CSENDÖRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja a M, kir. Csendörségi Zsebkönyv sze, ' kcsztő-bizott s á g a

r,

óvfolyam,

Budapest, 1907. junius 30-án.

2 6. szám,

CSENDÖRSÉGILAPOK Szerkeszti és kiadja a M, kir. Csendörségi Zsebkönyv sze,'kcsztő-bizottsága .

ELŐFIZETÉSI ÁRA: Félé~e __ 6 korona. Egész évre 1 2 korona, Negyedévre

A

csendőrség

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL

3 korona.

Budapest , IV. Egyetem-utcza 4 sz.

városi szolgálata.*

vasuti örs egy örj árata négy órás), mely idő alatt a órai időbö z elöü,t pih en ő]{nek (nagy és középpihcnőJr mindig a laktanyában tartatn ak) betartása mellett az II. őrjáratok annyiszor j árandók le, a meunyiszer csak az A essndőrseg szolgálatát városokban is a resz em adott időn belül ez komoly megfigyelés mellett lehe tfennálló szabályok és utasítások szerint az illető váro. séges, sokra nózve külön jóváhagyo(.t "Különleges határozvá. Szoln okon a követetelményeknél fogva két állan
*A

bevezető közlemény lapunk f. évi 12, e""mában j elenI meg.

2IJ,

3U~

CSENDŐRSÉG! ~~Q!

A szolgálat a mindenkori létszám és a közbiztonsigi viszonyokboz képest osztatik be és kerül a legénységre. Hcndes viszonyu városban egy havi szolgálati órák szlÍma Sl40, mig például az igen mozgalmas Szolnok városban a mnlt évben átlag 304'5 óra szolgálat esett egy csendőn'e bavonként, de mert azóta a létszám nyolcz fővel emeltetett, ezen kivételes megterheltetés jövöben alig fordulhat elő. A hol lovas legénység is van, hacsak különös esemé· nyek ~zt szükségessé nem toszil" a gyalog legénység külterületet nem portyázik, a lovas legénység pedig a külterület pOl·tyázása mellett részt vesz a gyalog legénység belterületi portyázásában is oly mértékben, hogy szolgálati órái a gyalog legénységével kiegyenliWdjenek. 1'ermészetesen erre befolyással van az is, bogy mekkora és milyen a külterület, mennyi a lovasok létszáma, s milyenek a kültel'ületen a közbiztonsági viszonyok, mert a lovas legénységnek feladata első sorban a külterületen megelőző szolgálattal és nyomozások foganatositásával rendet tartani, másodsorban pedig nagyobb zavargások, népcsödületek esetán a gyalog legénység támogatása, s csak harmadsorban a belső megelőző és nyomozó szolgálatban való részvétel. A nyomozások keresztülvitele. bár minden egyes járőr, de a városban szolgálaton kivül megforduló csendőr, vagy altiszt.nek is kötelessége akár panasz, vagy feljelentés, akár megfigyelés útján tÖl'Vénytelenségekről tudomást szerezni, rendszerint altisztek, vagy a nyomozásokban már tapasztalt és kipróbált csendőr öhe biza· tik; azonban a megelőző szolgálatot végző bármely csendőr _ is jogosult, sőt köteles mindazon sürgős nyo· mozó cselekményeket foganatositani, melyek adott esetek. ben a vizsgálat, vagy nyomozás sikere érdekében elodázhatlanok, de ezeknek foganatositása után köteles az esetet örsparancsnokának, vagy helyettesének a legelső alkalommal jelenteni, hogy az a további nyomozással öt, vagy mást bizhasson meg. A nyomozás irányitása mindig az örsparancsnok dolga, ki kell hogy ismerje alárendeltjei képességeit, s e szerint kell bogy adott esetekben intézkedj ék, azaz, bogy mér· legelj e miszerint az eset fontosságához képest csendőrt, vagy altisztet bizzon-e meg a nyomozással és hányat, avagy maga vezesse- e be azt ? A kül örs ökön is, de különösen a városi örsökön áll az, hogya nyomozások helyes irányitása és a legénység kép e~Bégei szeri nt való alkalm azása hozhat csak megnyugtató eredményeket. Miután belterületen a portyázás őrj árati lap nélkül történik, a szolgálat kezelése és ell e nőrzése igen sok gondot ad az örsparaucsnoknak, mert a mint tu dvale vő a uel. területen végzet t szolgálatok nyilvántsl·tására r endszeresitve lévő "Vezénylő lajstrom .. nem t artalmaz oly tüzetes adatokat, mint a külterületen végzett szolgálatokra vonatkozólag a "Szolgálati könyv". A szolgálat ellen őr zése egyrészt ezért okoz több gonelot és nehézséget az örsparancsnoknak, másrészt meg

1907. junills :JII.

azért, mert egy vál'osban az egymás hátán lé vő utczák, terek közepette, s az azokban l étez ő sok mindenféle nyilvános és kéteshirü helyek. mint korcsma, vendéglő, Irávébáz, bordélybáz, mutatványos játékbely, szinbáz stb. stb., de igen sokszor a magánházak is alkalmat nyuj tanak a szolgálatban álló csend ől'l1 ek , hogy oda különböző ürügyek a,latt betérjen , az időt elfecsérelja stb., s ha a csen d ő rben csak egy kevés hajlam van el're, a sok kinálkozó alkalmat ki is ha sználja. Ezért a naponta többszöri ellenőrzés mellett lehet csak nyugodt az örsparancsnok a felől, bogy a s:wlgálat a hel ves mederben folyik. A me~előző szolgálatot leghelyesebb már eleve egy egész napra beosztani, és ezen beosztást, egy meg felelő kéregpapirtáblára fölti-va a tanteremben kitenni , vagy kifüggcszteni, melyből maga a legénység, de az intéző a!tisztek is mindenkor tudni fogják, hogy ld, mikor és bova tartozik szolgálatba indulni és mennyi idő tartamra. Ezt a legénység bamar megszokj a és ösztön szerüleg követi. 'rermészetesen ez csak a sablonos szolgálatokl'l1 vonatkozbat, s ezektől eltéről eg a sürgősen e l ő állott szol· gálati teendő k végzése iránt az örsparancsn ok külön kell hogy intézkedjék. A városi örsön lényeges szerepe van az örsparancsnok minden irányu támogatásában a laktanyaügyeleles csendől'llek, mert részint a j elzett el ő z e tes beosztás, részint a személyes tapasztalata alapj án számon kell hogy tartsa, kiknek van igényük a pibenötartásra, kik ,íllanak külszolgálatban, kik mikor vonulnak be, mikor kötelesek szolgálatba indulni, kik szolgálatmentesek, s mikor kötelesek visszatérni alaktanyába ; a magánfeleket ő igazitja az örsparancsnokhoz, a hol lov8slegénység is van, ott ő köteles gondoskodni, bogyalótáp renc1esen kiadass ék, s ba a lov8slegénység mind szolgálatban áll, de ló van otthon, bogy aló táp rendeltetésére ford ittas sék stb. Miután a legénység szolgálattal mindig kell bogy foglalkozz ék, úgyszólván mindig mozgásban van, jönmegy, mint mébkasban a mébraj, s igy ugyszólván ki van zarva, hogyalegénységnek egyszel'l'e egy parancsot adni lehetne. Ezért gyakorlatban van, hogy az iskolaszobában kifügge sztett táblára minden fontosabb parancs, értesítés krétával fejiratik az öl'sparancsnol(, "agy helyettose által, s mindaddig le nem töröltetik, mig valamennyi csendőr és altiszt az adott viszonyok között. azt el nem ol vashatta. A szolgálat természete hozza magával, hogy tlZ örsparancsnok nem kötb eti magát sem az il'odához, sem az oktatáshoz, banem neki éles szemmel inkább az ell enőrzés szer epére kell suly t helyeznie, bogy mindenről, a mi kint· bent történik, egyaránt tudomással birjoD. Szükséges, bogya létszámviszonyolrhoz képest minden ilyen örsön 4-5 altiszt álljon az örspal'ilncsnok rendellrezésére, kik között a szolgálatkezelés, ü'odavezetés,

CSENDŐRSÉG! LAPOK

1!J07, juniuB :=30= , = = = = =

303

I\.imutatás

a 81tolllOkon és Me1tőtlb'o'/'t elő/oj'duU biíll cselekmény ek1,ot. SzoJllol.on 190;; évben

f----Leset

-- _. - -

~

190(' é b

dH11 i i i il i J"f_"1li -----jl-------'--,---I_---'-:---II-~l__

N e vezet ese n

F elségSthtés

!\Iezőló,'oll

1906 évben

egy6n

eset

egyén

egyén

_. - - - -- ------

A kirlJy, R királyi liáz tngjainak hí.ntalmazása, megsértése Hiltlenség ___ , ---

-- - --_._-._-----. - - -- - - - -- ,- - - - -- lIatósá,;ok s hatósági kö zegek eHeni - -Lázadás

e rűs za l{_

Alkotmány, tijnén~' , hatóság s hatósági közegek eUeni izgatás MagánoBok eUoni erőszak - --

--

- -- - --

Po!g{"'ok választási joga ellen i bÜlltettek 6B vétségel, .Vallás és annl\k szabad gyakorI. ell. ul\utett és vétség Személyes szabadsá,; stb. közhi,'atalnok {.Ital megsó rtése Pénzhamisitás Hamis tanuzás és hamis eskii __ .- -

-

-_._- -- - -----_.- .- _._---------- --

:'1 11

J

---_._ -- .. - -- .-

-~-----

-- -------- - ------

PárvÜldal Testi sél'téB ___ - ---------_._- - - _.- -Közegészség elleni bűn tettek ős vétségek -- -.. - - --87..mélyeB szauad slÍg mogsértése magáns7.omélyek ,Uta·L Levél és távsül'göny titok megsértése __ Titok tiltott felfedezése __ .- - ."-- Magánlak megsértése magánBzamely által Lopás __ ____ 0-'

____

4-

81

114-

81

4-6 12

46

117

117

12 10

60 R

11

11

1!)7

I:;

15

32

2

""

- --------Rablás és zsarolás _______ -..- - -- - -Sikkasz.tás, zártörés és hiitlen ko"el"8 ....... -- - _. --

317

.Jogtalan el.ajátitlÍs .- Orgazdaság és bÜlJ párto lá. Csnlás - - - - Okirath",misltá s .- -- - --- Orvosi és községi hamis bizonyitvúny kiáJJltása és hasz.. nálata ______ - - --

4

_

,."

_. -

29

22

22

--

- --

--_. _. --

- _._ _----Bélyeghami sitás .---- ------Csalítrd és vétkes bukás _. - - - _.... - - -- - Más vagyonának megrongálása __ ---_._---Gynjtogatás, tüzokozás (tüzeset) __ ~-

11 ,

!

Hamis "ád Szemérem elleni bűntett.k és vétségek ____ ______ Kottős házassl1g ______ _ - - -Csali,di állás1'lI vonatkozó büntettok és vétségek Hágalmazás és becsületsértés _____ -... Ember élete elleni büntettek és vétBégek ________ •

1(1

1::8'

7;;

13

21

21

26 1

357

:1l7

:111

5 24

~

3 Hl

10

10

22

':17

112 2

4 :)0

3:;

10

10

3

14

22 7 35 14

45 :j:ll

114 2

10-1 2

G·I

:l7

1\

14

10

H

3~

::8

2

21

15

16

:1r,

:l:,

53

:39

:18

78

40

:}2

~8

34

2(;

17

13

13

14 l:!

44

41

flliG

7R7

VizlÍ.radás okozás n -- - - - - - Vaspályák, hajók, távirdák megrongálása - -: - - - -

Foglyok meg~zöltteté se- - Fegyveres orő eUeni büntettek és ,'é lségel, - - -- - Hivatali és ügyvédi büntettek és vétségek - - - - .Egyéb törvényekbe iHközö birnIettek é. vótségek Kir. júrásbil-ó.ág hntáBköl'ébe utalt kiháglÍsok Kö z igazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágások ~1 158 régi lopási es.t dertttetett ln.

li~3

6-24. ~

19r1


l I

:21 70

:1 15

78G '11-8 1192 246 fi!í régi orguZ dR.Rági e~e t dtlrittctett ki.

15

24

~t.fi

::3~:18

USENDÓRSÉGI L__AP. ~O:;R~=-======-=--=l=()= O í. ju~~s ~O,,,,

301~,~=--=~~-==~~~~=======

oktatás, szolgálat ellenőrzés és a belső· külső rendtartás ". gondját mogoszthassa. Az utóbbi időben honvédelmi miniszter úr O Nagymeltósága rendeletéből folyólag az irodavezetés és oktatás ellátására eay törődöttebb járásőrmester, vllgy őI'mester lett minden b városi örsre beosztva a gyakorlati szolgálat végzése alól való egyidejü felmentés mellett. Rajta Idvül keJl egy altiszt, a ki az öI'sp~rancsno~o mindenféle teendőiben megfelelően heJyettesltem tudja, egy. esetleg kettő másik, a ki a nyomozásokbal1 teljesen otthonos. azokban irányitó szerepet visz, s a hol a csendiírök eredményt elé)'))i nem tudnak, ott a pótnyomozást keresztüJviszi és lehetőleg sikeres nyomozással jó példát mutat. Lovaslegénység jelenléte esetén pedig még egy lovasaItiszt, ki a külterületell a lovoslegényseg szolgálatát kezeli, ellenőrzi, és ált.nlában a külterületen legénységével rendet tarthat. Kellő, mondjuk fölösszámu nItisztek nélkül ilyel1- őrső­ II ön boldogulni igen nebéz. Magától érletődik, bogy az első helyettes. s a nyomozó altiszt, valamint a lovas helyettes helyén csakis oly altiszt képes a teendőket pontosan ellátni, a ki mint külörs parancsnok már jól megfelelt, vagy a városi szolgálatban az ahhoz szükséges ismereteket idők folyamán megszerezte. Ezért téves azon felfogás, hogy, ha egy volt örsparancsnok, ha ilyen helyen alkalmaztatik, mellőztetik, mert ezen alkalmazás és a velejáró kötelesség oly fontos, hogy semmi körtilmények között nem kicsinyelhető, es gyakorlati tapasztalatok nélkül egyáltalán be sem tölthető.

A ki az ily alkalmazást mellőzésnek veszi, vagy magyarázza, az nincs tisztában az ily altiszt feladatköre és fel elősségével; s hogy ezen ferde felfogás szolgálatunknak ál'talmara ne lehessen, tudnunk kell, hogy az ily alkalmazás kitüntetésszámba megy, s az ily helyen huzamosabb időn át alkalmazott altiszteké a jövö, mert a,z önképzésük és gyakorln.ti tapasztalatok szerzésére, csiszolódásukra kínálkozó sok alkalom mellett lehetetlen, bogy vezetöképssségük, ügyessegük és szakképzettségükkel a ln:ilörsbeli altisztek fölött kiem elkedni ne tudnának, s a,l1 nak idején mint járáspara,ncsnokok ki n e váljanak. Á.mde vegyük szemügyre CI mellékelt statisztikai adatokat: E szerint Szolnok vám" területén 1905 évben büntett és vétség e1ő fordult 624. Kiderittetett régi esetekkel együtt 791. (12G'70 %), elfogatott 99, felj elentetett 718 egyén ; - 1906. évben előfordult büntett és vét· ség 746, kiderittetett 694 (93'03 %); elfogatott 68 és feljelentetett 8G8 egyén. Kihágási eset tárgyaltatott 1905·ben 629, kiderittetett 628, ezekért elő vezettetett, vagy elfogatott 196, felj elentetett 978 egyén; - 1906. évben ki· IJágási eset volt 831, kideríttetett827 (99'51 %); ezekért elő­ vezettetett, vagy elfogatott 24·9, feljelentetetL 1264 egyén.

=

lIá1'osúan (itt csak 1905 szeptember l- éve vétetett át a szolgálat) 1906. évben büntett és vétség elő fordult 23 1, kiderittetett 215, (9::l' 120f0) ezekért elfogato tt 21, feljelentetett 153 egyén. Kihágás volt 24G, kiderittetett 24G, ezekért elővezettetett, vagy elfogatott :\ feljelentetett 462 egyén. A szolnoki vegyes örsnek mult évben 133 1 iktató é:j feljelentési könyvében 657 tételszáma, a mezőtul'i örsnek ugyanakkor 702 iktató és feljelentési könyvében 245 tételszáma volt. Megjegyzendő, hogy a kihágúsi esetekről szóló felj elentések, sem Szolnokon, sem Mező· turon nem iktattIltnak külön, h anem csakis II feljelentési könyv és tárgymutatója alapján tartatnak nyilván. Ezen feljelentési könyv, mely az örsön őriztetik, ket· tőztetve számozott lapokat tartalmaz, s benne indigópajJir segélyével minden egyes kihágúsról szóló feljelen· tés egyszerre két példányban állittatik elő, melynek egyike a rendőrhatóságnak küldetik meg, másika pedig az örsön marad, s igy egészen felesleges Ilfelj elenté sek külön iktatás a, mert a ezél, hogy nyilvántartásunk és müködésünk áttekinthető legyen, úgy is el van érveA külön iktatás csak felesleges munkával járna. A m ezőturi örs 25, a szolnoki vegyes örs 19 + 6 (vasuti) = 2G fő legénységgel fejtette ki a fennehb bemutatott igen sikeres tevékenységet. Miután ezen adatok maguktól beszélnek, s. alkalmasok arra, hogy bárki bepillanlást vessen egy ilyen örs beléletébe és nyüzs gő munkálkodásába, de ezek alapján már összehasonlítást is tud tenni akármely érd eklődő két kölönböző viszonyu városi örs müködéee, vagy a más városokban alkalmazott legénység saját örse s a fel· hozott örsök viszonyai között, át kell, hogy térjünk azon tényezőkre, melyek a városi szolgálatra, illetve a leg~ny­ ség beléletére lényeges befolyással vannak. (Vége k öv,) Mez(illÍr

A közrendészet és a nyomozási eljárás. II. A csendörségnek egyes polgárok személye s bátorléte iránti go ndoskodása magában foglalja a veszélyek eltávolitását, melyek a polgár életét, testi épségét, szabad· ságát és becsületet fenyegetik, származzanak azon veszélyek akár valakinek gonosz szándékából, akár vigyázatlanságából, mulasztásából, akár a természeti elemektől és véletlen káros eseményektőJ. Ezen gondoskodás kiterjed a különféle inségek, elemi csapások és egyes személyeket érő balesetek alkalmávali közbenjárásra, és ott, a hol ez lehetséges, segitségre. Ebben nyilvánul a csendőrség emberbaráti tevékenysége. A csendőrségnek kiváló érdeméül szolgál, ha szolgáIa.ti tevékenysége által az elkövetni szándékolt biincselekmények végrehajtását megakadályozni birja, mert hisz a társadalomnak kevés haszna van abból ha a társadalom hozzátartozóin ej tett sérelem vagy kir utó. lagosan büntető elj árásilag toroltatik meg.

1907. junius 30.

CSENDŐRSÉGI LAPOK 305

306

CSENDŐRSÉGI LAPOK

A csendől'ségl"e háram ló ezen kötelességből kifol! ólag a közbiztonság végrehajtó tagjainak gondoskodOl kell arról, hogy azon okok, m elyekb ől büntete ndő cselekmények származhatnak, már c~irájukban elfojtassanak, elhárittassanak. A büntetendő oselekmények minem üsége e tekintetben más és más eljárást követel. Vegyük csak egyszer az életben leggyak rabban elő ­ forduló gyilkosság, emberölósek és testi sél'tések csoportját. Jelentékeny részét ezen cselekm ényeknek a részegség okozza, miért is a cse n dő rség arra ügyelj en, hogya fenti ok a l ehetőségi g elenyésztessék, vagy kOl'látoztassék. Egyik módja a csend ő rség ez irányu tevékenységének a korcsmák és vendéglők ell en őrz ése oly id őben, midőn leginkább szoktak a korcsmalátogatás veszélyes jelenségei mutatkozni, tehát este a záróráig, melynek betartásáról a cs en dőrség nek amúgy is meg kell győ­ ződnie.

Minden alkalommal, hol nagyobb embertömeg gyűl össze, a csen dőrségnek ügyelni kell arra, hogy verekedés vagy vérengzés ne történj ék. Ha mégis elő fordulnán a k ilynemű zavarok, akkor a cse n dőrségn ek kötelességében áll közb elépni, a fő czin­ kosokat és buj togatókat eltávolitani, ellenszegülés esetén elfogni, a többieket pedig leinteni, reábeszélés által lecsillapitani. Alattomos és veszélyes fegyverek hord ása, r obbanó anyagok készitése és birtoklása tiltva lévén, az e tekintetben kiadott hatósági rendelkezések ellenőrzése egyik móilja annak, hogy az élet és testi épséget fenyegető veszélyek elhárittassanak vagy következményeiben enyhittessenel" A legbiztosabb módja a megelőzésnek a csendőr gyakori megjelenése vagyis a helyes porty ázás] rendszer, mely ha meglepől eg, váratlanul történik, mindig elrettentőleg hat. Hogy a közutakon utonállók, zsiványok által a közbiztonság ne veszélyeztessék, a szakadatlan portyázás a legczélravez etőbb eszköz, mert csakis ez által lehet a felügyeleti területet a gyanus emberektől megtisztitani · Nálunk erre, sajnos, még nagy szükség van, példa erre a most letárgyal t szenzácziós rétsági gyilkossági bűnper, mely azt demonstrálja, hogyarablóvilág Magyarországon még mindig kisért és n em szűnt meg t eljesen, a mint nem is szünik meg soha, mig csak a művelts ég, az elégültség a legalacsonyabb társadalmi rétegekben talajt nem talál. Zsiványbandák keletkezésének elháritására czélszerü intézkedésekre van szükség. Ide tartozik, hogy azon források eltávolíttassanak, melyek henyeségre és csavargásra alkalmat szolgáltatnak, tehát a munkátlanság, a munkától való irtózat, a mi a czigányainknál és hozzájuk hasonló elemeknél tapasztalható. A czigány, a csavargó, a koldus kérésböl él, még jó,

ha azt a tisztességes polgárok önként nyujtják és ada koznak olyan oknak is, kik bizony azt meg nem érdemlik mert ha ezt nem teszik, a különben nagy számu in~yenélők maguk veszik ki sarczukat és szükségletüket meghaladó károkat okoznak. Legsz embe ö tlőbb ez ott és oly időben, a hol és a midőn teri tett asztal kinálkozik a társadalom számkivetett páriáinak, tehát bőtermő vidéken, terméskor. A társadalmi törvényeket és szokásokat magvető, a társadalmon kivül é lő, nem elégszik meg azzal, hogy szükségleteit kielégitse, hanem rombolási vágyát kielég itendő , ok nélkül nagyobb kárt idéz elő. Így például a gyttmölcstolvaj nemosak a fa termését dézsmálj a meg, hanem ágakat tör le; a takarmányt olvaj az érő gabonát kaszálja le és nem éri be az ut mentén burjánzó füvel és így továhb. Az utonállá s megakadályozására ininyul, hogy a csendőr minden gyanns embert megállit, főleg éj idején, mely tudvalevőleg nagyon kedvez az ily termoszetü bűncselekmények elkövetésének, és ba a gyanust igazolásra szólitja fel. Főleg a határszéleken kell ezt alkalm azni, mert ott leginkább nyilik alkalma a külfölddel szomszédos államokban meg nem tűrt egyének beözönlésének. Mérhetetlen a haszna ezen ellenől'zésnek, ha meggondoljuk, hogy nemcsak a veszélyes elemek bejövete· Iének lesz gát vetve, hanem a bűnb en megfogamzott ivadékok üzelmei is lehetetlenné tétetnek, mert alig lehet tagadni, hogy a bűnt az utódok öröklik, az sokszor a másod, harmad, sőt tizedizigleni leszármazottakban jelentkezik a természet örökké titkos t örvényeinek megfoghatatlan és kimagyarázhatlan módjának megfelelően.

Különös figyelemben kell a csendőrségnek részesiten i a zsibárusokat, a háza,lókat, kik a legkülönbözőbb ürü· gyek örve alatt tolakodnak be a házakba, a viszonyok kikémlelése czéljából. Minden előre megfontolt bűncsplekmény tervszerűen hajtatik végre_ A mint az épitőmester tervrajz után épiti fel a házat, a hadvezér terv szerint intézi a hadjáratot, a tőzsdeügynök a börzemanővert, azonkép a gonosztevő is minden nagyobb vállalatai t az észszerü kivitelre alapitja, melynek kiinduló pontja a helyi viszonyok kikémlelése. Miután pedig az utazó, tar tózkodási belyét minduntalan változtató gonosztevő, leginkább vendégfogadókban tanyázik, ezen helyekre éber figyelmet kell forditani, nemkülönben oly helyekre is, melyeket a társadalom ellensége előszeretettel látogat, például erdő­ részeket, malmokat, m észégetök, pászLorok, halászok tanyáit, kik többnyire egy követ fújnak és segélyére vannak a törvényen kiviU állóknak ~ Ne mulassza el a csendőr Boha ~'zirkálásai alkalmával ezen helyeket meglátogatni, okszerűell tudakolódzni, magát megkedveltetni és meg fogja látni, hogy műkö­ dése nem lesz meddő. Nagyon sok dolgot fog meg-

1907. junius 30.

CSENDönSÉGI LAPOK

udnl, a mi n eki, ha nem is azonnal, de később hasznára lesz. Nem lehet eléggé h angsúlyozni az ismeretség szerzését. Sohasem szabad elmulasztani az alkalmat, hogy a csendőr az emberekkel megismerkedjék. .

3U7

Isme retlentől ne várjon felvilágositást.

Ez a nyitja az eredményes szolgálat teljesitésének. 'fermészetesen nem szabad megfeledkezni a gonosz~evö4 czinkosltiról: az orgazdakról sem, kik n élkül a gODosztevl;ík csnk fe le munkat végezhetnéI\ek.

Az 189B-bau lebontott legrégibb pesti húz udvnrll.

A fővárosi wuzeulll olajfestmi·uyek-tol"méből.

Alkalma erre elég van, szo lgálatban és azon .. kiVÜ~. . Min él 'több embert ismer, annál jobb: Becsuletes es gonosztevőt egyaránt, egyszóval m.indenk.t tlld meg, a Minél több bizalmasa van, annal toube mire szüksége van.

i

Az orgBzda lelke a rabló- és tolvaj világnak. . ök et Ö ösztökéli, sel"kenti a gonosztevőket. Ellá~Ja . tanácscsal, pénzbeli segitséggel és védelmet nyuJ~ nek1k üldözéseknéJ, mert hisz tudja, hogy a gonoszte:vo ne~ fog á.rulója lenni, kiméli őt, ha hurokra lS kerul

308

CSENDŐRSÉG! LAPOK=~_-=-=--o ___ ~ _-=---= ~ 19~. junius ilO.

és igy ő élvezi a gyümölcseit annak, mit a gonosztevő keservesen, sokszor élete, testi épsége és személyes szabadsága koczkáztatásával, tehát mindenesetre drága áron szerez meg és ép oly könnyelmű módon harácsol eL A csendőrség iparko~jék a gonositevők és czigányok csú fneveiről, azoknak ismertető j eleirő l, személyleirásáról stb. tudomást szerezni és arról, hogy boI szoktak leginkább mégfordulni, kiknél tartózkodni. Ha a gonosztevőkről, gyanusakról fénykép van, azt be kell szerezni és az örsön gyüjteni, egy kis albllIDot létesiteni, mert nem lehet tudni, mikor lesz arra szükség. A magam részéről, mint praktikllsan kipróbált eszközt csak ajánlhatom, hogy minden csendőr vezessen magának egy kis előjegyzést, melybe minden egyes ellenőrzés alkalmával beirja, mit tapasztalt a gonosz~ tevőnek, a gyanllsnak házánál. Megkésziti a pontos személyleirását, bejegyzi a magán viszonyait, a vagyoni állapotát, összeköttetéseit, rokonságát, miből gyarapodott stb. és ezen előjegyzés igen sokszor hasznára fog neki lenni, mert nem mindent lehet soká fejben tartani és akárb ányszor csak ezek alapján [lehet megbizható felvilágositást adni a hatóságoknak. Minden, a mi a gyakorlati közbiztonság terén mozog, legyen praktikus és ne bürokratikus. Ezért a világért sem volna szabad a gyakorlati közbiztonsági szolgálatot külső formákba önteni és sematikusan intézni. Ha valahol, úgy itt van a tere az egyoni gondolko~ dásnak és rátermettségnek. Semmi irodai czafra,ng és ellenő rzés. Fő az eredmény, mely nélküllétünk és positiónk elvesztené lét· jogosultságát. A csendőrségnek, sajnos, nincs többé már joga köröz· tető leveleket kibocs!i;j taní. Ez a hatóságok dolga. Azt mondtam sajnos, mert nin cs meg a közvetlen· ség és oka enn ek, hogy a csendőrség nem hatóság, csak végrehajtóközeg. Helyes, de ennek nem volna szabad lúzárni, hogy csupán az elmélet, a szürke elmélet kedvéért, agya· korlati szempontok háttérbe szorulj anak. De ezen nem lehet segíteni, ezért legalább arra lrel! törekedni, hogy ezen intézkedés hátrányai csökkentessenek. Ez pedig úgy érhető el, ha a csendőr a feljegyzései alapján, adott esetekben a hatóságot megbizhatóan informálja és rendelkezésél'e bocsátj a azon adatokat, melyeknek segélyével a keresett személy vagy tárgy felfedezése elösegittetik. Minél pontosabb ez, annál több kilátás van az eredményre. Nem eléggé lehet hibáztatni, mily könnyelmű és mily felületes módon történnek a körözések.

A jó Istenen kivül senki sem akadb at nyomára az üldözöttnek, lopott, rablott vagy elveszett tárgynak, ba csak a hatóság által közzétett leirásra van utalva.

A kutya kutatása embernyomok után. Az a kérdés merült fel, hogy miként lehet a kutyát bűnösök nyomozására, eltüntek felkutatására stb. cred-

ménnyel alkalmazni? Erre a kérdésre csak a követlrezők kel lehet válaszolni: ha a kutya emberi nyomok felkutatás lÍra kí van képezve. Hogy a kutya erre hogyan képeztessék ki, az alábbiak· ban ismertetjük: Mihelyt a fiatal kutya megtanult apportálni, akadályokat eltávolítani, a vizből tárgyakat előhozni és vezetőjét megszokta, megkezdjük vele a tulajdonképeni gya· korlatot emberi nyomok felkutatására. Ennek el őgyakor · lataként felhasználhatjuk a jelentések vitelét, feltéve, hogy ez helyes módszer szerint lett beolrtatva, illetve a küldönezutak gyakorlásánál alTa ügyeltünk, hogy a kutya jól lent tartsa a fejét és megszokta szaglási érzékének folytonos használató,t. Ajánlatos a kutyát erre a gyakorlatra már 5 - 6 hónapos korában rászoktatni. Enn él figyelembe veendő, hogy minél könnyebbek kezdetben ezek a gyakorlatok, annál biztosabb az ered· mény, ennélfogva vigyáznunk kell, hogy ezen gya korlatoknál a kutya ki ne fáradjon. Az első gyakorlatoknál ajánlatos, hogy a kutya előtt jól ismert személy, leginkább maga az idomító, a kutyát a gyakorlat megkezdése el őtt megczirógassa és néhány falat hussal kedveskedjék neki, azután pedig úgy, hogy a kutya lássa, eltávozik, még p edig széllel szem· ben és gyepes talajon. Ezalatt a s egitő mindaddig szijon tartja, míg az idomító (kezdetben 50-100 lépesnyire) úgy elbujt, hogy a kutya ne láthassa. A kutya most már eleresztve, kénytelen lesz az idomítót, mivel maga előtt nem látta, szaglálás utj:í.n keresni. Ha a kutya kezd etb en nem találja meg az idomitót, a gyakorlatot uj ból kell megkezdeni, melynél most máI a segéd "keresd!1> felhivás Bal a kutyát a Bzíjnál fogva nyomon vezeti, míg az idomitóra bukkannak. Különösen kezdetben nem szabad a feltalált idomitónak fukarkodni az elismeréssel. Ily módon agyakorla· tot nehányszor megismételjük, míg a kutya megszokja" hogy a keresésnél orrát lefelé tartsa. Ha már egyszer addig haladt, hogya fej ét lefelé tartva, szaglttszni kezd, akkor előmenetele minden gyakorlatnál fokozódik és csakhamar magától is megtalálja az idomítót. Agya· korlatok most már fokozatosan mind nagyobb távol· ságra, egész három kilom éterig kiterj eszthetők. Ha ez a gyakorlat már jól be van tanitva, akkor a segéd buvik el és őt ker esi meg a kutya. Ennél agya· korlatnál is előbb kisebb távolsággal kell kezdeni ' és csak fokozatosan nagyobb és nagyobb távolságokra át· térni. Ha a gyakorlatok jól mennek, a segéd a kutyát

1907. junius 30.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

Részlet az ol ..jfestwények A

fővÁrosi

«vissza!" parancsszóval újból az idomitóhoz küldi, ki kez detben ott az utvonal vége felé dicsérő szavakkal a kutya elé siet és megérkezésekor, úgy mint a segéd az elküldés alkalmával egy kis huss al jutalmazza. Ha a kutya ezt a gyakorlatot kisebb területen már pontosan végzi, akkor itt is áttél'ünk fokozatosan nagyobb területre. Ügyelnünk kell, hogy a gyakorlatok sikertelensége elkerültessék, miért ajánlatos, hogy egy gyakorlati óra alatt mindenkor csak egy ilyen küldönczutat (ide· oda menetelt) gyakoroltassunk a kutyával. Most már minden ilyen küldönc,Z utra a kutya nyakába fü ggesztett táskába, a kutya által is láthatólag egy kis czédulát teszünk és ezen szavakkal «vidd a jelentést" bocsátjuk utjára. Nagyon természetes, hogy a kutyán ak azon egyént, kinek a jelentést viszi, ismernie kell és in dulásnál ennek nyomára kell a kutyát vezetni. Ha a kutya a jelentést elhozta, vegyük át a czédulát, hagyjuk a kutyát, különösen' hosszabb utaknál és melegebb időszakban, kissé pihenni, mielőtt ezen szavakkal «J elentést vissza" elbocsátj uk. Ezzel az emberi nyomok felkutatásához szükséges elő­ gyakorlatok befejezést nyertek és csak most következn ek a tulajdonképeni gyakorlatok. Ezt azzal kezdjük, hogy a segéd valamely tárgyat nem nagy távolságra elvisz, azt leteszi es azután visszatér az idomitóhoz, mire a kutyát a segéd nyomán a látott tárgy felkutatására és "elveszett, keresd" szavakkal annak elhozatalára küldjük.

309

termébő!.

OlllzeuOlból. Ita a kutya kezdetben nem tudná a .parancsot teljesiteni, akkor az idomitó nyomon vezeti egészen a letett tárgyig és utasitja ennek felvételére és visszavitelére. A2. idomitó ezután a kutyával együtt menve, utközben valamely tárgyat elejt és azután a kutyát ,vissza, keresd, szavakkal annak felkutatására és elhozatalára visszaküldi. Ha azokban a gyakorlatokban a kutya már elég biztosan dolgozik, akkor a gyakorlatokat megint a segéddel kezdjük meg, míg ezekben is pontosan végzi feladatát. A távolságok itt is a kutya tanulékonyságához mél'ten fokozatosan nagyobbittatnak. Közben megkisérehink valamely tárgya,t anyomtól félredobni, még pedig elő­ ször a széliránnyal szemben, majd a szél irányában és enne~ megkeresésére küldjük a kutyát. Ha a kutya mindeme gyakorlatoknál kielégitő előhaladást tanu sit. ,\,ttérhetiink egy teljesen idegen segiiő nyomának és ez által eldobott valamely tárgynak felkutatására. Itt is elengedhetetlen feltétel a gyakorlat sikerültéhez, hogy a kutyát nyomra vezessük, illetve, hogy a kutyát olyan helyről bocsássuk el, a hol a kel'esendő nyomát megszaglálhatta és így ennek alapján indulhat kutató utjára. Eme gyakorlatokat is eleinte kisebb távolsagra és szél ellen végeztetjük, hogy minden sikertelenségnek elejét vegyük. Gsak lassan tél'ünk át nagyobb távolságra és végre szél irányában végeztetjük II gyakorlatokat, hogy a kutya minden körülmények között biztosan végezhesse feladatát. (Vége köv.)

3t~ --:====-=- =

~

KÉPEINKHEZ. A

főyárosi

JUuzeum.

Foló há 9-án nyilt meg a fővárosi muzeum, mely ismét eay érdekes és tanulságos gyüjtemén:l;nyel gyampitotta ~ főváros nevezetességeit. - _ Az ;~~ .muzeum a főváros multj án ak történelmi emlékel~ ~y,uJt.otte, egybe: Különösen gazdagok a Mátyás-korabeli Időből szarmazo emlékek. Szebbnél-szebb festmények egész csoportja tünteti fel korbűen ama nagy történelm L korsz~kn~k a fővaro ssal kapcsolatos eseményeit" A nagybecsu ~aJ­ képgyüjtemény szemléltetőleg mutatja be, a legaprob,b részletekre kiterjedőleg Buda és Pest régi állapotát, ~s fokozatos fejlődését valamint a két "város e~yesltese ­ ből keletkezett főváros rohamos eloh~ladásat" Festményekben látiuk iit megöröki~ve "a fováros. r,egebbl, most már nagyobbára csak emlekbol va~y fO~,~asok?ól ismert nevezetesebb épületeit. - Az egesz gyuJtemeny hü tükre Budapest fejlődésének a, mohác~i vösztől kezdődőleg, l'aJában érd emes a megtelüntésl'e,

HIRER. Megtámadott örsvezető. Dömsöd pestm~gyei .községben junius l6·án este félnyolcz ómkol' Ba!"ym Albe:t és Astyi/ál! Dániel cz. örsvezető~et s~ol gu.lato n klv~ négy polgári egyén megtámadta. es Banyal, ~rsv~zetQ t két szurással könnyen megsebesJtette. AslYllIm orsve· zető a támadók ellen kardot használt és azok közül kettőt sulyosan megsebesitett. Meglőtt csendőr. A Zemplénmegyében levő Zemplén· szuha község határában Csincsa Gábor szolgálatban állott csendőrt egy eddig ismeretlen tettes fegyverből hátba és fejen lötte, azután fegyverét és járőrtáskáját elrabolta. A meglőtt csendőr támadóját karddal fejbe vágta. A csendőr sérülése sulyos, de nem életveszélyes, A tettes után erélyes nyomozás indittatott. Felhőszakadás. A nógrádmegyei Kazár· és Mátraszele községek, valamint a mizserfai bányatelep határában junius l5-én délután 2-3 óra között felh ősza ­ kadás volt. A leomló viztömeg a mizsefai bányavasutat öt kilométer távolságban megrong9J.ta, Kisterenye község végén a törvényhatósági uton volt kőaJapu hidat pedig elsodorta. A közlekeaés a megrongált uttestek belYl'eállitásáig mindhárom helyen szünetel. Emberben vagy más javakban kál' nem esett. Sztrájkok, A Dunagőzhajózási társaság tulajdonát képező és a mecsekszabolcsi örskörlethez tartozó három köszénbányatelep mintegy 2000 munkása junius 19-én bérharczba lépett. A netaláni zavargások vagy más törvényellenes cselekmények elfoj tása, illetve meggátlás ám a Vasas és Somogy nevü bányatelepeken egy-egy öt főböl álló különitmény állittatott fel, a mecsekszabolcsi örs pedig 15 főre felemeltetett. A járási fő szolgabiró és illés százados, pécsi Ezárnyparancsnok a helyszinén vannak. Rendzavarás eddig nem fordult elő. - A szamosvölgyi vasut ré~zvénytársaság dési mühelyének 60 munkása junius l5-én béremelés követelés ével sztrájkba • lépett. A rendre csendőrjárőrök ügyelnek. Veszedelmes tolvajbanda, A gömörmegyei ~lsászuha községben mult hó 28·án öt pásztor ember, miután az ottani korcsmában 29 palaczk sört elfogyasztottak, az ottani erdőben legelésző sertésnyájra támadtak és miután fOl'gópisztoly löv~sekltel a kondást elriasztották, a

"ból 18 darab sertést 170 korona értékben elbaj-

~I~~k. A kiküldött nyomozó járőrn~k sikerült ,fárasz~ó

üldözés után az öt pásztort elfo gm ,es a serteseke~ lS megkeriteni. Az elfogott hevesmegyel pásztorok a bIróságnak átadattak. Ugylát~zik.,,, hogy egy veszedelmes, régóta és rendszerese~ mukodo sertés tolvaj banda lett ezzel ártaJmatlanná teve.

KÜLÖNFÉLÉK. Ujitás a táplálkozásban. Hi~~hede dá~ orvos. érdekes könyvet írt a táplálkozás reformjaról. Szermte ,mmdenek: előtt teljesen sutba dobni való a so~ feh~r!e tar~almu táplálékról szóló régi tétel. Igen k~ves fehel'Jé~el IS b~­ érhetjük, Véleménye szennt a legegeszségesebb etei a zs~­ l'OS, vagy vajas kenyér. Emel~ett ehetunk ,?urgonyát es gyümölcsöt, továbbá kevés saJ,tot, ,d arát, .fozeléket - de semmi esetre se együnk hust es ne Igyunk szeszes italt, kávét, teát, vagy más mérget. Hi.ndh,edeés a családja sokáig éltek e reczept szerint és semml b~Juk~t nem érezték sőt az Ol'VOS határozottan érezte testi erej ének gyarapodását· és később igen nagy f~radalma~ .is könnyen elviselt. Hindhede energikusan vlsszautasItJa !lzt az elle~­ vetést is, hogy ez a táplálkozás rövidesen nagyon ~s megunttá válnék; az ő étele semmi es.etre sem untatJ,a az embert. - Csak mire megöregszünk, akkona tamtanak meg bennünket élni - panaszkodi~ H!ndhede és bizony nem ok nélkül. A dán orvos azt klvánJa, hogy az egészség ápolásának ,tana ~ leg~lső tárgy l~gyen ,az iskolában. Igen el'ősen tiltakozlk Hmdhede a bő táplalkozás ellen és mindenekelőtt ajánlj a a mértékletességet az étkezésben is, A meleg délebédet egészen törölni akarja, vagy legfölebb csak ~egf~lelő összeállit~st engedne meg. Egyébként annyi blZtOS, h ogy Hi~d~ede rendszere Dániában nagy feltünést keltett és máns Igen sok követőre talált, Szakácskönyve fogy, sőt vendéglök is nagy számmal keletkeznek, a melyekben az ő módszere szerint főznek. Az általa legegeszségesebbnek mondott ételek olcsósága igen sok hivet toboroz n eki. Kopenhágában már vannak éttermek, a melyekben mintegy tizenöt koronáért egész hónapon át ehetik az ember. Kmönösen a szegény diákfiatalság körében sok a Hindhedeista. A mi az orvosokat illeti, ők még nem tudnak tisztába jönni a kollegájuk tanításával. Általánosságban tartott intéseket megkoczkáztatnak ugyan, de Hindhede alapelvei még sérthetetlenek. Mindenesetre azonban a Hindb ede követelte mértékletesség az evésben csak ajánlatos lehet. Különösen pedig Dániában, a holIlz emberek inkább tönkreeszik, sem mint tönkreisszák magukat. A könnyek és a bakteriumok. A könnyek árjának élettani hatása, úgy látszik, abban áll, hogy az emberekben testi és szellemi megkönnyebbülést okoz. Eddig legalább ez volt az általános fölfogás. Ujabban azonban Lindahl doktor, a mint egy kopenhágai orvosi lap jelenti, arra a főlfedezésre jutott, hogy a könnyek II baktériumokra föltétlenul pusztító hatással vannak. A könynyek az ugynevezett geny -baczillusokat, a melyeknek kipusztítása más módon úgyszólván leh etetlen volt, teljesen megsemmisítik, erejüket elveszik, mig ellenben a tüdőgyuladás csiráira semmi hatással sincsenek. Lindahi doktor egy kis edénybe könny cseppeket gyüjtött egybe, borszesz-lángon fölhevítette és arra a meglepő eredményre jutott, hogy ez után a proczesszus után a könnyek elvesztették baktériumöl ő erejüket.

~S~RSÉGI LAPOK -

Szerkesztői

üzenetek.

Névtelen levelekre, továbbá" szolgálMtal lcal'csolatos kérdésekre a szerkesztőség n euI válaszol.

.S. P: ooon<1ör. A mosta11i mogi.l1apitns a lkalulá\'al a köz~az. dalkodas vUgyOlllÍt !<épező nlaptőkénck öSBzeg6t megllll.lad.l és elosztás a rI. kerülő 68szegnek önre eső részére igényt tarthat. J.... J. c,enaő ... 1. New. 2. Igen .

-=::....:._--~-:.:::..-_----=

HIVATALOS RÉSZ. Örsök lo\' asitása. A m, kir. III. számu cse n előrk e rül et kalo csai és jasz. apáti· i gyalogörsei, UJ07. jun. hó l ével, ]ovasittattak.

• ~~:~~el1éki öreg zSaJHlár. Névtelon levelekre nem vála-

SZEMÉLYI ÜGYEK.

S.:

őrmester. Ha a nősülés a férj nyug(lijazlÍsa után történt, az oz,·egy nom tarthat Igényt nyugdij ra.

H. A. c~endőr: A j ~rőr\'eze:öi jelvény, a mint azt már maga az elnevoz&s 18 kIfeJeZI, kizárolag arra. \lan l'endelve h a ,

~zolgálatban

álló járörnek

vezetőjét szemlélhető mód~n ~s"~el~

l.~erte ••e s ~nnélfogva csakis a járörnek, az őrjárati lapban is el~I~, vezetŐje ~ltal ~i.elhetö szolgálatban; még akko? is, ha

kül~blben annak J/Í:ről:laröa IS el van lM"a j árör"ezetöi jelványnyel, hogy egy Járörnek csak ogy vezotőjo lehet, természete., hogy & másod ~sendőr Jeve"zi " szolgálat tartamára a jelvényt. Szolgálaton kivul azonban mlDdenlwl' viselheti. Mag~tól értet6daOll l eveendő a jelvény a járőrt,.rs által akItOr is, ba a jál'őrnek őrsvezotő a vezetője. 1), csendőr. I. Nem képez hivatalos helyiséget 2. Ezt kértlezze Illeg It szakaszparanosuokát61. &lIIW!

J:

Döntés. A HalitSztörveny 2:3. §." szeript a halfogáshoz haBz, n'>lt háló sz om ei négy centiméteméi .zilkebbek nem lehetnek. Ez alntt a szom alatt olyan négyzetet kell árteni, melynek min. den oldala 4 cm. Ha ezt a szemet köriilmérjük 16 cm."t kapunk, mert 4><4 = 16. Utllluhttó. Leghelyesebb, ba a legközelebbi polgári iskoJlí..llOz fordu l, hol mindenro szívesen adnak ]'észletes felvilágosítást. Stcier ltatárszéli csendőr. I. O1\'assa el a határrend5rség szervezéséröl sz61ó 1903. évi VIII. tc"ikket és az orre vonatko· zólug lundott v';grnhajtási ulasilá.t, valamint, lapunk w. évi 4. szhmáball . • A hatúrrendől'ség' czim alatt l,özölt czikküuket. Bzekben meglalálja II kivnnt felvitágositást. ~. Senkinek, mert törvény"e ütköző cselekményt képez. A kérdéses levelet nem kaptuk meg. K. M. Az igényjogosults~gi bizonyitvány, esetleg hiteles mlÍ· solatán ak melléklése feltétlenül szükséges. A hivatalos uton be· nyujtott kérvén yekhez ezenkivül nem szűkséges más okmányokat csa.tolni. A korra uézvo a. 4U év n. maximum, de v&nnalt olyan állások, It melyeknél m",. a 35. év képezi a korhatár\. 'rIlI'ÓCz"ölgyi csentlőr. Joga van költsé:::einek megtéritését követelni. Leghelyesebb, ba az ügyet ügyvédnek "uj. át. V. J. volt csendőr ez. örs vezető. A törvény értelmében nincsen igénye (l,Z igazolványra. P. B. cseutlőr. A foly6 évbeu 11em lesz felvétel. Sch. M . csendőr. 1. A felsoroltak mind magyar nevelt. 2. Lehetsége • . l .. Gy. Ha nagykoru. llJindenesetre c"ak beleegyezésével tel· jes itb ető a kérelem. Azonban po lgári állaUli alkalmazásra csakIS 12 évi szolgálat, illetve igényjogosultsági igazolvány alapJAn púlyúzh rü. Óva intjilk, a meggondolutlan lépéstől. Édes anyját neD is segithetj, esetleg idővel megn8sü1ve, magához IS veheti. Sz. S. örsvezető. J. Franklin·TÍlr"ulat Budapest IV. Egyetem· u. 4. sz. 2. Olvasea lapunk ez évi 24. számóban ,Pócsi z~and6.~ •. \lal< küldött ilzenetet. 3. Kérheti B llIeg is kapja, ha beJga"oIJ~. hogy 0" óltal pl. valamely befektetés stb. utján, a megállJetéset

lll:

jO~J~~v~:to;:th;!j:~dőr.

Ha a sérülés láthatóan sulyos ,te,sti "",.té.t kópez, akkor a feljelentós minden köriihnények kozott megtoendő.

311

EJÖléptettek:

Vctl6sái/oS

örsu~zetőklié:

1907. j~ius hó 16·ával a m. kir. L számu csendőr­ kerületnél : Fazekns Imre, Borcsa Mihály, Bol',~ Márton, Ki.<s Ferencz III., Pap Miklós, Rácz János, [(o l'ács Sámuel, i)[aTosi Győrgy, Veres József, Bagi József, f.iwe1!czi Arpád, Kovács Domokos, Kedves Lajos, Sülő József, Salamon Nándor, Bedő Ferencz, BO'i'os Imre, Czin/.os József csendőr czimzetes őrsvezetők ; 1907. junius hó l-ével a m. kir. III. sz. csendőr kerület nél : Szabó Gábor, fIuszál' József, Lol/olr Rezső csendőr­ czimzetes őrm es terek; POllg6 János, Nagy János. C.
Lovaglási jutalomdij.

Baráth István, II. sz. csendőrkerületbeli őrsvezető részére, az általa 1903. évi szeptember hó 16-tól, 1906. évi október bó :l1-ig lovagolt, 6l/740. sz. szolgálati ló után illetékes három darab 10 koronás arany lovaglási jutalomdij folyósittatott. Katonai szolgálati jellel való ellátás. ki\'. 1. sz, csendörkerület állományában : G'ípsz Sándor cz. őrmester 1907. évi január hó 21., J\olcza Viktor örsvezető január l·én a II. osztályu, A

lll.

továbbá május hó 24·én Szőcs Mibály, járásőrmester az

I. osztItlyn és naldzs Imre, csendőr cz. örsvezető ft II. osztályu; a m. kir. III. sz. csendőrkerület álloroányliban: Kiss Ferencz járásőrmester, 1907. április hó 11·ével az 1. osztályu; Jurin István őrsvezető, f. évi május hó 28· ával ; Fel-e1'ICZ Sándor csendőr cz. örsvezető, f. évi máj us hó 28-val; Kiss Lőrincz cz. őrmester, f. évi fabruM hó U·vel; Veszelinou Sebők cz. őrmester, f. évi február hó 13-val;

:~12

CSENDŐRSÉG! LAPOK

1907. junius 30.

=--=======.=============-=-=-_-_=-:-= _- ",---=c-== lIencdek Mihály cz. örsvezető f. évi múroz. hó ~5·vel ; SOll/ogyi János örsvezető f. évi junius hó l·vel a IL osztályu legénységi katonai szolgálati jellel láttattak el.

N évváltoztaM,s. A m. kir. IjeHigyminiszter 1907. évi május hó 30-án kelt 55837/VI-a számu engedélye alapján, Csulea Demeter, IL számu csendőrkerületbeli ez. örsvezető veze· tékn evét «Biró,,·ra ; a folyó évi május hó 18·án kelt 50074; VI·a számu beHigyminiszteri engedély alapján Eoszia Mihály, III számu csendőrkerületbeli próbacsendőr vezetéknevét «Eálpáti»·ra :

a folyó évi május hó l·én keH 43611 VI·a számu uelügyminiszteri engedély alapján Spitz Géza, III. sz. c3endőrkerületb eli csendőr vezetélmevét "Sugán·ra; a folyó évi április hó 30·án kelt 43664/VI·a számu belügyminiszteri engedély alapján Glodán Illés, III. sz. csundőrkerületbell őrmester és annak Margit nevü kiskom leánya, vezetéknevűket "Gdifi» ·ra változtatták.

Házasságra lépett: I' örös Imre, III. sz. csendőrkeriiletbeli ez. őrmester

~~~sás~~~sébettel, 1907. május hó 22· én, BácsBzentDeák István, Vr. sz. csendőrkel·ületbeli örs vezető S/ockeT MatiJddal, 1907. junius hó 2·án, Tótszentmártonban; X il)édi Sándor, VII. sz. csendörkerületbeli járásőr­ mester Szente Juliával, 1907. junius hó l-én, Székelyud val·helyen; és T,iss Já,nos Il., VII. sz. esendörkerületbeli cz. ől.mes­ ter Jónás Sárával, 1907. junius hó 9·én, Bácsfalun.

Értesités.

4. öt kalauzi, 720 korona fizetéssel. Vallamennyi állásnál természetbeni lakás vagy m egfel elő lakpénz, egyenruházat. A végleges kinevezés elnye réséig a váltóőri állás 1 korona 60 fillér, a pályaőn állás a h elyen. ként szokásos napibérrel, a pályafelvigyázói állás a próbaszolgálat alatt két korona napibérrel a szakvizsgll letétele·után 81 korona havibénel, a kalauzi állás pedig 1 korona 80 fillér napibérrel javaclalmazva. Feltételek: ad 1. Felvételi vizsga irás, olvasás, számolásból Magyar és horvát nyelv. Egy évi próbuszolgálat. Váltó. őri vizsga. ad 2. Magyar nyelv szóban és irásban. Számolás. Két évi próbaszolgálat. Pályaőri vizsga. ad 3. Irás, olvasás, számolás tizedestörtekkel. Magyar és még egy nyelv. Kőmüvesek és ácsok e lőnyben része. sülnek. Felvételi vizsga után hat havi próbaszoJgálat, Bzakvizsga letétele után két évi gyakorlat. ad 4. Felvételi vizsga irás, olvasns; tizedestörtekkeJ való számolásból. Magyar nyelv. Kivánatos a német és horvItt nyelv. Egy évi próbaszolgálat. Kálauzi v0,sga. Kérvények a CB. kir. szab. déli vaspályatársaság üzletigazgatóságához 1907. évi augusztus h ó ~6·ig. Egy hivatalszolgai állás a malaezkai járásbiróság. nál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal lGO korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a pozsonyi törvényszék elnökéhez 1907. évi julius hó 28·ig. Egy szolgai állás a kolozsvári tudományegyetemen. Flzetés pótlék kal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 200 korona. RuhaiIletmény 100 korona. Magyar nyelv szó. ban és irásban. Műasztalos vagy mülakatos iparban való jártasság előnyt nyujt. Egy évi próbaidő. Kérvenyek a kolozsvári egyetem rektori hivatalához 1907. évi julius hó 27 -ig; . Egy ~odatisz~i á~ás a balassagyarm~ti, esetleg más penzugylgazgatósagnal. FIzetés pótl ékkal 140Ú korona. Lakpénz 360 korona. Magyar n yelv szóban és írásban. N?gy.. kö~épiskola~ osztály. Kérvények a balassagyarmati penzugylgazgatósaghoz 1907. évi julius hó 15-ig.

Va~vár~egye.. á.rvaszékénél. ket irnoki állás megfueseelüti es kozel .lovőben valószmüleg két kezelő tisztviselői ~gy ~vatalszolgai állás a váczi járásbíróságnál. Fi. állá~, IB fu.esedésbe ~ön. Az ezen állásokkal járó teendök ke!lo ell~tasa Je,lentekeny elögyakorlatot és jártasságot zetes potlék~al 6?0. korona. SzabáJyszeru lakpénz és 60 ~oron~ lakpenzpollek, vagy tel·mészetbeni lakás. Ruhal~enyelven,. a varmegye ezen állás okra cBak oly igazolvanyos al~IBz.teket fog alkalmazni, a kik az 1873. évi lIletmeny 100 korona vagy természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban. és irásban. Kérvények a peetvidéki II..t.·ez. rJ• •es 12. §§-aiban megkövetelt teljes képesseguket . a kmevezést megelőző próbaBzolgálat teljesitése torvényszék elnokehez 1907. évi julius hó tS-ig. által belgazoltak. . Egy szol~ai állás a budapesti tudományegyetemen. Erről az igazolványos, valamint a tényleges szolgá- ~Izet~s pótlekkal 700 korona. Ruhailletmény 100 korona. latuk 12. évében álló ~ltisztelI oly hozzáadással értesi- 'Iermeszetberu. lakás. Magyar nyelv szóban és irásban. tendők, hogya mennylben a nevezett hivataJnál próba. Számolá~. IdeIglenes alkalmazás. A véglegesités az 11.1s~olgálatot .te.ljesi~eni hajlandók volnának, arra legké- kalmas.sagtól tétetik fü ggővé. Kérvények a budapesti sőbb folyó eVl Julius hó 15-ig jelentkezzenek. ~u~omany ~gyetem Rektor Magnifieusához 1907. évi . ~!ut.t~1 a h ~nvédsé€1i Rendeleti Közlönynek 1907. Julius hó 4-Ig. eVl apnlis 29·en megjelent "Szabál1jl"t'ndeletek» 14 . Egy hiv~talszolgai állás a tokaji járásbiróságnáI.. sz~má?an .3833. elnöki szám alatt közzétett körrendelet FIzetes potlekkal 600 korona. Lakpénz pótJékkal 180 elonyeue lS figyelroeztete:ndők. ~., esetleg term észetbeni lakás. Természetbeni ruházat. ·hsr a.r Ilyel, szóban és irásban. Kérvények asátoralja. uJ e yl torve~!s:ék elnökéhez 1907. évi" julius hó 5-ig.

PÁLYÁZATOK.

, A d~li vaspályatársaságnál a következő állá k es pedig : so 1. H~rom vá~~~őri, 600 korona fizetéssel. 2. Ket pályaon, 660 korona fizetéssel 3. Egy pályafelvigyáz6i, 960 korona fizetéssel.

P~~té~~\ al:ás

ze!fY M .

a mal·osillyei jál·ásbiróságnál. Fi400 korona. Szabályszerü lakpénll. irásban. Négy középiskolai vényszék l ··ké~nyvl vIzsga.. KérYények a dévai törez, 1907. éVl Julltls hó 20-ig. e no a

Os:fll~r ~!~;~k.szób~n . és

30.

=

,7I1rUél.:let a " Csendőrség '; Lnpo/c" 1907. évi 2 6, szám ához.

'n n yi

)énz , áltó· yen-

ás a

zsga pe -

Különleges határozványok

I

a Mezőtúr relldczett tanácsu város tel'i.'tletéll míU{ő
A

csendől'ség

tm'iileti illetékességének kit('('jesztése.

Mezőlul'l'a

való

alkalmilag lD,ís, VId. rende. szolgálatokkal kapcsolnto.un telj ssitsndők.

~áro s teri\letén II közbizton· sági szolgálatot, tehát az ezzel össr.efiiggő nyOll.lŰZÓ cselekményeket

Szolgálati felhivások.

t. §. Mezötúr "endezett tan4csu

i::-, ezen V}1rOS küzönsf.,ge és il. m. kir. belügyministel' között létrejött külö'n egyezn.. óny alapján IL lU. kir. c s endőrség teljesiti, l~nllek folytán fi" •Utasitásolt fi lll, kir. csendörség számára, olI. SzolgáJatí Utasitás" A) Álta l,,"os rész r. F ejezet l. §-ában foglalt ezzel ellentétben álló rendelke"és h atMya az egyezmény • fenuítllú.só.un.k idej ére l\1ező túrra n ézve felfüggesztetik.

A legénység lé t s zá ma.

2. §,

i\1ezőtÚI t erület ón elhelyezett csendőrség létszámát a

vlÍl'osi h atósággal egyeMrt6leg minister áll apítja m eg.

e.elről-esetre

a

lll,

kir, belügy·

4. §, A cRendőrség, mint a l'endőrhatósúg végl'shajtó közegs, közbiztonsági ügyokben n l'eu<1örkapitÍlnysághoz lévén ntalva, ezen hatóságnak, iIlet"e az étre hívatott tiszh~"slőknel; (rendőr . kapitány és helyetteso) a csendőrségi szo lgtllati ulrLsilits".u e lő­ irt szolgálatokra vonatkoz6 szóbeli, illetvs ir"sbeli felhivás. it feltétlSl1 ül teljesiten i tartozik, A cselldőrség szolgálat ra a rendőrh.tósó.g vagy ezen ható· ságnak arra. hivatott tisztviselői által "Imdsz""ú,t .uíbeli {elhivással 7Jecndö igénybe. Ezen ezéiból az örsparancsnok (helyettese) a rondőrbatósóg főnöke által megállapítandó ülőközökbeu, különös alkalmakkor azonban azonnal nála jelenjélt meg és a szolgála.ti ügyeket lehetőleg szóbeli tárgyalás utján intézze el, hogy ilykt'pm (Jz i"ásúeli é1'iHtkf:zé~ ct nmdórható.'iág es a c.<;e1'tdút'ön~paf'allCS1Wksórl

A csenclőrség vi~zon ya a vá1'osi haMságolrnoz (rend-

iírltll.J)itimysá gh oz)

é~

ig'éu ybe vétele ezen hat6s,íg'ok részéről,

felldv:1f1ok a;"onbn.u, n.

leg"'Zttl;'l~hb nd1'jl)'e ,'~zO')'itlassék.

Sürgős

esetben fi l'end/Srhatóság s ennek arra hivatott tiszt· jogában áll a szolgálatban álló járőrökst valamint ft beosztott csendöröket valamsly meghatározott szol· gálati czél telje.ittls"re szóbelileg felhivni, 0.7. ily felhil'Ílsok azon· ban az c1jftró osend61' biztositástÍra utólago~o.n irú.sban is Ida· Ilandók. lIa a csendőrség által felhivás foJyt6.D teljesitendő szolgálat az t.llampolgÍlroknak a törvények által védet! jogaiba "aló bo· avatkozást igéllyelné, az ilynelllil felhivások irásban adandók ki és azokban ft teljesitendő szolgálatnak mindig szabatosan, félreértést kizár Ó lllódoll kell körii!irva lennie és azt a rendörhaló<Íl:; főnöke ~agy helyettese irja ahI. A felhivás folytán teljesitsndő szolgálat "égrebajttlsába n renil· őrknpitán'ysng be nem folyhat, CI. végrehajtás ruói1ozn.tnit elö nem irhatja, hallom csak általánosságban adhat ntbaigazitást ft, fel~ hív". lllikénti toljesitéséhoz_ viselőinek

csenclőrörsre

!l. §, A "áros területén müködő csendőrlegénys6g a kö~. csend, relld és biztonság fenntartása érdekében e, relldől'~apl' tó'uyság r endel kezésére' áll, s annak rendőri közegell képezI, de u.nn ak alárendelve nincs, ft, mennyiben l~ntonai és fegyelm! tekmtetben valamiut mindonnemü szomélyi ügysikben saját elől· j át óik ' p arancsa alatt áll. . ' Ezen hatóslÍg a csendőrt csaJús a aCsendöraégI .szolgálatI utasítás • . ban meghatározott szolgálatokra, s az ott elő11't 1D,ldon ve heti igénybe; más városi, valamint ft, városban ~evő egyéb polg"ri, adó és postalivatalok a hatá.körü~be ~talt ~gy?k?sn a ('solldőr ségi Begádletet c,,,kis a j',,,,,lórkajJllmll/sa(/ "tJ"n 19a1lyal· betilt, melynek kötelessége őrködni", felelt, hogy a osendől'ség lúvat ,l.ától eltérő, vagy oly szolgálatokra fel ne használtassák, nlelYllek telj.eitéséro lllás állalDi, vagy ),özségl közegek hIvat· vi k, (CsomHlr Aégi szer vezeti utasitás 6, §,) , A csendőt'séget általáb»n vóve i
h!\.8~Ó~\lyellemi.i.

k,özt a

FürgőA

eseteket

kiy(~ve.

Megkel'esésel<, A közbiztonslÍgra yonatkoz.6 oly ügyoket, melye.k az őrs­ paFallcsllokság hat(,sltöl'ót tullópü intézkedéseket tesznek ."Üks~, (Te~!;é, p. o. öaszpol1tositásolmt, knrhatalmj Regédlot klremlelésVt,

~rsl~tszn.Dl

felemelés ét, vagy megerősitését, valamint n. kö~biz· tonsúai szoIaálatrn tott káros észleleteket és fl cSBndr5rlegénsség ellen feJll1or~ilt panaszokat, n. rendörkapit{mysiig illetékos intézkedés végett fl tiszti n.losztályhoz (szakasz-, sZ!Íl'nypnn'lllosnokAlíg) jnttatja fl e ,-égbő1 ezen llaraucRuokságboz mogl\91'OsÁHoket ,~ngy /lrtositéseket küld.

Szolgálatkezelés. ~. §. A cSendÖl'B~~ hivatJí,R8Zel'Ü szolgá.latát il "IlTOS tvri~.e~,~l1 a 87.olgó..lat.i ntnsiláRokbnu előirt móoon teljesiti, nz ezen ekulooJeges hn1flrozvnnyok"obau lllegbattu'ozott eltéréaekl{el.

A

csondőrfió{; s,olgál.táo"k "ógrob.j.tltsábn, ~~lamint általában

anuak bt'lszolgálatába sewwifúlo jlo)gu.r l hntoso.gnak moOS Jogn

beavntkozni. Őrjárati

G.

beo"ztás.

*. A megelőző s",olgálat

szempontjából a város területe ,a .Hzolgú.lati lltasitás!I n. rész 'lS. §.o, értelm ében a. rendőrkapl­ tál1)"sltgg.Ll egJ'ottlrtőleg 1\ járőrök számí,b oz kép~s t köl'l .~ekbe oS7.tandó és azután nz lSrjárati beoszt{1.s lllegállapltand6. E b~­ osztást " III. s",ámu esendőrke.. ületi pnrancsDokslÍg bagyJa jÓ\'ll.

I

Ezen beosztás egy példán)'""al a rendőrkapitányság is elláLandó, maly azonban a.zt szigoru szolgálati titokként megöri~ni ÓR gondoskodni tartozjk, hogy az LivatlaDok kezébe ne kerüljóD. A város belső te .. ületén a j.rőrök olykép vezénylendők, bogy kellö felváltással a létszám és a viszonyokbo" mérten kellő számu járör éjjel.nappal szolgálatban álljon,

A

járőrök

felosztása, felállitása s felfegy,'crzése.

7, §. Renues körülmények között Imppal a járőrök ogy tagból, éjjel két tagból állanak, s egy' egy őrjáratn ak leportyázására ':14 ",,(nyi idő sz.batik meg. Ha azonban a viszonyok megköveteli k,

ft,

j ál'(,h'ők ugy nappal

miut "jjel megerösitbetök és n szolgálat t artam" megváltoztat· hatc!. Miuden járőrnek a körlet, • melyben Ih'köclni tartozik, ki· jelölendll. Azon fontosabb pontok, a boI a júrőrök - killönösen nappal h11zamosabb ideig állanak, kijelölendGk, A jal'őrök portyázlÍsi körletüket nJÍuJeu kiY8zényl ps tartama alatt annyiszor tartoznak lej;'tl'oi; a llleuuyisZBl' R.Z e}őixt pihenők figyelembe és jgénybe váte!e lJleUett 2t 6rlÍu belül a7. lehetséges. NBIJpnl rendes viszonyo]\: között ft. járörök Imrd és forgópisz-

tolylyal yannak felfegyverkez,'e, mig az éjjeli j árörök mindig karabélylyal teljesitik szolgálatukat, Ha It " iszonyok megkö"etelik, a nappali járőrök is teljes fel· "ereléssel (karabélylyal) vezénylendők szolgálatba.

A

r('ndől'kapitányság

teen<1ői

ságokkal

a

csendŐ l'parallCSDok­

~zemben.

*.

8. A csendőrség bivatásszeri\ kötelmeit a közbiztonság rentnrtás!.t és b.ly re~lJjtásÍlt iUptől.g csak ugy kép e. eredménnyel beWlteui, ha mindelluemü II "ál'o~ területéu előfordult és szol · gálatá.val összefüggő események rő l gyorsan ér tesül. A l' end iSrkapitányság enllek foly tán : rt) ~Iin a on a város t.riHetén elMoruult ';s • ,elldől'b ató ságnak a1.úr feljelentés, akár sajú.t észlelet. vagy bárnlelJ má.s m ódon tndowú.sál't'L jutott bünteteniHS c~e lekmL'us rő l az örspal'f1ncfiDok. ~a.got IIZfl1lIwl értesitse. b) miudazon jelenségeket, melyekbő l a k ö" biztonságra köz· vetve vagy kőzyetlenül veszély ~Zál'nlazhati k, p. o. fegyvel'e~ rablóknnk, csavargóknak, rab· és katonaszöke,'ónyekn ek, czigányoknak, általában véve a közbi.t onság .... veszelyeselmek t&rtoti elenleknek a város területén való megjelenését, - t ovábbá a l.l
c) A. osendörséget a közbiztonsági szolgálata teljesitésében teljeB odaadással támogassa, e végblíl a szolgálatban felbasz. uálhn.t6 adatokat, az örsparancBlloksággal bizn.lmn.san közölje és a vúrosi hatóság szolgálatába.n álló összes szoJgaszewélyzetet is utasitsa, bogyacsendőrségnek minden tekintetben segélyére legyenek és a közbiztonsÍigra vonatkozólag tett megfigyeltíseiket azzal közöljék. Minden esetben fi midőn a csondörsógi elliirÍl.sok szerini. hizonyos szolgálati működé.nél egy hatósági közeg vttgy bi.al-

mas egyéll jelenléte .zük"éges, II rOlldőrk~pitányság íLltal ", c.en <1ő .. j árőrök mellé ily személyek nlilld~n~Ylszor kllendo len
köz:,~n~~;o:smák,

kávéházak, bordélyüzletek ruegnyitáslÍra néne adott engedélyek, valamint a zárórák, esetleg azok megh o"szau· bitására kiad ott rendelkezések; bj n ópgyülósek, népünnepélyek, tánczvigalmak, nyi lváno. IM· ványosságok, szin i előadások, bncsúk, vásárok meg lartáRa a bely és idő megnevezése mellett; " , ej éjjeli őrök·, mező·, erdő·, begy-, gáLől'ök nóvlegyzéke és azok lakása; dj vadászok, balászok, fegyveradót jjzetők l1évj egy'z éke; " ej feltételesen szabad ságolt fegyenczek, ,'agy bnntetósuket kitöltött és a város terilletáról kítiltott, vagy gyanus egyénekre vonatkozó adatok.

Nyomozó cseleklll ény('>k végzése" ('sell
It

n. §, Nyomozó ügyekben a osendőrség elj árását a ,Osend ő r · ségi utasi~ásoln II, rész IV. fejezet. 0, D, E, P, G, .R 6s I al· fejezetei szabályozzák, melyek II Mezőtúr vár osban telj esi· te!ldő ilynemil szolgálatokat illetőleg teljes érvényben maradnak; mégis hogy a városi rendőrhatóság és osen d őrség ozélÜ'ányos összmüködése biztosittassék, az alábbi direktivák állapittat nak llleg: T. A renclllrkapitányság - illint a rendőrbatóság fönöKe a jár4bi föszolgabÜ'ó jogkörével rendelkezvén, mintha polgári rendörközegei new lennének, miként a f6szo]gabiróuak n inc~, büntett vagy \'étség esetén osakis a1,kor végez nyomozó cselek· ményeket: a) ha magáninditványra üldözendő oly bü ntetend il cselek· lllényről tétetik )lauasz előtte, mely tisztÍ1 n á ll mi nden .zélesebb kőrü nyomozás néU<ü l , megl10vezett tanuk j egy?ökönyvi kill aUgatásáva,] tisztázbaló és az ügy a bir óság, m etve ilgyészséghe. áttehetö; u) ba dir ect megjelölt nyomozó cselekmény ek t eljesitésére fi kir. ügyészség t,tasitj a, vagy ilyenek teJjesiMse \ ágett a v;".gáló· bir ó megkerBsi ; cl h a a .Osendőrségi ntasitásol" n . rész IV, fojezet, lil. 11 4. §· ban k örülirt h alasztá st nem tül'Ő esetekuen azonnal foganato· sitan116 oly nyom ozó cselekmény ek te lj esitéRéről Janue R7.I'I, melyet a csend ő rség n em teljesitbet. Ennéllog,a az a) b) e) alatt relsorolt esetek ot kivMe ruinde" n yo mozó cselek..ruényt a. csenddrség öllállóo.u végez. II. A. cs e udőrség szolgálati te,'ékenységo kiterjed .. közren· M s.et felügyeletére és mindazon cselekruények és mulasztá.okra i s, melyeket fil feuuáUó törvényük, ministeri ronll elatol<J hat\)~ági Bzabál yrondeletok Id hágásnak millősitenek. ElIlDélfogva mind en előforduló kibág ás eset én figy.elllleztetési, felj elentési, előve z etési és elfogási jo gával élhet, lJlilHlen olyan esetbeu pellig, lilik Ol: b elyi rend ószeti ügyben. reJl(lől'hatósÍlg iJj· tézke 41é~e válik Bzükségessé, onnek azonnal jelentést tenui ](öteloEl. Fenta rt.tik a l'ell d őrhact óság {önöl,ének s enn ek tá vollétébe" (azaz .kkor, h . a rendő rkap itány h ivatalát ~árm e ly okból el nem látja) kijelölt b elyettesének (de rendőrbi z tos é. alantos közegek kizár ásával) azon jog, b ogyacsendőri nyomozás folyamán , kilI tinösen fontosabb esetben, a nyomozó járőrtő l (ör sparancsn okságtól) az addig elél't eredményről fel világosi tás t kérj en és hrjon s az eljáró járőr\ (öl'spo.rancsnoks:ígot) belátúsa szerint imfor· millj .., s a mennyiben a járőr (vagy örs) ezt t ör vényesn ek neJ)) találná, előzetes, vagy utólagos irásbeli felhiváe lllellett az Utal. tu dott ezé I érdekében b á.kutatás, elfogás, ől'i zet al á vétel, stb, a szem élyes szabadság, vagy h ázjogot érintő nyo mozó cselek· mények telj esitésére saját felelősségére felbivja, mely {," lhiv""t •

dőr

csend51'ség, h acsak ,,"ok nak t oljesitóse esküjé Ge nom ütközik,telj esi teni t ar tozik.

lát.

t

a

III. Oly eset ekben, miko r idegen nyomoz\) renuőrhatóslÍgok területén m üködn i h ivatott csend/il'Jogénység folytat6lagos nyom ozás sor án JlIézőtúr város bel· vagy külterületén teljesitend6 nyl\ moz6 cselekmények teljesi tése vége tt megjelenik, ha a rend. örknpitány h ivat.aJában a szánMkolt bejelentéskor fe]található 11 ew lenne, elöbbi foJj ogosittatik, h ogy a mezőtúl'Í örsparancs. nok"ágná( történt jelentkezés u tán ezon örs legénységének igény. bevé tele m eUott nyomo zó cselekmé nyeket teljesitsen olyankor is, mikor n em a legs ürgősebb esetről van szó s bogy eljárása ered. m ényÓl'ő J a kötel es bej elentést u tólag tehe.se · meg, mint a leg· s ürgősebb

esetekre nézve olőirva. van.

l Y. Az r. új ej pontok eseteiben fognnatositandó nyomozó

iket

,kre

fl a

cselekm ények teljesitó.ekor - h a az indokolva "an ~ a ren dőr· hstóság fő nöke , illetve t ávollét ében ki jelölt h elyettese, jogosit,·s van a csend őrflé get, mint karhatallllat igél1y be vonni.

Y . Az idegen rendőrhatóSÍlgo k megkeresése folytán Mezötm: város területán végz endő nyomo zó oselekmények telj esitésére nézve az ezon §. l.-IV. pontjaiban lefektetett alapelvek ir{ulyadók VI. A csendőrs ég önállóan végzett szolgálatáért ép ugy kizá· rólag feleJ5s, mint a rend őrható slÍg azon felhivásniért, molyekei eze11 §. ll., IV. és V. pont eseteiben Iliadott.

A nyomozó cselekmények le bonyolítása tis j elen t ést é t e l.

A bh-ósltgok hatáskörébe utalt valamennyi bűntett, vétség vagy kilulgás eseteiben bevezetott nyomozás befejeztével a csend. őrség a:G illető cselelilllény illetékessége szerint a nyomoz/Ít! ered. ményéröl a feljelentést az illető kir. ügyészség hez, vagy járásbirósághoz teszi me~, iIlot.e az elövczetés czéljáb!''] őrizetbe vett, vagy elfogott egyéneket téuY\'ázlattal a legközlebbi kir. járásbiróság, illetve a közpouti vizsgál6bir6oak adja át, _ • mint ez a csendőrségi utasit~sok II. rész II. rejezet D. 4~. §-ó,b.n elő. irva van. A biinjeleket a lehetőség .. erio! az iIIetéha birós{,ghoz, ügy6sz. 8éghez szolgáltatja be, vagy Ita az bármHéle akadályb. ütközl1~k, azokat a helyi rend!lrhatóságnak adja át. Minden teljositett nyomozás eredményéről rövid jelenlésben a reoc111rbatóságnak jelentés teendő a csend6roég által. A l'endörhatósllg h"-táskörébe utalt kihágás esetében a relj elentés az örsön Őr7.ött rovatozott, kettőzött lapszámozással ellátott . F eljelentési könyv'·ben indigó papir segélyé,'el egyszerre két példányban szerkesztendő meg az örsparancsnokság által, s az egyik (inwgós) példá.ny a rendö rhatóságnak kül dendő meg, a. másik pedig az örsön marad . A felj elentési kön y v ad atai alapján tárgym utató vezetendő , melyben a reljelenteIt ogyének n eve és .. feljelentési kön y\' vonat. kozó tétel"záma tartan dó nyil v6.n. Az egyszer UJár feij elentetI egyén neve több sr.ör n ew vezetend ő tlgy an be a tÓJ'gymutat6 ba,

de az ujabb felj elentést tartalmazó feljelentési könyvi tételszám a r égi szám mell é pótlólag bej egyzendő a vonatkozó rovatb • . Az el őveMtatt, vagy elfogott egyéneknek, valamint bíinjeleknek a rendőrhatósághoz tÖI·tént ó.tadtlsé.r61 fi rendőrhatóság az örsnek átvé teli elismervény t ad, mely a feljelentési könyv vonat· kozó tételszámá.al eUátva, jelzett könyv mellékIete gysnánt (\r· zendő meg. A .Feljelentési könyv. az Aj, a tárgymutat6 • Dj minta

10. §. A rend őrhatóság, ha előtte bünügyben panasz vagy feljelentés tétetik, azt a 9. §. I. n, b, t. pont esetét kivéve - sz örspnral'ancsnoksággal, vngy bármely szolgálatban álló já~őrrel a 1('; 17 rö-ddebb uton, szóval, küldönezezel vagy telephonoD az Igényelt n)~Onl0ZÓ cselelunéuyel{ foganatositásn végett közli, mely közlés, illotve relhh'lÍsra "csendőrség a nyomozó csel.kmónyeket utasitásai és ezon batározványok értelmében azonnal foganatositoni tartozik. Az e l él·.n el ő azon ezél érd.kében pedig, Itogy az egyes bünesetek. minél h amarú.bb és közvetlenebbiiI jussanak nyomozás alá, köteless.gévé tétetik a rendőrltatósá.gnak, hogy ismételt szóboli közhi n . tétel, vagy irás beli hirdetmény utján a lakosság kÖl'ében köztudomásra hozza, hogy mindenki, a ld mint sértett érdekelve volna valamely bűnoselekmény által, vagy bárhi más, ~ ki büncselekményről tudomást szerez, nemcsak a rend6rhatóság, de a cseudörörspal'anCsnokstlgnál, vagy a vú.l'osban bárboI elő­ t alált csendőrjárörnél szóbeli panaszszal élhet, - illetőleg ennél feljelentést tehet - s hogy ily e.élból a csendől:paraucsnokság telephonnal is el lévén látva, panaszok ez Uto11 IS az ors tudogy mására hozhatók, mely esetben a csendőrség n nyomozást azonllnJ foganatositja, vagy - ba ft pa.nll~z tár~ya neJll az ~rs­

1 L §. A csendőrség s20lgálatának teljssitésére vonatkozó "tasitásokkal a rendől'kapitányságot .. halügyministe,., a városi és törvényhatósági szabály,.endeletekkel pedig az örspnrancsnokságot a városi hatóság látja eJ.

}Jfll"f.mcsnoksúg jogkörébe volnn. ntalva, - a szukséges ntbmga-

A szolgálat megkezdésének deletileg állupitja meg.

"a.

,itáRI meg.Jja.

szerint

vezetendő.

CsendŐl'ségi

utasit.'isoknak a városi rendől'llatóságoak, a v{,rosi és törvényllatósági szabályrendeletelmek pedig a csendőrség részére való l
A

jogainak és szolgfLIn.ti eJjMlÍs{,,,a1< kihirdetése n. város teriiletén.

csendőrség

12. §. A városi ba.Mság tartozik gondoskodni, hogy il cs~nd­ őrség jogai, ldilönösen a fegyverhaszná.lat1 jogo. .és ~zo lg~lo.h 01-

jánIsa " "áros teriilotén a legs"élesebb körben Jcozbrrré tetessék. A szolgó,1at

111egkezd é~e.

időpontját fl.

beliigywlnister ren-

i\!czőtí,ri "euy"'s Ö,·S.

M. ki,·. 111. sz ,tUl U csen,16.-L<e ,·ülel.

B.1JI'iuta.

A. ·m il/ta.

Papirnagyság nagy ivrét, (E)

Papirnagyság nagy ivrét. (B)

TárgyJllu lat Ó

Fcljelentési I{ön)'\'

a feJjelentési könyvhöz.

a l'endől'hatóság hatáskörébe u talt Idhágásokl'ól.

A feljelontéRi kön)',' A foljelelltottek nevei

rr. j~. Nagy Ambrus mezötúri lakós ntLpszÚJnos.. lakik L ke.rúlet :lM. szÍlm alatt

13otn'wyos r6sloog álla]}otban II jínbkel5kot ezi~almazh\ dúl('lött l:! II omkor. s Kis PiÜ mczőtnri lakos íoldlUltvest {lll.J..-ik l r. kerület S szam alutt) ts!o\tj aél't<·s okozRall uelkill átlagolt..... Közrend bs kúzszom{>rem elleni kiJlágnslort. mert felezőlitásru,ll(1lO engedelmeskedett,olövezettetik.

1906.I.'v

'rauuk : :;ím~ Gyula. mezö' túri lakos (1 . kel', 14. sz.) cs T6th rid ruczötúri lakos (ll. k€\r. 9 .... sz.) Ambrus l)ítl ('SE\lldőr oz. ilrsvezet;).

S igy tovf\bb.

MilJcli>l\ ('vbeJl l-től kozclödő !tjlyóHznnunnl,

folyó szÍLIDa

18

2:16

a~ 1

"i9QG' JHU7' H,llj'

KisPfl l ._ \907, PV

SzeJ'6cs(,D }){'Dí'S

I

-.

- ._.

14 ~9 1\107' 1~ö7'

S ig,v lov6bb, Mindon {'vi h~rgymutn.tb:dtS elkülönihe vez('te.Jldö.