KÖ ZBES ZE RZÉS I H AT ÓS ÁG K Ö ZBE SZERZÉSI DÖ NTŐBI ZOTT SÁ G 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.41/12/2016.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T – ot. A Döntőbizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium (1051 Budapest, József nádor tér 2-4., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által Tiszavasvári Város Önkormányzata (4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) „ÉAOP-4.1.1/A-11-2012-0006 számú Férőhelybővítés és komplex fejlesztés a tiszavasvári Fülemüle Természetvédő Óvodában a minőségi nevelés érdekében című projekt keretében – Eszközök beszerzésére irányuló szerződések” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban a jogsértés hiányát állapítja meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Az ajánlatkérő 2013. október 10-én a Kbt. Harmadik Rész 122/A. § szerinti közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi felhívást (a továbbiakban: felhívás) az alábbi 12 gazdasági szereplőnek küldte meg: Kórik László egyéni vállalkozó, Kerezsi Zita egyéni vállalkozó, Jáger András egyéni vállalkozó, Csikós István egyéni vállalkozó, Rock FM Kft., Alex Fémbútor Kft., Csige és Csige Bt., Hobla Hungary Kft., Famászóka Kft., Szatmár Bútorgyár Kft., Kompan képviselet, TobFur Bt. A felhívás II.1.1) pontja szerint a szerződéshez rendelt elnevezés: ÉAOP4.1.1/A-11-2012-0006 Tiszavasvári, Ifjúság u. 8. szám alatti, 2795/3 hrsz-ú ingatlanon található Fülemüle óvoda részére játékok, bútorok és egyéb eszközök beszerzése. A felhívás II.1.5) pontja szerint a közbeszerzés tárgya: Szállítási szerződés, amelynek tárgya I. rész esetén gyermek játékok, II. rész esetén udvari játékok, III. rész esetén bútorok, IV. rész esetén elektronikai eszközök, V. rész esetén egyéb eszközök (függönykarnis, játéktároló kosár, szőnyeg, sötétítő és normál függöny, textil tányéralátét, asztalterítő, napos kötény) beszerzése és szállítása a dokumentációban részletezettek szerint. Az ajánlattevő kötelezettsége a termékek helyszínen történő telepítése/beüzemelése és szabvány szerinti bevizsgálása. A felhívás II.1.7) pontjában az ajánlatkérő biztosította a részekre történő ajánlattétel lehetőségét, előírta, hogy az ajánlatok valamennyi részre benyújthatók. Az ajánlatkérő a felhívás II.1.8) pontjában a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. A felhívás II.2.1) pontja szerint a teljes mennyiség: I. rész: gyermek játékok: 150 db, 136 doboz, 20 db könyv, 20 db báb II. rész: udvari játékok összesen 45 db, 1 csomag (100x1m2) III. rész: bútorok összesen 129 db IV. rész: elektronikai eszközök összesen 7 db, V. rész: egyéb eszközök 112 db. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 2 hónap. Az ajánlatkérő a felhívás III.2.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimumkövetelményeit az alábbiak szerint határozta meg:
3
„Alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben a számlavezető pénzügyi intézményeitől származó nyilatkozat(ok) alapján bármely bankszámláján az eljárást megindító felhívás megküldésének napja és az azt megelőző 12 hónap időtartamban 30 napot meghaladó sorban állás volt.” Az ajánlatkérő a felhívás ugyanezen pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásának módját az alábbiak szerint határozta meg: „Az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható: A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontja alapján valamennyi cégkivonatban szereplő bankszámlára vonatkozóan a számlavezető pénzügyi intézménytől származó az eljárást megindító felhívás megküldésének napjától nem régebbi nyilatkozatával az ajánlattevő pénzügyi helyzetéről, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. A nyilatkozatot az alábbi tartalommal kell csatolni: - mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját - volt-e a számlájával szemben 30 napot meghaladó sorban állás az eljárást megindító felhívás megküldésének napja és az azt megelőző 12 hónap időtartamban. Az alkalmasság igazolásában részt venni kívánó gazdasági szereplő (kapacitást nyújtó szervezet) igazolásait kizárólag a Kbt. 55. § (5)-(6) bekezdései szerint fogadja el az ajánlatkérő.” Az ajánlatkérő a felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményeit az alábbiak szerint határozta meg: „Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszaszámított három évben legalább: I. rész esetén: 1.500.000.-Ft II. rész esetén: 1.000.000.-Ft III. rész esetén: 3.000.000.-Ft IV. rész esetén: 150.000.-Ft V. rész esetén: 100.000.-Ft nettó összértékű a közbeszerzés részenkénti tárgya szerinti szállítási referenciával, továbbá ha a teljesítés nem az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt.” Az ajánlatkérő a felhívás ugyanezen pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolásának módját az alábbiak szerint határozta meg: „Az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága igazolható:
4
Valamennyi rész esetén a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja alapján, az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszaszámított három év legjelentősebb közbeszerzés tárgya szerinti szállításainak ismertetésével (részenként); legalább az alábbi tartalommal: a teljesítés ideje és helye; a szerződést kötő másik fél (neve, székhelye), a szállítás tárgya, ellenszolgáltatás összege, valamint arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése szerinti módon igazolva. Az alkalmasság igazolásában részt venni kívánó gazdasági szereplő (kapacitást nyújtó szervezet) igazolásait kizárólag a Kbt. 55. § (5)-(6) bekezdései szerint fogadja el az ajánlatkérő.” A felhívás IV.2.1) pontja szerint az ajánlatok értékelési szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. A felhívás IV.3.4) pontja szerint az ajánlattételi határidő 2013. október 28-án 11 óra volt. A felhívás V.2) pontja szerint a szerződés az alábbi, Európai Uniós alapokból finanszírozott projekttel kapcsolatos: Észak-alföldi Operatív Program, ÉAOP4.1.1/A-11-2012-0006. A felhívás V.4) Egyéb információk pontjának 9.) alpontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy amennyiben az ajánlattevő a Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján kíván eljárni, ajánlatához csatolnia kell a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdése szerinti cégszerűen aláírt nyilatkozatokat és igazolásokat. Előírta azt is, hogy a nemleges nyilatkozatot is csatolni kell. A felhívás V.4) Egyéb információk pontjának 10.) alpontja tartalmazza, hogy ajánlattevőnek (közös ajánlattevőknek egyenként), illetőleg pénzügyi intézménytől származó igazolással kapcsolatos alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetnek, beleértve az alvállalkozót is, cégszerűen (képviseletre jogosult által) aláírva nyilatkoznia kell, hogy valamennyi pénzforgalmi számlájáról becsatolta a pénzügyi alkalmasság igazolására előírt banki nyilatkozatot és ezeken kívül más pénzügyi intézménynél számlát nem vezet. A felhívás V.4) Egyéb információk pontjának 13.) alpontja tartalmazza, hogy amennyiben bárhol az eljárást megindító felhívásban, a műszaki dokumentációban, leírásban az ajánlatkérő típusokat, gyártmányokat vagy márkanevet adott meg, úgy azt a műszaki paraméterek, ill. a tárgy jellegének
5
egyértelmű meghatározása, könnyebb beazonosítása érdekében adta meg, és minden esetben „azzal egyenértékű” típus és gyártmány, márkanév is érthető. Az ajánlatkérő a felhívásban, a részekre vonatkozó információk között az alábbi mennyiségeket határozta meg: I. rész: Gyermekjátékok beszerzése (fejlesztő játékok: 150 db, fejlesztő játékok 2: 136 doboz, gyermek könyvek: 20 db, bábok: 20 db) II. rész: Udvari játékok beszerzése (fa babakocsi 6 db, fa húzható szekér 6 db, fa bicikli 12 db, fa autó (lábbal hajtható) 6 db, fa talicska 10 db, fa mászóka csúszdával 1 db, fa babaház terasszal 1 db, fa kettős vár rámpával 1 db, görgős járó 1 db, udvari kemence 1 db, ütéscsillapító talaj 1 csomag, 100 db elemből 100x1 m2) III. rész: Bútorok beszerzése (nevelői szék 3 db, nevelői asztal 1 db, óvodai galéria 1 db, játék konyhabútor szett 1 db, játék polc 2 db, szekrénysor l db, öltözőszekrény 30 db, raktár bútorzata 1 db, ételszállító kocsi 6 db, udvari játéktároló szekrény 1 db, irodabútor 1 db, gyermekszék 30 db, fektető 30 db, trapéz alakú asztal 10 db, óvodai fektetőtartó 2 db, fapad 3 db, fa hulladékgyűjtő 2 db, kerti faasztal 4 db) IV. rész: Elektronikai eszközök beszerzése (mosógép 1 db, vasaló 1 db, porszívó 1 db, televízió l db, hűtőszekrény 1 db, pattogató gép 1 db, mikrohullámú sütő 1 db) V. rész: Egyéb eszközök beszerzése (függönykarnis 4 db, játéktároló kosár 10 db, szőnyeg 2 db, függöny 10 db (össz. 10 fm), sötétítő függöny 10 db (össz. 10 fm), textil tányéralátét 60 db, asztalterítő 10 db, napos kötény 6 db) Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek I. fejezete alapvető információkat, II. fejezete az eljárást megindító felhívást, III. fejezete utasításokat az ajánlattevők részére, IV. fejezete a szerződéstervezeteket, V. fejezete iratmintákat, VI. fejezete pedig a műszaki leírást tartalmazta. Az ajánlatkérő 2013. október 22-én módosította a felhívást és a dokumentációt, módosította a műszaki leírást és az ajánlattételi határidőt. Az új ajánlattételi határidő 2013. november 7-én 10 óra lett. A módosított műszaki leírás alapján a közbeszerzés tárgyát képező eszközök az alábbiak voltak:
6
I. rész: Gyermekjátékok beszerzése 1. 2. 3.
Eszköz megnevezése gyermek könyv gyermek könyv gyermek könyv
4.
gyermek könyv
5.
gyermek könyv
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.
báb fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék
Eszköz leírása Lukács Józsefné-Ferencz Éva: Kerek egy esztendő – Ősz Lukács Józsefné-Ferencz Éva: Kerek egy esztendő – Tél Lukács Józsefné-Ferencz Éva: Kerek egy esztendő – Tavasz Állatvilág Képes enciklopédia (Officina ’96 Kiadó, szerkesztő: Menich Zsuzsa) Állat- és növényhatározó természetjáróknak (Móra Könyvkiadó, szerkesztő: Merényi Ágnes) Kézre húzható 1 ujjas textil báb (ember- és állatfigura) Eichhorn farm szett Eichhorn parasztgazdaság Eichhorn lóugrató Götz fésülhető hajú baba kb. 33 cm méretben Fa babaágy min. 200x390x150 mm Alakítható többfunkciós játék babakocsi Lego Duplo – Az én luxusvonatom Lego Duplo – Városi kórház Lego Duplo – Nagy állatkert Lego Duplo – Fotós szafari Lego City – Tűzoltóállomás Lego City – Tűzoltó repülőgép Lego City – Tűzoltó helikopter Lego City – Rendőrkapitányság Lego City – Mozgó rendőri egység Lego City – Repülőtér Lego City – Mentőállomás Lego City – Mentőautó Gyöngyfűző virágok (mellékelt specifikáció alapján) Kipp-kopp csomag (mellékelt specifikáció alapján) Tarka kocka (mellékelt specifikáció alapján) Mágneses horgászjáték (mellékelt specifikáció alapján) Színes számoló (mellékelt specifikáció alapján) Zöldség memó (mellékelt specifikáció alapján) Ombrino farm (mellékelt specifikáció alapján) Ugra-bugra (mellékelt specifikáció alapján) Twigeo gombok (mellékelt specifikáció alapján) Nagy láncszemek (mellékelt specifikáció alapján) Szivárvány doboz (mellékelt specifikáció alapján) Boszorkánykút (mellékelt specifikáció alapján) Mozaik (mellékelt specifikáció alapján) Ló-kötő (mellékelt specifikáció alapján) Munkapad (mellékelt specifikáció alapján) Katica verseny (mellékelt specifikáció alapján) Járművek (mellékelt specifikáció alapján) Tricikli (mellékelt specifikáció alapján) Nagy roller (mellékelt specifikáció alapján) Római kocsi (mellékelt specifikáció alapján) Holdjáró (mellékelt specifikáció alapján) Lisztes lapát Szita (mellékelt specifikáció alapján) Nagy lapát (mellékelt specifikáció alapján) Kézi rakodógép (mellékelt specifikáció alapján) Homokozó készlet 4 (mellékelt specifikáció alapján)
Mennyiség 6 db 6 db 6 db 1 db 1 db 20 db 1 doboz 1 doboz 1 doboz 1 db 1 db 1 db 2 doboz 2 doboz 2 doboz 2 doboz 2 doboz 2 doboz 2 doboz 2 doboz 2 doboz 2 doboz 2 doboz 2 doboz 6 doboz 6 doboz 3 doboz 3 doboz 3 doboz 3 doboz 3 doboz 6 doboz 6 doboz 3 doboz 3 doboz 3 doboz 3 doboz 12 db 6 doboz 3 doboz 3 doboz 5 db 5 db 5 db 12 db 30 db 20 db 30 db 20 db 20 doboz
7
51. 52. 53. 54.
fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék fejlesztő játék
Homokozó készlet 5 (mellékelt specifikáció alapján) Midi autók óriás készlet (mellékelt specifikáció alapján) Tarka-barka lengető (mellékelt specifikáció alapján) Függőhinta (mellékelt specifikáció alapján)
20 doboz 6 doboz 3 db 5 db
II. rész: Udvari játékok beszerzése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Eszköz megnevezése Fa babakocsi Fa húzható szekér Fa bicikli Fa autó, lábbal hajtható Fa talicska Kettős mászóvár csúszdával Fa babaház terasszal Fa kettős vár rámpával Fa görgős járó
10.
Udvari kemence
11.
Ütéscsillapító talaj
Eszköz leírása mellékelt specifikáció alapján mellékelt specifikáció alapján mellékelt specifikáció alapján mellékelt specifikáció alapján mellékelt specifikáció alapján mellékelt specifikáció alapján mellékelt specifikáció alapján mellékelt specifikáció alapján mellékelt specifikáció alapján Sütéshez használható udvari kemence, kb. 50x90x70 cm boltozott samott tűztérrel Szintetikus gumi ütéscsillapító talaj 100 db 1 m2 méretű lapból, min. 60 mm vastagságban
Mennyiség 6 db 6 db 12 db 6 db 10 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 csomag
III. rész: Bútorok beszerzése Eszköz megnevezése 1.
Nevelői szék
2.
Nevelői asztal
3.
Óvodai galéria
4.
Játék konyhabútor szett
5.
Játék polc
6. 7. 8.
Szekrénysor Öltöző szekrény Raktár bútorzata
9.
Ételszállító kocsi
10. 11.
Udvari játék tároló szekrény Irodabútor
12.
Gyermekszék
13.
Fektető
14.
Trapéz alakú asztal
15.
Óvodai fektetőtartó
16.
3 személyes pad
Eszköz leírása Bükkfa vázas szék zsenília bevonattal dió színben (mellékelt fénykép alapján) 140x100x75 cm méretű bükkfa asztal, falvédővel és polccal 270x130x240 cm méretű felületkezelt tömör fa galéria bükk színben, lépcsővel és korláttal Részenként 50x40x40 cm méretű 4 részes játék konyhabútor 4 darab törmör fenyő elemmel (mellékelt fénykép alapján) 40x40x15 cm méretű, a játék konyhabútorhoz illeszthető tömör fenyő polc (mellékelt fénykép alapján) dokumentációhoz mellékelt leírás alapján dokumentációhoz mellékelt leírás alapján dokumentációhoz mellékelt leírás alapján 4 bolygókerekes, 2 fékezhető kerekű, 3 szintes ételszállító kocsi, 1200x650x1200 cm 320x200x50 cm nyitott polcos játéktároló szekrény mellékelt leírás alapján Bükkfa váz és ülőfelület, natúr lakkozott, rakásolható kivitel (dokumentációhoz mellékelt fénykép alapján) Műanyag óvodai fektető, lángálló, mosható, izzadásgátló, légáteresztő bevonattal, 133x58x16 cm (dokumentációhoz mellékelt fénykép alapján) Bükkfa váz és asztallap felületkezelve, 120x60x58 cm méret Műanyag, fém vázas, görgős fektetőtartó (mellékelt fénykép alapján) Bükkfa váz és ülőlap, natúr lakkozott felületkezeléssel, mérete: 120x32x30 cm
Mennyiség 3 db 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 30 db 1 db 6 db 1 db 1 db 30 db 30 db 10 db 2 db 3 db
8
17.
Hulladékgyűjtő
18.
Kerti asztal
Szemétgyűjtő tetővel akácfából, felületkezelve, színre festve, kosár mérete: 40x40x50 cm Óvodás gyerekeknek, háttámlás, akácfából készült, felületkezelve, színre festve, 145x145 cm alapterületű (mellékelt fénykép alapján)
2 db 4 db
IV. rész: Elektronikai eszközök beszerzése Eszköz megnevezése 1.
Mosógép
2.
Vasaló
3.
Porszívó
4.
Televízió
5.
Hűtőszekrény
6.
Pattogató gép
7.
Mikrohullámú sütő
Eszköz leírása Felültöltős mosógép legalább 6 kg ruhatöltettel és legalább 1200 ford./perc centrifugával 2300 W gőzállomás, kivehető 900 ml tartállyal Száraz ipari porszívó legalább 2000 W teljesítménnyel, 400 W szívóteljesítménnyel, 4 literes szűrőzsákkal 80 cm képátlójú LED televízió, 16:9 képarány, HD felbontás, 1366x768 pixel Felülfagyasztós hűtőszekrény, A+ energiaosztály, 173 l összes nettó térfogat Olaj nélküli, focilabda alakú, 20 ml kapacitású, 1200 W teljesítmény 800 W teljesítmény, 20 l kapacitás
Mennyiség 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db
V. rész: Egyéb eszközök beszerzése 1. 2. 3.
Eszköz megnevezése Függönykarnis Játéktároló kosár Szőnyeg
Eszköz leírása 2 méteres karnis bükkfából, függönykarikával Kb. 35x25x18 cm méretű ovális, vesszőből font kosár Kb. 2x3 m nagyságú irodai szőnyeg
4.
Függöny
180 cm széles fényáteresztó függöny
5.
Sötétítő függöny
180 cm széles sötétítő függöny
6. 7. 8.
Textil tányéralátét Asztalterítő Napos kötény
30x30 cm méretű textil tányéralátét 60x60 cm méretű díszterítő Gyermek kötény terítéshez
Mennyiség 4 db 10 db 2 db 10 db (össz.: 10 fm) 10 db (össz.: 10 fm) 30 db 10 db 6 db
A műszaki leírás a táblázatokban foglaltak szerint tartalmazta egyes eszközök esetén a specifikációt, fényképet. Az ajánlatkérő 2013. november 7-én bontotta fel az ajánlatokat. Az ajánlattételi határidőig két ajánlat érkezett. A közbeszerzés I. részére a HOBLA Hungary Kft. tett ajánlatot, míg a közbeszerzés II., III., IV. és V. részére az Alex Fémbútor Kft. Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontása előtt ismertette a közbeszerzés becsült értékét, valamint a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét az alábbiak szerint:
9
I. rész: nettó 3.081.000.-Ft. II. rész nettó 3.717.630.-Ft. III. rész nettó 4.248.360.-Ft. IV. rész nettó 399.400.-Ft. V. rész nettó 286.200.-Ft. Az ajánlatkérő 2013. november 18-án küldte meg az ajánlattevőknek az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést. Az összegezés 7. b) pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy a közbeszerzés I. része eredménytelen a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) pontja alapján, tekintettel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be. Az összegezés 10. pontja szerint a HOBLA Hungary Kft. ajánlata a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen lett, mert egyéb módon nem felelt meg az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő az összegezés 7. a) és 11. a) pontjában rögzítette, hogy a közbeszerzés II., III., IV. és V. része tekintetében az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevő az Alex Fémbútor Kft. Az ajánlatkérő 2013. december 4-én kötötte meg a négy rész vonatkozásában a szerződéseket az Alex Fémbútor Kft.-vel. A hivatalbóli kezdeményező 2016. január 15-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz kezdeményezését, amely a Döntőbizottsághoz 2016. január 19-én érkezett meg. Kezdeményezésében előadta, hogy az ajánlatkérő 2013. október 10-én indított közbeszerzési eljárást eszközbeszerzés céljából, melyet öt részre bontott. Az eljárás során az ajánlatkérő különböző rendeltetésű eszközöket szerzett be, melyek becsült értéke összességében meghaladta a nemzeti értékhatárt, de nem érte el a 25.000.000.-Ft-ot, így a Kbt. 122/A. §-ának megfelelő eljárást folytatta le. Az eljárás során lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt. Az I. rész tekintetében az eljárás eredménytelen volt, mivel az egyetlen ajánlattevő érvénytelen ajánlatot nyújtott be. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint egyrészt az ajánlatkérő jogsértően járt el akkor, amikor a részekre bontás során nem megfelelően alakította ki az egyes árucsoportokat, nem megfelelően határozta meg a részeket. Előadta, hogy egy-egy csoportba egymástól jelentősen eltérő funkciójú eszközök kerültek, amely esetében ésszerűen nem elvárható, hogy az ajánlattételre felkért vállalkozások önállóan teljesíteni tudják a szerződést (pl. az udvari játékok között fából készült járművek és egy kenyérsütésre alkalmas kemence is szerepel; a gyerekjátékok között szintén vannak (fémből készült)
10
járművek, valamint gyermekkönyvek és bábok is; a bútorok között pedig játékkonyha és kerti játéktároló is az irodabútorok mellett). Ezzel kapcsolatban alapelvi jogsértést, a Kbt. 2. § (4) bekezdésének megsértését jelölte meg és nyilatkozott arról, hogy az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) mint ellenőrzési hatóság álláspontjához hasonlóan a hivatalbóli kezdeményező álláspontja az, hogy az eszközök rendeltetése miatt kellett volna az ajánlatkérőnek további részekre bontania a közbeszerzés tárgyát. A hivatalbóli kezdeményező előadta továbbá, hogy az Európai Bizottság 2014/HU/REGIO/C2/1383/1 számú ellenőrzése során felhívta a figyelmet az elszámolható költségekről szóló, 2007-2013 programozási időszakra vonatkozó nemzeti szabályozásra, melynek 1.2. szakaszában szerepel, hogy az egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat. Az ellenőrzési jelentésben a Bizottság a túlárazott tételek esetében pénzügyi korrekciót alkalmazott. Az EUTAF az ellenőrzés során megállapította, hogy a felelős gazdálkodás elvének megsértésével lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeképpen a szerződéses árak az I-III. rész tekintetében jelentősen meghaladják a piaci árakat, ezzel megvalósult a pénzügyi érdeksérelem, a pénzügyi korrekció alkalmazása indokolt. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint másrészt az ajánlatkérő azzal, hogy olyan ajánlattevőket hívott fel ajánlattételre, akik nem képesek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit teljesíteni, megsértette a Kbt. 122/A. § (1) bekezdését. Előadta, hogy az ajánlattételre felkért vállalkozások a tevékenységi köreik, valamint a róluk különböző fórumokon megtalálható információk alapján általában csak egyes árucsoportok egy részének szállítását tudják vállalni, a teljes részt önállóan nem. Az ajánlatkérő a törvényi előírás alapján köteles olyan ajánlattevőket megkeresni, akik feltehetően tudják teljesíteni a szerződéses feltételeket, nem kényszeríthetők bele közös ajánlattételbe, illetve alvállalkozó alkalmazásába. A hivatalbóli kezdeményező hivatkozott a Döntőbizottság D.164/13/2011. számú határozatára, melyben a Döntőbizottság kifejtette, hogy álláspontja szerint abban az esetben tud érvényesülni a Kbt. által megkövetelt, az ajánlatkérő által alkalmazott hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásban a verseny, amennyiben az ajánlatkérő valóban olyan ajánlattevők részére küldi meg közvetlenül az ajánlattételi felhívást, akik ténylegesen és potenciálisan érdekeltséggel rendelkeznek a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységben. Így a Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérő megsérti a verseny tisztaságát, ha nem a közbeszerzés tárgya tekintetében ténylegesen, potenciálisan ajánlattevőnek minősülő személyek, szervezetek részére küldi meg az ajánlattételi felhívást. Hivatkozott továbbá a Döntőbizottság D.377/7/2013. számú határozatára, amelyben a Döntőbizottság szintén jogsértést állapított meg, mivel az ajánlatkérő nem hívott fel három olyan ajánlattevőt, aki képes a
11
szerződést teljesíteni. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a nem megfelelő ajánlattevők meghívását támasztja alá az a tény is, hogy a különböző részek tekintetében összesen felkért tizenkét vállalkozás közül mindösszesen kettő tett ajánlatot, minden rész tekintetében egyetlen ajánlat érkezett. Az I. rész esetében az ajánlattevő nem a teljes árucsoportra tett ajánlatot, annak csak egy részére, így ajánlata érvénytelen lett. A hivatalbóli kezdeményező kezdeményezésében nyilatkozott arról, hogy kezdeményezői jogosultsága a Kbt. 140. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltakon alapul, tekintettel arra, hogy az ÉAOP-4.1.1/A-11-2012-0006 számú, a „Férőhelybővítés és komplex fejlesztés a tiszavasvári Fülemüle Természetvédő Óvodában” című, uniós támogatással megvalósuló projekt tekintetében jogszabály alapján irányító hatóság a hivatalbóli kezdeményező. A jogsértő esemény megtörténtének időpontjaként 2013. október 10-ét (a közbeszerzési eljárás megindításának napját), míg a jogsértő eseményről való tudomásszerzés időpontjaként 2015. december 28-át (amikor az EUTAF jelentése megérkezett a hivatalbóli kezdeményezőhöz) jelölte meg. A hivatalbóli kezdeményező kezdeményezéséhez csatolta az EUTAF ellenőrzési jelentését. Az ajánlatkérő a kezdeményezésben foglaltakra az alábbi észrevételeket tette. Elsőként hivatkozott a Kbt. 18. § (1) és (2) bekezdésére, valamint előadta, hogy az Európai Unió közbeszerzési irányelvei és a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat azt követeli meg, hogy az ajánlatkérő értékét tekintve ne bontson részekre olyan közbeszerzéseket, amelyek funkcionális megközelítésben egy egységes beszerzésnek minősülnek. Hivatkozott a Kbt. módosításához fűzött miniszteri indokolásra, melynek értelmében a beszerzés egységének megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában a műszaki gazdasági funkcionális egység az irányadó szempont (C-16/98. sz. Bizottság v. Franciaország; C- 574/10. sz., Bizottság v. Németország ügyben hozott ítéletek). Előadta, hogy a C-16/98. sz. ítéletben a Bíróság kimondta, hogy az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. A miniszteri indokolás rögzíti továbbá, hogy az Európai Bíróság hivatkozott ítéletéből az következik, hogy a korábban építési beruházások tekintetében alkalmazott funkcionális megközelítés más beszerzési tárgyakra, így árubeszerzés esetén is alkalmazandóak. A Bíróság rámutatott, hogy egyéb tényezők, mint az ugyanazon ajánlatkérő személye vagy, hogy a különböző szerződésekben foglaltakat ugyanazon vállalkozás is tudná teljesíteni, a körülményektől függően utalhatnak egy építési beruházás fennállására, a döntő szempont azonban az építési munkák eredményének funkcionális egysége. Áru és szolgáltatás megrendelések esetében a közbeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége elsősorban abban érhető tetten, hogy a szolgáltatások vagy áruk egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak
12
vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Áruk tekintetében hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak. Áru és szolgáltatás megrendelések esetében a közbeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége elsősorban abban érhető tetten, hogy a szolgáltatások vagy áruk egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Áruk tekintetében hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak. Az ajánlatkérő előadta, hogy már a pályázat elkészítésekor széleskörű piackutatást folytatott, több gazdasági társaságot keresett meg, kért tőlük árajánlatot. A pályázat elnyerése után a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívását és dokumentációját azon társaságoknak küldte meg, amelyekkel még a pályázat elkészítésekor kapcsolatba került, amelyektől árajánlatot kért a pályázat elkészítéséhez. A közbeszerzési eljárásban az egyes részek kialakításakor nem kizárólag a törvényi előírásokra volt figyelemmel, hanem arra is, hogy a piackutatás alapján, az egyes cégek a közbeszerzési eljárás nyerteseként milyen termékkört tudnának szállítani. Továbbá a közbeszerzési eljárás előkészítése során alapvetően a műszaki-gazdasági funkció egységét helyezte előtérbe. Akkor úgy látta, hogy akár részekre bontás nélkül is lefolytathatná a közbeszerzési eljárást. Álláspontja szerint azzal, hogy több részre bontotta a közbeszerzést, biztosította a versenyt és az volt a célja, hogy minél több ajánlattevő tudjon részt venni az eljárásban. Előadta, hogy a gyermekjátékok piacán tevékenykedő cégek mindegyike képes lenne a termékek jelentős részét egyben szállítani, tehát az egyes részek kialakításával csak kedvezett a lehetséges ajánlattevőknek. Az ajánlatkérő a Kbt. alapelveit betartva, a közpénzek hatékony és ésszerű felhasználását biztosította és lehetőséget teremtett arra, hogy ne csak egy ajánlattevő kerüljön nyertes pozícióba és legyen lehetősége az általa forgalmazott termékek szállítására. Az ajánlatkérő előadta azt is, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése során gondosan megvizsgálta a beszerzendő termékek funkcióját és így alakította ki az egyes részeket. A közbeszerzési eljárás tárgya az I. rész esetén gyermekjátékok, a II. rész esetén udvari játékok, a III. rész esetén bútorok, a IV. rész esetén elektronikai eszközök, az V. rész esetén egyéb eszközök (függönykarnis, játéktároló kosár, szőnyeg, sötétítő és normál függöny, textil tányéralátét, asztalterítő, napos kötény) beszerzése és szállítása volt. A gyermekjátékok és az udvari játékok azonos felhasználásúak, azonos célt szolgálnak, hiszen mindegyikük gyermekek fejlesztését, szabadidejük hatékony és tartalmas eltöltését szolgálja, ugyanaz a funkciójuk. Vagyis a közbeszerzés tárgyát képező áruk (gyermekjátékok, udvari játékok) egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Az ajánlatkérő szerint az
13
egybeszámítás szempontjából irreleváns az a tény, hogy az udvari játékok között fából készült járművek és fémből készült járművek is vannak. Továbbá megjegyezte, hogy még a legkisebb játékboltban is lehet találni babákat, bábokat, gyermekkönyveket, különböző gyermekeknek készült járműveket. Az udvari játékok rész tekintetében a hivatalbóli kezdeményező kifogásolta a kenyérsütésre alkalmas kemencét. Az ajánlatkérő álláspontja szerint az, hogy egy kemence kenyérsütésre is alkalmas, még nem jelenti azt, hogy nem alkalmas gyermek udvari játéknak. A kemencével kapcsolatban az volt az elképzelés, hogy a gyerekek által elkészített kenyérkéket az óvónő a kemencében kisüti, amiket a gyerekek megehetnek, illetve a só-liszt gyurmából készített alkotások kiszárítására is használják. A bútorok között játékkonyha és kerti játéktároló is szerepel az irodabútorok között. Ezen rész tekintetében megjegyezte, hogy egy asztalos vállalkozónak teljesen mindegy, hogy irodabútort készít vagy kerti játéktárolót. Ráadásul az óvoda udvarán játszó gyerekek a játékokat betehetik a játéktárolóba, így a játékok használata és a játéktároló használata összefügg. A játékkonyha egy fából készült gyermekjáték, amit szintén el tud készíteni egy asztalos, a gyermekek ezt is ugyanúgy használják, azonos célt szolgálnak, gyermekek fejlesztését, szabadidejük hatékony és tartalmas eltöltését. Ráadásul mind a játékkonyha, mind a kemence és a kerti tároló, de valamennyi gyermekjáték és udvari játék azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek megismerkedjenek felnőtt szerepekkel és feladatokkal. A konyha és a kemence segítségével a gyerekek megtanulhatnak főzni, a tároló alkalmas arra, hogy a gyerekek megtanulják, hogy el kell pakolniuk maguk után a játékaikat. A játékkonyha, az udvari tároló a munkára nevelés, a szerepjáték legfontosabb eszközei, segítenek a sokoldalú személyiség fejlesztésében, a szociális képesség, empátiás készség fejlesztésében. Az ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy alapvetően a gazdasági, műszaki funkció egysége volt a döntő szempont a részek kialakítása során, valamint az, hogy az eszközök hasonlóak, illetve azonos célra irányulnak. Az I. résszel kapcsolatban, amely a gyerekjátékokat tartalmazta, előadta, hogy elsősorban azt vette figyelembe, hogy ebbe a részbe belső használatra szánt játékok kerüljenek, amit a gyerekek bent, az épületen belül használnak és itt elsősorban arra számított, hogy játék nagykereskedők tesznek majd ajánlatot. A II. rész esetében előadta, hogy itt a döntő szempont az volt, hogy külső használatra szánt gyerekjátékok szerepeljenek ebben a részben. A III. rész tartalmazott gyerek és irodabútorokat is, álláspontja szerint ezen bútorok elkészítését asztalos szakember el tudja végezni. A IV. rész az elektronikai eszközöket tartalmazta, itt egyértelműen az elektronikai eszközcsoport kialakítása volt a döntő. Az V. rész többféle terméket tartalmazott, ezen rész esetében az ajánlatkérő elsősorban azokat a gazdasági szereplőket célozta meg, akik vegyes kis- és nagykereskedelemmel foglalkoznak.
14
Az ajánlatkérő a hivatalbóli kezdeményező azon álláspontjára, hogy „az ajánlattételre felkért vállalkozások a tevékenységi köreik, valamint a róluk különböző fórumokon megtalálható információk alapján általában csak egyes árucsoportok egy részének szállítását tudják vállalni, a teljes részt önállóan nem”, az alábbiak szerint reagált. Hivatkozott egyrészt a Kbt. 122/A. § (1) bekezdésére, és előadta, hogy az ajánlatkérő nem nyomozóhatóság, a közbeszerzési eljárást megelőzően lefolytatott piackutatása alapján, valamint a pályázathoz korábban bekért árajánlatok és a törvényi előírások alapján alakította ki az egyes részeket. Álláspontja szerint a kezdeményezésben hivatkozott „különböző fórumok” nem minősíthetők hiteles információt nyújtónak, arra csak az érintett cégek személyes megkeresése adhatott volna hiteles választ, de az is csak 2013. évben, amikor a közbeszerzési eljárást lefolytatta az ajánlatkérő. Az azóta eltelt idő alatt az érintett cégek ugyanis módosíthatták korábbi terméklistájukat, így egy adott termék megajánlására jelenleg már nem biztos, hogy képesek. Előadta, hogy olyan gazdasági társaságokat kért fel ajánlattételre, amelyek megítélése szerint – mely elsődlegesen a pályázathoz felhasznált árajánlatokon, információgyűjtéseken alapult – a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit teljesíteni képesek. Az ajánlatkérő olyan cégeknek küldte meg az ajánlattételi felhívását, amelyek potenciálisan ajánlattevők lehettek volna. Az ajánlatkérő a hivatalbóli kezdeményező azon álláspontjára, hogy „a nem megfelelő ajánlattevők meghívását támasztja alá az a tény is, hogy a különböző részek tekintetében összesen felkért tizenkét vállalkozás közül mindösszesen kettő tett ajánlatot, minden rész tekintetében egyetlen ajánlat érkezett, az I. rész esetében az ajánlattevő nem a teljes árucsoportra tett ajánlatot, annak csak egy részére, így ajánlata érvénytelen”, az alábbiak szerint reagált. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a beérkezett ajánlatokból nem lehet ezt a végkövetkeztetést levonni. Az eredménytelen eljárás után az ajánlatkérő telefonon érdeklődött a cégektől, egyrészt az ajánlattétel elmaradásának okáról, másrészt egy későbbiekben ismételten kiírandó közbeszerzési eljárásban való részvételi szándékról. Az érvénytelen ajánlatot tett gazdasági szereplő arra a kérdésre, mi volt az oka annak, hogy csak bizonyos árucsoportokat árazott be, azt a választ adta, nem tudta, hogy a részen belül minden termékre ajánlatot kell tennie ahhoz, hogy érvényes ajánlatot tegyen. Más ajánlattevők az eljárástól való távolmaradásukat azzal magyarázták, hogy a beszerzés tárgyában nem szoktak közbeszerzési eljárást indítani, így számukra egy közbeszerzési ajánlat elkészítése aránytalan nehézséget jelent. Az ajánlatkérő előadta azt is, hogy a jogorvoslati eljárás megindításáról szóló értesítés megérkezését követően e-mail formájában azzal a kérdéssel kereste meg az ajánlattételre felkért cégeket, hogy „legyen szíves tájékoztatást adni a
15
közbeszerzési eljárástól való távolmaradás okáról”. Az ajánlatkérő a beérkezett válaszokat a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátotta, a válaszok az alábbiak voltak. Kórik László egyéni vállalkozó 2016. január 27-én nyilatkozott arról, hogy a közbeszerzés II., III. és V. részére tudott volna ajánlatot tenni, azonban a munkái feltorlódása miatt nem volt kapacitása a közbeszerzési eljárásban részt venni. Kerezsi Zita egyéni vállalkozó 2016. január 26-án nyilatkozott arról, hogy a közbeszerzési eljárásban nem tudott részt venni, ugyanis vállalkozása 1 fő alkalmazottal működik, így a megadott határidőig nem állt módjában a szükséges dokumentációt összeállítani. Jáger András egyéni vállalkozó 2016. január 27-én nyilatkozott arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési dokumentáció elkészítéséhez szükséges kapacitás hiánya miatt nem vett részt. Csikós István egyéni vállalkozó 2016. január 26-án nyilatkozott arról, hogy a közbeszerzési eljárásban amiatt nem vett részt, hogy az egyéb megrendelései ellátása miatt határidőig a közbeszerzési dokumentációt nem tudta elkészíteni. A Rock FM Kft. képviselője 2016. január 26-án nyilatkozott arról, hogy a Rock FM Kft. a IV. rész, elektronikai eszközök szállítását el tudta volna látni, azonban a rendelkezésre álló időben nem volt lehetőségük az ajánlattételi dokumentáció kellő kidolgozására. A Csige és Csige Bt. képviselője 2016. január 28-án nyilatkozott arról, hogy a közbeszerzési eljárásban azért nem vett részt, mert a megfelelő humánkapacitás hiányában nem volt elegendő idő az ajánlat kidolgozására. Az ajánlatkérő előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő már a pályázat elkészítésekor, tehát jóval a közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően megkereste a gyermekjátékok piacán mozgó cégeket, mindent megtett annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás keretében a Kbt. alapelveivel összhangban a lehető legszélesebb verseny alakuljon ki az ajánlattételre felkért gazdasági társaságok között. Az ajánlatkérő a kezdeményezésben foglalt azon mondatra, hogy „az EUTAF az ellenőrzés során megállapította, hogy a felelős gazdálkodás elvének megsértésével lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeképpen a szerződéses árak az I-III. rész tekintetében jelentősen meghaladják a piaci árakat, ezzel megvalósult a pénzügyi érdeksérelem, a pénzügyi korrekció alkalmazása indokolt”, az alábbi észrevételt tette. Kijelentette, hogy az ajánlatkérő nem folytatott le a felelős gazdálkodás elvének megsértésével közbeszerzési eljárást. A közbeszerzési eljárás lefolytatása során a közbeszerzésekre akkor irányadó szabályok betartásával járt el. Azon részek
16
tekintetében, ahol a Kbt. alapján szükséges volt, indokolást is kért az ajánlatkérő a megajánlott ellenszolgáltatás tekintetében. Az ajánlati árak a korábban, még 2013. évben a pályázat elkészítéséhez beszerzett árakkal összhangban voltak, azok túlárazása a 2013-as árak alapján fel sem merülhetett. Az ajánlatkérő nyilatkozott arról is, hogy a piackutatást követően az egyes részek esetén az alábbi gazdasági szereplők részvételére számított. Az I. rész gyermekjátékok esetén: Kerezsi Zita egyéni vállalkozó, Jáger András egyéni vállalkozó, Alex Fémbútor Kft., Hobla Hungary Kft., TobFur Bt. (öt gazdasági szereplő) A II. rész udvari játékok esetén: Kórik László egyéni vállalkozó, Csikós István egyéni vállalkozó, Alex Fémbútor Kft., Hobla Hungary Kft., Famászóka Kft., Szatmár Bútorgyár Kft., Kompan képviselet, TobFur Bt. (nyolc gazdasági szereplő) A III. rész bútorok esetén: Kórik László egyéni vállalkozó, Csikós István egyéni vállalkozó, Alex Fémbútor Kft., Csige és Csige Bt., Hobla Hungary Kft., Famászóka Kft., Szatmár Bútorgyár Kft., Kompan képviselet, TobFur Bt. (kilenc gazdasági szereplő) A IV. rész elektronikai eszközök esetén: Kerezsi Zita egyéni vállalkozó, Jáger András egyéni vállalkozó, Rock FM Kft., Alex Fémbútor Kft., Hobla Hungary Kft., TobFur Bt. (hat gazdasági szereplő) Az V. rész egyéb eszközök esetén: Kórik László egyéni vállalkozó, Kerezsi Zita egyéni vállalkozó, Jáger András egyéni vállalkozó, Csikós István egyéni vállalkozó, Alex Fémbútor Kft., Hobla Hungary Kft., TobFur Bt. (hét gazdasági szereplő) Az ajánlatkérő kiemelte, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban a 2013. december 17-én és a 2014. február 13-án kelt közbeszerzési utóellenőrzési jelentésekben semmilyen szabálytalanságot nem tártak fel az eljárásokkal kapcsolatban, azért nem, mert az akkori piaci viszonyok alapján a megajánlott árak nem voltak túlzóak. Mindkét jelentés rögzíti, hogy az eljárás lefolytatása a Kbt. alapelveinek és a 1083/2006 EK rendelet 14. cikkében meghatározott, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően történt. Az ajánlatkérő csatolta a Tiszavasvári Egyesített Óvodai Intézmény intézményvezetőjének nyilatkozatát a közbeszerzési eljárás előkészítésével kapcsolatban. Az intézményvezető előadta, hogy az ajánlatkérő, mint fenntartó pályázatot kívánt benyújtani az Egyesített Óvodai Intézmény Fülemüle Óvoda fejlesztésére és bővítésére. Az intézményvezető az ajánlatkérőtől felkérést kapott az eszközbeszerzésben való részvételre, emiatt tájékozódott, hogy az
17
eszközbeszerzés mekkora anyagi terhet fog jelenteni. 2011. év végén jelent meg egy pályázat, amely olyan támogatható tevékenységeket jelölt meg, amelyek beilleszthetőek voltak az óvodafejlesztési elképzelésekbe. 2012. év elején a pályázat benyújtása előtt árajánlatokat kértek, különböző katalógusokból tájékozódtak, illetve különböző internetes oldalakról adatokat szereztek be annak érdekében, hogy megtudják, a kért támogatásból mit tudnak beszerezni. Előadta, hogy a papír alapú katalógusok már nem fellelhetőek az óvodában, hiszen azokat 2012. évben használták a pályázat benyújtásához. Az óvoda pályázatának nyertességéről 2012. augusztus 1-jén döntés született, 2013. évben új katalógusok jelentek meg és a korábbiak megtartását nem tartották szükségesnek. Az ajánlatkérő elkérte az Alex Fémbútor Kft.-től az akkori katalógusát, ezt a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátotta, továbbá csatolta még Kórik László egyéni vállalkozó 2012. február 9-én kelt árajánlatát, a papír alapú ajánlatok közül csak ezt az ajánlatot találta meg. Az Alex Fémbútor Kft. egyéb érdekelt az alábbi észrevételt tette. A közbeszerzés I. részével kapcsolatban előadta, hogy az ellenőrzés során úgy ítélték meg, hogy az egyes termékek egységárai a piaci ártól eltérnek, azonban három internetes ár átlagát esetleg egy végfelhasználó számára lehet piaci árnak tekinteni. Az Alex Fémbútor Kft., mint viszonteladó vett részt az eljárásban, nem mint végfelhasználó. Ilyen esetekben a beszerzés, az ügyintézés, a kiszállítás, a rezsiköltségek, a haszonkulcs részét képezik az ajánlati árnak, ami ebből fakadóan magasabb lesz, mint az internetes ár. Ezt az eljárásmódot követi az Alex Fémbútor Kft. más által gyártott/forgalmazott, nem saját készítésű termékek esetében. A közbeszerzés II. részével kapcsolatban előadta, hogy a kifogásolt tételek mindegyike egyedi termék, kereskedelmi forgalomban nem kapható, kép alapján kellett árat meghatározni. Álláspontja szerint egyetlen ajánlat alapján nem lehet egy egyedi termék értékét teljes bizonyossággal meghatározni. Továbbá azt is bele kell kalkulálni egy ilyen jellegű termék árazásakor, hogy a gyártás során felmerülnek olyan műszaki problémák és akadályok, melyek megoldása, kiküszöbölése költséggel jár. Az udvari kemence helyszíni kialakítása szintén nem oldható meg egy fénykép alapján, minden ilyen jellegű termék árazásakor figyelembe kell venni a helyszíni felmérés, a kijelölt helyen esetleges földmunkák, az időjárási viszonyok miatt elhúzódó építés, a helyi körülményekből adódó többletmunka költségeit, illetve a fent említett egyéb költségeket is, amik egy kereskedelmi tételt terhelnek. A közbeszerzés III. részével kapcsolatban előadta, hogy a kifogásolt termékek szintén egyedi gyártásúak, így az egyes gyártók által adott árak nagymértékben eltérhetnek egymástól a használt anyagok, technológiák, szakemberek felhasználása és kiválasztása miatt.
18
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő 2013. október 10-én indította meg a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárást, ezért a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezései alapján vizsgálta a kezdeményezést. A Döntőbizottságnak a hivatalbóli kezdeményezésben foglaltakra tekintettel az ügy érdemében egyrészt azt kellett eldöntenie, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt-e el a részekre bontás során és magatartásával megsértette-e a Kbt. 2. § (4) bekezdése szerinti hatékony és felelős gazdálkodás alapelvi követelményét. Másrészt a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő a tizenkét gazdasági szereplő ajánlattételre felhívása során jogsértően járt-e el, vagyis olyan gazdasági szereplőket hívott-e fel ajánlattételre, akik nem képesek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit teljesíteni és ezzel megsértette-e a Kbt. 122/A. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság elsőként a közbeszerzés részekre bontását vizsgálta, a vizsgálat során az alábbi jogszabályi rendelkezésekre volt figyelemmel. A Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a Kbt. 122-122/A. §-ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 46. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen – lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A Kbt. 46. § (5) bekezdése szerint a Kbt. 46. § (3) bekezdés szerinti esetben, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ezt nem teheti kötelezővé.
19
A Döntőbizottság az ajánlatkérő nyilatkozatai és az általa becsatolt iratok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 46. § (3) bekezdése szerint megvizsgálta a beszerzését abból a szempontból, hogy a közbeszerzés tárgyának jellege alapján biztosítható-e a részekre történő ajánlattétel lehetősége. Az ajánlatkérő a vizsgálat alapján úgy döntött, hogy öt részre biztosítja a részajánlattétel lehetőségét. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a pályázatának elkészítésekor előzetesen piackutatást végzett, árajánlatokat kért be, különböző katalógusokból tájékozódott, továbbá különböző internetes oldalakról adatokat szerzett be. A pályázat elnyerése után a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívását és dokumentációját azon társaságoknak küldte meg, amelyekkel már a pályázat elkészítésekor kapcsolatba került. Az egyes részek kialakításakor figyelemmel volt arra, hogy a piackutatás alapján, az egyes cégek a közbeszerzési eljárás nyerteseként milyen termékkört tudnának szállítani. Továbbá a részek kialakításánál alapvetően a műszaki-gazdasági funkció egységét helyezte előtérbe. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a közbeszerzés I. részébe az ajánlatkérő belső használatra szánt eszközöket (könyvek, bábok, fejlesztő játékok), a II. részbe külső használatra szánt eszközöket (kis fa járművek, fa vár/babaház/görgős járó, ütéscsillapító talaj, kemence), a III. részbe asztalosipari termékeket, a IV. részbe elektronikai eszközöket, az V. részbe pedig lakberendezési, főként lakástextil termékeket sorolt, vagyis világosan elkülönítette az egyes termékcsoportokat. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a hivatalbóli kezdeményező kezdeményezésében nem igazolta, hogy ésszerűtlen volt a közbeszerzés részekre bontása gazdasági, műszaki, minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontból. A hivatalbóli kezdeményező mindösszesen azt jelölte meg, hogy egy-egy részbe egymástól jelentősen eltérő funkciójú eszközök kerültek, és példálózva említett három esetet: 1. az udvari játékok között fából készült járművek és egy kenyérsütésre alkalmas kemence is szerepel, 2. a gyerekjátékok között vannak (fémből készült) járművek, valamint gyermekkönyvek és bábok is, 3. a bútorok között van játékkonyha és kerti játéktároló is az irodabútorok mellett. A hivatalbóli kezdeményező amiatt tartotta nem megfelelőnek a közbeszerzés részekre bontását, hogy eltérő rendeltetésű áruk kerültek egy-egy részbe. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményező részletesen nem jelölte meg és nem is igazolta, hogy mely eszközök esetén kellett volna a
20
közbeszerzést további részekre bontani, mely eszközök adott részbe besorolása volt helytelen és milyen okból. A hivatalbóli kezdeményező csak általánosságban jelölte meg az eltérő rendeltetést, funkciót, amelyek miatt a részekre bontás nem volt megfelelő. Nem adta meg azt sem, hogy a közbeszerzés részekre bontása miképpen lett volna helyes, milyen szempontok alapján kellett volna a közbeszerzés tárgyát képező eszközöket csoportosítani, hány részt kellett volna kialakítani és az egyes részekbe milyen eszközöket kellett volna sorolni. A Döntőbizottság döntése során figyelembe vette az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nyilatkozatait is, melyekből kiderül, hogy az egyes gazdasági szereplők nem azért nem tettek ajánlatot az egyes részekre, mert nem tudtak ajánlatot tenni a részek nem megfelelő kialakítása miatt. A gazdasági szereplők egy része úgy nyilatkozott, hogy azért nem tett ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, mert nem volt elegendő ideje az ajánlat elkészítésére, más része pedig amiatt, hogy nem állt rendelkezésére megfelelő kapacitás az ajánlat elkészítésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem róható fel az ajánlatkérőnek az, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők az ajánlattételi felhívásra nem tettek ajánlatot idő- és kapacitáshiányra hivatkozással. Az ajánlatkérőnek is nyilvánvalóan az volt az érdeke, hogy az egyes részek elnyerése érdekében verseny alakuljon ki, ezért hívott fel összesen tizenkét gazdasági szereplőt ajánlattételre. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint az előzetes piackutatás alapján az I. rész esetében öt, a II. rész esetében nyolc, a III. rész esetében kilenc, a IV. rész esetében hat, az V. rész esetében hét gazdasági szereplő részvételére számított. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is döntése során, hogy a közbeszerzési eljárás mind az öt részére nyújtottak be ajánlatot és az öt részből négy rész esetében a közbeszerzési eljárás eredményes volt. Mindezekből következően a Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok alapján nem látta igazoltnak azt, hogy a részek kialakítása és a beérkezett ajánlatok száma között összefüggés volt. A hivatalbóli kezdeményező nem igazolta, hogy a részek nem megfelelő kialakítása vezetett oda, hogy minden részre csak egy ajánlat érkezett. Az ajánlatkérő azonban hat gazdasági szereplő esetében igazolta, hogy nem azért nem tettek ajánlatot, mert a részek kialakítása nem volt megfelelő.
21
Fentiek alapján a Döntőbizottság nem látta igazoltnak, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (4) bekezdése szerinti hatékony és felelős gazdálkodás alapelvét. Továbbá a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 46. § (3)-(5) bekezdései szerint járt el, biztosította a részajánlattétel lehetőségét és a felhívásban előírta, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. Következésképp a Döntőbizottság ezen kezdeményezési elem esetében a Kbt. 152. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés hiányát állapította meg. A Döntőbizottság másodikként azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő gazdasági szereplő ajánlattételre felhívása során jogsértően járt-e olyan gazdasági szereplőket hívott-e fel ajánlattételre, akik nem szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit teljesíteni megsértette-e a Kbt. 122/A. § (1) bekezdését.
a tizenkét el, vagyis képesek a és ezzel
A Kbt. 122/A. § (1) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza az e §-ban foglalt különbségekkel. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három – a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes – gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kisvagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A Döntőbizottság elsőként a felhívásnak az alkalmassági feltételekre vonatkozó előírásait vizsgálta annak érdekében, hogy meg tudja állapítani: az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőket hívott-e fel ajánlattételre, akik nem képesek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit teljesíteni. Az ajánlatkérő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében azt írta elő, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben a számlavezető pénzügyi intézményeitől származó nyilatkozat(ok) alapján bármely bankszámláján az eljárást megindító felhívás megküldésének napja és az azt megelőző 12 hónap időtartamban 30 napot meghaladó sorban állás volt.
22
A műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében az ajánlatkérő azt írta elő, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás megküldésétől visszaszámított három évben az I. rész esetén legalább 1.500.000.-Ft, a II. rész esetén legalább 1.000.000.-Ft, a III. rész esetén legalább 3.000.000.-Ft, a IV: rész esetén legalább 150.000.-Ft, az V. rész esetén legalább 100.000.-Ft nettó összértékű, a közbeszerzés részenkénti tárgya szerinti szállítási referenciával, továbbá ha a teljesítés nem az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt. Az egyes részek becsült értéke a következő volt: I. rész: nettó 3.081.000.-Ft, II. rész nettó 3.717.630.-Ft, III. rész nettó 4.248.360.-Ft, IV. rész nettó 399.400.-Ft, V. rész nettó 286.200.-Ft. Az ajánlatkérő összesen tizenkét gazdasági szereplőt hívott fel ajánlattételre, melyből négy gazdasági szereplő egyéni vállalkozó, nyolc gazdasági szereplő pedig gazdasági társaság volt. Az ajánlatkérő az I. rész esetében öt, a II. rész esetében nyolc, a III. rész esetében kilenc, a IV. rész esetében hat, az V. rész esetében hét gazdasági szereplő részvételére számított. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. § (1) bekezdése szerinti előírások betartásával járt el. Az ajánlatkérő eleget tett annak a törvényi követelménynek, hogy legalább három gazdasági szereplőnek kell ajánlattételi felhívást küldeni. Továbbá az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit úgy határozta meg, hogy annak bármely, a közbeszerzés tárgya szerinti eszközök szállítását vállaló gazdasági szereplő meg tudjon felelni. Az ajánlatkérő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében csak azt követelte meg, hogy az elmúlt egy évben ne legyen az ajánlattevő bankszámláin 30 napot meghaladó sorban állás. A műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében az ajánlatkérő szállítási referenciát követelt meg az elmúlt három évből, az egyes részek esetén a becsült értéknél jóval kisebb összegben. Következésképp a Döntőbizottság nem látta igazoltnak azt, hogy az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőket hívott fel ajánlattételre, akik nem képesek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit teljesíteni. Az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltételek nem voltak túlzóak, a Döntőbizottság álláspontja szerint azok alapján az ajánlatkérő úgy ítélhette meg, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők képesek azoknak megfelelni.
23
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy az ajánlatkérő biztosította a versenyt és a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét is a közbeszerzési eljárásban. Következésképp a Döntőbizottság ezen kezdeményezési elem esetében is a Kbt. 152. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés hiányát állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdés de) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt. 134. § (2)-(7) bekezdésein alapul. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 157. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára – mivel az ajánlatkérő székhelye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található – a Pp. 326. § (14) bekezdés b) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2016. február 19. Dr. Kriston Kinga sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Berekméri Ágnes sk közbeszerzési biztos
Dr. Szvetnik Ágnes sk közbeszerzési biztos Liszi Barbara
Kapják: 1. Nemzetgazdasági Minisztérium (1051 Budapest, József nádor tér 2-4.) 2. Tiszavasvári Város Önkormányzata (4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.) 3. Alex Fémbútor Kft. (2072 Zsámbék, Magyar u. 21-23.) 4. Kórik László egyéni vállalkozó (4440 Tiszavasvári, Táncsics Mihály u. 15/a.)
24
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Kerezsi Zita egyéni vállalkozó (4450 Tiszalök, Kossuth u. 50.) Jáger András egyéni vállalkozó (4440 Tiszavasvári, Bocskai u. 6.) Csikós István egyéni vállalkozó (4440 Tiszavasvári, Hősök u. 50.) Rock FM Kft. (4440 Tiszavasvári, Szabadság tér 4.) Csige és Csige Bt. (4030 Debrecen, Szepesi u. 28.) Hobla Hungary Kft. (8474 Csabrendek, Szőlőskert u. 3.) Famászóka Kft. (8154 Polgárdi, Munkácsy lakótelep 3. I. épület) Szatmár Bútorgyár Kft. (4700 Mátészalka, Ipari u. 18.) Tóthné Kenéz Szilvia, Kompan képviselet (1223 Budapest, Gyep tér 2.) TobFur Bt. (4751 Kocsord, Szent István u. 1.) Irattár
