K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.271/12/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32., a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által Mucsony Nagyközség Önkormányzata (3744 Mucsony, Fő út 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Kalász László ÁMK Élmunkás úti óvoda felújítása a méltányos oktatási környezet megteremtése érdekében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a kezdeményezésnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 245. §-a alapján alkalmazandó Kbt. 35. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 251. § (2) bekezdését, a Kbt. 249. § (2) bekezdés f) pontját, továbbá a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, valamint 83. § (1) bekezdését. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság jogsértés hiányát állapítja meg. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 400.000.-Ft, azaz négyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a tényállást az előzményi, illetve a kezdeményező és az ajánlatkérő által csatolt iratok és a felek nyilatkozatai alapján állapította meg. Ajánlatkérő és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010. november 22-én támogatási szerződést kötött az ÉMOP-4.3.1/A-09-2010-0039 szám alatt „Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése” tárgyú projekt keretén belül. A támogatási szerződés alapján az ajánlatkérő „Kalász László ÁMK Élmunkás úti óvoda felújítása a méltányos oktatási környezet megteremtése érdekében” tárgyban nyert el támogatást. A projekt kezdeteként a támogatási szerződés 2011. március 16. napját jelölte meg, míg a fizikai megvalósulás tervezett időpontjaként pedig 2011. december 31. napját. A támogatás összege a 4.4. pont alapján 111.222.500.-Ft. A támogatási szerződés mellékletét képezte a projekt szintű közbeszerzési terv. Ez alapján az óvoda felújítására tervezett közbeszerzési eljárás becsült értéke 74.278.000.-Ft, és közösségi értékhatár alatti egyszerű eljárást jelölt meg ajánlatkérő. Ajánlatkérő 2010. évi közbeszerzési terve az óvoda felújításra lefolytatandó közbeszerzési eljárást építési koncesszió között tüntette fel a Kbt. V. fejezet szerinti nyílt eljárás alkalmazásával. A terv alapján mind az eljárás megindítása, mind a teljesítés 2010. évben valósul meg. Ajánlatkérő 2011. évre vonatkozó közbeszerzési terve szintén tartalmazta a Kalász László ÁMK Élmunkás úti óvoda felújítását. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet szerinti egyszerű meghívással lebonyolítandó közbeszerzési eljárást tervezett. Meghatározta az eljárás megindításának és a szerződés teljesítésének várható időpontját (2011. február és 2011. szeptember). Ajánlatkérő 2011. február 2-án hat ajánlattevőt hívott fel a rendelkező részben meghatározott beszerzése megvalósítása érdekében a Kbt. 251. § (2) bekezdése alapján: a Bódva-Ép Kft.-t, a Jánosik és Társai Kft.-t, az Orszak-Borsod Kft.-t, Fehér Gyula egyéni vállalkozót, az Ornament 2000 Kft.-t. és a Borsodszer Kft.-t. Ajánlatkérő ajánlattételi felhívást bocsátott a felhívott ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlattételi felhívás II.1.5) pontjában ajánlatkérő a rendelkező részben írtakkal azonosan határozta meg a beszerzés tárgyát. A felhívás II.1.7) és a II.1.8) pontja nem tette lehetővé sem a részekre történő, sem az alternatív ajánlat benyújtásának lehetőségét.
3
A II.2.1) pont szerint a teljes mennyiség a következőképpen került meghatározásra: „Mucsony Kalász László ÁMK Élmunkás úti Óvoda bővítése, felújítása, akadálymentesítése a jelenleg meglevő óvoda 692 m2 alapterületén, 320 m2 alapterületű bővítményén és 292 m2-en kialakítandó udvarán (bruttó mennyiségek). Elkészülnek az épületek fizikai akadálymentesítései, a gépészeti, a villamoshálózat és berendezései, a fűtési rendszerek cseréi, a homlokzatok hőszigetelései, a nyílászárók cseréi, a tűzjelző rendszerek kiépítései, a vizesblokkok felújításai. Akadálymentesített parkolók kerülnek kialakításra. A Kbt. 50. § (2) bekezdésére hivatkozva ajánlatkérő kiköti a tervezési mennyiségektől való +20%-os eltérés lehetőségét. A kiviteli tervet, részletes műszaki leírást, illetve a további részleteket az ajánlati dokumentáció az árazatlan méret- és mennyiségi kimutatással együtt tartalmazza.” A II.3) pont szerint ajánlatkérő a szerződés befejezésének időtartamaként 2011. szeptember 30. napját jelölte meg. A felhívás III.1.1) pontjában a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között ajánlatkérő késedelmi kötbért írt elő meghatározva annak minimum összegét, illetve tájékoztatott arról, hogy többletponttal nem értékeli azt az ajánlatot, amelynek 60 napra eső megajánlása meghaladja a nettó vállalási ár 25%-át. Az ajánlattevő minimum 12 hónap teljes körű kötelező jótállást írt elő, de itt is meghatározta, hogy nem értékeli többletponttal, ha a vállalás meghaladja a 36 hónapot. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek elfogadásáról ajánlattevők külön nyilatkozatot kötelesek csatolni. Ajánlatkérő előírta, hogy ezen meghatározott biztosítékokat az ajánlattevőként szerződő fél a Kbt. 53/A. § (6) bekezdés a) pontja szerinti formában teljesítheti. A III.1.2) pont rögzítette a fő finanszírozási és fizetési feltételeket. Ezek között ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy a beszerzés forrása európai uniós, illetőleg ajánlatkérő saját forrása. A munka elszámolása egyösszegű fix átalányáron történik. A teljesítéssel arányosan két részszámla és egy végszámla benyújtása lehetséges, ajánlatkérő által meghatározott feltételek szerint. Ajánlatkérő arról is tájékoztatott e pontban, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződés értékének minimum 10%-os mértékéig vállalkozói előleget igényelhet az előleg összegével azonos értékű fedezet biztosítása mellett. Ajánlatkérő rendelkezett az ellenszolgáltatás teljesítésének a Kbt. 305. §-a szerinti feltételeiről. Ajánlatkérő a III.2.1) pontban meghatározta a kizáró okokat és azok igazolási módját, továbbá a III.2.2) pontban a gazdasági és pénzügyi, míg a III.2.3) pontban a műszaki, illetve szakmai alkalmasság követelményrendszerét.
4
A felhívás III.2.1) pontjában a kizáró okok között ajánlatkérő többek között azt határozta meg, hogy ajánlattevőnek és a 10% feletti alvállalkozónak, valamint az erőforrás szervezetnek a kizáró okok igazolási módjáról ajánlatukban a Kbt. 249. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell nyilatkoznia. A felhívás III.2.2) pontja szerint ajánlattevőnek, közös ajánlattevőknek a 10% feletti alvállalkozóknak csatolniuk kell az ajánlattételi felhívás megjelenését követően kiállított, pénzintézettől származó igazolást arról, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés, azaz az anyagköltség és a munkadíj forrása legalább 50%-ban az ajánlattevő rendelkezésére áll vagy rendelkezésére fog állni. Az ehhez kapcsolódó feltétel szerint ajánlattevő, a közös ajánlattevők, továbbá a 10% feletti alvállalkozó alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha a Kbt. 66. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel nem tudja igazolni, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés, anyagköltség és munkadíj forrása – a legnagyobb összegű részszámla összegét figyelembe véve – legalább 50%-ban rendelkezésére áll vagy rendelkezésére fog állni. Ugyanebben a pontban ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevők csatolják a hatályban lévő építés-szerelési felelősségbiztosítási szerződésének (biztosítási kötvényének) egyszerű másolatát, vagy annak fennállásáról szóló igazolást a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerint. Ajánlatkérő ehhez kapcsolódó minimumkövetelménye szerint alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik a beszerzés tárgyára vonatkozó legalább 75 millió forint szerződéses összegű, a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti építés-szerelési felelősségbiztosítással. Ajánlatkérő e körben együttes megfelelést határozott meg. A felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve a szakmai alkalmasság körében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő, a közös ajánlattevők, illetve a 10% feletti alvállalkozó mutassa be a kivitelezésért felelős kulcsszemélyzetet és felelős műszaki vezetőket, végzettségük, képzettségük és gyakorlati idejük megjelölésével. Csatolni kell a nevesített szakemberek aláírt szakmai önéletrajzát, továbbá végzettségüket, képzettségüket igazoló okiratok egyszerű másolatát (iskolai végbizonyítványok, diplomák, felelős műszaki vezetői névjegyzékbe felvételt tanúsító, igazoló határozatot), továbbá a 2010. évi átlagos statisztikai állományi létszámról készült kimutatást végzettség, illetve képzettség szerinti bontásban. Alkalmatlan az ajánlattevő, a közös ajánlattevők, 10% feletti alvállalkozó, ha nem rendelkezik a teljesítéshez a Kbt. 67. § (2) bekezdés c) és e) pontjai szerinti, az alábbiakban megjelölt – a teljesítésben résztvevő, a kivitelezést közvetlenül irányító – kulcsszemélyzettel, műszaki szakemberekkel: „- legalább 1 fő, a beszerzés tárgyának megfelelő projektvezetővel, aki a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet előírása szerint MV-ÉP/A (vagy azzal
5
egyenértékű) felelős műszaki vezetői jogosultsággal, valamint ötéves projektvezetői gyakorlattal rendelkezik. - legalább 1 fő, a beszerzés tárgyának megfelelő projektvezetővel, aki a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet előírása szerint MV-ÉG/A (vagy azzal egyenértékű) felelős műszaki vezetői jogosultsággal, valamint hároméves projektvezetői gyakorlattal rendelkezik. - a Kbt. 67. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel a 2010. év vonatkozásában 12 fő éves átlagos statisztikai állományi és vezető tisztségviselői létszámmal, amely létszámból az építőipari és szakipari szakmai képzettséggel rendelkező fizikai dolgozók létszáma a fenti átlagos létszámnak legalább a 70%-a. Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy ezen alkalmassági követelményeknek ajánlattevőnek és a 10% feletti alvállalkozónak együttesen kell megfelelnie.” A IV.1.1) pontban ajánlatkérő az eljárás típusaként a tárgyalásos eljárást jelölte meg. Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját rögzítette, meghatározva a részszempontokat és az azokhoz kapcsolódó súlyszámokat. A releváns eljárási határidők szerint az ajánlattételi határidő 2011. február 17. napja volt. Az első tárgyalás időpontja 2011. március 1., az írásbeli összegezés legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított 60 napon belül kerül megküldésre, továbbá a szerződéskötés tervezett időpontja az összegezés átadását vagy megküldését követő naptól számított 10. és 60. nap közötti időpontban kiértesítés szerint. Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy a beszerzése milyen európai uniós projekthez kapcsolódik, illetve az ajánlattételi felhívás V.3.3) pontja tartalmazta a tárgyalás lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket. Ezek szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatokat figyelembe véve a legjobb három érvényes ajánlattevővel fog tárgyalni. Meghatározta, hogy egy fordulóban kíván tárgyalni ajánlattevőkkel külön-külön. A tárgyalás addig tart az előírás szerint, amíg az ajánlattevők az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezetnek és a szerződéses feltételeknek megfelelő ajánlatot nem adnak. Az ajánlattétel írásban történik és az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejezésével jön létre. Az ajánlattételi felhívás V.3.5.1) pontja tartalmazta a bírálati részszempontok vonatkozásában a bírálat során adható pontszámokat, továbbá a V.3.5.2) pont pedig a bírálat módszerét. Az ajánlattételi felhívás V.7) pontja tartalmazta az egyéb információk között az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásokat. A 8. pontban határozta meg ajánlatkérő, hogy érvénytelen az az ajánlat, amelyikben becsatolt nyilvántartás szerint a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi kör nem szerepel az ajánlattevő, illetve a 10% feletti alvállalkozó vonatkozásában,
6
továbbá abban az esetben is, amelyik ajánlatban a Kbt. 71. § (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjaiban foglaltakra nem kerül nyilatkozat csatolásra. A 11. pontban ajánlatkérő teljes körű hiánypótlási lehetőséget biztosított. A 12. pontban rögzítette ajánlatkérő, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, továbbá a meghatározott bírálati szempont szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A 13. pontban ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy a Kbt. 48. § (3) és (4) bekezdésének megfelelően a jelen eljárásban támogatásra irányuló kérelmet nyújtott be. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az általános részben az arról való tájékoztatást, hogy ajánlatkérő a Kbt. 251. § (2) bekezdésének figyelembe vételével az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben nem jelentette meg, hanem közvetlenül küldte meg a felhívott ajánlattevőknek. Az általános tudnivalók között ajánlatkérő tájékoztatott az ajánlattétel elkészítésével kapcsolatos részletes tartalmi és formai előírásairól. A dokumentáció 22. oldalán határozta meg ajánlatkérő az ellenszolgáltatás teljesítését. Az ellenszolgáltatás teljesítése szállítói finanszírozás alapján történik két részszámla és egy végszámla benyújtásával. A nyertes ajánlattevőnek lehetőséget biztosított ajánlatkérő arra, hogy vállalkozói előleget igényeljen az alábbiak szerint: az előlegre jutó támogatás kifizetése közvetlenül a vállalkozó részére történik abban az esetben, ha a vállalkozói szerződés értéke 25 millió forint fölött van, azonban a vállalkozói előleg mértéke minimum a szerződés 10%-a, de nem haladhatja meg a vállalkozóval kötött szerződés 40%-át és a vállalkozói előlegre jutó támogatás összege projekt szinten nem haladja meg a 400 millió forintot. A dokumentáció tartalmazta ezen túlmenően a vállalkozói előlegre jutó támogatás kifizetésének módját is. Ajánlatkérő felhívta a figyelmet arra is, hogy ajánlattevőt az előleg összegével azonos mértékű biztosítékadási kötelezettség terheli. A vállalkozói előleg igénylésével kapcsolatban ajánlattevőnek ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell. A dokumentáció 24. oldalától a 2.5. pontban határozta meg ajánlatkérő az elvégzendő beruházási feladat részletes elvárásait, mennyiségét. Tájékoztatott arról is, hogy a szerződéskötés várható időpontja 2011. március 14. napja, a munkák várható kezdete 2011. március 21. A dokumentáció tartalmazta a közös ajánlattétellel, a helyszíni bejárással kapcsolatos tudnivalókat. Az ajánlatok összeállításával kapcsolatosan ajánlatkérő mellékleteket bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére. Ennek megfelelően a dokumentáció a pénzintézettől származó azon igazolás tekintetében is tartalmazott formanyomtatványt, melyet a szerződésben meghatározott teljesítés, anyagköltség és munkadíj forrásának rendelkezésre állásáról kell az ajánlatba becsatolni (M12-es minta). A kivitelezésért felelős kulcsszemélyzet tekintetében az M17-es mellékletet kellett az ajánlatba csatolni, míg a 2010. évi átlagos statisztikai állományi
7
létszámról készült kimutatást az M18-as mellékletben meghatározottak szerint. Az eszközökről szóló nyilatkozatot az M19-es melléklet szerint kellett az ajánlatba benyújtani. Ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy ajánlattevőnek azokat a nyomtatványokat kell használnia a mellékletek vonatkozásában, amelyet az ajánlattételi dokumentáció tartalmaz. Szükség esetén a nyomtatványokat saját űrlappal kell kiegészíteni. Az okmányokat pontosan ki kell tölteni, dátummal és aláírással kell ellátni. A dokumentáció 36. oldalától kezdődően határozta meg ajánlatkérő a szerződés elfogadott végösszegével kapcsolatos előírásait. Ennek megfelelően az egyösszegű ajánlati árat nettó összegben, forintban kell meghatározni. Hangsúlyozta ajánlatkérő, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a kitöltött ajánlati ár bontását is (ez az ajánlattételi dokumentáció 4. kötete), azonban az egyes árajánlatok összehasonlításának alapja az ajánlati ár. Ajánlatkérő rögzítette, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja azt az ajánlatot, amely az ajánlattételi felhívásban meghatározott becsült értéket – ha azt ott megadta – meghaladja. Az egyösszegű ajánlati árnak tartalmaznia kell valamennyi munka költségét, amelyek a dokumentációban megadott beruházás műszaki terveiből, illetve egyéb dokumentumokból következnek. A 4. kötetben csatolta ajánlatkérő az árazatlan költségvetést azzal, hogy ez nem a szerződés teljesítésének alapja, ez csak tájékoztató jelleggel készült. Az ajánlattevőnek az elszámolás alapját képező beárazott mennyiség-kimutatásban kell megadnia az ajánlati árat tételenkénti bontásban. A beárazott mennyiségkimutatás főösszesítőjében összegezett árnak meg kell egyeznie az ajánlati árral. Amennyiben ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatás formájában az árazatlan költségvetést érintően elmaradó tételt, vagy új tételt határoz meg, az elmaradókat „O” mennyiséggel kell feltüntetni a költségvetésben, változatlan helyen. Az új tételeket pedig az adott munkanem végén „P” jelzéssel ellátva kell feltüntetni. Amennyiben a meglévő tétel mennyiségi korrekciója történik a kiegészítő tájékoztatás alapján, annak kezelése akként kell, hogy történjen, hogy a korrekcióval érintett eredeti tételt „O” mennyiséggel kell az eredeti helyén feltüntetni és a korrigált tételt az adott munkanem végén „K” jelzéssel ellátva kell szerepeltetni a helyes mennyiséggel. A megadott összegeknek minden tekintetben a teljes munkára kell vonatkozniuk. A dokumentáció az ajánlatok részletes átvizsgálása és elbírálása cím alatt a 42. oldalon tartalmazta a hiánypótlás lehetőségét, hivatkozással a Kbt. 83. §-ára. Eszerint teljes körű hiánypótlást határozott meg ajánlatkérő, szükség esetén több alkalommal. Ajánlatkérő az értékelés körében rögzítette a Kbt. 85. §-ában meghatározottakat, utalt a Kbt. 84. §-ára, a 86. és 87. §-ára, valamint az ajánlatok érvényességének megállapítása körében a Kbt. 88. §-ában írtakra. Az ajánlat érvényességének körében azt is hangsúlyozta ajánlatkérő, hogy az értékelési részszempontok tekintetében az ajánlati ár részszempont esetén a
8
nettó ajánlati árakat fogja összevetni és ennek az ajánlati árnak a teljes mennyiségre a kivitelezéshez kapcsolódó valamennyi költségre ki kell terjednie. A dokumentáció 47. és 48. oldalán a teljes körű jótállásra, a késedelmi kötbérre vonatkozó részletes elvárásait határozta meg. A dokumentáció 48. oldalán a 21.9. pontban ajánlatkérő megismételte a tárgyalás menetével kapcsolatos elvárásai között az ajánlattételi felhívásban rögzítetteket. A dokumentáció 49. oldalán az eljárás eredményének közzététele vonatkozásában rögzítette, hogy egyrészt az ajánlatokról a Kbt. 93. § (2) bekezdése szerint írásbeli összegezést készít, rögzítette, hogy az elbírálásra vonatkozó döntését nem hirdeti ki, mert nem tart nyilvános eredményhirdetési eljárást, továbbá a Kbt. 250. § (5) bekezdése alapján az eljárás eredményéről hirdetményt tesz közzé a Közbeszerzési Értesítőben. A szerződés megkötésével összefüggésben szintén a dokumentáció 49. oldalán azt rögzítette ajánlatkérő, hogy arra az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kerül sor a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel. A dokumentáció mellékletei között ajánlatkérő a 12. minősítési formanyomtatványban meghatározta a tartalmi elvárásait a likvid pénzeszköz rendelkezésre állásáról csatolandó pénzintézeti nyilatkozat tekintetében. Ezzel összefüggésben ajánlatkérő megjegyezte a formanyomtatvány alján, hogy ennek a nyilatkozatnak a benyújtása az ajánlatban kötelező. A 16. minősítési formanyomtatvány a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekről és munkanélküli személyekről szóló nyilatkozat tartalmi elvárásait rögzítette, ennek megfelelően meg kellett jelölni a szerződés teljesítésekor betöltendő munkakört, a szakember nevét, képzettségét, jogosultságát és az önéletrajzot is be kellett nyújtani a 17. minősítési formanyomtatvány alapján. A szakmai önéletrajz tartalmazta a munkahelyek és a betöltött munkakörök meghatározását, a közbeszerzés tárgyával összefüggő korábbi munkák, tapasztalatok ismertetését, így a korábbi projektek ismertetését, annak időpontját. A 18. formanyomtatvány az ajánlattevő teljes személyzetére vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatosan tartalmazta az elvárásokat, így az igazgatók és a menedzsment, adminisztratív, és a műszaki állomány tekintetében rögzítve a felsőfokú, középfokú, alapfokú (három év ipari, vagy egyéb) végzettséget, továbbá ugyanilyen bontásban a helyszínen alkalmazandó állomány vonatkozásában a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt szakemberek létszámát. A 24. számú minősítési formanyomtatvány tartalmazta a vállalkozói előleg igénybevételével kapcsolatos nyilatkozat tartalmát. A dokumentáció 84. oldaltól kezdődően található a vállalkozási szerződéstervezetet. Ennek az 1.2. pontja a szerződés elválaszthatatlan részeként
9
definiálta a kiviteli tervdokumentációt, a tervezői költségvetést, továbbá a közbeszerzési eljárás iratait, így a felhívást, dokumentációt és a nyertes ajánlattevő ajánlatát. A szerződéstervezet ezen túlmenően rögzítette a megrendelő és a vállalkozó jogait és kötelezettségeit, a vállalkozói díjjal kapcsolatos rendelkezéseket. Ez utóbbi körében a vállalkozói díj, a pótmunkák elszámolását. A szerződéstervezet 10. pontja tartalmazta a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket. A dokumentáció mellékletét képezte a műszaki dokumentáció, melyet ajánlatkérő elektronikus úton bocsátott ajánlattevők rendelkezésére. A tervek, a műszaki leírások és az árazatlan költségvetés szintén részét képezte az ajánlattételi dokumentációnak. Ajánlatkérőhöz az eljárás során kiegészítő tájékoztatás iránti megkeresés érkezett, amelyre ajánlatkérő 2011. február 14-én küldte meg a tájékoztatást. E szerint az ajánlatba csatolandó a teljesítésbe bevonandó eszközökről szóló nyilatkozat tekintetében ajánlatkérő azt a felvilágosítást adta, hogy az M19-es formanyomtatvány tartalma alapján kell a nyilatkozatot benyújtani. Az eljárás során szükséges volt kiegészítő költségvetés elkészítése, így ajánlatkérő 2011. február 15-én kelt tájékoztatás alapján meghosszabbította az ajánlattételi határidőt 2011. február 18. napjának 9 órájára. Ajánlatkérő a fenti határidőben a benyújtott ajánlatokat felbontotta. Ajánlatot nyújtott be a felhívott ajánlattevők közül a Jánosik és Társai Kft., az OrszakBorsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevők, továbbá a Bódva-Ép Kft. A Jánosik és Társai Kft. ajánlatában a 63. oldalon csatolta az M16 számú formanyomtatványt a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekről és munkanélküli személyek foglalkoztatásáról. Ebben projektvezetőként és felelős műszaki vezetőként ajánlattevő megjelölte F. B. szakembert, mint magasépítő üzemmérnököt és az építmények építése szakterületén felelős műszaki vezetőt, MV-Ép/A-05-50200 vezetői jogosultságot igazoló iratszámmal. A 65. oldalon került csatolásra F. B. szakmai önéletrajza és rendelkezésre állási nyilatkozata az M17 számú formanyomtatvány szerint. Ez alapján F. B. magasépítő üzemmérnök végzettséggel rendelkezik, munkahelyeként több cég került megjelölésre, munkakörként pedig üzemvezető, illetve építésvezető, valamint felelős műszaki vezető került feltüntetésre. A közbeszerzés tárgyával összefüggő korábbi munkák, tapasztalatok ismertetése körében rögzítésre került, hogy a szakember 1998-tól kezdődően 2010-ig folyamatosan projektvezetői beosztást tölt be, továbbá négy kivitelezés kivételével felelős műszaki vezetői tisztséget is betöltött. Az ajánlat 67. oldalán a szakmai önéletrajz tartalmazta azt a nyilatkozatot is, mely szerint a szakember projektvezetőként 1991-től 19 év
10
projektvezetői, felelős műszaki vezetőként pedig 2003. évtől 9 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik magasépítési és építési-szerelési kivitelezés területén. Az ajánlat 75. oldalán nyilatkozott a Jánosik és Társai Kft. az M18-as számú nyomtatványon a teljes személyzetről az alábbiak szerint: 1. „Teljes átlagos statisztikai állományi létszám végzettség, és képzettség szerint (2010. év) a - Igazgatók és management (iskolai végzettségek megkülönböztetése nélkül) 8 b - Adminisztratív állomány (iskolai végzettségek megkülönböztetése nélkül) 48 c - Műszaki állomány • Felsőfokú iskolai végzettség (Egyetem, főiskola) 7 o Ebből felelős műszaki vezető képzettségű 7 o Egyéb OKJ képzettségű • Középfokú iskolai végzettség (Érettségi, egyéb) 14 o Ebből felelős műszaki vezető képzettségű 1 o Klf. építőipari és szakipari képzettségű 13 o Egyéb OKJ képzettségű • Alapfokú iskolai végzettség (3 ipari, egyéb) 99 o Klf. építőipari és szakipari képzettségű 79 o Egyéb OKJ képzettségű 20 • Általános, 8. általánosnál kevesebb kisebb iskolai végzettség 156 o Klf. építőipari és szakipari képzettségű o Egyéb OKJ képzettségű o Szakképzetlenek 156 Összesen
332
2. A Helyszínen alkalmazandó állomány a Szerződés teljesítéséhez a - Igazgatók és management (iskolai végzettségek megkülönböztetése nélkül) b - Adminisztratív állomány (iskolai végzettségek megkülönböztetése nélkül) c - Műszaki állomány • Felsőfokú iskolai végzettség (Egyetem, főiskola) 2 o Ebből felelős műszaki vezető képzettségű 2 o Egyéb OKJ képzettségű • Középfokú iskolai végzettség (Érettségi, egyéb) 2 o Ebből felelős műszaki vezető képzettségű o Klf. építőipari és szakipari képzettségű 2 o Egyéb OKJ képzettségű • Alapfokú iskolai végzettség (3 ipari, egyéb) 18 o Klf. építőipari és szakipari képzettségű 18 o Egyéb OKJ képzettségű • Általános, 8. általánosnál kevesebb kisebb iskolai végzettség 8
11
o Klf. építőipari és szakipari képzettségű o Egyéb OKJ képzettségű o Szakképzetlenek Összesen
8 30”
Az ajánlat 78. oldalán az M19 számú nyomtatvány tekintetében ajánlattevő azt rögzítette, hogy nem vonatkozik rá a nyilatkozat a teljesítésbe bevonni kívánt eszközökről és berendezésekről. A nyilatkozat szerint ajánlattevőnek e körben arról kell nyilatkozni, hogy a dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és műszaki leírás áttekintése után nyilatkozik ajánlattevő, hogy rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges üzemképes és a teljesítésre alkalmas állapotú eszközökkel, berendezéssel. A formanyomtatvány alján megjegyzésként rögzítésre került, hogy ez a melléklet ajánlatkérő tájékoztatását szolgálja, kitöltése csak akkor kötelező, ha a megléte alkalmassági feltétel. Ekkor azonban az ajánlattevőnek szerződést vagy előszerződést kell csatolnia a bérbeadótól a kérdéses eszköz/berendezés bérbeadásáról, ha az nincs tulajdonban. A Bódva-Ép Kft. ajánlattevő ajánlatában, annak is a 48. oldalán csatolta az M16-os formanyomtatványt, mely a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekről tartalmazott ajánlattevői nyilatkozatot. Ennek megfelelően ajánlattevő két szakembert kívánt bevonni felelős műszaki vezetői pozícióban (J. P. és G. A. szakembereket) és J. P. szakembert projektvezetői státuszban is. A megjelölt J. P. szakember MV-Ép/A-BOMÉK-05-50400/2013 szám alatti nyilvántartásban szerepel, mint felelős műszaki vezető. A szakember tekintetében a szakmai önéletrajz alapján akként nyilatkozott ajánlattevő, hogy a végzettsége építészmérnök. A közbeszerzés tárgyával összefüggő korábbi munkák, tapasztalatok ismertetése körében megjelölte projektvezetőként a 2009-2010. években egyrészt a rakacai és a bánrévei óvoda építését és bővítését. Ezen túlmenően 2007. és 2008. között műszaki ellenőri tevékenységet tüntetett fel az önéletrajz. Az ajánlat 55. oldalán került csatolásra G. A. szakember önéletrajza, ez alapján a szakember bányamérnöki végzettséggel rendelkezik. A közbeszerzés tárgyával összefüggő korábbi munkák és tapasztalatok tekintetében megjelölésre került 2007. év vonatkozásában a szendrőládi, 2009-2010. években pedig a rakacai és a bánrévei óvoda építése, bővítése. A 2007. évre megjelölt szendrőládi kivitelezésnél a szakember építésvezető, villamossági műszaki vezetőként működött közre a teljesítésben, míg a 2009-2010. évekre megjelölt rakacai és bánrévei óvodai építés és bővítés tekintetében pedig projektvezető és felelős műszaki vezetői munkakörök kerültek feltüntetésre.
12
Az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevők ajánlatukban a 75. oldalon csatolták a Generali Biztosító biztosítási kötvényét keret építés- és szerelésbiztosítás tárgyában. Ebben a tervezett építési teljesítés tekintetében 1.200.000.000.-Ft/év biztosítási összeget határoztak meg, önrészesedés 100.000.-Ft/káresemény, elemi károknál 300.000.-Ft/káresemény. A káreseménnyel kapcsolatos többletköltség 15.000.000.-Ft/év, de projektenként maximum a projekt értékének 5%-a. Az építéshelyszíni berendezések, segédszerkezetek, építőgépek biztosítási összege 10.000.000.-Ft (új értéken, az önrészesedés 200.000.-Ft/káresemény). A felelősségbiztosítás körében kártérítési limitként 50.000.000.-Ft/biztosítási időszak került meghatározásra, megbontva a dologi kár, a személysérüléses kár és az önrészesedés vonatkozásában. Záradékként a keresztfelelősség, a szavatossági munkák kiterjesztett fedezete, továbbá túlórák, éjszakai munkák, expressz szállítmányok, földrengés okozta veszteségek, gépek és berendezések próbaüzeme, földkábelek, csővezetékek, csapadékvíz, illetőleg tűzoltó berendezések tekintetében meghatározott biztosítási összegek kerültek rögzítésre. A vagyonvédelmi előírások körében a kártérítési limit lopás, illetve betöréses lopás károknál 2.000.000.-Ft/kár, illetve 5.000.000.-Ft/biztosítási időszak került meghatározásra. A 78. oldalon csatolták az M12-es formanyomtatvány szerinti nyilatkozatot, amely a likvid pénzeszköz rendelkezésre állásáról került az ajánlatba csatolásra. A nyilatkozat alapján megállapítható, hogy a közös ajánlattevők nem pénzintézeti igazolást csatoltak, hanem saját maguk tettek egy nyilatkozatot arról, hogy a megajánlott szerződéses összeg legnagyobb részszámla összegének legalább 50%-a, azaz 56.899.536.-Ft likvid pénzeszköz. A nyilatkozat tartalmazta, hogy a pénzintézeti nyilatkozatot a szerződéskötéskor bocsátják közös ajánlattevők ajánlatkérő rendelkezésére. A 87. oldalon az M16-os formanyomtatvány alapján akként nyilatkoztak a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekről, hogy projektvezetőként F. Gy. és P. J. szakembereket vonják be a teljesítésbe. Az F.Gy. monogramú szakember magasépítő üzemmérnök, rendelkezik MV-Ép/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal. A P. J. monogramú szakember gépészmérnök és MV-ÉG/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik. A szakmai önéletrajzok szerint F.Gy. a közbeszerzés tárgyával összefüggő korábbi munkák, tapasztalatok tekintetében 2006-ban Miskolcon a Katowice u. 7., és a 10-12-14. számú társasház energetikai korszerűsítésben vett részt, mint projektvezető, valamint szintén projektvezetőként működött közre 2007-ben a Miskolc, Sályi u. 14-24. társasházi lakóépület energetikai korszerűsítésében. 2008-ban a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Levéltár alsózsolcai raktárbázisának rekonstrukciójában, mint projektvezető és szintén projektvezetőként
13
tevékenykedett 2009. és 2010. években a Miskolc, Sályi u. 25-27-29., illetve az 5-11. társasházak energetikai korszerűsítése vonatkozásában. A P. J. monogramú szakember gépészmérnöki végzettséggel rendelkezik. A közbeszerzés tárgyával összefüggő korábbi munkák bemutatása tekintetében három projektet jelölt meg az önéletrajz. 2007. évben projektvezetőként működött közre a Miskolc, Sályi u. 14-24. társasházi lakóépület energetikai korszerűsítésében. 2008. évben a Miskolc, Ifjúság út 6. szám alatti társasházi lakóépület energetikai korszerűsítése tekintetében szintén projektvezetőként működött közre. A Tiszaújváros, Szt. István út 13-15. társasház tekintetében elvégzett energetikai korszerűsítés vonatkozásában projektvezetőként működött közre a 2009. évben megvalósított kivitelezésben. Az önéletrajz egyébként azt is tartalmazta, hogy a szakember 26 év projektvezetői gyakorlattal rendelkezik. A közös ajánlattevők ajánlatának 106. oldalán került csatolásra az M18-as formanyomtatvány szerinti azon nyilatkozat, mely az ajánlattevő teljes személyzetének bemutatására vonatkozik. 1. „Teljes átlagos statisztikai állományi létszám végzettség, és képzettség szerint (2010. év) a - Igazgatók és management (iskolai végzettségek megkülönböztetése nélkül) 2 b - Adminisztratív állomány (iskolai végzettségek megkülönböztetése nélkül) 3 c - Műszaki állomány • Felsőfokú iskolai végzettség (Egyetem, főiskola) 5 o Ebből felelős műszaki vezető képzettségű 3 o Egyéb OKJ képzettségű • Középfokú iskolai végzettség (Érettségi, egyéb) 4 o Ebből felelős műszaki vezető képzettségű 1 o Klf. építőipari és szakipari képzettségű o Egyéb OKJ képzettségű • Alapfokú iskolai végzettség (3 ipari, egyéb) 80 o Klf. építőipari és szakipari képzettségű o Egyéb OKJ képzettségű • Általános, 8. általánosnál kevesebb kisebb iskolai végzettség 21 o Klf. építőipari és szakipari képzettségű o Egyéb OKJ képzettségű o Szakképzetlenek Összesen
110
2. A Helyszínen alkalmazandó állomány a Szerződés teljesítéséhez a - Igazgatók és management (iskolai végzettségek megkülönböztetése nélkül) 2 b - Adminisztratív állomány (iskolai végzettségek megkülönböztetése nélkül) c - Műszaki állomány
14
• Felsőfokú iskolai végzettség (Egyetem, főiskola) o Ebből felelős műszaki vezető képzettségű o Egyéb OKJ képzettségű • Középfokú iskolai végzettség (Érettségi, egyéb) o Ebből felelős műszaki vezető képzettségű o Klf. építőipari és szakipari képzettségű o Egyéb OKJ képzettségű • Alapfokú iskolai végzettség (3 ipari, egyéb) o Klf. építőipari és szakipari képzettségű o Egyéb OKJ képzettségű • Általános, 8. általánosnál kevesebb kisebb iskolai végzettség o Klf. építőipari és szakipari képzettségű o Egyéb OKJ képzettségű o Szakképzetlenek Összesen
2 25 27”
Ajánlatkérő 2011. február 21-én hiánypótlási felhívásokat küldött ki az ajánlattevők részére, illetve tájékoztatott arról, hogy a Kbt. 84. §-át is megfelelően alkalmazza, továbbá a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást kér szükség esetén. Ennek megfelelően a Bódva-Ép Kft. tekintetében alkalmazott hiánypótlást az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjának 3. alpontjában előírtak alapján, mivel nem csatolta a hatályos építési-szerelési felelősségbiztosítási szerződésének (biztosítási kötvényének) egyszerű másolatát, illetőleg a biztosítási jogviszony fennállásáról szóló igazolást. A többi ajánlattevő ajánlatával összefüggésben megállapította, hogy abban nem volt fellelhető hiányosság, továbbá nem tartalmazott egyik ajánlat sem nem egyértelmű nyilatkozatot vagy kijelentést. Ajánlatkérő meghatározta a hiánypótlási határidőt 2011. február 24. napjának 15 órájában. A felhívott ajánlattevő a hiánypótlási határidőben benyújtotta a hiánypótlásban meghatározott biztosítás fennállásáról szóló biztosítási adatlapot. Az ajánlatkérő 2011. február 25-én tájékoztatta arról ajánlatkérőket, hogy az első tárgyalás időpontja 2011. március 1. napjának 10 órája, valamint tájékoztatott a tárgyalás helyéről. A 2011. március 1-jén megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint ajánlatkérő rögzítette, hogy egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett, melyet közvetlenül öt ajánlattevőnek megküldött ajánlattételi felhívással indított meg. Ajánlatkérő a tárgyalást az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőkkel (Jánosik és Társai Kft. 99.913.611.-Ft, Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula e. v. közös ajánlattevők 98.935.518.-Ft) folytatta le, és
15
megállapította, hogy az ajánlatokban megajánlott ellenszolgáltatás meghaladja az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezetet. A bíráló bizottság ezzel összefüggésben meghatározta a tárgyalás lefolytatásának a célját, módszerét és a lebonyolítás módját, melyet ajánlatkérő képviselője a tárgyaláson ismertetett. A tárgyalás célja ennek megfelelően, hogy az ajánlattevők a tervekben meghatározott műszaki tartalom változtatása nélkül csökkentsék az egyösszegű ajánlati áraikat 80.000.000.-Ft alá. Másodlagosan azt határozta meg ajánlatkérő, hogy amennyiben a fenti csökkentés nem valósítható meg, akkor ajánlattevőknek a bontási feladatokat nem kell elvégezni, és további műszaki tartalmi változtatás nélkül csökkentsék a fentiek szerint az ajánlati áraikat. Harmadlagos szempontként határozta meg ajánlatkérő, hogy a tervekben közölt műszaki tartalom változtatása nélkül, de bizonyos engedményekkel csökkenjen le az egyösszegű ajánlati ár 80.000.000.-Ft alá. E körben ajánlatkérő megjelölte azokat a változásokat, amelyeknél a beépítendő anyagok, eszközök műszaki paraméterei (méret, súly, szín, anyagfajta, esztétika stb.) változatlanok, azonban azok árai alacsonyabbak a tervezettnél, de a későbbi elszámolás szempontjából elfogadhatóak. Ajánlatkérő ezek alapján írásos ajánlattételi lapokat készített. Az elsődleges szempontokat figyelembe vevő lapokat kiosztotta az ajánlattevőknek, majd ismertette a tárgyalás lefolytatásának módját. Eszerint a tárgyalásra egy fordulóban kerül sor, ajánlattevőnként külön-külön. A tárgyalás addig tart, ameddig ajánlattevők a rendelkezésre álló fedezetnek és a szerződéses feltételeknek megfelelő ajánlatot nem adnak. Az ajánlattétel írásban történik, az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejezésével jön létre. A jegyzőkönyv rögzítette, hogy a felolvasólapok kiosztása és azok kitöltése kétszer ismétlődött meg minden ajánlattevő vonatkozásában, így a másodlagos és a harmadlagos szempontoknak megfelelően elkészített írásos ajánlatok is benyújtásra kerültek. Ajánlatkérő rögzítette a jegyzőkönyvben, hogy a harmadlagos szempontoknak megfelelően elkészített írásos ajánlatok benyújtásával a tárgyalások befejeződtek, az ajánlati kötöttség beállt. Ez alapján az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó végső ajánlati árként 77.500.000.-Ft+Áfa, a Jánosik és Társai Kft. 85.000.000.-Ft összegben ajánlotta meg a kivitelezés ellenszolgáltatását. A tárgyalást követően ajánlatkérő elvégezte az ajánlatok bírálatát és 2011. március 4-én megküldte az eljárást lezáró döntését. Az összegezés alapján az eljárás eredményes volt. Érvényes ajánlatot nyújtott be a Jánosik és Társai Kft., valamint az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevők. Az eljárás nyertes ajánlattevője az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerint az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevők. A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb
16
ajánlatot a Jánosik és Társai Kft. ajánlattevő adta. Az ajánlatkérő a Bódva-Ép Kft. ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította arra tekintettel, hogy az ajánlatkérő által a dokumentációban meghatározott mennyiségi kimutatás több tételét nem árazta be. Az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelen volt. Ezt követően ajánlatkérő tájékoztatta a kezdeményezőt arról, hogy lefolytatta az ÉMOP-4.3.1/A-09-2010-0039 számú projekt keretében az elnyert támogatással összefüggésben a közbeszerzési eljárást és megküldi egyben az eljárás eredményéről szóló összegezést 2011. március 4. napján. Ajánlatkérő 2011. március 6. napján feladott hirdetményével megjelentette az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót egyezően a fentiekben hivatkozott összegezésben foglaltakkal. A hirdetmény feladására vonatkozó kérelemben ajánlatkérő becsült értékként 75.000.000.-Ft-ot jelölt meg. A hirdetmény III.1.1.4) pontjában az került rögzítésre, hogy ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része, VI. Fejezete szerinti eljárás esetén hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást alkalmazott. A III.1.1.7) pontban a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazásának indokolása tekintetében pedig az, hogy az értékhatár alapján nehezen volt eldönthető, hogy az ajánlati ár 80.000.000.-Ft alá vagy fölé kerül, így a becsült érték 75.000.000.Ft volt. Az ajánlatkérő 2011. március 8-án kelt dokumentuma szerint ezen a napon megküldte a kezdeményező miskolci kirendeltségének a közbeszerzési eljárás dokumentumait. A mellékletben feltüntetésre került 1 db kiviteli terveket tartalmazó CD, 1 db képviselőtestületi határozat, és 1 db CD a lefolytatást tartalmazó jegyzőkönyvekről. Az ugyanezen a napon kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint a kezdeményező miskolci kirendeltsége átvette a közbeszerzési eljárás dokumentumait az ajánlatkérőtől. A kezdeményező 2011. március 19-én kelt levele szerint az ÉMOP-4.3.1/A-092010-0039 számú projekthez kapcsolódó kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentumait megkapta. A közbeszerzési eljárás ellenőrzése alapján kérte, hogy az ajánlatkérő küldje meg számára a közbeszerzési tervét, a Kbt. 6. §-ában foglalt előírások teljesítését igazoló dokumentumot, a beszerzés Kbt. szerinti egybeszámított becsült értékének feltüntetését igazoló iratokat, a teljes ajánlati dokumentációt, valamint a hiánypótlási felhívást és a beérkezett hiánypótlásokat. Az ajánlatkérő lebonyolítója (Markazit Mérnöki Iroda Bt.) nyilatkozott arról, hogy a beszerzés Kbt. szerinti egybeszámított becsült értéke tekintetében a Kbt. nem ad eligazítást az egybeszámított becsült érték feltüntetésére vonatkozólag,
17
így arról sem a közbeszerzési tervben, sem az előkészítés szakában, sem az ajánlattételi felhívás megtételekor nem kötelező dokumentumot készíteni vagy azt bármely más dokumentumban feltüntetni. Hivatkozott a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének módosított tájékoztatójára, mely szerint nyomatékosították ajánlatkérők vonatkozásában, hogy a közbeszerzési tervben ne kerüljön feltüntetésre a beszerzés becsült értéke, mert az befolyásolhatja a potenciális ajánlattevőket. Ezt meghaladóan arról is nyilatkozott az ajánlatkérő lebonyolítója, hogy a becsült érték meghatározása tekintetében az előkészítés szakában piaci elemzéssel, illetve a tervezői költségvetést figyelembe véve, illetve az elnyert pályázati összeg alapján határozta meg a becsült értéket. Vélelmezte ajánlatkérő azt is, hogy az egyes ajánlatok majd meghaladják a 80.000.000.-Ft-os határt, így egyszerű tárgyalásos ajánlattételi felhívást készített, melyet az előírt három ajánlattevő helyett több ajánlattevőnek küldött meg. Utalt arra is, hogy helyesen járt el arra is figyelemmel, hogy az eljárás során a tárgyalások alapján tettek ajánlattevők olyan ajánlatot, amely nem haladta meg az általa választott eljárásfajta tekintetében meghatározott maximum értékhatárt. A becsült értéket egyébként ajánlatkérő a hirdetmény feladásakor, illetve az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóhoz kapcsolt elektronikus formában megküldött tájékoztatóban rögzítette, mint kötelező hirdetményi elemet. Az ajánlatkérő 2011. március 29-én küldte meg a kezdeményező hiánypótlási felhívása alapján a következő dokumentumokat: 2 db közbeszerzési terv, 1 db közbeszerzési szabályzat, 1 db teljes ajánlati dokumentáció, 1-1 db hiánypótlási felhívás és hiánypótlás, valamint a fentiekben hivatkozott egybeszámítási nyilatkozat. A kezdeményező 2011. április 28-án kezdeményezte a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását. Ebben kérte jogsértés megállapítását és azt, hogy a Döntőbizottság szabjon ki bírságot ajánlatkérővel szemben. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 1. § (1) bekezdését, a Kbt. 250. § (1) bekezdését, a Kbt. 83. § (1) bekezdését jelölte meg. A tudomásra jutás időpontjaként (Kbt. 327. § (2) bekezdés b) pont) 2011. március 29. napját határozta meg, ezen a napon érkezett meg a kezdeményezőhöz a közbeszerzési eljárás teljes iratanyaga. A kezdeményezés jogalapjaként a Kbt. 327. § (1) bekezdés g) pontját jelölte meg. 1. A kezdeményező előadta, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésével összefüggésben az ajánlatkérő becsült értékként a tervezői költségvetés összegét jelölte meg. Ehhez képest azonban a Kbt. a becsült értéknek a piacon kérhető, illetőleg kapható legmagasabb nettó értéket határozza meg.
18
Az ajánlatkérő nyilatkozata alapján vélelmezés útján határozta meg akként ajánlatkérő, hogy az eljárás során 80 millió forint feletti megajánlások valószínűsíthetőek, ezért egy előzetes piacfelmérés is hasonló eredményre jutott volna. A becsült érték meghatározása során azonban a fentiekben már hivatkozott Kbt. rendelkezés alapján kell eljárni és nem lehet a becsült értéket egy lenyomható ártárgyalásra tekintettel olyan módon meghatározni, ahogy ajánlatkérő tette. Hivatkozott arra is, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztató is azt tartalmazta, hogy az értékhatár nehezen volt eldönthető, azaz, hogy az ajánlati ár 80 millió forint alá vagy fölé kerül-e. Utalt arra a kezdeményező, hogy ez a mondat álláspontja szerint nehezen értelmezhető, hiszen a becsült érték ajánlatkérő szerint 80 millió forint. A kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérőnek ezen nyilatkozata alapján az állapítható meg, hogy a becsült érték meghatározása során jogsértően járt el. Miután nem megfelelően határozta meg a becsült értéket, ezért a kezdeményező szerint ajánlatkérőnek hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Ezzel megsértette a nyilvánosság alapelvét, mivel nem biztosította megfelelő szinten a nyilvánosság követelményét. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 1. § (1) bekezdésére hivatkozott. 2. Kifogásolta a kezdeményező azt is, hogy ajánlatkérő a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le, azonban ezzel szemben arról tájékoztatott az ajánlattételi felhívásában, hogy az eljárás során nem kíván tárgyalni. Ezt erősítette meg szintén az ajánlattételi felhívás V.3.3) pontjában, ahol a tárgyalásra vonatkozó előírásokat kitöltetlenül hagyta. A rendelkezésre álló iratok alapján azonban a kezdeményező azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő az eljárás során tárgyalt. Ezzel megsértette a Kbt. 250. § (1) bekezdését. 3. A kezdeményező kifogásolta az ajánlattételi felhívást a következők szerint. Az ajánlattételi felhívás III.1.1) pontja szerint előírta, hogy az ajánlattevőként szerződő fél a fent meghatározott biztosítékokat a Kbt. 53/A. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott forma szerint teljesítheti. Ajánlatkérő azonban biztosítékot nem írt elő, így az előírás értelmezhetetlen. 4. Az ajánlattételi dokumentációval összefüggésben kérelmező hivatkozott arra, hogy az ajánlattételi dokumentáció 2.3. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a vállalkozói előleg igénylésével kapcsolatban ajánlattevőt az előleg összegével azonos biztosítékadási kötelezettség terheli. Ajánlatkérő azonban ilyet nem tüntetett fel az ajánlattételi felhívás III.1.1) pontjában. 5. A dokumentáció részét képező szerződéstervezet 11.6. pontjában a jótállási időszakra biztosítékot kell nyújtani az előírás szerint, azonban annak
19
mértéke nem került meghatározásra, továbbá ajánlatkérő ilyen biztosítékot nem írt elő az ajánlattételi felhívás III.1.1) pontjában. 6. Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban a kizáró okok tekintetében (pl. köztartozás-mentesség) igazolások becsatolását kérte. Ajánlatkérő azonban a Kbt. 249. § (3) bekezdése alapján ezt nem írhatta volna elő követelményként, csupán az ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozó nyilatkozatát követelhette volna meg. A kezdeményező szerint ajánlatkérő a 2-6. pontokban megjelölt kérelmi elemek tekintetében megsértette a Kbt. 250. § (1) bekezdését. 7. A kezdeményező kifogásolta az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. E körben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő a Bódva-Ép Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította arra hivatkozással, hogy a költségvetési kiírás mennyiségi kimutatásának több tételét nem árazta be. Tekintettel azonban arra, hogy ez nem képezte a szakmai ajánlat részét, ezért e körben a Kbt. 83. § (1) bekezdése alapján hiánypótlást kellett volna elrendelnie, erre azonban nem került sor. Utalt arra is e körben a kezdeményező, hogy a Bódva-Ép Kft.-vel ajánlatkérő már nem is tárgyalt az eljárás során, így nem állapítható meg, hogy ezen jogsértés befolyásolta-e a közbeszerzési eljárás eredményét. 8. A kezdeményező kifogásolta a jegyzőkönyvek tartalmát. Álláspontja szerint a jegyzőkönyvek szűkszavúak, hiányos tartalmúak, ezért nem állapítható meg az eljárás során véglegesített műszaki tartalom, továbbá a végleges ajánlati árak. 9. A kezdeményező több szempontból is kifogásolta az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula e.v. közös ajánlattevők ajánlatát. - Álláspontja szerint a közös ajánlattevők által feltüntetett szakemberek előírt projektvezetői gyakorlata a rendelkezésre álló iratokból nem állapítható meg. - Az ajánlattételi felhívás III.2.2.4) alpontjában meghatározott azon követelmény, mely szerint igazolni kell pénzintézeti igazolással azt, hogy a teljesítés, anyagköltség és munkadíj forrása tekintetében – részszámlázás esetén a legnagyobb részösszegű részszámla figyelembe vételével – legalább 50%-ban rendelkezésre áll vagy rendelkezésre fog állni, nem megfelelően került az ajánlatba becsatolásra. A közös ajánlattevők nem pénzintézeti nyilatkozatot csatoltak, hanem saját nyilatkozatot, mely így nem felelt meg ajánlatkérő előírásának. - Utalt arra is a kezdeményező, hogy a közös ajánlattevők által az ajánlatban benyújtott felelősségbiztosítás nem éri el a megkövetelt alkalmassági mértéket.
20
-
Az ajánlattételi felhívás III.2.3.2) alpontjában meghatározott építőipari és szakipari szakmai képzettséggel rendelkező fizikai létszámátlag tekintetében a közös ajánlattevők által igazolt létszámátlag nem érte el a megkövetelt alkalmassági mértéket. A fentiekkel a kezdeményező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését, mert jogsértően nem alkalmazta a hiánypótlás jogintézményét. 10. A kezdeményező álláspontja szerint ajánlatkérő a Jánosik és Társa Kft. ajánlatával összefüggésben is a következő okokra tekintettel megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését. - Az ajánlattevő vonatkozásában szintén azt kifogásolta a kezdeményező, hogy az ajánlattételi felhívás III.2.3.2) alpontban meghatározott építőipari és szakipari szakmai képzettséggel rendelkező fizikai létszámátlag az ajánlatuk alapján nem éri el az előírt létszámadatot. - Az ajánlatban megajánlott F. B. szakember tekintetében a rendelkezésre álló iratok alapján az előírt ötéves projektvezetői gyakorlat nem állapítható meg. - Az ajánlat kitöltetlenül tartalmazta az ajánlattételi dokumentáció 34. oldalán meghatározott eszközlistát. A kezdeményező álláspontja szerint ajánlatkérő e körben is megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését, mivel jogsértően nem alkalmazta a hiánypótlás jogintézményét, annak ellenére, hogy annak törvényi feltételei fennálltak. 11. A kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő a Bódva-Ép Kft. ajánlattevő ajánlata értékelése körében szintén megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését, mivel az ajánlatában becsatolt J. P. szakember tekintetében nem állapítható meg az előírt ötéves projektvezetői gyakorlat fennállta, továbbá a feltüntetett szakemberek meghatározott projektvezetői gyakorlata sem állapítható meg. A kezdeményező álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően mellőzte a hiánypótlást e körben és így megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését. 12. A kezdeményező utalt arra is, hogy a közbeszerzési eljárás eredményéről megjelentetett tájékoztató szintén jogsértő a körben, hogy annak III.1.1.4) pontjában ajánlatkérő hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásként jelölte meg közbeszerzési eljárását, holott hirdetményt nem adott fel. Szintén az eljárás eredményéről feladott tájékoztatóval összefüggésben arra mutatott rá a kezdeményező, hogy a III.1.1.7) pontban arról kell az ajánlatkérőknek nyilatkozni, ha hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos, továbbá, ha gyorsított eljárást alkalmaznak, annak mi az indoka. Ajánlatkérő nem ezen eljárások közül választotta a közbeszerzési eljárásának eljárásfajtáját, ennek ellenére ezt a pontot kitöltötte. Megsértett jogszabályi rendelkezést ajánlatkérő nem jelölt meg.
21
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban észrevételt tett. Ebben kérte az álláspontja szerint alaptalan kezdeményezés elutasítását, illetőleg a kezdeményező kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viselésére. Előadta a kezdeményezésben foglaltakkal összefüggésben, hogy álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás előkészítésének jogi vizsgálata tekintetében a kezdeményezés elkésett. Ennek indokát abban adta meg az ajánlatkérő, hogy a kezdeményező 2011. március 8-án tudomást szerzett az itt kifogásoltakról, mert a támogatás alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás dokumentációját ezen a napon megkapta és a dokumentációban megküldésre került az ajánlattételi felhívás és az ajánlattételi dokumentáció. A teljes közbeszerzési dokumentáció az ajánlatkérő által sem vitatottan 2011. március 29-én került megküldésre a kezdeményező részére, azonban ezen utóbbi időpontban a közbeszerzési eljárás előkészítésével kapcsolatos irat, dokumentum nem került megküldésre. Ez alapján ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy már a 2011. március 8-án megküldött iratokból tudomást szerzett a kezdeményező az általa hivatkozott előkészítés során történt ajánlatkérői magatartásról az eljárás előkészítése során elkövetett eljárási cselekményekről, mulasztásokról. A 2011. március 8-tól számított jogorvoslati kezdeményezés előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő 2011. április 28. napján egyértelműen eltelt, így a hivatalbóli kezdeményezés e körben a Kbt. 325. § (3) bekezdés c) pontja alapján elkésett. 1. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a kezdeményezés ezen túlmenően alaptalan is az eljárás előkészítésével összefüggésben. Utalt arra az ajánlatkérő, hogy a becsült érték meghatározásakor megfelelve a Kbt. előírásainak nemcsak a tervezői költségbecslést vette figyelembe, hanem további tényezőket is. A becsült érték meghatározása – azonosan a kezdeményezőnek megküldött e tárgykörre vonatkozó nyilatkozattal – piacfelmérés alapján történt. Ajánlatkérő kijelentette, hogy a becsült érték meghatározása tekintetében az jelentett számára problémát, hogy a becsült értékhatár és a törvény által biztosított 80.000.000.-Ft-os értékhatár között nagyon szűk volt az az intervallum, így fennállt annak lehetősége, hogy egyes ajánlati árak meghaladják majd a becsült értéket. Ez az eljárás során be is igazolódott. Utalt arra is e körben ajánlatkérő, hogy a törvény által elvárt nyilvánosságot is teljes mértékben biztosította, hiszen nemcsak a törvény által előírt három, hanem öt ajánlattevőt hívott fel ajánlattételre, méghozzá olyan ajánlattevőt, aki ajánlatkérő szerint a beszerzéssel összefüggésben a piacon megfelelő jártasságot szerzett. 2. Az ajánlatkérő álláspontja szerint alaptalan a kezdeményezés abban a körben is, hogy ajánlatkérő megsértette a tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályokat. Ajánlatkérő az általa elkészített ajánlattételi felhívásban és dokumentációban
22
egyértelműen a tárgyalásos eljárást jelölte meg abban a pontban, ahol ezzel összefüggésben az ajánlattevőknek nyilatkozni kell. Ezen túlmenően meghatározta a tárgyalás lefolytatásának a menetét és a tárgyalás alapvető szabályait. Hangsúlyozta, hogy a fénymásolatban valóban nehezebb látszik a IV.1.1) pontban a tárgyalásos eljárásfajta megjelölése, ellenben az V.3.3) pontban teljesen egyértelműen látható a tárgyalásra vonatkozó szabályok rögzítése. Ez alapján ajánlatkérő jogszerűen folytatott le tárgyalásos eljárást, nem sértette meg a kezdeményező által hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket. 3. Ajánlatkérő a kezdeményezésben az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció vizsgálata körében megjelölt kifogásokkal összefüggésben szintén hivatkozott eljárásjogi kifogásra. Álláspontja szerint ebben a körben is először elkésettség miatt a jogorvoslati eljárás megszüntetésének van helye, mivel a korábbiakban már részletesen kifejtettek szerint a 2011. március 8-án megküldött iratok között fellelhető volt mind a felhívás, mind a dokumentáció, hiánypótlás e körben nem került elrendelésre, így a tudomásra jutás ettől az időponttól kezdődik és a 2011. április 28. napján benyújtott kezdeményezés 30 napos jogvesztő határideje eltelt, a kezdeményezés e körben is elkésett. Érdemben is vitatta ajánlatkérő a kezdeményezést. A késedelmi kötbér teljesítésével összefüggésben arra utalt ajánlatkérő, hogy ez nem biztosíték, így az nem is tartozhat a Kbt. 53/A. § (6) bekezdés a) pontja hatálya alá és nem e pont szerint kell teljesíteni. A kezdeményező által kifogásolt két sor, azaz a felhívás III.1.1) pontjában és az ajánlattételi dokumentáció 2.3. pontjában írtak adminisztrációs hiba miatt maradtak benne mind a felhívásban, mind a dokumentációban. Ezen pont nem okozott értelmezési problémát az ajánlattevőknek, mivel a dokumentáció a 78. oldalán a 23. számú formanyomtatványban egyértelműen rendelkezett a késedelmi kötbér vonatkozásában. A dokumentáció 93. oldalán a szerződéstervezet 10.1. pontjában pedig annak összegét és időintervallumát is egyértelműen meghatározta. Erre tekintettel a kezdeményező kifogása nem alapos. 4. Az ajánlatkérő a vállalkozói előleg kapcsán kifejtette, hogy ezt nem tüntethette fel a szerződést biztosító mellékkötelezettségként, mert egyrészt ezzel megtévesztette volna az ajánlattevőket, másrészt ez nem kötelező előírása volt, hanem ajánlattevők választhattak a körben, hogy egyáltalán kívánnak vállalkozói előleget igénybe venni. Ez nem volt kötelező tartalma a szerződéstervezetnek, illetőleg feltétele a szerződéskötésnek. Ha és amennyiben ajánlattevő ezzel élni kíván, erről kifejezetten nyilatkoznia kellett az ajánlatban, és ezzel kapcsolatosan ajánlatkérő egyértelmű rendelkezéseket rögzített a dokumentáció 23. oldalán a 2.3. pontban. Ez alapján az ajánlatkérő szerint egyértelmű előírásokat alkalmazott, ajánlattevők ennek megfelelően tudták ajánlataikat megtenni.
23
5. A jótállási biztosíték mértékének meg nem határozásával összefüggésben ajánlatkérő előadta, hogy nem írt elő sem a felhívásában, sem a dokumentációjában ilyen biztosítékot. A Kbt. 251. § (4) bekezdés c) pontja alapján nem is írhat elő az általa választott eljárásban ilyen biztosítékot, ezért a felhívásban ennek meghatározása jogszabályellenes lett volna. A szerződéstervezettel összefüggésben elismerte ajánlatkérő, hogy annak 94. oldalán valóban van egy erre vonatkozó bekezdés, amelynek oka a már korábban is hivatkozott adminisztratív elírás. Az általa megkötött szerződésben ez a bekezdés természetesen megtalálható, amely mögött azonban tényleges tartalom nincsen, végrehajtás szempontjából nem bír relevanciával. 6. A kizáró okok vonatkozásában kifogásolt igazolásokkal összefüggésben ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy ez a kérelmi elem is alaptalan, hiszen ajánlattevőknek a dokumentációban a 64. oldalon az M9-es és a 65. oldalon az M10-es formanyomtatványokat értelemszerűen alkalmazva kellett ajánlatukban nyilatkozni és cégszerűen aláírni. Ajánlatkérő a kezdeményező által a fenti felhívás és dokumentáció előírásait kifogásoló összefoglaló megállapítására utalva rögzítette, hogy a Kbt. 250. § (1) bekezdésére történő utalás értelmezhetetlen, hiszen a kifogásolt jogsértések tekintetében nem releváns, így az erre vonatkozó megállapítás is alaptalan. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével összefüggésben előterjesztettek kapcsán ajánlatkérő a következőket nyilatkozta. 7. Ajánlatkérő álláspontja szerint alaptalan a kezdeményezés az érvénytelennek nyilvánított Bódva-Ép Kft. ajánlatával összefüggésben. Ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlatnak az a része, amely kapcsolódik bírálati szemponthoz, így annak részét képezi, nem hiánypótolható. Ajánlatkérő hivatkozott az ajánlattételi dokumentáció 11.7. pontjára, mely szerint az ajánlattevőknek az ajánlati árat tételes megbontásban, az elszámolás alapját képező beárazott mennyiségkimutatásban kell megadniuk. A mennyiség-kimutatás főösszesítőjében összegzett árnak meg kell egyeznie a felolvasólapon található ajánlati árral. A mennyiség-kimutatás tekintetében valamennyi, az ajánlatkérő által előírt mennyiséggel kell a tételeket beárazni. Hivatkozott ezen túlmenően a 11.3., a 11.5., a 21.3. pontban írtakra is, továbbá az ajánlattételi felhívás V.7.3) és a V.7.4) pontjában a költségvetés csatolásával összefüggésben meghatározottakra. Részletezte, minden tételt beárazó mennyiség-kimutatást kellett az ajánlatban csatolni. Ez kapcsolódott az ajánlati árhoz, hiszen ez képezte az ajánlati ár alapját. Amennyiben a kezdeményezésnek megfelelően ajánlatkérő biztosítja a hiánypótlást e körben és lehetővé teszi a mennyiség-kimutatás hiányzó tételei tekintetében az ár meghatározását, akkor az ajánlati ár automatikusan módosult volna. Erre pedig a Kbt. 83. § (2) bekezdése szerint nincs ajánlatkérőnek lehetősége.
24
8. A tárgyalási jegyzőkönyvvel összefüggésben kifejtett kezdeményezői álláspontra utalva ajánlatkérő kijelentette, hogy a jegyzőkönyv megfogalmazásával kapcsolatos, az abból hiányzó műszaki tartalomról, közbenső és végleges ajánlati árakról minden tárgyalási fordulóban írásban nyilatkoztak az ajánlattevők. 9. Az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevők ajánlatával összefüggésben kifogásoltakra ajánlatkérő azt nyilatkozta, hogy a megajánlott szakemberek projektvezetői gyakorlata álláspontja szerint igazolásra került. Utalt arra, hogy ezt a projektvezetői munkakört sem jogszabály, sem az előírása nem definiálja, azonban egyértelműen megállapítható a felhívásában rögzítettek alapján, hogy e körben azt kívánta ellenőrizni, hogy olyan szakemberrel rendelkezik-e az ajánlattevő, aki a majdani teljesítés alapján megvalósítandó kivitelezés tekintetében közvetlen irányítói tevékenységet végzett-e korábban. A közös ajánlattevők által bemutatott szakemberek szakmai önéletrajza alapján igazolva látta azt a feltételt, hogy rendelkeznek olyan szakemberekkel, akik 1992. évtől látnak el magasabb vezetői munkakört. Az alkalmasság körében a likvid pénzeszközök rendelkezésre állása tekintetében meghatározott feltétel vonatkozásában ajánlatkérő a közös ajánlattevők ajánlatát azzal fogadta el, hogy nyilatkoztak az ajánlattevők a pénzeszköz rendelkezésre állásáról és elfogadta azt a nyilatkozatot, hogy a pénzintézettől származó igazolást a szerződéskötéskor bocsátják rendelkezésére. Álláspontja alátámasztására hivatkozott az ajánlattételi felhívásban megjelent szövegre, mely szerint az ajánlattételi felhívás megjelenését követően kiállított pénzintézeti igazolást kért az ajánlattevőktől. A közös ajánlattevők által becsatolt felelősségbiztosítás mértékével összefüggésben hangsúlyozta, hogy 75.000.000.-Ft szerződéses összegű építésiszerelési felelősségbiztosítás meglétét kérte, a közös ajánlattevők ehhez képest 1.200.000.000.-Ft-ról csatolták vonatkozó biztosítási kötvényük másolatát. Az építőipari és szakipari szakmai képzettséggel rendelkező fizikai dolgozók létszámát illetően a megkövetelt alkalmassági feltétel nemcsak a teljes átlagos statisztikai állományi létszám, hanem a helyszínen alkalmazandó állomány tekintetében is teljesült. 10. A Jánosik és Társai Kft. ajánlattevő ajánlatával összefüggésben felhozott kezdeményezői álláspontra reagálva ajánlatkérő kijelentette, hogy az itt is kifogásolt építőipari és szakipari szakmai képzettséggel rendelkező fizikai dolgozók létszáma vonatkozásában ugyancsak teljesült az elvárása egyezően az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevők ajánlatával azonosan. Itt is nemcsak a teljes átlagos statisztikai létszám, hanem a
25
helyszínen alkalmazandó állomány tekintetében is megfelelt az ajánlat az előírásoknak. A projektvezetői gyakorlat kifogása vonatkozásában itt is hangsúlyozta az ajánlatkérő, hogy a becsatolt okiratokból megállapította, hogy F. B. 1998. évtől 13 évet átölelően 29 projektet irányított, így az előírt gyakorlat igazolása megtörtént. Az eszközlista vonatkozásában utalt arra ajánlatkérő, hogy az M19-es formanyomtatványon kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy ennek kitöltése csak akkor kötelező, ha megléte alkalmassági feltétel. Jelen esetben erre vonatkozó alkalmassági feltételt nem írt elő. 11. A Bódva-Ép Kft. ajánlattevő által megajánlott J. P. szakember tekintetében ismételten utalt ajánlatkérő a korábban a projektvezetői gyakorlat előírásával összefüggésben kifejtettekre. Ennél az ajánlattevőnél is elfogadta a kivitelezést közvetlenül irányító szakemberek megajánlását, ez alapján a kifogásolt két szakember 1997-től, illetve 2005. évtől lát el magasabb vezetői munkakört, és így megfelelt az ajánlat az előírásának. Összefoglalva az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos kezdeményezői kifogásokat illetően hangsúlyozta ajánlatkérő, hogy nem sértette meg a Kbt. 83. § (1) bekezdését, mivel olyan körben kifogásolta ezt a kezdeményező, ahol nem lehetett a hiánypótlás jogintézményét alkalmazni, illetve azért nem volt lehetőség a hiánypótlásra, mert az ajánlatok kifogásolt részei egyértelmű nyilatkozatot tartalmaztak és megfeleltek az előírásainak, azokkal összefüggésben hiány nem volt megállapítható. Az ajánlatkérő a Döntőbizottság által megtartott tárgyaláson elismerte, hogy az építőipari és szakipari szakmai képzettséggel rendelkező fizikai dolgozók létszámával összefüggésben az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevők ajánlatában hiányzott a képzettségek előírtak szerinti lebontása, azaz hiányos volt e körben az ajánlat. A Döntőbizottság először eljárásjogi kérdésként azt vizsgálta meg, hogy a kezdeményező becsült értékkel és a tárgyalásos eljárás alkalmazásával, valamint az ajánlattételi felhívás és dokumentáció előírásaival összefüggésben előadott kifogásai elkésettnek tekintendőek-e, van-e e körben eljárásjogi akadálya az érdemi vizsgálatnak. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárását megindító felhívását 2011. február 2-án küldte meg öt felhívott ajánlattevőnek és általános egyszerű tárgyalásos eljárást folytatott le a Kbt. VI. fejezete szerint. A Döntőbizottságnak az ekkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kellett vizsgálatát lefolytatnia.
26
A releváns rendelkezések a következők. A Kbt. 327. § (1) szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet. A (2) bekezdés alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a) az (1) bekezdés a), b) és d)-i) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg - teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetőleg - a közbeszerzési eljárás mellőzése estén - három éven belül kezdeményezheti. A (7) bekezdés értelmében a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, illetőleg az eljárás végzéssel történő megszüntetésére a 325. § (3)(4) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni. A Kbt. a hivatalból történő kezdeményezés tekintetében a fenti rendelkezések szerint határozta meg a kezdeményezés benyújtására nyitva álló határidőket. Ennek megfelelően a hivatalból eljárást kezdeményezőknek a tudomásra jutástól számított harminc napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven, mellőzés esetén három éven belül kell a jogorvoslati eljárást kezdeményeznie. A Döntőbizottságnak az ajánlatkérő által előterjesztett eljárási kifogása alapján azt kellett megvizsgálnia, hogy a kezdeményező mikor szerzett, szerezhetett tudomást a becsült érték, az eljárásfajta, a felhívás és a dokumentáció előírásait érintő jogsértésekről. Ajánlatkérő az eljárásjogi kifogását arra alapította, hogy 2011. március 8-án átadta a VÁTI miskolci kirendeltségén az ÉMOP-4.3.1/A-2010-0039-es projekthez kapcsolódóan a közbeszerzési eljárás dokumentumait. Mellékletként feltüntetésre került 1 db kiviteli tervet tartalmazó CD, 1 db képviselő-testületi határozat, 1 db CD a lefolytatást tartalmazó jegyzőkönyvekről. Ajánlatkérő képviselője ezzel összefüggésben a Döntőbizottság által megtartott tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy a lefolytatást tartalmazó jegyzőkönyvekről készült CD-n, illetve a kiviteli tervet tartalmazó CD-n a közbeszerzési eljárás valamennyi irata megtalálható volt. A Döntőbizottság kérdésére előadta, hogy a CD-n rajta volt az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció, a közbeszerzési eljárás teljes iratanyaga. Az ajánlatkérő azonban ezen nyilatkozatát okirati
27
bizonyítékokkal nem tudta alátámasztani, és azt elismerte, hogy a mellékletként felsorolt iratokból nem állapítható meg kétséget kizáróan a közbeszerzési eljárás teljes dokumentációjának megküldése. Ezt követően a kezdeményező 2011. március 19-én hiánypótlásra hívta fel ajánlatkérőt. Ebben kérte megküldeni a közbeszerzési tervet, a közbeszerzési szabályzatot, a közbeszerzési eljárás becsült értékére vonatkozó iratokat, a teljes ajánlati dokumentációt, az eljárás során alkalmazott hiánypótlásokról szóló dokumentumokat, valamint a beérkezett hiánypótlásokat. Ajánlatkérő 2011. március 29-én küldte meg az előzőekben feltüntetett dokumentumokat, így a 2 db közbeszerzési tervet, ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatát, 1 db teljes ajánlati dokumentációt, a hiánypótlási felhívásokat, a csatolt hiánypótlásokat, továbbá nyilatkozatot a becsült értékről. Ezzel összefüggésben ajánlatkérő akként nyilatkozott, hogy a teljes ajánlati dokumentáció a közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatokra vonatkozott, nem pedig a felhívás és a dokumentáció megküldésére. A Döntőbizottság kérdésére ajánlatkérő kijelentette, hogy ezt sem tudja okirattal bizonyítani, mivel erről sem készült semmilyen dokumentum. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a tudomásra jutás vonatkozásában a jogalkotó nem konkrét esemény bekövetkeztét követeli meg, hanem a kezdeményező szubjektív értesülését határozta meg valamely jogsértés megtörténtéről. A tudomásra jutás tehát szubjektív tényező, azonban ennek körében is megállapítható olyan objektív körülmény, amelyhez köthető a jogalkotó által elvárt tudomásra jutás megállapítása. Jelen esetben a tudomásra jutás körében az ajánlatkérő által megküldött iratok tartalmát kell megvizsgálni tekintettel arra, hogy ezen dokumentumok tartalmazták azokat a tényeket, adatokat, amelyek a közbeszerzési eljárásra vonatkoztak. Ajánlatkérő 2011. március 8-án küldött meg a kezdeményezőnek iratokat, amelyeket CD-n rögzített. Ajánlatkérő e körben arra hivatkozott, hogy bizonyos körben – így a becsült érték, az eljárásfajta választás, az ajánlattételi felhívás és dokumentáció egyes rendelkezései – már ekkor, ebben az időpontban tudomására jutottak a kezdeményezőnek azok az adatok, amelyekre a kezdeményezésében hivatkozik. Ajánlatkérő azonban ezt az állítását nem tudta igazolni, továbbá a 2011. március 8-i iratmegküldés mellékletéből nem lehet megállapítani azt, hogy ajánlatkérő valóban megküldte-e a kezdeményezőnek az ajánlattételi felhívást, a dokumentációt, továbbá az eljárás iratait, így a Döntőbizottság nem a 2011. március 8-i megküldési időpontot, hanem a 2011. március 29-i időpontot tudta figyelembe venni tekintettel arra, hogy a 2011. március 29-én benyújtott iratok között szerepelt az ajánlati dokumentáció megküldésének ténye. A Kbt. 327. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tudomásra jutásától számított 30 napon belül kell a hivatalbóli kezdeményezést benyújtani. A kezdeményező 2011. április 28-án nyújtotta be kezdeményezését. A fentiek
28
alapján a tudomásra jutás időpontjaként tekintett 2011. március 29-től számítva a 30 nap 2011. április 28-án telt el, így a kezdeményezés az utolsó, 30. napon került benyújtásra, ezért a kezdeményezés érdemi elbírálásának nem állt fenn eljárásjogi akadálya. A Döntőbizottság az érdemi vizsgálat körében megállapította, hogy a következő indokok alapján a kezdeményezés részben alapos. 1. A Döntőbizottságnak először azt kellett megvizsgálnia, hogy ajánlatkérő helyesen állapította-e meg a közbeszerzési eljárása becsült értékét, és jogszerűen folytatta-e le a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti eljárást. Ajánlatkérő építési beruházást kívánt megvalósítani a vizsgált közbeszerzési eljárásában. A becsült érték vonatkozásában az irányadó jogszabályok a következők. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű tárgyalásos eljárást folytatott le. A Kbt. 240. § (1) bekezdése kimondja, hogy „E fejezet szerint kell eljárni a 241. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a IV. fejezet szerint kell eljárni”. A Kbt. 245. §-a szerint „A közbeszerzés értékének megállapítására a 35-39. §, 39/A. § és a 40. § (1)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni”. 250. § (1)-(3) bekezdései szerint (1) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. (2) Az egyszerű közbeszerzési eljárás - ha eredményes - a szerződéskötéssel zárul le. (3) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: a) az eljárás megkezdésére és megindítására a 35. § (2) bekezdése, valamint a 48. § (3) bekezdése. A Kbt. 35. § (1)-(3) bekezdései alapján (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 36-40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.
29
(2) A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében is. (3) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. A Kbt. 39. § (1)-(4) bekezdései szerint (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani. (2) Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. (3) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is. (4) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére. A Kbt. 251. § (2) bekezdése értelmében, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvan millió forintot, az ajánlatkérő a 249. § (1) bekezdése szerinti közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli - a 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó - ajánlattételi felhívást küldeni. Ilyen esetben az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. Mindenekelőtt rögzíteni szükséges, hogy a Kbt. alapvető szabályait képezik a becsült érték meghatározására vonatkozó rendelkezések, tekintettel arra, hogy a beszerzés Kbt. hatálya alá tartozását az ezekben rögzített számítási módok alapján kell az ajánlatkérőnek megítélnie. A Kbt. céljára, alapelvi rendelkezéseire és kógens jellegére tekintettel a becsült érték számítási módszerének kiválasztására vonatkozó ajánlatkérői döntés nem irányulhat a Kbt. alkalmazásának megkerülésére, a beszerzés közbeszerzési eljárás lefolytatásnak kötelezettsége alóli kivonására.
30
A Döntőbizottság a Kbt. idézett rendelkezései mellett a vonatkozó irányelvi szabályokat is áttekintette. A klasszikus ajánlatkérők vonatkozásában irányadó 2004/18/EK Irányelv 9. cikke adja meg a szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszereket, amelynek (1), (7), és (8) szakaszai a következő iránymutatásokat tartalmazzák: (1) Egy közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását. A közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott szerződésnek ezen irányelv hatálya alól történő kizárásra. Az idézett irányelvi rendelkezésekkel és a Kbt. vonatkozó szabályozásával összefüggésben kiemelendő, hogy a becsült érték meghatározásával kapcsolatos speciális módszereket mind az Irányelv, mind a Kbt. az általános becslési főszabály mellett kiegészítő jelleggel rendeli alkalmazni a szabályozásban megadott beszerzési tárgyak, illetőleg szerződési konstrukciók specifikus jellegére tekintettel. Azonban nem végezhető el a becslés oly módon, hogy annak számítási alapjaként az Irányelv, illetőleg a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából ne a lehetséges legmagasabb beszerzési érték ellenszolgáltatás - kerüljön figyelembe vételre. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem megengedhető, hogy ezen, az irányelvi szabályozásból és a Kbt. jogszabályi rendszeréből fakadó becslési elvvel ellentétes magatartás, becslési módszer esetén a Kbt. és az irányelvek alkalmazása megkerülhetővé váljon. A vizsgált esetben ajánlatkérő egy építési beruházás tekintetében kívánt szerződést kötni egy évet meg nem haladó időtartamra. A beszerzés tárgya az óvoda bővítése, felújítása, akadálymentesítése a jelenleg meglevő óvoda 692 m2 alapterületén, 320 m2 alapterületű bővítményén és 292 m2-en kialakítandó udvarán, továbbá akadálymentesített parkolók kerülnek kialakításra. Az európai uniós forrásra tekintettel megkötött támogatási szerződés mellékletét képezte a projekt szintű közbeszerzési terv. Ez alapján az óvoda felújítására tervezett közbeszerzési eljárás becsült értéke 74.278.000.-Ft. Ajánlatkérő 2010. évi közbeszerzési terve az óvoda felújításra lefolytatandó közbeszerzési eljárást építési koncesszió között tüntette fel a Kbt. V. fejezet szerinti nyílt eljárás alkalmazásával. A terv alapján mind az eljárás megindítása, mind a teljesítés 2010. évben valósul meg. Ajánlatkérő 2011. évre vonatkozó közbeszerzési terve szintén tartalmazta a Kalász László ÁMK Élmunkás úti óvoda felújítását. Ajánlatkérő a Kbt. VI.
31
fejezet szerinti egyszerű meghívással lebonyolítandó közbeszerzési eljárást tervezett. Meghatározta az eljárás megindításának és a szerződés teljesítésének várható időpontját (2011. február és 2011. szeptember). A rendelkezésre álló iratok alapján az is megállapítható volt, hogy a kivitelezéshez kapcsolódó tervezői költségbecslés is 74.573.473.-Ft-ot nevesített a vonatkozó költségvetési főösszesítő adatai alapján. Ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékozató feladásához mellékelt kérelmében is becsült értékként 75 millió forintot jelölt meg. Az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok 99.913.611.-Ft, 89.632.702.-Ft és 98.935.518.-Ft ajánlati árat tartalmaztak. A tárgyalások befejeztével az árak 77.500.000.-Ft+Áfa, illetve 85.000.000.-Ft+Áfa összegre módosultak. A 2011. március 1-jén megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy „A tárgyalás célja ennek megfelelően, hogy az ajánlattevők a tervekben meghatározott műszaki tartalom változtatása nélkül csökkentsék az egyösszegű ajánlati áraikat 80.000.000.-Ft alá”. Ajánlatkérő 2011. március 6. napján feladott eljárás eredményéről szóló tájékoztató feladására vonatkozó kérelemben becsült értékként 75.000.000.-Ft-ot jelölt meg, a hirdetmény III.1.1.7) pontjában a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazásának indokolása tekintetében ugyanakkor azt tüntette fel, hogy az értékhatár alapján nehezen volt eldönthető, hogy az ajánlati ár 80.000.000.-Ft alá vagy fölé kerül, így a becsült érték 75.000.000.-Ft volt. Ajánlatkérő lebonyolítója továbbá a következő nyilatkozatot tette a kezdeményező felé: „vélelmezte ajánlatkérő azt is, hogy az egyes ajánlatok majd meghaladják a 80.000.000.-Ft-os határt, így egyszerű tárgyalásos ajánlattételi felhívást készített, melyet az előírt három ajánlattevő helyett több ajánlattevőnek küldött meg”. A fenti tények alapján az volt megállapítható –figyelemmel ajánlatkérő e körben a kezdeményező felé tett nyilatkozatára is –, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása becsült értékének meghatározása során a megvalósítani kívánt kivitelezés tervdokumentációját elkészítő tervező piaci árakat figyelembe vevő tervezői költségbecslését és az európai uniós támogatással összefüggésben megkötött szerződés mellékletében meghatározott becsült értéket vette figyelembe. Ajánlatkérő fentiekben hivatkozott nyilatkozataiból ugyanakkor az is megállapítható, hogy ajánlatkérő a becsült érték alatt nem a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást értette. Erre utal az is, hogy a tárgyalások céljaként rögzítette az ajánlatkérő az ajánlati árak 80.000.000.-Ft alá történő csökkentését, továbbá azon kijelentés is, hogy ajánlatkérő vélelmezte, az egyes ajánlatok majd meghaladják a 80.000.000.-Ft-os határt. A Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján a becsült érték alatt a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás értendő. Az nem függhet attól, hogy az ajánlatkérő kért-e, kapott-e, illetve milyen összegben kapott támogatást a közbeszerzés
32
megvalósítására, a támogatási szerződés alapját képező költségbecslés milyen adatokat tartalmaz, ugyanis a becsült érték szempontjából kizárólag a piacon általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű ellenszolgáltatás lehet az irányadó. A becsült érték meghatározása kizárólag ajánlatkérő felelőssége, aki nem mentesülhet a felelősség alól, ha a piaci felmérést nem megfelelően végezte el, és ezáltal az alkalmazandó eljárásrendet törvénysértően határozta meg. Ezt a jogértelmezést rögzítette a Fővárosi Bíróság 25.K.30.925/2007/7. sz. ítélete is. A Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására kizárólag abban az esetben jogosult az ajánlatkérő, amennyiben az építési beruházás becsült értéke nem haladja meg a 80.000.000.-Ft-ot. Jelen esetben – ajánlatkérő saját nyilatkozataiból is kitűnően – számolt azzal a lehetőséggel, hogy 80.000.000.Ft-ot meghaladó ajánlati árak mellett tesznek ajánlatot az ajánlattevők, így a becsült érték 75.000.000.-Ft-ban, és nem a piacon általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű ellenszolgáltatásban történő megállapítása és a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti eljárásfajta választása jogsértő. A fentiek miatt a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 245. §a alapján alkalmazandó Kbt. 35. § (1) bekezdésére figyelemmel megsértette a Kbt. 251. § (2) bekezdését. 2. A kezdeményező kifogásolta, hogy ajánlatkérő ugyan a Kbt. 251. § (2) bekezdésére hivatkozva tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le, de erről nem tájékoztatott az ajánlattételi felhívásában. A Kbt. 249. § (1) bekezdése értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni. A (2) bekezdés alapján az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: n) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el; o) ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját. A korábban már hivatkozott Kbt. 251. § (2) bekezdése szerint ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy ha az építési beruházása megvalósítása érdekében lefolytatni kívánt eljárásának becsült értéke nem éri el a 80 millió forintot, akkor köteles egyidejűleg legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni, a részükre közvetlenül megküldött ajánlattételi felhívással.
33
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a 2011. február 2. napján megküldött ajánlattételi felhívással és dokumentációval öt ajánlattevőt hívott fel ajánlattételre. A felhívás a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű eljárás vonatkozásában került megküldésre, ahol ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy építési beruházásra kér ajánlatokat. A felhívás IV.1.1) pontjában az eljárás típusánál bejelölte, hogy tárgyalásos eljárást kíván lefolytatni. A felhívás V.3.3) pontjában pedig a tárgyalás lefolytatásának menetét, alapvető szabályait és az első tárgyalás időpontját rögzítette. A dokumentáció 21.9. pontja szintén tartalmazott előírást a tárgyalással összefüggésben. Itt megismételte ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban írtakat, továbbá meghatározta a tárgyaláson részt venni kívánó ajánlattevők részvételi jogosultságával kapcsolatos előírásait. A fenti adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő a felhívásában tájékoztatott arról, hogy tárgyalásos eljárást kíván lefolytatni, és meghatározta a tárgyalás menetét, alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját. Ezekre tekintettel a Döntőbizottság e körben jogsértés hiányát állapította meg. 3. A kezdeményező az ajánlattételi felhívás vonatkozásában kifogásolta, hogy annak III.1.1) pontja tartalmazta a meghatározott biztosítékok Kbt. 53/A. § (6) bekezdés a) pontja szerinti formában történő teljesítésének lehetőségét. Ajánlatkérő ezzel szemben nem írt elő biztosítékot a felhívásban. Ezen kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság a következőket rögzíti azzal, hogy az az 1. kérelmi elem körében megállapítottakra figyelemmel vizsgálandó. A Kbt. 251. § (4) bekezdése szerint a (2) bekezdés szerinti esetben a 250. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérő ajánlattételre nem hívott fel; b) ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg; c) az 53/A. § és az 59. § nem alkalmazható; d) az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem közvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni.
34
A Kbt. 53/A. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az ajánlati felhívásban közölni kell. A teljesítési biztosíték és a jólteljesítési biztosíték mértéke egyaránt legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt-öt százalékát érheti el. A (6) bekezdés szerint teljesítési, jólteljesítési vagy egyéb biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a) előírja, hogy e biztosítékok a (3) bekezdés szerinti határidőkig az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthetőek az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy b) megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és megállapította, hogy ajánlatkérő a III.1) pontban a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között késedelmi kötbért, minimum 12 hónap teljes körű jótállást írt elő, és ezek elfogadásáról ajánlattevőknek külön nyilatkozatot kellett csatolniuk az ajánlatukban. Megállapítható, hogy ajánlatkérő a hivatkozott pont utolsó bekezdésében meghatározta, hogy az ajánlattevőként szerződő fél a meghatározott biztosítékokat a Kbt. 53/A. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott formában köteles teljesíteni, ugyanakkor azt nem határozta meg, hogy milyen biztosítékot kíván kikötni. A dokumentáció nem tartalmazott előírást a biztosítékokkal kapcsolatosan. A Kbt. 251. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti eljárásban nincs helye a Kbt. 53/A. § alkalmazásának, így teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosíték kikötésének, ebből következően a Kbt. 53/A. § (6) bekezdése szerinti rendelkezések alkalmazásának sem. Tekintettel azonban arra, hogy a Döntőbizottság az 1. kérelmi elem kapcsán azt állapította meg, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül folytatta le a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti eljárást, e körben jogsértést nem állapított meg ajánlatkérő terhére. 4. A kezdeményező kifogásolta az ajánlattételi dokumentáció II.3) pontját, mely a vállalkozói előleg igénylésével kapcsolatosan arról rendelkezett, hogy ezzel összefüggésben az előleg összegével azonos biztosítékadási kötelezettséget határozott meg ajánlattevőkkel szemben.
35
A Kbt. 249. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: f) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást. A Kbt. 305. § (1)-(7) bekezdései alapján (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés - igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. (2) Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben - mely legfeljebb huszonöt nap lehet - nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni. (3) Az ajánlatkérőként szerződő fél, illetőleg - európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet e § alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: a) az ajánlattevőként szerződő fél (felek) legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból; b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat és szakembereket, hogy állítsák ki ezen számláikat; c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg; d) a c) pont szerinti számla ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek; e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók, illetve szakemberek számláit, illetőleg az Art. 36/A. § (3) bekezdése szerint azt (annak egy részét) visszatartja; f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó (szakember) köztartozást mutató
36
együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek [utóbbit annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a (teljes) összeget az alvállalkozónak]; g) az ajánlattevőként szerződő felek benyújtják az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozó számláikat, melyek ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették; h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére; i) Részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő negyvenöt nap. (4) A (3) bekezdéstől akkor lehet eltérni, ha törvény eltérően rendelkezik. Továbbá a felek a (3) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében is megállapodhatnak. Az Art. 36/A. §-ának (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak a (3) bekezdés g) pontja szerinti ajánlattevői számlára lehet alkalmazni. (5) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell a (3), (4) bekezdést. (6) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a (3) bekezdés d) vagy g) pontja szerinti határidő eredménytelen elteltét követően, az ajánlattevőként szerződő fél - a 99. § (1) bekezdésében meghatározott - az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő számlaszám szerint meghatározott fizetési számlája terhére, az ellenszolgáltatás vonatkozó része tekintetében, kivéve ha az ajánlattevő a (3) bekezdés e), illetőleg f) pontja szerinti kötelezettségét nem teljesítette. (7) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél kifejezés alatt a projekttársaságot kell érteni. A Döntőbizottság megvizsgálta e körben a kezdeményező és az ajánlatkérő által megkötött támogatási szerződést. Ez alapján megállapítható, hogy a szerződés 4. pontja rendelkezik a támogatás forrásáról és annak összegéről. A 4.4. pontban található előírás szerint az utófinanszírozású projektelemekre igényelhető előleg legmagasabb összege a megítélt támogatás 35%-a vehető igénybe. A támogatási
37
szerződés meghatározta az igényelhető fordított Áfa-előleg legmagasabb összegét is. A támogatási szerződés 6. pontja alapján ajánlatkérő a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint az általános szerződési feltételekben meghatározott biztosítékokat nyújtja. A támogatási szerződéshez kötelezően csatolandó mellékletek között az 5. számú melléklet rendelkezett a biztosítékokra vonatkozó nyilatkozatokról. A 12. számú mellékletben az előlegigénylésről szóló nyilatkozat előírásait rögzítették a felek. Ajánlatkérő élni kívánt az előlegfizetés lehetőségével. Az általános szerződési feltételek között az 5. pontban találhatóak a támogatás kifizetésére vonatkozó előírások. Eszerint amennyiben előleg igénybevétele lehetőség a támogatottnak, akkor azt a támogatási szerződés hatálybalépésének napjától lehet igényelni a közreműködő szervezettől. A közreműködő szervezet az előleg összegét az előlegfizetési kérelem hiánytalan beérkezésétől számított 15 napon belül utalja át. Az előlegigénylés elfogadásának a feltétele, hogy a szerződésben meghatározott biztosítékok rendelkezésre álljanak. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben a következőket hangsúlyozza. A vállalkozói előleg kifizetésének lehetőségét és az ahhoz kapcsolódó biztosítéknyújtási kötelezettséget a fentiek szerint a támogatási szerződés biztosítja az ajánlatkérő számára. Ezzel kapcsolatosan megállapítható, hogy a kezdeményező által kifogásolt meghatározás a támogatási szerződéssel összefüggő, a vállalkozó részére nyújtandó előlegfizetési lehetőséget tartalmazza, és mint ilyen, a vállalkozó részére fizetendő ellenszolgáltatás körébe tartozik. A Kbt. 249. § (2) bekezdés f) pontja alapján az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást a felhívásnak kell tartalmaznia. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 249. § (2) bekezdés f) pontját. 5. A kezdeményező kifogásolta az ajánlattételi dokumentációban becsatolt szerződéstervezet 11.6. pontját. Ebben a jótállási időszakra biztosítékot kell nyújtani az ajánlattevőnek, azonban ajánlatkérő ilyen biztosítékot nem írt elő az ajánlattételi felhívás III.1.1) pontjában. A Kbt. 251. § (4) bekezdése szerint a (2) bekezdés szerinti esetben a 250. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérő ajánlattételre nem hívott fel;
38
b) ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg; c) az 53/A. § és az 59. § nem alkalmazható; d) az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem közvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni. A Kbt. 251. § (4) bekezdés c) pontja alapján a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti eljárásban nincs helye a Kbt. 53/A. § alkalmazásának, így a megkötendő szerződésben teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosíték kikötésének. Tekintettel azonban arra, hogy a Döntőbizottság az 1. kérelmi elem kapcsán azt állapította meg, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül folytatta le a Kbt. 251. § (2) bekezdése szerinti eljárást, e körben jogsértést nem állapított meg ajánlatkérő terhére. 6. Kezdeményező ebben a kérelmi elemben azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő a kizáró okok tekintetében igazolások becsatolását kérte. A Kbt. 249. § (3) bekezdése alapján azonban ezt nem írhatta volna elő, csupán ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozó nyilatkozatát követelhette volna meg. A Kbt. 249. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a 60. § (1) bekezdése, 61. § (1) bekezdése és a 62. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni. Ha az ajánlatkérő valamely kizáró oknak a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírta, a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő vonatkozó előírását. Az ajánlattételi felhívás III.2.1) pontjában ajánlatkérő meghatározta a részvételi feltételek között azt, hogy ajánlattevőnek, alvállalkozónak, erőforrást nyújtó szervezetnek igazolnia kell, hogy velük szemben nem áll fenn kizáró ok. Megkövetelt igazolási módként ajánlatkérő azt írta elő, hogy az ajánlattevőnek, a 10% feletti alvállalkozónak, valamint az erőforrást nyújtó szervezetnek a Kbt. 249. § (3) bekezdése szerint kell nyilatkoznia.
39
Erre tekintettel egyértelműen azt állapította meg a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő nem igazolást kért, hanem a Kbt. 249. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot, így a Döntőbizottság e körben jogsértés hiányát állapította meg. A kezdeményező kifogásolta ajánlatkérő eljárást lezáró döntését mindhárom ajánlatot benyújtó ajánlattevővel összefüggésben. Mindhárom ajánlattevő tekintetében azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatukban tételesen megjelölt körben jogsértően nem alkalmazta a hiánypótlás jogintézményét, holott az valamennyi kifogásolt körben alkalmazható lett volna. 7. A kezdeményező a Bódva-Ép Kft. ajánlatát kifogásolta arra tekintettel, hogy vele szemben jogsértően nem alkalmazott ajánlatkérő hiánypótlást a tételes költségvetési kiírás mennyiségi kimutatása, az ott nevesített nulla forintos megajánlások tekintetében. A Kbt. 250. § (3) bekezdése szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések megfelelően alkalmazandóak úgy, hogy azokban ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: d) az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4)-(7) bekezdése, a 70/A. §, a 71. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, továbbá a 73. §; g) az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 9193. §, azzal, hogy az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc - építési beruházás esetében hatvan napon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek; h) az előzetes vitarendezésre a 96/A. §, az ajánlatok nyilvánosságára a 96. § (3) bekezdése és a 97. §, a szerződés megkötésére a 99. és a 99/A. §, valamint tárgyalás esetén a 128. § is azzal, hogy eredményhirdetést nem kell tartani, eredményhirdetés kifejezés alatt az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napját kell érteni, továbbá hogy a szerződéskötés időpontját egy ízben legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani, erről az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni az eredeti időpont előtt. A Kbt. 81. § (1)-(4) bekezdései szerint (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
40
(4) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 83. § (1)-(7) bekezdései értelmében (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1)
41
bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. A Döntőbizottság a kezdeményezés alapján vizsgálta egyrészt, hogy a költségvetési kiírás mennyiségi kimutatása tekintetében alkalmazható-e hiánypótlás, fennálltak-e a hiánypótlás feltételei. A Döntőbizottság visszautal az 5. kérelmi elemnél hivatkozott Kbt. 54. §-ára. Ennek (2) bekezdése szerint az építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásában a IV.2.1) pontban az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját határozta meg négy részszempont alapján. Az 1. részszempont a forintban megajánlott nettó ajánlati ár volt. A dokumentációban ajánlatkérő a 11.7. pontban határozta meg az ajánlati árral kapcsolatos mennyiségi kimutatásra vonatkozó előírásait. Ebben közölte, hogy az árazatlan költségvetés (mennyiség kimutatás) beárazásával kell ajánlattevőknek az ajánlati árat tételenkénti megbontásban megadniuk. A beárazott mennyiségi kimutatás főösszesítőjében összegezett árnak meg kell egyeznie a felolvasólapon rögzített ajánlati árral. Ajánlatkérő ezen túlmenően a kimaradt költségvetési tételekre vonatkozóan is rögzítette előírásait. A 21.3. pontban rögzítette, hogy az ellenszolgáltatásnak valamennyi költséget tartalmaznia kell, továbbá ajánlatkérő kifejezetten rögzítette, hogy az ajánlati árnak negatív előjelű, valamint nulla összegű felajánlását érvénytelennek tekinti. A Bódva-Ép Kft. ajánlattevő ajánlatában csatolta a munkanem összesítőt. Ebben rögzítette a munkanemek megnevezését, az anyag és díj költségét, valamint a nettó és bruttó árat. A költségvetési főösszesítő alapján összesen 103.309.455.Ft-ot ajánlott meg ajánlattevő, amely 129.136.819.-Ft bruttó összeget tett ki, kedvezményes árként ajánlattevő 89.632.702.-Ft jelölt meg. Az ajánlattevő több tételnél az anyag tekintetében nulla költséget jelölt meg, így a 7, 8, 9, 10, 11, 15, 19, 48, 54, 55, 56, 72, 73, 79, 95, 96, 97 tételeknél, míg a 18, 57, 82, 84, 86 tételnél munkadíjat ajánlott meg nulla forintban. A Döntőbizottság megvizsgálta az anyagköltséggel összefüggő nulla forintos megajánlásokat és a következőket állapította meg. A hivatkozott tételek mindegyike olyan munka, ahol nem merülhet fel a munka jellegéből fakadóan anyagköltség, így munkagödör földkiemelése, földvisszatöltés, humusz leszedése, humusz visszatöltése, tükörkészítés, bontási munkálatok, fejtett föld felrakása, horony- és fészekvésés. A nulla forintos munkadíj megajánlások tekintetében ugyanakkor az állapítható meg, hogy egyes tételek esetén munkadíj - így például építési törmelék
42
elszállítása, lerakása - felmerülhet. A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy olyan tételek is találhatóak e körben, ahol egymással összefüggő munkák kerültek megbontásra akként, hogy ajánlattevő a munkadíj tekintetében valamelyik tételben a teljes munkára határozta meg a munkadíjat. Az 57. tételnél azonban ajánlattevő egyéb épületszerkezetek körében 630 kg-os, 8 személyes teherbírású 3 megállós gépház nélküli személyfelvonó tekintetében csak anyagköltséget ajánlott meg, munkadíjat nem. A kiviteli terv statikai fejezete tartalmazta a liftszerkezettel kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokat. Ezek egyértelműen tartalmazták a liftakna kiépítését és a lift beszerelését. Erre tekintettel megállapítható, hogy a lifttel kapcsolatos munkák is az ajánlattevők kötelezettségét képezték, így ennek megvalósítása során nemcsak anyagköltség, hanem munkadíj is felmerül. Ajánlatkérő a szerződés teljesítése során 10% alatti alvállalkozót kíván igénybe venni, azonban liftszereléssel összefüggésben nem jelölt meg sem 10% alatti, sem 10 % feletti alvállalkozót, sőt ez utóbbira vonatkozóan azt nyilatkozta az ajánlatában – egyezően az erőforrást nyújtó szervezettel –, hogy ilyet nem kíván igénybe venni. A fentiekben rögzítettekre figyelemmel megállapítható, hogy az esetleges hiánypótlás azt eredményezné, hogy az ajánlati ár is megváltozna, - hiszen például a lifttel összefüggésben ajánlattevő nem adott ajánlatot a munkadíjra, teljesítési segédet e körben nem vesz igénybe -, így a bírálati részszempont – az ajánlati ár – ezzel módosulna, amire azonban nincs lehetőség a Kbt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen állapította meg az érintett ajánlattevő ajánlatának az érvénytelenségét, tekintettel arra, hogy az ajánlatában szerepeltek olyan tételek, amelyek beárazásra nem kerültek, így a Döntőbizottság e körben jogsértés hiányát állapította meg. Ezt követően a Döntőbizottság együtt vizsgálta azokat a kérelmi elemeket, amelyeket a kezdeményező a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében megajánlott szakemberekkel összefüggésben terjesztett elő. Kezdeményező mind a Bódva-Ép Kft., mind a Jánosik és Társa Kft., mind pedig az OrszakBorsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevő ajánlatával összefüggésben kifogásolta, hogy az általuk megajánlott, a teljesítésben résztvevő szakemberek, illetve az építőipari és szakipari szakmai képzettséggel rendelkező fizikai létszámátlag tekintetében ajánlattevők nem feleltek meg a vonatkozó előírásnak és e körben ajánlatkérőnek hiánypótlást kellett volna alkalmaznia. A Kbt. 249. § (2) bekezdése értelmében az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: h) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat.
43
A Kbt. 249. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 65. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 67. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható c) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek; d) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással. A Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint hiánypótlás alkalmazható abban a körben, mely nem érinti a Kbt. 83. § (2) bekezdését. Ajánlatkérőnek a 83. § (2) bekezdésében meghatározottak kivételével hiánypótlást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy a benyújtott ajánlat úgy legyen módosítható, illetve kiegészíthető, hogy az megfeleljen az ajánlattételi felhívás, dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ajánlatkérő a hiánypótlási felhívás kiküldését követően újabb hiánypótlást köteles elrendelni, ha a korábbi hiánypótlásban nem szereplő hiányt észlelt. A korábbi hiánypótlásban szereplő hiányok a későbbi hiánypótlás során nem pótolhatóak, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben és a Kbt. 83. § (2) bekezdése kivételével ekkor is teljesíthető. A Döntőbizottság megvizsgálta a kezdeményezés alapján mindhárom ajánlattevő ajánlatát abban a körben, hogy a megajánlott szakemberek rendelkeznek-e az előírt gyakorlati idővel. A Döntőbizottság megvizsgálva ajánlatkérő előírását megállapította, hogy az ajánlattételi felhívás III.2.3) pontjában kérte igazolni a felelős kulcsszemélyzet és felelős műszaki vezetők tekintetében azt, hogy rendelkeznek ajánlattevők 1 fő, a beszerzés tárgyának megfelelő projektvezetővel, aki rendelkezik MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal és ötéves projektvezetői gyakorlattal, továbbá olyan, a beszerzés tárgyának megfelelő projektvezetővel, aki MV-ÉG/A
44
felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik és hároméves projektvezetői gyakorlattal. A Bódva-Ép Kft. ajánlatában megajánlotta ajánlattevő J. P. szakembert. A szakember a szakmai önéletrajza szerint építészmérnöki szakon végzett, illetve 2002-2003-ban építési műszaki ellenőri végzettséget szerzett. A gyakorlati idővel kapcsolatosan igazolta 2007-2010 között, hogy egyrészt felelős műszaki vezetőként és projektvezetőként, valamint műszaki ellenőrként vett részt korábbi projektekben. Ajánlatkérő előírása szerint akkor alkalmas ajánlattevő a szerződés teljesítésére, ha a megajánlott szakember ötéves projektvezetői gyakorlattal rendelkezik. A Bódva-Ép Kft. által megajánlott J. P. szakember 2007-2010 között rögzítette a gyakorlatát. Az ajánlattevő csatolta továbbá az önéletrajzát, mely szerint 20052006. években is végzett tevékenységet műszaki vezetőként, illetve projektmérnökként működött közre épületek bővítése és felújítása tekintetében. Összevetve a szakember által becsatolt önéletrajzát és a szakmai önéletrajzában foglaltakat, a Döntőbizottság megállapította, hogy J. P. szakember bevonásával ajánlatkérő teljesítette a kifogásolt alkalmassági feltételt, így a hiánypótlás alkalmazásának feltétele, a hiány fennállta nem volt megállapítható. Az ajánlattevő felelős műszaki vezetőként G. A. szakembert ajánlotta meg, aki MV-ÉG/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik. A szakember szakmai önéletrajza szerint 2007-2010. között projektvezetőként, illetve építésvezető villamossági műszaki vezetőként vett részt a kivitelezésekben. Tekintettel arra, hogy e körben ajánlattevőknek három év projektvezetői gyakorlati időt kellett igazolniuk, így megállapítható volt, hogy ennek az alkalmassági előírásnak az ajánlat megfelelt. A Jánosik és Társa Kft. ajánlattevővel kapcsolatosan a kezdeményező szintén kifogásolta a megajánlott szakember (F. B.) ötéves projektvezetői gyakorlatának hiányát. A Döntőbizottság megvizsgálta a kifogásolt ajánlatot és megállapította, hogy F. B. szakember 1998-2009-ig minden évre vonatkozóan igazolta a szakmai önéletrajzában, hogy projektvezetőként vett részt építési beruházásokban, felújításban, akadálymentesítésben, bővítésben. Ez alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a Jánosik és Társa Kft. az előírásnak megfelelően igazolta az általa megajánlott szakember ötéves projektvezetői gyakorlatát. Az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevő által megajánlott szakemberek tekintetében megállapította a Döntőbizottság, hogy két szakembert kívánt a közös ajánlattevő a teljesítésbe bevonni, F. Gy. és P. J. szakembereket. Az F. Gy. szakember magasépítő üzemmérnök, MV-ÉP/A felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik. Az ötéves projektvezetői gyakorlat körében a szakmai önéletrajzában feltüntette 2006-2010. között
45
végzett azon tevékenységeket (társasházi lakóépület korszerűsítése), ahol projektvezetőként működött közre a teljesítésben. Ez alapján megállapítható, hogy a szakember igazolta az ötéves projektvezetői gyakorlatát. Az ajánlatban feltüntetett P. J. szakember gépészmérnök végzettségű, MV-ÉG/A műszaki felelős vezetői jogosultsággal rendelkezik. Ajánlattevőknek e körben ajánlatkérő előírása szerint három év projektvezetői gyakorlatot kellett igazolni. Az ajánlatban becsatolt szakmai önéletrajz szerint P. J. 2007-2009. között projektvezetőként működött közre három építési kivitelezésben. Erre tekintettel megállapította a Döntőbizottság, hogy a közös ajánlattevő mindkét szakember tekintetében az előírásnak megfelelően igazolta alkalmasságát, így a hiánypótlás intézményét ajánlatkérőnek nem kellett alkalmaznia. E kérelmi elemet is elutasította a Döntőbizottság mindhárom ajánlattevő vonatkozásában tekintettel arra, hogy azt alaptalannak találta. A Döntőbizottság ezt követően a Jánosik és Társa Kft., valamint az OrszakBorsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevők vonatkozásában azt vizsgálta meg, hogy az általuk megajánlott építőipari és szakipari szakmai képzettséggel rendelkező fizikai létszámátlag elérte-e az ajánlatkérő által megkövetelt létszámadatot. E körben ajánlatkérő azt írta elő, hogy ajánlattevőknek rendelkezni kell 12 fő éves átlagos statisztikai állományi és vezető tisztségviselői létszámmal, amelyből az építőipari és szakipari szakmai képzettséggel rendelkező fizikai dolgozók létszáma a fenti átlagos létszámnak legalább a 70%-a. A Döntőbizottság megvizsgálta a kifogásolt két ajánlattevő ajánlatát e körben és megállapította, hogy a Jánosik és Társa Kft. ajánlata 75. oldalán csatolta az M18-as formanyomtatvány alapján a teljes személyzetéről kiállított nyilatkozatot. Ebből megállapítható, hogy a teljes átlagos statisztikai állományi létszáma ajánlattevőnek összesen 332, ebből igazgató és menedzsment tevékenységet 8 személy lát el, míg a műszaki állományból felsőfokú iskolai végzettséggel 7 személy, a középfokú építőipari és szakipari képzettséggel 13 személy, alapfokú építőipari és szakipari képzettséggel 79, míg egyéb OKJ képzettséggel 20 személy rendelkezik. A helyszínen alkalmazandó állomány tekintetében ajánlattevő összesen 30 fő személyt jelölt meg, akit a szerződés teljesítéséhez igénybe kíván venni. Ebből a műszaki állományban felsőfokú iskolai végzettséggel 2 fő rendelkezik, akik egyébként felelős műszaki vezetői képzettséggel is rendelkeznek, továbbá középfokú iskolai végzettséggel és egyben építőipari és szakipari képzettséggel 2 fő, alapfokú iskolai végzettséggel és egyben építőipari és szakipari képzettséggel 18 fő rendelkezik.
46
Összehasonlítva ajánlatkérő előírását és ajánlattevő megajánlását megállapítható, hogy az ajánlattevő rendelkezik 12 fő éves átlagos statisztikai állományi és vezető tisztségviselői létszámmal, amelyből az építőipari és szakipari szakmai képzettséggel rendelkező fizikai dolgozók létszáma a fenti átlagos létszámnak legalább a 70%-a. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság jogsértés hiányát állapította meg e körben Jánosik és Társa Kft. ajánlattevő vonatkozásában. Ugyanebből a szempontból megvizsgálta a Döntőbizottság az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevő ajánlatát és a következőket állapította meg. A közös ajánlattevő szintén csatolta a teljes átlagos statisztikai állományi létszám kimutatását végzettség és képzettség megbontásban. Az igazgatók és menedzsment tekintetében 2 főt, a műszaki állomány tekintetében felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező 5 főt jelölt meg, ebből felelős műszaki vezetői képzettséggel 3 fő rendelkezik. Középfokú iskolai végzettséggel 4 fő rendelkezik, ebben építőipari és szakipari képzettségű nincs, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező személyek tekintetében ajánlattevő 80 főt rögzített, azonban nem jelölte meg, hogy ebből hány személy építőipari és szakipari képzettségű van, illetve található-e ebben egyéb OKJ-s képzettségű szakember. Ugyanez állapítható meg a helyszínen alkalmazandó állomány tekintetében is. E körben is megjelölte ajánlattevő a műszaki állomány körében a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező 2 személyt, azonban ezt sem bontotta meg akként, hogy ebből hány személy rendelkezik felelős műszaki vezetői képzettséggel, illetve egyéb OKJ-s képzettséggel. Az alapfokú iskolai végzettség tekintetében megjelölt a közös ajánlattevő 25 főt, azonban itt sem bontotta meg a körben, hogy a 25 fő rendelkezik-e építőipari és szakipari képzettséggel vagy egyéb OKJ-s képzettséggel. Ebből a Döntőbizottság megállapította, hogy a közös ajánlattevő ugyan rögzítette ajánlatkérő előírásának megfelelően a teljes átlagos statisztikai állományú létszámot és a helyszínen alkalmazandó állományt, azonban miután sem a teljes átlagos létszám tekintetében rögzített alapfokú iskolai végzettség, sem a helyszínen alkalmazandó állomány vonatkozásában az alapfokú iskolai végzettség vonatkozásában nem jelölte meg, hogy ezen személyek közül hányan rendelkeznek építőipari és szakipari képzettséggel vagy egyéb OKJ-s képzettséggel, így ez hiányzott a közös ajánlattevő ajánlatából. Tekintettel arra, hogy ez a hiány nem tartozik a Kbt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott kivételi körbe, így ajánlatkérőnek hiánypótlást kellett volna alkalmaznia. Miután ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása során e körben a közös ajánlattevővel kapcsolatosan hiánypótlást nem alkalmazott, ezért megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Kbt. 83. § (1) bekezdését.
47
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta az Orszak-Borsod Kft. és Fehér Gyula egyéni vállalkozó közös ajánlattevők ajánlatát a körben is, mely szerint az ajánlatukba csatolt nyilatkozat, mely az ajánlattételi felhívás III.2.2.4) alpontjában előírt követelmény vonatkozásában került benyújtásra nem felelt meg az előírásnak tekintettel arra, hogy ajánlatkérő pénzintézeti igazolást kért, a közös ajánlattevő pedig saját nyilatkozatot csatolt. A Kbt. 249. § (2) bekezdése értelmében az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: h) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Kbt. 249. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 65. §, 66. §, 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 66. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható e) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy egyéb dokumentummal. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásának III.2.2) pontjának 4. alpontjában meghatározta, hogy az ajánlattételi felhívás megjelenését követően kiállított pénzintézettől származó igazolást kér becsatolni az ajánlatban arról, hogy a szerződésben meghatározott teljesítés, anyagköltség és munkadíj forrása legalább 50%-ban az ajánlattevő rendelkezésére áll vagy fog állni. Akkor alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem tudja igazolni a fentiekben előírt követelményt. Ajánlatkérő e körben lehetővé tette az ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozó együttes megfelelését. A közös ajánlattevő a 78. oldalon csatolta ajánlatában a likvid pénzeszköz rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot. Ez alapján megállapítható, hogy a közös ajánlattevő nem pénzintézeti nyilatkozatot csatolt, hanem a két ajánlatot benyújtó nyilatkozott arról, hogy a likvid pénzeszköz rendelkezésre áll, illetőleg rendelkezésre fog állni. A nyilatkozat tartalmazta azt is, hogy a pénzintézeti nyilatkozatot szerződéskötéskor bocsátja ajánlatkérő rendelkezésére. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a közös ajánlattevő nem tett eleget ajánlatkérő vonatkozó előírásának, ajánlatából hiányzott a pénzintézeti nyilatkozat. A Döntőbizottság nem fogadta el azt a hivatkozást, hogy megfelelő volt azért a közös ajánlattevő ajánlata, mert vállalta, hogy a szerződéskötéskor a pénzintézeti nyilatkozatot rendelkezésre bocsátja és ajánlatkérő előírása szerint
48
az ajánlattételi felhívás megjelenését követően kell a nyilatkozatot kiállítani, amely előírásnak megfelelt az ajánlatban csatolt nyilatkozat. Ajánlatkérő a felhívása hivatkozott pontjában valóban azt kérte, hogy az ajánlattételi felhívás megjelenését követően kiállított nyilatkozatokat kéri becsatolni az ajánlatban, azonban kifejezett előírása volt a pénzintézeti nyilatkozat. A közös ajánlattevő nyilatkozata tehát akkor felelt volna meg ajánlatkérő előírásának, ha pénzintézettől származó nyilatkozatot csatolt volna. Tekintettel azonban arra, hogy ez a hiány nem tartozik a Kbt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott kivételi körbe, ezért ajánlatkérőnek hiánypótlási felhívás keretében a közbeszerzési eljárás alatt be kellett volna kérnie az előírásának megfelelő pénzügyi nyilatkozatot. Ezek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Kbt. 83. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ugyancsak a közös ajánlattevő ajánlatának vizsgálatát elvégezte abból a szempontból is, hogy az ajánlatban becsatolt felelősségbiztosítási kötvény megfelel-e ajánlatkérő vonatkozó előírásának. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás III.2.2.3) alpontjában előírta, hogy ajánlattevőknek csatolniuk kell a hatályban lévő építés-szerelési felelősségbiztosítási szerződésének (kötvényének) egyszerű másolatát vagy annak fennállásáról szóló igazolást. Alkalmatlan ajánlattevő, ha nem rendelkezik a beszerzés tárgyára vonatkozó legalább 75 millió forint szerződéses összegű építés-szerelési felelősségbiztosítással. A Kbt. 66. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható d) az ajánlati felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással. A közös ajánlattevő ajánlatában csatolta a Generali Biztosító által kiállított keret építés- és szerelésbiztosításról szóló kötvény másolatát. Ennek 1. pontjában a biztosítási összegek között a vagyonbiztosítás tekintetében a tervezett építési teljesítés vonatkozásában 1.200.000.000.-Ft/év került rögzítésre. A felelősségbiztosítás tekintetében kártérítési limitként 50.000.000.-Ft/biztosítási időszak került megjelölésre. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő előírása szerint 75.000.000.-Ft szerződéses összegű felelősségbiztosítás fennállását kellett igazolni és a közös ajánlattevők által becsatolt biztosítási kötvény a vagyonbiztosítás tekintetében
49
1.200.000.000.-Ft-ot rögzített, a Döntőbizottság megállapította, hogy a közös ajánlattevők megfeleltek az ajánlatkérő e vonatkozásban tett előírásának. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság e körben jogsértés hiányát állapította meg. A kezdeményező kifogása alapján megvizsgálta a Döntőbizottság a Jánosik és Társa Kft. ajánlattevő ajánlatát abból a szempontból is, hogy az ajánlatában csatolt eszközlista tekintetében ajánlatkérőnek hiánypótlást kellett volna-e alkalmaznia tekintettel arra, hogy e körben az ajánlat hiányos volt. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás műszaki, illetve szakmai alkalmasság követelményrendszere tekintetében nem írta elő azt ajánlattevők számára, hogy a rendelkezésükre álló eszközökről, a szerződés teljesítése körében igénybe venni kívánt eszközökről nyilatkozzanak, azokat mutassák be (Kbt. 67. § (2) bekezdés b) pont). Ajánlatkérő ezzel szemben a dokumentációjában az M19-es minősítési formanyomtatványt csatolta. Ennek tartalma szerint a teljesítésbe bevonni kívánt eszközökről és berendezésekről kell nyilatkozni ajánlattevőknek. A minősítési formanyomtatvány tartalmazta azt, hogy ezt csak tájékoztatásul kéri ajánlatkérő, kitöltése csak akkor kötelező, ha ezzel összefüggésben ajánlatkérő alkalmassági követelményt is meghatározott. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő vonatkozó előírását és megállapította, hogy ajánlatkérő az eszközökkel összefüggésben nem határozott meg alkalmassági követelményt, így ha és amennyiben valamely ajánlattevő az M19-es formanyomtatványt nem csatolja vagy azt kitöltetlenül csatolja az ajánlatához, akkor azzal megfelel ajánlatkérő előírásának, és ezzel összefüggésben hiánypótlás kibocsátására nincsen szükség. A fenti indokok alapján a Döntőbizottság e körben is jogsértés hiányát állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 35. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 251. § (2) bekezdését, a Kbt. 249. § (2) bekezdés f) pontját, továbbá a Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, és a Kbt. 83. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság egyebekben jogsértés hiányát állapította meg a Kbt. 340. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A Kbt. 340. § (3) bekezdése alapján amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg e) bírságot szabhat ki kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért
50
felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben indokoltnak ítélte bírság kiszabását, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő terhére a Döntőbizottság több jogsértést is megállapított, továbbá olyan ajánlattevővel kötötte meg az eljárást lezáró szerződését, aki nem igazolta a szerződés teljesítésére való alkalmasságát a kifogásolt körben. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során - a fentieken kívül figyelembe vette a beszerzés tárgyát, értékét és azt, hogy a jogsértés nem reparálható. Az ajánlatkérő javára mérlegelte, hogy vele szemben az e törvénybe ütköző magatartása miatt a korábbiakban bírságot nem szabott ki. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a törvényben meghatározott eljárást segítő magatartáson túli magatartást nem tanúsított. E szempontokat összességében mérlegelve a rendelkező részben megállapított összegű bírságot tartotta indokoltnak. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés kérelmezettnél a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem
51
rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, 2011. június 8.
Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Módos István sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32.) 2. Mucsony Nagyközség Önkormányzata (3744 Mucsony, Fő út 2.) 3. Orszak-Borsod Kft. (3527 Miskolc, Vitéz út 2.) 4. Fehér Gyula EV (3721 Jákfalva, Petőfi út 7.) 5. Jánosik és Társa Kft. (3534 Miskolc, Kerpely A. út 35.) 6. Bódva-Ép Kft. (3870 Edelény, Petőfi út 5.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
