K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.330/19/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. (4025 Debrecen, Simoffy u. 34-36., a továbbiakban: kérelmező) által Komádi Város Önkormányzata (4138 Komádi, Hősök tere 4., képviseli: Bákonyi Ügyvédi Iroda, Dr. Bákonyi László ügyvéd, 4024 Debrecen, Blaháné u. 2. fszt. 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Barsi Dénes Általános Iskola Központi Épületének felújítása és bővítése Komádiban” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés c) pontjára tekintettel alkalmazandó 57. § (3) bekezdés b) pontját, a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontját, a Kbt. 251. § (5) bekezdésére tekintettel alkalmazandó Kbt. 58. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság az ajánlatkérő ajánlattételi felhívása IV.2.1. pontjának a 2. bírálati részszempontra vonatkozó részét, valamint a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott döntéseit megsemmisíti. Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárása, a jogorvoslati eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson megtett nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2011. április 25-én jelentette meg ajánlattételi felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2011. évi 48. számában KÉ-9839/2011. szám alatt a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű, tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítása tárgyában a rendelkező részben meghatározott beszerzés vonatkozásában. A hirdetmény feladásának időpontja 2011. április 20-a. A felhívás II.1) pontja szerint a közbeszerzés tárgya építési beruházás, ezen belül tervezés és kivitelezés. A felhívás II.1.7)-8) pontja szerint a részekre történő ajánlattétel, a változatok (alternatív ajánlatok) megtételére nincs mód. A felhívás II.2) pontja szerint a szerződés szerinti teljes mennyiség a következő: Barsi Dénes Általános Iskola Központi Épületének felújítása és bővítése az alábbiak szerint: A projekt keretében a Barsi Dénes Általános Iskola központi épületének rekonstrukciója, átalakítása, bővítése, akadálymentesítése valósul meg. Az átalakítás/bővítés során új tantermek, modern szaktantermek, csoportszobák kerülnek kialakításra. A bővítést követően a Dózsa György úti épület tanulói a korszerűen kialakított központi épületben tanulhatnak. A felújítás fő célja, hogy az épület megfeleljen valamennyi jogszabályi előírásnak és pedagógia szempontnak. A projekt átfogó célja a minőségi oktatás feltételeinek biztosítása. Az építési beruházás során a földszint, az első és második emelet átalakítása, felújítása történik meg, valamint bővítésre kerül a 2. emelet az alábbiak szerint (számadatok az építési engedély alapján): - az átalakított földszint helyiségei összesen: 1546,25 m2 az átalakított első emelet helyiségei összesen: 1325 m2 - átalakított és bővített második emelet helyiségei összesen: 1095,77 m2. Továbbá bővítésre/átalakításra/felújításra kerülnek a szertárak, tanári szobák, élelmezési egységek és azok kiszolgáló helyiségeik, mosdók stb. Liftek: 1 db 850 kg teherbírású személyfelvonó Kiviteli tervdokumentáció készítése szükséges. A II.3) pont szerint a teljesítés határideje 2012. március 31. Az ajánlatkérő a III.1.2) pontban meghatározta a fő finanszírozási és fizetési feltételeket az alábbiak szerint: A beszerzés ellenértékének pénzügyi fedezetét az ajánlatkérő pályázat útján elnyert támogatásból, valamint saját forrásból biztosítja, ezért a nyertes
3
ajánlattevő köteles a Támogató és a Közreműködő Szervezet által tett valamennyi előírást a maga számára kötelező érvényűként elfogadni és vállalja ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítését. Számlázás: teljesítésarányosan, pénzügyi és kiviteli ütemterv szerint történhet a műszaki készültséghez kötötten. Benyújtható legfeljebb 3 db részszámla és 1 db végszámla. A szerződésben rögzített feltételek teljesítése igazolását követően benyújtott számlákat az ajánlatkérő a Kbt. 305. § (1)-(7) bekezdéseiben foglaltak szerint fizeti meg. Az ajánlatkérő 10 % előleget fizet. A számla kiegyenlítésének nélkülözhetetlen feltétele az Art. 36/A. § szerinti feltételek teljesülése. A kifizetés magyar forintban (HUF) történik. A részletes feltételeket a szerződéstervezet tartalmazza. A felhívás III.2.1) pontja tartalmazta az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatokat (kizáró okok) és a megkövetelt igazolási módot. A III.2.2) és a III.2.3) pontban határozta meg az ajánlatkérő a pénzügyi és gazdasági, valamint a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot, valamint az alkalmasság minimumkövetelményeit. A IV.2.1) pont szerint a bírálati szempont: az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbi részszempontokkal és súlyszámokkal. 1. Ajánlati ár kivitelezési munka Súlyszám 10 2. Ajánlati ár tervezési munkák Súlyszám 3 3. Késedelmi kötbér (minimális mértéke 100.000.- Ft/nap, és az ajánlati elem azon legkedvezőbb szintje, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az ajánlattételi felhívás V.3.5.1) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad 1.000.000.- Ft/nap) [Kbt. 57. § (7) és (8) bekezdés] Súlyszám 1 4. Kötelező jótálláson (36 hónap) felül vállalt további jótállás (hónapokban és az ajánlati elem azon legkedvezőbb szintje, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az ajánlattételi felhívás V.3.5.1) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad 36 hónap) [Kbt. 57. § (7) és (8) bekezdés] Súlyszám 1 Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az alábbi releváns időpontokat adta meg: - ajánlattételi határidő: 2011. május 16., 10 óra. - eredményhirdetés tervezett időpontja: a Kbt. 250. § (3) bekezdés h) pontja alapján eredményhirdetés nem kerül megtartásra - szerződéskötés tervezett időpontja: 2011. június 6.
4
Az ajánlatkérő a további információk körében az V.3.4.5.2) pontban az alábbi módszereket határozta meg a bírálati részszempontokra nézve: Az ajánlatkérő a részszempontok esetében a legkedvezőbb ajánlati elemre 10 pontot ad, a többi ajánlat tartalmi elemre pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan kerül kiszámításra. Az összességében legelőnyösebb ajánlat az lesz, amely a részszempontok pontszámai és a súlyszámok szorzatai alapján a legmagasabb összpontszámot éri el. A pontszámok kialakításánál a kerekítés általános szabályai kerülnek alkalmazásra négy tizedes jegy pontossággal. Részletes ismertetés a dokumentációban található. Az ajánlatkérő az V.3.3) pontban határozta meg a tárgyalás lefolytatásának menetét, annak alapvető szabályait az alábbiak szerint. Ajánlatkérő tárgyalást a szerződés teljesítésére alkalmas, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőkkel folytat lehetőség szerint egy, szükség esetén több fordulóban. A tárgyalás során ajánlatkérő a felolvasólapon szereplő ajánlattevői megajánlások (bírálati részszempontok) vonatkozásában kíván megállapodni. A tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A tárgyalások befejeztével 60 napos ajánlati kötöttség jön létre. A tárgyaláson Ajánlattevő nevében az a személy vehet részt, aki jogosult Ajánlattevő képviseletében jognyilatkozatot tenni, és e jogosultságát a tárgyalás kezdetekor hitelt érdemlő módon igazolja. A tárgyaláson az Ajánlattevőt képviselő személy - amennyiben az ajánlatban nem került benyújtásra képviseleti jogosultságát okirattal (meghatalmazás, cégkivonat, stb.) igazolni köteles, ennek hiányában az Ajánlattevő nevében a tárgyaláson ajánlatot nem tehet. A tárgyalás lefolytatásának menete: Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön-külön, egymást követően 30 perces időközökkel tárgyal, oly módon, hogy a tárgyalásra - az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - az Ajánlatkérő az Ajánlattevőket az ajánlatok beadásának fordított sorrendjében hívja meg. Az ajánlatkérő a tárgyalás megnyitását követően megvizsgálja a képviseleti jogosultságot, rögzítésre kerül, hogy a felek részéről ki vagy kik vesznek részt a tárgyaláson. A tárgyalási fordulóról jegyzőkönyv készül, melyet a tárgyalás befejezésekor kinyomtatás után az ajánlattevő és az ajánlatkérő is aláír. A jegyzőkönyv egy példánya ajánlattevő részére átadásra kerül, míg a többi, az adott tárgyalási fordulóban résztvevő ajánlattevő részére is az első tárgyalási forduló lezárását követően átadásra/megküldésre kerül, illetve ajánlattevő részére is átadásra/megküldésre kerül az adott tárgyalási fordulóban résztvevő ajánlattevőkkel felvett valamennyi tárgyalási jegyzőkönyv. A tárgyalás(ok) megtartásának helye és ideje: 4138 Komádi, Hősök tere 4. Polgármesteri Hivatal, az első tárgyalási forduló megnyitására várhatóan 2011.05.24-én 9:00 órakor kerül sor. Ajánlattevők a tárgyalási forduló(k)ban - összességében - kizárólag kedvezőbb ajánlatot tehetnek saját korábbi ajánlatuknál, ellenkező esetben az ajánlat
5
érvénytelennek minősül. Amennyiben Ajánlatkérő a tárgyalások eredményeként, úgy ítéli meg, hogy további tárgyalási fordulót szükséges tartani a szerződéses feltételekről, úgy ennek megfelelően tűz ki tárgyalási időpontot, melyről Ajánlattevőket előzetesen egyidejűleg tájékoztatja. Az ajánlatkérő a tárgyalások során megtett ajánlatok bontására vonatkozóan nem tett előírásokat. A felhívás V.3.4.1) pontja szerint a dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele. A felhívás V.3.4.2) pontja szerint a dokumentáció személyesen vagy meghatalmazott útján kizárólag előzetes bejelentkezés után vehető át ajánlatkérő címén munkanapokon 9.00-12.00 óra között, az ajánlattételi határidő lejártának napján 8.00-10.00 óra között. A dokumentáció átvételének feltétele az ellenérték megfizetésének igazolása. Ha az ajánlattevő a dokumentáció megküldését kéri, az eljárásra a Kbt. 54. § (4) bekezdése irányadó. A felhívás V.7) egyéb információk között az 1. pontban az ajánlatkérő előírta, hogy a dokumentáció másra nem ruházható át. Ajánlatkérő a dokumentációban az alábbi főbb tartalmi részeket határozta meg: I. Útmutató az ajánlattevők részére II. Iratminták (1-13. számú) III. Szerződéstervezet IV. Építési engedély, tervdokumentáció, árazatlan költségvetés Az Útmutató 3.2. alpontjában (19-26. oldal) határozta meg ajánlatkérő az ajánlat kötelező tartalmát, amely keretében előírta az 1. számú iratminta szerinti Felolvasólap csatolását. Az 1. számú iratminta (37. o.) külön tartalmazta az ajánlati ár kivitelezés és az ajánlati ár tervezés bírálati részszempontot HUF nettó összegre nézve. A 3.18. alpont szerint az ellenszolgáltatás összege a teljes munkára vonatkozik, mely áraknak fix árnak kell lennie. A szerződésben nem köthető ki pótmunka és tartalékkeret. A 4. pont tartalmazta az elbírálás módszerét, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati módszer alkalmazása esetén a „Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított ajánlásban (KÉ 2010. évi 152. szám; 2010. december 22.) szereplő, a relatív értékelés módszerei, 1. arányosítás, ba) és bb) pontjai szerinti képletek alkalmazásával jár el”. Az 5. pont szerint a tárgyalások befejeztével 60 napos ajánlati kötöttség jön létre. A vállalkozási szerződéstervezet I/3) pontja (53. oldal) ismertette a beruházás főbb adatait, a felhívás II.2.1) pontjában foglaltak ismertetésén túlmenően az alábbiak szerint:
6
„A kiviteli terveket a Megrendelővel el kell fogadtatni. A terveknek ki kell elégíteni a jelen szerződésben megfogalmazott követelményeket. A részletes műszaki specifikációt e szerződés elválaszthatatlan 1., 2., 3. és 4. számú melléklete tartalmazza.” Az I/4) pont szerint „Megrendelő nyilatkozik, hogy jelen szerződés tárgyát képező kivitelezési tevékenység építési hatósági engedélyköteles tevékenység. A jogerős építési engedély száma: ……..” Az I/5) pont szerint „A Vállalkozó munkáinak megvalósításához, az I.3) pontban megjelölteken felül szükséges összes további részletterv elkészítése a Vállalkozó feladata. A részletterveket Megrendelővel el kell fogadtatni. A terveknek ki kell elégíteni a jelen szerződésben megfogalmazott követelményeket”. A szerződéstervezet Vállalkozói díj című III/1) pontja szerint (55. oldal) a vállalkozói díjat a szerződésben vállalt kivitelezési tevékenységek, valamint a szerződésben vállalt kiviteli tervkészítési tevékenységekre megbontva kellett feltüntetni, nettó összegben. A vállalkozói díj a kivitelezés műszaki tartalma szakszerű és komplett megvalósításának teljes költségét tartalmazza, mely egyösszegű, a befejezési határidőre prognosztizált átalányár. A VI/5) pont szerint a jelen szerződés aláírásával a vállalkozó kijelenti, hogy a kiviteli dokumentációt megvizsgálta és azt a kivitelezési munka elvégzésének alapjául megfelelőnek és teljesnek találta a helyszín ismeretében. Továbbá kijelenti a vállalkozó, hogy a szerződés mellékletét képező költségvetés tartalmaz minden olyan tételt, amely szükséges a tervdokumentációban és a kiviteli tervben foglalt és jelen szerződés tárgyát képező munkák kivitelezéséhez. Az Egyéb rendelkezések IX/8) pontja szerint (69. oldal) jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek: 1. számú melléklet: ajánlattételi felhívás 2. számú melléklet: ajánlattételi dokumentáció 3. számú melléklet: ajánlat 4. számú melléklet: árazott költségvetés A Döntőbizottság rendelkezésére bocsájtott dokumentáció IV. fejezete, CD formátumban az alábbi fájlokat tartalmazta: Felmérési tervek: Földszinti alaprajz E2 1 emeleti alaprajz E3 2 emeleti alaprajz E4 Metszet E5 Homlokzat E6, E7, E8 Tető alaprajz
7
Költségvetés kiírások: Iskola bontás, építés kiírás Költségvetés összesítő bontás Költségvetés összesítő Iskola erősáram Iskola térburkolat árazatlan kiírás Gépész kiírás végleges Tűzjelző RWA kiírás Műszaki leírások: Tűzvédelmi műszaki leírás Elektromos műszaki leírás Helyiséglista Helyiséglista – tűzjelző Statikai műszaki leírás Épületgépészeti műszaki leírás Közlekedési terv Tender műleírás építész Címlap Tartalomjegyzék Irományok: Tervezési program Építészeti műszaki leírás Tervezői nyilatkozat A tervezői nyilatkozat szerint, melyet P. Z. okleveles építészmérnök, építész, statikus tervező tett, a tervezett építészeti, műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, így különösen a környezetvédelmi előírásoknak, a statikai, az életvédelmi és az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelményeknek, a vonatkozó jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése nem szükséges. Üzemelés-technológiai műszaki leírás Konyha, Büfé Akadálymentesítési Tervfejezet Tender tervek: E-9 Helyszínrajz E-10 Földszint alaprajz E-11 Félemeleti alaprajz E-12 1 emeleti alaprajz E-13 2 emeleti alaprajz E-14 – E22 E-23 Büfé E-24 Konyha
8
E25 Konszignáció belső Konszignáció külső A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által kiadott műszaki dokumentáció nem foglalta magába a beszerzés tárgyát képező felvonóra vonatkozó 11388-1/2010. számú jogerős engedélyt és annak műszaki leírását. Az eredetileg 850 kg teherbírású kisteherfelvonó a 11388-1/2010. számú jogerős módosító építési engedéllyel a módosítás alapján 1 db 1000 kg, vagy 13 személy teherbírású személyfelvonó műszaki tartalomra módosult, a 100 kg teherbírású kisteherfelvonó mellett. A kérelmező a 2011. április 29-én kelt előzetes vitarendezési kérelmében az ajánlattételi felhívás alábbi pontjait vitatta: „1. A IV.2.1. döntési szempontok között a tervezés 3, míg a kivitelezés 10 súlyszámmal szerepel, ez nem felel meg a részszempont tényleges jelentőségének, ugyanis a kiviteli terv általában az építési költség maximum 3-4%-a. Az engedélyes tervek készítője szerzői jog tulajdonosa. Így ebben az esetben a szerzői jog tulajdonosa előnyben lesz azzal az ajánlattevővel szemben, aki más tervezővel kívánja elkészíttetni a kiviteli tervet, tekintettel arra, hogy őt még terheli a szerzői jogról való lemondás költsége is. Ha az engedélyes terv készítőjével kívánjuk a kiviteli tervet elkészíttetni (hiszen a fentiek alapján Ő adja a legkedvezőbb árat), és a többi ajánlattevő is az Ő árát építi be az ajánlatába, akkor nem alakul ki verseny és ez az értékelési szempont okafogyottá válik. 2. V.3.3.: Az esélyegyenlőséget az egymást követő tárgyalások után egy „végső ajánlattétel” lehetősége biztosítja, mely nyilvános bontással jár együtt.” Előzőekre tekintettel kérelmező javasolta, hogy ajánlatkérő módosítsa az ajánlattételi felhívást. Ajánlatkérő a fenti előzetes vitarendezési kérelemre vonatkozó 2011. május 4-én kelt tájékoztatásában az 1. ponttal kapcsolatban közölte, hogy azt nem tudja, hogy az ajánlattevő mi alapján feltételezi a benyújtott előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakat. Az engedélyes tervek készítőjével az ajánlatkérő úgy állapodott meg, hogy az engedélyes tervek felhasználását az ajánlatkérő térítésmentesen biztosítja. A tervek felhasználási jogát éppen azért biztosítja az Önkormányzat, hogy valódi verseny alakuljon ki. Közölte azt is, hogy erre többek között azért van szükség, mert a kiviteli tervek ellenértékét az ajánlatkérő saját forrásból kénytelen biztosítani, ezért számára rendkívül fontos, hogy a kiviteli tervek vonatkozásában is a lehető legkedvezőbb feltétekkel köthessen szerződést.
9
A fentiekre tekintettel ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlattételi felhívásban rögzített súlyszám arányban áll a részszempont tényleges jelentőségével. Ajánlatkérő kifejtette, hogy nem osztja az ajánlattevő azon, a vitarendezési kérelem 2. pontjában foglaltakkal kapcsolatos álláspontját sem, hogy a felhívás V.3.3. pontjában foglaltak nem biztosítják megfelelően az esélyegyenlőséget. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevők kérdéseire a jogorvoslati kérelem szempontjából releváns alábbi válaszokat adta kiegészítő tájékoztatás keretében 2011. május 11-én: 1./ Kérdés: Ki tervezheti az elektromos és tűzjelző hálózat kiviteli terveit, és kinek a költsége? (esetleg rendelkezésre áll, vagy a beruházó készítteti el ezeket) Válasz: Az elektromos tűzjelző hálózatot jogosult tervező tervezheti. 3./ Kérdés: Az ajánlatnak tartalmaznia kell a kiviteli tervdokumentáció elkészítésének költségét, de a dokumentációban nem található a Tervező elérhetősége. Kérnénk a Tervező elérhetőségét megadni, vagy a tervezési díj meghatározását! Válasz: Az engedélyes tervek felhasználását az Ajánlatkérő térítésmentesen biztosítja. Tervező elérhetősége: A. Bt. (P.Z.) Kérelmező a 2011. május 13-án kelt második előzetes vitarendezés iránti kérelmében - a későbbi jogorvoslati kérelmének 2. pontjában foglaltakkal egyező módon - kérte a dokumentáció adatokkal, információkkal történő kiegészítését annak érdekében, hogy a kiviteli terv készítéséhez megalapozott árajánlatot kaphasson a tervezőtől, illetőleg hogy minden ajánlattevő egyenlő eséllyel vehessen részt a közbeszerzési eljárásban. Ajánlatkérő a második vitarendezési kérelemre vonatkozó, 2011. május 16-án kelt válaszában azt közölte, hogy a kérelemből kétséget kizárón megállapítható, hogy ajánlattevő a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kér az ajánlatkérőtől, ezen felül ajánlattevő konkrét jogsértést, esetleg a Kbt. konkrét rendelkezéseire történő hivatkozást nem jelöl meg. A kérelemből az esélyegyenlőség alapelvének megsértésére lehet következtetni, amelyet ajánlatkérő visszautasított azzal, hogy valamennyi ajánlattevőnek ugyanolyan tartalommal került átadásra a dokumentáció, és ajánlatkérő tudomása szerint egyetlen ajánlattevő sem rendelkezik az esélyegyenlőség elvét sértő plusz információval, adattal. Ajánlatkérő álláspontja szerint ajánlattevő elmulasztotta a Kbt. 250. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kiegészítő tájékoztatáskérésre vonatkozó határidőt és az előzetes vitarendezés keretében kívánja a fel nem tett kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdéseit feltenni, amely megválaszolására azonban a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint az ajánlatkérő nem jogosult.
10
Az ajánlattételi határidőben a 2011. május 16-án felvett bontási jegyzőkönyv szerint a következő cégek nyújtottak be ajánlatot: BAU-VERTIKÁL Építőipari Kft. DH-Szerviz Kft. STRABAG-MML Kft. VEKTOR Kft. A jelenléti ív szerint 2 ajánlattevő, az ajánlatkérő és jogi képviselője volt jelen. Kérelmező a 2011. május 18-án benyújtott, majd a jogorvoslati tárgyaláson módosított kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő ajánlattételi felhívásának és dokumentációjának a megsemmisítését, bírság kiszabását az ajánlatkérővel szemben, valamint ajánlatkérő kötelezését az eljárás költségeinek megfizetésére. Kérelmező a jogsértő esemény megtörténtének, valamint a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját az alábbiak szerint jelölte meg: 2011. május 4. (1. számú vitarendezési kérelemre adott válasz kézhezvételének napja) 201. május 16. (2. számú vitarendezési kérelemre adott válasz kézhezvételének napja) A megsértett jogszabályi rendelkezések körében megjelölte a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontját és az 58. § (3) bekezdés a) pontját. A jogorvoslati kérelem indokaiként az alábbiakat adta elő. 1. A tervezés ellenszolgáltatás bírálati részszempontra vonatkozó súlyszám nem felel meg a részszempont tényleges jelentőségének és ezért a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontját sérti. A kérelmező álláspontja szerint a kiviteli terv ellenszolgáltatása csak bírálati alszempont formájában lett volna meghatározható. A kiviteli terv ugyanis az építési költség maximum 3-4 %-a, míg a sérelmezett súlyszám mértéke az ajánlati árhoz képest 30 %-os arányt képvisel. 2. Kérelmező további kérelmi elemként előadta, hogy az esélyegyenlőséget sérti az, hogy az ajánlatkérő nem megfelelő részletezettséggel szabályozta a tárgyalások lefolytatásának eljárási szabályait, e körben külön sérelmezte, hogy a végleges ajánlatok nyilvános bontására nem kerül sor, az ajánlattételi felhívás ilyen szempontból hiányos. 3. A kérelmező az általa 2011. május 10-én átvett dokumentációval kapcsolatban a 2011. május 13-i előzetes vitarendezés iránti kérelmében már jelezte, hogy az engedélyes tervdokumentáció nem tartalmaz kellő információt ahhoz, hogy a kiviteli terv készítésére megalapozott árajánlatot lehessen tenni. A
11
munkára jelentkező új tervezőnek meg kellene tudni vizsgálnia ugyanis azt, hogy az engedélyes dokumentáció, illetve a megtervezett műszaki tartalom, különösen a tartószerkezetek tekintetében a továbbtervezésre alkalmas-e. A kérelmező a dokumentáció vonatkozásában az alábbi alapvető információk hiányát jelölte meg: 3.1. Geodéziai felmérési terv az intézmény területéről. 3.2. Talajmechanikai szakvélemény, melyről a statikai műleírás is említést tesz. 3.3. Tartószerkezeti szakvélemény, melyről a statikai műszaki leírás is említést tesz. 3.4. A kérelmező arra hivatkozott, hogy helyenként a meglévő tartószerkezetek jelentős többletterhet kapnak. Az UNIVÁZ pillérek vélhetően megfelelnek, de a zárófödémként kialakított 6 m-es falköz méretű körüreges pallók, vagy E jelű gerendás födémszakaszok már nagy valószínűséggel nem fognak megfelelni. 3.5. A bővítmény elégséges merevsége még a hagyományos meteorológiai terhekre figyelemmel is kétséges, különösen a szeizmikus alternáló erők okozta igénybevétel figyelembe véve. A hosszirányban csak középre beépített merevítő fal miatt jelentős csavarás is keletkezik a merevítő rendszerben. 3.6. A fenti adatok meghatározása, a tartószerkezeti tervezői nyilatkozatban hivatkozott statikai számítás ismerete nélkül nem lehetséges, illetve hosszadalmas és költséges számításokat tesz szükségessé. 3.7. Figyelembe kell azt is venni, hogy a merevítő mezőket a teherhordó talajig le kell vezetni. 3.8. Tartószerkezeti vizsgálatok az új beépítés utáni terhelt meglévő szerkezetekről (teherbírási határok). 3.9. Akadálymentesítésről szóló szaktervező által készített nyilatkozat és tervdokumentáció (a tender tervdokumentációban kizárólag az építész tervező által készített akadálymentesítési tervfejezet található). 3.10. Út- és közlekedéstervezési tervdokumentáció (átnézeti helyszínrajz, részletes helyszínrajz, és építés alatt forgalomkorlátozás). 3.11. Környezetvédelmi tervfejezet építési engedélyezési tervdokumentációhoz. 3.12. Zajvédelmi tervfejezet építési engedélyezési tervdokumentációhoz. 3.13. Munkavédelmi tervfejezet építési engedélyezési tervdokumentációhoz. 3.14. A felvonó tervfejezet hiányzott, így a kérelmező tudomása szerint 850 kg teherbírású személyfelvonó mellett a 100 kg teherbírású kisteherfelvonó tervfejezete is, melynek az építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát kellett volna képeznie. 3.15. EON engedélyezési nyilatkozat. 3.16. Közműnyilatkozatok. 3.17. Eredeti építési engedélyezési határozat (csak a módosított építési engedély áll rendelkezésre, a szakhatósági előírások viszont hiányoznak). 3.18. Tűzvédelmi tervfejezethez tűzszakasz és füstszakasz határokat értelmező tervek. 3.19. Energetikai számítás.
12
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezés során a kérelmezőnek a dokumentáció fenti hiányosságai miatt előterjesztett kérelmét elkésett kiegészítő tájékoztatás kérésnek minősítette és elutasította. Kérelmező hangsúlyozta, a dokumentáció fenti hiányosságai sértik a Kbt. 58. § (3) bekezdés a) pontját, mivel kérelmező számára az ajánlatkérő elutasító válasza egyben azt is jelenti, hogy csak az engedélyes tervet készítő tervező rendelkezik megfelelő információkkal a továbbtervezés körülményei tekintetében. A kérelmező megjelölte, hogy a fent felsorolt és a kiviteli terv elkészítéséhez hiányzó tervek, szakvélemények, szaktervezői nyilatkozatok, EON engedélyezési nyilatkozat, energetikai számítás, melyek jogszabályi rendelkezések alapján szükségesek a kiviteli terv elkészítéséhez. E körben megjelölte az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet. Nyilatkozata szerint az engedélyes terveket és az építési engedélyt, valamint a felvonó tervfejezetet nem kapta meg a dokumentáció részeként. A kérelmező a jogorvoslati tárgyalást követően az ajánlatkérő által előterjesztett észrevételre akként nyilatkozott, hogy a geodéziai felmérés és a külön akadálymentesítési tervfejezet a 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet értelmében valóban nem kötelező része az engedélyezési tervdokumentációnak, azonban mégis ezek lényeges tartalmi elemek, információk a továbbtervezés, illetve az ajánlat megtétele céljából. Elfogadhatatlan az ajánlatkérő álláspontja, mely szerint amennyiben a kivitelezéshez nem állnak teljes körben rendelkezésre a műszaki tartalmú tender tervek az épületszerkezetekre, vagy a továbbtervezéshez szükséges bármely más megoldáshoz, akkor az ajánlattevőnek az építmény újratervezését kell eszközölnie, melyhez elégséges adatok állnak rendelkezésre. Az „újratervezést” a Kbt. nem teszi lehetővé, mivel ajánlattevőnek kifejezetten az ajánlati dokumentációban megadottak szerinti kell a szerződést teljesítenie. A kérelmező előadta, hogy a dokumentáció fenti hiányosságai, nem megfelelősége miatt ajánlatot nem tudott tenni a jelen közbeszerzési eljárásban. A vele rendszeres kapcsolatban álló tervező cég a dokumentáció műszaki leírásának a jogorvoslati kérelemben megjelölt hiányosságai miatt nem vállalta a tervezésre vonatkozóan ajánlat készítését. A kérelmező előadta, hogy az engedélyes terv készítőjétől ajánlatot kért, melynek ára 8.100.000.-Ft + ÁFA volt. Az ajánlat azt a megjegyzést tartalmazza, hogy a tárgyi kivitelezés körében ténylegesen beépíteni kívánt építőanyagok és gyártmányok ismeretének hiányára tekintettel a teljesítési határidő teljes körűen nem tartható. Ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását az alábbi indokok alapján.
13
Az 1. kérelmi elem tervezési és kivitelezési díjra vonatkozó bírálati részszempontok súlyszámainak egymáshoz történő viszonylatában közölte, hogy a tervezési díj bírálati részszempont 3 súlyszáma - figyelembe véve a késedelmi kötbérre és a jótállásra vonatkozó 1-1 súlyszámot - nem aránytalanul magas. A kivitelezésre vonatkozó ajánlati ár súlyszáma 10, az összes többi súlyszám együttes összege (5) csak az előbbi súlyszám felét teszi ki. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy amennyiben az ajánlati ár tervezési ár részére vonatkozó 3 súlyszámot viszonyítjuk az összes többi súlyszámhoz (12), akkor a tervezési díjra vonatkozó bírálati részszemponthoz kapcsolódó súlyszám nem aránytalan, hiszen az ajánlatkérőnek, mint saját finanszírozásban megvalósuló költségelem minél kedvezőbb teljesítéséhez jelentős érdeke fűződik. Ajánlatkérő számára a tervezési díj kedvező összegben történő elérése ezen okból kiemelkedően fontos, mivel ezt a beszerzési rész kizárólag saját forrásból biztosítja. A 3. kérelmi elem tekintetében az ajánlatkérő kifejtette, hogy a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű eljárásban a Kbt. 58. §-a nem alkalmazható, ezért a dokumentáció műszaki előírásai hiányosságával kapcsolatosan előterjesztett kérelmi elem megalapozatlan. Az ajánlatkérő fenntartotta azon álláspontját, hogy a kérelmező e vonatkozásban előterjesztett előzetes vitarendezési kérelme valójában a Kbt. 250. § (3) bekezdés b) pontja szerint kiegészítő tájékoztatáskérésnek minősül, melynek határidejét a kérelmező elmulasztotta. A Döntőbizottság felhívására ajánlatkérő csatolta az ajánlattevőknek kiadott dokumentáció tartalomjegyzékét, melyben szereplő dokumentumok kerültek az ajánlattevők részére átadásra. Álláspontja szerint az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti tartalommal kell a dokumentációt elkészíteni, nem pedig a kérelem által hivatkozott jogszabályok előírásai az irányadóak. A jogorvoslati kérelem 3. pontjában megadott tételes kifogásokra az alábbiakat adta elő. A jogorvoslati kérelem 3.1-3.3. pontjaira vonatkozóan közölte, hogy a geodéziai felmérési terv, talajmechanikai szakvélemény, tartószerkezeti szakvélemény nem része a Korm. rendelet 1. számú mellékletének. A dokumentációban szereplő helyszínrajz (É-9) egyébként tartalmazza a szükséges adatokat, melyeket a helyszín bejárása során is meg lehetett állapítani. A talajmechanikai és tartószerkezeti szakvélemény az épület hatósági engedélyezéséhez benyújtásra került és az építési engedélyt az ez alapján készült statikai műszaki leírás alapján kapta meg a tervdokumentáció. Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem 3.4.-3.8. terjedő pontjaira vonatkozóan kifejtette, hogy a kérelmezőnek kell az építményt újratervezni a rendelkezésre
14
álló adatok alapján, ha nem állnak rendelkezésre a megfelelő műszaki tendertervek az épületszerkezethez, illetve a továbbtervezéshez. A dokumentációból kiderül, hogy az „E” jelű gerendás födémszakaszok többletterhet nem kapnak. A körüreges födémpallós részek ellenőrzése a felkészült szakember számára rövid idő alatt elvégezhető feladat. Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem 3.5. pontjában foglaltakra előadta, hogy a dokumentáció statikai műszaki leírásából kiderül, hogy az adott építményrész földrengésre is lett méretezve, továbbá a tervezett építményrész szerkezeteinek megfelelőségét bemutató számítógépes ábrákat is tartalmaz a statikai műszaki leírás. A jogorvoslati kérelem 3.6. pontjához az ajánlatkérő közölte, hogy a statikai számítást teljes mértékben számítógép végzi, így az engedélyezési tervek statikai műszaki leírása a szükséges számítógépes ábrákat is tartalmazza. A statikai modell felépítése statikai méretező programmal kb. 1 munkanapot vesz igénybe és a számítógépes modell elemeinek megváltoztatása rövid adatbeviteli feladat. A jogorvoslati kérelem 3.7. pontjához az ajánlatkérő előadta, hogy a mértékadó terhelések nem az épület alapozási síkján keletkeznek a tartószerkezeti szakértői vélemény alapján. A jogorvoslati kérelem 3.8. pontjával kapcsolatosan az ajánlatkérő arra mutatott rá, hogy a kiviteli tervet készítő tervezőnek mindenképpen le kell méretezni a szerkezetet, ugyanis a pontos tartószerkezet és vasalás meghatározása e nélkül nem lehetséges. A statikai modell felépítése statikai méretező programmal kb. 1 munkanapot vesz igénybe és a számítógépes modell elemeinek megváltoztatása rövid adatbeviteli feladat. Az épület hatósági engedélyezéséhez benyújtásra került a tartószerkezeti szakvélemény és az építési engedélyt az ez alapján készült statikai műszaki leírás alapján kapta meg a tervdokumentáció. A jogorvoslati kérelem 3.9. pontja vonatkozásában az ajánlatkérő szerint nem alapos, hogy a Korm. rendelet 1. számú melléklete értelmében az akadálymentesítésről szóló nyilatkozat és tervdokumentáció nem része az ajánlati dokumentációnak. A jogorvoslati kérelem 3.10. pontjával kapcsolatosan az ajánlatkérő előadta, hogy az „Út és közlekedéstervezési tervdokumentáció” a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint nem része a dokumentációnak. A közlekedési dokumentáció közlekedés-hatósági engedéllyel rendelkezik, mely az építési engedélyben is szerepel, és mint „közlekedési terv” a dokumentáció műszaki leírásában szerepel. A jogorvoslati kérelem 3.11. pontjához az ajánlatkérő előadta, hogy a „Környezetvédelmi terv fejezet” nem része a dokumentációnak a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint. A jogorvoslati kérelem 3.12. pontjához az ajánlatkérő előadta, hogy a „Zajvédelmi terv fejezet” nem része a dokumentációnak a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint.
15
A jogorvoslati kérelem 3.13. pontjához az ajánlatkérő előadta, hogy a „Munkavédelmi terv fejezet” nem része a dokumentációnak a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint. A hivatkozott munkarész a dokumentáció statikai műszaki leírásának általános részében a 10. és 11. pontjaiban szerepel. A jogorvoslati kérelem 3.14. pontjához az ajánlatkérő előadta, hogy a „Felvonó tervfejezet” nem része a dokumentációnak a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint. A dokumentációból kiderül, hogy 100 kg teherbírású kisteherfelvonó nincs a tervezett épületben. A jogorvoslati kérelem 3.15. pontjához az ajánlatkérő előadta, hogy az „EON engedélyezési nyilatkozat” nem része a dokumentációnak a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint. Az elektromos energia ellátást a dokumentáció „Elektromos tender műszaki leírás” 2. fejezete szabályozza, mely szerint a csatlakozó kábel cseréje esetén azt az Áramszolgáltató tervezi, így ennek a tervezése nem része a közbeszerzésnek. A jogorvoslati kérelem 3.16. pontjához az ajánlatkérő előadta, hogy a „Közműnyilatkozatok” nem része a dokumentációnak a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint. Ezek az épület első hatósági engedélyezéséhez benyújtásra kerültek, az újbóli megkérésre nincs szükség, a továbbtervezéshez szükséges műszaki információk a szakági műszaki leírásokban és tételes költségvetési leírásokban rendelkezésre állnak. A jogorvoslati kérelem 3.17. pontjához az ajánlatkérő előadta, hogy az „Eredeti építési engedélyezési határozat” azért nem része a dokumentációnak a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint, mivel a módosított jogerős határozat került kiadásra a módosított határozat is tartalmazza a szakhatósági előírásokat. A jogorvoslati kérelem 3.18. pontjához az ajánlatkérő előadta, hogy a „tűzszakasz és füstszakasz határokat értelmező tervek” nem része a dokumentációnak a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint. A tűzszakasz és füstszakasz határok a dokumentáció É-10/1-2, É-11, É-12/1-2, É/13/1-2 jelű alaprajzok és a konszignáció alapján egyértelműen meghatározhatóak. A jogorvoslati kérelem 3.19. pontjához az ajánlatkérő előadta, hogy az „Energetikai számítás” nem része a dokumentációnak a Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint, ez a dokumentum az épület hatósági engedélyezéséhez benyújtásra került. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a fentiek alapján az engedélyezési dokumentáció alapján készült tender tervdokumentáció a továbbtervezésre megfelelő volt és a tervezői nyilatkozat útján is igazolt volt a tervek megfelelősége. A tervezési mérnöki munka során legtöbbször csak korlátozott információ áll rendelkezésre, ettől függetlenül lehetséges a teljes körű, szakágakra bontott tervezési költségajánlat elkészítése. A dokumentációt megvásárló 5 pályázó közül 4 nyújtott be ajánlatot, mely azt igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján lehetett ajánlatot tenni. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a jogorvoslati eljárásban meghozandó érdemi döntéséig felfüggesztette a Kbt. 330. § (3) bekezdése alapján.
16
Az egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű, tárgyalásos eljárás szabályai alapján folytatja le. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. A Döntőbizottság a kérelmi elemek sorrendjében az alábbiakat állapította meg. 1. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező 1. kérelmi eleme tartalmilag 2 kérelmi elemet foglal magában. Egyrészt vitatta annak jogszerűségét, hogy az ajánlatkérő az ajánlati ár tekintetében 2 részszempontot állapított meg, és nem egy részszempontot bontott alszempontokra. Másrészt vitatta a tervezési szolgáltatás ellenszolgáltatásra vonatkozó bírálati részszempont súlyszámát is. A Kbt. 250.§ (3) bekezdés c) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a következő rendelkezések alkalmazandóak úgy, hogy azokban ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni: c) a bírálati szempontokra az 57. §. A Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontja szerint a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni. A Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám). A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja szerint a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és
17
funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka). A Kbt. 57. § (6) bekezdése szerint a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készít. A Döntőbizottság először a bírálati részszemponttal, illetve alszemponttal kapcsolatos kifogást vizsgálta. A Kbt. 57. § (4) bekezdése határozza meg a részszempontokkal szemben támasztott követelményeket. A bírálati részszempont az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló ajánlati tartalmi elemet foglalja magában, melyet értékel az ajánlatkérő a meghatározott ponttartomány és módszer alapján. A Kbt. 57. § (4) bekezdés b) pontja egyértelműen rögzíti, hogy a bírálati részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének a részszempontját. A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjából következően ajánlatkérő az ellenszolgáltatáson kívül is meghatározhatja a további, a közbeszerzés tárgyával, illetve a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatos bírálati részszempontokat. A Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontja tartalmazza a bírálati részszemponton belül az alszempontokra vonatkozó rendelkezést. E rendelkezés alapvetően kimondja, hogy az alszempontok a bírálati részszempont körén belül kerülnek, kerülhetnek meghatározásra. A közbeszerzési eljárások egy részében nem vitathatóan a beszerzés jellegéből következően, pl. áru, egy termék beszerzése, vagy egy építmény kivitelezése esetén az ajánlattevőknek egy ajánlati árat kell, lehet megadni és ez kerül az ajánlati ár részszempont alapján értékelésre. Emellett ugyanakkor számos olyan beszerzés van, amelyek tárgya összetett és az indokolttá, szükségessé teszi, hogy a különböző beszerzési tárgyakra, a beszerzés elkülönült részegységeire, feladataira, más-más szolgáltatásokra az ajánlattevők ennek megfelelően ne egy ajánlati árat adjanak meg, hanem a beszerzés tárgyából, a feladatokból következően többet. A konkrét esetben a tervezési szolgáltatás és az építési beruházás kivitelezése két különböző tevékenység, így a külön árajánlat megtételének megkövetelése nem ütközik a Kbt. rendelkezésébe. Ugyanakkor hangsúlyozza a Döntőbizottság, hogy nem feltétlenül szükséges ez a megbontás, jogszerűnek minősül az olyan ajánlati ár értékelése is - mely általánosan elterjedt és elfogadott egyébként a közbeszerzési gyakorlatban -, hogy egy ajánlati ár kerül értékelésre, mely magában foglalja a tervezési és építési munka ellenértékét. Az már jogi szempontú megítélést igényel, hogy a Kbt. szabályrendszerében amennyiben ajánlatkérő megbontást alkalmaz, ezt miként valósíthatja meg. Az értékelésre kerülő ajánlati tartalmi elem abból a szempontból azonos, hogy ajánlati árat kell értékelni, melyen belül valósul meg az ajánlati árnak a felbontása. Így ajánlatkérő abban az esetben jár el jogszerűen, ha a bírálati
18
részszemponton belül alszempontokra bontja az ajánlati árakra vonatkozó ajánlati tartalmi elemek értékelését. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontját, ugyanis a tervezés költségei részszempontot nem az ajánlati ár alszempontjaként határozta meg. Szükségesnek tartja a Döntőbizottság annak rögzítését, hogy az önálló részszempontként történő feltüntetés a bírálati értékelésre kihatóan nem okoz jogsértést, mivel egyébként megadásra kerültek az értékelés alapvető, annak elvégezhetőségét biztosító elemek is. A Döntőbizottság utal arra, hogy a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. módosított útmutatója 2. pontjában az ellenszolgáltatás részszempont alszempontként történő osztására vonatkozó megállapításokat tartalmaz. A Döntőbizottság az alábbiak szerint ítélte alaposnak a súlyszám tekintetében előterjesztett kérelmi elemet. A Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontja, a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontja mind a részszempontok, mind az alszempontok tekintetében azt a követelményt támasztja, hogy azok tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámot is meg kell adni. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a „tényleges jelentőség” nem szubjektív, hanem objektív megítélést követel meg. Különböző ajánlati tartalmi elemeket magában foglaló rész-, illetve alszempontok esetében összességében kell vizsgálni, hogy megállapítható legyen az adott rész-, illetve alszempont tényleges jelentősége a beszerzés vonatkozásában. Ugyanakkor a Döntőbizottság megítélése szerint körültekintően kell vizsgálni azt, ha az ajánlati áron belül kerülnek alszempontok meghatározásra, akkor milyen tényezők, szempontok alapozhatják meg a tényleges jelentőséget. Az ajánlati ár alapvetően közgazdasági szempontból bír relevanciával, hogy milyen mértékű ellenszolgáltatási kötelezettség terheli majd az ajánlatkérőt. Ezen alapvető szempontra tekintettel, különösen abban az esetben, ha nem egységárak kerülnek értékelésre, hanem teljes ellenszolgáltatási összegek, akkor mérlegelni kell, milyen tényezők alapozhatják meg a közgazdasági tartalmon kívül a súlyszámok meghatározását. Jelen esetben a felek egyező jognyilatkozatából, illetve szakmai szempontból is az állapítható meg, hogy a beruházás komplett ellenszolgáltatásán belül a tervezési szolgáltatás ellenértéke 3-4%-os részt képez. A Döntőbizottság még az egyéb szempontok figyelembevétele mellett is eltúlzottnak, a részszempont tényleges jelentőségét meghaladónak ítélte azt, hogy az ajánlati áron belül a kivitelezés ellenszolgáltatás 70%-os arányú, a tervezési ellenszolgáltatás pedig 30%-os arányú értékelése valósul meg. Így a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontjának a megsértésének megállapításától nem tudott a Döntőbizottság eltekinteni.
19
2. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a kérelmezőnek a tárgyalásos eljárás lefolytatásának szabályai vonatkozásában előterjesztett kérelmi elemét és megállapította, hogy az megalapozatlan. A Kbt. 1. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében az esélyegyenlőség sérelmét vélte megvalósulni az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás lefolytatására vonatkozó eljárási szabályai vonatkozásában. A Döntőbizottság az ajánlatkérői szabályozás áttekintése alapján úgy ítélte meg, hogy az esélyegyenlőség sérelme nem állapítható meg. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívása V.3.3.) pontjában megadott szabályozásában nem korlátozta az ajánlattevőket, ajánlatmódosításaik megtételében, arra valamennyi ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosított. A Kbt. 249. § (2) bekezdés o) pontja megköveteli, hogy ajánlatkérő szabályozza a tárgyalások lefolytatásának menetét. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívásban közzétett szabályozása összhangban van a tárgyalásos eljárásokra meghatározott alapvető rendelkezésekkel. Ugyanakkor a tárgyalásos eljárások alapvető eleme, hogy az annak során az ajánlattevők módosítják az ajánlataikat, adott esetben végleges ajánlat benyújtására is sor kerül. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő szabályozásában nem tért ki arra a kérdésre, hogy az ajánlattevőknek milyen formában van lehetőségük ajánlataik módosítására, végleges ajánlatuk benyújtására, mely hiány miatt e kérdés jogszerűsége sem vizsgálható. A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét, hogy az e kérdéssel kapcsolatos rendelkezéseit a tárgyalásos eljárás szabályai, valamint a Kbt. alapelvi rendelkezései alapján határozhatja meg. 3. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a kérelmezőnek a dokumentáció hiányos tartalmára vonatkozó kérelmi elemét és az alábbi indokokra tekintettel részben ítélte alaposnak. A Döntőbizottság a Kbt. 249. § (5) bekezdése alapján megállapította, hogy az ajánlatkérőnek kötelezettségét képezte az ajánlati dokumentáció készítése, tekintettel arra, hogy a beszerzésének tárgya építési beruházás. A Kbt. 249. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, melyre az 54. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy árubeszerzés és szolgáltatás esetén szerződéstervezet helyett elegendő szerződéses feltételeket közölni a dokumentációban.
20
A Kbt. 58. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A Kbt. 58. § (3) bekezdés a) pontja szerint építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással. A Kbt. 251. § (5) bekezdése szerint az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8., valamint 10. címének a 250. § (3) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezései is megfelelően alkalmazhatók, a nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is a 246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. A Kbt. 54. § (1)-(8) bekezdései szerint az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. (Szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) (2) A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá tartalmazhat az ajánlattevők számára ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. (3) Az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációban történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlati felhívásban előírt – a kizáró okokon és alkalmassági minimum követelményeken kívüli – egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan személy (szervezet), amely az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tehetne alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet lehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes. (4) Ha az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észleli, hogy a dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól vagy e törvénytől, illetőleg a dokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével
21
kapcsolatban a (3) bekezdésben foglaltakon túl többletelőírást tartalmaz, köteles az 56. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen – az ajánlatkérő által pontosan megjelölt – eleme, előírása semmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó. (5) A (4) bekezdés szerinti elem(ek), előírás(ok) semmisnek nyilvánítása érdekében az ajánlatkérőnek az 56. § (2) bekezdése szerint akkor is kiegészítő tájékoztatást kell adnia, ha kiegészítő tájékoztatást nem kértek. (6) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattétel érdekében a dokumentációt ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie, vagy elektronikus úton elérnie. (7) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven – ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is – rendelkezésre álljon. (8) Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a dokumentációt teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették. A Döntőbizottságnak a kérelmező 3. kérelmi eleme és annak alpontjai alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az építési beruházások műszaki dokumentációját az ajánlatkérőknek milyen követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. A Döntőbizottság hatásköre a Kbt. 318. §-ában foglaltak alapján a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok megítélésére terjed ki. A Kbt. végrehajtására kiadott rendeletek meghatározzák a közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentáció kötelező tartalmi elemeit. Így ajánlatkérőknek ezen jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell elkészíteniük a dokumentációjukat. A Döntőbizottság erre tekintettel azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő betartotta-e az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendeletben foglaltakat. A kérelmező jogorvoslati kérelmében az 1-19. tételének tekintetében az állapítható meg, hogy az ajánlatkérő az építési engedélyes tervdokumentáció készítése során beszerezte és felhasználásra kerültek a felmérések (Geodéziai felmérési terv, energetikai számítás, tartószerkezeti vizsgálatok), szakvélemények (talajmechanikai, tartószerkezeti), nyilatkozatok. A kérelmező ezen engedélyezési nyilatkozatokat, közműnyilatkozatokat, továbbá egyes
22
tervfejezeteket (akadálymentesítés, út, közlekedés, környezetvédelem zajvédelem, munkavédelem, tűzvédelem) hiányolta. A Döntőbizottság megítélése szerint e hiányok nem alapozzák meg jogsértés megállapítását. A konkrét építési beruházás tekintetében ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési engedéllyel. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti műszaki dokumentációk műszaki tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szabályozása az építési engedély iránti műszaki dokumentáció kötelező kellékeit határozza meg. E követelmények betartását hatáskörében eljárva az építésügyi hatósági ellenőrzi, melynek alapján adja ki az építési engedélyt. Az építésügyi hatóság jogerős határozatában foglaltakból következően egyrészt elkészültek a jogszabály által megkövetelt vizsgálatok, szakvélemények (pl. talajmechanikai, tartószerkezeti), másrészt az engedélyes tervdokumentációt a hatóság tartalmi szempontból is megfelelőnek minősítette. Hangsúlyozza a Döntőbizottság, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján a kiviteli tervet az építési engedélyes tervnek megfelelően kell elkészíteni, ugyanakkor amennyiben szükségessé válik, fennáll a jogi lehetőség arra, hogy annak módosítására kerüljön sor. A közbeszerzési jogszabályok lehetővé teszik az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások akkénti lefolytatását, hogy az a tervezésre és a kivitelezésre is irányuljon. Ezt tette ajánlatkérő azzal, hogy kiviteli tervkészítési kötelezettséget határozott meg. A már hivatkozott 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet erre az esetre is kiterjedő szabályozást tartalmaz, ugyanakkor kötelezően nem írja elő az építési engedélyes műszaki dokumentáció és mellékleteinek a dokumentáció részévé tételét. Azt követeli meg az 1. § (1) bekezdésben, hogy az építési engedély és annak dokumentációja alapján készítse el az 1. számú melléklet szerinti tartalommal a dokumentációt. A Korm. rendelet általános követelményekre vonatkozó 1/3. pontja szerint a dokumentációt legalább az e rendeletben meghatározott általános tartalommal, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságok részletes tartalmi követelményeinek megfelelően, az egyes munkarészeket a szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni. Az 1. számú mellékletben részletezett követelmények között a 2.2. pont szerint meg kell adni a közbeszerzési műszaki leírást a Kbt. 58. §-a és 190. §-a szerint, valamint a 2.3. pont szerint a műszaki terveket. A 2.4. pont szerint a Kbt. 54. § (2) bekezdése szerinti árazatlan költségvetési kiírás is a dokumentáció tartalmi követelménye. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező, illetve az ajánlattevő rendelkezésére bocsátott műszaki dokumentáció az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet előírásainak megfelel, a 3.14. pont kivételével.
23
A 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet 1. számú melléklete azt követeli meg, hogy a jogerős építési engedélyt kell a dokumentáció részévé tenni. Ez a konkrét esetben a módosított jogerős építési engedélyt jelenti, mely tartalmazta a szakhatóságok által szabott feltételeket. A dokumentáció részeként ajánlatkérő felmérési terveket, tenderterveket, költségvetési kiírásokat, műszaki leírásokat bocsátott az ajánlattevő rendelkezésére. Ezek tartalmazták az egyes munkarészeket szakági bontásban. Az ajánlatkérő a statikai műszaki leírás kiadásával teljesítette kötelezettségét, ez egyébként magában foglalta a talajmechanikai és tartószerkezeti szakvélemény adatait is, továbbá tartalmazta a munkavédelmi kérdéseket is. Ugyanakkor a statikai műszaki leírás tartalmi helyessége a 3.4-3.7 számú kérelmi elemek vonatkozásában nem közbeszerzési jogszabálysértési kérdés, hanem szakmai kérdés. Az építési hatóság az engedélyt kiadta, a felelős tervező a dokumentációt megfelelően minősítette, erre tekintettel azt a kérdést a Döntőbizottság megítélése szerint mind a kiviteli terv készítése, mind a tényleges kivitelezés során a szakmai előírások szerint kell kezelni. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy ajánlatkérő műszaki leírást adott ki a tűzvédelemről, a közlekedési tervről, továbbá az akadálymentesítési tervfejezetről, melyre tekintettel a kérelmező 3.9., 3.10., 3.18. kérelmi elemei sem alaposak. Ezek a műszaki leírások tartalmazzák a kiviteli terv elkészítéséhez szükséges adatokat, továbbá eleget tesznek a Korm. rendelet előírásainak. A 3.11., 3.12. kérelmi elemek tekintetében a Döntőbizottság megítélése szerint a Korm. rendelet 1. számú mellékletének szabályozásából a kötelezettség kétséget kizáróan nem állapítható meg. A 3.14. pont tekintetében ugyanakkor a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem adta ki a 11388-1/2010. számú módosító engedélyt, továbbá az azzal kapcsolatos műszaki leírást és tervdokumentációt az ajánlattevők részére. A Kbt. 58. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a külön építési engedélyezés tárgyát képező személyfelvonóra vonatkozóan, illetve kisteherfelvonó vonatkozásában hiányosan adta meg a műszaki leírását és a tervdokumentációt, figyelemmel a Kbt. 58. § (1) bekezdése szerinti és a 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet 1/1. pontjára ezen kötelezettségét elmulasztotta. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság az ajánlatkérő által kiadott műszaki dokumentáció tekintetében a felvonókat kivéve jogsértést nem állapított meg, mivel ajánlatkérő a Kbt. végrehajtására kiadott 215/2010. (VII. 9.) Korm.
24
rendelet előírásait egyébként nem sértette meg. A Döntőbizottság e jogszabály rendelkezései, továbbá a kiadott tervek, leírások tartalmára tekintettel úgy ítélte meg, hogy biztosított a kiviteli tervek elkészítésének lehetősége, illetve árajánlat megadása. A Döntőbizottság szükségesnek tartja ugyanakkor annak rögzítését, hogy amennyiben ajánlattevő úgy ítéli meg, hogy a dokumentáció rendelkezései számára nem egyértelműek, hiányosak, fennáll a jogi lehetőség arra, hogy ajánlatkérőtől további kiegészítő tájékoztatást kérjen. Ennek keretében egyébként ajánlatkérő a jogszabályi minimumkövetelményeket meghaladó iratokat, dokumentumokat is bocsáthat az ajánlattevő részére. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg a jogorvoslati kérelem megalapozott része tekintetében a rendelkező részben meghatározott jogsértéseket és alkalmazta a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, azaz megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlati felhívásának IV.2.1. pontjának a 2. bírálati részszempontra vonatkozó részét, valamint a közbeszerzési eljárásban hozott azt követő döntéseit. A Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kérelem megalapozatlan részét elutasította. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint, a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság nem tartotta indokoltnak bírság kiszabását, mivel a jogsértés reparálható és az ajánlatkérővel szemben a Kbt. rendelkezéseivel kapcsolatos jogsértés még nem került megállapításra. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
25
A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. június 27.
Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos
Veliczky Gáborné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. HUNÉP Universal Zrt. (4025 Debrecen, Simonffy u. 34-36.) 2. Dr. Bákonyi László ügyvéd (4024 Debrecen, Blaháné u. 2. fszt.5.) 3. BAU-VERTIKÁL Építőipari Kft. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76.) 4. DH-Szervíz Kft. (4028 Debrecen, Tüzér u. 4.) 5. STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30.) 6. VEKTOR Kft. (5630 Békés, Hunyadi u. 11.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
