bér költségek, anyag költségek. Az év során megtörténtek az aktiválások és értékcsökkenés elszámolására is sor került.

30 25 20 Ft összeg 15 10 5 0

Ráfordítás hatékonyság 1998

1999

2000

Vizsgált évek

39

2001

IV. Összefoglalás A dolgozat kidolgozásakor legf,képp a rendelkezésre álló, a Kft gazdálkodását bemutató

1998-2001

évi

mérlegbeszámolókra,

eredménykimutatásokra,

f,könyvi

kivonatokra támaszkodtam. A vizsgált id,szakokban a vállalkozás eredményesen gazdálkodott, mindegyik évben pozitív mérleg szerinti eredményt realizált. A központi költségvetés fennálló kötelezettségeiknek is eleget tett. Járm parkját lehet,ségeinek megfelel,en fejlesztette, javítva ezzel szolgáltatásainak színvonalát is. A KFT tevékenysége az ömlesztett cement kereskedelem és a szállítás. A 8-9 %os cement árrés, és a magas üzemanyagár mellett is alacsony fuvardíjak miatt a gazdaságos m ködés nem könny . A hatékony m ködés érdekében korszer bb járm veket kellett vásárolni, illetve lízingelni, amelyekkel nagyobb súlyt lehet szállítani, és így minimális költségnövekedéssel nagyobb árbevétel érhet, el. Saját er,b,l erre nem futotta, így bankhitelt kellett felvenni, amit a mai napig is törlesztenek. A fenntartási költségek mellett ezekre, és az egyéb adókra is fedezetet kell nyújtania az árrésnek. Mivel a tevékenységük speciális ( betonüzemeknek szállítanak cementet ), a piac állandó volta miatt részesedésük nem növelhet,. A meglév, partnerek megtartására kell helyezniük a hangsúlyt, még akkor is ha a fizetési készségük nem mondhatni valami jónak. Mivel a tél ebben az üzletágban holt szezon, így nem is igen várható a lényegi növekedés tavaszig, amikor is indulnak az épít,ipari munkák. Látható lenne a mutatókban is az ingadozás, ha hónapokra bontva végeztem volna az elemzéseket. Az elszámolási rendjüknek pont alkalmas a kett,s könyvvitel rendszere, ahol a teljesítés idejéhez kapcsolódik az elszámolhatóság. Az esetek többségében a tulajdonosok nem feltétlenül vesznek részt a társaság tevékenységében, ezért kedvez, a zárt rendszerben történ, elszámolás. Ez a zárt rendszer nyújt részben biztonságot ahhoz, hogy valamennyi esemény rögzítésre kerüljön illetve információs rendszere a vállalkozás tevékenységének eredményességét és jövedelemteremt, képességét biztonságosabban mutatja. Informatikai rendszerük alkalmas az elszámolási rendjük és a számviteli politika elveinek kidolgozására, kivitelezésére. Egy bonyolult rendszerb,l könnyen kezelhet,, egyszer

rendszert alakította ki. A banki rendszerüket pozitívumként értékelem. A

vállalkozás percek alatt végrehajthatja banki m veleteit, vagy hozzájuthat a bank által szolgáltatott információkhoz. Fontos a gyorsaság. A vállalkozás tulajdonosai, partnerei és a hatóságok a felépített számviteli és pénzügyi rendszerükb,l mindig a legfrissebb adatokat

40

kapják meg. Vizsgálandó, hogy nem lenne gazdaságosabb a bérszámfejtést a vállalkozásnak készíteni és esetleg egy olyan szoftvert vásárolni illetve továbbfejleszteni, amellyel megoldhatnák a dolgozók bérének és egyéb személyi jelleg

kifizetések

elszámolását. A társaságnak hosszú távra is terveznie kellene, hiszen a piac elvesztésére is gondolni kell, ha esetleg egy új, dinamikus vállalkozás belépne a piacra. A Kft-nek meg kellene gondolnia a vállalkozási tevékenységnek a kiszélesítésére és újabb partnerek felkutatására. A jelenlegi értékesítési forgalom mellett nincs szükség ennyi kapacitásra és ha nem vezetnek be egy új termék szállítását, akkor a rendelkezésre álló er,forrásokon csökkenteni kell. Új tevékenységként a hulladékszállítást lehetne elkezdeni. Összességében megállapítható, hogy az Épfu Sped Kft egy dinamikusan fejl,d, társaság. Az egyre korszer bb járm vek beszerzése kényelmesebb, kultúráltabb munkakörülményeket teremt a gépjárm vezet,k számára, valamint a társaság piaci megítélésében jelent,s szerepet játszik. Egy ügyfél nagyobb bizalommal fordul egy olyan céghez, amely egységes, modern járm parkkal, arculattal jelenik meg a piacon. A fejlesztéseket a már elért eredményekre alapozva, némi kölcsön segítségével hajtják végre. Megfontolandó, hogy a költségeket hogyan lehetne csökkenteni, hiszen hiába a magas árbevétel, ha a ráfordítások nagyobb mértékben növekednek. A tulajdonosok egyenl,re nem osztalék kivételére, hanem vagyongyarapításra törekednek. A cementértékesítésnél és a szállítási tevékenységnél viszonylag stabil piacot sikerült kialakítani.

41

Irodalomjegyzék

1. Dr. Sztanó Imre-Dr. Vörös Miklós: Számviteli alapismeretek – Saldo 2001 2. Dr. Gazsó József – Dr. Körmendi Lajos: Az elemzés – ellen,rzés módszertana – PSZF jegyzet 3. Dr. Bíró Tibor - Dr. Pucsek József: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése – Perfekt 2001 4. Kresalek Péter – Dr. Pucsek József: Példatár a vállalkozások tevékenységének komplex elemzéséhez – Perfekt 2001 5. Harangozóné Dr. Tóth Edit – Dr. Bíró Tibor – Fridrich Péter: Számviteli kézikönyv – Unió Kiadó 2002 6. Némethné Futás Csilla – Dr. Szepesi István: Beszámolókészítés 2001 – Kompkonzult Számítástechnikai és Tanácsadó Kft 2001 7. Számvitel a vállalkozások gyakorlatában – Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft és Tanácsadó Bt 2002 8. Dr. Gellért Andor: Digitális pénzügyek – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft 2001 9. Otto H. Jacobs – Andreas Österreicher: Mérlegelemzés – Kossuth Kiadó 2000 10. Az Épfu Sped Kft bels, dokumentációi: -

számviteli politika

-

éves beszámolók

-

számviteli szabályzatok

-

program leírások 42

MELLÉKLETEK

43

1. sz. melléklet

Az Épfu Sped Kft 1998-2001 évi mérlege

Adatok eFt-ban

Tétel megnevezése Befektetett eszközök Tárgyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Pénzeszközök Aktív id,beli elhatárolások Eszközök összesen

1998 60.155 60.155 18.911 218 17.622 1.071 14 79.080

1999 53.250 53.250 31.650 751 30.403 496 56 84.956

2000 50.285 50.285 41.092 2053 38.809 230 63 91.440

2001 55.047 55.047 34.075 4.768 29.235 72 55 89.177

Adatok eFt-ban

Tétel megnevezése Saját t,ke Jegyzett t,ke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív id,beli Elhatárolások Források összesen

1998 36.132 42.180 -6.317 269 211 42.310 42.310

1999 36.607 42.180 -6.048 475 1.928 45.877 45.877

2000 56.672 42.180 -5.573 20.065 34.543 34.543

2001 61.530 42.180 14.492 4.858 27.516 27.516

427

544

225

131

79.080 84.956 91.440 89.177

44

2.sz.melléklet

Az Épfu Sped Kft 1998-2001 évi eredménykimutatása

Adatok eFt-ban

Tétel megnevezése 1998 1999 2000 2001 Értékesítés nettó árbevétele 216.041 240.626 297.267 236.978 Egyéb bevételek 12.019 6.966 3.813 5.799 Anyagjelleg ráfordítások 173.236 192.093 239.415 194.272 Személyi jelleg ráfordítások 12.246 12.766 23.830 25.272 Értékcsökkenési leírás 4.797 6.383 6.851 8.001 Egyéb költségek 26.768 23.342 Egyéb ráfordítások 8.784 8.609 5.619 6.595 Üzemi (üzleti) tevékenység 2.229 4.399 25.365 8.230 eredménye Pénzügyi m veletek bevételei 288 128 1.473 Pénzügyi m veletek ráfordításai 2.191 3.100 1.988 2.076 Pénzügyi m3veletek -1.903 -2.972 -515 -2.076 eredménye Szokásos vállalkozási 326 1.427 24.850 6.154 eredmény Rendkivüli bevételek Rendkivüli ráfordítások 329 Rendkivüli eredmény -329 Adózás el>tti eredmény 326 1.427 24.521 6.154 Adófizetési kötelezettség 57 952 4.456 1.296 Adózott eredmény 269 475 20.065 4.858 Mérleg szerinti eredmény 269 475 20.065 4.858

45

3.sz.melléklet

Az Él Sped Kft 1998-2001 évi mérlege

Adatok eFt-ban

Tétel megnevezése Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Pénzeszközök Aktív id,beli elhatárolások Eszközök összesen

1998 25.274 47 25.227 11.736 257 9.444 2.035 252 37.262

1999 35.814 31 35.783 20.675 1.170 16.633 2.872 418 56.907

2000 36.026 40 35.986 22.189 20.300 1.889 58.904

2001 43.838 781 43.057 25.169 690 16.757 7.722 250 69.257

Adatok eFt-ban

Tétel megnevezése Saját t,ke Jegyzett t,ke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív id,beli elhatárolások Források összesen

1998 33.535 16.280 9.151 8.104 3.680 3.680

1999 37.385 16.280 17.255 3.850 56 19.405 4.591 14.814

2000 41.626 16.280 21.105 4.241 69 17.175 2.196 14.979

2001 48.391 16.280 25.346 6.765 20.866 6.160 14.706

47

62

34

-

37.262 56.907 58.904 69.257

46

4.sz.melléklet

Az Él Sped Kft 1998-2001 évi eredménykimutatása

Adatok eFt-ban

Tétel megnevezése 1998 1999 2000 2001 Értékesítés nettó árbevétele 113.777 118.431 148.980 149.754 Egyéb bevételek 1.551 1.055 2.153 4.378 Anyagjelleg ráfordítások 84.594 86.481 116.012 117.296 Személyi jelleg ráfordítások 13.022 14.730 16.610 17.127 Értékcsökkenési leírás 2.580 4.075 5.390 6.261 Egyéb költségek 3.036 4.203 Egyéb ráfordítások 1.222 2.203 5.253 3.470 Üzemi (üzleti) tevékenység 10.874 7.794 7.868 9.978 eredménye Pénzügyi m veletek bevételei 152 137 144 123 Pénzügyi m veletek ráfordításai 706 645 572 Pénzügyi m3veletek 152 -569 -501 -449 eredménye Szokásos vállalkozási 11.026 7.225 7.367 9.614 eredmény Rendkivüli bevételek 218 Rendkivüli ráfordítások 544 73 63 94 Rendkivüli eredmény -544 -73 155 -94 Adózás el>tti eredmény 10.482 7.152 7.522 9.435 Adófizetési kötelezettség 1.878 1.302 1.281 170 Adózott eredmény 8.604 5.850 6.241 9.265 Jóváhagyott osztalék, részesedés 2.000 2.500 Mérleg szerinti eredmény 8.104 3.850 4.241 6.765

47

5.sz melléklet

Épfu Sped Kft f>könyvi kivonatából információk Adatok eFt-ban

Megnevezés 1998 1999 2000 2001 ELÁBÉ 100.540 106.073 120.979 96.521 Vev,k 13.494 28.328 37.172 26.489 Szállítók 1.731 9.562 18.211 16.822 6.sz.melléklet

Mellékszámítások (Épfu Sped Kft)

Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele -ELÁBÉ Bruttó termelési érték -Anyagjelleg ráfordítások Anyagmentes termelési érték -Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték -Személyi jelleg ráfordítások Tiszta jövedelem Aktivált tárgyi eszközök +Készletek Összes eszközök Anyagjelleg ráfordítások +Értékcsökkenési leírás +Személyi jelleg ráfordítások +Egyéb ráfordítások Összes el> és holtmunka Bruttó munkajövedelem

1998 216.041 100.540 115.501 72.696 42.805 4.797 38.008 12.246 25.762 60.155 213 60.363 173.236 12.246 4.797 26.768 217.047 12.246

48

1999 240.626 106.073 134.553 86.020 48.533 6.383 42.150 12.766 29.904 53.250 751 54.001 192.093 12.766 6.383 23.342 234.584 12.766

Adatok eFt-ban

2000 297.267 120.979 176.288 63.127 57.852 6.851 51.001 23.830 27.171 50.285 2.053 52.338 239.415 23.830 6.851 5.619 275.715 23.830

2001 236.978 96.521 140.457 53.815 42.706 8.001 34.705 25.679 9.026 55.047 4.768 59.815 194.272 25.679 8.001 6.595 234.547 25.679