1. évfolyam.
Budapest, 1907. augusztus ll-én.
32. szám.
CSENDÚRSÉGI LAPOK Szerkeszti és kiadja a M. kir'. Csendőrségi Zsebkönyv szerkesztő-bizotts
ELŐFIZETÉSI ÁRA:
Félévre
Egész évre 12 korona. Negyedévre
6 korona.
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL
3 korona.
Budapest, IV. Egyetem-utcza 4 sz.
A czigánykérdés. -!< .. -!< Most, midőn az utolsó hetek borzalmas esemegint felszínre vetették fl, czigánylcérdést, megmdllltak a Javaslatok, tervezgetések, tárgyalások minden téren s mindenki hivatva érzi magát egy-egy jó tanácscsal szolgální. Időről-időre felvettetik ennek a kérdésnek a megoldása, de az ered mény eddig - ha a napi események forgatil kerültek. Pedig közbiztonsági B talán nemzetgazdászati szempontból is elég fontos ez a kérdés arra, hogy ne mar adjon egy örökké zárj eIben á,lló k érdőj el, hanem végre valah ára komoly cselekvés alakjában adassék meg reá az érdemleges fel elet is. Időszerüuek tartjuk, hogy e ké rdéssel a saját szempontunkból rei is foglalkozzunk. Fájdalom, bosszu évek tapasztalata megtanitott bennünket arra, bogy a hazánk területén uralgott betyárkorszak letüntével közbiztonsági állapotaink már elérhették volna az általános európai ni veaut; ha n em kóborolnáIlJ1k rónáinkon a kiváltságos gonosztevők ezrei, kik vándorigazolványnyal ellátva ott állanak majdnem minden nagyobbszabásu bűncselekmény megett s hereéletüket a személy- és vagyonbiztonság rovására embertársaik fosztogatásával tengetile Állati ösztönük, gyors mozgási képességük, egymásközöt,ti szivós összeköttetéseik, r avaszságuk, nyilván· tartásuknak botrányOS hiányossága és faji hasonlatosságuk, mind olyan tulajdonságok, mely ek képesitik őket arra, hogy a gonosz cselel(m~nyek el követése után a közbiztonság őreinek fittyet hányjanak s mig azok 'folnában nyomoznal!, addig ugyanaz a banda már Baranyában folytassa bünös üzelmeit. És mindezen előny.e:k betetőzéseül védelmébe veszi őket a nálunk oly bUJan fejlödő álbumanizmus, mely a czigány furfangos vádjai~ nuk nagyobb hitelt ád, mint az eskü alatt szolgálo becsületes csendőr kO)Doly állitásának. A czigányok egész Európában el vannak terjedve: Spanyolországban és a Balkán álla~okban. ~gyaránt veszélyeztetik a kőzbiztonságot: de batran állithatjuk, hogy vakmeröségük és veszélyességük sebol annyl:a elfajulva nincsen, mint nálunk, hol nemcsa.k ~z orszag belterületén kóborolnak szabadon, hanem at-atcsapnak
~ényei
a .szomszé.d országokba is, bogy közállapotaink szégyenere ott IS rettegetté tegyék a vállalkozási szelleméről hirhedt "magyar czigányt I> • Kissé bosszura nyult bevezetésünk után foglalkozzunk azon alapelvekkel és módokkal, melyek nézetünk szerint a kérdés megvitlltásánál mint fontosabb n éző p ont,,!! tekintetbe jöbetnek. A hazánkban élő czigányok között, mint a közbizton sági viszonyokra kivéte l nélkül veszélyesek, a kóbor (vándol', oláh) czigányok jöhetnek tekintetbe. Veszélyes ségük fő oka s egyszersmind okozója is a kóbor életmóri, melyet fol ytatnak s mely ellenőrzé süket lehetetlenne teszi. A kóbor czigány születése után sem anyakönyvi, sem egybázi elkönyvelés alá nem kerül, s lJa némelyiknek talán születési vagy haló.lozási anyakönyvi kivonatát ki is váltják, ezt csak azért teszik, hogy csalárd üzelmeilmél felbasználbassák. A kóbor czigánynak csaknem annyi neve vagy csúfneve vaD, a hány vállalkozásban l'észt vett. Adót nem fizet; lratooa csak akkor lesz, ha valamely büncselekménye kö\'clkeztében bozzá· vetőleges badkötelezettségi korban kerül lmrokra. De akkor is rendesen megszökik s ba addig rejtőzött. mig haja megint megoőtt, minden karavánnál védelmet és menedéket talál. mig saját sátoralj ához vergődbetik. Az első feladat tebat az, hogy a kóbol'czigánynak el kell vágni vándorútját, meg kell akadályozni kóborlásait és ruegtagadva tőle minclen vándorigazolványt és idegen belyen való tartózkodási jogot, fel kell hatalmazui a m. Ir. csendőrséget arra, hogy a kóbor czigányt. bárhol találja azt, ha különben valamely büncselekmény elkövetesében nem gyanus, örskörletből örskörletbe üldözze, mig illetőségi helyére nem jut. A lótartást el kell tiltani s az igazoltan nó,la talált lovak az ő javára a községelőljáróság által elarverezendők, II gyanusak pedig elkobzanclók, már csak azort okból is, mert náluk a lovak eltartása, élelmezése csakis folytonos bünözés (lopás és prawarikálás) útján történik. Ezenkivül megtiltandó a czigánynak a sátOI alatt való lakás és kötelezendő arra, bogy a község szél ón telepedjék meg. Mintbogy azonban a vl1ndorczigány eddig mások szer· zeményéből élt s lopásból, rablásból tengotte nyomorult életét, módot kell neki nyujtani arra, bogy a tá,rsadalom hasznos tagjává válva. becsületes keresményéből emberhez méltó életet folytatbl1s8on. S e tekintetben a
37·1·
=======-,===,,==C~S;;E;:::;N;;,D;;;,Ó;;R~S=É=G=I=L=A=P=O=K=====_~_19_07-=-a~U!l~t~e ~.~
társadalomra báramlik az első kötelesség. A társadalomnak kell az előitéletek megszüntetés ével odabatni, bogy a czigány egyonjogu emberi mivoltán~k tudatára emelkedve, megszünjék az a megvetett pana lenDI, a kit csak borközi állapotban érdemesitenek arra s alt kOI is csak ba czi!/ánYP"imás, bogy maguk mellé ültessék s összekocczintsák vele poharukat. Legyen nyitva a czigány előtt is a polgári tár~ada.l~m mindazon alkalmazása, melyre magának kepesItest szerzett. De a kezdet nehézségeinek leküzdésénél a czigány egyéni és faji bajlamaira is figyelemmel kell lenni. Azt igen jól tudjuk, bogya cziglÍny akapától, kaszától, meg az ekeszarvától irtózik; ellenben meg van benne a tecbnikai kézi ügyesség s ép oly könnyen kezeli a pőrölyt mint alkalomadtán az üvegfuvó csövet vagy a fazekas· korong ot is. Ezeket a bajlamokat kell fejleRzteni és rendszerbe bozni, nem pedig avval az álokoskodással érvelni, bogy földmüvelő ország vagyunk, s így a czigányból is földmüvest kell nevelni. Hiszen a magyal' fajnak is, sőt a legtöbb népnek ősfoglalkozása nem a földmüvelés volt. S a hogy a belybezkötöttseg által más fajoknál is kifejlődött a föld müvelésének hajlama, \Így akadni fog az idők folyamán "lég oly czigány is, a ki szivesen felcseréli a pőrölyt IL kapával. De ezt ráerőszakolni nem lehet. Letesitsünk az ország egyes vidékein, ott p. o., hol a batalmas vizi erők még kihasználatlanul törtetnek elöre szabályozatlan partjaik között, állami ipartelepeket. Nem gyárakra gondolunk itt, hol geniálisan megalkoiott gépek automata munkát végeznek s a csekély számu munkás csak arra való, hogy az élettelen munkaeJ'öt l~nyeg telen kézisegélylyel müködésben tal'!sa; hanem kézi ipar telepekre, hol az agy is müködik, de az emberi kéz technikai ügyessége is kenyérkereső munkává tőkésit tetik. A fémipar terén felemlithetjük a lakat,·, zár·, kóscsinálást, a lánczJwvácBolást; a vas- és czinkbádogkészitményeket és az üst-ver ést. A faiparágakból a kosilrfonást, villa·, gereblye-, lapát· és targon czakészitést, a durvább fa.ragó munkákat. Aztán a kákafon ást és szövést. Az üvegfuvást. A korongon készitett gölön csé;rmunkákat. Az asszonyok részére meghonositandó len ne a fonás, hímzés, szövés, fehérnemü és kivált a népviseletben használt nőiruhavarrás. Ez utóbbi által hozzászoktatható lenne népünk ahhoz, hogy a mindinkább terjedő divatos öltözetek helyett megtartaná olcsó és sokszor festöien szép népviseletét. Ezek mind olyan iparágak, melyeket a czigány velesz ületett ügyességénél fogva könnyen megtanul s ha egyszer megtanulta, kiviszi a telepről saját tüzhelyéhez a munkát s a saját családja köréhen annak bevonásával fejle szt egy egészséges háziipart. Egész családok állandóan csak egyes alkatrészek készitésével foglalkozva
abban a legnagyobb tökély t érnék el s a telep feladata. ezután csak a továbbképzés, a mnnka és anyag kiosztása, az alkatrészek összeállitása, az üzleti teendők lebonyolitása lenne. Az ily telepeken szerény munkáslakások és aszük· séges jóléti intézmények lennének l étesiten dők. Inter· nátussal összekötött iskolák, hol a gyermek 10- 12 éves koráig szülei közelében s azokkal néha érintkezve neveltetnék s azután a bázi és kéziipar körül alkalmaztatnélL Nem szabad It czigányt sem megfosztani gyel'm ek á től, mert meg van benne a családi érzület állati iránya ; azt embel'i irányban fejleszteni és nem elfojtani a társadalom feladata. A jobb tehetségű gyerm ekek felsőbb kiképzésben is l'észesitenc1ők lenn ének; papokká, tanitókká neveltetnének s idővel fajbelieik közé visszakerülve azokra bizo nyára inkább hatnának n eme s itőleg, felemel őleg, mint azok, a kik szMmazásra, nyelvre, lelkületre, de főleg együttérzésre n ézve idegenek. Az ily telepek felü gyeletével szintén czigányok lenn ének megbizandók, de máI' nem akóboI' czigányok faj. táj ából. Hiszen akadua elég oly czigány, a ki tisztes. séges fizetés mellett szivesen ott hagyná a nagy bögöt, a klarinettet, a második hegedüt vagy talán a kovacs mühelyt is, bogy beálljon nem rendőrnek, kisbirónak, hadnagynak vagy káplárnak, mert az ilyen elnevezések a czigány előtt ellenszenvesek; hanem hogy beállj on l'ajrllÍllal; vagy csalríd{ó'nck. Persze az ilyen czigányokat nagyon meg kellene válogatni. Alkoholellenes szövetkezettfk az ily telepeken okvet· lenül l étesitendők lennének, mert az erkölcsn emes ités a czigánynál is ott kezdődik, a h ol a szcszesita,l él vezete megszűnik.
Akadnának feles számban oly czigányok is, kik a földmunka (értem ez alatt az árkolást, kútásást , csatorn ázást, töltésbányást, útcsinálást stb.) iránt bajlammal viseltetnek, vagy a kik vályogvetéssel foglalkoznak. Az ilyen czigányokat - két· h árom s több családot It község nagysága szerint a községekben kellene szétosztani s a köz- és magánmunkák ellátására felhasználni. A napról· n apra k ev esbe dő b első cselédek mi zériáin is az által lehetne segiteni , ha mint kocsísokat, in!\BOkat, szobalányokat, arra alkalmas czigányokat alkalmaznánk. Papok, tanitók, jegyzők , földbirtoko sok els ő sorban len nén ek hivatva a czigányt magukho z szoktatni, reá nemesitöleg hatni és benne különösen emb eri mivoltának, de emberi kötelességének érzetét is felk elteni. A kezdet minden esetre nagy mnnkával, nagy n eh éz segekkel s nagy áldozatokkal, is járna; de utóvégre is egykezdetnek már valahára lenni kell s meddő en qu ettezésekkel, örökös javaslatokkal és czéltaJan tervezge tesekkel az ily fontos kérdést megoldan i n em lehet. A belügyminiszteriumban l,ellene egy osztályt létesiteni, mely a dolog iránt lelkesedő szakférfi akból összeállitva a komoly cselekvés terére lépne s a már össze.
CSENDŐRSÉGI LAPOK halmozot t anyag ' I " egy keRz és reáfTs°r:z:~it~~~~~ret,es feldolgozásáv~1 végezne s kivivná magának h , :amog~tot~ munkat közbiztonsági intézmények és id~::~ ~ea cZlVlh:áczió, a m utoiso sorban a cZ lgányok hálá'át is az ' folyton me ~ . altal, hogy megszüntetett egy . . g ,meguJuló 8 folyton napi renden álló k' _ des I : a cZbga'l1yké1'dést. er
Könyvtár akat a csendőrségnek. hta: V"'á g lászló c B .n (l~ rBz'zad oB.
Az ü:ni-ol vasni tudás képezi az el ső lép~st ahhoz, hogy iJ~rklben meglegye n az alap, bogy magát önszorg~lomLol, akár pedi g re ndszeres tanitás mellett egyén,lleg muvelbesse s idő k multával annyi szak- és általan o~ Isme~ettel rendelkezlJ essen, hogy az intelligens elemek soraba tartozzék. Minél tö h~ az irástudók száma arányszerint egy államhan, annál ma gasalJb fokon áll II többi között mű veltség teki ntetében, mert nagyszámu analfab eták egyegy áUam kulturális hátramaradott sagának dokumentumai. Azonban - - hár minden kulturállamban lt főcr.é l az , lJogy az analfaLetak száma mind enféle hathatós eszközzel csökkentesaék - mógis a világ fo lyása, a baladó kor követelményei arra ösztönzik a mind enkori l<űrm á · nyokat, hogy ezen a továbbképzéshez elengedhetetlen alapfeltételen kivül egyéb eszközöket és módokat is el őteremtse n ek és alka lmaztas anak, hogy a kulturá lis fej l ődés folyamata egés zséges al apon hiztosittassék. Ez ért létesittettek és minduntalan fejlesztetnek a népós is métlő iskolákon ki.ül a k ű lönbözö középiskolák, fel s őbb iskolák, akadémiák, egyetemek, szakiskolák és tudományos inté zetek, melyek egy magasabh képzett. ségn ek alapjait, részint pedig az egyes' életpalyák gyakorlatá hoz a hozzáértés elm életi a.nyngát adj ák meg és biztositják az egyén számára. Azo nban mindenkinek n em állván módjában, vagy hajland óságában sem, hogy az in tellectualis képzés ezen magasabb módj ai t és eszközeit kihaszn álja., hogy azok is, kiknek hi vatásukn ál fogva magasabb isko lázlatásra szükségük nincs, az önmü velés eszközeihez hozzaj ussanak s önképzés által intelligentiájuk a kór követelményei szerint n övekedj ék, igen gyakran maga az állam, vagy an agy tá rsadalom tömörűlés utj án részben önállóan , vagy \ltóbhi az állam támogatása mellett teremt el ő kulturális eszközöket, hogy az állam kulturáli s fejlőd ése az egyesek fejlesztése ut j án biztositt!lssék. ilyen eszközök és alkalmakként szerepelnek a majdnem minden községben és városban l éte ző társaskörö k, !I különféle n ép, társas-, kölcsön- es magánkönyvtárak, tudományos és i sm eretterjesztő előadások, felolvasaso k stb. Miután a törvények, l'endeletek <"s utasitások megösmertetéséh ez éB beoktatásához elég az irni-olvasni tudás oly mértékb en, a hogy az a n épiskolákban elsajá-
375
tith ató, a ,c8~ndőrtől normalis physikai és szellemi fejlettsége~ e~ Irn l·olvasni tudáson kivül egyéb el őképzett. ség felveteh feltételül nem kivántatik. .Tanrendszerünk a csen dőr hivatásának sokoldal usága mIatt nem. terJeszkedlJetik ki telj esen az általános ismeretekre s 19! a tudományos művelésre, hanem inkább c~ak a sza~lsmeretek körén belül mozog, mert aszük. seg~s tU~.IllValók h ~l~aza oly nagy, hogy a kevés elő feltetel ~s az Iskola! Idő rövidsége mellett többre kiterJ eszkedm SZ ID te lehetetlenség is. Ez nem jelenti a.zonban azt, hogy a csendőr elfoglaltsága mel~ett egyált.alán ,nem jutna idő arra, hogy a szellemi ?let kl eleglt~essek, mert a csend őrnek, ha haj 1ama .felebreszte.tlk es reászoktattatik, jut némi ideje arra, IS, hogy onszántából és szórakozlÍsból müvelj e magat. E gy ily n agyar ányu testü letnek, mint a ma,gy. kir. csendőrség, az o r szá~ kulturális fejl ő désén ek előseg itésé benlényeges szerepe van és kdl hogy legyen, mert a testulet keretében egyesek által megszerzett általános müveltség minden esetre kihat az állam általános kulturalis fejlettségére az által, hogy a kevésbbé műv elt elemeket a polgári társadalomhól évrő l-évre nagyobb számban szivja fel, a testületben müveli s akármi uton- módon válik az meg a testülettöl, a legalább három évet kiszolgált(1kban már csiszolt, törvénytudó elemeket ad vissza a polgári társadalomnak. De meg a csendőr ség nem lévén külön állam az államban, a testület intellectuális sulya is nagyot nyom a magyar állam kulturális mé rlegelésénél. Az egyes nemzetiségek lakt.a vidékeken pedig, hol az analfabetizmus még jórészt mindennapi jelenség, általános műveltségnek pedig csak itt-ott mutatkoznak jelei, - az egyes csendőrörsök, vagy tiszti alosztályok őrszemei és uttörői kell, hogy legyen ek a kulturali s fejlődésnek annál is inkább, mert igen sok belyütt egyedül a csendörlaktanya az, mely lakóival kulturszigetet képez a hátramaradottság, müvel~tlenség közepette. Ezért felette szükRéges, hogy minden csenrlőrlakta nyában rendelkezésre álljon a könyvtár, mely alkalmas legyen arra, bogy a csendőrlegénység nek necsak szaktudását, banem ezenkivűl általános müvelődését is elő segitse, az önképzésre a hajlamot felébressze, és kielégitse, mert csak úgy lehetséges az, hogy ne az őt környező tudatlanság, hátramaradottság ragadjon rá a csend őne, hanem a csendőrről ragadjon rá az öt környező lakosság ra a felvilágosodottsá.g, vagy a felvilágosodás, önmüvelés iránti vágy és azon tudat, hogya sz ű l őkn ek el ső rendü kötelessége gyermekeiktől nem elzárni a kultu rfej l ődés eszközeit. Nem kö'n nyelmü s meggondolatlan állitás ez; bárki tudbatja, hogy a csendőr nen élhet a laktanyában mint egy szerzetes a világtól elzárva, hanem községében ismeretséget szerez, barátságát keresik s ha a viszonyok olyanok, egyszerü, mondjuk irás tudatlan, kulturailag hátramaradott, de egyébként tisztessége~, kifogástalan
376
CSENDŐRSÉGI LAPOK
jellemü, magyar vagy idegenajku polgárok társ.a~ágára van utalva s ezekkel is érintkezik s okos, felvilagoso dott beszéde, csiszolódott modora, törvénytudása és törvény tisztelete s ebből folyó öntudatossága é8 önérzete, vagy a szolgálati érin tkezések alkalmával adott figyelmeztetései és felvilágositásai jelentékenyen befolyá· solják a vele érintkező polgár egyéniségét. Ámde a csendőr társaskörnek tagja nem lehet, magán vagy kölcsönkönyvtárak kölcsönzési dijait nem birja meg, szerény javadalmazása mellett könyveket alIg sze· rezhet, de ez az áthelyezéseknél is terhére lenne, magánosoktól pedig csak viszontszivesség fejében kaphat könyvet (ha van épen kitől kérnie), a viszontszivességek pedig mindig határosak szolgálatával s igy óvatos is kell, hogy legyen aszivességek elfogadásánál, ezért igen nehéz a helyzete a knltureszközök hozzáférhetésében, hacsak ezeket n laktanyában fel nem találja. Igaz, hogy majdnem minden örsre jár egy napilap a legénység költségén , jár lapunk az átalány terhére 8 van mÍllden örsön már mindenki által kiolvasott néhány kötet szak- és irodalmi munka, cle ezek még nagyon gyengén szolgálják az elérendő úZ élt, mert hisz a kezdetnek csak kezdetei. A létező n éhány darab mű, - mely a csendőrörs könyvtáraknak csak előhírnöke - nagyobbrészt hivatalos kiadvány, mely legénységűDk előszeretetét nem igen nyerte meg 8 mert regények, elbeszélések, iskolás tankönyvek na"ayobb mennyiségben nem állanak rendelkezésre, melyek közül mindenki a maga izlése szerint válogathatna, a legénység nem szokott hozzá a szórakozásból való olvasáshoz, vagy ha a hajlama meg volna is, a már olvasott művek nyomán feléledt tudásszomj át, é rdeklődését nem tudja folytatólagosan kielégiteni s a kevés érdeklődés is megcsappan. A hivatalos uton beszerzett, vagy kiadott szakclolgok, bünügyi nyomozásokat tárgyaló elbeszélések csak akkor h atnak a legénységre jótékonyan, ha azok egyéb a szolgálattal nem kapcsolatos egészen magántermészetü kiadványok mellett, vagy között kerülnek kezébe és a felkeltett érdeklődés táplálása végett vannak kéznél. Ennélfogva az örskönyvtárak megteremtése elsőrendü feltétel ahhoz, hogy az egész intézmény kulturális fejlődése és közvetve az állam intellectuális egyedeinek száma emeltes8ék. A mai örskönYl1táraknak fejl.eszlése azonvall az állam kellő támogatása ne1k.iU leheletlen. Az átalányok ugyanis rendeltetésükhöz képest ma már igen kis összegek, bslőlük e czélra nem marad ugyszólván semmi, de az egyes kisebb adagokban való bevásárlás is nagyon sokba jön s a gyarapodást hátráltatja. A ponyvairodalom kiszoritása végett szükséges, hogy olcsón, de mégis becses müvek szereztessenek be a kincstár terhére minden egyes örs részére, a nagyobb számu legénységgel rendelkező, városi szolgálatot teljesitő örsök, valamint a tanosztályparancsnokságok részére
1907. auguszt us 11.
pedig ezen segély nagyobb mértékben nyujtassék ; s egy bizonyos évi, minden örsnek és tanosztálynak adandó átalány rendszeresittessék, melynek kizárólagos czélja lenne a könyvtár fenntartása és folytatólagos beszerzéBek által annak fejlesz tése. Sokszor halljuk azt az általános él·vet, hogy min· denki mindent az államtól vár, sokszor olyant is, a mit egyesek társulás utján, vagy a nagy társadalom egymagában az állam támogatása n élkül elérhetne s hogy az állam ezen igényeket az államháztartás mérlegének felbillenése nélkül kielégiteni nem képes. Vonatkoztatható-e ezen érv testület ünkre ? Nem! Nem pedig azért, mert úgy az egyes csendőregyén , mint valamennyinek összesége, az egész intéz mény csak erkölcsi tőkében és erényekben gazdag, anyagiakban pedig oly szegény, hogy a létfenntartás kiadásain kivül egyéb anyagi kiadásokra képtelen. De eltekintve ettő l It csendörségn él ezidő szerint az egész tiszti kar és az altisztikarnak mintegy 50 százaléka tekinthető a testület maradandó tagjainak, kik hozzá vannak nőve a testüleihez s a testület fejlődése érdekében anyagi áldozatot is sz ivesen hoznak, de mit eredményezhetne ez az alig számbaveh ető adakozás ebben a kérdésben? Ha ez igy van, könyvtáraink létesitése és fejlesztésére az anyagi áldozat csakis az államtól várható, de mert az állam sem képes mindent és egyszerre nyujtani, bár nincs kétség aziránt, hogy e nyilvánvalóan kuJturczélra s az intézmény színvonalának emelésére mint eddig, úgy a jövőben is a törvényhozás szivesen hoz tehetségéhez mérten áldozatot, szükséges, hogy igényeinket a legkisebb mérvre redukálva kereSsük IL módozatokat, melyek mellett a ezél e l érhető lesz. Ma már léteznek figye lemreméltó irodalmi kiadványok, melyek egyszerü kötésben aránylag igen olcsón kaphatók s felölelik az európai regényirodalom j elesebbjei~, nyelvezetük akár eredeti voltuk, akár magyar forditás révén alkalmas arra, bogy ami igényeinket kielégítse. Ilyen kiadványok vászonkötésben kötetenként egy korona. ál'ban kaphatók s nagyon valószinü, hogy tömeges beszerzésnél jóval olcsólJIJan is megkapbatók lennének. Egy-egy örs részére 80-100, egy városi örs r észére 250-300, egy-egy tanosztály részére legalább 400-500 kötetnyi mu vol na a legkevesebb, a mi momentán is szolgálná a czéJt s rendre szaporitható volna, természetesen úgy, hogy az egyes szárny-, va~y kerületi parancsnQksagok nagyban szereznék be az erre rendszeresitendő általányból a korszerü és megfelelő munkákat. Természetesen, miután az a ezél, hogy minél több mü álljon a legénység rendelkezésére, minden örs részére n em egy és azon művek lennenek megszerzendők, han em minden egyazon járásparancsnokság alá tartozó örs J·eszére külön böző művek. Nincs kétség aziránt. hogy az egesz járásban létéZő művek a járás. parancsnok utján hozzáférhető k lesznek a szomszédos örs legénysége részére is.
1907. augusztus 11.
CSENDŐRSÉG! LAPOK.
Czigányasszonyok--csenaőrkieéretteL
Utban a Szarvas-cBárdához.
377
378
CSENDŐRSÉG! LAPC?~ _
_
_ _ 1~7.__augu8ztu8 11.
Ámde lássuk milyen terbet róna az államra ilyen csendlír /cell hogy bilincseljen, mi alatt a j ál'őrvezető figyelő állásba helyezkedik; lovas járőrnél ellenb en a keretben az eszme megvalósitása? Van átlag 1800 örs, ebben 21 városi örs s van nyolcz járőrvezetö végezze a bilincselést, mi alatt a másod. tanosztály. Összesen kellene tehát 1779 xI00 = 177,900 csendőr lovon ül ve figy el. Én a magam részéről erre azt állithatnám , hogy éppen s 21 x300 = 6300 8 S;x 500 = 4000, azaz mindössze: 177,!lOO+G300 +4UOü = 188,200 kötet, mely, mondjuk megforditva: II gyalog járőrnél a járörvezető, és lovas· il0 fillérrel számi tva: 188,200x50 == 94, 100 koronába járő rn é l - "csak éppen a lovakra való t ekintettel» _ kerülne. a másod-csendőr kell hogy a bilincselést végezze. De mert ily nagyszámu könyvnek technikai elő álli Bizonyithatn ám pedig ezen állitásomat azzal; hogy : tása is sok időt igényeine, de másrészt meg oktalanság 1. A csendőrségi szolgálati utasitás sehol sem irván volna az államtól azt kivánni, bogy lL nagy összeget elő azt, hogy a járőr melyik tagja bilincseljen, szabályegyszelTe bocsássa rendelkezésre, a l<eresztiilvitel 4- 5 ell enesen én sem j árok el akkor, ha a fentiek szerint évre lenne elosztandó, mely esetben egy évre 94,100: 5= bilincseltetek. 18,820 korona kiadás esnék, a mi az elérni kivánt rzélt 2. Mint minden szolgálati ténykedés, a bilincselés is tekintve már nem nagy összeg volna. bizonyos gyakorlottságot követel, eo ipso gyorsabban, Hogy egy ily könyvtár fenntal"tása és fejlesztésére könnyebben és jobban bilincselhet a j árőrveze tő, mint évente örs önként legalább 15 korona, tanosztályonként járőrtársa, ki talán m ég csak a tanosztályban szerzett legaló,bb ,50 korona átalány lenne szükséges, ez magától gyakorlattal rendelkezik. értetődik. 3. Mert talán mégis csak könnyebb dolog tisztes Az igy bozandó áldozat igen sikeresen támogatná távolban, készen vett fegyverrel, egy esetleges támadás végczéljában a kultuszminiszterium aziránYll buzgól- leveréséhez előre jól felkészülten megfigyelő állásban a kodását, hogy a felvilágosodás és müveltség s a magyar bilincselendő miuden mozdulatára felügyelni s szükség nemzeti szellem minél tágabb tért hóditson s ba már esetén rögtön közbelépve, a bilincselendő ellenszegülósi honvédelmi minisztel' ur Ö Nagyméltósága belátta an - kedvét elvenni, mint balkarra akasztott fegyverrel. tehát nak szükségét és kezdeményezte, hogy az aláj fl rendelt félig· medd ig lefegyverzetten, guzslánczczal a kezekben, hondvédlaktanyál,ban az irás-olvasás mestersége az közvetlen közelébe lépni egy gonosztevőnek; azt és irástudatlan legénység között intensivebb oktatásban esetleges társait, - mialatt bátor tekintettel pillanatokra részesüljön, az irástudók részére pedig katonai olvasó. úgyszólván támadásra képtelenn é teszi - a kapkodás termek és könyvtárak rendeztessenek be, csak folytatása és izgatottság legkiseb b jele n élkül gyorsan és úgy leb et ezen hazánk előrehaladását egyaránt elősegitő bilincselni, hogy se túl szoritva ne legyen a láncz, se czéltlldatos intézkedésnek az, ha a fokozottabb ismeretekkel abból az illető a kezét mikor akarja, ki ne búzhassa. és törvény tudással rendelliező csendőrlegénységnek is Ez nagy gyakorlottságot, öntudatos bátor tekintetet és megadatik a mőd, hogy a saját hajlékában müvelhesse fell épést követel; amaz ell enben csak fegyelmezettséget magát, jobban felvilágosodjék s a felvilágosodottságot s annak tudását igényli, hogy a másodcsendől' saját maga körűl terjeszthesse. élete árán is járőrvezetőjét megvédeni köteles. Ezt a Az eszme felvettetett ! Nem az a lényeges, bogy az katonaságnál legelőször tanulja meg minden rckruta, épen itt felbozott módon valósulj on meg, ha,nem az, amazt sok-sok tanulás, hosszu óvek tapaszt!,latai, a már hogy felkaroltassék s ha más uton·módon is, de hazánk megállapodott férfias ön tud at adhatja meg s még akkor és intézményünk kulturális fejlődésén ek előmozditása sem mindenkinek. érdekében mielőbb valóra váljék. Azt, bogy lovas járőrnél a másod·csendőrnek kell bilincsel nie, bizonyithatná az, hogy a lóról leszállt huszár babár a legbravurosabb lo vas is -- magis A járőr melyik tagja bilincseljen p-l< csak egy fél gyalogost ér; a lóról leszállt cdendőr, Irto,: Pfeiffe,' IÚ;"oLy c.endő rsz"zados. dehogy is rendelkezik It gyalog csendőr fÜ"ges égévf\l, E fogósnak tetsző kérdésben Verbó János főhadnagy gydk,orlatkészségév el! Ha már l ' két lovas közül le kell a .Csendőrségi Lapok» folyó évi 29. számábnn egy szállnia egyiknek a lóról, szál1j on le a gyengéb b lovas, ügyesen megirt czikkben úgy adja meg a feleletet, hogy válj ék az amúgy is gyön gébb fél gyalogossá. A jobb két gyalogcsendőrből álló járőr tagjai közül a másod. lovas lován maradva )l:önnyebben elbánhat It ficzánkoló lovával B e mellett a megbilincselendőket is könnyebben • Készsóggel adtunk helyet e közlemónynek, örvendve afölött, féken tartja s ha kenyértörésre kerül a dolog, nem hogy alapunk has~bja.in felvetett egy· egy kórdés általánosabb egykönnyen pottyan le lovár61, jobban fékez, jobban órdeklődós, pöt élónkebb vita tárgyá vá. l.sz. Lapunk kitűzött lő vagy forgatja kardj~t, mint a kezdő csendőr. czélját teljesen csakis úgy töltheti be, ba a fel,.et.tt kérdések megvitatásában - vóleményének szabadon és függetlenül kifeje. Mint ezekből látható, elég számos és megszivlelendő zést adva - a testület minden egyea arra termett tagja rószt érv szól az én n ézetem mellett is: de azért mégis azt vesz. Igy tisztáz6d nak az eszmék s a kritika kohój ából kikerül állitom, hogy e kérdésb en sem n ekem, sem Verbó fő. a szinarany . A szerk. hadnagynak nincs igaza, hanem igaza van a mi .Szol.
1907. augusztus 11.
' CSENDŐRSÉGI LAPOK
A leégett dánosi csúrda.
3RO
OSENDÖRSÉGI LAPOK_ _ _
1907. augusztys 11.
gálati utasitás>l-unknak, mert nem határozza meg, hogy zolj ák állitásomat. Sok esetben észl elhető közö~bösség ki bilincseljen ! Nem köti meg könnyelmüen a kezét és bizonyos foku fásultság is, mely különben saJátságos vonása korunknak . Hogy ennek oka miben rejlik, talán (i/r/bevágó dolgoknál a j árőrvezetönek. Gondolj uk csak meg, hogy mily kiszámithatlan követ- moralphilosophusaink valamikor meg fogják tudni ,. kezményei lehetnének annak, ba például a j áről'Vezető fejt eni. puszt{tn az «utasitásto tartva szem előtt - saját legMint mindennek úgy a bűnnek is az emb eri lélekben jobb meggyőződése ellenére kénytelen lenne egy.g!akorlatlan és igénytelen kinézésű másod- csen dőn-el bIllllcsel- van a gyökere; a jellem n ek egyik változása ez, mely tetni, kinek a megbilincselendő bizonyára könuyobben is szoros egységben áll vele, épen úgy, miként az erény, ellenszegül. Ki tebetné felelőssé abekövetkezendőkért mint nemes tulajdon. Valam ennyiünkben fészl<e van erénynek, bűnnek egy· a járőrvezetöt, mikor ez azt vallja, hogy ő előre látta mi fog történni, azt is tudta, hogy ő vele mindez meg aránt; egyikben nagyobb, másikban kisebb mértékben. Finom emberismeretre van szüksége annak, a ki a nem történbetett volna, de kénytelen \'olt legjobb megjellemek chaoszában képes mag,ít helyesen tájékozni, 8 győződése ell enére betű szerint az utasitást betal-t!tni! A "Szolgálati utasitás" 28. § a szerint «a járőrvezető a ki a képmutatás vastag álarcza alatt képes az igazi az előirt szolgálat l'égl'cliajtd-'úé1'l felelős. A "Szervezeti képet megalkotni az egyesek jellemeről. Tetteinket gondolkozásunk irányitja, ennek fészke utasitás,' Ól. §-a nyiltan kimondja, hogy: «11 csendőr szolgálatát a fennálló utasiLt\sok és e lőJj árói parancsai pedig mindenkor a jellemünkben van. Hogy milyen szerepe van a tettek világában a jellemeknek, azt fejszerint önállóan teljesiti." tegetni szükségtelennek tartom; ki e tárgygyal foglal.Ifindebből J/edig önl.-ént I,öwt!:ezil.-, hog!! ct szu/Uálnt lwzik, mi előbb reájön ene. ,!"lgl'ehajtá.~lÍé?'t {delős jlÍ!'őTueze/őnek M::SlÍl'ólagos jogát Mindezeket azért bocsájtottam elől'e, mert a nyomoképezi esetrőt- esel1'e dönteni cl felett, Ilag!! maga bilinz6nak a nyomozások terén nagy szüksége van arra, cscUen·e vagy e~t n Járőr tri.I'SCÍ?'a, bizZCl. Hagyjuk meg Mt továbbra is a járőrvezetőnek az hogy az egyéni jellem kiabkulását is megfigyelje, ana önállóságát e kél'désben; bizzuk nyugodtan !I, jövőben is különös súlyt helyezzen, mert bonyolultabb esetekben saját belát:isára a saját felelősségére történő szolgálati ennek figyelmen kiviH hagyása meddővé teheti az egész ténykedés t, a mint el tudott igazodni ezen !'l5 éven át igyekezetet, melyet adott esetek felderitése közben a minden járörvezető, úgy el fog igazodni ez után is. nyomozó kifejt. Nekünk, el őljáróknak csak az maradj on kötelességünk Emberismeretre kell szert tennie minden egyes ezutánI'a is, hogy j ó és megbizhatójárőrvezetőket képezzünk nyomoz6nak első sorban is, ennek pedig melegágya. az és neveljünk, kik át vannak hatva a tudattó l, hogy állandó megfigyelés és természetesen a foly/ono H ÖIJsaját felelősslJyükrc legjoú b (wltisuk szerint s öndllóan képzés, mely bőséges meonyiségl)en adja elénk az kell szolgúlGllt,kat leljesileni - a többi magától jön. anyago I feldolgozás, kihasználás és megőrzés czéljából. Az emberismeret, a tapasztaJat és értelem gyarapodásával arányosan növekszi]" nem kivánjuK a gyermektől, A nyomozási képesség. de követe~iük a korostól. Emberismerettel kell birnia a h,ta: j'l'es-zly LU1'únd osendőrb adnag'j'. nyomoz6nak feladata lényegének teljesitésében, czéljai1(j04-. év nyaráu e lap Itasábjain egy kö~leményemnek nak elérésében s nyomozási rendszerének megállapitáengedtetett hely, melyben az inductivlreávezető) nyomozás sában. A kor öl'egbiti a tapasztalatokat, az önképzés fonto ssága mellett foglaltam állást, l
1907. ~UguBztus 11.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
módositja. cselek.edetait, a mit már jónak ta asztalt nem·e hajlik sZlvesehhen ahhoz "P , adtán hel k . ' a ml mar alkalom. y~sne bIzonyult? Hiszen ha különhöző ember módjara mlllden belyes dolog mellett behúnyt szemek . k~~d::ladlla el, ha nem figyelne meg mindent ha a pe on nem okulna, akkor boldogulása elé oktalanul áthághatlan akadalyokat görditene. ~ogy mik szolgáltatjak akitünő detektivek nyomo. zasanal az eredményt, azt apróbb és lényegtelenebb dolgok elhagyása mellett az ő (elismmJsi képességükven, tel'vs~crü, eljárásukban, higgadlságulrban és (áradhat~tlansagul~ban találha(juk m eg. Önképzés, tehát lu~lts, cm?enSmel'et, folytono s és állandó megfiyyelés s~ult,e . s::,eles, lá~köl' és szakismeret után a fenti ek a kwgesuto reszet ama lcép ességeknelc, melyekkel egy 11yomozónalc bintia kell. Ezen képességek okos és tervszerű felbasznalása már a gyakorlat szüleménye, de kifejlesztésük minden kötelességérzettől áthatott ceendőrnek kötelessége volna, bogy felülemelkedve a közepes és átlagos méreteken. képességeivel utat. nyitbatna magának az elismerésbez és példát állitbatna fiatalabb és kezdő bajtársai elé a követésre. Haladás - korunk jelszava. Haladjunk tehat mi is, és hassa át minden egyes csendőrnek lell,é t ama nemes ezél tüze, hogy tekintélyes h elyet vivjunk ki a magunk részére a külföld nyomozói előtt. Dolgozzunk , félre sohastl álljunk és egész lélekkel a kötelességeinknek éljünk. Ha kiküszöhöli a csendőr lelkéből a közömbösséget, n e mtör ő d öms éget és fásultságot, melyeknek káros voltara l egközelebb reámutatandok, viszont, ha It nemes czél iránti lelkesülést és raj ongást a lelkében meghonositja, megvan az, a mire a legmagasabb el ől járóink is oly nagyon törekszenek, a becsület- és kötelességérzettől athatott alap, mely már magában véve is szép reményekre jogosit.
381
Lakatos Rózi (a ki va.U).
József cso~vai és Barta Barczi Lajos ómányi lakosok megtamadtak s CS~jból, csendőrt megragadták és leteperlll akartak. Csaj bók csendőr támadói kezéből maaát kiszabaditotta és Barta Barczi Józsefet sZlUonyá~al sulyosan megsebesitette Barta Barczi Lajos a fegyverbasznalat láttára elmenekült, de később a jarUr :i.ltal elfogatván, ft bil·óságnak átadatott.. Lefegyverezett járőr. Az ungmegyei Antalócz közBégbe~, augusztus 4·én este 10 órakor, N,tgy .János csendőr és Peres ó András próbacsendőrből aUott járőrt Hludvik Ferencz és két fivére megtámadták és a· .iMör mindkét tagjának kardját elvették s azzal a próbacsendőrt, fején sulyosan megsebesitették. Nagy csendőr a támadók ellen .. lőfegyverét használta és Hludvik Györgyöt valamint Polacsek Sándor ungvári lakost sulyosan megsebesitette. A fegyverhasználat után Nagy csend őr KÉPEINKHEZ. a biró lakására ment és ott félelmében agyonlőtte magát. Az eset birói vizsgálat tárgy ává tétetett. A dánosi nyomozás. Ellenszegülés. Nagy-Mihály borsodmegyei községben Heteken at a csendőrség nagy része m ozgósitva volt julius 9l8·án Jonás AndJ'ás mezőkeresztasi örsbeli csendőr a dánosi vérengzés tetteseinek kideritése és üldözése ~!l. örsvezető reudes szolgálat közben a neki ellenszegülő czéljából. De a közönség is szokatlan érdeklődéssel és Uveges Mátyás ottani lakos ellen sznronyát használta, varakozásteljes izgalommal ki sérte a nagy hajszát, mely minel, következtében ez életveszélyesen megsérült, a végeredményében az intézménynek újahb babérokat Czigányok üldözése. A dánosi rablógyilkosságbun termett. Bizonyára nagy érdeklődéssel fog adják. olva- való részességgel alaposan gyanusitott négy czigány, az sóink ez alkalommal közölt képei nket, mely a nagy őket üldöző csendőrség elöl julius 29-én estefelé 3Z hirre vergődött csárda ~omjait . és .. a .n~omozás, valami?t encsencsi hatarban levő,800 hold területü eJ'dőbe menea czigánykisérés egyes Jeleneteit rogzItJ meg a belyszwen ' kült, Üldözésülrel !'15 gyalog és nyolcz 10l'ascsendörrel eszközölt felvételek alapján. Csordás Ferencz jál'l1ső rm ester folytatja. F egyveres csavarg6k felbukkanása. Somogymegye Geszt községében, julius ':l8-an bárom feKvve res csavargó (ne m ezigany) nyolcz r endbeli uetörest kiserelt HIREK. meg. Zsákmnnyuk élelmiszer és egy vasvilla vol t. ~'a r Megtámadott járőr. A borsodmegyei 9mány köz8é~ tózkod ási helyük a geszti erdőség, Elfogatásukra Bezsilla ben julius hó 28-án. a bántapolcsányi orsnek CS~.lbok Klilman főhadnagy vezénylete alatt Osztopán és 1fÚrD)e János csendőr és Danka László próbacsendőrből allott községek be "l4 osendőr összpontosittatott, bucsuügyeleti járőrét este '/. 10 órakor Barta BarCZI
CSENDŐRSÉGI LAPOK
382
KÜLÖNFÉLÉK. Érdekes falu. Izland nyugati partjain.~ 200 év~s Carracsösz falunak mind a tizenhét háza haJoroncsokbol van összetákolva, melyeket a vibar hordott oda. Izla~d szigetének más nevezetessége is van. A kertek és, mezok kerítése azoknak a hajóknak a farakományalból áJI, me· Iyek Izland partjain tönkremeu~ek. Van .. kert, ,melynek egész kerítése drága mahagomfaból vau osszetakolv.a. A tizenhármas szám. Csudálatos dolog, hogy meg a mai nagyon Jelvilágosodott korban. is babonásak az emberek, sőt még ol yanok IS, a kIknel ~ babonár~ való hajlamot műveltségüknél ,fogva al!/f .tetel.ezhetnok Jel: Hogy ez így van, bizonylt!a a p.árlSl .Flgarou cZlmu uj ság, a mely egyIk legutóbbi számaban kedves aprós~got mond el erre vonatkozólag Constansról, a konstantmá· polyi franczia nagykövetrőL Constans egy izben egy.el ő. kelő barátjához volt hivatalos vacsorára. Ép a ~lkor asztalhoz akartak ülni, a nagykövet észr evette, hogy tizen· hárman vannak. Önkéntelenül is nyugtalanság fogta el és a háziasozonynak meg is mondta, hogy mi annak az oka. A háziusszony, a ki nagyon felvilágosodott, művelt nő volt, nevetve csapta össze kezeit. Hogyan . mondta - ön, a művelt férfi is hisz az ilyen dolgokban?Sajnos, így van a dolog, - hangzott a válasz. Nem mond· hatnám ugyan, hogy babonás vagyok, de - Istenem, már oly sok csodálatos dolgot láttam életemben, hogy ... Csodálatos dolgokat1 szakította őt félbe a házi· asszony. Mondjon el hát egyet. - Oh, nagyon szívesen, akár többet is, _ . felelte Constans. - Nem is egyszer, ha· nem sokszor előfordult már, hogy tizenharman ültünk az asztalnál. Én mindig észrevettem ezt, de nem szól· tam, nehogy esetleg elrontsam a többiek jókedvét is. Azt azonban megfigyeltem, hogy az eBtélyt k övető napon rendszerint valami szerencsétlenség érte a házi· asszonyt. A nagykövet látszólagos egykedvűséggel mondta el ezt; de a háziasszony nem n evetett többé, hanem a helyett addig halasztgatta a vacsora megkezdését, a míg akadt egy tizennegy.edik vendég is. Kámforevők. Londonban új divat kapott lábra megi nt: a kámforevés. Egy ujság mesél erről szép dolgot. EgYI'e nő a kámforevők száma, úgy hogy ma már aggasztó kezd lenni. Dél·Amerikából, abol a láz ellenszere a kámfor, kel'ült Angliába ez a szokás.. Tejben, kloroformmal ke. verve, vagy vízben, pilulákban, esetleg ópiummal eszik a kámfort, sokan azonban úgy rágcsálják Bzét szájukban. A. kámfor, akár a többi méreg, kis dózisokban jótékony hatásu. A szellemet élénkíti, kellemes izgalmakat okoz s bizonyos nyugodt lelkiállapotot kölcsönöz az embernek. De később t",ljes levertséget idez elő. Ha szenvedélylyé fajul, valósággal undorodást idéz elő az élet iránt s általános bénultságot okoz.
Szerkesztői
üzenetek.
Névtelen levelekre, továbbá a szolgáhtl.tal kapcsolatos kérdéselr)'e a szerkesztőség nent válaszol. V. cseudÓ ... A bábjáték módjai az J!)()1. évi augu.ztus h ó 4.ón kelt 64.573 SZl1,lllll belüg;ynünis7.teri rendeletben leirva nincsenek. A rendelet R. §-a szerint • Nem adható mv,ed/ly "Italithan oly J~télí; uzésére, melyoél a vú.llaJkozÓ pé~z. vagy t:1rgynyeremény kIlitasba helyez"sével kelti rel a közónséa játé ksze nvedélyét ... frovlÍbLJá ... ~mint a S7.egéllyelJb SOTSll t~dtl.tln,n nép .kizRáklOÍloyolására u-ányul6 szer eocsojátékok, tilosak : l. háb (hordo zha.M). teke báb, '1. golyó, szines go ly ó, ii. balta, szin es baba, 4. 1II00ilOO, 5. marinndli, G birbics, 7. ezéidolHíR (kör, karika vagy JelJlez('zéldobás), 8. sziD (Farb onspiel), számozott szin· ós az "zekhoz haSonló természetű egyéb játékok . . 1'ebát vé lemé. oyiink .zerlot a bábjátéknak akár egy, nkár töhb bnbi",,1 való
1907. augusztus 11.
üzés~re II rendő"; batóság engedélyt ad,;,' nem jogos.~lt. A ne~ tiltott mutntvány ok engedélyezésere kulonben.. egyedu! ~ rend~n
{~~:~~á1ri~~1°:~i~' ;sllné~~p::g~~~~ez;ó~~e~e!~~.tO{l~~~:tZ°S:;D~tf~~~ ~~~á~~~t~i!~t~j~~:~~f~~:!~i :n~:~t!~rm~~~~~\:~:'~l~~a:l(~\t'lvJ~ §~1~~
;'aló lJivatkozássttl,
·szere~csejft.té~ üzéséér~1
batóstÍgook feljolouteJldllk, u
az engedélyt
mmek al apj IlU
II
kh~llitó
hatóság tőlnk
II
kiadott engedélyt VISSZaVonju.
P. H. Ügye a honIédeImi miniszteriumbnn u;ost vaD. eliDtú-
~i~~kal~\I~~~~k ~~~~tl~:~zLee;~r~:~V~.ak kj:~f6a~z fo~~~:~aié~ oye. ügyben adunk választ. A beküldött 10 filléres lielyogót vissza nom küldheljük • így az alapu nkhoz csatoljuk. Ö"s Kúla. Juliusban Palóezi Mihály őrmester nyert UJegbizató..t. L. V. Kiskunlaczbáza. Az előléptetés közlé. e aonak idején elnézésből maradt el. E """munk!>au közöljü l" HOnHtk\füJgyi 7.sanlln.l'. Olva.ssa.. el az ált,. s~o lg. hatíl~·o~. ,-ányokhoz kiaclot! , Pótlék> XI.'T. fejezetének 6. es. ~. pontJa,.t, valmniut az ill. szabályzat 42. ~-"t és m egkapja a J",' ant fol nl,,· gositást. K~ örnlcster. A járásparancsnoksig vezetésé\~el ru.egbizott II saját l
J
rt.?
alkalmat.
J. J. Pch ·idéki. L C"imzete. tizedesi r endfokozatot. 2. E tekintetben a folyó rl'i 77~1- - l6. számu honvédelmi minisz· tesi rendelet 1:1. bekozdó.e világosa.n intézkedik, " mely szorinI az új ,·ends .... ti gnzdóJkodús éjetbeléptekor a fölöslegre a része· seknek igen is van igényük S. S. örsvezető. A polgári állam szolg,Uatból visszalépett csendőrségi egyén, az iJletékszabítlyzat 34. §. 2. pontjának e185 be· kezdéso értelmében a szolt:áJati pótdijra nom tarthat igényt. Ugyancsak az illeték.. ab;,Jyz!\! 30. §. 3--d. pontjának l. hekezdése ertelmében az első tömegbelétre sem tarthat jgéu)'t, mert leszetelósekor tömegjárandúságát megkapta s újbóli vissza· vételekor i smét tömegjogosulttá. vált. Rangszárua a keri.ileti pa.-
r "ncsnokságnál lévén u yil vántartva - itt ismel'etlen_ J. M. örsvezeí5. I. A esendő," járás- és törzsőrm •• terek részére még a ho folyamán szintón rends~eresítve lesz. ~. Az örsparancsnok, ha nös,
ha
nőtlen,
a gazdálkodási könyvet, a
jelzeIt pótlék X1V-I 5. pontj a alapjúD köteles al.irni. lU. M . hatnrs7-éli örsvezo;ő . Az ruaptől<e egy \ljauh miniszteri rendelet alapjúu 60-120 koron,íhRu áilapittatott ",eg. Az első felszálllOlás alkalmávul a vngyoDfeJesJeg a részesek kö:&ött fol~ osztandó, a később llIntatkuzó nyel'eRég azonban akisclott .p()t-
léko 31 . pontja értelruébon nem osztható fel, hallem a 3~. pont. bIm
megjelölt czéll'U, fOl"Ji~a])dó. Az ú.l1alldó nyereség a napi
betét
Májusfa. Az il Felsége :l.ltal u1egkoronlÍztatáAának ·tll. él" fordlllója alkahuából adoH alOnestia a <·édkülolezett.":; teljesitése elöl lUegszökött llfidkiitele;elu-e lIem t.,jed ki. Azok kűl. föld"ől való visszatérj\sük e"otén besoroztatnak. J. 1). örsvozeW B ..földvár. A bekiildött talányolmt köszönjük, l1óháoyat alkalolUadt,ín felll •.• znií.lllnk B. J. ez őrmost,er. A nj'omoz{Lsi esetot némi :itdolgozú.ssa! legközelebb közölji)k. Csak dolgozza rol a többi eseteket iR. Ha Juegfelelök l as7.J1ek, szíveson közöljül>: n.zokat is.
I..Iörincz ~ános örsvezC'tő. J\:ivánságához képest cl la})1ll1k 2~1. számába,n kozölt o/GSilko~f'á.g vagy öngyilkosság. czimö. czikkro vonatkozóla.g o hel yon közöljii k, hogy ön ahban az idJbell Oro~. házá.n nem örsparaucanoli:, hanem csak IL nltíszt ,·oJt. A többl heJyo~ hiteui ~ivó.l)t körühnén~yek ] éDy~gt ele nek lévén, ezek be. lyesbité.ét föló sloge.oek tartjuk.
.T. Z. S. I. N,em kivántatik külön i,kolai képzettség. ~. A"
előll't ezakVlzsgak lotot. le után elnyorheti.
't'. J. csondőr. Ha ozolgálntra alkalmas, felveszik újból, de sz?lg~lati ideje csakis az ,íjaLbi szolgálatba lépés napjától szá. ~~~at~~;" ~~e:z~~lit~~~"6tleuül lóp be, az előbbi .zolgálati
2i••
1907. augusztus 11.
=z... __ -==.:=_.-
===--=-~..:;::::::::::_
_9SENDÖRSÉGI LAPOK
HIVATALOS RÉSZ SZEMÉljlTJ: ÜGYEK. Kineveztetett ; 1907. óvi augusztus h ó l·ével : Egyrd József, VI. BZ. csendőrkel'ületl)eli százados szombathelyi Bzárnyparancsnok. pót8zárnypal'ancsnokk~ a Ill. sz. csendőrk erületlJez: Budapestre.
kant, mindenn emü népfelkelesi szolgálatra is aJkaI. matlan ". Választott lakhelye: Sásd. Kiss Károly. VII. 8Z. csendőrkerületbeli járásőrmes. ter, a megejtett felülvi zsgálat alapján, mint «rokkant népfölk elési fegyveres szolgálatra is alkalmatlan". ' Választott lakh elye: Marosillye. Delik József, V. sz. csendőrkeJ:ületbeli járásőrmester a megejtett felülvizsgálat alapján, mint «rokkant lUin~ dennemü népfelkelési szolgálat,ra is nem alkalm~s". Választott lakhelye: Garamszentkereszt.
Megbizatott : 1907. évi augusztus hó l·é vel: (;risjlrlr József. IV. sz. cse ndőrkerületbeli hadapród· tiszthelyettes, a IL sz. cssndőrkerületbe valo áthelye. zése mellett. az ujmoldovai szakaszparancsnokság ideiglenes vezetésével.
Beosztattak : 1907. évi augusztus hó l· ével: I lu/ján Endre, lli_ sz. osendőrkerületbeli százados, pótszárnyparancsnok, ezen alkalmazása alól való fel· mentése mellett a beJügymi~isztel'ium csendőrségi osz· tályának állományába, a III. BZ. csendőrkerületnél lét· számon felül vezetendő; tová bbá: nuscl/el Lambert, IV. BZ. csendőrkerületbeli főhacl nagy ker ületénél létszám felett való vezetése mellett a bonvédelmi miniszterium 16. osztályának állományába.
Átheh eztettek : 1907. évi augusztus bó l-vel : Némel!ly Ferencz, a li. sz. csendőrkel'ületnél létszámon felül vezetett s II honvédelmi miniszterium 16. osztályába beosztott százados, jelen szolgálltti alkalma· zása alól való felment ése mellett a 1'1. sz. csendőr kerületbe. szárnyparanesnoki minőségben: Szombat· h elyre; N észcíros Iván, VIII. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, nagybányai szakaszparancsnok, hasonló minőségben a VII. sz. esendőrk61'ületbe: Brassóba; [{UI10S Béla, II. sz. csendőrkerületbeli hadnagy, uj· mold ovai szakaszparancsnok, hasonló minőségben a VIli. 8Z. csendőrkerül etbe : Nagybányára.
Okiratilag megdicsértetett : m. kir. honvédelmi miniszter ur részéről: Xillich Pál, III. sz. cs endőrkerületbeli őrmester, egy tüzoltónak saját testi épségének veszélyeztetésével II tüzhalálból való megmentéseért. II
Nyugállományba helyeztettek: 1907. évi augusztus hó l- ével: ... Miklós Péter, m. kir. Ili. sz. csendőrkerületb.eh Jarásőrmester, a megejtett felülvizsgálat alapJán. mmt «rok-
Előléptettek :
J 907. évi augusztus h ó l -ével ; {{uili!.. Vendel, V. sz. csendőrkerületbeli csendőr ez. őrmester, örsl'8zető czimzete~ őrmester'ré'
!{o l'áCl) Mór, Csapó János és fii,s(ös F~rencz V. sz. es 1907. julius hó 25·ével: _S~(/kdl Károly, KulaIla István, Kenyer'es Kálmán, .l\arsai András, f{"v(k~ Sándor, Sal1uli Benjámin, Hat,lo s Márton, Éherl Kálmán, lvJolnál' Gábor, Eicher' lIli· haly, Sle/'lik József, Fejő' Lajos, Sümegi Kálmán. Sándo/' Gábor és Németi/ József, VIII. sz. cse ndőrke· riiletbeli cz. örsvezető IL altisztek, l'al6sáyos ör.s"eze· lőkIcé;
az altiszti vizsgft sikeres letétele után 1907. április hó ;3·ével és a következő rangszámmal : L Dömötör Gyula csendőr ez. örsv., 2. Galali/vosi Péter csendőr, 3. Békési Mihály csendőr ez. örsv., 4. Rayó Flórián csendőr cz. örsv., 5. MÓIIi Albert csendőr, 6. Golyál1 József csendőr cz. örsv., 7. Vass József csendőr cz. örsv., 8. Timá~' Kálmán csendőr ez. örsv., 9. Szobosz7oi Dániel csendőr ez. őrsv., 10. 2'homu :Márton csendőr, 1 L SebeslyJn Gábor csendőr cz. örsv., 12. Fii/'edi László csendőr ez. örsv., 13. ITndics György csendől' cz. örsv., a. Erdél!!i János C!mndőr cz. örsv .. lS. Tóth György csendőr cz. örsv., 16. GOII/.bolai János csendőr, 17. Gl'ünl'alszky Károly csendőr, 18. Szel/t· ,)liklás!! János csendőr CZ. örsv .. 19. Hn,.cú Ferencz csendőr cz. örsv., 20. C;intler János csendőr cz. örsv .. 21. l,-apul5i István csendőr ez. örsv., 22. Oszolyi István csendőr cz. örsv., 23. Matlyok Emil csendőr cz. örsv .. 24. Szerző Gábor csendőr cz. örsv., 25. Kincse, Gergely l ovascsendőr cz. örsv., 26. Rácz István csendőr, 27. L. EOI'ács István csendőr cz. örsv., 28. Málulic", Imre esendőr, 29. Zwla Ádám csendőr cz. örsv., 30. lYajcsa Imre csendőr cz. örsv., 31. Soó.~ János csendőr ez. örsv., 32. Mészer József csendőr, 33. Dobi Istvao csendőr ez. örsv., 34. Cseh Déncs csendőr ez. örsv., 35. Kellesi Gábor lovascsendőr cz. örsv., 36. l\iss Kál· mán lovascsendőr cz. örsv., 37. T'inczc Vandel csendőr cz. örsv.. 38. Kio/ 'ún Oktávián csendőr, 39. Orbdn János csendőr cz. örs v., 40. Pál József lovascsend,őr oz. örsv., 4 L Dobos Dlés csendőr ez. ,örsv., 42. Al'S Sándor csendőr, 4:,. Szenlei István csendőr cz. örsv.,
CSENDŐRSÉGI LAPOK
::184
44. Ilor/'á/h József lovascsendőr cz. Öl'SV., 45. Vereb László csendőr cz. ör8v., 46, Szenilcl' László csendőr ez. örsv., 4·7. lYyikus Mibály lovasesendőr cz. örsv., 4,8. Röklrer'/ Sándor csendőr ez. örsv., 49. Szabó -Tere· miás lovascsendőr cz. örsv., 50. JIlerkol's:::ky András csen dör ez. örsv., 51. Gycne Pál, csendőr cz. örsv., és 52. Takács István lovascsendőr cz. örsv., it III. számu csendőrkerület áJIományában, czúnzetes öl',q'eze/ö II.
uli i,~z/ ekké. Katonai szolgálati ,jellel ellMtatott: csendőrkerületbeli csendőr ez. örsvezető, 1907. évi julius bó lO·én a legénységi IL osztály u katonai szolgálati jellel.
F'ii!öp Lajos V. sz.
Névváltoztatás. A m. kir. belügyminisztel' urnak, 1007. junius hó B-én kelt 60690/VI-a számu engedélye alapján, G!l U kin Radováu. III. sz. eS8ndőrkerületbel i csendőr vezetéknevét "Győr'i" -re; az 1907. évi junius hó 20·án kelt .:'1112 VIa számu engedély alapján pedig Bar'bu Viktol', VIr. sz. csendőr· kerületbeli próbacsendőr családi nevét «lJ-I'IIssói'-ra változtatta,
Háza.sságra léptek: 6t'ál'i Lajos, V. sz. csendőrkerületbeli örsvezető, Donyáli Ilouával, HJ07. julius hó ~2-én, Szombathelyen; Pál Lajos, VIli. sz. csendörkerületbeli cz.
ől'mester,
JJagyal' Annával, 1907. jUJiUR 9·éu, Rakamazon;
nnjdo8!Í
Imre, VIII. sz. csendőrkerü letbeli ez. őrm es ter, Má/hé Etelkával, 1907. julius bó 9·éu, Ófazekas· varsándou.
Értesités. Háromszék vármegye nagyajtai szolgabü'ói bivatalánál az irnoki állással járó teeudők elsajátithatása végett, nevezett vármegye alispánja egy altisztet óhajt próbaszo lgálatra alkalmazni. Az irnoki állás valószinűleg 1008. év január bavában fog megüresedni. Föltételek: magyal' nyelv ismerete szóLan és irásban. Négy középiskolai osztály. Fizetés 14-00 korona és Nagyajtáu 300 korona lakpénz, Erről a,z igazolványos, valami!1t ft tényleges szolgálatuk 12. évében álló altisztek oly hozzáadással értesitenclők, hogy a meunyiben a nevezett hivatalnál próbaszolgálatot telj esiteni hajlandók voln ának, arra legkésőbb folyó évi augusztus 31·ig jelentkezzenek. Egyuttal a honvédségi Rendeleti Közlönynek 1907. évi április hó :!9-én megjelent ,Szabályrendeletek. 14. számában 38:33. elnöki szám alatt közzétett körrendelet előnyeire is Jigye lm ez tetenclők. 9227:3/20. sz. 1907. julius 24.
1007.
aug usz tus-l ~
PÁLYÁZATOK. Egy irnoki állás a nagyhalmágyi járásban. Fizet~,s 1400 korona. Lakpénz 300 korona. Magyar nyelv szoban és irás ban. Négy középiskolai osztály. Arad vármegye fői spánjához czimzett kérvények Arad vármegye alispánjáboz 1907. évi szeptember hó 15-ig , Egy járulnoki állás a d.· lapaczi járáshat óság.náJ. Fizetés 14,00 korona. Lakpénz 300 koroua. Horvat nyelv szóban és irásban. Kezelésben való jártasság. Kérvények Lika-Kl'bava magye föispánjához (Gospié) 1907. évi augusztus hó 27· ig. Egy iskola szolgai állás a Fröbel-féle (VI. ker. állt· tanitóképző intézetnél. Kezdő fizetés pótlékkal 700 IWl·. Természetbeni lakás. Magyar nyelv szóban és irásban. Számolás. Ipari képzettség előnyt nyujt. A vallás- és közoktatásügyi miniszterhez czimzett kérvények a Fröbel·féle (VI. kel'. áll.) tanitóképző intézet igazgatóságához 1907. évi augusztus hó 25-ig. Egy központi hajdui és esetleg egy j ár ási panduri állás Kolozs vál'megyén~L Kezdő fizetés 600 korona. Lakpénz 176 korona. Magyar nyelv szóban és iráshan. Iüirvények Kolozs várme~ye aJispánjához 1V07, évi augusztus hó 25·ig. Két központi szolgai állás Abauj·Torna vármegye néL Fizetés 600 korona. Lakpénz 200 korona. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Tót nyelv beszélése e l őnyt nyujt. Kérvények Abauj-Torna vármegye alispánjához r9G7. - évi sZilptember bó 2·ig. Egy gépkezel6i és egy portási, illetve házmesterí teend6kkel megbizott szolgai állás a budapesti PaAteur-in tézet és kórbáznáL Fizetés pótlékkal 1000, illetve 700 kOTöna. RuhaiJIetmény 100 kOl'ona. A szolgai állásn ál szabad lakás. Magyal' nyelv szóban és irásban. Számolás. A gépk ezelői álláRnál megfelelő k~pzettség. Kérvények a budapesti Pasteur· intézet és kórház igazgatóságáboz 1907. ó"i Qogusztus hó :l1·ig. Egy fogházfelügyel6i állás a kaposvári törvényszéki fogbáznál. Fizetés pótlékkal 14uO korona. Természetbeni lakás. Magyar nyelv s7.óban és irásban, Négy középiskolai osztály. Kérvények ,a pécsi kir. főügyész~ég. hez 1907. évi augusztus hó 30·ig. Egy hivatalszolgai állás a rétsági járásbiróságnáJ. Fizetés pótlékkal GOO korona,. Lakpénz pótlékkal 1 GO korona, vagy természetbeni lakás. Ruha,illetmény 100 korona. vagy természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irás ban. Kérvények a balassagyarmati törvénysY.é k elnökéhez 1907. évi augusztus ~ó 29-ig. Egy hivatalszolgai állás a satoraljaujhelyi pénzügy· igazgatóságnáL Fizetés pótlékkal GOO korona. Lakpénz pótlékkal 180 korona. Ruhailletmény 60 kOrona. Magyar nyelv szóba n és írásban. Egy évi ideiglenes alkalmazás. Kérvények a sátoraljanjhelyi pénzügyigazgató· sághoz 1907. évi augusztus hó 20-ig.
