K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.580/16/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a „Reneszánsz” Kőfaragó Zrt. (2096 Üröm, Fő u. 1., a továbbiakban: kérelmező) által a Gyál Város Önkormányzata (2360 Gyál, Kőrösi út 112-114., képviseli: Berta és Kovács Ügyvédi Iroda, Dr. Kovács Dénes ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 10. I/4., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A Közép-Magyarországi Operatív Program keretén belül KMOP2009-5.2.1/B/2F-2f „Pest megyei településközpontok fejlesztése – Integrált településfejlesztés Pest megyében” tárgyú felhívásra benyújtott, Gyál kistérségi szerepének erősítése a városközpont rehabilitációja által tárgyú projekt részeként Kistérségi Szolgáltató Központ építési beruházás kivitelezésére a kiviteli terveknek megfelelően” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 249. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó a Kbt. 69. § (3) bekezdését, ezért ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és az azt követő döntéseit megsemmisíti. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett és rendelkezésére álló iratok, valamint az írásbeli és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben a KÉ-17804/2011. számon 2011. július 20-án közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezet szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. A hirdetmény feladásának dátuma 2011. július 13. A beszerzés becsült értéke 410.000.000.- Ft. A szerződés EU alapokból finanszírozott projekt, a hivatkozási alap: KMOP5.2.1/B-2f-2009-0005 „Pest megyei településközpontok fejlesztése - Integrált településfejlesztés Pest megyében” tárgyú felhívásra benyújtott, „Gyál kistérségi szerepének erősítése a városközpont rehabilitációja által” című, KMOP-5.2.1/B2f-2009-0005 azonosítószámon regisztrált pályázat. Ajánlatkérő a részajánlat tételt, illetve alternatív ajánlat tételét kizárta. A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség: Kistérségi Szolgáltató Központ építési beruházás kivitelezése: - az épület fő funkciója: igazgatási épület - a telek területe: 4910 m2 - a telek beépített alapterülete: - kistérségi szolgáltató új tömbje: 864,84 m2 - okmányiroda (megmaradó): 213,87 m2 - szakorvosi rendelő (megmaradó): 643,15 m2 - meglévő bontandó épületrész: 3720 légm3 - az új tömb épített szintszáma: alagsor, földszint, emelet, tetőtér - Alagsori helyiségek összesen: 689,10 m2 új + 206,46 m2 megmaradó + fedett, nyitott közlekedő: 50,02 m2 új - Földszinti helyiségek összesen + teraszok: 643,67 m2 új + 266,98 m2 megmaradó - 1. emeleti helyiségek összesen: 613,15 m2 új + 185,38 m2 megmaradó - 2. emelet (tetőtér): Tényleges használatra igénybe vett helyiségeket nem alakítunk ki. - létesített parkolószám: 25 db. a kiviteli tervekben és a dokumentációban foglaltaknak megfelelően. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 245 nap, a szerződés megkötésétől számítva.
3
A felhívás III.1.1) pontja előírta a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a III.1.2) pontja a fő finanszírozási és fizetési feltételeket, a III.2.1) pontja az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat, kizáró okokat. A felhívás III.2.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási módokat, valamint az arra vonatkozó minimumkövetelményeit határozta meg ajánlatkérő. A felhívás III.2.3) pontja a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében – többek között – az alábbiakat is előírta: Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Ajánlattevő, - közös ajánlattétel esetén külön-külön valamennyi ajánlattevő valamint a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a műszaki illetve szakmai alkalmasság igazolására az alábbi dokumentumokat kötelesek benyújtani: 3.) A Kbt. 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt felelős műszaki vezető(k) megnevezését, végzettségük igazolását, az általuk aláírt szakmai önéletrajzzal történő bemutatását, jogosultságuk igazolását. A minőségellenőrzésért felelős személy megnevezését, képzettségének, szakmai gyakorlatának ismertetését. A munkabiztonságért felelős személy megnevezését, képzettségének, szakmai gyakorlatának ismertetését. Amennyiben az ajánlattevő a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti szervezetet vesz igénybe a műszaki - szakmai alkalmasság igazolásához –, akkor e szervezet az alkalmasságot az ajánlattevőre ebben a pontban előírttal azonos módon köteles igazolni. Erőforrást nyújtó szervezet igénybevétele esetén az ajánlattevőnek csatolnia kell az ajánlathoz a Kbt. 65. § (4) bekezdése szerinti további igazolásokat. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Alkalmas az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok) és a 10 % feletti alvállalkozó, ha együttesen: 3.) Rendelkezik: - legalább egy fő felsőfokú végzettségű épületgépész mérnökkel, aki építőipari kivitelezésben legalább 5 éves szakmai gyakorlattal és érvényes MV-ÉP/ÉG felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik (244/2006. (XII.5) Korm. rendeletben foglaltak szerint), - legalább egy fő felsőfokú végzettségű villamosmérnökkel, aki építőipari kivitelezésben legalább 5 éves szakmai gyakorlattal és érvényes MV-ÉP/Év felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik (244/2006. (244/2006. (XII.5) Korm. rendeletben foglaltak szerint),
4
- legalább egy fő minőségügyi szakmérnök végzettségű szakemberrel, aki az építőipar területén magasépítési kivitelezésben legalább 5 éves szakmai gyakorlattal, és érvényes MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik (244/2006. (XII.5) Korm. rendeletben foglaltak szerint), - legalább egy fő 3 éves szakmai gyakorlattal és igazolt munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező munkabiztonsági felelőssel. Ajánlattevő ugyanazon szakemberrel több műszaki alkalmassági feltétel fennállását is igazolhatja. (Ezen alkalmassági minimum feltételek esetében a Kbt. 69. § (6) és (8)-(9) bekezdésében foglaltak az irányadóak). A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbi megadott részszempontok és súlyszámok szerint: Szempont Súlyszám Ajánlati ár (nettó összeg HUF-ban): 85 Vállalt kivitelezési időtartam (naptári napokban kifejezve, a kivitelezés időtartamára vonatkozóan, a 5 szerződéskötés (munkaterület átadásának) napjától, mint kezdőnaptól számítva, de maximum 245 naptári nap): Projektterv kidolgozottsága: 10 A felhívás IV.3.4) pontja szerint az ajánlattételi határidő 2011. augusztus 2. 10 óra. A felhívás szerint az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének tervezett időpontja 2011. szeptember 1., a szerződéskötés tervezett időpontja 2011. szeptember 12. Ajánlatkérő dokumentációt készített. Ajánlatkérő 2011. július 25-én helyszíni bejárást tartott. Ajánlatkérő 2011. július 28-án és 2011. július 29-én kiegészítő tájékoztatást adott, a kérelemmel kapcsolatos kérdés-válasz nem volt. A kérelmező az ajánlattételi felhívás III.2.3) 3) pontban előírt szakemberrel és a 3. részszemponttal kapcsolatban 2011. július 28-án előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő. Ajánlatkérő 2011. augusztus 2-án megküldött válaszával az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította, az ajánlattételi felhívás rendelkezéseit nem változtatta meg.
5
A Minos-2002 Kft. 2011. július 29-én szintén a felhívás III.2.3) 3) pontban meghatározott szakemberrel kapcsolatban kezdeményezett előzetes vitarendezést, amelyet ajánlatkérő elutasított. Ajánlatkérő 2011. július 29-én tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az új ajánlattételi határidő 2011. augusztus 3. 10 óra. Ajánlatkérő 2011. augusztus 3-án a következő ajánlattevők ajánlatait bontotta fel: Progress-B’90 Zrt., Bayer Center Kft., Prím Építő Kft., Minos-2002 Kft., EnerGas-Vitép Közös vállalkozás. A Progress-B’90 Zrt. ajánlata 78-83. oldal csatolásra került K.N. szakember szakmai önéletrajza, a főiskolai végzettségeit igazoló diploma másolatai, a mérnöki kamara határozata. Ezek alapján megállapítható, hogy 2008. január 29én a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karán minőségügyi szakmérnök szakképzettséget szerzett, illetve MV-Ép/A-0158718 felelős műszaki vezetői engedéllyel rendelkezik 2016. február 7-ig. A Prím Építő Kft. ajánlata 111-116. oldal csatolásra került O.J. szakember szakmai önéletrajza, a főiskolai végzettségeit igazoló diploma másolatai, a mérnöki kamara határozata. Ezek alapján megállapítható, hogy 2005. november 29-én a PTE-Pollak Mihály Műszaki Főiskolai Karán főiskolai szakmérnök minőségügyi szakon szakirányú szakképzettséget szerzett, illetve MV-Ép/A-0161278 felelős műszaki vezetői engedéllyel rendelkezik 2016. június 15-ig. A Minos-2002 Kft. ajánlata 124-131. oldal csatolásra került J.S.B. szakember 12. számú melléklet szerinti nyilatkozata, a szakmai önéletrajza, a főiskolai végzettségeit igazoló diploma másolatai és a mérnöki kamara határozata. Ezek alapján megállapítható, hogy 2003. június 29-én a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karán főiskolai szakmérnöki, minőségügyi szakirányú szakképzettséget szerzett, illetve MV-Ép/A-BOMÉK-05-51353/2013 felelős műszaki vezetői engedéllyel rendelkezik 2013. szeptember 2-ig. Az EnerGas-Vitép Közös vállalkozás ajánlata 279-297. oldal csatolásra került Pné.T.K. szakember 12. számú melléklet szerinti nyilatkozata, a főiskolai végzettségeit igazoló diploma másolatai, TÜV akadémia bizonyítvány másolatai, szakmai önéletrajza, a mérnöki kamara határozata. Ezek alapján megállapítható, hogy 2001. november 6-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán MBA szakirányú szakán, minőségmenedzsment szakirányon szakképzettséget szerzett, illetve MV-Ép/A-12-11031 felelős műszaki vezetői engedéllyel rendelkezik 2016. december 31-ig. A TÜV akadémián 1994-ben minőségirányítási
6
megbízott (QMB), illetve minőségirányítási auditor, környezetirányítási megbízott (UMB-TÜV) képesítést szerzett.
2006-ban
Ajánlatkérő 2011. augusztus 12-én mind az öt ajánlattevőt több megjelölt hiány pótlására szólította fel. A hiánypótlás mindegyik ajánlattevőnél kiterjedt az ajánlattételi felhívás III.2.3) pontjában meghatározott szakemberre vonatkozóan. Az ajánlatkérő által megjelölt 2011. augusztus 19-ei hiánypótlási határidőre a Progress-B’90 Zrt. és a Bayer Center Kft. hiánypótlást nem adott be. Az EnerGas Kft. hiánypótlásának 81. oldalán Pné T.K. a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Mérnöküzemgazdász szak- és ipari szakirány oklevelét csatolta be, mely szerint nevezetett okleveles mérnöküzemgazdásznak nyilvánítják. A következő oldalon található ugyanezen személyre vonatkozóan a Nógrád Megyei Építészkamara 2011. február 15-én kiállított hatósági bizonyítványa, melyben igazolásra került az MV-Ép/A-12-11031 jogosultság. A jogosultság határozatlan ideig érvényes, amennyiben 5 évenként a külön jogszabályban meghatározott továbbképzési feltételeket teljes egészében teljesíti és az ezekről szóló igazolásokat a kamarához benyújtja. A továbbképzés teljesítési ideje: 2016. december 31. A hiánypótlás 85. oldalán található ugyanezen személy részére kiállított hatósági bizonyítvány a Nógrád Megyei Építész Kamarától É3-12-0054 jogosultságra vonatkozóan szintén 2016. december 31-i továbbképzés teljesítési határidővel. A hiánypótlás 87. oldalán található ugyanezen személyre vonatkozóan a Nógrád Megyei Építész Kamara határozata, mely szerint a tervezői névjegyzékben az építészeti tervezési szakterületen az É3-12-0054 nyilvántartási számon az engedélyét megújítják 2011. február 15-ei keltezéssel. A Minos-2002 Kft. hiánypótlásának 21. oldalán található a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara 2011. június 7-én kelt határozata I.A. részére, amely engedélyezi, hogy a MV-ÉP/ÉG-01-55118 építmények épületgépészeti munkái korlátozás nélkül felelős műszaki vezetői szakterületen végezzen szakmagyakorlást. A Prím Építőipari Kft. hiánypótlásának 9. oldalán nyilatkozott a teljesítésbe bevonni kívánt O.J. minőségügyi szakmérnökről, akinek szakmai önéletrajza a 10-12. oldalig található meg. Iskolai végzettségei között feltüntetésre került a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar minőségügyi szakmérnök, továbbá építőmérnök szak, szerkezetépítő szakirány. Kérelmező 2011. augusztus 15-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság hiánypótlást követően 2011. augusztus 19én indította meg a jogorvoslati eljárását.
7
Kérelmező a 2011. szeptember 7-én megtartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét pontosította. E szerint kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg azt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdésében és a Kbt. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat és erre tekintettel semmisítse meg ajánlatkérő jogsértő ajánlattételi felhívását. A jogsértő esemény megtörténte 2011. július 20. az ajánlattételi felhívás közzétételének napja, a tudomásra jutás időpontja a Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontja alapján az előzetes vitarendezésre küldött ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontja, azaz 2011. augusztus 2. A közbeszerzési eljárás ajánlattételi dokumentációját kérelmező megvásárolta. Az ajánlattételi felhívás egyes rendelkezéseivel kapcsolatban 2011. július 28-án előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő. Az előzetes vitarendezési kérelmét ajánlatkérő a 2011. augusztus 2-án megküldött válaszával elutasította, az ajánlattételi felhívás rendelkezéseit nem változtatta meg. Az ajánlattételi határidő 2011. augusztus 3-án járt le. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlattételi felhívás III.2.3.) 3. pontja sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdését, illetve a Kbt. 1. § (3) bekezdését, mivel az ajánlattételi felhívás alábbiakban idézett alkalmassági feltétele nem felel meg a hatályos Kbt.-ben foglaltaknak: „legalább egy fő minőségügyi szakmérnök végzettségű szakemberrel, aki az építőipar területén magasépítési kivitelezésben legalább 5 éves szakmai gyakorlattal, és érvényes MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik (244/2006. (XII.5) Korm. rendeletben foglaltak szerint).” Az ajánlattételi felhívás fent idézett előírása túlterjeszkedik a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéken. Az előírás alapján ajánlatkérő olyan ajánlattevőket zár ki a közbeszerzési eljárásból, akik egyébként alkalmasak lennének a szerződés teljesítésére és képesek lennének érvényes ajánlatot tenni. Az ajánlattételi felhívás előírása két olyan külön szakterületet követel meg egy feltétel keretén belül, amelynek semmilyen szakmai és műszaki indoka nincs. Ajánlatkérő az előírás első részében megköveteli a minőségügyi szakmérnököt, amely végzettség a minőségbiztosításhoz köthető, míg az előírás második része a jogszabály szerinti felelős műszaki vezetői jogosultság meglétét (MV-ÉP/A) írja elő. A gyakorlatban ezek a végzettségek és képzettségek egymástól külön vállnak, nem egymásra épülnek. Továbbá ezeket a tevékenységeket a megvalósítás során legtöbbször nem is ugyanazon személyek látják el. Ennek következtében véleménye szerint a felhívás idézett előírása szűkíti a versenyt (azzal, hogy egy speciális végzettségű szakemberhez köti egyébként a jogszabály szerint kötelező
8
felelős műszaki vezetői jogosultság meglétét) és egyébként alkalmas és érvényes ajánlattevőket zár ki az ajánlattételből. Nincs okszerű magyarázata annak, hogy a két külön szakma és végzettség/képzettség esetében miért nem két külön feltételt fogalmazott meg ajánlatkérő. Továbbá nincs okszerű magyarázata annak, hogy az olyan ajánlattevő miért nem alkalmas a szerződés teljesítésére, aki pl. külön-külön rendelkezik olyan szakemberekkel, akik közül 1 fő minőségügyi szakmérnöki végzettséggel és az építőipar területén magasépítési kivitelezésben legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, illetve rendelkezik 1 fővel, akinek érvényes MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultsága van. Az előadottakra tekintettel álláspontja alapján az ajánlattételi felhívás idézett pontja sérti a Kbt. 69. § (3) bekezdésében és a Kbt. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mert a potenciális ajánlattevők körét oly módon korlátozza, hogy az egyébként ténylegesen nem szükséges a szerződés teljesítéséhez. Azaz ergo ajánlatkérő olyan ajánlattevőket zár ki a versenyből, akik egyébként alkalmasak lennének a szerződés teljesítésére. Kérelmező megjegyezte, hogy az előzetes vitarendezések alapján más ajánlattevő is sérelmezte az ajánlattételi felhívásának ezen alkalmassági előírását, információi szerint az alkalmassági feltételek között előírtakat az országban mindösszesen 2 szakember tudja teljesíteni. A kérelmező 2011. szeptember 20-án írásban reagált az ajánlatkérő tárgyalás után benyújtott észrevételére, amely szerint ajánlatkérő észrevételei továbbra sem támasztják alá ajánlatkérő előírásának a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelését. A szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges, hogy a jogszabály alapján kötelező felelős műszaki vezető egyben egy szűkítő feltételként minőségügyi szakmérnöki végzettséggel is rendelkezzen. Ezen feltételek külön-külön történő előírása mind szakmailag, mind közbeszerzésileg is indokolt lett volna. Az ajánlatkérő által bemutatott szakemberek közül egyébként sem felel meg valamennyi bemutatott szakember a minőségügyi szakmérnöki végzettségnek. Ajánlatkérő 9 szakembert mutatott be észrevételében. Álláspontja szerint azon tény, hogy mióta folyik egy adott képzés Magyarországon az nem alapozza meg az olyan típusú alkalmassági előírást, amely egy szűkítő, korlátozó feltétel kialakítására irányul. A megfelelő szakemberek esetleges számától is függetlenül a Kbt. 69. § (3) bekezdése a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges alkalmassági feltételek előírását teszik lehetővé. Ezen túlterjeszkedni a Kbt. kógens rendelkezéseire tekintettel nem lehet.
9
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Indokolásként előadta, hogy kézenfekvő egy magasépítési projekttel kapcsolatban, hogy az építési jogszabályokkal összhangban legyen felelős műszaki vezető, akivel szemben alapelvárásként került meghatározásra a magasépítési kivitelezésben szerzett minimálisan 5 éves szakmai tapasztalat. Ajánlatkérő alapvető elvárásai közé tartozik továbbá, a minőségi szempontok kiemelt hangsúllyal kezelése is. Általános szakmai tapasztalat szerint, ha egy szervezeten belül külön személy foglalkozik a műszaki vezetéssel és külön személy a minőségügyi felügyelettel, akkor érdekkonfliktusok alakulhatnak ki a gyengébb - és általában a minőségügy gyengébb a műszaki vezetéssel szemben fél rovására. Tömören fogalmazva, áldozatul eshet a minőség a kivitelezés más szakmai érdekeivel és szempontjaival szemben. Ezt csak úgy lehet hatékonyan, egy szervezeten belül kivédeni, ha a felelős műszaki vezető egyben a minőségügyekért is egy személyben felel. Ez a projekt EU-s társfinanszírozással, kötött határidőre valósul meg, aminek érdekében minden szakmai, műszaki és humán kockázatforrást szeretnének ezzel kiküszöbölni. Ezen szempontok figyelembe vételével a szakemberekkel szemben támasztott elvárást semmiképpen sem tekinti túlzónak, a szükséges mértéket indokolatlanul meghaladónak és legfőképpen nem versenyhátrányt okozónak és az egyenlő esély és bánásmódot csökkentő tényezőnek. Összefoglalva: 1) A megrendelő számára a minőségi szempontok érvényesülése elsődleges fontosságúak, ennek biztos érvényesülését az garantálja legjobban, ha a felelős műszaki vezető egyben minőségi szempontokat is a szem előtt tartva vezeti a munkákat, továbbá ez a felelősségi körébe is tartozik (széles ismeretanyag). 2) A két végzettség és ehhez gyakorlatban kapcsolódó különböző szempontrendszer együttes megléte biztosítja, hogy nem kerülhet háttérbe a minőségi szempontokat érvényesíteni kívánó szakember a szakemberek hierarchiájában. (szakmai hierarchia). A beérkezett 5 ajánlatból csak egy esetben, illetve az ajánlatot be nem adó kérelmezőnél merült fel problémaként ezen képzettségű és végzettségű szakember megnevezése és igazolása. Ez alapján is látható, hogy alaptalan kérelmezőnek az az állítása is, miszerint Magyarországon csak két ilyen végzettségű személy létezne, hiszen az öt ajánlattevő is négy különböző személyt nevezett meg az ajánlattételi felhívás releváns pontjának teljesítésére. A tapasztalatuk az, hogy az utóbbi időben a minőségi szempontok körében támasztott növekvő igényekre tekintettel egyre gyakoribb, sőt általános egyrészt a vállalkozóknál ilyen személyek alkalmazása, másrészről az ilyen jellegű feltételrendszer, így az ajánlattevők döntő többségben képesek az igény teljesítésére. Az alkalmassági kritériumoknak az is a szerepük, hogy a minimális műszaki paramétereket, elvárásokat ajánlattevők megismerjék és csak azok
10
tehessenek ajánlatot, akik ezeknek a minimális feltételeknek megfelelnek. Ebből következően önmagában az a tény, hogy 5 ajánlattevőből csak 1 nem felel meg ennek a kritériumnak mutatja, hogy a feltételrendszer nem sérti az esélyegyenlőséget és nem indokolatlan. Ajánlatkérő a tárgyalást követően 2011. szeptember 13-án tett írásbeli észrevételt, melyben előadta, hogy az akkreditált minőségi szakmérnök képzés több mint 15 éve folyik Magyarországon. A képzést 5-10 felsőoktatási intézmény végzi, így megállapítható, hogy évente kb. 2-500 mérnök végezhet, tehát 15 év alatt 3000-5000 fő szerezhetett ilyen végzettséget. Ajánlatkérő felhívta a figyelmet arra, hogy a hiánypótlást is figyelembe véve 5 ajánlatot benyújtó ajánlattevő közül 4 ajánlattevő rendelkezik megfelelő szakképesítéssel bíró szakemberrel. A hiánypótlást be nem nyújtó Bayer Center Kft.-t a tárgyalást követően megkeresték, és azt a nyilatkozatot kapták, hogy rendelkeznek megfelelő szakemberrel, melyre vonatkozó dokumentumokat be is csatolták. Ebből megállapítható, hogy a B. J. szakember rendelkezik érvényes MV/ÉP/A felelős műszaki jogosultsággal, továbbá 2010-ben a Pécsi Tudomány Egyetemen minőségügyi szakmérnök végzettséget is szerzett, de ezen végzettség tekintetében az öt éves gyakorlat még nincs meg. Az ajánlatkérő ismeretségi körére alapozva még további 5 szakembert is megjelölt, amelyek az elvárt végzettségekkel rendelkeznek. Ennek igazolására csatolta a szakemberek végzettségét igazoló dokumentumokat, szakmai önéletrajzokat. Ebből megállapítható volt, hogy több szakember nem kivitelezői területen tevékenykedik, hanem pl. önkormányzatnál, a Magyar Államkincstárnál végez műszaki ellenőri tevékenységet, több szakembernél pedig hiányzott a szakmai önéletrajz. A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, valamint az írásbeli és tárgyalási nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint alapos. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított a 2011. július 13-án feladott hirdetményével, erre tekintettel a Döntőbizottság a hirdetmény feladásakor hatályos Kbt. előírásai alapján bírálta el a jogorvoslati kérelmet. A Kbt. 240. § (1) bekezdése előírja, hogy e fejezet szerint kell eljárni a 241. §ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni.
11
A Kbt. 249. § (2) bekezdés h) pontja szerint az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat. 249. § (4) (4) Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 251. § (5) bekezdése szerint az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók. A kérelmező jogorvoslati kérelme arra irányult, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdésében és a Kbt. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mert az ajánlattételi felhívásának III.2.3) 3) pontjában előírt szakemberre vonatkozó feltételeket úgy határozta meg, hogy az a lehetséges ajánlattevők körét korlátozza, úgy, hogy az egyébként ténylegesen nem szükséges a szerződés teljesítéséhez. A Kbt. 1. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítani az ajánlattevő számára. A Kbt. 67. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek. Ugyanezen szakasz e) pontja szerint azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség ellenőrzéséért felelősek. A Kbt. 69. § (1)-(3) bekezdései az alábbiakat írják elő: (1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő
12
érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A kérelmező által kifogásolt alkalmassági feltétel a felhívás III.2.3) 3) pontjában a következőként lett előírva: „legalább egy fő minőségügyi szakmérnök végzettségű szakemberrel, aki az építőipar területén magasépítési kivitelezésben legalább 5 éves szakmai gyakorlattal, és érvényes MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik (244/2006. (XII.5.) Korm. rendeletben foglaltak szerint)”. Ajánlatkérő a fenti előírásának szükségességét azzal indokolta, hogy számára a minőségi szempontok érvényesülése elsődleges fontosságúak, ennek biztos érvényesülését az garantálja legjobban, ha a felelős műszaki vezető egyben minőségi szempontokat is szem előtt tartva vezeti a munkákat, továbbá ez a felelősségi körébe is tartozik, így nem kerülhet háttérbe a minőségi szempontokat érvényesíteni kívánó szakember a szakemberek hierarchiájában. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 249. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó 65. § 81) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a Kbt. 69. §-ának alkalmazásával kapcsolatban rámutat arra, hogy az ajánlatkérő köteles mind a pénzügyi és gazdasági, mind a műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági szempontot meghatározni legalább egyet-egyet az ajánlattevőkkel szemben. Ezt tartalmilag az ajánlati/ajánlattételi felhívásban kell meghatározni, illetőleg azt is, hogy azok milyen mértékű hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki az ajánlattevőt, illetőleg a 10 % feletti alvállalkozót az alkalmas ajánlattevők köréből. A Kbt. 69. § (3) bekezdésének szabályozása két fordulatot foglal magában. Az első fordulat a Kbt. 66. és 67. §-ában meghatározott alkalmassági igazolási módokra vonatkozik. Alapvető követelményként írja elő a törvény, hogy ezeket az igazolási módokat a közbeszerzés tárgyára korlátozottan kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő csak azokat az igazolási módokat alkalmazhatja, melyek összefüggnek a közbeszerzés tárgyával és ezen belül is csak a közbeszerzés tárgya által indokoltak. A közbeszerzési eljárások egyik sarkalatos pontja az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételek jogszerűsége. A Kbt. alapelvei, közöttük az esélyegyenlőség biztosítása érdekében határozta meg a jogalkotó korlátként, hogy az alkalmassági feltételek meghatározásakor az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt. 69. § (3) bekezdés második fordulatában rögzített rendelkezésekre. Az alkalmassági követelményrendszer akkor jogszerű, ha az a közbeszerzés tárgyára korlátozódik, tekintettel van a beszerzés becsült értékére,
13
és a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét nem haladja meg. Ebből következően egy adott alkalmassági feltétel szükségességét mindig az adott közbeszerzési eljárás tárgyára, a beszerzés feltételrendszerére vonatkozó összes körülmény figyelembevételével lehet megítélni, amelyek a szerződésszerű teljesítést befolyásolják, így nemcsak a beszerzés értéke, hanem a beszerzés tárgyát képező munka nagyságrendje, összetettsége, a szerződéses feltételek, a kivitelezésre rendelkezésre álló idő, a személyi és tárgyi feltételek is e körben meghatározóak lehetnek. A fentiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerzés 410.000.000.-Ft-os becsült értéke alapján nem számít magas értékű építési beruházásnak. A beszerzés tárgya szerint az építési beruházás kistérségi szolgáltató központ kivitelezésére vonatkozik, ami különösen összetett és specifikus építési tevékenységeket nem igényel. Az alkalmassági minimumkövetelmények között ajánlatkérő előírta, hogy rendelkezni kell az ajánlattevőnek egy fő felsőfokú végzettségű épületgépész mérnökkel, aki építőipari kivitelezésben legalább 5 éves szakmai gyakorlattal és érvényes MVÉP/ÉG felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik, egy fő felsőfokú végzettségű villamos mérnökkel, aki építőipari kivitelezésben legalább 5 éves szakmai gyakorlattal és érvényes MV-ÉP/Év felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik, egy fő 3 éves szakmai gyakorlattal és igazolt munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező munkabiztonsági felelőssel. Ezt meghaladóan írt elő ajánlatkérő egy összetett elemekből álló szakmai elvárást egy szakember tekintetében, mivel annak minőségügyi szakmérnök végzettséggel és 5 éves gyakorlattal és egyben érvényes MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal kell rendelkeznie. Az ajánlatkérő annyi engedményt tett, hogy az ajánlattevő ugyanazon szakemberrel több műszaki alkalmassági feltétel fennállását is igazolhatja. A jogvita tárgyát az ajánlattételi felhívás III.2.3) 3) pontjában meghatározott minőségügyi szakmérnök és érvényes MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultság egy szakembertől elvárt együttes fennállásának elvárása képezi. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a fentiekben elvárt végzettségek és jogosultságok mire irányulnak, hogyan szerezhetők meg. Minőségügyi szakmérnök képzés pl. minőségirányítási vezető, minőségügyi vezető, minőségügyi mérnök, minőségbiztosítási mérnök, minőségügyi tanácsadó, minőségügyi szakértő, minőségügyi megbízott, minőségügyi menedzser, folyamatmérnök, projekt menedzser, létesítmény mérnök, minőségellenőr, kisvállalkozás tulajdonosa, kis- vagy középvállalkozás vezetője stb. irányulhat.
14
A felvétel előfeltételei a felsőfokú végzettség, kétéves szakmai tapasztalat, előnyös, ha van a minőségüggyel kapcsolatos gyakorlat. Tanulni és gyakorolni fogja a képzés során a teljesség igénye nélkül: Az ISO 9000 szabványcsalád ismerete, ezen belül az ISO 9001 és ISO 9004, TQM módszerek, Folyamat menedzsment, Kockázat menedzsment, FMEA, Hat szigma, Megbízhatóság, Szolgáltatások minősége, Gazdaságosság témákat. A tanfolyamot eredményesen elvégzők bizonyítványt kapnak, amely feljogosítja a résztvevőket pl. a BME Mérnöktovábbképző Intézet esetében „Minőségügyi mérnök” (mérnöki felsőfokú végzettséget igazoló oklevél esetén), „Minőségügyi menedzser” (mérnökitől eltérő felsőfokú végzettség esetén) cím használatára. A fenti képzés célja - olyan felsőfokú végzettséggel már rendelkező - okleveles minőségbiztosítási szakmérnökök, ill. minőségbiztosítási szakemberek képzése, akik a posztgraduális képzés elméleti és gyakorlati anyagának elsajátításával tudásukat képesek a vállalati minőségügy minden területén használni, valamint a minőségügyi technikák és menedzsment módszerek ismeretében a vállalati minőségirányítási rendszert üzemeltetni és vezetni. A képzés elvégzése után a minőségbiztosítási szakmérnökök és a minőségbiztosítási szakemberek alkalmassá válnak a mai korszerű követelményeknek megfelelő minőségirányítási rendszerek kiépítésére, működtetésére, irányítására és fejlesztésére. MV-Ép/A FMV 244/2006. (XII.5) Korm. rendelet 1. § (1) E rendeletet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság engedélyezésére, megújítására, valamint az építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők névjegyzékének vezetésére kell alkalmazni. 2. § (1) Szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését a területi kamara - az építész kamarai tag vagy azon személy esetében, akiről a területi építész kamara külön jogszabály szerinti névjegyzék vezetésére jogosult - folytatja le. 1. melléklet, „A felelős műszaki vezetők besorolása”, I. Rész Épületek, továbbá a II. részben foglaltak kivételével egyéb építmények építési, tereprendezési, felszíni vízelvezetési, épületgépészeti és épületvillamossági építési-szerelési tevékenysége esetén 1. „A” kategória a) Tevékenységi kör: Az építmények megépítésére,
átalakítására,
bővítésére,
felújítására,
15
helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák, valamint tereprendezési, felszíni vízelvezetési munkák felelős műszaki vezetése korlátozás nélkül. b) Jelölése a névjegyzékben: MV-Ép/A - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: ca) okleveles építészmérnöki, illetve okleveles építőmérnöki végzettség - 3 éves szakmai gyakorlat cb) építészmérnöki, illetve építőmérnöki, magasépítő- és mélyépítési üzemmérnöki végzettség - 4 éves szakmai gyakorlat cc) felsőfokú technikusi végzettség kiegészítve építőmester kiegészítő végzettséggel - 2 éves szakmai gyakorlat cd) felsőfokú szakirányú műszaki szakképzettség kiegészítve építőmester, valamint kivitelező szakmérnök végzettséggel - 2 éves szakmai gyakorlat A fentiek alapján megállapítható, hogy az MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői tevékenységi körében nincs minőségügyre vonatkozó feladatkör. Jelen esetben a közbeszerzés tárgyaként nem szerepel az, hogy az ajánlattevőnek minőségirányítási rendszert kellene kiépítenie. Az ajánlattevők általában már rendelkeznek minőségbiztosítási rendszerrel, amit tevékenységük során már alkalmaznak. A minőségügyi szakmérnök végzettség külön felsőfokú diploma megszerzésével érhető el, ami természetesen nem zárja ki, hogy egy szakembernek ezen FMV jogosultsága és minőségügyi szakmérnök végzettsége legyen egyszerre. De az mindenképpen megállapítható, hogy ezen két végzettség együttes elvárása egy szakember esetében az alkalmassági feltételeknek megfelelő ajánlattevői kör szűkítését eredményezi. Ez pedig ellentétes a Kbt. azon céljával, hogy a közpénzek ésszerű felhasználása érdekében minél több gazdasági társaságnak kell lehetővé tenni a közbeszerzési eljárásokban való részvételt. Ez az elvárás a Kbt. 69. § (3) bekezdésében előírt követelményszintet is meghaladja, mivel az adatok és tények kérését, továbbá a hozzájuk kapcsolt követelményeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez tényleges szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Ezen előírás alapján nem indokolható az az elvárás, hogy egyetlen szakembernek kell rendelkeznie minőségügyi szakmérnök végzettséggel 5 éves gyakorlat figyelembevételével, valamint érvényes MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal. Ajánlatkérő maga sem tudott olyan bizonyítékokat bemutatni, amely alapján megállapítható lett volna, hogy a szakembereknél ez a két végzettség együttes megléte széles körben megvalósult. Ajánlatkérő azon védekezése sem fogadható el, nem bizonyított, hogy ha nem egy szakember rendelkezik ezzel a két végzettséggel, akkor a szakmai hierarchia okán a minőségügyi terület háttérbe szorul. A beszerzés értéke, tárgya és egyéb körülményei sem indokolják ezen szűkítő feltételt.
16
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 249. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 69. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel a Kbt. konkrét előírásának megsértését állapította meg, így értelemszerűen a Kbt. alapelvi rendelkezése megsértésének megállapítása nem szükséges. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott jogsértéseket és alkalmazta a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, azaz megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és az azt követő döntéseit. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság nem tartotta indokoltnak bírság kiszabását, mivel a jogsértés reparálható és az ajánlatkérővel szemben a Kbt. rendelkezéseivel kapcsolatos jogsértés még nem került megállapításra. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye
17
területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. szeptember 28.
Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják:
1. „Reneszánsz” Kőfaragó Zrt. (2096 Üröm, Fő u. 1.) 2. Berta és Kovács Ügyvédi Iroda, Dr. Kovács Dénes ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 10. I/4.) 3. Minos-2002 Kft. (1095 Budapest, Hídépítő u. 1-12.) 4. Vitép’95 Kft. (2319 Szigetújfalu, Fő u. 1/a.) 5. BAYER CENTER Kft. (7673 Kővágószőlős, Pf. 8.) 6. Prím Építő Kft. (1083 Budapest, Illés u. 17.) 7. PROGRESS-B’90 Zrt. (1203 Budapest, Emília u. 15.) 8. EnerGas Kft. (2318 Szigetszentmárton, Vasút u. 1.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10.Irattár
