K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.452/16/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a FreeSoft Nyrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 8.) és a HUMANsoft Elektronikai Kft. (1037 Budapest, Montevideo u. 8., a továbbiakban közösen: kérelmező) által a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. (1081 Budapest, Csokonai u. 3.), a Magyar Országos Levéltár (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2-4.) és Budapest Főváros Levéltára (1139 Budapest, Teve u. 3-5., a továbbiakban közösen: ajánlatkérők) „Az „Elektronikus levéltár” című EKOP-1.2.8-08-2008-0001 című pályázat keretében az elektronikus levéltár szoftver és hardver elemeinek szállítása, valamint kapcsolódó szolgáltatások teljesítése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 41. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését, a Kbt. 121. § (10) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 121. § (8) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg egyetemlegesen kérelmező részére 900.000.-Ft, azaz kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült további költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele, az ügyben tartott tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. IV. fejezete szerinti tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, melyre vonatkozó részvételi felhívása 2011. február 4-én, 2011/S 24-038735 számon jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, melyet 2011. február 2-án adott fel közzétételre. Ajánlatkérő a hirdetményt módosította, melyre vonatkozó korrigendum 2011/S 32-051928 számon 2011. február 16-án megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A felhívás II.1.5) pontja szerint a beszerzés tárgya: Vállalkozási szerződés az elektronikus levéltár megvalósítására. A felhívás II.2.1) pontjában került meghatározásra a beszerzés teljes mennyisége, mely szerint: „Az „Elektronikus levéltár” című EKOP-1.2.8-082008-0001 című pályázat keretében az elektronikus levéltár szoftver és hardver elemeinek szállítása, valamint kapcsolódó szolgáltatások teljesítése az alábbiak szerint: ajánlatkérő meghatározott tevékenységét támogató 1 db E-levéltári rendszer tervezése, tervdokumentáció készítése, a tervezett rendszer megvalósítása, a rendszerhez előírt kiviteli tervdokumentáció elkészítése, oktatása. A feladatleírást az ajánlati dokumentáció műszaki leírása fogja tartalmazni. Az eljárás becsült értéke 1.600.000.000.-HUF+10%.” Ajánlatkérő részajánlattételre és alternatív ajánlat benyújtására nem biztosított lehetőséget. A beszerzés finanszírozása az EKOP-1.2.8-08-2008-0001 című projekt keretében történik. A részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. A felhívásban ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszerét jelölte meg az alábbi részszempontok és súlyszámok meghatározásával: Részszempont 1. Ajánlati ár 2. A megajánlott műszaki megoldás megfelelősége.
Súlyszám 70 30
3
2.1. A MOL számára szállítandó levéltári nyilvántartó szoftverrendszer kialakításának megfelelősége. 2.2. A BFL számára szállítandó levéltári nyilvántartó szoftverrendszer kialakításának megfelelősége. 2.3. A Kopint-Datorg számára szállítandó Központi Archívum szoftveres alkalmazás eszköztár megfelelősége.
8 8 14
A felhívásban ajánlatkérő a részvételi határidőt 2011. március 10-ében, a részvételi szakasz eredményhirdetésének időpontját 2011. március 31-ében, míg az ajánlattételi felhívás megküldését a kiválasztott jelentkezőknek 2011. március 31-ében rögzítette. Ajánlatkérő az eljárás során a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 112. §-a alapján biztosítja. A felhívás VI.3) További információk 6) alpontja értelmében „az ajánlatok értékelése során a részszempontokra adható pontszám. 1-20 pont. Valamennyi részszempont esetében az arányosítás módszere kerül alkalmazásra. A bírálat módszereinek részletes ismertetését az ajánlati dokumentáció tartalmazza”. Ajánlatkérő a felhívás VI.3) További információk 8) alpontjában előírta, hogy „A közbeszerzési eljárás tárgyában szereplő projektet 3 konzorciumi tag valósítja meg. A konzorcium ajánlatkérőn kívüli másik két tagja, így a közbeszerzési eljárás további közös ajánlatkérőinek neve: Magyar Országos Levéltár 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2-4. és Budapest Főváros Levéltára 1139 Budapest, Teve u. 3-5. A konzorcium vezetője a Kopint-Datorg Zrt.”. Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is készített, mely tartalmazta a részvételi felhívást, az útmutatót és az iratmintákat. Ajánlatkérő konzultációt tartott és megválaszolta a jelentkezők által feltett kérdéseket. A részvételi jelentkezési határidőre a Grepton Informatikai Zrt., a RatioNet Zrt. és az Answare Kft. közös jelentkező, a NESS Hungary Kft., az AQUIS Informatikai Zrt., a Getronics Magyarország Kft., a Navigátor Zrt., a CompuWorx Informatikai Zrt., a Synergon Kft., a Comparex Magyarország Kft. és WSH Kft. közös jelentkező, az S&T Consulting Hungary Kft. és CONTUM Kft. közös jelentkező, az IQSYS Zrt., a Bull Magyarország Kft. és kérelmező nyújtott be jelentkezést. Ajánlatkérő 2011. március 17-én hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést küldött jelentkezőknek.
4
Ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárásaként 2011. március 31. napján készítette el az összegzését a részvételi jelentkezések elbírálásáról, mely szerint valamennyi jelentkező jelentkezése érvényes lett. Ajánlatkérő 2011. március 31én megküldte ajánlattevőknek az ajánlattételi felhívást. A felhívás l) pontja határozta meg a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai az alábbiak szerint: „Ajánlatkérő a tárgyalást – Kbt. 127.§ (2) bekezdésben írt ajánlati kötöttség nélkül egy fordulóban, amely több tárgyalási kört is magában foglalhat - folytatja le. Ajánlattevő a benyújtott ajánlatát, ajánlatkérő pedig az ajánlattételi felhívását, a dokumentációban foglalt rendelkezéseket módosíthatja. Az eljárás résztvevői a tárgyaláson szabadon tárgyalhatnak a megkötendő szerződés feltételeiről, a kereskedelmi ajánlatról, továbbá a megvalósítandó műszaki tartalomról. (…) Ajánlatkérő a tárgyalás menetében kérheti az ajánlattevőket módosított ajánlat benyújtására. Ennek feltételeit egységesen, írásban fogja közölni valamennyi ajánlattevővel. Az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejezésével, a végső ajánlat benyújtásával jön létre ajánlatkérő és ajánlattevő között, és a szerződést az ajánlattételi felhívásnak, a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezéskori tartalma szerint kell megkötni. A tárgyalásról tárgyalási jegyzőkönyv készül, amelyet mind ajánlattevőnek, mind pedig ajánlatkérőnek a tárgyalás befejezésekor alá kell írnia. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben rögzítésre kerülnek mindazon tények, amelyek tekintetében ajánlattevő ajánlatát módosítja, illetve az a körülmény is, ha ajánlattevő ajánlatát változatlan tartalommal fenntartja.” Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. április 21-ében, az első tárgyalás időpontját 2011. április 28-ában, az eredményhirdetés tervezett időpontját 2011. május 20-ában, míg a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. június 2-ában határozta meg. Ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt készített a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében, mely tartalmazta az ajánlattételi felhívást, útmutatót az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban, a vállalkozási szerződés tervezetét, a műszaki leírást, a kitöltendő és becsatolandó mellékleteket és CD-t a teljes terjedelmű dokumentációval.
5
Ajánlatkérő a dokumentáció 2. számú mellékleteként „Ajánlati nyilatkozat” mintát adott ki, mely többek között rögzítette, hogy „Nyilatkozunk, hogy nyertességünk esetén készek és képesek vagyunk a szerződés megkötésére és teljesítésére. Az általunk kért ellenszolgáltatás összegét Kereskedelmi ajánlatunk tartalmazza. A szolgáltatás teljesítését a részvételi felhívás, az ajánlattételi felhívás és dokumentációban, valamint a végleges ajánlatunkban foglalt feltételek mellett elvállaljuk. Vállaljuk a termékek leszállítását és kapcsolódó szolgáltatások teljesítését a műszaki leírásban meghatározott és a megkötendő vállalkozási szerződésben szereplő feltételek mellett az ott meghatározott időtartamig”. A dokumentáció 2.4) pontja szerint „A kiegészítő tájékoztatás során adott válaszok az ajánlati felhívás és dokumentáció részét képezik, ezeket az ajánlattétel során figyelembe kell venni”. A dokumentáció 3.5) pontja értelmében az ajánlat kötelező tartalmi eleme a szakmai ajánlat, amelynek a következőket kell tartalmaznia: „A levéltárak stabil működése szempontjából elengedhetetlen a hosszú távú biztonság megteremtése mind üzleti, mind technológiai téren. Ennek részei a szállított rendszer homogenitása, a rugalmas bővíthetőség, az egyedi igények kielégíthetősége. Ennek vizsgálatához és értékelhetőségéhez Ajánlattevő minden szállítandó komponensre - mutassa be az ajánlott rendszer komponenseinek eredetét (kész szoftver esetén), - ajánlattevő és az adott komponens gyártója közötti viszonyt (kész szoftver esetén), - a rendszer hosszú távú, biztonságos működtetését biztosító egyéb feltételeket, támogatási lehetőségeket, - az ajánlott és szállítandó rendszer komponenseinek magyarországi képviseletét (kész szoftver esetén). Az ajánlatnak olyan rendszerek bevezetésére kell kiterjednie, amelyek megfelelnek a műszaki dokumentációban megfogalmazott feltételeknek, ugyanakkor a bevezetést végző vállalkozás(ok)nak rendelkeznie kell olyan bevezetési módszertannal, amely támogatja a projekt sikerét. A rendszer szoftver komponenseire vonatkozóan előírt öt (5) éves garancia időtartama alatt a rendszerben jogszabálykövetés, verziófrissítés címén csak olyan módosítások alkalmazhatóak, amelyek a rendszer elemeinek
6
együttműködését nem veszélyeztetik, annak funkcionalitásában csökkenés nem következhet be. A rendszer hardver komponenseire vonatkozóan előírt három (3) éves garancia időtartama alatt a rendszerben olyan módosítások alkalmazhatóak, amelyek a rendszer elemeinek együttműködését nem veszélyeztetik, annak funkcionalitásában csökkenés nem következhet be. Az ajánlat elbírálásában előnyt jelent a minél hosszabb garanciális idő, és hozzá tartozó szolgáltatások biztosítása. A bevezetéssel összefüggésben szervezési, bevezetési ütemterv bemutatása követelmény, különös tekintettel az alábbiakra: - bevezetési és fejlesztési módszer, módszertant - szervezés, munkamegosztás - erőforrásterv (vállalkozói és megrendelői, illetve feladatkörönkénti bontásban) - sorrendi meghatározottságok, kritikus utak - mérföldkövek. (…) Ajánlattevőnek műszaki ajánlatát olyan struktúrában kell kidolgoznia, hogy abban a 2. részszempont alszempontjaiban foglaltak, illetve az azokban felsorolt követelmények sorrendjében ismerteti az általa az egyes rendszerelemekre ajánlott konkrét megoldását, rendre megadva azt, hogy az hogyan felel meg az ott megfogalmazott követelményeknek. Ajánlatkérő az ajánlott műszaki megoldás minőségét értékeli. Az LNYR (A és B) vonatkozásában olyan megoldást kell alkalmazni, amelyik legalább az EU tagállamaiban több nemzeti levéltárban vagy legalább egy nemzeti és egy regionális/megyei/városi levéltárban ténylegesen működő rendszer. (Ez a követelmény nem vonatkozik a MOL-ban működő KUTINFO és RESTINFO rendszerek funkcionalitásának biztosítására) A központi archívum (F) esetében nyilatkozat csatolása, miszerint az alkalmazandó OAIS funkcionalitást megvalósító termék, műszaki megoldás legalább egy EU nemzeti levéltárban ténylegesen működő rendszer, megjelölve a működés helyét, felsorolva az alkalmazott megoldásokat.” Az ajánlat kötelező tartalmi elemeként határozza meg a dokumentáció 3.6) pontja a kereskedelmi ajánlatot, melyet az 5. számú melléklet szerinti táblázat alapján kell kitölteni. A táblázatokon kívül ajánlattevőnek olyan részletezettségű ártáblázatot kell készítenie, amelyben tételesen feltünteti a szállítandó termékek típusát, darabszámát, egységárát. A nyújtandó szolgáltatások esetében is szükséges a lehető legnagyobb részletezettséggel megadni a nyújtott szolgáltatás nevét, mennyiségét és egységárát (összárát). A táblázatot ajánlatkérőnként kell elkészíteni. A táblázat kitöltésekor a 3.6 pontban leírt követelményeket az
7
ajánlattevőnek maradéktalanul figyelembe kell vennie annak érdekében, hogy pályázata sikeres legyen. Az Ajánlattevőnek teljes körű ajánlatot kell tennie a rendszer bevezetésére vonatkozóan, vagyis az ajánlati árnak tartalmaznia kell minden költséget, így a tervezési, fejlesztési, bevezetési költségek mellett a felhasználók és az üzemeltetők képzésének a költségét is. Az ajánlatnak minden olyan költséget magába kell foglalnia, amely a projekt megvalósítás időtartama alatt felmerül. Ajánlatkérő a megvalósított rendszer szoftver komponenseire vonatkozóan a rendszer átadásától számítottan öt év garanciát ír elő. Azon rendszerelemek vonatkozásában, amelyek a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSzF) Közbeszerzési portálján az ajánlattétel időpontjában érvényes keretszerződések árlistáiban megtalálhatóak, Ajánlatkérő az azokban szereplő legalacsonyabb árakat tekinti irányadónak.” A műszaki és kereskedelmi ajánlatot ajánlatkérő az alábbiak szerint értékeli: A megvalósítás területei (Projektelemek) A. B. C.
D.
E. F.
G.
Ár
Műszaki megfelelés 2.1 alszempont 2.2 alszempont
A MOL számára szállítandó levéltári nyilvántartó szoftverrendszer A BFL számára szállítandó levéltári nyilvántartó szoftverrendszer A MOL számára szállítandó Archiváló Laboratórium és Levéltár Technológiai Központ eszköz és alkalmazásrendszere 5. számú A BFL számára szállítandó Elektronikus melléklet Archiváló Laboratórium és Levéltár „Rendszer Technológiai Központ eszköz és megvalósítása alkalmazásrendszere mindösszesen” A Kopint-Datorg számára szállítandó értékelése Irattári szolgáltatásrendszer kialakítása A Kopint-Datorg számára szállítandó 2.3 Központi Archívum szolgáltatásrendszer alszempont szoftveres eszköztár A Kopint-Datorg számára szállítandó Központi Archívum szolgáltatásokat biztosító hardver eszközrendszere
8
A dokumentáció 2. bírálati részszempontjának értékelése körében az alábbiak kerültek rögzítésre: Az egyes projektelemek értékelésének %-os súlyarányai: Műszak ajánlat alszempontok A (2.1 alszempont) B (2.2 alszempont) F (2.3 alszempont)
Műszak ajánlat (összesen 30 %) résszempont súlyszámai 8% 8% 14%
A 2. bírálati részszempont és alszempontjai tekintetében ajánlatkérő a következők szerint értékeli az ajánlatokat. A „Kritikusság” oszlopban „kritikus”-nak minősített elvárások mindegyikét az ajánlattevőnek teljesítenie kell, ennek nem teljesülése esetén az ajánlat érvénytelen. A 2. részszempont alszempontjai (2.1.-2.3. alszempontok) tekintetében Ajánlatkérő azt értékeli, hogy a Műszaki melléklet 7. Ajánlatkérő által meghatározott követelmények pontjában a táblázat utolsó három oszlopában fehér színnel (üres mező) megjelölt kritikus követelményeket ajánlatkérő Késztermék alkalmazásával, vagy Fejlesztéssel teljesíti-e. A projekt feszített ütemezése és a kipróbált késztermékek kockázatcsökkentő alkalmazása miatt ajánlattevő számára a késztermék minél nagyobb arányú alkalmazása előnyös. Ennek megfelelően az egyes alszempontok egyes, kritikus funkcióinak késztermékkel történő megvalósítása egy (1) pontot, míg fejlesztéssel történő megvalósítása nulla (0) pontot ér. Értelemszerűen a kritikus feltételek mindegyikének késztermékkel történő megvalósítása összességében maximális, míg mindegyikének fejlesztéssel történő megvalósítása összességében minimális, azaz nulla (0) pontot ér. Ajánlattevőnek ezért a követelmények mellett feltüntetett kitölthető mezőben nyilatkoznia kell, hogy azt Késztermék alkalmazásával (k), vagy Fejlesztéssel teljesíti-e (f). Ajánlatában meg kell jelölnie (nyilatkoznia kell), hogy a késztermékkel teljesítendő elvárások mely helyen működnek. (…) Az így, az egyes alszempontokra kialakuló pontszámot ajánlatkérő a fenti arányosítás alkalmazásával pontozza: a legmagasabb osztályzati értéket elérő ajánlat a maximális pontszámot kapja, a többi ajánlattevő pedig a legjobbhoz viszonyítva az összesített osztályzatára arányosan kevesebb pontot kap. Ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő ajánlatára részszempontonként, illetve az 1. és 2. részszempont esetében alszempontonként kiosztja a pontszámot, majd a kapott pontszámot megszorozza a részszemponthoz, illetve az 1. és 2. részszempont esetében az alszemponthoz tartozó súlyszámmal. A súlyszámmal szorzott pontszámokat ajánlatkérő ajánlattevőnként összesíti és megállapítja a legmagasabb pontszámot elérő ajánlattevőt
9
A „Kritikusság” oszlopban szereplő „fontos”-nak minősített elvárások közül ajánlattevő szabadon választhat, hogy melyeknek kíván megfelelni, ugyanakkor a megoldás szállításának hiánya nem okozza az ajánlat érvénytelenségét.” A dokumentáció Műszaki Melléklet 6.1.1) pontja értelmében „Az alapcélként kitűzött hosszú távú megőrzés kikényszeríti, hogy a kialakítandó infrastruktúra minden elemében módosítható legyen. Ennek a feltételnek csak a megfelelően komponensekre és rétegre bontott, lazán csatolt alkalmazás képes megfelelni. Az egyes alkalmazásrétegekben a felelősségek elhatárolása teszi lehetővé, hogy egy elem megváltoztatása esetén a módosítás hatása ne terjedjen a szükséges mértéknél tovább. A jelenleg használatban levő informatikai módszerek közül a szolgáltatás alapú Service Oriented Architecture (SOA) jól megközelíti az elvárt rugalmasságot és stratégiai szemléletet. A SOA víziójában egy folyamatosan változás alatt álló és üzemben lévő, lazán csatolt, elosztott alkalmazás jelenik meg, amely az egyes elemekre, a kommunikációs csatornákra, mind az informatikai rendszer egészére teljesíti a funkcionális és biztonsági követelményeket. Az Elektronikus Levéltár létrehozásakor különös figyelmet kell fordítani a felépítés és a módszerek időtállóságának szempontjaira, mivel a megcélzott időtávon nem remélhető az egyéb paraméterek változatlansága. A komplexitás és az elvárt rugalmasság megvalósítása feltételezi az ún. enterprise hardver- és szoftverkörnyezet használatát. Az eszközök maximális kihasználása érdekében az informatikai rendszer különböző elemeit virtuális környezetben kell futtatni. A virtuális környezet lehetővé teszi a rendelkezésre álló erőforrások optimális elosztását az egyes elemek között (pl. nagy tömegű tartalomkonverzió esetén nagyobb processzorteljesítmény rendelhető a konverzió kiszolgálásához).” Az ajánlattevők ajánlatának kötelező elemeként becsatolandó 2. sz. melléklet „Ajánlati nyilatkozat” az alábbiakat tartalmazta: „A szolgáltatás teljesítését a részvételi felhívás, az ajánlattételi felhívás és dokumentációban, valamint a végleges ajánlatunkban foglalt feltételek mellett elvállaljuk”. Ajánlattevőknek a dokumentáció Műszaki melléklet 7. Ajánlatkérő által meghatározott követelmények táblázatos dokumentációjában került 600 pontban felsorolásra az ajánlatkérő által elvárt műszaki tartalom. Ajánlattevőknek a dokumentáció 5. melléklete szerint kereskedelmi árajánlatuk megtételéhez 3 táblázatot kellett kitölteniük, I. Komponensenkénti, a II. Tételes és a III. Költségnemenkénti táblázatot. A
kereskedelmi
ajánlatban
megvalósítási
területemként
(A-G)
kellett
10
ajánlattevőknek az árakat megadniuk. Az I. Komponensenkénti ártáblázat a következő elemeket tartalmazta megvalósítási területemként (A-G): - A rendszerhez megajánlott kész szoftvermodulok díja (ha van) Nettó ár (Ft) - Az I. kategóriához megajánlott modulok testre szabásának, szükséges továbbfejlesztésének díja (ha van) Nettóár (Ft) - A rendszerhez megajánlott újonnan fejlesztendő szoftvermodulok díja (ha van) Nettó ár (Ft) - A rendszerhez megajánlott nyílt forráskódú termékek esetében a testre szabás és támogatás költsége (ha van) Nettó ár (Ft) - Hardvereszközök díja (ha van) Nettó ár (Ft) - Lokális hálózat kiépítése (ha van) Nettó ár (Ft) - Oktatások díja Nettó ár (Ft) - Rendszerelem összesen Nettó ár (Ft) A II. Tételes ártáblázat kitöltésekor ajánlatkérő előírta, hogy „Ajánlattevőknek az alábbiak szerint meg kell adniuk fenti tételeket részletesen is, a rendszerintegrációs költséget az oktatások kivételével minden esetben külön tételként kell felsorolni (a sorok száma értelemszerűen bővítendő: licenszek, eszközök, konzultációs napidíjak, stb.). A táblázat a megvalósítási területeket (A-G) az alábbi költség sorokra bontotta: I. A rendszerhez megajánlott kész szoftvermodulok díja (ha van) II. Az I. kategóriához megajánlott modulok testre szabásának, szükséges továbbfejlesztésének díja (ha van) III. A rendszerhez megajánlott újonnan fejlesztendő szoftvermodulok díja (ha van) IV. A rendszerhez megajánlott nyílt forráskódú termékek esetében a testre szabás és támogatás költsége (ha van) V. Hardvereszközök díja (ha van) VI. Lokális hálózat kiépítése (ha van) VII. Oktatások díja A fenti soronként kellett megadni az alábbi oszlopok árait: rendszerintegráció költsége, db, nettó egységár, valamint összesen nettó ár. A III. Költségnemenkénti ártáblázatban ajánlattevőknek az alábbi bontásban is meg kell adniuk a rendszer bevezetésének díjait Projekt elem. A-G
Költségnem Építési, felújítás, bővítés
Nettó ár (Ft)
11
Projekt elem.
Összesen
Költségnem
Nettó ár (Ft)
Eszköz beszerzés (hardver) Immateriális javak beszerzése (szoftver) - vagyoni értékű jog Képzés költsége Mérnöki, szakértői díjak * Összesen Építési, felújítás, bővítés Eszköz beszerzés (hardver) Immateriális javak beszerzése (szoftver) - vagyoni értékű jog Képzés költsége Mérnöki, szakértői díjak Rendszer megvalósítása mindösszesen
Ajánlatkérő a dokumentáció műszaki mellékletében rögzítette követelményeit az alábbiak szerint: A dokumentáció 6.1.1 Logikai struktúra fejezetében ajánlatkérő előírta, hogy „A komplexitás és az elvárt rugalmasság megvalósítása feltételezi az ún. enterprise hardver- és szoftverkörnyezet használatát”. „A műszaki mellékletben alkalmazott követelménytípus-jelölések: Kritikus: kötelező követelmény (nem vállalása az ajánlat érvénytelenítésével jár); Fontos: ajánlott követelmény (ajánlattevő szabadon választhat, hogy melyeknek kíván megfelelni, hiánya nem okozza az ajánlat érvénytelenségét). A követelmények áttekintésén és értelmezésen túl kérjük jelöljék meg azt, hogy az egyes modulok esetében (Ajánlattételi dokumentáció - A műszaki és kereskedelmi ajánlat tartalma - Műszaki megfelelés: A (2.1 alszempont) - MOL LNYR, B (2.2 alszempont) - BFL LNYR, F (2.3 alszempont) - KA Szolgáltatásrendszer) az egyes funkcionális feltételeknek a megajánlott rendszer fejlesztés (F) vagy késztermék (K) alkalmazásával fog megfelelni. A jelölésnél kérjük vegyék figyelembe az alábbiakat: Szoftver esetében készterméknek tekintjük azt, amelyik • Rendelkezik legalább egy darab működő (tehát referenciával rendelkező), használatban levő példánnyal. • Megfelel az ajánlatkérő által megfogalmazott követelményekben foglaltaknak és hibamentesen működik; • Rendelkezik o fejlesztési dokumentációval (mint forráskód),
12
o felhasználói dokumentációval (mint felhasználói kézikönyvek); o kereskedelmi dokumentációval (mint licenc); o telepítő készlettel (mint telepítési forrás, és installációs dokumentáció); Amely termék nem felel meg fenti bármelyik követelménynek, az fejlesztésnek (F) tekintendő.” A dokumentáció 3.1.14. fejezetében került meghatározásra, hogy „Jelen közbeszerzési eljárás az Elektronikus Levéltár létrehozásának következő feladataira vonatkozik: • az Elektronikus Levéltár logikai és fizikai szintű rendszertervezés, benne a szükséges hardver és kommunikációs infrastruktúra technikai specifikációjának kidolgozása, • Elektronikus iratátvétel kialakítása (kapcsolat az iratképzők felé) • a rendszer által használt kommunikációs eljárások és interfészek kidolgozása és implementálása, • hálózatfejlesztési feladatok megvalósítása a MOL és BFL megjelölt telephelyén, • az alkalmazói szoftver kifejlesztése, • a szükséges dobozos, kész, és integrálandó szoftverek, és licenszek szállítása, • meghatározott alkalmazói rendszerek integrálása, adatkörök migrálása • a szükséges hardver és kommunikációs infrastruktúra szállítása, megvalósítása, • a konzorcium három tagjánál a rendszer teljes implementációja, • szoftver- és jogszabály-követési feladatok ellátása, • oktatási, helpdesk feladatok ellátása, • disszeminációs feladatok elvégzése (jó gyakorlatok elterjesztése, a tapasztalatok megosztása. a szolgáltatások minél nagyobb arányú kiterjesztése a későbbiekben csatlakozókra, • karbantartási és üzemeltetési szolgáltatások kidolgozása, biztosítása.” Az NFK-2.3.2 kritikus követelményben került rögzítésre, hogy „elvárás a működés során az Elektronikus Levéltári rendszer minden komponensére a mentés és visszaállítás biztosítása”. Az NFK-6.5.4 kritikus követelmény értelmében az „Ajánlattevő mutassa be, hogy a fejlesztés/kivitelezés során hogyan rendelkezik a SOA technológiai elemek és hatások kezeléséről, miképpen alkalmazza azokat, hogyan jelenik meg a kivitelezés során a SOA Governance feltételrendszere és szervezeti hatásai. Ajánlatkérő számára előnyös, ha Ajánlattevő:
13 -
a választott SOA technológia felhasználása során, a szükséges minőségi és technológiai elvárásokat dedikált erőforrások és feladatkörök bevonásával biztosítja a technológiaelemek megfelelő felhasználását és követelményeinek megfelelését minden szempontból garantálja a különféle megvalósítási elemek/komponensek összehangolását és tervezési/kivitelezési feladatait a SOA technológiai előírások és szempontok mentén biztosítja.”
A HVK-4.4.7 kritikus követelmény alapján „Sávszélesség szempontjából a központi rendszer tűzfal, betörés és vírusvédelmi eszközöknek képesnek kell lenniük minimum 1 Gb/s sávszélességű hálózati forgalom online szűrésére és átbocsátására”. A HVK-6.2.7. kritikus követelmény szerint „Audiovizuális beviteli munkahely, amely videó- és hangkazetták digitalizálására alkalmas (kamera sony hdrax2000e vagy azzal egyenértékű funkcionalitás 16GB memóriakártya, kamerastatív, mikrofon, lámpastatív, mozgóképszerkesztésre alkalmas editáló pc, Adobe Premier CS5 vagy azzal egyenértékő editáló szoftver)”. A HVK-6.1.5 kritikus követelmény: „SAN Storage: nettó minimum 80TB kapacitással, adatvédelmi funkcióval, redundáns vezérlő egységgel (pl. RAID10). Az eszköz legyen bővíthető”. A HVK-5.1.2 kritikus követelmény értelmében „Általánosságban elmondható, hogy jelen ismeretek szerint az egyes LTK-kban nem szükséges az infrastruktúra több helyszínes, katasztrófa-tűrő rendszer kialakítása, azonban a lokális rendszerek esetén is biztosítani kell az enterprise szintű, alapvető magas rendelkezésre állási technikák használatát (pl. RAID technológiák, duplikált alkatrészek)”. A HVK-6.2.1 kritikus követelmény: „Könyvszkenner a következő, vagy azzal egyenértékű specifikáció szerint: - Nagy teljesítményű színes, nagyformátumú dokumentum (könyv, térkép, poszter, műszaki rajz, újság, stb.) asztali szkenner A1 méretig, lábkapcsolóval, beépített könyvállvánnyal - 36 bites színmélység, 12 bites szürke árnyalat, 1 bites fekete-fehér - Szkennelhető felület: > DIN A1 880x460 mm - Autofókusz: 50mm - Felbontás legalább 600 dpi - A szkennelés ideje: 1 mp szürke, 4 mp színes (A2/C-size for 300dpi) - Könyvtartó: legalább 100 mm-es könyvgerinc vastagságig (opcionálisan vastagabb is)
14 -
A megvilágítás UV-mentes, LED-es fényforrással, szinkronizált, gerincgörbületre merőlegesen (az árnyékvetés miatt fontos) pásztázó fénysáv A dokumentumot csak a szkennelés ideje alatt érheti megvilágítás Üveglappal és anélkül egyaránt használható legyen Automatikusan nyíló tükröződésmentes üveglap.”
Az IFK-2.5.4 kritikus követelmény alapján „A Tanúsított Iratkezelő Szoftverek gyártóival együttműködve kell kialakítani az irattári archívum és a Tanúsított Iratkezelő Szoftverek közötti szoftverinterfész definícióját és végrehajtani a tesztelését. A MOL esetében javasolt az 1245/2010. (XI. 17.) Korm. határozat szerinti tervezett egységes szoftverrel történő együttműködés kialakítása, amennyiben a Korm. határozat megvalósítása késik, akkor elvárás a „Tanúsított iratkezelési szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatások és szoftverek beszerzése” tárgyában indított központosított közbeszerzési eljárás nagyvállalati modell nyertesei közül legalább egy kiválasztása /Montana (MonDoc System), Professzionál (GovSys), FreeSoft (Contectum (KIR3)/, ugyanakkor a BFL esetében a kerületi (fővárosi) önkormányzatoknál legelterjedtebb alkalmazás kiválasztása indokolt, továbbá kötelező ezen kívül még a konzorcium tagjait alkotó levéltárak által megnevezendő, illetékességi területükbe tartozó iratképző szerv Iratkezelő Szoftverével való együttműködés megvalósítása legalább levéltáranként egy-egy szerv esetében”. A SVK-2.1.2 kritikus követelmény szerint „Az ELKA szervereihez tartozó alkalmazás infrastrukturális szoftverelemek beszerzése, telepítése és konfigurációja (adatbázis-kezelők, applikációs szerver komponensek, SOA infrastruktúra, virtualizációs szoftverkomponensek, mentési rendszerek programjai stb.)”. Az SVK-2.2.5 kritikus követelmény szerint „Az alábbi adatbázis-kezelők max. 5 user/labor: MySQL server, MSSql server, Oracle server, DB2, Sybase, MS Access, PostgreSql”. Az SVK-2.2.7 kritikus követelmény alapján „Text-editor és XML szerkesztő szoftverek (nagy (több GB-s) szöveges állományokhoz)”. Az SVK-2.2.8 kritikus követelmény rögzíti, hogy „Képszerkesztő és képmanipuláló szoftverek, pdf-szerkesztő szoftverek, amelyek a következő elvárásokat kielégítik: - Képesek valamennyi ismert képformátum olvasására, szerkesztésére és konvertálására - Batch konverzió lehetősége - Nagy képi fájlok (akár 1 GB nagyságú) kezelésének lehetősége”.
15
Az SVK-2.2.12 kritikus követelmény alapján „Az újonnan beszerzendő munkaállomásokra vírusirtó szoftverek telepítése, amelynek előfizetése a 2011. és 2012. évre is egyaránt érvényes legyen”. Az SVK-2.2.16 kritikus követelmény „A LTK és LNYR szervereihez tartozó alkalmazás infrastrukturális szoftverelemek beszerzése, telepítése és konfigurációja (adatbázis kezelők, applikációs szerverkomponensek, virtualizációs szoftverkomponensek, stb.)”. Ajánlatkérő 2011. április 15-én (1-14/18/2011) megválaszolta az ajánlattevők által feltett kérdéseket. A 44. válaszban ajánlatkérő rögzítette, hogy „RTO és RPO egy-egy (1) nap”. Az ajánlattételi határidőre 2011. április 21-re ajánlatot nyújtott be a NESS Hungary Kft., a Bull Magyarország Kft., a RatioNet Zrt. és az Answare Kft. közös ajánlattevő, az IQSYS Zrt., az S&T Consulting Hungary Kft. és CONTUM Kft. közös ajánlattevő, a CompuWorx Informatikai Zrt., az AQUIS Informatikai Zrt. és kérelmező. A CompuWorx Informatikai Zrt. ajánlatának 11. oldalán az 2. sz. melléklet szerinti nyilatkozatban rögzítette, hogy „A szolgáltatás teljesítését a részvételi felhívás, az ajánlattételi felhívás és dokumentációban, valamint a végleges ajánlatunkban foglalt feltételek mellett elvállaljuk. Vállaljuk a termékek leszállítását és kapcsolódó szolgáltatások teljesítését a műszaki leírásban meghatározott és a megkötendő vállalkozási szerződésben szereplő feltételek mellett az ott meghatározott időtartamig”. Ajánlatkérő 2011. április 28-án tartotta meg tárgyalásindító megbeszélését, amelyen közölte a tárgyalás lefolytatásának részletszabályait. Ajánlatkérő az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott egy műszaki táblázatot (a 2. bírálati részszempont elemeit tartalmazó), melyet ajánlattevőknek kitöltve 2011. május 3-ig kellett visszaküldeni ajánlatkérőnek. Valamennyi ajánlattevő benyújtotta a 60 kritikus követelményt tartalmazó műszaki táblázatot. Ajánlatkérő 2011. május 5. és 6. napján megtartotta az első műszaki tárgyalást az ajánlattevőkkel, majd megválaszolta az ajánlattevők által a tárgyalás során feltett kérdéseket az alábbiak szerint: Ajánlatkérő 2011. május 6-i (1-14/25/2011) dokumentumában rögzítette, hogy „a tárgyalásos közbeszerzési eljárás műszaki tárgyalásán jelzett ajánlattevői kérdéseket, észrevételeket, amelyeket a módosított műszaki ajánlatok megtétele
16
során szükséges figyelembe venni és átvezetni. A műszaki ajánlat A és B projektelemeket kérjük a tárgyalásokon átadott kiegészítő információ szerint kezelni”. Aquis - Általános kérdések: „Az ELKA és LTK adatbázis-kezelő szoftverre a következő követelményeknek tegyen eleget: − Legyen saját klasztermegoldása, LTK esetében legyen (legalább 4 processzoros) adatbázis-kezelő licenc cluster opcióval 2 node-ra”. Opcionális kérések: „Kérjük T. ajánlattevőt, tegyen opcionális ajánlatot olyan folyamatmotorra, amely támogatja a folyamatok teljes életciklus-kezelését (ideális esetben: modellezés, szimuláció, futtatás, optimalizálás, egy terméken belül). A folyamatok modellezésénél üzleti felhasználók által is értelmezhető modellezési szabvány használatát támogatja (Mind BPMN), amit a folyamatmotor változtatás nélkül végrehajt. Legfontosabb cél a modern, rugalmas infrastruktúra és az alkalmazható módszertan használata.” A 2011. május 29-i (1-14/26/2011) ajánlatkérői válasz az alábbiakat rögzítette: 38. kérdés: „A SVK-2.2.5, SVK-2.2.6, SVK-2.2.7, SVK-2.2.8, SVK-2.2.9, SVK-2.2.10, SVK-2.2.13, SVK-2.2.20 szereplő szoftvereket hány db PC-re kell telepíteni?” Válasz: „Az SVK-2.2.5. követelmény ad választ a kérdésre, 5 user/labor, azaz 5 PC/labor, összesen 10 PC.” 5. kérdés: „A könyv tömege - tapasztalatból ismerve mindkét intézmény állományát - fontos paraméter. 20 kg-nál is nehezebb és 150 mm-nél nagyobb gerincvastagságú könyvek fordulnak elő és ebben az esetben az állványos (külön könyvasztalos) szkenner lehet a megoldás. Lehet-e számítani ilyen tömegű könyvek feldolgozására? Válasz: „A levéltárakban előfordulnak 20 kg-nál és 150 mm-nél vastagabb gerincvastagságú kötetek is.” A 2011. május 10-i (1-14/27/2011) ajánlatkérői válasz: Ajánlattevő 1. 4. kérdés: „ELKA site-onként 2 adatbázis szerver szükséges, vagy 1-1 db szerver, geo-klaszter kialakításban?” Válasz: „ELKA site-onként 2 adatbázis szerver szükséges.” Ajánlattevő 4. 5. kérdés: „Az NFK-5.1.1. követelmény alapján mennyiben elvárás, hogy a kulcs funkciókban alkalmazott adatbázis-technológia, és termékek valóban „Enterprise” szintűek legyenek, vagy elegendő, ha olcsóbb „standard” termékeket, illetve open source megoldásokat ajánl a szállító erre a célra?”
17
Válasz: „Oracle esetében Enterprise verzió szükséges. Csak ebben a termékben vannak benne a következő szolgáltatások: Data Guard a két oldal közötti adattükrözéshez, Flashbac gyors üzemi visszaállításhoz, Rman párhuzamos mentés, On-line index újraépítés, Streams a két oldal szinkron biztosítására. Open Source megoldások esetében külön kérjük kifejteni ezen megoldások részletes kialakítását. Az oktatásnak ki kell terjedni a megoldások részletes és gyakorlati ismertetésére.” Ajánlatkérő 2011. május 11-én hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést küldött az ajánlattevőknek. A hiánypótlással és felvilágosítás kéréssel érintett ajánlattevők benyújtották dokumentumaikat. Ajánlatkérő 2011. május 18-án újabb tárgyalási fordulót tartott, melyet követően az LTK adatbázisszerverével és az arra telepítendő licence kapcsán azt a tájékoztatást adta, hogy „ajánlatkérő olyan fenntartható és finanszírozható megoldást vár el az ajánlattevőktől, ahol a szerverek megfelelően finanszírozható szerverlicencekkel rendelkeznek. Ajánlatkérő elmondta, hogy az LTK-ba nem terveztek Enterprise Edition licence-t”. Ajánlatkérő 2011. május 19-én tájékoztatta ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés időpontját elhalasztja, egyben kérte a tárgyaláson elhangzottak alapján a módosított műszaki és kereskedelmi ajánlat benyújtását, melynek határideje 2011. május 23-a. A kereskedelmi ajánlat kapcsán ajánlatkérő közölte, hogy a Kormány és az Oracle közötti szerződésben szereplő kedvezményeket ajánlatukban érvényesítsék. Ajánlattevők 2011. május 23-án benyújtották módosított ajánlatukat, majd ajánlatkérő hiánypótlást rendelt el, és ajánlattevők kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő megküldte a kérdésekre a válaszát és közölte, hogy új tárgyalást tart melynek időpontja 2011. május 30-31. A 2011. május 25-i (1-14/37/2011) válasz szerint: 7. kérdésre adott válasz: „az ELKA esetében: Diszk alapú mentesi megoldás kialakítása szükséges, kivéve:Centera. (Itt feltételezzük, hogy a Centerán tárolt adatok két oldal közötti konzisztenciájáról az alkalmazás gondoskodik.) Viszont biztosítani kell a szalagra történő archiválási és eseti mentési igények kielégítését is - azaz szükséges szalagos mentési környezet kialakítása.” 47. kérdés:„Május 17-én adott egyik válaszukban elfogadhatónak tartják mentésként a diszkes eszköz által készített snapshot másolatot (amennyiben az alkalmazás-konzisztencia biztosítható). Ehhez kapcsolódóan az alábbi megjegyzést, ill. kérdéseket fogalmazzuk meg:
18
Megjegyzés: A snapshot technológia - bár helytakarékos - működési módjánál fogva másolatot nem fizikai, hanem logikai értelemben készít csak, ún. pointereket alkalmaz a nem változott elsődleges adatrészek esetében. Ebből fakadóan az elsődleges adatterület sérülése esetén NEM ALKALMAS visszaállítási célokra, adatvesztést eredményez. A fizikai másolatkészítés esetén („clone” vagy helyi mirror) a fenti probléma nem áll fenn, ugyanakkor kétszeres adatterület-felhasználással jár együtt. Sem egyik, sem másik megoldás ugyanakkor nem biztosíthatja az archív adatok megfelelő szintű védelmét, tekintve, hogy mindkét esetben a lokális tárolón belüli másolatról beszélünk.” Válasz: „A műszaki véleményt Ajánlatkérő köszöni, mindazonáltal tartja magát az eredeti műszaki követelményekhez és az ezzel kapcsolatos kérdés-válaszok során megfogalmazottakhoz. Pontosításként: Nem a snap-shot másolatot tekintjük mentésnek. A mentés szempontjából viszont szükséges szolgáltatásnak tartjuk, hogy egy konzisztens alkalmazás állapot mentése legyen elvégezhető a snap-shot másolatról.” A 2011. május 30-i (1-14/37/2011) dokumentumban ajánlatkérő rögzítette, hogy „Az ajánlatkérő ezenfelül két iratkezelő szoftver megajánlását kéri (levéltáranként 1-1 db).” A következő tárgyalási fordulót követően ajánlatkérő 2011. június 1-jén (114/40/2011) megküldte ajánlattevőknek a módosított K+F táblázatot, a kérdésekre adott válaszokat, a gépteremmel kapcsolatos követelményeket és az alaprajzot, mely alapján kérte a módosított K+F táblázat kitöltését és az opciós tételekre vonatkozó árajánlat megtételét. Ajánlatkérő levelében az alábbiakat rögzítette: „Kérjük továbbá, hogy a K+F táblázaton túlmenően az ajánlatkérő által opciós tételként megadott termékeket szíveskedjenek beárazni (darabszám, típus, ár, stb.) megadásával és a táblázattal együtt a fenti megadott időpontig az OKFON Zrt.-hez eljuttatni.” A „módosított K+F táblázatot, illetve az opciós tételekre vonatkozó árajánlatot a lent szereplő információk figyelembe vételével szükséges elektronikus úton megküldeni.” A táblázat kitöltésével kapcsolatos elvárásokat az alábbiak szerint határozta meg. „- A K+F táblázatot a tárgyaláson elhangzottak, illetve az ajánlatkérő által jelen levéllel egyidejűleg megküldött információk, továbbá az ajánlati dokumentáció előírásai figyelembe vételével kell kitölteni. - A K+F táblázat Levéltári Nyilvántartó Rendszer (LNYR) követelményei tekintetében csak a táblázat fejlécében megkövetelt információkat kell megadni, nem elvárás végfelhasználói nyilatkozat csatolását a késztermékként történő megjelölés esetén.
19
- A K+F táblázat Központi Archívum (KA) esetében azon funkcionalitásoknál, ahol az ajánlatkérő és ajánlattevő között véleményeltérés van, az alábbiak csatolása, illetve jelölése szükséges a módosított ajánlattétel során: a) képernyőképek csatolása olyan részletességgel, hogy abból a funkcionalitással szemben elvárt valamennyi követelménynek való megfelelőség kétséget kizáróan ellenőrizhető legyen, vagy b) műszaki dokumentum csatolása (nem elvárás magyar nyelvű dokumentum), amely alapján szintén ellenőrizhető a funkcionalitással szemben elvárt valamennyi követelménynek való megfelelőség; vagy c) hivatkozás arra nézve, hogy a funkcionalitásnak való megfelelőséget ajánlattevő a végfelhasználótól származó igazolással kívánja alátámasztani.” Ajánlatkérő ugyanezen napon megküldött levelében rögzítette, hogy „mivel ajánlatkérő 2011. június 3-án csak a K+F táblázatot és ahhoz kapcsolódóan további dokumentumokat, valamint az opciós tételek árát kéri beadni, így ezen dokumentumban foglaltakra a módosított ajánlatban nem kell kitérni, ezt a végső szöveges műszaki ajánlat kidolgozásához szíveskedjenek majd figyelembe venni”. Ajánlatkérő 2011. június 2-án (1-14/42/2011) megküldött válasza rögzíti, hogy „Ajánlatkérő az 1 napos RPO/RTO értéket mint elvárást felülvizsgálta és azokat 3-3 napban határozta meg”. Ajánlattevők 2011. június 3-án megküldték a módosított K+F táblázatot és az opciós tételekre vonatkozó árajánlatukat. A 2011. június 7-i (1-14/44/2011) kérdésekre adott ajánlatkérői válaszok az alábbiakat rögzítik: „… a kipontozott követelmény több különböző Késztermékkel (ha azok különkülön megfelelnek az Ajánlattételi felhívás 7.3. pontja szerint a Késztermékkel szemben támasztott követelményeknek) történő lefedése lehetséges amennyiben az „egyesített” funkcionalitás használatának biztosítása a biztosítása nem igényel fejlesztést. Ellenkező esetben a helyes jelölés „F”. A Késztermék elfogadásának feltétele, hogy az megfeleljen az Ajánlati felhívás 3.5. pontjában foglalt referenciakövetelményeknek.” Ajánlatkérő 2011. június 8-án (1-14/46/2011) megküldött dokumentumában felkérte ajánlattevőket a végső ajánlat benyújtására, melynek időpontja 2011. június 10-e. Rögzítette, hogy a végső ajánlatnak tartalmaznia kell a felolvasólapot, a kizáró okok fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, a kereskedelmi ajánlatot, nyilatkozatot a 2011. június 7-én megküldött szerződéstervezet elfogadásáról, valamint a műszaki ajánlatot. A kereskedelmi ajánlat részekét az alábbi táblázatok becsatolása szükséges:
20
- a 2011. május 23-án benyújtott módosított ajánlatuk részeként beadott táblázat minta szerint, amelyben ajánlattevő tételesen feltünteti a szállítandó termékek típusát, darabszámát, egységárát. (…) „A táblázatot ajánlattevőnként kell készíteni; - fenntartási táblázat - költségnemenkénti ártáblázat - a korábban opciós tételként megjelölteket kötelező jelleggel bele kell építeni az árajánlatba, mert azokat ajánlatkérő kéri szállítani; Kérjük ajánlattevőket, hogy végső kereskedelmi ajánlatukat úgy adják be, hogy a megajánlott megoldás éves fenntartási költségei mellett abból egyértelműen kiderülhessen, hogy a projekt megvalósítását követően, a megoldás által tartalmazott dobozos termékek tekintetében merül-e fel bármilyen további licencköltség a központi rendszer szolgáltatásainak esetleges kiterjesztése során a levéltárak, vagy egyéb pl. iratképző szervek felé.” A műszaki ajánlat tekintetében ajánlatkérő rögzítette, hogy „a 2011.május 23-án benyújtott ajánlatukban szereplő változtatásokat el kell fogadni és az új bejegyzéseket szükséges korrektúrával jelölni. A műszaki ajánlatot MS Word formátumban kell elektronikus adathordozóra másolni. A műszaki ajánlat részeként a K+F táblázatot csatolni kell. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a K+F táblázat tartalmazza a 2. bírálati részszempontra tett vállalásokat, így ennek hiánya vagy hiányos kitöltése esetén nincs lehetőség hiánypótlásra, ez az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.” Az ajánlatkérő 14-47/2011 számú kérdésre adott válasza az alábbiakat tartalmazta: 2. kérdés: „Az előírt garancia költségeit az adott termékek alapárába kell beépíteni (amely a pontozási szempontként szereplő végösszeget növeli), vagy a support szolgáltatások között („hardver eszközök üzemeltetésének támogatása”, „szoftver eszközök üzemeltetésének támogatása”) kell szerepeltetni, az erre kijelölt „Fenntartási ártáblázat”-ban (Dokumentáció 16. oldal)?” Válasz: „Szoftverekre 1 év, hardverekre vonatkozóan 3 év, ezek felmerülő költségét az alapárba kell beépíteni.” A 2011. június 9–i (14-48/2011) dokumentumban ajánlatkérő az alábbi választ adta: 7. kérdés: „Ajánlatkérő 2011.05.25-én megküldött 1-14/37/2011. iktatószámú levelében az alábbit kérte: ”Kérjük továbbá tisztelt Ajánlattevőt, hogy azon pontozott követelmények esetében, amelyeknek késztermék alkalmazásával kíván megfelelni, a késztermék végfelhasználójától származó és általa hivatalosan aláírt, az adott készterméknek az adott követelménynek történő megfelelést igazoló papír alapú referencialevele(ke)t végső ajánlatához szíveskedjen csatolni.” Tekintettel arra, hogy alapvetően külföldi nagy
21
levéltárak érintettek, ahol ilyen nyilatkozat kiadása szigorúan szabályozott és tipikusan magas beosztású tisztviselők írhatják alá, amelyet még postán kell eljuttatni, kérjük, hogy a nyilatkozatok beszerzésére legalább 2 hetet biztosítsanak.” Válasz: „Ajánlatkérő igyekszik figyelembe venni az Ajánlattevő kérését.” 8. kérdés: „A tegnap Ajánlatkérő által megküldött küldött X_KF_tablazat.xls X_KA fülén szerepel az alábbi („H” oszlop)” „Ajánlattevő nincs kötve a megküldött táblázat tartalmához: ugyanakkor amennyiben a megküldött táblázatban szereplő „F” jelölés helyett ajánlatában „K” jelölést alkalmaz a végső ajánlatában, úgy azt a rendszer referenciakövetelménynek megfelelő felhasználójától(!) származó, a Kbt. előírásainak megfelelő referencialevél csatolásával kell alátámasztania, melyből a követelmény teljes körű lefedése egyértelműen kiderül.*” A „B” 66-68 cellákban pedig az alábbiak *) Az igazolás módjai lehetnek továbbá: • Az ajánlat műszaki részéhez csatolt, az ajánlati kiírásnak megfelelő referenciával rendelkező termékre vonatkozó (és verzió) felhasználói dokumentáció, melyből a követelmény teljes körű lefedése kétséget kizáró módon kiderül • Az ajánlat műszaki részéhez csatolt, az ajánlati kiírásnak megfelelő referenciával rendelkező termék (és verzió) működését bemutató, képernyőképekkel illusztrált prezentáció, melyből a követelmény teljes körű lefedése kétséget kizáró módon kiderül.” A RatioNet Zrt. 2011. június 10-i nyilatkozatában közölte, hogy nem kíván végleges ajánlatot benyújtani. Ajánlattevők 2011. június 10-én benyújtották végleges ajánlatukat. A CompuWorx Zrt. végleges ajánlatában az alábbi releváns adatok találhatóak: Az ajánlat CompuWorx Végleges ajánlatának „3. Kereskedelmi ajánlat” fejezetében 1db UltraEdit text-editor szoftver a MOL EAL-ba és 1 db UltraEdit text-editor szoftver a BFL EAL-ba (11., 15. oldal) került megajánlásra. A 7. oldal rögzíti, hogy az „Ajánlati árunk teljes körű, minden költséget tartalmaz, így a tervezési, fejlesztési és bevezetési költségek mellett a felhasználók és az üzemeltetők képzésének költségét is”. A 18. oldalon a Kereskedelmi Ajánlatban adatbázis-kezelőként „Oracle Enterprise Edition RAC kiterjesztéssel (2 CPU)” licencet ajánlott meg,
22
mennyiségként 2 db-ot, 42.344.680.-Ft-os összáron. A 19. oldalon külön tételként került megjelölésre a „rendszerintegráció”. A CompuWorx ajánlatában az Adobe termékeit ajánlotta képszerkesztő szoftverként a Végleges Ajánlata „3. Kereskedelmi ajánlat” 11. és 16. oldalán, 1db a MOL EAL-ba és 1 db a BFL EAL-ba erre a célra. A CompuWorx ajánlatának 6.1.6.3. fejezete szerint „Tehát a jelen ajánlat vállalása tartalmazza, hogy az IFK-2.5.4. sz. követelménynek megfelelően legalább levéltáranként (MOL + BFL) 1-1, azaz összesen legalább 2 külső különböző iratképző szerv integrációja a projekt megvalósítása során megtörténik”. A CompuWorx ajánlatában a ScopeArchiv terméket kínálja a MOL és a BFL oldali LNYR-nek (Ajánlat 6.1.1.2 fejezet) és azok licenc díjait a kereskedelmi ajánlatában megjeleníti. Az ajánlatban részletesen bemutatja a Központi Archíivum-ba szánt rendszerének implementációját, lokalizálóját és K+F táblázatban F-el (fejlesztés) jelölt követelmények megvalósításának módját, kereskedelmi ajánlatában pedig, szerepelteti a kapcsolódó költségeket (Ajánlat 18. oldal - DoxiS lokalizáció). Az ajánlat 36. oldalán a MOL-LTK és az 50. oldalán a BFL-LTK részletes leírása szerepelt. A CompuWorx Zrt. ajánlatának 128. oldalán található az ELKA-ra vonatkozóan a diszk alapú mentés megvalósítását a HP EVA P6000 storage-val belső másolat képzésével (D2D). A Kereskedelmi ajánlatban (7-9. oldalon) a MOL esetében 3+7+20+60+3+10=103 db munkaállomás, míg a BFL esetében 3+7+20+20+1+10=61 db (12-13. oldal) munkaállomás kerül leszállításra. Az ajánlat 6.1.3.10.2 és 6.1.3.10.3. fejezetében host oldali védelem kapcsán 100 db Windows munkaállomás, míg az ajánlat 6.1.4.1.4 és 6.1.4.1.5. fejezeteiben 60 db Windows munkaállomás került jelölésre. A Labor és LTK központ (BFL, MOL) LTK részen, valamint az ELKA éles központ és ELKA tartalék központ leírások ábrái tartalmazták alkalmazás szerverek esetén a Vmware virtuális platformot, mint megvalósítandó infrastruktúra elemet. (ajánlat 34., 48., 126. oldal)
23
„A szolgáltatás farmot biztosító szervereken Vmware vSphere virtualizáció környezet kerül kialakításra. A Vmware vSphere virtualizációs platformban a hardver meghibásodás miatt kieső blade szerver funkcionalitása áthelyezésre kerül egy másik, azonos biztonsági zónában lévő blade szerverre.” az ajánlat 35., 49., 127. oldalain. A nyertes ajánlattevő ajánlat 89. oldala szerint „A táblázatban azon követelmény soroknál, ahol „K” választ szerepeltettünk, megítélésünk szerint a DOXiS4 integrált alkalmazás-rendszer funkcionalitása, ill. a DOXiS4 fejlesztője, a SER által korábban végzett rendszer bevezetési projektek során elkészített és a jelen ajánlat tárgyát képező rendszer kialakításához rendelkezésre bocsátott komponensek funkcionalitása együttesen megvalósítják az adott követelményben foglaltakat. Az említett, a korábbi rendszerbevezetések során előállt és a jelen ajánlat számára rendelkezésre álló elemek nem tekinthetők a DOXiS4 integrált alkalmazás-rendszer, mint kereskedelmi termék önálló beépült komponenseinek, ugyanakkor a jelen ajánlattevő számára a SER ezen implementációs komponenseket rendelkezésre bocsátja a hazai levéltári projektben történő felhasználásra. Ezáltal a DOXiS4 rendszer funkcionalitása olyan levéltár-specifikus funkciókkal és implementált folyamatmegvalósítással egészül ki, amelyeknek önálló, a jelen projekt céljára történő egyedi kifejlesztésére nem lesz.” A CompuWorx ajánlatában szállítandó termékként a DOSiS4 iECM Suite-t (ajánlat 144. oldal) ajánlotta, ugyanakkor a referencia levélben a BundesArchiv verzióként a SER DOXiS4/PRODEA verzió került megjelölésre. A CompuWorx ajánlatának 156. oldalán kezdődő, a Központi Archívumra vonatkozó követelmény táblázat azon soraiban, ahol a CompuWorx „K” jelölést alkalmazott, a termék megnevezése és verziószáma oszlopba mindenhol egységesen a DOXiS4 2.1. került feltüntetésre. Általános garanciavállalás került megjelölésre az ajánlat 6.5.4.3.9 fejezetében (190-191. oldal). Az ajánlat 6.1.5.11.2.1 fejezetében (103-104.) ismerteti a nyertes ajánlattevő a ScopeArchive rendszert. Az ajánlatban (133. oldalon) CheckPoint IP697 típusú tűzfal eszköz került tűzfal és betörésvédelmi eszközként megjelölésre. A 128-129. oldalon az ELKA esetében 78TB gyorstár + 200TB lassútár nettó kapacitású tároló került megajánlásra, kiegészítve egy 4 LTO5 drive-ot
24
tartalmazó HP EML 245 szalagkönyvtárral. Rögzítésre került, hogy „az adatbázis állományok és frissen bekerült archívum állományok mentését a HP EVAP6000 háttértár belső másolat képzésével (D2D) is biztosítjuk, a kidolgozandó mentési eljárásnak megfelelően. (…) A HP EVAP6500 háttértár közvetlen, gyors háttértár biztosítja a − ELP portál adatbázis területét: max. 8TB − ELKA adatbázis területét: max. 2 TB − ELKA FullTextSearch adatbázis területét: max. 20 TB − ELKA Storage szerver ILM-gyors területét: max. 30 TB (…) A HP MSA P2000 háttértár felépítése, két 100 TB kapacitású storage node kialakítással: (…) A 100 TB storage node-k közötti másolatot az ELKA storage szerver biztosítja.” A kereskedelmi ajánlat 20. oldalán ELKA Disc storage tételként HP MSA P2000 termék került feltüntetésre. Ajánlatkérő 2011. június 15-én hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést intézett ajánlattevőkhöz, többek között a CompuWorx Zrt-hez is. Ajánlattevők teljesítették a hiánypótlást és megküldték a felvilágosítás kérésre a válaszukat. Ajánlatkérő 2011. június 16-án ismételt hiánypótlást és felvilágosítás kérést küldött az Aquis Zrt-nek és az S&T Consulting Kft-nek, akik a megadott határidőre teljesítették a hiánypótlást. Ajánlatkérő a 2011. június 20-án megtartott eredményhirdetésen ismertette az összegezését, mely szerint az eredményes eljárásban az Aquis Zrt. ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen lett, az eljárás nyertese a CompuWorx Zrt. lett 1.450.000.000.-Ft-os ajánlat árral, míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevő a kérelmező lett. Az eredményhirdetésen jelenlévő ajánlattevő átvették az összegezést, a távollevő ajánlattevőknek ajánlatkérő ugyanaznap fax útján küldte meg a dokumentumot. Kérelmező 2011. június 21-én és 24-én megtekintette a nyertes ajánlattevő ajánlatát és hiánypótlását, és 2011. június 24-én fax útján megküldött dokumentumában előzetes vitarendezés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben a jogorvoslati kérelemmel egyezően vitatta a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényesként történő elfogadását több okból. Ajánlatkérő 2011. június 29-én a kérelmező vitarendezés iránti kérelmét elutasította.
25
Az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárása ellen az IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt. 2011. június 30-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amely alapján a Döntőbizottság D.447/2011. szám alatt a jogorvoslati eljárást lefolytatta. A jogorvoslati kérelemnek a Döntőbizottság a 2011. augusztus 9-én meghozott D.447/23/2011. számú határozatában részben helyt adott, a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítette az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését. Kérelmező 2011. július 4-én előterjesztett kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ajánlatkérő eljárási költségekben történő marasztalását. Kérelmező szerint a CompuWorx Informatikai Zrt. nyertes ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen több okból, mivel nem felel meg a felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételeknek. 1./ Kérelmező közölte, hogy a műszaki dokumentáció SVK-2.2.5. kritikus követelmény pontjában megfogalmazottak szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell a PostrgreSQL adatbázis kezelőt is EAL-onként 5-5 felhasználóval. Ajánlatkérő a 1-14/47/2011. számú levelében egyértelműen meghatározta, hogy a szállítandó szoftverekre 1 éves garancia szükséges és ezek árát az ajánlatba be kell építeni. A CompuWorx ajánlatában és a hiánypótlásban semmilyen utalás nem található a PostgreSQL szállítására, üzembe helyezésére, holott a többi adatbázis-kezelő tételesen szerepel az ajánlatban. Bár a PostgreSQL-nek létezik ingyenesen letölthető változata, de ahhoz sem támogatás, sem garancia nem tartozik. Kérelmező szerint amennyiben a nyertes ajánlattevő az ingyenesen letölthető változatot ajánlja meg, úgy a garanciavállalását az ártáblázatban jelölnie kellett volna. Álláspontja szerint a műszaki dokumentáció SVK-2.2.5. szerinti kritikus követelményt a CompuWorx ajánlata nem teljesíti, így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 2./ A műszaki dokumentáció SVK-2.2.7. kritikus követelménye szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell text editor és XML szerkesztő programot. Ajánlatkérő az 1-14/26/2011. számú kérdésre adott válaszában világosan kijelentette, hogy a text editáló és XML szerkesztő programot levéltáranként 5-5 felhasználónak kell biztosítani. A CompuWorx ajánlatában az UltraEdit, illetve az Altova termékeit ajánlotta erre a célra, de azt az ajánlata szerint csak levéltáranként 1-1 felhasználóval. Az UltraEdit szoftver ára, a gyártó weboldalának tanúsága szerint 1 felhasználóra 59,95 USD, azaz közel azonos a CompuWorx kereskedelmi ajánlatában feltüntetett 12.000.-Ft-tal. Tehát a
26
megajánlott tételszámokon (1 db / EAL) felül pénzügyileg is igazoltnak látszik, hogy a CompuWorx ezen termékből mindösszesen 1 felhasználónak szóló licencet szállít levéltáranként, így nem felel meg az SVK-2.2.7. kritikus követelménynek, az ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 3./ Az SVK-2.2.8. kritikus követelmény szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell képszerkesztő képmanipuláló programot. Ajánlatkérő 1-14/26/2011. számú dokumentumában közölte, hogy a képszerkesztő programot levéltáranként 5-5 felhasználónak kell biztosítani. A CompuWorx ajánlatában az Adobe termékeit ajánlotta 1db a MOL EAL-ba és 1 db a BFL EAL-ba erre a célra, de azt csak levéltáranként 1-1 felhasználóval. Az Adobe PhotoShop CS5, Adobe Acrobat X Pro PDF és Adobe PremierPro CS5 szoftverek árai, a gyártó weboldalának tanúsága szerint 1 felhasználóra 699 + 449 + 799 USD, azaz 5 felhasználóra jelentősen több mint a CompuWorx ajánlatában szereplő 620.000.-Ft. Kérelmező szerint a megajánlott tételszámokon (1 db / EAL) felül pénzügyileg is igazoltnak látszik, hogy a CompuWorx ezen termékből mindösszesen 1 felhasználónak szóló licencet szállít levéltáranként, így ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 4./ Kérelmező ismertette, hogy a CompuWorx által ajánlott Levéltári Nyilvántartó rendszer Oracle adatbázis-kezelőt használja, de a ScopeArchiv nem tartalmazza azt. A kereskedelmi ajánlatban, az ELKA adatbázis szerverén túl, kizárólag az Elektronikus Archiváló Laborokba szánt Oracle adatbázis-kezelő licence (5-5 felhasználó) található meg. Kérelmező szerint az ajánlat, ellentétben a műszaki dokumentáció elvárásaival, nem tartalmazza a ScopeArchiv LNYR rendszerhez szükséges adatbázis-kezelő licenceket, így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Tárgyalási nyilatkozatában kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 6.1.5.11.2.1 fejezetében egyértelműen kitűnik, hogy az LTK-ban Oracle adatbázist használ, így a szoftver elengedhetetlen. 5./ Kérelmező kifejtette, hogy a CompuWorx által ajánlott megoldás szerint az ELKA és az ELKA tartalék környezetben 2x2 azaz összesen 4 db, két processzoros (CPU) adatbázis szerver kerül kialakításra, ami, sem az Oracle licencpolitikája szerint, sem az ajánlatkérő műszaki dokumentációban rögzített elvárásai szerint nem teljesíthető 2 db 2 processzoros Oracle adatbázis kezelő licenc szállításával. A CompuWorx által ajánlott 2 db „Oracle Enterprise Edition RAC kiterjesztéssel (2CPU)” kereskedelmi tétel kizárólag 4 db processzorra
27
(CPU) megfelelő Oracle licencként értelmezhető. A „(2CPU)” kizárólag 2 db CPU-nak, vagyis 2 db processzornak értelmezhető, hiszen a „CPU” az a processzor szó angol nevének a kezdőbetűiből tevődik össze, így azt az informatikai szakmában senki sem értelmezheti másképpen, tehát sem szervernek sem levéltárnak sem másnak. Az Oracle licencek számát pedig, kizárólag CPU-k darabszáma alapján kell meghatározni. A nyertes ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlatkérő SVK-2.1.2 kritikus követelménynek, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 6./ Kérelmező ismertette, hogy a dokumentáció IFK-2.5.4 követelménye értelmében két különböző iratképző szervnél kell megvalósítani az integrációt. Ajánlatkérő egyértelműen két különböző iratkezelő szoftver integrációját várta el a tárgyalási jegyzőkönyv alapján, ami azt jelenti, hogy két különböző iratképző szervnél más-más iratkezelő rendszer integrációját kell megvalósítani. A CompuWorx ajánlatában mindössze egy iratkezelő rendszer integrációját valósítja meg két iratképző szerv tekintetében, így nem teljesíti a vonatkozó követelményt, az ajánlat érvénytelen. 7./ Az ajánlatkérő a műszaki dokumentáció 3.1.14. fejezetében egyértelműen meghatározta a rendszerelemek bevezetésével kapcsolatos elvárásait, miszerint a szállítandó rendszerek teljes implementációját a projektben kell elvégezni. A CompuWorx ajánlatában a ScopeArchiv terméket kínálta a MOL és a BFL oldali LNYR-nek és azok licenc díjait a kereskedelmi ajánlatában szerepeltette. Az ajánlatban részletesen bemutatta a Központi Archívum-ba szánt rendszerének implementációját, lokalizálóját és K+F táblázatban F-el (fejlesztés) jelölt követelmények megvalósításának módját, kereskedelmi ajánlatában pedig, szerepeltette a kapcsolódó költségeket. Kérelmező szerint a CompuWorx kereskedelmi ajánlata nem tartalmazta a ScopeArchiv lokalizációjának, implementációjának, a K+F táblázatban F-el (fejlesztés) megjelölt fejlesztések, illetve a KUTINFO fejlesztések költségeit, mely fejlesztések költségei több 10 millió forintot tesznek ki a többi ajánlattevő ajánlatában. Álláspontja szerint a műszaki dokumentáció 3.1.14. fejezete szerinti elvárásokat a CompuWorx ajánlata nem teljesíti, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 8./ A műszaki dokumentáció HVK-6.1.5 kritikus követelménye szerint az LTK SAN nettó kapacitásának minimálisan nettó 80 TB-nak kell lennie. A CompuWorx műszaki ajánlatában a szállítandó HP EVA P6000 eszköz, a CompuWorx saját számítása szerinti nettó tárkapacitása egyértelműen 70TB. Az ajánlat egyetlen pontján sem hivatkozik a CompuWorx arra, hogy a 80TB nettó tárkapacitást az LTK-k esetében teljesítené, sőt éppen ezzel ellentétes
28
nyilatkozatokat tesz, így az ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Tárgyalási nyilatkozatában kifejtette, hogy a nyertes ajánlatban három adat került e körben megjelölésre és a termék típusa is kétféle, így ajánlatkérőnek ezen ellentmondásokat legalább tisztáznia kellett volna. 9./ Kérelmező közölte, hogy ajánlatkérő a műszaki dokumentáció NFK-2.3.2 kritikus követelményében és a kérdések válaszok során (Kérdések válaszok 114/37/2011) egyértelműen deklarálták a diszk alapú mentés/visszaállítással kapcsolatos elvárásaikat. Kérelmező kérelmében azt vitatta, hogy ha a D2D szolgáltatás snap-shot másolatot jelent, akkor ez a megoldás ajánlatkérő kérdésre adott válasza alapján nem megfelelő. Amennyiben a D2D nem snap-shot másolatot jelent, akkor a EVA P6000 storage kapacitása nem elegendő, tehát nem felel meg a követelménynek. Előadta továbbá, hogy az ELKA-ra vonatkozóan a HP MSA P2000 storage esetében kizárólag szalagos mentést ajánlott a nyertes ajánlattevő, így a követelményt nem teljesíti, az ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 10./ A műszaki dokumentáció NFK-2.3.2 kritikus követelménye és a kérdések válaszok során annak kiegészítéseként az ajánlatkérő egyértelműen deklarálta a mentés visszaállítás kapcsán elvárt RTO értéket, melyet 3 napban határozott meg. A CompuWorx ajánlatában az ELKA mentésére megajánlott 4 db LTO5 drive 200 + 78 TB adatot natív sebességgel számítva 6 nap alatt képes lementeni. A visszaállítás gyakran ennél lassabb, de semmiképpen nem gyorsabb. A drive által biztosított hardveres tömörítés képes ezt akár kétszeresére is felgyorsítani, feltéve, hogy az adatok jellege ezt lehetővé teszi. Tekintettel arra, hogy a mentendő adatok túlnyomó része már eleve tömörített állomány (kép, stb.), amint ezt a tárgyalások során az ajánlatkérő is megerősítette, így a mentés során a szalagmeghajtók által nyújtott tömörítésre nem lehet számítani. A fentiek alapján a 3 nap RTO követelmény nem teljesíthető, hiszen a visszatöltés maga 6 napig tart, és ez még csak nem is az egyetlen, az RTO időtartama alatt elvégzendő feladat. (Tömörítetlen adatátviteli sebesség = 140 MB/s (=0,504 TB/óra=145,152 TB/3nap ami 3 nap alatt jelentősen kevesebb mint a szükséges 278 TB). Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy amennyiben elfogadná azt a nyertes ajánlattevői hivatkozást, hogy a két adatközpont adatainál párhuzamosan történik a mentés, úgy nincs meg az ajánlatban a 8 mentőegység megjelölése, csak 4 van. Kérelmező szerint a CompuWorx által egyértelműen specifikált és szállítandó eszközökkel az elvárt RTO nem teljesíthető, így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen.
29
11./ Kérelmező álláspontja szerint a CompuWorx ajánlatának sem a műszaki, sem kereskedelmi részéből nem derül ki, hogy a hálózatban elvárt 1 Gbps vírusvédelmi szűrést biztosítaná a rendszer. Nem esik szó a hálózati architektúrában végzett bárminemű vírus-szűrésről, ill. semminemű ezzel kapcsolatos megajánlott szoftverről, amellyel ez a feladat elvégezhető lenne, így a HVK-4.4.7 szerinti kritikus követelményt nem teljesíti, az ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 12./ A műszaki dokumentáció SVK-2.2.12 kritikus követelményében az ajánlatkérő rögzítette, hogy minden újonnan szállított munkaállomásra vírusirtó szoftver szállítása szükséges. A CompuWorx ajánlatában a szállítandó kliensek darabszáma egyértelműen meghatározható. A MOL esetében 3+7+20+60+3+10=103 db munkaállomás kerül leszállításra, míg a host oldali védelemre az ajánlat 6.1.3.10.2 és 6.1.3.10.3. pontjaiban csak 100 db Windows munkaállomással számolt. A BFL esetében 3+7+20+20+1+10=61 db munkaállomás kerül leszállításra, míg a host oldali védelemre az ajánlat 6.1.4.1.4 és 6.1.4.1.5. pontjaiban csak 60 db Windows munkaállomással számolt. Kérelmező véleménye szerint a műszaki dokumentáció SVK-2.2.12 szerinti kritikus követelményét a CompuWorx ajánlata nem teljesíti, így a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 13./ A műszaki dokumentáció HVK-5.1.2 kritikus követelményében az ajánlatkérő egyértelműen meghatározta elvárásait az LTK infrastruktúra katasztrófatűrő képességével kapcsolatban. A CompuWorx ajánlatában a Labor és LTK központ (BFL, MOL) LTK részen, valamint az ELKA éles központ és ELKA tartalék központ leírások ábrái tartalmazták alkalmazás szerverek esetén a Vmware virtuális platformot, mint megvalósítandó infrastruktúra elemet. Mindhárom résznél az alábbi infrastruktúrára vonatkozó megvalósítás szerepel: „A szolgáltatás farmot biztosító szervereken Vmware vSphere virtualizáció környezet kerül kialakításra. A Vmware vSphere virtualizációs platformban a hardver meghibásodás miatt kieső blade szerver funkcionalitása áthelyezésre kerül egy másik, azonos biztonsági zónában lévő blade szerverre.” Kérelmező szerint a CompuWorx ajánlatában leírtak megvalósítása, azaz azonos biztonsági zónába tartozó blade szerverek (cluster) managementje Vmware infrastruktúrában csak Vmware vCenter management szoftver-licenc használatával valósítható meg. Ezen licenc nem található a CompuWorx ajánlatának műszaki és kereskedelmi részében sem. Így a leírtak nem valósíthatóak meg a vCenter management szoftver licenc nélkül.
30
Továbbá ezen licenc-komponens (vCenter) nélkül nem valósítható meg magas rendelkezésre állás Vmware infrastruktúrában. Meghibásodás esetén az átállás egyik szerverről a másikra csak manuálisan, emberi beavatkozás mellett kivitelezhető. Álláspontja szerint a műszaki dokumentáció HVK-5.1.2 szerinti kritikus követelményt a CompuWorx ajánlat nem teljesíti. Az ajánlata így a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 14./ Ajánlatkérő egyértelműen meghatározta a műszaki dokumentáció HVK-6.2.1 kritikus követelményében és a 1-14/26/2011. számú válaszában, hogy milyen elvárásokat támaszt az EAL-okba szállítandó könyvszkennerekkel szemben (nagyobb, mint 150mm-es gerincvastagságú és 20 kg feletti könyvek szkennelésére is alkalmas). A CompuWorx ajánlatában a Zeutshel Omniscan 14000 A1 könyvszkennert ajánlott, mely ugyan rendelhető önmagában, de a követelménynek könyvhimba híján nem felel meg. A Zeutshel kínálatából a követelménynek megfelelő könyvszkenner az OS 14000 A1/OT 180H35 jelzésű könyvhimbát is tartalmazó eszköz a megfelelő. A két eszköz között milliós nagyságrendű különbségek vannak árban. Kérelmező álláspontja szerint a műszaki dokumentáció HVK-6.2.1 szerinti kritikus követelményt és annak kiegészítését a CompuWorx ajánlata nem teljesíti. Az ajánlata így a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mivel egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. 15./ Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő 2011. május 6-án kért opcionális tételeket (14/25/2011), míg a végső ajánlattételi felhívásban (14/46/2011 1. oldal) kötelező jelleggel – nem, mint opcionális ajánlat - kérte beépíteni a kereskedelmi ajánlatba. Ezek közt szerepelt a BPMN folyamatmotor, melyet így kötelező jelleggel be kellett illeszteni a kereskedelmi ajánlatba. A CompuWorx ajánlatában ilyen folyamatmotor nem található, így a fenti követelményt nem teljesíti, így ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. 16./ Kérelmező szerint a CompuWorx által az ajánlathoz csatolt, BundesArchiv referencia levél nem alkalmas az ajánlatkérő által előírt K+F követelmények igazolására. A referencia levél nem arról a termékről szól, melyet a CompuWorx ajánlatában megadott. A CompuWorx ajánlatában szállítandó termékként a DOSiS4 iECM Suite-t ajánlotta, ugyanakkor a referencia levélben a BundesArchiv verzióként a SER DOXiS4/PRODEA verziót jelölte meg. A CompuWorx ajánlatában a Központi Archívumra vonatkozó követelmény táblázat azon soraiban, ahol a CompuWorx „K” jelölést alkalmazott, a termék megnevezése és verziószáma oszlopba mindenhol egységesen a DOXiS4 2.1.
31
került feltüntetésre. Így kérelmező véleménye szerint a DOSiS4 iECM Suite és a SER DOXiS4/PRODEA nem ugyanaz a termék, bár a megoldás kiinduló alapja lehet ugyanannak a terméknek egy korábbi verziója, de a gyártó WEB oldalán is az található, hogy a DOXiS4 PRODEA egy, a BundesArchiv részére kidolgozott, fejlesztett megoldás. A BundesArchiv részére kifejlesztett megoldásban található, a levéltárak számára kifejlesztett funkcionalitás nem része a DOXiS4-nek. A CompuWorx azt állítja, hogy a késztermékként megnevezett DOSiS4 iECM Suite és a BundesArchiv részére elvégzett fejlesztések együtt teszik ki azt a megoldást, amit ajánl és ami lefedi a követelményeket. Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem a referencialevfél megfelelőségét vitatja, hanem azt, hogy nem annak megfelelően került kitöltésre a K+F táblázat, azaz nem elegendő a DOXiS4 megjelölése, hanem a DOXiS4 PRODEA. A PRODEA fejlesztések nem részei a DOXiS4-nek. Önmagában a DOXiS4–el nem lehet, a CompuWorx saját ajánlatában írtaknak megfelelően sem a követelményt kielégíteni, ezért nem írhatott volna „K”, ill. amennyiben „K”-t írt, úgy meg kellett volna neveznie azon késztermékeket, amelyekkel ezt a követelményt kielégíti. A csatolt referencia levele sem a DOXiS4-ről szól, hanem a DOXiS4/PRODEA-ról, amely nem azonos az általa megajánlott DOXiS4 termékkel, és a PRODEA se része a DOXiS4-nek. Miután a kérdések adott „K” válaszok száma határozta meg a műszaki értékelés eredményét, így az igazolásra nem alkalmas referencia levél elfogadásával a CompuWorx ajánlata, jogtalanul került az első helyre. Az ajánlata így a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mivel egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Kérelmező ajánlatkérő eljárásjogi kifogására előadta, hogy az iratbetekintést követő előzetes vitarendezésre adott válasszal nyílik meg a jogvesztő határidő és nem kizárólag az iratbetekintéskor, így kérelme nem elkésett. Ajánlatkérő észrevételében kérte elsődlegesen elkésettség miatt az eljárás megszüntetését, másodlagosan a megalapozatlan kérelem elutasítását. Észrevételében kifejtette azon álláspontját, mely szerint kérelmező 2011. június 21-én és 24-én iratbetekintésen vett részt, így a Kbt. 323. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazandó, és így a kérelem elkésett. Álláspontja szerint az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés két egymástól független jogintézmény, így a korábban megvalósult ajánlattevői magatartás, azaz az iratbetekintés időpontja, az irányadó a határidő számítás szempontjából, mely kérelem elkésetten került benyújtásra.
32
Érdemben közölte, hogy a műszaki követelménytáblázat elkészítésére, tartalmi feltöltésére tételes ajánlatkérői előírás nem volt, az sem került meghatározásra, hogy milyen módon szükséges az előírásoknak való megfelelőséget igazolni. Ajánlatkérő a fő eszközszintig ellenőrizte a hardver és szoftver elemek meglétét. A funkcionális követelménynek való megfelelőséget a táblázat kitöltésével, vagy szöveges ismertetéssel kellett igazolni. A funkcionális megfelelőség követelményét a Műszaki melléklet 7. táblázata tartalmazta, míg a 2. bírálati részszempont tekintetében értékelendő elemeket a Műszaki melléklet 7. táblázatából kivonatolt 60 tétel képezte, azaz a K+F táblázat. Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő CompuWorx Zrt. ajánlatának 28. oldalától kezdődően egészen a 199. oldalig terjedően ismerteti a szakmai ajánlatát, ennek a résznek a címe „6. Műszaki ajánlat”, illetve későbbiekben pl. „6.1 Az ajánlott megoldás ismertetése”. Ezen kívül ajánlattevő ajánlatának 201-369. oldalán csatolta a követelménytáblázatot is. Az ajánlattevők bármilyen formában, megkötés nélkül eleget tehettek annak a követelménynek, hogy műszaki ajánlatukat elkészítsék, ajánlatkérő részéről olyan előírás nem merült fel, hogy tételesen, a táblázat egyes sorain végigmenve szükséges ismertetni az előírásnak való megfelelőséget. Ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlatban csatolt valamennyi dokumentum az ajánlat részét képezi és az értékelés során ezeket figyelembe kell venni. Az ún. követelményjegyzék mindamellett a nyertessel megkötendő Vállalkozási szerződés részét (mellékletét) is képezi és azáltal, hogy ajánlattevő a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján tett nyilatkozatában a kiírás feltételeit megismerte és elfogadta, így ajánlatát a követelményjegyzékben foglaltaknak megfelelően, azt visszaidézve és csatolva tette meg. A nyertes ajánlattevő a Kbt. 70. § (2) bekezdésén túlmenően a következőket vállalta: „A szolgáltatás teljesítését a részvételi felhívás, az ajánlattételi felhívás és dokumentációban, valamint a végleges ajánlatunkban foglalt feltételek mellett elvállaljuk. Vállaljuk a termékek leszállítását és kapcsolódó szolgáltatások teljesítését a műszaki leírásban meghatározott és a megkötendő vállalkozási szerződésben szereplő feltételek mellett az ott meghatározott időtartamig.” Ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlatokban található nyilatkozatok, műszaki leírások és egyéb dokumentumok áttekintését követően nem állt fenn olyan helyzet, amely az ajánlatok érvénytelenségét eredményezte volna. Hangsúlyozta, hogy az árajánlatok megtételének struktúrájára nézve ajánlatkérő ugyan adott iránymutatást, azonban tételes árazatlan költségvetés nem került kibocsátásra, illetve ajánlatkérő az általános elvárásokon túlmenően nem határozta meg azt
33
sem, hogy milyen részletezettségű ártáblázatot kell ajánlattevőknek csatolni. Ennek hiányában kérelmező is csak feltételezésekkel tudott élni az árajánlat esetleges hiányossága tekintetében. Ajánlatkérő közölte, hogy a felhívás alapján „Vállalkozási szerződés” megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást kívánt lefolytatni. A vállalkozási szerződés specifikuma, hogy „A vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek (XXXII. Polgári Elvi Döntés)”. Ebből fakadóan tehát a vállalkozónak a kiírás szerinti feltételeket, előírásokat meg kell valósítani annak érdekében, hogy teljesítése szerződésszerű legyen. Ennek vállalására az ajánlat tartalmazott kifejezett ajánlattevői nyilatkozatot. Ajánlatkérő egy működőképes informatikai rendszer szállítását várta el az ajánlattevőktől, az árajánlat megtétele nem arra irányult, hogy a rendszer minden egyes elemének, tételének listázását és részletekbe (akár pl. a csavarok darabszáma szintjén) menő lebontását az ajánlattevő csatolja, hiszen ez egy ekkora terjedelmű feladat esetében nem lett volna jogszerű elvárás. A kérelmező az ajánlatok „hiányossága”, illetve „nem megfelelősége” tekintetében feltételezésekkel él, hiszen az általa tett kifogások nem alapozzák meg az ajánlatok érvénytelenségét. Ajánlatkérő az ajánlatban található valamennyi irat, dokumentum együttes kezelése, értelmezése után jutott arra az álláspontra, hogy a CompuWorx Zrt. esetében nem merült fel olyan körülmény, amely ajánlatkérő részéről hiánypótlási kötelezettséget, végső esetben pedig érvénytelenséget eredményezett volna. 1./ Ajánlatkérő elismerte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a vitatott szoftver nem került tételesen megjelölésre, mivel ez a szoftver licence díjmentesen, szabadon letölthető és használható. A garanciát ajánlattevő az általános garanciavállalás keretében az ajánlat 6.5.4.3.9. fejezete szerint biztosítja. Ellenben az ajánlattevő ajánlatának 7. oldalán kiemelte, hogy „Ajánlati árunk teljes körű, minden költséget tartalmaz, így a tervezési, fejlesztési és bevezetési költségek mellett a felhasználók és az üzemeltetők képzésének költségét is”. 2./ A nyertes ajánlattevő ajánlatában két helyen kerül (11. és 15. oldalon) ismertetésre. Ajánlatkérő szerint az 1 példány megjelöléséből nem lehet levonni azt a következtetést, hogy nem levéltári egységre vonatkozik a megjelölés, hanem termékre, különösen akkor, amikor ajánlatkérő nem határozta meg, mit
34
ért az ártáblázat mennyiségi egysége alatt. Ajánlattevő ajánlatának 7. oldalán kiemelte, hogy „Ajánlati árunk teljes körű, minden költséget tartalmaz, így a tervezési, fejlesztési és bevezetési költségek mellett a felhasználók és az üzemeltetők képzésének költségét is”. 3./ Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlatban a 11., 16. és 332. oldalon kerül feltüntetésre a vitatott termék. Ajánlatkérő szerint az 1 példány megjelöléséből nem lehet levonni azt a következtetést, hogy nem levéltári egységre vonatkozik a megjelölés, hanem termékre, különösen akkor, amikor ajánlatkérő nem határozta meg, mit ért az ártáblázat mennyiségi egysége alatt. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az ajánlati összárból következik, hogy az az interneten megszerezhető ár ötszöröse, így vélelmezhető, hogy 5 munkahelyre vonatkozott az ajánlat. Ajánlattevő ajánlatának 7. oldalán kiemelte, hogy „Ajánlati árunk teljes körű, minden költséget tartalmaz, így a tervezési, fejlesztési és bevezetési költségek mellett a felhasználók és az üzemeltetők képzésének költségét is”. 4./ Ajánlatkérő kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő a ScopeArchiv programot a központi rendszer részét képező ASP-ként tervezi szolgáltatni, ami összhangban van ajánlatkérő egységes LNYR-re vonatkozó elképzeléseivel is. Ez a megoldás nem feltétlenül indokol a ScopeArchive működtetéséhez szükséges további adatbázis-licence-ket. Egyebekben előadta, hogy az ajánlattevőknek lehetőségük volt ingyen letölthető szoftvert ajánlani, nem kellett Oracle, de ha ezt használják, akkor érvényesíthetik a kormányzati szerződés alapján a diszkont árakat. Tárgyalási nyilatkozatában közölte, hogy a tárgyalások során hangzott el az a lényegi műszaki változtatás, mely szerint a levéltári nyilvántartót a központban kell megvalósítani a költséghatékonyság miatt, így a központi adatbázisban alkalmazott Oracle adatbázissal a feladat megvalósítható. 5./ Az ajánlat 114. oldalán szereplő ábra szimmetrikus megoldást ajánl az ELKA és az ELKA tartalék konfigurációra vonatkozóan: mindkét helyszínre 2 db, kétprocesszoros adatbázis szerver clustert javasolt. Ezzel szemben a további specifikációs szövegben csak az ELKA részletei jelennek meg, valamint a kereskedelmi ajánlat (18. oldal) is csak 2 db Oracle DB Enterprise Edition (RAC kiterjesztéssel) licencet tartalmaz. Ebben a sorban jelenik meg a kérelmező által vélelmezett hiány is. Fontos kiemelni azonban, hogy ajánlatkérő az ártáblázattal
35
összefüggésben nem határozta meg, hogy a táblázat fejlécében szereplő „darab”, illetve „egységár nettó Ft” kifejezés alatt milyen mennyiségi egységben szükséges megadni a termékeket. A „darab” megjelölés értelmezhető levéltáranként, szállítási egységként is, tehát nem jelenthető ki a kérelmező értelmezése alapján az, hogy a CompuWorx Zrt. nem a kiírásnak megfelelő módon kívánja a szállítást megvalósítani. Ajánlatkérő szerint a kérelmező állítása feltételezésen alapul, a fentiek ismeretében többek között pl. a 21.172.340.-Ft-os licenc díj vonatkozásában nem lehet arra nézve következtetést levonni, hogy az mit nem tartalmaz. Mindazonáltal az ajánlattevő kereskedelmi ajánlatában kiemelte, hogy „Ajánlati árunk teljes körű, minden költséget tartalmaz...”. Ajánlatkérő a végösszeg ellenőrzéséből megállapította, hogy a kért mennyiségű szoftvert tartalmazza az árajánlat. Ajánlatkérő közölte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában az alábbi oldalak tartalmazzák az elvárt műszaki megoldást: 113. oldal 1. bekezdés, 114118., 121., 127-128. 6./ Ajánlatkérő azt nem vitatta, hogy a 2011. május 18-i tárgyalások során módosította az IFK-2.5.4 követelményét akként, hogy „ajánlatkérő ezen felül két tanúsított iratkezelő szoftver megajánlását kéri levéltáranként 1-1 db”. A nyertes ajánlattevő ajánlatában azonban tételesen csak az eredeti IFK-2.5.4 követelményt rögzíti. Ajánlatkérőnek nem volt arra vonatkozó előírása, hogy az iratkezelő rendszereket nevesíteni szükséges. Álláspontja szerint a követelmények konkrét vállalásán keresztül nem vonható le az a következtetés, hogy ajánlattevő nem vállalja az előírások teljesítését, hiszen a generális nyilatkozatában ez szerepelt. 7./ Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy árazatlan költségvetés nem volt, és az árajánlat részletezettsége kapcsán sem volt előírása. Ajánlatkérő az árajánlattal kapcsolatos kötöttségeket, elszámolhatósági kérdéseket a tárgyalás menetében ismertette, azon felül az ajánlattevőkre volt bízva, hogy mely tételek árát hol jelenítik meg, illetve veszik figyelembe. Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő ajánlatának 7. oldalán kiemelte, hogy „Ajánlati árunk teljes körű, minden költséget tartalmaz, így a tervezési, fejlesztési és bevezetési költségek mellett a felhasználók és az üzemeltetők képzésének költségét is”, így nem volt ajánlatkérőnek kétsége az ajánlat teljessége kapcsán. Ajánlatkérő véleménye szerint az A. és B. pontban felsorolt ScopeArchive migrációs tételek tartalmazzák a vitatott elemet. Egyebekben előadta, hogy a licence-t a központi rendszerben kellett megajánlani, fejlesztésről viszont nem is lehet beszélni,
36
mivel a két további funkciót a dobozos svájci szoftver tartalmazza, a lokalizációt, maga ajánlatkérő már nagyrészt elvégezte. 8./ Ajánlatkérő a kiírásban nem specifikálta teljes pontossággal az LTK Storage kategóriáját, bővíthetőségét, teljesítményét, illetve azt, hogy a gyors és nagy kapacitású diszkek milyen szervezésben (RAID set-ek RAID szintje, egyes RAID set-eket alkotó diszkek száma) szerepeljenek. Ennek következtében az egyes ajánlattevők ajánlataiban mind a tárolóeszköz teljesítménye, bővíthetősége, a megajánlott diszkek típusai (fajtái) és darabszámai, és a javasolt RAID konfigurációk tekintetében is eltérések mutatkozhattak. Ajánlatkérő valamennyi ajánlat esetében megvizsgálta, hogy a tárolóeszköz és a konfigurációban szereplő diszk típusok (FC/SAS és SATA) és darabszámok alapján megfelel-e a rendszerrel szemben támasztott teljesítmény és kapacitás elvárásoknak. A nyertes ajánlattevő által megajánlott HP EVA P6000 eszköz teljesítménye, bővíthetősége megfelelő, a megajánlott 66 x600GB SAS + 48 x 2TB SATA diszkkel pedig elérhető a kért 80TB nettó kapacitás. 9./ Ajánlatkérő észrevételében közölte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata nem snap-shot-ról szól, mivel ajánlatkérő sem snap-shot-ot kért. A tárterülettel kapcsolatosan a D2D-re utalva az ajánlat olyan értelmezési lehetőséget biztosít, miszerint a Nyertes ajánlattevő a 200TB területet 2 db 100TB-os storage node-ra bontja és ezen 2 node között valósítja meg a disk alapú mentést (ajánlat 116. oldal). Ajánlatkérő szerint ez a megoldás teljesíti a kiírt követelményeket. 10./ Ajánlatkérő ismertette, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában nem mutatta be a mentési és visszaállítási megoldás részleteit, melyet ajánlatkérő nem is kért, de ez nem eredményezi azt, hogy a megoldás nem felel meg az előírásoknak. Mindazonáltal az ajánlattevő ajánlatában maradéktalanul vállalta a követelmények teljesítését. Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában kiemelte, hogy elvárás volt a 3 napos RTO, be ennek nem teljesítése nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét. Ez csak fontos követelmény volt, de nem kritikus. 11./ Ajánlatkérő álláspontja szerint a megadott hardver konfiguráció (Checkpoint IP697 tűzfal 11,7 – 4 Gbps névleges áteresztőképességgel) és a megajánlott szoftverek alapján nem állapítható meg az, hogy az 1 Gb/s hálózati adatforgalmat ajánlattevő nem lenne képes biztosítani. A vírusvédelmi eszközök
37
hálózati adatforgalom szűrése tekintetében az ajánlatban szereplő információk alapján nem vonható le az a következtetés, miszerint azok nem felelnének meg az ajánlatkérő elvárásainak. A megoldás részletes bemutatásának esetleges hiányossága nem eredményezi azt, hogy a feltételnek az ajánlattevő által megajánlott megoldás nem képes megfelelni. Tekintettel arra, hogy a CompuWorx végleges ajánlattételével generálisan maradéktalanul vállalta a követelményekben megfogalmazottak teljesítését, így a kérelmező kérelme nem megalapozott. Észrevételében ismertette, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 6.1.7.1.6.1, a 6.1.7.1.6.2 és a 6.1.7.1.6.3 fejezeteiből olvasható ki a követelménynek való megfelelés. Arra vonatkozóan nem volt előírás, hogy 1 vagy több eszközön kell megvalósítani a háromfajta védelmet. 12./ Ajánlatkérő szerint az árajánlatban szereplő információk alapján nem vonható le az a következtetés, miszerint a költségek nem szerepelnének az ajánlatban, egyben a CompuWorx végleges ajánlattételével generálisan maradéktalanul vállalta a követelményekben megfogalmazottak teljesítését. Emellett a teljesítéshez kapcsolódóan szükséges költségek részletezettsége és a költségtételek közötti megoszlás tekintetében nem volt ajánlatkérői megkötés. 13./ Ajánlatkérő hangsúlyozza, hogy árazatlan költségvetés nem volt, és az árajánlat részletezettsége kapcsán sem volt előírása. Ajánlatkérő az árajánlattal kapcsolatos kötöttségeket, elszámolhatósági kérdéseket a tárgyalás menetében ismertette, azon felül az ajánlattevőkre volt bízva, hogy mely tételek árát hol jelenítik meg, illetve veszik figyelembe. Nem bizonyítható, hogy az árajánlat nem tartalmazza a kérdéses költségeket. Ajánlatkérő közölte, hogy a kereskedelmi ajánlat nem tartalmaz elkülönített adatot a WmWare eCenter licenccel kapcsolatban, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ajánlattevő ezt a komponenst nem állította be ajánlatába a WmWare eSphere sorba, mivel az ajánlatban több helyen a vCenter Server a WmWare vSphere kapcsán kerül megemlítésre, melyből következik, hogy a vCenter része az ajánlatnak. Ajánlatkérő megvizsgálta a nyertes ajánlatában a virtualizációs megoldás összköltségét, mely kb. 10 %-kal kevesebb, mint a kérelmező ajánlatában. Ez a 10 %-os eltérés lehet a vCenter értéke is, de a két ajánlat egyéb adataiban lévő eltérére tekintettel nem vonható le következtetés arra, hogy a vCenter értéke a nyertes ajánlatában biztosan nem szerepel. 14./
38
Ajánlatkérő álláspontja szerint az árajánlatból nem vonható le az a következtetés, hogy a nyertes ajánlata nem tartalmazza a kérdéses eszközt és annak költségét, tekintettel arra is, hogy a CompuWorx végleges ajánlattételével generálisan maradéktalanul vállalta a követelményekben megfogalmazottak teljesítését. A költségek részletezettsége és a költségtételek közötti megoszlás tekintetében nem volt ajánlatkérői megkötés. Ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában azt nem vitatta, hogy a könyszkenner típus megjelölésénél kimaradt az ajánlatból az „OT 180H35” cikkszámú könyvhimba, de az ajánlati árból ennek megajánlása kikövetkeztethető. 15./ Ajánlatkérő kiemelte, hogy nem plusz egy folyamatmotor volt az előírás, hanem az opcionális tétel szerinti funkcionális követelmény szerint kérte ajánlatkérő a folyamatmotor megajánlását. Erre tekintettel a nyertes ajánlattevő ajánlatában ezen plusz folyamatmotor megkövetelése nem előírás. 16./ Ajánlatkérő ismertette, hogy a Központi Archívumba olyan rendszert kért, amelyik legalább egy EU nemzeti levéltárban működő rendszer, és amelynek az egyes funkciói működésének bizonyítását kérte azokban az esetekben, amelyek vonatkozásában nem rendelkezik ajánlatkérő információval. Megengedte az eltérő és újabb verziót is, amennyiben megfelel a késztermék és a referenciakövetelményekkel szemben támasztott követelményeknek. A nyertes ajánlattevő a SER DOXiS4/PRODEA rendszerről csatolt be referencialevelet, mely a DOXiS4 Bundesarchiv számára továbbfejlesztett változata, és így annak „eltérő és újabb változata”. Tárgyalási nyilatkozatában ajánlatkérő előadta, hogy a PRODEA elnevezés a terméken marketing okokból került megjelölésre, a két elnevezés egy és ugyanazt jelenti. Egyéb érdekelt a CompuWorx Zrt. észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Előadta, hogy az általa választott megoldás nagymértékben veszi igénybe a nyílt forráskódú rendszerek lehetőségeit, ezért lett az áltata ajánlott áron nyertesként kihirdetve. 1./ Közölte, hogy az ajánlat 320. oldalán szereplő PostgreSQL szoftver szabadon letölthető, díjmentes szoftver, ezért nem került az ajánlatban feltüntetésre.
39
Ajánlattevő ajánlatában vállalt 1 éves jótállási kötelezettség erre a termékre is kiterjed, melyet a magyar jogszabályok szerint a szállítónak kell vállalnia. 2.-3./ Nyertes ajánlattevő ismertette, hogy a kereskedelmi ajánlatában szereplő két text editor szoftvernél és a képszerkesztő szoftvernél a „db” oszlopban feltüntetett szám az adott intézménybe szállítandó szükséges összesített mennyiséget jelöli, azaz egy csomagot. 4./ A nyertes ajánlattevő előadta, hogy az ajánlatkérői előírások figyelembe vételével ScopeArchive rendszert ajánlott, melynek adatbázisát a szakmai és költségszempontok figyelembe vételével, a központi archívummal közös adatbázis szerverrel tervezi megvalósítani, így az LTK-ba nem szükséges külön szoftver megajánlása. 5./ A nyertes ajánlattevő ismertette, hogy site-onként 2 adatbázis szerverrel kell számolni, a típus az 1 db adatbázis szerverre érthető (mint egységre), így siteonként kettővel számolva 2 db, az összesen 8 db CPU licence, melyet a kedvezményes ajánlati ár is tartalmaz. Tárgyalási nyilatkozatában közölte, hogy a megajánlott hardver elemekből kikövetkeztethető az azokhoz rendelt szoftverek száma is. 6./ Ajánlattevő szerint a „legalább 2 külső különböző iratképző szerv integrációja a projekt megvalósítása során” kijelentésből nem következik, hogy ez a vállalás az integrálandó rendszerek számát 1-re szűkíti le. 7./ Észrevételében közölte, hogy az ajánlat 19. oldalán szereplő ártáblázat „rendszerintegráció” sora tartalmazza a ScopeArchive implementációját, lokalizációját is. 8./ Nyertes ajánlattevő észrevételében nem vitatta, hogy az ajánlat 36. és 50. oldalán az LTK storage kapacitására vonatkozó sor (70TB) egyszerű összeadási hibaként maradt a szövegben. Az ajánlat szöveges részében mind a MOL, mind a BFL esetében (ajánlat 37. és 51. oldalai) az alábbi került rögzítésre: - 70 TB nettó kapacitás: 66 db 600 GB 15krpm SAS (Raid 6) és 48 db 2 TB SATA (Raid 11)
40
- biztosításával (2-2 disk típusonként HotSpare fenntartással) A sor elején a 70TB elírás és ez nyilvánvaló, mert a felsorolt elemek összesítésként nem ez az érték jön ki. Ha a részletezésben felsorolt lemezek kapacitását összeadjuk, akkor az több mint 80TB. Az ajánlatban megadott darabszámú és kapacitású 66 db 600 GB és 48 db 2TB diszkekkel a gyártó által mellékelt kalkuláció szerint a nettó tároló kapacitás 83TB, az ajánlott P6500 EVA storage rendszerrel. Az árajánlatban a MOL és BFL storage eszköznél az alábbi szerepel: HP P6500 storage, 200 db 600 GB FC disk. Kiemelte, hogy ez egy elírás. Ezek valójában a központi rendszerbe szállított lemezek. A szöveges leírásban a központi rendszernél szerepel ez a 200 db 600 GB-os lemez. Ez nyilvánvalóan elírás, ugyanis ez eltér a szöveges részben (MOL és BFL részletezésben) leírt architektúrától és árban is különbözik a központi rendszerbe szállított lemezek árától. 9./ Ajánlattevő előadta, hogy az ajánlat 128. oldala azt rögzítette, hogy „Az adatbázis állományok és a frissen bekerült archívum állományok mentését a HP EVA P6000 háttértár belső másolat képzésével (D2D) is biztosítjuk, a kidolgozandó mentési eljárásnak megfelelően.” valamint rögzíti, hogy „A 100 TB storage node-k közötti másolatot az ELKA storage szerver biztosítja”. Az ELKA háttértár rendszere két szintű strorage megoldást tartalmaz: - HP P6500, gyors háttértár - HP P2000 archívumtár A HP P6500 gyors háttértár esetében a D2D funkcionalitást a „HP P6500 Business Copy” storage szoftvercsomag biztosítja. A másolatképzés (NEM snapshot, Clone) a különböző háttértár funkciónak megfelelően a következő: - ELP portál adatbázis terület: max. 8. TB - ELKA adatbázis terület: 2 TB - ELKA FullTextSearch adatbázis terület: max. 20 TB - ELKA Storage szervező ILM-gyors területét: max. 30 TB o Maximum 9 TB (30 %) új, feldolgozás alatt lévő adat o 70 % az archívumtárból elővett adat. A D2D mentés kiterjed az ELP Portál, ELKA DB, ELKA FullTextSearch és az ELKA Storage szerver ILM új adataira, melyek mentése szükséges. A szükséges maximum 39 TB adat D2D mentéséhez a HP P6500 storage 78TB funkcionalitása biztosítja. Az ELKA Storage szerverek 100 TB-s méretű archívumokat kezel és menedzsel a HP P2000 háttértáron, s készít másolatot az archívumról. Az archívum másolat (D2D) a HP P2000 storage-n kerül elhelyezésre. Ajánlattevő előadta, hogy a HP P2000 storage kapacitása nem került frissítésre, mikor a modernebb 6 GBs sebességű SAS diskek kerültek alkalmazásra. Az ELKA HP P2000 archívumtár kialakítása a következő:
41
HP P2000 archívumtár: • 400 TB nettó kapacitású (ebből 200 TB hasznos (2x100 TB storage szerverenként), 200 TB a D2D másolat számára) o Redundáns kontroller, egyenként 2 8 GB FC és 2 GBE ISCSI interfész, 1 GB cache memória o 144 db 3 TB 7200 rpm SAS (6 GB interfész) 3,5” disk o Storage menedzsment szoftver, belső másolat képzés és távoli (DR, szinkron, aszinkron) képzés szoftver komponens 10./ Ajánlattevő kifejtette, hogy az ajánlatának 20. oldalán, az ártáblázat G. (1.7 alszempont) szerint az „ELKA Tape” megnevezés alatt szerepel 2 db.”EML 245, 4 LTO5 drive” típusú eszköz. Egyet a fő, egyet a háttér számítóközpontba szállít. Ennek alapján bizonyított, hogy 2x4, azaz 8 db eszköz egyidejű működését kell figyelembe venni a mentési/visszaállítási idők számításánál. A mentési/visszaállítási idők számításánál az alábbi kalkulációt használta:
P6500 (hasznos) P6500 (hasznos, átmeneti) P6500 (tartalék) P2000 Összesen
Teljes kapacitás (TB)
Mentési/visszaállítási idő (nap, 4+4 drive)
39 21
0,40 0,22
18 200 278
0,19 2,07 2,87
A kalkuláció a teljes adatmennyiséget veszi figyelembe, függetlenül attól, hogy az átmeneti és tartalék kapacitások mentése nem indokolt. A mentés/visszaállításban mindkét számítóközpontban installált EML245 library együttesen vesz részt. 11./ Közölte, hogy a vírusvédelmi eszközök kapcsán elosztott módú, a hálózat valamennyi számítógépén való telepítést ajánlott. A „6.1.7.1.6.3 Hossz oldali víruskereső funkciók (133.oldal)” fejezetben ismertetett vírusvédelmi eszközök az 1 Gb/s online hálózati forgalmat fogadó kiszolgáló csoportokon, a beérkező adatforgalomból keletkező állományok, dokumentumok vírus ellenőrzését képesek elvégezni. hangsúlyozta, hogy ajánlata nem csak a klienseken, hanem a hálózat valamennyi számítógépén biztosítja a vírusvédelmet. 12./
42
Ajánlattevő szerint az ajánlatának 12., 16. és 18. oldalain lévő ártáblázat tartalmazta az „Antivírus és Host IPS” kiépítésének díját a MOL, a BFL és az ELKA számára a követelményeknek megfelelő darabszámú munkaállomáshoz. 13./ A nyertes ajánlattevő ismertette, hogy az ajánlata a MOL, a BFL, az LTK és az ELKA központban is VMware vSphere virtualizációs platformot tartalmaz. Ez a szoftver, mint összetett szoftvercsomag került megjelenítésre a kereskedelmi ajánlat 11., 16. és 18. oldalán. A VMware szoftvercsomag tartalmazza a vitatott szoftvereket a szükséges mennyiségben. 14./ A CompuWorx zrt. észrevételében előadta, hogy az ajánlatában megjelölt könyvszkennerre adott ár magában foglalja az OT 180H35 opció árát is, hiszen e nélkül a szkenner nem is alkalmazható. 15./ Előadta, hogy az ajánlata szerinti DOXiS4 iECM Suite termék belső komponensként tartalmazza a hiányolt BPM motort, ezt a funkciót a DOXiS4 iECM Suite termék belső workflow komponense szolgáltatja, nincs külön licencelt termék, amelynek az ártáblázatban önálló tételként történő feltüntetése szükséges lett volna. A BPM motor szállítására és használatára vonatkozó vállalást a műszaki ajánlat 6.1.5.7 fejezete tartalmazta. 16./ nyertes ajánlattevő kifejtette, hogy a BundesArchiv projekt megvalósítása 2008. évben történt, a projekt azonosítója DOXiS4/PRODEA volt. A projekt alapját a DOXiS4 termékcsalád képezte, amelyet azóta is SER cég továbbfejlesztve képvisel. A termék verzióváltásokon ment át, és egyéb üzletpolitikai megfontolások alapján megváltozott az elnevezése is. A termék aktuális elnevezése DOXiS4 iECM Suite. A Döntőbizottság - figyelemmel törvényi kötelezettségére és ajánlatkérő eljárásjogi kifogására is - elsődlegesen azt vizsgálta, hogy kérelmező kérelme a jogvesztő határidőn belül került-e előterjesztésre. A Kbt. 96/A. § (1) bekezdése szerint jogosult az ajánlatkérőt tájékoztatni álláspontjáról (a továbbiakban: előzetes vitarendezés) a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés], illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;
43
A (2) bekezdés rögzíti, hogy a vitarendezést kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell. A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező. A (2) bekezdés alapján a kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A (4) bekezdés értelmében a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni a) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; b) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját; d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot. A (7) bekezdés szerint a (2)-(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Az idézett rendelkezésekkel összefüggésben mindenekelőtt rögzíteni szükséges, hogy a Kbt. 2010. szeptember 15. napjától hatályba lépett rendelkezései a
44
jogorvoslati kérelem benyújtására szubjektív, a kérelmező jogsértő eseményről való tudomásszerzéséhez kötött határidőket állapítanak meg azzal az objektív korláttal, hogy jogorvoslati kérelem a jogsértő esemény megtörténtétől számított 90 napon túl nem terjeszthető elő. A törvényi határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Döntőbizottság elsődlegesen megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtása a Kbt. 323. § (2) bekezdés szerinti 90 napos objektív határidőn belül történt. Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem a Kbt. 323. § (2) és (4) bekezdései szerinti szubjektív jogvesztő határidőn belül előterjesztettnek minősíthető-e. A Döntőbizottság az idézett rendelkezésekkel összefüggésben rögzíti, hogy a Kbt. 323. § (4) bekezdésének b) és c) pontjai meghatározott eljárási cselekmények esetében – nevezetesen az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos iratbetekintés, valamint az előzetes vitarendezés esetében – vélelmezik a kérelmező tudomásra jutásának időpontját. Ezen eljárási cselekmények alkalmazása esetén a hivatkozott jogszabályhelyek által meghatározott időpontok az érintett jogsértésekről való tudomásszerzés időpontjaiként tekintendők a törvény erejénél fogva, amelyektől későbbi időpontban való tudomásra jutásra kérelmező joghatályosan nem hivatkozhat. Ezen törvényi időpont a Kbt. 323. § (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában adott esetben az eljárást lezáró döntéssel összefüggésben megtekintett iratokban szereplő jogsértésekkel kapcsolatban az iratbetekintés befejező időpontja, a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazásában pedig adott esetben az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos ajánlatkérői válasz megküldésének az időpontja. Ez utóbbi vonatkozásában egy speciális törvényi időpontot állapított meg a jogalkotó, amely révén a konkrét jogsértésről való tényleges kérelmezői tudomásszerzéshez képest a vélt jogsértésről alkotott ajánlatkérői álláspont kérelmezővel történő közlésének napja tekintendő tudomásra jutás napjának. A tényleges tudomásszerzés időpontjának ilyen esetben magának az előzetes vitarendezési kérelemnek a benyújtásakor van jelentősége, tekintettel arra, hogy Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontjában megadott szabályozás ehhez képest számított 3 munkanapon belül teszi lehetővé a vitarendezési kérelem előterjesztését. Minderre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az eljárást lezáró döntés vonatkozásában, iratbetekintés esetén, amennyiben a megtekintett iratokban szereplő jogsértéssel kapcsolatban, a Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján három munkanapon belül előzetes vitarendezési kérelem került előterjesztésre, akkor az erre vonatkozó ajánlatkérői válasz megküldésének dátumát kell a jogorvoslati kérelem benyújtása szempontjából irányadónak tekinteni. Az
45
ajánlatkérői válasz ismeretében van ugyanis kérelmező abban a helyzetben, hogy a válasz tartalma függvényében a jogorvoslati kérelem előterjesztéséről dönthessen. Mindemellett a Döntőbizottság álláspontja a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontjának és a Kbt. 96/A.§ (1) bekezdés a) pontjának összevetése alapján az, hogy a kérelmező kizárólag akkor hivatkozhat joghatályosan az előzetes vitarendezési eljárásra alapított tudomásra jutásra, ha az előzetes vitarendezési kérelmét az ajánlatkérőhöz a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül benyújtotta. A Kbt. 96/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szubjektív, jogvesztő határidő elmulasztása esetén a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a tényleges tudomásszerzéstől számítandó és nem a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontja szerinti időponttól. A Döntőbizottság jelen esetben megállapította, hogy kérelmező a 2011. június 20-i eljárást lezáró döntést követően 2011. június 21-én és 24-én tekintett be a nyertes ajánlatba, így az iratbetekintés befejezése tekinthető a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontjának, azaz 2011. június 24-e. Kérelmező a Kbt. 96/A. §-a alapján előzetes vitarendezés iránti kérelmet terjesztett elő ajánlatkérőnél 2011. június 24-én, mely a tudomásszerzéshez képest meghatározott határidőn belülinek minősül, így jogszerűen élt a vitarendezés intézményével. A Döntőbizottság álláspontja szerint az iratbetekintésen történő tudomásszerzéshez képest jogszerűen lefolytatott vitarendezés esetében a kérelmező jogorvoslati kérelem előterjesztésének kezdő időpontjaként nem az iratbetekintés, hanem a vitarendezésre adott ajánlatkérői válasz tekinthető. Kérelmező a vitarendezésre adott ajánlatkérői választ 2011. június 29-én kapta meg, így ezen időpont tekinthető a jogorvoslati kérelem benyújtásának kezdő időpontjaként. Ehhez képest kell számítani a Kbt. 323. § (2) bekezdése szerinti 10 napos jogvesztő határidőt, amely 2011. július 9-én telt le. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező 2011. július 4-én érkezett jogorvoslati kérelme a jogvesztő határidőn belül került előterjesztésre, így a kérelem nem elkésett, az érdemben vizsgálható. A Döntőbizottság az érdemi vizsgálat körében a kérelmező kérelmének részben helyt adott az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő eljárását a 2011. február 4-én hatályos Kbt. IV. fejezet szerinti tárgyalásos eljárás alapján folytatta le, így a jogvita elbírálására is a 2011. február 4-én hatályos Kbt. az irányadó.
46
A Kbt. 41. § (7) bekezdése értelmében a meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 121. § (3) bekezdése alapján az ajánlattevőnek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és a 70/A. § (1)-(3) bekezdés szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania, az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 121. § (8) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban, továbbá versenypárbeszéd esetén az ismertetőben meghatározott feltételeknek is. A 63. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzést az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés között ismét el kell végezni. A (10) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlattételi szakaszban történő hiánypótlásra a 83. § rendelkezései irányadóak. A Kbt. 83. §-a szerint: (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint
47
érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. A Kbt. 85. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A Kbt. 126. §-a alapján a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is - a 6. cím rendelkezései szerinti eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 127. § (4) bekezdése szerint a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Kérelmező kérelmében a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét vitatta, mivel álláspontja szerint az ajánlattevő ajánlata nem felelt meg az ajánlatkérő műszaki követelményeinek. A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy kellett ajánlattevőknek az ajánlatukat benyújtani és az ajánlatukban szereplő műszaki megoldás megfelelőséget bemutatni. Ajánlatkérő tárgyalásos eljárást folytatott le, mely eljárásban a tárgyalások során alakította ki a műszaki igényét/elvárását a műszaki megoldás tekintetében. Ajánlatkérő a dokumentáció „Műszaki melléklet 7. Ajánlatkérő által meghatározott követelmények” táblázatos dokumentumában rögzítette a műszaki követelményeit 600 pontban, mely tartalmazott kritikus és fontos megjelölésű követelményt is. Az előírások alapján a kritikus követelmények be nem tartása az ajánlat érvénytelenségét eredményezte, míg a fontosnak minősített elvárások közül ajánlattevő szabadon választhattak, hogy melyeknek kívánnak megfelelni, és a megoldás szállításának hiánya nem okozta az ajánlat érvénytelenségét. Ezen 600 soros táblázatból kiemelt 60 soros táblázat (K+F) képezte a 2. bírálati részszempont alapját akként, hogy az azokban felsorolt kritikus követelmények sorrendjében ismertetni kellett az ajánlattevő által az egyes rendszerelemekre ajánlott konkrét megoldást (kész termék vagy fejlesztés), rendre megadva azt, hogy az hogyan felel meg az ott
48
megfogalmazott követelményeknek. Ajánlatkérő az ajánlott műszaki megoldás minőségét értékelte (kész termék 1 pont – fejlesztés 0 pont). Ajánlatkérő fenti követelménye alapján megállapítható, hogy az ajánlattevőnek ajánlatában az ajánlatkérő által meghatározott követelmény tekintetében ismertetnie kellett a megfelelőséget akként, hogy abból az ajánlatkérő egyértelműen meg tudja állapítani a követelmény teljesítését, az annak való megfelelőséget. Ajánlatkérőnek az előírásán túl a Kbt. 121. § (8) bekezdésében rögzített kötelezettsége is, hogy az ajánlatok elbírálása során meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban, továbbá versenypárbeszéd esetén az ismertetőben meghatározott feltételeknek is. Ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége nem kizárólag a szerződés teljesítésekor keletkezik, hanem már a végső ajánlat benyújtását követően, ekkor kell ajánlatkérőnek megvizsgálnia, hogy az ajánlattevő által vállalt eszközök, berendezések, termékek, megoldások az elvárásainak megfelelnek-e, azt mindenben teljesítik, és ezt követően kell döntést hoznia az ajánlat érvényessége vagy érténytelensége kapcsán. Amennyiben ajánlatkérő az ajánlatból nem tudja kétséget kizáró módon megállapítani a műszaki elvárásinak való megfelelőséget, úgy hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést kell kibocsátania és csak ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlat érvényességéről, avagy érvénytelenségéről döntsön. Fontos e körben rögzíteni, hogy a végső ajánlattételkor állt be az ajánlati kötöttség mind az ajánlattevő, mind az ajánlatkérő vonatkozásában, tehát a Döntőbizottságnak a végső ajánlatban foglalt vállalások ajánlatkérői követelménynek történő megfelelőségét kell vizsgálnia, azt, hogy az ajánlattevő ajánlatából kétséget kizáróan megállapítható-e a műszaki követelménynek való megfelelőség. Ajánlatkérő több kérelmi elem tekintetében hivatkozott a nyertes ajánlattevő Kbt. 70. §-a szerinti generális nyilatkozatára, mely szerint ”A szolgáltatás teljesítését a részvételi felhívás, az ajánlattételi felhívás és dokumentációban, valamint a végleges ajánlatunkban foglalt feltételek mellett elvállaljuk. Vállaljuk a termékek leszállítását és kapcsolódó szolgáltatások teljesítését a műszaki leírásban meghatározott és a megkötendő vállalkozási szerződésben szereplő feltételek mellett az ott meghatározott időtartamig”. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő dokumentációban foglalt előírása az volt, hogy az ajánlattevőknek ismertetni kellett az ajánlattevő által az egyes rendszerelemekre ajánlott konkrét megoldást, rendre megadva azt, hogy az hogyan felel meg az ott megfogalmazott követelményeknek, így ajánlatkérő a hivatkozott általános elfogadó nyilatkozaton kívül is köteles volt az ajánlatok megfelelőségének vizsgálatát elvégezni.
49
A Döntőbizottság a kérelmezőnek a CompuWorx Zrt. nyertes ajánlattevő ajánlatát vitató kérelmi elemeket vizsgálta annak sorrendjében. 1./ A Döntőbizottság először a PostrgreSQL adatbázis kezelő hiányát vitató kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt vitatta, hogy a CompuWorx ajánlatában és a hiánypótlásban semmilyen utalás nem található a PostgreSQL szállítására, üzembe helyezésére. Amennyiben ingyenesen kívánja biztosítani ajánlattevő ezt a szoftvert, úgy ajánlatában nem szerepel az erre vállalt kötelező 1 éves garancia. Ajánlatkérő a műszaki dokumentáció SVK-2.2.5. kritikus követelmény pontjában előírta, hogy „Az alábbi adatbázis-kezelők max. 5 user/labor: MySQL server, MSSql server, Oracle server, DB2, Sybase, MS Access, PostgreSql.” Ajánlatkérő a 1-14/47/2011. számú levelében egyértelműen meghatározta, hogy a szállítandó szoftverekre 1 éves garancia szükséges és ezek árát az ajánlatba be kell építeni. Az előírások alapján megállapítható, hogy ajánlattevőknek a kereskedelmi ajánlat ártáblázatában kellett a megajánlott termékekhez vállalt jótállás idejét megadniuk. A felek által sem volt vitatott annak ténye, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának szöveges része tartalmazta a PostgreSQL szoftvert, de a kereskedelmi ajánlatban nem került szerepeltetésre. Az eljárás során az sem volt vitatott, hogy ennek a szoftvernek létezik ingyenesen letölthető változata. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előírásai alapján lehetőség volt OpenSource, nyílt forráskódú szoftverek megajánlására, de a nyertes ajánlatából nem megállapítható, hogy ennek a szoftvernek az ingyenesen letölthető változatát ajánlotta-e meg az ajánlatában. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlattevőnek ajánlatában egyértelműen nyilatkoznia kell arról, hogy az általa megajánlott megoldás keretében biztosított szoftver ingyenesen letölthető változatát ajánlotta-e meg, illetve amennyiben ezt a változatot tartalmazza az ajánlata, úgy biztosítja-e erre a garanciát. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlat e körben hiányos, mely hiány hiánypótlással pótolható, kiegészíthető, így ajánlatkérő a hiánypótlás elmulasztásával megsértette a Kbt. 121. § (8) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (10) bekezdése alapján alkalmazandó 83. § (1) bekezdését. Ajánlatkérő csak a hiánypótlást követően kerül abba a helyzetbe, hogy a CompuWorx Zrt. ajánlatának érvényességéről döntsön.
50
2.-3./ A Döntőbizottság ezt követően a text-editor és a képszerkesztő szoftver hiányát vitató kérelmi elemeket vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt állította, hogy a nyertes ajánlattevő kereskedelmi ártáblázatában mindkét szoftver esetében 1-1 felhasználó tekintetében tett ajánlatot. Ajánlatkérő az SVK-2.2.7 kritikus követelményben előírta „Text-editor és XML szerkesztő szoftverek (nagy (több GB-s) szöveges állományokhoz)” szükségességét, valamint az SVK-2.2.8 kritikus követelmény rögzítette, hogy „Képszerkesztő és képmanipuláló szoftverek, pdf-szerkesztő szoftverek, amelyek a következő elvárásokat kielégítik: -Képesek valamennyi ismert képformátum olvasására, szerkesztésére és konvertálására -Batch konverzió lehetősége -Nagy képi fájlok (akár 1 GB nagyságú) kezelésének lehetősége”. Ajánlatkérő a 2011. május 29-i (1-14/26/2011) válaszában kifejtette, hogy a SVK-2.2.5, SVK-2.2.6, SVK-2.2.7, SVK-2.2.8, SVK-2.2.9, SVK-2.2.10, SVK2.2.13, SVK-2.2.20 szereplő szoftverekre 5 user/labor, azaz 5 PC/labor, összesen 10 PC szükséges. Tényként megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában (11., 15-16. oldal) 1-1 db UltraEdit, Altova text-editor szoftver került megajánlásra a MOL EAL-ba és a BFL EAL-ba, valamint 1-1 db Adobe képszerkesztő szoftver került feltüntetésre a MOL EAL-ba és a BFL EAL-ba. Ajánlatkérő az eljárás során arra hivatkozott, hogy az 1 mennyiségi egységből nem lehet következtetést levonni, hogy ezt az egységet ajánlattevő termékenként, vagy levéltáranként ajánlotta meg. A nyertes ajánlattevő eljárási nyilatkozatában közölte, hogy levéltáranként 5 felhasználó számára szállítandó csomagot ajánlott meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában szállítandó mennyiségi egységből nem lehet kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy az ajánlat lefedi-e a teljes műszaki tartalmat, így ajánlatkérőnek e körben felvilágosítást kellett volna kérnie, és csak ezt követően dönthet az ajánlat érvényességéről. A fentiek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését. 4./
51
A Döntőbizottság ezt követően az LTK-hoz kapcsolódó szoftver hiányára vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta. Ajánlatkérő a 1-14/25/2011. számú kérdésre adott válaszban rögzítette, hogy „Az ELKA és LTK adatbázis-kezelő szoftver a következő követelményeknek tegyen eleget: Legyen saját klasztermegoldása, LTK esetében legyen (legalább 4 processzoros) adatbázis-kezelő licenc cluster opcióval 2 node-ra”. Ajánlatkérő a 2011. május 18-i tárgyalási fordulót követően az LTK adatbázisszerverével és az arra telepítendő licence kapcsán azt a tájékoztatást adta, hogy „ajánlatkérő olyan fenntartható és finanszírozható megoldást vár el az ajánlattevőktől, ahol a szerverek megfelelően finanszírozható szerverlicencekkel rendelkeznek. Ajánlatkérő elmondta, hogy az LTK-ba nem terveztek Enterprise Edition licence-t”. A Döntőbizottság a fenti előírások alapján megállapította, hogy ajánlatkérői elvárás volt az LTK esetében licence szállítása a megadott paraméterekkel. A nyertes ajánlattevő a jogorvoslati eljárásban nem vitatta, hogy az LTK adatbázis-kezelőhöz nem ajánlott meg licence-t, mivel az adatbázisa a központi rendszerben ASP-ként működik. A felek nem vitatták, hogy ajánlatkérő előírása alapján az LTK-ban használható a központi adatbázis, így az LTK-ban nincs szükség további licence megajánlására. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatából nem lehet megállapítani, hogy a jogorvoslati eljárásban előadott módon kívánja az ajánlatkérői igényt ellátni, így ajánlatkérőnek ezt az eljárás során tisztáznia kellett volna felvilágosítás kérés során. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését. Csak a felvilágosítást követően kerül ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessége körében döntést hozzon. 5./ A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlattevő által az adatbázis szerverekhez szükséges megajánlott licencek számát vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt vitatta, hogy a nyertes ajánlattevő kereskedelmi ajánlata nem tartalmazta a megajánlott adatbázis szerverekhez szükséges darabszámú licencet, így a központi adatbázis kezelő tekintetében elvárt redundanciát nem tudja biztosítani.
52
Ajánlatkérő az NFK-2.4.1 kritikus követelményként fogalmazta meg, hogy „Az üzembiztonság növelésére redundáns hardver és szoftver elemeket kell alkalmazni”. Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatása szerint ELKA site-onként 2 adatbázis szervert szükséges ajánlani. A felek által sem volt vitatott annak ténye, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata site-onként 2 db szervert tartalmazott. Nem vitatták a felek azt sem, hogy az adatbázis hardvereknek az Oracle Database Enterprise Edition licence igénye site-onként 4 CPU-nyi, azaz a tartalék site-al együtt összesen 8 CPU-nyi licence szükséges. Ajánlatkérő a licencek számát műszaki követelményként nem határozta meg, így e körben műszaki elvárás nem volt. A nyertes ajánlattevő által ajánlott megoldásból a Döntőbizottság megállapította, hogy ennek alkalmazhatóságához 8 licence kell. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő kereskedelmi ajánlatában a licence megnevezésként „Oracle Enterprise Edition RAC kiterjesztéssel (2 CPU)”, darabszámként 2 került feltüntetésre 21.172.340.-Ft-os darab és 42.344.680.-Ft-os összáron. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a tétel megnevezésénél „2 CPU” jelölést alkalmazott, melyből következően nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani azt, hogy ez 2x 2 CPU-ra vonatkozó licence, vagy 2 site-ra vonatkozó licence, valamint azt sem, hogy a megajánlott mennyiséggel a tároló működőképes. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő egy felvilágosítás kérést követően kerül csak abba a helyzetbe, hogy az ajánlat érvényességéről döntsön, így ajánlatkérő a felvilágosítás kérés elmulasztásával megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését. 6./ A Döntőbizottság ezt követően az IFK-2.5.4 követelménye teljesülését vitató kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt állította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata mindössze egy iratkezelő rendszer integrációját valósítja meg két iratképző szerv tekintetében, így nem teljesíti az IFK-2.5.4 követelményt. Az IFK-2.5.4 kritikus követelmény alapján „A Tanúsított Iratkezelő Szoftverek gyártóival együttműködve kell kialakítani az irattári archívum és a Tanúsított Iratkezelő Szoftverek közötti szoftverinterfész definícióját és végrehajtani a tesztelését. A MOL esetében javasolt az 1245/2010. (XI. 17.) Korm. határozat szerinti tervezett egységes szoftverrel történő együttműködés kialakítása, amennyiben a Korm. határozat megvalósítása késik, akkor elvárás a „Tanúsított
53
iratkezelési szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatások és szoftverek beszerzése” tárgyában indított központosított közbeszerzési eljárás nagyvállalati modell nyertesei közül legalább egy kiválasztása /Montana (MonDoc System), Professzionál (GovSys), FreeSoft (Contectum (KIR3)/, ugyanakkor a BFL esetében a kerületi (fővárosi) önkormányzatoknál legelterjedtebb alkalmazás kiválasztása indokolt, továbbá kötelező ezen kívül még a konzorcium tagjait alkotó levéltárak által megnevezendő, illetékességi területükbe tartozó iratképző szerv Iratkezelő Szoftverével való együttműködés megvalósítása legalább levéltáranként egy-egy szerv esetében”. Ajánlatkérő az előírását a 2011. május 30-i (1-14/37/2011) dokumentumban akként pontosította, hogy „Az ajánlatkérő ezenfelül két iratkezelő szoftver megajánlását kéri (levéltáranként 1-1 db)”. A nyertes ajánlattevő ajánlatának 6.1.6.3. fejezete szerint „Tehát a jelen ajánlat vállalása tartalmazza, hogy az IFK-2.5.4. sz. követelménynek megfelelően legalább levéltáranként (MOL + BFL) 1-1, azaz összesen legalább 2 külső különböző iratképző szerv integrációja a projekt megvalósítása során megtörténik”. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatából az ajánlatkérő nem tudta megállapítani azt, hogy a vállalás teljesíti-e az ajánlatkérő követelményeit, így ajánlatkérőnek ezt az eljárás során tisztáznia kellett volna felvilágosítás kérés során. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését. Csak a felvilágosítást követően kerül ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessége körében döntést hozzon. 7./ A Döntőbizottság ezt követően a ScopeArchive lokalizációjának, implementációjának és fejlesztésének költsége kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező szerint a CompuWorx Zrt. kereskedelmi ajánlata nem tartalmazta a ScopeArchiv lokalizációjának, implementációjának, a K+F táblázatban F-fel (fejlesztés) megjelölt fejlesztések, illetve a KUTINFO fejlesztések költségeit ajánlatkérő előírása ellenére. A dokumentáció 3.1.14. fejezetében került meghatározásra, hogy „Jelen közbeszerzési eljárás az Elektronikus Levéltár létrehozásának következő feladataira vonatkozik: • a szükséges dobozos, kész, és integrálandó szoftverek, és licenszek
54
szállítása, • a konzorcium három tagjánál a rendszer teljes implementációja”. A nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy az ajánlat 19. oldalán szereplő ártáblázat „rendszerintegráció” sora tartalmazta a ScopeArchive implementációját, lokalizációját is. A dokumentáció 3.6) pontjában határozta meg ajánlatkérő a kereskedelmi ajánlat kitöltésére vonatkozó előírásait, mely szerint „A táblázatokon kívül ajánlattevőnek olyan részletezettségű ártáblázatot kell készítenie, amelyben tételesen feltünteti a szállítandó termékek típusát, darabszámát, egységárát”. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő kereskedelmi ajánlata a vitatott tételek értékét nem tartalmazza, így nem állapítható meg, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata tartalmazza-e az ajánlatkérő által elvárt műszaki tartalmat, ezért megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését. Ajánlatkérő csak a felvilágosítás kérést követően kerül abba a helyzetbe, hogy a CompuWorx Zrt. ajánlatának érvényességéről döntsön. 8./ A Döntőbizottság ezt követően az LTK Storage kapacitás hiányát vitató kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt állította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a kapacitás kapcsán eltérő adatok szerepelnek, melyre ajánlatkérőnek rá kellett volna kérdeznie. Ajánlatkérő a műszaki dokumentáció HVK-6.1.5 kritikus követelményében rögzítette, hogy az LTK SAN nettó kapacitásának minimálisan nettó 80 TB-nak kell lennie. Tényként megállapítható, hogy a CompuWorx műszaki ajánlatában a szállítandó HP EVA P6000 eszköz nettó tárkapacitásaként 70TB-t adatot jelölt az ajánlat 36-37., 50-51. oldalain. A nyertes ajánlattevő észrevételében nem vitatta az ajánlatban lévő hibát, arra hivatkozott, hogy az ajánlatban megadott darabszámú és kapacitású (66 db 600 GB és 48 db 2TB) diszkekkel a gyártó kalkulációja szerint a nettó tároló kapacitás 83TB, az ajánlott P6500 EVA storage rendszerrel. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában e körben ellentmondó adatok kerültek megjelölésre, így ajánlatkérő e körben
55
elmulasztotta a felvilágosítás kérést, ezért megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését. Ajánlatkérő csak a felvilágosítás kérést követően kerül abba a helyzetbe, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának műszaki megfelelőségéről, érvényességéről döntsön. 9./ A Döntőbizottság ezt követően a diszk alapú mentés kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt vitatta, hogy ha a D2D szolgáltatás snap-shot másolatot jelent, akkor ez a megoldás ajánlatkérő kérdésre adott válasza alapján nem megfelelő. Amennyiben a D2D nem snap-shot másolatot jelent, akkor az EVA P6000 storage kapacitása nem elegendő, tehát nem felel meg a követelménynek. Előadta továbbá, hogy az ELKA-ra vonatkozóan a HP MSA P2000 storage esetében kizárólag szalagos mentést ajánlott a nyertes ajánlattevő, így a követelményt nem teljesíti, az ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Ajánlatkérő előírása alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a snap-shot megoldás az ajánlatban nem megajánlható. A Döntőbizottság a nyertes ajánlattevő ajánlatának vizsgálata alapján rögzíti, hogy az ajánlatból nem megállapítható, hogy a D2D mentési eljárásban a nyertes ajánlattevő snap-shot megoldást alkalmaz. Az ajánlatban bemutatásra került négy egység kapacitásának maximális igénye, így például az ELP portál adatbázis területe: max. 8TB, az ELKA adatbázis területe: max. 2 TB, az ELKA FullTextSearch adatbázis területe: max. 20 TB és az ELKA Storage szerver ILM-gyors területe: max. 30 TB. A nyertes ajánlattevő ajánlatában rögzített fenti adatokból az megállapítható, hogy nem snap-shot megoldás esetén a tárhely kapacitás D2D mentési eljárás esetén látszólag nem teljesíthető a nyertes által megadott egységek kapacitásigénye alapján, melyre vonatkozóan az ajánlatkérőnek felvilágosítást kellett volna kérnie. A nyertes ajánlattevő a jogorvoslati eljárásban arra hivatkozott, hogy az ELKA Storage szerver ILM-gyors területének 30 %-a tartalmaz csak mentendő adatot, így ezen egység vonatkozásában nem 30 TB, hanem 9 TB kapacitásigény merül csak fel, és így az eszköz kapacitása megfelelő. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes által a jogorvoslati eljárásban előadott adat, információ az ajánlatban nem található meg, így ajánlatkérő az ajánlat adatai alapján az eszköz megfelelőségéről meggyőződni nem tudott, ezért megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését.
56
Ajánlatkérő csak a felvilágosítás kérést követően kerül abba a helyzetbe, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának műszaki megfelelőségéről, érvényességéről döntsön. A Döntőbizottság a HP MSA P2000 storage kapcsán megállapította, hogy az ajánlat „a 100 TB storage node-k közötti másolatot az ELKA storage szerver biztosítja” kijelentésből egyértelműen kimondható, hogy az adott eszköz által tárolt tartalom kapcsán nem kizárólag szalagos mentés valósul meg. 10./ A Döntőbizottság ezt követően az adatmentési követelmények kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt vitatta, hogy egyrészt a nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő megoldás nem teljesíti az ajánlatkérő 3 napos RTO követelményét, másrészt a diszkes mentés nem szerepel az ajánlatban, így az érvénytelen. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő e körben rögzített követelményeit, és az alábbiakat állapította meg. Ajánlatkérő az NFK-2.3.2 kritikus követelményben azt rögzítette, hogy „elvárás a működés során az Elektronikus Levéltári rendszer minden komponensére a mentés és visszaállítás biztosítása”. A Döntőbizottság megállapította, hogy a mentés és visszaállítás kapcsán ajánlatkérő kritikus követelményként további paramétereket nem határozott meg, így érvénytelenséget csak az eredményez, ha az ajánlattevő ajánlatában megajánlott eszközök ezt a két funkciót nem biztosítják. Ajánlatkérő 2011. június 2-án (1-14/42/2011) megküldött válasza rögzíti, hogy „Ajánlatkérő az 1 napos RPO/RTO értéket, mint elvárást felülvizsgálta és azokat 3-3 napban határozta meg”. A 2011. május 25-i (1-14/37/2011) ajánlatkérői válasz szerint „az ELKA esetében: Diszk alapú mentesi megoldás kialakítása szükséges, kivéve: Centera. (Itt feltételezzük, hogy a Centerán tárolt adatok két oldal közötti konzisztenciájáról az alkalmazás gondoskodik.) Viszont biztosítani kell a szalagra történő archiválási és eseti mentési igények kielégítését is - azaz szükséges szalagos mentési környezet kialakítása”.
57
A Döntőbizottság ezen kérdésekre adott válasz kapcsán megállapította, hogy az NFK-2.3.2 kritikus követelmény tartalmában nem változott, a mentési és visszaállítási követelmény megmaradt, de a válaszban megadott további paraméterek vállalása kritikus követelménnyé nem vált, így annak nem teljesítése nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét. Kérelmező kérelmében azt nem vitatta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a mentés és visszaállítás követelményét nem teljesíti, csupán azt állította, hogy a megadott eszközökkel a 3 napos mentés nem teljesül. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező kérelme e körben nem alapos, így e kérelmet a Döntőbizottság elutasította. 11./ A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlattevő által megajánlott vírusvédelmi eszköz megfelelőségét vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt vitatta, hogy a nyertes ajánlatának sem a műszaki, sem kereskedelmi részéből nem derül ki, hogy a hálózatban elvárt 1 Gbps vírusvédelmi szűrést biztosítaná a rendszer. Ajánlatkérő a HVK-4.4.7 kritikus követelményben azt határozta meg, hogy „Sávszélesség szempontjából a központi rendszer tűzfal, betörés és vírusvédelmi eszközöknek képesnek kell lenniük minimum 1 Gb/s sávszélességű hálózati forgalom online szűrésére és átbocsátására”. Ajánlatkérő elsődlegesen olyan eszköz szállítását várta el, mely teljesíti azon követelményt, hogy tűzfal, betörés és vírusvédelmi funkcióval rendelkezik. További elvárásként került megjelölésre az, hogy a megajánlott eszköz képes legyen 1 Gb/s átviteli sebességű hálózati forgalom online szűrésére és átbocsátására. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában CheckPoint IP697 eszköz szállítására tett vállalást. A Döntőbizottság megvizsgálta a CheckPoint IP697 termék gyártói adatlapját és megállapította, hogy a gyártó e terméknél vírusvédelmi funkciót nem jelölt, így nem állapítható meg, hogy a megajánlott eszköz képes-e a vírusvédelem funkcionális követelményét teljesíteni. Ajánlatkérőnek ezt a felvilágosítás kérés keretében tisztáznia kellett volna, így megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését. Ajánlatkérő csak a felvilágosítást követően kerül abba a helyzetbe, hogy a CompuWorx Zrt. ajánlatának érvényességéről döntsön.
58
12./ A Döntőbizottság ezt követően a munkaállomás vírusvédelmi megoldásának hiányossága kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt állította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában megajánlott számú vírusirtó szoftver nem felel meg az ajánlatkérő követelményeinek. Ajánlatkérő az SVK-2.2.12 kritikus követelményben előírta, hogy „Az újonnan beszerzendő munkaállomásokra vírusirtó szoftverek telepítése, amelynek előfizetése a 2011. és 2012. évre is egyaránt érvényes legyen”. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő kereskedelmi ajánlatában (7-9. oldalon) a MOL esetében 3+7+20+60+3+10=103 db munkaállomás, míg a BFL esetében 3+7+20+20+1+10=61 db (12-13. oldal) munkaállomás kerül leszállításra. Az ajánlat 6.1.3.10.2., 6.1.3.10.3., 6.1.4.1.4. és 6.1.4.1.5. fejezeteiből megállapítható, hogy az ajánlattevő a host oldali védelem kapcsán a MOL-nál 100 db Windows munkaállomást, míg a BFL-nél 60 db Windows munkaállomást jelölt meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat kereskedelmi ajánlat részében megadott munkaállomások száma nem egyezik az ezen munkaállomásokhoz szállítandó vírusirtók számával, így az ajánlatban ellentmondás van, mely felvilágosítás kérés keretében egyértelművé tehető. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését. Ajánlatkérő csak a felvilágosítás kérést követően kerül abba a helyzetbe, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának műszaki megfelelőségéről, érvényességéről döntsön. 13./ A Döntőbizottság ezt követően a Vmware vCenter management szoftver-licenc hiányát vitató kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező azt vitatta, hogy a nyertes ajánlatából nem állapítható meg, hogy a Vmware vSphere virtualizációs platform kapcsán adott ár tartalmazza-e a Vmware vCenter management szoftver-licencet, mely nélkül nem teljesíti az ajánlatkérő előírását. Ajánlatkérő a műszaki dokumentáció HVK-5.1.2 kritikus követelményében az alábbi elvárásait határozta meg: „Általánosságban elmondható, hogy jelen ismeretek szerint az egyes LTK-kban nem szükséges az infrastruktúra több helyszínes, katasztrófa-tűrő rendszer kialakítása, azonban a lokális rendszerek
59
esetén is biztosítani kell az enterprise szintű, alapvető magas rendelkezésre állási technikák használatát (pl. RAID technológiák, duplikált alkatrészek)”. A CompuWorx Zrt. ajánlatából megállapítható, hogy a Labor és LTK központ (BFL, MOL) LTK részen, valamint az ELKA éles központ és ELKA tartalék központ leírásának ábrái alkalmazás szerverek esetén a Vmware virtuális platformot, mint megvalósítandó infrastruktúra elemet tartalmazták. Az ajánlat 35., 49. és 127. oldalán ajánlattevő az alábbiakat rögzítette: „A szolgáltatás farmot biztosító szervereken Vmware vSphere virtualizáció környezet kerül kialakításra. A Vmware vSphere virtualizációs platformban a hardver meghibásodás miatt kieső blade szerver funkcionalitása áthelyezésre kerül egy másik, azonos biztonsági zónában lévő blade szerverre”. Kérelmező álláspontja szerint a fenti áthelyezés automatikusan a vCenter management szoftver licence nélkül nem lehetséges. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előírásaiból nem olvasható ki azon funkcionális követelmény szükségessége, hogy az átállásnak automatikusnak kell lennie, és a manuális átállás ne lenne elfogadható. A fentiek alapján ajánlatkérői kifejezett követelmény hiányában a nyertes ajánlattevő ajánlatának megfelelősége nem vizsgálható, így e kérelmi elemet a Döntőbizottság elutasította. A Döntőbizottság egyebekben megjegyzi, hogy a nyertes ajánlattevő kereskedelmi árajánlatában Vmware operációs rendszer tétel megjelölésre került, melyből nem állapítható meg, hogy tartalmazza-e a vitatott licence-t. 14./ A Döntőbizottság ezt követően a könyvszkenner kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt állította, hogy az ajánlatkérői követelménynek megfelelő könyvszkenner a Zeutshel kínálatából az OS 14000 A1/OT 180H35 jelzésű könyvhimbát is tartalmazó eszköz. A nyertes ajánlatából nem lehet megállapítani, hogy a könyszkennerre adott ár tartalmazza-e az előírt könyvhimbát is. Ajánlatkérő meghatározta a műszaki dokumentáció HVK-6.2.1 kritikus követelményében és a 1-14/26/2011. számú válaszában, hogy az EAL-okba szállítandó könyvszkennerekkel szemben milyen elvárásokat támaszt (nagyobb, mint 150mm-es gerincvastagságú és 20 kg feletti könyvek szkennelésére is alkalmas).
60
A Döntőbizottság megállapította, hogy a CompuWorx Zrt. ajánlatában a „Zeutshel Omniscan 14000 A1” típusú könyvszkennert ajánlotta meg, mely termék az „OT 180H35” jelzésű könyvhimba nélkül nem teljesíti az ajánlatkérő funkcionális követelményeit. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a rendelkezésére álló adatokból nem tudta megállapítani a nyertes ajánlattevő ajánlatának megfelelőségét, így felvilágosítás kérés keretében tisztáznia kellett volna azt, hogy a megjelölt termék tartalmazza-e az elvárt könyvhimbát is. A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését. Ajánlatkérő csak a felvilágosítás kérést követően kerül abba a helyzetbe, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának műszaki megfelelőségéről, érvényességéről döntsön. 15./ A Döntőbizottság ezt követően a BPMN motor licence-re vonatkozó kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt nem vitatta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában megajánlott rendszer tartalmaz folyamatmotort. Azt állította, hogy ajánlatkérő előírása szerint a meglévő folyamatmotoron kívül további komponenst is szállítani kell, mely először opcionális tételként került meghatározásra, és ez nem szerepel a nyertes ajánlattevő ajánlatában. Ajánlatkérő vitatta a további folyamatmotor elvárását, mivel álláspontja szerint az eredetileg megkövetelt folyamatmotorral szemben támasztott speciális elvárást. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő Opcionális tételként az alábbiakat írta elő a 2011. május 5-i tárgyalást követően: „Kérjük T. ajánlattevőt, tegyen opcionális ajánlatot olyan folyamatmotorra, amely támogatja a folyamatok teljes életciklus-kezelését (ideális esetben: modellezés, szimuláció, futtatás, optimalizálás, egy terméken belül). A folyamatok modellezésénél üzleti felhasználók által is értelmezhető modellezési szabvány használatát támogatja (mint BPMN), amit a folyamatmotor változtatás nélkül végrehajt. Legfontosabb cél a modern, rugalmas infrastruktúra és az alkalmazható módszertan használata”. Ajánlatkérő a műszaki követelményét akként módosította, hogy a 2011. június 1-jén adott tájékoztatásban előírta, hogy „Kérjük továbbá, hogy a K+F táblázaton túlmenően az ajánlatkérő által opciós tételként megadott termékeket szíveskedjenek beárazni (darabszám, típus, ár, stb.) megadásával és a táblázattal együtt a fenti megadott időpontig az OKFON Zrt.-hez eljuttatni”.
61
A 2011. május 23-án benyújtott módosított ajánlat megtételére történő felhívásban ajánlatkérő közölte, hogy a korábban opciós tételként megjelölteket kötelező jelleggel bele kell építeni az árajánlatba, mert azokat ajánlatkérő kéri szállítani. A Döntőbizottság ezen előírások alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a folyamatmotor kapcsán csupán módosította a műszaki követelményeit, de nem írta elő további folyamatmotor szállítását, így ezen termék licence-ének szállítására sem kellett ajánlatot adni, ezért kérelmező e kérelmi elemét a Döntőbizottság elutasította. 16./ A Döntőbizottság ezt követően a BundesArchiv referencia kapcsán előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta. Kérelmező kérelmében azt állította, hogy a CompuWorx Zrt. által az ajánlathoz csatolt, BundesArchiv referencia levél nem alkalmas az ajánlatkérő által előírt K+F követelmények igazolására, mivel nem a DOSiS4 iECM Suite termékről szól, melyet a CompuWorx ajánlatában megadott. Ajánlatkérő előírásai szerint amennyiben a K+F táblázatban ajánlattevő K megjelölést alkalmaz, azaz Kész termékkel kíván a műszaki követelménynek eleget tenni, úgy csatolnia kell a termék elvárásoknak való megfelelőségéről szóló referenciaigazolást. Tényként megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában a DOSiS4 iECM Suite terméket ajánlotta, és csatolta a megfelelőséget igazoló BundesArchiv referenciaigazolását. A Döntőbizottság tényszerűen megállapította, hogy a referenciaigazolásban a termék megnevezéseként SER DOXiS4/PRODEA verzió került feltüntetésre. A Döntőbizottság megállapította, hogy a két termék megnevezés – bár tartalmazta a DOXiS 4 kitételt – teljesen nem azonos. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek a bírálat során tisztáznia kellett volna a két megnevezés eltérésének indokát, ezért megsértette a Kbt. 85. §-ára tekintettel a Kbt. 121. § (8) bekezdését. Ajánlatkérő ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességéről döntsön. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján kérelmező kérelmének részben helyt adott, és a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben foglalt jogsértést. A Döntőbizottság a megalapozatlan kérelmi elemeket a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
62
A jogsértés megállapítása mellett a jogsértő döntés megsemmisítése szükségtelen volt, mivel a Döntőbizottság az IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt. jogorvoslati kérelme alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban 2011. augusztus 9-én meghozott D.447/23/2011. számú határozatában a Döntőbizottság már megsemmisítette a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. Budapest, 2011. augusztus 12.
Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Juhász Márton sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
63
Kapják: 1. FreeSoft Nyrt. (1037 Budapest, Montevideo u. 8.) 2. HUMANsoft Elektronikai Kft. (1037 Budapest, Montevideo u. 8.) 3. Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. (1081 Budapest, Csokonai u. 3.) 4. Magyar Országos Levéltár (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2-4.) 5. Budapest Főváros Levéltára (1139 Budapest, Teve u. 3-5.) 6. Dr. Hidasi Szilvia ügyvéd (1055 Budapest, Honvéd u. 22. I/1.) 7. Dr. Varga Dóra Ügyvédi Iroda (1075 Budapest, Asbóth u. 22.) 8. S&T Consulting Hungary Kft. (2040 Budaörs, Kinizsi u. 2/B.) 9. CONTUM Kft. (1117 Budapest, Szerémi út 7/a. I/108.) 10.NESS Hungary Kft. (1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113.) 11.Bull Magyarország Kft. (1037 Budapest, Szépvölgyi út 43.) 12.AQUIS Informatikai Zrt. (1033 Budapest, Vörösvári út 103-105.) 13.RatioNet Zrt. (1117 Budapest, Hauszmann Alajos u. 3/A.) 14.ANSWARE Számítógép Hálózati Szolg. Kft. (1036 Budapest, Lajos u. 7476.) 15.OKFON Zrt. (1139 Budapest, Gömb u. 33.) 16.VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.) 17.Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 18. Irattár